EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.9.8.
SWD(2022) 259 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata, 2022
Országjelentés – MAGYARORSZÁG
amely a következő dokumentumot kíséri
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata, 2022: Fordulat környezetvédelmi megfelelés révén
{COM(2022) 438 final} - {SWD(2022) 252 final} - {SWD(2022) 253 final} - {SWD(2022) 254 final} - {SWD(2022) 255 final} - {SWD(2022) 256 final} - {SWD(2022) 257 final} - {SWD(2022) 258 final} - {SWD(2022) 260 final} - {SWD(2022) 261 final} - {SWD(2022) 262 final} - {SWD(2022) 263 final} - {SWD(2022) 264 final} - {SWD(2022) 265 final} - {SWD(2022) 266 final} - {SWD(2022) 267 final} - {SWD(2022) 268 final} - {SWD(2022) 269 final} - {SWD(2022) 270 final} - {SWD(2022) 271 final} - {SWD(2022) 272 final} - {SWD(2022) 273 final} - {SWD(2022) 274 final} - {SWD(2022) 275 final} - {SWD(2022) 276 final} - {SWD(2022) 277 final} - {SWD(2022) 278 final}
Ezt a jelentést az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának munkatársai írták. Szívesen fogadunk észrevételeket. Észrevételeit az alábbi e-mail-címre küldheti el:
ENV-EIR@ec.europa.eu
Az Európai Unióról további információt itt talál:
http://europa.eu
Fényképek:
E fényképek másolásához vagy felhasználásához közvetlenül a fényképek szerzői jogának jogosultjától kell engedélyt kérni.
©Európai Unió, 2022
A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.
Tartalomjegyzék
Vezetői összefoglaló
I. rész: Tematikus területek
1. Körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás
A körforgásos gazdaság megvalósítása irányába tett intézkedések
Hulladékgazdálkodás
2. Biológiai sokféleség és természeti tőke
Természetvédelem és helyreállítás
Ökoszisztéma-értékelés és -számvitel
3. Szennyezőanyag-mentesség
Tiszta levegő
Ipari kibocsátások
A súlyos munkabalesetek megelőzése – Seveso
Zaj
Vízminőség és vízgazdálkodás
Vegyi anyagok
4. Éghajlat-politika
Kulcsfontosságú nemzeti éghajlat-politikák és -stratégiák
Vállaláselosztási célok
Fő ágazati fejlemények
Az EU ETS kibocsátási egységek árveréséből származó bevételek felhasználása
II. rész: Felhatalmazási keret: végrehajtási eszközök
5. Finanszírozás
Környezeti beruházási igények az Európai Unióban
Uniós környezetvédelmi finanszírozás (2014–2020)
Uniós környezetvédelmi finanszírozás (2021–2027)
Nemzeti környezetvédelmi kiadások
Környezetbarát költségvetési eszközök
Környezetvédelmi finanszírozás kontra finanszírozási igények
6. Környezetvédelmi irányítás
Tájékoztatás, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog
Megfelelésbiztosítás
A környezetvédelmi hatóságok hatékonysága
Reformok a Bizottság technikai támogatási eszközén keresztül
TAIEX EIR szakértői projektek
Vezetői összefoglaló
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának korábbi felülvizsgálatai (EIR) során a Bizottság három fő kihívást azonosított az uniós környezetvédelmi politika és jogszabályok magyarországi végrehajtása tekintetében. E három kihívás a következő volt:
·hatékony gazdasági eszközök alkalmazásának mérlegelése a hulladékgazdálkodás javítása céljából, az elkülönített gyűjtési kötelezettségek végrehajtására összpontosítva az újrafeldolgozási arány növelése és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek fejlesztése érdekében,
·a szilárd tüzelőanyagok háztartásokban történő elégetéséből származó részecskekibocsátás csökkentése, valamint rövid távú intézkedések bevezetése az autók kibocsátásának csökkentése érdekében a városi térségekben, a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelvben a 2020–2029 közötti időszakra és 2030-tól kezdődően bármely évre meghatározott célértékek elérése,
·gazdálkodási tervek elfogadása valamennyi Natura 2000 területre vonatkozóan, és e tervek megfelelő végrehajtásának biztosítása.
A hulladékgazdálkodás terén alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés. A növekvő tendenciát követően a települési hulladékképződés 2020-ban kismértékben csökkent. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg csökkent az újrafeldolgozási arány is. Magyarország továbbra is elmarad az uniós átlagtól, és több erőfeszítésre van szükség a 2020 utáni uniós célok eléréséhez.
A vízgazdálkodás terén korlátozott előrelépés történt. Magyarország víztestei számos, az emberi tevékenységből és a mezőgazdaságból eredő terhelésnek vannak kitéve, ami negatív következményekkel jár az emberi egészségre, a vízminőségre, a vízmennyiségre, a természetmegőrzésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra nézve. Jelentősen csökkent a nehézfémek kibocsátása, de más szennyező anyagok szintje továbbra is magas. Magyarország továbbra is rossz vízminőségről számol be az ország több részén, és azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek a mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezés kezelése terén a legjelentősebb kihívásokkal néznek szembe. További erőfeszítésekre van szükség az uniós jogszabályoknak, különösen az ivóvízről szóló irányelvnek és a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelés érdekében.
A Mosoni-Dunát és a Nagy-Pándzsát érintő két folyó-helyreállítási projekt a természetalapú megoldások bevált gyakorlatait kínálja. Mindkét projekt azt a célt tűzte ki, hogy csökkentse az árvízkockázatot és javítsa az ökológiai viszonyokat a víztestek jó ökológiai állapotának elérése érdekében. Ezeket a bevált gyakorlatokat más folyó-helyreállítási projektek keretében is végre kell hajtani.
Az élőhelyek és fajok természetvédelme elmarad az uniós szinttől. A védett fajok és élőhelyek, különösen az erdők védettségi helyzete romlik, ami a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet. A védett erdőterületek helyzete súlyos: az értékelések több mint fele rossz védettségi helyzetről tanúskodik. Magyarország 2011-ben befejezte a Natura 2000 hálózat kiépítését, de további lépéseket kell tenni a természetvédelmi intézkedéseknek és célkitűzéseknek a területek helyreállítására és a környezetre nehezedő – különösen a mezőgazdaságból származó – terhelés csökkentésére irányuló uniós követelményekkel való összehangolása érdekében.
Magyarország jól használta fel a LIFE programot az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi prioritásának számító levegőminőség javítására. Az egyik folyamatban lévő projekt, a LIFE IP North-HU-Trans az energiatermelésből származó ipari kibocsátások és szennyezés csökkentésére irányul. Egy másik projekt, a LIFE IP HungAIRy a különböző ágazatok szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentését célzó levegőminőségi terv révén a levegőminőség javításával foglalkozik. A levegőszennyezés káros az emberi egészségre és az ökoszisztémákra, főként az elsavasodás, az eutrofizálódás és az ózonkárok révén, ami a biológiai sokféleség és a mezőgazdasági hozam csökkenéséhez vezet. Magyarországon a levegőminőség továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. Az elmúlt években számos szennyező anyag szintje csökkent, de továbbra is fennáll a levegőminőségi előírások tartós megsértése, különösen a lebegő részecskék (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) értékeinek túllépése tekintetében. Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2021 februárjában elítélte Magyarországot, amiért 2005 óta rendszeresen és tartósan túllépi a PM10-re vonatkozó napi határértéket a Budapest, a Sajó völgye és a Pécs levegőminőségi zónában.
Az éghajlatváltozás tekintetében nagy a kockázata annak, hogy Magyarország nem fogja teljesíteni a 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait.
Ami a környezetvédelmi irányítást illeti, Magyarországon nincs külön környezetvédelmi minisztérium. A környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos felelősségi körök három különböző minisztérium között oszlanak meg.
Az uniós finanszírozás továbbra is jelentős támogatást nyújt a környezetvédelmi végrehajtás hiányosságainak felszámolásához. Az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) Magyarország a 2014–2020 közötti időszakban 3,2839 milliárd EUR-t kapott a közvetlen környezetvédelmi beruházások költségeinek fedezésére. Ebből i. 401,4 millió EUR-t különítettek el a hulladékgazdálkodásra; ii. 1,1498 milliárd EUR-t a vízgazdálkodásra; iii. 352,7 millió EUR-t a földrehabilitációra; iv. 214,9 millió EUR-t a biológiai sokféleségre és a természetre; v. 17,6 millió EUR-t a levegőminőségre; és vi. 1,1474 milliárd EUR-t az éghajlatra és a kockázatkezelésre. A teljes uniós (az Európai Beruházási Banktól származó) környezetvédelmi finanszírozás a becslések szerint a 2014–2020 közötti időszakban elérte az 5,5 milliárd EUR nagyságú összeget.
Magyarországnak több mint 21,7 milliárd EUR-t kell kapnia a 2021–2027-es kohéziós politika keretében. A 2014–2020 közötti időszakban Magyarországon a beruházások teljes környezetvédelmi finanszírozása a becslések szerint éves szinten a GDP 1,52 %-át tette ki (ami meghaladja a 0,7 %-os uniós átlagot). Az elkövetkező időszakban a teljes környezetvédelmi beruházási igények a becslések szerint a GDP legalább 1,66 %-át teszik ki. Ez a GDP több mint 0,14 %-ának megfelelő potenciális környezetvédelmi finanszírozási hiányra utal, amelyet az ország környezetvédelmi végrehajtási prioritásaira összpontosítva kell kezelni.
I. rész: Tematikus területek
1. Körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás
A körforgásos gazdaság megvalósítása irányába tett intézkedések
A körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020 márciusában elfogadott új cselekvési terv az európai zöld megállapodás egyik központi eleme. Az EU körforgásos gazdaságra való átállása csökkenteni fogja a természeti erőforrásokra nehezedő terhelést, illetve fenntartható növekedést és munkahelyeket fog teremteni. Előfeltétele továbbá a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi cél elérésének és a biológiai sokféleség csökkenése megállításának. A cselekvési terv a termékek teljes életciklusára kiterjedő kezdeményezéseket jelent be, amelyek célja az EU fogyasztási lábnyomának csökkentése és az EU körforgásos anyagfelhasználási arányának 2030-ig történő megkétszerezése. A cselekvési terv foglalkozik a termékek megtervezésével, előmozdítja a körforgásos gazdasághoz szükséges folyamatokat, ösztönzi a fenntartható fogyasztást, és biztosítani kívánja a hulladékkeletkezés megelőzését, valamint azt, hogy a felhasznált erőforrásokat a lehető legtovább az uniós gazdaságban tartsák.
A körforgásos anyagfelhasználási arány jó mutatója egy gazdaság körforgásosságának, mivel minden olyan anyagot magában foglal, amelyet visszatáplálnak a gazdaságba. Az országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a körforgási arány tekintetében. A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervben foglalt azon cél elérésének elősegítése érdekében, hogy 2030-ra megkétszereződjön az EU körforgásos anyagfelhasználási aránya, tagállami szinten ambiciózus, a termékek teljes életciklusát célzó intézkedésekre van szükség. Ezek az intézkedések a termékek tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének és újrafeldolgozhatóságának növelését lehetővé tevő fenntartható terméktervezéstől az egyéb olyan intézkedésekig terjednek, mint például az alábbiak: i. „újragyártás”; ii. a termelési folyamatok körforgásos jellegének növelése; iii. újrafeldolgozás; iv. az ökoinnováció ösztönzése; valamint v. a zöld közbeszerzés elterjedésének fokozása.
Magyarország körforgásos (másodlagos) anyagfelhasználása 2016-ban 6,4 %, 2020-ban pedig 8,7 % volt, szemben a 2020. évi 12,8 %-os uniós átlaggal. Az ország elmaradt ugyan az uniós átlagtól, de az elmúlt években folyamatosan nőtt a másodlagos anyagok felhasználása.
1. ábra: Körforgásos anyagfelhasználási arány (%), 2010–2020
Az erőforrás-termelékenység azt fejezi ki, hogy a gazdaság mennyire hatékonyan használja fel az anyagi erőforrásokat a jólét megteremtéséhez. Az erőforrás-termelékenység javítása segíthet a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálásában és az ingatag nyersanyagpiacoktól való függőség csökkentésében. Amint az a 2. ábrán látható, a kilogrammonkénti anyagfogyasztás 2020-ban 0,89 EUR-t termelt, így Magyarországon az erőforrás-termelékenység továbbra is elmarad a 2,09 EUR/kg uniós átlagtól.
2. ábra: Erőforrás-termelékenység, 2010–2020
A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiák
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre a körforgásos gazdaságra vonatkozó, a termékek teljes életciklusára kiterjedő nemzeti/regionális stratégiákat. Ennek az az oka, hogy az ilyen stratégiák a körforgásos gazdaság felé történő előrelépés egyik leghatékonyabb módját jelentik. A körforgásos gazdaság érdekelt felei európai platformjának 2017-es elindítása óta a nemzeti, regionális és helyi hatóságok arra használták a platformot, hogy megosszák egymással stratégiáikat és ütemterveiket. 2018-ban a magyar Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály előterjesztette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elkészítésére vonatkozó javaslatot, és létrejött egy tárcaközi szakértői csoport.
A környezetvédelmi politikák magyarországi végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata rámutatott arra, hogy a nemzeti minimális szolgáltatási szabványok nem írják elő a háztól házig való elkülönített gyűjtés kiterjesztését, és nem valószínű, hogy a szolgáltatókra vonatkozó újrafeldolgozási célértékek ösztönzőként működnének. E téren, illetve általában véve a hulladékgazdálkodási stratégia terén csak korlátozott előrelépés történt. Ha tervben vannak bizonyos intézkedések, azokat még nem hajtották végre.
Magyarország több jogszabályon is dolgozik. Ezek a következőket foglalják magukban: i. az egyes műanyagtermékek által a környezetre gyakorolt hatás csökkentéséről szóló rendelet az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvvel összhangban; ii. a hulladékstátusz megszűnéséről szóló jogszabály (beleértve a textil- és papírtermékeket); iii. a melléktermék-státuszról szóló jogszabály; iv. a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelet; és v. az elhagyott hulladék ingatlanból történő eltávolításának és a megfelelő hulladékkezelő létesítménybe történő szállításának igazolásáról szóló jogszabály. Ezen intézkedések elfogadására vagy végrehajtására azonban még nem került sor. Ami az építőiparra vonatkozó ágazati stratégiát illeti, Magyarország nem tervez ilyet.
Ökoinnováció
A körforgásos gazdaságra való sikeres átálláshoz társadalmi és technológiai innovációra van szükség. Ennek az az oka, hogy a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket csak akkor lehet teljes mértékben kiaknázni, ha valamennyi értékláncban sor kerül a végrehajtásukra. Az ökoinnováció a körforgásos gazdaság fontos támogató eleme. A terméktervezés új megközelítései és az új üzleti modellek elősegíthetik a rendszerszintű körforgásossággal kapcsolatos innovációk létrejöttét, miközben új üzleti lehetőségeket teremtenek.
Magyarország a 2021. évi ökoinnovációs eredménytáblán 69 pontot ért el, így a 25. helyen áll az uniós országok listáján, ami azt mutatja, hogy az országnak többet kell tennie. Magyarország a 2021. évi ökoinnovációs index mind az öt összetevője – ökoinnovációs tevékenység, ökoinnovációs output, társadalmi-gazdasági eredmény, ökoinnovációs input és erőforrás-hatékonyság – terén az uniós átlag alatt teljesít.
3. ábra: Ökoinnovációs teljesítmény, 2010–2019
Zöld közbeszerzés
A közbeszerzés az európai fogyasztás nagy részét teszi ki, és a hatóságok vásárlóereje az uniós GDP 14 %-ának felel meg. A közbeszerzés ösztönözheti az olyan fenntartható termékek iránti keresletet, amelyek megfelelnek a javíthatósági és újrafeldolgozhatósági szabványoknak. A zöld közbeszerzés elterjedéséről szóló jelentéstétel jelenleg önkéntes.
A magyar közbeszerzési szabályokat a 2015. évi közbeszerzési törvény (CXLIII. törvény) határozza meg. Ez lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a közbeszerzési eljárásaik során figyelembe vegyék a környezetvédelmi szempontokat, de ez nem kötelező.
A környezetvédelmi célkitűzések közbeszerzési eljárásokban való előmozdítása érdekében a magyar kormány célul tűzte ki a nemzeti zöld közbeszerzési stratégia kidolgozását. Ez a stratégia azonban még előkészítés alatt áll.
A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatja az érdekelt feleket a zöld és társadalmilag felelős közbeszerzés lehetőségeiről, valamint az uniós jogszabályok és szakpolitikák jelenlegi tendenciáiról. A Hatóság emellett képzéseket szervez, környezetbarát statisztikákat gyűjt, és zöld közbeszerzési projektekben vesz részt. A zöld közbeszerzés fejlesztését nemzeti és uniós alapokból társfinanszírozott kezdeményezések (például a Zöld Busz Program) is támogatják.
Az uniós ökocímke és az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)
Egy adott országban az uniós ökocímkével rendelkező termékek és az EMAS-engedéllyel rendelkező szervezetek száma jelzi, hogy az adott országban a magánszektor és az érdekelt felek milyen mértékben vesznek részt aktívan a körforgásos gazdaságra való átállásban. Azt is megmutatja, hogy a hatóságok mennyire elkötelezetten támogatják a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó eszközöket.
2021 szeptembere óta Magyarországon 89 termék (az EU-ban nyilvántartásba vett 83 590 termékből) és 9 engedély (az EU-ban nyilvántartásba vett 2057-ből) szerepelt az uniós ökocímkerendszerben, ami a termékek és engedélyek alacsony számáról tanúskodik. Emellett jelenleg 27 szervezet – összesen 54 magyarországi telephely – van bejegyezve a Bizottság EMAS-rendszerében. A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata óta 56 új terméket vettek nyilvántartásba az uniós ökocímkerendszerben, az engedélyek száma pedig hattal csökkent. Ami az EMAS-t illeti, a helyzet továbbra is stabil.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében két kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a körforgásos gazdasággal kapcsolatban. Tekintettel a korlátozott előrehaladásra, ezek az intézkedések továbbra is aktuálisak, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni a körforgásos anyagfelhasználás arányának javítására.
2022. évi kiemelt intézkedések
·A szakpolitikai keret megerősítése annak érdekében, hogy felgyorsuljon a körforgásos gazdaság elterjedése valamennyi gazdasági ágazatban, beleértve olyan kiemelt ágazatokat, mint például a műanyagipar, a textilipar és az építőipar.
·A körforgásos anyagfelhasználás arányának növelésére irányuló intézkedések elfogadása.
Hulladékgazdálkodás
A hulladék erőforrásként történő kiaknázását az alábbiak segítik elő:
i. a hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása, amely kiterjed a hulladékhierarchiára, az elkülönített gyűjtés biztosításának szükségességére, a hulladéklerakótól való eltérítésre megállapított célértékekre stb.;
ii. a hulladékkeletkezés és az egy főre jutó abszolút hulladékkeletkezés csökkentése;
iii. az energetikai hasznosításnak a nem újrafeldolgozható anyagokra való korlátozása, és az újrafeldolgozható vagy hasznosítható hulladékok lerakásának fokozatos megszüntetése.
E szakasz középpontjában a települési hulladék
kezelése áll, amellyel kapcsolatban az uniós jog kötelező újrafeldolgozási célértékeket határoz meg.
Az erőforrás-hatékonyság javításának és a hulladék által kifejtett környezeti hatás csökkentésének leghatékonyabb módja annak a lehető leghosszabb ideig való megakadályozása, hogy a termékek és anyagok hulladékká váljanak. A hulladékkeletkezés megelőzése és a további felhasználás a leginkább előnyben részesített alternatíva, ezért ez áll a „hulladékhierarchia” élén. A keletkező települési hulladék mennyisége jó mutatója a hulladékmegelőzési intézkedések hatékonyságának.
A 2010–2015 közötti korlátozott csökkenést követően kismértékben nőtt a települési hulladék keletkezése Magyarországon. 2019-ben elérte a 387 kg/főt. 2020-ban azonban ez ismét 364 kg/főre csökkent, ami jóval az uniós átlag (505 kg/fő) alatt van (lásd a 4. ábrát). Bár több időre van szükség a tendencia meghatározásához, úgy tűnik, Magyarország jó úton halad afelé, hogy a teljes hulladékkeletkezést elkülönítse a gazdasági növekedéstől.
4. ábra: Települési hulladék Magyarországon kezelési módok szerinti bontásban, 2010–2020
Magyarország az elmúlt évtizedben folyamatos előrehaladást ért el az újrafeldolgozási arány növelése (a 2010. évi 20 %-os arány 2020-ra 33 %-ra nőtt) és a települési hulladék hulladéklerakóktól való eltérítése terén. Az újrafeldolgozási arány azonban még mindig jóval elmarad a 2020. évi 48,1 %-os uniós átlagtól. Az 5. ábra azt mutatja, hogy Magyarországnak fokoznia kell az újrafeldolgozásra irányuló beruházásokat a 2020-ra és 2025-re vonatkozó uniós újrafeldolgozási célok elérése érdekében.
5. ábra: A települési hulladék újrafeldolgozási aránya, 2010–2020
A Bizottság korai előrejelző jelentése
Magyarországot azon országok közé sorolta, amelyek esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesül a települési hulladék 50 %-ának újrafeldolgozására vonatkozóan 2020-ra kitűzött uniós cél. A jelentés felsorolta azokat a kiemelt intézkedéseket, amelyeket Magyarországnak végre kell hajtania a végrehajtási hiányosságok megszüntetése érdekében. Időközben a hulladéklerakási arány 2019-ben 196 kg/főre emelkedett. Ezért úgy tűnik, hogy a 2020 utáni célok eléréséhez Magyarország részéről nagyobb erőfeszítésre lesz szükség.
A Bizottság jelenleg véglegesíti a 2018. évi korai előrejelző jelentésekben foglalt ajánlások, valamint a 2025-re kitűzött hulladék-újrafeldolgozási célok elérése terén elért eredmények elemzését. A Bizottság 2022 végén nyújtja be a jelentést, és adott esetben ajánlásokat tesz.
Magyarország 2021. február 23-án a 2020. évi éghajlatváltozási és természetvédelmi cselekvési tervével összhangban új hulladékgazdálkodási szabályokat fogadott el. A jogszabályi változások célja a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás, az illegális hulladéklerakók felszámolása, az illegális hulladékártalmatlanítókkal szembeni szigorúbb szankciók, a betétdíjas rendszer létrehozása és a hulladékokkal kapcsolatos gazdasági tevékenység észszerűsítése. Az új jogszabály továbbá egy új koncessziós modell bevezetésével a hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb végrehajtásának és koordinálásának előmozdítására törekszik. Ebben a modellben a kormány által meghatározott feladatokat (a hulladékgyűjtéstől a hasznosítási célú előkezelésig) egyetlen magánvállalat látja el. A koncessziós társaság kötelezettséget vállal arra, hogy teljesíti az évekre lebontott uniós hulladékgazdálkodási célkitűzéseket azáltal, hogy a háztartások költségeinek növelése nélkül végrehajtja a szükséges beruházásokat.
Az érdekelt felek azonban aggodalmukat fejezték ki az új jogszabály miatt, különösen azzal kapcsolatban, hogy az új koncessziós modell hogyan fogja tovább államosítani a hulladékgazdálkodási ágazatot.
A 2018. évi hulladékgazdálkodási jogalkotási csomag végrehajtása
Magyarország értesítette a Bizottságot a 2018. évi hulladékgazdálkodási csomag
nemzeti jogba való átültetéséről. A megfelelőségértékelés jelenleg folyamatban van.
A hulladékgazdálkodási tervek és a hulladékmegelőzési programok döntő fontosságúak a hulladékokról szóló uniós jogszabályok megfelelő végrehajtása szempontjából. Meghatározzák a legfontosabb szabályokat és beruházásokat a meglévő és az új jogi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében (például a hulladékkeletkezés megelőzése, az egyes hulladéktípusok elkülönített gyűjtése, az újrafeldolgozásra és a hulladéklerakókra vonatkozó célértékek). Magyarország felülvizsgált tervei és programjai 2020. július 5-én voltak esedékesek.
Magyarország módosította hulladékgazdálkodási tervét (a Hivatalos Lapban 2021. október 7-én tette közzé), és értesítette erről a Bizottságot. A Bizottság általi értékelés folyamatban van.
Kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen az almásfüzitői vörösiszap-tározóban végzett hulladékkezelési tevékenységek kapcsán a hulladékgazdálkodási keretirányelv és az élőhelyvédelmi irányelv be nem tartása miatt. Az ügy értékelése folyamatban van.
Magyarország még nem ratifikálta a hajók biztonságos és környezetkímélő újrafeldolgozásáról szóló hongkongi nemzetközi egyezményt, valamint a hajók ballasztvizének és üledékének ellenőrzéséről és kezeléséről szóló nemzetközi egyezményt.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében három kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a hulladékkal kapcsolatban. Mivel alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés, illetve tekintettel a 2022. évi korai előrejelző jelentésre, az intézkedések továbbra is javasoltak.
2022. évi kiemelt intézkedések
·A hulladéklerakóban való elhelyezést terhelő adó fokozatos emelése az újrafeldolgozható és újrahasznosítható hulladék lerakásának fokozatos megszüntetése érdekében. A bevételek olyan intézkedések céljára történő felhasználása, amelyek – a hulladékhierarchiával összhangban – javítják a hulladékgazdálkodást.
·Az elkülönített gyűjtés kötelezővé tétele az újrafeldolgozási arány növelése érdekében, beleértve a biohulladék gyűjtését. Minimális szolgáltatási követelmények, valamint az önkormányzatokat célzó támogatási programok kidolgozása és végrehajtása.
·A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének hatékonyabbá tétele, az általános minimumkövetelményekkel összhangban.
2. Biológiai sokféleség és természeti tőke
A 2020 májusában elfogadott, 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célja, hogy megkezdődjön az EU biológiai sokféleségének helyreállítása, és új célokat és irányítási mechanizmusokat határoz meg az egészséges és reziliens ökoszisztémák elérése érdekében.
A stratégia különösen a következők tekintetében határoz meg ambiciózus célokat:
i. az Unió szárazföldi területe legalább 30 %-ának és tengeri területe legalább 30 %-ának a szükséges ökológiai folyosókkal együtt védelmet kell élveznie egy valóban transzeurópai természetvédelmi hálózat részeként;
ii. szigorú védelmet kell biztosítani az uniós védett területek legalább egyharmadának, ezen belül valamennyi meglévő természetes és öreg erdőnek;
iii. a védett területeket hatékonyan kell kezelni, ami egyértelmű természetvédelmi célok és intézkedések meghatározását és azok megfelelő nyomon követését követeli meg.
A stratégia emellett egy olyan uniós természet-helyreállítási tervet is meghatároz, amely konkrét kötelezettségvállalások és intézkedések sorát tartalmazza a leromlott uniós ökoszisztémák 2030-ig történő helyreállítása és fenntartható kezelése érdekében, a biológiai sokféleség csökkenésének fő okait megcélozva.
Az EU madárvédelmi irányelve és élőhelyvédelmi irányelve kulcsfontosságú jogalkotási eszköz a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia céljainak eléréséhez, és az EU vadon élő állat- és növényvilágának, természetes élőhelyeinek és ökoszisztémáinak megőrzését célzó európai jogszabályok alapja.
2021 októberében nyilvános konzultáció folyt Magyarország 2030-ig szóló nemzeti biodiverzitási stratégiájának tervezetéről, amelyet a Parlament még nem fogadott el.
A stratégiatervezet 19 olyan fő célkitűzést határoz meg 2030-ra, amelyet 250 intézkedéssel el kell érni, és mindegyik tekintetében megfelelő mutatók állnak rendelkezésre.
Természetvédelem és helyreállítás
A Natura 2000, amely világviszonylatban a védett területek legnagyobb koordinált hálózata, a madárvédelmi irányelvben és az élőhelyvédelmi irányelvben megfogalmazott célkitűzések elérésének fő eszköze, és Európa legértékesebb és leginkább veszélyeztetett fajainak és élőhelyeinek, valamint az általuk megerősített ökoszisztémák hosszú távú védelmének, megőrzésének és fennmaradásának biztosítására szolgál. A koherens Natura 2000 hálózat létrehozása, a közösségi jelentőségű területek különleges természetmegőrzési területté nyilvánítása, valamint a Natura 2000 területekre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések és intézkedések meghatározása kulcsfontosságú mérföldkő az irányelvekben szereplő célkitűzések elérésében.
A Natura 2000 területek összefüggő hálózatának felállítása
Magyarország az élőhelyvédelmi irányelvben szereplők közül 45 élőhelytípusnak és 212 fajnak ad otthont. Az országban emellett a madárvédelmi irányelv I. mellékletében felsorolt 88 madártaxon populációja él.
2021-re Magyarország területének 21,4 %-a tartozott a Natura 2000 hálózathoz (uniós átlag: 18,5 %). A madárvédelmi irányelv alapján besorolt különleges madárvédelmi területek 14,8 %-ot fedtek le (uniós átlag: 12,8 %). Ez nagymértékben átfedést mutatott az élőhelyvédelmi irányelv szerinti közösségi jelentőségű természeti területekkel, amelyek Magyarország területének 15,5 %-át tették ki (uniós átlag: 14,2 %).
Magyarország szárazföldi területeinek 22,2 %-a áll jogvédelem alatt (az EU-27 átlaga: 26,4 %)
és az EU védett területeinek 1,28 %-a áll szigorú védelem alatt a Természetvédelmi Világszövetség besorolásának (1A. és 1B. kategória) megfelelően.
6. ábra: A szárazföldi védett területek aránya, 2021
7. ábra: Natura 2000 – A szárazföldi védett területek aránya, 2021
A különleges természetmegőrzési területek kijelölése, valamint a természetvédelmi célkitűzések és intézkedések meghatározása
Magyarország már valamennyi közösségi jelentőségű természeti területet kijelölte különleges természetmegőrzési területként, és 2021 végére két kivételével mindegyik rendelkezett gazdálkodási tervvel és természetvédelmi célkitűzésekkel. 2022 végére valamennyi különleges természetmegőrzési terület és különleges madárvédelmi terület rendelkezni fog gazdálkodási tervvel. A természetvédelmi intézkedések és célkitűzések azonban még nem állnak teljes mértékben összhangban a vonatkozó iránymutatással, mivel nem elég konkrétak, nem mérhetők vagy nem határidőhöz kötöttek. A Bizottság által indított EU Pilot vizsgálat keretében megkezdődött a felülvizsgálatuk, amelyet 2024-ig valamennyi helyszín tekintetében le kell zárni.
A fajok és élőhelyek kedvező védettségi állapotának megőrzése vagy helyreállítása terén elért eredmények
A tagállamok teljesítményének mérése érdekében az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke és a madárvédelmi irányelv 12. cikke előírja, hogy jelentést kell készíteni a fajok és élőhelyek kedvező védettségi állapotának fenntartása vagy helyreállítása terén elért eredményekről.
Magyarország az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikkének megfelelően benyújtotta az élőhelyek és fajok védettségi állapotáról szóló jelentését. 2013 és 2018 között a jó védettségi helyzetű élőhelyekre vonatkozó értékelések aránya 13,33 % volt. Ez kevesebb, mint az előző jelentéstételi időszakban (2007–2012), amikor ez az arány 19,57 % volt. A védett fajok esetében a jó védettségi helyzetre vonatkozó értékelések aránya 2018-ban 34,91 % volt, szemben az előző jelentéstételi időszakban (2007–2012) jelentett 35,89 %-kal. Az uniós természetvédelmi irányelvek értelmében védett erdei élőhelyek kevesebb mint 8 %-a van kedvező védettségi állapotban. A madarak esetében a költő fajok 51 %-a esetében volt megfigyelhető az egyedszám rövid távú növekedése vagy stabil állományváltozás (a növekvő tendencia az előző jelentéstételi időszakban tapasztalt 19 %-ról 14 %-ra esett vissza). A kulcsfontosságú telelő fajok 21,05 %-a mutatott rövid távú növekedést vagy stabil állományváltozást.
Ugyanakkor a rossz védettségi helyzetben lévő élőhelyek aránya 48,89 %-ra nőtt, és a rossz védettségi helyzetben lévő fajokra vonatkozó értékelések aránya is 11,79 %-ra nőtt. A legnagyobb terhelés a mezőgazdaságból, a természetes folyamatokból és az éghajlatváltozásból, valamint „a biológiai erőforrások kitermeléséből és termesztéséből” származik (beleértve az illegális leölést és az orvvadászatot).
8. ábra: Az élőhelyek védettségi helyzetének értékelése a 2007–2012 és a 2013–2018 közötti jelentéstételi időszakban
9. ábra: A fajok védettségi helyzetének értékelése a 2007–2012 és a 2013–2018 közötti jelentéstételi időszakban
Az élőhelyek és fajok védettségi helyzete tovább romlott a legutóbbi jelentéstételi időszakban (2013–2018). A kedvező helyzetűek aránya csökkent, a kedvezőtlen helyzetűek aránya pedig nőtt. Különösen a rossz állapotban lévő élőhelyek számában történt jelentős növekedés.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében két kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a természettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatban. Az egyik intézkedés az egyértelműen meghatározott természetvédelmi célkitűzések és a területekre vonatkozóan szükséges természetvédelmi intézkedések végrehajtása volt. Ezen a téren történt némi előrelépés, de az élőhelyek és fajok védettségi helyzetére való tekintettel elengedhetetlen az erőfeszítések folytatása. Korlátozott előrelépés történt az intelligens és egyszerűsített végrehajtási megközelítések kidolgozására és előmozdítására (a szükséges ismeretek és adatok rendelkezésre állásának biztosítása érdekében), valamint az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció megerősítésére irányuló másik intézkedés terén. Ennek eredményeként a Bizottság ismét javaslatot tesz erre az intézkedésre.
A természet helyreállítása a mezőgazdasági földterületeken és a talaj ökoszisztémáinak helyreállítása
Mezőgazdasági földterület
A biodiverzitási stratégia az új „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és az új közös agrárpolitika (KAP) mellett működik a teljes mértékben fenntartható mezőgazdaságra való átállás támogatása és megvalósítása érdekében.
A biodiverzitási stratégia és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia négy fontos célt tűzött ki 2030-ra:
i. a vegyi növényvédő szerek általános használatának – és a kapcsolódó kockázatok – 50 %-os csökkentése;
ii. a veszélyesebb növényvédő szerek használatának 50 %-os csökkentése;
iii. a műtrágyákból származó tápanyagveszteség 50 %-os csökkentése, biztosítva ugyanakkor, hogy ne romoljon a talaj termőképessége (ami a műtrágyahasználat 20 %-os csökkenését eredményezi);
iv. a mezőgazdasági területek legalább 10 %-án a nagy biodiverzitású tájképi elemek visszaállítása, és az ökológiai gazdálkodás alá vont területek legalább 25 %-ra való növelése.
Mivel a becslések szerint a földterületek 6,03 %-án folyik ökológiai gazdálkodás, Magyarország nem éri el a 9,07 %-os uniós átlagot (2020-as adatok, Eurostat).
10. ábra: Az ökológiai gazdálkodás alá vont teljes mezőgazdasági hasznosítású terület aránya tagállamonként, 2020
A Magyarország KAP-stratégiai tervére vonatkozó bizottsági ajánlások szerint Magyarországon a vidéki térségek a környezeti és éghajlati tényezők miatt terhelésnek vannak kitéve. A helyzet általános romlásának számos oka van, így például az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, az üvegházhatást okozó gázok és az ammónia kibocsátásának növekedése, a növekvő nitrátkoncentráció és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások. A természeti erőforrások és a biológiai sokféleség csökkenésének ellensúlyozása érdekében Magyarországnak a biodiverzitási stratégiával összhangban intézkedéseket kell hoznia a következők érdekében: i. a nem termelési célú javak és természeti területek (különösen a vizes élőhelyek és gyepterületek) helyreállítása; ii. a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása; iii. az ökológiai gazdálkodás fejlesztése (olyan üzleti modellekkel, amelyek bevételt generálnak és a gazdálkodási gyakorlatok megváltoztatására ösztönöznek); valamint iv. integráltabb politika végrehajtása (a talaj- és tápanyagpolitikák, a trágyakezelés, az éghajlatváltozás mérséklése, valamint a biológiai sokféleség és a tájgazdálkodás ötvözésével).
Talajökoszisztémák
A talaj véges és rendkívül sérülékeny erőforrás. Az EU-ban egyre inkább romlik az állapota.
A 2021. november 17-én elfogadott új uniós talajstratégia hangsúlyozza a talajvédelem, a fenntartható talajgazdálkodás és a leromlott állapotú talajok helyreállításának fontosságát a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése, valamint a talajdegradáció-semlegesség 2030-ig való elérése érdekében.
Ez magában foglalja az alábbiakat:
i. a további talajromlás megelőzése;
ii. a fenntartható talajgazdálkodás új normává tétele;
iii. az ökoszisztéma helyreállítására irányuló intézkedések meghozatala.
A talaj-ökoszisztémák állapotromlásának egyik tényezője a körülzárt vagy mesterséges borítású talaj. Magyarországon (lásd a 11. ábrát) a 2012–2018 közötti időszakban évente elvont földterület a természetre és a biológiai sokféleségre nehezedő jelentős terhelés mérőszámának tekinthető. Ugyanakkor a földhasználat megváltozása környezeti terhelést jelent az urbanizált területeken élő emberekre.
2012–2018 között Magyarország az uniós átlag felett állt, mivel a nettó területelvonás 92,4 m²/km² volt (az EU-27 átlaga: 83,8 m²/km²). Pontosabban Magyarországon a területelvonás 150,5 m²/km², a rekultiváció pedig 58,1 m²/km² (lásd a 11. ábrát).
Magyarország 2018-ban a következő teljesítmény-felülvizsgálati és -végrehajtási rendszer (PRAIS3) jelentéstételi platformjának megfelelően aktualizálta a talajromlásról szóló jelentését, amely az azonosított állapotromlás csökkentését célzó intézkedéseket tartalmazott.
11. ábra: Területelvonás és rekultiváció az EU-27-ben (m²/km²), 2012–2018
A talajdegradáció-semlegességi célok meghatározására irányuló program révén a globális mechanizmus és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD) titkársága támogatja az érdekelt országokat a nemzeti talajdegradáció-semlegességi célok meghatározásában. Ez magában foglalja a nemzeti alapforgatókönyvek, célértékek és a talajdegradáció-semlegességre irányuló kapcsolódó intézkedések meghatározásához nyújtott támogatást. Az ENSZ 15.3. fenntartható fejlődési célja a következőket mondja ki: „2030-ig küzdeni kell az elsivatagosodás ellen, helyre kell állítani a leromlott állapotú földterületeket és a talajt, beleértve az elsivatagosodás, aszály és árvizek által érintett földterületeket, és törekedni kell a talajdegradáció-semlegesség megteremtésére”. Magyarország azonban még nem kötelezte el magát amellett, hogy az UNCCD keretében meghatározza a talajdegradáció-semlegességre vonatkozó célokat.
A szennyezettség jelentős mértékben csökkentheti a talaj minőségét, illetve fenyegeti az emberi egészséget és a környezetet. A tagállamoktól kapott legfrissebb tájékoztatás becslései szerint mintegy 2,8 millió uniós helyszínen került sor vagy kerül sor továbbra is potenciálisan szennyező tevékenységekre. Uniós szinten e területek közül 650 000 terület szerepel valamely nemzeti vagy regionális jegyzékben. Mintegy 65 500 szennyezett terület helyreállítása már megtörtént. Magyarország 5 375 olyan helyszínt vett nyilvántartásba, ahol potenciálisan szennyező tevékenységre került vagy kerül sor. Az ország 347 helyszínen alkalmazott már helyreállítási vagy utógondozási intézkedéseket.
A talaj víz általi eróziója természetes folyamat, amelyet súlyosbíthat az éghajlatváltozás és az olyan emberi tevékenységek, mint például a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat, az erdőirtás, az erdőtűz vagy az építkezés. A talajerózió magas szintje csökkentheti a földterület termelékenységét a mezőgazdaságban, illetve káros és határokon átnyúló hatást gyakorolhat a biológiai sokféleségre, az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint a folyókra és tavakra (üledékfelhalmozódás, szennyező anyagok szállítása). A RUSLE2015 modell szerint Magyarországon a víz által okozott átlagos talajpusztulás 1,62 tonna/hektár/év, ami alacsonyabb, mint a 2,46 tonna/hektáros uniós átlag. Ezek az adatok egy uniós szinten futó modell eredményei, és nem tekinthetők helyszínen mért értékeknek. A tényleges talajpusztulási arány a helyi körülményektől függően jelentősen eltérhet az adott országon belül.
A talaj szervesanyag-tartalma fontos szerepet játszik a szénkörforgásban és az éghajlatváltozásban. A talaj az óceánok után a második legnagyobb szénelnyelő.
Erdők és faanyag
A 2021 júliusában elfogadott, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag része. A stratégia támogatja az erdők által nyújtott számtalan szolgáltatást. Fő célkitűzése, hogy egészséges, sokszínű és reziliens uniós erdőket biztosítson, amelyek jelentősen hozzájárulnak a fokozott biológiai sokféleséggel és éghajlatváltozással kapcsolatos törekvésekhez.
Az erdők fontos szénelnyelők, és megőrzésük elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.
Az élőhelyvédelmi irányelv értelmében védett uniós erdőterületek 27 %-a esetében az értékelések kevesebb mint 15 %-a tanúskodik kedvező védettségi állapotról. A rossz védettségi állapotban lévő uniós erdőterületek aránya a 2015. évi 27 %-ról 2018-ban 31 %-ra nőtt.
Magyarország területének 23,92 %-át erdők borítják. Az élőhelyvédelmi irányelv értelmében védett erdei élőhelyek helyzete különösen aggasztó, mivel az értékelt erdők több mint fele rossz állapotban van.
12. ábra: Az élőhelyvédelmi irányelv értelmében védett erdők védettségi helyzete az EU-27-ben, 2013–2018
Az Európai Unió fáról és fatermékekről szóló rendelete tiltja az illegálisan kitermelt fa uniós piacon történő forgalomba hozatalát. A fáról és fatermékekről szóló uniós rendelettel összhangban a tagállamok illetékes hatóságainak rendszeresen ellenőrizniük kell a piaci szereplőket és a kereskedőket, és meg nem felelés esetén szankciókat kell alkalmazniuk. A fáról és fatermékekről szóló uniós rendelet 20. cikkének módosításával a kétévente történő jelentéstétel éves jelentéstételre változott, és 2019-től naptári évre vonatkozik.
2017 márciusa és 2019 februárja között Magyarország 77 ellenőrzést végzett belföldi faipari piaci szereplőknél. Ezenkívül hét ellenőrzést végzett fát importáló piaci szereplőknél. A jelentéstételi időszakban a becslések szerint Magyarországon 46 946 olyan piaci szereplő volt, amely belföldi fatípusokat, illetve 2 920 olyan piaci szereplő, amely importált fatípusokat hozott forgalomba az egységes piacon.
Az erdőirtásról szóló új rendelet hatályon kívül fogja helyezi és fel fogja váltani a fáról és fatermékekről szóló uniós rendeletet, és lényegében integrálja és javítja a faanyagok jogszerűségének ellenőrzésére szolgáló meglévő rendszert.
Idegenhonos inváziós fajok
Az idegenhonos inváziós fajok jelenléte a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka az EU-ban (a földhasználat és a tengerhasználat változásai, a túlzott kiaknázás, az éghajlatváltozás és a szennyezés mellett).
Azon felül, hogy jelentős természeti és gazdasági károkat okoznak, számos idegenhonos inváziós faj elősegíti az emberekre és a vadon élő állatokra veszélyes fertőző betegségek megjelenését és terjedését.
Fokozni kell az idegenhonos inváziós fajokról szóló uniós rendelet és más vonatkozó jogszabályok végrehajtását.
A 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia célja az elismerten idegenhonos inváziós fajok kezelése és az általuk fenyegetett „vöröslistás” fajok számának 50 %-kal való csökkentése.
Az idegenhonos inváziós fajokról szóló 1143/2014/EU rendelet központi eleme az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzéke.
Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok száma jelenleg 66, amelyből 30 állatfaj; 36 növényfaj; 41 elsősorban szárazföldi faj; 23 elsősorban édesvízi faj; 1 brackvízi faj; és 1 tengeri faj.
Az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet alkalmazásának 2021. évi felülvizsgálata
szerint a rendelet végrehajtása már kezdi elérni a célkitűzéseit. E célkitűzések közé tartozik az idegenhonos inváziós fajok kezelésének következetes, uniós szintű kerete és az idegenhonos inváziós fajok problémájával kapcsolatos tudatosság növelése. A felülvizsgálat ugyanakkor azonosított néhány kihívást és javításra szoruló területet. Mivel az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendeletből fakadó különböző kötelezettségek végrehajtására vonatkozó határidők 2016. július és 2019. július közé esnek, a rendelet sok aspektusa tekintetében még túl korai lenne következtetéseket levonni.
Az alapeloszlásról szóló, 2021. évi jelentés
azt mutatja, hogy az uniós jegyzékben szereplő 66 faj közül 33-at figyeltek meg a környezetben Magyarországon. Az eloszlást a 13. ábra mutatja.
13. ábra: Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok száma a Magyarországra vonatkozóan rendelkezésre álló georeferens információk alapján, 2021
Az idegenhonos inváziós fajokkal foglalkozó projektek jó példája a LIFEforBUGS&BIRDS projekt. Ez a projekt 2021 óta a gyepterületek minőségének javításával és a nem kívánt vadfajoknak az idegenhonos inváziós cserjék ellenőrzése révén az élőhelyekről történő kiszorításával foglalkozik.
Az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya két honlapot működtet az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatban. Elkészült az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó magyar cselekvési terv, amelynek folyamatban van a végrehajtása.
Magyarország egész területén közvetlen irtási intézkedéseket hajtottak végre az idegenhonos inváziós fajok felszámolása érdekében, főként védett területeken vagy Natura 2000 területeken. A legtöbb védelmi intézkedés a selyemkóró (2019-ben 222 ha), a medvetalpfajok (2019-ben 3 hektár), a bíbor nebáncsvirág (2019-ben 36 ha) és a nílusi lúd elleni védekezésre irányult.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében egy kiemelt intézkedés került megfogalmazásra, amely arra kötelezte az országot, hogy vizsgálja ki az adatok nyilvánvaló hiányát, és javítsa az idegenhonos inváziós fajok felügyeleti rendszerét. Történt némi előrelépés, és folytatni kell a nyomonkövetési erőfeszítéseket, különösen az 1143/2014/EU rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a magyar cselekvési terv végrehajtásának biztosításával.
2022. évi kiemelt intézkedések
·A valamennyi Natura 2000 területre vonatkozó gazdálkodási tervek befejezése és elfogadása, valamint a természetvédelmi intézkedések és területspecifikus természetvédelmi célkitűzések felülvizsgálatának véglegesítése a Bizottság iránymutatásával való összhang megteremtése érdekében.
·A Natura 2000 területek megfelelő védelmének és kezelésének biztosítása az élőhelyek és fajok károsodásának megfékezése és a kedvező védettségi állapot felé vezető pályára állítása érdekében.
·Az élőhelyekre és fajokra (köztük a madarakra) nehezedő terhelés csökkentése, különösen a mezőgazdaságból eredő terhelésé, ami a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt legjelentősebb terhelés.
·Annak biztosítása, hogy az ökológiai gazdálkodás alá vont földterületek jelentősen hozzájáruljanak a 2030-ra kitűzött 25 %-os célhoz.
·A Magyarország KAP-stratégiai tervében megfogalmazott ajánlások végrehajtására irányuló erőfeszítések fokozása, különös tekintettel a vidéki térségek fejlesztésére.
·A leromlott állapotú talaj helyreállítása és az UNCCD-megállapodás szerinti, a talajdegradáció-semlegességre vonatkozó célok melletti hivatalos kötelezettségvállalás mérlegelése.
·Az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet végrehajtásának felgyorsítása.
·Az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó adatgyűjtés folytatása és a felügyeleti rendszer javítása.
Ökoszisztéma-értékelés és -számvitel
A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia felszólítja a tagállamokat, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolásokat minden szinten jobban építsék be a nyilvános és üzleti döntéshozatalba, és fejlesszék a természeti tőkére vonatkozó számvitelt. Az EU-nak jobban teljesítő biológiaisokféleség-megfigyelési hálózatra és az ökoszisztémák állapotának következetesebb jelentésére van szüksége.
Magyarországon 2003 és 2006 között sor került az élőhelyek alapos feltérképezésére, amely a MAES-HU előzetes tanulmányának tekinthető. A természetes és természetközeli élőhelyek minőségét (ökoszisztéma-állapot) is értékelték és feltérképezték.
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó környezetvédelmi és energiahatékonysági operatív program részeként lezárult „A közösségi érdekű természeti értékek hosszú távú megőrzését támogató stratégiai értékelések, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia nemzeti végrehajtása” elnevezésű projekt, amely magában foglalta az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezését és értékelését. A projekt 2017 novemberétől 2022 áprilisáig tartott.
A projekt 2019 novemberében nyilvánosan hozzáférhetővé tette az online országos ökoszisztéma-térképet. Ezen ökoszisztéma-térkép alapján országos ökoszisztéma-állapottérképek készültek a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával. A projekt 12 olyan ökoszisztéma-szolgáltatást is feltérképezett és értékelt, amelyeket eredetileg az érdekelt felekkel közösen azonosítottak. Végül 12 kiválasztott ökoszisztéma-szolgáltatást kapcsolt össze az érdekelt felek különböző csoportjaival, amelyek különböző tapasztalatokkal rendelkeztek az emberi jólét terén. Az eredmények és a szakpolitikai inputok összegzésére 2020-ban került sor.
Számos folyamatban lévő kutatási projekt az ökoszisztéma-szolgáltatásokra irányul.
Az ökoszisztéma-feltérképezés és -értékelés terén elért eredmények értékelése érdekében a Bizottság évente kétszer kiküld egy kérdőívet, amely 27 kérdést tartalmaz a végrehajtással kapcsolatban. Magyarország naprakész információkkal szolgált, és 2016 januárja óta biztató előrelépés figyelhető meg (lásd a 14. ábrát).
14. ábra:, 2016. január – 2021. március
Az ökoszisztéma-alapú számvitel végrehajtása terén elért eredmények értékelése érdekében a Bizottság felmérést végez a tagállamok körében egy 13 kérdést tartalmazó felmérés kiküldésével (lásd a 15. ábrát).
15. ábra: Ökoszisztéma-alapú számviteli barométer, 2021. szeptember
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében egy kiemelt intézkedés került megfogalmazásra az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezéséhez és értékeléséhez, valamint a természeti tőkére vonatkozó számviteli rendszerek értékeléséhez és fejlesztéséhez nyújtott támogatással kapcsolatban. Történt némi előrelépés, de további erőfeszítéseket kell tenni ebbe az irányba.
2022. évi kiemelt intézkedések
·Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésének és értékelésének, valamint az ökoszisztéma-alapú számvitel fejlesztésének további támogatása. Ezt az ökoszisztéma kiterjedésének, állapotának és szolgáltatásainak (többek között bizonyos monetáris értékeknek) a nemzeti számlákba történő integrálására szolgáló megfelelő mutatók segítségével kell megvalósítani. A nemzeti vállalkozási és biodiverzitási platformok fejlesztésének további támogatása, ideértve a természeti tőkére vonatkozó számviteli rendszereket, amelyek célja a vállalkozások biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának nyomon követése és értékelése.
3. Szennyezőanyag-mentesség
Tiszta levegő
A tiszta levegővel kapcsolatos uniós szakpolitikáknak és jogszabályoknak jelentősen javítaniuk kell a levegőminőséget az EU-ban, közelítve a WHO által ajánlott minőséghez, csökkentve a legfontosabb levegőszennyező anyagok kibocsátását.
A levegőszennyezést, valamint annak az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait tovább kell csökkenteni a kritikus terhelések és szintek túllépésének elkerülésére vonatkozó hosszú távú célkitűzés elérése érdekében. Ehhez nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tiszta levegővel kapcsolatos uniós jogszabályoknak való teljes körű megfelelés elérése érdekében, továbbá stratégiai célkitűzéseket és intézkedéseket kell meghatározni 2030-ra és az azt követő időszakra.
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célja, hogy 2005-höz képest 55 %-kal csökkentse a levegőszennyezés egészségügyi hatásait, és 25 %-kal csökkentse a levegőszennyezés által fenyegetett uniós ökoszisztémákat.
Az EU átfogó levegőminőségi jogszabályokat dolgozott ki, amelyek számos levegőszennyező anyag tekintetében egészségügyi alapú levegőminőségi előírásokat és kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket határoznak meg a tagállamok számára.
Magyarországon a levegőminőség továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb (2019-re vonatkozó) éves becslése szerint Magyarországon mintegy 10 400 korai halálesetre (117 800 elvesztett életév, YLL) kerül sor a finomrészecske-koncentráció miatt, évi 440 korai halálesetre (5 200 YLL) az ózonkoncentráció miatt, valamint évi 880 korai halálesetre (10 000 YL) a nitrogén-dioxid-koncentráció, , miatt.
Magyarországon az elmúlt években számos levegőszennyező anyag kibocsátása jelentősen csökkent, miközben a GDP növekedése folytatódott (lásd a 16. ábrát). A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokról szóló irányelv (NECD) 10. cikkének (2) bekezdése szerint benyújtott legfrissebb szennyezőanyag-kibocsátási előrejelzések szerint Magyarország a kén-dioxidra (SO2), a metántól eltérő illékony szerves vegyületekre (NMVOC) és a nitrogén-oxidokra (NOx) vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek eleget tesz 2020 és 2029 között, de 2030-tól kezdődően csak a kén-dioxidra vonatkozóaknak. Az előrejelzések azonban azt mutatják, hogy az ammónia (NH3) és a PM2,5 finomrészecske tekintetében a 2020–2029 közötti és a 2030 utáni kibocsátáscsökkentési kötelezettségek, valamint a NOX-re és az NMVOC-ra vonatkozó, 2030 utáni kibocsátáscsökkentési kötelezettségek nem teljesülnek. A Magyarország által a bizottsági felülvizsgálat előtt benyújtott legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2020-ban az ország teljesítette az SO2, az NMVOC és az NOx tekintetében fennálló kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit, de nem teljesítette az NH3-ra és a PM2,5-re vonatkozó kötelezettségvállalásait.
Magyarország 2020. május 18-án benyújtotta a Bizottságnak a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programját (NAPCP).
16. ábra: A főbb szennyező anyagok kibocsátási tendenciái/GDP Magyarországon, 2005–2019
17. ábra: PM2,5 és NOX-kibocsátás Magyarországon ágazatonként, 2019
2020-ban egy zónában a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvben meghatározott határértékeket meghaladó értékeket regisztráltak a lebegőrészecske-kibocsátás tekintetében. Számos más levegőminőségi zónában az ózonkoncentrációra vonatkozó célértékek sem teljesültek.
A levegőminőségi előírások állandó, az egészségre és a környezetre súlyosan negatív hatást gyakorló megsértését a Bizottság az összes érintett tagállamra, köztük Magyarországra is kiterjedő (főként a PM10-re és az NO2-re vonatkozó határértékek túllépése tekintetében indított) kötelezettségszegési eljárások révén jelenleg is nyomon követi.
A PM10-határértékek túllépése tekintetében az EUB ítéletet hozott (C-637/18; Bizottság kontra Magyarország), amely megerősítette a 2008/50/EK irányelvnek való meg nem felelést. E jogi fellépés célja olyan megfelelő intézkedések bevezetése, amelyek valamennyi levegőminőségi zóna megfelelését biztosítják. Magyarország levegőminőség-védelmi cselekvési tervet készített, amelyet a kormány 2021-ben fogadott el (1403/2021. sz. határozat (VI. 30)). Az elmúlt években javultak a PM10-értékek.
Magyarország még nem ratifikálta az alábbiakat: i. a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv; ii. a nehézfémekről szóló jegyzőkönyv; iii. az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) levegőszennyezésről szóló egyezménye szerinti, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyv; és iv. a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL) VI. melléklete.
Magyarország 2021. november 16-án részt vett az EIR szakértői rendezvényén, amely az ammóniakibocsátás csökkentésére irányuló technológiával és intézkedésekkel foglalkozott. 2022. február 9-én az ország részt vett egy másik, az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervről szóló szakértői rendezvényen, amely tanácsot és iránymutatást adott, különösen a terv végrehajtásával és a megfeleléssel kapcsolatos szempontok tekintetében.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében öt kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a tiszta levegővel kapcsolatban. A megfelelő nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program kidolgozására irányuló első intézkedést teljes mértékben végrehajtották. Korlátozott előrelépés történt a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program keretében a fő kibocsátási források csökkentésére és az összes levegőminőségi előírás teljesítésére irányuló intézkedés terén. Korlátozott előrelépés történt az NO2-koncentráció csökkentése terén is, a fentiekben leírtak szerint. A lebegőrészecske-kibocsátás és -koncentráció csökkentése terén történt némi előrelépés, a fentiekben leírtak szerint. A szén háztartási fűtési célú felhasználásának csökkentése terén történt némi előrelépés. A NMVOC-kibocsátás csökkentése terén korlátozott előrelépés történt, a fentiekben leírtak szerint. Magyarország esetében 2019-ben egy általános kiemelt intézkedés is megfogalmazásra került a függőben lévő nemzetközi megállapodások aláírására és ratifikálására vonatkozóan.
2022. évi kiemelt intézkedések
·A nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program részeként a fő emisszióforrásokból származó kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedés.
·Az uniós levegőminőségi előírásoknak való teljes körű megfelelés biztosítása és a levegőszennyező anyagok csökkenő kibocsátási tendenciáinak fenntartása a levegőszennyezésnek a lakosság egészségére és a gazdaságra gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében, hogy a jövőben el lehessen érni a WHO iránymutatási értékeit.
·Az alábbiak ratifikálásának felgyorsítása: i. a módosított Göteborgi Jegyzőkönyv; ii. a nehézfémekről szóló jegyzőkönyv; iii. a levegőszennyezésről szóló egyezmény szerinti, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyv; és iv. a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL) VI. melléklete.
Ipari kibocsátások
Az ipari kibocsátásokra vonatkozó uniós szakpolitika fő célkitűzései a következők:
i. a levegő, a víz és a talaj védelme;
ii. a hulladékkeletkezés megelőzése és hulladékgazdálkodás;
iii. az energia- és erőforrás-hatékonyság javítása;
iv. a szennyezett területek megtisztítása.
Ennek elérése érdekében az EU integrált megközelítést alkalmaz a rutinszerű és a véletlenszerű ipari kibocsátások megelőzésére és csökkentésére. E szakpolitika alapját az ipari kibocsátásokról szóló irányelv jelenti. A Bizottság 2022 áprilisában javaslatot terjesztett elő. A felülvizsgálat célja, hogy fokozza az irányelvnek a szennyezőanyag-mentességre irányuló célkitűzés eléréséhez való hozzájárulását, valamint az éghajlat-, energia- és körforgásos gazdasággal összefüggő politikáknak való megfelelését.
Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv által szabályozott alábbi ipari tevékenységek áttekintése az uniós nyilvántartásban bejelentett adatokon (2018) alapul.
Magyarországon az ipari kibocsátásokról szóló irányelv értelmében mintegy 1 240 ipari létesítmény engedélyköteles. A létesítmények eloszlását a 18. ábra mutatja.
Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti legtöbb létesítménnyel rendelkező magyarországi ipari ágazatok 2018-ban a következők voltak: i. intenzív baromfi- és sertéstenyésztés (51 %); ii. hulladékgazdálkodási ágazat, beleértve a hulladéklerakókat (13 %); iii. fémek előállítása és feldolgozása (8 %); iv. vegyipar (7 %); v. élelmiszer- és italipar (5 %); és vi. energiaágazat (5 %).
18. ábra: Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti ipari létesítmények száma ágazati bontásban, Magyarország (2018)
A levegőbe történő kibocsátások miatt a legnagyobb környezeti terhet jelentő ipari ágazatok a következők voltak:
·a kén-oxidok (SOx), nitrogén-oxidok (NOx), arzén (As), higany (Hg), nikkel (Ni) és cink (Zn) esetében az energiaágazat,
·a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) és az ammónia (NH3) esetében az „egyéb tevékenységek” (elsősorban az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, valamint az élelmiszer- és italipar),
·a kadmium (Cd), króm (Cr) és réz (Cu) esetében a fémgyártó ágazat,
·a lebegő részecskák (PM2,5) és a dioxinok esetében a hulladékgazdálkodási ágazat.
Az ágazatonkénti bontást a 19. ábra mutatja.
19. ábra: Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti ágazatokból származó, levegőbe történő kibocsátások, valamint az összes többi nemzeti légköri kibocsátás, Magyarország (2018)
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Az európai ipari létesítményekből származó levegőszennyezés költségei (2008–2017) című jelentése
szerint egy hőerőmű, a Mátrai Erőmű Zrt. azon 30 európai ipari létesítmény közé tartozik, amely esetében a főbb levegőszennyező anyagok és üvegházhatású gázok kibocsátása 2017-ben a legnagyobb abszolút kárköltséggel járt.
A vízbe történő ipari kibocsátások környezeti terhei főként a következőkből származnak: i. az összes nitrogén tekintetében az energiaipar és vegyipar; ii. a teljes szervesszén-tartalom tekintetében a hulladéklerakók, valamint az élelmiszer- és italipar; valamint iii. a vasfémek feldolgozása és az egyéb a nehézfémágazatok. A 20. ábra az E-PRTR-adatokon alapuló, ágazatok szerinti megoszlást mutatja.
20. ábra: A vízbe történő relatív ipari kibocsátás Magyarországon, 2018
Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti végrehajtásra vonatkozó uniós megközelítés közvetlen jogokat teremt a nyilvánosság számára a releváns információkhoz való hozzáféréshez és a potenciálisan szennyező létesítmények engedélyezési eljárásában való részvételhez. Ez felhatalmazza a nyilvánosságot és a nem kormányzati szervezeteket annak biztosítására, hogy az engedélyeket megfelelően adják meg, és teljesüljenek az engedélyek feltételei. A környezetvédelmi ellenőrzés részeként az illetékes hatóságok helyszíni látogatásokat tesznek az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekben a mintavétel, illetve a szükséges információk összegyűjtése érdekében. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 23. cikkének (4) bekezdésével összhangban a létesítmények által jelentett környezeti kockázatoktól függően évente egyszer vagy háromévente egyszer helyszíni szemlét kell tartani. 2018-ban Magyarország 966 helyszíni szemlét tartott. A legtöbb szemlére az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre szolgáló létesítményekben (a szemlék 46 %-a), a hulladéklerakókban (a szemlék 11 %-a), valamint a fémgyártó és -feldolgozó létesítményekben (10 %) került sor.
21. ábra: Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó magyarországi létesítményekben tett ellenőrzések száma 2018-ban
Az elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozó referenciadokumentumok és a BAT-következtetések kidolgozása biztosítja az érdekelt felek közötti jó együttműködést, és lehetővé teszi az ipari kibocsátásokról szóló irányelv jobb végrehajtását. A legutóbbi EIR-jelentés óta a Bizottság BAT-következtetéseket fogadott el a következők vonatkozásában: i. hulladékégetés; ii. élelmiszer-, ital- és tejipar; és iii. szerves oldószerekkel végzett felületkezelés, beleértve a faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítását.
A Bizottság az illetékes nemzeti hatóságok erőfeszítéseire támaszkodik a jogilag kötelező érvényű BAT-következtetések és a kapcsolódó BAT-kibocsátási szintek környezetvédelmi engedélyekben való végrehajtása érdekében. Ennek a szennyezés jelentős és folyamatos csökkenését kell eredményeznie.
Magyarország a LIFE programot az energiatermelésből származó ipari kibocsátások és szennyezés kezelését célzó projektek társfinanszírozására használta fel, beleértve az alábbi két példát.
·A LIFE IP North-HU-Trans projekt 2020-ban indult 14,88 milliárd EUR összköltségvetéssel (beleértve a 8,9 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulást). Célja, hogy hatékony ütemtervet hajtson végre Magyarország legnagyobb széntermelő régiójának alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való áttérése tekintetében. Ez magában foglalja a Mátrai Erőmű – a magyar villamosenergia-termelési rendszer második legnagyobb erőműve – dekarbonizációját.
·A LIFE IP HungAIRy projekt célja a levegőminőség javítása. 2019-ben indult 16,29 milliárd EUR összköltségvetéssel (beleértve 9,5 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulást).
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében két kiemelt intézkedés került megfogalmazásra. Az első intézkedés az engedélyek felülvizsgálata, valamint az ellenőrzés és a végrehajtás megerősítése az újonnan elfogadott BAT-következtetéseknek való megfelelés biztosítása érdekében. Ezt a Bizottság nyomon követte azáltal, hogy Magyarország adatokat jelentett be az uniós nyilvántartásba, és 2018-ban nem érkezett jelentés az előírásoknak nem megfelelő engedélyekről. Az ipari kibocsátások által okozott levegő- és vízszennyezés kezelésére irányuló intézkedés tekintetében a fent leírtak szerint korlátozott előrelépés történt az energiaágazatban.
2022. évi kiemelt intézkedés
·A nagy tüzelőberendezésekből származó szennyezés kezelésének folytatása.
A súlyos munkabalesetek megelőzése – Seveso
A súlyos munkabalesetek megelőzésére vonatkozó uniós szakpolitika legfontosabb célkitűzései a következők:
i. a veszélyes anyagokkal, különösen a vegyi anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzése;
ii. az ilyen balesetek emberi egészségre és környezetre gyakorolt következményeinek korlátozása;
iii. a súlyos balesetek megelőzésének, az azokra való felkészültségnek és a reagálásnak a folyamatos javítása.
A szakpolitika sarokköve a 2012/18/EU irányelv (a Seveso-III. irányelv).
A Seveso-III. irányelv hatálya alá tartozó ipari létesítmények (a továbbiakban: Seveso-létesítmények) alábbi áttekintése az eSPIRS adatbázisba benyújtott adatokon (2018)
, valamint a Seveso-III. irányelv 2015–2018 közötti végrehajtásáról szóló magyar jelentésen
alapul.
Magyarországon a 255 Seveso-létesítmény közül 141 alsó küszöbértékű üzemként, 114 pedig felső küszöbértékű üzemként került besorolásra az ezekben valószínűleg jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége alapján. A felső küszöbértékű üzemekre szigorúbb követelmények vonatkoznak. A Seveso-létesítmények számának változását a 22. ábra mutatja.
22. ábra: Seveso-létesítmények száma Magyarországon, 2011, 2014 és 2018
Számos Seveso-létesítménynek külső védelmi tervet kell készítenie. Ezek a külső védelmi tervek elengedhetetlenek a környezet és a lakosság védelméhez szükséges intézkedések megfelelő előkészítéséhez és hatékony végrehajtásához, amennyiben súlyos munkabaleset következne be. Magyarország szerint 98 felső küszöbértékű üzem esetében előírás a külső védelmi terv. 2018-ban 114 felső küszöbértékű üzem rendelkezett külső védelmi tervvel, és ezek közül 114-et teszteltek az elmúlt 3 évben. A magyarországi külső védelmi tervekre vonatkozó összefoglalót a 23. ábra mutatja. A külső védelmi tervek kidolgozása elengedhetetlen a környezet és a lakosság védelméhez szükséges intézkedések megfelelő előkészítéséhez és hatékony végrehajtásához, amennyiben mégis súlyos munkabaleset következne be.
23. ábra: Külső védelmi tervek Magyarországon, 2018
A magyarországi Seveso-létesítmények 100 %-ára vonatkozóan folyamatosan rendelkezésre állnak a következő típusú információk: i. a nyilvánosság tájékoztatása a Seveso-III. irányelv V. mellékletében említettek szerint, különösen arról, hogyan figyelmeztetik az érintett nyilvánosságot súlyos baleset esetén; ii. a súlyos baleset esetén tanúsított megfelelő magatartásra vonatkozó információk; és iii. az utolsó helyszíni szemle időpontját magában foglaló információk.
A 24. ábra bemutatja azoknak a felső küszöbértékű üzemeknek az arányát, amelyek esetében a biztonsági intézkedésekre és a szükséges magatartásra vonatkozó információkat az elmúlt években aktívan hozzáférhetővé tették a nyilvánosság számára. Ez fontos szabály a Seveso-III. irányelvben, mivel az ilyen információk nyilvánosság általi ismerete csökkentheti a súlyos munkabalesetek következményeit.
24. ábra: Azoknak a felső küszöbértékű üzemeknek az aránya, amelyek esetében Magyarországon 2011-ben, 2014-ben és 2018-ban aktívan nyilvánosságra hozták a biztonsági intézkedésekre és a szükséges magatartásra vonatkozó információkat
2020-ban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a Seveso-III. irányelv nemzeti jogba való megfelelő átültetésének elmulasztása miatt. A feltárt problémák érintették a helytelen vagy pontatlan fogalommeghatározásokat, az ellenőrzések javítását, a határokon átnyúló együttműködést, valamint a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó kevésbé szigorú követelményeket. Magyarország 2020-ban módosította a jogszabályát, és értesítette erről a Bizottságot.
Zaj
A környezeti zajról szóló irányelv közös megközelítést ír elő a környezeti zajnak való kitettség káros hatásainak elkerülése, megelőzése és csökkentése vonatkozásában, bár önmagában nem határoz meg zajhatárértékeket. E tekintetben az általa alkalmazott fő eszköz a stratégiai zajtérképezés és -tervezés. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv egyik fő célja, hogy 2017-hez képest 30 %-kal csökkentse a közlekedési zaj által tartósan zavart emberek arányát.
A légi, vasúti és közúti közlekedésből származó túlzott zaj a környezeti egészséggel kapcsolatos problémák egyik fő oka az EU‐ban. Ischaemiás szívbetegséget, stroke-ot, alvászavart, kognitív károsodást és stresszt okozhat.
Korlátozott adatok alapján Magyarországon a környezeti zaj a becslések szerint évente legalább 400 korai halálesetért és 1100 ischaemiás szívbetegségért felelős. Ezenkívül mintegy 100 000 ember szenved alvászavarban. Magyarországon a zajnak kitett személyek száma 2012 és 2017 között 17 %-kal csökkent. A legfrissebb elemzett információk alapján elkészült a városi térségek, utak és vasutak zajtérképe.
Vízminőség és vízgazdálkodás
Az uniós jogi szabályozás és szakpolitika megköveteli, hogy az átmeneti, a parti és az édesvizekre (a felszíni és a felszín alatti vizeket is beleértve) nehezedő terhelés hatását jelentősen csökkenteni kell. A víztestek víz-keretirányelvben meghatározott jó állapotának elérésével, fenntartásával vagy javításával biztosítható, hogy az uniós polgárok jó minőségű és biztonságos ivó- és fürdővízhez jussanak. Biztosítható továbbá a tápanyag-körforgalom (nitrogén és foszfor) fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb kezelése.
Víz-keretirányelv
A víz-keretirányelv
az uniós vízpolitika sarokköve a 21. században
. A víz-keretirányelv és más, vízzel kapcsolatos jogszabályok
meghatározzák a fenntartható és integrált vízgazdálkodás keretét, amelynek célja a vízkészletek magas szintű védelme, a további állapotromlás megelőzése és a jó állapot helyreállítása.
2022 márciusáig valamennyi tagállamnak jelentést kellett tennie a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek harmadik generációjáról. A víz-keretirányelv értelmében a tagállamoknak vízgyűjtő-gazdálkodási terveket kell kidolgozniuk a területükön található valamennyi vízgyűjtő vonatkozásában. Magyarország időben jelentést tett. A Bizottság most értékelni fogja a vízgyűjtők jelentés szerinti állapotát és az e vízgyűjtőkben elért eredményeket, ellenőrizve, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második generációjának bizottsági értékelésében tett megállapításokat hogyan vették figyelembe.
A Bizottság 2021 decemberében közzétette a hatodik végrehajtási jelentést, amely értékeli a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv végrehajtását. Ez a jelentés időközi értékelést tartalmaz az intézkedési programok végrehajtása terén elért eredményekről és az új elsőbbségi anyagok nyomon követéséről. A Magyarországra vonatkozó értékelő jelentés arról tanúskodik, hogy a végrehajtott intézkedések (135 intézkedés 33 intézkedéscsoportban) a legtöbb esetben hozzájárulnak a második generációs vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a víz-keretirányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Az értékelés azonban megállapította, hogy a mezőgazdasági intézkedések nem segítik elő a víz-keretirányelv céljainak elérését – Magyarország nagyszabású öntözési projekteket tervez a meglévő infrastruktúra felújítása és az öntözött terület bővítése érdekében.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekről szóló jelentések második generációja és a 2020-ban közzétett adatok
alapján az összes magyar felszíni víztest 8,3 %-a érte el a jó ökológiai állapotot (a felszíni víztestek 13,5 %-ának állapota ismeretlen), és csak 45,7 %-uk van jó kémiai állapotban (46,5 %-uk állapota ismeretlen). A felszín alatti víztestek 20,5 %-a nem érte el a jó kémiai állapotot, 20,0 %-uk pedig rossz mennyiségi állapotban van.
A 25. ábra szemlélteti az olyan felszíni víztestek arányát Magyarországon és más európai országokban, amelyek nem érték el a jó ökológiai állapotot.
25. ábra: A nem jó ökológiai állapotban lévő felszíni víztestek (folyók, tavak, átmeneti vizek és parti vizek) aránya vízgyűjtő kerületenként
A 26. ábra az olyan felszíni víztestek százalékos arányát mutatja Magyarországon és más európai országokban, amelyek nincsenek legalább jó kémiai állapotban. Magyarország esetében ez 7,8 %, ha az olyan víztesteket is ideértjük, amelyek a mindenütt jelen lévő PBT-ként viselkedő anyagok (uPBT-k – perzisztens, bioakkumulatív és mérgező) miatt nincsenek jó állapotban. Az uPBT-k nélkül a magyar felszíni víztestek 6 %-a nincs legalább jó kémiai állapotban.
26. ábra: A jó kémiai állapotnál rosszabb állapotban lévő felszíni víztestek százalékos aránya
Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv értelmében Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen (80,4 %-kal) csökkent a nehézfémek, például a kadmium, a higany, a nikkel és az ólom kibocsátása. Ugyanebben az időszakban a vízbe kibocsátott teljes szervesszén-tartalom is jelentősen csökkent (55,5 %)
.
Magyarországon a felszíni és felszín alatti vízforrásokból évente kinyert teljes vízmennyiség (2019 mint alapév tekintetében) 4 300,30 hm3 (Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2022). Az ágazatonkénti vízkivétel 3,29 % a mezőgazdaság, 14,96 % a lakossági vízellátás, 79,03 % a villamosenergia-ipari hűtés és 2,73 % a feldolgozóipar esetében (lásd a 27. ábrát). Magyarország nyilvántartást használ a vízkivétel nyomon követésére. Magyarországon a kis mennyiségű vízkivételhez nincs szükség engedélyre, de be kell jelenteni. Mindazonáltal nem minden vízkivétel szerepel a nyilvántartásban. Magyarországon a vízvédelmi hatóságok, a vízgazdálkodási igazgatóságok és az önkormányzati közjegyzők több típusú vízkivételi nyilvántartást vezetnek.
27. ábra: Vízkivétel ágazatonként Magyarországon
Magyarországon a vízkitermelési index plusz (WEI+)
1,19 %, ami alacsonyabb, mint az általában vízhiányra utaló 20 %-os érték.
A 28. ábra bemutatja a magyarországi és más uniós országok WEI+ indexét. Magyarország az EU-ban a 19. helyen áll a WEI+ tekintetében (az első helyen olyan ország áll, amely nagy vízkitermelési kapacitással rendelkezik, és ezért vízhiánnyal küzd).
28. ábra: Vízkitermelési index plusz (WEI+) az EU-ban, 2017
Árvízvédelmi irányelv
Amint azt korábban említettük, a Bizottság 2021. decemberben elfogadta a hatodik végrehajtási jelentést, amely mind a víz-keretirányelv, mind az árvízvédelmi irányelv végrehajtását értékeli. A jelentés tartalmazza a tagállamok által a második ciklusban (2016–2021) készített előzetes árvízkockázat-értékelések felülvizsgálatát és aktualizálását.
A jelentésből kiderül, hogy az első ciklus előzetes árvízkockázati értékelési jelentését követően Magyarország nagymértékben felülvizsgálta a potenciálisan jelentős árvízkockázatot jelentő területeit. Ennek eredményeként a második ciklusban 419 új, potenciálisan jelentős árvízkockázatot jelentő területet azonosítottak és jelentettek be, ami pontosabb elemzést és kijelölést biztosít. További figyelmet kell azonban fordítani arra, hogy a hosszú távú fejlemények várhatóan milyen hatással lesznek az árvízkockázatokra a potenciálisan jelentős árvízkockázatot jelentő területeken. Az értékelés számos egyéb, további fejlesztésre szoruló területet azonosított, például az árvizek jelentős hatásának meghatározására vonatkozó kritériumok egyértelműbbé tételét, valamint az előzetes árvízkockázati értékelésről szóló jelentés nyilvánossá tételét.
Magyarország területének közel egynegyede árvíznek van kitéve.
Magyarország még nem számolt be az árvízvédelmi irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési tervek második generációjáról. A Bizottság értékelni fogja az első árvízkockázat-kezelési tervek elfogadása óta elért eredményeket, és 2019-hez hasonlóan új jelentést fog közzétenni.
A magyarországi folyó-helyreállítási projektek sikeresnek tekinthetők a rehabilitáció és az árvízkockázat-kezelés terén, különösen a Mosoni-Dunán és a Nagy-Pándzsán (természetalapú megoldások alkalmazásával) megvalósuló folyó-helyreállítási projektek esetében.
Ivóvíz-irányelv
Az ivóvíz-irányelvet
illetően a 2019. évi EIR óta nem áll rendelkezésre új értékelés az ivóvíz minőségéről.
A Bizottság 2016 óta egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás keretében felszólítja Magyarországot, hogy biztosítsa a lakosság biztonságos ivóvízellátását. Az uniós szabályok előírják, hogy az ivóvíznek mentesnek kell lennie a mikroorganizmusoktól, a parazitáktól, valamint az olyan anyagoktól, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. A 2022 januárjában benyújtott legutóbbi eredményjelentés szerint eddig 11 zóna továbbra sem felel meg az arzénre és a bórra vonatkozó uniós parametrikus értékek vonatkozásában. A jelentés arról is tanúskodik, hogy a probléma megoldásához szükséges infrastrukturális munkálatok határidejét ezt követően is meghosszabbították.
Az átdolgozott irányelv 2021. január 12-én lépett hatályba, és a tagállamoknak 2023. január 12-ig kell átültetniük a nemzeti jogukba. Magyarországnak meg kell majd felelnie ezeknek a felülvizsgált minőségi előírásoknak.
Fürdővíz-minőségi irányelv
2020-ban a 264 magyar fürdővíz 69,7 %-a volt kiváló minőségű (lásd a 29. ábrát)
. A magyar fürdővizekre vonatkozó részletes információk egy nemzeti portálon
és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség interaktív térképén
érhetők el.
29. ábra: A fürdővizek minősége Európában a 2020-as idényben
30. ábra: Magyarország, A fürdővizek minősége, 2017–2020
Nitrátirányelv
A nitrátirányelv végrehajtásáról szóló legutóbbi jelentés szerint Magyarországon a felszín alatti vizek minősége általában jó. Vannak azonban olyan csomópontok, ahol növekszik a nitrátkoncentráció, és meghaladja az 50 mg/l-t. A felszíni vizek jelentős részét eutrófként azonosították.
Magyarországon viszonylag alacsony az állatállomány sűrűsége, a nitrogéntöbblet az uniós átlag alatt van, és foszforhiány áll fenn. Magyarország azonban rossz vízminőségről számol be az ország több részén, és azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek a legjelentősebb kihívásokkal néznek szembe a mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezés kezelése terén.
A magyar cselekvési programot első alkalommal 2001-ben tették közzé, majd 2017-ben és 2019-ben került sor a felülvizsgálatára.
A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv
Az elmúlt években Magyarországnak nehézséget okozott a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerinti kötelezettségeinek teljesítése. Az általános megfelelési arány 52 %, ami alacsonyabb a 2018. évi uniós átlagnál. Magyarországon a települési szennyvíz 3,1 %-át nem gyűjtik össze, 11,5 %-a pedig nem felel meg a biológiai kezelésre vonatkozó követelményeknek.
31. ábra: A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv valamennyi követelményének (begyűjtés, biológiai kezelés, nitrogénnel és/vagy foszforeltávolítással történő biológiai kezelés) megfelelő települési szennyvíz aránya a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek megfelelő városi térségekben („megfelelési arány”), 2018
Az elmúlt években javult a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelés, amihez elengedhetetlen volt az uniós finanszírozás felhasználása. A Bizottság 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelés elmulasztása miatt. 2021-től 22 városi térség továbbra sem felel meg az irányelvnek, mivel ezek a területek nem biztosítják valamennyi lakosuk számára a települési szennyvíz összegyűjtésére szolgáló rendszert vagy az azonos szintű környezetvédelmi alternatívát. Megfelelő gyűjtés hiányában a szennyvizet nem lehet az uniós jog által előírt módon kezelni. Emellett Magyarország öt további városi térség esetében nem biztosít szigorúbb követelményeknek megfelelő kezelést. A Bizottság ezért 2021 júniusában úgy határozott, hogy keresetet nyújt be Magyarországgal szemben a Bíróságon.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország tekintetében négy kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a vízgazdálkodással kapcsolatban. Az összes víztest állapotának értékelésére irányuló első intézkedés terén jelentős előrelépés történt. A további erőfeszítések ösztönzése érdekében az intézkedés ismételten javasolt. Nem áll rendelkezésre információ arról az intézkedésről, amelynek célja, hogy a vízkivételt hatékony engedélyekhez, méréshez és ellenőrzésekhez kössék. A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv végrehajtásának befejezésére irányuló intézkedés tekintetében korlátozott előrelépés történt, ezért az ismételten javasolt. Az intézkedések fontossági sorrendjének meghatározására szolgáló módszer pontosításával kapcsolatban (beleértve az árvízkockázat-kezelési terv költségeinek és hasznának értékelését) nem áll rendelkezésre információ.
2022. évi kiemelt intézkedések
·A víztestek új fizikai módosításainak értékelése a víz-keretirányelv 4. cikkének (7) bekezdésével összhangban. Ezeknek az értékeléseknek meg kell vizsgálniuk az alternatív lehetőségeket, és megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell javasolniuk.
·A talajvíz további nitrátszennyezésének megelőzésére irányuló jelenlegi erőfeszítések folytatása.
·A nitrátérzékeny területek kijelölésének felülvizsgálata, és az olyan területek bevonása, ahol nagy a mezőgazdasági terhelés, és a vízelvezetés fokozza a vizek eutrofizációját.
·A víz- és természetvédelmi politikák végrehajtásának jobb összehangolása.
·A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv teljes körű végrehajtása valamennyi városi térségben a szükséges infrastruktúra kiépítésével.
Vegyi anyagok
Az EU arra törekszik, hogy a vegyi anyagok előállítása és használata a lehető legkevesebb súlyos mellékhatással járjon az emberi egészségre és a környezetre nézve. 2020 októberében a Bizottság közzétette „A toxikus anyagoktól mentes környezet felé” című, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáját
, amely a vegyi anyagokról szóló uniós jogszabályok néhány rendszerszintű módosítását eredményezte. A stratégia része az uniós szennyezőanyag-mentességi célkitűzésnek, amely az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú kötelezettségvállalása.
Az EU vegyi anyagokról szóló jogszabályai
biztosítják az emberi egészség és a környezet alapvető védelmét. Emellett stabilitást és kiszámíthatóságot nyújtanak a belső piacon működő vállalkozások számára.
A Bizottság 2007 óta információkat gyűjt a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (a továbbiakban: REACH-rendelet), valamint az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló rendelet (CLP-rendelet) végrehajtásáról. 2020 decemberében a Bizottság a REACH-rendelet 117. cikkének (1) bekezdésével és a CLP-rendelet 46. cikkének (2) bekezdésével összhangban értékelte az e rendeletekről szóló tagállami jelentéseket. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint a nemzeti végrehajtási struktúrák nem sokat változtak az elmúlt években. A legutóbbi, 2020. évi jelentésből azonban kiderül, hogy a REACH-rendelet és a CLP-rendelet végrehajtása, illetve különösen a jogérvényesítés terén még mindig sok az eltérés. A tagállamokban a feljegyzett megfelelési szintek az idők során meglehetősen stabilnak tűnnek, de enyhén romló tendenciát mutatnak, ami valószínűleg a következőknek tudható be: i. a végrehajtó hatóságok kevésbé eredményesen derítik fel a nem megfelelő termékeket és vállalatokat; és ii. több nem megfelelő terméket hoznak forgalomba az uniós piacon.
2021 augusztusában a Bizottság a végrehajtás különböző szempontjaira vonatkozó mutatók felhasználásával
mérhető értékelést
tett közzé a REACH-rendelet és a CLP-rendelet végrehajtásáról.
Magyarország kidolgozta és maradéktalanul végrehajtotta a REACH és a CLP végrehajtási stratégiáját
, többek között a következőket:
·nemzeti szintű éves munkatervek – a régiók helyi szintre szabott prioritásokat fogadhatnak el,
·a REACH-EN-FORCE projektek témáira való összpontosítás,
·a Nemzeti Népegészségügyi Központnak negyedévente bejelentett ellenőrzések – a végrehajtási stratégia értékelése ezeken a jelentéseken alapul.
Magyarországon (minden vegyianyag-szabályozás és egyéb terület tekintetében) 160 ellenőrt jelöltek ki a REACH- és a CLP-rendelet végrehajtása vonatkozásában
. A jelentéstételi időszakban (2019) 20 574 REACH-ellenőrzésre került sor. A REACH- és CLP-ellenőrzések teljes számához képest a meg nem felelési esetek alacsony aránya jóval az átlag alatt van. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az előző jelentéstételi időszakban (2015–2019) a legtöbb fellebbezést nyújtották be a nemzeti végrehajtási határozatokkal szemben.
2019-ben a REACH tekintetében 143, a CLP-rendelet tekintetében pedig 196 megkeresés érkezett az információs szolgálatokhoz. Magyarországon a REACH-csel kapcsolatos legfontosabb megkeresések a regisztrációra, a kémiai biztonsági jelentésekre, a biztonsági adatlapokra (SDS), a behozatali kötelezettségekre és a biztonsági adatlapokkal kapcsolatos általános kérdésekre vonatkoztak. A CLP-rendelettel kapcsolatos fő kérdések a címkézésre és az osztályozásra vonatkoztak. Az illetékes magyar hatóság honlapok, közösségi média, rendezvények, vásárok, szórólapok, hírlevelek és cikkek segítségével figyelemfelhívó tevékenységet folytatott.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében nem került sor kiemelt intézkedések megfogalmazására a vegyi anyagok vonatkozásában.
32. ábra: A meg nem felelési esetek százalékos aránya a REACH- és CLP-ellenőrzések teljes számához képest 2019-ben tagállamonként és az uniós átlaghoz viszonyítva
2022. évi kiemelt intézkedés
· A végrehajtással és érvényesítéssel kapcsolatos igazgatási kapacitások fejlesztése a meg nem feleléssel szembeni zéró tolerancia politikája jegyében.
4. Éghajlat-politika
A Párizsi Megállapodással összhangban és az európai zöld megállapodás részeként az európai klímarendelet azt az uniós célt tűzi ki, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség, és 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 %-kal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések elegendőek legyenek, a klímarendelet azt is korlátozza, hogy a szén-dioxid-eltávolítás 2030-ban milyen mértékben járulhat hozzá a kibocsátáscsökkentéshez.
Az EU és tagállamai 2020 decemberében benyújtották az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez kapcsolódó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások (NDC) aktualizált értékeit.
Az EU valamennyi ágazatban és szakpolitikában törekszik az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, a klímasemleges és fenntartható gazdaságra való átállásra, valamint az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeinek kezelésére.
Az uniós éghajlat-politikai jogszabályok ösztönzik a közlekedésből, a tengeri ágazatból és a termékekben használt fluortartalmú gázokból származó kibocsátások csökkentését.
A közúti közlekedés tekintetében az uniós jogszabályok előírják, hogy a gépjármű-üzemanyagok kibocsátásintenzitását 2020-ig 6 %-kal kell csökkenteni 2010-hez képest, és kötelező ÜHG-kibocsátási előírásokat határoznak meg a különböző járműkategóriák vonatkozásában.
Az F-gázokról szóló rendelet értelmében az uniós F-gáz-kibocsátás a 2014-es szinthez képest 2030-ig kétharmaddal csökken.
A LULUCF-ágazatból származó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés 2021-től az uniós kibocsátáscsökkentési erőfeszítések része.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós szakpolitika az európai zöld megállapodás központi elemét képezi. A tagállamoknak 2021-től jelentést kell tenniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos nemzeti szakpolitikáikról
, mivel az uniós klímarendelet az alkalmazkodást az éghajlatváltozásra adott hosszú távú globális válasz kulcsfontosságú elemeként ismeri el. A tagállamoknak nemzeti stratégiákat kell elfogadniuk, az EU pedig az éghajlat-politikai fellépés átfogó irányításának részeként rendszeresen értékelni fogja az elért eredményeket. A 2021 februárjában közzétett aktualizált uniós alkalmazkodási stratégia meghatározza, hogy az EU hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, és hogyan válhat 2050-re rezilienssé az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Kulcsfontosságú nemzeti éghajlat-politikák és -stratégiák
Magyarország integrált nemzeti energia- és klímatervet dolgozott ki a 2021–2030 közötti időszakra. Az országnak az EU általános célkitűzésével összhangban el kell érnie a klímasemlegességet. A nemzeti célkitűzés az, hogy 2030-ig 7 %-kal csökkenjen a kibocsátás, és az ország 2050-re klímasemlegessé váljon.
Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági feltételeinek fenntartása érdekében sor került a nemzeti alkalmazkodási stratégia felülvizsgálatára. A stratégia a fenntartható fejlődést támogató innovatív keret révén rugalmasan reagál az éghajlatváltozásra, megelőzi a kockázatokat és minimalizálja a károkat.
1990 és 2019 között az egész gazdaságra kiterjedő üvegházhatásúgáz-kibocsátás 32 %-kal csökkent. 2020-ban Magyarország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátása (a földhasználati ágazat nélkül) 64 Mt CO2-egyenérték volt, ami az 1990-es szint 68 %-ának felel meg.
33. ábra: Teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a nemzetközi légi közlekedést is beleértve) Magyarországon, 1990–2020
Vállaláselosztási célok
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatályán kívül eső kibocsátások tekintetében a tagállamok a közös kötelezettségvállalási rendelet értelmében kötelező nemzeti célértékeket határoztak meg a 2021–2030 közötti időszakra. Az uniós jogszabályok értelmében Magyarország 2020. évi célkitűzése lehetővé teszi, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban (épületek, közúti és belföldi tengeri szállítás, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás és kisvállalkozások) 10 %-kal növeljék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és 2030-ig 7 %-kal csökkentsék a kibocsátásokat a 2005-ös szinthez képest. Magyarország jelentősen túlteljesítette a 2020-ra kitűzött célt. További intézkedések megfontolásával Magyarország az előrejelzések szerint 15 százalékponttal túlteljesíti a 2030-ra kitűzött vállaláselosztási célját.
34. ábra: A közös kötelezettségvállalási határozat/a közös kötelezettségvállalási rendelet szerinti kibocsátások és célértékek Magyarországon, 2020-ban és 2030-ban, százalékos változás 2005-höz képest
35. ábra: Kibocsátások, éves kibocsátási jogosultságok és az éves kibocsátási jogosultságok felhalmozódott többlete/hiánya a közös kötelezettségvállalási határozat alapján Magyarországon, 2013–2020
Fő ágazati fejlemények
A közúti közlekedésben a gépjármű-üzemanyagok kibocsátásintenzitása 3 %-kal csökkent Magyarországon. Az országnak gyorsan kell cselekednie ahhoz, hogy teljesíteni tudja a 2020-ig elérendő 6 %-os csökkentésre vonatkozó jelenlegi uniós célkitűzést. Ennek elérése érdekében a tagállamok többféle intézkedést hozhatnak, például az alábbiakat: i. a villamos energia közúti közlekedésben való felhasználásának további bővítése; ii. a bioüzemanyagok és különösen a fejlett bioüzemanyagok használatának támogatása; iii. a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok fejlesztésének és alkalmazásának ösztönzése; valamint iv. az upstream kibocsátások csökkentése a finomítási eljárásokat megelőzően.
A közúti közlekedés 2019-ben Magyarországon a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 22 %-áért felelt. A közúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 2005-höz képest 24 %-kal nőtt. Az elmúlt 5 évben Magyarországon jelentősen nőtt a közlekedési ágazat kibocsátása, és e tendencia megfordításához átfogó intézkedésekre van szükség.
36. ábra: Üvegházhatásúgáz-kibocsátások ágazatonként Magyarországon – korábbi kibocsátások 1990–2019 között
, előrejelzések a 2021–2030 közötti időszakra
Az építőipari ágazat kibocsátásának csökkentése érdekében korszerűsíteni kell az épületeket és a fűtési rendszereket. A nemzeti energia- és klímaterv legutóbbi értékelését követően a Bizottság javasolta a lakóépületekre és középületekre irányuló energiahatékonysági beruházások támogatását.
A mezőgazdaságban növekszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
A földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban Magyarországon 2030-ra várhatóan csökken a szén-dioxid-egyenérték nettó elnyelése. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében bejelentett mennyiségek Magyarország esetében átlagosan –3,8 Mt szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelésről tanúskodnak a 2013–2019 közötti időszakban. Magyarország ezért 1,1 %-kal járul hozzá az EU-27 éves átlagos szén-dioxid-elnyelőjéhez (–344,9 Mt szén-dioxid-egyenérték). Külön mérési rendszert alkalmazva az ugyanezen időszakra vonatkozó szén-dioxid-elszámolás átlagosan –2,7 Mt szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő nettó jóváírást jelez, ami az EU-27 által elszámolt –115,0 Mt szén-dioxid-egyenérték elnyelésének 2,3 %-át jelenti. A bejelentett nettó elnyelés és az elszámolt nettó jóváírások erősen ingadozó mintát és a hétéves időszak alatt kismértékű növekedést mutattak.
37. ábra: A LULUCF-hoz kapcsolódóan bejelentett és elszámolt kibocsátások és elnyelések Magyarországon
Az EU ETS kibocsátási egységek árveréséből származó bevételek felhasználása
Az EU ETS keretében Magyarországon a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó teljes bevétel a 2012–2021 közötti időszakban csaknem 1,3 milliárd EUR volt. Magyarországon a bevételek 50 %-át az éghajlatra és energiára, a fennmaradó 50 %-át pedig a nemzeti költségvetésre fordítják.
2022. évi kiemelt intézkedések
·A magyarországi nagy energiahatékonysági potenciál kiaknázása, különösen az épületek terén és a közlekedési ágazatban.
·A megújuló energiaforrások további elterjedésének felgyorsítása és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása a villamosenergia- és fűtési ágazatban (beleértve a fotovoltaikus napenergiával történő villamosenergia-termelés fellendítését célzó intézkedéseket), valamint a meglévő infrastruktúra korszerűsítése.A fenntartható közlekedés javítása és az elektromos közlekedés, a töltőinfrastruktúra és más alternatív tüzelőanyagok támogatása.
·A biomassza-energia fenntarthatóságának biztosítása.
II. rész: Felhatalmazási keret: végrehajtási eszközök
5. Finanszírozás
Környezeti beruházási igények az Európai Unióban
A finanszírozás elengedhetetlen a környezetvédelmi intézkedések sikeréhez. A finanszírozás nagy része nemzeti forrásokból származik, de a különböző uniós alapok jelentős mértékben hozzájárulnak ehhez, és segítenek a finanszírozási hiányok megszüntetésében.
2020 után a környezetvédelmi végrehajtást az EU Covid19 helyreállítási alapja (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül) és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv is támogatja, amely az uniós költségvetés egészére kiterjed. Az uniós költségvetés tükrözni fogja a COP26 (Glasgow, 2021. október–november) konferencián megújított kötelezettségvállalásokat és a biológiai sokféleségről szóló egyezményt (2022. április–május)
is.
Általános környezeti beruházási hiány (EU-27)
A zöld átállással kapcsolatos uniós beruházási igények számos, egymással összefüggő területet érintenek. Az alapforgatókönyvhöz képest az éghajlat, az energia és a közlekedés terén jelentkező további beruházási igényeket (azaz a további intézkedések hiányában az igények és az előre jelzett beruházások közötti különbséget) 2021-ben 390 milliárd EUR-ra becsülték (EU-27), az EU alapvető környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez pedig további 130 milliárd EUR-ra van szükség. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás költségei is jelentősek lehetnek, és a becslések szerint elérik az évi 35–62 milliárd EUR-t (szűkebb alkalmazási kör) vagy a 158–518 milliárd EUR-t (tágabb alkalmazási kör). Ezek a beruházási igények a 2020-ig és 2030-ig teljesítendő végrehajtási célkitűzéseket tükrözik (kivéve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, amelynek költségei várhatóan hosszabb távra szólnak).
Az EU alapvető környezetvédelmi beruházási hiányának előzetes aktualizált nagyságát az 1. táblázat tartalmazza. A környezetvédelmi beruházási igények közel 40 %-a a szennyezés kezeléséhez kapcsolódik, ami a vízgazdálkodással együtt a teljes hiány közel 65 %-át teszi ki. A körforgásos gazdaság és a hulladék terén a beruházási hiány a becslések szerint a végrehajtott körforgásosság szintjétől függően évi 13–28 milliárd EUR nagyságú összegre tehető. A becsült éves biodiverzitási finanszírozási hiány mintegy 20 milliárd EUR.
1. táblázat: Az EU környezetvédelmi beruházási igényeinek környezetvédelmi célkitűzések szerinti becsült bontása, 2021–2030 (évente)
|
Környezeti cél
|
Becsült beruházási hiány (EU-27, évente)
|
|
|
milliárd EUR
|
%
|
|
A szennyezés megelőzése és csökkentése
|
42,8
|
39 %
|
|
Vízgazdálkodás és ipar
|
26,6
|
24 %
|
|
Körforgásos gazdaság és hulladék
|
13,0
|
12 %
|
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák
|
21,5
|
20 %
|
|
Kutatás, fejlesztés és innováció
|
6,2
|
6 %
|
|
Összesen
|
110,1
|
100 %
|
Környezetvédelmi beruházási igények Magyarországon
Magyarországon a beruházási prioritások egyértelműen az éghajlat-, az energia- és a közlekedéspolitika támogatása felé mozdultak el. Magyarországon a víz- és hulladékinfrastruktúrába, a biológiai sokféleségbe és a természetbe történő beruházásokra is nagy szükség van. Az éghajlatbarát beruházási prioritások számos gazdasági ágazat – például a lakások energetikai felújítása, az e-mobilitás és a közlekedési infrastruktúra – igényeihez vagy „beruházási hiányaihoz” kapcsolódnak. Ágazatonként a következő környezetvédelmi beruházási igények meghatározására került sor.
A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
A tiszta levegőre vonatkozó program keretében a levegőminőségről szóló első uniós helyzetkép becslése szerint ahhoz, hogy 2030-ra teljesüljenek a NECD-ben foglalt kibocsátáscsökkentési követelmények, Magyarország teljes levegőszennyezés-csökkentési költsége évi 874 millió EUR-t tenne ki. Ez magában foglalja az 592 millió EUR összegű tőkekiadást (feltételezve, hogy Magyarország teljesíti a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célokat).
A levegőminőségről szóló második helyzetkép azt sugallja, hogy az EU 2030-ra a NECD szerinti kötelezettségeknek megfelelően csökkentené a szennyezőanyag-kibocsátást, ha: i. megtörténne a 2018-ig elfogadott valamennyi vonatkozó jogszabály végrehajtása (beleértve a levegőszennyezésre vonatkozó valamennyi célkitűzést, valamint a 2018-ban meghatározott, 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseket); és ii. a tagállamok végrehajtanák a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikban bejelentett intézkedéseket is. Az egyetlen kivételt az ammónia jelenti 15 tagállam esetében (Magyarország nem tartozik közéjük).
Vízgazdálkodás
Az OECD Financing a Water Secure Future (A víz biztonságos jövőjének finanszírozása) című tanulmánya (2022) szerint a vízhálózathoz csatlakoztatott népesség tekintetében Magyarország az első helyen áll, a szennyvíz-infrastruktúra minősége és kiterjedése pedig megközelíti az uniós átlagot. Az éghajlatváltozás valószínűleg hatással lesz a víz rendelkezésre állására és minőségére Magyarországon, mivel az éghajlat várhatóan hasonlóvá válik a Földközi-tenger térségére jellemző éghajlathoz. A magyarországi vízforrások már regionális és szezonális eltéréseket mutatnak, amelyek az éghajlatváltozással súlyosbodhatnak, és a vízfogyasztási szerkezetet is megváltoztathatják. Aszályok figyelhetők meg, különösen az Alföldön – a szélsőséges aszályok 2012-ben a GDP mintegy 1,4 %-át kitevő pénzügyi veszteséget okoztak. A súlyos csapadék gyakoriságának és intenzitásának növekedése ugyanakkor növeli a nagy költségekkel járó árvizeket a lakott területeken.
Az elmúlt évtizedben az uniós finanszírozás a közfinanszírozás jelentős részét biztosította. A becslések szerint Magyarországnak 2030-ig halmozottan további 2,237 milliárd EUR-t kell befektetnie az ivóvízre és a víziközmű-szolgáltatásokra vonatkozó alapforgatókönyvhöz képest, ami évi 223,7 millió EUR beruházási igénynek (tőkekiadásnak) felel meg, és ennek több mint 90 %-a a szennyvízhez kapcsolódik. Ezen túlmenően a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv végrehajtásáról szóló legutóbbi hatodik jelentés
és az azt kísérő pénzügyi-gazdasági tanulmány
szintén fontos információforrás ezen a területen.
Hulladék és körforgásos gazdaság
Egy bizottsági tanulmány szerint ahhoz, hogy Magyarország teljesítse a települési hulladékra és a csomagolási hulladékra vonatkozó újrafeldolgozási célkitűzéseit, 2021 és 2027 között még mindig további 348 millió EUR-t (évi mintegy 49,7 millió EUR-t) kell befektetnie az alapforgatókönyvhez képest. Beruházásokra van szükség a begyűjtés, az újrafeldolgozók, a biohulladék kezelése, a hulladékválogatási létesítmények és a hulladéknyilvántartás digitalizálása terén. Ez nem foglalja magában az egyéb kulcsfontosságú hulladékáramok (műanyagok, textíliák, bútorok) terén szükséges beruházásokat, illetve a gazdaság egészére vonatkozóan a körforgásos jelleg és a hulladékkeletkezés megelőzésének növeléséhez szükséges beruházásokat.
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák
A Magyarországra vonatkozóan nemrégiben benyújtott kiemelt intézkedési keret (PAF) azt mutatja, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó természetvédelmi költségek (beleértve a Natura 2000-et) évi 361,6 millió EUR-t tesznek ki, amelyből 168 millió EUR (azaz körülbelül a fele) egyszeri költséget jelent. Ez nem foglalja magában a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia végrehajtásának többletköltségeit, beleértve a fokozott védelem és helyreállítás költségeit.
Uniós környezetvédelmi finanszírozás (2014–2020)
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret közel 960 milliárd EUR-t különített el az EU számára (kötelezettségvállalási előirányzatokban, 2011-es árakon)
. A 2014–2022 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a zöld átállásra vonatkozó kötelezettségvállalás 20 %-os éghajlat-politikai kiadást tartalmazott. Magában foglalta a környezetvédelem finanszírozási lehetőségeit is, különösen az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) keretében
. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret költségvetését ezt követően (folyó árakon) több mint 50 milliárd EUR nagyságú összeggel egészítették ki a Covid19 elleni kohéziós politikai fellépést célzó REACT-EU programból
.
Magyarország a 2014–2020 közötti időszakban 26,8 milliárd EUR nagyságú összeget kapott az esb-alapokból, hogy beruházzon a munkahelyteremtésbe, valamint a fenntartható és egészséges európai gazdaságba és környezetbe. A tervezett közvetlen környezetvédelmi beruházás 3,3 milliárd EUR-t tett ki, ami a további 1,9 milliárd EUR közvetett környezetvédelmi beruházással együtt összesen 5,1 milliárd EUR-t jelent. A 39. ábra áttekintést nyújt a Magyarország számára elkülönített (tervezett) egyedi esb-alapokról (uniós összegek, nemzeti összegek nélkül).
38. ábra: A Magyarország számára elkülönített esb-alapok, beleértve a környezetvédelmi beruházásokat, 2014–2020
2. táblázat: Közvetett és közvetlen környezetvédelmi beruházások az esb-alapok keretében Magyarországon, 2014–2020
|
Eszköz
|
Előirányzatok
a környezetvédelemre
(millió EUR)
|
|
A kohéziós politika (ERFA + KA) keretében
Közvetlen környezetvédelmi beruházások
víz
hulladék
levegőminőség
biológiai sokféleség és természet
talajrehabilitáció
éghajlat és kockázatkezelés
Közvetett környezetvédelmi beruházások
megújuló energia
energiahatékonyság
egyéb energia
fenntartható közlekedés
fenntartható turizmus
|
4 792,1
3 001,1
1 115,8
401,4
17,6
208,0
352,7
905,6
1 791,0
247,4
440,7
41,5
902,2
159,2
|
|
Az EMVA/vidékfejlesztés keretében
Közvetlen környezetvédelmi beruházások
víz
éghajlat és kockázatkezelés
Közvetett környezetvédelmi beruházások
megújuló energia
energiahatékonyság
|
345,1
275,8
34,0
241,8
69,3
9,9
59,3
|
|
Az ETHA keretében
Közvetlen környezetvédelmi beruházások
környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság
|
6,9
6,9
6,9
|
|
Az esb-alapok keretében összesen
Közvetlen környezetvédelmi beruházások
Közvetett környezetvédelmi beruházások
|
5 144,1
3 283,9
1 860,3
|
Az esb-alapokból származó környezetvédelmi finanszírozást más, valamennyi tagállam rendelkezésére álló uniós finanszírozási programok is kiegészítették, például a LIFE program, a Horizont 2020 vagy az Európai Beruházási Bank (EBB) általi finanszírozás. Ez a becslések szerint összesen 5,5 milliárd EUR uniós környezetvédelmi finanszírozást jelentett Magyarország számára a 2014–2020 közötti időszakban.
A LIFE program
teljes egészében a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekkel foglalkozik. A környezetbarát megoldásokkal kapcsolatos demonstrációs és bevált gyakorlati intézkedéseket finanszírozza. 2014 és 2020 között Magyarország hét (természeti és környezetvédelmi) LIFE projekt vonatkozásában részesült uniós támogatásban 31,2 millió EUR értékben (az 1 028 EU-27 LIFE projektből, amelyhez az EU összesen 1,74 milliárd EUR összegű hozzájárulást nyújtott)
. 2019-ben két LIFE-integrált projekt indult. A LIFE IP GRASSLAND
célja a gyepterületek és a kapcsolódó fajok védettségi helyzetének javítása (10,3 millió EUR uniós hozzájárulással), a LIFE IP HungAIRy célja pedig a levegőminőség javítása (9,5 millió EUR uniós hozzájárulással).
2014 és 2020 között a Horizont 2020 mintegy 11,6 millió EUR-t különített el Magyarország számára a környezet céljára, és ez az ország teljes előirányzatának 3,1 %-át teszi ki
. A magyar környezetvédelmi projektek vonatkozásában a Horizont 2020 alapok elsősorban a körforgásos gazdaságra, a kutatásra és innovációra, a nyersanyagokra, a természetre és az erőforrásokra összpontosítottak.
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap teljes előirányzatából (364,9 millió EUR) Magyarország nem részesült környezetvédelmi finanszírozásban
. Magyarország az EBB-től 283,8 millió EUR-t kapott közvetlen környezetvédelmi beruházásokra, kifejezetten a víz és a szennyvízelvezetés, valamint korlátozott mértékben a hulladékgazdálkodás vonatkozásában. Ez a Magyarországnak nyújtott teljes EBB-hitel (5,8 milliárd EUR) 4,9 %-a
. Az ország az ebben az időszakban kapott EBB-hitelek összegét illetően a 15. helyen áll.
2020-ban az EBB
Európa-szerte 24,2 milliárd EUR összegű támogatást nyújtott az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ami a teljes finanszírozás 37 %-ának felel meg. Emellett 1,8 milliárd EUR-t (ami a finanszírozás 3 %-a) biztosított szélesebb körű környezetvédelmi hitelezés céljából.
Uniós környezetvédelmi finanszírozás (2021–2027)
Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó 2020. évi beruházási terv szerint 2030-ig Unió-szerte 1 billió EUR összegű környezetbarát (köz- és magán) beruházást kell megvalósítani. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU kiadási programja (folyó árakon) 2,018 billió EUR-t fog mozgósítani a Covid19 utáni helyreállítás és az EU hosszú távú prioritásainak támogatására, beleértve a környezetvédelmet is
. A zöld megállapodás
„ne árts” elvre vonatkozó kötelezettségvállalásából, valamint a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló intézményközi megállapodásból
kifolyólag az uniós költségvetés 30 %-a éghajlat-politikai erőfeszítéseket fog támogatni, a biológiai sokféleség pedig 2024-től 7,5 %, 2026-tól 10 % támogatásban részesül. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok eléréséhez a pénzügyi források fokozott programozására van szükség, különösen a 2021–2027-es kohéziós politika és a 2023–2027-es KAP keretében.
A fenntartható finanszírozás jelentősen növeli a környezeti fenntarthatóság átláthatóságát (ami az uniós taxonómia által támogatott cél)
. Emellett megerősíti a nem pénzügyi beszámolási követelményeket, és megkönnyíti a zöldkötvények kibocsátását (az uniós zöldkötvénystandard kidolgozásával)
. A fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújított uniós stratégia (2020)
által megerősítve a fenntartható finanszírozás növelni fogja az éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos befektetések forgalmát. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégia
segíthet megszüntetni a biztosítási védelmi hiányt, amelyből fakadóan az éghajlattal kapcsolatos, nem biztosított események jelenleg számos kockázattal járnak
. Az EBB a 2025-ig az éghajlat-politikai és környezetvédelmi projektekre irányuló hitele 50 %-át
össze fogja hangolni a zöld megállapodás beruházási tervéhez 2027-ig nyújtandó 250 milliárd EUR összegű hozzájárulással.
A 3. táblázat áttekintést nyújt a 2021 és 2027 között kifejezetten Magyarország számára elkülönített uniós forrásokról. Ezeket az alapokat más, valamennyi tagállam rendelkezésére álló uniós finanszírozási programok egészítik ki.
3. táblázat: Magyarország számára elkülönített kulcsfontosságú uniós források (folyó árakon), 2021–2027
|
Eszköz
|
Országspecifikus elkülönítés (millió EUR)
|
|
Kohéziós politika
ERFA
KA
ESZA+
ETE (ERFA)
|
Összesen: 21 727,9
13 359,5
2 602,2
5 507,4
258,8
|
|
Igazságos Átmenet Alap
|
261,1
|
|
EMVA/vidékfejlesztés
A 2023–2027 közötti KAP-stratégiai tervek
keretében
|
2 084,3
|
|
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA)
|
37,7
|
Magyarországon folyamatban van a legtöbb uniós alap (kohéziós politikai alapok, EMVA, Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz programozása. A szakpolitikai célkitűzések és prioritások így még nem állnak rendelkezésre.
A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervet még nem fogadták el.
39. ábra: Éghajlat-politikai kiadások a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben, 2021–2026 (Magyarország, Hollandia és Lengyelország adatai nélkül)
A NextGenerationEU keretében a Bizottság 2026-ig legfeljebb 250 milliárd EUR értékű európai zöldkötvényt (ami a NextGenerationEU keretében kibocsátott összes kötvény egyharmada) bocsát ki, ami megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó elv általános szellemének. Ez a 250 milliárd EUR értékű zöldkötvény azonban nem fog az uniós taxonómiához kapcsolódó, jelenleg kidolgozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá tartozni. Nem fog teljes mértékben igazodni a zöldkötvényekre vonatkozóan javasolt uniós standardhoz.
A 2021 és 2027 közötti időszakban kifejezetten Magyarország számára elkülönített uniós források mellett léteznek olyan finanszírozási programok is, amelyek hozzáférhetők uniós szinten, és valamennyi tagállam számára elérhetők. Ezek közé tartozik a LIFE program
(5,4 milliárd EUR), a Horizont Európa (95,5 milliárd EUR)
, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
(33,7 milliárd EUR)
és az InvestEU-n keresztül mozgósítandó források
. Ezek az egyéb finanszírozási források a zöld átállást is támogatni fogják, többek között a környezetvédelemmel (Horizont Európa)
, a tiszta közlekedéssel és energiával (az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz)
és a fenntartható infrastruktúrával (InvestEU)
kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek révén.
Nemzeti környezetvédelmi kiadások
Az EU-27-ben a környezetvédelemre fordított összes nemzeti kiadás (beleértve az összes folyó és tőkekiadást)
2020-ban 272,6 milliárd EUR volt, ami az EU-27 GDP-jének 2 %-át teszi ki. Ez a százalékos arány az idők során meglehetősen stabil maradt. Bár a kiadások legnagyobb abszolút összege néhány országban koncentrálódik, a legtöbb ország a GDP-jének 1–2 %-át költi környezetvédelmi célokra, míg Magyarország esetében ez a GDP 1,7 %-a.
E kiadásokból az EU-27 környezetvédelmi tőkekiadásai (azaz a beruházások) 2018-ban 56,3 milliárd EUR-t tettek ki, ami 2020-ban 54,5 milliárd EUR-ra csökkent, és ez az EU-27 GDP-jének mintegy 0,4 %-át teszi ki. A legtöbb tagállam a GDP-je 0,2–0,5 %-át fordította a környezetvédelemre – Magyarország a GDP-je 0,5 %-át fektette be. A 2014–2020-as időszakban ez összesen mintegy 376 milliárd EUR környezetvédelmi beruházást jelentett az EU-27-ben, és 6,7 milliárd EUR-t Magyarország esetében.
40. ábra: Közvetett és közvetlen környezetvédelmi beruházások az EU-27-ben (millió EUR és a GDP %-a), 2018
Ami az intézményi szektorok szerinti eloszlást illeti, Magyarország környezetvédelmi beruházásainak (tőkekiadások) mintegy 37 %-a az államháztartásból, 41 %-a szakosodott szolgáltatóktól (környezetvédelmi szolgáltatók, például hulladék- és vízszolgáltató vállalatok), 22 %-a pedig a nem a környezetvédelem területére szakosodott vállalkozásoktól származott. Uniós szinten kiegyensúlyozottabb az elosztás: 37 % kormányoktól, 33 % szakosodott szolgáltatóktól, 30 % pedig a nem a környezetvédelem területére szakosodott vállalkozásoktól származik.
41. ábra: Az EU-27 tagállamainak környezetvédelmi beruházásai (Capex) intézményi szektorok szerinti bontásban (teljes gazdaság = 100 %), 2018
A beruházások környezetvédelmi témák szerinti bontása részben rendelkezésre áll, de csak az intézményi szektorok (nem pedig a gazdaság) szintjén, mivel az egyes szektorokban eltérőek az adatszolgáltatási minták.
Magyarország államháztartási szintjén 2018-ban a környezetvédelmi beruházások 70 %-a a szennyvízre, 18 %-a a hulladékgazdálkodásra, 8 %-a pedig a biológiai sokféleségre irányult. Az ország szakosodott környezetvédelmi szolgáltatói esetében a beruházások 48 %-át a szennyvízre, 48 %-át a hulladékgazdálkodásra, 4 %-át pedig víz- és talajvédelemre fordították. A nem a környezetvédelem területére szakosodott vállalkozások befektetéseinek 36 %-a a levegőszennyezéshez, 12–12–12 %-a a szennyvízhez, a hulladékhoz és a biológiai sokféleséghez, és mintegy 15 %-a a levegőtől eltérő forrásokból származó szennyezéshez kapcsolódott.
2020-ban az európai zöldkötvények teljes éves kibocsátása (egyes nem uniós országokat is beleértve) 156 milliárd USD (137 milliárd EUR) volt, szemben a 2019. évi 117 milliárd USD-vel (105 milliárd EUR). Ha csak az EU-27 tagállamait tekintjük, a zöldkötvény-kibocsátás értéke 2020-ban 124 milliárd EUR-t tett ki. A 2014 és 2020 közötti időszakban az európai országok által kibocsátott zöldkötvények 83 %-a az energia, az épületek vagy a közlekedés területét, 8 %-a a vizet és a hulladékot, további 6 %-a pedig a fenntartható földhasználatot támogatta az ökoszisztéma megőrzésével és helyreállításával összefüggésben. Ezek az adatok a klímakötvények taxonómiáján alapulnak, amely nagyjából hasonló az uniós taxonómiához. A 2020. évi uniós zöldkötvény-kibocsátás keretében Magyarország 1,92 milliárd EUR értékben bocsátott ki kötvényeket (az adatok 16 tagállamra vonatkozóan állnak rendelkezésre, lásd a 43. ábrát).
42. ábra: Éves uniós zöldkötvény-kibocsátás 2020-ban (milliárd EUR)
Környezetbarát költségvetési eszközök
Zöldadó és adóreform
Magyarország környezetvédelmi adókból származó bevétele 2020-ban a GDP 2,18 %-át tette ki, és továbbra is megközelíti az uniós átlagot (2,37 %) (lásd a 44. ábrát).
Ezen belül az energiaadók a GDP 1,67 %-át tették ki (ami elmarad az 1,74 %-os uniós átlagtól), a közlekedési adók 0,3 %-ot tettek ki (ami elmarad a 0,42 %-os uniós átlagtól), a környezetszennyezési és erőforrás-adók pedig 0,21 %-ot tettek ki (ami meghaladja a 0,08 %-os uniós átlagot). Ugyanebben az évben a környezetvédelmi adók az adó- és társadalombiztosítási járulékokból származó összbevétel 6,01 %-át tették ki (ez valamivel meghaladta az 5,57 %-os uniós átlagot).
43. ábra: Környezetvédelmi adók az EU-27-ben, 2020
A 2019. évi európai zöld megállapodás hangsúlyozza, hogy a jól megtervezett adóreformok fellendíthetik a gazdasági növekedést és rezilienciát, előmozdíthatják a méltányosabb társadalmat és elősegíthetik az igazságos átmenetet. Az adóreformok hozzájárulhatnak ehhez azzal, hogy megfelelő árjelzéseket és ösztönzőket küldenek a gazdasági szereplőknek. A zöld megállapodás megteremti a keretet a széles körű adóreformokhoz, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetéséhez, valamint az adótehernek a munkáról a szennyezésre való áthelyezéséhez. Ezt a szociális szempontok egyidejű figyelembevételével valósítja meg
. A zöld megállapodás előmozdítja a „szennyező fizet” elvet
, amely kimondja, hogy a szennyezőknek kell viselniük a szennyezés megelőzésére, kezelésére és felszámolására irányuló intézkedések költségeit. A Bizottság technikai támogatási eszközének (TSI) zöldítést ösztönző adókkal kapcsolatos projektje elősegíti a „szennyező fizet” elv alkalmazását.
Magyarországon lehetőség van a környezetvédelmi adók növelésére. Például a biomasszából előállított tüzelőanyagokra kivetett adó javíthatja a levegő minőségét, vagy az italtárolókra kivetett adó arra ösztönözheti az italcsomagolás-gyártókat, hogy magasabb újrafeldolgozási arányokat érjenek el. A Bizottság Green taxation and other economic instruments (Zöld adóztatás és egyéb gazdasági eszközök) című tanulmánya (2021) szerint Magyarország a „szennyező fizet” elven alapuló gazdasági eszközöket alkalmaz a levegő, a víz és a talaj szennyezése tekintetében – a (nitrogén-oxidok, kén-dioxidok és nem mérgező por esetében a) kibocsátás, valamint a vízkivétel vonatkozásában díjak vannak érvényben.
Környezeti szempontból káros támogatások
A környezeti szempontból káros támogatások kezelése és megszüntetése újabb lépést jelent a szélesebb körű költségvetési reformok felé
. A fosszilis üzemanyagok támogatása magas költségeket jelent az állami költségvetések számára, és veszélyezteti a zöld átállást. Gyakran akadályozza a zöld beruházások ösztönzőit, és nem járul hozzá az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez. A fosszilis tüzelőanyagok éves támogatása 2015 óta mintegy 55 milliárd EUR-t tesz ki az EU-ban. 2015 és 2019 között ez 4 %-kal nőtt, azonban egyes országoknak, például Lettországnak, Litvániának, Svédországnak, Görögországnak és Írországnak sikerült csökkenteniük ezt a támogatást. Ebben az időszakban tovább nőtt a kőolajtermékek támogatása olyan ágazatokban, mint például a közlekedés és a mezőgazdaság. A szilárd tüzelőanyagok villamosenergia-termelésben betöltött szerepének csökkenése miatt azonban csökkentek a szén- és lignittámogatások.
A fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben a magyarországi 1,2 %-tól (ahol ezek a támogatások 2019-ben 1,8 milliárd EUR-t tettek ki) a máltai 0,1 %-ig terjedt (az uniós átlag 0,4 %). 2020-ban az EU-27 fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott teljes támogatása 52 milliárd EUR-ra csökkent (a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások miatt csökkent fogyasztás következtében). A tagállamok fellépése nélkül azonban ezek a támogatások a gazdasági tevékenység fellendülésével valószínűleg visszaállnak a korábbi szintre. A 45. ábra további részleteket tartalmaz a fosszilis tüzelőanyagok magyarországi támogatásával kapcsolatban.
44. ábra: A földgázra, a kőolajtermékekre és a szénre vonatkozó támogatások alakulása Magyarországon
|
A GDP %-a
|
2013
|
2014
|
2015
|
2016
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
|
Földgáz
|
0,09
|
0,08
|
0,13
|
0,07
|
0,08
|
0,09
|
0,07
|
0,12
|
|
Kőolajtermékek
|
0,15
|
0,15
|
0,13
|
0,11
|
0,11
|
0,09
|
0,08
|
0,03
|
|
Szén
|
0,06
|
0,06
|
0,08
|
0,04
|
0,04
|
0,04
|
0,03
|
0,04
|
Magyarország a vasúttársaságok esetében visszatéríti a személy- és áruszállításra szánt dízelüzemanyag után általuk fizetett jövedéki adót. Ez példa a részben környezetbarát támogatásra. Finanszírozza a környezetvédelmi kutatást és fejlesztést, de a szén kitermeléséből és felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátás továbbra is fennáll.
Jelenlegi környezetbarát költségvetés-tervezési gyakorlatok
A „környezetbarát költségvetés-tervezés” magában foglalja a különböző éghajlati és környezeti címkézési és nyomonkövetési gyakorlatokat a költségvetésekben. Egyes tagállamok már alkalmaznak bizonyos környezetbarát költségvetés-tervezési gyakorlatokat
. A környezetbarát költségvetés-tervezés segít a zöld kiadások és zöld bevételek azonosításában és nyomon követésében annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljon a költségvetési politikák környezetbarát jellege. Célja a szakpolitikai koherencia javítása és a környezetbarát politikák támogatása (beleértve az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket)
.
A Bizottság a projektek támogathatóságának, valamint a projektek környezetvédelmi jogszabályoknak és kritériumoknak való megfelelésének értékelésére szolgáló eszközként elkészítette továbbá az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra és fenntarthatósági vizsgálatra vonatkozó iránymutatást
. A Bizottság kidolgozta a környezetbarát költségvetés-tervezés referenciakeretét
, és 2021-ben elindította a technikai támogatási eszköz keretébe tartozó, a környezetbarát költségvetés-tervezésre vonatkozó projektet, hogy segítse a tagállamokat a nemzeti környezetbarát költségvetés-tervezési keretek kidolgozásában a szakpolitikai koherencia javítása és a zöld átállás támogatása érdekében. Magyarország részt vesz az Európai Bizottság környezetbarát költségvetés-tervezési projektjében, amely 2021-ben kezdődött.
Környezetvédelmi finanszírozás kontra finanszírozási igények
A környezetvédelmi beruházások teljes uniós finanszírozása a becslések szerint a 2014–2020 közötti időszakban a GDP 0,6–0,7 %-át tette ki, és jelentős uniós és nemzeti finanszírozást is magában foglal. Ez az arány a különböző tagállamok környezeti kihívásainak szintjétől függően 0,3 % (Írország) és 1,91 % (Bulgária) között mozgott. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó teljes uniós környezetvédelmi beruházási igények a becslések szerint az említett időszakra előre jelzett GDP 0,9–1,5 %-át teszik ki, ami a korábbi finanszírozási szintekhez képest (uniós szinten) a GDP 0,6–0,8 %-ának megfelelő potenciális környezetvédelmi finanszírozási hiányt jelez
.
45. ábra: Összes környezetvédelmi finanszírozás (2014–2020) és a becsült igények (2020–2030) az EU-27-ben (a GDP %-ában)
A környezetvédelmi beruházások magyarországi finanszírozása a becslések szerint 2014 és 2020 között a GDP közel 1,52 %-át tette ki mintegy 40 %-os uniós finanszírozás mellett. Az ország 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó környezetvédelmi beruházási igényei a becslések szerint meghaladják a GDP 1,66 %-át (az igényeket tükrözve, amennyiben országonkénti bontás áll rendelkezésre). Ez a GDP legalább 0,14 %-át kitevő környezetvédelmi finanszírozási hiányra utal. Ez az arány valószínűleg magasabb, ha figyelembe vesszük a jelenleg csak uniós szinten becsült igényeket (például vízvédelem, körforgásosság, biodiverzitási stratégia).
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében egy kiemelt intézkedés került megfogalmazásra annak érdekében, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsanak a Magyarország előtt álló fő környezeti kihívások kezeléséhez, többek között beruházások mozgósításával és uniós források felhasználásával. Az intézkedés ismételten javasolt, mert bár történt előrelépés, további erőfeszítésekre van szükség.
2022. évi kiemelt intézkedések
·Környezetvédelmi finanszírozási stratégia kidolgozása a környezetvédelmi végrehajtási hiányosságok megszüntetésére irányuló lehetőségek maximalizálása érdekében, többek között a környezetvédelmi adók növelésével.
·Az országot érintő főbb környezeti kihívások kezelése megfelelő finanszírozással, többek között magánberuházások mozgósításával (amelyek jelenleg az összes beruházás 40 %-át teszik ki) és uniós források felhasználásával.
6. Környezetvédelmi irányítás
Tájékoztatás, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog
A polgárok eredményesebben tudják védeni a környezetet, ha támaszkodhatnak az Aarhusi Egyezmény alábbi három „pillérére”:
i. az információkhoz való hozzáférés;
ii. a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban;
iii. az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása.
A közigazgatási hatóságok, a nyilvánosság és a vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy a környezeti információkat hatékonyan és eredményesen osszák meg
. A nyilvánosság részvétele lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a döntéshozatal során figyelembe vegyék a polgárok aggályait. Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása olyan garanciákat jelent, amelyek lehetővé teszik a polgárok és a nem kormányzati szervezetek számára, hogy környezetvédelmi kérdésekben a nemzeti bíróságokhoz forduljanak
. Ez magában foglalja a döntések, intézkedések bíróság előtti megtámadásának jogát (kereshetőségi jog)
.
Környezetvédelmi információk
Ez a szakasz az INSPIRE-irányelv Magyarország általi végrehajtására összpontosít. Az INSPIRE-irányelv célja egy olyan európai téradat-infrastruktúra létrehozása, amely Európa-szerte lehetővé teszi a környezeti térinformatikai információk hatóságok közötti megosztását. Ez remélhetőleg segíteni fogja a határokon átnyúló politikai döntéshozatalt, és megkönnyíti a nyilvánosság hozzáférését ezekhez az információkhoz. A jó irányításhoz minden szinten szükség van földrajzi információkra, amelyeknek átláthatóknak és könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük.
Az INSPIRE-irányelv Magyarország általi végrehajtása nem kielégítő. Magyarország teljesítményének felülvizsgálatára az ország 2021. évi országismertető adatlapja alapján került sor. Az adatok azonosítása és dokumentálása terén nem történt előrelépés, a végrehajtás szintje pedig alacsony. Több erőfeszítésre van szükség: az adatokat szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni; az adatok további felhasználására vonatkozó feltételeket javítani kell; a végrehajtás során kiemelten kell kezelni a környezeti adatkészleteket, különösen azokat, amelyeket nagy értékű téradatkészletként azonosítottak a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása céljából.
4. táblázat: Nemzeti eredménytábla az INSPIRE-irányelv végrehajtásáról, 2016–2020
|
|
2016
|
2020
|
Jelmagyarázat
|
|
Hatékony koordináció és adatmegosztás
|
■ A rendelkezés végrehajtása jól halad vagy (közel) befejeződött. A lezáratlan kérdések csekély jelentőségűek, és könnyen kezelhetők. Százalékos arány: > 89 %
■ A rendelkezés végrehajtása megkezdődött, és némi vagy jelentős előrelépésről tanúskodik, de még mindig nem áll közel a befejezéshez. Százalékos arány: 31–89 %
■ A rendelkezés végrehajtása terén jelentős lemaradás figyelhető meg. Komoly erőfeszítésekre van szükség a végrehajtási hiányosságok megszüntetéséhez. Százalékos arány: < 31 %
|
|
Hatékony koordináció biztosítása
|
■
|
■
|
|
|
Adatmegosztás akadályok nélkül
|
■
|
■
|
|
|
INSPIRE teljesítménymutatók
|
|
|
i. A metaadatok megfelelősége
|
■
|
■
|
|
|
ii. A téradatkészletek megfelelősége
|
■
|
■
|
|
|
iii. A téradatkészletek hozzáférhetősége a megtekintési és letöltési szolgáltatásokon keresztül
|
■
|
■
|
|
|
iv. A hálózati szolgáltatások megfelelősége
|
■
|
■
|
|
A nyilvánosság részvétele
További erőfeszítésekre van szükség a nyilvánosságnak a stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) szóló irányelv és a környezeti hatásvizsgálatról (KHV) szóló irányelv szerinti folyamatokban való részvételének előmozdítása érdekében az eljárások bejelentésére vonatkozó jogi követelmények végrehajtásán és az észrevételezés lehetővé tételén túl. A nyilvánosság környezeti ügyekben való részvételére vonatkozó strukturált információk elérhetők az alapvető jogok biztosának honlapján
. Egy központosított honlap szintén könnyű hozzáférést biztosít az információkhoz a nyilvánosság számára. .
Egyes dokumentumokat azonban nem tesznek közzé, ideértve azokat a dokumentumokat, amelyeket a fejlesztők nyújtanak be a hatóságok által a KHV-jelentésekben feltárt hiányosságok orvoslása céljából, és azokat csak az illetékes környezetvédelmi hatóság hivatalaiban lehet megtekinteni. A nyilvánosságnak az SKV- és KHV-eljárásokban való részvételével kapcsolatos statisztikai adatbázis értékes információkkal szolgálhatna a környezetvédelmi eljárásokban végzett köztevékenység értékeléséhez a 2011/92/EU és a 2001/42/EK irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata azt ajánlotta Magyarországnak, hogy segítse elő a nyilvánosság részvételét az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában. Magyarország 2019 óta korlátozott haladást ért el, és még mindig vannak olyan intézkedések, amelyeket végre kell hajtani a nyilvánosság hatékonyabb részvétele érdekében.
Az igazságszolgáltatáshoz való jog
A nem kormányzati szervezetek akkor rendelkeznek kereshetőségi joggal, ha valamely közigazgatási tevékenység érinti a nyilvántartásba vett tevékenységüket. A nyilvántartásba vett tevékenységnek olyan tevékenységnek kell lennie, amely legalább egy évig védi az alapvető jogokat vagy közérdeket érvényesít valamely földrajzi területen. A nem kormányzati szervezeteknek általában nem kell bizonyítaniuk kereshetőségi jogukat a környezetvédelmi bírósági ügyekben vagy a környezettel kapcsolatos ügyekben. A nem kormányzati szervezeteknek azonban meg kell felelniük bizonyos, a jogállásukkal és működésükkel kapcsolatos feltételeknek.
Mindazonáltal nehézségekbe ütközik a tervek vagy programok megtámadása.
A jogszabályok és/vagy közigazgatási intézkedések jogszerűségének valamely természetes személy vagy szervezet általi vitatására az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányos panasz útján van lehetőség. A Bíróság megsemmisíthet egy megtámadott jogi intézkedést, ha a tervet vagy programot elfogadó intézkedés ellentétes az alapvető joggal, és ezáltal sérti az alapvető jogokat (például az egészséges környezethez való jogot).
Létezik a szabályozási jogszabályok rendszeres felügyeletének rendszere is, de a nyilvánosság és a nem kormányzati szervezetek nehezen férnek hozzá. A nyilvánosság és a nem kormányzati szervezetek ehelyett csak a rendkívüli felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult szervek vagy tisztviselők tudomására hozhatják az intézkedéseket. A felügyeleti szerv a környezetvédelmi hatóság határozatát és eljárását is felülvizsgálhatja. Ezt a szervezet jogállása alapján teheti meg. Az ügyfél vagy más érdekelt felek is felhívhatják a figyelmét erre a tényre.
Van néhány olyan információ az igazságszolgáltatáshoz való jogról, amelyet a kormány általában csak magyar nyelven biztosít. A legfontosabb nemzeti jogszabályok megtalálhatók a Magyar Közlöny hivatalos honlapján és a jogszabályok nemzeti adatbázisában.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében három kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a tájékoztatással, a nyilvánosság részvételével és az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatban. Nem áll rendelkezésre információ arról az első intézkedésről, amelynek célja a téradatokhoz és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása az ország INSPIRE-portáljai közötti szorosabb kapcsolat kialakításával. Korlátozott előrelépés történt a második intézkedés tekintetében, amely arra irányult, hogy előmozdítsa a nyilvánosság részvételét az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában. Történt némi előrelépés azzal az intézkedéssel kapcsolatban, amely a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek a környezetvédelmi kérdések bíróság előtti megtámadásának jogával foglalkozik, de a tervek vagy programok tekintetében további javulásra van szükség. Javult a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatos tájékoztatás is.
2022. évi kiemelt intézkedések
·Az SKV- és KHV-eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás jelentős javítása, ideális esetben egy központi adatbázison keresztül, és annak biztosítása, hogy valamennyi vonatkozó dokumentum elérhető legyen, ideális esetben online.
·Adatok gyűjtése és közzététele a nyilvánosság SKV- és KHV-eljárásokban való részvételének mértékéről, és a nyilvánosság részvételének ösztönzése azáltal, hogy egyértelmű és használható információkat bocsátanak rendelkezésre arról, miként lehet észrevételeket tenni a javaslatokkal kapcsolatban.
·Az érintett nyilvánosság igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének javítása a közigazgatási vagy szabályozási határozatok megtámadása esetén, különösen a vízzel, a természettel és a levegőminőséggel kapcsolatos tervezés tekintetében.
·A nyilvánosság jobb tájékoztatása az igazságszolgáltatáshoz való jogáról, különösen az igazságügyi és közigazgatási portálokra való hivatkozással a Bizottság e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló tájékoztatóiban.
Megfelelésbiztosítás
A környezetvédelmi megfelelés biztosítása a hatóságok mindazon erőfeszítéseit jelenti, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy az iparágak, a mezőgazdasági termelők és egyéb szereplők teljesítsék a víz, a levegő és a természet védelme, valamint a hulladékgazdálkodás terén fennálló kötelezettségeiket
.
Idetartoznak a hatóságok kísérő intézkedései, például az alábbiak:
i. a megfelelés előmozdítása
;
ii. helyszíni szemlék és egyéb, általuk végzett ellenőrzések, azaz a megfelelés ellenőrzése
;
iii. a jogsértések megszüntetésére, a szankciók kiszabására és a kár megtérítésére vonatkozó lépések megtétele, azaz a végrehajtás
.
A civil tudomány és a polgárok panaszai lehetővé teszik a hatóságok célzottabb fellépését. A környezeti felelősség
biztosítja, hogy a szennyező térítsen meg minden kárt.
A megfelelés előmozdítása és nyomon követése
A 2019. évi EIR közzététele óta létrehoztak egy új adatkészletet, Magyarország ökoszisztéma-térképét. A mezőgazdasági termelők és a gazdálkodók számára számos online információ és eszköz áll rendelkezésre a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásának módjáról. A védett területekre és fajokra vonatkozó részletes információk, valamint a védett területekre vonatkozó gazdálkodási tervek mellett a mezőgazdasági termelők számára külön információk állnak rendelkezésre. Az online források közé tartozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapja, amely számos terméket tartalmaz, többek között egy természetbarát gazdálkodásról szóló útmutatót.
A nitrátirányelvvel kapcsolatban rendelkezésre áll egy kézikönyv, amely ismerteti a jogszabályokat, többek között esettanulmányok révén. A közszféra információit az MME környezetvédelmi nem kormányzati szervezet (Birdlife Hungary) egészíti ki. Ez a nem kormányzati szervezet online eszközt biztosít, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy a Kiskunságban található négy Natura 2000 terület gazdálkodási tervéből létrehozzák, tárolják és kinyomtassák a saját területükre vonatkozó gazdálkodási előírásokat.
A környezetvédelmi ellenőrzési ütemtervek rendelkezésre állnak, és az illetékes megyei kormányhivatal éves ellenőrzési tervet tesz közzé. A környezetvédelmi ellenőrzés azonban csak egyike az e tervekben szereplő számos tevékenységnek, és az információkat gyakran nem hozzáférhető vagy használható formában tartalmazza (például olyan beszkennelt dokumentumokról van szó, amelyek nem kereshetők). A korábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos információk megtalálhatók az országos környezetvédelmi információs rendszerben (OKIR), de az adatbázis nem felhasználóbarát, és a használatához bizonyos konkrét keresőkifejezések ismeretére van szükség. A környezetvédelmi hatóság által a meg nem felelés esetén hozott határozatokat és az egyedi esetek összefoglalását közzéteszik az OKIR-ben, de összesített adatok nem állnak rendelkezésre. A környezetvédelmi ellenőrzésekkel és a végrehajtási határozatokkal kapcsolatban nincs egységes információforrás, és nagy különbségek vannak a megyei kormányhivatalok között az információk rendelkezésre bocsátása és a rendelkezésre bocsátott formátumok tekintetében.
Panaszkezelés és civil tudomány
A nyilvánosságnak formálisan joga van arra, hogy felhívja az illetékes hatóságok figyelmét a környezeti károkra vagy a környezeti károk kockázatára. Nincs azonban összhang azon rendszerek között, amelyek lehetővé teszik mindezt a nyilvánosság számára. A gyakorlatban tudni kell, hogy melyik hatóság felelős egy adott jogszabály ügyében (például megyei kormányhivatalok, járási hivatalok, nemzeti hatóságok, önkormányzatok, rendőrség vagy meghatározott ágazati szervezetek). A különböző hatóságok által a környezetvédelmi panaszok fogadására és kezelésére létrehozott rendszerek eltérőek. Úgy tűnik, hogy nincs olyan hivatalos honlap, amely online útmutatást nyújtana vagy kifejezetten környezetvédelmi panaszokkal foglalkozna. A nem kormányzati szervezetek, például a Greenpeace Hungary megkísérelték pótolni ezt a hiányosságot.
A nyilvánosság által tett panaszok összehangolt megközelítésének hiánya azt jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre adatok a beérkezett panaszokról, a kivizsgálásuk érdekében hozott intézkedésekről és az eredményekről. Van néhány egyszeri példa a civil tudomány gyakorlati működése tekintetében. Például a 2019. évi EIR óta a nyilvánosság már bejelentheti a biológiai sokféleség szempontjából fontos konkrét fajok észlelését, és ilyen a hulladékradar is. Kevés bizonyíték van azonban arra, hogy a kormány arra ösztönözné a nyilvánosságot vagy a nem kormányzati szervezeteket, hogy vegyenek részt a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában és érvényesítésében.
Végrehajtás
A környezeti bűncselekményekre és az azokkal kapcsolatos végrehajtásra vonatkozó statisztikák korlátozottak. A környezeti bűncselekmények fő típusainak összesített száma elérhető a Belügyminisztérium online adatbázisában. Környezeti bűncselekmények és hulladékkal kapcsolatos bűncselekmények szerinti lebontás azonban nem készült. Nem létezik külön környezeti bűncselekményekre vonatkozó adatbázis, és nem teszik közzé a büntetőeljárások végkimenetelére vonatkozó adatokat. Az egyes környezeti bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek kimenetele megtalálható a bíróságok honlapján, de összefoglaló nem áll rendelkezésre. A legfőbb ügyész éves országgyűlési beszámolóiban szerepelnek a nyilvántartásba vett környezeti bűncselekmények számáról szóló statisztikák. Némi előrelépés történt: 2021-ben létrejött a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport.
A hatóságok, beleértve a rendőrséget, jogilag kötelesek együttműködni a környezetvédelmi kérdésekben. 2021-ben hét szerv egyetértési megállapodást írt alá, amely létrehozott egy együttműködési platformot a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében, beleértve az információk és a képzési erőforrások megosztását. Ezek a szervek a következők: az Agrárminisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Belügyminisztérium, a Pest Megyei Kormányhivatal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A platform működésére vonatkozó részleteket nem tették közzé.
A környezeti felelősségről szóló irányelv
Magyarország végrehajtott egy projektet annak érdekében, hogy (a környezeti felelősségről szóló irányelv alapján) feldolgozza és közzétegye a káreseteket a környezeti felelősséggel kapcsolatos adatbázisban. A projektet az Agrárminisztérium vezette a regionális hatóságok bevonásával 2020–2021-ben
. Az elemzett információk fő forrása a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes környezeti felelősségről szóló 2019. évi véleménye, amely arra a következtetésre jutott, hogy számos jelentős változásra van szükség mind a jogalkotás, mind a környezeti felelősségről szóló jogszabályok végrehajtása terén. 2020–2022 között egy tárcaközi munkacsoport megvizsgálta és továbbfejlesztette ezeket a kezdeményezéseket. A környezeti felelősségről szóló irányelv szerinti kötelezettségekre vonatkozó kötelező pénzügyi biztosítékok rendszerét még nem vezették be teljes mértékben. Mostantól azonban ez a rendszer főként a hulladékgazdálkodással foglalkozik abban az esetben, amikor a hulladékról szóló törvény bizonyos körülmények között pénzügyi letétet, bankgaranciát vagy környezetvédelmi biztosítást ír elő az engedélyes számára.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében három kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a megfelelésbiztosítással kapcsolatban. A megfelelés, a nyomon követés és a végrehajtás előmozdításával kapcsolatos nyilvános tájékoztatásra vonatkozó első intézkedés tekintetében nem történt előrelépés. Történt némi előrelépés az annak a biztosítására vonatkozó intézkedés terén, hogy több információ álljon rendelkezésre a környezeti bűncselekményekkel foglalkozó szakemberek együttműködéséről. További előrelépésre van szükség a kötelezettségek pénzügyi biztosítékával, a környezeti felelősségről szóló irányelvvel kapcsolatos iránymutatással és a környezeti károkra vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos intézkedés terén.
2022. évi kiemelt intézkedések
·Egyértelmű tájékoztatás arról, hogy a nyilvánosság és az érdekcsoportok hogyan jelenthetik be a környezeti problémákat vagy eseményeket, és a nyilvánosság ösztönzése ezek bejelentésére.
·A nyilvánosság tájékoztatása a környezeti felelősséggel kapcsolatos ügyekről és a környezeti károkkal kapcsolatos egyéb ügyekről.
·A környezetvédelmi jogszabályok végrehajtására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása, beleértve a környezeti bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokra és a büntetőeljárások kimenetelére vonatkozó információkat.
·A környezetvédelmi ellenőrzésekről és az azok eredményeiről rendelkezésre álló információk javítása, ideális esetben a környezetvédelmi megfelelési feladatokat ellátó különböző állami szervektől származó információk összegyűjtésével. Ez javítani fogja az átláthatóságot és bővíteni fogja a nyilvánosság ismereteit.
·A pénzügyi biztosítékok rendszerének létrehozása a környezeti felelősség tekintetében a környezeti károk költségeinek fedezésére.
A környezetvédelmi hatóságok hatékonysága
A környezetvédelmi jogszabályok uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásával foglalkozó szereplőknek rendelkezniük kell a szükséges ismeretekkel, eszközökkel és kapacitással ahhoz, hogy a jogszabályok és az érvényesítésük folyamatának irányítása meghozzák a várt eredményeket.
Közigazgatási kapacitás és minőség
Összességében elmondható, hogy javult az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása a különböző ágazatokban, de még hosszú utat kell megtenni, különösen a levegőminőség és a vízgazdálkodás terén. Bár a környezettel kapcsolatos panaszok és jogsértések száma nem éri el az uniós átlagot, az uniós környezetvédelmi jogszabályok megsértésének orvoslása túlságosan lassú.
Előrelépés figyelhető meg a környezeti vizsgálatok végrehajtása terén. A „nemzeti érdekű projektek” engedélyezésének felgyorsítását célzó jogalkotási csomag azonban aggályokat vet fel, és a végrehajtása jelenleg szoros nyomon követést igényel.
Magyarországon nincs külön környezetvédelmi minisztérium. A környezetvédelemmel három minisztérium foglalkozik: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (az energia- és éghajlatpolitika tekintetében, beleértve a körforgásos gazdaságot és a hulladékgazdálkodást), az Agrárminisztérium (a környezetvédelmi politika, a természetvédelem, a levegőminőség, a zaj, a stratégiai környezeti vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálat, a kármentesítés és egyéb környezetvédelmi kérdések tekintetében), valamint a Belügyminisztérium (a vízgazdálkodás tekintetében, beleértve az ivóvizet és árvízmegelőzést). Ezeknek a minisztériumoknak szorosan együtt kell működniük, és együtt kell megoldaniuk a környezetvédelmi problémákat. Magyarországnak biztosítania kell a különböző hatóságok közötti megfelelő koordinációt, valamint a környezetvédelmi kérdések megoldásához szükséges megfelelő forrásokat. Ezen túlmenően meg kell szervezni a személyzet környezetbarát kérdésekkel kapcsolatos továbbképzését és átképzését – ideértve a helyszíni látogatásokat – az érintett területek sajátos helyzetének és igényeinek meghatározása érdekében.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata keretében Magyarország esetében egyetlen kiemelt intézkedés került megfogalmazásra a környezetvédelmi irányítás javítása (például az átláthatóság, a polgári szerepvállalás, a megfelelés és végrehajtás, valamint az igazgatási kapacitás és koordináció) kapcsán. Az eddigi előrelépés korlátozott volt, ezért a Bizottság ismételten javaslatot tesz az intézkedésre.
2022. évi kiemelt intézkedés
·A környezetvédelmi irányítás további javítása, különös tekintettel az igazgatási kapacitásra és a nemzeti szintű koordinációra.
Koordináció és integráció
Ahogy a 2019. évi EIR-jelentésben is szerepel, a felülvizsgált KHV-irányelv
nemzeti jogba való átültetése lehetőséget nyújt a környezeti vizsgálatok szabályozási keretének egyszerűsítésére. Magyarország átültette a felülvizsgált irányelvet a nemzeti jogba. A horizontális gyakorlat keretében végzett bizottsági értékelés az irányelv nemzeti jogba való átültetésével kapcsolatban azonban több mint 20 olyan pontot fogalmazott meg, amely esetleges panaszra adhat okot (ideértve többek között a helytelen közzétételi követelményeket [különösen az építési engedélyezési eljárások esetében], a civil társadalom bevonását és egyes olyan tevékenységek helytelen besorolását, amelyek esetében környezeti hatásvizsgálatot kell végezni). Magyarországnak az ezzel a vizsgálattal kapcsolatban adott válasza azt mutatja, hogy Magyarország a legtöbb kérdésben kész módosításokat elfogadni, ugyanakkor néhány kérdésben fenntartja az álláspontját. A magyar hatóságok és a szervezeti egységek közötti levélváltások szerint 2021 februárjától folyamatban volt a válaszban felvázolt módosítások előkészítése. Magyarország 2021 májusában módosító jogszabályról értesítette a Bizottságot.
A Bizottság szorgalmazza a környezeti vizsgálatok egyszerűsítését a projekteket érintő párhuzamosság csökkentése és az átfedések elkerülése érdekében. Az egyszerűsítés emellett hozzájárul a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentéséhez, és felgyorsítja a döntéshozatalt, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a környezeti hatásvizsgálati eljárás minőségét
. Magyarország a KHV-irányelv felülvizsgálatát megelőzően bevezette a KHV-irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv szerinti környezeti vizsgálatok egyszerűsítését. Közös eljárások kidolgozására került sor a KHV-irányelv, a víz-keretirányelv és az ipari kibocsátásokról szóló irányelv vonatkozásában.
Reformok a Bizottság technikai támogatási eszközén keresztül
A Bizottság 2017 óta több mint 1 200 reformprojekt megtervezéséhez nyújtott szakértői tanácsadást 27 tagállamban. Erre először a strukturálisreform-támogató program, 2021 óta pedig az utódprogramja, a technikai támogatási eszköz révén került sor. A technikai támogatási eszköz fő célkitűzése az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, a reziliencia, valamint a nagyobb gazdasági és társadalmi konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén
.
A Bizottság technikai támogatási eszköze több környezetvédelmi vonatkozású projektet támogatott Magyarországon. A 2020. évi technikai támogatási eszköz keretében a Bizottság támogatta a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia és cselekvési terv kidolgozására irányuló projektet, valamint egy másik, a zöld és kék önkormányzati infrastruktúra előmozdítására irányuló projektet. Ami a 2021. évi technikai támogatási eszközt illeti, három másik projekt került kiválasztásra: „A környezetbarát közbeszerzés megerősítése”, „A víz nyomon követésének megerősítése” és a „Kormányzati stratégia és cselekvési terv a fenntartható fejlődésért Magyarországon”. 2022-ben jóváhagyták a magyarországi biodiverzitási veszteségekből eredő pénzügyi kockázatokra vonatkozó felügyeleti keret kidolgozására irányuló kérelmet.
TAIEX EIR szakértői projektek
A Bizottság létrehozta a TAIEX EIR szakértői eszközt, hogy megkönnyítse a környezetvédelmi hatóságok közötti kölcsönös tanulást.
A fent említett, az ammóniacsökkentő technológiákkal és intézkedésekkel kapcsolatos, 2021. novemberi események, valamint „A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentesség felé” című, 2022. februári uniós cselekvési terv mellett Magyarország 2020. szeptember 9-én részt vett az EIR egy másik, a környezetbarát kritériumok közbeszerzésbe való beépítéséről szóló szakértői rendezvényén is.
