EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.26.

COM(2022) 542 final/2

2022/0347(COD)

This document corrects COM(2022) 542 final.
Concerns all languages versions.
Formatting adjustments which do not affect the substance of the text.
The text shall read as follows:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról

(átdolgozás)

{SEC(2022) 542}
{SWD(2022) 345, 542, 545}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A tiszta levegő alapvető fontosságú az emberi egészség és a környezet megőrzése szempontjából. Az elmúlt három évtizedben az EU és a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságai által a légszennyezés káros hatásainak csökkentése érdekében tett közös erőfeszítéseknek köszönhetően az Európai Unióban (EU) jelentős javulást sikerült elérni a levegőminőség terén 1 . Évente azonban mintegy 300 000 korai elhalálozás (ez az érték a 90-es évek elején még évente egymillió volt) és jelentős számú nem fertőző betegség – például asztma, szív- és érrendszeri problémák és tüdőrák – még mindig a légszennyezésnek (és különösen a szálló pornak, a nitrogén-dioxidnak és az ózonnak) tulajdonítható 2 3 ; A légszennyezés továbbra is a korai elhalálozások első számú környezeti kiváltó oka az EU-ban. Aránytalanul érinti a veszélyeztetett csoportokat, például a gyermekeket, az időseket és a már meglévő betegségben szenvedőket, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokat 4 . Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a légszennyezés idegrendszeri változásokkal, például a demenciával is összefüggésbe hozható 5 .

Emellett a levegőszennyezés a savasodás, az eutrofizáció és az ózonhoz köthető negatív hatások révén veszélyezteti a környezetet, kárt okozva az erdőkben, az ökoszisztémákban és a termésben. A nitrogénlerakódásból származó eutrofizáció az EU ökoszisztéma-területeinek kétharmadában meghaladja a kritikus terhelést, ami jelentős hatást gyakorol a biológiai sokféleségre 6 . A vízszennyezés révén ráadásul tovább súlyosbíthatja a nitrogéntöbbletet.

2019 novemberében a Bizottság közzétette a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (2004/107/EK és 2008/50/EK irányelv) célravezetőségi vizsgálatát 7 . Megállapította, hogy az irányelvek részben eredményesek voltak a levegőminőség javítása és a levegőminőségi előírások teljesítése terén, de eddig nem sikerült elérni az összes célkitűzésüket.

2019 decemberében az Európai Bizottság az európai zöld megállapodásban 8 kötelezettséget vállalt a levegőminőség további javítására, valamint arra, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat szorosabban összehangolja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. A WHO ajánlásait rendszeresen, jellemzően tízévente felülvizsgálják, legutóbbi felülvizsgálatukra 2021 szeptemberében 9 került sor. A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 10 megerősítette a legújabb tudományos eredményekkel való szorosabb összehangolás célkitűzését, amely 2050-re a levegő (valamint a víz és a talaj) szennyezését olyan szintre kívánja csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra, és amely tiszteletben tartja azokat a korlátokat, amelyekkel bolygónk még képes megbirkózni, ezáltal toxikus anyagoktól mentes környezetet teremtve. Emellett 2030-ra megvalósítandó célokat tűzött ki, köztük kettőt a levegővel kapcsolatban: a légszennyezés egészségügyi hatásainak (a korai elhalálozásoknak) több mint 55 %-os csökkentése, valamint a biológiai sokféleséget veszélyeztető légszennyezés által érintett uniós ökoszisztémák arányának 25 %-os csökkentése. A szigorúbb levegőminőségi előírások az európai rákellenes terv célkitűzéseihez is hozzájárulnának 11 . A Bizottság az európai zöld megállapodásban azt is bejelentette, hogy meg fogja erősíteni a levegőminőség megfigyelését, modellezését és tervezését.

Az Ukrajna elleni, 2022 februárjában kezdődött orosz katonai agresszió nyomán az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy az EU Oroszországból importált gáztól és egyéb fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése érdekében sürgősen fel kell gyorsítani a tiszta energiatermelésre való átállást. 2022. május 18-án elfogadták az ambiciózus RePowerEU intézkedéscsomagot, amelynek többek között az a célja, hogy segítse a tagállamokat a megújulóenergia-termelés bevezetésének felgyorsításában. Ha a csomagot sikerül a bizottsági közleményben 12 meghatározottak szerint gyorsan végrehajtani, akkor az jelentős járulékos előnyökkel járhat a levegőszennyezés szempontjából.

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek a tiszta levegőre vonatkozó átfogó szakpolitikai keret részét képezik, amely keret három fő pillérre épül. Az első pillér magukból a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvekből áll, amelyek minőségi előírásokat határoznak meg 12 környezeti levegőszennyező anyag koncentrációjára vonatkozóan. A második pillér az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelv (a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv), amely a határokon átterjedő szennyezés közös csökkentése érdekében az EU-n belül fellépve tagállamonként kötelezettségeket állapít meg a legfontosabb környezeti levegőszennyező anyagok és azok előanyagai kibocsátásának csökkentésére 13 . Ehhez hozzáadódnak az EU-n kívülről érkező, országhatárokon átterjedő kibocsátások csökkentésére irányuló, különösen az ENSZ EGB levegőszennyezésről szóló egyezménye keretében tett nemzetközi erőfeszítések 14 . A harmadik pillér a levegőszennyezés fő forrásaira, például a közúti járművekre, a háztartási fűtőberendezésekre és az ipari létesítményekre vonatkozó kibocsátási előírásokat meghatározó jogszabályokból áll 15 .

Az ilyen forrásokból származó szennyezés mennyiségére más szakpolitikák is hatnak, amelyek kulcsfontosságú tevékenységeket és ágazatokat befolyásolnak olyan területeken, mint például a közlekedés, az ipar, az energia és az éghajlat, valamint a mezőgazdaság. E szakpolitikák közül több is része az európai zöld megállapodás keretében nemrégiben hozott kezdeményezéseknek, így például a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv , az európai klímarendelet 16 és az Irány az 55%! 17 csomag és annak energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos kezdményezései, a metánstratégia 18 , a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia 19 , a kapcsolódó 2021-es új városi mobilitási keret 20 , a biodiverzitási stratégia 21 és a termelőtől a fogyasztóig kezdeményezés 22 . Továbbá a személygépkocsik, a kisteherautók, a teherautók és a buszok szennyezőanyag-kibocsátása várhatóan jelentősen csökkenni fog a küszöbön álló Euro 7 javaslat (vö. PLAN/2020/6308) elfogadásával és végrehajtásával.

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek felülvizsgálata egyetlen irányelvbe vonná össze az irányelveket, és a következőkre irányulna:

·az uniós levegőminőségi előírások szorosabb összehangolása a WHO ajánlásaival

·a jogszabályi keret továbbfejlesztése (pl. a szankciókkal és a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatban)

·a helyi hatóságok hatékonyabb támogatása a tisztább levegő elérésében a levegőminőség megfigyelésének, modellezésének és tervezésének megerősítése révén.

A hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a javasolt felülvizsgálat társadalmi előnyei messze meghaladják a költségeket. A várt fő előnyök az egészséghez (ideértve az alacsonyabb mortalitást és morbiditást, a csökkentett egészségügyi kiadásokat, a kisebb mértékű, betegség miatti munkahelyi hiányzást és a megnövekedett munkatermelékenységet) és a környezethez (ideértve az ózonhoz kapcsolódó terméshozam-veszteségek csökkenését) kapcsolódnak.

1.1.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a kezdeményezés a Bizottság 2022. évi munkaprogramjának részét képezi, és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv egyik kulcsfontosságú intézkedése. Az európai zöld megállapodásban szereplő összes kezdeményezéshez hasonlóan azt kívánja biztosítani, hogy a célkitűzések a leghatékonyabban és a legkevésbé megterhelő módon valósuljanak meg, és megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A javaslat hozzájárul a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, valamint a levegőminőségre vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához az egészség és a környezet védelme érdekében. Az európai zöld megállapodás számos szakpolitikája és prioritása releváns a javaslat sikeres végrehajtása szempontjából, így azok is előnyükre fordíthatják a javasolt irányelv ambiciózusabb törekvését. Ezek többek között a következők:

·A klímarendelet és az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag fokozott éghajlat-politikai törekvéseikkel elő fogják mozdítani az alacsony vagy nulla kibocsátású technológiák elterjedését, amelyek járulékos előnyökkel járnak a levegőminőség szempontjából (például az éghetetlen megújuló energiaforrásoknak, az energiahatékonysági intézkedéseknek, az elektromos mobilitásnak köszönhetően). Az ambiciózusabb törekvésre irányuló javaslatok közé tartozik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) ambiciózusabb törekvése, az EU közös kötelezettségvállalási rendeletére vonatkozó ambiciózusabb törekvés, valamint a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások, amelyek előírják, hogy 2035-től valamennyi újonnan nyilvántartásba vett személygépkocsinak és kisteherautónak kibocsátásmentesnek kell lennie. Az e javaslat szerinti szigorúbb levegőminőségi előírások járulékos előnyökkel járnak az éghajlatra nézve, mivel csökken a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, különösen a szén-dioxid-kibocsátás, és csökken a rövid távú éghajlatbefolyásolónak számító korom mennyisége.

·A REPowerEU intézkedéseket javasol Európa orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének gyors csökkentésére, beleértve az energiafogyasztás általános csökkentését, az energiaimport diverzifikálását, a fosszilis tüzelőanyagok lecserélését, valamint a megújuló energiára való átállás felgyorsítását a villamosenergia-termelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben és az intelligens beruházásokban. Ezen intézkedések felgyorsítása a levegőminőség szempontjából is előnyös lehet.

·Az éghetetlen megújulóenergia források fokozott elterjedése csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és ezáltal a légszennyező anyagok kibocsátását, javítva a levegőminőséget. A megújuló energiaforrásokat előmozdító kezdeményezések közé tartozik a megújuló energiáról szóló irányelv 23 (RED II) felülvizsgálatára irányuló 2021. évi javaslat, amely ambiciózusabb célokat tűz ki 2030-ra, valamint a „RePower EU” intézkedéscsomagról szóló 2022. évi bizottsági közlemény, amelynek középpontjában a megújuló energiaforrásokba, nevezetesen a nap- és szélenergiába, valamint a hőszivattyúkba történő beruházások előreütemezése áll, amelyek mindegyike a levegőminőség szempontjából is előnyös.

·Az energiahatékonyságra vonatkozó fokozott ambíció és a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvre 24 irányuló javaslat révén egy kötelező erejű uniós energiahatékonysági cél bevezetése összességében csökkenteni fogja az energiaszükségletet, ideértve a fosszilis tüzelőanyagokat is, és ezáltal csökkenteni fogja a légszennyező anyagok kibocsátását, javítva a levegőminőséget.

·A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia és a kapcsolódó 2021. évi új városi mobilitási keret alapján végrehajtott intézkedések, amelyek támogatják az alacsonyabb kibocsátású közlekedési eszközökre és a tömegközlekedésre való átállást, pozitív járulékos előnyökkel járnak majd a levegőminőség szempontjából. A levegőminőség szempontjából különösen releváns intézkedések közé tartoznak a belső égésű motorral felszerelt járművekre vonatkozó szigorúbb légszennyezőanyag-kibocsátási előírások (amelyek a következő Euro 7 javaslatban várhatók) 25 ; az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletre irányuló javaslat 26 : az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra átfogó hálózatára van szükség a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok – többek között az e-mobilitás – fokozott elterjedésének elősegítése érdekében, ami jelentős járulékos levegőminőségi előnyökkel járna; a ReFuelEU Aviation és a FuelEU Maritime kezdeményezésre irányuló javaslatokban foglalt intézkedések olyan tisztább üzemanyagokat mozdítanak elő, amelyek csökkenthetik a légszennyezőanyag-kibocsátást, és javíthatják a levegőminőséget a kikötők és repülőterek közelében azáltal, hogy a szárazföldi áramellátás vagy a kikötőhelyen kibocsátásmentes energia használatát írják elő bizonyos hajótípusok esetében, valamint fenntartható légijármű-üzemanyagok használatát a légi járművekben. A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek cserébe a városi területeken fokozzák az alacsonyabb kibocsátású mobilitásra való átállást, az alacsony kibocsátású övezetek bevezetését, a tömegközlekedés fokozott használatát és az aktív mobilitást a határértékek elérése érdekében.

·A közös agrárpolitika és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia környezetbarátabbá tétele hozzájárulhat a mezőgazdaságból származó ammóniakibocsátás csökkentéséhez, például azáltal, hogy KAP stratégiai tervek révén előmozdítja az ammóniakibocsátás-csökkentését, vagy javítja a tápanyag-gazdálkodást.

·Az e javaslat szerinti szigorúbb levegőminőségi előírások a biodiverzitási stratégiával összhangban hozzá fognak járulni a sokféleség védelméhez, az ökoszisztémák egészségét javító szakpolitikák – például a természet-helyreállításról szóló javasolt jogszabály – pedig szintén hozzájárulhatnak a tiszta levegővel kapcsolatos szempontok érvényesüléséhez.

1.2.Jogalap

A levegőminőséggel kapcsolatos uniós fellépés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) környezetvédelemről szóló 191. és 192. cikke. Ezek a cikkek felhatalmazzák az EU-t arra, hogy fellépjen a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, valamint a regionális vagy globális környezeti problémák kezelésére irányuló nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása érdekében. Ugyanez a jogalap támasztja alá a környezeti levegő minőségéről szóló jelenlegi irányelveket. Mivel ez a terület az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, az uniós fellépésnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét.

1.3.Szubszidiaritás és arányosság

E javaslat célkitűzéseit a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani. Ez először is a légszennyezés határokon átnyúló jellegének tudható be: a légköri modellezés és a levegőszennyezéssel kapcsolatos mérések vitathatatlanul kimutatják, hogy egy adott tagállamban kibocsátott szennyezés hozzájárul a más tagállamokban mért szennyezéshez 27 . A légszennyező anyagok kibocsátásuk vagy a légkörben való létrejöttük után több ezer kilométerre is eljuthatnak. A szóban forgó probléma nagyságrendje uniós szintű fellépést tesz szükségessé annak érdekében, hogy valamennyi tagállam intézkedéseket hozzon az egyes tagállamok lakosságát érintő kockázatok csökkentése érdekében.

Másodszor, az EUMSZ magas szintű védelmet célzó politikákat ír elő, figyelembe véve az EU-n belüli helyzetek sokféleségét 28 . A meglévő irányelvek Unió-szerte minimumkövetelményeket állapítottak meg a levegőminőségre vonatkozóan, de az intézkedések megválasztását a tagállamokra bízzák, hogy utóbbiak ezeket az intézkedéseket a sajátos nemzeti, regionális és helyi körülményekhez igazíthassák. Ezt az elvet a javasolt irányelv is fenntartja, amely a környezeti levegő minőségéről szóló két meglévő irányelvet egyetlen irányelvbe vonná össze.

Harmadszor, méltányosságot és egyenlőséget kell biztosítani a légszennyezés-csökkentő intézkedések gazdasági következményei, valamint az emberek által Unió-szerte tapasztalt környezeti levegőminőség tekintetében.

1.4.Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel

·két irányelvet egyesít, egyben konszolidálva és egyszerűsítve a meglévő irányelvek rendelkezéseit;

·a végrehajtás részleteit a tagállamokra bízza, hisz ők ismerik a nemzeti, a regionális és a helyi körülményeket, így jobban meg tudják választani a levegőminőségi előírások eléréséhez szükséges legköltséghatékonyabb intézkedéseket;

·jelentős egészségügyi és gazdasági előnyökkel jár, amelyek várhatóan egyértelműen meghaladják a meghozandó intézkedések költségeit;

·pontosabb levegőminőség-vizsgálatot ír elő egyedi monitoring- és modellezési követelmények révén, ami várhatóan célzottabb és költséghatékonyabb intézkedéseket ösztönöz a levegőminőségi előírásoknak való megfelelés érdekében.

1.5.A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt eszköz a korábbiakhoz hasonlóan irányelv marad. Más eszközök nem lennének megfelelőek, mivel a javaslat továbbra is uniós szintű célkitűzéseket kíván meghatározni, a megfelelési intézkedések megválasztását viszont a tagállamokra bízza, hogy utóbbiak ezeket az intézkedéseket a különböző nemzeti, regionális és helyi körülményekhez igazíthassák, figyelembe véve az EU-n belüli helyzetek sokféleségét és sajátosságait. A jogi aktus típusának folytonossága szintén megkönnyíti a két meglévő irányelv egyetlen jogi aktusba való összevonását és egyszerűsítését.

2.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

2.1.Értékelés/célravezetőségi vizsgálat és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kapcsolódó véleményei

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek célravezetőségi vizsgálata 29 megállapította, hogy azok iránymutatásként szolgáltak a levegőminőség magas színvonalú, reprezentatív megfigyelésének létrehozásához, egyértelmű levegőminőségi előírásokat határoztak meg, és elősegítették a levegőminőségre vonatkozó megbízható, objektív és összehasonlítható információk – köztük a tágabb értelemben vett nyilvánosságnak szóló információkat is – megosztását. Kevésbé voltak sikeresek annak biztosításában, hogy megfelelő intézkedésekre kerüljön sor a levegőminőségi előírások betartása és a túllépések időtartamának lehető legrövidebbre korlátozása érdekében. Mindazonáltal a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek hozzájárultak a légszennyezés csökkenő tendenciájához, és csökkentették a túllépések számát és nagyságrendjét. E részleges teljesítés fényében a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek nagyjából célnak megfelelőek, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy még lehetne tökéletesíteni a meglévő keretet ahhoz, hogy Unió-szerte jó levegőminőséget lehessen elérni. A célravezetőségi vizsgálatból kiderült, hogy a további iránymutatás vagy a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvekben foglalt egyértelműbb követelmények segíthetnek hatékonyabbá és eredményesebbé tenni a monitoringot, a modellezést, valamint a tervekre és intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket.

A vizsgálat megállapította, hogy a levegőminőségi előírások döntő szerepet játszottak a koncentrációk és a túllépési szintek csökkentésében. Mindazonáltal az uniós levegőminőségi előírások nincsenek teljes mértékben összehangolva a jól kidolgozott egészségügyi ajánlásokkal 30 , és a levegőminőségi előírásoknak való megfelelést célzó megfelelő és hatékony intézkedések meghozatala terén eddig is voltak jelentős késedelmek, sőt ilyenek továbbra is várhatók.

Összességében elmondható, hogy a megfigyelési hálózat nagyjából megfelel a környezeti levegő minőségéről szóló hatályos irányelvek rendelkezéseinek, és biztosítja, hogy megbízható és reprezentatív levegőminőségi adatok álljanak rendelkezésre. Ugyanakkor aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a megfigyelés kritériumai túl nagy mozgásteret tesznek lehetővé, és némi kétértelműséget mutatnak az illetékes hatóságok számára.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásait követően a célravezetőségi vizsgálat több területen is további pontosításokkal szolgált, többek között az uniós levegőminőségi előírások és a WHO ajánlásai közötti különbségekkel, a levegőminőségi tendenciákkal és a megfigyeléssel, a levegőminőségi előírások elérését célzó jogszabályok hatékonyságával, az érdekelt felek visszajelzéseivel és a levegőminőség nyilvánosság általi megítélésével kapcsolatban.

2.2.Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció célja az volt, hogy alátámasztó információkat, adatokat, ismereteket és véleményeket gyűjtsön az érdekelt felek széles körétől, hogy inputtal szolgáljon a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó különböző szakpolitikai lehetőségekhez, és segítse azok végrehajthatóságának értékelését.

A nyilvános konzultáció 12 hétig tartott, az EU Survey eszközön közzétett online kérdőív formájában, amely 13 bevezető és 31 konkrét kérdést tartalmazott. A kérdőív többek között a hatásvizsgálatban lefedett témákat tartalmazta, és előzetes véleményeket gyűjtött a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó egyes lehetőségek ambíciószintjéről és lehetséges hatásairól. Összesen 934 válasz érkezett, és 116 állásfoglalást nyújtottak be. A nyitott kérdésekre 11 és 406 közötti egyéni válasz érkezett – átlagosan 124. A válaszok 23 különböző tagállamból érkeztek.

A célzott felmérést az EU Survey portálon tették közzé két részben (az 1. szakpolitikai területről [levegőminőségi előírások] szóló első részt 2021. december 13-án, a 2. és a 3. szakpolitikai területről [irányítás; megfigyelés, modellezés és levegőminőségi tervek] szóló második részt pedig 2022. január 13-án), mindkét esetben 2022. február 11-i válaszadási határidővel. A célzott felmérés részletes véleményeket kért a levegőminőségre vonatkozó uniós szabályok terén érdekelt vagy azokkal foglalkozó szervezetektől. Ennek megfelelően a felmérést célzott érdekelt feleknek, köztük a különböző kormányzati szinteken működő releváns hatóságoknak, magánszektorbeli szervezeteknek, tudományos szakembereknek és civil társadalmi szervezeteknek küldték ki valamennyi uniós tagállamban. Az érdekelt felek körében végzett célzott felmérés 1. részére összesen 139 válasz érkezett 24 tagállamtól. A felmérés 2. részére 93 válasz érkezett 22 tagállamtól.

Az érdekelt felek első találkozójára 2021. szeptember 23-án került sor, amelyen 27 tagállam 315 külső résztvevője vett részt, a helyszínen vagy online. Az érdekelt felek első találkozójának az volt a célja, hogy véleményeket gyűjtsön a környezeti levegő minőségéről szóló jelenlegi irányelvekben azonosított hiányosságokról, valamint a felülvizsgált jogszabály ambíciószintjéről.

Az érdekelt felek 2022. április 4-i második találkozóján 23 tagállam 257 külső résztvevője vett részt a helyszínen vagy online. A találkozó célja az volt, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az érdekelt felektől a hatásvizsgálat elvégzéséhez.

A többi konzultációs tevékenység kiegészítése érdekében célzott interjúkra került sor, különösen a regionális és nemzeti hatóságok, a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek, valamint a tudományos élet és a kutatás képviselőivel. Az interjúk fő célja az volt, hogy pótolja az érdekelt felek körében végzett célzott felmérés értékelése során feltárt fennmaradó információhiányosságokat. Következésképpen az interjúk a 2. szakpolitikai területre összpontosítottak, nevezetesen a különböző mérlegelt lehetőségek megvalósíthatóságára, végrehajtási eszközeire és hatásaira.

A hatásvizsgálat emellett a következőket is figyelembe vette: 30 ad hoc észrevétel (állásfoglalások, tudományos tanulmányok és egyéb dokumentumok) 25 különböző érdekelt féltől; a harmadik alkalommal, 2021. november 18–19-én megrendezett, „Tiszta levegőt Európának” fórumon folytatott eszmecserék; 12 tagállamból 63 érdekelt fél visszajelzése a bevezető hatásvizsgálatról; valamint a jövőállósági platform véleménye a környezeti levegő minőségéről szóló jogszabályokról.

Ezenkívül az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentés rámutatott arra, hogy a polgárok intézkedéseket követelnek a légszennyezés csökkentése érdekében 31 .

2.3.Szakértői vélemények felhasználása

A javaslat kidolgozása során az alábbi szakterületeket vettük figyelembe: (1) a levegőszennyezés és az emberi egészség közötti kapcsolat elemzése, (2) az egészségügyi hatások becslése, ideértve azok pénzbeli számszerűsítését, (4) az ökoszisztéma-hatások becslése, (5) makrogazdasági modellezés, valamint (6) a levegőminőség értékelésével és kezelésével kapcsolatos szakértelem.

Ezt a szakértelmet főként olyan szolgáltatási szerződések és támogatási megállapodások révén gyűjtöttük össze, amelyeket többek között a WHO-val, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, a Közös Kutatóközponttal és különböző tanácsadókkal kötöttünk. A szakértőktől és szerződésekből származó összes jelentést rendszeresen feltöltöttük az internetre nyilvános közzététel céljából.

2.4.Hatásvizsgálat és a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye

A hatásvizsgálat (69 szakpolitikai intézkedésből álló) 19 szakpolitikai lehetőséget vizsgált a környezeti levegő minőségéről szóló jelenlegi irányelvekben a környezetvédelemmel és az egészséggel, az irányítással és végrehajtással, a monitoringgal és értékeléssel, valamint a tájékoztatással és kommunikációval kapcsolatban azonosított hiányosságok kezelésére.

E szakpolitikai lehetőségek mindegyikét értékeltük környezeti, társadalmi és gazdasági következményeik, más szakpolitikai prioritásokkal való összhangjuk és a várt haszon-költség arányuk szempontjából.

Az előnyben részesített szakpolitikai csomagot az alábbiakban ismertetjük.

1.A levegőminőségi előírások tekintetében:

a) 2030-ra vonatkozó határértékekként meghatározott egyértelmű uniós levegőminőségi előírások meghatározása a „teljes körű összehangolás” (I–1.), a „szorosabb összehangolás” (I–2.) és a „részleges összehangolás” (I–3.) szakpolitikai lehetőségek közötti politikai választás alapján, korlátozott számú, egyértelműen indokolt ideiglenes kivétellel;

b) a WHO 2021. évi levegőminőségi iránymutatásaival való teljes körű összehangolásra vonatkozó, a 2030 utáni időszakra szóló perspektíva felvázolása, ugyanakkor előrelépés a jövőbeli WHO-iránymutatásokkal való összehangolás felé is annak érdekében, hogy 2050-re megvalósuljon a szennyezőanyag-mentesség;

c) rendszeres felülvizsgálati mechanizmus annak biztosítására, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek iránymutatásul szolgáljanak a jövőbeli döntésekhez.

2.Az irányítás és végrehajtás tekintetében:

a) a levegőminőségi tervekre vonatkozó minimumkövetelmények aktualizálása;

b) a jelenleg célértékek hatálya alá tartozó légszennyező anyagokra vonatkozó határértékek bevezetése e szennyező anyagok koncentrációjának hatékonyabb csökkentése érdekében;

c) annak további tisztázása, hogy miként kell megoldani a levegőminőségi előírások túllépését, ez hogyan előzhető meg, és mikor kell frissíteni a levegőminőségi terveket;

d) azon intézkedések típusának további meghatározása, amelyeket az illetékes hatóságoknak kell meghozniuk annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen, valamint a levegőminőségi előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezések kiterjesztése;

e) a tagállamok együttműködési kötelezettségeinek megerősítése abban az esetben, ha a levegőminőségi előírások megsértését határokon átnyúló szennyezés okozza;

f) az irányelvek végrehajthatóságának javítása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre és a kártérítésre vonatkozó új rendelkezések, valamint a szankciókra vonatkozó megerősített rendelkezések révén.

3.A levegőminőség mérése tekintetében:

a) A levegőminőség ellenőrzésének és értékelésének további javítása, egyszerűsítése és bővítése, ideértve a következőket:

i. az újonnan felmerülő, aggodalomra okot adó szennyező anyagok megfigyelése;

ii. a levegőminőségi mintavételi pontok áthelyezésének korlátozása azokra a mintavételi pontokra, ahol a határértékeket legalább három éve betartották;

iii. a mintavételi pontok elhelyezésére vonatkozó kritériumok további pontosítása és egyszerűsítése;

vi. az engedélyezett maximális mérési bizonytalanságok aktualizálása a javasolt szigorúbb levegőminőségi előírásokkal összhangban.

b) A levegőminőség modellezésének jobb kihasználása

i. a levegőminőségi előírások megsértésének észlelése, a levegőminőségi tervekhez használt inputok és a mintavételi pontok elhelyezése céljából;

ii. a levegőminőségi modellezés minőségének és összehasonlíthatóságának javítása.

4.A levegőminőséggel kapcsolatos nyilvános tájékoztatás tekintetében

a) Óránkénti jelentéstétel a legfontosabb szennyező anyagok valamennyi rendelkezésre álló, frissített levegőminőségi méréseiről, és az információk elérhetővé tétele a polgárok számára levegőminőségi mutatóval.

b) A nyilvánosság tájékoztatása a lehetséges egészségügyi hatásokról és a levegőminőségi előírások megsértése esetén ajánlott magatartásról.

Összességében a fő előnyök a következők: az elhalálozások alacsonyabb száma és a morbiditás csökkenése, az egészségügyi kiadások csökkenése, a terméshozam ózonhoz kapcsolódó veszteségeinek csökkenése, a betegség miatti munkahelyi hiányzás csökkenése és a megnövekedett munkatermelékenység.

A WHO levegőminőségi iránymutatásaival való összhang különböző szintjeire vonatkozó szakpolitikai lehetőségek környezeti, gazdasági, társadalmi és egészségügyi következményekkel járnak. Mindhárom lehetőség, azaz a „teljes összehangolás” (I–1.), a „szorosabb összehangolás” (I–2.) és a „részleges összehangolás” (I–3.) jelentős egészségügyi és környezeti előnyökkel járna, jóllehet eltérő mértékben. A hatásvizsgálat azonban mindhárom szakpolitikai lehetőség esetében azt mutatja, hogy a társadalom számára jelentkező előnyök messze meghaladják a költségeket.

A 2030-ra vonatkozó éves költségeket és hasznokat központi becslésként számították ki, mivel az új levegőminőségi előírások többségét 2030-ban kellene először elérni. A mérséklési költségek már az előző években jelentkeznének annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ban teljesüljenek az új előírások; 2030 után viszont e mérséklési költségek valószínűleg csökkenni fognak, mivel a célértékek eléréséhez szükséges egyszeri beruházások addigra már megvalósulnak.

Az I–3. szakpolitikai alternatíva (2030-ig „részleges összehangolás” a WHO 2021. évi levegőminőségi iránymutatásaival) mutatja a legmagasabb (10:1 és 28:1 közötti) haszon-költség arányt. Az EU-ban a levegőminőségi mintavételi pontok többsége várhatóan kevés további erőfeszítéssel képes megfelelni a kapcsolódó levegőminőségi előírásoknak. A központi becslés szerint a nettó haszon több mint 29 milliárd EUR-t tesz ki, a mérséklési intézkedések 2030-as 3,3 milliárd EUR-s költségéhez képest.

Az I–2. szakpolitikai lehetőség (2030-ig „szorosabb összehangolás” a WHO 2021. évi levegőminőségi iránymutatásaival) esetében a haszon-költség arány várhatóan valamivel alacsonyabb (7,5:1 és 21:1 között) lesz. A mintavételi pontok mintegy 6 %-a várhatóan nem lenne képes további helyi szintű erőfeszítések nélkül megfelelni a kapcsolódó levegőminőségi előírásoknak (vagy időhosszabbításra vagy kivételre lehet szükség). A központi becslés szerint a nettó haszon több mint 36 milliárd eurót tesz ki, ami 25 %-kal meghaladja az I–3. szakpolitikai lehetőségben szereplőt. A kapcsolódó mérséklési intézkedések összesen és a kapcsolódó adminisztratív költségek 2030-ra a becslések szerint 5,7 milliárd EUR-t tesznek ki.

Az I–1. szakpolitikai lehetőség („teljes körű összehangolás” a WHO 2021. évi levegőminőségi iránymutatásaival 2030-ig) esetében a haszon–költség arány szintén jelentősen pozitív marad (6:1 és 18:1 között). A mintavételi pontok 71 %-a azonban további helyi szintű erőfeszítés nélkül várhatóan nem lenne képes megfelelni a kapcsolódó levegőminőségi előírásoknak (és számos ilyen esetben kizárólag műszaki szempontból megvalósítható csökkentésekkel egyáltalán nem lenne képes megfelelni ezeknek az előírásoknak). A központi becslés szerint a nettó haszon több mint 38 milliárd eurót tesz ki, ami 5 %-kal magasabb az I–2. szakpolitikai lehetőséghez képest. A kapcsolódó mérséklési költségek a becslések szerint 2030-ban 7 millió EUR-t tesznek ki.

Az igazgatási költségek becsült összege 2030-ban évi 75–106 millió EUR-ra tehető. Ez magában foglalja a levegőminőségi tervek elkészítésének, a levegőminőségi vizsgálatoknak és a további mintavételi pontoknak a költségeit. A levegőminőségi tervek elkészítésének költsége idővel várhatóan csökkenni fog, amint e terveknek köszönhetően sikerül orvosolni a levegőminőség tekintetében meghatározott határértékek túllépéseit, így a tervek feleslegessé válnak. A levegőminőség-vizsgálati rendszer követelményei szintén enyhülnek majd a levegőminőség javulásával, és a levegőminőség ellenőrzésével kapcsolatos költségek várhatóan csökkenni fognak; a fenti becslések, ideértve az egyszeri beruházást is, azonban éves szinten jelennek meg a számításokban. Megjegyzendő, hogy e költségek összességét a hatóságok viselik.

Fontos megjegyezni, hogy a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek nem rónak közvetlen adminisztratív költségeket a fogyasztókra és a vállalkozásokra. Az utóbbiakra háruló potenciális költségek főként a tagállami hatóságok által az irányelvekben meghatározott levegőminőségi előírások teljesítése érdekében hozott intézkedésekből fakadnak. Ezek a fent említett átfogó mérséklési/kiigazítási költségek részét képezik.

A környezeti levegő minőségéről szóló jelenlegi irányelvek, a 2008/50/EK és a 2004/107/EK irányelv egyetlen irányelvbe történő összevonása várhatóan csökkenteni fogja a hatóságok, különösen a tagállamok illetékes hatóságainak adminisztratív terheit azáltal, hogy egyszerűsíti a szabályokat, fokozza a következetességet és az egyértelműséget, valamint hatékonyabbá teszi a végrehajtást.

A hatásvizsgálat az éghajlat-politikával, különösen az európai klímarendelettel  való összhangot is ellenőrizte. Tekintettel az üvegházhatást okozó gázok és szennyező anyagok kibocsátásának számos közös forrására, az uniós levegőminőségi előírások javasolt felülvizsgálata támogatni fogja az éghajlat-politikai célokat, mivel a tiszta levegő elérésére irányuló intézkedések egyben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését is eredményezik.

A javaslat levegőminőségre gyakorolt, értékelt hatásai összhangban vannak a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervvel is, nevezetesen a levegőszennyezés egészségügyi hatásainak (korai elhalálozások) több mint 55 %-kal történő csökkentésére irányuló 2030-as célkitűzéssel, valamint a cselekvési tervben felvázolt azon jövőképpel, hogy 2050-re a levegő-, a víz- és a talajszennyezést az egészégre nem káros szintre kell csökkenteni. Fontos szinergiák mutatkoznak azon szakpolitikákkal is, amelyek a forrásnál kívánják kezelni a szennyezőanyag-kibocsátást, és amelyek szintén a cselekvési terv részét képezik. Ez vonatkozik például az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatának közelmúltbeli javaslatára és a közúti járművekre vonatkozó Euro 7 kibocsátási előírásokra vonatkozó, hamarosan előterjesztendő javaslatra, amely támogatja a szigorúbb levegőminőségi előírások elérését.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye nyomán a hatásvizsgálatot további elemzéssel és pontosításokkal egészítettük ki (1) a javaslat más kezdeményezésekkel, például az ipari kibocsátásokról szóló irányelv javasolt felülvizsgálatának hatásával való kölcsönhatásával, (2) a különböző szakpolitikai lehetőségek tekintetében elemzett különböző paraméterekkel, ideértve azok megvalósíthatóságát is, valamint (3) a környezeti levegő minőségéről szóló jelenlegi irányelvek végrehajtásával kapcsolatban azonosított problémák okaival kapcsolatban.

Az e javaslathoz készített hatásvizsgálattal párhuzamosan a tiszta levegővel és a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban szélesebb körű elemzést is végeztünk, amelyet a levegőminőségről szóló rendszeres helyzetképről szóló jelentésként 32 , valamint a szennyezőanyag-mentesség ellenőrzéséről és helyzetéről szóló, 2022 végére tervezett jelentés részeként fogunk közzétenni. A levegőminőségről szóló harmadik helyzetkép kiegészíti az irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálat keretében végzett elemzést, és rávilágít olyan további elemekre, mint például: a REPowerEU csomagban javasolt intézkedéseknek a tiszta levegőre gyakorolt regionális hatása; a 2030-ra kitűzött szennyezőanyag-mentességi célok elérésének pozitív kilátásai az előnyben részesített, azaz az irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó szakpolitikai csomag keretében; valamint a nem technológiai (pl. étrendi) intézkedések beépítésének hatása a tiszta levegőre vonatkozó 2030-as előrejelzésekre. Ezek a hatások kiegészítik az esetleges nagyobb hosszú távú pozitív hatásokat.

2.5.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés (REFIT)

A minőségi jogalkotási program (és a REFIT program) fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a 2008/50/EK irányelvet és a 2004/107/EK irányelvet egyetlen, valamennyi releváns légszennyező anyagot szabályozó irányelvbe vonják össze.

Amikor a 2008/50/EK irányelvet elfogadták, az számos jogalkotási aktust leváltott, nevezetesen: a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 96/62/EK tanácsi irányelvet, a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK tanácsi irányelvet, a környezeti levegőben található benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről szóló 2000/69/EK irányelvet, a környezeti levegő ózontartalmáról szóló 2002/3/EK irányelvet, valamint a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi mérőállomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról szóló 97/101/EK tanácsi határozatot. Az egyértelműség, az egyszerűsítés és az adminisztratív hatékonyság érdekében ezeket egyetlen irányelvben foglalták össze. Az Európai Parlament és a Tanács akkor azt is előírta, hogy mérlegelni kell a 2004/107/EK irányelv és a 2008/50/EK irányelv összevonását, amint elegendő tapasztalat áll rendelkezésre a 2004/107/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatban.

A 2008/50/EK irányelv és a 2004/107/EK irányelv párhuzamos, több mint egy évtizede tartó végrehajtását követően a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek felülvizsgálata lehetőséget nyújt a végrehajtással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek és tapasztalatok egyetlen irányelvbe történő összevonására. Ez konszolidálja a levegőminőségre vonatkozó jogszabályokat, ugyanakkor pedig egyszerűsíti a releváns hatóságokra vonatkozó szabályokat, javítja az általános következetességet és egyértelműséget, ezáltal pedig hatékonyabbá teszi a végrehajtást.

A javaslat több rendelkezést is észszerűsít és egyszerűsít, különösen a levegőminőségnek a különböző légszennyező anyagok tekintetében történő megfigyelését, az e szennyező anyagokra vonatkozó levegőminőségi előírások típusait és az ezekből fakadó követelményeket, például a levegőminőségi tervek kidolgozását illetően.

A hatásvizsgálat teljes egészében figyelembe vette a jövőállósági platformnak „A környezeti levegő minőségére vonatkozó jogszabályok” című, 2021. november 12-i véleményében 33 megfogalmazott javaslatokat, ideértve például a levegőminőségi előírásokkal, a végrehajtással, a megfigyeléssel, a meglévő irányelvek egyetlen irányelvbe történő összevonásával, valamint a kapcsolódó szakpolitikákkal való koherenciával kapcsolatos ajánlásokat.

2.6.Alapjogok

A javasolt irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. E javaslat célja a légszennyezés emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásainak elkerülése, megelőzése és csökkentése, az EUMSZ 191. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Ennél fogva elő kívánja segíteni a magas szintű környezetvédelemnek és a környezetminőség javításának az uniós politikákba történő integrálását az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkében meghatározott fenntartható fejlődés elvével összhangban. Emellett konkretizálja a Charta 2. és 3. cikkében foglalt, az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való jog védelmére vonatkozó kötelezettséget.

Az igazságszolgáltatáshoz való jogról, a kártérítésről és a szankciókról szóló részletes rendelkezések révén hozzájárul továbbá a Charta 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joghoz az emberi egészség védelme tekintetében.

3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A költségvetési vonzatokra, valamint az e javaslathoz szükséges emberi és igazgatási erőforrásokra vonatkozó pénzügyi kimutatás beépül a szennyezőanyag-mentességi csomagra vonatkozó pénzügyi kimutatásba, amelyet a felszíni és felszín alatti vizeket érintő szennyező anyagok jegyzékének felülvizsgálatára irányuló javaslat részeként terjesztünk elő.

A javaslatnak a szükséges emberi és igazgatási erőforrások tekintetében költségvetési vonzatai lesznek a Bizottságra, a Közös Kutatóközpontra (JRC) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre (EEA).

A Bizottság végrehajtási és jogérvényesítési munkaterhe kissé növekedni fog az új előírások és a megfigyelendő anyagok nagyobb száma, valamint a meglévő iránymutatások és végrehajtási határozatok, felülvizsgálata és naprakésszé tétele, továbbá az új iránymutatások kidolgozása miatt.

A Bizottságnak továbbá fokozott támogatásra lesz szüksége a JRC-től a levegőminőség megfigyelésének és modellezésének megerősítése érdekében. Ez konkrétan magában foglalja iránymutatások kidolgozását, két kulcsfontosságú szakértői hálózat elnöki tisztének betöltését, valamint a levegőminőség megfigyelésére és modellezésére vonatkozó előírások kidolgozását az Európai Szabványügyi Bizottsággal (CEN) együttműködésben. Ezt a tudományos támogatást adminisztratív megállapodások bevezetésével biztosítanánk.

Az EEA munkaterhelése növekedni fog a következők miatt: az infrastruktúra kiterjesztésének és a folyamatos jelentéstétel támogatásának szükségessége, mely jelentéstétel immár az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokra, valamint a PM2.5 és az NO2 szennyező anyagokra vonatkozó átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségekre is kiterjedne; a jelentéstételi infrastruktúra bővítésének szükségessége a további mintavételi pontokból, modellezési adatokból és levegőminőségi tervekből származó naprakész információk érdekében; a bejelentett levegőminőségi adatok megbízható értékeléséhez nyújtott fokozottabb támogatás szükségessége; valamint a levegőszennyezéssel, az éghajlatváltozással, az emberi egészséggel és az ökoszisztémák egészségével kapcsolatos szakpolitikák elemzése és támogatása közötti kapcsolatok megerősítésének szükségessége. Ehhez egy új, teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő alkalmazottra és két átcsoportosításra lesz szükség a tiszta levegőre vonatkozó uniós politikákkal foglalkozó EEA-s kollégák jelenlegi csapatán felül.

4.EGYÉB ELEMEK

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek alapján létrehozott jelenlegi keret már most is lehetővé teszi a levegőminőség magas színvonalú reprezentatív ellenőrzését, amint azt az irányelvek célravezetőségi vizsgálata is mutatja. A tagállamok Unió-szerte létrehoztak egy levegőminőség-ellenőrzési hálózatot, amely mintegy 16000 mintavételi pontot foglal magában bizonyos szennyező anyagok tekintetében (amelyek közül sokat több mint 4000 megfigyelő mérőállomásra csoportosítottak), az irányelvekben meghatározott közös kritériumok alapján történő mintavétellel. Összességében az ellenőrzési hálózat nagyrészt megfelel az irányelveknek, és biztosítja, hogy megbízható és reprezentatív levegőminőségi adatok álljanak rendelkezésre. A javaslat továbbfejleszti az ellenőrzési keretet, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.

A 2011/850 bizottsági határozat jelentéstételre vonatkozó rendelkezései alapján hatékony és eredményes digitális e-jelentési rendszert dolgoztunk ki, amelynek az EEA ad otthont 34 . Emellett a javaslat magában foglalja az aggodalomra okot adó szennyező anyagok ellenőrzését is. Ez lehetővé teszi számos olyan légszennyező anyag megfigyelését, amelyek tekintetében még nem létezik uniós szintű harmonizált levegőminőség-ellenőrzés.

E javaslatnak része továbbá a levegőminőség ellenőrzésére, modellezésére és vizsgálatára vonatkozó rendszerek javítása, amelyek további összehasonlítható és objektív információkkal szolgálnak, ezáltal lehetővé téve a levegőminőség alakulásának rendszeres ellenőrzését és értékelését az EU-ban. A javaslatban foglalt, a levegőminőségi tervekben feltüntetendő információkra vonatkozó pontosabb követelmények mellett ez lehetővé teszi a konkrét (gyakran helyi) levegőminőségi intézkedések hatékonyságának folyamatos felülvizsgálatát. A nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó egyértelműbb egyedi követelmények könnyebb és gyorsabb hozzáférést biztosítanak a nyilvánosság számára a levegőminőségi adatok nyomon követésének és értékelésének, valamint a kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseknek az eredményeihez.

Mindez hasznos információkkal szolgál majd a környezeti levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelv jövőbeli értékeléséhez.

5.A JAVASLAT EGYES RENDELKEZÉSEINEK RÉSZLETES MAGYARÁZATA

A környezeti levegő minőségéről szóló jelenlegi irányelvek (2008/50/EK és 2004/107/EK) egybefoglalására irányuló javaslat által bevezetett módosítások célja a jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása és egyszerűsítése.

Az alábbi magyarázatok bemutatják, hogy mi változott a jelenlegi irányelvekhez képest. Az idézett cikkek számozása a javaslatban foglalt számozást követi.

Az 1. cikk bevezeti a levegőminőségre vonatkozó 2050-es szennyezőanyag-mentességi célkitűzést, amelynek értelmében 2050-re a levegőminőséget olyan mértékben kell javítani, hogy a szennyezés többé ne legyen káros az emberi egészségre és a környezetre.

A 3. cikk előírja a tudományos bizonyítékok rendszeres felülvizsgálatát annak ellenőrzésére, hogy a hatályos levegőminőségi előírások továbbra is elegendőek-e az emberi egészség és a környezet védelméhez, és hogy kell-e szabályozni további légszennyező anyagokat. A felülvizsgálat – a legújabb tudományos ismeretek figyelembevétele érdekében végzett rendszeres felülvizsgálat alapján – alapul szolgál majd azon tervek kidolgozásához, amelyek 2050-ig meg kívánják valósítani a WHO levegőminőségi iránymutatásaival való harmonizációt.

A 4. cikk a frissített vagy az irányelvbe beillesztett új fogalommeghatározásokat tartalmazza.

Az 5. cikk előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a modellezési alkalmazások pontosságát, hogy a levegőminőség vizsgálata során a modellezést szélesebb körben használják és jobban kiaknázzák.

A 7. cikk egyszerűsíti a vizsgálati küszöbértékekre vonatkozó szabályokat. A küszöbértékek információkkal szolgálnak arról, hogy mely levegőminőségi vizsgálati technikákat kell alkalmazni a szennyezés különböző szintjein. A javaslat a jelenlegi alsó és felső küszöbértéket szennyezőanyagonként egyetlen vizsgálati küszöbértékkel váltja fel.

A 8. cikk biztosítja, hogy a környezeti levegő minőségét helyhez kötött mintavételi pontok segítségével figyeljék meg minden olyan esetben, amikor a légszennyezés szintje meghaladja a WHO ajánlásait. Ezen irányelv határértékeinek vagy ózonra vonatkozó célértékének túllépése esetén a levegőminőséget modellezési alkalmazásokkal is meg kell vizsgálni. A modellezés azt is segíthet feltárni, hogy mely további helyszíneken várható a határértékek vagy az ózonra vonatkozó célérték túllépése. Ennek célja, hogy a modellezési alkalmazások terén elért eredményeket iránymutatásul lehessen használni a hatékony, célzott és költséghatékony levegőminőségi intézkedésekhez, a levegőminőségi előírások megsértésének mielőbbi megszüntetése érdekében.

A 9. cikk aktualizálja és pontosítja a mintavételi pontok számára és elhelyezésére vonatkozó szabályokat, többek között a mintavételi pontok áthelyezésére vonatkozó szigorúbb szabályok révén. A felülvizsgált szabályok emellett a különböző légszennyező anyagokat és levegőminőségi előírásokat illetően egybefoglalják és egyszerűsítik a mintavételi pontokra vonatkozó követelményeket, amelyek jelenleg szétszóródnak az irányelvek között.

A 10. cikk bevezeti a megfigyelési szuperhelyszíneket, és szabályozza azok számát és elhelyezését. Ezek a megfigyelési szuperhelyszínek több mintavételi pontot kapcsolnak össze, hogy hosszú távú adatokat gyűjtsenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó légszennyező anyagokról, valamint az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó légszennyező anyagokról és más releváns mérőszámokról. Egyes esetekben költségmegtakarítást eredményezhet, ha több mintavételi pont külön-külön történő elhelyezése helyett összevonnak több mintavételi pontot. Az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szabályozatlan légszennyező anyagok – például az ultrafinom részecskék, a korom, az ammónia (NH3) vagy a szálló por oxidatív potenciálja – tekintetében további mintavételi pontok kialakítása elősegíti e légszennyező anyagok egészségre és környezetre gyakorolt hatásának tudományos megértését. Adott esetben a tagállamok közös megfigyelési szuperhelyszíneket hozhatnak létre, ami csökkentheti a költségeket.

A 11. cikk tisztázza a levegőminőség mérésére vonatkozó adatminőségi célkitűzéseket, és minőségi célkitűzéseket vezet be a modellezésre vonatkozóan. Az irányelv egy új követelménnyel egészül ki, amely előírja, hogy minden adatot jelenteni kell és megfelelőségértékelési célokra fel kell használni, még akkor is, ha nem felelnek meg az adatminőségi célkitűzéseknek.

A javaslat a rendelkezések egyszerűsítése és észszerűsítése érdekében az ózon vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket az egyéb szennyező anyagok értékelésére vonatkozó rendelkezések közé illeszti be.

A 12. cikk összefogja a légszennyező anyagok határérték alatti szinten tartására vonatkozó hatályos követelményeket, és új követelményeket vezet be az átlagos expozíciókoncentrációkra vonatkozóan.

A 13. cikk szorosabban összehangolja az uniós levegőminőségi előírásokat a WHO 2021. évi ajánlásaival, figyelembe véve az e javaslatot kísérő hatásvizsgálatban elemzett megvalósíthatóságot és költséghatékonyságot. Emellett határértékeket vezet be az ózon (O3) kivételével az összes olyan légszennyező anyagra, amelyekre jelenleg határértékek vonatkoznak. A jelenlegi irányelvekkel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy ez hatékonyabbá fogja tenni a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentését. Az ózon légköri képződésének összetett jellemzői miatt mentesül e változás alól, mivel ezen összetett jellemzők megnehezítik annak értékelését, hogy megvalósítható-e a szigorú határértékek betartása. A felülvizsgált határértékek és célértékek 2030-ban lépnek hatályba, egyensúlyt teremtve azon két igény között, hogy egyrészt gyors eredményekre van szükség és megfelelő átfutási időt kell biztosítani, másrészt pedig e határértékeket és célértékeket össze kell hangolni a 2030-ra várhatóan eredményes kapcsolódó kulcsfontosságú szakpolitikákkal, például az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal. Ahhoz, hogy az EU 2050-re megvalósítsa a levegőre vonatkozó szennyezőanyag-mentességi elképzelést, a cikk új rendelkezéssel egészül ki, amely előírja, hogy regionális szinten (NUTS 1 területi egységek) a WHO által ajánlott szintre kell csökkenteni a lakosság finom szálló pornak (PM2.5) és nitrogén-dioxidnak (NO2) való átlagos kitettségét. Ez kiegészíti a levegőminőségi övezetekben alkalmazandó határértékek és célértékek teljesítésére vonatkozó kötelezettséget. A tiszta levegőre vonatkozó uniós szintű politika megalapozása érdekében a tagállamoknak gyorsan értesíteniük kell a Bizottságot, ha az uniós előírásoknál szigorúbb levegőminőségi előírásokat vezetnek be.

A 14. cikk lerövidül, mivel a mintavételi pontokra vonatkozó követelmények megegyeznek a 7. cikk szerinti követelményekkel.

A finom szálló porra (PM2.5) és az ózonra (O3) vonatkozó levegőminőségi előírásokról és kapcsolódó követelményekről szóló számos cikk (a 2008/50/EK irányelv korábbi 15–18. cikke) tartalma beépül a 12., 13. és 23. cikkben szereplő egyéb szennyező anyagokra vonatkozó előírásokba, a mintavételi pontokra vonatkozó követelmények pedig a 7. cikkbe.

Tekintettel a szálló por okozta szennyezés emberi egészségre gyakorolt jelentős hatásaira, a 15. cikk riasztási küszöbértékeket vezet be a szálló porból (PM10 és PM2.5) származó szennyezési csúcskoncentrációra vonatkozó rövid távú intézkedések tekintetében, a nitrogén-dioxidra (NO2) és kén-dioxidra (SO2) vonatkozóan már meglévő riasztási küszöbértékek mellé.

A 16. cikk az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek túllépésének lefedése céljából kiterjeszti azon szabályokat, amelyek szerint a levegőminőségi előírások túllépéséből le kell vonni a természetes források által okozott részt. A levegőminőség kezelése nem képes befolyásolni a természetes forrásokból, például a szaharai porból származó levegőszennyezést. Ezért a 19. és 20. cikk biztosítja, hogy az ezekből a forrásokból eredő túllépések ne számítsanak meg nem felelésnek a levegőminőségi előírások – beleértve az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeket is – tekintetében, és ne vonják maguk után levegőminőségi tervek összeállításának szükségességét.

A javaslat a téli homokszórás és a téli sózás csökkentéséről szóló 17. cikk hatályát a finom szálló porra (PM2.5) is kiterjeszti. A téli homokszórás és a téli sózás fontos a közúti közlekedés biztonsága szempontjából, jóllehet a részecskék e műveletekből fakadó reszuszpenziója szintén hozzájárulhat a különböző méretű szálló por okozta légszennyezéshez. A csak ezekből a forrásokból eredő túllépések nem eredményezik a 19. cikk szerinti levegőminőségi tervek elkészítésére vonatkozó követelményt.

A szálló porra (PM10 és PM2.5) és a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértékek elérésére meghatározott határidők elhalasztásáról szóló 18. cikk a halasztás további előfeltételeit állapítja meg, hogy ezáltal fokozza a határértékek betartása érdekében hozott levegőminőségi intézkedések hatékonyságát. A levegőminőségi terveknek például fel kell vázolniuk, hogy miként fognak további finanszírozást keresni a megfelelés gyorsabb elérése érdekében, és hogyan a nyilvánosság hogyan fog tájékoztatást kapni a halasztásnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt következményeiről. Ezenkívül a határérték elérését csak akkor lehet elhalasztani, ha az adott légszennyező anyagra vonatkozó átlagos expozíciócsökkentési kötelezettséget a halasztás kezdete előtt legalább 3 évvel teljesítették. Ez azt kívánja biztosítani, hogy a halasztást csak a határértékek helyspecifikus körülmények miatti, lokalizált túllépése esetén lehessen engedélyezni, és ne lehessen felhasználni a helyi, a regionális vagy a nemzeti levegőminőségi intézkedések késleltetésére, sem helyi, sem regionális, sem nemzeti szinten.

A 19. cikk a levegőminőségi előírásoknak való mielőbbi megfelelés biztosítása érdekében hatékonyabbá teszi a levegőminőségi terveket, mégpedig a következők révén: a) 2030 előtti meg nem felelés esetén levegőminőségi tervek kidolgozásának előírása a levegőminőségi előírások hatálybalépése előtt, b) annak meghatározása, hogy a levegőminőségi terveknek törekedniük kell arra, hogy a határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen, de semmi esetre se haladja meg a 3 évet, valamint c) a levegőminőségi tervek rendszeres aktualizálásának előírása, amennyiben azok nem felelnek meg a követelményeknek.

A levegőminőségi tervek kötelezőek a határértékek, az ózonra vonatkozó célérték vagy az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek túllépése esetén. A tervek akkor is kötelezőek lesznek, ha várható ezen előírásokat túllépése. Ez elősegíti annak biztosítását, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen. Szinergiákat segít elő továbbá a különböző légszennyező anyagok kezelése és a különböző előírások elérésére irányuló intézkedések között. A finom szálló porra (PM2.5) vonatkozó átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség elérését célzó intézkedések például támogatni fogják a PM2.5-re vonatkozó határérték elérését is.

A végső módosítás értelmében a levegőminőségi tervekben elemezni kell a riasztási küszöbértékek túllépésének kockázatát. Ez a riasztási küszöbérték-túllépések kezeléséhez szükséges rövid távú cselekvési terveket jobban integrálja a hosszabb távú cselekvési tervekkel, ami erőforrás-megtakarítást eredményez és javítja a meghozott intézkedéseket.

A 20. cikk előírja, hogy amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy nem fogadnak el rövid távú cselekvési tervet, magyarázattal kell szolgálniuk arra, hogy egy ilyen terv miért nem lenne hatékony, jóllehet fennáll az ózonra vonatkozó riasztási küszöbérték túllépésének kockázata. A cikk kötelezővé teszi továbbá a rövid távú cselekvési tervekről szóló nyilvános konzultációt annak érdekében, hogy a tervek kidolgozása során minden lényeges információt figyelembe vegyenek.

A 21. cikk tovább pontosítja és megerősíti a tagállamok közötti együttműködés szabályait a levegőminőségi előírások országhatárokon átterjedő levegőszennyezés miatti megsértésének kezelése érdekében, mégpedig azáltal, hogy gyors információcserét ír elő a tagállamok között és a Bizottsággal.

A 22. cikk javítja a levegőszennyezéssel kapcsolatos tudatosságot azáltal, hogy arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy levegőminőségi mutatót, amely óránként frissített levegőminőségi adatokat biztosít a legkárosabb légszennyező anyagok tekintetében.

A 23. cikk előírja, hogy a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a levegőminőségi adatok jelentésére és az irányításra vonatkozóan. A Bizottság ezeket a végrehajtási jogi aktusokat összehangolja a felülvizsgált irányelvvel.

A 27. cikk részletes rendelkezéseket állapít meg az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása érdekében azok számára, akik kifogást kívánnak emelni ezen irányelv végrehajtása ellen, például abban az esetben, ha a vonatkozó levegőminőségi előírások túllépése ellenére nem készült levegőminőségi terv.

A 28. cikk célja, hogy tényleges kártérítéshez való jogot állapítson meg azon személyek számára, akik egészségkárosodása részben vagy egészben a határértékekre, a levegőminőségi tervekre, a rövid távú cselekvési tervekre vagy az országhatárokon átterjedő szennyezésre vonatkozó szabályok megsértése miatt következett be. Az érintett személyeknek jogukban áll kártérítést követelni és kártérítést kapni. Ez magában foglalja a kollektív keresetek lehetőségét is.

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv sérelme nélkül 35 a 29. cikk módosítása pontosítja, hogy a tagállamoknak hogyan kell hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat – többek között visszatartó erejű pénzügyi szankciókat – megállapítaniuk azokkal szemben, akik megsértik az ezen irányelv végrehajtása érdekében elfogadott tagállami intézkedéseket.

Az I. melléklet a 13. és 15. cikkel összefüggésben egybefoglalja a különböző szennyező anyagokra vonatkozó levegőminőségi előírásokat, a következők meghatározásával: a) új határértékek az emberi egészség védelmére vonatkozóan; b) aktualizált célértékek és hosszú távú célkitűzések az ózonra vonatkozóan; c) új riasztási küszöbértékek a szálló porra (PM10 és PM2.5) vonatkozóan; és d) átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek a finom szálló porra (PM2.5) és a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozóan, a WHO ajánlásaiban szereplő átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség szintjéhez közelítve.

A II. melléklet meghatározza a levegőminőség ellenőrzésére és modellezésére vonatkozó vizsgálati küszöbértékeket.

A III. melléklet a 9. cikkel összefüggésben egyszerűsíti a helyhez kötött méréshez szükséges mintavételi pontok minimális számának meghatározására vonatkozó kritériumokat, és ezeket a kritériumokat egybefoglalja az összes légszennyező anyag tekintetében, amelyekre különböző levegőminőségi előírások (határértékek, ózonra vonatkozó célérték, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek, riasztási küszöbértékek és kritikus szintek) vonatkoznak.

A IV. melléklet egybefoglalja a mintavételi pontok elhelyezésére vonatkozó kritériumokat a különböző levegőminőségi előírások hatálya alá tartozó valamennyi légszennyező anyag esetében.

Az V. melléklet aktualizálja és megerősíti a helyhez kötött és indikatív levegőminőségi mérésekre, modellezésre és objektív becslésre vonatkozó adatminőségi és bizonytalansági követelményeket, hogy a javasolt szigorúbb levegőminőségi előírások és a meglévő irányelvek elfogadása óta bekövetkezett műszaki fejlődés fényében pontos értékelést biztosítson.

A VI. melléklet aktualizálja a környezeti levegőben található különböző szennyező anyagok koncentrációjának, valamint egyes szennyező anyagok ökoszisztémába való bekerülési sebességének értékelésére alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályokat.

A VII. melléklet bevezeti az ultrafinom részecskék ellenőrzését azokon a helyszíneken, ahol valószínűsíthetően magas az ultrafinom részecskék koncentrációja, például repülőtereken, kikötőkben, közutakon, ipari helyszíneken vagy a háztartási fűtőberendezések közelében. Az ultrafinom részecskék háttér-koncentrációinak a 10. cikkben előírt megfigyelési szuperhelyszíneken történő megfigyeléséből származó információkkal együtt ez segíteni fogja annak megértését, hogy a különböző források hogyan járulnak hozzá az ultrafinom részecskék koncentrációihoz. A VII. melléklet aktualizálja az ózonképződés és -kezelés jobb megértését célzó mérésekhez ajánlott illékony szerves vegyületek (VOC) jegyzékét is.

A VIII. melléklet a 19. cikkel összefüggésben egybefoglalja a határértékek túllépésére, az ózonra vonatkozó célértékre és az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségekre vonatkozó levegőminőségi tervekkel kapcsolatos követelményeket. E követelmények egyszerűsítése szinergiákat segít elő a különböző légszennyező anyagok kezelése és a különböző levegőminőségi előírások elérése között. A VIII. melléklet azt is előírja, hogy a levegőminőségi terveknek pontosabb elemzést kell tartalmazniuk a levegőminőségi intézkedések várható hatásairól. Ez hozzá fog járulni a levegőminőségi tervek hatékonyabbá tételéhez.

A IX. melléklet bővíti a nyilvánosság számára nyújtandó levegőminőségi információkat, beleértve a legfontosabb légszennyező anyagok helyhez kötött mérésének kötelező óránkénti frissítéseit, valamint naprakész modellezési eredményeket, amennyiben ezek rendelkezésre állnak. 

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

2022/0347 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az ⌦ Európai Unió működéséről szóló szerződésre ⌫ Európai Közösséget létrehozó és különösen annak ⌦ 192. ⌫ 175. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 36 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 37 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

⇩ új szöveg

(1)A 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 és a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 jelentősen módosult. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelveket az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)2019 decemberében az Európai Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című közleményében 40 ambiciózus ütemtervet határozott meg, amely arra törekszik, hogy az Unió modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá váljon, és célja az Unió természeti tőkéjének megóvása, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jólétének a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szembeni védelme. Konkrétan a tiszta levegővel kapcsolatban az európai zöld megállapodásban a Bizottság kötelezettséget vállalt a levegőminőség további javítására, valamint arra, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat szorosabban összehangolja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival. A Bizottság bejelentette továbbá a levegőminőség ellenőrzésére, modellezésére és tervezésére vonatkozó rendelkezések megerősítését.

(3)2021 májusában a Bizottság közleményt fogadott el a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv létrehozásáról 41 , amelyben többek között foglalkozik az európai zöld megállapodás szennyezéssel kapcsolatos vonatkozásaival, és további kötelezettséget vállal arra, hogy 2030-ig több mint 55 %-kal csökkenti a levegőszennyezés egészségügyi hatását, valamint 25 %-kal csökkenti azon ökoszisztémák számát, ahol a légszennyezés veszélyezteti a biológiai sokféleséget.

(4)Továbbá a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 2050-re meghatározott jövőképében a légszennyezés olyan szintre csökkenne, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve. E célból rendszeres felülvizsgálati mechanizmus alapján, a legújabb tudományos ismeretek figyelembevétele érdekében szakaszos megközelítést kell alkalmazni a jelenlegi és jövőbeli uniós levegőminőségi előírások meghatározására, a 2030-ra és azon túlra vonatkozó közbenső levegőminőségi előírások meghatározásával, valamint a WHO levegőminőségi iránymutatásaival való legkésőbb 2050-ig történő összehangolás perspektívájának kidolgozásával. Tekintettel a szennyezés csökkentése és a dekarbonizáció közötti összefüggésekre, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés elérésére irányuló hosszú távú célkitűzést az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 42 meghatározott csökkentésével párhuzamosan kell megvalósítani.

(5)A levegőszennyezésre vonatkozó szennyezőanyag-mentességi célkitűzés eléréséhez szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak szem előtt kell tartaniuk az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elővigyázatosság elvét és „a szennyező fizet” elvét, valamint az európai zöld megállapodásban foglalt „ne árts” elvet. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük többek között a következőket: a jobb levegőminőség által a közegészség, a környezet minősége, a polgárok jóléte, a társadalom jóléte, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképessége terén játszott szerep; az energetikai átalakulás, a fokozott energiabiztonság és az energiaszegénység kezelése; élelmezésbiztonság és megfizethetőség; fenntartható és intelligens mobilitási és közlekedési megoldások kidolgozása; a fogyasztói szokások változásának hatása; a tagállamok közötti és azokon belüli méltányosság és szolidaritás, gazdasági képességeik, nemzeti körülményeik – mint például a szigetek sajátosságai – és az idővel bekövetkező konvergencia szükségességének fényében; a megfelelő oktatási és képzési programokon keresztül megvalósuló igazságos és társadalmilag méltányos átmenet szükségessége; a rendelkezésre álló legjobb és legfrissebb tudományos bizonyítékok, különösen a WHO által jelentett megállapítások; annak szükségessége, hogy a légszennyezéssel kapcsolatos kockázatok beépüljenek a beruházási és tervezési döntésekbe; költséghatékonyság és technológiai semlegesség a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése terén; továbbá a környezeti integritás és a törekvés mértékének idővel történő előrehaladása.

(6)Az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozattal 43 2022. április 6-án elfogadott „nyolcadik általános uniós környezetvédelmi cselekvési program” célul tűzi ki egy olyan nem toxikus környezet kialakítását, amely védi az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségét és jóllétét, illetve épségét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és negatív hatásokkal szemben, és megállapítja, hogy e célból a megfigyelési módszereket tovább kell javítani, a nyilvánosságot hatékonyabban kell tájékoztatni, valamint biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Ez iránymutatásul szolgál az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez.

(7)A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a szennyező anyagokkal, azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásaival, valamint a technológia fejlődésével kapcsolatos tudományos bizonyítékokat. A felülvizsgálat alapján a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az alkalmazandó levegőminőségi előírások továbbra is megfelelőek-e ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Az első felülvizsgálatot 2028. december 31-ig kell elvégezni annak felmérése érdekében, hogy a legújabb tudományos információk alapján szükség van-e a levegőminőségi előírások aktualizálására.

🡻 2008/50/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(8)A környezeti levegő minőségének vizsgálatára vonatkozóan közös vizsgálati kritériumok alapján ⌦ alkalmazása révén ⌫ közös megközelítést kell követni. A környezeti levegő minőségének vizsgálatakor figyelembe kell venni a levegőszennyezésnek kitett népességcsoportok és ökológiai rendszerek méretét. Helyénvaló tehát valamennyi tagállam területét a népsűrűséget tükröző zónákba vagy agglomerációkba sorolni.

🡻 2008/50/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(9)A helyhez kötött méréseket kötelezővé kell tenni azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol az ózonra vonatkozó hosszú távú célkitűzéseknek, vagy más szennyező anyagok vizsgálati küszöbértékekének túllépése tapasztalható. A helyhez kötött mérések eredményei kiegészíthetők olyan modellezési technikákkal és/vagy indikatív mérésekkel, amelyek ⌦ A helyhez kötött mérésekből származó információkon túl modellezési alkalmazások és indikatív mérések ⌫ teszik lehetővé teszik, hogy az adott pontokról származó adatokat a koncentrációk földrajzi megoszlásának összefüggésében értelmezzék. Az ⌦ ilyen ⌫ kiegészítő vizsgálati technikák alkalmazása lehetővé teheti a helyhez kötött mintavételi pontok minimális számának csökkentését is. ⇨ olyan övezetekben, ahol a vizsgálati küszöbértékeket nem lépték túl. Azokban a zónákban, ahol túllépték a határértékeket vagy célértékeket, mind a helyhez kötött méréseket, mind a modellezési alkalmazások használatát kötelezővé kell tenni. A környezeti levegőben a háttér-koncentrációkat és a szennyező anyagok lerakódását is figyelemmel kell kísérni a szennyezési szintek és a szétszóródás jobb megértése érdekében. ⇦

🡻 2008/50/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(10)Amennyiben lehetséges, Mmodellezési módszereket  ⇨ alkalmazásokat ⇦ kell használnialkalmazni annak érdekében, hogy a mintavételi pontokon mért adatokat a koncentráció földrajzi eloszlása szempontjából is értelmezni lehessen ⇨ , ezzel elősegítve a levegőminőségi előírások megsértésének feltárását, valamint inputként szolgálva a levegőminőségi tervekhez és a mintavételi pontok elhelyezéséhez ⇦. Ez az adott területen élő lakosság együttes expozíciójának számítási alapjául szolgálhat.  ⇨ Az ezen irányelvben a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott követelményeken túlmenően az ellenőrzés céljából a tagállamokat arra ösztönzik, hogy használják ki az uniós űrprogram Föld-megfigyelési komponense, különösen a Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása által biztosított információs termékeket és kiegészítő eszközöket (pl. a rendszeres értékelési és minőségértékelési jelentéseket, a szakpolitikákkal kapcsolatos online alkalmazásokat).  ⇦

⇩ új szöveg

(11)Fontos megfigyelni az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat, például az ultrafinom részecskéket, a kormot és az elemi szenet, valamint az ammóniát és a szálló por oxidatív potenciálját, azok egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának jobb tudományos megértése érdekében, a WHO ajánlásának megfelelően.

🡻 2008/50/EK (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(12)A vidéki háttér-erű mérőállomásokon a finom szálló porra vonatkozó részletes méréseket kell végezni, ezen szennyező anyag hatásainak jobb megértése és a megfelelő szakpolitikák kidolgozása érdekében. Ezeknek a méréseknek összhangban kell lenniük állniu ⌦ az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) ⌫ az 1981. június 11-i 81/462/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló 1979-es egyezménye 44  ⇨ és jegyzőkönyvei – ideértve a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, 2012-ben felülvizsgált 1999. évi jegyzőkönyvet is – ⇦ által létrehozott, a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program (EMEP) méréseivel.

🡻 2008/50/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(13)Annak biztosítása érdekében, hogy a levegőszennyezésről gyűjtött információk kellően reprezentatívak és ⌦ Unió-szerte ⌫ Közösség-szerte egymással összehasonlíthatók legyenek, a környezeti levegő minőségének vizsgálatakor fontos, hogy szabványosított mérési technikákat, valamint a mérőállomások számára és helyére vonatkozóan közös kritériumokat alkalmazzanak. A környezeti levegő minőségének vizsgálata során a mérési technikákon kívül más technikák is alkalmazhatóak, ezért meg kell határozni az ilyen technikák alkalmazásának és elvárt pontosságának kritériumait.

🡻 2004/107/EK (12) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(14)Az egységesített pontos mérési technikák és a mérőállomások elhelyezkedésének közös követelményei fontos részét képezik annak, hogy a környezeti levegőminőség vizsgálata során beszerzett információk a Közösség egészében összehasonlíthatóak legyenek. A mérési referenciamódszerek kidolgozása elismerten fontos kérdés. A Bizottság már megbízást adott a ⇨ policiklusos aromás szénhidrogének mérésére, valamint a környezeti levegőben lévő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és szálló por koncentrációjának meghatározására szolgáló szenzorrendszerek teljesítményének értékelésére ⇦ környezeti levegő korábban meghatározott célértékkel bíró összetevői (arzén, kadmium, nikkel és benz(a)pirén), illetve a nehézfémek ülepedése mrésére szolgáló CEN-szabványok kidolgozására annak érdekében, hogy azok mihamarabb elkészüljenek, és elfogadásra kerüljenek. CEN-szabványmódszerek hiányában a nemzetközi, illetve nemzeti szabvány által előírt módszerek alkalmazhatók.

🡻 2008/50/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(15)Az emberi egészség és a környezet egészének védelme érdekében különösen fontos, hogy a szennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelem a szennyezés forrásánál valósuljon meg, és hogy helyi, nemzeti és ⌦ uniós ⌫ közösségi szinten azonosítsák és hajtsák végre a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó leghatékonyabb intézkedéseket ⇨ , különös tekintettel a mezőgazdaságból, az ipari tevékenységből, a közlekedésből és az energiaelőállításból származó kibocsátásokra ⇦ . Ezért el kell kerülni, meg kell előzni vagy le kell csökkenteni a káros légszennyező anyagok kibocsátását, valamint az Egészségügyi Világszervezet ⌦ ⌫ vonatkozó előírásainak, iránymutatásainak és programjainak figyelembevételével megfelelő ⇨ előírásokat ⇦ célokat kell megállapítani a környezeti levegő minőségére vonatkozóan.

🡻 2004/107/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(16)Tudományos eredmények bizonyítják, hogy ⇨ a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok, a szálló por, az ólom, a benzol, a szén-monoxidok, ⇦ az arzén, a kadmium, a nikkel,és egyes policiklusos aromás szénhidrogének ⇨ és az ózon ⇦ ⇨ az emberi egészségre gyakorolt jelentős káros hatásokért felelős ⇦ humán genotoxikus rákkeltők, illetve hogy nincsenek olyan meghatározható küszöbértékek, amelyek alatt ezek az anyagok veszélytelenek lennének az emberi egészségre. Az emberi egészségre és a környezetre a környezeti levegőben található szennyeződéskoncentráció, valamint az ülepedés gyakorol hatást. Tekintettel a költséghatékonyságra, bizonyos területeken nem érhető el a környezeti levegőben az emberi egészségre komoly veszélyt nem jelentő mértékű arzén, kadmium, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációja.

🡻 2004/107/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(17)Az ⇨ ólom, az ⇦ arzén, a kadmium, a higany, a nikkel és a policiklusos aromás szénhidrogének az emberi egészségre – ideértve a táplálékláncot is – és a környezetre egészére a környezeti levegőben található szennyeződéskoncentráció, valamint ülepedés útján ⌦ is ⌫ gyakorolnak hatást; ezen anyagoknak a talajban való felhalmozódását és a talajvíz védelmét is figyelembe kell venni. Ezen irányelv 2010-re előírt felülvizsgálatát elősegítendő a Bizottság és a tagállamok megvizsgálják az arzén, a kadmium, a higany, a nikkel és a policiklusos aromás szénhidrogének az emberi egészségre és a környezetre – különösen ülepedés útján – gyakorolt hatására irányuló kutatások támogatásának lehetőségét.

⇩ új szöveg

(18)A lakosságnak az emberi egészségre nézve a legnagyobb mértékben dokumentált szennyezőanyagoknak, azaz a szálló pornak (PM2,5) és a nitrogén-dioxidnak (NO2) való átlagos kitettségét a WHO ajánlásai alapján csökkenteni kell. E célból a határértékek mellett e szennyező anyagokra vonatkozóan egy átlagos expozíciócsökkentési kötelezettséget is be kell vezetni.

🡻 2004/107/EK (4) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(19)⇨ A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelv) célravezetőségi vizsgálata 45 kimutatta, hogy a határértékek hatékonyabban csökkentik a szennyezőanyag-koncentrációt, mint a célértékek. ⇦ Az levegőben található arzén, kadmium, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének által azemberi egészségre – különös tekintettel az arra ⇨ veszélyeztetett csoportok és az ⇦ érzékeny lakosság egészségére –, és a környezetre egészére gyakorolt káros hatások minimalizálása érdekében célértékeket ⇨ határértékeket ⇦ kell meghatározni, ⇨  a környezeti levegőben található kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por, ólom, benzol, szén-monoxid, arzén, kadmium, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációjára vonatkozóan ⇦  és azokat a lehető legnagyobb mértékben el kell érni. A környezeti levegőben a policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére a benz(a)pirén szolgál.

⇩ új szöveg

(20)Ahhoz, hogy a tagállamok felkészülhessenek az ezen irányelvben meghatározott, felülvizsgált levegőminőségi előírások alkalmazására, valamint a jogfolytonosság biztosítása érdekében az új határértékek alkalmazásának megkezdéséig egy átmeneti időszakra a határértékeknek meg kell egyezniük a hatályon kívül helyezett irányelvekben meghatározott határértékekkel.

🡻 2008/50/EK (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(21)Az ózon országhatárokon átterjedő szennyező anyag, amely az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2016/2284/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 46 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 47 szabályozott primer szennyező anyagok kibocsátása révén alakul ki a légkörben. Az ebben az irányelvben megállapított levegőminőségi célértékek és az ózonra vonatkozó hosszú távú célkitűzések irányában történő előrehaladást az (EU) 2016/22842001/81/EK irányelvben előírt célértékek és ⇨ kibocsátáscsökkentési kötelezettségek ⇦ kibocsátási határértékek segítségével, valamint adott esetben az ezen irányelv szerinti ⇨ költséghatékony intézkedések és ⇦ levegőminőségi tervek végrehajtása útján kell megállapítani.

🡻 2008/50/EK (12) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(22)Változatlanul fenn kell tartani Aaz ózonexpozíció által az emberi egészségre, a növényzetre és az ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások elleni hatékony védelem biztosítását célzó ⇨ , ózonra vonatkozó ⇦ célértékeket és hosszú távú célkitűzéseket ⇨az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi ajánlásainak fényében aktualizálni kell ⇦ .

(23)Általában a lakosságnak és különösen ⇨ a veszélyeztetett és ⇦ az érzékeny népességcsoportoknak a megnövekedett ózonkoncentrációnak való, rövid ideig tartó expozícióktól való védelme érdekében meg kell állapítani ⇨ a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra, a szálló porra (PM10 és PM2,5) és az ózonra ⇦ vonatkozó riasztási küszöbértéket és az ózonnal kapcsolatos riasztási és tájékoztatási küszöbértéket. E küszöbértékek elérésekor tájékoztatni kell a nyilvánosságot az expozíció kockázatairól, és adott esetben az ózonszint ⇨ a szennyeződés szintjének ⇦ csökkentését célzó, azokon a helyeken foganatosítandó rövid távú intézkedésekről, ahol a riasztási küszöbérték túllépését tapasztalták.

🡻 2004/107/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(24)A tagállamok – a Szerződés ⌦ 193. ⌫ 176. cikke szerint – az arzén, a kadmium, a higany, a nikkel és a policiklusos aromás szénhidrogének tekintetében szigorúbb védintézkedéseket alkalmazhatnaktarthatnak fenn vagy vezethetnek be, feltéve hogy azok a Szerződéssel összeegyeztethetők, és azokról a Bizottság tájékoztatást kap.

🡻 2008/50/EK (9) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(25)Ha a levegőminőség állapota jó, ezt az állapotot fenn kell tartani vagy tovább javítani. Amennyiben a környezeti levegő minőségére vonatkozóan az ezen irányelvben meghatározott ⇨ előírások⇦ célkitűzések nem teljesülnek ⇨ nem teljesültek vagy fennáll a veszélye annak, hogy nem teljesülnek ⇦, a tagállamok ⇨ haladéktalanul⇦ intézkedéseket hoznak a határértékek ⇨ , az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek ⇦ és a kritikus szintek betartása, valamint, amennyiben lehetséges, a célértékek elérése és a hosszú távú célkitűzések megvalósítása érdekében.

🡻 2004/107/EK (9) preambulumbekezdés

(26)A higany az emberi egészségre és a környezetre nézve nagyon veszélyes anyag. A higany a környezetben mindenütt megtalálható, és metilhigany formájában képes arra, hogy felhalmozódjon az organizmusokban, és különösen képes arra, hogy a tápláléklánc magasabb fokán álló szervezetekben koncentrálódjon. A légkörbe kibocsátott higany nagy távolságokra is eljuthat.

🡻 2004/107/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(27)A Bizottság 2005-ben – az életciklus-megközelítésen alapuló, és a termelést, a felhasználást, a hulladékkezelést és a szennyezőanyag-kibocsátást figyelembe vevő – ⌦ Az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 célja ⌫ az emberi egészségnek és a környezetnek a higanykibocsátással szembeni védelme életciklusmegközelítés alapján, valamint a termelés, a felhasználás, a hulladékkezelés és a szennyezőanyag-kibocsátás figyelembevételévelére irányuló intézkedéseket tartalmazó átfogó stratégiával kíván előállni. Ebben az összefüggésben a Bizottság minden megfelelő intézkedést figyelembe vesz a földi és vízi ökoszisztémákban található higany mennyiségének csökkentése, és ezzel a higany táplálékok útján a szervezetbe való bevitelének csökkentése, valamint a higany bizonyos termékekben való felhasználásának elkerülése érdekében. ⇨Az ezen irányelvben foglalt, a higany megfigyelésére vonatkozó rendelkezések kiegészítik az említett rendeletet, és ahhoz információval szolgálnak.⇦

🡻 2008/50/EK (10) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(28)A légszennyezésből származó, a növényzetet és a természetes ökoszisztémákat fenyegető veszély a városi térségektől távolabb eső helyeken a legjelentősebb. Ezért az ilyen veszélyekre, valamint a növényzet védelme érdekében meghatározott kritikus szintek betartására irányuló vizsgálatoknak a beépített területektől távolabb eső helyekre kell összpontosítaniuk. ⇨ E vizsgálatoknak figyelembe kell venniük és ki kell egészíteniük az (EU) 2016/2284 irányelvben foglalt, a levegőszennyezés szárazföldi és vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak megfigyelésére és az ilyen hatások jelentésére vonatkozó követelményeket. ⇦

🡻 2008/50/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(29)A természetes forrásokból származó szennyezések vizsgálhatók, ám nem szabályozhatók. Ezért azokon a helyeken, ahol a környezeti levegőben található szennyező anyagokhoz való, természetes forrásokból származó hozzájárulás megfelelő bizonyossággal megállapítható, és ahol az értékek túllépése egészben vagy részben ezen természetes hozzájárulásoknak köszönhető, azok – az ebben az irányelvben meghatározott feltételek szerint – a levegőminőségi határértékeknek ⇨ és átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeknek ⇦ való megfelelés vizsgálata során az összértékből kivonhatók. A PM10 szálló por határértékeinek az utak téli, homokkal vagy ⌦⌫ sóval való beszórásából származtatható túllépése szintén kivonható az összértékből a levegőminőségi határértékek betartásának vizsgálata során, feltéve, hogy észszerű intézkedéseket tettek a koncentrációk csökkentése érdekében.

🡻 2008/50/EK (16) preambulumbekezdés

(30)A különösen nehéz feltételekkel küzdő zónák és agglomerációk esetében lehetővé kell tenni a levegő minőségére vonatkozó határértékeknek való megfelelés határidejének meghosszabbítását olyan esetekben, amelyekben meghatározott zónákban és agglomerációkban a szennyezés csökkentését célzó megfelelő intézkedések végrehajtása ellenére akut problémák tapasztalhatók a betartással kapcsolatban. Egy adott zónára vagy agglomerációra vonatkozó bármely halasztást a Bizottság által vizsgálandó, a felülvizsgált határidőre megvalósítandó megfelelés biztosítását célzó, átfogó tervnek kell kísérnie. A határértékeknek való megfelelés ezen irányelvben meghatározott határidejére történő eredményes kibocsátáscsökkentés megvalósulása szempontjából fontos lesz, hogy rendelkezésre álljanak a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiában meghatározott, a forrásnál történő kibocsátáscsökkentési célszintet tükröző szükséges közösségi intézkedések, és azokat a teljesítés határidejének elhalasztására irányuló kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni.

🡻 2008/50/EK (18) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(31)Levegőminőségi terveket kell kidolgozni az olyan zónákra és agglomerációkra vonatkozóan, amelyekben a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja túllépi a vonatkozó levegőminőségi célértékeket vagy határértékeket ⇨ , ózonnal kapcsolatos célértékeket vagy átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeket ⇦ , továbbá adott esetben az ideiglenes tűréshatárokat. A légszennyező anyagokat számos különböző forrás és tevékenység bocsátja ki. A különböző szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében az ilyen levegőminőségi terveknek, amennyiben megvalósítható, összhangban kell lenniük a 2010/75/EU nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 49 50 , az (EU) 2016/2284 irányelv2001/81/EK irányelv és a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51 52 alapján készült tervekkel és programokkal, és azokba be kell épülniük. Ezenkívül az ipari tevékenységeknek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 53 értelmében történő engedélyezésekor teljes mértékben figyelembe kell venni az ezen irányelvben meghatározott, a környezeti levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseket.

⇩ új szöveg

(32)A szennyező anyagok szintjének megfelelő csökkentése érdekében 2030 előtt is kell levegőminőségi terveket készíteni, amennyiben fennáll a kockázata annak, hogy a tagállamok az említett időpontig nem érik el a határértékeket vagy az ózonra vonatkozó célértékeket.

🡻 2008/50/EK (19) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(33)Cselekvési terveket kell kidolgozni, amelyek jelzik az egy vagy több riasztási küszöbérték túllépésének veszélye esetén a veszély csökkentése és időtartamának korlátozása érdekében rövid távon meghozandó intézkedéseket. Amennyiben a veszély egy vagy több határértékre vagy célértékre vonatkozik, a tagállamok adott esetben ilyen rövid távú cselekvési terveket készíthetnek. Az ózonnal kapcsolatban az ilyen rövid távú cselekvési terveknek figyelembe kell venniük a környezeti levegő ózontartalmáról szóló 2002/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó útmutatásról szóló, 2004. március 19-i 2004/279/EK bizottsági határozat rendelkezéseit.

🡻 2008/50/EK (20) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(34)A tagállamoknak konzultálnak ⇨ együtt kell működniük ⇦ egymással, ha egy másik tagállamból származó jelentős mértékű szennyezést követően egy szennyező anyag szintje meghaladja vagy feltehetőleg meg fogja haladni a megfelelő levegőminőségi célkitűzéseket ⇨ valamely határértéket, ózonra vonatkozó célértéket, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettséget ⇦, vagy adott esetben azok tűréshatárral megnövelt értékeit, illetve a riasztási küszöbértéket. Bizonyos szennyező anyagok, mint például az ózon vagy a szálló por országhatárokon átterjedő jellege miatt szükség lehet a szomszédos tagállamok közötti koordinációra a levegőminőségi tervek és rövid távú cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása, valamint a nyilvánosság tájékoztatása során. A tagállamok adott esetben harmadik országokkal is együttműködést folytatnak, különös hangsúlyt fektetve a tagjelölt országok minél korábbi bevonására. ⇨ A Bizottságot időben tájékoztatni kell az ilyen együttműködésről, és fel kell kérni annak támogatására. ⇦

🡻 2008/50/EK (21) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(35)A tagállamoknak és a Bizottságnak a levegőminőségre vonatkozó információkat össze kell gyűjteniük, meg kell osztaniuk egymással, és a nyilvánosság elé kell tárniuk a levegőszennyezés hatásainak jobb megértése és megfelelő szakpolitikák kidolgozása érdekében. A környezeti levegőben lévő valamennyi, szabályozás alatt álló szennyező anyag koncentrációjára vonatkozó naprakész információt ⇨, valamint a levegőminőségi terveket és a rövid távú cselekvési terveket ⇦ a nyilvánosság számára ugyancsak könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

🡻 2008/50/EK (22) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(36)⇨ A szabályozás alá eső szennyező anyagok koncentrációjára és ülepedésére vonatkozó információt – amely a rendszeres jelentések alapjául szolgál – továbbítani kell a Bizottságnak. ⇦ A levegő minőségével kapcsolatos információk kezelésének és összehasonlításának megkönnyítése érdekében az adatokat egységesített formában kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

🡻 2008/50/EK (23) preambulumbekezdés

(37)Ki kell igazítani a levegőminőséggel kapcsolatos adatszolgáltatási, vizsgálati és jelentéstételi eljárásokat annak érdekében, hogy az elektronikus eszközök és az internet az információ hozzáférhetővé tételének elsődleges módozatai lehessenek, és így ezek az eljárások összhangban álljanak az európai téradat-infrastruktúra (INSPIRE) Közösségen belüli kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelvvel 54 .

🡻 2008/50/EK (24) preambulumbekezdés

(38)Helyénvaló lehetőséget biztosítani arra, hogy a környezeti levegő minőségének vizsgálatához használt feltételeket és technikákat a tudományos és technikai fejlődéshez, valamint a szolgáltatandó információ természetéhez igazítsák.

⇩ új szöveg

(39)Amint arra a Bíróság is rámutat ítélkezési gyakorlatában 55 , a tagállamok nem korlátozhatják a hatóság határozatának megtámadására vonatkozó kereshetőségi jogot az érintett nyilvánosság azon tagjaira, akik részt vettek a határozat elfogadását megelőző közigazgatási eljárásban. Amint arra a Bíróság ítélkezési gyakorlatában 56 ugyancsak rámutat, a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés és a hatékony jogorvoslat megköveteli többek között, hogy az érintett nyilvánosság tagjai jogosultak legyenek arra, hogy a bíróságtól vagy egy hatáskörrel rendelkező független és pártatlan testülettől ideiglenes intézkedések elrendelését kérjék egy adott szennyezés megelőzése érdekében. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy nem szabható a kereshetőségi jog feltételéül az, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában. Emellett a felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, nem lehet mértéktelenül drága, továbbá megfelelő és hatékony jogorvoslati mechanizmusokat kell biztosítania, ideértve adott esetben a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslatot is.

🡻 2008/50/EK (30) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(40)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapjogokat és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Ez az irányelv különösen a magas színvonalú környezetvédelemnek és a környezet minősége javításának az uniós politikákba történő integrálását kívánja elősegíteni az Európai Unió alapjogi chartája 37. cikkében meghatározott fenntartható fejlődés elvével összhangban. ⇨ Amennyiben ezen irányelv 19., 20. és 21. cikkének megsértése következtében károsodott az emberi egészség, a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogsértések által érintett személyek az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek a releváns illetékes hatóságtól. Az ezen irányelvben a kártérítésre, az igazságszolgáltatáshoz való jogra és a szankciókra vonatkozóan meghatározott szabályok célja a légszennyezés emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásainak elkerülése, megelőzése és csökkentése, az EUMSZ 191. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Céljuk tehát az, hogy a Charta 37. cikkében foglalt fenntartható fejlődés elvével összhangban beépítsék az uniós politikákba a környezet magas szintű védelmét és a környezet minőségének javítását, és konkretizálják a Charta 2. és 3. cikkében foglalt, az élethez és a személyi sérthetetlenséghez való jog védelmére vonatkozó kötelezettséget. Az irányelv hozzájárul továbbá a Charta 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joghoz az emberi egészség védelme tekintetében.⇦ 

🡻 2008/50/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettségét kizárólag azokra a rendelkezésekre kell korlátozni, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős mértékben megváltoztak.

🡻 2008/50/EK (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 57 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

⇩ új szöveg

(41)Az ezen irányelv szerinti, a levegőminőséggel kapcsolatos információtovábbításra és jelentéstételre vonatkozó tagállami követelmények egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni i. a környezeti levegő minőségére vonatkozó, a tagállamok által a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információkra vonatkozó szabályok megállapítása és az ezen információk közlésére vonatkozó határidők meghatározása, valamint ii. az adatok jelentési módjának egyszerűsítése, valamint a tagállamokon belüli környezeti levegőszennyezést mérő hálózatokból és egyéni mintavételi pontokból származó információk és adatok kölcsönös cseréje tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 58 megfelelően kell gyakorolni.

(42)Annak érdekében, hogy ez az irányelv továbbra is teljesítse célkitűzéseit, különösen a környezeti levegő minősége által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése és csökkentése érdekében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv mellékleteinek módosítása céljából, a légszennyező anyagokkal, azok vizsgálatával és ellenőrzésével, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásukkal kapcsolatos műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele, valamint a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 59 megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(43)Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből ered.

(44)Ez az irányelv nem érinti a X. melléklet B. részében megjelölt irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

🡻 2004/107/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Szerződés 175. cikke (3) bekezdésében rögzített elvek alapján a hatodik közösségi környezeti cselekvési program, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 1600/2002/EK határozatával 60 fogadott el, szükségessé teszi a szennyezettség olyan szintre történő csökkentését, ami minimálisra szorítja az emberi egészségre – különös tekintettel az arra érzékeny lakosság egészségére – és a környezet egészére gyakorolt káros hatásokat, valamint a levegőminőség ellenőrzésének és mérésének javítását, ideértve a szennyező anyagok ülepedését, illetve a nyilvánosság tájékoztatását is.

🡻 2004/107/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelv 61 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság javaslatokat terjeszt be az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt szennyező anyagokra vonatkozóan, a 4. cikk (3) és (4) bekezdésében megállapított rendelkezések figyelembevételével.

🡻 2004/107/EK (5) preambulumbekezdés

A célértékek nem igényelnek aránytalanul magas költségű intézkedéseket. Az ipari létesítmények tekintetében azok a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv 62 által előírt elérhető legjobb technika alkalmazásán kívül más intézkedéseket nem vonnak maguk után, és különösen nem vezetnek létesítmények bezárásához. Mindazonáltal, a tagállamoktól megkövetelik, hogy a célértékeket csökkentő költséghatékony intézkedéseket hozzanak az érintett ágazatokban.

🡻 2004/107/EK (6) preambulumbekezdés

Különösen az ebben az irányelvben meghatározott célértékek nem tekinthetők a 96/61/EK irányelv 2. cikke (7) bekezdésében meghatározott környezetminőségi szabványoknak, amelyek azon irányelv 10. cikke szerint az elérhető legjobb technika alkalmazásával megvalósítható feltételeknél szigorúbb feltételeket követelnek meg.

🡻 2004/107/EK (8) preambulumbekezdés

Az arzén, kadmium, nikkel és benz(a)pirén ellenőrzése kötelező, amennyiben koncentrációjuk túllép bizonyos vizsgálati küszöbértéket. Kiegészítő vizsgálati módszerek alkalmazásával csökkenthető az állandó helyen végzett mérésre előírt mintavételi pontok száma. További vizsgálatok szükségessége a környezeti levegő háttérkoncentrációja és az ülepedés vizsgálatával kapcsolatban merül fel.

🡻 2004/107/EK (13) preambulumbekezdés

A szabályozás alá eső szennyező anyagok koncentrációjára és ülepedésére vonatkozó információt – amely a rendszeres jelentések alapjául szolgál – továbbítani kell a Bizottságnak.

🡻 2004/107/EK (14) preambulumbekezdés

A szabályozás alá eső szennyező anyagok koncentrációjára és ülepedésére vonatkozó naprakész információt a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.

🡻 2004/107/EK (15) preambulumbekezdés

A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

🡻 2004/107/EK (16) preambulumbekezdés

Ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 63 szerint kell elfogadni.

🡻 2004/107/EK (17) preambulumbekezdés

Ennek az irányelvnek a tudományos és technikai fejlődéshez történő kiigazítás érdekében szükséges módosításai kizárólag a szabályozás alá eső szennyező anyagok koncentrációjának és ülepedésének ellenőrzésénél alkalmazott követelményekre és technikákra vagy az információknak a Bizottsághoz való továbbításának részletes szabályozására vonatkozhatnak. Ezek nem vezethetnek a célértékek sem közvetlen, sem közvetett módosításához,

🡻 2008/50/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal 64 elfogadott hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapítja annak szükségességét, hogy a szennyezést olyan szintre kell visszaszorítani, amely minimálisra csökkenti az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, különös figyelmet fordítva az érzékeny népességcsoportokra és a környezet egészére, valamint megállapítja, hogy szükség van a levegőminőség – beleértve a szennyező anyagok kiülepedését is – figyelemmel kísérésének és vizsgálatának fejlesztésére és a lakosság tájékoztatására.

🡻 2008/50/EK (2) preambulumbekezdés

Az emberi egészség és a környezet egészének védelme érdekében különösen fontos, hogy a szennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelem a szennyezés forrásánál valósuljon meg, és hogy helyi, nemzeti és közösségi szinten azonosítsák és hajtsák végre a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó leghatékonyabb intézkedéseket. Ezért el kell kerülni, meg kell előzni vagy le kell csökkenteni a káros légszennyező anyagok kibocsátását, valamint az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó előírásainak, iránymutatásainak és programjainak figyelembevételével megfelelő célokat kell megállapítani a környezeti levegő minőségére vonatkozóan.

🡻 2008/50/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelv 65 , a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló, 1999. április 22-i 1999/30/EK tanácsi irányelv 66 , a környezeti levegőben található benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről szóló, 2000. november 16-i 2000/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 67 , a környezeti levegő ózontartalmáról szóló, 2002. február 12-i 2002/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 68 , valamint a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi mérőállomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról szóló, 1997. január 27-i 97/101/EK tanácsi határozat 69 alapos felülvizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a legfrissebb egészségügyi és tudományos eredményeket és a tagállamok tapasztalatait. Az érthetőség, az egyszerűsítés és az igazgatás hatékonysága érdekében ezért helyénvaló, hogy ennek az öt jogi aktusnak a helyébe egyetlen irányelv, és adott esetben végrehajtási intézkedések lépjenek.

🡻 2008/50/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Amint elegendő tapasztalat áll rendelkezésre a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló, 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 70 végrehajtásával kapcsolatban, fontolóra kell venni, hogy annak az irányelvnek a rendelkezéseit ezen irányelv rendelkezéseivel vonják össze.

🡻 2008/50/EK (11) preambulumbekezdés

A finom szálló por (PM2,5) jelentős káros hatást gyakorol az emberi egészségre. Ezen túlmenően jelenleg nem ismert olyan azonosítható küszöbérték, amely alatt a PM2,5 ne jelentene veszélyt. Így ez a szennyező anyag nem szabályozható ugyanolyan módon, mint más légszennyező anyagok. A megközelítésnek arra kell összpontosítania, hogy a városi háttérben mért koncentráció általános csökkentését célozza meg annak biztosítása érdekében, hogy a lakosság jelentős része élvezze a jobb levegőminőségből származó előnyöket. Annak érdekében azonban, hogy az egészségvédelem minimális szintje mindenütt biztosított legyen, ezt a megközelítést egy olyan határértékkel kell ötvözni, amelyet első lépésként egy célértéknek kell megelőznie.

🡻 2008/50/EK (17) preambulumbekezdés

A forrásnál történő kibocsátáscsökkentésre irányuló szükséges közösségi intézkedéseket, elsősorban az ipari kibocsátásról szóló közösségi jogszabályok hatékonyságának javítására, a nehézgépjárművekbe szerelt motorok kipufogógáz-kibocsátásának korlátozására, a tagállamoknak az alapvető szennyező anyagok kibocsátására, valamint a benzinüzemű gépkocsik töltőállomáson való üzemanyag-feltöltésével kapcsolatos kibocsátására engedélyezett nemzeti határértékek további csökkentésére, valamint az üzemanyagok, többek között a tengeri hajózásban használatos üzemanyagok kéntartalmának csökkentésére irányuló intézkedéseket az összes érintett intézménynek kiemelten kell kezelnie, és alaposan meg kell vizsgálnia.

🡻 2008/50/EK (18) preambulumbekezdés

Levegőminőségi terveket kell kidolgozni az olyan zónákra és agglomerációkra vonatkozóan, amelyekben a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja túllépi a vonatkozó levegőminőségi célértékeket vagy határértékeket, továbbá adott esetben az ideiglenes tűréshatárokat. A légszennyező anyagokat számos különböző forrás és tevékenység bocsátja ki. A különböző szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében az ilyen levegőminőségi terveknek, amennyiben megvalósítható, összhangban kell lenniük a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 71 , a 2001/81/EK irányelv és a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 72 alapján készült tervekkel és programokkal, és azokba be kell épülniük. Ezenkívül az ipari tevékenységeknek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 73 értelmében történő engedélyezésekor teljes mértékben figyelembe kell venni az ezen irányelvben meghatározott, a környezeti levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseket.

🡻 2008/50/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Mivel az irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a légszennyező anyagok határokon átnyúló jellege miatt, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

🡻 2008/50/EK (26) preambulumbekezdés

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókról, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

🡻 2008/50/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett jogi aktusok bizonyos rendelkezéseinek hatályban kell maradniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a nitrogén-dioxidra vonatkozó meglévő levegőminőségi határértékek folytonosságát mindaddig, amíg ezen határértékek helyébe 2010. január 1-jétől újak nem lépnek, annak érdekében, hogy az új végrehajtási intézkedések elfogadásáig biztosítsák a levegőminőségi jelentéstételre vonatkozó rendelkezések folytonosságát, valamint a 2004/107/EK irányelvben előírt előzetes levegőminőségi vizsgálatokra vonatkozó kötelezettség folytonosságát.

🡻 2008/50/EK (31) preambulumbekezdés

Ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 74 szerint kell elfogadni.

🡻 2008/50/EK (32) preambulumbekezdés

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa az I–VI., a VIII–X., valamint a XV. mellékletet. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

🡻 2008/50/EK (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az átültetési záradék megköveteli a tagállamoktól, hogy az átlagexpozíció-mutató meghatározásához kellő időben biztosítsák a szükséges városi háttérmérések felállítását annak érdekében, hogy a nemzeti expozíciócsökkentési cél vizsgálatához és az átlagexpozíció-mutató kiszámításához kapcsolódó követelményeket garantálják,

🡻 2008/50/EK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

🡻 2004/107/EK

1. cikk

Célkitűzések

A következő fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

   a)    megállapítani az arzén, a kadmium, a nikkel és a benz(a)pirén környezeti levegőben lévő koncentrációjának célértékét az arzén, a kadmium, a nikkel és a policiklusos aromás szénhidrogének az emberi egészségre és a környezet egészére gyakorolt káros hatásának elkerülése, megelőzése vagy csökkentése érdekében;

   b)    biztosítani az arzén, a kadmium, a nikkel és a policiklusos aromás szénhidrogének tekintetében a környezeti levegő minőségének fenntartását ott, ahol az megfelelő, és annak javítását más esetekben;

   c)    egységes vizsgálati módszereket és követelményeket meghatározni a környezeti levegőben található arzén, kadmium, higany, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének tekintetében, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel, a higany és a policiklusos aromás szénhidrogének ülepedése vonatkozásában;

   d)    biztosítani a megfelelő információ beszerzését a környezeti levegőben található arzén, kadmium, higany, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének tekintetében, valamint az arzén, a kadmium, a higany, a nikkel és a policiklusos aromás szénhidrogének ülepedése vonatkozásában, és gondoskodni arról, hogy az információ a nyilvánosság rendelkezésére álljon.

⇩ új szöveg

1. cikk

Célkitűzések

1.Ez az irányelv szennyezőanyag-mentességi célkitűzést határoz meg a levegőminőség tekintetében annak érdekében, hogy az Unióban a levegőminőség fokozatosan olyan szintre javuljon, amely tudományos bizonyítékok alapján már nem tekinthető károsnak az emberi egészségre és a természetes ökoszisztémákra, hozzájárulva ezáltal a toxikus anyagoktól mentes környezet legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez.

2.Ez az irányelv időközi határértékeket, célértékeket, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségeket, átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzéseket, kritikus szinteket, tájékoztatási küszöbértékeket, riasztási küszöbértékeket és hosszú távú célkitűzéseket („levegőminőségi előírások”) határoz meg, amelyeket 2030-ig kell teljesíteni, és azt követően a 3. cikkel összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni.

3.Ezen túlmenően ez az irányelv hozzájárul a szennyezés csökkentésére, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémára vonatkozó uniós célkitűzések végrehajtásához az (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozatban 75 meghatározott nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2. cikk

⌦ Tárgy ⌫

Ezen irányelv ⌦ a következő ⌫ olyan intézkedéseket állapítja meg, amelyek célja a következő:

1.a környezeti levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseket meghatározásaó és létrehozásaó ⌦ intézkedések ⌫ az emberi egészségre, valamint a környezetre egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése érdekében;

2.a tagállamokban a környezeti levegő minőségének közös módszerek és kritériumok alapján történő értékelésére szolgáló közös módszereket és kritériumokat meghatározó intézkedések;

3.a környezeti levegő minőségérevel kapcsolatos vonatkozó információk szerzése a levegőszennyezés és a káros hatások elleni küzdelem érdekében, továbbá a hosszú távú tendenciák, valamint ⇨ a környezeti levegő minőségével kapcsolatos ⇦ a nemzeti és a közösségi ⌦ uniós és nemzeti ⌫ intézkedések ⇨ hatásainak ⇦ alapján elért eredmények figyelemmel kísérése céljából ⇨ megfigyelésére szolgáló intézkedések ⇦;

4.⌦ intézkedések ⌫ annak biztosítására, hogy a környezeti levegő minőségére vonatkozó ilyen információkat a nyilvánosság elé tárják;

5.⌦ intézkedések ⌫ a környezeti levegő minőségének fenntartására ott, ahol az jó, és javítására más esetekben;

6.⌦ intézkedések ⌫ a levegőszennyezés csökkentésével kapcsolatos, a tagállamok közötti fokozottabb együttműködés előmozdítására.

⇩ új szöveg

3. cikk

Rendszeres felülvizsgálat

(1)    A Bizottság 2028. december 31-ig, majd azt követően ötévente – és ha új, lényeges tudományos eredmények szükségessé teszik, gyakrabban – felülvizsgálja a légszennyező anyagokkal, valamint azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt, az 1. cikkben meghatározott célkitűzés elérése szempontjából releváns hatásaival kapcsolatos tudományos bizonyítékokat, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)    A felülvizsgálat során fel kell mérni, hogy az alkalmazandó levegőminőségi előírások továbbra is megfelelőek-e az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülésére, megelőzésére vagy csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez, és hogy szükséges-e további légszennyező anyagok felvétele.

Az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a felülvizsgálat felméri, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi iránymutatásaival és a legújabb tudományos információkkal való összhang biztosítása érdekében szükség van-e ezen irányelv felülvizsgálatára.

A felülvizsgálat céljából a Bizottság többek között a következőket veszi figyelembe:

a)a WHO-tól és más érintett szervezetektől származó legújabb tudományos ismeretek,

b)a levegőminőséget befolyásoló technológiai fejlemények és azok értékelése,

c)levegőminőségi helyzetek és az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kapcsolódó hatások a tagállamokban,

d)a szennyező anyagok csökkentésére irányuló nemzeti és uniós intézkedések végrehajtása és a levegőminőség javítása terén elért eredmények.

(3)    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti a Bizottságot a felülvizsgálat elvégzésében.

(4)    Amennyiben a Bizottság a felülvizsgálat eredményeként helyénvalónak ítéli, javaslatot terjeszt elő a levegőminőségi előírások felülvizsgálatára vagy más légszennyező anyagok felvételére.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

42. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.„környezeti levegő”: a troposzférán belüli szabadtéri levegő, kivéve a 89/654/EGK ⌦ tanácsi ⌫ irányelvben 76  ⌦ 2. cikkében ⌫ meghatározott azon munkahelyeket, ahol a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezéseket alkalmaznak, és amelyekhez a nyilvánosság nem rendelkezik rendszeres hozzáféréssel;

2.„szennyező anyag”: a környezeti levegőben lévő és az emberi egészségre és/vagy a környezetre egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakorló bármely anyag;

3.„szint”: valamely szennyező anyagnak a környezeti levegőben lévő koncentrációja vagy adott idő alatt felületeken történő kiülepedése;

🡻 2004/107/EK (kiigazított szöveg)

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a 96/62/EK irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásait kell alkalmazni, a „célérték” kivételével.

A következő fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

a) „célérték” : az emberi egészségre és/vagy a környezet egészére gyakorolt hosszabb távú káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából meghatározott koncentráció, amit az adott idő alatt, mindazokon a helyeken, ahol lehetséges, el kell érni;

4.b) „teljes   ülepedés”: a levegőből adott területre eső felszínekre ⌦ , például ⌫ (talajra, növényzetre, vízre, épületekre stb.) adott idő alatt kiülepedő szennyező anyagok teljes tömege;

🡻 2008/50/EK

5.18. „PM10”: a szálló por azon része, mely 50 %-os hatásfokkal átmegy a PM10 mintavételének és mérésének referencia-módszerére az EN 12341 szabványban meghatározott 10 μm aerodinamikai átmérőjű méretszelektív szűrőn;

6.19.„PM2,5”: a szálló por azon része, mely 50 %-os hatásfokkal átmegy PM2,5 mintavételének és mérésének referencia-módszerére az EN 14907-es szabványban meghatározott 2,5 μm aerodinamikai átmérőjű méretszelektív szűrőn;

7.24. „nitrogén-oxidok”: a nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid térfogati keverési arányának (ppbv) a nitrogén-dioxid tömegkoncentrációjának egységeiben kifejezett (μg/m3) összege;

🡻 2004/107/EK (kiigazított szöveg)

c) „felső vizsgálati küszöbérték” : olyan, a II. mellékletben meghatározott szint, amely alatt a mérési és modellezési technikák kombinációjával a 96/62/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint lehet a környezeti levegő minőségét meghatározni;

d) „az alsó vizsgálati küszöbérték” : olyan, a II. mellékletben meghatározott szint, amely alatt a modellezési vagy objektív becslési technikák önmagukban is alkalmasak a környezeti levegő minőségének vizsgálatára a 96/62/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerint;

e) „helyhez kötött mérések” : a 96/62/EK irányelv 6. cikkének (5) bekezdése szerint meghatározott helyszíneken folyamatosan vagy véletlen mintavétellel végzett mérések;

8.f) „arzén”, „kadmium”, „nikkel” és „benz(a)pirén”: ezen elemek és vegyületek teljes mennyisége a PM10 frakcióban;

g) „PM10” : szilárd anyag, amely 50 %-os hatásfokkal átmegy az EN 12341 szabványban meghatározott 10 μm aerodinamikai átmérőjű méretszelektív szűrőn;

9.h) „policiklusos aromás szénhidrogének”: szerves vegyületek, amelyek legalább két egymással összekapcsolódó, csak szénből és hidrogénből felépülő aromás gyűrűből állnak;

10.i) „összes gáznemű higany”: elemi higanygőz (Hg0) és reakcióképes gáznemű higany, például vízben oldódó higanyfajták, amelyek megfelelően nagy gőznyomással rendelkeznek ahhoz, hogy létezzenek gázfázisban;.

🡻 2008/50/EK

11.27. „illékony szerves vegyületek” (VOC): a metántól eltérő, antropogén vagy biogén forrásból származó szerves vegyületek, amelyek napfény jelenlétében a nitrogén-oxidokkal történő reakciók során fotokémiai oxidálószerek létrehozására képesek;

12.28. „ózonelőanyagok (prekurzorok)”: olyan anyagok, amelyek hozzájárulnak a talajközeli ózon kialakulásához;, , és amelyek közül néhány szerepel a X. mellékletben.

⇩ új szöveg

13.„korom”: optikai módszerekkel nyert egyenértékű korom.

14.„ultrafinom részecskék”: a részecskeszám-koncentrációk cm³-ben, az alsó ≤ 10 nm-es mérettartományban és a felső határértékre vonatkozó korlátozás nélküli mérettartományban.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

15.16. „zóna”: a levegőminőség vizsgálatának és kezelésének céljából valamely tagállam területének a tagállam által behatárolt része;

16.17. „agglomeráció”: olyan városias zóna ⌦ konurbáció ⌫, ahol a népesség száma meghaladja a 250000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250000 lakos vagy annál kevesebb, de a tagállamok által meghatározandó, adott négyzetkilométerenkénti népsűrűséggel rendelkezik;

17.4. „vizsgálat”: a szintek mérésére, számítására, előrejelzésére vagy becslésére használt bármely módszer;

18.12. „felső vizsgálati küszöbérték”: az a szint, amely alatt a környezeti levegő minőségének vizsgálata céljából ⇨ meghatározza a szükséges vizsgálati rendszert ⇦ lehetőség van a helyhez kötött mérési és modellezési technikák és/vagy indikatív mérések kombinációjának alkalmazására;

13.    „alsó vizsgálati küszöbérték”: az a szint, amely alatt a környezeti levegő minőségének vizsgálata céljából lehetőség van kizárólag modellezési vagy objektív becslési technikák alkalmazására;

19.25. „helyhez kötött mérések”: ⇨ mintavételi pontokon ⇦ meghatározott helyszíneken, folyamatosan vagy véletlenszerű mintavétellel ⇨ , legalább egy naptári éven át állandó helyszíneken ⇦ végzett mérések a szinteknek a vonatkozó adatminőségi célkitűzéseknek megfelelően történő meghatározása céljából;

20.26. „indikatív mérések”: olyan mérések, amelyek a helyhez kötött mérésekhez képest kevésbé szigorú adatminőségi célkitűzésnek felelnek meg;

⇩ új szöveg

21.„objektív becslés”: egy szennyező anyag koncentrációjára vagy ülepedési szintjére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi információk szakértői megítélés alapján történő megszerzésére szolgáló vizsgálati módszer, amely magában foglalhatja statisztikai eszközök, távérzékelés és lokális érzékelők használatát;

22.„térbeli reprezentativitás”: olyan vizsgálati megközelítés, amelynek során a mintavételi ponton megfigyelt levegőminőségi mérőszámok egy egyértelműen körülhatárolt földrajzi területre nézve reprezentatívak, amennyiben az adott területen belüli levegőminőségi mérőszámok nem térnek el egy előre meghatározott toleranciaszintnél nagyobb mértékben a mintavételi ponton megfigyelt mérőszámoktól;

🡻 2008/50/EK

23.23. „városi hátterű helyszínek”: városi területeken belüli helyek, ahol a szintek a teljes városi lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak;

⇩ új szöveg

24.„vidéki hátterű helyszínek”: vidéki területeken belüli alacsony népsűrűségű helyek, ahol a szintek a teljes vidéki lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak;

25.„megfigyelési szuperhelyszín”: városi hátterű vagy vidéki hátterű megfigyelőállomás, amely több mintavételi pontot kombinál, hogy hosszú távú adatokat gyűjtsön több szennyező anyagról;

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

26.5. „határérték”: az emberi egészségre és/vagy a környezetre egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából tudományos ismeretek alapján meghatározott ⌦ , nem túllépendő ⌫ szint, amelyet adott időtartamon belül kell elérni, elérése után pedig nem szabad túllépni;

27.9. „⇨ az ózonra vonatkozó ⇦ célérték”: az ⇨ ózonból fakadó, az ⇦ emberi egészségre és/vagy a környezetre egészére gyakorolt hosszabb távú káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából ⇨ tudományos ismeretek alapján⇦ meghatározott szint, amelyneket – amennyiben lehetséges – adott időtartam alatt ⌦ meg kell felelni ⌫ kell elérni ;

28.20.„átlagexpozíció-mutató”: a tagállamok területén, ⇨ az 1059/2003/EK rendeletben leírt NUTS 1 szintű területi egységen belüli ⇦ városi hátterű helyszíneken ⇨  – vagy amennyiben az említett területi egységen belül nincs városi hátterű helyszín, vidéki hátterű helyszíneken – ⇦ elvégzett mérések alapján meghatározott átlagos szint, amely a lakosság expozícióját tükrözi. , és ⇨ annak ellenőrzésére használják, hogy az adott területi egység tekintetében teljesül-e ⇦ A nemzeti ⇨ az átlagos ⇦ expozíciócsökkentési ⇨ kötelezettség ⇦ cél és az ⇨ átlagos ⇦ expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség  ⇨ célkitűzés ⇦ kiszámítására használják;

29.22. „nemzeti ⇨ átlagos ⇦ expozíciócsökkentési ⇨ kötelezettség ⇦ cél”: valamely,,tagállam ⇨ az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 77 ismertetett NUTS 1 szintű területi egység ⇦ lakossága átlagos expozíciója csökkentésének ⇨ átlagos expozíciós mutatóként kifejezett ⇦ százalékos értéke, amelyet a referenciaévre vonatkoztatva az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából határoztak meg, és amelyet– amennyiben lehetséges – adott időtartamon belül kell teljesíteni; 

30.21.„⇨ átlagos ⇦ expozíciókoncentrációra vonatkozó ⇨ célkitűzés ⇦ kötelezettség”: ⌦ az elérendő ⌫ átlagexpozíció-mutató alapján meghatározott szintje, amelyet az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából állítottak fel , és amelyet egy adott időtartamon belül kell teljesíteni;

31.6.„kritikus szint”: ⌦ az a ⌫ tudományos ismeretek alapján meghatározott szint, amely felett egyes receptorokat – például fákat, egyéb növényeket, természetes ökológiai rendszereket az ember kivételével – közvetlen káros hatás érhet;

32.11.„tájékoztatási küszöbérték”: az a szint, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre a lakosság valamely különösen érzékeny csoportja ⌦ és veszélyeztetett csoportja ⌫ tekintetében, és amelynél azonnali és megfelelő tájékoztatásra van szükség;

33.10.„riasztási küszöbérték”: az a szint, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre a teljes lakosság tekintetében, és amelynél a tagállamoknak azonnali lépéseket kell tenniük;

7.    „tűréshatár”: a határérték azon százaléka, amellyel a határérték túlléphető az ezen irányelvben meghatározott feltételek teljesülése esetén; 

34.14.„hosszú távú célkitűzés”: az a szint, amelyet az emberi egészség és a környezet hatékony védelmének biztosítása érdekében hosszú távon el kell érni, kivéve, ha ez arányos intézkedésekkel nem teljesíthető;

35.15. „természetes forrásból származó hozzájárulások”: olyan szennyezőanyag-kibocsátások, amelyeket közvetlenül vagy közvetve nem emberi tevékenységek okoztak, többek között olyan természeti jelenségek, mint például a vulkánkitörések, szeizmikus tevékenységek, geotermikus mozgások, bozóttüzek, szélorkánok okozta események, tengeri porzó víz vagy a száraz régiókból a természetes eredetű por légköri felkeveredése vagy elszállítása;

36.8. „levegőminőségi tervek”: olyan tervek, amelyek a határértékek, vagy ⇨ az ózonra vonatkozó ⇦ célértékek ⇨ vagy az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek ⇦ elérése érdekében intézkedéseket határoznak meg;

⇩ új szöveg

37.„rövid távú cselekvési tervek”: olyan tervek, amelyek rövid távon meghozandó szükséghelyzeti intézkedéseket határoznak meg a riasztási küszöbértékek túllépése közvetlen kockázatának vagy időtartamának csökkentése érdekében;

38. „az érintett nyilvánosság”: a levegőminőségi előírások túllépése által érintett vagy várhatóan érintett, illetve az ezen irányelv szerinti kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban érdekelt nyilvánosság, ideértve az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket is;

39.„érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok”: azok a népességcsoportok, amelyek az átlagos népességnél jobban ki vannak téve a légszennyezésnek, mivel az egészségügyi hatásokra érzékenyebbek vagy kevésbé ellenállóak, illetve kevésbé képesek megvédeni magukat.

🡻 2008/50/EK

53. cikk

Felelősség

A tagállamok a megfelelő szinteken kijelölik a következőkért felelős illetékes hatóságokat és szerveket:

a)a környezeti levegő minőségének vizsgálata;

b)a mérési rendszerek (módszerek, berendezések, hálózatok és laboratóriumok) jóváhagyása;

c)a mérések pontosságának biztosítása;

⇩ új szöveg

d) a modellezési alkalmazások pontosságának biztosítása; 

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

ed)a vizsgálati módszerek elemzése;

fe)a minőségbiztosítási programok koordinálása a tagállam területén, amennyiben a Bizottság szervez a Közösség ⌦ az Unió ⌫ egészére kiterjedő ilyen programokat;

gf)más tagállamokkal és a Bizottsággal történő együttműködés;.

⇩ új szöveg

h)levegőminőségi tervek kidolgozása;

i)rövid távú cselekvési tervek kidolgozása.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

Adott esetben az illetékes hatóságok és szervek eleget tesznek az I. melléklet C. szakaszában leírtaknak.

64. cikk

A zónák és agglomerációk kijelölése

A tagállamok zónákat és agglomerációkat jelölnek ki területükön ⇨ , többek között levegőminőségi vizsgálatok és ellenőrzések céljából adott esetben az agglomerációk szintjén ⇦ . Valamennyi zónában és agglomerációban el kell végezni a levegőminőség vizsgálatát és kezelését.

II. FEJEZET

A KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINŐSÉGÉNEK ⌦ ÉS AZ ÜLEPEDÉSI ÉRTÉKEKNEK A ⌫ VIZSGÁLATA

1. SZAKASZ

A környezeti levegő minőségének vizsgálata a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok, a szálló por, az ólom, a benzol és a szén-monoxid tekintetében

7 5. cikk

Vizsgálati rendszer

(1)    A ⌦ környezeti levegőben található ⌫ kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok, a szálló por (PM10 és PM2,5), az ólom, a benzol, és a szén-monoxid ⌦ , az arzén, a kadmium, a nikkel, a benz(a)pirén) és az ózon ⌫ tekintetében a II. mellékletben A. szakaszában meghatározott felső és alsó vizsgálati küszöbértékeket kell alkalmazni.

Minden zónát és agglomerációt ezen vizsgálati küszöbértékek alapján osztályba kell sorolni.

(2)    Az ⌦ tagállamok legalább ötévenként felülvizsgálják az ⌫ (1) bekezdésben említett osztályba sorolást legalább ötévenként felül kell vizsgálni ⌦ az e bekezdésben ⌫ a II. melléklet B. szakaszában megállapított eljárásnak megfelelően. Az osztályba sorolást azonban gyakrabban felül kell vizsgálni a levegőszennyező anyagot kibocsátó és a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid ⌦ és ⌫ vagy adott esetben a nitrogén-oxidok, a szálló por (PM10 és PM2,5), az ólom, a benzol, és a szén-monoxid ⌦ , az arzén, a kadmium, a nikkel, a benzo(a)pirén vagy az ózon ⌫ környezeti koncentrációjára gyakorolt hatást módosító ható tevékenységek jelentős változása esetén.

B. A felső és alsó vizsgálati küszöbértékek túllépéseinek meghatározása

A felső és alsó ⌦ ⌫ vizsgálati küszöbértékek túllépéseit az előző öt év során mért koncentráció alapján kell meghatározni, amennyiben elegendő adat áll rendelkezésre. Egy vizsgálati küszöbértéket akkor kell túllépettnek tekinteni, ha azt az előző öt évből legalább három különböző évben túllépték.

Amennyiben ötnél kevesebb év adata áll csak rendelkezésre, a tagállamok a felső és alsó vizsgálati küszöbérték túllépésének meghatározására összevethetik az év rövidebb időszakaira vonatkozó, illetve a nagy valószínűséggel legjobban terhelt helyeken végzett, rövid időtartamú mérési kampányok eredményeit az emissziókataszterben található információkkal és a modellezésből szerzett adatok eredményeivel.

86. cikk

Vizsgálati kritériumok

(1)    Az 5. 7. cikkben említett szennyező anyagok tekintetében a tagállamoknak valamennyi zónájukban és agglomerációjukban – az ezen cikk (2), (3) és (4) ⇨ –(6) ⇦ bekezdésében és a IVIII. melléklettel összhangbanben .meghatározott kritériumoknak megfelelően – a környezeti levegő minőségével kapcsolatos vizsgálatokat kell végezniük.

(2)    A környezeti levegő minőségének vizsgálata céljából helyhez kötött méréseket kell alkalmazni valamennyi olyan zónában és agglomerációban, ahol az (1) bekezdésben említett szennyező anyagok szintje meghaladja az ezen szennyező anyagokra vonatkozó felső vizsgálati küszöbértéket. Ezen helyhez kötött méréseket modellezési technikákkal  ⇨ alkalmazásokkal ⇦ és/vagy indikatív mérésekkel ki lehet kiegészíteni ⇨ a levegőminőség vizsgálata és ⇦ annak érdekében, hogy azokezek megfelelő információkat nyújtsanak a környezeti levegő ⇨ légszennyező anyagok ⇦ minőségének térbeli eloszlásáról ⇨ és a helyhez kötött mérések térbeli reprezentativitásáról ⇦.

(3)    A környezeti levegő minőségének vizsgálatára ⇨ a helyhez kötött mérések mellett ⇦ irányuló helyhez kötött mérések, valamint modellezési technikák ⇨   alkalmazásokat kell használni ⇦ és/vagy indikatív mérések kombinációja alkalmazható valamennyi olyan zónában és agglomerációban, amelyekben az (1) bekezdésben említett szennyező anyagok szintje alacsonyabb, mint az ezen szennyező anyagokra megállapított felső vizsgálati küszöbérték ⇨ meghaladja az e szennyező anyagokra vonatkozóan  ⇦ ⇨ az I. melléklet 1. szakaszának 1. táblázatában meghatározott határértéket vagy az I. melléklet 2. szakaszában az ózonra vonatkozóan meghatározott határértéket ⇦ .

⇩ új szöveg

Ezeknek a modellezési alkalmazásoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a szennyező anyagok térbeli eloszlásáról és a helyhez kötött mérések térbeli reprezentativitásáról is.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(4)    A környezeti levegő minőségének vizsgálata céljából modellezési technikák  ⇨ alkalmazások, indikatív mérések, ⇦ vagy objektív becslési technikák, illetőleg mindkettő ⇨ ezek kombinációjának ⇦ alkalmazása elegendő valamennyi olyan zónában és agglomerációban, ahol a környezeti levegőben lévő, az (1) bekezdésben említett szennyező anyagok szintje alacsonyabb, mint az ezen szennyező anyagokra megállapított alsó vizsgálati küszöbérték.

⇩ új szöveg

(5) Ha a modellezés bármely határérték vagy ózonra vonatkozó célérték túllépését mutatja a helyhez kötött mérések által le nem fedett zónában, a túllépés rögzítését követő legalább egy naptári évben további helyhez kötött vagy indikatív méréseket kell alkalmazni az adott szennyező anyag koncentrációszintjének értékelésére.

🡻 2004/107/EK

⇨ új szöveg

4. cikk

Koncentrációk és ülepedési értékek a környezeti levegőben

(1)    A környezeti levegőben az arzén, a kadmium, a nikkel és a benz(a)pirén minőségének mérése valamennyi tagállam területén kötelező.

(2)    A (7) bekezdésben említett feltételeknek megfelelően a mérés a következő zónákban kötelező:

   a)    azok a zónák és agglomerációk, amelyekben az értékek a felső és alsó vizsgálati küszöbérték között vannak; és

   b)    egyéb zónák és agglomerációk, amelyekben az értékek túllépik a felső vizsgálati határértéket.

A környezeti levegő minőségével kapcsolatos megfelelő szintű információ biztosítására az előírt mérések kiegészíthetők modellezési technikákkal.

(3)    A környezeti levegő minőségének vizsgálatára a mérések (ideértve a IV. melléklet I. szakaszában hivatkozott időszakos méréseket is) és a modellezési módszerek együttesen is alkalmazhatók azon zónákban vagy agglomerációkban, ahol egy reprezentatív időtartam alatt, az értékek a II. melléklet II. szakaszában említett rendelkezéseknek megfelelően meghatározandó felső és alsó küszöbértékek között vannak.

(4)    Azokban a zónákban vagy agglomerációkban, amelyekben az értékek a II. melléklet II. szakaszában említett rendelkezéseknek megfelelően meghatározandó alsó vizsgálati küszöbérték alatt vannak, az értékek megállapíthatók kizárólag modellezéssel vagy kizárólag objektív becslési módszerek alkalmazásával.

(5)    Ahol a szennyező anyagokat mérni kell, a méréseket meghatározott helyszíneken vagy folyamatosan, vagy véletlen mintavétellel kell végezni; az értékek meghatározásához szükséges számú mérést kell végezni.

(6)    A környezeti levegőben található arzén, kadmium, nikkel és benz(a)pirén felső és alsó küszöbértékét a II. melléklet I. szakasza határozza meg. E cikk alkalmazásában minden zóna és agglomeráció besorolását legalább ötévente felül kell vizsgálni, az ezen irányelv II. mellékletének II. szakaszában meghatározott eljárásnak megfelelően. A besorolást korábban kell felülvizsgálni, ha az arzén, a kadmium, a nikkel és a benz(a)pirén környezeti levegőben mért koncentrációját befolyásoló körülményekben lényeges változás következik be.

(7)    A környezeti levegőben az arzén, a kadmium, a nikkel és a benz(a)pirén – célértékeknek való megfelelés megállapítását célzó – mérésére szolgáló mintavételi pontok kijelölésének követelményeit a III. melléklet I. és II. szakasza tartalmazza. Az egyes szennyező anyagok koncentrációjának helyhez kötött mérésére szolgáló mintavételi pontok minimális száma a III. melléklet IV. szakaszában szerepel, és a mintavételi pontokat minden zónában, illetve agglomerációban fel kell állítani, ahol a mérés kötelező, amennyiben a helyhez kötött mérés az egyetlen adatforrás.

(6)(8)    A környezeti levegőben található benz(a)pirén-hozzájárulás meghatározása érdekében korlátozott számú mérési helyszínen ⇨ mintavételi ponton ⇦ minden tagállam figyelemmel kísér más fontos policiklusos aromás szénhidrogéneket is. Ezek a mérések legalább a következő vegyületekre terjednek ki: benz(a)antracén, benz(b)fluorantén, benz(j)fluorantén, benz(k)fluorantén, indenol(1,2,3-cd)pirén és dibenz(a,h)antracén. Az e policiklusos aromás szénhidrogének figyelemmel kísérésére szolgáló helyszíneket ⇨ mintavételi pontjait ⇦ a benz(a)pirén mintavételi ⇨ pontjaival ⇦ helyszíneivel azonos helyre kell elhelyezni, és azokat úgy kell kiválasztani, hogy a földrajzi variációk és a hosszú távú tendenciák meghatározhatók legyenek. A III. melléklet I., II. és III. szakaszát kell alkalmazni.

⇩ új szöveg

(7) A 10. cikkben előírt ellenőrzés mellett a tagállamok adott esetben a III. melléklet D. pontjával és a VII. melléklet 3. szakaszával összhangban ellenőrzik az ultrafinom részecskék szintjét.

🡻 2008/50

(5)    A (2), (3) és (4) bekezdésben említett vizsgálatokon kívül méréseket kell végezni a levegőszennyezés jelentős forrásaitól távol eső vidéki háttérhelyszíneken, amely méréseknek információval kell szolgálniuk – legalább – a finom szálló por (PM2,5) teljes tömegkoncentrációjáról és kémiai fajlagos összetételéről éves átlagos alapon, és amely méréseket a következő kritériumok felhasználásával kell elvégezni:

a)minden 100000 km2-en egy mintavételi pontot kell felállítani;

b)minden tagállam felállít legalább egy mérőállomást vagy – a szomszédos tagállamokkal való megállapodás alapján – egy vagy több közös mérőállomást is felállíthat, amelyek a szükséges térbeli elosztás elérése érdekében lefedik a megfelelő szomszédos zónákat;

c)a figyelemmel kísérést adott esetben össze kell hangolni a nagy távolságra jutó légszennyező anyagok megfigyelésére és értékelésére létrehozott európai együttműködési program (EMEP) figyelemmelkísérési stratégiájával és vizsgálati programjával;

d)az I. melléklet A. és C. szakaszát a szálló por tömegkoncentrációjának méréseivel kapcsolatos adatminőségi célkitűzések vonatkozásában kell alkalmazni, a IV. mellékletet pedig teljes egészében kell alkalmazni.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a finom szálló por (PM2,5) kémiai összetételének mérésére használt mérési módszerekről.

🡻 219/2009/EU, 1. cikk és a melléklet 3.8. pontja (kiigazított szöveg)

(9) A koncentráció mértékétől függetlenül minden 100000 km2 -en egy háttér mintavételi pontot kell felállítani a környezeti levegőben található arzén, kadmium, nikkel, teljes gáznemű higany, benz(a)pirén és a (8) bekezdésben említett többi policiklusos aromás szénhidrogének, valamint a teljes arzén-, kadmium-, higany-, nikkel-, benz(a)pirén- és a (8) bekezdésben említett más policiklusos aromás szénhidrogén-kiülepedés időszakos mérésére. Minden tagállam legalább egy mérőállomást állít fel. A tagállamok ugyanakkor megállapodás alapján és a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárás szerint kidolgozott iránymutatásnak megfelelően egy vagy több, a szomszédos tagállamok egymás melletti zónáira kiterjedő közös mérőállomást állíthatnak fel a szükséges térbeli felbontás elérése érdekében. A finom részecskéből álló és gáznemű, két vegyértékű higany mérése is ajánlott. A vizsgálatot – adott esetben – össze kell hangolni az Európai Megfigyelő és Értékelő Program (EMEP) monitoringstratégiájával és mérési programjával. Az e szennyező anyagok figyelemmel kísérésére szolgáló mintavételi helyszíneket úgy kell kiválasztani, hogy a földrajzi variációk és a hosszú távú tendenciák meghatározhatók legyenek. A III. melléklet I., II. és III. szakaszát kell alkalmazni.

🡻 2004/107/EK

⇨ új szöveg

(8)(10)    Az ökológiai rendszerre gyakorolt regionális léptékű hatások vizsgálatára ⇨ , többek között az (EU) 2016/2284 irányelv alapján végzett megfigyeléssel összhangban –  ⇦ megfontolható a bioindikátorok alkalmazásaát ⇨ kell mérlegelni ⇦.

(11)    Azokban a zónákban és agglomerációkban, amelyekben a helyhez kötött mérésekből származó információt más forrásokból, így emissziókataszterekből, indikatív jellegű mérési módszerekből, valamint levegőminőségi modellekből származó információ is kiegészíti, a telepítendő helyhez kötött mérőállomások számának és az egyéb technikák térbeli felbontásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a légszennyező anyagok koncentrációját a III. melléklet I. szakasza és a IV. melléklet I. szakasza szerint meg lehessen határozni.

(12)    Az adatminőségi célkitűzéseket a IV. melléklet I. szakasza határozza meg. Amennyiben a vizsgálatot levegőminőségi modellek alkalmazásával végzik, a IV. melléklet II. szakaszát kell alkalmazni.

(13)    A környezeti levegőben található arzén, kadmium, higany, nikkel és policiklusos aromás szénhidrogének mintavételére és elemzésére vonatkozó referencia-módszereket az V. melléklet I., II. és III. szakasza határozza meg. Az V. melléklet IV. szakasza határozza meg a teljes arzén-, kadmium-, nikkel-, higany- és policiklusos aromás szénhidrogén-kiülepedés mérésére szolgáló referenciatechnikákat, továbbá az V. melléklet V. szakasza tartalmazza a levegőminőségi modellezési referenciatechnikákat, amennyiben ezek a technikák hozzáférhetők.

(14)    Az a dátum, ameddig a tagállamok a 96/62/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdése d) pontja szerinti előzetes levegőminőség-megállapításhoz alkalmazott módszerekről tájékoztatják a Bizottságot, azonos az ezen irányelv 10. cikkében említett dátummal.

🡻 219/2009/EU, 1. cikk és a melléklet 3.8. pontja

(15)    Bármely módosítást, amely az e cikkben és a II. melléklet II. szakaszában, valamint a III., a IV. és az V. mellékletben foglalt rendelkezéseknek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítását célozza, a Bizottság fogad el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 6. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen módosítások nem eredményezhetik a célértékek közvetlen vagy közvetett megváltoztatását.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

 ⇨ új szöveg

97. cikk

Mintavételi pontok

(1)    A környezeti levegőben lévő kén-dioxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok, szálló por (PM10, PM2,5), ólom, benzol, és szén-monoxid, ⌦ arzén, kadmium, nikkel, benzo(a)pirén ⌫ mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezkedését a IVIII. mellékletben felsorolt kritériumok felhasználásával ⌦ melléklettel összhangban ⌫ kell meghatározni.

⌦ Az ózon mérésére szolgáló mintavételi pontok elhelyezkedését a IV. mellékletben megállapított kritériumok alapján kell meghatározni. ⌫

(2)    Valamennyi olyan zónában vagy agglomerációban, ahol ⇨ a szennyező anyagok szintje meghaladja a II. mellékletben megállapított vizsgálati küszöbértéket, ⇦ a helyhez kötött mérések képezik a levegőminőség vizsgálatára vonatkozó egyedüli információforrást, az egyes megfelelő szennyező anyagokra vonatkozó mintavételi pontok száma nem lehet kevesebb a mintavételi pontoknak az V. III. melléklet A. szakaszában A. és C. pontjának 3. és 4. táblázatában meghatározott minimális számánál.

(3)    Azokban a zónákban és agglomerációkban azonban, ahol ⇨ a szennyező anyagok szintje meghaladja a II. mellékletben megállapított vizsgálati küszöbértékeket, de nem haladja meg az I. melléklet 1. szakaszának 1. táblázatában megállapított meghatározott határértékeket, az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott, ózonnal kapcsolatos célértékeket vagy az I. melléklet 3. szakaszában meghatározott kritikus szinteket, ⇦ a helyhez kötött mérések mintavételi pontjaiból származó információkat a modellezésből és/vagy indikatív mérésből származó információk is kiegészítik, a mintavételi pontoknak az V. melléklet A. szakaszában meghatározott összes ⇨ minimális ⇦ száma ⇨ a III. melléklet A. és C. pontjával összhangban ⇦ akár 50 %-kal csökkenthető, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)a kiegészítő módszerek ⇨ az indikatív mérések és a modellezés ⇦ elegendő információt nyújtanak a levegő minőségének a határértékek ⇨ , az ózonra vonatkozó célértékek, a kritikus szintek, a tájékoztatási küszöbértékek és ⇦ vagy a riasztási küszöbértékek tekintetében történő vizsgálatához, valamint megfelelő információt a lakosság tájékoztatásához⇨ , a helyhez kötött mintavételi pontok által biztosított információkon felül ⇦;

b)a létesítendő mintavételi pontok száma és az egyéb ⇨ indikatív mérések és modellezési ⇦ technikák térbeli eloszlása elegendő a relevánsmegfelelő szennyező anyagok koncentrációjának az I. melléklet A. és B. szakaszában pontjában meghatározott adatminőségi célkitűzésekkel összhangban történő megállapításához, és lehetővé teszi, hogy a vizsgálati eredmények megfeleljenek az I. V. melléklet D.B. szakaszában  pontjában meghatározott kritériumoknak.;

⇩ új szöveg

c) az indikatív mérések száma megegyezik a helyettesített helyhez kötött mérések számával, és az indikatív mérések időtartama naptári évenként legalább két hónap;

d) az ózon tekintetében a nitrogén-dioxidot a IV. melléklet B. szakaszában említett vidéki hátterű ózonmérő-állomások kivételével minden fennmaradó ózonmérő mintavételi ponton mérik.

(4) Egy vagy több, a VII. melléklet 2. szakaszának A. pontjában meghatározott megfigyelési célkitűzéshez igazított mintavételi pontot kell létesíteni a tagállamok területén, hogy adatokat szolgáltassanak az említett szakasz B. pontjában felsorolt ózonelőanyagoknak az említett szakasz C. pontjával összhangban meghatározott helyszíneken mért koncentrációjáról.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(5)(4)    Minden tagállam – a IV.III. melléklettel összhangban – biztosítja, hogy a PM2,5-re ⇨ és a NO2-ra ⇦ vonatkozó átlagexpozíció-mutatók ⌦ kiszámításához használt eloszlás ⌫alapjául szolgáló mintavételi pontok eloszlása és száma megfelelően tükrözze a lakosság általános expozícióját. A mintavételi pontok száma nem lehet kevesebb az V. III. melléklet B. pontjánakszakaszának alkalmazása révén meghatározottnál.

(6) A levegő minőségének a határértékek ⇨ és az ózonra vonatkozó célértékek ⇦ tekintetében történő vizsgálatánaka során figyelembe kell vennie a modellezőésből ⇨ alkalmazásokból ⇦ és/vagy az indikatív mérésből ⌦ mérésekből ⌫ származó eredményeket.

⇩ új szöveg

(7)    Azok a mintavételi pontok, ahol a megelőző 3 évben az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott határértékek túllépését rögzítették, nem helyezhetők át, kivéve, ha az áthelyezésre különleges körülmények, többek között területfejlesztés miatt van szükség. A mintavételi pontokat a térbeli reprezentativitásuk területén belül kell áthelyezni, modellezési eredmények alapján.

🡻 2008/50

(4)    A Bizottság figyelemmel kíséri a mintavételi pontok kiválasztási kritériumainak tagállamok általi alkalmazását annak érdekében, hogy elősegítse ezen kritériumok összehangolt alkalmazását az Európai Unión belül.

⇩ új szöveg

10. cikk

Megfigyelési szuperhelyszínek

(1)    Minden tagállam 10 millió lakosonként legalább egy megfigyelési szuperhelyszínt hoz létre városi háttérű helyszínen. A 10 millió főnél kevesebb lakossal rendelkező tagállamok legalább egy megfigyelési szuperhelyszínt hoznak létre városi háttérű helyszínen.

Minden tagállam 100 000 km2 -enként legalább egy megfigyelési szuperhelyszínt hoz létre vidéki háttérű helyszínen. A 100 000 km2-nél kisebb területű tagállamok legalább egy megfigyelési szuperhelyszínt hoznak létre városi háttérű helyszínen.

(2)    A megfigyelési szuperhelyszínek elhelyezkedését városi és vidéki hátterű helyszínekre vonatkozóan a IV. melléklet B. pontjával összhangban kell meghatározni.

(3)    Minden olyan mintavételi pont, amely megfelel a IV. melléklet B. és C. pontjában meghatározott követelményeknek, és amelyet megfigyelési szuperhelyszínen létesítettek, figyelembe vehető az érintett szennyező anyagok mintavételi pontjainak minimális számára vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott követelmények teljesítése céljából.

(4)    A tagállamok egy vagy több szomszédos tagállammal megállapodva egy vagy több közös megfigyelési szuperhelyszínt hozhatnak létre az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében. Ez nem érinti az egyes tagállamok azon kötelezettségét, hogy legalább egy megfigyelési szuperhelyszínt hozzanak létre városi háttérű helyszínen és egy megfigyelési szuperhelyszínt vidéki háttérű helyszínen.

(5)    A városi hátterű helyszíneken található valamennyi megfigyelési szuperhelyszín esetében a méréseknek magukban kell foglalniuk az ultrafinom részecskék méreteloszlására és a szálló por oxidációs potenciáljára vonatkozó helyhez kötött vagy indikatív méréseket.

(6)    A városi és vidéki hátterű helyszíneken található valamennyi megfigyelési szuperhelyszín esetében a méréseknek legalább a következőket kell magukban foglalniuk:

a) a szálló por (PM10 és PM2,5), a nitrogén-dioxid (NO2), az ózon (O3), a korom, az ammónia (NH3) és az ultrafinom részecskék helyhez kötött mérései.

b) a finom szálló por (PM2,5) helyhez kötött vagy indikatív mérései, amelyeknek információval kell szolgálniuk – legalább – a finom szálló por teljes tömegkoncentrációjáról és kémiai fajlagos összetételéről éves átlagos alapon, a VII. melléklet 1. szakaszával összhangban;

c) az arzén, a kadmium, a nikkel, a teljes gáznemű higany, a benz(a)pirén és a 8. cikk (6) bekezdésében említett más policiklusos aromás szénhidrogének, valamint az arzén, a kadmium, a higany, a nikkel, a benz(a)pirén és a 8. cikk (6) bekezdésében említett más policiklusos aromás szénhidrogének teljes kiülepedésének helyhez kötött vagy indikatív mérései, a koncentráció szintjétől függetlenül.

(7) A finom részecskékből álló és gáznemű, két vegyértékű higanyra vonatkozó méréseket a városi és vidéki hátterű helyszíneken található szuperhelyszíneken is el lehet végezni.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(8)c)    Aa figyelemmel kísérést adott esetben össze kell hangolni a nagy távolságra jutó légszennyező anyagok megfigyelésére és értékelésére létrehozott európai együttműködési program (EMEP) figyelemmelkísérési stratégiájával és vizsgálati programjával ⇨ , az Aerosols, Clouds, and Trace gases Research Infrastructure (légköri aeroszol, felhő- és nyomgázkutatási infrastruktúra) elnevezésű projekttel (ACTRIS), és légszennyezés hatásainak az (EU) 2016/2284 irányelv keretében vállalt megfigyelésével. ⇦ ; 

11 8. cikk

Mérési referenciamódszerek ⌦ és adatminőségi célkitűzések ⌫ 

(1)    A tagállamoknak alkalmazniuk kell a VI. melléklet A. és C. szakaszában A. és C. pontjában meghatározott mérési referencia-módszereket és kritériumokat.

(2)    ⌦ Ugyanakkor ⌫ aA VI. melléklet B., C., D. és E. pontjában szakaszában megállapított feltételek teljesülése esetén más mérési módszerek is alkalmazhatók.

⇩ új szöveg

(2)    A levegőminőségi adatoknak meg kell felelniük az V. mellékletben meghatározott adatminőségi célkitűzéseknek.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2. SZAKASZ

A környezeti levegő vizsgálata az ózon tekintetében

9. cikk

Vizsgálati kritériumok

(1)    Helyhez kötött méréseket kell végezni abban a zónában vagy agglomerációban, ahol az ózon koncentrációja az előző öt mérési év bármelyikében meghaladta a VII. melléklet C. szakaszában meghatározott hosszú távú célkitűzések szerinti értékeket.

(2)    Amennyiben öt évnél rövidebb időre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, a tagállamok összegezhetik a rövid idejű – a valószínűsíthetően legmagasabb szint szerinti időpontban és helyen elvégzett – mérési kampányok eredményeit az emissziókataszterekből és a modellezésből származó eredményekkel annak meghatározása céljából, hogy az (1) bekezdésben említett hosszú távú célkitűzések szerinti értékeket túllépték-e ezen ötéves időtartam alatt.

10. cikk

Mintavételi pontok

(1)    Az ózon mérésére szolgáló mintavételi pontok helyzetét a VIII. mellékletben megállapított kritériumok felhasználásával kell meghatározni.

(2)    Minden olyan zónában vagy agglomerációban, ahol a mérés a levegő minőségének vizsgálatára vonatkozó egyedüli információforrás, az ózon helyhez kötött mérésére szolgáló mintavételi pontok száma nem lehet kevesebb a mintavételi pontoknak a IX. melléklet A. szakaszában meghatározott minimális számánál.

(3)    Azokban a zónákban és agglomerációkban azonban, ahol a helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontokból származó információkat a modellezésből és/vagy indikatív mérésekből származó információk is kiegészítik, a mintavételi pontoknak a IX. melléklet A. szakaszában meghatározott számát csökkenteni lehet, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

   a)    a kiegészítő módszerek elegendő információt nyújtanak a levegő minőségének a célértékek, a hosszú távú célkitűzések, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékek tekintetében történő vizsgálatához;

   b)    a létesítendő mintavételi pontok száma és az egyéb technikák térbeli eloszlása elegendő az ózon koncentrációjának az I. melléklet A. szakaszában meghatározott adatminőségi célkitűzésekkel összhangban történő megállapításához és lehetővé teszi, hogy a vizsgálati eredmények megfeleljenek az I. melléklet B. szakaszában meghatározott kritériumoknak;

   c)    minden zónában vagy agglomerációban legalább kétmillió lakosra vagy 50000 km2-re egy mintavételi pontnak kell esnie attól függően, hogy melyik lehetőség eredményez több mintavételi pontot, de a mintavételi pontok száma zónánként vagy agglomerációként nem lehet kevesebb egynél;

   d)    a nitrogén-dioxidot a VIII. melléklet A. szakaszában említett vidéki hátterű mérőállomások kivételével minden fennmaradó mintavételi ponton mérik.

A levegő minőségének a célértékek tekintetében történő vizsgálatához figyelembe kell venni a modellezésből és/vagy az indikatív mérésből származó eredményeket.

(5)    Azokban a zónákban vagy agglomerációkban, ahol a koncentráció az előző öt mérési év mindegyike során a hosszú távú célkitűzések szerinti értékek alatt maradt, a helyhez kötött mérésekre szolgáló mintavételi pontok számát a IX. melléklet B. szakaszának megfelelően kell meghatározni.

(6)    Minden tagállam biztosítja, hogy területén legalább egy olyan mintavételi pontot felállítsanak és üzemeltessenek, amely a X. mellékletben felsorolt ózonelőanyagok koncentrációjáról szolgáltat adatokat. Minden tagállam – a X. mellékletben megállapított célkitűzések és módszerek figyelembevételével – meghatározza az ózonelőanyagok mérésére szolgáló mérőállomások számát és helyét.

11. cikk

Mérési referencia-módszerek

(1)    A tagállamok alkalmazzák az ózon mérésére szolgáló – a VI. melléklet A. szakaszának 8. pontjában meghatározott – referencia-módszert. A VI. melléklet B. szakaszában megállapított feltételek teljesülése esetén más mérési módszerek is alkalmazhatók.

(2)    Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot a X. mellékletben felsorolt illékony szerves vegyületek (VOC) mintavételére és mérésére alkalmazott módszerekről.

III. FEJEZET

A KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINŐSÉGÉNEK KEZELÉSE

12. cikk

A határértékeknél ⌦ , az ózonnal kapcsolatos célértéknél és az átlagos expozíciós koncentrációra vonatkozó célkitűzéseknél ⌫ alacsonyabb ⌦ , de a vizsgálati küszöbértéket meghaladó ⌫ szintek esetén alkalmazandó követelmények

(1) Azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ⌦ szálló por (⌫ PM10,és PM2,5) ólom, benzol, és szén-monoxid ⇨ , arzén, kadmium, nikkel és benz(a)pirén ⇦ szintje a XI. és a XIV. mellékletben az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott megfelelő határértékek alatt van, a tagállamoknak az említett szennyező anyagok szintjét a határérték alatt kell tartaniuk, és törekedniük kell a környezeti levegő minőségének a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető legmagasabb szintjének megőrzésére.

18. cikk

Az olyan zónákra és agglomerációkra vonatkozó követelmények, ahol az ózonkoncentráció megfelel a hosszú távú célkitűzéseknek

(2) A tagállamok a hosszú távú célkitűzések szerinti értékek alatt tartják az ózonszintet azon zónákban és agglomerációkban, ahol az ózonszintek ⇨ az ózonra vonatkozó célérték alatt vannak  ⇦ megfelel ezen célkitűzéseknek, a tagállamok ⇨ meghozzák a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az említett szinteket az ózonra vonatkozó célérték alatt tartsák, és igyekeznek elérni az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott hosszú távú célkitűzéseket, ⇦ amennyiben bizonyos tényezők – köztük az ózonszennyezés országhatárokon átterjedő jellege és a meteorológiai feltételek – ezt ⌦ ⌫ lehetővé teszik, ⇨ és feltéve, hogy a szükséges intézkedések nem járnak aránytalan költséggel.⇦ 

⇩ új szöveg

(3) Az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 szintű területi egységekben, ahol a PM2,5 és a NO2 átlagos expozíciós mutatói nem érik el az e szennyező anyagokra vonatkozóan az I. melléklet 5. szakaszában meghatározott átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzések értékét, a tagállamoknak e szennyező anyagok szintjét az átlagos expozíciókoncentrációs célkitűzések alatt tartják.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(4) valamint ⌦ A tagállamok ⌫ ⇨ arra törekszenek, hogy elérjék és ⇦ arányos intézkedések révén megőrzikmegőrizzék a környezeti levegő minőségének a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető legmagasabb szintjét és a környezet, valamint az emberi egészség magas szintű védelmét ⇨ , a WHO által közzétett levegőminőségi iránymutatásokkal összhangban és a szinteket a II. mellékletben meghatározott vizsgálati küszöbértékek alatt tartsák ⇦.

13. cikk

Az emberi egészség védelme érdekében meghatározott határértékek, ⌦ ózonra vonatkozó célértékek ⌫ és ⌦ átlagos expoíciócsökkentési kötelezettség ⌫ riasztási küszöbértékek 

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy zónáikban és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, ⇨ nitrogén-dioxid, szálló por (⇦ PM10, ⇨ és PM2,5), ⇦ ólom ⇨ , benzol, ⇦ és szén-monoxid ⇨ , arzén, kadmium, nikkel és benzo(a)pirén⇦ szintje nem lépi túl ne lépje túl az I.  XI. mellékletben 1. szakaszában meghatározott határértékeket.

A nitrogén-dioxid és a benzol tekintetében a XI. mellékletben meghatározott határértékeket az ott meghatározott időponttól kezdődően nem lehet túllépni. 

17. cikk

Az olyan zónákra és agglomerációkra vonatkozó követelmények, ahol az ózonkoncentráció túllépi a célértékeket és a hosszú távú célkitűzéseket

(2)(1). ⇨ Az ózon tekintetében ⇦ aA tagállamok minden szükséges, aránytalanul magas költséggel nem járó intézkedést ⌦ megtételével biztosítják ⌫ megtesznek annak biztosítására, hogy ⌦ a zónán belül a szintek ne haladják meg ⌫ elérjék az ⇨ ózonra vonatkozóan ⇦ ⌦ az I. melléklet B. pontjának 2. szakaszában meghatározott ⌫ célértékeket és hosszú távú célkitűzéseket.

15. cikk

A PM2,5-expozíciónak az emberi egészség védelme érdekében meghatározott csökkentésére vonatkozó nemzeti cél

(3)(1).    A tagállamok ⌦ biztosítják, hogy ⌫ minden szükséges, aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést megtesznek a PM2,5 expozíció csökkentése érdekében, abból a célból, hogy a XIV. melléklet B. szakaszában ⇨ a NUTS 1 szintű területi egységeikben teljesítsék ⇦ ⌦ az I. melléklet B. pontjának 5. szakaszában ⌫ meghatározott, nemzeti  ⇨ a PM2,5-re és a No2-ra vonatkozó átlagos ⇦ expozíciócsökkentési célt az ott meghatározott évig teljesítsék ⇨ kötelezettségeket, amennyiben az értékek meghaladják az I. melléklet C. pontjának 5. szakaszában meghatározott átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzéseket ⇦.

(4). Ezen követelmények ⌦ Az (1), a (2) és a (3) bekezdés ⌫ betartását a IV. III. mellékletnek megfelelően kell vizsgálni.

(5) Az PM2,5-re vonatkozó átlagexpozíció-mutatókat ⌦ ⌫ az I.XIV. melléklet 5. A. szakaszávalnak A. pontjával összhangban kell értékelni.

(6) Az IXI. mellékletben 1. szakaszának 1. táblázatában ⇨ a határértékek elérésére vonatkozóan ⇦ meaghatározott tűréshatár ⇨ határidő ⇦ a 22. cikk (3) bekezdésével és a 23. cikk (1) bekezdésével 18. cikkel összhangban ⇨ elhalasztható ⇦ alkalmazandó.

⇩ új szöveg

(7)    Azok a tagállamok, amelyek az EUMSZ 193. cikkével összhangban szigorúbb levegőminőségi előírásokat vezetnek be, ezen előírásokról az elfogadásukat követő három hónapon belül értesítik a Bizottságot. Az értesítéshez magyarázatot kell csatolni az említett levegőminőségi előírások megállapításának módjáról és a felhasznált tudományos információkról.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

14. cikk

Kritikus szintek ⌦ a növényzet és a természetes ökoszisztémák védelmére vonatkozóan ⌫

(1) A tagállamok biztosítják az IXIII. mellékletben 3. szakaszában meghatározott és a IVIII. melléklet A. szakasza b) pontjának megfelelően vizsgált kritikus szintek betartását.

(2)    Amennyiben a levegő minőségének vizsgálatára vonatkozó egyedüli információforrás a helyhez kötött mérésekből származó információ, a mintavételi pontok száma nem lehet kevesebb az V. melléklet C. szakaszában meghatározott minimális számnál. Amennyiben ezeket az információkat indikatív mérések vagy modellezések is kiegészítik, a mintavételi pontok minimális számát legfeljebb 50 %-kal lehet csökkenteni, feltéve, hogy a megfelelő szennyező anyag vizsgált koncentrációját az I. melléklet A. szakaszában meghatározott adatminőségi célkitűzésekkel összhangban meg lehet állapítani.

🡻 2004/107/EK

3. cikk

Célértékek

(1)    A tagállamok minden szükséges, aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a környezeti levegőben a 4. cikk szerint mért arzén-, kadmium-, nikkel- és a policiklusos aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére szolgáló benz(a)pirén-koncentráció 2012. december 31-től ne haladja meg az I. mellékletben meghatározott célértékeket.

(2)    A tagállamok összeállítják azon zónák és agglomerációk listáját, amelyekben az arzén, a kadmium, a nikkel és a benz(a)pirén szintje a vonatkozó célértékek alatt van. A tagállamok ezen szennyező anyagok szintjét ezekben az zónákban és agglomerációkban a vonatkozó célértékek alatt tartják, és törekednek a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő legjobb környezeti levegőminőség megtartására.

(3)    A tagállamok összeállítják azon zónák és agglomerációk listáját, amelyekben a valós értékek túllépik az I. mellékletben meghatározott célértékeket.

Ezekben a zónákban és agglomerációkban a tagállamok meghatározzák a célértéktúllépés területeit és a túllépéshez hozzájáruló forrásokat. Az érintett területeken a tagállamoknak igazolniuk kell minden szükséges, aránytalanul magas költségekkel nem járó, elsődlegesen a meghatározó kibocsátási forrásokra irányuló, a célértékek betartása érdekében tett intézkedés megtételét. A 96/61/EK irányelv hatálya alá tartozó ipari létesítmények esetében ez az említett irányelv 2. cikke (11) bekezdésében meghatározott elérhető legjobb technikák alkalmazását jelenti.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

16. cikk

Az emberi egészség védelme érdekében meghatározott PM2,5-célérték és -határérték

(1)    A tagállamok minden szükséges, aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a környezeti levegő PM2,5-koncentrációja a XIV. melléklet D. szakaszában meghatározott időponttól kezdődően ne lépje túl az ott meghatározott célértéket.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy a környezeti levegő PM2,5-koncentrációja zónáikban és agglomerációikban a XIV. melléklet E. szakaszában meghatározott időponttól kezdődően ne lépje túl az ott meghatározott határértéket. Ezen követelmény betartását a III. mellékletnek megfelelően kell vizsgálni.

(3)    A XIV. melléklet E. szakaszában meghatározott tűréshatár a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban alkalmazandó.

1519. cikk

A ⌦ riasztási vagy ⌫ tájékoztatási vagy riasztási küszöbértékek ⌦ meghaladása ⌫ meghaladásakor hozandó intézkedések

(1)(2) A környezeti levegőben lévő kén-dioxid,  és nitrogén-dioxid ⇨ , és szálló por (PM10 PM2,5) ⇦ koncentrációjának riasztási küszöbértékei az IXII. melléklet 4. szakaszának A. pontjában szakaszában kerültek meghatározásra.

⇩ új szöveg

(2) Az ózonra vonatkozó riasztási és tájékoztatási küszöbérték az I. melléklet 4. szakaszának B. pontjában meghatározott küszöbérték.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(3) A XII. mellékletben meghatározott tájékoztatási küszöbérték vagy az ugyanezen mellékletben ⌦ Az I. melléklet 4. szakaszában ⌫ meghatározott bármelyik riasztási ⌦ küszöbérték vagy tájékoztatási ⌫ küszöbérték túllépésekor esetén a tagállamok ⇨ legkésőbb néhány órán belül, különféle média- és kommunikációs csatornákon keresztül, széles körű nyilvánosságot biztosítva ⇦ megteszik a szükséges lépéseket a nyilvánosság tájékoztatása érdekében, amely történhet rádió, televízió, nyomtatott sajtó vagy internet útján.

⇩ új szöveg

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság a IX. melléklet 2. és 3. pontjával összhangban a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjon a riasztási vagy tájékoztatási küszöbértékek tényleges vagy előrejelzett túllépéséről.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

1620. cikk

Természetes forrásokból származó hozzájárulások

(1)    A tagállamok egy adott évre vonatkozóan továbbítják a Bizottságnak ⇨ azonosíthatják: ⇦ ⇨ ⇦

a) azon zónákat és agglomerációk listáit, ahol az egy adott szennyező anyagra vonatkozó határértékek túllépése természetes forrásokból származó hozzájárulásoknak tulajdonítható; ⌦ és ⌫

⇩ új szöveg

b) azon NUTS 1 területi egységeket, ahol az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek által meghatározott szint túllépése természetes forrásoknak tulajdonítható.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(2) A tagállamok ⇨ a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett ilyen zónák és NUTS 1 területi egységek listáit, ⇦ biztosítják a koncentrációra és a forrásokra vonatkozó információkat, valamint az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a túllépések természetes forrásoknak tulajdoníthatók.

(3)(2).    Amennyiben a Bizottságot az (1) (2) bekezdésnek megfelelően tájékoztatták egy természetes forrásnak tulajdonítható túllépésről, ezt a túllépést nem kell az ezen irányelv szerinti túllépésnek tekinteni.

(3)    A Bizottság 2010. június 11-ig iránymutatásokat tesz közzé a természetes forrásoknak tulajdonítható túllépések bemutatására és azok figyelmen kívül hagyására vonatkozóan.

1721. cikk

A közutak téli homokszórásának és ⌦ téli ⌫ sózásának tulajdonítható túllépések

(1)    A tagállamok ⇨ egy adott évre vonatkozóan ⇦ kijelölhetik ⌦ azonosíthatják ⌫ azokat a zónákat vagy agglomerációkat, ahol a környezeti levegő a közutak téli homokszórását vagy ⌦ téli ⌫ sózását követő felkeveredés miatt túllépi a PM10-re vonatkozó határértékeket.

(2)    A tagállamok továbbítják a Bizottságnak ⌦ rendelkezésére bocsátják ⌫ az ilyen zónák vagy agglomerációk listáját ⇨ az (1) bekezdésben foglaltak szerint, ⇦ az ⇨ ilyen zónákban⇦ Ott előforduló PM10-koncentrációra és PM10-forrásokra vonatkozó információkkal együtt.

(3)    A Bizottságnak a 27. cikkel összhangban történő tájékoztatásakor a tagállamok ⌦ bizonyítékkal szolgálnak arra ⌫ benyújtják a szükséges bizonyítékokat annak igazolására ⌦ is ⌫, hogy minden túllépés a szálló por ilyen fajta felkeveredésének tulajdonítható, és hogy észszerű intézkedések meghozatalára került sor ⌦ az ilyen ⌫ a koncentráció csökkentése céljából.

(3)(4)    A 1620. cikk sérelme nélkül az ezen cikk (1) bekezdésében említett zónák vagy agglomerációk esetében a tagállamoknak kizárólag akkor kell kidolgozniuk a 1923. cikkben meghatározott levegőminőségi terveket, amennyiben a túllépések a közutak téli homokszórásától vagy ⌦ téli  ⌫ sózásától eltérő PM10-forrásoknak tulajdoníthatók.

(5)    A Bizottság 2010. június 11-ig iránymutatásokat tesz közzé a pornak a közutak téli homokszórását és sózását követő felkeveredéséből származó hozzájárulások meghatározására vonatkozóan.

1822. cikk

A ⇨ határidő ⇦ határidők betartásának elhalasztása és bizonyos határértékek alkalmazásának kötelezettsége alóli mentesség

(1)    Amennyiben egy adott zónában vagy agglomerációban ⇨ a szálló porra (PM10 és PM2,5) vagy ⇦ a nitrogén-dioxidra vagy a benzolra vonatkozó határértékeknek való megfelelés ⇨ a helyszínre jellemző terjedési jellegzetességek, hegyrajzi peremfeltételek, kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg miatt ⇦ nem teljesíthető az IXI. mellékletben 1. szakaszának 1. táblázatában meghatározott határidőig, a tagállam ezen határidőket ⇨ e határidőt egyszer ⇦ legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az adott zóna vagy agglomeráció tekintetében, feltéve, hogy ⌦ az alábbi feltételek teljesülése esetén: ⌫ 

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

a) azon zóna vagy agglomeráció vonatkozásában, amelyre a halasztás vonatkozik, a 23. cikknek 19. cikk (4) bekezdésével összhangban ⌦ és a 19. cikk (5)–(7) bekezdésben felsorolt követelményeknek ⌫ megfelelően a levegőminőségi terv készül;

b)az ⌦ a) pontban említett ⌫ levegőminőséggel kapcsolatosi ezen tervet a VIIIXV. melléklet B. szakaszában felsorolt, az érintett szennyező anyagokkal kapcsolatos információkkal kell kiegészíteni, valamint a tervnek be kell mutatnia, hogy ⇨ a határértékek feletti túllépési időszakokat hogyan korlátozzák a lehető legrövidebbre ⇦ milyen módon valósítja meg a határértékek betartását az új határidő előtt;.

⇩ új szöveg

c)az a) pontban említett levegőminőségi terv felvázolja, hogy a nyilvánosságot és különösen az érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat hogyan tájékoztatják a halasztásnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt következményeiről;

d)az a) pontban említett levegőminőségi terv felvázolja, hogy a – többek között a releváns nemzeti és uniós finanszírozási programokon keresztül biztosított – további finanszírozást hogyan fogják mozgósítani a levegőminőség javításának felgyorsítására abban az övezetben, amelyre a halasztás vonatkozik;

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(2)    Amennyiben egy adott zónában vagy agglomerációban a PM10 vonatkozásában a XI. mellékletben meghatározott határértékeket a helyszínre jellemző terjedési jellegzetességek, a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg miatt nem lehet teljesíteni, a tagállamok 2011. június 11-ig mentesülnek ezen határértékek alkalmazásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy teljesítik az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket, és a tagállam igazolja, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten minden szükséges intézkedést meghoztak a határidők betartása érdekében.

(3)    Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy az egyes szennyező anyagokra vonatkozó határértéket ne lépjék túl az érintett szennyező anyagokra vonatkozó, a XI. mellékletben meghatározott maximális tűréshatárnál nagyobb értékkel.

(2)(4).    A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy véleményük szerint hol alkalmazandó az (1) és a (2) ⌦ ⌫ bekezdés, valamint továbbítják az (1) bekezdésben említett, a levegőminőségi tervet, beleértve ⌦ és ⌫ a Bizottság számára annak megvizsgálásához szükséges, valamennyi vonatkozó információt is, hogy a ⇨ halasztás említett indoka jogos-e és ⇦ megfelelő ⌦ az említett bekezdésben meghatározott ⌫ feltételeket teljesítették-e. A Bizottság a vizsgálatában figyelembe veszi a tagállamok által tett intézkedéseknek a tagállamokban a környezeti levegő minőségére gyakorolt jelenlegi és jövőbeni becsült hatását, valamint az jelenlegi közösségi ⌦ uniós ⌫ intézkedések és a Bizottság által a későbbiekben javasolt, tervezett közösségi intézkedések környezeti levegő minőségére gyakorolt becsült hatását.

Amennyiben a Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül nem emel kifogást, az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazásának megfelelő feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.

A Bizottság – kifogások esetén – arra kötelezheti a tagállamokat, hogy azok új levegőminőségi terveket biztosítsanak, vagy a meglévőket igazítsák ki.

IV. FEJEZET

TERVEK

1923. cikk

A levegőminőségi tervek

(1)    Amennyiben adott zónákban a környezeti levegőben található szennyező anyagok szintje túllépi XI. és XIV. mellékletben meghatározott ⇨ az I. melléklet 1. szakaszában megállapított valamely ⇦ határértéket, vagy célérték teljesítése céljából a tagállamok biztosítják az olyan zónákra és agglomerációkra vonatkozó ⇨ a lehető leghamarabb és legfeljebb a határérték-túllépés rögzítésének naptári évét követő két éven belül ⇦ levegőminőségi terveket ⌦ dolgoznak ki. ⌫ ⇨ E levegőminőségi tervek megfelelő intézkedéseket állapítanak meg ⇦ ⌦ az érintett ⌫kidolgozását , ahol a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok szintje túllép bármilyen határértéket elérésére, vagy célértéket, valamint az ezekhez kapcsolódó bármilyen megfelelő tűréshatárt. ⇨ és arra, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen, és semmi esetre se haladja meg az első túllépés jelentésének naptári évétől számított három évet. ⇦

⇩ új szöveg

Amennyiben a levegőminőségi terv kidolgozását követő harmadik naptári évben továbbra is fennáll valamely határérték túllépése, a tagállamok aktualizálják a levegőminőségi tervet és az abban foglalt intézkedéseket, és a következő naptári évben további és szigorúbb intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.

(2) Amennyiben egy adott NUTS 1 területi egységben a környezeti levegőben lévő szennyező anyagok szintje meghaladja az ózonra vonatkozóan az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott célértéket, a tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb két évvel azt a naptári évet követően, amelyben az ózonra vonatkozó célérték túllépését rögzítették, levegőminőségi terveket készítenek ezekre a NUTS 1 területi egységekre vonatkozóan. A levegőminőségi tervekben megfelelő intézkedéseket kell meghatározni az ózonra vonatkozó célérték elérése és a túllépés időtartamának a lehető legrövidebbre korlátozása érdekében.

Amennyiben a levegőminőségi terv kidolgozását követő ötödik naptári évben a releváns NUTS 1 területi egységben továbbra is fennáll az ózonra vonatkozó célérték túllépése, a tagállamok aktualizálják a levegőminőségi tervet és az abban foglalt intézkedéseket, és a következő naptári évben további és szigorúbb intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.

Azon NUTS 1 területi egységek esetében, ahol az ózonra vonatkozó célértéket túllépik, a tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2016/2284 irányelv 6. cikke szerint elkészített releváns nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program tartalmazzon intézkedéseket az említett túllépések kezelésére.

(3) Amennyiben egy adott NUTS 1 területi egységben meghaladják az I. melléklet 5. szakaszában megállapított átlagos expoziócsökkentési kötelezettséget, a tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb két évvel azt a naptári évet követően, amelyben az átlagos expoziócsökkentési kötelezettség túllépését rögzítették, levegőminőségi terveket készítenek ezekre a NUTS 1 területi egységekre vonatkozóan. A levegőminőségi tervekben megfelelő intézkedéseket kell meghatározni az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség elérése és a túllépés időtartamának a lehető legrövidebbre korlátozása érdekében.

Amennyiben a levegőminőségi terv kidolgozását követő ötödik naptári évben továbbra is fennáll az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség túllépése, a tagállamok aktualizálják a levegőminőségi tervet és az abban foglalt intézkedéseket, és a következő naptári évben további és szigorúbb intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.

(4) Amennyiben [kérjük illesszék be az évet: az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 2. év]-tól/-től 2029. december 31-ig egy zónában vagy NUTS 1 területi egységben a szennyező anyagok szintje meghaladja az I. melléklet 1. szakaszának 1. táblázatában meghatározott, 2030. január 1-jéig elérendő határértéket, a tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb két évvel azt a naptári évet követően, amelyben a túllépést rögzítették, levegőminőségi tervet készítenek az érintett szennyező anyagra vonatkozóan, hogy a megvalósítási határidő lejártáig elérjék a vonatkozó határértékeket vagy ózonra vonatkozó célértékeket.

Amennyiben ugyanarra a szennyező anyagra vonatkozóan a tagállamoknak e bekezdéssel összhangban levegőminőségi tervet, valamint a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban levegőminőségi tervet kell készíteniük, a tagállamok a 19. cikk (5), (6) és (7) bekezdésével összhangban kombinált levegőminőségi tervet dolgozhatnak ki, és a VIII. melléklet 5. és 6. pontjában előírtak szerint információt szolgáltathatnak az egyes határértékeknek való megfelelés elérésére irányuló intézkedések várható hatásáról. Minden ilyen kombinált levegőminőségi tervnek megfelelő intézkedéseket kell meghatároznia az összes vonatkozó határérték elérése és annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.

(5) A levegőminőségi terveknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

a)a VIII. melléklet A. pontjának 1–6. pontjában felsorolt információk;

b)adott esetben a VIII. melléklet A. pontjának 7. és 8. pontjában felsorolt információk;

c)adott esetben a VIII. melléklet B. pontjának 2. pontjában felsorolt kibocsátáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó információk.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

⇨ A tagállamok a 20. cikk (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket és az ⇦ A levegőminőségi tervek ezenfelül magukban foglalhatnak érzékeny népességcsoportok ⇨ és veszélyeztetett csoportok ⇦ – köztük a gyermekek – védelmére irányuló egyedi intézkedéseket is ⌦ belefoglalhatnak levegőminőségi terveikbe ⌫.

⇩ új szöveg

Az érintett szennyező anyagok tekintetében a levegőminőségi tervek elkészítésekor a tagállamok értékelik a vonatkozó riasztási küszöbértékek túllépésének kockázatát. Ezt az elemzést adott esetben fel kell használni a rövid távú cselekvési tervek elkészítéséhez.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

Amennyiben több szennyező anyag ⌦ vagy levegőminőségi előírás ⌫ tekintetében kell levegőminőségi terveket ⌦ összeállítani ⌫ készíteni vagy végrehajtani, a tagállamok adott esetben a levegő minőségével kapcsolatos olyan integrált levegőminőségi terveket készítenek és hajtanak végre ⌦ állítanak össze ⌫, amelyek valamennyi érintett szennyező anyagra ⇨ és levegőminőségi előírásra ⇦ kiterjednek.

(2)    A tagállamok a megvalósíthatóság határain belül biztosítják levegőminőségi terveiknek ⇨ a levegőminőségre jelentős hatással bíró egyéb tervekkel, ideértve ⇦ a 2001/80/EK irányelv 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 78 , az (EU) 2016/2284, a 2001/81/EK vagy ⌦ és ⌫ a 2002/49/EK irányelv, ⇨ továbbá az éghajlatpolitikai, energiapolitikai és mezőgazdasági jogszabályok ⇦ értelmében előírt egyéb tervekkel való összhangjáot, a megfelelő környezetvédelmi célkitűzések teljesítése céljából.

⇩ új szöveg

(6) A tagállamok a 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 79 összhangban, a levegőminőségi tervek tervezetéről és a levegőminőségi tervek bármely jelentős frissítéséről azok véglegesítése előtt konzultálnak a nyilvánossággal és azokkal az illetékes hatóságokkal, amelyeket a levegőszennyezés és a levegőminőség területén fennálló felelősségi körüknél fogva valószínűleg érint majd a levegőminőségi tervek végrehajtása.

A levegőminőségi tervek elkészítésekor a tagállamok biztosítják annak ösztönzését, hogy azok az érdekelt felek, akiknek a tevékenysége hozzájárul a határérték-túllépéshez, általuk megvalósítható intézkedéseket javasoljanak a túllépések megszüntetése érdekében, és hogy a nem kormányzati szervezetek, például a környezetvédelmi szervezetek, a fogyasztói szervezetek, az érzékeny népességcsoportok és veszélyeztetett csoportok érdekeit képviselő szervezetek, egyéb releváns egészségügyi szervek és a releváns ipari szövetségek részt vehessenek ezekben a konzultációkban.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(7) Ezen ⌦ A levegőminőségi ⌫ tervekről ⇨ elfogadásuk után két hónapon belül ⇦ tájékoztatni kell a Bizottságot haladéktalanul, de legkésőbb két évvel azon év végét követően, amikor az első túllépést megfigyelték, tájékoztatni kell.

2024. cikk

Rövid távú cselekvési tervek

(1)    Amennyiben egy adott zónában vagy agglomerációban fennáll a veszélye annak, hogy a szennyező anyagok szintje meghaladja az IXII. mellékletben 4. szakaszában meghatározott egy vagy több riasztási küszöbértéket, a tagállamok a túllépési kockázat csökkentése vagy az ilyen túllépés időtartamának korlátozása érdekében cselekvési terveket dolgoznak ki a rövid távon meghozandó ⇨ vészhelyzeti ⇦ intézkedések megjelölésével. Amennyiben ez a kockázat a VII., XI. és XIV. mellékletben meghatározott egy vagy több határértékre vagy célértékre vonatkozik, a tagállamok – adott esetben – ilyen rövid távú cselekvési terveket dolgozhatnak ki.

Amennyiben azonban fennáll a veszélye az ózon tekintetében a XII. melléklet B. szakaszában meghatározott riasztási küszöbérték túllépésének, a tagállamok kizárólag abban az esetben dolgoznak ki ⇨ eltekinthetnek attól, hogy ⇦ ilyen rövid távú cselekvési terveket ⇨ dolgozzanak ki ⇦ , amennyiben véleményük szerint – figyelembe véve a nemzeti földrajzi, meteorológiai és gazdasági feltételeket – a ⇨ nincs ⇦ számottevő lehetőség a kockázat, valamint az ilyen túllépés időtartamának vagy súlyosságának csökkentésére számottevő lehetőség van. Az ilyen rövid távú cselekvési terv kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik a 2004/279/EK irányelvet.

(2)    Az (1) bekezdésben említett rövid távú cselekvési tervek ⌦ összeállításakor ⌫ ⌦ a tagállamok ⌫ az adott esettől függően hatékony intézkedéseket írhatnak elő az olyan tevékenységek ellenőrzésére és – szükség esetén – ⇨ ideiglenes ⇦ felfüggesztésére, amelyek hozzájárulnak a határértékek, célértékek vagy riasztási küszöbértékek túllépésének kockázatához. Ezen ⇨ Attól függően, hogy a fő szennyező források milyen mértékben járulnak hozzá a kezelendő túllépéshez, a ⇦ cselekvési tervek magukban foglalhatnak olyan intézkedéseket is, amelyek a ⇨ közlekedéssel ⇦ gépjárműforgalommal, az építkezési munkákkal, a kikötőben lévő hajókkal, az ipari ⇨ létesítményekkel, ⇦ üzemek vagy termékek ⇨ használatával ⇦ alkalmazásával vagy a lakossági fűtőberendezésekkel kapcsolatosak. Ezen tervek keretében figyelembe ⇨ kell venni ⇦ vehetők az érzékeny népességcsoportok ⇨ és veszélyeztetett csoportok ⇦ – köztük a gyermekek – védelmére irányuló egyedi intézkedések is.

⇩ új szöveg

(3) A tagállamok a 2003/35/EK irányelvvel összhangban, a rövid távú cselekvési tervek tervezetéről és e tervek bármely jelentős frissítéséről azok véglegesítése előtt konzultálnak a nyilvánossággal és azokkal az illetékes hatóságokkal, amelyeket a levegőszennyezés és a levegőminőség területén fennálló felelősségi körüknél fogva valószínűleg érint majd a rövid távú cselekvési terv végrehajtása.

🡻 2008/50

⇨ új szöveg

(4)(3).    Rövid távú cselekvési terv kidolgozását követően a tagállamok a nyilvánosság, valamint a megfelelő szervezetek – például környezetvédelmi szervezetek, fogyasztói egyesületek, érzékeny népességcsoportok ⇨ és veszélyeztetett csoportok ⇦ érdekeit képviselő szervezetek és egyéb érintett egészségügyi szervek és a megfelelő ipari szövetségek – számára hozzáférhetővé teszik a konkrét rövid távú cselekvési tervek megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányok eredményét és a tervek tartalmát, valamint az e tervek végrehajtására vonatkozó információkat.

⇩ új szöveg

(5) A tagállamok rövid távú cselekvési terveket nyújtanak be a Bizottságnak a tervek elfogadását követő két hónapon belül.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(4)    A Bizottság először 2010. június 11-ig, majd ezt követően rendszeres időközönként közzéteszi a rövid távú cselekvési tervek kidolgozásának legjobb gyakorlatára vonatkozó példákat, beleértve az érzékeny népességcsoportok – köztük a gyermekek – védelmére vonatkozó legjobb gyakorlatokat is.

2125. cikk

Országhatárokon átterjedő levegőszennyezés

(1)    Amennyiben ⇨ az egy vagy több tagállamból származó ⇦ a levegőszennyező anyagoknak vagy azok előanyagainak az országhatárokon történő jelentős mértékű átterjedése ⇨egy másik tagállamban jelentősen hozzájárul ⇦következtében bármely riasztási küszöbértéket, valamely határérték,et vagy tűréshatárral növelt ⌦ ózonra vonatkozó ⌫ célérték,et ⇨ átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség ⇦ vagy ⌦ riasztási határérték ⌫ , illetve bármely hosszú távú célkitűzést túllépnek ⇨ túllépéséhez, az utóbbi tagállam értesíti erről azt a tagállamot, ahonnan a levegőszennyezés ered, valamint a Bizottságot. ⇦,

Aaz érintett tagállamok együttműködnek ⇨ a levegőszennyezés forrásainak és az e források kezelésére hozandó intézkedéseknek az azonosítása érdekében, ⇦ és adott esetben közös tevékenységeket dolgoznak ki – például a 1923. cikk szerinti közös vagy összehangolt, a levegőminőségigel kapcsolatos tervek elkészítésére – annak érdekében, hogy megfelelő, de arányos intézkedések révén megszüntessék az ilyen túllépéseket.

⇩ új szöveg

A tagállamok időben válaszolnak egymásnak, de legkésőbb három hónappal azt követően, hogy egy másik tagállam az első albekezdéssel összhangban értesítette őket.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(2)    A Bizottság ⇨ tájékoztatást és ⇦ felkérést kap, hogy vegyen részt az (1) bekezdésben említett bármilyen együttműködésben, és támogassa aztahhoz nyújtson segítséget. Adott esetben a Bizottság – figyelembe véve az (EU) 2016/2284 2001/81/EK irányelv 119. cikkének megfelelően elkészített jelentéseket – megvizsgálja, hogy szükség van-e további közösségi ⌦ uniós ⌫ szintű fellépésekre az országhatárokon átterjedő szennyezésért felelős előanyag-kibocsátások csökkentésének érdekében.

(3)    A tagállamok – amennyiben a 2024. cikk értelmében helyénvaló – olyan rövid távú közös cselekvési terveket dolgoznak ki és valósítanak meg, amelyek más tagállamok szomszédos zónáira terjednek ki. A tagállamok biztosítják, hogy más tagállamok azon szomszédos zónái , ahol rövid távú cselekvési terveket dolgoztak ki, ⇨ haladéktalanul ⇦ minden szükséges információt megkapjanak ⇨ e rövid távú cselekvési tervekkel kapcsolatban ⇦ .

(4)    Amennyiben a tájékoztatási küszöbértéket vagy a riasztási küszöbértékeket a nemzeti határokhoz közel eső zónákban vagy agglomerációkban túllépik, ⌦ e túllépésekről ⌫ a lehető leghamarabb értesíteni kell az érintett szomszédos tagállam illetékes hatóságait. Az információt a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni.

(5)    Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott tervek kidolgozása, valamint a nyilvánosság (4) bekezdés szerinti tájékoztatása során a tagállamok – adott esetben – együttműködésre törekszenek harmadik országokkal és különösen a tagjelölt országokkal.

V. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS ÉS JELENTÉSTÉTEL

2226. cikk

Nyilvános információk

(1)    A tagállamok biztosítják a nyilvánosság, valamint a megfelelő szervezetek, mint például a környezetvédelmi szervezetek, a fogyasztói egyesületek, az érzékeny népességcsoportok ⇨ és veszélyeztetett csoportok ⇦ érdekeit képviselő szervezetek és az egyéb megfelelő egészségügyi szervek és a megfelelő ipari szövetségek megfelelő és kellő időben történő tájékoztatását az alábbiakkal kapcsolatban:

a)a környezeti levegő minősége a IXXVI. melléklettel 1. és 3. pontjával összhangban;

🡻 2008/50

⇨ új szöveg

b)a 18. cikk22. cikk (1) bekezdése szerinti halasztásra vonatkozó határozat;

c) a 22. cikk (2) bekezdése szerinti mentességek;        

c)d) a 22. cikk (1) bekezdésében és a 1923. cikkben meghatározott, a levegőminőséggel kapcsolatos tervek; és a 17. cikk (2) bekezdésében említett programok.

⇩ új szöveg

d) a 20. cikkben előírt rövid távú cselekvési tervek;

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

e)(2) A tagállamok éves jelentéseket hoznak nyilvánosságra az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi szennyező anyagról.

Az említett jelentések összegzik azokat a szinteket, amelyek a megfelelő átlagszámítási időszak alatt túllépik a határértékeket, a célértékeket, a hosszú távú célkitűzések szerinti értékeket, a tájékoztatási küszöbértékeket és a riasztási küszöbértékeket. Az információkat kombinálni kell az ezen ⇨ a határértékek, ózonra vonatkozó célértékek, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek ⇦ túllépésének hatásainak rövid ⇨ összefoglaló ⇦ vizsgálatban;ával. A ⇨ az összefoglaló vizsgálat ⇦ jelentések adott esetben tartalmazhatnak az erdők védelmére vonatkozóan további információkat és vizsgálatokat is, valamint ⇨ a 10. cikkben és a VII. mellékletben felölelt ⇦ olyan egyéb szennyező anyagokra vonatkozó információkat ⇨ is tartalmaz ⇦ , . amelyekkel kapcsolatban ezen irányelv figyelemmelkísérési rendelkezéseket határoz meg, többek között például a X. melléklet B. szakaszában felsorolt válogatott, még nem szabályozott ózonelőanyagok.

⇩ új szöveg

(2) A tagállamok levegőminőségi indexet állítanak össze a kén-dioxidról, a nitrogén-dioxidról, a szálló porról (PM10 és PM2,5,), valamint az ózonról, és azt nyilvános forráson keresztül óránkénti frissítéssel naprakésszé teszik. A levegőminőségi index figyelembe veszi a WHO ajánlásait, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által biztosított európai szintű levegőminőségi indexekre épül.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(3) A tagállamok nyilvánosságra hozzák az 53. cikkben említett feladatokra kijelölt illetékes hatóság vagy szerv nevét.

(4) Az ⇨ e cikkben említett ⇦ információkathoz való hozzáférést ⌦ a nyilvánosság számára ⌫ díjtalanul, bármely könnyen elérhetőhozzáférhető média- és kommunikációs eszközön ⇨ csatornán ⇦ keresztül hozzáférhetővélehetővé kell tenni, ideértve az internetet vagy bármely más megfelelő távközlési eszközt, és figyelembe véve a 2007/2/EK irányelvbenvel 80  ⇨ és az (EU)2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 81  ⇦ meghatározott rendelkezéseket ⌦ összhangban ⌫.

🡻 2004/107/EK

7. cikk

Nyilvános információk

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság és a megfelelő szervezetek, úgy mint a környezetvédelmi szervezetek, a fogyasztói szervezetek, az érzékeny népességcsoportok érdekeit képviselő szervezetek és egyéb fontos egészségügyi testületek számára a környezeti levegő arzén-, kadmium-, nikkel-, higany-, benz(a)pirén- és a 4. cikk (8) bekezdésében említett többi policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációjáról, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel, a higany, a benz(a)pirén- és a 4. cikk (8) bekezdésében említett többi policiklusos aromás szénhidrogének ülepedési értékéről világos és érthető információ hozzáférhető legyen, és rendszeresen rendelkezésre álljon.

(2)    Az információ az arzén, a kadmium, a nikkel és a benz(a)pirén az I. mellékletben meghatározott célértékének bármely éves túllépését is jelzi. Az információ megadja a túllépés okát, és megjelöli azt a területet, amelyre vonatkozik. A célértékre vonatkozóan rövid értékelést, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás tekintetében pedig megfelelő információt is ad.

A 3. cikk értelmében megtett bármely intézkedésre vonatkozó információt az e cikk (1) bekezdésében említett szervezetek számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3)    Az információt például az internet, a sajtó és más, könnyen hozzáférhető média útján kell rendelkezésre bocsátani.

5. cikk

Információ- és jelentésadás

(1)    Az I. mellékletben meghatározott célértékek bármelyikét túllépő zónák és agglomerációk tekintetében a tagállamok a következő információt adják át a Bizottságnak:

   a)    az érintett zónák és agglomerációk listája;

   b)    a túllépés területei;

   c)    a koncentráció megállapított értékei;

   d)    a túllépés okai, különös tekintettel az ahhoz hozzájáruló bármely forrásra;

   e)    az ilyen túllépésnek kitett lakosság.

A tagállamok a 4. cikk szerint mért minden adatról is jelentést tesznek, kivéve ha azokat a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének kialakításáról szóló, 1997. január 27-i 97/101/EK tanácsi határozat 82 alapján már bejelentették.

Az információt minden naptári évre vonatkozóan legkésőbb a következő év szeptember 30-ig, és első alkalommal 2007. február 15-ig követő naptári évre vonatkozóan kell átadni.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények mellett a tagállamok bármely, a 3. cikk szerint megtett intézkedésről is jelentést tesznek.

(3)    A Bizottság biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerint neki átadott valamennyi információ a nyilvánosság számára a megfelelő módon, például az internet, a sajtó és más, könnyen hozzáférhető média útján azonnal elérhető legyen.

(4)    A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban részletes szabályokat fogad el az e cikk (1) bekezdése értelmében nyújtott információ továbbításáról.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2327. cikk

Információ- és jelentéstételadás

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a környezeti levegő minőségéről szóló információk az előírt határidőn belül a Bizottság rendelkezésére álljanak, ⇨ összhangban az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokkal, és függetlenül az V. mellékletben megállapított adatminőségi célkitűzéseknek való megfeleléstől ⇦ a 28. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések által meghatározott előírt határidőn belül.

(2).    A határértékek, ⇨ az ózonra vonatkozó célértékek, átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek ⇦ és kritikus szintek betartásaának, valamint a célértékek elérésének vizsgálata speciálisának konkrét céljából az ilyen ⇨ (1) bekezdésben említett ⇦ információkat legkésőbb ⇨ négy ⇦ kilenc hónappal minden naptári év végét követően a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, és ezeknek minden esetben magukban kell foglalniuk az alábbiakat:

a)a lista adott évben végrehajtott módosításai és a 64 . cikk szerint megállapított zónák ⇨ vagy bármely NUTS 1 területi egység ⇦ és agglomerációk elhatárolása;

b)azon zónák és agglomerációk ⇨ és NUTS 1 területi egységek, valamint a vizsgált szennyező anyagok szintjének ⇦ listája., ⇨ Azon zónák esetében, ⇦ amelyekben egy vagy több szennyező anyag szintje magasabb, mint a határértékek és adott esetben azoknak tűréshatárral növelt értéke, illetve magasabb, mint a célértékek vagy a kritikus szintek ⇨ , valamint azon NUTS 1 területi egységek esetében, amelyekben egy vagy több szennyező anyag szintje magasabb, mint a határértékek vagy az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek: ⇦ ; valamint ezen zónákban  és agglomerációkban:

i.a megvizsgált szintek és – amennyiben lényeges – azon időpontok és időtartamok, amikor ezeket a szinteket megfigyelték;

ii.adott esetben a természeti források és a közutak téli homokszórását és ⌦ téli ⌫ sózását követő porfelkeveredés hozzájárulásának vizsgálata a vizsgált szintekhez, a 16. és 17.20. és 21. cikk alapján a Bizottságnak bejelentettek szerint.

(3)    Az (1) és (2) bekezdést a 28. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések hatálybalépését követő második naptári év elejétől kezdődően gyűjtött információkra kell alkalmazni.

(3) A tagállamok ⇨ az (1) bekezdéssel összhangban ⇦ – átmeneti jelleggel – továbbá tájékoztatják  ⌦ jelentést tesznek ⌫ a Bizottságnakot a regisztrált szintekről és azon időszakok hosszáról, amelyek alatt a riasztási vagy tájékoztatási küszöbértéket túllépték.

⇩ új szöveg

(4) A tagállamok a megkeresést követő három hónapon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátják a IV. melléklet D. pontjában felsorolt információkat.

(5) A Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, amelyek:

a)    meghatározzák azokat a további információkat, amelyeket a tagállamoknak e cikk szerint hozzáférhetővé kell tenniük, valamint az ezen információk közlésére vonatkozó határidőket;

b)    azonosítják, hogy az adatok jelentésének módját, valamint a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információk és adatok kölcsönös megosztását hogyan lehet észszerűsíteni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

2428. cikk

Végrehajtási intézkedések ⌦ A mellékletek módosításai ⌫

⇩ új szöveg

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II–IX. mellékletnek a környezeti levegő minőségének vizsgálata, a levegőminőségi tervekben feltüntetendő információk és a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosításáról.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek – azaz az I–VI. melléklet, a VIII–X. melléklet és a XV. melléklet – módosítására vonatkozó intézkedéseket a 29. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A módosítások azonban nem érinthetik módosíthatják közvetlenül vagy közvetve az alábbiak egyikét sem:

   a)    az I. mellékletben meghatározott határértékek, ⇨ az ózonra vonatkozó célértékek ⇦ ⌦ és hosszú távú célkitűzések ⌫expozíciócsökkentési célok, kritikus szintek, célértékek, tájékoztatási vagy riasztási ⌦ és tájékoztatási ⌫ küszöbértékek, ⇨ , átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek és átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzések ⇦ vagy aVII. és a XI–XIV. mellékletben meghatározott hosszú távú célkitűzések;

   b)    az a) pontban említett paraméterek bármelyike teljesítésének időpontjai.

(2)    A Bizottság a 29. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapítja azokat a további információkat, amelyeket a tagállamoknak a 27. cikk szerint hozzáférhetővé kell tenniük, valamint az ezen információk közlésére vonatkozó határidőket.

A Bizottság a 29. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban meghatározza továbbá az adatok jelentési módjainak, valamint a környezeti levegő szennyezettségének mérését végző hálózatok és egyedi mérőállomások által szolgáltatott információk és adatok kölcsönös cseréje egyszerűsítésének módjait.

(3)    A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a 6. cikk (5) bekezdésében említett közös mérőállomások felállítására vonatkozó megállapodások tekintetében.

(4)    A Bizottság a VI. melléklet B. szakaszában említett egyenértékűség kimutatásáról útmutatót tesz közzé.

⇩ új szöveg

25. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)    A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)    A Bizottságnak a 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ....-tól/-től [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától] kezdődő hatállyal.

(3)    Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)    A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

A 24. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2629. cikk

A bizottsági ⌦ eljárás ⌫

(1)    A Bizottság munkáját , „a környezeti levegő minőségével foglalkozó bizottság” segíti. ⇨ Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.⇦

(2)    Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét ⇨ (EU) 182/2011 rendelet 5. cikkét ⇦ kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(3)    Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

🡻 2004/107/EK

6. cikk

A bizottság eljárása

(1)    A Bizottságot a 96/62/EK irányelv 12. cikk (2) bekezdésével létrehozott bizottság segíti.

(2)    Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

(3)    Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. 

⇩ új szöveg

VII. FEJEZET

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG, KÁRTÉRÍTÉS ÉS SZANKCIÓK

27. cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintett nyilvánosság körébe tartozó személyek felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérhessék a 19. cikkben említett levegőminőségi terveket és a 20. cikkben említett rövid távú cselekvési terveket érintő összes határozat, jogi aktus és mulasztás anyagi vagy eljárási jogszerűségével kapcsolatos kifogás esetén bíróság vagy jogszabályban létrehozott, más független és pártatlan testület előtt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) a nyilvánosság tagjai – amelyeken egy vagy több természetes vagy jogi személyt, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban szövetségeiket, szervezeteiket és csoportjaikat értjük – kellő érdekeltséggel rendelkeznek;

b) amennyiben a tagállam alkalmazandó joga ezt előfeltételként írja elő, a nyilvánosság tagjai jogsérelemre hivatkoznak.

A tagállamok meghatározzák, hogy mi minősül kellő mértékű érdeknek és jogsérelemnek, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy széles körű hozzáférést kell biztosítani az érintett nyilvánosság számára az igazságszolgáltatáshoz.

Az első bekezdés a) pontjának alkalmazásában elegendőnek kell tekinteni minden olyan nem kormányzati szervezet érdekeltségét, amely az érintett nyilvánosság tagja. E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

(2) A felülvizsgálati eljárásban való részvételi jogosultság nem függ attól, hogy az érintett nyilvánosság tagja milyen szerepet játszott a 19. vagy 20. cikkel kapcsolatos döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.

(3) A felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága, továbbá megfelelő és hatékony jogorvoslati mechanizmusokat kell biztosítania, ideértve adott esetben a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslatot is.

(4) E cikk nem akadályozza meg, hogy a tagállamok közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárást írjanak elő, és nem érinti a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben említett közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokhoz való hozzáférésről gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.

28. cikk

Az emberi egészségben okozott károk megtérítése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy azok a természetes személyek, akik ezen irányelv 19. cikke (1)–(4) bekezdésének, 20. cikke (1) bekezdésének, 20. cikke (2) bekezdésének, 21. cikke (1) bekezdése második albekezdésének és 21. cikke (3) bekezdésének az illetékes hatóságok általi megsértése miatt egészségkárosodást szenvednek, e cikknek megfelelően kártérítésre legyenek jogosultak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek képviselhessék az (1) bekezdésben említett természetes személyeket, és kollektív kártérítési keresetet indíthassanak. Az (EU) 2020/1828 irányelv 10. cikkében és 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelmények értelemszerűen alkalmazandók az ilyen kollektív keresetekre.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett természetes személyek és az említett személyeket képviselő, a (2) bekezdésben említett nem kormányzati szervezetek a jogsértésért csak egyszer érvényesíthessék kártérítési igényüket. A tagállamok szabályokat állapítanak meg annak biztosítására, hogy az érintett egyének ugyanazon cselekménnyel kapcsolatban ugyanazon illetékes hatósággal szemben csak egyszer részesüljenek kártérítésben.

(4) Amennyiben a kártérítési igényt olyan bizonyítékokkal támasztják alá, amelyek igazolják, hogy az (1) bekezdésben említett jogsértés a legvalószínűbb magyarázat az adott személynek okozott kár bekövetkezésére, vélelmezni kell a jogsértés és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggést.

Az alperes hatóság megdöntheti ezt a vélelmet. Az alperesnek joga van különösen ahhoz, hogy vitassa a természetes személy által hivatkozott bizonyítékok relevanciáját és az előterjesztett magyarázat hitelességét.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a kártérítési igényekre vonatkozó – többek között a bizonyítási terhet illető – nemzeti szabályokat és eljárásokat úgy alakítsák ki és alkalmazzák, hogy azok ne tegyék lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az (1) bekezdés szerinti kár megtérítéséhez való jog gyakorlását.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett kártérítési kereset indítására vonatkozó elévülési idő legalább öt év legyen. Az elévülési idő nem kezdődhet meg a jogsértés megszűnése előtt, illetve azelőtt, hogy a kártérítést igénylő személynek tudomása lenne arról, illetve észszerűen elvárható módon tudnia kellene arról, hogy őt a jogsértésből eredő kár érte az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

🡻 2004/107/EK (kiigazított szöveg)

9. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2930. cikk

Szankciók

⇨(1)    A 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 83 szerinti tagállami kötelezettségeik sérelme nélkül ⇦ A a tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések ⇨ természetes és jogi személyek általi ⇦ megsértése esetén alkalmazandó szankciókatra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy azokat végrehajtsák ⌦ biztosítják az említett szabályok végrehajtását ⌫. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. ⇨ A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és azok bármely módosításáról.⇦

⇩ új szöveg

(2)    Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságoknak arányosnak kell lenniük a jogi személy érintett tagállamban elért éves forgalmával, figyelembe véve többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátosságait is.

(3)    A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szankciók adott esetben kellően figyelembe vegyék a következő körülményeket:

a)    a jogsértés jellege, súlyossága, mértéke és időtartama;

b)    a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c)    a jogsértés által érintett lakosság, beleértve az érzékeny népességcsoportokat és veszélyeztetett csoportokat is, vagy a környezet, figyelembe véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzést;

d)    a jogsértés ismétlődő vagy egyszeri jellege;

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

VIII. FEJEZET

A BIZOTTSÁG, AZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3031. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)    A 96/62/EK, az 1999/30/EK, a 2000/69/EK és a 2002/3/EK ⌦ X. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 2004/107/EK és 2008/50/EK ⌫ irányelv ⇨ [illesszék be a dátumot: az átültetési határidő napját követő naptól] ⇦ 2010. június 11-től hatályát veszti a tagállamok azon kötelezettségeinek sérelme nélkül, amelyek az ezen ⌦X. melléklet B. részében említett ⌫ irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vagy alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatosak.

Ugyanakkor 2008. június 11-től a következőket kell alkalmazni:

   a)    a 96/62/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

   „(1)    A 11. cikk alapján biztosítandó információk átadására vonatkozó részletes intézkedéseket a (3) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

   b)    az 1999/30/EK irányelvben a 7. cikk (7) bekezdését, a VIII. melléklet I. pontjának 1. lábjegyzetét és a IX. melléklet VI. pontját törölni kell;

   c)    a 2000/69/EK irányelvben az 5. cikk (7) bekezdését és a VII. melléklet III. pontját törölni kell;

   d)    a 2002/3/EK irányelvben a 9. cikk (5) bekezdését és a VIII. melléklet II. pontját törölni kell.

(2)    Az (1) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül a következő cikkek hatályban maradnak:

   a)    a 96/62/EK irányelv 5. cikke 2010. december 31-ig;

   b)    a 96/62/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2002/3/EK irányelv 10. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése az ezen irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések hatálybalépését követő második naptári év végéig;

   c)    az 1999/30/EK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdése 2009. december 31-ig.

(2)(3)    A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásnak ⌦ ⌫  kell tekinteni, és azokat a ⌦ ⌫ XIXVII. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(4)    A 97/101/EK határozat a 28. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések hatálybalépését követő második naptári év végétől hatályát veszti.

Ugyanakkor ezen irányelv hatálybalépésével a 97/101/EK irányelv 7. cikkének harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdését törölni kell 2008. június 11-től.

🡻 2004/107/EK (kiigazított szöveg)

8. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)    A Bizottság legkésőbb 2010. december 31-ig jelentést terjeszt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely a következőkön alapul:

   a)    az ezen irányelv alkalmazásával szerzett tapasztalatok;

   b)    különösen az arzénnak, a kadmiumnak, a higanynak, a nikkelnek és a policiklusos aromás szénhidrogéneknek való kitettségnek az emberi egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozó legújabb tudományos kutatások, különös figyelemmel az érzékeny népességcsoportokra és a környezet egészére;

   c)    a technológiai fejlődés, ideértve az e szennyező anyagoknak a környezeti levegőben való koncentrációjának, valamint ülepedésének méréséhez alkalmazott módszerek és egyéb vizsgálatok tekintetében elért fejlődést.

(2)    Az (1) bekezdésben említett jelentés figyelembe veszi a következőket:

   a)    a jelenlegi levegőminőséget, a tendenciákat és előrejelzéseket 2015-ig és azon túl;

   b)    a valamennyi meghatározó forrás légszennyező anyag kibocsátásának további csökkentését szolgáló lehetőségeket, valamint annak a lehetőségét, hogy az emberi egészség veszélyeztetésének csökkentése érdekében az I. mellékletben felsorolt szennyező anyagok vonatkozásában határértékek bevezetésére kerüljön sor, figyelemmel a technikai megvalósíthatóságra és a költséghatékonyságra, valamint minden további jelentős egészség- és környezetvédelmi lépésre, amit a határértékek bevezetése biztosítana;

   c)    a szennyező anyagok, valamint a Közösség levegőminőség-javítási és vonatkozó egyéb célkitűzéseit egyesítő stratégiák lehetőségei közötti kapcsolatot;

   d)    a nagyközönség tájékoztatására, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti információcserével kapcsolatos jelenlegi és a jövőre vonatkozó követelményeket;

   e)    az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatosan a tagállamokban szerzett tapasztalatokat és különösen azokat a körülményeket, amelyek között a III. mellékletben meghatározott méréseket végezték;

   f)    az arzén, a kadmium, a nikkel, a higany és a policiklusos aromás szénhidrogének kibocsátásának megállapítható mértékű csökkentéséből származó másodlagos gazdasági előnyt a környezet és az egészség vonatkozásában;

   g)    a mintavételhez használt szemcseméret-frakció alkalmasságát, figyelemmel a szemcsés anyagok mérésének általános követelményeire;

   h)    a benz(a)pirénnek a policiklusos aromás szénhidrogének teljes rákkeltő hatásának jelzésére való alkalmasságát, figyelemmel a policiklusos aromás szénhidrogének, úgy mint a fluorantén túlnyomó részt gázhalmazállapotú előfordulására.

A Bizottság a legújabb tudományos és technológiai fejlődés fényében megvizsgálja az arzén, a kadmium és a nikkel emberi egészségre gyakorolt hatását, azok genotoxikus rákkeltő hatásának mennyiségi meghatározása céljából. Figyelemmel a higanystratégia alapján elfogadott intézkedésekre, a Bizottság megvizsgálja a higannyal kapcsolatos további intézkedések érdemi voltát, figyelemmel a technikai megvalósíthatóságra és a költséghatékonyságra, valamint minden további jelentős egészség- és környezetvédelmi lépésre, amit ez biztosítana.

(3)    A környezeti levegőben található koncentráció olyan szintjének elérése céljából, amely tovább csökkentené az emberi egészségre gyakorolt káros hatást, és a környezet egésze védelmét magas szinten eredményezné – figyelembe véve a további intézkedések gazdasági és technikai megvalósíthatóságát –, az (1) bekezdésben említett jelentéshez adott esetben az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatok is csatolhatók, figyelembe véve különösen a (2) bekezdésnek megfelelően elért eredményeket. Ezen túlmenően a Bizottság fontolóra veszi az arzén, a kadmium, a nikkel, a higany és meghatározott policiklusos aromás szénhidrogének ülepedésének szabályozását.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

32. cikk

Felülvizsgálat

(1)    A Bizottság 2013-ban felülvizsgálja a PM2,5-del – és adott esetben az egyéb szennyező anyagokkal – kapcsolatos rendelkezéseket, és javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A PM2,5 tekintetében a felülvizsgálatra azzal a céllal kerül sor, hogy jogilag kötelező erejű nemzeti expozíciócsökkentési kötelezettségeket alakítsanak ki a 15. cikkben meghatározott nemzeti expozíciócsökkentési cél helyettesítése és az expozíció koncentrációjára irányuló kötelezettség felülvizsgálata érdekében, figyelembe véve többek között a következő elemeket:

–a WHO-tól és más érintett szervezetektől származó legújabb tudományos ismeretek,

–a tagállamok levegőminőségi helyzete és csökkentési potenciálja,

–a 2001/81/EK irányelv felülvizsgálata,

–a levegőszennyező anyagok csökkentésére vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtásában elért előrehaladás.

(2)    A Bizottság figyelembe veszi a PM2,5-re vonatkozóan ambiciózusabb határérték elfogadásának megvalósíthatóságát, felülvizsgálja a PM2,5-re vonatkozóan a második fázis indikatív határértékét, és fontolóra veszi ezen érték megerősítését vagy megváltozatását.

(3)    A Bizottság a felülvizsgálat részeként a PM10 és a PM2,5 értékeinek figyelemmel kísérésével kapcsolatos tapasztalatokról és annak szükségességéről is jelentést fog készíteni, figyelembe véve az automatikus méréstechnológiák területén elért technikai előrehaladást. Amennyiben indokolt, a Bizottság új referencia-módszereket fog javasolni a PM10 és a PM2,5 mérésére vonatkozóan.

🡻 2004/107/EK

10. cikk

Végrehajtás

(1)    A tagállamok legkésőbb 2007. február 15-ig hatályba léptetik az ennek az irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

E rendelkezések elfogadásakor a tagállamoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, illetőleg az ilyen hivatkozást a rendelkezések hivatalos közzétételekor kell megtenni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)    A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

🡻 2008/50/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

31 33. cikk

Átültetés

(1)    A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ⌦ az 1., a 2. és a 3. cikknek, a 4. cikk 2., 13., 14., 16., 18., 19., 21., 22. pontjának, 24–30. pontjának, 36., 37., 38. és 39. pontjának, az 5–12. cikknek, a 13. cikk (1), (2), (3), (6) és (7) bekezdésének, a 15. cikknek, a 16. cikk (1) és (2) bekezdésének, a 17–21. cikknek, a 22. cikk (1), (2) és (4) bekezdésének, a 23–29. cikknek és az I–IX. mellékletnek ⌫ ⇨ legkésőbb [illesszék be a dátumot: a hatálybalépés után két évvel]-ig  ⇦ 2010. június 11-ig megfeleljenek. Haladéktalanul kötelesek ismertetni a Bizottsággal ezen intézkedések szövegét. 

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket ⌦ az e bekezdésben említett ⌫rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos közzétételük kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ⌦ A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg. ⌫ A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)    A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb ⌦ rendelkezéseinek szövegét ⌫ rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3234. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napjánt ⌦ követő huszadik ⌫ napon lép hatályba.

⇩ új szöveg

A 4. cikk 1., 3–12. pontját, a 4. cikk 15., 17., 20., 23. és 31–35. pontját, a 13. cikk (4) és (5) bekezdését, a 14. cikket, a 16. cikk (3) bekezdését, a 22. cikk (3) bekezdését [a 31. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében szereplő időpontot követő nap]-tól/-től kell alkalmazni.

🡻 2008/50/EK

3335. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Lásd például: EEA (2018), Air Quality in Europe – 2018 Report („Levegőminőség Európában – 2018. évi jelentés”). Az összes rendelkezésre álló adatra vonatkozó medián becslés szerint 2015-ben Európa-szerte 445 000 korai elhalálozás történt, szemben a 25 évvel korábbi helyzettel, amikor a mediánérték 1990-ben évi 960 000 haláleset volt.

(2)    A WHO meghatározása szerint a krónikus betegségként is ismert nem fertőző betegségek általában hosszú ideig tartanak, és genetikai, fiziológiai, környezeti és viselkedési tényezők kombinációjának eredményei. A nem fertőző betegségek aránytalanul sújtják az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőket, ahol világszinten a nem fertőző betegségek miatti halálesetek több mint háromnegyede (31,4 millió) következik be.

(3)    Lásd például: EEA (2021), Air Quality in Europe 2021 (Levegőminőség Európában – 2021. évi jelentés) .

(4)    Lásd például: EEA (2018): Unequal exposure and unequal impacts: social vulnerability to air pollution, noise and extreme temperatures in Europe (Egyenlőtlen kitettség és egyenlőtlen hatások: a légszennyezéssel, zajjal és szélsőséges hőmérséklettel kapcsolatos szociális sebezhetőség Európában).

(5)    United States Environmental Protection Agency (2022). Integrated Science Assessment for Particulate Matter (A részecskék integrált tudományos értékelése); Supplement to the 2019 Integrated Science Assessment for Particulate Matter (A részecskeszemcsékre vonatkozó 2019. évi integrált tudományos értékelés kiegészítése).

(6)    Lásd például: A levegőminőségről szóló második helyzetkép, COM(2021) 3.

(7)    Az (EU) 2015/1480 bizottsági irányelvvel módosított, a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről, valamint a környezeti levegő minőségéről szóló 2004/107/EK irányelv és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelv.

(8)    COM(2019) 640.

(9)    WHO (2021) A WHO globális levegőminőségi iránymutatásai .

(10)    COM (2021) 400.

(11)    COM(2021)44. A rákellenes terv megerősíti, hogy csökkenteni kell a környezeti légszennyezést, amely többek között tüdőrákot okoz. A terv 2022-ben elterjesztendő jogalkotási javaslatot is tartalmaz a munkavállalók azbesztexpozíciójának további csökkentése érdekében, lásd COM(2022(489).

(12)    COM(2022) 230.

(13)    Ld. a 2016/2284/EU irányelvet.

(14)    Megjegyzendő, hogy az EU tagállamain kívülről származó légszennyező anyagok kibocsátása szintén szerepet játszik az EU-n belüli háttérszennyezésben. Az ENSZ-EGB levegőszennyezésről szóló egyezménye kulcsszerepet játszhat e kibocsátások csökkentésében, valamint a kapacitásépítésben és az EU által a csatlakozási folyamatokkal összefüggésben – különösen a nyugat-balkáni országok számára – nyújtott egyéb támogatásban.

(15)    Ideértve az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelvet, a közepes tüzelőberendezésekről szóló (EU) 2015/2193/EU irányelvet, az üzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelvet, a folyékony tüzelőanyagok kéntartalmáról szóló (EU) 2016/802 irányelvet, a környezetbarát tervezésről szóló 2009/125/EK irányelvet, valamint a járművekre vonatkozó kibocsátási követelményekről szóló 443/2009/EK és 510/2011/EU rendeletet, a (valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokról szóló) (EU) 2016/427 , (EU) 2016/646 és (EU) 2017/1154 rendeletet, valamint (a nem közúti mozgó gépekről szóló) (EU) 2016/1628 rendeletet.

(16)    (EU) 2021/1119 rendelet.

(17)    COM(2021) 550.

(18)    COM(2020) 663.

(19)    COM(2020) 789, beleértve a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy 2023-ban célzott tanulmányt indít, amely feltérképezi és tisztázza, hogy mely digitális és műszaki megoldások állnak majd rendelkezésre a hatékonyabb és felhasználóbarátabb városi gépjárműbehajtás-szabályozási rendszerek (UVAR), köztük az alacsony kibocsátású övezetek (LEZ) lehetővé tétele érdekében, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett (lásd még: COM(2021) 811).

(20)    COM(2021) 811.

(21)    COM(2020) 380.

(22)    COM(2020) 381.

(23)    COM (2021) 557 final

(24)    COM/2021/558 final

(25)    COM (2022), A gépjárművekre vonatkozó európai kibocsátási szabványok – Euro 7 (személygépkocsik, kis- és nagyteherautók, buszok) (hozzáférés: 2022. augusztus 4.)

(26)    COM (2021) 559 final

(27)    Lásd például a JRC városi PM2,5 atlaszát , amely 150 uniós város finomrészecske-szennyezésének forrásait elemzi.

(28)     Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdése.

(29)     SWD(2019)427

(30)    A WHO levegőminőségi iránymutatásait azóta 2021-ben felülvizsgálták.

(31)    Konferencia Európa jövőjéről (2022): Jelentés a végeredményről, https://europa.eu/!3k9WY6  

(32)    A levegőminőségről szóló helyzetképek korábbi kiadásai a https://europa.eu/!Q7XXWT címen érhetők el.

(33)    COM (2022), A jövőállósági platform véleményének hivatkozási száma: 2021/SBGR1/04

(34)    Lásd még a környezetvédelmi politika nyomon követéséről és jelentéséről szóló célravezetőségi vizsgálatot, SWD(2017) 230 final .

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.) A Bizottság 2021. december 15-én javaslatot fogadott el a 2008/99/EK irányelv felváltására: COM(2021) 851 final, a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK irányelv felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat.

(36)    HL C […]., […], […] o.

(37)    HL C […]., […], […] o.

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).    

(40)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Az európai zöld megállapodás”, COM(2019) 640 final.

(41)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, COM(2021) 400 final.

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1386/2022 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2022.4.12., 22. o.).

(44)    A Tanács 81/462/EGK határozata (1981. június 11.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 171., 1981.6.27., 11. o.).

(45)    A környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek 2019. november 28-i célravezetőségi vizsgálata (SWD(2019) 427 final).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(47)    HL L 309., 2001.11.27., 22. o. A legutóbb a 2006/105/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 368. o.) módosított irányelv.

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete (2017. május 17.) a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 137., 2017.5.24., 1. o.).

(49)    HL L 309., 2001.11.27., 1. o. A legutóbb a 2006/105/EK tanácsi irányelvvel módosított irányelv.

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(51)    HL L 189., 2002.7.18., 12. o.

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.)

(53)    HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(55)    A Bíróság (első tanács) C-826/18. sz. ügyben hozott 2021. január 14-i ítélete, LB és társai kontra College van burgemeester en wethouders van de gemeente Echt-Susteren, 58. és 59. pont.

(56)    Összefoglaló – A Bíróság (nagytanács), C-416/10 sz. ügyben hozott 2013. január 15-i ítélete, Jozef Križan és társai kontra Slovenská inšpekcia životného prostredia. Križan, 109. pont.

(57)    HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(58)    HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(59)    HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(60)    HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(61)    HL L 296., 1996.11.21., 55. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(62)    HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(63)    HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(64)    HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(65)    HL L 296., 1996.11.21., 55. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(66)    HL L 163., 1999.6.29., 41. o. A 2001/744/EK bizottsági határozattal (HL L 278., 2001.10.23., 35. o.) módosított irányelv.

(67)    HL L 313., 2000.12.13., 12. o.

(68)    HL L 67., 2002.3.9., 14. o.

(69)    HL L 35., 1997.2.5., 14. o. A 2001/752/EK bizottsági határozattal (HL L 282., 2001.10.26., 69. o.) módosított határozat.

(70)    HL L 23., 2005.1.26., 3. o.

(71)    HL L 309., 2001.11.27., 1. o. A legutóbb a 2006/105/EK tanácsi irányelvvel módosított irányelv.

(72)    HL L 189., 2002.7.18., 12. o.

(73)    HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

(74)    HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(75)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2013.12.28., 22. o.).

(76)    A Tanács 89/654/EGK irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 393., 1989.12.30., 1. o.). A 2007/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 165., 2007.6.27., 21. o.) módosított irányelv.

(77)    Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(78)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(79)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.).

(80)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(81)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(82)    HL L 35., 1997.2.5., 14. o. A 2001/752/EK bizottsági határozattal (HL L 282., 2001.10.26., 69. o.) módosított határozat.

(83)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.26.

COM(2022) 542 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve

a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról
(átdolgozás)

{SEC(2022) 542 final} - {SWD(2022) 345 final} - {SWD(2022) 542 final} - {SWD(2022) 545 final}

⇩ új szöveg

I. MELLÉKLET

LEVEGŐMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

I. szakasz – Az emberi egészség védelme érdekében meghatározott határértékek

1. táblázat– Az emberi egészség védelme érdekében meghatározott, 2030. január 1-jéig elérendő határértékek

2. Táblázat – Az emberi egészség védelme érdekében meghatározott, [ILLESSZÉK BE AZ ÁTÜLTETÉS HATÁRIDEJÉT]-ig elérendő határértékek

2. szakasz – Az ózonra vonatkozó célértékek és hosszú távú célkitűzések

A.    Fogalommeghatározások és kritériumok

„akkumulált ózonszennyezettség 40 ppb koncentráció felett” (AOT40) (mértékegysége: (μg/m3) × óra): a 80 μg/m3-t (= 40 ppb) meghaladó és a 80 μg/m3 órás koncentráció különbségének összege adott időszakban, kizárólag a közép-európai idő (CET) szerint 8:00 és 20:00 óra között végzett mérések órás értékeinek felhasználásával számolva.

B.    Az ózonra vonatkozó célértékek

C. Az ózonra (O3) vonatkozó hosszú távú célkitűzések

3. szakasz – A növényzet és a természetes ökoszisztémák védelmére vonatkozó kritikus szintek

4. szakasz – Riasztási és tájékoztatási küszöbértékek

A.    Az ózontól eltérő szennyező anyagokra vonatkozó riasztási küszöbértékek

A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid esetében három egymást követő órában, a PM10 és a PM2,5 esetében pedig három egymást követő napon olyan helyszíneken kell mérni, amelyek a levegőminőség tekintetében legalább 100 km2 terület vagy egy teljes zóna vonatkozásában reprezentatívak, amely helyszínek közül a kisebbet kell figyelembe venni.

B. Az ózonra vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbértékek

5. szakasz – A PM2,5-re és a NO2-ra vonatkozó átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség

A.    Átlagexpozíció-mutató

A μg/m3-ben kifejezett átlagexpozíció-mutató (ÁEM) – a tagállamok teljes területén található NUTS 1 szintű területi egységekben – városi hátterű helyszíneken végzett méréseken alapul. Az átlagexpozíció-mutatót a koncentráció három naptári évre vonatkozó éves mozgóátlaga alapján kell megállapítani a releváns szennyezőanyag tekintetében a III. melléklet B. szakasza szerint az egyes NUTS 1 területi egységben felállított valamennyi mintavételi pont átlagában. Az egy adott évre vonatkozó átlagexpozíció-mutató az adott év és az azt megelőző két év koncentrációjának középértéke.

Amennyiben a tagállamok természetes forrásoknak tulajdonítható túllépéseket állapítanak meg, a természetes forrásokból származó hozzájárulásokat ki kell vonni az átlagexpozíció-mutató kiszámítása előtt.

Az átlagexpozíció-mutatót kell alkalmazni annak vizsgálatára, hogy teljesül-e az átlagos expozíciócsökkentési kötelezettség.

B.    Átlagos expozíciócsökkentési kötelezettségek

2030-tól az átlagexpozíció-mutató nem haladhatja meg a következő szintet:

–a PM2,5 esetében a 10 évvel korábbi átlagexpozíció-mutatónál 25%-kal alacsonyabb szint, kivéve, ha az már nem haladja meg a C. pontban a PM2,5-re vonatkozóan meghatározott átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzést;

–a NO2 esetében a 10 évvel korábbi átlagexpozíció-mutatónál 25 %-kal alacsonyabb szint, kivéve, ha az már nem haladja meg a C. pontban a NO2-re vonatkozóan meghatározott átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzést;

C.    Az átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzések

Az átlagos expozíciókoncentrációra vonatkozó célkitűzés az átlagexpozíció-mutató következő szintje.

II. MELLÉKLET

Vizsgálati küszöbértékek

1. szakasz – Az egészségvédelemre vonatkozó vizsgálati küszöbértékek

2. szakasz – A növényzet és a természetes ökoszisztémák védelmére vonatkozó vizsgálati küszöbértékek

III. MELLÉKLET

A helyhez kötött mérésre szolgáló mintavételi pontok minimális száma

A.    Az emberi egészség védelmét szolgáló határértékek, az ózonra vonatkozó célértékek, hosszú távú célkitűzések és tájékoztatási és riasztási küszöbértékek betartásának vizsgálatára irányuló helyhez kötött mérések mintavételi pontjainak minimális száma

1. Diffúz források

1. táblázat – Az emberi egészség védelmét szolgáló határértékek és a riasztási küszöbérték betartásának vizsgálatára irányuló helyhez kötött mérésre szolgáló mintavételi pontok minimális száma azon zónákban, ahol a helyhez kötött mérés az információ egyedüli forrása (az ózon kivételével minden szennyező anyag esetében)