EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.20.

SWD(2021) 720 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2021. évi jogállamisági jelentés -








Országfejezet - A jogállamiság helyzete Máltán

amely a következő dokumentumot kíséri

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2021. évi jogállamisági jelentés

A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

{COM(2021) 700 final} - {SWD(2021) 701 final} - {SWD(2021) 702 final} - {SWD(2021) 703 final} - {SWD(2021) 704 final} - {SWD(2021) 705 final} - {SWD(2021) 706 final} - {SWD(2021) 707 final} - {SWD(2021) 708 final} - {SWD(2021) 709 final} - {SWD(2021) 710 final} - {SWD(2021) 711 final} - {SWD(2021) 712 final} - {SWD(2021) 713 final} - {SWD(2021) 714 final} - {SWD(2021) 715 final} - {SWD(2021) 716 final} - {SWD(2021) 717 final} - {SWD(2021) 718 final} - {SWD(2021) 719 final} - {SWD(2021) 721 final} - {SWD(2021) 722 final} - {SWD(2021) 723 final} - {SWD(2021) 724 final} - {SWD(2021) 725 final} - {SWD(2021) 726 final} - {SWD(2021) 727 final}

I.Igazságszolgáltatási rendszer

A máltai igazságszolgáltatási rendszerben a kontinentális és az angolszász jogi hagyományok befolyása egyaránt megmutatkozik 1 . A bíróságok felsőbíróságokra és alsóbb szintű bíróságokra oszthatók. A felsőbíróságot bírák alkotják; e bíróságok közé tartozik a polgári bíróság, a büntetőbíróság, a fellebbviteli bíróság, a fellebbviteli büntetőbíróság és az alkotmánybíróság. Az alsóbb szintű bíróságok békebírókból állnak; e bíróságok közé tartozik a máltai törvényszék és a gozói törvényszék. A bírói kar vezetője a főbíró, aki egyben az alkotmánybíróság elnöke. A bírói kar munkáját az Igazságszolgáltatási Bizottság felügyeli. Több szakosodott törvényszék létezik, amelyek meghatározott területeken ítélkeznek. 2019-ben teljesen különálló ügyészséget hoztak létre. Málta részt vesz az Európai Ügyészség munkájában. Az Ügyvédi Kamara az ügyvédek független és önszabályozással működő szakmai testülete 2 .

Függetlenség

A bírói függetlenség érzékelt szintje javult, és mostanra magas. A bírói függetlenség lakosság körében való meglehetősen jó vagy nagyon jó érzékelése (69 %) jelentősen javult 2020 óta (52 %), illetve 2016-hoz képest is (44 %) 3 . A bírói függetlenség vállalatok körében való meglehetősen jó vagy nagyon jó érzékelése (67 %) szintén jelentősen javult 2020 óta (48 %), megfordítva a korábban csökkenő tendenciát 4 .

A bírói kinevezések új rendszere hozzájárult a bírói függetlenség megerősítéséhez. A bírói kinevezések 2020 júliusában elfogadott új rendszerét 5 a Velencei Bizottság a 2020. októberi véleményében 6 értékelte. A Velencei Bizottság üdvözölte a reformot, pozitívan értékelte a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság új összetételét, az üres igazságszolgáltatási álláshelyek közzétételét, a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság által a máltai elnöknek a bírójelöltekre vonatkozó közvetlen javaslattételt, a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság által a jelöltekről készített részletes jelentéseket, valamint a kinevezésre legalkalmasabb három jelöltnek a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság általi bemutatását 7 . Ezek a reformok, amelyek figyelembe veszik az Európa Tanács ajánlásait, hozzájárulnak az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez 8 . Az Ügyvédi Kamara 9 és a civil társadalmi szervezetek 10 üdvözölték a reformokat. A Velencei Bizottság azonban sajnálatát fejezte ki a máltai kormány által a reformok elfogadása érdekében követett eljárás miatt, amely nem tette lehetővé a civil társadalommal folytatott szélesebb körű konzultációt vagy a szélesebb körű nyilvános vitát 11 , amint arra a civil társadalom is rámutatott 12 . Kiemelte továbbá azt is, hogy korábbi ajánlásai fényében a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság által javasolt három jelölt nevét az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében még azelőtt közzé kell tenni, hogy Málta elnöke döntene a kinevezésről, mivel ez nem képezte az elfogadott reform részét 13 . A bírói kinevezésekre vonatkozó új eljárást 2021 áprilisában négy bíró, júniusában pedig négy békebíró kinevezése során alkalmazták.

A bírák és békebírók elbocsátására szolgáló eljárás reformja ugyancsak megerősítette az igazságszolgáltatás függetlenséget. Változtatásokat vezettek be a bírák és ügyészek elbocsátására szolgáló eljárásban. Az új rendszerben 14 az elbocsátási eljárás a többségében a bírói kar tagjaiból álló Igazságszolgáltatási Bizottság hatáskörébe tartozik, szemben a korábbi rendszerrel, amelyben a parlament volt felelős ezen eljárásért. 2020. októberi véleményében a Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy a reform általában összhangban van a meglévő normákkal 15 .

Lépéseket tettek a főbíró kinevezésének depolitizálása érdekében. 2020. októberi véleményében a Velencei Bizottság ismételten hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb mértékben depolitizálni kell a főbíró kinevezését 16 . Ugyanezen vélemény szerint a főbíró kinevezéséhez szükséges kétharmados parlamenti többség követelménye ilyen depolitizálódáshoz vezetne 17 , azonban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy e tekintetben nem hoztak létre a patthelyzetek kialakulását megelőző mechanizmust 18 . Általánosabban fogalmazva, a főbíró parlament általi, a bírói kar bevonása nélküli kinevezése, valamint annak lehetősége, hogy a bírói karon kívülről származó személyt nevezhetnek ki főbírónak, további figyelmet igényel 19 . Az Ügyvédi Kamara annak a véleményének adott hangot, hogy a főbírót a vezető bírók közül kell kinevezni, ezáltal kizárva annak lehetőségét, hogy a bírói karon kívüli személyeket közvetlenül főbíróvá nevezzenek ki, valamint hogy a kinevezést maguknak a bíráknak kell megtenniük, bármilyen politikai beavatkozás nélkül 20 .

A büntetőeljárások bizonyos típusainak a rendőrségről a legfőbb ügyészhez való áthelyezése az ütemterv szerint halad előre, azonban a kevésbé súlyos bűncselekmények áthelyezésére nincs ütemterv. A közelmúltig az alsóbb szintű bíróságok (törvényszékek) előtti valamennyi vádemelést a rendőrség végezte, míg a felsőbb bíróságok (büntetőbíróság és fellebbviteli büntetőbíróság mind annak alsóbb, mind pedig felsőbb joghatósága) elé a legfőbb ügyészi hivatal vitte az ügyeket 21 . Az áthelyezés végrehajtása 2020 elején kezdődött, melynek keretében 20 új ügyvédet vettek fel a legfőbb ügyészi hivatalba annak érdekében, hogy az hatékonyabban tudja kezelni a megnövekedett munkaterhet. 2020. október 1-jén lezárult az átmeneti időszak első szakasza 22 , és a legfőbb ügyészhez kerültek át egyes súlyos bűncselekményekkel – többek között a korrupcióval 23 – kapcsolatban a büntetőeljárás megindítására és a vádemelésre vonatkozó határozatok. A kormány azt tervezi, hogy 2024. október 1-jéig évente további bűncselekményeket helyeznek át a legfőbb ügyész hatáskörébe. Ez a terv azonban nem terjed ki a pénzbírsággal vagy legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő jogsértések vagy bűncselekmények (kihágási ügyek) áthelyezésére. Jelenleg nincs egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy ezek az ügyek szintén áthelyezésre kerülnének-e. Bár az áthelyezéshez időre van szükség 24 , fontos lenne, hogy az összes büntetőeljárást – beleértve a kihágásokra vonatkozókat is – áthelyezzék a legfőbb ügyészhez, és ezt a lehető leghamarabb tegyék meg 25 .

A legfőbb ügyész kinevezésére és eltávolítására irányuló eljárásra vonatkozó biztosítékokat még jobban meg lehet erősíteni. Az alkotmány 2020 júliusában elfogadott módosítását követően Málta elnöke a parlament kétharmados többségével elfogadott állásfoglalást követően elmozdíthatja a legfőbb ügyészt. Hasonló változtatásokat vezettek be az állami jogtanácsos esetében is 26 . 2020. októberi véleményében a Velencei Bizottság azt javasolta, hogy az eltávolítás indokairól egy szakértői testület döntsön, vagy hogy a parlamenti bizottság határozata ellen az alkotmánybírósághoz lehessen fellebbezni, mielőtt a parlament plenáris ülése végleges határozatot hozna az eltávolításról 27 . Ami a kinevezési eljárást illeti, noha a 2019. évi reformot követően az biztosítékokkal egészült ki, a legfőbb ügyész kinevezése a gyakorlatban továbbra is túlnyomórészt a miniszterelnök hatásköre marad, ami problémaként merült fel 28 .

Továbbra is jelentős számú szakosodott törvényszék működik. E törvényszékek tagjai közül sokat 29 a végrehajtó hatalom részvételével zajló eljárás keretében neveznek ki. A Velencei Bizottság aggályainak adott hangot e szakosodott törvényszékek működésével kapcsolatban 30 , figyelemmel arra, hogy ezek nem élveznek ugyanolyan mértékű függetlenséget, mint a rendes bírói kar, és 2020 októberében megismételte ezzel kapcsolatos ajánlásait 31 . Az érdekelt felek, köztük az Ügyvédi Kamara, szintén aggodalmukat fejezték ki 32 . A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében megbeszélések folynak e szakosodott törvényszékek függetlenségének felülvizsgálatáról.

Minőség

Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása terén jelentős hiányosságok tapasztalhatók, amelyek kezeléséhez a jövőbeli digitális stratégia végrehajtása hozzájárulhat. 2020-ban nyilvános konzultációt jelentettek be egy digitális stratégiáról és egy cselekvési tervről, amelyet az Európa Tanács Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottsága (CEPEJ) felügyel, és amelyet a strukturálisreform-támogató program finanszíroz. A konzultációs folyamatot követően 2021 közepe táján benyújtják az Igazságügyi Minisztériumnak a digitális stratégia és cselekvési terv tervezetét. A stratégia végrehajtása szükséges az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásában jelenleg tapasztalható jelentős hiányosságok kezeléséhez, amint azt az érdekelt felek kiemelték, különösen az eljárások elektronikus úton történő benyújtásának és követésének korlátozott lehetősége tekintetében 33 . A tovább erősíthető területek közé tartozik a digitális technológia bíróságok és ügyészségek általi használata 34 , az elektronikus kommunikációs eszközök bíróságok 35 és ügyészség 36 általi használata, valamint a büntetőeljárások lefolytatására és nyomon követésére szolgáló digitális megoldások 37 . Egy 2021 februárjában elfogadott törvény lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy olyan rendeleteket fogadjon el, amelyek lehetővé teszik a büntető bírósági cselekmények elektronikus úton történő benyújtását, bejelentések elektronikus úton történő benyújtását és a büntetőbírósági eljárások online lefolytatását 38 . A Covid19-világjárvány kezelése érdekében 2020 novemberében módosításokat fogadtak el a polgári eljárásjogi törvényhez annak érdekében, hogy lehetővé tegyék polgári eljárások online lefolytatását 39 .

Olyan módosításokat javasoltak, amelyek felhatalmaznák a közigazgatási hatóságokat arra, hogy szankciókat szabjanak ki olyan jogsértések esetében, amelyekről jelenleg a bíróságok határoznak. 2021 februárjában jogszabályi módosításokat javasoltak 40 , amelyek szabályoznák a jogsértések azon típusait, amelyek büntetőjogi természetűnek tekinthetők azokban az esetekben, amikor egy közigazgatási szerv polgári jogi szankciót, közigazgatási bírságot vagy egyéb polgári vagy közigazgatási szankciót vagy intézkedést szab ki 41 . A módosítástervezet felhatalmazná a közigazgatási hatóságokat arra, hogy bizonyos szankciókat szabjanak ki olyan büntetőjogi természetű jogsértések esetén, amelyekről jelenleg csak igazságügyi hatóságok határozhatnak. Az érdekelt felek ezzel kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki, mivel úgy vélik, hogy ezek a módosítások a tisztességes eljáráshoz való jog megsértéséhez vezethetnek, lévén megnőne azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket a bíróságok helyett a közigazgatási hatóságok intéznek, és mivel a javasolt módosításokat csak alkotmánymódosítással lehetne bevezetni, nem pedig a kormány által javasolt törvényi szabályozás révén 42 . A Velencei Bizottság 2021. június 1-jei sürgősségi véleménye szerint a javasolt reformot az alkotmány módosításával kell megvalósítani, biztosítva ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Chartája 6. cikkével való kapcsolatának további tisztázását 43 .

Hatékonyság

Az eljárások hossza továbbra is komoly aggodalomra ad okot 44 . Az elsőfokú polgári és gazdasági peres ügyek időtartama 2019-ben továbbra is nagyon hosszú volt (465 nap), ami 2017 óta növekvő tendenciát mutat 45 . A fellebbezési eljárások időtartama 2019-ben szintén nagyon hosszú volt (875 nap) 46 . A pénzmosási ügyek átlagos időtartama 2019-ben továbbra is különösen hosszú volt (1350 nap felett), még ha csökkenő tendenciát mutatott is 47 . Bár a közigazgatási ügyek elsőfokú elbírálásához szükséges idő hosszú maradt, 2017 óta csökkenő tendenciát mutat 48 . A polgári, gazdasági, közigazgatási és egyéb ügyek lezárási aránya 2019-ben 100 % alatt volt, és azóta még tovább csökkent 49 . Az érdekelt felek komoly aggályokat vetettek fel a máltai igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságával kapcsolatban 50 . Ezeket az aggodalmakat súlyosbítja a Covid19-világjárvány, amely a bíróságok munkájának 2020-ig tartó felfüggesztését eredményezte 51 , és továbbra is akadályozza a bíróságok tevékenységét. A büntetőeljárásokat illetően az igazságügyi miniszter 2020 novemberében módosításokat jelentett be a törvényszéki vizsgálatok és a büntetőeljárások felgyorsítása, valamint a fellebbviteli bíróság ügyhátralékának csökkentése érdekében 52 . Ezenkívül a polgári eljárás területén új törvényt 53 fogadtak el, amely a bizonyítékok összeállításának lerövidítését írja elő. Úgy tűnik, hogy a törvénynek az is célja, hogy csökkentse a fellebbviteli bíróság ügyhátralékát azáltal, hogy lehetővé teszi a fellebbviteli bíróság számára, hogy csak szükség esetén tartson meghallgatást.

A bírók és békebírók viszonylag alacsony száma befolyásolhatja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. Az egy főre jutó bírák száma az egyik legalacsonyabb az EU-ban 54 . Míg 2021 áprilisában négy bírót neveztek ki a meglévő üres álláshelyek betöltésére, 2021 júniusában pedig négy békebírót neveztek ki, ezzel a bírók és békebírók összlétszáma egy fővel növekedett, mivel a legtöbb betöltendő álláshelyet a nyugdíjba vonult vagy előléptetett bírák és békebírók helyettesítésére nyitották meg 55 . A bírói és békebírói szövetség felszólította a kormányt, hogy a máltai igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében nevezzen ki legalább hat új békebírót 56 .

II.Korrupcióellenes keret

A korrupcióellenes intézményi keret több hatóságból áll. A korrupció megelőzéséért és a korrupt gyakorlatokkal kapcsolatos közigazgatási vizsgálatok végrehajtásáért a korrupcióellenes állandó bizottság a felelős. A közéleti normákért felelős biztos figyelemmel kíséri a miniszterek, a parlamenti titkárok és a parlamenti képviselők etikai helyzetét. A gazdasági bűncselekmények – ideértve a korrupciós bűncselekményeket és a pénzmosást is – kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása a rendőrség (a pénzügyi bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó osztály), illetve a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi a 2021 és 2024 közötti átmeneti időszakban átveszi a két évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények eljárás alá vonását. A korrupció elleni küzdelemben részt vevő további szervek a Pénzügyi Információs Elemzési Egység (FIAU) és a Belső Ellenőrzési és Vizsgálati Osztály. Ez utóbbi belső ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytat valamennyi kormányzati osztálynál és ügynökségnél. Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés megjegyzi, a Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolásával kapcsolatos folyamatban lévő nyomozás és külön nyilvános vizsgálat mélyreható korrupciós mintázatokat tárt fel, és erős társadalmi igény merült fel a korrupcióval való megbirkózáshoz szükséges kapacitás megerősítése és a szélesebb körű jogállamisági reform iránt 57 .

A szakértők és üzleti vezetők úgy vélik, hogy a közszférában továbbra is viszonylag magas a korrupció szintje. A Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe szerint Málta 53/100 pontot ért el, ezzel az Európai Unió országai között a 15., világszinten pedig a 52. helyen áll 58 . A korrupció érzékelése jelentősen csökkent 59 az elmúlt öt évben 60 .

A kormány 2021 márciusában a 2021--2024 időszakra vonatkozó, csalás- és korrupcióellenes célzott nemzeti stratégiát hagyott jóvá 61 . A Minisztertanács jóváhagyta a stratégiát, amelyet 2021 májusában nyilvánosan bejelentettek a Parlamentnek 62 . Pillérei a képzés és az oktatás, az információmegosztás, a (belföldi és nemzetközi) intézményi együttműködés, valamint az állami finanszírozással kapcsolatos elszámoltathatóság 63 . A stratégia végrehajtását a Belső Ellenőrzési és Vizsgálati Osztály (IAID) elnökletével működő bizottság koordinálja. Az ombudsmani hivatal, a magánszektor, a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselői sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy nem kaptak meghívást, illetve nem konzultáltak velük a stratégia elfogadása előtt 64 .

Bár a vizsgálati és ügyészségi szervek javították a korrupciós ügyek kezelésére irányuló kapacitásukat, amint azt a megnyitott ügyek számának növekedése is mutatja, a vizsgálatok összetettségüktől függően továbbra is hosszadalmasak, és a magas szintű ügyekben hozott ítéleteket illetően továbbra is eredményeket kell felmutatni 65 . 2020 októbere óta a legfőbb ügyész vette át egyes súlyos bűncselekmények 66 – köztük a magas szinten elkövetett korrupció – büntetőeljárás alá vonását. Összesen 14 ügyész foglalkozik pénzügyi bűncselekményekkel, és 2020 második negyedéve óta működik egy összetett pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó munkacsoport 67 . A pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó osztály (FCID) erőforrásainak és kapacitásának 2019 és 2020 szeptembere között bekövetkezett közelmúltbeli megnövelését 68 követően jelentősen megnőtt a kivizsgált és a megoldott pénzügyi bűncselekmények száma 69 . A korrupció kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása azonban továbbra is hosszadalmas, különösen a nagytömegű pénzügyi adat elemzését igénylő vagy összetettnek tekintett ügyek esetében 70 . Jelenleg számos magas szintű korrupciós ügy van folyamatban a bíróság előtt.

Új intézkedéseket vezettek be a rendőrség feddhetetlenségének javítása érdekében. 2020 szeptemberében az újonnan kinevezett rendőrfőkapitány 71 vezetésével a rendőrség elindította a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó átalakítási stratégiát 72 , amelynek célja a korrupcióellenes intézkedések megerősítése volt 73 . A rendőrség az üzleti érdekeltségeket és a további foglalkozásokat szabályozó politikát vezetett be, amelynek nyomon követése a rendőrfőkapitány által kinevezett értékelő testület feladata 74 . 2020-ban módosították a rendőrségi törvényt 75 annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a rendőrök számára, hogy névtelen bejelentést tegyenek a feddhetetlenség megsértéséről a rendőrségen belül. Ennek az intézkedésnek a hatékonysága azonban annak tényleges végrehajtásától függ.

Bár a korrupcióellenes állandó bizottság függetlensége megerősödött, a közelmúltbeli reformok továbbra sem jártak egyértelmű eredményekkel. A korrupcióellenes állandó bizottság (PCAC) felelős a közigazgatásban tapasztalható korrupció megelőzéséért, és közigazgatási vizsgálatokat folytathat le. A 2020-as jelentés szerint a PCAC strukturális reformon ment keresztül 76 , amelynek célja, hogy javítsa a három biztosának kinevezésére irányuló eljárást és kiterjessze vizsgálati hatáskörét. Bár a PCAC kérheti a rendőrség segítségét a vizsgálatok lefolytatásához, a PCAC-nak nincs sem házon belüli vizsgálóbiztosa, sem adatelemzője; erőforrásai továbbra is korlátozottak, ezért továbbra is fennállnak az azzal kapcsolatos aggályok, hogy képes-e hatásos vizsgálatokat lefolytatni 77 . A rendőrségi nyomozások és a PCAC értékelései ráadásul nagyon hosszadalmasak lehetnek 78 . 2020-ban a PCAC négy, 2021 elején pedig kettő korrupciós ügyet vizsgált meg. A PCAC munkaterhéről azonban nem áll rendelkezésre részletes információ 79 . Eddig nagyon kevés visszaélést bejelentő személy fordult panaszával a PCAC-hoz 80 . A bejelentés kivizsgálása után a PCAC lezárhatja az ügyet, vagy továbbíthatja azt a legfőbb ügyésznek 81 . Amennyiben a legfőbb ügyész úgy dönt, hogy nem indít eljárást, a PCAC megtámadhatja a határozatot 82 . 2020 augusztusa 83 óta a PCAC két ügyet továbbított a legfőbb ügyészi hivatalnak 84 .

Az új rendelkezések lehetővé teszik a számvevőszék elnöke számára, hogy megállapításairól értesítse az ügyészséget. A Belső Ellenőrzési és Vizsgálati Osztály (IAID) felel az összes kormányzati osztály ellenőrzéséért, beleértve a közintézmények pénzügyi könyveinek és a köztisztviselők összeférhetetlenségének ellenőrzését is 85 . A számvevőszék elnökének hivatala hatáskörrel rendelkezik a közigazgatási szervek, köztük az állami tulajdonban lévő vállalatok elszámolásainak ellenőrzésére 86 . 2021. március 15-én elfogadták a számvevőszék elnökéről és a nemzeti számvevőszékről szóló törvény módosításait 87 , amelyek előírják, hogy bizonyos körülmények között a számvevőszék elnöke megállapításaival közvetlenül a legfőbb ügyészhez fordulhat 88 . 

A köztisztviselők feddhetetlenségéért felelős ombudsman megbízatása lejárt. Az ombudsmani hivatal 89 jogosult vizsgálatokat folytatni az igazgatási feladatokat ellátó tisztviselőkkel és intézményekkel kapcsolatban, ideértve a korrupciós ügyeket is, amelyeket továbbít a legfőbb ügyésznek. Az ombudsmani hivatalnak jogában áll fellebbezni a legfőbb ügyész azon határozata ellen, hogy nem indít büntetőeljárást egy korrupciós ügyben. A hivatal ezt a jogot a mai napig nem gyakorolta 90 . A jelenlegi ombudsman megbízatása 2021 márciusában lejárt, ezért a jelenlegi elnök mindaddig hivatalban marad, amíg ki nem jelölik utódját 91 .

Érvényben vannak a magas rangú tisztviselőkre, parlamenti képviselőkre és miniszterekre vonatkozó etikai szabályok, többek között a vagyonnyilatkozatra és a lobbizásra vonatkozóan, bár a feddhetetlenségi keret további változtatásokat irányoz elő. A közéleti normákért felelős biztos (a továbbiakban: a biztos) ellenőrzi a miniszterek, a parlamenti titkárok és a parlamenti képviselők etikus magatartását. A lobbizásról szóló rendelet, valamint a miniszterek és a parlamenti képviselők etikai kódexe jelenleg felülvizsgálat alatt áll 92 . 2020-ban a biztos jelentést nyújtott be az etikai kódexről 93 , amelyet a parlamentnek még meg kell vitatnia 94 . A parlamenti képviselők és a miniszterek minden évben benyújtják vagyonnyilatkozatukat a Közgyűlés elnökének hivatalához, míg az ellenőrzéseket a biztos végzi el. A biztos jelenleg nyolc, a parlamenti képviselőket érintő potenciális összeférhetetlenségi esetet követ nyomon 95 .

Módosították a bizalmi személyekre vonatkozó etikai szabályokat, azonban aggályok merültek fel az ellenőrzések megvalósíthatóságával és hatékonyságával kapcsolatban. A bizalmi személyek kötelesek benyújtani egy alapszintű vagyonnyilatkozatot 96 . Mind a Velencei Bizottság, mind a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) közzétette a bizalmi személyek kinevezéséről szóló törvénytervezet módosítására vonatkozó ajánlásait 97 . 2021 márciusa óta a kinevezésükre vonatkozó egyértelmű jogalap 98 elfogadását követően a másik közigazgatási szervhez kirendelt köztisztviselők továbbra is a küldő közigazgatásra alkalmazandó szabályok hatálya alá tartoznak. A közéleti normákért felelős biztos azonban aggodalmának adott hangot a bizalmi személyek etikai ellenőrzésének megvalósíthatóságával és hatékonyságával kapcsolatban, különösen azon személyek esetében, akik a miniszterekkel szorosabban együttműködésben vagy azok alatt dolgoznak 99 .

Az egyéni befektetői programot, amely előre meghatározott kifizetésekért és beruházásokért cserébe állampolgárságot biztosít, egy új program váltotta fel 100 . A különböző médiaforrások által az „útlevél iratok” projektnév alatt közzétett dokumentumok kétségeket ébresztettek azzal kapcsolatban, hogy az egyéni befektetői programra jelentkezők megfelelnek-e a program követelményeinek 101 . Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Málta ellen a korábbi és az új befektetői állampolgársági programmal kapcsolatban az uniós jognak való megfelelést illetően 102 .

A Covid19-világjárvány idején külön iránymutatást vezettek be a közbeszerzés területén jelentkező korrupció kockázatának csökkentése érdekében. 2020-ban a Pénzügyi és Foglalkoztatási Minisztérium szerződésekkel foglalkozó osztálya végrehajtotta a 2020. április 30-án közzétett ingatlanbeszerzési rendeletet 103 , amely a korrupció és az összejátszás elleni rendelkezéseket foglal magában 104 . A szerződésekkel foglalkozó osztály a hivatalos közbeszerzési portálon 105 belül létrehozott egy szerződéskötés utáni online modult is, amelynek célja, hogy megelőzze az összeférhetetlenséget a közbeszerzési eljárások során.

III.Médiapluralizmus és médiaszabadság

A véleménynyilvánítás szabadságát Málta alkotmánya 106 , valamint az európai egyezményről szóló törvény (a Máltai Törvénytár 319. fejezete) rögzíti. A médiáról és a rágalmazásról szóló, 2018. május 14-i törvény hatályon kívül helyezte az 1974-es sajtótörvényt, és összességében pozitív módon alakította át a rágalmazásra vonatkozó jogszabályokat. Az alkotmány meghatározza a műsorszolgáltatási hatóság összetételét, kinevezési és eltávolítási eljárásait és függetlenségét, valamint meghatározza annak alapvető feladatait 107 . A hatóságok birtokában lévő információkhoz való hozzáférés jogi keretét az információszabadságról szóló törvény állapítja meg 108 . 2020-ban hozták meg az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet 109 a máltai jogba átültető jogszabályt.

Málta műsorszórási törvényének módosításai nem vezettek olyan változásokhoz, amelyek megerősítenék a műsorszolgáltatási hatóság függetlenségét és működését. A műsorszolgáltatási hatóság tagjait az elnök nevezi ki, a miniszterelnök tanácsa alapján és az ellenzék vezetőjével folytatott egyeztetést követően. Bár a hatóság öt igazgatósági tagja mind politikai kinevezett, tekintettel arra, hogy egyértelműen meghatározott jogi felelősségi körökkel rendelkezik, és általában átlátható a működését illetően, a 2021. évi Médiapluralizmus Monitor szerint a hatóság függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos kockázat alacsony 110 . A műsorszórási törvényt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel való összehangolás érdekében módosító 2020. évi LVI. törvény nem vezetett be változást a műsorszolgáltatási hatóság függetlenségével kapcsolatban 111 .

Továbbra is fennállnak a több médiaorgánum és műsorszolgáltató politikai pártok általi birtoklásával és munkájukra gyakorolt befolyásával kapcsolatos aggályok. Több máltai médiaorgánum és műsorszolgáltató, köztük online hírportálok ténylegesen a parlamentben képviselt két fő politikai párt 112 tulajdonát képezik, és azok ellenőrzése és irányítása alatt állnak. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor (MPM) szerint ez a helyzet azt jelenti, hogy ez a két párt „aktívan hozzájárul az újságírók munkakörnyezetének alakításához”, miközben médiaorgánumaik „jelentős befolyást gyakorolnak a közbeszédre” 113 . Ennek következtében a 2021. évi Médiapluralizmus Monitor kénytelen volt ismét azt megállapítani, hogy a média politikai függetlenségét magas akut kockázat fenyegeti az országban 114 . Amint arra a 2020. évi Médiapluralizmus Monitor rámutatott, és ahogyan azt a 2021. évi Médiapluralizmus Monitor is megerősítette 115 , a műsorszolgáltatási hatóság főként a közszolgálati médiát (azaz a közszolgálati műsorszolgáltatót – Public Broadcasting Services [PBS]) követi nyomon és szabályozza, a két másik fő műsorszolgáltató orgánum esetében pedig – amelyek egyike a munkáspárt, másika a nacionalista párt tulajdonában van – hagyja, hogy „szerkesztési szempontból egyensúlyt teremtsenek”. E helyzet fényében alkotmányos ügy indult a műsorszórási törvény 13. szakasza (2) bekezdése egy kikötésének, valamint e kikötés szabályozó általi alkalmazásának kifogásolása érdekében, arra hivatkozva, hogy az megszilárdítja a polarizált médiakörnyezetet 116 .

Kisebb módosítások történtek a Máltai Újságírói Intézet (IGM) alapszabályában. Az 1989-ben alapított országos hivatásos újságírói szervezet, az IGM egyhangúlag jóváhagyta alapszabályának számos módosítását (többek között az igazgatótanácsi tagok számának növelését és pénzügyeinek kiegészítő vizsgálatát), amelyet az önkéntes szervezetekért felelős biztos javasolt 117 . Miközben az MPM 2020 rámutatott arra, hogy az intézetet általában nem tekintik hatékonynak a szerkesztői függetlenség biztosítása terén 118 , a 2021. évi Médiapluralizmus Monitor arról számol be, hogy az elmúlt évben változás következett be a megközelítésben, mivel az intézet „egyre hangosabban képviselte tagjainak igényeit, valamint proaktívan kezelte azokat az akadályokat, amelyekkel az újságírók feladataik ellátása során szembesülnek.” 119 .

Nem történt előrelépés a médiában fennálló tulajdonviszonyok átláthatósága terén, és nem terveznek jogszabályi változtatásokat. A műsorszolgáltatási hatóság összegyűjti a médiaorgánumok tulajdonosi információit, de nincs olyan kötelezettség, amely szerint ezeket a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé kellene tenni. Tekintettel a médiapiac viszonylag kis méretére, a nyilvánosság nagyrészt tisztában van azzal, hogy ki birtokolja az országban működő médiavállalatokat. Következésképpen a 2021. évi MPM továbbra is fenntartja a közepes kockázati pontszámot a média tulajdonviszonyainak átláthatósága tekintetében 120 . A műsorszórási törvény konkrét korlátozásokat tartalmaz annak megakadályozására, hogy az audiovizuális médiaágazatban magas szintű horizontális tulajdonosi koncentráció alakuljon ki. A teljes körű adatok hiánya azonban megnehezíti a teljes körű értékelést 121 .

Az állami hirdetéseket szabályozó jogi keret hiánya továbbra is teret ad mind a kormány, mind az egyes politikusok általi visszaéléseknek. Ez kitűnik a Málta közéleti normákért felelős biztosa által folytatott vizsgálatokból, amelyek egy jelenleg regnáló miniszter által a nyomtatott sajtóban megjelenő állítólagos politikai hirdetésekre fordított közpénzekkel kapcsolatban merültek fel 122 . A kormányzati hirdetésekre és promóciós anyagokra vonatkozó iránymutatás-tervezetet első alkalommal 2021 júniusában tette közzé a közéleti normákért felelős biztos, az azzal kapcsolatos konzultáció még nem zárult le 123 .

2020 áprilisában a Malta Enterprise támogatási programot indított a hírmédia-szolgáltatók számára, hogy ellensúlyozza a Covid19-világjárvány káros hatásait. A program, amelynek keretében 2021 februárjáig valamivel több mint 1,2 millió EUR-t osztottak szét, olyan médiaüzemeltetők támogatására irányult, amelyek legalább négy teljes munkaidőben dolgozó újságírót foglalkoztatnak, és napi hírszolgáltatásokat nyújtanak. Több jelentős független médiavállalat védelmébe vette a programot. Egyéb érdekelt felek, köztük bizonyos egyéb független médiavállalatok és médiaorgánumok megjegyezték, hogy a rendszer nem átlátható az előirányzott összegek meghatározásához használt kritériumok tekintetében, és úgy alakították ki, hogy az a politikai pártok tulajdonában lévő médiavállalatok javát szolgálja 124 . Az MPM 2021 arról számol be, hogy számos, a kérdéssel összefüggésben beérkezett, az információszabadsággal kapcsolatos kérés megválaszolatlan maradt 125 . A fent említett okok miatt az MPM 2021 továbbra is fenntartja a közepes kockázati pontszámot a médiaágazatnak biztosított források és támogatás állami szabályozása tekintetében 126 .

A kormány megkezdte a hatóságok birtokában lévő információkhoz való hozzáférés jogi keretének felülvizsgálatát. Az információszabadságról szóló törvény megállapítja, hogy a máltai polgárok, az uniós polgárok és azok a személyek, akik legalább öt éven át máltai lakosok voltak, jogosultak arra, hogy hozzáférést kérjenek a hatóságok birtokában lévő információkhoz 127 . A hozzáférés biztosításának bármilyen megtagadását meg kell indokolni, és ez ellen fellebbezni lehet. Újságírók, nem kormányzati szervezetek 128 és az MPM 2021 szerint előfordul, hogy a hozzáférés kérésekor nyílt elutasítás, jelentős késedelmek vagy a válasz hiánya miatt nehézségekkel szembesülnek. Az IGM rámutatott továbbá arra, hogy a hatóságok kezdetben általában megtagadják az információkhoz és adatokhoz való teljes körű hozzáférést, ugyanakkor aggodalmainak adott hangot a Covid19-cel kapcsolatos egyes sajtókonferenciák kezelésével kapcsolatban is, amelyeken újságírók kérdései nem kerültek közvetítésre 129 . Ezen okok miatt az MPM 2021 jelentősen növelte e terület kockázati pontszámát, bár az így is a közepes kockázati sávon belül maradt 130 . A kormány bejelentette, hogy a GRECO ezzel kapcsolatos ajánlásainak 131 fényében 2021 januárjában független tanulmány készült a kérdés megvizsgálása céljából.

További tanúvallomásokat vettek fel az annak megállapítására szolgáló nyilvános vizsgálat keretében, hogy terheli-e az államot bármilyen felelősség azon körülményekért, amelyek Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolásához vezettek 132 . 2020 és 2021 folyamán a nyilvános vizsgálat rámutatott arra, amit néhány érdekelt fél a politikai beavatkozás, a rendőrség általi eltusolás és a bűnözőkkel való összejátszás aggasztó példáinak minősített 133 . Az Article 19 nevű, sajtószabadsággal foglalkozó nemzetközi szervezet által készített és számos nemzetközi sajtószövetség által támogatott, a nyilvános vizsgálathoz benyújtott beadvány arra a következtetésre jut, hogy a vizsgálat megbízatásának teljesítése és ajánlásainak végrehajtása „fontos precedenst teremthet az újságírók számára történő igazságszolgáltatáshoz világszerte”, hozzátéve, hogy a vizsgálat keretében végzett munka „nélkülözhetetlen az áldozat, családja és a máltai társadalom számára nyújtandó jóvátétel biztosításához” 134 .

Az újságírók továbbra is számos kihívással szembesülnek szakmájuk gyakorlása során. Ezt az újságírók, az IGM, az MPM és a nem kormányzati szervezetek 135 is megerősítették, bár a 2021. évi Médiapluralizmus Monitor a 2020. évihez képest a kockázat kismértékű csökkenését állapítja meg 136 . Az Európa Tanács az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdításával foglalkozó platformja 2020-ban két, még megoldásra váró új riasztásról számolt be 137 , egy brit-azerbajdzsáni üzletember által öt máltai médiaorgánum ellen indított stratégiai perekkel (SLAPP 138 ), illetve a Times of Malta újságírójának állítólagos megvesztegetésével kapcsolatban. Mindkét riasztás a Daphne Caruana Galizia által folytatott oknyomozó újságíráshoz, illetve a meggyilkolásával kapcsolatos büntetőeljáráshoz kapcsolódik 139 . Az IGM aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, amit az újságírók közösségi médiában való „kigúnyolása és nevetségessé tétele normalizálásának” nevez 140 .

IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések

Málta parlamenti köztársaság, amelyben a jogalkotás hatásköre a képviselőházat illeti meg, amely egy öt évre megválasztott egykamarás parlament. A végrehajtó hatalom az elnököt illeti meg, akit a parlament választ meg, valamint a minisztertanácsot, amelynek vezetője a miniszterelnök. A kormány összes miniszterének, köztük a miniszterelnöknek is parlamenti képviselőnek kell lennie. Az alkotmányos ügyeket az alkotmánybíróság vizsgálja meg. Az alkotmány több független hatóságot hoz létre, így például az ombudsmani hivatalt is.

A máltai elnök kinevezési és eltávolítási eljárásában megerősítették a fékeket és ellensúlyokat. A 2020 júliusában elfogadott reform értelmében Málta elnökét egyszerű többség helyett kétharmados parlamenti többséggel választják meg. Ez összhangban van a Velencei Bizottság véleményével, amely mindamellett a jelenleg hiányzó, a patthelyzetek kialakulását megelőző mechanizmus bevezetését is szorgalmazta 141 . Ezen túlmenően az elnök elmozdításához a parlamentben kétharmados többségre van szükség, és csak azon az alapon lehet határozni róla, hogy bebizonyosodott, nem képes ellátni hivatali feladatait 142 vagy „ha bebizonyosodott, hogy megszegte hivatali kötelességét”. Bár üdvözölte a reformot, a Velencei Bizottság azt ajánlotta, hogy az elnöknek – ideális esetben a parlamenti zárószavazás előtt – legyen joga fellebbezni az alkotmánybírósághoz a hivatali kötelesség megszegésének megállapítása ellen 143 .

Az ombudsman megerősített szerepét tovább lehetne erősíteni, és a nemzeti emberi jogi intézmény létrehozásáról szóló törvénytervezet jelenleg a parlamenti vita szakaszában van. Egy 2020 júniusában elfogadott reform alkotmányos szintre emelte az ombudsman kinevezésére, felfüggesztésére és felmentésére vonatkozó szabályokat 144 . 2020. októberi véleményében a Velencei Bizottság üdvözölte a reformot, ugyanakkor számos további ajánlást fogalmazott meg 145 , mindenekelőtt azt ajánlva, hogy az ombudsman legyen jogosult bírósági felülvizsgálatra a „bizonyított hivatali kötelességszegés” miatti felmentéséről szóló határozatot illetően 146 . A hivatalban lévő ombudsman sajnálatát fejezte ki a reformmal kapcsolatos konzultáció hiánya miatt, ugyanakkor javaslatokat tett e hivatal további megerősítésére 147 . Az ombudsman továbbá aggodalmának adott hangot az ajánlásai nyomon követésének hiányával kapcsolatban, és azt javasolta, hogy a parlament legyen köteles megvitatni a benyújtott véleményeket 148 . A jelenlegi ombudsman megbízatása 2021. március 21-én lejárt, de e jelentés közzétételének időpontjáig nem jelölték ki az utódját 149 . A nemzeti emberi jogi intézmény létrehozására irányuló, 2019-ben előterjesztett javaslat megvitatása még folyamatban van a parlamentben.

Elfogadták az egyes független bizottságok tagjainak kinevezését érintő alkotmányos reformot. A 2021. március 24-én elfogadott reform 150 előírja, hogy több független bizottság 151 tagjainak kinevezésével kapcsolatos hatásköröket mostantól a miniszterelnök helyett a Minisztertanács fogja gyakorolni. A Velencei Bizottság pozitív lépésként üdvözölte a reformot, és ajánlásokat fogalmazott meg az e tekintetben alkalmazandó pontos megfogalmazásra vonatkozóan 152 . A Velencei Bizottság megismételte a választási bizottság, a közszolgálati bizottság és a műsorszolgáltatási hatóság kinevezési eljárásainak megerősítésére vonatkozó ajánlását is 153 . A kormány ezt a kérdést az alkotmányos konvenció keretében tervezi megvitatni. A jelenlegi Covid19-világjárvány miatt még nem született döntés a konvenció időpontjáról. A civil társadalmi szervezetek hangsúlyozták a konvenció időpontjáról, folyamatáról és az abban való részvételről való tájékoztatás szükségességét 154 .

Elfogadták a közigazgatásban felsővezetői feladatokat ellátó személyek kinevezését illetően 2020-ban javasolt reformokat 155 . 2021. március 24-én módosítást fogadtak el, amely egyértelmű alapot teremt a bizalmi személyek kinevezéséhez 156 . Egy másik, 2021. május 24-én elfogadott módosítás biztosítja, hogy az állandó titkárok kinevezésére és eltávolítására vonatkozóan a Közszolgálati Bizottság – egy független alkotmányos testület – világos és előre meghatározott követelmények alapján tesz ajánlásokat a köztársasági elnöknek 157 . E módosítások célja a Velencei Bizottság és a GRECO ajánlásainak figyelembevétele 158 .

Biztosítani kell az alkotmánybíróság határozatainak következetes nyomon követését azokban az esetekben, amikor a jogszabályokat alkotmányellenesnek találják. A máltai alkotmányos rend szerint az alkotmánybíróság ítéleteinek nincsen erga omnes joghatása. Az alkotmányellenesnek talált jogszabályok mindaddig hatályban maradnak, amíg a parlament hatályon kívül nem helyezi azokat. A Velencei Bizottság megállapította, hogy a gyakorlatban a parlament láthatóan nem biztosítja következetesen ezt a nyomon követést, és ezzel összefüggésben azt ajánlotta 159 , hogy vezessék be a parlament azon kötelezettségét, hogy korlátozott időn belül helyezze hatályon kívül vagy módosítsa az alkotmányellenesnek ítélt rendelkezéseket. Jelenleg nem terveznek kezdeményezéseket e kérdés kezelésére 160 .

Az alkotmányos konvenció keretében foglalkozni lehetne a parlament szerepének átgondolásával. A Velencei Bizottság megismételte a parlamentre vonatkozó ajánlásokat, nevezetesen azt, hogy biztosítsanak elegendő kutatási kapacitást az egyes parlamenti képviselők számára, biztosítsanak független jogi tanácsadást a képviselők számára, és biztosítsák, hogy a kormányzati tisztség nélküli parlamenti képviselők kevésbé függjenek a kormányzati tisztségektől 161 . E tekintetben a kormány bejelentette azon szándékát, hogy az alkotmányos reform keretében megvitassa, kell-e választási lehetőséget biztosítani a parlamenti képviselők számára a teljes vagy részmunkaidős munkavégzés között 162 . Jelenleg folynak a megbeszélések arról, hogy az egyes parlamenti csoportok milyen további forrásokat különítenek el a kutatási tisztviselők foglalkoztatására.

A jogalkotási folyamatban továbbra is fennállnak kihívások a bizonyítékokon alapuló eszközök korlátozott felhasználásával és a nyilvános konzultációk eredményességével kapcsolatban 163 . A nyilvános konzultációk korlátozott alkalmazásával kapcsolatos korábbi aggályok továbbra is érvényesek a 2020 júniusában elfogadott reformok tekintetében 164 . A civil társadalmi szervezetek szintén aggodalmuknak adtak hangot a működésüket befolyásoló jogszabályokkal kapcsolatos konzultációk hiánya miatt 165 . A kormány által jelenleg fejlesztett e-részvételi platformot 166 nyilvános konzultációkra fogják használni 167 .

További, a Covid19-világjárvány kezelésére irányuló intézkedéseket fogadtak el. A népegészségügyi törvény 168 hatáskörrel ruházza fel a népegészségügyi főfelügyelőt, hogy a népegészségügyi vészhelyzetet anélkül rendelje el, hogy annak időtartamát meg kellene határozni 169 . Ugyanezen törvény felhatalmazza a főfelügyelőt arra, hogy járvány és fertőző betegségek esetén rendeleteket hozzon, módosítson vagy vonjon vissza. Ezeket a hatásköröket 2020 júniusa és decembere között több mint 55 alkalommal, 2021-ben pedig kétszer (januárban és februárban) használták fel 170 . A népészségügyi vészhelyzetben kiadott rendeleteket és utasításokat a parlament ellenőrizheti 171 .

A civil társadalmi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a finanszírozáshoz való hozzáféréssel és az önkéntes szervezetekért felelős biztos szerepével kapcsolatban. A polgári teret az újságírók rendelkezésére álló feltételekre tekintettel beszűkültnek minősítették 172 . A civil társadalmi szervezetek aktívan részt vesznek a nyilvános vitában. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki az adománygyűjtő tevékenységekre vonatkozó, 2020 szeptemberében elfogadott új szabályok 173 miatt, mivel ezek kettős akadályt gördítenek a szervezetek számára tevékenységük végzése elé 174 , és indokolatlan mérlegelési jogkört biztosítanak az önkéntes szervezetekért felelős biztosnak arra vonatkozóan, hogy bárki számára megtagadja az adománygyűjtőként való eljárás jóváhagyását 175 . A civil társadalmi szervezetek aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a biztos intézkedései politikai indíttatásúak lehetnek 176 . 2020-ban különböző programok voltak elérhetők, többek között egy 2020-ban létrehozott szükséghelyzeti alap 177 , amelynek célja az volt, hogy segítse az önkéntes szervezeteket a Covid19-világjárvány okozta kihívások leküzdésében, és amelyet meghosszabbítottak 2021 márciusáig, és további 150 000 EUR-val láttak el. A 2020 májusában elindított program első szakasza keretében több mint 120 nonprofit csoport részesült összesen 125 000 EUR finanszírozásban 178 . 2021. július 1-jén az önkéntes szervezetekért felelős biztos lemondott 179 .

I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*

* A 2021. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható a következő weboldalon: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism/2021-rule-law-report-targeted-stakeholder-consultation .

A Bíróság 2021. április 20-i ítélete, Repubblika kontra Il-Prim Ministru, C-896/19, ECLI:EU:C:2021:311.

A máltai bírók és békebírók szövetség (2021), Sajtóközlemény, 2021. február 11. (a sajtóközleményről szóló cikk: Government urged to issue a call for more magistrates (timesofmalta.com) ).

Article 19 (2021), Public Inquiry into the assassination of Daphne Caruana Galizia (A Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatos nyilvános vizsgálat), írásbeli beadvány, 2021. március 31. Írásbeli beadvány, 2021. március 31. ( Submission to Public Inquiry (mfrr.eu) ).

BBC (2021), Malta golden passports: ’Loopholes' found in citizenship scheme, 2021. április 22. ( https://www.bbc.com/news/world-europe-56843409 ).

Centre for Media Pluralism and Media Freedom (2021), 2021. évi Médiapluralizmus Monitor ( https://cmpf.eui.eu/media-pluralism-monitor/mpm-2021/ ).

CIVICUS, Monitor tracking civic space – Malta ( https://monitor.civicus.org/country/malta/ ).

Európa Tanács: Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) (2016), 19. számú vélemény a bírósági elnökök szerepéről ( https://www.coe.int/en/web/ccje/avis-n-19-sur-le-role-des-presidents-de-tribunaux ).

Európa Tanács: Az újságírás és az újságírók biztonságának előmozdítását és védelmét célzó platform ( https://www.coe.int/en/web/media-freedom ).

Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2010), Recommendation CM/Rec(2010)12 of the Committee of Ministers to member states on judges: independence, efficiency and responsibilities. 

Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2016), Recommendations and Declarations of the Committee of Ministers of the Council of Europe in the field of media and information society ( https://rm.coe.int/CoERMPublicCommonSearchServices/DisplayDCTMContent?documentId=0900001680645b44 ).

Európa Tanács: Velencei Bizottság (2020), CDL-AD(2020)019-e Opinion of 8 October 2020 on Malta – Opinion on ten Acts and bills implementing legislative proposals subject of Opinion CDL-AD(2020)006 ( https://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDL-AD(2020)019-e  ).

Európai Bizottság (2020), Jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán.

Európai Bizottság (2021), Uniós igazságügyi eredménytábla.

GRECO (2019), Ötödik értékelési kör. A korrupció megelőzése és a feddhetetlenség előmozdítása a központi kormányzati szerveknél (felső vezetői tisztségek) és a bűnüldöző hatóságoknál. Értékelő jelentés. Málta.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: Az uniós vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérés: korrupció.

Közéleti normákért felelős biztos (2021), K/028. sz. ügy, Allocation of public funds for alleged political advertising in print media, case report ( https://standardscommissioner.com/wp-content/uploads/Commissioner-for-Standards-case-report-K028.pdf ).

Málta parlamentje (2021), Paper Laid No.: 6624, National Anti-Fraud and Corruption Strategy published by the Office of the Prime Minister, dated May 2021 ( https://parlament.mt/en/paper-laid/?id=34616 ).

Máltai kormány (2021), Csalás- és korrupcióellenes nemzeti stratégia ( https://parlament.mt/media/112436/national-anti-fraud-and-corruption-strategy_en.pdf ).

Parlamenti ombudsman – Málta (2020), 2019. évi éves jelentés ( https://www.ombudsman.org.mt/category/annual-reports/ ).

Repubblika (2020), 117/2020. sz. sajtóközlemény ( Stqarrija PR 117/2020 - Repubblika ).

Repubblika (2021) , 52/2021. sz. sajtóközlemény, We congratulate four people who will be appointed to serve as judges in the Superior Courts of Malta. We wish them wisdom and courage to do work without looking anyone in the face, 2021. április 15. ( https://repubblika.org/press-release/we-congratulate-four-people-who-will-be-appointed-to-serve-as-judges-in-the-superior-courts-of-malta-we-wish-them-wisdom-and-courage-to-do-work-without-looking-anyone-in-the-face/ ).

Repubblika (2021), 34/2021. sz. sajtóközlemény, Reply to the Commissioner for Voluntary Organisations, 2021. március 16. ( https://repubblika.org/press-release/reply-commissioner-voluntary-organisations-remarks-press/ ).

Riporterek Határok Nélkül – Málta ( https://rsf.org/en/taxonomy/term/150 ).

Times of Malta (2021), Exposed: the great residency sham to obtain a Maltese passport, 2021. április 22. ( https://timesofmalta.com/articles/view/exposed-the-great-residency-sham-to-obtain-a-maltese-passport.866220 ).

Transparency International (2021), Corruption Perceptions Index 2020 (2020. évi korrupcióérzékelési index).

Ügyvédi kamara (2020), 2020. május 14-i sajtóközlemény ( https://www.avukati.org/2020/05/14/press-release-chamber-of-advocates-may-14-2020/ ).

Ügyvédi kamara (2021) A Position Paper of the Chamber of Advocates —Bill 198- the Supremacy of the Constitution and due process—, 2021. március 10. ( https://www.avukati.org/2021/03/10/bill-198-the-supremacy-of-the-constitution-and-due-process/ ).

Ügyvédi kamara (2021), MFSA Consultation on new CSP Rulebook. Chamber of Advocates Feedback and Position Paper ( https://www.avukati.org/wp-content/uploads/2021/01/Chambers-response-MFSA-consultation-CSP-Rulebook.pdf ).

II. melléklet: Országlátogatás Máltán

A Bizottság szolgálatai 2021 áprilisában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:

·A főbíró és az Igazságszolgáltatási Bizottság tagjai

·A parlament főtitkársága

·A számvevőszék elnöke

·Aditus Foundation

·Állami jogtanácsos (State Advocate)

·Az információs és adatvédelmi biztos

·Az ipari törvényszék

·Belső Ellenőrzési és Vizsgálati Osztály

·Broadcasting Authority

·Daphne Caruana Galizia Alapítvány

·Igazságügyi, Esélyegyenlőségi és Kormányzási Minisztérium

·Justin Borg-Barthet professzor

·Korrupcióellenes állandó bizottság (Permanent Commission Against Corruption)

·Közéleti normákért felelős biztos (Commissioner for Standards in Public Life)

·Közszolgálati Bizottság

·Legfőbb ügyészi hivatal

·Lovin Malta

·Máltai békebírói és bírói szövetség

·Máltai Újságírók Intézete

·Parlamenti ombudsmani hivatal – Málta

·Rendőrség: pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó osztály

·Repubblika

·Ügyvédi kamara (Chamber of Advocates)

* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:

·A sajtó- és médiaszabadság európai központja

·Amnesty International

·Centre for Reproductive Rights

·CIVICUS

·Civil Society Europe

·EuroCommerce

·Európai Civil Fórum

·Európai Egyházak Konferenciája

·Európai Ifjúsági Fórum

·Európai Nonprofit Jogi Központ

·Európai Szövetség a Szabadságjogokért

·European Federation of Journalists

·European Partnership for Democracy

·Front Line Defenders

·Holland Helsinki Bizottság

·Human Rights House Foundation

·Human Rights Watch

·ILGA-Europe

·International Planned Parenthood Federation European Network (IPPF EN)

·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció

·Nemzetközi Jogászbizottság

·Nemzetközi Sajtóintézet

·Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet

·Philanthropy Advocacy

·Protection International

·Riporterek Határok Nélkül

·Transparency International EU

(1)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – I. rész.

(2)      A jogi szakmáról (reform) szóló 2021. évi XIX. törvényt 2021. április 20-án tették közzé. A máltai kormány szerint (az e jelentéshez való hozzájárulás) a törvénytervezet az Európa Tanácsnak a pénzmosás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottsága (Moneyval) által a jogi szakma szabályozásával kapcsolatban tett ajánlásokra kíván választ adni (lásd: Moneyval, A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések: Málta – ötödik kör, kölcsönös értékelő jelentés). Az Ügyvédi Kamara aggályainak adott hangot e törvénytervezettel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az nem foglalkozik a fennálló problémákkal (például a jogi szakma etikai és szakmai színvonalának javítása, valamint a jogi szakemberek piacra lépésére vonatkozó intézkedések szabályozása) (a Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás). Lásd még: Ügyvédi Kamara (2021), Malta Financial Services Authority Consultation on new Company Service Providers Rulebook. Chamber of Advocates Feedback and Position Paper. (Málta Pénzügyi Felügyeleti Hatósága – Konzultáció az új vállalati szolgáltatókra vonatkozó szabálykönyvről. Az Ügyvédi Kamara visszajelzései és állásfoglalásai).

(3)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 48. ábra. Az eredménytábla az igazságszolgáltatás közmegítélés szerinti függetlenségét a következő kategóriákba sorolja: nagyon alacsony fokú (a válaszadók kevesebb mint 30 %-a véli az igazságszolgáltatás függetlenségét meglehetősen jónak vagy nagyon jónak); alacsony fokú (30–39 %), átlagos (40–59 %), magas fokú (60–75 %), nagyon magas fokú (75 % felett).

(4)      A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 50. ábra.

(5)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán, 2. o. A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében értékelte a bírói kinevezések 2016 és 2020 között hatályos korábbi rendszerének megfelelőségét (a 2021. április 20-án hozott ítélet, Repubblika, C-896/19). A Bíróság megállapította, hogy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek a miniszterelnököt döntési jogkörrel ruházzák fel a bírák kinevezésére irányuló eljárás során, előírva ugyanakkor egy olyan független szerv ezen eljárásban való részvételét, amelynek feladata többek között a bírói álláshelyre pályázók értékelése és vélemény adása e miniszterelnöknek.

(6)      Velencei Bizottság, 2020. október 8., CDL-AD(2020)019-e vélemény Máltáról – vélemény a CDL-AD(2020)006 vélemény tárgyát képező jogalkotási javaslatokat végrehajtó tíz jogi aktusról és törvényjavaslatról.

(7)      Ugyanott, 24–40. bekezdés.

(8)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)019-e véleménye és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)12. számú ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről.

(9)      Az Ügyvédi Kamara 2020. május 14-i sajtóközleménye.

(10)      Lásd Repubblika, 52/2021. számú sajtóközlemény.

(11)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 13. bekezdés.

(12)      Lásd: Repubblika, 117/2020. sz. sajtóközlemény.

(13)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 31. bekezdés.

(14)      Az elfogadási folyamat részleteit a 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – Málta – I. rész, 2–3. o. tartalmazza.

(15)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 48. bekezdés.

(16)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 41. bekezdés.

(17)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 42. bekezdés.

(18)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 43. bekezdés. A Velencei Bizottság kiemeli, hogy a főbírónak a Legfelsőbb Bíróság bírái általi megválasztása lenne kívánatos. A Velencei Bizottsághoz intézett észrevételeiben a kormány rámutatott, hogy a parlamentben nem sikerült megállapodásra jutni a patthelyzetek kialakulását megelőző mechanizmusról.

(19)      Meg kell jegyezni, hogy a főbíró parlament általi, a bírói kar bevonása nélküli kinevezése továbbra is erős politikai elem. Ez a kérdés különösen fontos, tekintettel a főbíró által a máltai igazságszolgáltatási rendszerben betöltött számos szerepre (lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – I. rész). A bírósági elnökökre alkalmazandó normákat illetően lásd az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) 19. számú, a bírósági elnökök szerepéről szóló véleményének (2016) 53. bekezdését. A jelenlegi főbírót, aki már vezető bíró volt, 2020 áprilisában nevezték ki a kétharmados parlamenti többségen alapuló eljárásnak megfelelően (mielőtt ez jogi kötelezettséggé vált volna).

(20)      Az Ügyvédi Kamara 2020. május 14-i sajtóközleménye.

(21)      Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán (I. rész) megjegyzi.

(22)      A bűntetőeljárások lefolytatására (átmeneti rendelkezések) vonatkozó 2020. évi rendelet értelmében (L.N. 378, 2020).

(23)      Ezek a szándékos emberölést, a terrorizmust, a pénzmosást, a vesztegetést, a csalást és a hűtlen kezelést – amennyiben a pénzügyi veszteség legalább ötvenezer euró (50 000 EUR) –, valamint a vámelkerülést is magukban foglalják.

(24)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 57. bekezdés.

(25)      Lásd még: Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 98. bekezdés. Ezzel összefüggésben a rendőrség és a legfőbb ügyészi hivatal között eljárási standardok vannak érvényben annak biztosítása érdekében, hogy a legfőbb ügyészi hivatal ügyészei zökkenőmentesen vehessék át ezeket a feladatokat.

(26)      Lásd: Málta alkotmánya, 91A. cikk (5) bekezdés. Meg kell jegyezni azonban, hogy az állami jogtanácsos felmentésére vonatkozó szabályokat az alkotmány nem rögzíti, és azokat a parlament abszolút többsége módosíthatja. Azt is meg kell jegyezni, hogy a legfőbb ügyész és az állami jogtanácsos felmentése csak akkor valósulhat meg, ha „bebizonyosodott, nem képes ellátni hivatali feladatait (akár testi vagy szellemi fogyatékosságból, akár más okból kifolyólag), vagy ha bebizonyosodott, hogy megszegte hivatali kötelességét”.

(27)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 49–50. bekezdés. A legfőbb ügyészi hivatal jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha az eltávolításról szóló határozat az emberi jogok megsértését eredményezné (a Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás). Meg kell jegyezni, hogy az Igazságszolgáltatási Bizottság az ilyen eltávolításra vonatkozó állítások kivizsgálásáért felelős szerv.

(28)      A gyakorlatban a legfőbb ügyészt az elnök nevezi ki a miniszterelnök ajánlása alapján, miután megfelelően figyelembe vette a kinevezési bizottság ajánlásait. Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – I. rész, 5. o.

(29)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – I. rész.

(30) E törvényszékek közé tartozik a menekültek fellebbviteli tanácsa, a környezeti és tervezési felülvizsgálati törvényszék, a fogyasztói követelésekkel foglalkozó törvényszék, a versenyjogi és fogyasztóügyi fellebbviteli törvényszék, az ipari törvényszék, az információs és adatvédelmi fellebbviteli törvényszék, a mentális egészségügyi felülvizsgálati törvényszék, a szabadalmi törvényszék, a rendőrségi engedélyekkel foglalkozó fellebbviteli törvényszék, a közigazgatási felülvizsgálati törvényszékek testülete és a börtönökkel foglalkozó fellebbviteli törvényszék.

(31)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 98. bekezdés; lásd még: CDL-AD(2020)006, 97–98. bekezdés; és CDL-AD(2018)028, 80–83. bekezdés.

(32)      Ezek az aggályok többek között a törvényszékek tagjainak kinevezési módjával kapcsolatosak. A Máltán tett országlátogatás keretében az Ügyvédi Kamarától kapott tájékoztatás.

(33)      A Máltán tett országlátogatás keretében az Ügyvédi Kamarától kapott tájékoztatás.

(34)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 41. ábra.

(35)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 42. ábra.

(36)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 43. ábra.

(37)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 45. ábra.

(38)      A 2021. évi III. törvény.

(39)      A 2020. évi LIII. törvény.

(40)      198. sz. törvénytervezet; Az értelmezési törvény módosításáról szóló törvény, 249. fejezet. 2020 októberében jogszabályi módosításokat javasoltak az alkotmány 39. cikkéhez (2020. évi 166. törvénytervezet) annak megerősítése érdekében, hogy a szabályozó hatóságok büntetőjogi jellegű közigazgatási szankciókat szabhatnak ki, feltéve, hogy az ilyen szankciók kiszabásáról szóló határozat ellen törvény által felállított független és pártatlan törvényszék előtt jogorvoslattal lehet élni. A 39. cikk módosításához szükséges kétharmados parlamenti többséget azonban nem sikerült megszerezni.

(41)      Lásd a 198. sz. törvénytervezet 2. cikkét.

(42)      Az Ügyvédi Kamara 2021. március 10-i sajtóközleménye. A Máltán tett országlátogatás keretében az Ügyvédi Kamarától kapott tájékoztatás. A kapott tájékoztatás szerint a jogszabálytervezet megkerülhetné az alkotmány 39. cikkét az alkotmánybíróság értelmezése szerint, és mint ilyen, alkotmánymódosítást indokolna.

(43)      Velencei Bizottság, CDL-PI(2021)009, 96–104. bekezdés. A máltai hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint a kormány javaslatot kíván tenni a 2020. évi 166. törvénytervezet módosítására, és a Velencei Bizottság sürgősségi véleményével összhangban folytatni kívánja az ezzel (azaz az alkotmánymódosítással) kapcsolatos parlamenti vitát.

(44)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – I. rész.

(45)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 7. ábra.

(46)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 8. ábra.

(47)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 22. ábra.

(48)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 9. ábra.

(49)      Az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblája, 11. ábra.

(50)      A Máltán tett országlátogatás keretében az Ügyvédi Kamarától kapott tájékoztatás, valamint az Aditus Foundation hozzájárulása az országlátogatást követően.

(51)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán, 6. o.

(52)      Lásd: Málta hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 23. o. (az országlátogatást követően benyújtva). Mindenekelőtt a bizonyítékgyűjtési eljárások reformját részletező törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyet várhatóan hamarosan benyújtanak a Minisztertanácsnak.

(53)      2021. évi XXXII. törvény – az igazságügyi reformról (polgári eljárás) szóló törvény.

(54)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 31. ábra. 2019-ben Máltán 100 000 lakosra 8,7 bíró jutott.

(55)      A máltai Bírók és békebírók szövetségének sajtóközleménye, 2021. április 22.

(56)      Ugyanott.

(57)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – II. rész.

(58) Transparency International (2021), 2020. évi korrupcióérzékelési index, 2–3. o. Az érzékelt korrupció szintje a következő kategóriákba sorolható be: alacsony (a szakértők és a vállalatvezetők körében a közszférában érzékelt korrupció pontszáma 79 feletti); viszonylag alacsony (79–60 közötti pontszám), viszonylag magas (59–50 közötti pontszám), magas (50 alatti pontszám).

(59)      2015-ben a pontszám 60 pont volt, 2020-ban pedig 53 pont volt. A pontszám jelentősen nő/csökken, ha több mint öt pontot változik; javul/romlik (4–5 pont közötti változás); viszonylag stabil (1–3 pontos változás) az elmúlt öt évben.

(60)      A tavaly bejelentett, a polgárok és a vállalkozások korrupcióérzékelésére és tapasztalataira vonatkozó Eurobarométer-adatokat kétévente frissítik. A legfrissebb adatkészlet az 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérés (2020) és a 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés (2019).

(61)      A stratégia célja, hogy „normatív, intézményi és operatív keret jöjjön létre a szabálytalanságok, a csalás és a korrupció elleni hatékony és eredményes küzdelem érdekében Máltán”, valamint „a lehető legalacsonyabb szintre csökkentse a szabálytalanságokat, a csalást és a korrupciót, valamint olyan keretet hozzon létre, amely megkönnyíti a csalással és korrupcióval kapcsolatos ügyektől való elrettentést, azok felderítését, azonosítását, kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását” ( https://parlament.mt/media/112504/06624.pdf ). A stratégia a belső ellenőrzésről és a pénzügyi vizsgálatokról szóló törvény (Málta Törvényei, 461. fejezet) értelmében létrehozott koordinációs bizottság megbeszéléseinek eredménye; a bizottság több intézmény képviselőiből áll, nevezetesen: a miniszterelnök hivatal; az Igazságügyi, Esélyegyenlőségi és Kormányzási Minisztérium; a Pénzügyi és Foglalkoztatási Minisztérium; a Belügyi, Nemzetbiztonsági és Rendészeti Minisztérium; valamint az állandó főtitkár). A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(62)      Málta parlamentje (2021), 6624. sz. dokumentum., csalás- és korrupcióellenes nemzeti stratégia, a Miniszterelnöki Hivatal által közzétéve, 2021. május ( https://parlament.mt/en/paper-laid/?id=34616 ).

(63)      Máltai kormány (2021), Csalás- és korrupcióellenes nemzeti stratégia.

(64)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(65)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – II. rész.

(66)      A bűntetőeljárások lefolytatására (átmeneti rendelkezések) vonatkozó 2020. évi rendelet (L.N. 378, 2020) értelmében ezek a terrorizmust, a pénzmosást, a vesztegetést, a csalást és a hűtlen kezelést, valamint a vámelkerülést is magukban foglalják.

(67)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(68)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – Málta – II. rész.

(69)      A vizsgálatok (körülbelül 245 %-os növekedés), a megoldott ügyek száma (mintegy 280 %-os növekedés), az eljárás alá vont ügyek és személyek száma (mintegy 50 %-os, illetve 173 %-os növekedés) szempontjából. A 2021. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk.

(70)      Összetettség egyes gyanúsítottak extraterritoriális jellege vagy olyan tények miatt, amelyek külföldi joghatóságokkal közös fellépést vagy együttműködést igényelhetnek. A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(71)      2020-ban a rendőrfőkapitányt a közelmúltban módosított eljárással összhangban nevezték ki. További részletekért lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – II. rész.

(72)      A 2021. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk. A kívánt eredmények a következők: i. a bizalom, a legitimitás és a reagálási képesség növelése a közösség külső nézőpontjából, valamint a rendőrök és a személyzet belső nézőpontjából; ii. a jelenlegi rendőri szervezet átalakítása egy rugalmas, hatékony, adatközpontú, közösségközpontú, eredményorientált és modern rendőrséggé; valamint iii. az innováció és a reformokból eredő pozitív változások fenntartása eredményes és hatékony vezetési és irányítási gyakorlatok révén. A három kívánt eredmény alapján tizenegy stratégiai célkitűzést határoztak meg.

(73)      E stratégia végrehajtását a rendőrségi irányítási testület felügyeli. A 2021. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk.

(74)      Az értékelő testület értékeli, hogy engedélyezhető-e egy adott üzleti érdek vagy foglalkoztatás, mivel az összeütközésbe kerülhet a rendőrök munkájával, vagy negatívan befolyásolhatja a rendőrség hírnevét vagy a rendőr azon képességét, hogy feladatait pártatlanul lássa el. Ez a szabályzat meghatározza továbbá az üzleti érdek fogalmát, valamint azt az eljárást, amelyet a rendőrnek követnie kell ahhoz, hogy engedélyt kapjon az ilyen üzleti érdek érvényesítésére. A szabályzat megsértése esetén a rendőr fegyelmi eljárás alá vonható.

(75)      A rendőrségi törvény (a második melléklet módosítása), 2020.

(76)      2020. évi XLVI. törvény – A korrupcióellenes állandó bizottságról szóló (módosító) törvény.

(77)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – Málta – II. rész.

(78)      Ismeretes, hogy a rendőrségi nyomozások akár öt évig is eltartanak, és a PCAC nem rendelkezik a vizsgálat tárgyát képező ügy hosszát előíró eljárási standardokkal. A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(79)      Például a visszaélést bejelentő személyek által tett bejelentések, az évente lefolytatott vizsgálatok és a meghallgatások számáról, illetve a lezárt, minősített vagy az igazságügyi minisztériumnak vagy a legfőbb ügyészi hivatalnak továbbított ügyek számáról és típusáról szóló információk.

(80)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás. Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés megállapítja, a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló 2013. évi törvény a magán- és az állami szektorra egyaránt kiterjed, és előírja a munkáltatók számára, hogy jelöljenek ki a visszaélések bejelentésével foglalkozó tisztviselőket, továbbá rendelkezéseket tartalmaz azokat a munkavállalókat érintő megtorlással szemben, akik védelem mellett jelentenek be visszaéléseket.

(81)      A 2020. évi XLVI. törvény [a korábbi 143. sz. törvénytervezet] szerint az ügyet akkor kell továbbítani a legfőbb ügyésznek, ha „a vizsgált magatartás korrupt, korrupt gyakorlatokkal kapcsolódik össze vagy korrupt gyakorlatokhoz vezet”.

(82)      2020. évi XLI. törvény [a korábbi 154. sz. törvénytervezet]. A Velencei Bizottság 2020. októberi véleményében (CDL-AD(2020)019-e) azonban azt javasolta, hogy a sértett fél jogállással rendelkezők (ideértve a PCAC-t is) számára biztosítani kell a jogot, hogy megtámadhassák a legfőbb ügyész eljárás alá vonás mellőzésére vonatkozó határozatát, „függetlenül attól, hogy ők maguk tették-e meg a bejelentést a legfőbb ügyésznek”.

(83)      A 2020. évi XLVI. törvénnyel módosított, az új korrupcióellenes állandó bizottságról szóló törvény.

(84)      A 2021. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk.

(85)      Az IAID 20 ellenőrből, valamint egy titkárságból áll, amely 4 osztályra oszlik, köztük egy vizsgálati osztályra (három vizsgálóbiztossal).

(86)      A számvevőszék elnökének hivatala 50 fős személyzettel rendelkezik. 2020-ban 40 szabályszerűségi ellenőrzést és hét teljesítmény-ellenőrzést végeztek el, és 19 jelentést tettek közzé (a nemzeti számvevőszék honlapján ( https://nao.gov.mt/en/recent-publications ), összesen 120 ellenőrzött szervezet vonatkozásában. A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(87)      A számvevőszék elnökéről és a nemzeti számvevőszékről szóló (módosító) 74. sz. törvény.

(88)      A Velencei Bizottság az e törvénytervezetről szóló, 2020. októberi véleményében a „korrupcióval összekapcsolódó vagy ahhoz vezető” megfogalmazás használatát javasolta. CDL-AD(2020)019-e.

(89)      További információkért lásd a lenti IV. részt.

(90)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(91)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás. Az ombudsman kinevezéséhez „az összes parlamenti képviselő legalább kétharmadának támogató szavazata” szükséges (ez összhangban van a 2020-ban módosított alkotmány 64A. cikkének (2) bekezdésével, https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-REF (2020)055-e)

(92)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás. A projekt célja a meglévő etikai kódexek felülvizsgálata és ajánlások alapján a lobbitevékenység szabályozására irányuló javaslat felülvizsgálata és javítása, ideértve a vagyonnyilatkozatokat és pozíciókat tartalmazó feddhetetlenségi nyilvántartást is.

(93)      A képviselőház tagjaira, a miniszterekre és a parlamenti titkárokra vonatkozó kódex.

(94)      A 2021. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk.

(95)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(96)      A közigazgatási törvényhez csatolt közalkalmazotti etikai kódexnek megfelelően.

(97)      CDL-AD(2020)019-e, amelyben a Velencei Bizottság úgy vélte, hogy „két kérdést közvetlenül a törvényben kell szabályozni: az ilyen megbízások maximális számát és időtartamát” (azaz bizalmi személyek). Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által 2019. április 3-án közzétett, „A korrupció megelőzése és a feddhetetlenség előmozdítása a központi kormányzati szerveknél (felső vezetői tisztségek) és a bűnüldöző hatóságoknál” című ötödik értékelési körben: „javasolja, hogy hozzanak intézkedéseket a bizalmi személyek jogi helyzetének megoldása érdekében, és hogy az ilyen önkényesen kinevezett tisztviselők számát a lehető legkisebbre korlátozzák”.

(98)      A bizalmi személyek kinevezésével kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2021. évi XVI. törvény . Bizalmi személynek jelenleg csak a magánszektorból érkező olyan személyek számítanak, akiket ideiglenes tisztségre neveznek ki a közigazgatásban. Ezzel szemben, azt a köztisztviselőt, akit ideiglenesen egy másik közszolgálati szervhez (például minisztériumhoz vagy más intézményhez) rendelnek ki, a törvény nem tekinti szigorúan véve bizalmi személynek.

(99)      A gyakorlatban a kirendelt köztisztviselő etikai ellenőrzése (beleértve az összeférhetetlenséget és a külső pozíciókat is) a kinevezésre jogosult hatóság feladata, ami összeférhetetlenséget okozhat az ellenőrzést végző és az ellenőrzött személy között. Az országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(100)      Az egyéni befektetői program lehetővé tette legfeljebb 1800 – az eltartottakat leszámítva – befektető jelentős beruházásokért cserébe történő honosítását (a Máltai Köztársaság egyéni befektetői programjáról szóló 2014. évi rendelet 12. cikke). A programot a máltai állampolgárságról szóló, 2020. évi (2. módosítási) törvény (2020. évi XXXVIII. törvény) hatálybalépését követően hatályon kívül helyezték. Az állampolgárságnak az egyéni befektetői programon keresztül történő megadására vonatkozó rendelkezések ezért már nem hatályosak, és helyükbe a „Maltese Citizenship by Naturalisation for Exceptional Services by Direct Investment” (közvetlen befektetés révén megvalósuló rendkívüli szolgáltatásokért megadott máltai állampolgárság) elnevezésű program lép, amelyet a rendkívüli szolgáltatásokért megadott állampolgárságról szóló, 2020. évi rendelet hozott létre. Az új program lehetővé teszi, hogy jelentős befektetésekért cserébe az eltartottakat leszámítva évente legfeljebb 400, összesen 1 500 befektetőt honosítsanak. A 2021. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk.

(101)      Times of Malta, „Exposed: the great residency sham to obtain a Maltese passport”, 2021. április 22.

(102)      Az IP/20/1925 és az INF/21/2743 számú bizottsági sajtóközlemény. 2020. október 20-án a Bizottság felszólító levelet fogadott el a befektetői állampolgársági programról, annak módosítását követően pedig 2021. június 9-én egy újabb felszólító levelet fogadott el, hogy az aggályokat a Málta által működtetett új rendszerre is kiterjessze.

(103)      A 601.03. sz. származtatott jogszabály, közbeszerzési szabályozás .  

(104)      Lásd a 601.03. sz. származtatott jogszabály, közbeszerzési szabályozás 187. cikkét .

(105)       http://www.etenders.gov.mt .  

(106)      Az alkotmány 41. cikke.

(107)      Az alkotmány 118. és 119. cikke.

(108)      Málta megőrizte a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-ranglistáján világviszonylatban betöltött 81. helyét. Ez azt jelenti, hogy az ország az Unión belül a 25. helyet foglalja el.

(109)      A 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelv.

(110)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 10–11. o.

(111)      A műsorszórási törvényt módosító 2020. évi LVI. törvény, 350. fejezet.

(112)      A kormányon lévő Partit Laburista (PL) és az ellenzéki Partit Nazzjonalista (PN).

(113)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 7. o.

(114)      Ugyanott, 14. o.

(115)      Ugyanott, 11. o.

(116)      A 47/2021. sz. Lovin Malta Ltd. kontra állami jogtanácsos ügy, amelyet 2021. február 1-jén nyújtottak be.

(117)      Málta hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 47. o., valamint a Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás, 2021. április 19.

(118)      2020. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 11. o.

(119)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 10. o.

(120)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 12. o.

(121) Az MPM 2021 különösen az egyes sajtóorgánumok piaci részesedésére vonatkozó adatok általános hiányáról számol be, eltekintve a négy legjobban teljesítő tévéállomás nézettségi adataitól.

(122)      A közéleti normákért felelős biztos K/028. ügyről szóló 2021. márciusi 17-i jelentése.

(123)      https://standardscommissioner.com/wp-content/uploads/draft-guidelines-government-advertising-promotional-material.pdf

(124)      A Máltán tett országlátogatás keretében számos érdekelt féltől kapott tájékoztatás.

(125)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 15–16. o.

(126)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 15. o.

(127)      Az információszabadságról szóló 2008. évi törvény, a 2012-ben módosított formában (a Máltai Törvénytár 496. fejezete).

(128)      Az Aditus Foundation nem kormányzati szervezet hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, valamint a Máltán tett országlátogatás keretében több érdekelt féltől kapott tájékoztatás.

(129)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(130)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 10. o.

(131)      GRECO (2019), Ötödik értékelési kör. Értékelő jelentés.

(132)      2021. július 15-én a vizsgálóbizottság bejelentette, hogy elkészítette jelentését, amelyet először a miniszterelnöknek és az állami jogtanácsosnak, majd Caruana Galizia családjának fog megküldeni. A közzététel időpontját egy későbbi időpontban hirdetik ki.

(133)      Riporterek Határok Nélkül, 2021. évi jelentés Máltáról.

(134)      Article 19 (2021), Public Inquiry into the assassination of Daphne Caruana Galizia (A Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatos nyilvános vizsgálat), írásbeli beadvány, 2021. március 31 .  

(135)      Az Aditus Foundation hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, valamint a Máltán tett országlátogatás keretében több érdekelt féltől kapott tájékoztatás.

(136)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 9–10. o.

(137)     Európa Tanács, Platform az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítására. Mint azt az Európa Tanács 2016/4. ajánlása jelezte, a tagállamoknak olyan átfogó jogszabályi keretet kell bevezetniük, amely lehetővé teszi az újságírók és más médiaszereplők számára, hogy hatékonyan és félelem nélkül részt vehessenek a nyilvános vitában.

(138)      A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek.

(139)      Európa Tanács, Az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platform (a média szabadságával kapcsolatos riasztások).

(140)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(141)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 44. bekezdés.

(142)      Akár testi vagy szellemi fogyatékosságból, akár más okból kifolyólag.

(143)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 45. bekezdés.

(144)      Különböző törvények módosításáról szóló törvény, amelynek célja az állandó főtitkár és az állandó titkárok kinevezési eljárásának megreformálása. Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – IV. rész.

(145)      A Velencei Bizottság megjegyezte, hogy túl magas az a küszöbfeltétel, amely alapján az ombudsman gyakorolja azon hatáskörét, hogy közvetlenül a legfőbb ügyész elé terjessze a korrupt gyakorlatra vonatkozó lehetséges bizonyítékokat (a jelenlegi küszöbérték, amely az ombudsman hatáskörét feltételekhez köti, túl magas, mivel ezt a hatáskört csak akkor lehet gyakorolni, ha az ombudsman „valamely korrupt gyakorlatra vonatkozó bizonyítékkal” rendelkezik, a javaslatban szereplő „[korrupt gyakorlatokhoz] kapcsolódó vagy korrupt gyakorlatokhoz vezető” helyett). A Velencei Bizottság szerint továbbá az ombudsmant nemcsak, hogy fel kell hatalmazni, hanem egyenesen kötelezni is kell arra, hogy bejelentse a legfőbb ügyésznek a korrupt gyakorlatokat, és az ombudsmanhoz való panasztétel joga nem korlátozódhat a magukat bármilyen jogsértés áldozatának valló személyekre. Ezen túlmenően az ombudsmannak a kormány szükséges támogatását és együttműködését kellene élveznie. Lásd: Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 67., 69., 71. bekezdés.

(146)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 67. bekezdés.

(147)      A Máltán tett országlátogatás keretében az ombudsmantól kapott tájékoztatás.

(148)      Az ombudsman 2019. évi éves jelentése. Ezzel kapcsolatban a Velencei Bizottság azt ajánlotta, hogy tüntessék fel az alkotmányban az ombudsman tájékoztatáshoz való jogát.

(149)      Az új tisztségviselő kinevezéséig a hivatalban lévő ombudsman marad hivatalban. A kormány és az ellenzéki pártok jelölt megtalálására irányuló próbálkozásait követően a média 2021. május 16-án arról számolt be, hogy nem született megállapodás. E tekintetben további konzultációk zajlanak.

(150)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – IV. rész, 15. oldal.

(151)      Ezek közé tartozik a máltai központi bank, az információs és adatvédelmi biztos, Málta Pénzügyi Felügyeleti Hatóságának elnöke és a Választottbírósági Központ igazgatótanácsának tagjai.

(152)      A Velencei Bizottság megjegyezte, hogy a megfogalmazás továbbra is erőtlen („megfelelően figyelembe véve”). A másutt használt megfogalmazás a következő: „a Minisztertanács tanácsa alapján eljárva” vagy „a Minisztertanács jóváhagyását követően”. Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 84. bekezdés.

(153)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 85. bekezdés.

(154)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás és hozzájárulás.

(155)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – Málta – IV. rész, 10. o.

(156)      A bizalmi személyek kinevezésével kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2020. évi törvény.

(157)      Különböző törvények módosításáról szóló törvény, amelynek célja az állandó főtitkár és az állandó titkárok kinevezési eljárásának megreformálása.

(158)      A Velencei Bizottság (CDL-AD(2020)006) véleménye, 115–129. bekezdés; GRECO (2019), Ötödik értékelési kör. Értékelő jelentés. 24–26. pont.

(159)      Lásd még: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán – I. rész, 16. oldal. Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 98. bekezdés, CDL-AD(2020)006, 80–84. bekezdés és CDL-AD(2018)028, 74–79. bekezdés. A Velencei Bizottság megjegyezte, hogy az alkotmányellenesnek ítélt törvények hatályon kívül helyezése vagy módosítása a parlament feladata. A Velencei Bizottság szerint „a gyakorlatban ez láthatóan nem minden esetben történik meg, és az alkotmánybíróság ismétlődő ügyekkel szembesül, mivel a közigazgatás – és néha még a bírák is – továbbra is az alkotmányellenesnek talált rendelkezéseket alkalmazzák”.

(160)      A máltai kormány úgy véli, hogy az alkotmánybíróság ítéletei erga omnes joghatásának biztosítása nem felelne meg a máltai jogrendszer elveinek. Az Aditus Foundation aggodalmának adott hangot az erga omnes joghatás és az EJEE 6. cikkének való megfelelés hiányával kapcsolatban (a Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás). Azt is meg kell jegyezni, hogy a polgári eljárásjogi törvény (12. fejezet) 242. cikke értelmében, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy valamely törvény érvénytelen, vagy sérti az alkotmányos vagy az alapvető jogokat, az ítéletéről értesítenie kell a képviselőházat. A miniszterelnök az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül olyan rendeleteket hozhat, amelyek törlik a vonatkozó jogi aktust vagy annak az alkotmánnyal vagy az emberi jogokkal ellentétesnek nyilvánított rendelkezését.

(161)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 98. bekezdés.    

(162)      Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés megjegyzi, a Velencei Bizottság megállapította, hogy a máltai parlamentet meg kell erősíteni ahhoz, hogy hatékony fék legyen a kormánnyal szemben, valamint a rendszer átalakítását javasolta annak érdekében, hogy a képviselők teljes munkaidőben, fizetés ellenében dolgozzanak (CDL-AD(2020)006, 92–94. o.).

(163)      Lásd: 2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán, 16. o.

(164)      Velencei Bizottság, CDL-AD(2020)019-e, 95. bekezdés.

(165)      A Máltán tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(166)      Lásd a máltai kormány hozzájárulását a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

(167)      Mindenekelőtt a polgárok folyamatos tájékoztatást kapnának az adott visszajelzésekről és a konzultációs folyamat során eddig megtett eljárási lépésekről. Az új rendszer részletesebb statisztikai információkat is bevezet az osztályoktól/szervezetektől kapott visszajelzések típusáról.

(168)      A törvény 14. és azt követő cikkei.

(169)      A népegészségügyi vészhelyzetet 2020. március 16-án hirdették ki, és 2020. július 1-jén szüntették meg.

(170)      A 2021. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk.

(171)      Az 1975. évi értelmezési törvény (249. fejezet) értelmében minden származtatott jogszabályt – például a főfelügyelő által kiadott rendeleteket és utasításokat – be kell nyújtani parlamenti ellenőrzés céljából, és azokat a parlament a benyújtásuktól számított 60 napon belül megsemmisítheti vagy módosíthatja. A hatóságok szerint eddig nem nyújtottak be olyan indítványt, amely kifogásolná a népegészségügyi törvény keretében annak 2020. évi módosítása óta bevezetett származtatott jogszabályokat; lásd a parlament főtitkárságának hozzájárulását a jogállamiságról szóló 2021. évi jelentéshez.

(172)      A CIVICUS által adott minősítések, Málta. A minősítések a következő öt kategóriából álló skálán mozognak: nyitott, behatárolt, akadályozott, elnyomott és zárt civil társadalom. A CIVICUS fő szempontjai, amelyek miatt Málta polgári terét beszűkültnek minősítette, az újságírókkal és a korrupcióellenes aktivistákkal szemben ellenséges körülményekkel kapcsolatosak.

(173)      Az önkéntes szervezetekről (nyilvános gyűjtések) szóló rendelet (S.L.492.03.) és az önkéntes szervezetekről (jótékonysági boltok) szóló rendelet (S.L.492.04.). A máltai hatóságoktól kapott információk szerint a finanszírozáshoz való hozzáféréssel és az önkéntes szervezetekért felelős biztos szerepével kapcsolatos jogszabályi módosításokra a nemzetközi szervezetek ajánlásainak végrehajtásához volt szükség.

(174)      A jelentésben szereplő kettős akadály abból adódik, hogy a tevékenységeik finanszírozásában érdekelt szervezeteknek – annak ellenére, hogy már nyilvántartásba vették őket az önkéntes szervezetekről szóló törvény értelmében – minden olyan esetben kérniük kell a hatóságok engedélyét, amikor ilyen finanszírozást kívánnak igénybe venni.

(175)      2020-ban és 2021-ben az önkéntes szervezetekért felelős biztos hivatala több mint 200 önkéntes szervezettel vette fel a kapcsolatot az alapszabályukkal kapcsolatos kérdéseket illetően. Csak 2020-ban 124 szervezetnek kellett módosítania alapszabályát, mielőtt nyilvántartásba vett önkéntes szervezetként fogadták volna el, míg 31 szervezet kérelmét elutasították, mivel nem módosították alapszabályukat az önkéntes szervezetekről szóló törvényhez való igazítás érdekében. Az önkéntes szervezetekért felelős biztos hivatalán belül a vizsgálati és monitoring egység 2019 folyamán kilenc (9) ügyet, 2020-ban pedig öt (5) ügyet vizsgált ki különböző önkéntes szervezetekkel kapcsolatos különféle panaszok kapcsán. Málta hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

(176)      A Repubblika 2021. március 6-i válasza az önkéntes szervezetekért felelős biztosnak, amelyben a Repubblika aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az elhallgattatására irányuló politikai indítékok miatt került a biztos célkeresztjébe (lásd: https://repubblika.org/press-release/government-wants-ban-repubblika/ ). A biztos 2021. március 15-i válaszában cáfolta az állításokat. A cáfolatot a Repubblika a 2021. március 16-i nyilatkozatában elutasította. Az önkéntes szervezetekért felelős biztos hivatala továbbra is rendszeres adminisztratív ellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy biztosítsa a már nyilvántartásba vett szervezetek, valamint az önkéntes szervezeti státuszt kérelmező szervezetek alapszabályának az önkéntes szervezetekről szóló törvénynek való megfelelését.

(177)      Az alapot a Malta Council for the Voluntary Sector (Máltai Tanács az önkéntes ágazatért) kezeli a sporttal, szabadidős tevékenységekkel és önkéntes szervezetekkel foglalkozó parlamenti titkársággal együttműködésben. Az önkéntes ágazatban működő, a Covid19-járvány által érintett szervezetek a program keretében legfeljebb 5 000 EUR-ban részesülhetnek.

(178) Az önkéntes szervezetek számára rendelkezésre álló nemzeti és uniós finanszírozásról szóló tájékoztatást jogszabály írja elő, és azt külön erre a célra létrehozott digitális platformokon keresztül biztosítják (lásd https://www.vofunding.org.mt/ és https://maltacvs.org/latest-news/mobile-app-vo-funding-malta-2/ ) . A helyi szervezetek számára személyre szabott segítséget és támogatást nyújtanak az uniós finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos gyakorlati kérdések terén.

(179)      Independent, 2021. július 2., „Jesmond Saliba nominated to be new commissioner for VOs” (Jesmond Salibát nevezték ki az önkéntes szervezetekért felelős új biztosnak).