EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.4.26.

COM(2023) 240 final

2023/0138(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bizottság 2022. november 9-i közleményében 7 előterjesztette az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzeléseit, amelyek az adósság fenntarthatóságának biztosítására, valamint valamennyi tagállam fenntartható és inkluzív növekedésének előmozdítására irányulnak. Az elképzelések erősebb nemzeti felelősségvállalást, egyszerűsített keretet és a középtávú szemlélet fokozottabb érvényesítése felé való elmozdulást irányoztak elő, erősebb és koherensebb végrehajtással kombinálva. Emellett tükrözték a 2021 októberében indított nyilvános konzultáció keretében kapott észrevételeket is, amely konzultáció során más uniós intézmények és a kulcsfontosságú érdekelt felek szólhattak hozzá a témához 8 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Tekintettel az uniós kormányzási keret reformjára vonatkozó, 2022. november 9-i bizottsági elképzelések végrehajtásához szükséges módosítások mértékére, a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a tervek szerint felváltaná az 1466/97/EK rendeletet.

E három jogszabály egy megreformált, középtávú orientáción és nemzeti felelősségvállaláson alapuló keretet hivatott létrehozni, amelynek célja a magas adósságszintek hiteles és számottevő csökkentése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása. A megreformált gazdasági kormányzási keret tehát fenntartja a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési fegyelemre és a növekedés előmozdítására irányuló alapvető célkitűzéseit, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt alapító rendelkezéseit.

Ugyanakkor a rendezett és fenntartható államháztartásra, valamint a növekedés előmozdítására való törekvés révén a megreformált keret érvényre juttatja a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (SKKSZ) 9 III. címét képező költségvetési paktum fő célkitűzéseit is. Emellett a javasolt jogszabályok egyéb elemei megőrzik a költségvetési paktum lényegi tartalmát. Az országspecifikus államadósság-problémákra összpontosító középtávú orientációjával ez a rendelet részben a költségvetési paktumban foglalt azon követelményt tükrözi, miszerint biztosítani kell az országspecifikus államadósság-problémák figyelembevételével javasolt középtávú pozíciókhoz való közelítést (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja). A költségvetési paktum a strukturális egyenleg kiemelt kezelése mellett előírja a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadások elemzését is a megfelelés átfogó értékelése céljából (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja), és ezt az elemzést a jelen rendelet is fenntartja. A költségvetési paktum csak rendkívüli körülmények esetén, átmeneti jelleggel teszi lehetővé a középtávú költségvetési célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától való eltérést (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja), és e rendelet is ennek megfelelően rendelkezik. A költségvetési paktum előírja, hogy a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való jelentős észlelt eltérés esetén az eltérés korrekciója érdekében meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell tenni (az SKKSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja). Hasonlóképpen, a megreformált keret szintén előírja a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való eltérések korrekcióját. Továbbá, ha az eltérések a GDP 3 %-át meghaladó hiányhoz vezetnek, a tagállam túlzotthiány-eljárás alá vonható. A GDP 60 %-át meghaladó adóssággal rendelkező tagállamok esetében megerősítésre kerülne az adósságalapú túlzotthiány-eljárás: a jelenlegi adósságcsökkentési referenciaérték (az úgynevezett „1/20-os szabály”) helyett – amely túl megterhelő költségvetési kiigazítást tett szükségessé – a nettó kiadási pályától való eltérésre összpontosulna. A költségvetési paktum a szabályainak betartására vonatkozó felügyeleti szerepet ruház a nemzeti független költségvetési intézményekre, és az e felügyeleti intézmények szerepét és függetlenségét érintő – eddig a Bizottság által az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban megfogalmazott közös elvekben 10 részletezett – rendelkezések immár teljes mértékben beépülnek a 2011/85/EU irányelv módosítására irányuló javaslatba. A költségvetési paktum értelmében a Bizottság és a Tanács szerepet játszik a végrehajtási folyamatban (az SKKSZ 5. cikke), amint azt az 1467/97/EK tanácsi rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslat is rögzíti.

A költségvetési paktum és a megreformált gazdasági kormányzási keret között a költségvetési paktum nemzeti jogrendekben való végrehajtásából adódóan is mutatkoznak hasonlóságok. Az SKKSZ legtöbb szerződő fele átültette annak rendelkezéseit nemzeti jogába, közvetlen kapcsolatot teremtve a megfelelő uniós jogszabályokkal 11 . Ez vonatkozik a középtávú célkitűzésre és a konvergenciapályára, valamint a jelentős eltérés értékelésére vagy a Tanács által elfogadott ajánlások betartását előíró rendelkezésekre (amelyek mindegyike az 1466/97/EK rendeletből származik).

Figyelembe véve ezeket a közös vonásokat, a javasolt megreformált gazdasági kormányzási keret úgy tekinthető, hogy – az SKKSZ 16. cikkének megfelelően – beépíti az SKKSZ költségvetési rendelkezéseinek tartalmát az Európai Unió jogi keretébe.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

2020 februárjában 15 és 2021 októberében 16 visszamenőleges értékelést tettek közzé az uniós gazdasági kormányzási keretről.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

·Online konzultáció az érdekelt felek, a civil társadalom és a polgárok véleményének megismerése céljából. A konzultáció eredményéről szóló összefoglaló jelentést 2022 márciusában tették közzé.

·A tagállamokkal folytatott részletes tematikus megbeszélések az Ecofin Tanács, az eurocsoport, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdaságpolitikai Bizottság keretében.

A 2022. november 9-i közlemény elfogadását követően a Bizottság további anyagokat bocsátott a tagállamok rendelkezésére a javasolt reform hatásáról, és további megbeszélésekre került sor mind a tagállamokkal a Tanácsban, mind az Európai Parlamenttel, amelyek eredménye beépült e javaslatba:

·Az Európai Parlament 2023. március 15-én elfogadta az európai szemeszterről szóló éves jelentéseit, amelyek szintén az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára és az európai szemeszter jövőjére összpontosítottak.

·A Tanács (ECOFIN) 2023. március 14-én elfogadta az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló következtetéseket, amelyeket az Európai Tanács a 2023. március 23–24-i ülésén jóváhagyott.

•Hatásvizsgálat

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az EU költségvetését érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendeletjavaslat I–VII. melléklete a következő elemeket tartalmazza: a GDP 60 %-át meghaladó államadóssággal vagy a GDP 3 %-át meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamok középtávú technikai pályatervének meghatározására vonatkozó kritériumok; a tagállamok által a középtávú költségvetési-strukturális tervekbe foglalandó információk; a tagállamok által az éves eredményjelentésekbe foglalandó információk; a kontrollszámla működése; a megalapozottságra vonatkozó bizottsági értékelés módszertana; az Unió közös prioritásainak jegyzéke; valamint a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások értékelési kerete.

2023/0138 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (lábjegyzet),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A tagállami gazdaságpolitikák Unión belüli, az Európai Unió működéséről szóló Szerződésben (EUMSZ) előírt összehangolása magában foglalja az árstabilitás, a rendezett államháztartás és monetáris feltételek, valamint a fenntartható fizetési mérleg alapelveinek való megfelelést.

(2)A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely eredetileg az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletből 19 és 1467/97/EK tanácsi rendeletből 20 , valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló, 1997. június 17-i európai tanácsi állásfoglalásból 21 állt, a rendezett és fenntartható államháztartás – mint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló erős, fenntartható növekedés feltételei megerősítésének eszköze – célkitűzésén alapul, és támogatja az Unió fenntartható és inkluzív növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzéseinek elérését.

(3)Az e rendelet tárgyát képező költségvetési kormányzási keret az európai szemeszter része, amely az EUMSZ 121. és 148. cikkével összhangban magában foglalja a tagállamok szélesebb körű gazdaság- és foglalkoztatáspolitikáinak összehangolását és felügyeletét is.

(4)A szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és más érdekelt felek európai szemeszterbe való bevonása kulcsfontosságú a felelősségvállalás, valamint az átlátható és inkluzív szakpolitikai döntéshozatal biztosítása szempontjából.

(5)Az Unió gazdasági kormányzási keretét ki kell igazítani annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegye a tagállamok körében egyre inkább eltérő költségvetési pozíciókat, államadósság-problémákat és más sebezhetőségeket. A Covid19-világjárványra adott határozott szakpolitikai válasz rendkívül hatékonynak bizonyult a válság által okozott gazdasági és társadalmi károk enyhítésében, ugyanakkor a válság nyomán jelentősen megnőttek az állami és a magánszektor adósságrátái, ami rávilágított annak fontosságára, hogy az adósságrátákat fokozatosan, tartósan és növekedésbarát módon prudens szintre kell csökkenteni és kezelni kell a makrogazdasági egyensúlyhiányt, egyúttal kellő figyelmet fordítva a foglalkoztatási és szociális célkitűzésekre. Az uniós gazdasági kormányzási keretet abból a célból is ki kell igazítani, hogy segítse az Unió előtt álló közép- és hosszú távú kihívások kezelését, többek között a méltányos digitális és zöld átállás megvalósítását – beleértve a klímarendeletet 22 –, az energiabiztonság és a nyitott stratégiai autonómia garantálását, a demográfiai változások kezelését, a társadalmi és gazdasági reziliencia megerősítését, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűben kitűzött célok végrehajtását, amelyek mindegyikéhez reformokra és tartósan magas szintű beruházásokra van szükség az elkövetkező években.

(6)Az uniós gazdasági kormányzási keretnek az államadósság fenntarthatóságára és a fenntartható és inkluzív növekedésre kell összpontosítania, és ezzel összefüggésben differenciáltan kell kezelnie a tagállamokat, figyelembe véve az államadóssággal kapcsolatos problémáikat, illetve lehetővé téve az országspecifikus költségvetési pályák kialakítását.

(7)Az EUMSZ 121. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint 148. cikkének (4) bekezdésében meghatározott többoldalú felügyeleti eljárás keretében részletesebb szabályok alapján kell nyomon követni az egyes tagállamokban és az Unió egészében bekövetkező gazdasági és foglalkoztatási fejlemények teljes skáláját. Ez magában foglalja a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelését, valamint a túlzott egyensúlyhiányok megelőzését és kiigazítását az 1174/2011/EU 23 és az 1176/2011/EU 24 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint. E gazdasági és foglalkoztatási fejlemények nyomon követése céljából a tagállamoknak középtávú költségvetési-strukturális tervek formájában információkat kell szolgáltatniuk.

(8)Részletes szabályokat kell tehát megállapítani a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek tartalmára, benyújtására, értékelésére és nyomon követésére vonatkozóan annak érdekében, hogy középtávú tervezés révén előmozdítsák az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést a tagállamokban, és megakadályozzák a túlzott költségvetési hiány kialakulását.

(9)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveknek össze kell fogniuk az egyes tagállamok költségvetési és strukturális reformokra, illetve beruházásokra vonatkozó kötelezettségvállalásait, és ezeknek a terveknek kell képezniük az uniós gazdasági kormányzási keret sarokkövét. Minden tagállamnak középtávú tervet kell benyújtania, amely meghatározza költségvetési pályatervét, valamint kiemelt közberuházási és reformvállalásait – amelyek együttesen biztosítják a tartós és fokozatos adósságcsökkentést és a fenntartható és inkluzív növekedést, elkerülve a prociklikus költségvetési politikát –, továbbá szélesebb körű reform- és beruházási kötelezettségvállalásait, többek között a zöld és a digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával kapcsolatban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 25 élettartama alatt megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt kötelezettségvállalásokat.

(10)A kohéziós politikai alapokat szintén össze kell hangolni az európai szemeszter folyamatával. Az uniós költségvetés hosszú távú beruházási politikáját képező kohéziós politikához kapcsolódó beruházásokat és reformokat szintén megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek kidolgozása során. A tagállamoknak azt is ki kell fejteniük, hogy nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervük miként biztosítja, hogy az uniós forrásokból származó összegek és a vonatkozó nemzeti társfinanszírozás teljes mértékben fedezzék az uniós programokra fordított kiadásokat.

(11)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtását megelőzően technikai párbeszédet kell folytatni a Bizottsággal az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján meghatározza a nettó kiadási pályát, és jóváhagyja a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, beleértve adott esetben a kiigazítási időszak esetleges meghosszabbítása céljából tett kötelezettségvállalásokat is.

(12)Az uniós költségvetési keret egyszerűsítése és az átláthatóság növelése érdekében a tagállamok költségvetési pályájának meghatározásához és az éves költségvetési felügyelet elvégzéséhez egyetlen, az államadósság fenntarthatóságát jelző operatív mutató szolgálna alapul. Ennek az egységes operatív mutatónak a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásokon – azaz a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül, valamint a kamatkiadásokat, a ciklikus munkanélküliségi kiadásokat és az uniós programokra fordított, az uniós forrásokból származó bevételekből teljes mértékben fedezett kiadásokat figyelmen kívül hagyva számított kiadásokon – kell alapulnia. Ez a mutató lehetővé teszi a makrogazdasági stabilizációt, mivel nem függ az automatikus stabilizátorok működésétől, így a közvetlen kormányzati ellenőrzésen kívül eső bevételi és kiadási ingadozásoktól sem.

(13)Annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak középtávú költségvetési-strukturális tervük kidolgozásához, a Bizottságnak egy minimális költségvetési kiigazításon alapuló technikai pályatervet kell kidolgoznia, amely a tagállam adósságra vonatkozó pályatervét megalapozottan csökkenő pályára állítja, vagy prudens szinten tartja az adósságot. A technikai pályatervnek emellett biztosítania kell, hogy a tervezési időhorizont végére az államadósság-ráta a technikai pálya kezdetét megelőző évi szint alá csökkenjen. Az adósságcsökkentés fenntarthatóságát megfelelő költségvetési politikáknak kell alátámasztaniuk.

(14)A Bizottság által kidolgozott technikai pályatervnek azt is biztosítania kell, hogy a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerüljön és e szint alatt maradjon.

(15)Annak értékelése érdekében, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv négyéves végrehajtási időszakának végéhez közeledve szükség van-e további kiigazításokra, a Bizottságnak újra kell értékelnie a helyzetet, és amennyiben az adott tagállam államadóssága még mindig meghaladja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket vagy költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, új technikai pályatervet kell előterjesztenie.

(16)Minden nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben meg kell említeni, hogy a terv a nemzeti eljárások mely szakaszában van, nevezetesen azt, hogy benyújtották-e már a nemzeti parlamentnek és a parlament jóváhagyta-e azt. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek azt is jeleznie kell, hogy a nemzeti parlamentnek volt-e lehetősége megvitatni az előző tervre vonatkozó tanácsi ajánlást, és adott esetben bármely más tanácsi ajánlást vagy határozatot, vagy a Bizottság esetleges figyelmeztetését.

(17)Amennyiben a tagállamok középtávú költségvetési-strukturális tervükben olyan feltételezésekre támaszkodnak, amelyek eltérnek a Bizottság standard középtávú adósság-előrejelzési keretétől, részletesen ismertetniük kell a különbségeket, és átlátható módon, megalapozott gazdasági érvekkel alátámasztva megfelelően indokolniuk kell azokat.

(18)Mivel a tagállamok középtávú költségvetési-strukturális tervük időszakának végén többletköltségekkel szembesülhetnek – például a népesség elöregedésével összefüggő költségek vagy a kamatnövekedésből adódó negatív különbözet miatt –, gondoskodniuk kell arról, hogy az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén elegendő legyen annak biztosításához, hogy a hiány tartósan a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradjon.

(19)Annak érdekében, hogy megfelelő legyen a kölcsönhatás a közös uniós keret és a nemzeti költségvetési keretek között, a Bizottságnak kizárólag a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások alakulására kell alapoznia az értékelést. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti költségvetési célkitűzéseiket egy másik mutató – például a strukturális egyenleg – alapján határozzák meg, amennyiben nemzeti költségvetési keretük ezt írja elő.

(20)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek értékelése során a Bizottságnak különösen a makrogazdasági és költségvetési feltételezések megalapozottságát kell megvizsgálnia, amennyiben azok eltérnek a technikai pályaterv alapjául szolgáló feltételezésektől. Különösen fontos, hogy a tervbe foglalandó, változatlan politikát feltételező adósság-előrejelzések konzisztensek és összehasonlíthatók legyenek a Bizottság előrejelzéseivel.

(21)A középtávú költségvetési-strukturális tervek végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak és a Tanácsnak a tagállamok által benyújtott éves eredményjelentések alapján, valamint az EUMSZ 121. és 148. cikkének rendelkezéseivel összhangban az európai szemeszter keretében nyomon kell követnie a tervekben foglalt reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat. E célból az európai szemeszter keretében párbeszédet kell folytatniuk az Európai Parlamenttel.

(22)A fokozatosabb adósságcsökkentés biztosítása érdekében a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam a középtávú költségvetési-strukturális tervét ellenőrizhető és időhöz kötött reformokkal és beruházásokkal támasztja alá, amelyek összességükben: ösztönzik a növekedést, támogatják a költségvetés fenntarthatóságát, érvényre juttatják az Unió közös prioritásait, kezelik az európai szemeszter keretében az adott tagállamnak címzett releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint kezelik az országspecifikus beruházási prioritásokat anélkül, hogy a kiigazítási időszakban más nemzeti finanszírozású közberuházások csökkenését eredményeznék, ezáltal biztosítva a beruházások makrogazdasági hatását és elkerülve az egyéb beruházási prioritásokra gyakorolt kiszorító hatást.

(23)A méltányos és átlátható eljárás biztosítása érdekében a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat egy közös uniós keret alapján kell értékelni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama alatt adott esetben figyelembe vehetők a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő kötelezettségvállalások a kiigazítási időszak meghosszabbítása iránti kérelem értékelése során. A költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformoknak és beruházásoknak arányosaknak kell lenniük az államadósság-problémák mértékével az adósságfenntarthatósági figyelő legfrissebb kiadásában megállapítottak szerint, valamint a tagállam középtávú növekedését övező kihívásokkal. Azon tagállamok esetében, ahol az államadóssággal kapcsolatos problémák a középtávú növekedést érintő jelentős kihívásokhoz kapcsolódnak, elvárás, hogy a reformok és beruházások a középtávú növekedést gátló szűk keresztmetszeteket is orvosolják.

(24)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben szereplő reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat össze kell hangolni az Unió közös prioritásaival. E reform- és beruházási kötelezettségvállalásoknak emellett összhangban kell lenniük az érintett tagállam által a vonatkozó uniós prioritások kezelése érdekében előterjesztett nemzeti stratégiák végrehajtásával is. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama alatt adott esetben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre tett kereszthivatkozások révén kell biztosítani a szakpolitikai következetességet.

(25)Amennyiben egy tagállam elmulasztja a fokozatosabb nettó kiadási pályát alátámasztó, ellenőrizhető és határidőhöz kötött reform- és beruházási kötelezettségvállalások megadott határidőn belüli teljesítését, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tehet a kiigazítás intenzitásának növelésére, azaz a nettó kiadási pálya meghosszabbításának lerövidítésére.

(26)A végrehajtási intézkedésekhez – különösen az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéshez – való hozzájárulás érdekében a Bizottságnak minden tagállam tekintetében létre kell hoznia egy kontrollszámlát, amely segítségével nyomon követhető az adott tagállam tényleges nettó kiadásainak a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való éves eltérése, illetve az évek során kialakult kumulált eltérés is.

(27)A független költségvetési intézmények bizonyítottan képesek előmozdítani a költségvetési fegyelmet és megerősíteni a tagállamok államháztartásának hitelességét. A nemzeti felelősségvállalás fokozása érdekében a független költségvetési intézmények szerepét – amelyek feladata hagyományosan a nemzeti keretnek való megfelelés nyomon követése – az uniós gazdasági kormányzási keretnek való megfelelés nyomon követésére is ki kell terjeszteni.

(28)A 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 6. cikke alapján benyújtott költségvetésiterv-javaslatok véleményezésekor a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a költségvetésiterv-javaslatok összhangban vannak-e az e rendelet szerinti nettó kiadási pályákkal.

(29)Különös figyelmet kell fordítani a költségvetési pozíciók Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való eltérésének jelentős kockázataira. Ennélfogva az EUMSZ 121. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott többoldalú felügyeleti eljárást célszerű egy korai előrejelző rendszerrel kiegészíteni, amelynek keretében a Bizottság már korai szakaszban az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti figyelmeztetésben részesítheti a tagállamokat arra vonatkozóan, hogy a túlzott költségvetési hiány megelőzése érdekében költségvetési korrekciós intézkedésekre van szükség. Ezen túlmenően a költségvetési hiány tartós túllépése esetén a Tanács megerősítheti és nyilvánosságra hozhatja ajánlását.

(30)Az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő jelentős sokkhatások esetén az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés kezelése céljából általános mentesítési rendelkezésre van szükség, amely lehetővé teszi a nettó kiadási pályától való eltérést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot.

(31)Emellett a tagállamok által nem befolyásolható, államháztartásukra jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények esetén – mint például olyan, előre nem látható külső események, amelyeket nem lehetett volna megelőzni és amelyek anticiklikus költségvetési intézkedéseket tesznek szükségessé – szükség van egy országspecifikus mentesítési rendelkezésre is, amely lehetővé teszi a nettó kiadási pályától való eltérést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A hatás akkor minősül jelentősnek, ha a bekövetkező sokk teljes mértéke meghaladja a „rendes” tartományt: például a költségvetési tervezés során egy bizonyos tartományon belül figyelembe kell venni a természeti katasztrófák költségeit. Az általános, illetve az országspecifikus mentesítési rendelkezés aktiválása és meghosszabbítása tanácsi ajánlás tárgyát képezi.

(32)Ez a rendelet a [2011/85/EU irányelvet módosító XXX] tanácsi irányelvvel és az 1467/97/EK tanácsi rendeletet módosító XXX tanácsi rendelettel együtt egy csomagot alkot. E csomag egy megreformált uniós gazdasági kormányzási keretet hoz létre, amely beépíti az uniós jogba a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (SKKSZ) 27 III. címét képező költségvetési paktum tartalmát, az SKKSZ 16. cikkével összhangban. Az SKKSZ tagállamok általi végrehajtása terén szerzett tapasztalatokra építve a javasolt jogalkotási csomag fenntartja a költségvetési paktum középtávú orientációját mint a költségvetési fegyelem és a növekedés előmozdításának eszközét. A csomag a nemzeti felelősségvállalás fokozása céljából megerősíti az országspecifikus dimenziót, többek között a független költségvetési intézmények szerepének kiterjesztése révén, ami alapvetően a Bizottság által az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban javasolt, a költségvetési paktummal kapcsolatos közös elvekre 28 épül. E rendelet előirányozza a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadások elemzését a költségvetési paktum szerinti átfogó megfelelőségi értékelés céljából. A költségvetési paktumhoz hasonlóan e rendelet is csak rendkívüli körülmények között, átmeneti jelleggel teszi lehetővé a középtávú tervtől való eltérést. A költségvetési paktumban foglaltakkal összhangban a középtávú tervtől való jelentős eltérés esetén meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell tenni az eltérés korrekciója érdekében. A csomagban foglalt jogszabályok megerősítik a költségvetési felügyeleti és végrehajtási eljárásokat a rendezett és fenntartható államháztartás és a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja tehát fenntartja az SKKSZ költségvetési fegyelemre és az adósság fenntarthatóságára irányuló alapvető célkitűzéseit.

(33)E rendelet hatékony végrehajtásának és megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a tagállamok által a középtávú költségvetési-strukturális terveikben benyújtandó információk, a tagállamok által az éves eredményjelentésekben benyújtandó információk, a kontrollszámla működése, a megalapozottságra vonatkozó bizottsági értékelés módszertana, a közös uniós prioritások jegyzékének összeállítása, valamint a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokra vonatkozó értékelési keret. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 29 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(34)A többoldalú felügyeletnek a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 30 meghatározott elvekkel összhangban készített, magas színvonalú és független statisztikákon kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet olyan szabályokat állapít meg, amelyek biztosítják a tagállamok gazdaságpolitikájának hatékony összehangolását, ezáltal támogatva az Unió növekedési és foglalkoztatási célkitűzéseinek elérését.

Részletes szabályokat állapít meg a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek tartalmára, benyújtására, értékelésére és nyomon követésére vonatkozóan a Tanács és a Bizottság által végzett többoldalú költségvetési felügyelet részeként annak érdekében, hogy középtávú tervezés révén előmozdítsa az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést a tagállamokban, és megakadályozza a túlzott költségvetési hiány kialakulását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„országspecifikus ajánlás”: a Tanács által valamely tagállam számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 121. és 148. cikkével összhangban a gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és strukturális politikákra vonatkozóan adott éves iránymutatás;

2.„nettó kiadás”: a kamatkiadások, a diszkrecionális bevételi intézkedések és a kormányzat által nem befolyásolható egyéb költségvetési változók nélkül számított kormányzati kiadás, a II. melléklet a) pontjában meghatározottak szerint;

3.„technikai pályaterv”: a Bizottság által előterjesztett nettó kiadási pályaterv, amely iránymutatást nyújt a bruttó hazai termék (GDP) 60 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó államadóssággal vagy a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamok számára nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveik kidolgozásához;

4.„nettó kiadási pálya”: a Tanács által valamely tagállam nettó kiadásaira vonatkozóan meghatározott többéves pályaterv;

5.„nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv”: egy tagállam költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazó dokumentum;

6.„éves eredményjelentés”: a tagállamok által készített dokumentum, amely ismerteti a nettó kiadási pálya, valamint a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő reform- és beruházási kötelezettségvállalások végrehajtását;

7.„kiigazítási időszak”: a tagállamok által végrehajtott költségvetési kiigazítás időszaka, amely a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv négyéves időtartamának megfelelő minimális kiigazítási időszakot és annak az esetleges meghosszabbítását fedi le;

8.„kontrollszámla”: egy tagállam tényleges nettó kiadásainak a nettó kiadási pályájától való kumulált eltéréseit tartalmazó nyilvántartás;

9.„strukturális egyenleg”: az ideiglenes intézkedések nélkül számított, ciklikusan kiigazított államháztartási egyenleg;

10.„strukturális elsődleges egyenleg”: az ideiglenes intézkedések és a kamatkiadások nélkül számított, ciklikusan kiigazított államháztartási egyenleg.

II. FEJEZET

EURÓPAI SZEMESZTER

3. cikk

Az európai szemeszter

A gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása és a tagállamok gazdasági és szociális teljesítményének tartós közelítése érdekében a Tanács és a Bizottság az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzésekkel és követelményekkel összhangban többoldalú felügyeletet folytat az európai szemeszter keretében. A többoldalú felügyelet a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott elvekkel összhangban készített, magas színvonalú és független statisztikákon alapul.

Az európai szemeszter a következőket foglalja magában:

a)az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások, továbbá országspecifikus ajánlások és az euroövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlások kidolgozása és végrehajtásának felügyelete;

b)az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével – többek között a szociális jogok európai pillérével – összhangban a tagállamok által figyelembe veendő foglalkoztatási iránymutatások, valamint a kapcsolódó országspecifikus ajánlások kidolgozása és végrehajtásának felügyelete;

c)a tagállamok középtávú költségvetési-strukturális terveinek benyújtása, értékelése és jóváhagyása, valamint azok éves eredményjelentések révén történő nyomon követése;

d)a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására irányuló, az 1176/2011/EU rendelet szerinti felügyelet;

e)az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdésével összhangban megállapított egyéb többoldalú felügyeleti eljárások.

4. cikk

Az európai szemeszter végrehajtása

(1)A Tanács a középtávú költségvetési-strukturális terveknek, az éves eredményjelentéseknek és az érintett tagállamok társadalmi-gazdasági helyzetének e rendelet szerinti értékelését követően a Bizottság ajánlásai alapján szükség esetén ajánlásokat intéz az adott tagállamokhoz, teljes mértékben kihasználva az EUMSZ 121. és 148. cikkében, illetve a kapcsolódó másodlagos jogszabályokban előirányzott jogi eszközöket.

(2)A tagállamok a gazdaság-, foglalkoztatás- és költségvetési politikájuk kialakításával kapcsolatos kulcsfontosságú döntések meghozatala előtt kellőképpen figyelembe veszik a tagállamok gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat, a foglalkoztatási iránymutatásokat és a 3. cikk második bekezdésének a) és b) pontjában említett ajánlásokat. A Bizottság nyomon követi a megvalósítást.

(3)Amennyiben egy tagállam elmulasztja a számára nyújtott iránymutatás szerinti intézkedések meghozatalát, az a következőket vonhatja maga után:

a)további országspecifikus ajánlások;

b)a Bizottság figyelmeztetése vagy a Tanács ajánlása az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerint;

c)az e rendelet, az 1467/97/EK tanácsi rendelet 31 , vagy az 1176/2011/EU rendelet szerinti intézkedések.

III. FEJEZET

A TECHNIKAI PÁLYATERV

5. cikk

Technikai pályaterv

Minden olyan tagállam esetében, amely a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó államadóssággal vagy a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkezik, a Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak szóló jelentésben előterjeszti a nettó kiadásokra vonatkozó technikai pályatervet, amely a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv négyéves időtartamának megfelelő minimális kiigazítási időszakot, illetve annak a 13. cikk szerinti, legfeljebb három évvel történő lehetséges meghosszabbítását fedi le. A Bizottság a jelentést nyilvánosságra hozza.

6. cikk

A technikai pályatervre vonatkozó követelmények

A technikai pályaterv biztosítja, hogy:

a) az államadósság-ráta megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, illetve ilyen pályán maradjon, vagy prudens szinten maradjon;

b) a költségvetési hiány a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerüljön és e szint alatt maradjon; 

c) a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időszakában a költségvetési kiigazítási erőfeszítés legalább arányos legyen a kiigazítási időszak egésze alatt tett teljes erőfeszítéssel;

d) a tervezési időhorizont végére az államadósság-ráta a technikai pályaterv kezdetét megelőző évi államadósság-ráta alá csökkenjen; valamint

e) a terv időhorizontjában a nemzeti nettó kiadások növekedése főszabályként átlagosan a középtávú kibocsátásnövekedés alatt maradjon.

Az egyes tagállamokra vonatkozó technikai pályaterveket differenciált módon kell meghatározni. A technikai pályatervek meghatározásának kritériumait az I. melléklet tartalmazza.

7. cikk

A Bizottság előzetes iránymutatása

(1)A(z) [xxxx] év [március 1]-jéig, amely évben a tagállamoknak első alkalommal kell középtávú költségvetési-strukturális tervet benyújtaniuk, vagy adott esetben az új terv benyújtására vonatkozó tagállami kérelemtől számított három héten belül a Bizottság közzéteszi a következőket:

a)az alapul szolgáló középtávú államadósság-előrejelzési keret és eredmények;

b)a bizottsági makrogazdasági előrejelzések és feltételezések;

c)a technikai pályaterv, amennyiben az 5. cikk értelmében szükséges, valamint a megfelelő strukturális elsődleges egyenleg.

(2)Azon tagállamok esetében, amelyek a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatti költségvetési hiánnyal és a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatti államadóssággal rendelkeznek, a Bizottság technikai információt nyújt az annak biztosításához szükséges strukturális elsődleges egyenlegről, hogy az államháztartási hiány további szakpolitikai intézkedések nélkül a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradjon a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv végét követő tízéves időszakban.

(3)A Bizottság a középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásának következő ciklusa előtt időben, legalább négyévente aktualizálja a technikai pályaterveket és a mennyiségi iránymutatásokat.

8. cikk

A megalapozottság értékelése

Annak értékelésekor, hogy egy adott tagállam előre jelzett államadósság-rátája megalapozottan csökkenő pályán van-e vagy prudens szinten marad-e, a Bizottság az V. mellékletben említett módszertant alkalmazza. A Bizottság nyilvánosságra hozza a megalapozottságra vonatkozó elemzését és az annak alapjául szolgáló adatokat.

IV. FEJEZET

NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVEK

9. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtása

Az e rendelet hatálybalépését követő április vége előtt minden tagállam nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat e határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.

A tagállam nyilvánosságra hozza nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét.

10. cikk

Technikai párbeszéd

Az érintett tagállam nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének benyújtását megelőzően technikai párbeszédet folytat a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv megfeleljen a 11., 12. és 14. cikknek.

11. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv tartalma

(1)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv magában foglalja a II. mellékletben szereplő információkat. Mindenekelőtt ismerteti a legalább négyéves időszakot lefedő nettó kiadási pályatervet, valamint az annak alapjául szolgáló makrogazdasági feltételezéseket és a tervezett költségvetési-strukturális intézkedéseket a 12. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés alátámasztása céljából.

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv emellett bemutatja az érintett tagállam által az országspecifikus ajánlások – köztük a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szempontjából releváns ajánlások –, valamint adott esetben az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság által kiadott figyelmeztetések vagy a Tanács által tett ajánlások nyomán hozott intézkedéseket.

(2)Amennyiben a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályaterv szerinti kiadások meghaladják a Bizottság által az 5. cikk alapján előterjesztett technikai pályaterv szerinti kiadásokat, a tagállam a tervében megalapozott és ellenőrizhető gazdasági érvekkel alátámasztva megindokolja az eltérést.

12. cikk

Követelmények

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv:

a)biztosítja az ahhoz szükséges költségvetési kiigazítást, hogy legkésőbb a kiigazítási időszak végére az államadósság megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, illetve ilyen pályán maradjon, vagy prudens szinten maradjon, valamint hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerüljön és e szint alatt maradjon;

b)ismerteti, hogy miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokban azonosított fő kihívások kezelésére irányuló beruházások és reformok megvalósítását, adott esetben miként fogja korrigálni a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányokat, valamint miként fogja érvényre juttatni az e rendelet VI. mellékletében említett közös uniós prioritásokat, beleértve az európai zöld megállapodást, a szociális jogok európai pillérét és a digitális évtizedet, miközben biztosítva az aktualizált nemzeti energia- és klímatervekkel és a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti ütemtervekkel való összhangot;

c)adott esetben ismerteti, hogy miként fogja biztosítani a tagállamra vonatkozó kiigazítási időszak legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását alátámasztó, a 13. cikkben említett releváns reformok és beruházások megvalósítását;

d)ismerteti, hogy miként fogja biztosítani az összhangot az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervével a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz rendelkezésre állásának az (EU) 2021/241 rendelet szerinti időtartama alatt.

13. cikk

A kiigazítási időszak meghosszabbításának feltételei

(1)Amennyiben egy tagállam kötelezettséget vállal a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtására, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(2)A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásoknak arányosaknak kell lenniük az államadósság-problémák mértékével, valamint az érintett tagállam középtávú növekedését övező kihívásokkal.

A reform- és beruházási kötelezettségvállalásoknak összességében véve teljesíteniük kell a következő kritériumokat:

i.ösztönzik a növekedést;

ii.támogatják a költségvetés fenntarthatóságát;

iii.érvényre juttatják a VI. mellékletben említett közös uniós prioritásokat;

iv.kezelik az érintett tagállamnak címzett releváns országspecifikus ajánlásokat, beleértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott ajánlásokat is;

v.biztosítják, hogy a nemzeti finanszírozású közberuházások általános szintje a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időtartama alatt meghaladja a terv időszaka előtti középtávú szintet.

(3)A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások mindegyikének kellően részletesnek, az időszak elejére ütemezettnek, határidőhöz kötöttnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.

(4)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (EU) 2021/241 rendelet szerinti élettartama alatt az érintett tagállam jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása céljából.

(5)Annak értékelése, hogy a reform- és beruházási kötelezettségvállalások megfelelnek-e a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, valamint hogy a reform- és beruházási kötelezettségvállalások mindegyike teljesíti-e a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket, a VII. mellékletben meghatározott értékelési kereten alapul.

14. cikk

Felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv

(1)A tagállamok a kiigazítási időszak vége előtt kérelmezhetik egy felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv Bizottságnak történő benyújtását, ha az eredeti nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv végrehajtását objektív körülmények gátolják, vagy ha egy új kormány új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kíván benyújtani.

(2)A felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtása előtt a Bizottság a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak szóló jelentésében új technikai pályatervet terjeszt elő.

(3)Figyelembe véve az érintett tagállam által végrehajtott korábbi kiigazításokat, illetve azok hiányát, az új technikai pályaterv nem teheti lehetővé a költségvetési kiigazítási erőfeszítés későbbre ütemezését, és nem vezethet a költségvetési kiigazítási erőfeszítés csökkenéséhez.

(4)Felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtása esetén a 12. és a 15–19. cikk alkalmazandó.

(5)Adott esetben a Bizottság különösen azt értékeli, hogy a kiigazítási időszak esetleges meghosszabbítása a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv összefüggésében továbbra is alkalmazandó-e, figyelembe véve a meghosszabbítást alátámasztó, az eredeti terv szerinti reform- és beruházási kötelezettségvállalások végrehajtását, valamint a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv szerint az államadósság-problémák tekintetében bekövetkezett változásokat.

15. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek Bizottság általi értékelése

(1)A Bizottság a benyújtástól számított két hónapon belül értékeli az egyes nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveket. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az értékelés határidejének észszerű meghosszabbításáról.

(2)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek értékelésekor a Bizottság minden tagállam tekintetében megvizsgálja a következőket:

a)a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv biztosítja-e, hogy az államadósság legkésőbb a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, illetve ilyen pályán maradjon, vagy prudens szinten maradjon;

b)a terv időtartama alatt a költségvetési hiány a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad-e, vagy a költségvetési hiány gyorsan, legkésőbb a kiigazítási időszak végére a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökken-e, amennyiben a hiány a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtásakor meghaladja ezt a referenciaértéket;

c)további költségvetési intézkedések hiányában a költségvetési hiány tíz éven keresztül a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad-e;

d)a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időszakában a költségvetési kiigazítási erőfeszítés legalább arányos-e a kiigazítási időszak egésze alatt tett teljes erőfeszítéssel;

e)a költségvetési kiigazítás összhangban van-e a(z) [X] rendelettel módosított, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkében említett referenciaértékkel azokban az években, amikor az érintett tagállamban a hiány várhatóan meghaladja a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és a túllépés nem kismértékű és nem átmeneti; valamint

f)a tervezési időhorizont végére az államadósság-ráta a technikai pályaterv kezdetét megelőző évi államadósság-ráta alá csökken-e.

(3)Ezen túlmenően a Bizottság az érintett tagállam tekintetében megvizsgálja a következőket:

a)a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások teljesítik-e a 13. cikkben meghatározott feltételeket;

b)a tervben szereplő egyéb reform- és beruházási kötelezettségvállalások megfelelnek-e a 12. cikk b) pontjában foglalt követelményeknek.

16. cikk

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv Tanács általi jóváhagyása

A Tanács főszabály szerint a bizottsági ajánlás elfogadásától számított négy héten belül a Bizottság ajánlásán alapuló ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervében szereplő, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

Amennyiben a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv a 30. cikkben foglaltak szerint a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazításához szükséges korrekciós intézkedési tervként szolgál, a Tanács az említett ajánlásban jóváhagyja az egyensúlyhiány kiigazításához szükséges reformokat és beruházásokat is.

17. cikk

A felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervről szóló tanácsi ajánlás

Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy a terv nem felel meg a 15. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek, a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak egy felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtására.

18. cikk

A Tanács ajánlása a tagállam mulasztása esetén

A Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak arra, hogy a Bizottság által meghatározott technikai pályaterv legyen a tagállam nettó kiadási pályája, amennyiben:

a)az érintett tagállam a Tanács ajánlásától számított egy hónapon belül nem nyújt be felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet;

b)a Tanács úgy véli, hogy a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv nem felel meg a 15. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek;

c)a tagállam az előző nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszak végén nem nyújt be új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet.

19. cikk

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó tagállami kötelezettségvállalások kielégítő teljesítésének elmulasztása

Amennyiben egy tagállamra vonatkozó kiigazítási időszaka meghosszabbításra kerül, de a tagállam nem teljesíti kielégítően a 13. cikk (1) bekezdésében említett meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásait, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tehet a nettó kiadási pályának a kiigazítási időszak lerövidítésével járó felülvizsgálatára.

V. FEJEZET

A NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVEK VÉGREHAJTÁSA

20. cikk

Eredményjelentés

(1)A tagállamok legkésőbb minden év április 15-ig éves eredményjelentést nyújtanak be a Bizottságnak középtávú költségvetési-strukturális tervük végrehajtásáról.

(2)Az (1) bekezdésben említett éves eredményjelentés információkat tartalmaz különösen a nettó kiadási pálya végrehajtása, a szélesebb körű reform- és beruházási kötelezettségvállalások európai szemeszter keretében történő végrehajtása, valamint adott esetben a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért haladásról.

(3)Az (1) bekezdésben említett éves eredményjelentés a III. mellékletben meghatározott információkat is tartalmazza.

(4)Minden tagállam nyilvánosságra hozza éves eredményjelentését.

21. cikk

A Bizottság általi nyomon követés

A Bizottság nyomon követi a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv végrehajtását, különös tekintettel a nettó kiadási pályára.

A Bizottság kontrollszámlát hoz létre, amely a IV. mellékletben foglaltak szerint működik, és nyomon követi a tényleges nettó kiadásoknak a nettó kiadási pályától való kumulált, pozitív és negatív eltéréseit.

22. cikk

A független költségvetési intézmények szerepe

A [tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló] [...] tanácsi irányelv 32 8. cikkében említett valamennyi nemzeti független költségvetési intézmény értékelést készít arról, hogy a 20. cikkben említett eredményjelentésben szereplő költségvetési eredményadatok megfelelnek-e a nettó kiadási pályának. Adott esetben minden nemzeti független költségvetési intézmény elemzést készít a nettó kiadási pályától való eltérés mögöttes tényezőiről is.

23. cikk

A Bizottság figyelmeztetése és a Tanács szakpolitikai intézkedésekről szóló ajánlása

(1)Amennyiben fennáll a nettó kiadási pályától való eltérés jelentős kockázata vagy a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó költségvetési hiány kockázata, a Bizottság az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelmeztetésben részesítheti az érintett tagállamot.

(2)A Tanács az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság ajánlása alapján az (1) bekezdésben említett bizottsági figyelmeztetéstől számított egy hónapon belül az érintett tagállamnak szóló ajánlást fogad el a szükséges szakpolitikai intézkedésekről.

24. cikk

Az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés

A Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogadhat el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén eltérjenek nettó kiadási pályájuktól, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A Tanács megállapítja az eltérésre vonatkozó határidőt.

Az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés fennállása alatt a Bizottság figyelemmel kíséri az államadósság fenntarthatóságát, valamint biztosítja a szakpolitikák összehangolását és a következetes politikamixet, amely figyelembe veszi az euroövezeti és az uniós dimenziót.

A Tanács a Bizottság ajánlása alapján meghosszabbíthatja azt az időszakot, amelyben a tagállamok eltérhetnek a nettó kiadási pályától, feltéve, hogy az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés tartósan fennáll. Ilyen meghosszabbításra többször is sor kerülhet. Egy-egy meghosszabbítás azonban legfeljebb további egy évre szólhat.

25. cikk

A tagállam által nem befolyásolható, az érintett tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények

A Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogadhat el, amely a tagállam által nem befolyásolható, az érintett tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények esetén lehetővé teszi a tagállam számára a nettó kiadási pályájától való eltérést, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A Tanács megállapítja az eltérésre vonatkozó határidőt.

A Tanács a Bizottság ajánlása alapján meghosszabbíthatja azt az időszakot, amelyben a tagállam eltérhet nettó kiadási pályájától, feltéve, hogy a rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak. Ilyen meghosszabbításra többször is sor kerülhet. Egy-egy meghosszabbítás azonban legfeljebb további egy évre szólhat.

VI. FEJEZET

GAZDASÁGI PÁRBESZÉD

26. cikk

Az európai szemeszter keretében folytatott párbeszéd

Az Európai Parlament a meghozott döntésekkel kapcsolatos átláthatóság, felelősségvállalás és elszámoltathatóság fokozása érdekében megfelelően részt vesz az európai szemeszterben, különösen a gazdaságpolitikai párbeszéd révén. Az európai szemeszter keretében adott esetben konzultációra kerül sor a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a Gazdaságpolitikai Bizottsággal, a Foglalkoztatási Bizottsággal és a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal. A legfontosabb szakpolitikai kérdéseket illetően adott esetben a releváns érdekelt felek, különösen a szociális partnerek is részt vesznek az európai szemeszterben, összhangban az EUMSZ rendelkezéseivel, valamint a tagállami jogi és politikai megállapodásokkal.

Az uniós intézmények – mindenekelőtt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság – közötti párbeszéd megerősítése, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament felkérheti a Tanács elnökét, a Bizottságot és adott esetben az Európai Tanács vagy az eurocsoport elnökét, hogy jelenjen meg az ülésén a tagállamoknak nyújtott bizottsági szakpolitikai iránymutatás, az európai tanácsi következtetések és az e rendelet szerint végzett többoldalú felügyelet eredményeinek megvitatása céljából.

Az EUMSZ 121. cikkével összhangban a Tanács elnöke és a Bizottság és adott esetben az eurocsoport elnöke évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a többoldalú felügyelet eredményeiről.

27. cikk

A „tartsd be vagy indokold meg” elv

A Tanács főszabályként köteles követni a Bizottság ajánlásait és javaslatait, vagy nyilvánosan kifejteni álláspontját.

28. cikk

Párbeszéd a tagállammal

Amennyiben a nettó kiadási pályától való jelentős eltérés kockázata esetén a Tanács a 23. cikk (2) bekezdése szerint ajánlást intéz valamely tagállamhoz, az Európai Parlament felkínálhatja az adott tagállamnak a véleménycserében való részvétel lehetőségét.

29. cikk

Az Európai Parlament rendszeres tájékoztatása

(1)A Tanács és a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet e rendelet alkalmazásáról.

(2)A Tanács és a Bizottság az Európai Parlamentnek szóló jelentésben beszámol az e rendelet szerint végzett többoldalú felügyelet eredményeiről.

VII. FEJEZET

KÖLCSÖNHATÁS AZ 1176/2011/EU RENDELETTEL

30. cikk

Kölcsönhatás a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással

(1)Amennyiben egy tagállam nem hajtja végre az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szempontjából releváns országspecifikus ajánlások teljesítését célzó, a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervében foglalt reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, és amennyiben a Bizottság az említett rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban túlzott egyensúlyhiány áll fenn, az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.

(2)Ebben az esetben annak a tagállamnak, amely tekintetében az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás indul, e rendelet 14. cikkével összhangban felülvizsgált tervet kell benyújtania. A felülvizsgált terv követi az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi ajánlást. A felülvizsgált terv e rendelet 16–19. cikkével összhangban a Tanács jóváhagyásának tárgyát képezi. A felülvizsgált terv értékelésére e rendelet 15. cikkével összhangban kerül sor.

(3)Amennyiben egy tagállam a (2) bekezdésnek megfelelően felülvizsgált középtávú költségvetési-strukturális tervet nyújt be, ez a felülvizsgált terv az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt korrekciós intézkedési tervként szolgál, és meghatározza az érintett tagállam által végrehajtott vagy végrehajtani kívánt konkrét szakpolitikai intézkedéseket, feltüntetve azok ütemtervét is.

Ebben az esetben a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság értékelése alapján a benyújtástól számított két hónapon belül értékeli a felülvizsgált tervet. A felülvizsgált terv végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére e rendelet 21. cikkével, valamint az 1176/2011/EU rendelet 9. és 10. cikkével összhangban kerül sor.

VIII. FEJEZET

KÖLCSÖNHATÁS A 472/2013/EU RENDELETTEL

31. cikk

Kölcsönhatás a megerősített felügyeleti eljárással

A 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 2. cikke szerinti megerősített felügyelet alatt álló tagállam az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti, a nehézségek okainak vagy lehetséges okainak kezelését célzó intézkedések meghozatalakor figyelembe veszi az e rendelet 23. cikke alapján neki címzett ajánlásokat.

A 472/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti makrogazdasági kiigazítási programot és annak módosításait végrehajtó tagállam nem köteles benyújtani az e rendelet 9. cikke szerinti középtávú költségvetési-strukturális tervet és az e rendelet 20. cikke szerinti éves eredményjelentést.

IX. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK

32. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően a II–VII. melléklet módosítására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegye a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben (II. melléklet) vagy az éves eredményjelentésekben (III. melléklet) szereplő információkkal, a kontrollszámla működésével (IV. melléklet), a megalapozottság értékelésének módszertanával (V. melléklet), az Unió közös prioritásaival (VI. melléklet) vagy az értékelési kerettel (VII. melléklet) kapcsolatos további fejleményeket vagy igényeket.

33. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 32. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól XXX-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 32. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 32. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

X. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Párbeszéd a tagállamokkal

A Bizottság e rendelet célkitűzéseivel összhangban állandó párbeszédet biztosít a tagállamokkal. A Bizottság e célból mindenekelőtt látogatásokat tesz annak érdekében, hogy felmérje az érintett tagállam társadalmi-gazdasági helyzetét, és azonosítsa az e rendelet célkitűzéseinek teljesítésével kapcsolatos esetleges kockázatokat és nehézségeket.

35. cikk

Mélyreható felügyeleti látogatások

(1)A Bizottság helyszíni ellenőrzés céljából mélyreható felügyeleti látogatásokat tehet a 23. cikk szerinti ajánlások hatálya alá tartozó tagállamokban.

(2)Amennyiben az érintett tagállam euroövezeti tagállam vagy az ERM II-ben részt vevő tagállam, a Bizottság adott esetben felkérheti az Európai Központi Bank képviselőit a felügyeleti látogatásokban való részvételre.

36. cikk

Jelentés

(1)A Bizottság [2030. december 31-ig], majd ezt követően ötévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, amelyet adott esetben a rendelet módosítására irányuló javaslat kísér. A Bizottság a jelentést nyilvánosságra hozza.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentés áttekintést nyújt a következőkről:

a)e rendelet hatékonysága, különös tekintettel arra, hogy a döntéshozatalt szabályozó rendelkezések kellően hatékonynak bizonyultak-e az államadósság-ráták csökkenő pályájának biztosítása vagy prudens szintjének megőrzése szempontjából, a vonatkozó tanácsi ajánlásokkal összhangban;

b)a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépés.

(3)A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

37. cikk

Az 1466/97/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Az 1466/97/EK rendelet hatályát veszti.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)     HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(3)    HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 1175/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról ( HL L 306., 2011.11.23., 12. o. ).

(5)    A Tanács 1177/2011/EU rendelete (2011. november 8.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról ( HL L 306., 2011.11.23., 33. o. ).

(6)    A Bizottság közleménye – A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011/EU, 1174/2011/EU, 1175/2011/EU, 1176/2011/EU, 1177/2011/EU, 472/2013/EU és 473/2013/EU rendeletek alkalmazásáról és a 2011/85/EU tanácsi irányelv megfelelőségéről, 2020. február 5., COM(2020) 55 final.

(7)    A Bizottság közleménye az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről, 2022. november 9., COM(2022) 583 final.

(8)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – „Online public consultation on the review of the EU economic governance framework - Summary of responses - Final Report” (Online nyilvános konzultáció az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról – A válaszok összefoglalása – Zárójelentés), 2022. március 28., SWD(2022) 104 final.

(9)    A költségvetési fegyelemnek a gazdasági ciklus egészében történő megerősítése érdekében 2012. március 2-án 25 tagállam megerősítette a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló kormányközi szerződést (SKKSZ). Az SKKSZ 2. cikkének első bekezdése emlékeztet arra, hogy a szerződést „a szerződő felek az Európai Unió alapját képező szerződésekkel, illetve különösen az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével, továbbá az Európai Unió jogával összhangban alkalmazzák és értelmezik, ideértve az eljárásjogot is, amennyiben másodlagos jogi aktus elfogadása szükséges”. Az SKKSZ 2. cikkének második bekezdése emlékeztet arra, hogy a szerződés „annyiban alkalmazandó, amennyiben összeegyeztethető az Európai Unió alapját képező szerződésekkel és az Európai Unió jogával. A szerződés nem sértheti az Unió hatáskörét a gazdasági unió terén”. Az SKKSZ III. címe, vagyis a „költségvetési paktum” kötelezően alkalmazandó azon tagállamokra nézve, amelyek pénzneme az euro, a többi tagállam pedig önkéntes alapon alkalmazhatja azt (az SKKSZ 1. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése). Az SKKSZ 16. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a] szerződés hatálybalépését követő legfeljebb öt éven belül a végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban meg kell tenni az ahhoz szükséges lépéseket, hogy e szerződés tartalma az Európai Unió jogi keretének részévé váljon”.

(10)    Lásd: a Bizottság közleménye – A nemzeti költségvetési korrekciós mechanizmusok közös elvei, 2012. június 20., COM(2012) 342 final.

(11)     https://economy-finance.ec.europa.eu/system/files/2017-02/c20171201_en.pdf

(12)

   Ebben az összefüggésben a jó kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartása, különösen a független, minőségi és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek, a működő és hatékony adórendszerek, valamint a hatékony fizetésképtelenségi és a szilárd korrupcióellenes és csalás elleni keretek kulcsfontosságú tényezőnek számítanak.

(13)    HL L 306., 2011.11.23., 25. o. 

(14)    HL L 140., 2013.5.27., 1. o. 

(15)    A Bizottság közleménye – A gazdasági kormányzás felülvizsgálata – Jelentés az 1173/2011/EU, 1174/2011/EU, 1175/2011/EU, 1176/2011/EU, 1177/2011/EU, 472/2013/EU és 473/2013/EU rendeletek alkalmazásáról és a 2011/85/EU tanácsi irányelv megfelelőségéről, 2020. február 5., COM(2020) 55 final.

(16)    A Bizottság közleménye – Az uniós gazdaság a Covid19 után: a gazdasági kormányzásra gyakorolt hatások, 2021. október 19., COM(2021) 662 final. 

(17)    COM(2022) 583 final.

(18)    A Bizottság (EU) 2015/1937 határozata (2015. október 21.) a független tanácsadó Európai Költségvetési Tanács létrehozásáról (HL L 282., 2015.10.28., 37. o.).

(19)    A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(20)    A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(21)    Az amszterdami Európai Tanács állásfoglalása (1997. június 17.) a Stabilitási és Növekedési Paktumról (HL C 236., 1997.8.2., 1. o.). 

(22)    Az európai klímarendelet az Unió egészére vonatkozó, 2050-re elérendő klímasemlegességi célt határoz meg, továbbá az uniós intézmények és a tagállamok számára előírja az alkalmazkodóképesség fokozását, ami jelentős közberuházásokat igényel az éghajlatváltozás által az EU-ra és tagállamaira gyakorolt negatív társadalmi-gazdasági hatások csökkentése érdekében, ideértve a növekedésre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt negatív hatásokat is.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 1174/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 306., 2011.11.23., 8. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.). 

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.). 

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.). 

(27)    Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról, 2012. március 2.

(28)    A Bizottság közleménye – A nemzeti költségvetési korrekciós mechanizmusok közös elvei, 2012. június 20., COM(2012) 342 final.

(29)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.). 

(31)    A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.). 

(32)    A Tanács [...] irányelve […] [a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról] (HL L …, …, .... o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.). 

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.4.26.

COM(2023) 240 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET

A GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó államadóssággal vagy a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamokra vonatkozó technikai pályaterv meghatározásának kritériumai

A GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó államadóssággal vagy a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamok esetében a technikai pályatervnek biztosítania kell, hogy:

a)az adósságra vonatkozó tízéves pályaterv legkésőbb a kiigazítási időszak végére – további költségvetési intézkedések nélkül – megalapozottan csökkenő pályán legyen, vagy prudens szinten maradjon;

b)a költségvetési hiány ugyanezen tízéves időszakban – további költségvetési intézkedések nélkül – a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerüljön és az alatt maradjon;

c)a technikai pályaterv összhangban legyen a(z) [X] rendelettel módosított, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkében említett referenciaértékkel is azokban az években, amikor az érintett tagállamban a hiány várhatóan túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és a túllépés nem kismértékű és nem átmeneti;

d)a kiigazítási erőfeszítést ne halasszák a kiigazítási időszak utolsó éveire, vagyis a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időszakában végrehajtott költségvetési kiigazítási erőfeszítés legalább arányos legyen a kiigazítási időszak egésze alatt tett teljes erőfeszítéssel;

e)az államadósság-ráta a tervezési időhorizont végére a technikai pályaterv kezdetét megelőző évi államadósság-ráta alá csökkenjen; valamint

f)a nemzeti nettó kiadások növekedése a terv időhorizontjában átlagosan a középtávú kibocsátásnövekedés alatt maradjon.

II. MELLÉKLET

A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekbe foglalandó információk

A középtávú nemzeti költségvetési-strukturális tervnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)A 11. cikkben említett nemzeti nettó kiadási pálya. A 2. cikkben említett nettó kiadás fogalommeghatározásában szereplő, a kormányzat által nem befolyásolható egyéb költségvetési változók alatt az uniós programokra fordított, az uniós forrásokból származó bevételekből teljes mértékben fedezett kiadások, valamint a munkanélküli ellátásra fordított kiadások ciklikus elemei értendők.

b)Az államháztartási bevételek tervezett növekedési pályája változatlan politika mellett.

c)Az államadósság-ráta tervezett pályája.

d)Információk az elöregedéshez kapcsolódó rejtett kötelezettségekre és az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő kötelezettségekre vonatkozóan, beleértve az állami garanciákat, a nemteljesítő hiteleket és a közjogi szervek működéséből eredő kötelezettségeket, ideértve azok mértékét, a bírósági ügyekből eredő potenciális kiadásokat és kötelezettségeket, valamint – lehetőség szerint – a katasztrófákkal és az éghajlatváltozással kapcsolatos függő kötelezettségekre vonatkozó információkat.

e)Az államadósság prudens szintekhez való közelítésének biztosítása, valamint a költségvetési hiánynak a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt tartása szempontjából releváns várható gazdasági fejleményekre és főbb gazdasági változókra vonatkozó fő feltételezések.

f)Amennyiben a tagállam olyan, az e) pontban említett feltételezéseket alkalmaz, amelyek eltérnek a Bizottság feltételezéseitől a középtávú nemzeti költségvetési-strukturális tervhez kapcsolódó kiigazítási időszakban, illetve további költségvetési intézkedések nélkül az azt követő 10 éves időszakban, az eltérések megfelelő magyarázata és indokolása, megalapozott gazdasági érvekkel alátámasztva.

g)Annak elemzése, hogy a fő gazdasági feltételezések változásai hogyan befolyásolnák a tagállam költségvetési és adóssághelyzetét.

h)Adott esetben a Bizottság által előterjesztett technikai pályatervtől való eltérés megfelelő (releváns, megalapozott és ellenőrizhető gazdasági érvekkel alátámasztott) indokolása.

i)Az országspecifikus ajánlásokban meghatározott fő kihívások kezelésére irányuló reform- és beruházási prioritások, figyelembe véve az említett országspecifikus ajánlások végrehajtásának aktuális állását.

j)A közberuházásokra fordított összes kiadás, valamint a VI. mellékletben említett közös uniós prioritásokat érvényre juttató reformokra és közberuházásokra fordított kiadások.

k)Adott esetben a kiigazítási időszak 13. cikk szerinti meghosszabbítását alátámasztó konkrét, határidőhöz kötött és ellenőrizhető reform- és beruházási kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk, e kötelezettségvállalások végrehajtásának ütemterve, valamint az azt alátámasztó megalapozott gazdasági érvek, hogy a reform- és beruházási kötelezettségvállalások – a VII. mellékletben foglalt értékelési kritériumokat is figyelembe véve – megfelelnek a 13. cikk szerinti kritériumoknak.

l)A k) pontban említett reformok és beruházások költségvetési fenntarthatóságra, növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt várható hatásainak a lehető legteljesebb számszerűsítése, adott esetben a közösen elfogadott módszertannal összhangban.

m)Lehetőség szerint a k) pontban említett reform- és beruházási kötelezettségvállalások középtávú költségvetési és potenciális középtávú növekedési hatása.

n)Adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében azonosított makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazítására irányuló reformok és beruházások.

o)A nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett összesített szintje a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időszakában.

p)Azon tagállamok esetében, amelyek kismértékű államadósság-problémákkal néznek szembe, viszont a népesség elöregedése miatt nagy rejtett kötelezettségekkel rendelkeznek, a nemzeti nettó kiadási pályatervnek és a középtávú nemzeti költségvetési-strukturális tervekben szereplő reformoknak megfelelően figyelembe kell venniük az államháztartás hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát övező kihívásokat.

q)Információk a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel a terv kidolgozása céljából folytatott konzultációkra vonatkozóan.

III. MELLÉKLET

A tagállamok által az éves eredményjelentésekbe foglalandó információk

A tagállamoknak éves eredményjelentésükben a következő információkat kell benyújtaniuk:

a)A Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya alapján tervezett nettó kiadások és a tényadatokon alapuló nettó kiadások összehasonlítása.

b)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv kezdetétől a főbb gazdasági változókra vonatkozóan a tervben szereplő előrejelzések és a tényadatok összehasonlítása, valamint a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályának való megfelelésre gyakorolt hatások és a tervben szereplő államadósság-ráta tervezett pályájára gyakorolt hatások.

c)A diszkrecionális bevételi intézkedések előző évi végrehajtásának elemzése.

d)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő, a II. melléklet i) és j) pontja, valamint adott esetben k) és n) pontja szerinti reform- és beruházási kötelezettségvállalások teljesítésének állása és a következő évben tervezett végrehajtása.

e)Arra vonatkozó információk, hogy a tagállam a következő évben hogyan szándékozik kezelni az előző évi országspecifikus ajánlásokat, beleértve adott esetben az euroövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlást is.

f)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama alatt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának előrehaladására vonatkozó információk az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkében előírt, az európai szemeszter keretén belüli féléves jelentéstételre vonatkozó követelménynek való megfelelés érdekében.

g)A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben feltüntetett és a II. melléklet d) pontjában említett függő kötelezettségek, valamint adott esetben az elöregedéshez kapcsolódó rejtett kötelezettségek alakulására vonatkozó információk, valamint a következő évi függő kötelezettségekre és rejtett kötelezettségekre vonatkozó információk.

h)A kiigazítási időszak következő éveiben várható gazdasági fejleményekre és fő gazdasági változókra vonatkozó főbb feltételezések, beleértve az államadósság-rátát is.

i)Az államháztartási kiadásokra és bevételekre, valamint azok fő összetevőire – beleértve a közberuházásokra fordított kiadásokat is – vonatkozó, változatlan politikát feltételező előrejelzések a kiigazítási időszak következő éveire vonatkozóan.

j)A kiigazítási időszak következő éveire tervezett államháztartási kiadások és bevételek a GDP százalékában, valamint azok fő összetevői, figyelembe véve a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályát.

k)Az i) pontban említett, kiadásokra és bevételekre vonatkozó, változatlan politikát feltételező előrejelzések és a j) pontban említett tervezett kiadások és bevételek közötti különbség áthidalása érdekében végrehajtandó kiadási és bevételi intézkedések leírása és mennyiségi meghatározása.

l)A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében azonosított makrogazdasági egyensúlyhiány alakulásáról, valamint adott esetben a II. melléklet n) pontjával összhangban a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő releváns reformok és beruházások végrehajtásának az egyensúlyhiányra gyakorolt hatásáról készített elemzés.

m)Az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági figyelmeztetés vagy tanácsi ajánlás végrehajtására vonatkozó információk.

n)Információk a munkaerőpiaccal, a készségekkel és a szociálpolitikával kapcsolatos fejleményekről, valamint azon szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról, amelyek elősegítik a jobb munka- és életkörülményeket célzó, felfelé irányuló társadalmi konvergenciát a tagállamok között, a szociális jogok európai pillérének elveivel és az EUMSZ 148. cikke szerinti foglalkoztatási iránymutatásokkal összhangban. Ez magában foglalja az intézkedések várható hatását, összefüggésben a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ig teljesítendő nemzeti célok megvalósítása terén tett előrelépéssel.

o)A 22. cikkben említett, független költségvetési intézmények által készített értékelés.

IV. MELLÉKLET

A kontrollszámla működése

A 21. cikkben említett, egyes tagállamokra vonatkozó kontrollszámlán terhelésként jelenik meg, ha a tagállam tényleges nettó kiadásai egy adott évben túllépik a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályát.

A kontrollszámlán jóváírásként jelenik meg, ha a tagállam tényleges nettó kiadásai egy adott évben elmaradnak a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától.

Egy adott időszakban a kontrollszámla kumulált egyenlege az adott időszakban elkönyvelt éves terhelések és jóváírások összege.

V. MELLÉKLET

A Bizottság által végzett megalapozottsági értékelés módszertana

A 8. cikk szerinti megalapozottsági értékelés módszertana a következő feltételeken alapul:

·az államadósság-ráta a Bizottság 2022. évi adósságfenntarthatósági figyelőben ismertetett középtávú államadósság-előrejelzési keretének determinisztikus forgatókönyvei szerint csökken vagy prudens szinten marad;

·kellően alacsony annak a kockázata, hogy az államadósság-ráta a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervhez kapcsolódó kiigazítási időszakot követő öt évben nem csökken. E kockázatot a Bizottság sztochasztikus elemzés segítségével értékeli.

VI. MELLÉKLET

Közös uniós prioritások

A 12. cikk b) pontjában említett közös uniós prioritások a következők:

a)Az európai zöld megállapodás 1 , beleértve a klímasemlegességre való átállás 2050-ig történő megvalósítását 2 és a nemzeti jogba történő átültetést a nemzeti energia- és klímaterveken keresztül;

b)A szociális jogok európai pillére 3 , beleértve a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ig megvalósítandó kapcsolódó célokat;

c)A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program 4 , valamint annak nemzeti szintű érvényre juttatása a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveken keresztül;

d) A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához 5 .

VII. MELLÉKLET

A költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások értékelési kerete

1.Alkalmazási kör

Az értékelési keret céljai a következők:

–alapul szolgál a Bizottság számára annak értékeléséhez, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások megfelelnek-e a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. Vagyis ez az értékelési keret képezi a 13. cikk (2) bekezdésében említett értékelési kritériumok alkalmazásának alapját a méltányos és átlátható eljárás biztosítása céljából;

–alapul szolgál annak értékeléséhez, hogy az említett reform- és beruházási kötelezettségvállalások mindegyike teljesíti-e a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeket. Vagyis ez az értékelési keret képezi a 13. cikk (3) bekezdésében említett feltételek alkalmazásának alapját is, a fentiekkel azonos megfontolásból.

2.Értékelési kritériumok

A 13. cikk (2) bekezdésével összhangban a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásoknak arányosaknak kell lenniük az államadósság-problémák mértékével az adósságfenntarthatósági figyelő legfrissebb kiadásában megállapítottak szerint, valamint a tagállam középtávú növekedését övező kihívásokkal. Azon tagállamok esetében, ahol az államadóssággal kapcsolatos problémák a középtávú növekedést érintő jelentős kihívásokhoz kapcsolódnak, elvárás, hogy a reformok és beruházások a középtávú növekedést gátló szűk keresztmetszeteket is orvosolják.

A reform- és beruházási kötelezettségvállalásoknak összességében véve teljesíteniük kell a következő kritériumokat:

2.1.A reform- és beruházási kötelezettségvállalások ösztönzik a növekedést.

–A reform- és beruházási kötelezettségvállalások várhatóan – hiteles, jól dokumentált és prudens feltételezések alapján – jelentős mértékben és fenntartható módon növelik az érintett tagállam gazdaságának növekedési potenciálját.

2.2.A reform- és beruházási kötelezettségvállalások hozzájárulnak a költségvetés fenntarthatóságához.

–A reform- és beruházási kötelezettségvállalások középtávon várhatóan az érintett tagállam államháztartásának jelentős strukturális javulását eredményezik a közkiadások strukturális csökkentése vagy az állami bevételek strukturális növelése révén.

2.3.A reform- és beruházási kötelezettségvállalások érvényre juttatják a VI. mellékletben említett uniós prioritásokat.

–A reform- és beruházási kötelezettségvállalások jelentősen hozzájárulnak a VI. mellékletben említett uniós prioritások legalább egyikéhez.

2.4.A reform- és beruházási kötelezettségvállalások összességében kezelik a releváns országspecifikus ajánlásokat, beleértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott ajánlásokat is.

–A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó releváns reform- és beruházási kötelezettségvállalásokkal szemben elvárás, hogy összességében kezeljék a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott ajánlásokat is, figyelembe véve az országspecifikus kihívások hatókörét és nagyságrendjét, valamint adott esetben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében tett kötelezettségvállalásokat.

2.5.A reform- és beruházási kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a nemzeti finanszírozású közberuházások általános szintje a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időtartama alatt magasabb legyen a terv időszaka előtti középtávú szintnél.

–A nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett szintje a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv időtartama alatt magasabb-e a terv időszaka előtti középtávú szintnél.

Ezen túlmenően a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó tagállami reform- és beruházási kötelezettségvállalások mindegyikének kellően részletesnek, az időszak elejére ütemezettnek, határidőhöz kötöttnek és ellenőrizhetőnek kell lennie:

–a reform- és beruházási kötelezettségvállalások leírása egyértelmű, és részletesen meghatározza az egyes reformok és beruházások elemeit, lehetővé téve a Bizottság számára a 2.1–2.5. pontban foglalt kritériumok értékelését, többek között azok végrehajtása és nyomon követése tekintetében;

–a reformokat a terv időszakán belül végrehajtják;

–a beruházásokat legkésőbb a kiigazítási időszak végéig végrehajtják;

–a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv egyértelmű, reális, releváns és megbízható mutatókat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a reform- és beruházási kötelezettségvállalások tényleges végrehajtása terén elért eredmények ellenőrzését.

(1)    A Bizottság közleménye az európai zöld megállapodásról, 2019. december 11., COM(2019) 640 final, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2022.4.12., 22. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet).

(3)    Intézményközi nyilatkozat a szociális jogok európai pilléréről, 2017/C 428/09 (HL C 428., 2017.12.13., 10. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.).

(5)    Az Európai Unió Tanácsa, COPS 130.