EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.15.
COM(2023) 306 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a körforgásos gazdaság felülvizsgált nyomonkövetési keretrendszeréről
{SWD(2023) 306 final}
1.Bevezetés
A Római Klub „A növekedés korlátai” című jelentésében már 1972-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntarthatatlan növekedési modell milyen következményekkel jár a környezetre és az éghajlatra – e növekedési modell akkor globálisan évi 28,6 milliárd tonna anyag felhasználásán alapult. A jelentés közzététele óta eltelt 50 évben az erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, és e szűnni nem akaró tendencia egyre több aggodalomra ad okot. 1972 óta az anyagok globális felhasználása csaknem megnégyszereződött, 2000-ben elérte az évi 54,9 milliárd tonnát, 2019-ben pedig már a 100 milliárd tonnát is meghaladta. A világ anyagfelhasználása az előrejelzések szerint 2060-ra évi 167 milliárd tonna lesz.
Bolygónk természetes regenerálódó képessége nem képes lépést tartani az erőforrások kitermelésének exponenciális növekedésével, hiszen a kitermelt források hulladék formájában csakhamar visszakerülnek a légkörbe, vizeinkbe és a talajba
. A természet globális és összekapcsolt rendszere kibillent egyensúlyából, és lassacskán az összeomláshoz közelít, amint az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésének hatásai világszerte egyre jobban kiéleződnek.
A teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásért mintegy 50 %-ban, a biológiai sokféleség visszaszorulásáért és a vízhiányért pedig több mint 90 %-ban az erőforrások kitermelése és feldolgozása felelős
. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása és az elsődleges anyagok felhasználásának csökkentése egyazon érme két oldala. Egyre szélesebb körben ismert, hogy a biológiai sokféleség és a körforgásos gazdaság között szoros az összefüggés. Ha nem sikerül gyökeres változást elérnünk azon a téren, ahogyan az anyagokat szükségleteink kielégítésére felhasználjuk, és nem változtatunk termelési és fogyasztási rendszereink egészén, akkor képtelenek leszünk érdemben csökkenteni a kibocsátásokat, és nem tudjuk megóvni a természetet a jelen és a jövő nemzedékek számára.
A legtöbb anyag a beágyazott energiával és az előállításához felhasznált egyéb erőforrásokkal együtt a legelső gazdasági ciklusa végén veszendőbe megy: a globális anyagkörforgás mértéke a 2018. évi 9,1 %-ról napjainkra 7,2 %-ra csökkent. Az EU-ban évente 8,1 milliárd tonna anyagból állítanak elő energiát vagy termékeket, de a kiindulási anyagok mindössze 0,8 milliárd tonnája származik újrafeldolgozásból. Bár az anyagfelhasználás körforgásossága az EU-ban javuló tendenciát mutat, és 2021-ben elérte a 11,7 %-ot, ami 2004-hez képest 3,4 százalékpontos emelkedést jelent, még mindig van hová fejlődni, különösen az újrafeldolgozott anyagok felhasználásának növelése és a gazdaságban felhasznált anyagok mennyiségének csökkentése révén.
Az EU gazdasága a világ más részeiről származó nyersanyagoktól függ. 2021-ben az EU 1,6 milliárd tonna anyagot importált a világ többi részéből
. Ennek 58 %-át fémércek és fosszilis tüzelőanyagok tették ki
. Az EU azon kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátása, amelyek a zöld gazdaságra való átálláshoz szükségesek, jelentős kockázatnak van kitéve, és ezeknek az anyagoknak a kitermelése gyakran káros környezeti hatásokat okoz a harmadik országokban. A közelmúltban számos uniós kezdeményezés látott napvilágot a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatban, amelyekkel az EU javítani kívánja ezen anyagok tágabb értelemben vett körforgását, különös hangsúlyt fektetve a másodlagos anyagok előállításához szükséges újrafeldolgozási kapacitások, rendszerek és technológiák megerősítésére az EU-ban.
Mivel a körforgásos gazdaságra való átállásnak köszönhetően csökkenne az elsődleges erőforrások és a primer energia iránti uniós kereslet, ez rezilienciánk fokozásával, az energia- és nyersanyagimporttól való függőségünk mérséklésével és a tiszta energiára való átállás ezzel egyidejű előmozdításával járna. Ez a koronavírus-válság és az Oroszország által Ukrajna ellen jelenleg folytatott brutális agressziós háború összefüggésében még nagyobb súllyal esik latba. A körforgásos gazdaságnak az ellátásbiztonságban betöltött szerepe különösen fontos, hiszen 2030 és 2050 között igencsak meg fog nőni a megújuló energia és az e-mobilitás ágazata által igényelt kulcsfontosságú nyersanyagok iránti kereslet
.
A körforgásos gazdaság tehát egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy gazdaságunkat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és reziliensebbé tegyük: hozzájárul a klímasemlegességhez, segít megőrizni a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat, javítja az ellátásbiztonságot és enyhíti a nyersanyagoktól való stratégiai függőséget, jó minőségű helyi munkahelyeket teremt, valamint fellendíti az innovációt. A körforgásosság meghatározó eszköze lehet a versenyképesség előmozdításának, és komoly lehetőséget kínál az erőforrás-termelékenység, a foglalkoztatás és a növekedés fokozására, amint azt az EU 2030 utáni időszakra előretekintő, hosszú távú versenyképességi stratégiája is kiemeli. Mindez fontos lépés az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak
elérésében is. Ezért a körforgásos gazdasággal kapcsolatos területeken folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tendenciákat annak érdekében, hogy értékelni lehessen a szakpolitikák és intézkedések hatékonyságát, és
Európa-szerte
könnyű legyen azonosítani, hogy hol vannak még hiányosságok, és mi az, ami különösen jól sikerült.
2018 januárjában az Európai Bizottság elfogadta a körforgásos gazdaság uniós nyomonkövetési keretrendszerét
, amely kulcsfontosságú mutatókat tartalmaz az EU-ban és a tagállamokban elért eredmények nyomon követésére. A többi uniós intézmény is helyesléssel fogadta a nyomonkövetési keretrendszert, és amikor annak felülvizsgálatára került sor, kiemelték, hogy a hulladékra való összpontosítás helyett nagyobb figyelmet kellene fordítani a termelési oldalra és a környezeti lábnyomra vonatkozó mutatók alkalmazására.
Összhangban a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervben foglalt kötelezettségvállalással ez a közlemény egy olyan felülvizsgált nyomonkövetési keretrendszert mutat be, amely egyaránt figyelembe veszi a körforgásos gazdaság kiemelt területeit, valamint a körforgásos jelleg, a klímasemlegesség és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzések közötti kapcsolódási pontokat. Ez a nyomonkövetési keretrendszer a körforgásos gazdaság mindazon prioritásait szem előtt tartja, amelyeket az európai zöld megállapodás, a 8. környezetvédelmi cselekvési program, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint az ellátásbiztonságra és a rezilienciára vonatkozó uniós célkitűzések magukban foglalnak.
2.A körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszerének felülvizsgálata
Az új nyomonkövetési keretrendszer célja, hogy átfogó képet adjon a körforgásos gazdaság helyzetéről, mindazon közvetlen és közvetett előnyök mérésével, amelyeket a körforgásosság fokozása nyújt. A keretrendszer 11 mutatóból áll, amelyek öt dimenzió mentén csoportosíthatók: 1. termelés és fogyasztás; 2. hulladékgazdálkodás; 3. másodlagos nyersanyagok; 4. versenyképesség és innováció; valamint 5. globális fenntarthatóság és reziliencia. Tartalmaz néhány új mutatót is, melyek a következők:
·Anyaglábnyom, amely az anyagok összesen felhasznált mennyiségét méri, és a beágyazott anyagok mennyiségét is tükrözi, figyelemmel a teljes fogyasztásra, köztük az importált termékekre is.
·Erőforrás-termelékenység, amely az anyagfelhasználásból származó GDP mennyiségét méri, és bemutatja, hogy mekkora hatékonysággal történik az anyagok felhasználása az áruk előállítása és a szolgáltatások nyújtása során.
·Fogyasztási lábnyom, amely a fogyasztást bolygónk tűrőképességének határaihoz viszonyítja 16 hatáskategória esetében, életciklus-értékelés alapján és a fogyasztás öt fő területe szerint (élelmiszerek, mobilitás, lakhatás, háztartási cikkek és készülékek).
·A termelési tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amely a termelési szektorok ÜHG-kibocsátását méri (tehát a háztartásokból származó kibocsátásokat nem), valamint a körforgásos gazdaság klímasemlegességhez való hozzájárulását tükrözi.
·Nyersanyagfüggőség, amely egyfelől az importált nyersanyagok teljes anyagfelhasználáson belüli arányát méri, másfelől leírja, hogy az EU mekkora mértékben függ a nyersanyagok behozatalától, valamint tükrözi, hogy a körforgásos gazdaság milyen mértékben járul hozzá a nyersanyag- és energiaellátás biztonságához, továbbá az EU nyitott stratégiai autonómiájához
. Egy, a nyersanyagokkal való önellátásra vonatkozó mutatót már 2018 óta alkalmaznak.
Az almutatókat illetően további változtatásokra került sor annak érdekében, hogy azok tükrözzék az egyes mutatókkal kapcsolatos módszertan változásait, illetve jobban igazodjanak a szakpolitikai fejleményekhez
.
A nyomonkövetési keretrendszer felülvizsgálata a véleményezési felhívásról folytatott nyilvános konzultációra adott válaszok
, valamint a tagállamok képviselőivel és az érintett szakértőkkel folytatott megbeszélések figyelembevételével történt. A mutatók kialakításában a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság nyomon követése céljából a nemzeti és nemzetközi szinten zajló
, valamint az érdekelt felek
által végzett tevékenységek is szerepet játszottak.
A felülvizsgált keretrendszer részét képező mutatók összhangban vannak más uniós nyomonkövetési eszközökkel, különösen a 8. környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési keretével, a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről és helyzetéről szóló jelentéssel, a fenntartható fejlődési célok uniós mutatóival, valamint a reziliencia-eredménytáblával.
A mutatók csaknem kivétel nélkül az Eurostat által összeállított hivatalos statisztikákon alapulnak. Valamennyi mutató megfelel a relevancia, az elfogadottság, a hitelesség, az egyszerű felhasználhatóság és a megbízhatóság kritériumainak
, és a lehető legnagyobb mértékben már meglévő adatokat használ fel.
A keretrendszer nagyrészt azokra a jó minőségű statisztikákra támaszkodik, amelyek az összes uniós tagállam számára rendelkezésre állnak, és elsősorban olyan adatokat használ fel, amelyeket az európai statisztikai rendszer és a kutatói közösség bocsátott rendelkezésre. Adott esetben a Bizottság az érintett érdekelt felekkel együttműködve meg fogja vizsgálni, hogy további adatforrásokat is felhasználjon-e a nyomonkövetési keretrendszer tökéletesítése érdekében.
Az Eurostat közzé fogja tenni és naprakészen fogja tartani honlapján az új nyomonkövetési keretrendszert, a mutatókat folyamatosan aktualizálva. Továbbra is ez az a honlap, amelyen a Bizottság által biztosított összes idevágó információ fellelhető, beleértve a mutatókat, az idősorokat és a vizualizációs eszközöket.
3.A körforgásos gazdaság 2023. nyomonkövetési keretrendszerének mutatói
|
Szám
|
Mutató
|
Relevancia
|
Forrás
|
|
Termelés és fogyasztás
|
|
1a-b
|
Anyagfelhasználás
1a Anyaglábnyom (tonna/fő)
1b Erőforrás-termelékenység (EUR/kg)
|
Az anyagfelhasználás csökkenése azt jelzi, hogy a gazdasági növekedés egyre függetlenebbé válik az erőforrás-felhasználástól.
|
Eurostat
|
|
2
|
Zöld közbeszerzés*
|
A közbeszerzés a fogyasztásban tekintélyes arányt képvisel, így a körforgásos gazdaság hajtómotorja lehet.
|
Európai Bizottság
|
|
3a-f
|
Hulladékképződés
3a Egy főre jutó teljes hulladékképződés (kg/fő)
3b Teljes hulladékképződés (kivéve a jelentős ásványi hulladékot) a GDP-hez viszonyítva (kg/EUR)
3c Egy főre jutó települési hulladék mennyisége
3d Élelmiszer-hulladék (kg/fő)
3e Egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége (kg/fő)
3f Egy főre jutó műanyag csomagolási hulladék mennyisége (kg/fő)
|
A körforgásos gazdaságban a hulladékképződést a lehető legalacsonyabb szinten tartják.
|
Eurostat
|
|
Hulladékgazdálkodás
|
|
4a-b
|
Teljes újrafeldolgozási arány
4a A települési hulladék újrafeldolgozási aránya (%)
4b A teljes (a jelentős ásványi hulladékok nélküli) hulladék újrafeldolgozási aránya (%)
|
Az újrafeldolgozás arányának növelése a körforgásos gazdaságra való átállás része.
|
Eurostat
|
|
5a-c
|
Az egyes hulladékáramok újrafeldolgozási aránya
5a A teljes csomagolási hulladék újrafeldolgozási aránya (%)
5b A műanyag csomagolási hulladék újrafeldolgozási aránya (%)
5c Az elkülönítetten gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafeldolgozási aránya (%)
|
A fenntarthatóság és a reziliencia szempontjából alapvető fontosságú az előrelépés a fő hulladékáramok újrafeldolgozása terén.
|
Eurostat
|
|
Másodlagos nyersanyagok
|
|
6a-b
|
Az újrafeldolgozott anyagok hozzájárulása a nyersanyagok iránti kereslethez
6a Körforgásos anyagfelhasználási arány (%)
6b Az életciklus végéhez kapcsolódó újrafeldolgozási arány (%)
|
A körforgásos gazdaságban bevett gyakorlat, hogy a másodlagos nyersanyagokat új termékek előállítására használják.
|
Eurostat és az Európai Bizottság egyéb szolgálatai
|
|
7a-c
|
Az újrafeldolgozható nyersanyagok kereskedelme
7a Az EU-n kívülről érkező behozatal (tonna)
7b Az EU-n kívülre irányuló kivitel (tonna)
7c Az EU-n belüli kereskedelem (tonna)
|
Az újrafeldolgozható anyagok kereskedelme a belső piac jelentőségét és a körforgásos gazdaságban való globális részvétel fontosságát tükrözi.
|
Eurostat
|
|
Versenyképesség és innováció
|
|
8a-c
|
A körforgásos gazdaság ágazataihoz kapcsolódó magánberuházások, munkahelyek és bruttó hozzáadott érték
8a Magánberuházások (a GDP %-ában)
8b Foglalkoztatás (a foglalkoztatás %-ában)
8c Bruttó hozzáadott érték (a GDP %-ában)
|
A körforgásos gazdaság képes hozzájárulni a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez is.
|
Eurostat
|
|
9
|
Zöld innováció
9 A hulladékgazdálkodással és -újrafeldolgozással kapcsolatos szabadalmak (szám és az egymillió lakosra jutó szám)
|
A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó innovatív technológiák javítják az EU globális versenyképességét.
|
Közös Kutatóközpont, a PATSTAT adatai alapján
|
|
Globális fenntarthatóság és reziliencia
|
|
10a-b
|
Globális fenntarthatóság
10a Fogyasztási lábnyom (index 2010 = 100 szorozva a bolygó tűrőképességének határainak túllépésével)
10b A termelési tevékenységekből származó ÜHG-kibocsátás (kg/fő)
|
A fogyasztási lábnyom azt jelzi, hogy a termelési és fogyasztási rendszerek milyen mértékben vannak bolygónk tűrőképességének határain belül.
A körforgásos gazdaság hozzájárul a klímasemlegességhez.
|
Közös Kutatóközpont és Eurostat
|
|
11a-b
|
Reziliencia
11a Az importált nyersanyagoktól való függőség (%)
11b Az EU nyersanyagokkal való önellátási képessége (%)
|
A körforgásos gazdaság hozzájárul a nyersanyagellátás biztonságához, és segít enyhíteni az ellátási kockázatokat, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok esetében.
|
Eurostat és az Európai Bizottság egyéb szolgálatai
|
* Fejlesztés alatt álló mutató. CEAP2: a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020-ban elfogadott második cselekvési terv.
4.A nyomonkövetési keretrendszer alkalmazása: fő tendenciák
A tizenegy mutató lehetővé teszi mind a jogi célok/törekvésként megfogalmazott célok, mind pedig a körforgásos gazdaság területén az átfogóbb szakpolitikai célkitűzések felé tett előrehaladás mérését. Egyes anyagspecifikus almutatók fontos információkkal szolgálnak a politikai döntéshozók számára, amelyek segítségével értékelni tudják a fő ellátási láncok és anyagok terén elért eredményeket.
Termelés és fogyasztás
|
Az elmúlt években a termelés és fogyasztás körforgásosabb formáira való áttérés érdekében tett erőfeszítések sikere nem egyöntetű. Az uniós termelés ugyan erőforrás-hatékonyabbá vált, de mind az EU anyagfogyasztása, mind a keletkező hulladék mennyisége nagyon nagy, és a jövőben ezeket csökkenteni kell.
|
Az EU becsült anyaglábnyoma, más néven nyersanyagfogyasztása (RMC) 2020-ban egy főre vetítve 13,7 tonna volt. A nemfém ásványi anyagok a legnagyobb anyagkategória. Az ebben a kategóriában bekövetkező változásokat nagyban meghatározza a különböző tagállamok építőiparának szintje (ideértve az építőiparral kapcsolatos ágazatokban zajló tevékenységeket is).
Az EU gazdaságának erőforrás-termelékenysége 2000 óta mintegy 35 %-kal nőtt, ami azt jelzi, hogy előrelépés történt a gazdasági növekedés és az erőforrás-felhasználás szétválasztása terén. Ez magyarázható az anyagokat hatékonyabban felhasználó eljárásokkal, de azzal is, hogy az anyagintenzív termelést a világ más részeire szervezték ki.
Az EU a GDP mintegy 14 %-át (évente kb. 2 billió EUR) fordítja arra, hogy közbeszerzések útján szolgáltatásokat és árukat szerezzen be. A zöld közbeszerzés ezért hatékony eszköz lehet a körforgásos gazdaság és a zöld innováció fellendítésére. A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos mutatóra vonatkozó adatok 2024-ben válnak majd elérhetővé, miután a tagállamok kitöltötték a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdőívet.
2020-ban az EU-ban az összes gazdasági tevékenység és háztartás által termelt teljes hulladék 2,15 milliárd tonnát tett ki, vagyis 2020-ban uniós lakosonként 4,8 tonna hulladék keletkezett. A hulladékképződés összességében 2010 és 2020 között csaknem 3 %-kal csökkent. Az EU-ban 2020-ban keletkezett összes hulladék mintegy kétharmadát (64 %) a jelentős ásványi hulladékok képezték. Ez a fajta hulladék szorosan kapcsolódik az építőiparhoz, a bontáshoz, a bányászathoz és a kőfejtéshez, amelyek egyes tagállamokban számottevő ágazatok. Ebben a tízéves időszakban a keletkezett hulladék mennyiségét (a jelentős ásványi hulladékok kivételével) csak korlátozott mértékben sikerült függetleníteni a GDP mértékétől.
Az összes uniós hulladék 10 %-át kitevő települési hulladék egy főre jutó mennyisége 2021-re 503 kg-ról (2010-es adat) 530 kg-ra nőtt. Az élelmiszer-hulladék
csökkentése számottevő lehetőséget rejt magában az élelmiszer-előállításához használt erőforrások megtakarítására, és az élelmezésbiztonság egyik fontos mozgatóereje. 2020-ban az EU 59 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelt, ami egy főre vetítve 131 kg-nak felel meg.
A csomagolási hulladék mennyisége az EU-ban 2020-ban elérte az egy főre jutó 178 kg-ot, ami 17 %-os növekedésnek felel meg 2010 óta. Az EU-ban keletkező csomagolási hulladék 19 %-a műanyag. A műanyag csomagolási hulladék mennyisége 2010 és 2020 között 25 %-kal nőtt, az összes csomagolási hulladékáram közül a legnagyobb mértékű növekedést mutatva. Átlagosan 2020-ban minden európai polgárra 35 kg műanyag csomagolási hulladék jutott. A 2021. évi adatok betekintést nyújtanak majd abba, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt a műanyag csomagolási hulladék keletkezésére.
Hulladékgazdálkodás
|
Az elmúlt években komoly előrelépés történt a fenntarthatóbb hulladékgazdálkodás terén. A tagállamok között azonban továbbra is jókora különbségek vannak, és bizonyos hulladékáramokkal kapcsolatban még sok a tennivaló.
|
A települési hulladék újrafeldolgozási aránya az EU-ban 2010 és 2021 között 38 %-ról 49 %-ra nőtt. Egyes országok teljesítették vagy már megközelítik a 2030-ra kitűzött 60 %-os újrafeldolgozási arányszámot
, egy tagállam pedig már a 2035-ös 65 %-os célt is elérte
. A csomagolási hulladék újrafeldolgozási aránya 2010 és 2020 között stabilan 64 % volt az EU-ban. A műanyag csomagolások uniós újrafeldolgozási aránya (38 %) azonban jóval elmarad az összes csomagolási hulladék feldolgozási aránya mögött.
Az elektromos és elektronikus berendezések begyűjtés után újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra kerülő hulladékainak aránya 2020-ban a 2010. évi 81,8 %-ról 83,4 %-ra nőtt az EU-ban.
Másodlagos nyersanyagok
|
Az újrafeldolgozott anyagok teljes nyersanyagigényhez mért aránya viszonylag alacsony. A másodlagos nyersanyagok kereskedelme viszont mind az Unión belül, mind pedig a harmadik országok viszonylatában fellendülőben van.
|
2021-ben az újrafeldolgozott anyagok átlagosan csak mintegy 11,7 %-ban tudták kielégíteni az EU nyersanyagigényét, ami a 2011. évi arányt 1,4 százalékponttal haladja meg. Számos anyag, köztük sok kritikus fontosságú nyersanyag esetében még mindig alacsony vagy elhanyagolható az újrafeldolgozott anyagok hozzájárulása a nyersanyagok iránti kereslet kielégítéséhez. Számos különleges fém és ritkaföldfém esetében az életciklus végéhez kapcsolódó újrafeldolgozási arány körülbelül 1 %, míg az akkumulátorokban használt nikkel és kobalt esetében eléri a 16 %, illetve a 22 %-ot
.
2021-ben az EU összességében az újrafeldolgozható nyersanyagok nettó importőre volt. Az újrafeldolgozható hulladék kereskedelmére vonatkozó mutató szerint azonban az EU jelenleg nettó exportőr néhány jelentős újrafeldolgozható hulladékáramot illetően (többek között „vas és acél”, „réz, alumínium és nikkel”, valamint „papír és karton”), a nemesfémhulladéknak viszont nettó importőre. A műanyag-, a papír-, a karton-, a réz-, az alumínium-, nikkel- és a nemesfémhulladék Unión belüli kereskedelme 2004 és 2021 között számottevő növekedést mutatott, lehetővé téve a gazdasági szereplők számára, hogy kihasználják a másodlagos nyersanyagok uniós belső piacának előnyeit.
Versenyképesség és innováció
|
A beruházásokon, a hozzáadott értéken és a munkahelyeken mérve megállapítható, hogy az elmúlt évek során növekedtek a körforgásos gazdasággal kapcsolatos ágazatok, és egyben innovatívabbá is váltak.
|
2021-ben a körforgásos gazdaság szempontjából releváns gazdasági ágazatokba, konkrétan az újrafelhasználásba és az újrafeldolgozásba irányuló magánberuházások a becslések szerint mintegy 121,6 milliárd EUR-t tettek ki az Unióban (ami az uniós GDP 0,8 %-ának felel meg). Ugyanebben az évben ezekben az ágazatokban több mint 4,3 millió munkahely állt rendelkezésre, ami 2015-höz képest 11 %-os növekedést jelent. A körforgásos gazdaság ágazatai 2021-ben mintegy 299 milliárd EUR hozzáadott értéket hoztak létre, ami 2015-höz képest 27 %-os növekedésnek felel meg.
Az újrafeldolgozásra és a másodlagos nyersanyagokra vonatkozóan az EU-ban bejegyzett szabadalmak száma 2000 és 2019 között 14 %-kal nőtt.
Globális fenntarthatóság és reziliencia
|
Az uniós fogyasztás olyan hatásokkal jár, amelyek bizonyos szempontból túlfeszítik bolygónk tűrőképességét; a körforgásos gazdaság ellenben hozzájárul a klímasemlegességhez. Az EU kénytelen importált nyersanyagokra hagyatkozni, ami a zöld és digitális átálláshoz szükséges egyes kritikus fontosságú nyersanyagokra különösen igaz.
|
Az EU fogyasztási lábnyoma 2010 és 2021 között 4 %-kal nőtt. A Bizottság jelenlegi becslése szerint az EU öt hatás tekintetében egyértelműen túllépte bolygónk tűrőképességének határait (részecskék, édesvízi ökotoxicitás, éghajlatváltozás, a fosszilis alapú erőforrások használata, valamint az ásvány- és fémkészletek használata). Az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatban (különösen az állati eredetű termékeket illetően) egyre világosabban körvonalazódik, hogy ez az egyik fő tényező, amely az uniós polgárok által kiváltott hatások mögött meghúzódik
.
A termelési tevékenységekből származó uniós ÜHG-kibocsátás 2008–2021-ben mintegy 25 %-kal csökkent.
2021-ben az EU importált nyersanyagoktól való függősége 22,9 %-os volt, ami 2000-hez képest enyhe növekedést jelent. Az EU gazdasága szinte önellátó a nemfém ásványi anyagokat illetően (ilyenek például az építőipari rendeltetésű ásványok), míg a fémércek és a fosszilis tüzelőanyagok esetében javarészt (52 %-os, illetve több mint 71 %-os arányban) a világ többi részéből származó importtól függ.
A nyersanyagokkal való önellátási mutató szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok esetében az EU nagymértékben a behozatalra van utalva. Például a finomított ritkaföldfémek és a finomított magnézium esetében az EU-ban felhasznált mennyiséget 100 %-ban Kínából importálják. Ebből is látszik, milyen nagy szükség van a biztonságos hozzáférésre és az ellátás diverzifikálására. A fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal kapcsolatos uniós célkitűzés eléréséhez ezen anyagok közül sokra szükség van, így például a kobaltra vagy a szilíciumra, amelyeket az elektromos járművek akkumulátoraiban, illetve a szolárpanelekben használnak.
5.Következtetések
A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében az EU-nak fel kell gyorsítania a regeneratív növekedési modellre való átállást, erőforrás-fogyasztását egyre inkább bolygónk tűrőképességének határain belül kell tartania, törekednie kell fogyasztási lábnyomának csökkentésére, meg kell dupláznia körforgásos anyagfelhasználási arányát, jelentős mértékben vissza kell szorítania a teljes hulladékképződést, és ebben az évtizedben felére kell csökkentenie a települési maradékhulladék (tehát nem újrafeldolgozott hulladék) mennyiségét.
A körforgásos gazdaság felülvizsgált uniós nyomonkövetési keretrendszerének elfogadása időszerű, mivel az európai zöld megállapodás keretében a Bizottság számos jogalkotási kezdeményezést indított a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében, például az akkumulátorokról
, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről
, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, a hulladékszállításról és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeleteket. A tagállamok emellett dolgoznak az uniós jog közelmúltbeli módosításainak, köztük a hulladékokra vonatkozó uniós szabályok 2018-ban elfogadott felülvizsgálatának végrehajtásán is, és különféle nemzeti és regionális megközelítéseket fejlesztenek ki a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében. A körforgásos gazdaságra való átállás támogatására számos uniós finanszírozási program rendelkezésre áll: a Next Generation EU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások, az európai kohéziós politika alapok, a Horizont Európa és a LIFE program.
A felülvizsgált nyomonkövetési keretrendszernek köszönhetően figyelemmel lehet kísérni a fenntartható fejlődés összefüggésében az erőforrás-hatékony, klímasemleges és reziliens körforgásos gazdaságra való átállás terén elért eredményeket. E keretrendszer kulcsfontosságú eszköz lesz a bevezetett szakpolitikák értékelésére, amely egyben iránymutatásként szolgál a jövőbeli intézkedések, többek között olyan konkrét értékelések kialakítása során, mint a korai előrejelzési jelentések. Ezek azon tagállamok azonosítására szolgálnak, amelyek esetében fennáll a kockázat, hogy nem teljesítik a hulladék-újrafeldolgozásra és -lerakásra vonatkozó uniós célkitűzéseket. A nyomonkövetési keretrendszer szilárd alapot biztosít a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek éves konferenciáin folytatandó megbeszélésekhez, valamint a nemzeti teljesítmények méréséhez, többek között a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata során.