1.Bevezetés

Az elmúlt évek tapasztalatai – különösen a Covid19-világjárvány – minden eddiginél jobban rávilágítottak arra, hogy az egészség nem ismer határokat: az egészség globális közjó. A polgárok jólléte és élete, a társadalmak és gazdaságok virágzása és stabilitása, valamint általában véve a fenntartható fejlődés mind attól függ, hogy foglalkozunk-e ebből a szempontból az egészséggel. A globális egészség az EU külpolitikájának alapvető pillére, geopolitikai szempontból kritikus ágazat, és központi szerepet játszik az EU nyitott stratégiai autonómiájában.

„Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” című legutóbbi, 2010. évi uniós közlemény 1 óta az egészségügyi kihívások gyorsan változnak egy hasonlóan gyorsan változó geopolitikai környezetben. A globális egészséget minden eddiginél nagyobb mértékben érinti bolygónk éghajlatváltozással, biológiai sokféleséggel és szennyezéssel kapcsolatos hármas válsága, amely különösen súlyos terhet ró a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országokra és emberekre. Ugyanakkor új lehetőségek jelentek meg az olyan területekhez kapcsolódóan, mint például a kutatás vagy a digitalizáció. Szilárd globális egészségügyi stratégiára (a továbbiakban: a stratégia) van szükség ahhoz, hogy világszerte új, koherens, hatékony és célzott szakpolitikát lehessen kialakítani.

Mivel a világ népessége éppen most lépte át a 8 milliárdot, és a várható élettartam világszerte növekszik, kiemelt kérdésként kell kezelnünk azt, hogy a teljes életút során mindenki számára biztosított legyen az egészség és a jóllét.

Ez a stratégia az európaiak jóllétét és egészségügyi rendszereik rezilienciáját védő európai egészségügyi unió külső dimenzióját képviseli, és kulcsfontosságú összetevője a Global Gateway stratégiának 2 , amely egyenlő felek közös felelősségvállaláson és közös szerepvállaláson alapuló partnerségeit építi ki a partnerországokkal.

Az Európai Uniónak a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben betöltött vezető szerepe megmutatta, hogy az „Európa együtt” megközelítés 3 révén jelentős mértékben hozzájárulhat a globális célkitűzésekhez (lásd az A. háttérmagyarázatot). E stratégia fő üzenete, hogy az EU meg kívánja erősíteni felelősségét és el kívánja mélyíteni vezető szerepét az elérhető legmagasabb szintű egészség elérése érdekében, olyan alapvető értékekre alapozva, mint a szolidaritás és a méltányosság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása.

A kihívások jelentősek. A globális egészség terén rengeteg a befejezetlen tennivaló, mivel számos országban visszalépés történt többek között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben és annak céljaiban 4 rögzített egyetemes egészségügyi célok felé történő előrehaladásban: az országok együttesen csupán mintegy negyedét érték el annak, ami a fenntartható fejlődési célok egészségügyi célkitűzéseinek 2030-ig történő megvalósításához szükséges. Számos országra súlyos terhet rónak a jelentős fertőző betegségek, emellett magas a csecsemőhalandóság és a gyermekágyi halálozás, és továbbra is aggodalomra ad okot egyebek mellett az alultápláltság. Ugyanakkor elengedhetetlen a globális egészségbiztonság gyors és átfogó kezelése, a világjárványok hatékonyabb megelőzése és az azokkal szembeni reziliencia növelése. Az egészségügyi ágazat kockázatokra való magas színvonalú felkészültsége jelentős pozitív hatást fog gyakorolni más kulcsfontosságú ágazatok rezilienciájára.

A. háttérmagyarázat: Az EU reagálása a Covid19-re: vezető szerep az „Európa együtt” megközelítés révén

Az EU döntő szerepet játszott a Covid19-világjárványra való globális reagálásban, szolidaritást és hatékony támogatást biztosítva azáltal, hogy az „Európa együtt” megközelítés keretében fellépve segítette a globális oltási kampány végrehajtását, és megerősítette az EU multilateralizmus iránti elkötelezettségét.

Vezető szerep: Az EU mozgatórugója volt annak, hogy a G20-ak elfogadják a római nyilatkozatot 5 , amely nemzetközileg elfogadott cselekvési elveket tartalmaz a világjárványok elleni küzdelemre, az azokra való felkészülésre, azok megelőzésére és a reagálásra vonatkozóan. Más kulcsfontosságú globális érdekelt felek mellett az EU vezető szerepet játszott a koronavírusra való reagálást célzó első csúcstalálkozó megszervezésében, valamint a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés akcelerátorának (ACT-A) létrehozásában, amely kulcsfontosságú eszköz a tesztek, kezelések és oltóanyagok kifejlesztésének és alacsonyabb jövedelmű országok közötti méltányos elosztásának támogatására. Az EU az uniós tagállamokkal együtt több mint 7 milliárd euróval járult hozzá az ACT-A-hoz, beleértve annak oltóanyagokkal kapcsolatos pillérét (COVAX).

Együttműködés: Az EU fokozta együttműködését, például az uniós digitális Covid-igazolvány (EUDCC) világviszonylatban úttörő megoldásának létrehozásával: 2022 októberéig 49 EU-n kívüli ország csatlakozott az EUDCC-átjáróhoz, köztük hét az afrikai kontinensről, ami által az a digitális Covid-igazolványok legnagyobb összekapcsolt rendszerévé vált a világon. Az uniós szolidaritásnak köszönhetően az uniós polgári védelmi mechanizmus számos sürgősségi segélyszolgálati csoportot hozott működésbe, valamint orvosi eszközöket és felszereléseket 6 biztosított harmadik országoknak. Az EU a COVAX egyik legfontosabb alapító tagja volt, és az ACT-A akcelerátoron, nemzetközi szervezeteken és kutatóintézeteken keresztül fokozta erőfeszítéseit a terápiás készítmények és a diagnosztika terén való együttműködés érdekében.

Erőforrások: Az EU egyesítette erőforrásait, hogy ezáltal maximalizálja hatásukat a Covid19-világjárványra való reagálás terén. A Covid19-világjárvány kitörése óta az EU, az uniós tagállamok és az európai pénzügyi intézmények az „Európa együtt” keretében eddig 53,7 milliárd EUR-t különítettek el 140 ország támogatására, a humanitárius szükségletekre való szükséghelyzeti reagálás, az egészségügyi, vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerek megerősítése, valamint a világjárvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése céljából. Az „Európa együtt” munkamódszer hatékonynak és értékesnek bizonyult, és más globális prioritások vonatkozásában is bevezetésre került. Az EU fokozta a kutatást, különösen az oltóanyagok és a gyógyszerek fejlesztését, és kedvező környezetet teremtett négymilliárd adag Covid19-oltóanyag gyártásához és forgalmazásához az EU-ban és világszerte egyaránt, valamint támogatta az oltóanyagok további bevezetését 7 . Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok emellett gyorsan létrehoztak egy új európai erőforrás-tartalékot, és azon belül készletet halmoztak fel egészségügyi cikkekből az egészségügyi szükséghelyzetekre való reagálás céljából 8 .

Annak elősegítése érdekében, hogy a változó világban mindenki számára biztosított legyen a jobb egészség, más megközelítésre van szükség, kezdve azzal, hogy mit kell tenni. E célból a stratégia három fő prioritásra összpontosít.

Az alapkérdésekhez visszatérve az első két alapvető prioritás a következő: beruházás minden ember jóllétébe és az egyetemes egészségügyi ellátás elérése erősebb egészségügyi rendszerekkel. E két cél elérése érdekében át kell helyeznünk a hangsúlyokat, mivel a látkép nagyon eltér a 2010. évitől:

-A rossz egészségi állapot hagyományos kiváltó okai, például a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek mellett integrált módon kell kezelni a rossz egészségi állapot egyéb előidézőit is, például az éghajlatváltozást, a környezetkárosodást, a humanitárius válságokat vagy az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, amelyeket olyan válságok súlyosbítanak, mint az Ukrajna elleni orosz agresszív háború. Ezért alapvető fontosságú, hogy számos különféle szakpolitikát mozgósítsunk egy globális egészségügyi stratégia kidolgozása érdekében.

-Prioritásként kell kezelni az egyre növekvő kihívásokat, például az antimikrobiális rezisztenciát és a mentális egészséget, illetve az egészségügyi és az ellátórendszerek változó kihívásait, beleértve a munkaerő tekintetében tapasztalható egyensúlyhiányt és az erőforráshiányt, amellett, hogy a lehető legjobban ki kell aknázni a hatékony támogató eszközök – például a kutatás és a digitalizáció, többek között a mesterséges intelligencia használata – által kínált új egészségügyi lehetőségeket.

A harmadik fő prioritás a jelenlegi és jövőbeli egészségügyi veszélyek elleni küzdelem, amelyre szintén új hangsúlyt kell helyezni. Ehhez méltányosabbá kell tenni az oltóanyagokhoz és más ellenintézkedésekhez való hozzáférést; szükség van az „Egy az egészség” koncepcióra 9 , amely az emberiség, az éghajlat, a környezet és az állatok közötti összetett összefüggésekkel foglalkozik; világszerte hatékonyabbá kell tenni a járványügyi felügyeletet; valamint szigorúbb nemzetközi szabályokra és együttműködési mechanizmusokra van szükség az egészségügy területén.

Amikor a hangsúly a tennivalókra helyeződik át, ugyanilyen alapvető átállásra van szükség a megvalósítás módját illetően is. Új globális egészségügyi rend van kialakulóban, és az EU-nak stratégiaibb és hatékonyabb szerepvállalás révén hozzá kell járulnia annak formálásához.

Az EU egyedülálló potenciállal rendelkezik a nemzetközi együttműködés ösztönzésére. Rendkívül fontos az érintett érdekelt felek széles körével való partnerségek bővítése, előmozdítva az egészségügyi szuverenitást a nagyobb reziliencia és a nyitott stratégiai autonómia érdekében, amelyet a partnerek politikai elkötelezettsége és felelőssége támogat. A nemzetközi partnerekkel fennálló kapcsolatainkat e stratégiával összhangban közös prioritásoknak kell vezérelniük.

Az EU erős és hatékony szereplőként betöltött szerepének megerősítése érdekében a Bizottság és a tagállamok biztosítani fogják a nemzeti és az uniós globális egészségügyi stratégiák közötti szinergiát, és az „Európa együtt” megközelítés keretében minden eddiginél szorosabban együttműködnek a szakpolitikák, intézkedések és pénzügyi erőfeszítések jobb összehangolására irányuló új mechanizmusokkal a hatás maximalizálása érdekében, egységesen és együttesen lépve fel.

A globális kormányzáshoz új hangsúlyt kell helyezni egy erős és reagálóképes multilaterális rendszer fenntartására, középpontjában az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), amelynek finanszírozása annyira fenntartható, amennyire elszámoltatható és hatékony. A G7-ek, a G20-ak és más globális, regionális és kétoldalú partnerek közötti szorosabb együttműködés révén konszenzust kell kialakítani. Az EU-nak ösztönöznie kell a globális kormányzás meglévő hiányosságainak pótlására irányuló alapvető folyamatot, elkerülve a párhuzamosságokat és biztosítva a fellépések koherenciáját. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség a magánszektorral, jótékonysági szervezetekkel, a civil társadalommal és más érdekelt felekkel a stratégia célkitűzéseinek támogatása érdekében.

A stratégia másik kulcsfontosságú eleme a hatékony finanszírozás. Az EU és tagállamai együttesen a globális egészségügy legnagyobb finanszírozói közé tartoznak, legyen szó akár globális javakról (nemzetközi szervezetek és globális egészségügyi kezdeményezések finanszírozása), fejlesztési támogatásról vagy humanitárius segítségnyújtásról 10 . E stratégia törekvéseihez világszerte magas szintű politikai elkötelezettségre, valamint jelentős mennyiségű erőforrás lekötésére lesz szükség. Az uniós pénzügyi hozzájárulás új megközelítést fog követni, amely magában foglalja az innovatív finanszírozást, a partnerek társbefektetéseit és a többi nemzetközi szereplővel való összefogást – annak pedig, hogy mennyiben befolyásolja az EU a menetrend alakítását, összhangban kell állnia a globális egészségügy éllovasaként általa nyújtott finanszírozási támogatással.

A siker természetesen függ a partnereink hozzájárulásától, de az EU teljes mértékben vállalja a rá eső felelősséget. Ez magában foglalja a hazai egészségügyi felkészültség és reagálás javítását is az európai egészségügyi unió részeként, mivel az uniós egészségügyi fejlesztések világszerte hatással vannak a partnerekre, és fordítva. Az EU-ban folytatódik az egyetemes egészségügyi ellátás és egy erős uniós egészségbiztonsági keret kialakítása a folyamatban lévő vagy előkészítés alatt álló kulcsfontosságú kezdeményezések előmozdítása révén. Ezek közé tartozik az európai rákellenes terv 11 , az uniós gyógyszerstratégia 12 és a tervezett európai egészségügyi adattér 13 . Az egészségügyi veszélyek elleni átfogóbb küzdelmet a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekről szóló új rendelet 14 végrehajtása, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség megerősített megbízatása, az új Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságnak az egészségügyi ellenintézkedések tekintetében a felkészültség és reagálás javítása érdekében végzett tevékenysége 15 , valamint az „Egy az egészség” hálózat létrehozása teszi lehetővé, amely integrált felügyelet keretében lép fel minden patogén veszély ellen 16 . A jobb egészségügyi ellátás, az egészségügyi értékláncokon belüli nyitott stratégiai autonómia, valamint az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos határozott fellépés szintén szilárd alapot jelent majd ahhoz, hogy az EU világszerte erős pozíciót foglaljon el. Továbbra is támogatni fogjuk a tagállamokat az egészségügyi reformok végrehajtásában és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében megvalósuló beruházásokban. Végre fogjuk hajtani az európai zöld megállapodást 17 és különösen a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet 18 és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát, fellépve ezáltal az Unión belüli rossz egészségügyi állapot kiváltó okai ellen. Mindezen munka – az új stratégiával együtt – az egészségvédelem egybefüggő kontinuumát fogja képezni az EU-ban és az egész világon.

A stratégia 2030-ig tartó menetrendet kínál. Három szakpolitikai prioritást határoz meg, húsz vezérelvet fogalmaz meg a globális egészségügy alakításához, konkrét cselekvési irányvonalakat jelöl ki, amelyek működésbe hozzák ezeket az elveket, valamint új nyomonkövetési keretet hoz létre az uniós szakpolitikák és finanszírozás hatékonyságának és hatásának értékelésére. Felvázolja, mit fog tenni a Bizottság, és minek megtételére kéri a tagállamokat, mindkét esetben szigorúan a Szerződésekben meghatározott hatásköreiken és intézményi szerepeiken belül 19 . A jövőbeli intézkedések szemléltetése érdekében az 1. melléklet felsorol néhány olyan kulcsfontosságú projektet, amelyek globális, regionális és nemzeti szinten alátámasztják ezt a stratégiát.

A stratégia épít az Európai Parlament, a Tanács egymást követő elnökségei, a civil társadalom 2020. évi árnyék-egészségügyi stratégiája 20 és más kulcsfontosságú érdekelt felek jelentős hozzájárulására, beleértve a széles körű nyilvános konzultáció során beérkezett észrevételeket is. Ezt a stratégiát az egészségügyi felkészültségről szóló első jelentéssel együtt kell értelmezni, amely a stratégiával párhuzamosan kerül közzétételre 21 .

2.Az EU globális egészségügyi prioritásai

A stratégia megerősíti a fenntartható fejlődési célok és a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus 22 iránti elkötelezettséget, valamint azt, hogy különösen a jó egészség sarokköveit jelentő területeken kell fellépni. E törekvés sikerének biztosítása érdekében a Bizottság kulcsfontosságú prioritásokon alapuló új megközelítést javasol.

A Bizottság ezért három egymással összefüggő prioritásra 23 összpontosítja erőfeszítéseit, és ugyanerre kéri a tagállamokat is:

1. az emberek egészségének és jóllétének javítása az egész életen át;

2. az egészségügyi rendszerek megerősítése és az egyetemes egészségügyi ellátás előmozdítása; valamint

3. az egészségügyi veszélyek, köztük a világjárványok megelőzése és leküzdése az „Egy az egészség” koncepció alkalmazásával.

2.1. Az emberek egészségének és jóllétének javítása az egész életen át

Az EU összpontosítani fogja együttes erejét, és együtt fog működni az országokkal az egészséget érintő ambiciózus fenntartható fejlődési célok globális elérése érdekében, különös tekintettel a 3. célra (az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása mindenki számára, minden életkorban), az 5. célra (a nemek közötti egyenlőség megvalósítása) és a 10. célra (az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése).

Ennek érdekében a Bizottság vezérelveket fog követni, és ugyanerre kéri a tagállamokat is:

1. vezérelv: A rossz egészségi állapot kiváltó okainak prioritásként történő kezelése, különös figyelmet fordítva a nők és lányok jogaira, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő népességcsoportokra és a hátrányos helyzetű csoportokra.

Az egészség javítására irányuló erőfeszítések hagyományosan az egyes betegségek elleni küzdelemre összpontosítottak – ezt a küzdelmet folytatni kell. Ha azonban nem foglalkozunk a rossz egészségi állapot kiváltó okaival, amelyek először is hajlamossá teszik az embereket a megbetegedésre, akkor az továbbra is a lakosság széles rétegeit fogja sújtani, különösen a legkiszolgáltatottabbakat. Ezért a stratégia újdonságként prioritásnak tekinti az egészség és a betegségek gazdasági, társadalmi és környezeti okainak kezelését – ideértve a szegénységet és a megkülönböztetést, az életkort, a táplálkozást és az egészséges étrendet, a szociális védelmet, az oktatást, az ápolás-gondozást, a vízellátást, a szennyvízelvezetést és a higiénés körülményeket, a munkahelyi egészséget – és olyan egyéb területeket, mint például az egészséges ökoszisztémák szennyezése vagy a vegyi anyagokkal és a hulladékkal való érintkezés, valamint az energiaellátás biztonságát fenyegető veszélyek. Ehhez szükség lesz „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” integrált megközelítésére is (lásd a 3. szakaszt).

E stratégia végrehajtása során mindvégig emberi jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni, senkit sem hagyva hátra. Ez magában foglalja a szexuális és reproduktív egészség és jogok kiemelt kezelését is.

2. vezérelv: Az alapvető egészségügyi szolgáltatások teljes köréhez való méltányos hozzáférés javítása az egészségfejlesztéstől a betegségmegelőzésig és a megfizethető minőségi kezelésekig, a rehabilitációig és a palliatív ellátásig, fellépve a fertőző és nem fertőző betegségek ellen.

A reziliens közegészségügyi programok döntő fontosságúak a járványvédelem, különösen a fertőző és elhanyagolt trópusi betegségekkel szembeni védelem, valamint a nem fertőző betegségek mögöttes kockázatainak kezelése szempontjából. Egyidejűleg fokozott megelőzésre, több erőforrásra és intenzívebb kutatásra van szükség a nem fertőző betegségek és más egészségügyi rendellenességek jelentette növekvő kihívás kezeléséhez.

E két vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØPrioritásként kell kezelni a rossz egészségi állapot gazdasági, társadalmi és környezeti kiváltó okainak kezelését „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” megközelítés révén.

ØA stratégia során mindvégig emberi jogokon alapuló megközelítést kell követni, különös figyelmet fordítva a nők, a gyermekek és a fiatalok szükségleteire és jogaira – összhangban a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési tervvel 24 és az ifjúsági cselekvési tervvel 25 –, a fogyatékossággal élő személyekre, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel 26 , valamint más kiszolgáltatott csoportok, például az LMBTIQ-személyek 27 , az idősek, a migránsok, a menekültek és a belső menekültek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésére, a természeti vagy ember okozta katasztrófákkal és az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben is.

ØTovábbra is vezető szerepet kell betölteni a különféle fertőző betegségek, különösen az AIDS, a tuberkulózis, a malária, a gyermekbénulás, az ebolavírus és az elhanyagolt trópusi betegségek elleni küzdelemben 28 . Ez magában foglalja a partnerországokkal, valamint kutatási és fejlesztési szövetségek és globális egészségügyi kezdeményezések – például az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alap 29 – révén megvalósuló beruházásokat 30 .

ØElő kell segíteni a nem fertőző betegségek megelőzését és kezelését, ami egyre fontosabb az elöregedő világban, ahol a 65 év felettiek és a 80 évnél idősebbek a világ népességének egyre nagyobb hányadát fogják kitenni. Ezt a WHO egyetemes egészségügyi ellátásra irányuló partnerségén 31 32 keresztül fogjuk támogatni, és multiszektorális megközelítéseket fogunk alkalmazni, amelyek foglalkoznak olyan jelentős kockázati tényezőkkel, mint a szerfüggőség, az étrend, a mozgáshiány és a légszennyezés. Különösen érvényes ez a rák esetében.

ØTámogatni kell a gyermekkori betegségek elleni szélesebb körű átoltottságot és fokozottan kell támogatni a felnőttek egészségét, többek között továbbra is erőteljes támogatást nyújtva a GAVI Oltóanyag-szövetségnek 33 34 , amely segít növelni az oltóanyagok méltányos és fenntartható használatát.

ØGondoskodni kell innovatív oltóanyagok, kezelések és diagnosztika kifejlesztéséről és alkalmazásáról az új, elterjedt vagy elhanyagolt fertőző és nem fertőző betegségek vonatkozásában, többek között a Horizont Európa programból és az EU–Afrika globális egészségügyi partnerségből, az európai és fejlődő országok klinikai vizsgálatok területén létrejött partnerségéből (EDCTP3) 35 származó finanszírozás révén a kutatás, a kapacitásépítés és a szabályozási környezet szubszaharai Afrikán belüli megerősítése céljából.

ØMeg kell erősíteni a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való egyetemes hozzáférés támogatását 36 , különös tekintettel a nőkre, a lányokra, a fiatalokra és a fogyatékossággal élő személyekre, többek között kezdeményezést dolgozva ki az „Európa együtt” keretében az Afrikán belüli szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatban, és támogatva az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) ellátási partnerségét 37 . Ez magában foglalja a nemi alapú erőszak, a káros gyakorlatok, a családtervezéssel kapcsolatos kielégítetlen szükségletek, a megelőzhető gyermekágyi halálozás és a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelését. A munka a minőségi szolgáltatásokhoz, termékekhez és információkhoz való méltányos hozzáférés biztosításán alapul, többek között az egészségügyi rendszereknek az egyetemes egészségügyi ellátásra irányuló megerősítése, valamint ifjúságbarát szolgáltatások révén.

ØTámogatást kell nyújtani a közösségek számára az egészség, a táplálkozás, a mentális egészség és a pszichoszociális támogatás tekintetében a (természeti vagy ember okozta) válsághelyzetek alatt és után, oly módon, hogy az mérsékelje a halálozást, a morbiditást, a fogyatékosságot és a humanitárius válságokhoz kapcsolódó betegségeket 38 .

2.2. Az egészségügyi rendszerek megerősítése és az egyetemes egészségügyi ellátás előmozdítása

A stratégia egyik fő prioritása az olyan egészségügyi rendszerek létrejötte, amelyek hatékonyak, reziliensek és hozzáférhetőek minden alapvető tekintetben (szolgáltatásnyújtás, egészségügyi munkaerő, egészségügyi információs rendszerek, az alapvető gyógyszerekhez való hozzáférés, finanszírozás és irányítás/kormányzás). Az egyetemes egészségügyi ellátás méltányos módon történő előmozdítása biztosítani fogja a pénzügyi kockázatokkal szembeni védelmet, a minőségi alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a biztonságos, hatékony, minőségi és megfizethető alapvető gyógyszerekhez és oltóanyagokhoz való hozzáférést.

Ennek érdekében a Bizottság vezérelveket fog követni, és ugyanerre kéri a tagállamokat is:

3. vezérelv: Az alapellátás javítása beépített szükséghelyzeti többletkapacitással 39 , valamint az alapvető közegészségügyi kapacitások megerősítése a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 40 követelményeinek való megfelelés érdekében.

A világjárvány rámutatott annak fontosságára, hogy megfelelő orvosi kapacitás álljon rendelkezésre az egészségügyi rendszerek rendes működését megnehezítő vagy meghaladó, jelentősen megnövekedett számú beteg értékeléséhez és ellátásához. Munkánk során ennek a területnek a kiemelt kezelése új megközelítés, és jelentős hozzáadott értéket képvisel: ez az első akadály a világjárványok és más egészségügyi veszélyek terjedésének útjában. Az alapellátás támogatása elősegíti azt is, hogy gondoskodni lehessen a nem fertőző betegségek kezeléséről.

E vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØEgyüttműködés a partnerországokkal annak érdekében, hogy kétoldalú és regionális programok révén 41 bővítsék az egészségügyi szolgáltatások alapvető csomagjához való hozzáférést a megelőzésre és az ápolás-gondozásra kiterjedően, különös tekintettel a szegény és a marginalizált népességcsoportokra. A WHO keretében létrehozott egyetemes egészségügyi ellátási partnerség 119 országban tesz lehetővé célzott technikai támogatást, vezető szerepet vállalva a 3. fenntartható fejlődési cél elérésére irányuló nemzeti erőfeszítések összehangolásában.

ØAz egészségügyi rendszerekbe történő beruházások ösztönzése célzott ösztönzők bevezetésével és az elszámoltathatóság növelésével 42 . Az EU-nak a partnerekkel folytatott nemzetközi együttműködés központi elemének kell tekintenie az egészségügyi rendszerek és a közegészségügy javítását, beleértve a pénzügyi támogatást is.

ØA szociális védelmi rendszerek megerősítése kétoldalú országprogramok révén, különösen az alapvető egészségügyi ellátáshoz való méltányos hozzáférést is magában foglaló szociális védelmi minimumszabályok létrehozásának támogatása révén.

ØA gyógyszeripari orvostechnikai eszközökre és technológiákra vonatkozó nemzetközi szabványok előmozdítása a Bizottság nemzetközi szervezetekben és testületekben való részvétele révén, továbbá a magas szintű minőségi, hatékonysági és biztonsági normák, valamint a szabályozási kérdésekkel kapcsolatos képzés előmozdítása az Európai Gyógyszerügynökség támogatásával és a WHO-val együttműködésben.

4. vezérelv: A digitalizáció mint alapvető támogató eszköz előmozdítása.

E vezérelv kibontása érdekében a globális egészségügyre irányuló digitális fellépés során az EU élen fog járni, és méltányos módon fogja alakítani a folyamatban lévő digitális transzformációt 43 :

ØKezeli a digitális egészségügy és gondozás terén az alacsony és közepes jövedelmű országokban tapasztalható elégtelen beruházást egy digitális egészségügyre vonatkozó „Európa együtt” kezdeményezés révén, a tervezett európai egészségügyi adattér alapjául szolgáló elvekre építve. Ez olyan átalakító hatás elérésére összpontosítana, amely előmozdítja az egyetemes egészségügyi ellátást, az elsődleges egészségügyi ellátást, a világjárványokra való felkészültséget és reagálást, a jobb diagnosztikát és a személyre szabott orvoslást, valamint az ellátás folyamatosságát. Konkrét példa erre az, ahogyan a digitális egészségügyi és gondozási szolgáltatások nyújtása földrajzilag távoli helyeken is megkönnyítheti a szakértelemhez való hozzáférést, például az m-egészségügy (mobilegészségügy) és a távorvoslás révén. Támogatás biztosítandó az olyan nemzeti és regionális stratégiák kidolgozásához és/vagy végrehajtásához, mint az Afrikai Unió/az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ készülő digitális egészségügyi stratégiái.

ØÉpít arra, hogy az EU úttörő szerepet tölt be az egészségügyi adatok és a digitális tanúsítványok szabályozása terén, a felhőt használva az adatmegosztásra, az adatvédelemre és a magánélet védelmére. Az EU a tervezett európai egészségügyi adattér elveivel összhangban világszerte ki fogja használni az egészségügyi adatokban rejlő lehetőségeket, és elő fogja mozdítani az új technológiák, többek között a mesterséges intelligencia használatát annak érdekében, hogy világszerte fokozza a diagnosztika és a kezelések javítása terén bennük rejlő potenciált.

ØHozzájárul a digitális egészségügyi ökoszisztéma globális alakításához (szabályok, normák, szabványok, interoperabilitás), az uniós digitális Covid-igazolványhoz hasonló európai példák és bevált gyakorlatok alkalmazásával, valamint támogatja az uniós keretrendszerrel összeegyeztethető nemzetközi szabályokat, egyidejűleg megkönnyítve az egészségügyi adatok személyközpontú irányítását és védelmét.

5. vezérelv: A globális egészségügyi kutatás fellendítése az egészség javításához szükséges technológiák és ellenintézkedések kifejlesztése érdekében.

A kutatás az egészség javításának is kulcsfontosságú tényezője. A kutatási erőfeszítések világszerte történő mozgósítása előrelépést hozhat a diagnosztika és a kezelések terén. A Covid19-oltóanyagok sikerére építve egy globális egészségre irányuló kutatási fellépés változást fog előidézni annak biztosítása érdekében, hogy a kutatás és az innováció világszerte szolgálja az emberek javát.

E vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØA nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés kiterjesztése, a kutatási adatok lehető legnyitottabbá, szabványosítottabbá és interoperábilisabbá tétele, valamint az eredmények mint közjó terjesztésének és hasznosításának előmozdítása. Ez összhangban áll „A kutatás és az innováció globális megközelítése” című bizottsági közleménnyel és a vonatkozó tanácsi következtetésekkel.

ØA kutatás végponttól végpontig terjedő támogatása kedvező kutatási környezet megteremtésével, megerősítve a teljes értékláncot az alapkutatástól a preklinikai és a klinikai kutatásig, hogy át lehessen hidalni az ismeretek és a bizonyítékok előállítása és azok alkalmazása közötti szakadékot.

ØA szabályozás, a gyártás, a beszerzés és a leszállítás megtervezésének támogatása annak érdekében, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban végzett kutatások relevánsak legyenek a helyi gyógyszergyártás és egészségügyi technológiák helyi előállítása szempontjából.

ØHozzájárulás a kölcsönös kapacitásépítéshez olyan közös vállalkozásokon keresztül, mint az európai és a fejlődő országok klinikai vizsgálatok területén létrejött globális egészségügyi partnersége, előmozdítva ezáltal az alacsony és közepes jövedelmű országokkal való egyre szorosabb együttműködést 44 .

ØAz ipari dimenzió kiaknázása a helyi termelési kapacitás megerősítése érdekében, az állami és magánszereplők közötti hatékony együttműködés biztosításával.

ØA szakpolitikai fellépés tudományos alapját megerősítő nemzetközi folyamatok támogatásának fokozása, beleértve egy vegyi anyagokkal, hulladékokkal és szennyezéssel foglalkozó tudományos–szakpolitikai testület létrehozását.

6. vezérelv: A munkaerő tekintetében fennálló egyensúlyhiány kezelése és a készségek fejlesztése.

Az egészségügyi munkaerőre irányuló fellépés révén ez a stratégia egyaránt foglalkozik a megfelelő készségek szükséges fejlesztésével és a munkaerőhiány jelentette kihívással. Hosszú távú, integrált megközelítésre van szükség a szociális partnerek bevonásával, az országok közötti együttműködéssel, valamint annak felismerésével, hogy a problémák súlyosabbak az ápolási és gondozási szegmensben, és aránytalan mértékben érintik a nőket:

ØA nemzetközi együttműködés megerősítése és a munkaerő-felvétellel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások betartása a munkaerőre és annak áramlására vonatkozó megbízható nyomon követés és adatgyűjtés kidolgozásával.

ØKölcsönösen előnyös mobilitási megállapodások előmozdítása a partnerekkel, az egészségügyi munkaerő hiányával összefüggésben 45 , előmozdítva a körforgásos mobilitást és fellépve az agyelszívás ellen, többek között a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomagra, különösen a partnerországokkal kialakítandó tehetséggondozási partnerségekre támaszkodva.

ØA partnerországok támogatása az egészségügyi dolgozók képzésében, toborzásában és gyakorlati bevetésében, valamint szakmai fejlődésük biztosításában, megfelelő oktatás és a kisegítő személyzet számára kínált szakképzési programok révén, más adományozókkal partnerségben, tiszteletben tartva ugyanakkor, hogy támogatni kell a szakképzett egészségügyi dolgozók megtartását. Az „Európa együtt” alkalomvezérelt szakképzésre irányuló kezdeményezése 46 segíteni fog a technikai profilok szükségességének elemzésében és a szükséges képzés biztosításában.

ØA készségfejlesztési paktumon és a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervén keresztül működő partnerségek támogatása az egészségügy és az ápolás-gondozás terén jelentkező egyedi készségigények jobb megértése és a releváns képzési megoldások kidolgozása érdekében.

2.3. Az egészségügyi veszélyek, köztük a világjárványok megelőzése és leküzdése az „Egy az egészség” koncepció alkalmazásával

Az egészségügyi veszélyek elleni küzdelem kiemelt prioritássá vált. A mai társadalmak összekapcsolódása, valamint az éghajlattal, a környezettel és az állatokkal való kölcsönhatásunk miatt a világ beléphet a világjárványok korába 47 . Az egészségügyi veszélyek különböző eredetűek lehetnek, ideértve a környezetszennyezést, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris (CBRN) veszélyeket is, ami átfogó, az összes veszélyre kiterjedő megközelítést tesz szükségessé. 2022 júliusában 48 a Bizottság jegyzéket állított össze a három legjelentősebb, határokon át terjedő egészségügyi veszélyről (a nagy pandémiás potenciállal rendelkező kórokozók, a CBRN és az antimikrobiális rezisztencia), az azokra való felkészülés érdekében, és ennek iránymutatásként kell szolgálnia mind a belső, mind a külső fellépésekhez.

Az EU levonta a világjárvány első tanulságait, és új rendeletet fogadott el a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről, valamint javította a felkészültséget és a reagálást az egészségügyi ellenintézkedések terén, különösen az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) létrehozásával. Az efféle ellenintézkedéseket illetően a stratégiával párhuzamosan előterjesztett egészségügyi felkészültségi jelentés felvázolja a többek között globális szinten meghozott határozott intézkedéseket.

Folytatni kell az erőfeszítéseket, mivel – amint azt a világjárványokra való felkészültséggel és reagálással foglalkozó független testület is hangsúlyozta – még rengeteg a tennivaló ahhoz, hogy a világ közösen fel legyen készülve erre a feladatra 49 . Ezért a stratégia folytatni fogja a jelenlegi Covid19-világjárvány és utóhatásainak kezelését, és az elmúlt három év tanulságaira építve átfogó megközelítést alakít ki a globális egészségbiztonság szavatolása érdekében.

E globális erőfeszítések élére állva a Bizottság vezérelveket fog követni, és ugyanerre kéri a tagállamokat is:

7. vezérelv: A megelőzési, felkészültségi és reagálási kapacitások megerősítése, valamint az egészségügyi veszélyek korai felismerése világszinten.

A Covid19 megmutatta, mennyire fontosak az életmentéshez a szilárd felkészültségi és reagálási kapacitások, valamint a megfelelő finanszírozás. A világjárvány azt is bizonyította, hogy milliárdok elköltésével billiókat lehetett volna megtakarítani. Elengedhetetlen lesz fenntartható finanszírozást biztosítani a WHO számára, és élen kell járni a hiányosságok pótlásának innovatív módjaiban, mint amilyen a világjárvány-alap 50 , amelynek társalapítói a Bizottság és néhány uniós tagállam mint jelentős hozzájárulók.

Az EU-nak továbbra is összpontosítania kellene a biológiai biztonsági és biológiai védelmi intézkedések érintett intézményeken belüli javítására, valamint a közvélemény tudatosságának növelésére és a személyzet képzésére.

E vezérelvek kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØAz egészségbiztonság kiemelt kezelése a globális egészségügyi menetrendben, többek között az „Európa együtt” Afrikával kapcsolatos egészségbiztonsági kezdeményezésének megtervezése és végrehajtása révén 51 , az „Egy az egészség” koncepció alkalmazásával, a fertőző és nem fertőző – többek között a környezetszennyezésből és az antimikrobiális rezisztenciából eredő – fenyegetések fenntartható és kockázattudatos megelőzésére, az azokra való felkészültségre és reagálásra szolgáló rendszerek és kapacitások megerősítése érdekében (lásd még a lenti 11. alapelvet).

ØAz oltóanyagokhoz, valamint más gyógyászati termékekhez és technológiákhoz szükséges gyógyszeripari rendszerek és gyártási kapacitások megerősítésére irányuló regionális és nemzeti erőfeszítések támogatása a minőség, a biztonság, a méltányos hozzáférés és az egészségügyi szuverenitás javítása érdekében. E célból az „Európa együtt” folyamatban lévő kezdeményezésének fellendítése az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák afrikai gyártására és hozzáférhetőségére irányulóan 52 , továbbá az EU, valamint Latin-Amerika és a karib-tengeri térség gyártási és egészségügyi partnerségének 53 erősítése. Az EU be fog ruházni az egészségügyi árupiacok megerősítésébe, valamint a végpontok közötti beszerzés és az ellátási lánc irányításának támogatásába, beleértve az átláthatóságot és a nyomon követést is, többek között vállalkozástámogató hálózatok felhasználásával a kapcsolatteremtés előmozdítása, valamint a piaci cserék és az ipari szereplők közötti párbeszéd megkönnyítése érdekében.

ØA kritikus berendezések és az ellenintézkedések, a diagnosztika és a terápiás készítmények ellátási láncainak diverzifikálása és uniós kapacitásának kiépítése célzott fellépéssel az ellátási hiányok elkerülése és világszerte működő szolgáltatók bebiztosítása érdekében. Ez fokozni fogja az EU stratégiai rezilienciáját, és alapvetően növelni fogja az ellenintézkedések globális kínálatát, ezáltal javítva a partnerek ilyen árukhoz való hozzáférését, és utat nyitva az együttműködések előtt.

ØKapacitások fejlesztése a veszélyes hulladékok és anyagok korai észleléséhez 54 , valamint azok megfelelő és fenntartható kezeléséhez, az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében végzett munkára építve, és valamennyi érintett intézményben megerősítve a biológiai biztonsági és biológiai védelmi intézkedésekkel kapcsolatos jogszabályi keretet. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok csökkentésével foglalkozó uniós kiválósági központoknak 55 és 63 partnerországban folytatott tevékenységeiknek segíteniük kell a tudatosság növelését és a személyzet képzését.

ØA járványkitörésekkel kapcsolatos átfogó humanitárius reagálási rendszer kidolgozásának támogatása, amely kiterjed az EU-n kívüli területekre is, építve az uniós polgári védelmi mechanizmusra (UCPM) és az európai humanitárius reagálási kapacitásra (EHRC).

ØA polgári lakosság fegyveres konfliktusok során történő védelméről szóló 2286. sz. ENSZ BT-határozat 56 végrehajtásának további támogatása, kiállva a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása mellett, és támogatva az egészségügyi dolgozók és az infrastruktúra elleni támadásokkal kapcsolatos elszámoltathatóságot, valamint az egészségügyi ellátás és a hozzáférés fegyveres konfliktusok alatti folytonosságát.

ØAz európai és globális kutatási partnerségek kiterjesztése és megerősítése, ideértve az olyan klinikai vizsgálati hálózatokat is, amelyek átirányíthatók az új és újonnan megjelenő lévő kórokozók kezelésére, biztosítandó a hatékony egészségügyi ellenintézkedések időben történő rendelkezésre állását.

8. vezérelv: Törekvés egy olyan állandó globális mechanizmus kialakítására, amely előmozdítja az oltóanyagok és az ellenintézkedések fejlesztését és az azokhoz való méltányos hozzáférést az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.

A Covid19-világjárvány egyik legfontosabb tanulsága, hogy az egészségügyi ellenintézkedésekhez való méltányos hozzáférés kulcsfontosságú a világjárványokra való felkészültség és reagálás szempontjából. Ez állandó megoldást tesz szükségessé, amely épít a Covid19 elleni küzdelmet szolgáló eszközökhöz való méltányos globális hozzáférés akcelerátorára (ACT-A), a pandémiás influenza elleni felkészültség keretrendszerére 57 és más releváns tapasztalatokra.

Ahhoz, hogy a hatékony egészségügyi ellenintézkedések gyorsan rendelkezésre álljanak, hathatós felügyeletre van szükség a kórokozók korai azonosítása érdekében, és hatékony kutatási platformoknak kell készen állniuk arra, hogy előtárják a gyors fejlesztéshez és bevezetéshez szükséges bizonyítékokat, ezt pedig az új betegségekre gyorsan átirányítható klinikai vizsgálati platformokat kínáló kedvező kutatási környezetnek, valamint a klinikai vizsgálatok lefolytatása szempontjából hatékony szabályozási környezetnek kell támogatnia.

9. vezérelv: Tárgyalások folytatása egy világjárványokról szóló hatékony, jogilag kötelező erejű szerződésről, az „Egy az egészség” koncepció alkalmazásával és megerősített Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokkal.

Ez pótolja a nemzetközi szabálykönyv világjárványokra való felkészültség és reagálás terén fennálló hiányosságait, megkövetelve az országoktól és felhatalmazva a WHO-t, hogy gyorsan jelentsék és kivizsgálják a pandémiás fenyegetéseket 58 . A világjárványokról szóló szerződésnek konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozóan 59 .

10. vezérelv: Szilárd, együttműködésen alapuló globális felügyeleti hálózat kiépítése a kórokozók hatékonyabb felderítéséhez és az azokkal szembeni fellépéshez.

A stratégia támogatja egy új, megbízható hálózat létrehozását, amely a legfőbb érintett területeken előforduló kórokozók felmérésére és észlelésére szolgál, és nemcsak azonosítja a fenyegetéseket, hanem tanácsot ad a meghozandó intézkedésekre vonatkozóan is. A munka a helyszínen működő uniós küldöttségek támogatásával zajlana, és kiegészítené a meglévő hálózatok összekapcsolására irányuló G7-kezdeményezést 60 . Magában foglalja a felügyeleti rendszerek digitalizálását és integrálását az emberi, állati és környezeti spektrumban, a laboratóriumi kapacitások és a genomszekvenálási képességek megerősítését, valamint a munkaerő képzését.

11. vezérelv: Átfogó „Egy az egészség” koncepció alkalmazása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem fokozása.

Az elmúlt években sürgetőbbé vált két kritikus kihívás. Az első az állatok, a környezet és az emberek közötti interakciók összetettségéhez és következményeihez kapcsolódik, amelyek multiszektorális, integrált és transzdiszciplináris „Egy egészség” koncepciót tesznek szükségessé. Ez magában foglalja a jelentős járványkitörések fokozott kockázatát, különösen a földhasználat változásai, a környezetkárosodás, az összetett élelmiszertermelési rendszerek, valamint az intenzívebb kereskedelem és utazás miatt, de idetartoznak az alacsony és közepes jövedelmű gazdaságokra nehezedő terhek is, amelyek a szennyezéssel kapcsolatos vagy endémiás elhanyagolt betegségekből erednek, amelyek többsége zoonózis, levegő, víz vagy vektorok útján terjed.

A második kritikus kihívás az antimikrobiális rezisztencia (AMR) csendes világjárványa, amelyet a WHO a jelenlegi 10 legnagyobb globális egészségügyi veszély egyikeként azonosított 61 . Az antimikrobiális rezisztencia világjárványok idején is súlyosbító tényező. Emellett az antimikrobiális szerek szennyezik a környezetet és hatással vannak a biológiai sokféleségre 62 . Az országoknak, az intézményeknek és a globális érdekelt feleknek együttesen és átfogóan, prioritásként kell kezelniük ezeket a kihívásokat.

E vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØFokozni kell a négyoldalú tanácskozások keretében folytatott munkát – a WHO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) részvételével – az „Egy az egészség” koncepcióra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása érdekében.

ØTörekedni kell a „mélyreható megelőzésre” 63 – a veszélyek azonosítása és kezelése, még mielőtt a kórokozók átterjednének az állatokról az emberre, nem pedig az emberi járvány kitörését követően, továbbá a szennyezéssel kapcsolatos egészségügyi veszélyek megelőzésére irányuló kapacitás megerősítése.

ØA Bizottság meg fogja vizsgálni azokat a meglévő nemzetközi egyezményeket, amelyek hatással vannak a lehetséges világjárványokat megelőző folyamatokra, és megvizsgálja, meg lehetne-e erősíteni azok rendelkezéseit vagy végrehajtási terveit az „Egy az egészség” koncepció támogatása érdekében 64 .

ØDolgozni kell azon, hogy konkrét rendelkezéseket illesszenek be a világjárványokról szóló szerződésbe az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozóan.

ØTámogatni kell az innovatív egészségügyi ellenintézkedések – többek között antimikrobiális szerek, vakcinák és diagnosztika – fejlesztését és hozzáférhetőségét az antimikrobiális rezisztencia kezelése érdekében 65 .

3.Új belső irányítás a globális egészségügyi kihívások kezelésére

E stratégia céljainak eléréséhez összehangoltabb együttműködésre van szükség a Bizottságon belül, valamint a tagállamokkal és a partnerekkel. Ennek oka, hogy a globális egészségügyet egyre inkább többféle szakpolitika alakítja (például éghajlat-politika, környezetvédelem, energia, táplálkozás, élelmezésbiztonság, szociális védelem, demográfia, oktatás, kutatás, humanitárius segítségnyújtás, pénzügy, kereskedelem-, iparpolitika vagy kül- és biztonságpolitika), amelyek hatással vannak az egészségre vagy lehetővé teszik az egészségügyi kihívások megoldását, különböző uniós és nemzeti szintű ügynökségek és szervek, valamint különböző pénzügyi intézmények aktív közreműködésével. Ez megerősített koordinációt tesz szükségessé e stratégia prioritásainak megvalósítása és egy olyan irányítás bevezetése érdekében, ahol ténylegesen megvalósul „az egészségügyi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” – ami e stratégia egyik újdonsága.

12. vezérelv: A globális egészségügyre hatással lévő valamennyi szakpolitika és intézkedés hatékony összekapcsolása a Bizottságon, az uniós ügynökségeken és az uniós pénzügyi intézményeken belül.

A Bizottság teljes mértékben integrálni fogja a globális egészségügyi megfontolásokat az összes olyan uniós szakpolitikai területbe, amely hatással van a globális egészségügyre, ehhez pedig megerősíti a belső koordinációt, feltérképezve a szerepeket és a felelősségi köröket, a szakpolitikákat és az eszközöket, valamint azt, hogy ezek hogyan járulnak hozzá e stratégia prioritásainak megvalósításához.

Ez cselekvési irányvonalakat von maga után a következő kulcsfontosságú szakpolitikai területeken:

ØA globális klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása az alkalmazkodóképesség növelésével, a reziliencia erősítése az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése révén, összhangban a Párizsi Megállapodással.

ØAmbiciózus globális fellépés előmozdítása, amellyel kezelhető a biológiai sokféleség csökkenése, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme, a levegő-, víz- és talajszennyezés, valamint a mérgező anyagoknak való kitettség. Az „Egy az egészség” koncepció előmozdítása a biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-konferencián (COP15) elfogadandó jövőbeli globális biodiverzitási keretben, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni globális fellépésben a zoonózisok kockázatának csökkentése érdekében. A talaj biológiai sokféleségének támogatása, a légszennyezés csökkentésére és a globális kibocsátások mérséklésére irányuló nemzetközi törekvések, a kulcsfontosságú nemzetközi eszközök és egy, a vegyi anyagok és a hulladékok 2020 utáni kezelésére vonatkozó globális mechanizmus előmozdítása, a műanyagszennyezés megszüntetésére irányuló, új, jogilag kötelező erejű eszközre irányuló tárgyalások, valamint a vízzel és az egészséggel kapcsolatos ambiciózus eredmények támogatása az ENSZ közelgő, 2023-as vízügyi konferenciáján.

ØA hatékony egészségvédelmi és biztonsági normák világszerte történő előmozdítása, továbbra is együttműködve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), támogatva a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jognak a munkahelyi alapelvekre és jogokra vonatkozó ILO-keretrendszerbe való integrálását.

ØAz élelmiszer-ellátás bizonytalansága és az alultápláltság által leginkább érintett régióknak és lakosságnak nyújtott humanitárius segítségnyújtás és támogatás fokozása, az élelmiszerárak nyomon követése, és készletek rendelkezésre bocsátása a rászoruló országok részére, amint azt az élelmezésbiztonság garantálásáról és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítéséről szóló, 2022. márciusi bizottsági közlemény 66 és a műtrágyákról szóló közlemény is tükrözi. Rendszerszintű megközelítés alkalmazása, felgyorsítva a fenntartható élelmiszerrendszerre való átállást, amely egészségügyi, környezeti és társadalmi előnyökkel járhat.

ØAz oktatásba történő beruházások ösztönzése az egészségügy rövid és hosszú távú támogatása érdekében, a transzformatív oktatásról szóló csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően, egyidejűleg a partnerországokkal közös programokon keresztül prioritásként kezelve a kisgyermekkori fejlődést, az egészségügyi oktatást, a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat, valamint az iskolai étkeztetést.

ØA szükség- és válsághelyzetekben a globális egészségüggyel kapcsolatos humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi műveletek megerősítése a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ és az európai humanitárius reagálási kapacitás operatív, elemzési, nyomonkövetési és kommunikációs képességeinek növelése, valamint több népegészségügyi szakértő válságövezetekben történő bevetése révén. A katasztrófavédelmi kapacitásépítés támogatása olyan szervezetekkel, mint az ASEAN Humanitárius Segítségnyújtási Koordinációs Központ. Az egészségügyi vonatkozású reagálási kapacitások rendelkezésre állásának megerősítése az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében; új orvosi és CBRN-kapacitások kifejlesztése az európai polgári védelmi eszköztár és a RescEU keretében; valamint a WHO-val a veszélyhelyzeti reagálás terén folytatott együttműködés megerősítése és a világszerte bevethető sürgősségi segélyszolgálati csoportokra vonatkozó szabványok kidolgozására és osztályozási folyamatokra irányuló munkájuk további támogatása.

ØA köz- és magánszférabeli érdekelt felek magatartásának a globális egészség szolgálatába állítása számos pénzügyi vonatkozású intézkedés tekintetében a következők révén: i. a hazai és a külföldi vállalatok egészségvédő magatartásának előmozdítása azáltal, hogy az egészségügyi hatásokat beépítik a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló uniós irányelvbe 67 ; ii. együttműködés a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és hitelminősítő intézetekkel annak érdekében, hogy döntéseikbe beépítsék ugyanazokat az egészségügyi kritériumokat; valamint iii. együttműködés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) annak érdekében, hogy az országok makrogazdasági stabilitásának rendszeres értékelésébe belefoglalja az egészségügyi beruházásokat – ösztönözve ezáltal a közegészségügybe történő beruházást.

ØAnnak biztosítása, hogy a nemzetközi kereskedelempolitika működése a globális egészségügyet szolgálja, hogy ezáltal ne szakadjanak meg a nemzetközi gyógyszerellátási láncok, hogy a partnerek részesülhessenek a gyógyszerekből, az orvostechnikai eszközökből és szolgáltatásokból – ennek keretében az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezése 68 révén, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos tapasztalatok megosztása a WTO-partnerekkel. Ez magában foglalja a világjárványból levont tanulságoknak a WTO-partnerekkel közösen történő évenkénti számbavételét, valamint a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodásról (TRIPS) szóló miniszteri határozat 69 végrehajtásának nyomon követését, amely lehetővé teszi a Covid19-oltóanyagok gyártásának és kivitelének gyors és egyszerűsített módon történő, a szabadalom jogosultjának beleegyezése nélküli engedélyezését. Konstruktívan megvitatjuk, ki kell-e terjeszteni ezt a mechanizmust a Covid19 elleni terápiás készítményekre és diagnosztikára, és támogatni fogjuk az oltóanyagok és más termékek fejlődő országokon belüli gyártási kapacitásának növelését.

ØA főképviselő támogatása révén a közös kül- és biztonságpolitika alakítása és a politika teljes körű végrehajtásának előmozdítása, a nemzetközi együttműködés megkönnyítése érdekében beépítve az egészségügyet a partnerekkel folytatott politikai párbeszédekbe. A külső tevékenység a globális egészség előmozdításának eszközeként szolgálhat, például a külső biztonsági fenyegetések feltérképezése révén. A globális egészségügyet egységbe kell foglalni az egészséget befolyásoló egyéb tényezőkkel, mint a környezet, a migráció, a demográfia vagy az élelmezésbiztonság. A jövőbeli cselekvési irányvonalaknak magukban kell foglalniuk a következőket: i. világjárvány-felügyeleti mechanizmusok létrehozásának támogatása nem uniós országokban; ii. kölcsönös információk terjesztése a partnerek terveiről a külpolitikai és kereskedelmi célok egészségügy révén történő előmozdítását illetően; iii. a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való együttműködés biztosítása Genfben, New Yorkban és szerte a világon; valamint iv. a globális egészségügyet potenciálisan fegyverként használó külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) megelőzése és az arra való reagálás. E tekintetben nagyon hasznos eszköznek bizonyult az uniós egészségügyi fellépésekkel kapcsolatos hatékony kommunikáció.

ØAz uniós küldöttségek aktív szerepének biztosítása e stratégia végrehajtásában. A Covid19-világjárvány alatt az uniós küldöttségek hatékony forrásnak bizonyultak, mivel világszerte összegyűjtik az egészséggel kapcsolatos információkat, kommunikációs és tájékoztatási tevékenységeket folytatnak az uniós prioritásokra vonatkozóan, miközben növelik a politikai tudatosságot. Az uniós küldöttségek szerepét meg kell erősíteni, biztosítva a speciális szakértelmet az egészségüggyel kapcsolatos, geostratégiai jelentőségű területeken. Meg kell vizsgálni a küldöttségeken belüli speciális egészségügyi szakértelem megerősítését, többek között szakértők kirendelése révén.

13. vezérelv: Az EU és tagállamai szakpolitikáinak és intézkedéseinek jobb összekapcsolása és összehangolása annak érdekében, hogy világszerte egységesen lépjenek fel és hatékony intézkedéseket hozzanak.

Az „Európa együtt” megközelítés révén az EU kulcsfontosságú vezető szerepet játszott a Covid19-világjárvány elleni globális küzdelemben, amelynek során az EU és a tagállamok saját hatásköreiken belül jártak el. E vezető szerep megerősítése elengedhetetlen a globális egészségügyhöz való uniós hozzájárulás hatásának fokozásához és az alapvető értékeinken alapuló új globális egészségügyi rend formálásához. Az uniós tagállamok és az érdekelt felek között széles körű az egyetértés abban, hogy ehhez a gyakorlatban szorosabb koordinációra van szükség, amely a konkrét hatáskörök tiszteletben tartása mellett megkönnyíti a jogszabályban meghatározott csatornákon keresztül történő döntéshozatalt is.

Az uniós tagállamok ötleteire építve ez a stratégia gyakorlati módszerek meghatározását javasolja a koordináció 2023-ban történő fokozásához 70 , a következő cselekvési irányvonalak mentén:

ØSzinergia biztosítása a nemzeti és az uniós globális egészségügyi stratégiák között.

ØAz információk és az értesülések EU és tagállamok közötti megosztásának megkönnyítése a globális egészségüggyel foglalkozó számos fókuszpontban (Brüsszel, a tagállamok fővárosai, Genf és New York), az utóbbi kettő esetében megnövelt egészségügyi kapacitásokkal és/vagy szakértelemmel. Ez a Tanács cseh elnökségének e szükséglet kezelésére irányuló, folyamatban lévő kezdeményezésére fog épülni.

ØA tagállamok véleményének összegyűjtése, megkönnyítve ezáltal az álláspontok kialakítását, többek között meghatározott témákban végzett időszakos felmérések révén.

ØAz EU és tagállamai kulcsfontosságú intézkedéseinek és finanszírozási erőfeszítéseinek folytonos feltérképezése, hogy jobban át lehessen látni a folyamatban lévő fellépéseket, és eszközöket lehessen kötni a stratégia prioritásaihoz, szükség esetén mérlegelve a közös miniszteri találkozók segítségét az egészségügy, a pénzügyek, a külügyek és a fejlesztés területén.

ØA tagállamokkal folytatott, felfelé irányuló koordináció megerősítése, különösen olyan fórumokon, amelyekben nem minden tagállam vesz közvetlenül részt (pl. a G7-ek, a G20-ak és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)).

ØAz uniós koordináció fokozása és szövetségesek építése a nemzetközi szervezetekben való megfelelő uniós jelenlét és döntéshozatali szerep biztosítása érdekében.

ØA stratégia keretébe illeszkedő külső kommunikáció megerősítése annak érdekében, hogy az EU és tagállamai által tett erőfeszítéseket megfelelően elismerjék, az „Európa együtt” megközelítés pedig az EU hatékony egészségügyi fellépésének védjegye legyen, összhangban a Global Gateway stratégiával.

4.A kialakulóban lévő globális egészségügyi rend új többoldalú irányítása

A 2010. évi közlemény óta új globális egészségügyi rend van kialakulóban: ez egy folyamatosan változó rendszer, amely számos új érdekelt felet és kezdeményezést foglal magában, amelyek átformálják a globális egészségügyi kapcsolatokat az összetett geopolitikai környezetben. A Covid19-világjárvány próbája volt annak, hogy mi elengedhetetlen, min kell változtatni, és mi hiányzik a hatékony globális egészségügyi irányítás megvalósításához. A Bizottság vezérelveket fog követni, és ugyanerre kéri a tagállamokat is:

14. vezérelv: Egy erősebb, hatékony és elszámoltatható WHO támogatása.

Az EU27 valamennyi tagállama tagja a WHO-nak, és bár az EU hivatalosan nem WHO-tag, a WHO mindig is szilárd támogatásban részesült az EU részéről, többek között akkor is, amikor szerepe forgott kockán. A Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a WHO a multilaterális egészségügyi rendszer nélkülözhetetlen sarokköve, ugyanakkor rávilágított bizonyos hiányosságokra is. E stratégiának meg kell céloznia a WHO vezető szerepének, eredményességének, hatékonyságának és elszámoltathatóságának további megerősítését, valamint az EU és a WHO prioritásainak összehangolását.

A következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØA teljes jogú WHO-tagság felé vezető első lépésként hivatalos uniós megfigyelői státusz kérelmezése teljes körű részvételi joggal.

ØHozzájárulás a WHO finanszírozásának fenntarthatóbbá tételéhez 2030–2031-ig, összhangban a 75. Egészségügyi Világközgyűlés határozataival 71 .

ØA WHO reformjának előmozdítása az irányítás, a hatékonyság, az elszámoltathatóság és a szabályok végrehajtásának megerősítése érdekében, a tagok által vezérelt jellegének megfelelően.

ØA WHO globális jelentőségű területeken betöltött normatív szerepére való összpontosítás megerősítése, kezdve a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok megerősítésével és a világjárványokról szóló jövőbeli szerződéssel 2024-ig, valamint más területek feltérképezése, ideértve például az egészségügyi adatok irányítását és a munkaerőt.

ØA WHO-val történő központi és regionális európai szintű együttműködés fokozása a fent említett feltérképezési mechanizmusok felhasználásával, az EU és a WHO prioritásainak jobb összehangolása érdekében. Ezek a közös célok fogják vezérelni az EU WHO-hoz való jelentős mértékű önkéntes hozzájárulását. 2020-ban és 2021-ben a Bizottság önkéntes hozzájárulása összességében a negyedik legnagyobb volt, az EU és tagállamai pedig a WHO költségvetésének több mint 20 %-át adták, ami a legnagyobb hozzájárulást jelenti 72 .

15. vezérelv: Az új globális egészségügyi irányítás vezérlése a hiányosságok pótlásával és a fellépések koherenciájának biztosításával.

Amint azt a Covid19-világjárvány is megmutatta, a globális egészségügyi irányítást (az e területen működő intézmények, szereplők, szabályok és finanszírozási ágak halmazát) meg kell erősíteni annak biztosítása érdekében, hogy i. rendelkezésre álljanak az egészségügyi kihívások kezeléséhez szükséges mechanizmusok; valamint hogy ii. kellően össze legyen hangolva a globális egészségügy területén tevékenykedő sokféle szerv, elkerülendő a párhuzamosságokat és a széttagoltságot, amely megnehezíti az egészségügyi kihívásokra való eredményes és hatékony reagálást.

Rövid távon az ENSZ rendszere, a G7-ek, a G20-ak és az OECD fontos lendületet adtak a globális fellépéshez. Jó példa erre a G7-ek világjárványokra való felkészültségről szóló paktuma 73 , amely egy kórokozókat felügyelő globális hálózat hiányában arra törekszik, hogy összekapcsolja a meglévő részleges hálózatokat. További jó példa a G20-ak által létrehozott világjárvány-alap 74 , amely globális, regionális és nemzeti szinten pótolja az azonnali finanszírozási hiányokat.

Hosszabb távon a szilárd globális egészségügyi irányításhoz pótolni kell a meglévő hiányosságokat és gondoskodni kell a koherenciáról. A világjárványokról szóló szerződésre való törekvés mellett (lásd a 2.3. szakaszt) a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØA G20-ak közös egészségügyi és finanszírozási munkacsoportjának munkájára építve folyamatos együttműködésre és szinergiákra való törekvés az egészségügyi és pénzügyi pályák között, az egészségügyi és a pénzügyi politikák közötti állandó megállapodással a globális egészséget és a világgazdaságot fenyegető veszélyek hatékony kezelése érdekében. Ez a megállapodás értékelné a globális egészségügyi veszélyek és sebezhetőségek gazdasági hatásait, és meghatározná, mit kellene tenniük a kormányoknak ahhoz, hogy jobban fel legyenek készülve egy esetleges válságra. Emellett azt követően, hogy a WHO pandémiás vészhelyzetet hirdet, mozgósítaná a szükséges pénzügyi forrásokat, hogy ezáltal az országok jobban tudják kezelni az abból eredő gazdasági és társadalmi hatásokat.

ØA globális egészségügyi kezdeményezések közötti összhang és koordináció megerősítése a lehető legnagyobb hatékonyság biztosítása érdekében, valamint olyan állandó megoldások felkutatása 75 , amelyek ötvözhetik vagy kibővíthetik több meglévő egészségügyi alap működését, és továbbra is jelentős finanszírozást biztosítanak az alaptevékenységükhöz 76 .

ØAnnak biztosítása, hogy a globális egészségügyi kihívások továbbra is a globális napirend legfontosabb kérdései között szerepeljenek, és hogy a legfelső vezetést strukturálisan bevonják annak érdekében, hogy lendületet adjanak a globális egészségügyi munkának, középpontjában a WHO-val, valamint hogy egyéni és kollektív felelősséget vállaljanak. Támogatni kell egy olyan struktúrát, amelyben szükség esetén az állam- és kormányfők is részt vesznek, folyamatos többoldalú megbeszélések keretében.

16. vezérelv: Az EU szerepének megerősítése a nemzetközi szervezetekben és testületekben.

Az EU és tagállamai jelentős pénzügyi hozzájárulást nyújtanak az „Európa együtt” megközelítés keretében valamennyi kulcsfontosságú nemzetközi intézményhez és globális egészségügyi kezdeményezéshez. Ezért kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy ezek a pénzügyi hozzájárulások arányos döntéshozatali jogkörökkel járjanak a stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében.

A következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØAz EU és a tagállamok hozzájárulásaival arányos szintű részvétel és döntéshozatali szerep biztosítása valamennyi intézményben és szervben a hatásunk növelése érdekében.

ØA nemzetközi szervezetekhez és ügynökségekhez, valamint kezdeményezésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulások nyomon követése, beleértve azt, hogy miként támogatják az uniós prioritásokat.

ØTerv kidolgozása az EU befolyásának észszerű időn belüli további növelésére minden olyan esetben, amikor az intézményekre és szervekre gyakorolt uniós hatás nem áll arányban az uniós hozzájárulásokkal, törekedve az összhang megteremtésére.

5.Az Unió egészségüggyel kapcsolatos stratégiai partnerségeinek kibővítése és a különböző érdekelt felekkel való együttműködésének átalakítása

A globális egészségügy terén világszerte jelentkező, széles körű kihívások szükségessé teszik partnerségeink bővítését, kihasználva a nemzetközi együttműködés előmozdítása terén az EU-ban rejlő egyedülálló potenciált.

A Bizottság vezérelveket fog követni, és ugyanerre kéri a tagállamokat is:

17. vezérelv: Az egyenjogúságon, közös felelősségviselésen, kölcsönös érdekeken és stratégiai prioritásokon alapuló partnerségek kiterjesztése.

A Global Gateway stratégia célja az érdemi és kölcsönösen előnyös partnerségek elmélyítése a hagyományos és nem hagyományos partnerek és érdekelt felek széles körével. Ennek kulcsfontosságú pillére az egészségügy. Az EU folytatni fogja a partnerségek fejlesztését annak érdekében, hogy világszerte támogassa az egészség javítását, különös figyelmet fordítva a gyengébb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokra.

Az EU partnereivel fenntartott kapcsolatainak a felelősségvállaláson kell alapulniuk: az EU-nak és partnereinknek vállalniuk kell azt a felelősséget, amely kulcsfontosságú az egészségügyi szuverenitás megvalósításához.

Az EU kétoldalú partnerségei a partnerek széles körével – többek között nemzeti egészségügyi hatóságokkal, közegészségügyi intézményekkel és más érintett szervekkel – folytatott folyamatos együttműködésre fognak épülni. Az érdemi partnerség szellemében az EU arra fogja ösztönözni a partnerországokat, hogy tegyenek és teljesítsenek ambiciózus kötelezettségvállalásokat az egészségügyi veszélyek megelőzése, az egészség javítása és az egészségügyi szolgáltatásokba való beruházás érdekében a teljes népességük vonatkozásában, hosszú távon növelve az egészségügyre lekötött hazai erőforrásokat. Ez magában foglalja például Afrikában az Afrikai Unió 2001. évi abujai nyilatkozatában 77 kitűzött azon cél felé történő előrehaladást, hogy „az éves költségvetés legalább 15 %-át az egészségügyi ágazat fejlesztésére fordítják, a szükséges költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett”.

Az EU regionális szinten bővíti az egészségügyi partnerségeket. A regionalizmus fontos tényező a globális egészségügyben, és a regionális érdekelt felek egyre fontosabb szerepet játszanak. Alapvető fontosságú az egészségügyi partnerségek regionális szintű elmélyítése, többek között Afrikában, Latin-Amerikában és a karib-tengeri térségben, valamint az ázsiai és csendes-óceáni régióban, a Dél-Dél együttműködés támogatása mellett.

A 2022. februári EU–Afrikai Unió csúcstalálkozó megerősítette az EU és Afrika közötti egészségügyi partnerséget, amely öt, afrikai partnerekkel folytatott „Európa együtt” kezdeményezés alapját képezi 78 . Az EU elkötelezett továbbá az EU–Afrika Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás mellett, amely az európai és fejlődő országok klinikai vizsgálatok területén létrejött partnerségére épül, és 15 uniós tagot fog össze 21 afrikai taggal és egyéb köz- és magánszereplőkkel az ipar területéről, a jótékonysági ágazatból vagy nem uniós, nem afrikai országokból.

Latin-Amerikában és a karib-tengeri térségben folyamatban van egy regionális „Európa együtt” kezdeményezés 79 kidolgozása, amelynek középpontjában 1. a magánszektor bevonása, 2. a regionális ellátási láncok, kereskedelmi integráció és üzleti környezet javítása, 3. a szabályozás megerősítése, 4. a kereslet megszilárdítása és az összevont közbeszerzés, 5. a tudományos együttműködés, 6. a világjárványokra való felkészültség és az egészségbiztonság, valamint 7. az egészséggel kapcsolatos egyéb területek állnak (egészségügyi adatok, digitális és kialakulóban lévő technológiák, nem fertőző betegségek, egészségügyi rendszerek stb.). A partnerség támogatni fogja a folyamatban lévő regionális erőfeszítéseket, különösen a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) által 2021 szeptemberében jóváhagyott, az egészségügyi önellátásra vonatkozó tervet, amely intézkedéseket határoz meg az oltóanyagok és gyógyszerek régióbeli előállításához szükséges kapacitások megerősítésére. Kulcsfontosságú partner lesz a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO/WHO).

Az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó stratégiájával összhangban az EU továbbra is együtt fog működni az indiai–csendes-óceáni partnerekkel kapacitásuk, egészségügyi szuverenitásuk és a világjárványokra való felkészültségük megerősítése érdekében, különös tekintettel a régió legkevésbé fejlett országaira. Az EU a Horizont Európa kutatási program keretében fokozni fogja a fertőző betegségekkel kapcsolatos, együttműködésen alapuló kutatást. Gyógyszerstratégiájával összhangban az EU erősíteni fogja a többoldalú együttműködést a biztonságos és sokszínű gyógyszeripari és egészségügyi ipari ellátási láncok biztosítása érdekében, a minőségi gyógyszerekhez és egészségügyi termékekhez való hozzáférés lehetővé tétele céljából. Az EU fel fogja térképezni az EU és az ASEAN között az „Egy az egészség” koncepció szellemében megvalósítható további EU–ASEAN együttműködést, előmozdítva a szorosabb kapcsolatokat a regionális egészségügyi kapacitások között, például az ASEAN új közegészségügyi szükséghelyzetekkel és új betegségekkel foglalkozó központjával (ACPHEED) .

Az EU továbbra is prioritásként fogja kezelni a szomszédsága egészségügyi rezilienciáját. Az EU aktívan támogatja nyugat-balkáni és szomszédságpolitikai partnereit az egészségügyi ellátás színvonalának javításában és az egészségügyi szükséghelyzetek miatti jövőbeli határlezárások valószínűségének csökkentésében. Az EU támogatja a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, köztük Ukrajnát, Moldovát és Grúziát abban, hogy összehangolják egészségügyi jogszabályaikat az uniós egészségügyi jogszabályokkal, és képesek legyenek azok végrehajtására. Ez magában foglalja az uniós ügynökségek (az ECDC és az EMA) mozgósítását ennek támogatása érdekében, különösen a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre vonatkozó uniós vívmányoknak az uniós normákkal összhangban történő végrehajtása, a nemzeti közegészségügyi munkaerő-kapacitásoknak a szomszédságban és a Nyugat-Balkánon történő megerősítésére irányuló helyszíni epidemiológiai képzési program, az „Egy az egészség” koncepció antimikrobiális rezisztencia területén történő előmozdítása, a felügyeleti rendszerek és a közegészségügyi mikrobiológiai kapacitások megerősítése, valamint a járványügyi felderítés, a kockázatértékelés, a felkészültség, a reagálás és a népegészségügyi szükséghelyzet terén folytatott regionális együttműködés révén.

A nyugat-balkáni partnerek és Ukrajna felkérést kaptak, hogy megfigyelőként csatlakozzanak az Egészségügyi Biztonsági Bizottsághoz, a Nyugat-Balkán országai pedig mind aláírták az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó uniós közös közbeszerzési megállapodást.

Az Egyesült Államok (USA) kulcsfontosságú partner a globális egészségügyben, amint azt „Az Egyesült Államok és az EU programja a globális világjárvány kezelésére: A világ beoltása, emberéletek azonnali megmentése, valamint a jobb egészségbiztonság kiépítése” 80 címmel az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériumával kötött, a közegészségügyi veszélyekről szóló igazgatási megállapodás 81 , az antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó transzatlanti munkacsoport 82 , a Covid19 gyártásával és ellátási láncával kapcsolatos kihívásokkal foglalkozó közös EU–USA munkacsoport 83 , valamint az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségével való koordináció is mutatja. Az EU–USA partnerséget ki kell terjeszteni az egészségügyi kérdések átfogóbb körére, egy egészségügyi együttműködéssel foglalkozó EU–USA munkacsoporttal, amely felölelné az egészségbiztonságot, a rákellenes politikát és a globális egészségügyi irányítást.

A globális kihívások megoldására irányuló többoldalú megközelítések kialakításában továbbra is fontos szerepet fog játszani a hasonlóan gondolkodó partnerekkel és adományozókkal – például Kanadával, Japánnal és az Egyesült Királysággal – többek között olyan kérdésekben folytatott szoros együttműködés, mint az egészségügyi rendszer megerősítése, a méltányosság és az egyetemes egészségügyi ellátás. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ együttműködik a nem uniós országokban meglévő más járványvédelmi központokkal, többek között az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központjaival.

E vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØValamennyi régióban azokra a partnerekre kell összpontosítani, amelyek a leginkább rászorulnak, és ahol helyben eredményeket lehet elérni, figyelembe véve ugyanakkor az olyan sajátos kihívásokat, mint a konfliktushelyzetek, előmozdítva az együttműködést ott, ahol a kormányok felelősséget vállalnak és elősegítik a támogatás hatékonyságát.

ØMég inkább prioritásként kell kezelni az egészségügyet a szomszédságban, valamint a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat támogatva; emellett Ukrajna és Moldova mellett kell állni, amelyek egészségügyi rendszereire hatalmas nyomás nehezedik Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt, és átfogó támogatást kell nyújtani a háborút követő újjáépítési erőfeszítésekhez, valamint egészségügyi rendszereik korszerűsítéséhez és újjáépítéséhez.

ØHasznosítani kell az EU erősségeit azon egyedi regionális szervekkel (például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA)), amelyek világszerte együttműködhetnek más regionális kezdeményezésekkel, megosztva az uniós adatokat, tudományos ismereteket és tudást, és részesülhetnek a nem uniós szakértelemből. Ez megerősítené az együttműködést az olyan szervekkel, mint az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központok, az Afrikai Gyógyszerügynökség, a szomszédságban működő hasonló szervezetek és a latin-amerikai programok, valamint az indiai–csendes-óceáni térség programjai (például a délkelet-ázsiai pandémiás reagálási és felkészültségi program, amely támogatja az ASEAN-országokat a Covid19 megfékezésére irányuló nemzeti kapacitások megerősítésében).

18. vezérelv: A legfontosabb globális egészségügyi szereplőkkel való együttműködés megerősítése.

Egyes globális civil társadalmi szervezetek, jótékonysági szervezetek, globális egészségügyi kezdeményezések (például a Globális Alap, a GAVI, a CEPI stb.), más ENSZ-szervek (többek között az UNFPA, az UNICEF és az UNAIDS), multilaterális fejlesztési bankok és magánszereplők finanszírozási volumene nagyobb, mint amennyit számos adományozó ország a maga részéről biztosít. Az említett érdekelt felekkel való együttműködés kulcsfontosságú az erőfeszítések összehangolásának és egymást kiegészítő jellegének biztosításához. A civil társadalmi szervezetek valamennyi típusával (köztük az ifjúsági szervezetekkel), a betegszervezetekkel, a szociális partnerekkel, a parlamentekkel és tágabb értelemben a közösségekkel folytatott együttműködés alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU kifejezhesse a szolidaritás és a demokrácia iránti támogatását, valamint a nyitott és átlátható kormányzásra és az emberi jogokra való összpontosítását. Ugyanilyen fontos a közösségekkel való együttműködés és a helyhez kötés, amelyek elősegíthetik a fellépés hatékonyságát. Végezetül a magánszektor kulcsfontosságú szerepet tölt be különösen a gyógyszeriparban, a biotechnológiában vagy az orvostechnológiai iparágakban, valamint a digitális megoldások terén az önellátás javításának elősegítése szempontjából.

E vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØFolytatni kell az erős partnerségek kiépítését a globális egészségügyi érdekelt felekkel i. a közös prioritások előmozdítása; ii. a közszféra által kitűzött célok megvalósításának elősegítése; iii. az elszámoltathatóság biztosítása; valamint iv. az olyan széttagoltság elkerülése érdekében, amely alááshatja a globális egészségügyi fellépés hatékonyságát. Az EU támogatni fogja e szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jobban összehangolják tevékenységeiket, elkerüljék a párhuzamosságokat és maximalizálják a helyi hatásukat. Az EU továbbra is szorgalmazni fogja az erős együttműködést és közös célok kitűzését, például az egészséges élet és a jóllét mindenki számára történő biztosítására irányuló globális cselekvési terv keretében 84 .

ØTovábbra is támogatni kell a civil társadalomnak mint a stratégia partnereinek a megerősítését, valamint az emberek szerepét és meghallgatását a saját egészségük biztosításának vonatkozásában, többek között a kormányok és az egészségügyi szolgáltatók elszámoltatása révén. Az EU ki fogja terjeszteni ezt a támogatást az egészségügyi folyamatokon átívelő közösségi részvételre és szerepvállalásra. A közösségek kulcsfontosságúak, és a helyhez kötés támogathatja a fellépés hatékonyságát.

ØBiztosítani kell, hogy a magánszektort és az egészségügyi ágazatokat megfelelően figyelembe vegyék és bevonják azok különböző formáiban, beleértve az árucikkek előállítását, a szolgáltatásnyújtást és a támogatást.

6.Finanszírozás

A Covid19-világjárvány minden eddiginél egyértelműbbé tette az alulfinanszírozott egészségügyi rendszerekhez kapcsolódó kockázatokat. Példátlan mértékű finanszírozás mozgósításához vezetett a globális egészségügy terén, és növelte a tudatosságot a szennyezés elleni küzdelem és a természetvédelem terén meghozandó megelőző intézkedések fontosságával kapcsolatban. Ezeket a finanszírozási erőfeszítéseket fenn kell tartani, és biztosítani kell, hogy azok megfelelően hozzájáruljanak az emberek egészségének és jóllétének javításához, az egészségügyi rendszerek megerősítéséhez, valamint az egészségügyi veszélyek elleni globális fellépéshez.

A Bizottság vezérelveket fog követni, és ugyanerre kéri a tagállamokat is:

19. vezérelv: A globális egészségügy uniós finanszírozásának növelése a lehető legnagyobb hatással.

Az EU-nak és tagállamainak kiszámítható és fenntartható módon, a szükségletekkel és ambíciókkal összhangban kell beruházniuk a globális egészségügybe. Fontos, hogy az eredmények nemcsak attól függnek majd, hogy mennyit finanszírozunk, hanem egyre inkább attól is, hogy hogyan, ezért alaposabban nyomon kell követni az uniós pénzügyi hozzájárulás egészének hatását. Emellett más finanszírozási forrásokat is mozgósítani kell, ideértve a partnerek saját hozzájárulásait is, valamint új finanszírozási eszközöket kell használni a stratégia által kitűzött ambiciózus céloknak megfelelően.

E vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØA globális egészségügy előtérbe helyezése valamennyi releváns uniós költségvetési finanszírozási programban, beleértve „az EU az egészségügyért” programot, a Horizont Európa programot, az NDICI – Globális Európa eszközt, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt, valamint a technikai segítségnyújtási és információcsere-eszközt. A költségvetés-támogatás adott esetben továbbra is kulcsfontosságú módszer marad a nemzeti szakpolitikák és reformok irányításához, valamint a partnerországokkal folytatott erőteljes szakpolitikai párbeszéd biztosításához.

ØA többéves pénzügyi kereten belül a globális egészségügy finanszírozására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése. Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) keretében nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásának legalább 20 %-át a humán fejlődésre és a társadalmi befogadásra fordítja 85 . Az NDICI-GE keretében az EU a 2021–2027-es időszakban eddig több mint 4,4 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást programozott 86 a globális egészségügyre nemzeti, regionális és globális szinten, aminek e stratégiával összhangban megfelelően érvényesülnie kell.

ØÚj finanszírozási módok felkutatása hatékony „Európa együtt” megközelítéssel, amelynek keretében az uniós és a tagállami forrásokat össze lehet vonni a maximális hatás elérése érdekében. Az EU szorgalmazni fogja, hogy az uniós tagállamok a stratégia prioritásaival összhangban növeljék a globális egészségügy finanszírozását.

ØAz innovatív pénzügyi eszközök használatának ösztönzése és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) alapulvétele, amely megkönnyíti a vegyes finanszírozáshoz és a költségvetési garanciákhoz való hozzáférést. Az EFFA+ nyitott architektúrája keretében a humán fejlődésre vonatkozó külön keret lehetőséget biztosít az egészségügyre irányuló további beruházások mozgósítására. A Bizottság az Európai Beruházási Bankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együtt olyan keretrendszert kíván kidolgozni a globális egészségügyi finanszírozáshoz, amely összhangban áll prioritásainkkal és partnerországaink prioritásaival, valamint a két bank megbízatásával. Adott esetben és az uniós prioritásokkal összhangban ösztönözni kell a magánbefektetők részvételét.

ØA helyi partnerekkel közös beruházási kezdeményezések előnyben részesítése, valamint a finanszírozás más nemzetközi érdekelt felekkel való összevonása. Az EU-nak alakítania kell a különböző alapok és kezdeményezések jövőjét azáltal, hogy ott áll azok irányításának középpontjában, és befolyásolja prioritásaikat, pénzmozgásaikat és fellépéseiket. Az EU ösztönözni és segíteni fogja a hazai erőforrások partnerországokbeli mozgósítását, valamint a hatékonyságot mint a közfinanszírozás legfenntarthatóbb forrását.

ØAnnak szorgalmazása, hogy növekedjen a multilaterális fejlesztési banki hitelezés révén az országok számára elérhető finanszírozás és a fenntartható finanszírozás, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapjához, valamint az IMF Reziliencia és Fenntarthatóság Alapjához való hozzájárulás céljából a hitelezésre vonatkozó különleges lehívási jogok révén.

ØAz EU a tagállamokkal együtt új finanszírozási módszereket – többek között adósságcsere-ügyleteket vagy hitelkivásárlásokat – fog ösztönözni annak érdekében, hogy az adósságot az egészségügyi rendszer reformjaiba és új életmentő programokba történő beruházásokká alakítsák át. Az ilyen tranzakciókat fejlesztésfinanszírozási intézményekkel partnerségben nyújtott kedvezményes hitelekkel és garanciákkal lehetne megkönnyíteni a kormányzati pénzek rendelkezésre bocsátásának elősegítése és az egészségügyi rendszer reformjának ösztönzése érdekében. A környezetvédelmi adókból származó bevételek összegének növelése csökkentheti az adósságfinanszírozást, és forrásokat mozgósíthat a közegészségügyi szolgáltatások számára. Az országokat ösztönözni kell annak lehetőség szerinti biztosítására, hogy a szennyezők viseljék szennyezésük költségeit.

ØA hazai egészségügyi finanszírozás diverzifikálása, az egészségügyi finanszírozás és a rendszereket érintő reformok támogatása az országokban és a globális egészségügyi kezdeményezéseken átívelően egyaránt, valamint a közkiadásokkal való gazdálkodás megerősítése.

ØAz alacsony és közepes jövedelmű országok egészségügyi kiadásainak nyomon követése, ideértve különösen a hivatalos fejlesztési támogatást (ODA), a hazai finanszírozás tendenciáit és az egyéb adományozóktól érkező finanszírozást.

7. A következő lépések: elszámoltathatóság biztosítása nyomon követés és értékelés révén

E stratégia prioritásainak megvalósításához inkluzív és átfogó folyamatra van szükség. Ez az „Európa együtt” megközelítés keretében végrehajtott tartós fellépéseken és a partnerekkel világszerte folytatott szoros együttműködésen alapul. A stratégia végrehajtását jelentősen meg fogják erősíteni a tagállamokkal, a partnerországokkal, a civil társadalommal – ezen belül az ifjúsági szervezetekkel –, a globális és regionális érdekelt felekkel, a nemzetközi finanszírozási intézményekkel, a tudományos körökkel és a magánszektorral kialakított hatékony partnerségek.

20. vezérelv: Az előrehaladás értékelése és az EU globális egészségügyi fellépésével kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása állandó nyomon követés és értékelés révén.

E vezérelv kibontása érdekében a következő cselekvési irányvonalak kerülnek előtérbe:

ØA stratégia végrehajtását mérőszámok és fő mutatók segítségével kell nyomon követni, amelyeket 2023-ban dolgoznak ki egy, „az EU az egészségügyért” programon belüli projekt segítségével, 2020-tól kezdve a végrehajtott intézkedések nyomon követését. A mérőszámok és a mutatók közvetlenül kapcsolódni fognak az uniós prioritásoknak megfelelő intézkedésekhez és egészségügyi eredményekhez, és nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek 87 . A cél az, hogy felmérjük intézkedéseink és finanszírozásunk hatását, és szükség szerint képesek legyünk a kiigazításra, hogy ezáltal elérjük a stratégia által kitűzött célokat, és szélesebb körben megfelelhessünk az uniós prioritásoknak.

ØA Bizottság félidős felülvizsgálatot és végső értékelést is fog végezni a stratégia 2030-as végrehajtásáról.

ØA Bizottság rendszeres magas szintű eszmecserék szervezésével és főszabály szerint kétévente jelentés közzétételével folyamatosan tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a civil társadalmat a finanszírozásról és a végrehajtás előrehaladásáról. Az EU a világegészségügyi fórum éves folyamatának részeként strukturált párbeszédet fog szervezni az érdekelt felekkel a végrehajtás megvitatása és a szükséges kiigazítások elvégzése érdekében.

8. Következtetés

Egy olyan világban, ahol a betegségek nem ismernek határokat, és ahol az egészség elengedhetetlen az emberek jóllétének védelméhez, a társadalmak stabilitásának biztosításához és a fenntartható fejlődés összetett geopolitikai környezetben történő megvalósításához, kulcsfontosságú egy ambiciózus globális egészségügyi stratégia.

Ez a stratégia, amely a méltányosságban, a szolidaritásban és az emberi jogokban gyökerezik, és amelyet a partnerség szelleme és a globális kormányzás megerősítésére irányuló eltökéltség táplál, három szakpolitikai prioritást határoz meg, 20 vezérelvvel szolgál és konkrét cselekvési irányvonalakat jelöl ki annak érdekében, hogy a változó világban hozzájáruljon mindenki egészségének javulásához.

2030-ra előretekintve a stratégia arra fog törekedni, hogy visszafordítsa az elapadást, és behozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési célokban szereplő egyetemes egészségügyi célok tekintetében bekövetkezett lemaradást, az alapvető kérdésekre összpontosítva az ütőerőt (az egészségügyi rendszerek megerősítése, egyetemes egészségügyi ellátás, alapvető egészségügyi ellátás, közegészségügy, az egészséget meghatározó tényezők), kezelve a munkaerő egyensúlyhiányát, és kiemelt figyelmet fordítva a nőkre, a lányokra és a kiszolgáltatott személyekre.

A digitalizáció és a kutatás kulcsfontosságú szerepet fog játszani, és méltányos módon fogja alakítani a folyamatban lévő digitális transzformációt és az innovációs potenciált.

Az egészségbiztonság terén ugrásszerű előrelépésre kerül sor egy olyan állandó mechanizmussal, amely fokozza a méltányosságot az oltóanyagokhoz hasonló eszközök fejlesztése és hozzáférhetősége terén, egy globális felügyeleti hálózattal, amely maradéktalanul megtestesíti az „Egy az egészség” koncepció elveit, valamint szilárd nemzetközi szabályokkal, többek között az antimikrobiális rezisztencia kezelésére irányuló megerősített intézkedések révén.

Az EU továbbra is vezető szerepet fog betölteni a globális egészségügy terén, és arra fog törekedni, hogy formálja a kialakulóban lévő új globális egészségügyi rendet, amelynek középpontjában egy hatékonyabb és elszámoltathatóbb WHO áll, amelyben az EU hivatalos megfigyelői státusszal rendelkezik. Az előrelépés új útjait fogja jelenteni a globális kormányzás meglévő hiányosságainak megszüntetése a globális egészségügyi és finanszírozási erőfeszítések közötti állandó kapcsolattal, valamint a legfelső politikai vezetés figyelmének fenntartása és a hatékony finanszírozás. A globális egészségügyi szereplők és a magánkezdeményezések lendületének a közös célkitűzések előmozdítása érdekében történő kiaknázása – fellépve a párhuzamosságokkal szemben és biztosítva a többoldalú egészségügyi rendszeren belüli fellépések koherenciáját – lépésváltást tesz lehetővé a globális egészségbiztonság javítása terén.

Bővíteni fogjuk nemzetközi partnerségeinket az új Global Gatewayre fókuszálva, partnereink közös szerepvállalására és felelősségére építve az egészségügyi szuverenitás, a nagyobb reziliencia és az autonómia előmozdítása érdekében, lehetővé téve, hogy a leginkább rászorulókat célozzuk meg ott, ahol szerepvállalásunk a legnagyobb hatást érheti el, valamint hogy megvalósítsuk egészségügyi prioritásainkat, összhangban a tágabb uniós érdekekkel.

Az „Európa együtt” megközelítést ténylegesen egységes és erőteljes fellépéssel fogjuk kiaknázni, szinergiát biztosítva a nemzeti és az uniós globális egészségügyi stratégiák között, mozgósítjuk az összes (belső és külső) szakpolitikát a globális egészségügy szolgálatában, és szoros koordinációt biztosítunk a tagállamokkal annak érdekében, hogy a politikai fellépést és a pénzügyi eszközöket az új prioritásokhoz kössük.

A globális egészséghez biztosított jelentős pénzügyi hozzájárulásunkat még hatásosabbá fogjuk tenni innovatív finanszírozás, a források nemzetközi szintű összevonása és a partnerországok társbefektetései révén.

Az olyan szilárd és átlátható nyomonkövetési rendszer létrehozása, amely az érdekelt felek segítségével feltérképezi az uniós erőfeszítéseket és azonosítja a hatásokat, biztosítani fogja fellépéseink elszámoltathatóságát a globális egészségügy kulcsfontosságú területén, valamint maximalizálni fogja az EU támogatási és befolyásolási képességét.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, az Európai Parlamentet, más európai szerveket, az érdekelt feleket és a világszerte meglévő partnereket, hogy csatlakozzanak erőfeszítéseinkhez, és váltsák valóra ezt az ambiciózus stratégiát, mindenki számára jobb egészséget biztosítva változó világunkban.

1. MELLÉKLET: Kulcsfontosságú projektek

Az e mellékletben bemutatott projektek nem kimerítő listája alátámasztja az e stratégiában említett cselekvési irányvonalakat.

Projektek	Indikatív időkeret
Globális projektek
1.Koordinációs rendszer létrehozása az uniós tagállamokkal annak érdekében, hogy az „Európa együtt” megközelítés keretében biztosítani lehessen az EU erőteljes hangját és vezető szerepét a globális egészségügyben. A tervek szerint „Az EU az egészségügyért” program támogatásával.	2023 második fele
2.Az antimikrobiális rezisztenciát felügyelő meglévő európai hálózat kibővítése egy valamennyi kórokozóra kiterjedő integrált felügyeleti mechanizmussá. „Az EU az egészségügyért” program támogatásával.	2023–2024
3.Az egészségügyi adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása világszerte. „Az EU az egészségügyért” program támogatásával.	2023–2024
4.Kölcsönösen előnyös mobilitási megállapodások előmozdítása a partnerekkel, többek között azáltal, hogy a partnerországok támogatást kapnak az egészségügyi dolgozók képzéséhez, toborzásához, gyakorlati bevetéséhez és megtartásához, valamint ahhoz, hogy oktatáson és a kisegítő személyzetnek szóló szakképzési programokon keresztül biztosítsák szakmai fejlődésüket. A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (NDICI – Globális Európa) és „Az EU az egészségügyért” program támogatásával.	2023–2025
5.Az EU globális egészségügyi stratégiája végrehajtásának nyomon követése, ellenőrzése és értékelése, főszabály szerint kétévente jelentés közzétételével, támogatva a folyamatos párbeszédet és a kulcsfontosságú érdekelt felek bevonását. A tervek szerint „Az EU az egészségügyért” program támogatásával.	2023
6.Az ENSZ Népesedési Alapja reproduktív egészséggel kapcsolatos árucikkeket biztosító ellátási partnerségének támogatása, segítve a családtervezéssel és a megelőzhető gyermekágyi halálozással kapcsolatos kielégítetlen szükségletek megszüntetését. Az NDICI – Globális Európa támogatásával (45 millió EUR összegű kötelezettségvállalás).	2023–2027
7.Az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni globális alap, valamint az egészségügyi rendszer megerősítésének támogatása. Az NDICI – Globális Európa támogatásával (715 millió EUR összegű kötelezettségvállalás).	2023–2025
8.A WHO által irányított egyetemes egészségügyi ellátási partnerség támogatása az egyetemes egészségügyi ellátás előmozdítása és a partnerországok egészségügyi rendszereinek megerősítése érdekében. Az NDICI – Globális Európa és a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz támogatásával (125 millió EUR programozva).	2023–2027
9.A GAVI Oltóanyag-Szövetség támogatása, ezáltal pedig a gyermekkori betegségekkel szembeni szélesebb körű átoltottság biztosítása és a felnőttek egészségének fokozott támogatása (például a humán papillomavírus elleni vakcina beadása révén). Az NDICI – Globális Európa támogatásával (300 millió EUR összegű kötelezettségvállalás).	2021–2025
10.A világjárvány-alap támogatása. Az NDICI – Globális Európa támogatásával (427 millió EUR összegű kötelezettségvállalás).	2023–2027
11.A Covid19-oltóanyagok bevezetésének támogatása a legalacsonyabb átoltottságú országok némelyikében. Az NDICI – Globális Európa és a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz támogatásával (375 millió EUR összegű kötelezettségvállalás).	2023
12.Az újonnan megjelenő fertőző betegségek elleni oltóanyagok kutatásának és fejlesztésének támogatása, többek között a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalíció (CEPI) révén. A Horizont Európa támogatásával.	2021–2024

Regionális projektek
13.„Európa együtt”-kezdeményezés az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák afrikai gyártására és hozzáférhetőségére irányulóan, a gyógyszerészeti rendszerek és – az egészségügyi ágazatokkal együtt – a regionális gyártási kapacitás megerősítése érdekében. Az NDICI – Globális Európa és egyéb eszközök által támogatott uniós hozzájárulás.	2021–2027
14.„Európa együtt”-kezdeményezés a szexuális és reproduktív egészség és jogok szubszaharai Afrikában történő javítására irányulóan, különösen a serdülő lányok és a fiatal nők körében. Az NDICI – Globális Európa által támogatott uniós hozzájárulás.	2022–2027
15.„Európa együtt”-kezdeményezés a fenntartható egészségbiztonságra irányulóan Afrikában, az „Egy az egészség” koncepció alkalmazásával, a fertőző veszélyek és az antimikrobiális rezisztencia vonatkozásában a fenntartható, kockázattudatos megelőzést, felkészültséget és reagálást szolgáló rendszerek és kapacitások megerősítése érdekében. Az NDICI – Globális Európa által támogatott uniós hozzájárulás.	2022
16.„Európa együtt”-kezdeményezés afrikai közegészségügyi kapacitásokra irányulóan, afrikai közegészségügyi intézetek támogatása révén, nemzeti és regionális szinten, valamint az Afrikai Unió és az EU közegészségügyi intézményei közötti partnerségek útján. Az NDICI – Globális Európa által támogatott uniós hozzájárulás.	2023
17.„Európa együtt”-kezdeményezés a digitális egészségügyre irányulóan az egészségügyi rendszer megerősítése és az egyetemes egészségügyi ellátás érdekében, támogatva az erős és digitálisan támogatott afrikai egészségügyi rendszereket. Az NDICI – Globális Európa által támogatott uniós hozzájárulás.	2023
18.A Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás támogatása „Európa együtt” koncepció és „Afrika együtt” megközelítés révén, hogy új megoldások szülessenek a szubszaharai afrikai fertőző betegségek jelentette terhek csökkentésére irányulóan, az antimikrobiális rezisztencia és az éghajlatváltozással kapcsolatos fertőző betegségek jelentette növekvő fenyegetés kezelése mellett. A Horizont Európa támogatásával (800 millió EUR programozva).	2021–2027
19.Az EU partnersége Latin-Amerikával és a Karib-térséggel az oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák gyártására, valamint az egészségügyi rendszerek megerősítésére irányulóan. Az NDICI – Globális Európa által támogatott uniós hozzájárulás.	2022
Kétoldalú projektek
20.Az egészségügyi rendszer támogatása és az egészségügyi rendszer megerősítése a partnerországokban az alapvető ellátáshoz való méltányos hozzáférés javítása érdekében. Azon országok listája, amelyekben az NDICI-GE többéves indikatív programjai prioritásként kezelik az egészségügyet: Egyiptom, Tunézia, Líbia, Marokkó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Burundi, Kenya, Dél-Szudán, Szudán, Uganda, Madagaszkár, Etiópia, Zambia, Zimbabwe, Nigéria, Mauritánia, Guinea, Bissau-Guinea, Mali, Tádzsikisztán, Laosz, Afganisztán, Irán, Kuba, Palesztina, Libanon.

(1)

COM(2010) 128 final – 2010.3.31.

(2)

https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/stronger-europe-world/global-gateway_hu

(3)

Az „Európa együtt” megközelítés az uniós intézmények, valamint némelyik vagy valamennyi tagállam fellépésére utal, a vonatkozó hatásköröknek megfelelően.

(4)

https://www.un.org/sustainabledevelopment/development-agenda/

(5)

https://global-health-summit.europa.eu/rome-declaration_en

(6)

A legfontosabb tényeket és adatokat lásd a https://civil-protection-humanitarian-aid.ec.europa.eu/what/civil-protection/eu-civil-protection-mechanism_en#facts--figures oldalon.

(7)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 11. projektet.

(8)

Stratégiai tartalékokat alakít ki az EU a vegyi, biológiai és radionukleáris vészhelyzetek esetére (europa.eu) .

(9)

Az „Egy az egészség” koncepció teljes körű fogalommeghatározását az „Egy az egészség” magas szintű szakértői testület (OHHLEP) dolgozta ki, elérhető a https://www.who.int/news/item/01-12-2021-tripartite-and-unep-support-ohhlep-s-definition-of-one-health oldalon.

Az Európa jövőjéről folytatott konzultáció keretében a polgárok javasolták az „Egy az egészség” koncepciót: „Holisztikus egészségügyi megközelítés alkalmazása, amely a betegségeken és gyógymódokon túl az egészségműveltségre és a megelőzésre is kiterjed, és elősegíti a betegek vagy fogyatékkal élők előtt álló kihívások közös megértését, összhangban az »Egy az egészség« koncepcióval, amelyet az összes uniós szakpolitikát magában foglaló horizontális és alapvető elvként kell hangsúlyozni”.

(10)

Az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának adatai szerint: https://www.oecd.org/dac/development-assistance-committee/

(11)

Európai rákellenes terv | Európai Bizottság (europa.eu) . Ezt az EU rákellenes küldetése támogatja ( EU Mission: Cancer | Európai Bizottság [europa.eu] ) .

(12)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0761&from=HU

(13)

Európai egészségügyi adattér (europa.eu) .

(14)

https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/06/23/provisional-agreement-on-new-eu-law-on-serious-cross-border-threats-to-health/

(15)

Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság.

(16)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 2. pénzügyi projektet.

(17)

Európai zöld megállapodás | Európai Bizottság (europa.eu) .

(18)

Szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv (europa.eu) .

(19)

Ebben a dokumentumban az EU-ra vonatkozó hivatkozásokat ilyen módon kell értelmezni. Ugyanez vonatkozik a többes szám első személyű kifejezések használatára is.

(20)

https://www.ghadvocates.eu/wp-content/uploads/Global-Health-Strategy.pdf

(21)

https://health.ec.europa.eu/health-emergency-preparedness-and-response-hera/key-documents_en

(22)

european-consensus-on-development-final-20170626_en.pdf

(23)

Ezek a prioritások messzemenően megfelelnek a WHO háromszor egymilliárdos célra irányuló menetrendjének: https://www.who.int/about/what-we-do/thirteenth-general-programme-of-work-2019---2023

(24)

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (GAP): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020JC0017

(25)

Uniós ifjúsági cselekvési terv: https://international-partnerships.ec.europa.eu/document/fe1bcd30-58da-4a37-ab2a-61848789da60_en

(26)

https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=hu&pubId=8376&furtherPubs=yes

(27)

Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) | Európai Bizottság (europa.eu) .

(28)

Az elhanyagolt trópusi betegségek közé 20 különféle betegség tartozik, amelyek főként trópusi területeken fordulnak elő, ahol többségében több mint egymilliárd embert érintenek, akik többnyire elszegényedett közösségekben élnek. Ezek „elhanyagolt” betegségek, mivel szinte egyáltalán nem szerepelnek a globális egészségügy napirendjén.

(29)

https://www.theglobalfund.org/en/

(30)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 7. projektet.

(31)

https://extranet.who.int/uhcpartnership/

(32)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 8. projektet.

(33)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 9. projektet.

(34)

https://www.gavi.org/

(35)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 18. projektet.

(36)

A fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus (2017) figyelembevételével, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A42017Y0630%2801%29

(37)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 6. projektet.

(38)

Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága: Általános iránymutatások, 2014 .

(39)

A szükséghelyzeti többletkapacitás (surge capacity) azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszer képes felkészülten várni és kezelni a kezelési igények terén előforduló „rohamokat” (hirtelen, nagyarányú eszkalációkat).

(40)

Ezek azok a nemzetközileg elfogadott jellemzők, amelyeknek az egészségügyi rendszereknek meg kell felelniük „a betegségek nemzetközi terjedésének megakadályozására, az ellenük való védekezésre, a terjedés leküzdésére és a közegészségügyi-járványügyi reagálásra” irányulóan. Lásd: Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005), harmadik kiadás (who.int) .

(41)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 20. projektet.

(42)

Lásd: Kickbusch, Ilona et al., https://urldefense.com/v3/__https://globalchallenges.org/wp-content/uploads/2021/12/A-new-understanding-of-global-heath-security-UPDATED.pdf__;!!DOxrgLBm!FfwKtCBNDEEFdv0Lhhm84mxHTFJ8hsQ0BQMCPJAfrez0deRI_jLni1swaTgq5XZ7EBHjoJF3f4CdHtU7soD0FII0igpx4g7IYurdHQ$ Az adományozói alapok és a technikai segítségnyújtás mindig szerepet fognak játszani, de a struktúráknak (támogatás, pénzügyi, politikai és geopolitikai) ösztönözniük kell az egyértelműen tisztázott nemzeti felelősségvállalást.

(43)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 3. projektet.

(44)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 12. és 19. projektet.

(45)

Az 1. mellékletben szereplő 4. projekt támogatásával.

(46)

Lásd: https://europa.eu/capacity4dev/tei-jp-tracker/

(47)

Peter Piot professzor, idézve itt: https://ec.europa.eu/research-and-innovation/en/horizon-magazine/how-we-prepare-age-pandemics

(48)

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_4474

(49)

A világjárványokra való felkészültséggel és reagálással foglalkozó független testületet a WHO főigazgatója hozta létre az Egészségügyi Világközgyűlés WHA73.1. számú határozatára válaszul: https://theindependentpanel.org/

(50)

https://www.worldbank.org/en/programs/financial-intermediary-fund-for-pandemic-prevention-preparedness-and-response-ppr-fif

(51)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 15. projektet.

(52)

https://europa.eu/capacity4dev/tei-jp-tracker/tei/manufacturing-and-access-vaccines-medicines-and-health-technology-products-africa

(53)

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_3890

(54)

Beleértve a hulladékszállítás (europa.eu) körébe tartozókat.

(55)

https://cbrn-risk-mitigation.network.europa.eu/index_en

(56)

http://unscr.com/en/resolutions/2286

(57)

https://www.who.int/initiatives/pandemic-influenza-preparedness-framework

(58)

https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/03/03/council-gives-green-light-to-start-negotiations-on-international-pandemic-treaty/

(59)

Lásd még alább a 11. alapelvet.

(60)

A G7-ek világjárványokra való felkészültségről szóló paktuma: https://www.g7germany.de/resource/blob/974430/2042052/2d5b55bcdfc0f1aa46b979566288e9a5/2022-05-20-pact-for-pandemic-readniness-data.pdf?download=1

(61)

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/antimicrobial-resistance

(62)

Lásd: biodiverzitási stratégia (COM(2020) 380), „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia (COM(2020) 381) és szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv (COM(2021) 400).

(63)

https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(21)00948-X/fulltext

(64)

Ideértve a következőket: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye; a Biológiai Sokféleség Egyezmény és annak a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyve; az Egyesült Nemzetek Egyezménye a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára; a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv; valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény.

(65)

Lásd még a 7. és a 9. elvet.

(66)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM%3A2022%3A133%3AFIN

(67)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról ( https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32014L0095&from=HU ).

(68)

WTO | Ministerial conferences (miniszteri konferenciák) – Twelfth WTO Ministerial Conference (a WTO tizenkettedik miniszteri konferenciája) – Geneva Switzerland (Genf, Svájc) .

(69)

https://www.wto.org/english/tratop_e/trips_e/trips_e.htm

(70)

Az 1. mellékletben szereplő, „Az EU az egészségügyért” program keretén belüli 1. projekt támogatásával.

(71)

WHA75(8): https://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA75/A75(8)-en.pdf

(72)

Forrás: WHO | Programme Budget Web Portal (a programköltségvetés internetes portálja) . Megtekintve 2022. november 3-án.

(73)

https://www.g7germany.de/resource/blob/974430/2042058/5651daa321517b089cdccfaffd1e37a1/2022-05-20-g7-health-ministers-communique-data.pdf

(74)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 10. projektet.

(75)

A Lancet-bizottság javaslatának megfelelően, lásd: https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(22)01585-9/fulltext

(76)

Három finanszírozási csatorna vonatkozásában: a járványvédelemhez szükséges árucikkek, a világjárványokra való felkészültség és reagálás, valamint az elsődleges egészségügyi rendszer megerősítése az alacsony és közepes jövedelmű gazdaságokban.

(77)

https://au.int/sites/default/files/pages/32894-file-2001-abuja-declaration.pdf

(78)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 13., 14., 15., 16. és 17. projektet.

(79)

Lásd az 1. mellékletben szereplő 19. projektet, https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_3890

(80)

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_21_4846

(81)

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/STATEMENT_21_4846

(82)

Ez később többoldalú kezdeményezéssé vált, amelyben más partnerek (Kanada, Norvégia és az Egyesült Királyság) is részt vesznek.