EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.28.

JOIN(2023) 19 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésre vonatkozó új szemléletmód:
Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás békére, biztonságra és védelemre gyakorolt hatásainak kezelése

BEVEZETÉS

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás egyre nagyobb kockázatot jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve. A szélsőséges időjárási események, a hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, az elsivatagosodás, a vízhiány, a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek, a környezetszennyezés és a szennyezettség, valamint a megélhetési lehetőségek elvesztése veszélyezteti az emberiség egészségét és jóllétét, és fokozottabb migrációs mozgásokhoz és lakóhelyelhagyáshoz, világjárványokhoz, társadalmi zavargásokhoz, instabilitáshoz és bizonytalansághoz vezethet. A legsérülékenyebb és az éghajlatváltozásra legkevésbé felkészült 20 ország közül 2020-ban 12 volt konfliktus részese 1 .

Az EU 2008 óta élen jár abban, hogy az éghajlatváltozást fenyegetéseket megsokszorozó tényezőként kezeli 2 , 2020 óta pedig annak az uniós válságkezeléssel és az európai védelemmel fennálló összefüggéseire is fókuszál 3 . Mivel azonban a vitát ki kell terjeszteni a környezetkárosodás hatásaira, valamint az éghajlatváltozás mértékével kapcsolatos jelenlegi realitásokra és – az erősödő stratégiai versenyre és az összetett biztonsági fenyegetésekre figyelemmel – a jövőre vonatkozó előrejelzésekre, új szemléletmódra van szükség az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés tekintetében. Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés jelen közleményben használt fogalma az éghajlatváltozásnak és a környezetkárosodásnak – többek között a biológiai sokféleség csökkenésének és a környezetszennyezésnek – a békére, a biztonságra és a védelemre gyakorolt hatásaira utal.

-Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás szervesen összekapcsolódik és súlyosbítja egymást, és már most is hatással van az élelmiszerbiztonságra, csökkentve az olyan főbb termények terméshozamát, mint a kukorica, a rizs és a búza, és növelve az egyidejű betakarítási kudarcok kockázatát a főbb termelő országokban. Ugyanakkor a fenntarthatatlan élelmiszer-termelés környezetkárosodáshoz és vízhiányhoz is vezet. A becslések szerint 2050-re több mint egymilliárd ember nem fér majd hozzá elegendő vízhez, a talajromlás 90%-ra emelkedhet, míg az élelmiszerek iránti kereslet 60%-kal növekedhet 4 .

-Az éghajlati és környezeti instabilitást és az erőforrások szűkösségét fegyveres csoportok és szervezett bűnözői hálózatok, korrupt vagy önkényuralmi rendszerek, valamint más szereplők – többek között környezeti bűncselekmények révén – aktívan eszközként használhatják fel. Ez utóbbi már a negyedik legnagyobb és növekvő globális bűnözési ágazattá vált, ami tovább gyorsítja a környezeti válságot, többek között a természeti erőforrások fenntarthatatlan kiaknázása révén 5 .

-Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) becslése szerint 2008 óta évente átlagosan 21,5 millió ember kényszerül elhagyni lakóhelyét időjárással összefüggő események, például áradások és hőhullámok miatt. Ezek a számok várhatóan növekedni fognak az elkövetkező évtizedekben 6 , súlyosbítva a demográfiai változásokat és nyomást gyakorolva azokra a városokra és városi térségekre, ahol megnőhet a lakhatás, az élelmiszer, az energia és a munkahelyek iránti kereslet, hozzájárulva ezáltal az éghajlatváltozás társadalmi hatásainak fokozódásához. Emellett a természeti katasztrófák vagy a szélsőséges időjárás fizikai károkat okozhatnak a kritikus infrastruktúrában is, ezáltal megzavarva az alapvető és a vészhelyzeti szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok áramlását. Továbbá fennáll a veszély, hogy a lakosság bajba jutott, veszélyeztetett helyzetben lévő csoportjai embercsempészek és más bűnszervezetek prédájává válnak, fegyveres csoportok pedig kihasználhatják és ki is használják a megnövekedett sebezhetőséget gyermekkatonák és harcosok toborzásához.

-Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás többféle módon is egészségkárosító hatású 7 . Emellett veszélyeztet számos, a jó egészségi állapot megőrzéséhez szükséges társadalmi tényezőt, például a megélhetést, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a szociális támogatást. Ezek a hatások instabilitáshoz vezethetnek és a biztonságot fenyegethetik.

-Az éghajlatváltozás jelenti a legátfogóbb fenyegetést az északi-sarkvidéki régiókra nézve, mivel ott a hőmérséklet a globális átlagnál 3–4-szer gyorsabban emelkedik. Az északi-sarkvidéki helyszíneken található erőforrások iránt egyre nagyobb a külvilág érdeklődése, ami sokrétű társadalmi, környezeti és gazdasági következményekkel jár. A jeges-tengeri jégtakaró olvadása egyúttal potenciális hajózási útvonalakat is nyit és a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés lehetőségét is megnyitja, ami fokozott biztonsági feszültségekhez vezethet a régióban. 8  Az éghajlatváltozásnak egyre jelentősebb geopolitikai hatásokat fejt ki a világ tengeri térségeiben, mind Európa környezetében (pl. a Balti-tengeren és a Fekete-tengeren), mind az indiai-csendes-óceáni térségben.

-Az éghajlatváltozás óceánra gyakorolt káros hatásai közé tartozik a halállományok összetételének és eloszlásának megváltozása, ami destabilizálhatja a halászati megállapodásokat, és növelheti a nemzetközi viták kockázatát. A tengerszint emelkedése biztonsági kockázatot is jelent amiatt, hogy ugrásszerűen nőhet a lakóhelyelhagyás és a migráció 9 , ugyanakkor hatással lesz a különböző gazdasági jogosultságokat meghatározó tengeri határok mérésére is, ami pedig instabilitást és konfliktusokat okozhat.

-Az energetikai átálláshoz és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez elengedhetetlen erőforrásokért és technológiákért folytatott stratégiai verseny folyamatosan növekszik, és Oroszország Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziója óta még jobban kiéleződött.

-A tagállamok biztonsági és védelmi erőinek változékony és egyre nagyobb kihívást jelentő biztonsági környezettel kell szembenézniük Európában és Európán kívül, ideértve a működés nehezebb éghajlati feltételeit is. Ugyanakkor a tagállamoknak csökkenteniük kell üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket anélkül, hogy ez befolyásolná működési hatékonyságukat.

A zöld energiára való átállás az egyetlen módja annak, hogy világszerte egyidejűleg lehessen biztosítani a fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát. Ahhoz, hogy ez az átállás sikeres legyen, társadalmilag igazságosnak és méltányosnak kell lennie, és senki nem maradhat ki belőle. Ez nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok és az elavult gyakorlatok fokozatos kivezetését jelenti, hanem a zöld energia, az innovatív technológia, a jobb piacok és a körforgásos gazdaság fokozatos bevezetését is. Ehhez már most kezelni kell a lehetséges jövőbeli kockázatokat és függőségeket.

Ezért rendkívül fontos, hogy továbbra is beruházzunk mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba, mind az éghajlatváltozás mérséklésébe, valamint a környezet védelmébe és helyreállításába. Bár sokat teszünk a zöld átállás előmozdítása és kihívásainak kezelése érdekében, mindazonáltal megnőtt az instabilitás, a bizonytalanság, sőt a konfliktusok kockázata. Fel kell készülnünk arra, hogy az Európai Uniót erőteljesebb továbbgyűrűző hatások fogják érni, amelyek a következők miatt merülhetnek fel: a segélyek iránti megnövekedett igény, az ellátási láncok zavarai, a lakhatatlan területekről vagy az otthonuk rendkívül kedvezőtlen körülményei miatt menekülő emberek – vagyis potenciálisan az országon belüli menekülés és az irreguláris migráció fokozódása –, valamint a szervezett bűnözés, a terrorista szervezetek és a fegyverek elterjedése.

Ezért sürgetőbbé, súlyosabbá és sokrétűbbé váltak az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás biztonsági és védelmi vonatkozásai. Ezt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 10  és számos más jelentés és tanulmány is következetesen hangsúlyozza. A partnerszervezetek, például az Egyesült Nemzetek Szervezete és a NATO, valamint a kétoldalú partnerek ezeket a kockázatokat beépítik szakpolitikai tervezésükbe. Amint azt a klíma- és energiadiplomáciáról szóló, 2023. márciusi tanácsi következtetések 11 is tükrözik, az EU-nak hatékonyabban kell integrálnia az éghajlat, a béke és a biztonság közötti összefüggést az EU külpolitikájába, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP), valamint a nemzetközi együttműködést és partnerségeket is. A tagállamok alapvető szerepet játszanak e munka előmozdításában.

Döntő fontosságú ennek az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésre vonatkozó új szemléletmódnak a definiálása és végrehajtása, összhangban az európai zöld megállapodás külső dimenziója 12 valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű 13 keretében meghatározott célkitűzésekkel. Elengedhetetlen a különböző szakpolitikai területek jobb összekapcsolása, valamint annak biztosítása, hogy a külső tevékenység, a szakpolitikák és képességek megfeleljenek a jövő kihívásainak. Az EU-nak proaktívabb és átfogóbb választ kell adnia a sokrétű kihívásokra. Mivel globális kihívásokról van szó, az EU további szoros együttműködésre fog törekedni nemzetközi partnereivel és az érdekelt felekkel a többoldalú megoldások előmozdítása érdekében.

Ez a közös közlemény megerősített keretet hoz létre, és a külső konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítésével 14 összhangban konkrét intézkedéseket javasol a következők céljából:

·az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos megalapozott tervezés, döntéshozatal és végrehajtás megerősítése fokozott, tényeken alapuló elemzés és előrejelzés révén;

·az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés megjelenítése az EU külső fellépéseiben a politikától a végrehajtásig;

·az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések fokozása a tagállamok polgári és katonai képességei és a kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztése érdekében; valamint

·a nemzetközi partnerségek és az EU multilaterális fórumokon végzett munkájának megerősítése, összhangban az EU szélesebb körű többoldalú éghajlatváltozási és környezetvédelmi menetrendjével.

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás biztonsági következményeire adott uniós válaszok továbbra is tényeken alapuló szakpolitikákra és fellépésekre fognak támaszkodni, beleértve az új információkat és az ismeretek mélyítését, kiemelve a megbízható és hozzáférhető elemzések fontosságát valamennyi érintett fél számára.

1.1.Az éghajlati és környezeti tényezők kiváltotta biztonsági kockázatokra vonatkozó adatok és elemzések

Az adatokra vonatkozó uniós kezdeményezések és elemzési keretek már számos éghajlati és környezeti tényezőre kiterjednek. A korai előrejelzést és konfliktuselemzést alkalmazó módszerek például az éghajlatra, a környezetre és a természeti erőforrásokra helyezik a hangsúlyt, ami adott esetben megelőző intézkedésekre, konfliktusérzékeny programtervezésre és külső fellépésekre vonatkozó ajánlásokhoz vezet. Ez a jövőbeli elemzésekben még hangsúlyosabb lesz.

Emellett kulcskérdés a közös, megosztott elemzések terjesztésének és hozzáférhetőségének javítása, hogy azok teljes mértékben kiaknázhatók és integrálhatók legyenek. E törekvésnek részét képezi az éghajlati és környezeti kockázatok általános tudatosítása, valamint az elemzési termékekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés.

A tervezési és végrehajtási folyamathoz szükséges, releváns uniós adatok és elemzések rendelkezésre állásának javítása érdekében az Európai Unió Műholdközpontja (SatCen) meg fogja vizsgálja egy integrált tudásközpont kialakításának lehetőségét. A SatCen-en belül létrehozandó, az éghajlati és környezeti biztonsággal foglalkozó adat- és elemzési központ a meglévő tapasztalatokra és kezdeményezésekre fog építeni, és forrást kínál majd az éghajlattal kapcsolatos biztonsági kockázatok értékeléséhez. A Bizottság a meglévő platformok, például a „Science for Peace” (tudomány a békéért) portál 15  révén ugyancsak tovább fogja javítani az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás, valamint azok biztonságra és védelemre gyakorolt hatásai szempontjából releváns adatokhoz és elemzésekhez való hozzáférést.

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés politikai és stratégiai szintű vitákba és döntéshozatalba való beépítését, a Bizottság szolgálatai és az EKSZ meg fogják kezdeni a trendek éves átfogó elemzését, amely kiterjed többek között az éghajlatváltozásnak és a környezetkárosodásnak a konfliktusokra, a lakóhelyelhagyásra és a migrációs mozgásokra, valamint a természeti erőforrásokért folytatott versenyre gyakorolt hatásaira. Az éghajlati és környezeti biztonsággal foglalkozó adat- és elemzési központ információi beépülnek majd a trendelemzésbe, és biztosított lesz a különböző szolgálatokkal, például a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központtal történő szoros együttműködés, valamint a Kopernikusz, az uniós Föld-megfigyelési program használata.

A Közös Kutatóközpont (JRC) által kidolgozott, az EU korai előrejelzési és konfliktuselemzési módszertanához mennyiségi adatokat biztosító globális konfliktuskockázati index 16 kibővítésre kerül annak érdekében, hogy elősegítse az aszályok következményeinek vizsgálatát, például annak értékelésével, hogy azok milyen hatással vannak a megnövekedett migrációra és a kényszerű lakóhelyelhagyásra, hogy megvizsgálja az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetett hatásait például az olyan áruk áraira, mint az élelmiszerek, a gáz és az olaj, valamint hogy vizsgálat tárgyává tegye a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkenéséből eredő geopolitikai és biztonsági következményeket.

Emellett az EU korai előrejelzési és felkészülési képességének javítása érdekében dinamikus, rövid távú és szubnacionális konfliktuskockázati modell kerül kidolgozásra, amely különös figyelmet fordít a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos változókra.

A tagállamokkal, a partnerországokkal – többek között azok korai előrejelző rendszereivel és helyi tudásközpontjaival –, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatott szoros együttműködés az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés jobb megértését teszi lehetővé. 24 Az EU emellett más régiók elemzési képességeinek fejlesztését is támogatja az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással kapcsolatos új és változó kockázatok előrejelzése és gyors kezelése érdekében. Például a kormányközi Föld-megfigyelési csoport tagjaként az EU támogatja az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással kapcsolatos, tényeken alapuló döntéshozatalt célzó globális kezdeményezéseket, valamint az élelmezési válságok elleni globális hálózaton keresztül a globális élelmezésbiztonság tényeken alapuló elemzését.

1.2.Védelmi adatok gyűjtése és elemzése

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) felkérésére a tagállamok már gyűjtik a fegyveres erőik energiafogyasztására és üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó adatokat 25 . Az EDA jelenleg azon dolgozik, hogy strukturált módszertant, egy védelmienergetika-adatbázist dolgozzon ki a tagállamok védelmi energetikai adatainak gyűjtésére és nyomon követésére. Emellett az EDA a Bizottsággal közösen tanulmányokat készít és kutatásokat végez a védelmi energetikai infrastruktúra ellenálló képességéről 26 . Az ilyen adatgyűjtésre és -elemzésre azért van szükség, hogy a tagállamokban javuljon az éghajlati szempontokat figyelembe vevő védelmi tervezés és a tagállamok jobb beruházási döntéseket hozzanak.

1.3.A kutatás és innováció kiaknázása

Az éghajlati és környezeti kockázatokkal kapcsolatos kutatás és tanulmányok mind biztonsági, mind védelmi szempontból elengedhetetlenek a szakpolitikák kidolgozásához, tervezéséhez és végrehajtásához szükséges információk és irányítás biztosításához.

Uniós szintű kulcsintézkedések: ·Az Európai Unió Műholdközpontja – valamennyi releváns szereplővel és kezdeményezéssel együtt – meg fogja vizsgálni egy, az éghajlati és környezeti biztonsággal foglalkozó adat- és elemzési központ létrehozásának lehetőségét a létesítményein belül annak érdekében, hogy javuljon az éghajlattal és a biztonsággal kapcsolatos adatokhoz és elemzésekhez való hozzáférés és azok rendelkezésre állása. ·Az érintett bizottsági szolgálatok és az EKSZ éves éghajlati és biztonsági trendelemzést fognak készíteni a szakpolitikai és a stratégiai szintű megbeszélések és döntéshozatal támogatása érdekében. ·A Bizottság tovább fogja fejleszteni a releváns és tényeken alapuló környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos mutatóknak a globális konfliktuskockázati indexbe való beépítését annak érdekében, hogy a konfliktusmegelőzés terén a prioritások meghatározása pontosabb információk alapján történhessen. ·Az érintett bizottsági szolgálatok az EKSZ-szel konzultálva dinamikus, rövid távú és szubnacionális konfliktuskockázati modellt fognak kidolgozni, amely magában foglalja a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos változók fokozott figyelembevételét az EU korai előrejelzési és felkészülési kapacitásának javítása érdekében.

Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggést koherens módon kell megjeleníteni az EU valamennyi külső tevékenységében, a szakpolitikák kialakításától a döntéshozatalon át a végrehajtásig. A különböző uniós kezdeményezések – az éghajlat-politikai fellépéstől az alkalmazkodáson át a konfliktusmegelőzésig, a válságkezelésig és a humanitárius fellépésig – akkor a leghatékonyabbak, ha az integrált uniós megközelítéssel összhangban maximalizálják a szinergiákat és a komplementaritásokat. A cél továbbá az EU és tagállamai erőforrásainak optimalizálása, többek között az „Európa együtt” fellépés 30 előmozdítása révén.

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközről (Globális Európa) szóló rendelettel 31 összhangban, amely konfliktuselemzést ír elő a válsághelyzetben, válságot követő vagy instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő országok és régiók vonatkozásában, az érintett bizottsági szolgálatok és az EKSZ – beleértve az uniós küldöttségeket is – meg fogják erősíteni releváns szakpolitikáiknak és fellépéseiknek az éghajlat/környezet és a béke és biztonság közötti összefüggés szempontjából történő elemzését, különösen az e hatásoknak kitett földrajzi területek, például, regionális szinten, a Száhel-övezet vagy Afrika szarva, vagy a fejlődő kis szigetállamok (SIDS) vonatkozásában. Ez az elemzés hozzá fog járulni az ilyen helyzetekben alkalmazott megközelítések kialakításához és adott esetben adatokat fog szolgáltatni a jövőbeli programozáshoz. Ez az NDICI – Globális Európa-rendelet félidős felülvizsgálatával összefüggésben az uniós küldöttségeknek szóló iránymutatások részét fogja képezni.

Annak elismeréséhez, hogy az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás eltérő hatást gyakorol a nőkre, gyermekekre és veszélyeztetett csoportokra, alapvető fontosságú az emberi jogokon alapuló megközelítés alkalmazása, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítés, továbbá a gyermekvédelmi és az ifjúsági dimenzió szem előtt tartása az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés figyelembe vétele során. Ez együtt jár a kontextusérzékenység, a helyi felelősségvállalás és a károkozás elkerülését célzó megközelítés támogatásával.

2.1.Éghajlat- és környezetvédelmi beruházások mint a békébe és a biztonságba történő beruházások

Az EU globális vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás, a szennyezés, és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, és élen jár az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések finanszírozásának növelésére irányuló közös erőfeszítésekben. Ez az alacsony jövedelmű és sérülékeny országok és közösségek rezilienciájának megszilárdítását jelenti, beleértve az élelmezésbiztonságot is, egyúttal előmozdítja a kulcsfontosságú természeti erőforrások kezelésének hosszú távú, fenntartható megközelítéseit. Alternatív megélhetési lehetőségek kialakításával és a jó kormányzásnak a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő módon történő támogatásával ezek az erőfeszítések a konfliktusmegelőzéshez és a békéhez is hozzájárulnak.

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) kulcsszerepet játszik e tekintetben. Magában foglalja az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekre vonatkozó 30%-os kiadási célértéket, amelyet Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2021 szeptemberi bejelentésének megfelelően további 4 milliárd euróval megnöveltek. Az eszköz emellett hozzá fog járulni azon uniós célkitűzés megvalósításához is, amely a biológiai sokféleségre vonatkozó intézkedések esetében 2024-re 7,5%-os, 2026-ra és 2027-re pedig 10%-os kiadási célértéket határoz meg. Az elnök azt is bejelentette, hogy a Bizottság megkétszerezi a biológiai sokféleség támogatása céljából különösen a legsérülékenyebb országok számára nyújtott nemzetközi finanszírozást, ami a 2021–2027-es időszakra 7 milliárd EUR-t tesz ki.

Ezek a források kezelik az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás és a biztonsághiány közötti összefüggések egy részét, miközben közvetett módon hozzájárulnak az éghajlatváltozás és a migráció kezeléséhez. Hasonlóképpen, az NDICI – Globális Európa és a humanitárius segítségnyújtási költségvetés révén az EU olyan intézkedéseket is finanszíroz, amelyek nélkülözhetetlenek a katasztrófakockázatok csökkentése, a felkészültség és a megelőző intézkedések megerősítéséhez. Ez a reziliencia kiépítése által pozitívan járul hozzá az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés kezeléséhez. Az e kapcsolatra vonatkozó ismeretek és tapasztalatok bővülésével az EU-nak és tagállamainak ennek megfelelően kell megtervezniük kötelezettségvállalásaikat az „Európa együtt” megközelítés keretében.

A „Global Gateway” stratégia – amely az EU pozitív ajánlata a partnerek számára a legsürgetőbb globális kihívások kezelésére – hozzá fog járulni a béke és a stabilitás érdekében tett uniós erőfeszítésekhez. Elő fogja mozdítani azokat a projekteket, amelyek támogatják a partnerországoknak a zöld és digitális átállásra és a humán fejlődésre irányuló erőfeszítéseit, miközben csökkenti a globális beruházási hiányt.

Például az EU – Afrika „Global Gateway” beruházási csomag részeként bevezetésre került az Afrika éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának és azzal szembeni rezilienciájának elősegítésére irányuló „Európa együtt” kezdeményezés annak érdekében, hogy az EU és az uniós tagállamok több mint 1 milliárd EUR összegű programjait összefogva megerősítsék a legsérülékenyebb népességcsoportok éghajlati és természeti kockázatokkal szembeni rezilianciáját. Közép-Ázsiában a vízre, az energiára és az éghajlatváltozásra irányuló „Európa együtt” kezdeményezés – a környezeti kihívások kezelésével és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel párhuzamosan – az „Európa együtt” kezdeményezésből származó 700 millió EUR összegű kezdeti hozzájárulással segíti a víz- és energiaforrások fenntartható kezelését. Latin-Amerikában az éghajlatváltozással és az erdőirtással kapcsolatos tényezőkkel az Amazonas-medencére irányuló „Európa együtt” kezdeményezések foglalkoznak, a brazíliai trópusi erdőkre irányuló, 430 millió EUR indikatív összegű „Európa együtt” kezdeményezést is ideértve.

Különös figyelmet kell fordítani a közösségi szintű ellenálló képességre, valamint a városok és városi térségek rezilienciájára, mivel ezek gyakran a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiindulópontjai. Ez különösen fontos, amikor reziliens, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megfizethető és akadálymentes otthonokat kell biztosítani mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, bizonytalan lakhatási körülményeik között élő emberek számára, akik között sok a nő és a gyermek. Bár folyamatban vannak erre irányuló uniós finanszírozású intézkedések, az EU meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne még szorosabban együttműködni a Polgármesterek Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetségével, amely hozzájárul az e területen folytatott globális kampányokhoz.

Emellett a Nyugat-Balkánra, valamint a keleti és déli szomszédságra vonatkozóan az uniós partnerekkel közösen kidolgozott gazdaságélénkítési és beruházási tervek hozzájárulhatnak a stabilitás megteremtéséhez vagy fenntartásához azáltal, hogy növelik az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás hatásaival szembeni ellenálló képességet, és kezelik a migráció és a lakóhelyelhagyás egyes kiváltó okait.

2.2.Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés kezelése konfliktus- és válsághelyzetekben

Az EU-nak a konfliktusfolyamatok során – az általa alkalmazott integrált megközelítés jegyében – még eredményesebben kell kezelnie az éghajlati és környezeti válságok, illetve a béke és a biztonság között fennálló kapcsolatokat. Ez kettős kihívást jelent: az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos politikákat és gyakorlatokat egyre inkább konfliktusérzékenyeknek kell tekinteni, ugyanakkor az éghajlati és környezetvédelmi megfontolásokat továbbra is érvényesíteni kell az uniós békeépítésben, stabilizációban, válságkezelésben és a konfliktus utáni helyreállításban.

2.2.1.Békeépítés és stabilizáció

A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és az irányítás hiánya súlyosbíthatja az országokon belüli és az országok közötti feszültségeket. Ezt az EU különösen az instabil helyzetekben és régiókban megvalósuló békeépítési kezdeményezések révén kezeli. Az uniós stabilizációs intézkedések 32 például hozzájárulhatnak bizonyos éghajlattal és környezettel kapcsolatos biztonsági kockázatok enyhítéséhez azáltal, hogy kezelik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, különösen a nők és lányok, valamint a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit, akiket gyakran aránytalanul súlyosan érintenek az éghajlati és környezeti hatások, és az őket befogadó közösségek szükségleteit. Ezért a jövőbeli uniós stabilizációs értékelések inkluzív, a nemek közötti egyenlőség szempontjait figyelembe vevő és konfliktusérzékeny megközelítés keretében fogják beépíteni az éghajlati és környezetvédelmi megfontolásokat lehetséges válaszlépéseikbe.

A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés és más környezeti témák új lehetőségeket is kínálhatnak az együttműködésre és a megbékélésre, például inkluzív irányítási struktúrák révén, és kiindulópontként szolgálhatnak a közvetítéshez és a párbeszédhez 33 . A határokon átnyúló vízügyi együttműködés 34 például a konfliktusmegelőzés és a békeépítés hajtóereje lehet. Az EU folytatni fogja a közvetítői adatbázisban szereplők képzésébe történő beruházást, emellett arra törekszik, hogy támogassa a helyi közvetítők kapacitásfejlesztését az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások békére és biztonságra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében.

2.2.2.Humanitárius tevékenység, katasztrófavédelmi felkészültség és reagálás

Az éghajlati és környezetvédelmi megfontolások egyre inkább beépülnek valamennyi humanitárius intervencióba, reflektálva arra, hogy a konfliktusok, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás milyen mértékben súlyosbítják a humanitárius szükségleteket és sérülékenységet 35 .

Az uniós humanitárius segítségnyújtás és az uniós polgári védelmi mechanizmus élen jár a szélsőséges időjárási eseményekre és azok humanitárius következményeire való uniós reagálásban 36 . A „katasztrófavédelmi felkészültség” költségvetési sor (78 millió EUR) révén az EU támogatja a célzott felkészültségi beavatkozásokat, ideértve a súlyos humanitárius hatásokra való felkészülés és azok enyhítése érdekében tett megelőző intézkedéseket, mielőtt azok teljes körűen megvalósulnának. Az EU elkötelezett továbbá az uniós finanszírozású humanitárius műveletek környezeti lábnyomának csökkentése mellett, és támogatja és ösztönzi a partnerei által e tekintetben tett erőfeszítéseket, különösen a fenntarthatóbb ellátási láncok vonatkozásában.

A gyakoribb és súlyosabb időjárási események következtében a tagállamok biztonsági és védelmi képességeit valószínűleg gyakrabban fogják igénybe venni a katasztrófavédelem és a humanitárius segítségnyújtási erőfeszítések támogatása érdekében, mind az EU-n belül, mind annak külső határain kívül. Az uniós katonai eszközöknek a humanitárius segítségnyújtás és katasztrófasegély támogatására történő felhasználására vonatkozó kerettel összhangban az uniós humanitárius segítségnyújtás elveken alapuló megközelítésével összeegyeztethető, időben történő és hatékony reagálás biztosításához uniós és nemzeti szinten egyaránt elengedhetetlen a polgári-katonai koordináció és felkészültség további megerősítése 37 , amit még jobban fel kell gyorsítani.

2.2.3.Válságkezelés

Az EU közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) keretében folytatott 13 polgári és 9 katonai missziót és műveletet gyakran olyan országokban vetik be, amelyek különösen ki vannak téve az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos biztonsági kockázatoknak. Az EU a missziók és műveletek megbízatásának tervezése, végrehajtása és felülvizsgálata során fokozatosan érvényesíteni és kezelni fogja az éghajlati és környezeti szempontokat. A stratégiai iránytű azt a célt tűzte ki, hogy 2025-ig valamennyi katonai és polgári misszió és művelet rendelkezzen környezetvédelmi tanácsadóval és számoljon be környezeti lábnyomáról. A polgári KBVP területére vonatkozó paktumban 38 a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a külső missziók tevékenységeiben általánosan érvényesítik az éghajlatváltozáshoz, valamint a környezetkárosodáshoz és -kizsákmányoláshoz kapcsolódó biztonsági kihívások kezelésére irányuló erőfeszítéseket.

Annak érdekében, hogy a KBVP-missziók és -műveletek hatékonyan teljesíthessék ezeket az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket, a tagállamokkal együtt intézkedéscsomagot kell kidolgozni és végrehajtani. Egy ilyen új KBVP-éghajlatváltozási csomag koherens alapot fog biztosítani a különböző, egymással összefüggő tevékenységekhez, biztosítva, hogy az erőforrásokat a lehető leghatékonyabb módon használják fel, az alábbiak szerint.

-Meg kell határozni a környezetvédelmi tanácsadók különböző profiljait és tükrözni kell azokat a képzési és munkaerő-felvételi igényekben 39 , figyelembe véve a KBVP-missziók és -műveletek hatókörét 40 és a lehetséges jövőbeli fejleményeket.

-A KBVP-megbízatásokra vonatkozó döntéshozatali folyamat során figyelembe kell venni az új éves éghajlati, környezeti és biztonsági trendelemzéseket 41 és a missziók megbízatásának tervezésére és azok időszakos felülvizsgálatára vonatkozó egyéb elemzési forrásokat, és elő kell mozdítani a levont tanulságok integrálását a különböző munkafolyamatokba. Át kell gondolnunk az azonos helyszínen működő partnereinktől, különösen az ENSZ-től tanultakat 42 , többek között a szorosabb együttműködés lehetséges területeinek azonosítása érdekében.

-Valamennyi misszióban és műveletben bevezetésre kerül a környezeti lábnyomra vonatkozó jelentéstételi mechanizmus, amely kísérleti projektek tanulságaira épül, ugyanakkor biztosítja az e kérdésekkel kapcsolatos szinergiákat és a bevált gyakorlatok cseréjét az EU külső tevékenységének olyan más területeivel, mint például a humanitárius kötelezettségvállalások. Az éghajlati és környezeti teljesítmény optimalizálása érdekében megfelelő kapcsolódást kell kialakítani az Európai Békekerethez is 43 .

Végezetül helyénvaló lehet megfontolni az éghajlati és környezeti tényezők integrálását az uniós gyorstelepítésű kapacitás működőképessé tételét támogató forgatókönyvekbe is.

2.2.4.A fegyveres konfliktusok hatása a környezetre és a konfliktus utáni helyreállításra

A fegyveres konfliktusok környezetre gyakorolt hatása jelentős szerepet játszik az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés kezelésében. Bár a nemzetközi humanitárius jog előírja a természeti környezet védelmét fegyveres konfliktusok során, a nemzetközi humanitárius jog megsértése széles körben elterjedt, és jelentős és hosszú távú károkat okoz. Konfliktusokat követő helyzetekben különösen gyakori a robbanóanyag-maradványokból származó víz-, talaj- és termőföld-szennyezés bombázások, gyalogsági aknák, valamint olaj- és gázszivárgások következményeként, ami ökoszisztémák elpusztulását vonhatja maga után és hulladékkezelést tesz szükségessé. A környezetvédelemre, szennyezésre és hulladékgazdálkodásra vonatkozó, e téren folyamatban lévő uniós kezdeményezések mellett – ideértve a nemzetközi humanitárius jognak való megfelelés előmozdítását is – a konfliktus utáni környezeti vizsgálatokat érintő további célzott intézkedések is megfontolás tárgyát fogják képezni, többek között az európai védelem körforgásos gazdasággal foglalkozó inkubációs fóruma keretében

Uniós szintű kulcsintézkedések: ·Az érintett bizottsági szolgálatok és az EKSZ – beleértve az uniós küldöttségeket is – meg fogják erősíteni releváns szakpolitikáknak és fellépéseknek az éghajlat/környezet és a béke és biztonság közötti összefüggés szempontjából történő elemzését, különösen az e hatásoknak kitett földrajzi területek, például, regionális szinten, a Száhel-övezet vagy Afrika szarva, vagy a fejlődő kis szigetállamok (SIDS) vonatkozásában. ·Az EKSZ az érintett bizottsági szolgálatokkal együttműködve biztosítani fogja, hogy a jövőbeli uniós stabilizációs értékelések a reagálási lehetőségek vizsgálatakor figyelembe vegyék a helyi lakosság megélhetésére vonatkozó éghajlati és környezetvédelmi megfontolásokat. ·Az uniós közvetítőkből és más, közvetítést végző uniós szereplőkből álló állományt az EKSZ ki fogja képezni és megfelelő eszközökkel látja el az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások békére és biztonságra gyakorolt hatásaival kapcsolatos szerepvállalás érdekében. ·A releváns bizottsági szolgálatok és az EKSZ – az EU Katonai Törzsét is beleértve – a korábbi lépésekre és a levont tanulságokra építve folytatni fogják az uniós humanitárius segítségnyújtási és katasztrófasegélyezési erőfeszítések keretében megvalósuló polgári-katonai koordináció megerősítését és javítását. ·A főképviselő a tagállamokkal együttműködve biztosítani fogja az új KBVP-klímacsomag átfogó végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi tanácsadók egyértelmű profiljának gyors kidolgozását is. ·Az EKSZ az operatív forgatókönyvekben megfelelően figyelembe fogja venni az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással kapcsolatos megfontolásokat annak érdekében, hogy a felkészültség megerősítése révén támogassa a gyorstelepítési kapacitás működőképessé tételét, és reális foglalkoztatási kereteket biztosítson. ·Az érintett bizottsági szolgálatok és az EDA megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a konfliktus utáni környezeti értékelésre és helyreállításra irányuló, együttműködésen alapuló projekteket dolgozzanak ki az európai védelem körforgásos gazdasággal foglalkozó inkubációs fóruma keretében.

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás átalakítja a békével, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő szereplők tervezési, beruházási és működési módját. Az EU-nak az európai zöld megállapodás és a stratégiai iránytű célkitűzéseivel összhangban fokoznia kell szerepvállalását annak érdekében, hogy segítse és támogassa a tagállamokat az egyre súlyosabbá, összetettebbé és sürgetőbbé váló kihívások kezelésében.

3.1.Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos szakértelem fejlesztése és a tudatosság növelése

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó biztonsági és védelmi intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében sürgősen fokozni kell a tudatosságot, és fejleszteni kell a szükséges speciális készségeket. Ez valamennyi érintett uniós szereplőre vonatkozik, ideértve az uniós küldöttségeket és a KBVP-missziókat/-műveleteket, valamint nemzeti szinten az uniós tagállamok különböző minisztériumait is.

A különböző képzési szolgáltatók összefogása és a különböző képzési célközönségek igényeinek szisztematikus kezelése érdekében az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (EBVF) keretében létrehozásra kerül egy uniós éghajlatpolitikai, biztonsági és védelmi képzési platform. A platform célja a szükséges szakértelem fejlesztése lesz uniós és nemzeti szinten egyaránt, például környezetvédelmi jogi és bűnügyi szakértők, környezetmérnökök és az éghajlattal kapcsolatos biztonságikockázat-elemzők képzése révén. Ez azt is lehetővé teszi majd az EU számára, hogy fokozatosan kialakítson egy olyan (tanúsított) szakértői állományt, amelynek tagjait a tagállamok a nemzeti minisztériumokban végzett munkájuk mellett KBVP-missziók/-műveletek rendelkezésére bocsáthatják. Létrehozását követően a platform a más nemzetközi felekkel való koordinációt is támogathatná.

Az EU többrétegű válságkezelő gyakorlatai újabb lehetőséget kínálnak a tudatosság növelésére, valamint annak tesztelésére és validálására, hogy az uniós válságkezelési mechanizmusok hogyan tudnak reagálni az éghajlatváltozással kapcsolatos biztonsági aggályokra. Az EDA és a releváns bizottsági szolgálatok az e kérdésekről szóló közös tanulmányuk részeként döntéshozatali gyakorlatokat szerveznek, hogy megvizsgálják a védelmi vonatkozású kritikus energetikai infrastruktúrákkal kapcsolatos függőségeket, amennyiben azok hibrid fenyegetések miatt veszélybe kerülnek vagy működésképtelenné válnak.

3.2.Katonai képességek és infrastruktúra

A tagállamok fegyveres erőinek 48 – amelyek a szabad területek és infrastruktúrák legnagyobb állami tulajdonosai az EU-ban – energiaigényes jellege lehetőséget kínál a hatékonyság növelésére, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos széles körű előnyök generálására. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló katonai erőfeszítések koherens és intelligens megközelítésének meg kell őriznie és lehetőség szerint fokoznia kell a műveleti hatékonyságot. A jobb energiahatékonyság és fenntarthatóság nemcsak a szénlábnyomot csökkenti, hanem csökkenti a költségeket 49 , mérsékli a logisztikai terheket és javítja az önfenntartó képességet a műveleti környezetben, ami növeli a fegyveres erők biztonságát és mozgási szabadságát. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fegyveres erők olyan speciális felszereléseket működtetnek, amelyek általában nagyon hosszú élettartamúak, míg az új generációs képességek fejlesztése évekig, sőt évtizedekig is eltarthat.

A rövid és hosszú távú védelmi tervezés és beruházások során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás által előidézett sokrétű hatások és kockázatok értékeléséből származó információkat, például a következők érdekében: annak biztosítása, hogy a felszerelések kihívásokkal teli éghajlati körülmények között is működni tudjanak, a fegyveres erők számára megfelelő képzés és felszerelés biztosítása a polgári hatóságoknak a természeti katasztrófákra adott válaszként történő, egyre gyakoribb katonai segítségnyújtáshoz, vagy a katonai erők által használt infrastruktúra ellenálló képességének javítása és annak biztosítása, hogy a katonai képességek megbízható és fenntartható módon legyenek bevethetők a szárazföldön, a levegőben és a tengeren egyaránt. A tagállamok védelmiköltségvetés-növelésével 50 párhuzamosan ilyen intézkedések szerves részét kell, hogy képezzék az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fegyveres erők kialakításának. Nem kevésbé fontos annak biztosítása, hogy az egyéb horizontális szakpolitikák – például a fenntartható finanszírozással kapcsolatos kezdeményezések – illeszkedjenek az Európai Unió arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy az európai védelmi ipar számára megkönnyítse a finanszírozási eszközökhöz és a beruházásokhoz való megfelelő hozzáférést.

A fegyveres erők körében már komoly munka folyik ezeknek az éghajlati és energetikai kihívásoknak a kezelése érdekében, többek között az EDA különböző szakértői formátumai révén, amelyeket részben az Európai Bizottság finanszíroz (lásd az alábbi keretes írást). Emellett a tagállamok e kérdések közül sokat jelenleg is kezelnek a fegyveres erőknek az éghajlatváltozásra való felkészítésére irányuló nemzeti stratégiák kidolgozása és végrehajtása révén, ahogyan azt a stratégiai iránytű is szorgalmazza. A tagállamok védelmi minisztériumai szakértőinek uniós éghajlat- és védelmi hálózata, amelyet az EKSZ és az EDA kezdeményezésére a stratégiai iránytű nyomon követéseként hoztak létre, hasznos eszköznek bizonyult az e tekintetben folytatott együttműködés, koordináció és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdításában 51 .

Az e nemzeti stratégiák által generált lendület továbbvitele érdekében döntő fontosságúvá válik, hogy jelentősen fokozzák a tagállamok közötti együttműködést az uniós keretben. Ez csökkenteni fogja a fragmentálódás kockázatát, és biztosítani fogja az EU fegyveres erői közötti interoperabilitást, egyúttal méretgazdaságosságot eredményez. Ezek a célkitűzések csak jól összehangolt, összkormányzati megközelítéssel érhetők el nemzeti és uniós szinten egyaránt. Például a fenntartható üzemanyagokra vonatkozó szabványok kidolgozása biztosítaná az ilyen üzemanyagok kölcsönös felhasználhatóságát a tagállamok fegyveres erői között.

Ennek fényében a Bizottság és a főképviselő fel fogja térképezni, milyen lehetőségek vannak a tagállamok támogatására a stratégiai iránytű és az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban mind egyénileg, mind gyorsított polgári-katonai együttműködés révén. E célból az Európai Bizottság releváns szervezeti egységei, az EKSZ és az EDA új éghajlat- és védelmi támogatási mechanizmust hoznak létre, hogy a tagállamokkal közösen feltérképezzék a hiányosságokat és az együttműködési lehetőségeket olyan területeken, mint a készségfejlesztés, kutatás végzése vagy tanulmányok készítése, zöld standardok kidolgozása, adatgyűjtés, módszertanok vagy technikai koncepciók kidolgozása, az ösztönzők fokozása és az együttműködésen alapuló projektek előmozdítása. Ezzel összefüggésben a Bizottság és a főképviselő – az EDA-val szoros együttműködésben – fontolóra fogja venni, hogy a szakaszos megközelítés egyik elemeként az éghajlatváltozással, biztonsággal és védelemmel foglalkozó, az EU vezetésével működő kompetenciaközpontot hozzon létre, amelynek célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések fokozása a tagállamok fegyveres erői körében, adott esetben az Európai Beruházási Bank közreműködésével is.

Uniós szintű kulcsintézkedések: ·Az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola uniós éghajlat-politikai, biztonsági és védelmi képzési platformot hoz létre az EKSZ, a releváns bizottsági szolgálatok, az EDA és a Satcen támogatásával annak érdekében, hogy az EU rendelkezzen a szükséges szakértelemmel, többek között partnereink támogatásához. ·A releváns bizottsági szolgálatok, az EKSZ és az EDA létrehoznak egy éghajlat- és védelmi támogatási mechanizmust, hogy a tagállamokkal együttműködve azonosítsák a hiányosságokat és az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy a fegyveres erők körében előmozdítsák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó konkrét intézkedéseket. Az ennek megállapításait tartalmazó első jelentést 2024 második felében terjesztik a tagállamok elé. ·A szakaszos megközelítés részeként a Bizottság és a főképviselő – az EDA-val egyeztetve – mérlegelni fogja egy olyan uniós vezetésű kompetenciaközpont létrehozását, amely a tagállamok támogatása céljából az éghajlatváltozással, a biztonsággal és a védelemmel foglalkozna. ·A releváns bizottsági szolgálatok, az EKSZ és az EDA folytatják a védelmi szükségleteket szolgáló zöld közbeszerzéssel kapcsolatos kihívások és lehetőségek feltárását. ·Az EKSZ beépíti az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat a 2024-es „EU Integrated Resolve” gyakorlatba. ·Az érintett bizottsági szolgálatok és az EDA további tanulmányokat fognak készíteni annak érdekében, hogy elősegítsék az EU katonai létesítményeiben felmerülő éghajlati és környezeti kockázatok szisztematikus és átfogó kezelését, valamint az éghajlati és időjárási veszélyekből eredő károk, veszteségek és zavarok minimalizálását. ·Az érintett bizottsági szolgálatok, az EKSZ és az EDA a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv 2.0 utókövetéseként folytatják az együttműködést a tagállamokkal a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra és képességek – az üzemanyag-ellátási láncokat is ideértve – energetikai átállása terén. ·Az érintett bizottsági szolgálatok és az EDA folytatják az energiával kapcsolatos felülvizsgált irányelvek és a felülvizsgált szakpolitikai keret katonai infrastruktúrákra gyakorolt hatásainak elemzését, valamint a védelmi és biztonsági ágazat fenntartható energiával foglalkozó konzultációs fóruma keretében – például a védelem területén az energiahatékonyságnak és az épületek energiahatékonysági teljesítményének javításával kapcsolatban – kidolgozott projektötletek és tanulmányok feltérképezését. ·A nemzeti stratégiák végrehajtásának nyomon követése és támogatása, valamint az együttműködési lehetőségek feltárása érdekében az EKSZ és az EDA konzultálni fog a tagállamokkal egy állandó éghajlat- és védelmi hálózat létrehozásáról. ·Az érintett bizottsági szolgálatok, az EKSZ és az EDA a tagállamokkal együtt továbbra is szorgalmazni fogják a PESCO és az EFA keretében az éghajlat és a védelem területén folyamatban lévő különböző együttműködési projektek következetes megközelítését, a lehető legjobban kihasználva a koordinált éves védelmi szemle biztosította keretet a lehetséges új projektek azonosításához.

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás olyan globális kihívások, amelyek aktív, szilárd, többoldalú menetrendet igényelnek. Az EU tovább fogja fokozni politikai és operatív együttműködését az érintett nemzetközi és regionális szervezetekkel, valamint harmadik országokkal.

4.1. Ambiciózus globális menetrend kidolgozása

Az EU folytatja egy ambiciózus globális menetrend meghatározását az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés vonatkozásában. Az EU által irányított vagy támogatott számos kezdeményezés – különösen a víz, az óceánok, az élelmezésbiztonság, az energetikai átállás és a nyersanyag-értékláncok terén – markáns partnerségi komponenssel rendelkezik, mint például az uniós energiaplatform 59 , amely rendkívül releváns az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés szempontjából. Az EU ösztönözni fogja továbbá a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező nemzetközi kezdeményezéseket az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés kezelése, valamint az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos globális fellépés konfliktusérzékeny módon történő erősítése érdekében 60 .

Az EU és tagállamai a multilaterális fejlesztési bankok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek igazgatótanácsi tagjaiként továbbra is ösztönözni és támogatni fogják az olyan ambiciózus és innovatív javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy a multilaterális fejlesztési bankokkal és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos stratégiákat és pénzmozgásokat még jobban összehangolják a Párizsi Megállapodás céljaival, és megerősítsék az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a szennyezés és az instabilitás kezelésére irányuló kapacitásukat, továbbra is nagy hangsúlyt fektetve a szegénység csökkentésére. A multilaterális fejlesztési bankoktól és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó ilyen támogatás a stabilitáshoz, a békéhez és a biztonsághoz is hozzájárul.

A felgyorsult globális felmelegedéssel összefüggésben egyre nagyobb figyelmet kap a Föld természeti rendszereibe történő szándékos, nagyszabású beavatkozás (vagy „geomérnöki tevékenység”), például a napsugárzás módosítása. Az e technológiák okozta kockázatok, hatások és nem kívánt következmények azonban kevéssé ismertek, és nincsenek kidolgozva a szükséges szabályok, eljárások és intézmények 62 . Ezek a technológiák új kockázatokat jelentenek az emberekre és az ökoszisztémákra nézve, miközben növelhetik a nemzetek közötti hatalmi egyenlőtlenségeket, konfliktusokat válthatnak ki, és számtalan etikai, jogi, irányítási és politikai kérdést vetnek fel. Az elővigyázatosság elvének szellemében az EU támogatni fogja az éghajlatváltozással kapcsolatos beavatkozásokból – ideértve a napsugárzás megváltoztatását is – eredő kockázatok és bizonytalanság átfogó értékelésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és elő fogja mozdítani egy, az ilyen beavatkozásokra vonatkozó, a kutatással kapcsolatos szempontokat is tartalmazó lehetséges nemzetközi irányítási keretről folytatott megbeszéléseket.

4.2.Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés kezelése a partnerekkel közösen

Az EU folytatni fogja erőfeszítéseit valamennyi érintett ENSZ-fórumon, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában és a Békeépítési Bizottságban, és a kialakult párbeszédek és partnerségek útján folytatni fogja a különböző ENSZ-ügynökségekkel a békét és a biztonságot fenyegető éghajlati és környezeti kockázatok tekintetében folytatott együttműködését. Ebben az összefüggésben a fenntartható fejlődési célok végrehajtása is fontos.

Az EU és az ENSZ békeműveletekre és válságkezelésre vonatkozó, a 2022–2024-es időszakra szóló stratégiai partnerségének prioritásai már tükrözik és általánosan érvényesítik az éghajlat és a biztonság közötti összefüggést. Az EU támogatni fogja az „új békeprogram” keretében tett ENSZ-erőfeszítéseket, és többek között az uniós küldöttségek közreműködésével folytatja az ENSZ béketámogató műveletei és az uniós KBVP-missziók és -műveletek közötti hatékony helyszíni operatív együttműködés erősítését. Az EU és az ENSZ szomáliai szerepvállalása 63 jó kiindulópont a szorosabb együttműködéshez, például a helyi parti őrségek közös kiképzése terén. A környezetvédelmi tanácsadóknak az EU valamennyi KBVP-missziójába és -műveletéhez történő fokozatos kiküldése lehetővé fogja tenni szinergiák kialakítását, például közös helyi kapacitásépítési erőfeszítéseket, adatmegosztást és a környezeti lábnyom kezelését. Az EU emellett el fogja mélyíteni az ENSZ éghajlat-biztonsági mechanizmusával folytatott eszmecserét, hogy tovább javítsák a levont tanulságok megosztását, a szakpolitikai és programozási megközelítésekre vonatkozó koordinációt és együttműködés, valamint a képzést.

Az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás és a biztonság kezelése érdekében az EU minden lehetőséget ki fog használni a párbeszédre mind kétoldalú szinten 64 , mind a nemzetközi szervezetekkel – például a NATO-val, az Afrikai Unióval, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével, az Északi-sarkvidéki Tanáccsal, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségével, az Arab Államok Ligájával, az EBESZ-szel, a G7-ekkel és a G20-akkal.

Az EU és a NATO közötti együttműködésről szóló 2023. januári együttes nyilatkozat 66 hangsúlyozta, hogy a két félnek közösen kell kezelnie az éghajlatváltozás biztonsági következményeit. Mindkét szervezet jelentős előrehaladást ért el tagjai fegyveres erőinek az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás káros hatásaihoz való alkalmazkodásának támogatása, valamint a negatív hatások mérséklő intézkedések révén történő csökkentése terén. Ezért szorosabb koordinációra van szükség egyes kiválasztott munkaterületeken, és konkrét együttműködésre van lehetőség például az adatelemzés és a korai előrejelzés, a képzés és a figyelemfelkeltés, a rezilienciaépítés és a képességfejlesztés (többek között az energiahatékonyság és az energetikai átállás tekintetében) terén. A főképviselő és a Bizottság konzultálni fog a NATO-val arról a lehetőségről, hogy az EU és a NATO között strukturált párbeszéd induljon ezekről a kérdésekről. Adott esetben fel kell tárni a kapcsolódó témákról folytatott más EU-NATO párbeszédekkel, például a rezilienciáról szóló EU-NATO strukturált párbeszéddel és a kritikus infrastruktúrák rezilienciájával foglalkozó EU-NATO munkacsoporttal fennálló szinergiákat.

Az EU emellett regionális éghajlat-politikai, környezetvédelmi és biztonsági párbeszédeket fog kezdeményezni, lehetővé téve a partnerekkel való szélesebb körű együttműködést, mind az éghajlatváltozásnak súlyosan kitett régiókban, mind pedig azokban, amelyekre jelenleg kevesebb figyelem irányul az éghajlatváltozás és a biztonság területén. Ezek a párbeszédek a különböző felek közötti koordinációt is támogatni fogják mind a régiókon belül, mind a régiók között.

Az EU arra irányuló erőfeszítései mellett, hogy multilaterális, regionális és kétoldalú szinten szoros partnerségek révén kezelje az éghajlat és a biztonság közötti összefüggést, fokozni fogja az együttműködést a civil társadalom egészével, beleértve a helyi szereplőket, kutatóintézeteket és agytrösztöket is.

Uniós szintű kulcsintézkedések: ·A főképviselő és a Bizottság – az uniós tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel együtt – ösztönözni és támogatni fogja azokat az ambiciózus és innovatív javaslatokat, amelyek célja a multilaterális fejlesztési bankok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek stratégiáinak és a tőkemozgásoknak a Párizsi Megállapodás céljaival való fokozottabb összehangolása. ·Az elővigyázatosság elvének szellemében a Bizottság és a főképviselő támogatni fogja az éghajlatváltozással kapcsolatos beavatkozásokból – ideértve a napsugárzás megváltoztatását is – eredő kockázatok és bizonytalanság átfogó értékelésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és elő fogja mozdítani egy, az ilyen beavatkozásokra vonatkozó, a kutatással kapcsolatos szempontokra is kiterjedő lehetséges nemzetközi irányítási keretről folytatott megbeszéléseket. ·Az EKSZ szorosabb együttműködésre fog törekedni a helyszínen dolgozó uniós és ENSZ-szakértők között azzal a céllal, hogy nagyobb szinergiákat teremtsen a tevékenységeik között, és tovább vizsgálja a közös kezdeményezéseket, például a képzés és a képességfejlesztés terén. ·Az EKSZ és az érintett bizottsági szolgálatok a kétoldalú partnerekkel és a regionális szervezetekkel, valamint adott esetben a különböző civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszédekbe még inkább beépítik majd az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos megfontolásokat. ·A főképviselő és a Bizottság konzultációt fog folytatni a NATO-val az éghajlatváltozással, a környezetkárosodással, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos sokrétű kapcsolatok kezelésére irányuló strukturált párbeszéd kialakításáról annak érdekében, hogy feltárják a két szervezet közötti szinergiákat, és azonosítsák a lehetséges együttműködést a kölcsönös előnyökkel járó területeken. Erre az EU–NATO együttműködésről szóló, tervezett átfogó végrehajtási dokumentum keretében kell sort keríteni. ·Az EKSZ és a Bizottság illetékes szolgálatai megvizsgálják a NATO Éghajlatváltozási és Biztonsági Kiválósági Központjával folytatott eszmecsere lehetőségét a levont tanulságokról és a bevált gyakorlatokról. ·Az érintett bizottsági szolgálatok és az EKSZ éghajlat-politikai, környezetvédelmi és biztonsági párbeszédeket fognak összehívni az aggodalomra leginkább okot adó régiókban, hogy támogassák a konkrét kihívások megvitatására szolgáló fórumokat, és előmozdítsák az együttműködést.

A Bizottság és a főképviselő felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy üdvözöljék a közös közleményt, és támogassák az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésre vonatkozó új szemléletmódot. A Bizottság és a főképviselő be fog számolni a tagállamoknak a közös közlemény végrehajtása terén elért eredményekről.

1.melléklet

Forrás: https://erccportal.jrc.ec.europa.eu/ECHO-Products/Maps#/maps/4526

(1)

   Az ENSZ Éghajlatbiztonsági Mechanizmusára vonatkozó eredményjelentés, 2021. május. Lásd az 1. mellékletet is.

(2)

   ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS NEMZETKÖZI BIZTONSÁG – A főképviselő és az Európai Bizottság dokumentuma az Európai Tanács számára (S113/08, 2008. március 14.).

(3)

   Különösen az éghajlatváltozási és védelmi ütemterv (12741/20, 2020. november 9.) és az éghajlatváltozással és a biztonsággal kapcsolatos integrált megközelítésre vonatkozó koncepció (12537/21, 2021. október 5.) révén. A közös eredményjelentés ismerteti a végrehajtás terén elért eredményeket (WK 15770/2022 INIT, 2022. november 16.).

(4)

   Lásd: SIPRI, Environment of Risk: Security in a New Era of Risk (2022) (Kockázatkörnyezet: Biztonság a kockázatok új korszakában) és Groundswell Report from the World Bank (2021)  (a Világbank Groundswell-jelentése).

(5)

   Lásd: Eurojust: Jelentés az Eurojust környezeti bűnözéssel kapcsolatos ügyeiről (2021). https://www.eurojust.europa.eu/sites/default/files/assets/report_environmental_crime.pdf

(6)

   Az Institute for Economics and Peace (IEP) becslése szerint 2050-re 1,2 milliárd ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák miatt.

(7)

     Többek között szélsőséges időjárási események miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések, egyre gyakoribb, vektorok által terjesztett, élelmiszer eredetű vagy vízzel terjedő betegségek és zoonotikus betegségek, valamint a permafroszt olvadása miatt megjelenő vírusok révén.

(8)

     Közös közlemény – Nagyobb uniós szerepvállalás a békés, fenntartható és prosperáló Északi-sarkvidék érdekében (JOIN(2021) 27 final, 2021.10.13.).

(9)

     Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), 2019: IPCC-különjelentés az óceánokról és a krioszféráról az éghajlatváltozás összefüggésében: a nagyon magas üvegházhatásúgáz-kibocsátást feltételező forgatókönyv szerint a tengerszint tovább emelkedik, és 2050-re mintegy 0,3 métert, 2100-ra pedig 2 métert ér el, ami magában hordozza a kényszerű lakóhelyelhagyás kockázatát – 2050-re akár 340 millió, 2100-ra pedig 630 millió ember válhat érintetté.

(10)

   Az IPCC 6. értékelő jelentése, 2021. augusztus.

(11)

   7248/23, 2023. március 9.

(12)

   COM(2019) 640, 2019. december 11.

(13)

    https://www.eeas.europa.eu/sites/default/files/documents/strategic_compass_en3_web.pdf .

(14)

    https://science4peace.jrc.ec.europa.eu/ .

(15)

      https://drmkc.jrc.ec.europa.eu/initiatives-services/global-conflict-risk-index#documents/1059/list .

(16)

    https://edo.jrc.ec.europa.eu/edov2/php/index.php?id=1000 .

(17)

    https://www.efas.eu/en .

(18)

      https://land.copernicus.eu/ .

(19)

     Emellett a Kopernikusz biztonsági szolgáltatásai új térinformatikai termékeket használnak az éghajlatbiztonsággal kapcsolatos munkához, a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása pedig információkat és eszközöket biztosít az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz.

(20)

    https://drmkc.jrc.ec.europa.eu/inform-index/INFORM-Climate-Change/Methodology .

(21)

    https://emodnet.ec.europa.eu/en .

(22)

    https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/destination-earth .

(23)

     Az EU-UNEP éghajlat-politikai, környezetvédelmi és biztonsági partnerség keretében évente regionális szinten tervezett „adatpárbeszédek” jó példával szolgálnak erre az együttműködésre.

(24)

   [Kérjük, illesszék be az EDA védelmi energetikai adataira való hivatkozást].

(25)

   Tavares da Costa, R., Krausmann, E., Hadjisavvas, C., Impacts of climate change on defence-related critical energy infrastructure (Az éghajlatváltozás hatásai a védelmi vonatkozású kritikus energetikai infrastruktúrákra), 2023, dokumentumazonosító:10.2760/03454.

(26)

      A Horizont Európa uniós küldetései

(27)

   Az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés szempontjából rendkívül fontos uniós finanszírozású projektek közé tartoznak például a következők: „HABITABLE” (Az éghajlatváltozás, a lakhatóság és a szociális billenőpontok összekapcsolása: a klímamigrációra vonatkozó forgatókönyvek); „CASCADES” (Áttételes éghajlati kockázatok: az alkalmazkodóképes és reziliens európai társadalmak felé); „RECEIPT” (Távoli éghajlati hatások és azok hatása az európai fenntarthatóságra, politikákra és kereskedelemre); „CoCliCo”   (Éghajlattal kapcsolatos partmenti alapszolgáltatás); „CLIMAAX” (Éghajlati kockázat- és sebezhetőségi értékelési keret és eszköztár); „ESPREssO” (A katasztrófamegelőzési szinergiák fokozása az Európai Unióban); „CaseXtreme” (Az éghajlati szélsőségek statisztikáinak változásai); „MIRACA” (A többféle veszélyt jelentő infrastruktúrákra vonatkozó kockázatértékelés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében); „ARCOS” (A Kopernikusz EU külső tevékenységét támogató (SEA) biztonsági szolgáltatás északi-sarkvidéki megfigyelőközpontja); „CENTAUR” (Kopernikusz megerősített eszközök az éghajlatváltozásra való megelőző reagáláshoz a vészhelyzeti és biztonsági területen); EGSIEM (Európai gravitáció-szolgálat a jobb veszélyhelyzet-kezelést céljából); „GPP” (GEOSS Platform Plus); PLACARD (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatcsökkentés platformja); AD4GD (A zöld megállapodással kapcsolatos összes adat) BIOSEC (Biodiverzitás és biztonság: bővebben a környezeti bűnözésről, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméről és a fenyegetésfinanszírozásról), valamint ConFooBio , az élelmezésbiztonság és a biológiai sokféleség megőrzése közötti konfliktusok megoldása bizonytalansági tényezők közepette).

(28)

      https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe/cluster-6-food-bioeconomy-natural-resources-agriculture-and-environment_en

(29)

   Az „Európa együtt” az Európai Unióból, annak tagállamaiból, az Európai Beruházási Bankból (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankból (EBRD) áll.

(30)

     Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról.

(31)

   Lásd az EU stabilizációs koncepcióját, WK 13776/2022 INIT, 2022. október 12.

(32)

   Amint azt az uniós békeközvetítésről szóló koncepció és az azt követő tanácsi következtetések (2020. december 7.), valamint az EKSZ békeközvetítésre vonatkozó iránymutatásai is elismerik.

(33)

     Az EU az ENSZ 2023. márciusi vízügyi konferenciáján elindította az Afrika határokon átnyúló vízgazdálkodására irányuló „Európa együtt” kezdeményezést

(34)

   Az EU által végzett humanitárius segítségnyújtás és az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM) élen jár a szélsőséges időjárási eseményekre és azok humanitárius következményeire való uniós reagálásban. Az EU humanitárius költségvetésének egy része (2023-ban 1,7 milliárd EUR) az éghajlatváltozás okozta katasztrófákból eredő humanitárius szükségletek kielégítésére szolgál, amelyek gyakorisága, időtartama és nagyságrendje az éghajlatváltozás miatt növekszik.

(35)

    Az EU humanitárius költségvetésének egy része (2023-ban 1,7 milliárd EUR) az éghajlatváltozás okozta katasztrófákból eredő humanitárius szükségletek kielégítésére szolgál, amelyek gyakorisága, időtartama és nagyságrendje az éghajlatváltozás miatt növekszik. Az európai humanitárius reagálási kapacitást 2022-ben hozták létre a válságokra, többek között az éghajlatváltozás okozta katasztrófákra való uniós reagálás támogatására.

(36)

    A humanitárius segítségnyújtást és a katasztrófasegélyt támogató, hatékony polgári-katonai koordinációról szóló uniós koncepcióban foglaltaknak megfelelően.

(37)

   ST 9588 2023 INIT, 2023. május 22.

(38)

   Lásd az éghajlatváltozással és biztonsággal kapcsolatos, e közös közlemény 3. fejezetében új fellépésként meghatározott uniós képzési platformra mutató linket is.

(39)

   A KBVP megbízatásai kiterjednek a konfliktusmegelőzésre és békefenntartásra, a válságkezelésre, a közös leszerelési műveletekre, a katonai tanácsadási és segítségnyújtási feladatokra, valamint a humanitárius, a mentési feladatokra, és a konfliktusok lezárását követően a helyzet stabilizálására irányuló műveletekre.

(40)

   Lásd e közös közlemény 1. fejezetét.

(41)

   Például az ENSZ szomáliai támogató missziója (UNSOM) jelenleg vizsgálja a vízkészletek békefenntartók általi védelmének lehetőségét annak érdekében, hogy biztosított legyen a vészhelyzeti és fenntartható vízkészletekhez való hozzáférés, és hogy azok ne kerüljenek az as-Sabáb terrorszervezet ellenőrzés alá.

(42)

   Az Európai Békekeret végrehajtási szabályai tartalmazzák az éghajlati és környezeti teljesítményt mint a támogatási intézkedések keretében lefolytatott közbeszerzési eljárások kritériumát.

(43)

     Lásd a katasztrófákkal, az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással kapcsolatos lakóhelyelhagyásról és migrációról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot is.

(44)

   Lásd a környezeti bűnözés elleni küzdelemhez és a fogadó állam belső biztonsági erői környezeti lábnyomának csökkentéséhez nyújtott lehetséges polgári KBVP-támogatásról szóló minikoncepciót, EKSZ(2022) 2086, 2022. december.

(45)

   JOIN/2023/8, 2023. március 10.

(46)

    https://eda.europa.eu/what-we-do/eu-policies/symbiosis .

(47)

  https://eda.europa.eu/docs/default-source/eda-factsheets/2019-06-07-factsheet-energy-defence (a következő napokban új adatok kerülnek közzétételre).

(48)

Az EDA hamarosan megjelenő adatai a 2016–2020 közötti időszakban mintegy 33 %-os hatékonyságnövekedést mutatnak.

(49)

Lásd a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a további lépésekről szóló közös közleményt is, JOIN(2022)24 final, 2022.5.18.

(50)

A hálózat, amelynek társelnöki tisztét az EKSZ és az EDA látja el, kidolgozott és elfogadott egy indikatív sablont, amelyet a fegyveres erőknek az éghajlatváltozásra való felkészítésére irányuló nemzeti stratégiák kidolgozása során a tagállamoknak használniuk kell.

(51)

   JOIN(2022) 48 final, 2022. november 10.

(52)

   Ez összhangban van a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozó szakpolitikával, amelynek célja a közlekedési ágazat szénlábnyomának és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése, míg az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló új rendelet kötelező telepítési célokat határoz meg az elektromos töltő- és hidrogéntöltő infrastruktúra tekintetében.

(53)

   Tavares da Costa, R., Krausmann, E., Hadjisavvas, C., Impacts of climate change on defence-related critical energy infrastructure (Az éghajlatváltozás hatásai a védelmi vonatkozású kritikus energetikai infrastruktúrákra), 2023, dokumentumazonosító:10.2760/03454.

(54)

   A Bizottság által finanszírozott, az EDA által működtetett kezdeményezés, amely a körforgásosság elvein alapuló projektötleteket valósít meg a kritikus fontosságú nyersanyagok, az additív gyártás, a textil-alapanyagok, az ökodizájn, a zöld közbeszerzések, a hulladékokról szóló keretirányelv szerinti SCIP-adatbázis, az adatok, az EMAS katonai célú használata és a tartalék alkatrészek kezelése terén. Egy erre a célra létrehozott projektkör foglalkozik az uniós védelem szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokkal, például a titánnal, a volfrámmal és az antimonnal, többek között az ellátási lánc különböző szakaszaiban való körforgásosságuk előmozdítása érdekében.

(55)

    https://eda.europa.eu/what-we-do/eu-policies/symbiosis .

(56)

   Ez magában foglal egy új, „E+ZERO” elnevezésű projektet, amelynek célja egy gyorsan telepíthető moduláris tábor kifejlesztése és demonstrációs célú felállítása, amely pozitív energiamérlegű, fejlett vízgazdálkodási és -tisztítási technológiákat alkalmaz, és nincs üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

(57)

    https://www.pesco.europa.eu/project/energy-operational-function/ .

(58)

   Az EU megnyitotta az uniós energiabeszerzési platformot a szomszédság azon országai számára, amelyeket leginkább érint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, hogy közösen kezeljék azok energiabiztonsággal kapcsolatos aggályait.

(59)

   „A REPowerEU tervvel együtt 2022. május 18-án közzétett, „Az EU külső energiaügyi szerepvállalása a változó világban” című közleményben (JOIN(2022) 23) ismertetett célkitűzések a világ általános energiaigényének csökkentésére, a megújuló energiaforrások nemzetközi fejlesztésének fellendítésére és az erőforrásokért folytatott tisztességes verseny globálisabb szinten történő biztosítására irányulnak.

(60)

Lásd az Európai Tanács 2023. március 23-i következtetéseit: „Az Európai Tanács üdvözli az ENSZ 2023. évi vízügyi konferenciáját és annak vízügyi cselekvési menetrendjét.” Elismeri, hogy fokozott uniós és globális fellépésre van szükség a vízpolitika terén, valamint hangsúlyozza a vízellátás biztonságára vonatkozó uniós stratégiai megközelítés jelentőségét.”

(61)

     Az EU továbbra is elkötelezett a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében hozott X/30. sz. határozat alapján korábban elfogadott nemzetközi álláspont mellett.

(62)

   Az EU katonai kiképzési missziót (EUTM Szomália) és polgári tengeri kapacitásépítést célzó missziót (EUCAP Szomália), az ENSZ pedig támogató missziót (UNSOM) folytat.

(63)

   The Az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi párbeszédeket, valamint regionális és kétoldalú együttműködési tevékenységeket szervez Kanadával, Indiával, Japánnal, Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal és más országokkal, ideértve az éghajlatváltozásról és a környezetről folytatott magas szintű párbeszédeket is, és zöld szövetségek kialakítására törekszik olyan partnerekkel, amelyek a legambiciózusabb törekvések mellett tettek tanúbizonyságot. Az EU emellett kétoldalú partnereivel is szervez politikai és biztonsági párbeszédeket, és az Egyesült Államokkal, Kanadával, az Egyesült Királysággal és Ruandával folytatott ilyen párbeszédek során szerzett jó tapasztalatokra építve továbbra is beemeli e megbeszélések témái közé az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos megfontolásokat.

(64)

      https://www.consilium.europa.eu/media/54412/final_declaration-en.pdf .

(65)

    https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2023/01/10/eu-nato-joint-declaration-10-january-2023/ .