EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.10.27.
COM(2021) 647 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról
1.Bevezetés
A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó, 2020 júliusában elfogadott, a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós cselekvési terv 1 kiemelt prioritásként jelöli meg a tűzfegyverekről szóló irányelv teljes körű végrehajtását, és ezt a 2020. decemberi terrorizmus elleni küzdelemre irányuló menetrend 2 is megerősítette.
Ez a jelentés a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: a tűzfegyverekről szóló irányelv) alkalmazásának értékelését tartalmazza, amelyet az irányelv 17. cikke ír elő az irányelv legutóbbi, 2017. évi módosítását 3 követően. Időközben a tűzfegyverekről szóló irányelv és annak későbbi módosításai helyébe a 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 lépett és azokat hatályon kívül helyezte, valamint kodifikálta. Az egyértelműség érdekében – eltérő rendelkezés hiányában – a jelentésben említett cikkek számozása a jelenleg hatályos (EU) 2021/555 irányelv számozására utal.
A 17. (mostani 24.) cikk értelmében a jelentésnek különösen a tűzfegyverek kategóriáit és az európai tűzfegyvertartási igazolvány rendszerének végrehajtásával, a megjelöléssel és az olyan új technológiák hatásaival kapcsolatos kérdéseket kell megvizsgálnia, mint a 3D nyomtatás, a QR-kód használata és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) alkalmazása. Amint azt a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia (2021–2025) 5 bejelentette, ez a jelentés azonosítja a jogi keret javításának kezdeti eszközeit is. E jelentés elkészítésekor a Bizottság elsősorban a tagállamok által bejelentett átültető intézkedésekre, valamint a nyilvánosan hozzáférhető információkra támaszkodott.
Emellett a Bizottság 2019 novemberében részletes kérdőívet küldött a tagállamoknak a 17. (mostani 24.) cikkben említett témákról, amelyre 19 tagállam válaszolt. A Bizottság a tűzfegyverekkel foglalkozó bizottság 2019. december 18-i ülésén ismertette e válaszok összefoglalóját, és ennek alapján előzetes megbeszéléseket folytatott a bizottságban.
A Bizottság továbbá aktívan részt vett a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform 6 tűzfegyverekre vonatkozó prioritásában (a továbbiakban: a tűzfegyverekkel foglalkozó platform) és az európai tűzfegyverszakértők csoportjában 7 , amely segített azonosítani a tűzfegyverekkel kapcsolatos jelenlegi és potenciális fenyegetéseket, valamint a bűncselekményekre gyakorolt hatást.
A nemzeti szintű átültetés jelentős késedelme 8 miatt azonban a Bizottság nem tudta elvégezni a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok teljes körű megfelelőségértékelését.
2020 júliusában az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala vitaanyagot tett közzé „Tűzfegyverek és azok részeinek, alkotóelemeinek és lőszereinek tiltott kereskedelme az Európai Unióba, az Európai Unióból és az Európai Unión belül” címmel, amely fontos gondolatokat és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a tűzfegyverek globális szintű ellenőrzésének jelenlegi fenyegetéseivel és joghézagaival kapcsolatban 9 .
2.A tűzfegyverekről szóló irányelv végrehajtása
A tűzfegyverekről szóló irányelv szabályozza a polgári tűzfegyverek (pl. sportlövészethez és vadászathoz használt tűzfegyverek) megszerzését, tartását és Unión belüli kereskedelmi cseréjét. Közös minimumszabályokat állapít meg, amelyeket valamennyi tagállamnak át kell ültetnie a fegyverekre vonatkozó nemzeti jogszabályaiba, és célja, hogy egyensúlyt teremtsen a belső piaci célkitűzések (azaz a tűzfegyverek határokon átnyúló mozgása) és a biztonságpolitikai célkitűzések (azaz a bűnözéssel és a tiltott kereskedelemmel szembeni magas szintű biztonság és védelem) között az EU-n belül. Ez az irányelv a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti, mivel a személyek szabad mozgását lehetővé tevő közös uniós szabályok részét képezi.
Az irányelvet a tűzfegyverek tiltott gyártásáról szóló ENSZ-jegyzőkönyv (a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv) 2005-ben 10 , majd 2017-ben, a 2015-ös terrortámadásokat követő hatálybalépését követően felülvizsgálták.
A tűzfegyverekről szóló irányelv vizuális megjelenítése
2.1.A Bizottság feladatai
A tűzfegyverekről szóló irányelv értelmében a Bizottságnak végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is el kell fogadnia. Ezért hatálybalépése óta a Bizottság a következőket fogadta el:
1.2018. március 5-én (a 15. cikk (2) bekezdése alapján) az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendeletet módosító (EU) 2018/337 végrehajtási rendeletet, amely közös iránymutatásokat határoz meg a hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozólag annak biztosítása érdekében, hogy a hatástalanított tűzfegyverek visszafordíthatatlanul működésképtelenné váljanak.
2.2019. január 16-án (a 4. cikk (3) bekezdése szerint) az (EU) 2019/68 végrehajtási irányelvet, amely meghatározza a tűzfegyverek és azok alapvető összetevőinek megjelölésére vonatkozó műszaki leírásokat a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében (lásd az 5.4.2. szakaszt).
3.2019. január 16-án (a 14. cikk (3) bekezdése szerint a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló (EU) 2019/69 végrehajtási irányelvet.
4.2019. január 16-án (a 18. cikk (4) bekezdése és a 21. cikk (5) bekezdése alapján) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2019/686 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet. (lásd az 5.4.1. szakaszt)
5.2021. május 21-én a a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásáról szóló (EU) 2021/1423 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet.
6.Két kísérleti projektet a fenti két felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel kapcsolatos igazgatási együttműködés végrehajtására (a belső piaci információs rendszert szabályozó 1024/2012/EU rendelet 4. cikke szerint)
2.2.Az irányelv és a másodlagos jog tagállamok általi átültetése
A tűzfegyverekről szóló, 2017-ben módosított irányelvet 2018. szeptember 14-ig kellett átültetni, kivéve a 4. cikknek a fegyverkereskedők és -közvetítők szabályozásáról szóló (4) bekezdését és a 4. cikknek az adatnyilvántartási rendszer létrehozásáról szóló (5) bekezdését, amelyeket 2019. december 14-ig kellett átültetni.
2019 júliusában a Bizottság az első határidőre vonatkozóan indokolással ellátott véleményt küldött 20 tagállamnak 11 , majd 2020. január 24-én felszólító levelet küldött 17 tagállamnak 12 a második határidőre vonatkozóan, a nemzeti átültető intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt.
A megjelölésről, valamint a riasztó- és jelzőfegyverekről szóló két bizottsági végrehajtási irányelv átültetésének határideje 2020. január 17. volt. 2020. május 28-án a Bizottság (a megjelöléssel kapcsolatban) 19 tagállam 13 és (a riasztó- és jelzőfegyverekkel kapcsolatban) 17 tagállam 14 ellen indított kötelezettségszegési eljárást.
2021. augusztus 15-ig 80 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban a tűzfegyverekről szóló irányelvvel és a másodlagos joggal kapcsolatban. Mindezen esetek az átültető intézkedések bejelentésének elmulasztásához kapcsolódtak. Időközben a Bizottság több tagállamtól is kapott a teljes körű átültetésről szóló értesítést. Ezért az elkövetkező hónapokban várhatóan több ügy is le fog zárulni.
A Bizottság elvégezte az átültetés ellenőrzését és elemezte, hogy a tagállamok teljes mértékben átültették-e jogrendszerükbe az uniós jogot, beleértve azokat a tagállamokat is, amelyek időben bejelentették a tagállami átültető intézkedéseket. A Bizottság megvizsgálta a be nem jelentett intézkedéseket is, hogy értékelje az átültetés teljességét.
Az alábbiakban ismertetett kezdeti értékelés az irányelv 2017-ben, valamint a két végrehajtási irányelv által 2019-ben bevezetett legfontosabb módosításaira összpontosít.
Az irányelv 1. cikke 15 fogalommeghatározást tartalmaz, amelyek közül öt teljesen új, a többi pedig frissítésre került. Ezek különösen azt biztosítják, hogy az irányelv tárgyi hatályát (pl. riasztó- és jelzőfegyverek, tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek) és személyi hatályát (pl. gyűjtők, múzeumok, közvetítők) Unió-szerte következetesen alkalmazzák.
22 tagállam valamennyi fogalmat átültette (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Németország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Portugália és Románia), három tagállam csak a fogalmak egy részét (Hollandia, Svédország és Szlovákia), míg két tagállam nem küldött tájékoztatást átültető intézkedésekről (Luxemburg és Szlovénia).
A tűzfegyverekről szóló irányelv új rendelkezéseket vezetett be a kereskedők és közvetítők tevékenységére vonatkozóan (1. cikk (1) bekezdés, 4. cikk (4) bekezdés, 4. cikk (5) bekezdés és 13. cikk (2) bekezdés). Három kivételével (Dánia, Luxemburg és Szlovénia) valamennyi tagállam átültette az összes rendelkezést.
A 4. cikk (1) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése jelentősen módosította a megjelölésre vonatkozó szabályokat. Kettő kivételével (Luxemburg és Szlovénia) valamennyi tagállam átültette az összes rendelkezést.
Emellett 18 tagállam ültette át az (EU) 2019/68 végrehajtási irányelv jelöléssel kapcsolatos rendelkezéseit (Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Németország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Hollandia, Portugália és Szlovákia), 9 tagállam pedig nem jelentett be intézkedéseket, vagy az átültetés nem teljes körű (Bulgária, Finnország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Románia, Svédország és Szlovénia).
A tűzfegyverekről szóló irányelv 2017. évi felülvizsgálata 4. cikkének (5) bekezdése és 18. cikkének (4) bekezdése javítja az adatnyilvántartási rendszerekben tárolt bejegyzések mennyiségét és minőségét, valamint az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcserét. 23 tagállam teljes mértékben átültette ezeket a rendelkezéseket (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és Szlovákia), négy tagállam pedig nem jelentett be intézkedést, vagy az átültetés nem teljes körű (Dánia, Írország, Luxemburg és Szlovénia).
A tűzfegyverekről szóló irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szigorúbb szabályokat állapít meg a legveszélyesebb tűzfegyverekre vonatkozóan, és azokat az A kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy ezek a tűzfegyverek – néhány korlátozott és megfelelően indokolt kivétellel – nem szerezhetők be, nem tarthatók és nem lehet kereskedni velük. Kettő kivételével (Luxemburg és Szlovénia) valamennyi tagállam átültette a 9. cikk (1) bekezdését.
A tűzfegyverekről szóló irányelv az európai tűzfegyvertartási igazolványhoz kapcsolódó számos cikket aktualizált, többek között a fogalommeghatározást, azt a kötelezettséget, hogy az európai tűzfegyvertartási igazolványban nyilatkozatnak is szerepelnie kell, és tájékoztatni kell a többi tagállamot, ha egy B vagy C kategóriájú fegyver engedélyköteles vagy tiltott. Kettő kivételével (Luxemburg és Szlovénia) valamennyi tagállam átültette az összes rendelkezést.
Egyes riasztó- és jelzőfegyvereket egyszerű eszközökkel és minimális ismeretekkel könnyen lehet halált okozó tűzfegyverekké alakítani. Ezt a működést a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság különleges fenyegetésként azonosították 15 , ami ahhoz vezetett, hogy a tűzfegyverekről szóló irányelvbe új rendelkezések kerültek (1. cikk (1) bekezdés, 14. cikk és I. melléklet). Négy kivételével (Luxemburg, Svédország, Szlovénia és Szlovákia) valamennyi tagállam átültette az összes rendelkezést.
13 tagállam ültette át a riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások megállapításáról szóló (EU) 2019/69 irányelvet (Ausztria, Ciprus, Németország, Dánia, Észtország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Portugália és Szlovákia), 14 tagállam pedig nem jelentett be átültető intézkedést, vagy az átültetés hiányos (Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Horvátország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Svédország és Szlovénia).
A tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek eredetileg halálos célú tűzfegyverek, amelyeket úgy módosítottak, hogy nem bocsáthatnak ki lövedéket, hanem csak vaktöltényeket. Mivel a módosításokat jellemzően csak a töltényűrben és a csövön végzik, minden olyan személy, aki rendelkezik minimális ismeretekkel és gyakori eszközökkel, illegálisan visszaalakíthatja azokat halált okozó tűzfegyverekké. A tűzfegyverekről szóló irányelv 2017. évi felülvizsgálata is foglalkozott ezzel a veszéllyel, gondoskodva arról, hogy azok az eredeti kategóriában maradjanak (1. cikk (1) bekezdés és I. melléklet). Öt kivételével (Luxemburg, Hollandia, Svédország, Szlovénia és Szlovákia) valamennyi tagállam átültette az összes rendelkezést.
A tűzfegyverekről szóló irányelv 1. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke 2017 óta új szabályokat állapít meg a hatástalanított tűzfegyverekre vonatkozóan, nevezetesen bejelentéstételi kötelezettséget ír elő, valamint egyedi szabályokat állapít meg azok ellenőrzésére, megjelölésére és transzferére vonatkozóan.
Három kivételével (Luxemburg, Svédország és Szlovénia) valamennyi tagállam átültette az összes rendelkezést.
A Bizottság ezért megállapítja, hogy 2021. augusztus 15-ig csupán 10 tagállam fejezte be az e jelentésben elemzett, valamint a tűzfegyverekről szóló irányelv által 2017-ben és a két végrehajtási irányelv által bevezetett főbb változásokat jelentő rendelkezések átültetését (Ausztria, Ciprus, Németország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Litvánia, Lettország és Portugália), 15 tagállam csak a rendelkezések egy részét ültette át (Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Görögország, Finnország, Horvátország, Írország, Olaszország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Svédország és Szlovákia), míg két tagállam nem küldött tájékoztatást átültető intézkedésekről (Luxemburg és Szlovénia).
A fent ismertetett kezdeti értékelés nem érinti a Bizottság álláspontját a folyamatban lévő vagy jövőbeli kötelezettségszegési eljárásokban. Nem tekinthető az átültető nemzeti jogszabályok megfelelőségértékeléséről szóló ítéletnek sem, amelyet a Bizottság még nem készített el. Az értékelés kezdeti szakaszában a Bizottság már számos tagállamnál azonosított helytelen átültetéssel kapcsolatos problémákat.
A Bizottság ezért fokozni fogja a tagállami végrehajtás nyomon követését, és szükség esetén teljes mértékben élni fog a Szerződés által ráruházott hatáskörökkel.
3.Összpontosítás konkrét kérdésekre
3.1.Fegyverkategóriák
3.1.1.Általános kategorizálási kérdések
Az irányelv 2017-ben bevezetett legfontosabb módosításait jelentő rendelkezések átültetésének elemzése tükrözi a tűzfegyverekről szóló irányelv néhány fogalommeghatározásának, az I. mellékletben szereplő tűzfegyver-kategóriáknak és a tűzfegyverekről szóló irányelv több cikkében foglalt számos kivételnek az átültetésével kapcsolatos összetett kihívásokat.
A tűzfegyverekről szóló irányelv új tűzfegyvereket vett fel a tiltott (A kategóriájú) fegyverek listájára. Ugyanakkor hosszú listát vezetett be az e tilalom alóli kivételekről, és ezeket a tűzfegyvereket pontosan meghatározott körülmények között engedélyeztetésre bocsátotta.
Ezenkívül a riasztó- és jelzőfegyverek nem minősülnek tűzfegyvernek, mivel azokat „nem lehet átalakítani”, míg a hatástalanított tűzfegyverek továbbra is bejelentéshez kötöttek. Emellett azok a tűzfegyverek, amelyeket tisztelgésre használt és akusztikus fegyverekké alakítottak át úgy, hogy tartósan alkalmatlanok lövedék kilövésére, továbbra is az eredeti kategóriába tartoznak, annak ellenére, hogy ugyanolyan biztonságosak lehetnek, mint a valódi riasztó- és jelzőfegyverek.
Végezetül a bűnüldöző hatóságok megfigyelték a tűzfegyverré átalakított légfegyverek (sűrített gázzal hajtott műanyag pellet kilövése) lefoglalásai számának megugrását. Bár ezeket a fegyvereket több uniós tagállamban tűzfegyverként szabályozzák, jelenleg nem tartoznak az irányelv hatálya alá.
A Bizottság ezért értékelni fogja a tiltott tűzfegyverek és az engedélyköteles tűzfegyverek közötti különbségtétel tisztázásának hatását annak biztosítása érdekében, hogy tiltott tűzfegyverek csak nagyon kivételes esetekben legyenek tarthatók. A lehetséges értékelés azt is biztosíthatná, hogy minden olyan fegyvert, amely nem alkalmas lövedék kilövésére (akár a hatástalanítást követően, akár a gyártás során), azonban speciális eszközökkel és ismeretekkel lövedék kilövésére alkalmassá alakítható át, legalább bejelentéshez kell kötni.
3.1.2.Kis kaliberű „Flobert” lőszer kilövésére alkalmas tűzfegyverek
A Flobert lőszert és a kapcsolódó fegyvereket a XIX. században beltéri lövészet céljára fejlesztették ki. Kis lövedékkel és kis mennyiségű porral töltött gyújtókupakokat lőnek ki. A Flobert lőszert viszonylag alacsony nyomás és csőtorkolati sebesség jellemzi, és manapság tűzfegyverként hirdetik lőgyakorlat céljából.
Egyes uniós tagállamok 16 tűzfegyvergyártói elkezdték néhány tűzfegyver-modell gyártását Flobert kaliberben. A nemzeti bűnüldöző szervek és az EUROPOL által szolgáltatott információk és jelentések alapján alapvetően kétféle lőfegyver létezik, amelyek a Flobert lőszer lövésére alkalmasak. A „hagyományos kialakítás” esetén a Flobert lőfegyverek eredeti változatainak szabványait követve a fegyvercső belső mechanizmusa és kialakítása nem módosítható úgy, hogy más, halálosabb kalibert lehessen lőni.
„Modern kialakításukban” többnyire puskák, sörétes puskák, géppisztolyok és rövid tűzfegyverek, és belső mechanizmusuk továbbra is alkalmas 9 mm-es vagy hasonló kaliber lövésére. Ebben az esetben csak a csövet módosítják úgy, hogy az eredeti cső belsejében elhelyeznek egy belső csövet, amelyet 4–6 mm-es Flobert lőszer befogadására szűkítenek le, és az eredetihez hozzáhegesztik a csőtorkolatnál.
A tűzfegyverekről szóló irányelv késedelmes vagy helytelen átültetését kihasználva a B vagy C kategóriába sorolt halálos kaliberű tűzfegyvereket néha Flobert kaliberűvé alakítják át azokban a tagállamokban, ahol az ilyen típusú tűzfegyverek még bejelentés tárgyát képezik, vagy még kevésbé szigorú feltételek vonatkoznak rájuk.
A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló, 2021. évi uniós értékelés 17 , valamint az EUROPOL számos jelentése rávilágított a „modern kialakítású” Flobert tűzfegyverek illegális átalakításának veszélyére, ami több ezer lefoglaláshoz vezetett az Európai Unióban.
A tűzfegyverekről szóló irányelv értelmében ezek a fegyverek tűzfegyverek, mivel a gyújtókupakok egyfajta gyúlékony hajtóanyagnak minősülnek. Sem a tűzfegyver meghatározása, sem a különböző kategóriák nem utalnak sem a kaliber méretére, sem a csőtorkolati energiára, amelyek ezért nem relevánsak annak meghatározásakor, hogy a Flobert fegyver tűzfegyvernek minősül-e, vagy melyik kategóriába tartozik.
A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy e tekintetben megfelelően ültessék át a tűzfegyverekről szóló irányelvet azáltal, hogy a tűzfegyverekről szóló irányelv I. melléklete szerint megfelelően minősítik a Flobert lőszer kilövésére alkalmas fegyvereket.
3.1.3.Antik tűzfegyverek
A potenciálisan „antik fegyvernek” minősülő tűzfegyvereket néha bűncselekményekben használják, amint azt például a 2018-as strasbourgi terrortámadás is mutatja, amelyben kilenc ember vesztette életét és 11-en megsebesültek. Mindazonáltal a tűzfegyverekről szóló irányelv I. mellékletének III. része úgy rendelkezik, hogy az „antik fegyvernek” minősülő tárgyak nem tartoznak a „tűzfegyverek” körébe, és ezért nem tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ezek nem sorolhatók az irányelv kategóriáiba, és nemzeti jogszabályok vonatkoznak rájuk.
A tűzfegyverekkel foglalkozó bizottság 2019. december 18-i ülésén a tagállamok többsége jelezte, hogy támogatja az antik fegyverekre vonatkozó szabályok uniós szintű harmonizálását. Néhányan kétségbe vonták, hogy releváns-e az antik tűzfegyvereket a gyártási évük alapján mentesíteni a tűzfegyverekről szóló irányelv követelményei alól a károkozásra való képességük helyett.
A Bizottság értékelni fogja, hogy milyen hatással járna az antik fegyvereknek az irányelv hatálya alá vonása a szabályok tagállamok közötti harmonizálása érdekében.
3.2.Tiltott gyártás – 3D nyomtatás és félkész alkatrészek
A 3D nyomtatás, más néven additív gyártás, „a termékek előállítása során az anyagok rétegenként történő lerakásával vagy összeolvasztásával végzett különböző folyamatokra” utal. 18
A 3D nyomtatású tűzfegyverek megjelenése és azok bűnügyi célokra való használatának lehetősége vitát váltott ki a fegyvertartásra vonatkozó jogszabályokról szerte a világon, beleértve az Európai Uniót is.
Az EUROPOL figyelmeztetett arra 19 , hogy a technológiai fejlődés a jövőben széles körben elérhetővé teszi a 3D nyomtatást, és hogy ez lehetőséget kínál a tűzfegyverek tiltott előállítására és kereskedelmére is. 2019. október 9-én egy elkövető két ember halálát okozta Halléban (Németország), házi készítésű fegyvert használva, amelyet az internetről letöltött tervezet alapján részben 3D nyomtatóval gyártott. 20 Lassan, de tartósan nő az ilyen típusú tűzfegyverek lefoglalásainak száma, beleértve az alapvető alkatrészek illegális gyártását is 21 .
A tűzfegyverek vagy alapvető alkatrészek 3D nyomtatóval történő illegális gyártásának veszélye a technológia viszonylagos megfizethetőségéből és a tervezetek interneten való elérhetőségéből ered, ideértve a fémek 3D nyomtatását is, amely egyre olcsóbbá válik 22 , különösen olyan technikák révén, mint a közvetlen lézeres fémolvasztás. 23
Jelenleg a legveszélyesebb fenyegetés az úgynevezett hibrid, 3D nyomtatású fegyverek gyártása, amelyek egyaránt támaszkodnak 3D nyomtatású alkatrészekre és a könnyen hozzáférhető, globálisan szabályozatlan alkatrészekre, például acélcsövekre, fémrudakra és rugókra. 24
A tűzfegyverek magáncélú 3D nyomtatására már kiterjed a meglévő jogi keret, mivel a tűzfegyverekről szóló irányelv egyformán alkalmazandó valamennyi tűzfegyverre – akár 3D nyomtatású, akár nem: gyártásukat csak engedéllyel rendelkező kereskedők végezhetik, és korlátozások vonatkoznak rájuk, mint például a magáncélú beszerzést megelőző engedély.
A Bizottság értékelni fogja, hogy szükség van-e külön szabályokra a 3D nyomtatási tervek birtoklására és kereskedelmére vonatkozóan, beleértve a digitális tervezetek és azok papíralapú példányainak engedéllyel nem rendelkező fegyverkereskedők általi birtoklásának, reklámozásának és terjesztésének tilalmát, amelyek bizonyítottan lehetővé teszik a tűzfegyverek alapvető alkatrészeinek gyártását.
Emellett mind a tűzfegyverekről szóló irányelv 2014. évi értékelése 25 , mind pedig a tagállamok által az EUROPOL-hoz és a tűzfegyverek platformjához 26 intézett közelmúltbeli észrevételek rávilágítottak olyan esetekre, amikor egyes nem uniós országokból származó félkész alapvető alkatrészeket importáltak (általában 80 %-ban befejezett kézifegyver-polimerkeret vagy 80 %-ban befejezett hosszútűzfegyver-cső). Ezeket nem jelentik be a tűzfegyver alapvető alkatrészeiként, és általában gyorspostai küldeményekben és futárszolgálaton keresztül lépnek be az Európai Unióba. Utasítások kísérik őket arra vonatkozóan, hogy miként kell befejezni az átalakításukat közönséges eszközökkel.
A Bizottság és a tagállamok a tűzfegyverekkel foglalkozó bizottság keretében megvitatják a félkész tűzfegyverek és alapvető alkatrészek kérdését. A Bizottság értékelni fogja továbbá a tűzfegyverekre vonatkozó kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzitintézkedések létrehozásáról szóló 258/2012/EU rendelet 27 jövőbeli korszerűsítésével kapcsolatos szabályozási megoldásokat.
3.3.Európai tűzfegyvertartási igazolvány
A tagállamok által a legális tűzfegyver-tulajdonosoknak kiadott európai tűzfegyvertartási igazolvány lehetővé teszi, hogy (C kategóriájú tűzfegyverek esetében) a vadászok és a történelmi eseményeket eljátszó csoportok, valamint az A, B vagy C kategóriába tartozó céllövészek előzetes engedély nélkül utazzanak fegyverükkel két vagy több tagállamon keresztül. Amennyiben egy tagállam arról tájékoztatta a többi tagállamot, hogy bizonyos tűzfegyverek tartása tilos vagy engedélyhez kötött, az európai tűzfegyvertartási igazolványt ilyen értelmű nyilatkozatokkal kell kiegészíteni.
A tűzfegyverekről szóló irányelv 2014. évi értékelése 28 során az európai tűzfegyvertartási igazolvány végrehajtását a tagállamok és szervezetek pozitívan értékelték, mivel csökkenti a felhasználókra, különösen a vadászokra, a sportlövőkre és a történelmi események eljátszásában résztvevőkre nehezedő bürokratikus és gazdasági terhet.
Az irányelv 2017. évi felülvizsgálatát követően a tűzfegyverekkel foglalkozó bizottság keretében folytatott konzultációk és a Bizottsághoz beérkezett panaszok nyomán az érdekelt felek több kérdést is felvetettek:
·úgy tűnik, hogy az európai tűzfegyvertartási igazolványt nem ismerik el teljes mértékben minden tagállamban, amelyek néha további előzetes engedélyezést tesznek szükségessé a tűzfegyverek mozgásának lehetővé tétele érdekében;
·a mozgások igazolvánnyal történő ellenőrzése nehezebb lehet, mint az állandó transzferek esetében, ezért fennáll a veszélye annak, hogy az európai tűzfegyvertartási igazolványt illegálisan használó személyek visszaélnek azzal, amikor véglegesen egy másik országba költöznek;
·össze kell hangolni az európai tűzfegyvertartási igazolványban feltüntetendő tételek listáját, mivel a tűzfegyverek és alkatrészeik osztályozása tagállamonként eltérő.
Ezek a szempontok gyakran azt eredményezik, hogy az igazolványon szereplő kötelező nyilatkozatok hiányoznak vagy hiányosak. A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó, a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós cselekvési terv szerinti bejelentésnek megfelelően a tűzfegyverek uniós referenciatáblázatának a Bizottság általi kidolgozása hozzá fog járulni ahhoz, hogy e kérdést egyértelműbbé lehessen tenni. Emellett értékelni kell azt is, hogy a nemzeti hatóságok közötti jobb információcsere biztosítása érdekében szükség lehet egy teljesen digitalizált európai tűzfegyvertartási igazolványra.
3.4.A tűzfegyverek nyomon követése
3.4.1.A tűzfegyverek transzferére vonatkozó információk elektronikus cseréje
A tűzfegyverek transzferére vonatkozó információcseréről szóló (EU) 2019/686 felhatalmazáson alapuló rendelettel (lásd e jelentés 3. pontját) párhuzamosan a Bizottság elfogadta a 91/477/EGK tanácsi irányelvben meghatározott egyes igazgatási együttműködési rendelkezéseknek a belső piaci információs rendszer igénybevételével történő végrehajtására irányuló kísérleti projektről szóló (EU) 2019/689 végrehajtási határozatot 29 , megteremtve ezáltal a rendszer alkalmazásának ideiglenes jogalapját.
A Bizottság megjegyzi, hogy a felhatalmazáson alapuló jogköreinek kiterjedése kizárólag a transzferengedélyekre vonatkozó információcserére összpontosított. A Bizottság ezért nem követelhette meg a vevő lakóhelye szerinti tagállamtól, hogy töltse fel a tűzfegyverek megszerzésére vonatkozó engedélyeket a rendszerbe. Azt sem követelhette meg, hogy a transzferengedélyeket kiadó valamennyi hatóság közvetlenül kapcsolódjon a rendszerhez. Mindkét probléma hátráltatta a hatékony információcserét.
Ezért szükség lehet annak értékelésére, hogy milyen hatással járna a belső piaci információs rendszernek magában a tűzfegyverekről szóló irányelvben való használatára vonatkozó kifejezett jogalap létrehozása, és tovább kell pontosítani a nemzeti hatóságok feladatait.
3.4.2.Megjelölés
A tűzfegyverek megfelelő megjelölése javítja a tűzfegyverek és alapvető alkatrészeik nyomonkövethetőségét. E célból a megjelölésre vonatkozó (EU) 2019/68 végrehajtási irányelv meghatározza a minimális betűméretet, a nem fém anyagok megjelölésének közös módszerét, valamint a megjelölésben használt ábécé- és számrendszertípusokat.
A végrehajtási irányelv elfogadása előtt a Bizottság jelezte, hogy a megjelölés mélységének kérdését az átültetési határidőt követő egy éven belül meg fogják vizsgálni annak érdekében, hogy adott esetben bevezessenek egy erre vonatkozó követelményt a végrehajtási irányelvbe.
A tagállamok között nem alakult ki konszenzus a 0,02 mm-től 0,08 mm-ig terjedő minimális mélységet illetően, főként kereskedelmi okokból. Sem a tűzfegyverekről szóló irányelv, sem a megjelölésről szóló végrehajtási irányelv nem ír elő konkrét megjelölési technológiát. Ezért minden olyan technológia, amely biztosítja, hogy a megjelölés „egyértelmű, állandó és egyedi” legyen (pl. mechanikai gravírozás, lézergravírozás vagy bélyegzés) összeegyeztethető lehet az irányelvvel.
A közös uniós megközelítés biztosítaná, hogy a törölt megjelölés visszaállítható legyen, és hogy a tagállamok közötti jogszerű tűzfegyver-kereskedelmet ne akadályozzák indokolatlan technikai akadályok. A Bizottság ezért a ballisztikai részlegek és a vizsgálóházak technikai jelentéseire fog támaszkodni, és értékelni fogja a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. A tűzfegyverekkel foglalkozó bizottságban folytatódni fognak a megbeszélések az (EU) 2019/68 végrehajtási irányelv aktualizálása hatásának értékelése céljából.
3.4.3.A fegyverek megszerzésének és tartásának nyomon követését, biztonságát és védelmét javító technológia.
A QR (Quick-Response)-kód olyan kétdimenziós vonalkódtípus, amely képes az információkat géppel olvasható optikai jelölésben tárolni. A QR-kódok az egydimenziós vonalkódokhoz képest több adat gyűjtését teszik lehetővé.
A QR-kódok költsége viszonylag alacsony. Jelenleg elsősorban a tűzfegyverekre alkalmazzák őket, különösen a QR-típusú matricákon 30 .
Az adatmátrixkódok a QR-kódokhoz hasonlóan fekete-fehér modulokból állnak, négyzetmintás sorrendben.
Megadják az egyedi sorozatszámot és a gyártó azonosítóját. Ha a kód megsérül, az adatmátrixkódok adatai jobban helyreállíthatók, mint a QR-kódokban szereplő adatok. 31 Az adatmátrix tekinthető a legjobb módszernek az információk nagyon kis terekben történő tárolására. 32
A Bizottságnak egyelőre nincs tudomása olyan tagállamokról, amelyek QR-kódokat és/vagy adatmátrixkódokat használnak tűzfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére.
A biztonsági aggályok akadályozhatják a QR-kódoknak a tűzfegyverek piacán történő bevezetését, mivel azok feltörhetők, és lehetővé teszik a leolvasó eszközök és hálózatok megfertőződését. Ezért ezek a rendszerek nem minden esetben teremtenek bizalmat sem a vállalkozások, sem a fogyasztók részéről.
Emellett, mivel a QR-kód nem olvasható közvetlenül, és az információk olvasóeszköz nélkül nem nyerhetők ki, a tűzfegyverek lefoglalását végző bűnüldöző hatóságok (rendőrség, vámhatóság, határőrség stb.) körében kérdéseket vethetnek fel e technológia gyakorlatias jellegével kapcsolatban.
A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) a hagyományos jelölés tűzfegyver-nyomkövetési alternatívájaként vagy megerősítéseként jelenik meg. Az RFID lehetővé teszi az adatok továbbítását a tárgyakhoz rögzített címkék automatikus azonosítása és nyomon követése céljából. Ez a technológia kapcsolatot teremtene a tűzfegyver és egy olyan tárgy között, amely azt a közelében aktiválja.
Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy a fémen elhelyezett miniatűr, alacsony költségű RIFD-címkék használata a tűzfegyverek nyomon követésére is használható 33 . Emellett az RFID-technológia egy speciális szoftverrel együtt képes nyomon követni a tűzfegyverek helyzetét, a tűzfegyverek karbantartásának nyilvántartását és a tűzfegyverek birtoklásában bekövetkező változásokat. 34
Aggályok merülnek fel e technológia használatával kapcsolatban, mivel az felhasználható olyan információk gyűjtésére, amelyek közvetlenül vagy közvetve egy azonosítható vagy azonosított személyhez kapcsolódnak 35 . További kockázat, hogy a rendszert feltörhetőnek tekintik.
Jelenleg ez a technológia nem tekinthető kellően biztonságosnak ahhoz, hogy uniós szinten bevezethető legyen.
Jelenleg más lehetőségek is léteznek a fegyverek nyomonkövethetőségének javítására, mint például a rejtett vagy láthatatlan megjelölés használata különleges tintával. A biztonságos tinták használata bizonyított a bankjegyek nyomonkövethetősége esetén 36 , és ezt a technológiát használják fém árukon (például fogyasztói csomagolású árukon) 37 és nem fém anyagokon a gyógyszeripari vállalatok. 38 Ez a technika a tűzfegyverek fém és nem fém alkatrészei esetében is hatékony lehet. A Bizottság a tűzfegyverekkel foglalkozó bizottságban továbbra is figyelemmel kíséri ezeket a technikákat.
4.KÖVETKEZTETÉSEK ÉS TOVÁBBI LÉPÉSEK
Valamennyi érdekelt fél egyetért abban, hogy a tűzfegyverekről szóló irányelv fontos szerepet játszott a tagállamok jelentéseiben (főként a tűzfegyverekkel foglalkozó platform keretében) 39 , az EUROPOL fegyver- és robbanóanyag-elemzési projektjében, valamint az EUROPOL által 2017-ben és 2021-ben bemutatott, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség felmérésében azonosított fő veszélyek leküzdése terén, ideértve az automata fegyverek használatát, a hatástalanított tűzfegyverek reaktiválását, a tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek átalakítását, valamint a riasztó- és jelzőfegyvereket.
A Bizottság megjegyzi, hogy a tűzfegyverekről szóló irányelv javította a tűzfegyverek kategóriáit, nyomon követhetőségét, információcseréjét és igazgatási eljárásait. Ebben a szakaszban csupán 10 tagállam fejezte be az e jelentésben elemzett, valamint a tűzfegyverekről szóló irányelv által 2017-ben és a két végrehajtási irányelv által bevezetett főbb változásokat jelentő rendelkezések átültetését. Az átültetésről szóló értesítésen túl a Bizottság azt is értékeli, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelnek-e az irányelvnek, és már több tagállamban is talált helytelen átültetésre utaló jeleket. Ez azt jelenti, hogy az irányelv előnyeit nem lehet a legteljesebb mértékben kiaknázni. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a tűzfegyverekről szóló irányelv végrehajtásában, megválaszolja a pontosításra irányuló kéréseket, valamint a tűzfegyverekkel foglalkozó bizottságon belül az átültetéssel kapcsolatos munkaértekezleteket szervez, szükség esetén az egyes tagállamokkal tartott szakmai egyeztetéseket is beleértve.
A Bizottság továbbá fokozni fogja a tagállami végrehajtás nyomon követését, és szükség esetén teljes mértékben élni fog a Szerződés által ráruházott hatáskörökkel. Különös figyelmet fog fordítani a kis méretű „Flobert” lőszert kibocsátó tűzfegyverek kérdésére, valamint az európai tűzfegyvertartási igazolvány helyes használatára és elismerésére.
Ezenkívül az e jelentésben végzett elemzés azt szemlélteti, hogy van még tennivaló a polgári fegyverek megszerzésének, tartásának és mozgásának jogi ellenőrzése terén. A jobb jogi ellenőrzést többek között a következők révén lehetne garantálni:
·a tiltott tűzfegyverek és az engedélyköteles tűzfegyverek közötti különbségtétel tisztázása,
·annak biztosítása, hogy minden olyan fegyver, amely akár speciális eszközökkel és szakismerettel lövedék kilövésére alkalmassá alakítható, legalább bejelentés tárgyát képezze,
·a teljes mértékben digitalizált európai tűzfegyvertartási igazolvány előírása,
·a törvényesen átalakított és módosított összes tűzfegyver eredeti kategóriában tartása,
·az antik lőfegyverekre vonatkozó szabályok harmonizálása,
·a fegyverek 3D nyomtatási terveinek engedéllyel nem rendelkező fegyverkereskedők általi beszerzésének, reklámozásának és tartásának tilalma,
·kifejezett jogalap biztosítása a belső piaci információs rendszernek a tűzfegyverekről szóló irányelvben való használatához,
·a nemzeti hatóságok információcsere terén fennálló felelősségének további pontosítása,
·a tűzfegyverek és alapvető alkatrészeik megjelölésére vonatkozó minimális mélység meghatározása.
A Bizottság ezért hatásvizsgálatot fog végezni a tűzfegyverekről szóló irányelv módosításaiban rejlő lehetőségekről. A Bizottság továbbra is nyomon követi közvetlenül és uniós finanszírozású projektek révén a tűzfegyverek nyomonkövethetőségének és készletellenőrzésének javítását célzó technológiai és piaci fejleményeket, a más ipari ágazatokra alkalmazható különböző technológiák alkalmazásával.
Ezek a kulcsfontosságú intézkedések hozzá fognak járulni a tűzfegyverekről szóló irányelv célkitűzéseinek megvalósításához: a bűncselekményekkel és a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével szembeni magas szintű biztonság és védelem fenntartása mellett a tűzfegyverek határokon átnyúló mozgásának lehetővé tétele.