EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.8.

COM(2021) 389 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábláról

   1.    Bevezetés

A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek elengedhetetlenek az uniós jog végrehajtásához, valamint a jogállamiság és az EU alapját képező értékek fenntartásához. A nemzeti bíróságok uniós bíróságokként működnek az uniós jog alkalmazásakor. Mindenekelőtt a nemzeti bíróságok gondoskodnak az uniós jog keretében meghatározott jogok és kötelezettségek hatékony érvényesítéséről (az Európai Unióról szóló szerződés [EUSZ] 19. cikke).

A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek elengedhetetlenek továbbá a kölcsönös bizalomhoz, a megfelelő befektetési környezethez és a hosszú távú növekedés fenntarthatóságához is. Ezért az európai szemeszter – az uniós szintű gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusa – az egyik prioritásaként kezeli a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának, minőségének és függetlenségének javítását. Az uniós gazdaság- és foglalkoztatáspolitika prioritásait meghatározó 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia( 1 ) ismételten kiemeli a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek és az üzleti környezet közötti kapcsolatot a tagállamokban. A jól működő és teljesen független igazságszolgáltatási rendszerek pozitív hatást gyakorolhatnak a beruházásokra, ezáltal pedig hozzájárulhatnak a termelékenység és a versenyképesség fokozásához. Fontosak továbbá a szerződések és a közigazgatási határozatok határokon átnyúló hatékony érvényesítése, valamint a határokon átnyúló hatékony vitarendezés biztosításához, melyek alapvető fontosságúak az egységes piac működése szempontjából ( 2 ).

Ezek figyelembevételével az uniós igazságügyi eredménytábla éves áttekintést ad a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek létfontosságú paramétereire összpontosító mutatókról, melyek nevezetesen a következők:

·hatékonyság,

·minőség, valamint

·függetlenség.

A 2021. évi kiadás (az eredménytábla) mindhárom elemre vonatkozóan továbbfejleszti a mutatókat, beleértve az igazságszolgáltatás digitalizációját is, amely különösen fontos a bíróságok működésének a Covid19-világjárvány során való fenntartásához, valamint általánosabban véve a hatékony és hozzáférhető igazságszolgáltatási rendszerek előmozdításához ( 3 ).

 Az európai jogállamisági mechanizmus –

Amint azt von der Leyen elnök politikai iránymutatásában bejelentették, a Bizottság átfogó európai jogállamisági mechanizmust hozott létre a tagállami helyzet nyomon követésének elmélyítése érdekében. A jogállamisági mechanizmus megelőző eszközként fog szolgálni, amely elmélyíti a párbeszédet, és erősíti a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatos tudatosságot. Az új mechanizmus középpontjában az éves jogállamisági jelentés áll, amely összegzi az összes tagállamban és az Unió egészében bekövetkezett jelentős – pozitív és negatív – fejleményeket. A 2020. szeptember 30-án közzétett 2020. évi jogállamisági jelentés számos különböző forráson, köztük az uniós igazságügyi eredménytáblán alapult( 4 ). A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytáblát továbbfejlesztették, hogy megfelelően tükrözze a további összehasonlító információk a 2020. évi jogállamisági jelentés készítése során megállapított szükségességét, valamint segítse előmozdítani az éves jogállamisági jelentéseket.

2.    Háttér: Az igazságügyi reform alakulása 2020-ban

2020-ban számos tagállam további erőfeszítéseket tett nemzeti igazságszolgáltatási rendszere hatékonyságának további javítására. Az 1. ábra az elfogadott és a tervezett intézkedések aktualizált áttekintését mutatja be a reformtevékenységekben részt vevő tagállamok igazságszolgáltatási rendszerének számos területén.

1. ábra: Az igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó jogalkotási és szabályozási tevékenység 2020-ban (elfogadott intézkedések/tárgyalt kezdeményezések tagállamonként) (forrás: Európai Bizottság ( 34 ))

2020-ban az eljárásjog továbbra is kiemelt figyelmet kapott számos tagállamban, és jelentős a folyamatban lévő vagy tervezett jogalkotási tevékenység mennyisége. A bírák jogállására, valamint a jogi szakemberekre vonatkozó szabályok reformja szintén fokozott aktivitást mutatott. Számos tagállamban folyamatban volt az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az igazságszolgáltatási rendszerben való használatára vonatkozó jogszabályok bevezetése. Az előző években bevezetett, a bíróságok igazgatását érintő intézkedésekkel kapcsolatos lendület 2020-ban is fennmaradt. Más területeken, például az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek, az ügyészekre vagy az eljárási illetékekre vonatkozó szabályok terén a tevékenység lelassult. Néhány tagállam már aktívan használja, vagy használni tervezi a mesterséges intelligenciát az igazságszolgáltatási rendszerében. Az áttekintés megerősíti azt a megfigyelést, miszerint az igazságügyi reformokhoz, a bejelentéstől a törvényi és rendeleti intézkedések elfogadásáig, valamint a helyszínen történő tényleges végrehajtásukig időre van szükség – néha több évre is.

A Covid19-világjárvány emellett új kihívásokat idézett elő, amelyek kiemelték az igazságszolgáltatási rendszerek digitalizációjára irányuló reformok felgyorsításának fontosságát. Ebben az összefüggésben számos tagállam új intézkedéseket fogadott el a bíróságok rendes működésének biztosítása érdekében, egyúttal biztosítva mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való további és egyszerű hozzáférést, különösen eljárási szabályok elfogadása révén. Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe) kidolgozott egy kérdőívet, amely a Covid19-világjárvány a legfelsőbb bíróságok szakmai tevékenységére gyakorolt hatását vizsgálja. A válaszadók közé tartoztak a legfelsőbb közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróságok (az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatába [NPSJC] tartozó tagok). A 2. ábra a Covid19-világjárvány kezelésére hozott érdemi intézkedések vizsgálata nélkül mutatja be a tagállamok által a bírósági feladatkörök ellátásának elősegítése érdekében új jogszabályok, a legfelsőbb bírósági ítéletek, illetve bírósági ítéletek vagy gyakorlatok keretében elfogadott eljárásjogi változásokat.

2. ábra: A legfelsőbb bíróságok eljárási szabályainak változásai a Covid19-világjárvány hatására (forrás: az ACA-Europe és az NPSJC ( 35 ))

(*) A bal oldali oszlop mindegyik tagállam esetében a legfelsőbb bíróságok gyakorlatait, a jobb oldali („A” jelzésű) oszlop pedig a legfelsőbb közigazgatási bíróságok gyakorlatait jelöli. Az ábra a tagállamokat földrajzi neveik saját nyelvi elnevezésén alapuló betűrendben tünteti fel. BE: Conseil d’Etat (Államtanács) és Cour de Cassation (Legfelsőbb Bíróság). BG: Върховен административен съд (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság). CZ: Nejvyšší správní soud (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság) és Nejvyšší soud (Legfelsőbb Bíróság). DE: Bundesverwaltungsgericht (Szövetségi Közigazgatási Bíróság). EE: Riikohus (Legfelsőbb Bíróság). IE: Chúirt Uachtarach (Legfelsőbb Bíróság). EL: Συμβούλιο της Επικρατείας (Államtanács). ES: Tribunal Supremo (Legfelsőbb Bíróság). FR: Conseil d’Etat (Államtanács), Cour de Cassation (Legfelsőbb Bíróság). HR: Visoki upravni (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság). IT: Consiglio de Stato (Államtanács). CY: Supreme Court (Legfelsőbb Bíróság). LV: Augstākā tiesa (Legfelsőbb Bíróság). LT: Vyriausiasis Administracinis Teismas (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság). LU: Cour administrative (közigazgatási bíróság) Cour de Cassation (Legfelsőbb Bíróság). HU: Kúria MT: Fellebbviteli Bíróság. NL: Hoge Raad (Legfelsőbb Bíróság), Centrale Raad van Beroep (legfelsőbb közigazgatási bírósági társadalombiztosítási ügyekben), Raad van State (Államtanács). AT: Verwaltungsgerichtshof (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság), a felsőbíróság Personalsenat-ja (különleges értékelő testülete) Oberster Gerichtshof (Legfelsőbb Bíróság). PL: Naczelny Sąd Administracyjny (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság). PT: Supremo Tribunal Administrativo (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság). RO: Înalta Curte de Casație și Justiție (Legfelsőbb Bíróság). SI: Vrhovno sodišče (Legfelsőbb Bíróság). SK: Najvyšší súd (Legfelsőbb Bíróság). FI: Korkein hallinto-oikeus (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság). SE: Högsta förvaltningsdomstolen (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság). A következőkre vonatkozóan nincs adat: BG: Върховен касационен съд (Legfelsőbb Bíróság); HR: Vrhovni sud (Legfelsőbb Bíróság); IT: Corte Suprema di Cassazione (Legfelsőbb Bíróság); SE: Högsta domstolen (Legfelsőbb Bíróság).

3.    A 2021-es uniós igazságügyi eredménytábla főbb megállapításai

A hatékonyság, a minőség és a függetlenség a hatékony igazságszolgáltatási rendszer három fő jellemzője, és az eredménytábla mindháromra nézve tartalmaz mutatókat.

3.1. Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága

Az eredménytábla az eljárások hatékonyságát mérő mutatókat ismerteti a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek tágabb köre tekintetében, valamint azokon a konkrét területeken, ahol a közigazgatási szervek és a bíróságok az uniós jogot alkalmazzák ( 36 ).

3.1.1. Az ügyteher fejleményei

A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek ügyterhe számos tagállamban növekedett a korábbi évhez képest, míg másokban csökkent vagy változatlan maradt. Összességében továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes tagállamok között (3. ábra). Ez rávilágít az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának biztosításához az ügyteher tekintetében bekövetkező változások további figyelemmel kísérésének fontosságára.

3. ábra: A beérkező polgári, kereskedelmi és közigazgatási, valamint egyéb ügyek száma, 2012, 2017–2019(*) (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány ( 37 ))

(*) A CEPEJ módszertana szerint ez a szám magában foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, nemperes ingatlan- és cégnyilvántartási ügyet, más nyilvántartási ügyet, más nemperes ügyet, közigazgatási ügyet és más, nem büntető ügyet. Módszertani változások történtek LV (visszamenőleges hatállyal alkalmazandó 2017-re) SK és SE esetében (a 2017. évi adatokat úgy alakították ki, hogy a migrációs jogi ügyeket a közigazgatási ügyek foglalják magukban, a CEPEJ módszertanának megfelelően).

4. ábra: A beérkező polgári és közigazgatási peres ügyek száma, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana szerint a polgári/kereskedelmi peres ügyek a felek közötti, például a szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat érintik. A polgári (és kereskedelmi) nemperes ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek (például a nem kifogásolt fizetési meghagyásokat). Módszertani változások történtek a következő tagállamokban: EL és SK. NL adatai a nemperes eljárásokat is magukban foglalják.

5. ábra: A beérkező közigazgatási ügyek száma, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana szerint a közigazgatási ügyek az állampolgárok és a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságok közötti jogvitákat érintik. DK és IE nem tartja nyilván külön a közigazgatási ügyeket. RO-ban 2018-ban egyes közigazgatási eljárások tekintetében megszűnt a bírósági út. Módszertani változások EL, SK és SE esetében. Svédországban a migrációs ügyeket a közigazgatási ügyeknél vették figyelembe (visszamenőlegesen alkalmazzák 2017-re).

 

3.1.2. A hatékonyságra vonatkozó általános adatok

A szélesebb körű polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben az eljárások hatékonyságára vonatkozó mutatók a következők: i. az eljárás becsült hossza (ügyintézési idő), ii. befejezési arány és iii. a folyamatban lévő ügyek száma.

 Az eljárás becsült hossza –

Az eljárás hossza azt a becsült időtartamot jelzi (napokban), amely egy bírósági ügy eldöntéséhez szükséges, vagyis azt az időt, amely alatt a bíróság elsőfokú határozatot hoz. Az „ügyintézési idő” mutatót úgy kapjuk meg, ha egy adott év végén az el nem döntött ügyek számát elosztjuk az eldöntött ügyek számával, és az eredményt megszorozzuk 365-tel (nap) ( 38 ). Ez egy számított mennyiség, amely azt a becsült minimális időtartamot jelzi, amelyre a bíróságnak szüksége van az ügy megoldásához az aktuális munkakörülmények fenntartása mellett. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy a bíróságnak hosszabb ideig tart a határozat meghozatala. A számadatok leginkább az elsőfokú bírósági eljárásokra vonatkoznak, és a 2012., 2017., 2018. és 2019. évi adatokat hasonlítják össze – amennyiben azok rendelkezésre állnak ( 39 ). A 8. és 10. ábra a polgári és kereskedelmi peres ügyek, valamint a közigazgatási ügyek 2019. évi ügyintézési idejét mutatja be valamennyi bírósági szinten, a 22. ábra pedig az elsőfokú bíróságok pénzmosási ügyekben folytatott eljárásának átlagos hosszát.

6. ábra: A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana szerint ez a szám magában foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, nemperes ingatlan- és cégnyilvántartási ügyet, más nyilvántartási ügyet, más nemperes ügyet, közigazgatási ügyet és más, nem büntető ügyet. Módszertani változások SK esetében. A folyamatban lévő ügyek valamennyi bírósági szintet magukban foglalják CZ esetében, valamint, 2016-ig SK esetében. LV: az erőteljes csökkenés a bírósági rendszer reformjának, valamint a Bíróság információs rendszerében a hibaellenőrzéseknek és az adatok tisztításának a következménye.

7. ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő első fokon, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana szerint a polgári/kereskedelmi peres ügyek a felek közötti, például a szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat érintik. A polgári (és kereskedelmi) nemperes ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek (például a nem kifogásolt fizetési meghagyásokat). Módszertani változások a következő tagállamokban: EL és SK. A folyamatban lévő ügyek valamennyi bírósági szintet magukban foglalják CZ esetében, valamint 2016-ig SK esetében. NL esetében az adatok a nemperes ügyeket is magukban foglalják.

8. ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő valamennyi bírósági szinten 2019-ben (*) (első, illetve adott esetben másod- és harmadfokon/napokban) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) Az egyes tagállamok azon bírósági szintje szerinti sorrend, amelynek esetében a legtöbb időt veszi igénybe az eljárások lefolytatása. Nem áll rendelkezésre adat az első- és másodfokú bíróságok vonatkozásában a következő tagállamokban: BE, BG és IE; a másodfokú bíróságok vonatkozásában NL esetében, a másod- és harmadfokú bíróságok vonatkozásában a következő tagállamokban: AT; a harmadfokú bíróságok vonatkozásában a következő tagállamokban: DE és HR. MT-n nincs harmadfokú bíróság. A harmadfokú bírósághoz fordulás lehetősége egyes tagállamokban korlátozott lehet.

9. ábra: A közigazgatási ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő első fokon, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana keretében a közigazgatási ügyek az állampolgárok és a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságok közötti jogvitákat érintik. Módszertani változások a következő tagállamokban: EL és SK. A folyamatban lévő ügyek valamennyi bírósági szintet magukban foglalják CZ esetében, valamint 2016-ig SK esetében. DK és IE nem tartja nyilván külön a közigazgatási ügyeket. CY: 2018-ban az eldöntött ügyek száma megnőtt az együtt tárgyalt ügyek, 2 724 konszolidált ügy visszavonása és a közigazgatási bíróság 2015. évi létrehozása következtében.

10. ábra: A közigazgatási ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő valamennyi bírósági szinten 2019-ben (*) (első, illetve adott esetben másod- és harmadfokon/napokban) (forrás CEPEJ-tanulmány)

(*) Az egyes tagállamok azon bírósági szintje szerinti sorrend, amelynek esetében a legtöbb időt veszi igénybe az eljárások lefolytatása. Nem áll rendelkezésre adat a következők esetében: LU – az elsőfokú bíróságra vonatkozóan, valamint MT és RO – a másodfokú bíróságokra vonatkozóan, továbbá PL – a harmadfokú bíróságra vonatkozóan. CZ, IT, CY, AT, SI és FI esetében csak a legfelsőbb vagy másik legmagasabb szintű bíróság az egyetlen fellebbezési fórum. HR, LT, LU és MT esetében nincs harmadfokú bíróság az ilyen típusú ügyekben. BE esetében a legfelsőbb közigazgatási bíróság az elsőfokú bíróság és egyetlen bírósági szint bizonyos ügyek esetében. A harmadfokú bírósághoz fordulás lehetősége egyes tagállamokban korlátozott lehet. DK és IE nem tartja nyilván külön a közigazgatási ügyeket.

 Befejezési arány –

A befejezési arány az eldöntött ügyek számának a bejövő ügyek számához viszonyított aránya. Azt méri, hogy a bíróság lépést tart-e bejövő ügyterhével. Ha a befejezési arány 100 % körül vagy efölött van, az azt jelenti, hogy a bíróságok képesek legalább annyi ügyet befejezni, mint amennyi beérkezik. Amennyiben a befejezési arány 100 % alatt van, ez azt jelenti, hogy a bíróságok a bejövő ügyek számánál kevesebb ügyet döntenek el.

11. ábra: A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek eldöntésének aránya, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/%-ban – a 100 %-ot meghaladó értékek azt jelzik, hogy több ügyet döntenek el, mint amennyi beérkezik, míg a 100 % alatti értékek azt jelzik, hogy kevesebb ügyet döntenek el, mint amennyi beérkezik) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana szerint ez a szám magában foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, nemperes ingatlan- és cégnyilvántartási ügyet, más nyilvántartási ügyet, más nemperes ügyet, közigazgatási ügyet és más, nem büntető ügyet. Módszertan változása SK esetében. IE: az eldöntött ügyek száma a módszertan miatt várhatóan alacsonyabb számban kerül bejelentésre. IT: 2013-ban a polgári ügyekben eltérő besorolást vezettek be.

12. ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás CEPEJ-tanulmány)

(*) Módszertan változása EL és SK esetében. IE: az eldöntött ügyek száma a módszertan miatt várhatóan alacsonyabb számban kerül bejelentésre. IT: 2013-ban a polgári ügyekben eltérő besorolást vezettek be. NL adatai a nemperes eljárásokat is magukban foglalják.

13. ábra: A közigazgatási ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) Néhány tagállam esetében a múltbeli értékek az ábrán – az áttekinthetőség érdekében – csökkentett értékekkel kerülnek megjelenítésre (CY 2018-ban=219 %; IT 2012-ben=279,8 %); Módszertani változások a következő tagállamokban: EL és SK. DK és IE nem tartja nyilván külön a közigazgatási ügyeket. CY esetében az eldöntött ügyek száma megnőtt az együtt tárgyalt ügyek, 2 724 konszolidált ügy visszavonása és a közigazgatási bíróság 2015. évi létrehozása következtében.

 Folyamatban lévő ügyek –

A folyamatban lévő ügyek száma azon ügyek számát fejezi ki, amelyekkel a szóban forgó év végén még foglalkozni kell. Ez az ügyintézési időt is befolyásolhatja.

14. ábra: A folyamatban lévő polgári, kereskedelmi és közigazgatási, valamint egyéb ügyek száma, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana szerint ez a szám magában foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, nemperes ingatlan- és cégnyilvántartási ügyet, más nyilvántartási ügyet, más nemperes ügyet, közigazgatási ügyet és más, nem büntető ügyet. Módszertani változások SK esetében. A folyamatban lévő ügyek valamennyi bírósági szintet magukban foglalják CZ esetében, valamint 2016-ig SK esetében. IT: 2013-ban a polgári ügyekben eltérő besorolást vezettek be.

15. ábra: A folyamatban lévő polgári és kereskedelmi peres ügyek száma, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) Módszertani változások a következő tagállamokban: EL és SK. A folyamatban lévő ügyek valamennyi bírósági szintet magukban foglalják CZ esetében, valamint, 2016-ig SK esetében. IT: 2013-ban a polgári ügyekben eltérő besorolást vezettek be. NL adatai a nemperes eljárásokat is magukban foglalják.

16. ábra: A folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma, 2012, 2017–2019 (*) (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) Néhány tagállam esetében a múltbeli értékek az ábrán – az áttekinthetőség érdekében – csökkentett értékekkel kerülnek megjelenítésre (EL 2012-ben=3,5). Módszertani változások a következő tagállamokban: EL és SK. A folyamatban lévő ügyek valamennyi bírósági szintet magukban foglalják CZ esetében, valamint 2016-ig SK esetében. DK és IE nem tartja nyilván külön a közigazgatási ügyeket.

3.1.3. Hatékonyság az uniós jog konkrét területein

Ez a szakasz kiegészíti az igazságszolgáltatás hatékonyságára vonatkozó általános adatokat, és ismerteti az eljárások átlagos hosszát ( 40 ) a konkrét, uniós jogi vonatkozású területeken. A 2021. évi eredménytábla a versenyjogra, az elektronikus kommunikációra, az uniós védjegyre és a fogyasztóvédelemre, valamint a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó korábbi adatokra épít. A területek az egységes piac és az üzleti környezet szempontjából képviselt jelentőségük alapján kerültek kiválasztásra. Általában véve a hosszan elhúzódó bírósági eljárások hátrányosan érinthetik az uniós jogszabályokból fakadó jogokat, például abban az esetben, amikor ennek következtében már nem állnak rendelkezésre megfelelő jogorvoslatok, vagy súlyos pénzügyi károk válnak megtéríthetetlenné.

– Verseny –

A versenyjog hatékony érvényesítése egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások számára, és ezért elengedhetetlen a vonzó üzleti környezet kialakításához. A 17. ábra az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) ( 41 ) 101. és 102. cikkét alkalmazó nemzeti versenyhatóságok határozatai ellen indított ügyek átlagos hosszát mutatja be.

17. ábra: Versenyjog: a bírósági felülvizsgálati ügyek átlagos hossza, 2013, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság és az Európai Versenyhatóságok Hálózata)

(*) IE és AT: a forgatókönyv nem alkalmazandó, mivel a hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel a vonatkozó határozatok meghozatalára. AT: az adatok magukban foglalják a kartellbíróság által elbírált, az EUMSZ 101. és 102. cikkének megsértésével kapcsolatos ügyeket, amelyek nem a nemzeti versenyhatóságok elleni fellebbezéseken alapultak. IT esetében becsült időtartam került alkalmazásra. Az üres oszlop azt jelzi, hogy a tagállam nem számolt be az adott évben ügyről. Az ügyek száma számos tagállam esetében alacsony (évi 5 alatti) volt, ami az éves adatokat egyetlen kivételesen hosszú vagy rövid ügytől is függővé teheti.

– Elektronikus kommunikáció –

Az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós jogalkotás célja a verseny fokozása, az egységes piac fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint a beruházás, az innováció és a növekedés ösztönzése. A fogyasztókra gyakorolt pozitív hatások e jogszabályok hatékony végrehajtása révén érhetők el, ami alacsonyabb végfelhasználói árakhoz és jobb minőségű szolgáltatásokhoz vezethet. A 18. ábra az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós jogot alkalmazó nemzeti szabályozó hatóságok határozataival szembeni bírósági felülvizsgálati ügyek átlagos hosszát mutatja be ( 42 ). Az ügyek széles körére kiterjed, az összetettebb „piacelemzési” felülvizsgálatoktól a fogyasztóra összpontosító kérdésekig bezárólag.

18. ábra: Elektronikus hírközlés: a bírósági felülvizsgálati ügyek átlagos hossza, 2013, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság a Hírközlési Bizottsággal)

(*) A releváns bírósági felülvizsgálati ügyek száma tagállamonként változik. Az üres oszlop jelzi, hogy a tagállam az évre vonatkozóan egyetlen ügyet sem jelentett be (kivéve: PT 2017-2019-re és RO 2018-ra: nincs adat). Egyes szinteken a releváns ügyek alacsony száma miatt (CY,MT, SK, FI, SE) az éves adatok egyetlen kivételesen hosszú vagy rövid ügytől is függhetnek, ez pedig nagy eltéréseket eredményezhet egyik évről a másikra. DK: az elsőfokú fellebbezésekre nézve egy kvázi bírósági szerv az illetékes. EE: A bírósági felülvizsgálati ügyek átlagos hossza 2013-ban 18 nap volt. ES, AT és PL: a pertárgytól függően különböző bíróságok.

– Uniós védjegy –

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok alapvető fontosságúak az innovációs beruházások előmozdítása érdekében. Az uniós védjegyre vonatkozó uniós joganyag ( 43 ) jelentős szerepet biztosít a nemzeti bíróságoknak, amelyek uniós bíróságként járnak el és az egységes piacot érintő határozatokat hoznak. A 19. ábra a magánfelek közötti uniós védjegybitorlási peres ügyek átlagos hosszát mutatja.

19. ábra: Uniós védjegy: az uniós védjegyekkel kapcsolatos védjegybitorlási ügyek átlagos hossza, 2013, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság és a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja)

(*) FR, IT, LT, LU: bizonyos évek adatai esetében ügymintát használtak. DK: a kereskedelmi és tengerészeti felsőbíróságok előtti összes védjegyügyből (nem csak az uniós ügyekből) származó adatok. 2018-ra és 2019-re vonatkozóan az adatgyűjtő rendszer változásai miatt nincs adat az átlagos időtartamról. EL: két bíróság súlyozott átlagú időtartamára alapozott adatok. ES: az átlagos hossz kiszámításához egyéb, uniós szellemitulajdon-jogcímeket érintő ügyeket is figyelembe vettek.

– Fogyasztóvédelem –

Az uniós fogyasztói jog hatékony érvényesítése biztosítja, hogy a fogyasztók élhessenek a jogaik adta előnyökkel, és a fogyasztóvédelmi jogszabályokat megszegő cégek ne tegyenek szert tisztességtelen előnyre. A fogyasztóvédelmi hatóságok és bíróságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok ( 44 ) különböző nemzeti végrehajtási rendszerekben történő végrehajtásában. A 20. ábra bemutatja az uniós jogot alkalmazó fogyasztóvédelmi hatóságok határozataival szembeni bírósági felülvizsgálati ügyek átlagos hosszát.

A fogyasztók vagy a cégek számára a hatékony végrehajtás a szereplők láncolatát is magában foglalhatja, nemcsak a bíróságokat, hanem a közigazgatási hatóságokat is. E végrehajtási lánc további elemzése érdekében bemutatásra kerül a fogyasztóvédelmi hatóságok által lefolytatott eljárások hossza. A 21. ábra azt mutatja, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok 2014., 2016., 2018–2019. évi közigazgatási határozatai esetében az eljárások átlagosan mennyi ideig tartottak az ügy megindításának pillanatától kezdve. A vonatkozó határozatok közé tartozik az anyagi jogi szabályok megsértésének megállapítása, az ideiglenes intézkedések, a jogsértő magatartással való felhagyásra kötelező végzések, a bírósági eljárás megindítása vagy az ügy lezárása.

20. ábra: Fogyasztóvédelem: a bírósági felülvizsgálati ügyek átlagos hossza, 2013, 2016, 2018–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat)

(*) DE, LU, AT: a forgatókönyv nem alkalmazandó, mivel a fogyasztóvédelmi hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel a vonatkozó fogyasztói szabályok megsértéséről való döntéshozatalra. A releváns ügyek száma 2019-ben alacsony (5-nél kevesebb) volt a következő tagállamokban: EE, CY, NL, SI és FI. EL és RO esetében bizonyos évekre vonatkozóan becsült időtartamot adtak meg.

21. ábra: Fogyasztóvédelem: a fogyasztóvédelmi hatóságok közigazgatási határozathozatalának átlagos időtartama 2014-ben, 2016-ban, 2018-2019-ben (*) (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat)

(*) DE, LU, AT: a forgatókönyv nem alkalmazandó, mivel a fogyasztóvédelmi hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel a vonatkozó fogyasztói szabályok megsértéséről való döntéshozatalra. A releváns ügyek száma 2019-ben alacsony (5-nél kevesebb) volt a következő tagállamban: CY. DK, EL, FR, RO és FI esetében bizonyos évekre vonatkozóan becsült időtartamot adtak meg.

– Pénzmosás –

A pénzmosás elleni küzdelem hatékonysága a bűnözés elleni küzdelemhez való hozzájárulás mellett döntő fontosságú a pénzügyi szektor megbízhatósága, integritása és stabilitása, a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom és az egységes piacon belüli tisztességes verseny szempontjából is ( 45 ). A pénzmosás elriaszthatja a külföldi befektetéseket, torzíthatja a nemzetközi tőkeáramlást és hátrányos következményekkel járhat az adott ország makrogazdasági teljesítményére nézve, amely jóléti veszteségeket, a termelékenyebb gazdasági tevékenységektől való erőforrás-elvonásokat eredményezhet ( 46 ). A pénzmosási irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre szolgáló rendszereik hatékonyságára vonatkozó statisztikákat vezessenek ( 47 ). A tagállamokkal együttműködésben egy frissített kérdőív segítségével a pénzmosás elleni küzdelem nemzeti rendszereinek bírósági szakaszaival kapcsolatos adatgyűjtésre került sor. A 22. ábra a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos elsőfokú bírósági ügyek átlagos hosszát mutatja be.

22. ábra: Pénzmosás: a bírósági ügyek átlagos hossza, 2014, 2017–2019 (*) (első fok/napokban) (forrás: az Európai Bizottság és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport)

(*) 2019-re vonatkozóan nincs adat. BE, DE, IE, EL, FR, HR, CY és PL. BG: Az ügyek átlagos hosszát a bírósági ügy megnyitásának napjától a bírósági határozat meghozatalának napjáig számítják, hónapokban meghatározva. LU: Medián - 201-ben 36 nap, 2018-ban: 49 nap, 2018-ban az átlagos időtartam: 57 nap (7 ügy). ES, NL: becsült hossz. CZ: Hossz hónapokban. HU: A napok átlagos száma kizárólag a bűnösséget megállapító ítélettel zárult ügyek számának figyelembevételével került kiszámításra. PT: A napok átlagos száma minta alapján került kiszámításra. IT: az adatok a válaszoló bíróságokra vonatkoznak, amelyek 2017-ben mintegy 99 %-ot fednek le; az adatok mind a tárgyalásokra, mind az előzetes bírósági meghallgatásokra vonatkoznak.CY: az esküdtbíróság előtt tárgyalt súlyos esetek átlagosan egy éven belül kerülnek elbírálásra. A körzeti bíróságok előtt tárgyalt kevésbé súlyos jogsértések elbírálása hosszabb időt vesz igénybe. SK*: az adatok a teljes eljárás átlagos hosszára vonatkoznak, a fellebbviteli bíróságokat is beleértve.

3.1.4. Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára vonatkozó összegzés A hatékony igazságszolgáltatási rendszer az ügyforgalmat és az ügyhátralékot egyaránt képes kezelni, és indokolatlan késedelem nélkül meghozza a határozatokat. Az uniós igazságügyi eredménytábla által az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának vizsgálatához használt fő paraméterek ezért a következők: az eljárások hossza (egy ügy eldöntéséhez szükséges becsült vagy átlagos időtartam napokban), a befejezési arány (a befejezett ügyek számának a beérkezett ügyek számához viszonyított aránya) és a folyamatban lévő ügyek (amelyekkel az év végén még foglalkozni kell) száma. A hatékonyságra vonatkozó általános adatok A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla nyolc évre (2012–2019) kiterjedően tartalmaz hatékonyságra vonatkozó adatokat. Ez az időtartam lehetővé teszi bizonyos tendenciák azonosítását, és figyelembe veheti, hogy az igazságügyi reformok hatásának jelentkezése gyakran időbe telik. A polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben 2012 óta rendelkezésre álló adatokat tekintve a hatékonyság 10 tagállamban javult vagy stabil maradt, míg kilenc tagállamban csökkent, bár gyakran csak csekély mértékben. Pozitív fejlemények figyelhetők meg egyes tagállamokban, amelyek az európai szemeszter keretében konkrét kihívásokkal szembesültek ( 48 ): ·2012 óta az ezen tagállamokra vonatkozó meglévő adatok alapján a tagállamok többségében az elsőfokú bírósági eljárások hossza a tág „összes ügy” kategóriában (6. ábra), valamint a polgári és kereskedelmi peres ügyekben (7. ábra) csökkent vagy stabil maradt. A közigazgatási ügyek esetében (9. ábra) az eljárások hossza majdnem minden tagállamban csökkent vagy változatlan maradt 2012 óta. Összességében a tagállamok fele tapasztalt növekedést az eljárások hosszát illetően 2019-ben. ·Az eredménytábla bemutatja az eljárások hosszára vonatkozó adatokat valamennyi bírósági szinten (első-, másod- és harmadfokú bíróságok) a polgári és kereskedelmi peres ügyek (8. ábra), valamint a közigazgatási ügyek (10. ábra) tekintetében egyaránt. Az adatok azt mutatják, hogy több olyan tagállamban, amely az elsőfokú bírósági eljárások hossza terén kihívásokkal szembesül, a magasabb bírósági szintek hatékonyabban működnek. Néhány más, kihívásokkal szembesülő tagállamban azonban a magasabb szintű bíróságokon az eljárás átlagos hossza meghaladja az első fokú bíróságokon mért hosszúságot. ·A tág „összes ügy”, valamint a polgári és kereskedelmi peres ügyek kategóriáiban (11. és 12. ábra) 2012 óta csökkent azon tagállamok teljes száma, ahol a befejezési arány 100 %-nál magasabb. 2019-ben a tagállamok többsége – köztük a kihívásokkal szembenézők nagy része is – magas (97 %-ot meghaladó) befejezési arányról tett jelentést, ami azt jelenti, hogy a bíróságok általában képesek kezelni az említett kategóriákba tartozó ügyeket. A közigazgatási ügyek esetében (13. ábra) a befejezési arány jelentősebb éves ingadozásokat mutat, és általánosságban alacsonyabb marad, mint a többi ügykategóriában; egyes tagállamok továbbra is jelentős előrehaladást értek el. Különösen a kihívásokkal szembesülő tagállamok több mint fele számol be arról, hogy a közigazgatási ügyekben 2012 óta növekszik a lezárási arány. ·2012 óta a legsürgetőbb kihívásokkal szembenéző tagállamok mindegyikében folyamatos előrehaladás tapasztalható az ügyhátralék terén, az ügyek kategóriájától függetlenül. A folyamatban lévő ügyek számát illetően a legjelentősebb előrelépés a folyamatban lévő polgári és kereskedelmi peres ügyek (15. ábra) és a közigazgatási ügyek (16. ábra) számának csökkenése terén történt. E javulások ellenére továbbra is jelentős különbségek vannak a viszonylag kevés folyamatban lévő üggyel, valamint a még sok folyamatban lévő üggyel rendelkező tagállamok között. Hatékonyság az uniós jog konkrét területein Az adott területek átlagos eljáráshosszaira vonatkozó adatok (17–22. ábra) betekintést nyújtanak abba, hogy miként működnek az igazságszolgáltatási rendszerek az ilyen üzleti jellegű jogvitatípusok esetében. A konkrét jogterületeken mutatkozó hatékonyságra vonatkozó adatokat szűken meghatározott forgatókönyvek alapján gyűjtik, és a releváns ügyek száma alacsonynak tűnhet. Az eljárások hatékonyságra vonatkozó általános adatokban bemutatott számított hosszához képest azonban ezek az adatok az adott évben a konkrét területhez tartozó összes releváns ügy tényleges átlagos hosszát ismertetik. Ezért érdemes megjegyezni, hogy számos olyan tagállam, amely a hatékonyságra vonatkozó általános adatok alapján látszólag nem szembesül kihívásokkal, konkrét uniós jogterületeken az ügyek lényegesen hosszabb átlagos hosszáról számol be. Ugyanakkor a különböző területeken folytatott eljárások hossza is jelentősen eltérhet ugyanazon tagállamban. Az uniós jog konkrét területeire vonatkozó számadatokból a következő tendencia látható: ·A versenyjogi ügyek (17. ábra) esetében, noha a bíróságok teljes ügyterhelése minden tagállamban kismértékben csökkent, a bírósági felülvizsgálat időtartama hat tagállamban csökkent vagy stabil maradt, míg kilenc másik tagállamban növekedett. Akárcsak 2018-ban, 2019-ben is mindössze két tagállam számolt be arról, hogy az eljárás átlagos hossza meghaladja az 1 000 napot, folytatva az ezzel kapcsolatos pozitív tendenciát. ·Az elektronikus kommunikáció (18. ábra) esetében a bíróságok ügyterhe a korábbi évekhez képest csökkent, visszafordítva a 2018-ban megfigyelt, az eljárások hosszának növekedésére vonatkozó negatív trendeket. 2019-ben a legtöbb tagállam csökkenést vagy stagnálást rögzített az eljárások átlagos hosszában 2018-hoz képest, és mindössze néhány tagállamban következett be növekedés ezen a téren. ·Az uniós védjeggyel kapcsolatos bitorlási ügyek (19. ábra) tekintetében 2019-ben a tendenciák a korábbi évekhez képest stabilizálódtak. A legtöbb tagállam jobban tudta kezelni az ügyterhét, és az eljárások csökkent vagy változatlan hosszát rögzítette, míg néhányan az ügyek átlagos hosszának egyértelmű növekedéséről számoltak be. ·Az uniós fogyasztóvédelmi jog területén (20. és 21. ábra) a közigazgatási és a bírósági felülvizsgálati eljárást egyaránt magában foglaló végrehajtási lánc együttes hatása mutatkozhat. 2019-ben hat tagállam számolt be arról, hogy fogyasztóvédelmi hatóságaiknak átlagosan három hónapnál rövidebb időt vesz igénybe az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó ügyben határozat meghozatala, hat tagállamban pedig több mint 6 hónapot. Azokban az esetekben, ahol a fogyasztóvédelmi hatóságok döntéseit megtámadták a bíróságok előtt, 2019-ben a közigazgatási határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálati ügyek átlagos hossza terén eltérő tendenciák voltak megfigyelhetők: az ügyek hossza hat tagállamban nőtt, hat másikban pedig csökkent 2018-hoz képest. A bírósági felülvizsgálat átlagos hossza két tagállamban meghaladja az 1 000 napot. ·A pénzmosás elleni hatékony küzdelem döntő fontosságú a pénzügyi rendszer és a tisztességes verseny védelme, valamint a hátrányos gazdasági következmények megelőzése szempontjából. A pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszával összefüggő kihívások befolyásolhatják a pénzmosás elleni eredményes küzdelmet. A 22. ábra a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszára vonatkozó frissített adatokat mutatja be. Azt jelzi, hogy míg a tagállamok több mint felében az elsőfokú bírósági eljárások átlagosan legfeljebb egy évig tartanak, ezek az eljárások átlagosan körülbelül két évig tartanak több tagállamban ( 49 ).

3.2. Az igazságszolgáltatási rendszerek minősége

Nincs egyetlen helyes módja annak, hogyan kell mérni az igazságszolgáltatási rendszerek minőségét. A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla továbbra is olyan tényezőket vizsgál, amelyeket általában relevánsnak fogadnak el az igazságszolgáltatás minőségének javítása terén. Ezeket négy kategóriába soroljuk:

1. az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége a polgárok és vállalkozások számára;

2. megfelelő anyagi és humánerőforrások;

3. értékelési eszközök alkalmazása; valamint

4. digitalizáció.

3.2.1. Hozzáférhetőség

Az igazságszolgáltatási lánc egészében biztosítani kell az – igazságszolgáltatási rendszerre, az igény és a kapcsolódó pénzügyi szempontok érvényesítésének kezdeményezésére, valamint a folyamat végéig az eljárás aktuális állására vonatkozó – információk könnyebb megszerzését, valamint az ítélet gyors, internetes hozzáférhetőségét.

– Költségmentesség, eljárási illetékek és ügyvédi díjak –

A bírósági költségek kulcselemet képeznek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szempontjából. A magas perköltségek – beleértve az eljárási illetékeket ( 50 ) és az ügyvédi díjakat ( 51 ) – akadályozhatják az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A polgári és kereskedelmi ügyekben a perköltségek uniós szinten nem harmonizáltak. Ezeket a nemzeti jogszabályok szabályozzák, és ezért tagállamonként eltérőek.

A költségmentességhez való hozzáférés az Európai Unió Alapjogi Chartájában ( 52 ) rögzített alapvető jog, mely lehetővé teszi az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést azok számára, akik nem tudnák viselni vagy megelőlegezni a peres eljárás költségeit. A legtöbb tagállam a kérelmező jövedelme alapján biztosít költségmentességet ( 53 ).

A 23. ábra a teljes vagy részleges költségmentesség elérhetőségét mutatja be egy konkrét, 6 000 EUR összegű követelésért indult fogyasztói ügyben. Összehasonlítja a költségmentesség nyújtásának küszöbértékeit, az egyes tagállamokban az Eurostat szegénységi küszöbének százalékában kifejezve ( 54 ). Például ha a költségmentesség jogosultsági küszöbe 20 %-nál jelenik meg, ez azt jelenti, hogy a kérelmező az Eurostat vonatkozó szegénységi küszöbénél 20 %-kal magasabb jövedelemmel még kaphat költségmentességet. Ha azonban a költségmentesség küszöbértéke 0 alatt van, ez azt jelenti, hogy a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező személy sem feltétlenül jogosult költségmentességre.

Egyes tagállamok olyan költségmentességi rendszert működtetnek, amely a peres költségek 100 %-át fedezi (teljes költségmentesség), és amelyet a költségeket részlegesen fedező rendszer (részleges költségmentesség) egészít ki; ez utóbbi jogosultsági feltételei az előbbiétől eltérnek. Egyes tagállamok vagy csak teljes, vagy csak részleges költségmentességi rendszert működtetnek.

23. ábra: Költségmentességi jövedelemküszöb egy konkrét fogyasztóvédelmi ügyben, 2020 (*) (az Eurostat szegénységi küszöbétől való eltérés %-ban) (forrás: Európai Bizottság a CCBE-vel( 55 ))

(*) EE: a költségmentesség biztosítására vonatkozó döntés nem a kérelmező pénzügyi forrásainak szintjén alapul. IE: részleges költségmentesség esetében a kérelmező felhasználható vagyoni eszközeit is figyelembe kell venni. LV: a küszöbértékek településenként változnak, az ábra a felső határt ábrázolja. PT: A költségmentességről a közigazgatási hatóságok határoznak, és a jogszabályok értelmében a Társadalombiztosítási Minisztérium méri fel a kérelmező anyagi helyzetét.

A legtöbb tagállam arra kötelezi a feleket, hogy bírósági eljárás megindításakor eljárási illetéket fizessenek. A költségmentesség kedvezményezettjei gyakran mentesülnek az eljárási illetékek megfizetése alól. Kizárólag Bulgáriában, Észtországban, Írországban, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovéniában nem mentesülnek automatikusan az eljárási illeték megfizetése alól a költségmentességben részesített személyek. Csehországban a bíróság eseti alapon dönt a költségmentességben részesülő személy eljárási illetékek megfizetése alóli mentesítéséről. Luxemburgban a költségmentességben részesülő peres feleknek nem kell végrehajtási illetéket kell fizetniük. A 24. ábra összehasonlítja a két forgatókönyv esetében a – követelés értékének arányában kifejezett – bírósági eljárási illetékeket. Ha például az eljárási illeték az alábbi ábra szerint a 6 000 EUR összegű követelés 10 %-a, a fogyasztónak 600 EUR bírósági eljárási illetéket kell fizetnie a bírósági eljárások megindításáért. A kis értékű követelés minden tagállam esetében az Eurostat szegénységi küszöbén alapul.

24. ábra: A bírósági eljárás megindításának eljárási illetéke egy konkrét fogyasztóvédelmi ügyben, 2020(*) (az eljárási illeték mértéke a követelés értékének arányában) (forrás: Európai Bizottság a CCBE-vel( 56 ))

(*) „Kis értékű követelés”: olyan követelés, amely az Eurostat szegénységi küszöbének felel meg egy egyedülálló személy esetében minden tagállamban, havi jövedelemre átváltva (például 2019-ben ez az érték a romániai 193 EUR-tól a luxemburgi 1 824 EUR-ig terjedt). ES, PT: nem szolgáltattak adatokat. BG, RO: a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárási illetékekről nem szolgáltattak adatot. LU: A peres feleknek költségmentesség hiányában végrehajtási illetéket kell fizetniük az eljárás felperesként való megindításához. NL: Eljárási illetékek jövedelem alapján < 2 325 EUR/hó. AT: Az eljárási illeték maximális összege a bírósági foktól függ. SE: Az eljárási illeték a polgári ügyekben az ügy típusától függően változik. Azon jogviták esetében, amelyekben a követelés értéke <2 253 EUR, az eljárási illeték összege 86 EUR. Amennyiben a követelés értéke >2 253 EUR, az eljárási illeték összege 267 EUR. Egyéb típusú követelések esetén más eljárási illetékek állnak fenn.

A szerződések hatékony érvényre juttatása elengedhetetlen a gazdaság számára. A peres eljáráshoz kapcsolódó tényleges költségek visszatérítésének valószínűsége megerősíti azon hitelező helyzetét, aki a szerződés érvényre juttatására törekszik. A hitelező felperesnek általában eljárási illetéket kell fizetnie az ügy bíróság elé viteléért. A bíróságok általában kötelezik a pervesztes alperest a pernyertes felperes által megfizetett eljárási illetékek teljes mértékben történő megtérítésére. A 25. ábra egy konkrét kereskedelmi ügyben bírósági eljárás megindításához szükséges eljárási illeték mértékét mutatja be egy két társaság közötti jogvita esetén egy szerződés érvényre juttatására vonatkozó, határokon átnyúló kereskedelmi perben, amelyben a követelés értéke 20 000 EUR.

25. ábra: Eljárási illeték a bírósági eljárás megindításához egy konkrét kereskedelmi ügyben, 2020 (*) (euróban) (forrás: Európai Bizottság a CCBE-vel( 57 ))

(*) ES és EL eseti alapon dönt az eljárási illetékek megtérítéséről. A pernyertes fél nem kapja meg teljes mértékben a bírósági illetékeket a következő tagállamokban: HU.

Nem szokatlan, ha a hitelező nemcsak a peres eljárás során, hanem már a pert megelőző szakaszban is megelőlegezi saját ügyvédjének díjait. A visszatérítés tekintetében a legtöbb tagállam alkalmazza azt a szabályt, amely szerint a pervesztes félnek nemcsak saját, hanem a pernyertes fél ügyvédi költségeit is viselnie kell. Ez a díjátterhelő szabály meggátolja az alacsony győzelmi eséllyel rendelkező ügyek indítását, miközben ösztönzi a nagy nyerési valószínűségű ügyekét. A 26. ábra azt az összeget szemlélteti, amelyet a bíróság a pernyertes felperesnek ítélne egy konkrét kereskedelmi ügy forgatókönyve esetén (lásd az 58. lábjegyzetet).

Három fő díjrendszer különböztethető meg:

1. a jogszabályban meghatározott díjrendszerrel rendelkező tagállamokban az ügyvédi díjak megtérítése az ügyvéd által végzett munkára előirányzott törvényi díj mértékétől függ, amely tagállamonként jelentősen eltérő;

2. a jogszabályban meghatározott díjrendszer nélküli tagállamokban az ügyvédi díjakat teljes mértékben (Magyarország, Portugália, Finnország) vagy részlegesen (Lengyelország, Lettország, Luxemburg) megtérítik; valamint

3. számos tagállamban eseti alapon határoz a megtérítésről a bíróság.

26. ábra: Az ügyvédi díjak megtéríthetősége egy kereskedelmi perben, 2020 (*) (EUR-ban) (forrás: Európai Bizottság a CCBE-vel( 58 ))

(*) Ennél a számadatnál az ügyvédi díjak nem tartalmazzák a leírási költségeket és az áfát, amennyiben az fizetendő. A forgatókönyvben szerint a feltételezett ügyvédi díj a perbeli szakaszra 1 650 EUR. A jogszabályban meghatározott díjat nem ismerő rendszerekben a teljes megtérítés azt jelenti, hogy ezt az összeget (1 650 EUR) lehet megtéríttetni. A részleges visszatérítést alkalmazó tagállamokat (PL, LV, LU) a megtérítendő ügyvédi díj szerint rangsorolták (a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé, az összegek 1 275 és 500 EUR között mozognak). Ez a számadat nem tartalmaz információkat a perindítás előtti szakaszban fizetendő ügyvédi díjak megtéríthetőségéről, amely nem minden tagállamban ismert. AT: a forgatókönyv nem teljes mértékben alkalmazható AT megtérítési rendszerére. MT: MT-ben nem ismert az óradíj fogalma, a megtérítést a követelés értéke alapján határozzák meg. IT: van jogszabályban meghatározott díj (3 235 EUR a forgatókönyv szerint), de a bíróság egy meghatározott tartományon belül dönthet a megtérítésről. LT: a bíróság döntésekor figyelembe veszi az Igazságügyi Minisztérium útmutatásait, a forgatókönyvben a maximális összeg 3 350 EUR lenne.

– Alternatív vitarendezési módszerek hozzáférhetősége –

A 27. ábra azt mutatja be, hogy a tagállamok milyen erőfeszítéseket tettek az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek önkéntes használatának előmozdítására konkrét ösztönzők révén, amelyek a jogterülettől függően változhatnak ( 59 ).

27. ábra: Az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának népszerűsítése és ösztönzése, 2020 (*) (forrás: Európai Bizottság ( 60 ))

(*) Elérhető maximális pontszám: 68 pont. A következő mutatókon alapuló összesített mutatók: 1) az alternatív vitarendezésről tájékoztató honlapok, 2) figyelemfelkeltő kampányok a médiában, 3) a nagyközönségnek szóló tájékoztató füzetek, 4) bíróságok által kérésre szervezett, az alternatív vitarendezésről tájékoztató előadások, 5) alternatív vitarendezési/közvetítési koordinátor a bíróságokon, 6) az alternatív vitarendezés igénybevételével kapcsolatos értékelések közzététele, 7) az alternatív vitarendezés igénybevételére vonatkozó statisztikák közzététele, 8) (részleges vagy teljes) költségmentesség alternatív vitarendezés esetén, 9) az eljárási illeték részleges vagy teljes visszatérítése (ideértve az illetékbélyegeket is), ha az alternatív vitarendezés sikeres, 10) nincs szükség ügyvédi közreműködésre az alternatív vitarendezési eljárás lebonyolításához, 11) a bíró eljárhat közvetítőként, 12) a felek által megkötött egyezség végrehajthatóvá válik a bíróságon, 13) lehetőség eljárás online megindítására/kereset, valamint igazoló dokumentumok online benyújtására, 14) a felek elektronikus tájékoztatást kaphatnak az eljárás megindításáról és különböző lépéseiről, 15) a vonatkozó díjak online megfizetésének lehetősége, 16) különböző technológiák (mesterségesintelligencia-alkalmazások, chatbotok) alkalmazása a beadványok benyújtásának és a vitarendezés elősegítése érdekében, valamint 17) egyéb módok. E 17 mutató mindegyikére jogterületenként egy pontot adtunk. IE: A közigazgatási ügyeket a polgári és kereskedelmi ügyek kategóriájába sorolták. EL: Az alternatív vitarendezés létezik a közigazgatási fellebbviteli bíróságok előtti eljárás területén. ES: Az AVR munkajogi ügyekben kötelező. PT: Polgári jogi/kereskedelmi jogviták esetén az eljárási illetékeket csak a békebírák igénybevétele esetében térítik vissza. SK: A szlovák jogrend nem támogatja az alternatív vitarendezés alkalmazását közigazgatási célra. FI: A fogyasztóvédelmi és a munkaügyi jogviták is polgári ügynek minősülnek. SE: A bírák eljárási mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az alternatív vitarendezés terén. A békés rendezés elérésére való törekvés kötelező feladat a bíró számára, kivéve, ha az az ügy jellege miatt nem helyénvaló.

– Gyermekbarát igazságszolgáltatás –

A 28. ábra bemutatja a tagállamokban alkalmazott különféle intézkedéseket, amelyek az igazságszolgáltatási rendszert könnyebben hozzáférhetővé teszik a gyermekek számára, és megfelelnek a gyermekek szükségleteinek, például gyermekbarát információkkal szolgálnak az eljárásokról, vagy intézkedéseket hoznak a gyermekek többszörös meghallgatásának megakadályozása érdekében.

28. ábra: Gyermekbarát igazságszolgáltatás, 2020 (*) (forrás: Európai Bizottság ( 61 ))

3.2.2. Erőforrások

Az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működéséhez elegendő erőforrásra van szükség, ideértve a fizikai és műszaki infrastruktúrába szükséges beruházásokat, valamint a minden kategóriában megfelelő képesítéssel rendelkező, jól képzett és megfelelően fizetett személyzetet. Megfelelő helyiségek, eszközök vagy elégséges számú, előírt képesítésekkel és készségekkel rendelkező, továbbképzésben részesülő személyzet nélkül az eljárások és határozatok minősége forog kockán.

– Pénzügyi források –

Az alábbi számadatok az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatos tényleges kormányzati kiadásokat mutatják (a börtönök kivételével) – mind lakosonként (29. ábra), mind a bruttó hazai termék (GDP) arányában (30. ábra) –, és végül a bírósági kiadások fő kategóriáit is ismertetik (31. ábra) ( 62 ).

29.ábra: A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összkiadások (EUR/lakos), 2012, 2017–2019 (*) (forrás: Eurostat)

(*) A tagállamokat a 2019-es kiadások szerint rendezték (a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé). A következő értékek előzetes adatok: ES (2019), FR (2018, 2019), PT (2019) és SK (minden év). 2021. április 8-i adatok.

30. ábra: A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összkiadások a GDP %-ában kifejezve, 2012, 2017–2019 (*) (forrás: Eurostat)

(*) A tagállamokat a 2019-es kiadások szerint rendezték (a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé). A következő értékek előzetes adatok: ES (2019), FR (2018, 2019), PT (2019) és SK (minden év). 2021. április 8-i adatok.

A 31. ábra a bírósági kiadások fő gazdasági kategóriáit mutatja:

1. A bírák és a bírósági személyzet bérei és illetményei, beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is (a munkavállalói jövedelem) ( 63 );

2. a bíróságok által fogyasztott termékek és szolgáltatások működési költségei, például épületbérleti díjak, irodai fogyóeszközök, energiaköltségek és költségmentesség nyújtása („közbenső fogyasztás” ( 64 ));

3. befektetett eszközbe, például bírósági épületekbe és szoftverekbe való beruházás (bruttó állóeszköz-felhalmozás ( 65 )); valamint

4. egyéb kiadások.

31. ábra: A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összkiadások (*) (2019-ben, az összkiadás %-ában kifejezve) (forrás: Eurostat)

(*) A következő értékek előzetes adatok: ES (2019), FR (2018, 2019), PT (2019) és SK (minden év). 2021. április 8-i adatok.

– Humánerőforrás –

A megfelelő humánerőforrások alapvető jelentőségűek az igazságszolgáltatási rendszer minősége szempontjából. A bírák sokfélesége – ideértve a nemek közötti egyensúlyt is – elősegíti, hogy egymást kiegészítő ismeretek, szakértelem és tapasztalatok halmozódjanak fel, valamint tükrözi a társadalmi realitást is.

32. ábra: A bírák száma, 2012–2019 (*) (100 000 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) Ez a kategória a CEPEJ módszertana szerint kizárólag a főállásban dolgozó bírákat tartalmazza. Nem szerepel benne a Rechspfleger/Court clerks (fogalmazó), amely csak néhány tagállamban létezik. AT: A közigazgatási bíróságokra vonatkozó adatok 2016 óta szerepelnek benne. EL: 2016 óta a hivatásos bírák számára vonatkozó az adatok magukban foglalják a büntető és a politikai igazságszolgáltatás valamennyi szintjét, valamint a közigazgatási bírókat is. IT: A regionális ellenőrző bizottságokat, a helyi adóbizottságokat és a katonai bíróságokat nem veszik számításba. A közigazgatási igazságszolgáltatást 2018 óta veszik figyelembe.

33. ábra: A legfelsőbb bíróságok női bíráinak aránya, 2018–2020 (*) (forrás: Európai Bizottság ( 66 ))

(*) Az adatok a 2020. évi értékek alapján csökkenő sorrendbe rendezve szerepelnek.

34. ábra: Az ügyvédek száma, 2012–2019 (*) (100 000 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ-tanulmány)

(*) A CEPEJ módszertana értelmében az ügyvéd olyan személy, aki a nemzeti jog szerint megfelelő képzettséggel és jogosultsággal rendelkezik arra, hogy ügyfelei nevében perben fellépjen, eljárjon, joggyakorlatot folytasson, bíróságok előtt megjelenjen vagy ügyfeleinek jogi ügyekben tanácsot adjon és képviselje ügyfeleit (az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról szóló Rec(2000) 21 számú ajánlása). DE: Németországban nem tesznek különbséget az ügyvédek különböző csoportjai, például a jogtanácsosok és ügyvédek között. FI: 2015 óta az ügyvédek megadott száma magában foglalja mind a magánszektorban, mind az állami szektorban dolgozó ügyvédek számát. 

– Képzés –

Az igazságügyi képzés jelentősen hozzájárul a bírósági határozatok és a polgárok számára nyújtott igazságszolgáltatás minőségéhez. Az alábbi adatok széles körben fedik le a bírói képzést, ideértve a felekkel és a sajtóval való kommunikációt, valamint a bírói készségeket is.

35. ábra: A különböző készségekkel kapcsolatos bírói továbbképzések megoszlása, 2019 (*) (az ilyen típusú képzésben részesülő összes bíró %-os arányában) (forrás: Európai Bizottság ( 67 ))

(*) A 35. ábra a továbbképzésekben (vagyis a bíróvá váláshoz szükséges alapképzést követő képzésekben) részt vevő bírák eloszlását mutatja a négy azonos terület mindegyikén az ilyen típusú képzésben részt vett bírák összesített számának arányában. A jogi képzéseket nem vettük figyelembe. Görögországban, Máltán és Portugáliában az igazságügyi képzéseket szervező hatóságok nem biztosítanak külön képzéseket a kiválasztott készségekre. DK: beleértve a bírósági alkalmazottakat. AT: beleértve az ügyészeket.

36. ábra: A bírák kommunikációs képzésének rendelkezésre állása, 2020 (*) (forrás: Európai Bizottság ( 68 ))

(*) Elérhető maximális pontszám: 14 pont. A tagállamok 1 pontot kaptak, ha alapképzést nyújtottak, és 1 pontot kaptak arra is, ha továbbképzést is biztosítottak (minden képzési típus esetén maximum 2 pont). Az adatok forrása változott az igazságügyi eredménytábla korábbi kiadásaihoz képest, ez pedig befolyásolja az adatok összehasonlíthatóságát. DK: A Covid19-világjárvány jelentős negatív hatást gyakorolt a továbbképzések és szemináriumok kínálatára 2020-ban. HU: Egyes tanfolyamokat a Covid19-világjárvány miatt le kellett mondani.

3.2.3. Értékelési eszközök

A rendszeres értékelés javíthatja az igazságszolgáltatási rendszer aktuális és jövőbeli kihívásokkal kapcsolatos reakcióképességét, ezáltal pedig hozzájárul az igazságszolgáltatási rendszer minőségének javításához. A felmérések (37. ábra) nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az igazságszolgáltatási rendszer működését értékelni lehessen a jogi szakemberek és a bíróságokat igénybe vevők szempontjából. A felmérések megfelelő nyomon követése (38. ábra) az igazságszolgáltatási rendszerek színvonalának javítása szempontjából fontos.

37. ábra: A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések témakörei, 2019 (*) (forrás: Európai Bizottság ( 69 ))

(*) A tagállamok felmérési témánként egy pontot kaptak, függetlenül attól, hogy a felmérést nemzeti, regionális vagy bírósági szinten végezték. Az „egyéb témák” közé tartoznak: az ügyvédek körében végzett felmérések egyes bíróságok működéséről (ES); a peres felek körében végzett felmérések egyes bíróságok munkájáról (LV); a bírók és a jogi asszisztensek körében számos különböző témában, többek között a fizikai hozzáférhetőség és a gyermekeknek szóló létesítmények, a felekkel való tiszteletteljes bánásmód és a büntetési szabályzat szükségessége tekintetében elvégzett felmérés (MT). DE esetébenszámos különféle felmérést végeztek a tartományok szintjén.

38. ábra: A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések nyomon követése, 2019 (*) (forrás: Európai Bizottság ( 70 ))

(*) A tagállamok nyomonkövetési típusonként kaptak egy pontot.

3.2.4. Digitalizáció

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata fejlesztheti a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerét, és hozzáférhetőbbé, hatékonyabbá, ellenállóképesebbé, valamint a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokra felkészültebbé teheti őket. A Covid19-világjárvány hátrányosan érintette a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket, és számos, az igazságszolgáltatás működését érintő kihívásra rávilágított.

Az uniós igazságügyi eredménytábla korábbi kiadásai összehasonlító adatokat szolgáltattak az IKT igazságszolgáltatási rendszerekben való alkalmazásának bizonyos aspektusairól. Ahogy a Bizottság a 2020. december 2-i, „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban” című közleményében( 71 ) bejelentette, az eredménytábla jelentős bővítésen esett át, és további adatokat tartalmaz a tagállamokban zajló digitalizációról, ezáltal a haladást elért területek és a megoldásra váró kihívások még mélyebbre ható nyomon követését teszi majd lehetővé.

A polgárbarát igazságszolgáltatás megköveteli, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó információkat oly módon biztosítsák, hogy azok ne csak könnyen hozzáférhetők, hanem személyre szabottak is legyenek azon konkrét társadalmi csoportokra, akiknek egyébként nehézséget okozna az információkhoz való hozzáférés. A 39. ábra a nemzetei igazságszolgáltatási rendszerek konkrét aspektusaival kapcsolatos, valamint egyes konkrét társadalmi csoportok számára rendelkezésre álló online információk elérhetőségét mutatja.

39. ábra: Az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos online információk elérhetősége a lakosság számára, 2020(*) (forrás: Európai Bizottság ( 72 ))

(*) DE: Minden szövetségi tartomány és a szövetségi szint önállóan dönti el, mely információk érhetők el online.

– A digitális rendszerekre felkészült szabályok –

A digitális megoldások a polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntetőügyekben használatához gyakran nemzeti eljárási szabályokban meghatározott megfelelő szabályozás szükséges. A 40. ábra a különböző szereplők távközlési technológia (pl. videokonferencia) segítségével való részvételre vonatkozó lehetőségét ábrázolja, és a digitális bizonyíték elfogadásának jelenlegi helyzetét tükrözi.

40. ábra: A digitális technológia a polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntetőügyekben a bíróságokon való alkalmazását lehetővé tevő eljárási szabályok (*)

(*) Az első oszlop minden tagállam esetében a polgári/kereskedelmi ügyeket, a második oszlop a közigazgatási ügyeket, a harmadik oszlop pedig a büntetőügyeket jelöli. Elérhető maximális pontszám: 12 pont. Mindegyik kritérium esetében két pontot adtunk, ha a lehetőség valamennyi polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntetőügyben fennáll (ebben a sorrendben) (büntetőügyek esetében a felek meghallgatásának lehetősége megosztásra került, hogy a vádlottakat és az áldozatokat is lefedje). A pontokat kettővel elosztottuk ott, ahol a lehetőség nem áll fenn minden esetben. Azon tagállamok esetében, amelyek nem tesznek különbséget a polgári/kereskedelmi és közigazgatási ügyek között, mindkét területre azonos számú pontot adtunk. LU, CY és HR: a közigazgatási ügyek tekintetében nem adtunk pontot.

– Digitális eszközök használata –

A digitális rendszerekre felkészült eljárási szabályokon túl a bíróságoknak és az ügyészségeknek rendelkezniük kell a megfelelő, a távolsági kommunikációt és a munkahelyhez való biztonságos távoli hozzáférést lehetővé tevő eszközökkel és infrastruktúrával is (41. ábra). A bíróságok/ügyészségek és a jogi szakemberek, illetve intézmények biztonságos elektronikus kommunikációjához a megfelelő infrastruktúra és berendezés is szükséges (42. és 43. ábra).

Az IKT – az innovatív technológiát is beleértve – fontos szerepet játszik az igazságügyi hatóságok munkájának támogatásában, ezáltal jelentős mértékben hozzájárul az igazságszolgáltatási rendszerek minőségének javításához. A bírók, az ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak rendelkezésére álló különféle digitális eszközök egyszerűsíthetik a munkafolyamatokat, biztosíthatják a munkateher méltányos elosztását, és jelentős időmegtakarítást eredményezhetnek.

41. ábra: A digitális technológia a bíróságok és az ügyészségek általi használata (*)

(*) Elérhető maximális pontszám: 7 pont. Mindegyik kritériumra egy pontot adtunk, ha a bíróságok és az ügyészségek (ebben a sorrendben) használnak egy adott technológiát, és 0,5 pontot adtunk, ha nem minden esetben használják az adott technológiát.

A biztonságos elektronikus kommunikáció hozzájárulhat az igazságszolgáltatási rendszerek minőségének javításához. A bíróságok egymás közötti, valamint a jogi szakemberekkel és más intézményekkel folytatott elektronikus kommunikációjára fennálló lehetőség leegyszerűsítheti az eljárásokat és csökkentheti a papíralapú kommunikáció, valamint a fizikai jelenlét szükségességét, ami ezáltal a bírósági szakaszt megelőző tevékenységek és a bírósági eljárások hosszának csökkentéséhez vezetne.

42. ábra: Bíróságok: elektronikus kommunikációs eszközök (*)

(*) Elérhető maximális pontszám: 5 pont. * Mindegyik kritérium esetében egy pontot adtunk, ha a bíróságok rendelkezésére állnak biztonságos elektronikus kommunikációs lehetőségek. 0,5 pontot adtunk ott, ahol a lehetőség nem áll fenn minden ügy esetében.

Az ügyészségek létfontosságú szerepet töltenek be a büntető igazságszolgáltatási rendszer működése szempontjából. Emellett a biztonságos elektronikus kommunikációs csatornákhoz való hozzáférésnek is használt láthatják, ez ugyanis megkönnyítheti a munkájukat, valamint a bírósági eljárások minőségét is javíthatja. Az ügyészségek és a vizsgálatot végző hatóságok, a védőügyvédek és a bíróságok közötti biztonságos elektronikus kommunikáció lehetősége elősegítené a bíróság előtti eljárások célratörőbb és hatékonyabb előkészítését.

43. ábra: Ügyészség: elektronikus kommunikációs eszközök (*)

(*) Elérhető maximális pontszám: 5 pont. * Mindegyik kritérium esetében egy pontot adtunk, ha az ügyészségek rendelkezésére állnak biztonságos elektronikus kommunikációs lehetőségek. 0,5 pontot adtunk ott, ahol a lehetőség nem áll fenn minden ügy esetében. Az elektronikus kommunikációs eszközök az ügyészségen belüli elérhetősége magában foglalja az ügyészség által foglalkoztatott ügyvédekkel való kommunikációt is.

– A bíróságokhoz való online hozzáférés –

Egy bírósági eljárás egyes lépéseinek elektronikus úton történő megtételének lehetősége fontos része az igazságszolgáltatási rendszerek minőségének. A követelések elektronikus benyújtása, az eljárás online nyomon követésének és továbbvitelének, valamint az elektronikus iratkézbesítés lehetősége kézzelfogható módon megkönnyítheti a polgárok és a vállalkozások (vagy képviselőik) igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesítését, valamint csökkentheti a késedelmeket és költségeket. Az ilyen digitális közszolgáltatások elérhetőségének segítségével a bíróságok egy lépéssel közelebb kerülhetnének a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz, ami következésképpen az igazságszolgáltatási rendszer iránti fokozott bizalmat eredményezne.

44. ábra: Digitális megoldások az eljárások megindítására és nyomon követésére a polgári/kereskedelmi és közigazgatási ügyekben (*)

(*) Elérhető maximális pontszám: 9 pont. * Mindegyik kritérium esetében egy pontot adtunk, ha a lehetőség valamennyi polgári/kereskedelmi és közigazgatási ügyben fennáll. 0,5 pontot adtunk ott, ahol a lehetőség nem áll fenn minden ügy esetében. Azon tagállamok esetében, amelyek nem tesznek különbséget a polgári/kereskedelmi és közigazgatási ügyek között, mindkét területre azonos számú pontot adtunk. HR: a közigazgatási ügyek tekintetében nem adtunk pontot.

A digitális eszközök a büntetőügyekre vonatkozó bírósági eljárások lefolytatásához és nyomon követéséhez való használata segítheti az áldozatok és a vádlottak jogainak szavatolását is. A digitális megoldások biztosíthatják például a vádlottak és ügyvédjük közötti bizalmas távoli kommunikációt, lehetővé tehetik az őrizetben lévő vádlottak számára a meghallgatásukra való felkészülést, vagy segíthetnek a bűncselekmények áldozatainak a másodlagos viktimizáció elkerülésében.

45. ábra: Digitális megoldások az eljárások lebonyolítására és nyomon követésére a büntetőügyekben (*)

(*) Elérhető maximális pontszám: 6 pont. * Mindegyik kritérium esetében egy pontot adtunk, ha a lehetőség valamennyi büntetőügyben fennáll. 0,5 pontot adtunk ott, ahol a lehetőség nem áll fenn minden ügy esetében.

– Hozzáférés az ítéletekhez –

Az ítéletek online hozzáférhetőségének biztosítása növeli az igazságszolgáltatási rendszerek átláthatóságát, segíti a polgárokat és a vállalkozásokat jogaik megértésében, és hozzájárulhat az ítélkezési gyakorlat következetességének biztosításához. Az ítéletek online közzétételére vonatkozó szabályok elengedhetetlenek a felhasználóbarát keresőeszközök létrehozásához ( 73 ), amelyek az ítélkezési gyakorlatot hozzáférhetővé teszik a jogi szakemberek és a nagyközönség számára. Az ítélkezési gyakorlathoz való zökkenőmentes hozzáférés és annak egyszerű újrafelhasználása lehetővé teszi a szakemberek támogatását szolgáló, innovatív „jogi technológia” alkalmazásokat.

A bírósági határozatok online közzététele megköveteli a különféle érdekek a jogi és a politikai keretek által meghatározott határokon belül történő kiegyensúlyozását. Az általános adatvédelmi rendelet( 74 ) teljes mértékben vonatkozik a személyes adatok bírósági kezelésére. A nyilvánosságra hozandó adatok értékelésekor méltányos egyensúlyt kell találni az adatvédelemhez való jog, valamint a bírósági határozatok nyilvánosságához való jog és az igazságszolgáltatási rendszer átláthatósága között. Ez különösen akkor áll fenn, ha nyomós közérdek indokolja ezen adatok közzétételét. Sok országban a törvény vagy a gyakorlat anonimizálást vagy álnevesítést ír elő ( 75 ) a bírósági határozatok közzétételét megelőzően, módszeresen vagy kérésre. Az igazságszolgáltatás által előállított adatokra a nyílt adatokra és a közszféra adatainak újrafelhasználására vonatkozó uniós jogszabályok is irányadók ( 76 ).

A bírósági határozatok géppel olvasható formában ( 77 ) való rendelkezésre állása elősegíti az algoritmusbarát igazságszolgáltatási rendszert ( 78 ).

46. ábra: A közzétett ítéletek online hozzáférhetősége a lakosság számára, 2020 (*) (polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntetőügyek, valamennyi bírósági fokon) (forrás: Európai Bizottság ( 79 ))

(*) Elérhető maximális pontszám: 9 pont. Mindegyik bírósági szintre egy pontot adtunk, ha valamennyi polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntető ügyben elérhetőek az ítéletetek (0,5 pontot ott, ahol csak egyes ítéletek elérhetők). Ahol egy tagállamban csak két bírósági szint van, három bírósági szintre adtuk a pontszámokat a nem létező bírósági szint vonatkozó magasabb szintjét tükrözve. Azon tagállamok esetében, amelyek nem tesznek különbséget a két jogterület (polgári/kereskedelmi és közigazgatási) között, mindkét területre azonos számú pontot adtunk. BE: polgári és büntető ügyekben minden bíróság maga dönt a saját határozatainak közzétételéről. DE: az egyes tartományok döntenek az elsőfokú ítéletek online elérhetőségéről. IE: büntetőügyek esetében a sommás ügyekre általában nem vonatkozik írásbeli ítélet. AT: első és a másodfokon a bírák döntenek arról, hogy mely ítéleteket teszik közzé. Nem teszik közzé a Legfelsőbb Bíróság azon határozatait, amelyek érdemi indokolás nélkül utasítanak el egy adott fellebbezést. NL: a bíróságok a közzétételről közzétett kritériumok alapján döntenek. PT: polgári és büntető ügyekben a bíróságon belüli bizottság dönt a közzétételről. SK: a polgári és büntetőügyek esetében nem kerülnek közzétételre az olyan eljárások során meghozott határozatok, amelyekben a nyilvánosságot kizárták a perből és a fizetési meghagyásokból. FI: a bíróságok döntenek arról, hogy mely ítéleteket teszik közzé.

47. ábra: Géppel olvasható bírósági határozatok előállításának megszervezése, 2020 (*) (polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntető ügyek, valamennyi bírósági szint) (forrás: Európai Bizottság ( 80 ))

(*) Elérhető maximális pontszám: 24 pont ügytípusonként. A három szint mindegyikére (első, második, végső) egy pont adható, ha az összes bírósági határozatot lefedik. Ha bizonyos bírósági határozatok csak bizonyos bírósági szinten lefedettek, akkor csak fél pont jár. Amennyiben egy tagállamban csak két bírósági szint van, három szintre adtuk a pontszámokat, a vonatkozó magasabb szint nem létező szintre tükrözésével. Azon tagállamok, amelyek nem tesznek különbséget a közigazgatási és polgári/kereskedelmi ügyek között, azonos pontszámot kaptak mindkét jogterületre. ES: Az Általános Igazságügyi Tanács (CGPJ) adatbázisának kereskedelmi célokra történő felhasználása vagy az információk tömeges letöltése nem megengedett. Ezen információk újbóli felhasználása adatbázisok kidolgozásához vagy kereskedelmi célokra a CGPJ által a Bírói Dokumentációs Központon keresztül megállapított eljárás és feltételek szerint történik. IE: Az ítéleteket a büntetőeljárásokban anonimizálják (vagyis ahol a törvény előírja, vagy a bíró az esetjogban megállapított elvekkel összhangban elrendelte, hogy a felek vagy a személyek személyazonosságát ne tegyék közzé), és az elrendelő bírónak meg kell jelölnie minden olyan, kitakarandó tartalmat, amely lehetővé teszi azon személy beazonosítását, akinek a személyazonosságát védeni kell.

3.2.5.  Az igazságszolgáltatási rendszerek minőségére vonatkozó összegzés Az egyszerű hozzáférés, a megfelelő erőforrások, a hatékony értékelési eszközök és a digitalizáció azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak az igazságszolgáltatási rendszerek magas minőségéhez. A polgárok és a vállalkozások magas minőségű határozatokat várnak egy hatékony igazságszolgáltatási rendszertől. A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla e tényezők összehasonlító elemzését dolgozta ki. Hozzáférhetőség Ez a kiadás ismét megvizsgál számos, a polgárbarát igazságszolgáltatási rendszerhez hozzájáruló elemet: ·A költségmentességi lehetőségek és az eljárási illetékek mértéke– különösen a szegénységben élő polgárok esetében – az igazságszolgáltatáshoz való jog szempontjából jelentős tényezők. A 23. ábrán látható, hogy egyes tagállamokban azok a fogyasztók, akiknek a jövedelme nem éri el az Eurostat szegénységi küszöbét, nem kapnak költségmentességet. 2019-hez képest a költségmentesség hozzáférhetőségét a tagállamok mintegy harmada és szigorította, öt tagállam pedig lazította, különös tekintettel a részleges költségmentességre. Ez a fejlemény összhangban áll a hosszabb távú tendenciával, miszerint a költségmentesség néhány tagállamban kevésbé elérhetővé vált. Az eljárási illetékek szintje (24. ábra) 2016 óta nagyjából stabil, bár számos tagállam növelte az eljárási illetékek mértékét a kis értékű követeléseknél. Az eljárási illetékek terhe továbbra is arányosan magasabb a kis értékű követeléseknél. Egyes tagállamokban a költségmentesség igénybevételével kapcsolatos nehézségeknek a részben jelentős mértékű eljárási illetékekkel való ötvözése visszatartó erővel bírhat a szegénységben élő polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése terén. ·A kereskedelmi peres ügyekben fizetendő eljárási illetékek szintje (25. ábra) tagállamonként nagyon eltérő (a követelés értékének 0,1–6 %-a közötti); mindössze két tagállamban nincs egyáltalán eljárási illeték. A 26. ábra bemutatja, hogy a pernyertes félnek milyen mértékben téríthetik vissza az ügyvédi költségeket egy kereskedelmi ügyben. A peres szakaszban az ügyvédi díjak megtérülése terén nagy különbségek mutatkoznak mind a jogszabályban meghatározott díjrendszerrel rendelkező és azzal nem rendelkező tagállamok között, mind e csoportokon belül (különösen a többé-kevésbé nagyvonalú jogszabályban meghatározott díjrendszerek között). Ezenkívül sok tagállamban az ügyvédi költségek megtéríthetősége a bíróságok mérlegelési jogkörétől függ. Az ügyvédi díjak behajtására szolgáló rendszer nagyvonalúságának szintje ösztönző vagy visszatartó hatást gyakorolhat a kereset benyújtásának valószínűségére, és ezáltal az igazságszolgáltatáshoz való általános hozzáférésre. ·A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla kiterjeszti azon módszerek elemzését, amelyekkel a tagállamok az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek önkéntes használatát ösztönzik (27. ábra) a magánjogi jogviták esetében, különös tekintettel a digitális technológiák használatának lehetőségére. 17 tagállam biztosít lehetőséget az eljárások online kezdeményezésére, vagy a követelések, illetve igazoló dokumentumok online benyújtására legalább a jogviták bizonyos típusainál. A felek 19 tagállamban kaphatnak elektronikus tájékoztatást az eljárás megindításáról és a különböző lépéseiről, és 12 tagállamban fizethetik meg a vonatkozó díjakat online. Az olyan technológiák, mint például a mesterségesintelligencia-alkalmazások vagy a chatbotok 8 tagállamban alkalmazhatók az előterjesztés és a vitarendezés megkönnyítése érdekében. ·A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla másodszor nyújt összesített áttekintést a tagállamok által a gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszer (28. ábra) érdekében hozott intézkedésekről. Minden tagállam tesz legalább néhány lépést ennek biztosítása érdekében, leggyakrabban a gyermekbarát meghallgatásokra (ideértve a körülményeket is) és a gyermekek többszörös meghallgatásának megelőzésére vonatkozó intézkedésekkel. Emellett szinte mindegyik tagállam biztosít a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló képzéseket is a bíróknak. Erőforrások A magas minőségű tagállami igazságszolgáltatáshoz kellő szintű pénzügyi és humánerőforrásokra – beleértve a fizikai és technikai infrastruktúrába való szükséges beruházásokat –, megfelelő alap- és továbbképzésekre van szükség, továbbá biztosítani kell a bírák sokszínűségét, többek között a bírói karon belüli nemi egyensúlyt. A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla a következőket mutatja: ·A pénzügyi források tekintetében az adatok azt mutatják, hogy 2019-ben összesen a tagállamok „jogbíróságokkal” kapcsolatos államháztartási összköltségei továbbra is nagyrészt változatlanok maradtak, a tényleges összegek terén azonban jelentős eltérések voltak megfigyelhetők a tagállamok között, mind EUR/lakos értékben, mind a GPD százalékában kifejezve (29. és 30. ábra). Szinte mindegyik tagállamban nőttek az egy főre jutó kiadások 2019-ben (ez 2018-hoz képest jelent növekedést), és a többségükben a GDP százalékos arányában kifejezett kiadások is. ·A 2020. évhez hasonlóan a 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla is bemutatja az összes kiadásnak az Eurostat által összegyűjtött adatokon alapuló, különböző kategóriák szerinti lebontását. A 31. ábra jelentős eltéréseket mutat a különböző tagállamok kiadásainak szerkezetében. Egyrészről míg a legtöbb tagállamban a kiadások legnagyobb részét a bírák és a bírósági személyzet bérei és illetményei (a társadalombiztosítási járulékokokat is beleértve) teszik ki, a befektetett eszközökbe, például a bírósági épületekbe és a szoftverekbe való beruházás alacsonyabb részarányt képvisel. Másrészről a működési költségekre fordított kiadások (pl. ingatlanok bérlése, költségmentesség, egyéb fogyóeszközök) egyes tagállamokban jóval magasabbak, mint másokban. Ez a megoszlás évről évre nagyrészt változatlan maradt. ·A legtöbb tagállamban a legfelsőbb bíróságok bíráinak még mindig kevesebb mint 50 %-a nő (33. ábra). Ennek az értéknek a 2018-tól 2020-ig tartó időszakban megfigyelhető alakulása azt mutatja, hogy a tendenciák eltérőek a különböző tagállamokban, a legtöbb tagállamban azonban 2010 óta nőtt a legfelsőbb bíróságok női bíráinak aránya. ·A bírák képzésével kapcsolatosan megállapítást nyert, hogy míg majdnem minden tagállam továbbképzést nyújt legalább a bírói mesterség terén, kevesebb tagállam szervez képzést az informatikai készségekkel, a bírósági igazgatással és a bírói etikával kapcsolatban. Az előző évhez képest az informatikai készségekre vonatkozó képzésen résztvevő bírók aránya valamivel nőtt (35. ábra). Ami a felek veszélyeztetett csoportjával folytatott kommunikációról szóló képzést illeti (36. ábra), a legtöbb tagállam biztosít képzést a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatban, és a tagállamok több mint felében nyújtanak a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő gyakorlatokról, a menedékkérőkről vagy a különböző kulturális, vallási, etnikai vagy nyelvi hátterű személyekről szóló képzést. A látás- vagy a hallássérültekkel folytatott kommunikációval kapcsolatos képzés a tagállamok mintegy felében érhető el. A félretájékoztatással kapcsolatos tudatosság fokozásáról és azok kezeléséről szóló képzés mindössze a tagállamok valamivel több mint felében érhető el. Értékelési eszközök ·A bíróságokat igénybe vevők és a jogi szakemberek körében végzett felmérések használata (37. ábra) 2019-ben valamivel fokozottabb volt, mint a korábbi években, és változatlan számú tagállam döntött úgy, hogy nem egyáltalán végez felméréseket. Úgy tűnik azonban, van némi eltérés a felméréseket nem végző tagállamok terén, ami arra enged következtetni, hogy esetenként csak minden második évben/néhány évente végeznek felméréseket. A hozzáférhetőség, az ügyfélszolgálat, a bírósági tárgyalások és ítéletek, valamint az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett általános bizalom továbbra is a felmérések kulcsfontosságú témái maradtak, azonban mindössze néhány tagállam vizsgálta a különleges szükségletű csoportok elégedettségét vagy az egyének jogaikkal kapcsolatos tájékozottságát. Minden felmérést végző tagállam gondoskodott a nyomon követésről is (38. ábra), bár ennek mértéke továbbra is nagymértékben eltérő volt. Az eredmények általában bekerültek az éves vagy konkrét jelentésekbe, és sok tagállamban felhasználták őket értékelésekhez, vagy jogszabálymódosítások szükségességének megállapításához. Digitalizáció ·A 2021. évi kiadástól kezdve az uniós igazságügyi eredménytábla magában foglal egy kibővített részt, amely részletesen vizsgálja az igazságszolgáltatás digitalizációjához kapcsolódó szempontokat. Bár a legtöbb tagállamban már alkalmaznak digitális megoldásokat különböző összefüggésekben és különböző mértékben, még mindig jelentős fejlesztésekre van szükség. ·Szinte valamennyi tagállam biztosít valamiféle online tájékoztatást az igazságügyi rendszeréről, ideértve egy online formanyomtatványokat és a törvényes jogokról szóló tájékoztatást tartalmazó, központosított internetes portált (39. ábra). Az információk tartalmát tekintve, illetve abból a szempontból, hogy ezek az információk milyen mértékben felelnek meg a polgárok szükségleteinek, eltérések mutatkoznak. Például csak korlátozott számú tagállam (12) teszi lehetővé a lakosság számára, hogy interaktív online szimuláció segítségével megtudják, jogosultak-e költségmentességre. A lakosság és a vállalkozások számára online formanyomtatványokat tartalmazó weboldalak vagy a nem anyanyelvi beszélőknek szóló információk azonban a tagállamok többségében elérhetők. ·A tagállamok kevesebb mint fele rendelkezik olyan, a digitális rendszerekre felkészült eljárási szabályokkal, amelyek lehetővé teszik a távolsági kommunikáció használatát és a kizárólag digitális formában benyújtott bizonyíték elfogadását. A többi tagállamban ez kizárólag korlátozott számú meghatározott esetekben lehetséges. ·A digitális technológia bíróságok és ügyészségek általi használatát illetően a tagállamok többségében már a bíróságok, az ügyészségek és az alkalmazottak rendelkezésére állnak különböző digitális eszközök. Bár a legtöbb tagállam rendelkezik ügykezelési rendszerekkel, videokonferencia-rendszerekkel és a távmunka lehetőségével, további előrelépésre van szükség az automatikus ügyelosztási rendszerek, a mesterséges intelligencia és a blockchain-alapú eszközök szélesebb körben történő elérhetővé tétele érdekében. ·A legtöbb tagállamban a bíróságok hozzáférnek biztonságos elektronikus kommunikációs eszközökhöz. Azonban számos tagállamban a bíróságok csak bizonyos jogi szakemberekkel és/vagy nemzeti hatóságokkal tudnak biztonságos elektronikus megoldások alkalmazásával kommunikálni. Az ügyészségek esetében a tagállamok kevesebb mint harmada rendelkezik a jogi szakemberekkel és a nemzeti intézményekkel való biztonságos elektronikus kommunikációról. ·A polgári/kereskedelmi és közigazgatási ügyekben a legtöbb tagállam biztosít online hozzáférést a polgárok és a vállalkozások (vagy jogi képviselőjük) számára a folyamatban lévő vagy lezárt ügyeikhez, jóllehet különböző mértékben. Mindazonáltal a büntetőügyekben a tagállamok többségében a vádlottaknak és az áldozatoknak rendkívül korlátozottak a lehetőségeik az ügyük digitális megoldások használatával való nyomon követésére vagy az eljárás egy részének digitális úton való lebonyolítására, míg egyes tagállamokban ez a lehetőség egyáltalán nem létezik. ·Az előző évekhez képest a bírósági határozatok online elérése (46. ábra) terén nem történt előrelépés, különösen a legmagasabb fokon elfogadott ítéletek közzétételét illetően: 17 tagállam teszi közzé az összes polgári/kereskedelmi és közigazgatási ítéletet, és 15 tagállam teszi közzé a legfelsőbb fokon hozott büntető határozatokat is. Ezek a számok további fejlődésre ösztönzik az összes tagállamot, mivel a legmagasabb szinten hozott határozatok fontos szerepet játszanak az ítélkezési gyakorlat következetességében. A másodfokú bíróságok ítéleteinek közzététele terén sem történt előrehaladás. 2020-ban mindössze 9 tagállam tette közzé online a másodfokú bíróságok minden polgári/kereskedelmi és közigazgatási ítéletét, a másodfokú büntetőítéletek esetében pedig 6 tagállam járt el így – ez pedig kevesebb, mint 2019-ben volt. ·A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla folytatja a tagállamokban alkalmazott azon szabályok vizsgálatát, amelyek segítik a géppel olvasható bírósági határozatok előállítását (47. ábra). Valamennyi tagállam rendelkezik legalább bizonyos rendelkezésekkel a polgári/kereskedelmi, közigazgatási és büntetőügyekben, amelyek esetében a tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg. A közigazgatási bíróságok viszonylag fejlettebbnek tűnnek az algoritmusbarát igazságszolgáltatási rendszert lehetővé tevő tényezők megteremtése terén. Általában megfigyelhető a több rendelkezés bevezetésére vonatkozó tendencia, különösen az ítéletekben a kulcsszavakra és a határozatok dátumára vonatkozó metaadatok elérhetőségét, valamint a közzétett ítéletekben megtalálható személyes adatok szabályozását tekintve. 2020-ban a legtöbb tagállam javulásról számolt be 2019-hez képest. Azon igazságszolgáltatási rendszerek, amelyekben bevezettek az ítéletek gépi olvashatóságot lehetővé tevő szabványok szerinti modellezésére vonatkozó rendelkezéseket, valószínűleg jobb eredményeket érhetnek el a jövőben.

3.3. Függetlenség

A bírósági döntéshozatal szerves részét képező bírói függetlenség az EUSZ 19. cikkében említett hatékony bírói jogvédelem elvéből, valamint az EU Alapjogi Chartájának 47. cikkében rögzített, a bíróságok előtti hatékony jogorvoslathoz való jogból fakadó követelmény ( 81 ). Ez a követelmény a következőket feltételezi:

a) külső függetlenség, amelynek értelmében az érintett testület funkcióit önállóan látja el, anélkül, hogy bármilyen hierarchikus megszorítás alatt állna vagy más testületnek lenne alárendelve, továbbá semmiféle forrásból semmilyen parancsot vagy utasítást nem fogad el, így védett az olyan külső beavatkozások vagy nyomás ellen, amely sértheti tagjai ítéletalkotásának függetlenségét és befolyásolhatja döntéseiket; valamint

b) belső függetlenség és pártatlanság, amelyek értelmében egyenlő távolságot kell tartani a jogvitában részt vevő felektől, illetve e feleknek a jogvita tárgyához fűződő mindenkori érdekeitől ( 82 ).

A bírói függetlenség garantálja az egyének uniós jogból eredő minden jogának védelmét és a tagállamok az EUSZ 2. cikkében meghatározott közös értékeinek, különösen a jogállamiságnak ( 83 ) a megőrzését. Az uniós jogrend megőrzése alapvető fontosságú minden polgár és vállalkozás számára, akiknek jogait és szabadságait az uniós jog védi.

A bíróságok érzékelt függetlensége valóban növekedést ösztönző tényező, ahogyan a függetlenség érzékelt hiánya elrettentheti a beruházásokat ( 84 ). A bíróságok érzékelt függetlenségével kapcsolatos, különböző forrásokból származó mutatók mellett az eredménytábla arra vonatkozó mutatókat is ismertet, hogy miként szervezték meg az igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét olyan helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (NPSJC), valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának szakértői csoportja véleményét tükrözve az igazságügyi eredménytábla bemutatja az eljárásban részt vevő hatóságokra és a legfelsőbb bíróság bírájának tisztségére pályázó jelöltek státuszára vonatkozó mutatókat, továbbá áttekintést ad az ügyészségeken belüli felettesi jogkörökről, valamint az ügyész által meghozott, az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálatának lehetőségéről.

3.3.1. A bíróság érzékelt függetlensége

48. ábra: A bíróságok és a bírák nyilvánosság által érzékelt függetlensége (*) (forrás: Eurobarometer ( 85 ) — világos színek: 2016, 2019 és 2020, sötét színek: 2021)

(*) A tagállamokat először azon válaszadók százalékos aránya alapján rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége nagyon jó vagy meglehetősen jó (összességében jó); ha egyes tagállamokban az összességében jó százalékos arány azonos, akkor azokat azon válaszadók százalékos aránya szerint rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége meglehetősen rossz vagy nagyon rossz (összességében rossz); ha egyes tagállamokban az összességében jó és az összességében rossz százalékos aránya megegyezik, akkor azokat azon válaszadók százalékos aránya alapján rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége nagyon jó; ha egyes tagállamokban az összességében jó, az összességében rossz és a nagyon jó százalékos arány megegyezik, akkor azokat azon válaszadók százalékos aránya szerint rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége nagyon rossz.

A 49. ábra azokat a főbb okokat mutatja be, amelyeket a válaszadók a bíróságok és a bírák függetlenségének érzékelt hiánya kapcsán megjelöltek. Azok a lakossági válaszadók, akik az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét „meglehetősen rossznak” vagy „nagyon rossznak” értékelték, három ok közül választhattak az értékelés magyarázataként. A tagállamok ugyanabban a sorrendben szerepelnek, mint a 48. ábrán.

49. ábra: A függetlenség nyilvánosság által érzékelt hiányának fő okai (valamennyi válaszadó aránya – a magasabb érték több befolyást jelent) (forrás: Eurobarométer ( 86 ))

50. ábra: A bíróságok és a bírák cégek által érzékelt függetlensége (*) (forrás: Eurobarometer ( 87 ) — világos színek: 2016, 2019 és 2020, sötét színek: 2021)

(*) A tagállamokat először azon válaszadók százalékos aránya alapján rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége nagyon jó vagy meglehetősen jó (összességében jó); ha egyes tagállamokban az összességében jó százalékos arány azonos, akkor azokat azon válaszadók százalékos aránya szerint rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége meglehetősen rossz vagy nagyon rossz (összességében rossz); ha egyes tagállamokban az összességében jó és az összességében rossz százalékos aránya megegyezik, akkor azokat azon válaszadók százalékos aránya alapján rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége nagyon jó; ha egyes tagállamokban az összességében jó, az összességében rossz és a nagyon jó százalékos arány megegyezik, akkor azokat azon válaszadók százalékos aránya szerint rendezték, akik szerint a bíróságok és a bírák függetlensége nagyon rossz.

Az 51. ábra azokat a főbb okokat mutatja be, amelyeket a válaszadók a bíróságok és a bírák függetlenségének érzékelt hiánya kapcsán megjelöltek. Azon válaszadó cégek, akik az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét „meglehetősen rossznak” vagy „nagyon rossznak” értékelték, három ok közül választhattak az értékelés magyarázataként. A tagállamok ugyanabban a sorrendben szerepelnek, mint az 50. ábrán.

51. ábra: A függetlenség cégek által érzékelt hiányának fő okai (valamennyi válaszadó aránya — a magasabb érték nagyobb befolyást jelent) (forrás: Eurobarométer ( 88 ))

3.3.2. Szervezeti függetlenség

A strukturális függetlenség garanciái szabályokat igényelnek – különösen ami a bíróság összetételét, a kinevezést, a megbízatás időtartamát, valamint az elfogultsági okokat, a kizárási okokat, és a tagok elmozdítását illeti –, amelyek az e fórum illetékessége alá tartozó személyek számára biztosítják minden jogos kétség kizárását az említett bíróság külső tényezőkkel szembeni befolyásolhatatlansága, valamint az ütköző érdekekre vonatkozó semlegessége tekintetében ( 89 ). Ezeknek a szabályoknak különösen ki kell zárniuk nemcsak az utasítások formájában érkező közvetlen befolyást, hanem a közvetettebb befolyásolás olyan formáit is, amelyek kihatnak az érintett bírák döntéseire ( 90 ).

Európai normákat dolgoztak ki, különösen az Európa Tanács által, például az Európa Tanács 2010. évi, a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló ajánlásában ( 91 ). Az uniós igazságügyi eredménytábla ismertet bizonyos, olyan kérdésekre vonatkozó mutatókat, amelyek relevánsak annak értékelése tekintetében, miként szervezték meg az igazságszolgáltatási rendszereket az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme érdekében.

Az uniós igazságügyi eredménytábla ezen kiadása nevezetesen az eljárásban részt vevő hatóságokra és a legfelsőbb bíróság bírájának tisztségére pályázó jelöltek státuszára vonatkozó új mutatókat tartalmaz (52–54. ábra) ( 92 ). Ezen túlmenően áttekintést ad az ügyészségeken belüli felettesi jogkörökről, valamint az ügyész által meghozott, az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálatának lehetőségéről (55–57. ábra) ( 93 ). Az ábrák a 2020 decemberében hatályos nemzeti kereteket mutatják be, és

Az eredménytáblában ismertetett adatok nem nyújtanak értékelést vagy mennyiségi adatokat a biztosítékok hatékonyságáról. Nem céljuk, hogy tükrözzék az eljárások és a biztosítékok összetettségét és részleteit. Azt is meg kell jegyezni, hogy a bírói karon belül az integritás ösztönzése és a korrupció megelőzése érdekében végrehajtott intézkedések és alkalmazott gyakorlatok szintén alapvető fontosságúak a bírói függetlenség biztosításához. Végső soron a bírói függetlenség hatékony védelme a szükséges normákon túlmenően megköveteli a feddhetetlenség és pártatlanság olyan kultúráját is, amelynek értékeit egyfelől valamennyi bíró magénak érzi, másfelől pedig a szélesebb társadalom is tiszteletben tart.

– A legfelsőbb bírósági bírák kinevezése –

A legfelsőbb bíróságok mint végső fokon eljáró bíróságok nélkülözhetetlenek a valamennyi tagállamban egységes jogalkalmazás biztosításához. A tagállamok feladata oly módon megszervezni a legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezési folyamatát, amely biztosítja azok függetlenségét és pártatlanságát. E tekintetben az európai jog megköveteli annak biztosítását a tagállamoktól, hogy a bírók a kinevezésüket követően függetlenek legyenek a kinevező hatóság befolyásától vagy nyomásgyakorlásától a szerepkörük ellátása során ( 94 ). Azt is biztosítaniuk kell továbbá, hogy a kinevezési határozatok elfogadását szabályozó lényeges feltételek és részletes eljárási szabályok ne vethessenek fel észszerű kétségeket a magánszemélyek szemében a bírók külső tényezők általi befolyásolhatatlanságával, valamint az előttük álló érdekeket illető semlegességével kapcsolatban ( 95 ). A független szervezetek, például az igazságszolgáltatási tanácsok részvétele a bírói kinevezési eljárásban elvben objektívebbé teheti az eljárást, feltéve, hogy az adott szerv maga kellően független a törvényhozó ágtól és a végrehajtó ágtól ( 96 ).  

Az 52. ábra áttekintést ad azokról a szervekről és hatóságokról, amelyek a bírókat a legfelsőbb bíróság bírájának tisztségére való kinevezésre javasolják, valamint a jelölteket kinevező hatóságokról és a tanácsadó hatóságokról (pl. bírók) is.

52. ábra: A legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése: javaslattevő és kinevező hatóságok  (*) ( 97 )

AT: javaslat: a Legfelsőbb Bíróság különtanácsa; kinevezés: a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter javaslatára. LU: javaslat és kinevezés: Cour supérieure de justice. DE: javaslat: a Richterwahlausschuss (a 16 szövetségi állam igazságügyi miniszteréből és a szövetségi parlament (“Bundestag”) által választott 16 tagból álló bírói választási bizottság) vagy az Igazságügyi Minisztérium; kinevezés: a Richterwahlausschuss, a Präsidialrat tanácsa alapján (a Legfelsőbb Bíróság elnöki tanácsa, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökéből és a bíróság valamennyi bírója által választott bírókból áll, és amely indoklással ellátott véleményt ad mindegyik jelölt személyes és szakmai alkalmasságára vonatkozóan), az igazságügyi miniszter kötelező érvényű hozzájárulásával; a hivatalos kinevezést a köztársasági elnök adja. SK: javaslat: bírósági elnökök vagy az igazságszolgáltatási tanács; kinevezés: az államfő az igazságszolgáltatási tanács javaslatára. SE: javaslat: a bírósági javaslattevő testület javaslatokat nyújt be a kormánynak; kinevezés: a kormány. HR: javaslat: a pályázók maguk jelentkeznek a Legfelsőbb Bíróság bírói posztjára vonatkozó versenyeljárásra. EE: javaslat: nyílt versenyvizsga után a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács tanácsadása alapján a Legfelsőbb Bíróság főbírája. A Legfelsőbb Bíróság főbírája előbb a Legfelsőbb Bíróság teljes létszámban meghozott véleményét, valamint a bíróságok igazgatásáért felelős tanács véleményét veszi figyelembe. NL: javaslat: Supreme Court (Legfelsőbb Bíróság); kinevezés: Parliament (Parlament). PL: javaslat: a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács; kinevezés: a köztársasági elnök. RO: nincsen javaslat a kinevezésre: arra a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa által a Nemzeti Bírói Intézeten keresztül elvégzett versenyvizsga alapján kerül sor. CY: a köztársasági elnök adja a kinevezést a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára. EL: javaslat: Igazságügyi miniszter; kinevezés: az igazságszolgáltatási tanács, majd a határozatot végrehajtó elnöki rendelet. BG: nincs javaslat: versenyvizsga-eljárás; kinevezés: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megfelelő kollégiuma. LT: Az ábra a Legfelsőbb Bíróság eljárását tükrözi. A Legfelsőbb Bíróság bíráit a Seimas nevezi ki (javaslat: a köztársasági elnök. A jelölteket a kiválasztással foglalkozó bizottság választja ki. Az Igazságszolgáltatási Tanács is tanácsot ad a köztársasági elnöknek. kinevezés: Parliament (Parlament). . A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság bíráit a köztársasági elnök nevezi ki. LV: javaslat: a bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróság részlegének kötelező érvényű véleménye alapján; kinevezés: a külső jelölteket a Parlament, a bírókat pedig az igazságszolgáltatási tanács nevezi ki. IT: a köztársasági elnök az igazságszolgáltatási tanács (CPGA) javaslatára rendeletet ad ki az Államtanács bíráinak kinevezéséről. FR: A kinevező hatóság a köztársasági elnök, akinek rendelet kiadásával kell formálisan kineveznie a bírókat (az Igazságszolgáltatási Tanács javaslata alapján). BE: javaslat: az Igazságszolgáltatási tanács a Legfelsőbb Bíróság kötelező erejű ajánlása alapján. DK: a Bírói Kinevezési Tanács a Legfelsőbb Bíróság által lefolytatott ellenőrzési eljárást követően javaslatot tesz egy jelöltre vonatkozóan az igazságügyi miniszternek (a hivatalos kinevezést az államfő adja). IE: javaslat: a bírói tisztséget be nem töltő jelölteket a bírói kinevezésekkel foglalkozó tanácsadó testület választja ki és ajánlja a kormánynak a bírói tisztségre alkalmas személyként. a kormány kiválaszthat szolgálatot teljesítő bírákat egy magasabb szintű bírói tisztségre való kinevezésre; kinevezés: Írország elnöke a kormány javaslata alapján. HU: a Kúria elnöke tájékoztatja az OBH (Országos Bírósági Hivatal) elnökét, ha egy bírói poszt betöltetlen. Az OBH elnöke nyilvános pályázati felhívást ír ki a betöltendő bírói posztra. A Kúria illetékes kollégiuma titkos szavazással véleményt alkot minden jelöltről. Ezután 0-20 közötti pontszámot ad a pályázóknak. A Kúria igazságszolgáltatási tanácsa véleményt alkot a jelöltekről, és készségeik, valamint tulajdonságaik pontszámos értékelése alapján rangsorolja őket. A pontszámokat igazságügyminiszteri rendelet határozza meg. A pontszámok azonosak lehetnek minden más, alacsonyabb szintű bírói tisztség pontszámaival. A Kúria elnöke az alábbiak szerint határozhat: a) kinevezheti az első helyre rangsorolt jelöltet. Ha a jelölt korábban még nem volt bíró, a Kúria elnökének meg kell küldenie a pályázatot a köztársasági elnök részére, aki kinevezi a bírót; b) ha a Kúria elnöke a második vagy harmadik helyre rangsorolt jelöltet kívánja kinevezni, ehhez az OBT jóváhagyását kell kérnie. A javaslatban indokolnia kell döntését az OBT felé. A második vagy a harmadik helyre rangsorolt jelölt kizárólag az OBT hozzájárulásával nevezhető ki; c) megsemmisítheti a jelentkezést, ha: nincs elfogadható pályázat, az igazságszolgáltatási tanács megsértette az eljárási szabályokat, a kinevezés összeférhetetlenséget okozna, az igazságszolgáltatási tanács elégtelen indoklást nyújtott, változott a munkaterhelés, a jelentkezési eljárás megindítása óta eltelt időszakban költségvetési problémák merültek fel, vagy a jelentkezési eljárás megindítása óta eltelt időszakban kialakult bizonyos körülmények következtében a jogszabályok szerint pályáztatás nélkül kell betölteni a pozíciót. MT: javaslat: a miniszterelnök az igazságszolgáltatási igazgatással foglalkozó bizottság tanácsadása alapján; kinevezés: az államfő a miniszterelnök javaslatára. ES: kinevezés: az államfő (a király) az igazságszolgáltatási tanács javaslatára.

Az 53. ábra bemutatja, hogy kizárólag a már kinevezett bírók nevezhetők-e ki a legfelsőbb bíróság bírájává, vagy külső jelöltek is, történjen az akár a bírákkal megegyező eljárás, akár speciális, kizárólag a polgári, büntető vagy közigazgatási bíróságok bírájává még nem kinevezett személyeknek szóló eljárás szerint.

53. ábra: A legfelsőbb bíróság bírájává történő kinevezésre pályázó jelöltek státusza (*)

(*) BE: A bíróvá kinevezés minimumkövetelményein túl a Legfelsőbb Bíróság bírájának tisztségére pályázó jelöltnek legalább 15 év szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, melyből az utolsó 10 évnek bírói tapasztalatnak kell lennie. BG: A legfelsőbb semmítőszék/legfelsőbb közigazgatási bíróság bírájának tisztségére pályázó jelöltnek versenyvizsgán kell részt vennie. CZ: A jelöltnek legalább 10 éve jogi tevékenységet kell folytatnia, és magas színvonalú szaktudással, valamint tapasztalattal kell rendelkeznie. DK: A jelöltnek tesztként bizonyítania kell a bírói tisztségre való alkalmasságát azzal, hogy elsőként adja le szavazatát négy ügyben, melyek közül legalább egynek polgári ügynek kell lennie. DE: A bíróvá kinevezés minimumkövetelményein túl a jelöltek kizárólag az alkalmasságuknak, a képzettségüknek és a szakmai teljesítményüknek megfelelően léptethetők elő. EE: A jelöltnek rendelkeznie kell a bírói munkához szükséges képességekkel és személyes tulajdonságokkal, továbbá tapasztalt és elismert ügyvédnek kell lennie. IE: Felsőbíróság (High Court): a jelöltnek legalább 12 év tárgyalóügyvédként vagy jogtanácsosként szerzett tapasztalattal kell rendelkeznie, melyből közvetlenül a kinevezés előtt legalább 2 évnek egybefüggőnek kell lennie. Egy adott személy akkor jogosult a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli bíróság vagy a felsőbíróság bírájának tisztségére való kinevezésre, ha ezen kétéves időszak során: az Európai Unió Bíróságának bírája, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírája, a Nemzetközi Bíróság (NB) bírája, a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) bírája, a nemzetközi háborús bűncselekményeket vizsgáló bíróságokról szóló 1998. évi törvény 2. cikke értelmében vett nemzetközi bíróság bírája volt, és az adott bírói tisztségre való kinevezését megelőzően gyakorló tárgyalóügyvédként vagy jogtanácsosként szerzett tapasztalatot. EL: Legalább 15 év szolgálati idő mind első, mind másodikfokú bíróságokon, a feladatok kiváló ellátásával. ES: Végzettség, kor és érdemek. FR: Nem nevezhető ki olyan jelölt, aki nem rendelkezik másik vezető pozícióban szerzett tapasztalattal, melyet azután szerzett, hogy Conseiller référendaire-ként szolgált a Legfelsőbb Bíróságon, és a semmítő technika elsajátításához szükséges képzés miatt legalább 3 éven keresztül kellett betöltenie ezt a szerepkört. HR: Minimum 15 év igazságügyi tisztviselői, ügyvédi vagy közjegyzői tapasztalat szükséges; a jelölt lehet egyetemi jogászprofesszor (a jogi vizsga sikeres letételét követően legalább 15 év szakmai tapasztalattal); vagy elismert ügyvéd, aki sikeresen letette a jogi vizsgát, és legalább 20 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, aki egy adott jogterületen végzett szakmai munkásságával, valamint szakmai publikációk és tanulmányok közzétételével bizonyította szaktudását. IT: Az egyetemi jogászprofesszorok és a 15 év szolgálati idővel rendelkező ügyvédek rendkívüli érdemeik alapján nevezhetők ki. Az Államtanács bíróit a vezető beosztású tisztviselők közül nevezhetik ki. CY: Legalább 12 év tapasztalat (beleértve minden, bármilyen bírói álláshelyen töltött szolgálati időt), valamint kiváló morális mérce szükséges. LV: 40. életévét betöltött személy. Első vagy másodfokú bíró, aki: legalább 10 év bírói tapasztalattal rendelkezik, és akiről a Legfelsőbb Bíróság részlege kedvező véleményét alakított ki; legalább 15 év, felsőoktatási intézményben jogi szakterületen betöltött oktatói pozícióban, felesküdött ügyvédként vagy ügyészként töltött szolgálati idővel rendelkezik, sikeresen letette a képesítő vizsgát, és akiről a Legfelsőbb Bíróság részlege kedvező véleményét alakított ki; az Alkotmánybíróság, egy nemzetközi bíróság vagy egy nemzetek feletti bíróság bírájának tisztségét betöltő személy, akiről a Legfelsőbb Bíróság részlege kedvező véleményét alakított ki. LT: Bíró, vagy jogtudományi doktori fokozattal, valamint legalább 10 éves bírói vagy (és) jogi szakterületen szerzett pedagógiai munkatapasztalattal rendelkező személy. LU: Legalább a 35. életévét betöltött bíró, aki legalább 7 év tapasztalattal rendelkezik. HU: Különleges eljárás: Az Alkotmánybíróság tagjai – saját döntésük alapján – bíróvá válhatnak, és az Alkotmánybíróság elhagyását követően automatikusan a Legfelsőbb Bíróság bírájává válnak. Rendes eljárás: A már kinevezett bírók esetében az eljárás hasonlít a bármely más bírói tisztségre vonatkozó jelentkezési eljáráshoz, bár a gyakorlatban a jelöltek jellemzően komolyabb bírói tapasztalattal rendelkező vezető bírák. Ha a jelölt korábban még nem volt bíró, a Kúria elnökének meg kell küldenie a pályázatot a köztársasági elnök részére, aki kinevezi a bírót. MT: 12 év ügyvédi tapasztalat NL: Jelentős, a jogi szakmában szerzett tapasztalat, és legalább egy jogi területen kimagasló szaktudás. AT: A bíróvá kinevezés követelményein kívül nincs konkrét hivatalos követelmény. Általában kizárólag fellebbviteli bírósági bírák, illetve a fellebbviteli bírósági vagy legfelsőbb bírósági főügyészek kerülnek kinevezésre. PL: Lengyelországban jogi szakterületen felsőfokú végzettséget és mesterfokozatot szerzett személy; aki legalább 10 éven keresztül bírói, főügyészi, elnöki, alelnöki vagy (a Lengyelországi Jogtanácsosi Irodában) főtanácsadói feladatkört töltött be, vagy legalább 10 évig dolgozott ügyvédként, jogtanácsosként vagy közjegyzőként; nem állt a Nemzeti Emlékezet Intézetéről és a lengyel nemzet ellen elkövetett bűncselekmények feltárására létrehozott bizottságról szóló törvényben felsorolt biztonsági hatóságok szolgálatában, nem dolgozott azoknak, és nem volt azok munkatársa; vagy a jogtudomány területén habilitált doktori címmel és valamely lengyel felsőoktatási intézményben, a Tudományos Akadémián, egy kutatóintézetben vagy más oktatási intézményben szerzett munkatapasztalattal rendelkező személy. PT: Másodfokú bíró, aki jelentkezett a nyilvános pályázati felhívásra. RO: A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának bírósági részlege által megszervezett versenyvizsga azok között a bírók között, akik az előző 3 évben bírói tisztséget töltöttek be a fellebbviteli bíróságokon, a legutóbbi három értékelésükön „kiváló” értékelést kaptak, az elmúlt három évben nem indult velük szemben fegyelmi intézkedés, és legalább 18 év bírói szolgálati idővel rendelkeznek. SI: A bíróvá kinevezés általános követelményeit teljesítő személy, aki legalább 15 éven keresztül sikeresen ellátott igazságszolgáltatási feladatkört, vagy legalább 20 év, a jog területén a jogi államvizsga sikeres teljesítése után szerzett munkatapasztalattal rendelkezik. Emellett a jogtudomány területével foglalkozó egyetemi docens is megválasztható a Legfelsőbb Bíróság bírájává. SK: Jogi szakmai vizsga, valamint a bíróvá kinevezéshez szükséges valamennyi bírói kompetencia megléte, továbbá legalább 15 év jogi szakmai tapasztalat (ügyvéd, bíró, tudományos szakember stb.). FI: A jelöltnek a bíróságon vagy más tisztségben végzett szolgálata során bizonyítania kellett, hogy rendelkezik az adott szakterületre vonatkozó szaktudással és a betöltendő tisztség feladatainak sikeres ellátásához szükséges személyes tulajdonságokkal. SE: A Legfelsőbb Bíróság bíráivá különféle, különböző jogi szakmákban szerzett tapasztalattal rendelkező ügyvédeket neveznek ki, akik így kiegészítik egymást.

Az 54. ábra bemutatja a végrehajtó hatalom és a parlament hatáskörét a legfelsőbb bíróság bíráinak a javaslattevő hatóságok (pl. az igazságszolgáltatási tanács vagy a bíróság) által benyújtott javaslat alapján való kinevezése terén. Az oszlop mérete attól függ, hogy a végrehajtó hatalmom vagy a parlament megtagadhatja-e a legfelsőbb bíróság bírójának posztjára pályázó jelölt kinevezését, csak a javasolt jelöltek közül választhat-e, vagy más olyan jelölteket is kiválaszthat és kinevezhet, akiket esetleg nem az illetékes hatóság javasolt. Egy jelölt kinevezésének elmaradása esetén fontos biztosítékot jelent az indokolási kötelezettség ( 98 ) és a határozat bírósági felülvizsgálatának lehetősége ( 99 ).

54. ábra: A legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése: a végrehajtó hatalom és a parlament hatásköre (*)

(*) DK: Az igazságügyi kinevezésekkel foglalkozó tanács minden bírósági kinevezés esetén betöltendő tisztségenként egy jelöltet javasol az igazságügyi miniszternek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével. DE: A Miniszternek indoklást kell adnia, amennyiben megtagadja a bírói választási bizottság határozatához való hozzájárulását, vagy hozzájárulását adja egy, a Legfelsőbb Bíróság elnökéből és a bíróság valamennyi bírója által választott bírókból álló Präsidialrat (a Legfelsőbb Bíróság elnöki tanácsa, a továbbiakban a Präsidialrat) által alkalmatlannak minősített személy megválasztásához. IE: Az ábra a kormány hatáskörét tükrözi. Az Alkotmány 13.9. cikke értelmében az elnök kizárólag a kormány javaslata alapján gyakorolhatja a kinevezési hatáskörét (ez tehát alkotmányos követelmény, nem pedig gyakorlat). EL: köztársasági elnök elnöki rendeletet ad ki az igazságügyi miniszter javaslatára, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács kötelező erejű határozata alapján. IT: (a büntető- és polgári ügyeket tárgyaló) Legfelsőbb Semmítőszék: a bírákat az igazságszolgáltatási tanács nevezi ki. IT: (a közigazgatási ügyeket tárgyaló) Államtanács: a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki az igazságszolgáltatási tanács (CPGA) javaslata alapján, azonban semmilyen mérlegelési jogkörrel sem rendelkezik e tekintetben. CY: A Legfelsőbb Bíróság bírájának kinevezésekor a köztársasági elnöknek nincs arra vonatkozó alkotmányos vagy jogi kötelezettsége, hogy elfogadja a Legfelsőbb Bíróság véleményét, azonban rendszerint így tesz. HU: A köztársasági elnök és a parlament a javaslatok alapján folytatja az eljárást. A Kúria elnöke megsemmisítheti a jelentkezést. MT: A bemutatott hatóság a miniszterelnök. AT: Az alkotmány értelmében a Legfelsőbb Bíróság ajánlásai nem kötelező érvényűek. Általános gyakorlat azonban, hogy csak a Legfelsőbb Bíróság által javasolt jelölteket nevezik ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökét illetően a köztársasági elnök elutasíthatja az igazságügyi miniszter által javasolt jelöltet, de nem nevezhet ki olyan személyt, akit nem javasoltak. LU: E tekintetben nincsen jogilag kötelező erejű szöveg, de a kinevező hatóság még soha nem utasította el a Bíróság által javasolt jelölt kinevezését. SK: Nem fordult még elő, hogy ha egy jelölt nem került kinevezésre a Legfelsőbb Bíróság bírájának elnökének tisztségére, a kinevező hatóságnak/szervnek indoklást kellett volna adnia a jelöltnek. HR: Az igazságszolgáltatási tanács határozhat úgy, hogy nem nevez ki egy adott jelöltet a Legfelsőbb Bíróság bírájának. Kizárólag a Legfelsőbb Bíróság bírájának tisztségére pályázó jelölt nyújthat be fellebbezést vagy kérelmezhet felülvizsgálatot, amennyiben nem kerül kinevezésre. ES: A kinevező hatóságként eljáró államfő (a király) köteles követni az igazságszolgáltatási tanács javaslatát a bírói kinevezések és előléptetések tekintetében. A király tehát nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel és nem köteles megindokolni a döntést. A király döntése királyi rendelet formájában közzétételre kerül a Hivatalos Lapban, és nem támadható meg. A fellebbezés a tanács előző, a jelöltet bírói kinevezésre vagy előléptetésre javasló határozatával szemben nyújtható be, előbb közigazgatási fellebbezés (melyről a tanács plenáris ülése határoz), majd a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiuma előtt kezdeményezett bírói felülvizsgálat útján. PL: A köztársasági elnököt nem kötelezi arra semmilyen jogszabály, hogy indoklást adjon valamely bíró ki nem nevezése esetén, ahogy arra sem, hogy kinevezze a tanács által javasolt jelöltet. Előjogainak gyakorlását nem kell indokolnia, és nincs meghatározva az előjogai gyakorlására vonatkozó időszak sem.

– Az EU-ban a nemzeti ügyészségének működésével kapcsolatos biztosítékok –

Az ügyészség kiemelt szerepet tölt be a büntető igazságszolgáltatási rendszerben, valamint a tagállamok közötti büntetőügyekben folytatott együttműködésben. A nemzeti ügyészség megfelelő működése alapvető fontosságú a bűnözés – beleértve a gazdasági és pénzügyi bűncselekményeket, mint például a pénzmosást és a korrupciót – elleni hatékony küzdelem érdekében. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat ( 100 ) értelmében az ügyészi hivatal akkor tekinthető tagállami igazságügyi hatóságnak az európai elfogatóparancs kiadása és végrehajtása alkalmazásában, ha önállóan járhat el, anélkül, hogy ki lenne téve annak a kockázatnak, hogy konkrét ügyben közvetlenül vagy közvetetten valamely konkrét utasítást vagy útmutatást adjon számára a végrehajtó hatalom, például az igazságügyi miniszter ( 101 ).

A nemzeti ügyészségek megszervezése Unió-szerte eltérő, és nincs egységes modell valamennyi tagállam számára. Ugyanakkor széles körben elterjedt az a tendencia, hogy egy függetlenebb ügyészség létezik, nem pedig egy, a végrehajtó hatalomnak alárendelt vagy ahhoz kapcsolódó szervezet ( 102 ). Az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE) szerint a demokratikus állam egyik pillére a hatékony és autonóm ügyészség, amely elkötelezett a jogállamiság és az emberi jogok védelme iránt az igazságszolgáltatásban ( 103 ). A nemzeti igazságszolgáltatási rendszer modelljétől vagy az annak alapjait jelentő jogi hagyománytól függetlenül az európai normák megkövetelik, hogy a tagállamok hatékony intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy az ügyészek megfelelő jogi és szervezeti feltételek mellett ( 104 ), indokolatlan beavatkozás nélkül ( 105 ) tudják ellátni szakmai kötelességeiket és feladataikat. Különösen, ha a kormány általános jellegű utasítást ad – például a bűnügyi szakpolitikával kapcsolatban –, az ilyen utasításokat írásban kell megadni és megfelelő módon közzé kell tenni ( 106 ). Amennyiben a kormány hatáskörrel rendelkezik arra, hogy egy konkrét ügyben vádemelésre utasítást adjon, az ilyen utasításoknak megfelelő garanciákkal kell rendelkezniük ( 107 ). Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2000. évi ajánlása szerint a vádemelés elutasítására vonatkozó utasításnak alapvetően tilosnak vagy kivételesnek kell lennie, és külön biztosítékoknak kell vonatkozniuk rá ( 108 ). Az érdekelt felek (köztük a sértettek) számára lehetővé kell tenni, hogy megtámadhassák a büntetőeljárást megszüntető ügyészi határozatot ( 109 ). Ez az ügyészek elszámoltathatóságát is biztosítja ( 110 ).

Az ügyészségek az egyes tagállamokban való autonómiájának bemutatásához az alábbi ábrák áttekintést adnak az ügyészségeken belüli felettesi jogkörökről, valamint az ügyész által meghozott, az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálatának lehetőségéről. Ezek az adatok nem értékelik az ügyészségek hatékony működését, ami kvalitatív, az egyes tagállamok sajátos körülményeit figyelembe vevő értékelést igényelne.

Az 55. ábra a legfőbb ügyész az alacsonyabb rangú ügyészek feletti, az alábbiakra vonatkozó főbb irányítási hatásköreit mutatja be:

1. általános iránymutatás nyújtása az ügyészségi szakpolitikára vonatkozóan;

2. egyedi ügyekben vádemelésre vonatkozó utasítások adása;

3. ügyészek értékelése;

4. ügyészek előléptetése;

5. az adott ügyészhez rendelt egyedi ügy elvétele (ügy áttétele);

6. az ügyésszel kapcsolatos fegyelmi intézkedésről való döntés; valamint

7. az ügyészek hozzájárulásuk nélküli áthelyezése.

Ezeken a kiválasztott fő irányítási hatáskörökön túlmenően a legfőbb ügyész vagy más hatóságok rendelkezhetnek további hatáskörökkel is a nemzeti ügyészségek felett ( 111 ). Megjegyzendő, hogy más hatóságoknak lehet szerepe a fenti irányítási hatáskörökben (pl. a fegyelmi bíróságok határozhatnak bizonyos fegyelmi intézkedésekről)( 112 ).

55. ábra: A legfőbb ügyész irányítási hatáskörei (*) (Forrás: az Európai Bizottság és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport)

(*) Az ábra a tagállamokat földrajzi neveik saját nyelvi elnevezésén alapuló betűrendben tünteti fel. BE: Az ügyész számára az eljárás megindításának elrendelésére vonatkozó jogot a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv írja elő. CZ: csak a legfőbb ügyészségen belül és a felső szintű ügyészség felé áll jogában utasításokat adni egyedi ügyekben. EL: A főügyész jogosult általános iránymutatást és ajánlásokat intézni az ország összes ügyészéhez a véleménye megfogalmazásához és kinyilvánításához kapcsolódó kötöttségek nélkül. ES: A legfőbb ügyész belső utasításokat, valamint a szolgálathoz és az ügyészi feladatok ellátásához szükséges utasításokat ad, amelyek lehetnek általánosak vagy konkrét kérdésekkel kapcsolatosak. A hozzájárulás nélküli áthelyezés kizárólag nagy munkateherrel járó ügyek esetében lehetséges. IT: A fellebbviteli bíróság főügyészek jogosultak arra, hogy az intézkedés elmulasztása esetén elvegyenek egy egyedi ügyet; ezenfelül beszerezhetnek adatokat és információkat a körzeti ügyészségektől, és megküldhetik azokat a semmítőszék főügyészének annak érdekében, hogy ellenőrizzék az ügyészségek helyes és egységes működését, valamint a szabályszerű eljárásra vonatkozó szabályok betartását. Törvényi előírás alapján a semmítőszék főügyészének feladata a Maffiaellenes Nemzeti Igazgatóság felügyelete; ő felel továbbá a két vagy több területi ügyészség közötti hatásköri vagy illetékességi összeütközések feloldásáért. CY: A kisebb fegyelmi vétségek esetében a legfőbb ügyész hoz határozatot. A súlyos fegyelmi vétségek esetén a legfőbb ügyész nem szankciókat javasol, hanem fegyelmi intézkedések kezdeményezését javasolja a Közszolgálati Bizottságnak. LT: Ami az egyedi ügyekkel kapcsolatos utasításokat illeti, a legfőbb ügyész nem adhat utasítást a döntés meghozatalára vonatkozóan; az ügyészek előléptetéséről a legfőbb ügyész határoz az ügyészek kiválasztásával foglalkozó testület vagy a főügyész kiválasztásával foglalkozó testület megállapításai alapján; a fegyelmi intézkedésekről szóló határozatokat a legfőbb ügyész hozza meg az ügyészek etikai bizottságának vagy a belső vizsgálatokért felelős bizottság megállapításai alapján. A legfőbb ügyész nem távolíthatja el az ügyészt a tárgyalást megelőző nyomozásból. LU: A legfőbb ügyész utasíthatja az ügyészséget egy adott ügyben a vádemelésre (de nem utasíthat a büntetőeljárás megszüntetésére). Ami az ügyészek előléptetését illeti, az előléptetést kedvező vélemény esetén az államügyész/a legfőbb ügyész javasolja a végrehajtó hatalmi ágnak, és a jelölést az államfő írja alá. AT: A legfőbb ügyész hatáskörei nem terjednek ki az ügyészség közvetlen irányítására, ahogy azt az ábra is mutatja. Az ügyészeket a négy ügyészből álló független személyzeti bizottság értékeli. PL: A legfőbb ügyész egyben az igazságügyi miniszter is. RO: A legfőbb ügyész áthelyezhet egyedi ügyeket az egyik ügyészségről egy más ügyészségre, és általános iránymutatást adhat ki az ügyészségi szakpolitikára vonatkozóan a nyomozások egységes megközelítésének biztosítása érdekében. SI: Mind a legfőbb ügyész, mind az államügyész rendelkezhet az ügyészségi szakpolitikákkal kapcsolatos általános iránymutatás kiadására és egy ügyészhez rendelt egyedi ügy elvételére vonatkozó hatáskörrel.

Az 56. ábra a felettes ügyészeknek az alacsonyabb rangú ügyészek feletti, az alábbiakra vonatkozó főbb irányítási hatásköreinek tényszerű áttekintését mutatja be:

1)egyedi ügyekben vádemelésre vonatkozó utasítások adása;

2)bármilyen magánindítvánnyal, információval vagy jelentéssel kapcsolatos nyomozás lefolytatására (vagy le nem folytatására) irányuló határozat megváltoztatása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése;

3)egy folyamatban lévő nyomozás megszüntetését eredményező határozat megváltoztatása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése;

4)az eljárás megindítását/megszűnését eredményező határozat megváltoztatása, módosítása vagy hatályon kívül helyezése; valamint

5)az adott ügyészhez rendelt egyedi ügy elvétele (ügy áttétele).

Ezeken a kiválasztott fő irányítási hatáskörökön túlmenően a felettes ügyészek rendelkezhetnek további, a fentiekben fel nem sorolt hatáskörökkel is.

56. ábra: A felettes ügyészek irányítási hatáskörei (*) (Forrás: az Európai Bizottság és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport)

(*) FR: A felettes ügyészek utasításokat adhatnak egy eljárás megszüntetésének (classements sans suite) megtámadása esetén. IT: Az ügy elvételének indokoltnak kell lennie, és az erre vonatkozó döntést írásban kell kiadni. LT: A felettes ügyész nem rendelkezik a meghozandó eljárási határozat típusával kapcsolatos utasítások kiadására vonatkozó hatáskörrel. A felettes ügyész nem távolíthatja el az ügyészt a tárgyalást megelőző nyomozásból. NL: Ami az egyedi ügyek esetében adott utasításokat illeti, a törvény jogalapot biztosít a felettes ügyészek számára az általános vagy konkrét utasítások kiadására. Ezek témáját (pl. konkrét esetek) a jog nem határozza meg. Ezért általában ügyészségi egységenként eltérő a gyakorlat a felettes ügyészek által konkrét esetekben adott utasítások tekintetében.

Az 57. ábra bemutatja azokat a hatóságokat, amelyek döntést hoznak a valamely ügyész által meghozott, egy adott ügyben az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálata iránti kérelemről. Megmutatja, ki ellenőrzi az egyes ügyészek munkáját, amelynek hatása van az ügyészség működésére is. Az európai előírások szerint az eljárás megszűnését eredményező határozat problémát okoz az ügyészek elszámoltathatósága tekintetében, emiatt pedig fontos a jogorvoslati lehetőség( 113 ). Egyes tagállamokban ezt a határozatot különböző hatóságok vizsgálják felül: vagy a felettes ügyészek (beleértve adott esetben a legfőbb ügyészt), vagy egy bíróság, vagy pedig más hatóságok (Ombudsman, igazságügyi biztos). Más tagállamokban a határozatot nem lehet felülvizsgálni. Ahol létezik ilyen felülvizsgálat, azt a feltételezett áldozatok kérvényezhetik, vagy a felettes ügyészek indíthatják meg saját kezdeményezésre. Egyes tagállamokban a felettes ügyész a felülvizsgálat tárgyában hozott határozata felülvizsgálat tárgyát képezheti. Az ábra nem mutatja be a magánvádas eljárás megindításához való jogot, mely eljárás keretében a magukat bűncselekmény áldozatának tekintők a büntetőbíróság előtt őket képviselő magánügyvéd megbízásával magánvádlóként folytathatják a büntetőeljárást (erre Belgiumban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovéniában, Finnországban és Svédországban van lehetőség)( 114 ).

57. ábra: Valamely ügyész az eljárás megszűnését eredményező határozatát felülvizsgáló hatóság (*) (Forrás: az Európai Bizottság és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport)

(*) BG: Az ügyész dönti el, hogy teljesülnek-e az előzetes döntéshozatali eljárás megindításához szükséges jogszabályi követelmények. Amennyiben nem, az ügyész kiad egy, az előzetes döntéshozatali eljárás megindítását megtagadó rendeletet (a vizsgálat megindításának megtagadása). Ezzel az elutasítással szemben kizárólag a magasabb rangú ügyészségnél nyújtható be fellebbezés, kivéve a legfőbb ügyésszel vagy helyetteseivel szembeni vizsgálat megindításának ügyész általi megtagadását, melynek bírósági felülvizsgálatát a Szakosított büntetőbíróság végzi el. Bíróság. Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatását követően az ügyész megszüntetheti azt, vagy bíróság elé viheti az ügyet (az eljárást megindító határozat). A valamely áldozattal szemben elkövetett bűntényekkel kapcsolatos büntetőeljárás meg nem indításáról szóló rendelettel szemben 7 napon belül nyújtható be fellebbezés a bíróság előtt. A határidő letelte után már csak a magasabb rangú ügyészségnél nyújtható be fellebbezés a határozattal szemben. Áldozat nélküli bűncselekmények esetén az eljárás megszűnését eredményező határozatot kizárólag a magasabb rangú ügyészség vonhatja vissza hivatalból, bejelentés vagy saját kezdeményezés alapján. DE: A határozatokat a legfőbb ügyész vizsgálhatja felül. Ezenkívül az áldozat a regionális felsőbírósághoz fordulhat, ha a legfőbb ügyész jóváhagyja az eljárás megszűnését eredményező határozatot. EE: Áldozat nélküli bűncselekmények esetében nem érvényes. Az áldozatok fellebbezést nyújthatnak be a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat ellen az ügyészségen. Az ügyészség büntetőeljárás meg nem indítására vagy megszüntetésére vonatkozó határozatával szemben a Legfőbb Ügyészségen nyújtható be fellebbezés. A Legfőbb Ügyészség határozatával szemben a körzeti bíróságnál nyújtható be fellebbezés. ES: Az eljárás megindításának elutasításával szemben kizárólag a kérelmező személy nyújthat be felülvizsgálati kérelmet az értesítést követő három napon belül. A felülvizsgálati határozat által érintett vádlottak hagyományos fellebbezéssel élhetnek a fellebbezés által érintett végzésről szóló értesítést vagy a felülvizsgálati kérelemről hozott határozatot követő 5 napon belül. FR: A legfőbb ügyész felülvizsgálhatja az ügyész által az áldozat kérelmével kapcsolatban meghozott, az eljárás megszűnését eredményező határozatot, de az áldozat is panaszt tehet a vizsgálóbírónál. HR: Áldozat nélküli bűncselekmények esetén amennyiben a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (USKOK) elutasítja a bejelentést, a bűnügyi bejelentést benyújtó intézmény/személy felülvizsgálatot kérelmezhet az USKOK kollégiuma, majd az államügyészség (DORH) előtt. Az áldozat az illetékes bíróságnál kezdeményezhet magánvádas eljárást. CY: Amennyiben a legfőbb ügyész az eljárás megszűnését eredményező határozatot hoz (a rendelkezésre álló bizonyítékok, valamint az ügyvédi iroda ügyvédeinek ajánlásai alapján), ezt a határozatot kizárólag a legfőbb ügyész változtathatja meg. IE: Az áldozat az eljárás megszűnését eredményező határozat indoklását és felülvizsgálatát is kérelmezheti; ez utóbbit Írország legfőbb ügyészének hivatalán belül az áldozatokkal foglalkozó osztály egyik ügyvédje végzi el. Az áldozat nélküli bűncselekmények esetén az An Garda Síochána kérelmezheti az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálatát, melyet Írország legfőbb ügyészének hivatalán belül az irányítási osztály egyik rangidős ügyvédje végez el. LT: A büntetőeljárást megelőző nyomozást folytató tisztviselő kizárólag a tárgyalást megelőzően eljáró nyomozati hatóság vezetőjének hozzájárulásával hozhat meg a büntetőeljárást megelőző nyomozás meg nem indítását eredményező határozatot. A büntetőeljárást megelőző nyomozás meg nem indítását eredményező határozatot 24 órán belül meg kell küldeni az ügyésznek, aki 10 napon belül ellenőrzi a határozatot. Az ügyész elutasító határozata ellen a bíróságnál lehet fellebbezni. A büntetőeljárást megelőző nyomozást folytató tisztviselő határozatával szemben szintén az ügyésznél nyújtható be fellebbezés. Elutasítás esetén az ügyész határozata ellen a bíróságnál lehet fellebbezni. A bíró határozatával szemben ismét fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bíróságnál. MT: A bűncselekmények miatti büntetőeljárások lefolytatása a rendőrség hatásköréből a legfőbb ügyészség hatáskörébe kerül át. 2020 októberében a legfőbb ügyész átvette a büntetőeljárást megindító határozat meghozatalának, valamint bizonyos súlyos bűncselekmények esetén a büntetőeljárások alsóbb szintű bíróságok előtti megindításának hatáskörét. Az átállás a tervek szerint 2024 végére fog végbemenni. A 2020 októberében hatályba lépő rendelet előírja az eljárás megszűnését eredményező határozatok jogellenesség vagy észszerűtlenség alapján történő, a legfőbb ügyész általi felülvizsgálatát (a polgári bíróságok előtt). Abban az esetben, ahol a büntetőeljárás megindítása és lefolytatása a rendőrfőkapitány hatásköre, lehetőség van bírósági jogorvoslatra a Court of Magistrates (törvényszék) előtt. AT: A felülvizsgálatot az áldozat, vagy – bizonyos esetekben (többek között az áldozat nélküli súlyos bűncselekmények esetén) – a jogi védelméért felelős biztos kezdeményezheti. PT: Valamely ügyész által meghozott, az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálható egy önálló eljárási szakasz, az instrução (az eljárás ismételt megindítása) keretében, amely kifejezetten a vádemelésről vagy a nyomozás megindításáról szóló határozat bírósági jóváhagyására irányul. Az eljárás ismételt megindítását egy „assistente” kérelmezheti – amennyiben az eljárás nem függ magánvádas eljárástól – az ügyészség által figyelembe nem vett tények alapján. Az ügyész által meghozott, az eljárás megszűnését eredményező határozatot az ügyész közvetlen felettese vizsgálhatja felül a vizsgálat megindítására vonatkozó kérelmezési határidő lejártát követő 20 napon belül. Ebben az esetben az ügyész közvetlen felettese saját kezdeményezésre vagy kérésre határozhat vádemelésről vagy a nyomozás lefolytatásáról. RO: A felettes ügyész (hivatalból) felülvizsgálhat bármely, az eljárás megszűnését eredményező határozatot; a nyomozás újraindításáról szóló határozatot a bírónak meg kell erősítenie. Bárki, akinek jogos érdekeire hatást gyakorol az eljárás megszűnését eredményező határozat, panaszt tehet az előkészítő kamara illetékes bírójánál. Áldozat nélküli bűncselekmények esetén a felettes ügyész felülvizsgálhatja az eljárás megszűnését eredményező határozatot. FI: Bárki panaszt tehet egy adott határozattal szemben a legfőbb ügyésznél, az igazságügyi biztosnál vagy a parlamenti ombudsmannál. SI: Az államügyészek nem utasíthatnak el bizonyos bűncselekményekkel kapcsolatos magánindítványokat az államügyészség vezetőjének ellenjegyzése nélkül. Az államügyészek tájékoztatják a büntető feljelentést benyújtó magánszemélyek és állami hatóságok bizonyos meghatározott kategóriáit (beleértve a pénzügyi információs egységet is) az elutasítási szándékukról és annak indoklásáról, valamint lehetőséget biztosítanak a számukra hogy véleményezzék ezeket az indokokat. A magánindítvány elutasításáról szóló határozat a meghozatalakor jogerőssé válik, de a sérelmet szenvedő fél (magánvádas) eljárást indíthat meg. SE: A határozat nyilvános. A bűncselekmény áldozata, valamint a gyanúsított is kérelmezhet felülvizsgálatot. A kérelmet a határozatot meghozó ügyész bírálja el. Új bizonyíték vagy körülmények esetén az ügyész dönthet úgy, hogy intézkedéseket tesz. Amennyiben nem áll rendelkezésre új információ, a Fejlesztési Központ határoz a felülvizsgálatról.

– Az ügyvédi kamarák és az ügyvédek függetlensége az EU-ban –

Az ügyvédek és azok szakmai szövetségei alapvető szerepet játszanak az alapvető jogok védelmének biztosításában és a jogállamiság megerősítésében. Egy méltányos igazságszolgáltatási rendszerhez elengedhetetlen, hogy az ügyvédek szabadon végezhessék tanácsadási és képviseleti tevékenységüket. Az ügyvédek szabad foglalkozás keretében végzett tevékenysége és az ebből eredő felhatalmazás segíti a függetlenségük fenntartását, továbbá az ügyvédi kamarák is fontos szerepet játszanak az ügyvédek függetlenségének biztosításában. Az európai normák megkövetelik többek között az ügyvédi szakma szabad gyakorlását és az ügyvédi kamarák függetlenségét, valamint meghatározzák az ügyvédekkel szembeni fegyelmi eljárások alapelveit ( 115 ).

58. ábra: Az ügyvédi kamarák és az ügyvédek függetlensége, 2020 (*) (forrás: Európai Bizottság a CCBE-vel( 116 ))

(*) Elérhető maximális pontszám: 9 pont. Az ügyvéd-ügyfél kapcsolat bizalmasságára vonatkozó garanciákkal kapcsolatos kérdésre 0,5 pontot adtunk a négy forgatókönyv (az ügyvéd birtokában álló elektronikus adatok átkutatása és lefoglalása, az ügyvéd telephelyének átkutatása, az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció lehallgatása, az ügyvéd megfigyelése a telephelyén) közül mindegyik teljes mértékben lefedettre. Minden más, maradéktalanul teljesülő kritériumért 1 pontot adtunk. A kapott pontokat kettővel elosztottuk ott, ahol a kritérium nem teljesült maradéktalanul.

3.3.3. A bírói függetlenségre vonatkozó összegzés A bírói függetlenség alapvető eleme egy hatékony igazságszolgáltatási rendszernek. Alapvető fontosságú a jogállamiság elvének megóvásához, a peres eljárások tisztességességének és a polgárok, vállalkozások jogrendszerbe vetett bizalmának megőrzéséhez. Ezért minden igazságügyi reformnak tiszteletben kell tartania a jogállamiságot, és meg kell felelnie az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó európai normáknak. Az eredménytábla bemutatja a lakosság és a vállalatok körében az igazságszolgáltatás érzékelt függetlenségének alakulását. Ez a kiadás ezen túlmenően bemutat bizonyos, a legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezésére vonatkozó mutatókat, továbbá áttekintést ad az ügyészségeken belüli felettesi jogkörökről, valamint az ügyész által meghozott, az eljárás megszűnését eredményező határozat felülvizsgálatának lehetőségéről. A strukturális mutatók önmagukban nem teszik lehetővé a tagállami bíróságok függetlenségéről következtetés levonását, hanem olyan lehetséges elemeket képviselnek, amelyeket az ilyen elemzés kiindulópontjának lehet tekinteni. ·A 2021. évi eredménytábla a polgárok (Eurobarométer) és a cégek (Eurobarométer) körében végzett felmérések alapján ismerteti az érzékelt függetlenség alakulását: -A hatodik alkalommal bemutatott, a lakosság körében végzett Eurobarométer-felmérés (48. ábra) azt mutatja, hogy a tagállamok több mint kétharmadában javult a függetlenség érzékelése 2016-hoz képest. A lakosság által érzékelt függetlenség javult azon tagállamok több mint háromötödében, amelyek az ötéves időszakban különös kihívásokkal szembesülnek. A tavalyi évhez viszonyítva azonban a lakosság által érzékelt függetlenség csökkent az összes tagállam majdnem felében, és azon tagállamok körülbelül felében, amelyek speciális kihívásokkal szembesülnek, néhány tagállamban pedig továbbra is különösen alacsony az érzékelt függetlenség szintje. -A hatodik alkalommal bemutatott, a cégek körében végzett Eurobarométer-felmérés (49. ábra) azt mutatja, hogy a tagállamok több mint felében javult a függetlenség érzékelése 2016-hoz képest. A tavalyi évhez viszonyítva azonban a cégek által érzékelt függetlenség csökkent a tagállamok több mint felében (az előző évhez képest ez volt a helyzet a többi tagállam három harmada esetében), valamint a kihívásokkal küzdő tagállamok körülbelül háromötödében. Néhány tagállamban az észlelt függetlenség szintje továbbra is különösen alacsony. -A bírósági és a bírói függetlenség érzékelt hiányának okaként leggyakrabban a kormány és a politikusok beavatkozását vagy nyomásgyakorlását jelölték meg, amelyet a gazdasági vagy egyéb sajátos érdekeket szolgáló nyomásgyakorlás követett. Az előző évekhez képest mindkét ok figyelemre méltó maradt számos olyan tagállamban, ahol az érzékelt függetlenség nagyon alacsonynak tekinthető (50. és 51. ábra). -A bíróságok és a bírák érzékelt megfelelő függetlenségének okai között a cégek és a polgárok közel kétötöde (az összes válaszadó 43 %-a, illetve 38 %-a) nevezte meg a bírák jogállása és helyzete által nyújtott biztosítékokat. ·Az 52–54. ábra valamennyi tagállamban bemutatja a legfelsőbb bíróság bírájává való kinevezéssel kapcsolatos helyzetet. Az 52. ábra áttekintést ad azokról a hatóságokról, amelyek jelölteket javasolnak a legfelsőbb bíróság bírájának tisztségére való kinevezésre, valamint a jelölteket kinevező hatóságokról is. Az 53. ábra bemutatja, hogy kizárólag a már kinevezett bírók nevezhetők-e ki a legfelsőbb bíróság bírájává, vagy külső jelöltek is, történjen az akár a bírákkal megegyező eljárás, akár speciális, kizárólag a polgári, büntető vagy közigazgatási bíróságok bírájává még nem kinevezett személyeknek szóló eljárás szerint. Az 54. ábra bemutatja a végrehajtó hatalom és a parlament hatáskörét a legfelsőbb bíróság bíráinak a javaslattevő hatóságok által benyújtott javaslat alapján való kinevezése terén. ·Az 55–57. ábra bemutatja az ügyészségek belső működésének és felülvizsgálatának első áttekintését. Az 54. és az 55. ábra a felettes ügyészek, köztük a legfőbb ügyész az alacsonyabb rangú ügyészek feletti irányítási hatásköreit mutatja be. Az 56. ábra bemutatja a valamely ügyész által meghozott, egy adott ügyben az eljárás megszűnését eredményező határozattal kapcsolatos biztosítékokat. ·Az 58. ábrán látható, hogy bár bizonyos tagállamokban a végrehajtó hatalom rendelkezik felügyeleti hatáskörrel az ügyvédi kamara felett, az ügyvédek függetlensége általában biztosított, ez pedig lehetővé teszi a számukra, hogy szabadon végezhessék tanácsadási és képviseleti tevékenységüket.

   4.    KÖVETKEZTETÉSEK

A 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának folyamatos javulását mutatja a tagállamok nagy többségében. Bár ez a kiadás még korai ahhoz, hogy teljes mértékben meg tudja örökíteni a Covid19-világjárvány által a bíróságok ügykezelési hatékonyságára gyakorolt hatást, számos adat már most is kezdeti bepillantást enged abba, hogyan reagáltak a helyzetre az igazságszolgáltatási rendszerek, beleértve többek között azt is, hogyan módosították a nemzeti legfelsőbb bíróságok az eljárásaikat. Az igazságszolgáltatási rendszerek digitalizációjával foglalkozó új szakasz különösen jól bemutatja, hogy a tagállamok többségében már a bíróságok, az ügyészségek és az alkalmazottak rendelkezésére állnak különböző digitális eszközök. Ezen túlmenően továbbra is kihívások állnak fenn annak biztosítása terén, hogy a polgárok teljes mértékben bízzanak azon tagállamok jogrendszereiben, ahol veszélybe kerülhet a bírák jogállásának és helyzetének, és ezáltal függetlenségének garantálása. Az uniós igazságügyi eredménytáblában megtalálható információk hozzájárulnak az európai jogállamisági mechanizmus keretében folytatott nyomon követéshez, és beépülnek a Bizottság éves jogállamisági jelentésébe.

(1)    COM(2020) 575 final.

(2)    Lásd: A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése”, COM(2020) 93 és a kísérő SWD(2020) 54 bizottsági szolgálati munkadokumentum.

(3)    Lásd: A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban: Lehetőségek eszköztára”, COM(2020) 710 és a kísérő SWD(2020) 540 bizottsági szolgálati munkadokumentum.

(4)       https://ec.europa.eu/info/publications/2020-rule-law-report-communication-and-country-chapters_hu  

(5)    Pl. az Európai Parlament 2018. május 29-i állásfoglalása a 2017. évi uniós igazságügyi eredménytábláról (P8_TA(2018)0216).

(6)     https://ec.europa.eu/info/strategy/justice-and-fundamental-rights/effective-justice/eu-justice-scoreboard_en

(7)    Az uniós igazságügyi eredménytábla elkészítése, valamint az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságával kapcsolatos bevált gyakorlat cseréjének előmozdítása céljából a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy jelöljenek ki két kapcsolattartót – egyet a bírói karból, egy másikat pedig az igazságügyi minisztériumból. Ez az informális csoport rendszeresen ülésezik.

(8)    Az ENCJ a tagállamok azon nemzeti intézményeit fogja össze, amelyek függetlenek a végrehajtó és a törvényhozó hatalmi ágtól, és amelyek a bírói kar támogatásáért felelősek a független igazságszolgáltatás terén: https://www.encj.eu/

(9)    Az NPSJC fórumot biztosít az európai intézmények számára, hogy kikérhessék a legfelsőbb bíróságok véleményét, és hogy az egyeztetések és az eszmecsere ösztönzésével szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki: http://network-presidents.eu/

(10)    Az ACA-Europe a Bíróság, valamint az egyes tagállamok államtanácsainak vagy legfelső közigazgatási bíróságainak képviselőiből áll: http://www.juradmin.eu/index.php/en/

(11)    Az ECN az európai versenyhatóságok vita- és együttműködési fóruma azon ügyekben, amelyekben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkét alkalmazzák. Az ECN jelenti az 1/2003/EK tanácsi rendelet szoros együttműködési mechanizmusainak keretét. Az ECN-en keresztül a Bizottság és az összes uniós tagállam nemzeti versenyhatóságai együttműködnek egymással: http://ec.europa.eu/competition/ecn/index_en.html

(12)    A COCOM a tagállamok képviselőiből áll. Legfőbb feladata, hogy véleményt nyilvánítson azokról a tervezett intézkedésekről, amelyeket a Bizottság a digitális piaci kérdésekkel kapcsolatban el kíván fogadni: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/communications-committee

(13)    A szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja szakemberek és szakértő érdekelt felek hálózata. A köz- és a magánszektor képviselőiből áll, akik aktív munkacsoportokban működnek együtt. https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/web/observatory/home  

(14)    A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályoknak a tagállamokban és az EGT-államokban való érvényre juttatásáért felelős nemzeti hatóságok hálózata: http://ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/performance_by_governance_tool/consumer_protection_cooperation_network/index_en.htm  

(15)    A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport rendszeresen ülésezik, hogy megossza nézeteit és támogassa a Bizottságot a szakpolitika meghatározásában, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni új jogszabályok megszövegezésében: http://ec.europa.eu/justice/civil/financial-crime/index_en.htm

(16)    Az Eurostat az EU statisztikai hivatala: http://ec.europa.eu/eurostat/about/overview

(17)    Az európai szemeszter összefüggésében a Tanács a Bizottság javaslatára 2019-ben hét (HR, IT, CY, HU, MT, PT és SK), 2020-ban pedig nyolc tagállamhoz (HR, IT, CY, HU, MT, PL, PT és SK) intézett országspecifikus ajánlásokat az igazságszolgáltatási rendszerükkel kapcsolatban. Ezenfelül az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Bizottság figyelemmel kíséri a Bulgáriában és Romániában végrehajtott igazságügyi reformokat.

(18)    A 2021. február 12-i, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontja, (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(19)    IMF Regional Economic Outlook (Regionális gazdasági kilátások), 2017. november, Europe: Europe Hitting its Stride, (Európa: Európa felveszi a ritmust), xviii., 40., 70. oldal: https://www.imf.org/~/media/Files/Publications/REO/EUR/2017/November/eur-booked-print.ashx?la=en  

(20)    EKB, „Structural policies in the euro area” (Strukturális Politikák az euróövezetben), 2018. június, EKB 210. sorozatszámú alkalmi kiadvány: https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecb.op210.en.pdf?3db9355b1d1599799aa0e475e5624651  

(21)    Lásd például: „What makes civil justice effective?” (Mitől hatékony a polgári igazságszolgáltatás?) OECD Economic Department, Policy Notes, 2013. június 18., és „The Economics of Civil Justice: New Cross-Country Data and Empirics” (A polgári igazságszolgáltatás gazdasága: Új, országos adatok és tapasztalatok) OECD Economics Department Working Papers, 1060. sz.

(22)    World Economic Forum, „The Global Competitiveness Report 2019”(Világgazdasági Fórum, „Globális versenyképességi jelentés 2019”), 2019. október: https://www.weforum.org/reports/global-competitiveness-report-2019  

(23)    Világbank, „World Development Report 2017: Governance and the Law” (2017. évi jelentés a világ fejlődéséről: Kormányzás és jog), 3. fejezet: „A jog szerepe”, 83., 140. oldal: http://www.worldbank.org/en/publication/wdr2017  

(24)    Az „ügyintézési idő” mutatót úgy kapjuk meg, ha egy adott év végén az el nem döntött ügyek számát elosztjuk az eldöntött ügyek számával, és az eredményt megszorozzuk 365-tel (nap). Ez az Európa Tanács CEPEJ bizottsága által meghatározott standard mutató: http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/default_en.asp

(25)    Vincenzo Bove és Leandro Elia: The judicial system and economic development across EU Member States (Az igazságszolgáltatási rendszer és a gazdasági fejlődés az EU tagállamaiban), Közös Kutatóközpont technikai jelentés, EUR 28440 EN, Az EU Kiadóhivatala, Luxembourg, 2017: http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC104594/jrc104594__2017_the_judicial_system_and_economic_development_across_eu_member_states.pdf

(26)    Ugyanott.

(27)    Effect of judicial independence on foreign direct investment in Eastern Europe and South Asia (Az igazságszolgáltatás függetlenségének hatása a közvetlen külföldi befektetésekre Kelet-Európában és Dél-Ázsiában); Bülent Dogru; 2012, MPRA München, személyes RePEc archívum: https://mpra.ub.uni-muenchen.de/40471/1/MPRA_paper_40322.pdf A vizsgálatba bevont uniós tagállamok a következők voltak: BG, HR, CZ, EE, HU, LV, LT, RO, SK és SI.

(28)    Economist Intelligence Unit: „Risk and Return – Foreign Direct Investment and the Rule of Law” (Kockázat és megtérülés – közvetlen külföldi befektetés és jogállamiság), 2015 http://www.biicl.org/documents/625_d4_fdi_main_report.pdf , 22. o.

(29)    Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), A szellemi tulajdonnal kapcsolatos, 2016. évi kkv-eredménytábla: https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/observatory/documents/sme_scoreboard_study_2016/Executive-summary_en.pdf

(30)    COM(2020) 93 és SWD(2020) 54.

(31)    A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési terv”, COM(2020) 94, lásd különösen a 4., 6. és 18. fellépést.

(32)     https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/funding-opportunities/funding-programmes/overview-funding-programmes/structural-reform-support-programme-srsp_en  
A technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló rendeletet 2021. márciusban fogadták el, és a célja az 5. cikk szerint: „...intézményi reform, valamint a közigazgatás és az elektronikus kormányzat hatékony és szolgáltatásorientált működése, a szabályok és az eljárások egyszerűsítése, ellenőrzés, az uniós alapok felhasználására való kapacitás fokozása, az adminisztratív együttműködés előmozdítása, tényleges jogállamiság, az igazságszolgáltatási rendszerek reformja, a versenyhatóságok és trösztellenes hatóságok kapacitásépítése, a pénzügyi felügyelet megerősítése, valamint a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítése” (kiemelés a szerzőtől).

(33)    COM(2020) 710 final.

(34)    Az információkat 26 tagállam nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartói csoportjának közreműködésével gyűjtötték. Németország kifejtette, hogy számos reform van folyamatban az igazságszolgáltatás tekintetében, ahol a reformfolyamat hatóköre és léptéke a 16 tartományon belül változhat.

(35)      Az ábra két kérdőíven alapul: az egyiket az ACA-Europe, a másikat az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (NPSJC) töltötte ki. Bizonyos tagállamok esetében mindössze egy oszlop található az ábrán. Ezekben az esetekben vagy nincsen legfelsőbb közigazgatási bíróság, vagy nem érkezett válasz az NPSJC-nek megküldött felmérésre.

(36)      A bírósági határozatok végrehajtása szintén fontos az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága szempontjából. A legtöbb tagállamban azonban nem állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok.

(37)      A CEPEJ titkárság 2020. évi tanulmánya a Bizottságnak az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről: https://ec.europa.eu/info/strategy/justice-and-fundamental-rights/effective-justice/eu-justice-scoreboard_en

(38)    Az eljárások hossza, a befejezési arány, és a folyamatban lévő ügyek száma a CEPEJ által meghatározott standard mutató: http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/default_en.asp

(39)    Az évek úgy kerültek kiválasztásra, hogy a nyolcéves távlat megmaradjon 2012-es kiindulási alappal, ugyanakkor ne zsúfolódjanak túl a számok. A 2010., 2013., 2014., 2015. és 2016. évi adatok a CEPEJ jelentésében találhatók.

(40)    Az adott területen az eljárás hosszát naptári napokban számolják, a kereset vagy fellebbezés a bírósághoz való benyújtásának napjától (vagy attól a naptól, amikor a vádirat véglegessé vált) addig a napig számolva, amikor a bíróság meghozta a határozatot (16–21. ábra). Az értékeket a 16–18. ábra esetében a 2013. és 2017–2019. évi adatok, a 19. ábra esetében a 2013., 2016., 2018. és 2019. évi adatok, a 20. és 21. ábra esetében pedig a 2014. és 2016–2019. évi adatok súlyozott átlaga alapján rangsorolták. Ahol nem állt rendelkezésre adat minden évre, az átlag az összes ügy, ügyminta vagy becslések alapján kiszámított rendelkezésre álló adatokat tükrözi.

(41)    Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=EN , valamint a Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (EGT vonatkozású szöveg), (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.), különös tekintettel a 3. és 5. cikkre.

(42)       A számítás a nemzeti szabályozó hatóság azon nemzeti jogszabályokat alkalmazó határozatai ellen indított fellebbezési ügyek hosszán alapul, amelyek az uniós elektronikus hírközlési szabályozó keretet (2002/19/EK irányelv [„Hozzáférési irányelv”], 2002/20/EK irányelv [„Engedélyezési irányelv”], 2002/21/EK irányelv [„Keretirányelv”], 2002/22/EK irányelv [„Egyetemes szolgáltatási irányelv”]) és a további vonatkozó uniós jogot, például a rádióspektrum-politikai programot, bizottsági spektrum-határozatokat (kivéve a 2002/58/EK elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet) hajtják végre.

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(44)    A 19. és 20. ábra a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló (93/13/EGK) irányelv, a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló (1999/44/EK) irányelv, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló (2005/29/EK) irányelv, a fogyasztói jogokról szóló (2011/83/EK) irányelv végrehajtásával és ezek nemzeti végrehajtási rendelkezéseivel kapcsolatos.

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, (2) preambulumbekezdés.

(46)      IMF tájékoztató, 2018. március 8.: https://www.imf.org/en/About/Factsheets/Sheets/2016/08/01/16/31/Fight-Against-Money-Laundering-the-Financing-of-Terrorism  

(47)      Az (EU) 2015/849 irányelv 44. cikkének (1) bekezdése. Lásd még az (EU) 2018/843 irányelv felülvizsgált 44. cikkét, amely 2018 júniusában lépett hatályba, és amelyet a tagállamoknak 2020 januárjára kellett végrehajtaniuk.

(48)    HR, IT, CY, HU, MT, PL, PT és SK, amelyek a 2020. évi európai szemeszter keretében országspecifikus ajánlásokat kaptak, valamint BE, BG, IE, EL, ES, RO és SI, amelyek vonatkozásában a kihívások a 2020. évi országspecifikus ajánlásaik és az országjelentések preambulumbekezdéseiben tükröződtek. Az eredményeknek a vizsgált nyolc év tekintetében tapasztalt ingadozásai kontextuális tényezőkre (nem ritkák a beérkező ügyek 10 % feletti kilengései) vagy rendszerszintű hiányosságokra (a rugalmasság és reagálóképesség hiányára, vagy a reformfolyamat következetlenségeire) vezethetők vissza.

(49)

   A pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelv a jövőben kiküszöböli azokat a jogi akadályokat, amelyek késleltethetik a büntetőeljárást, például hogy a pénzmosással kapcsolatos büntetőeljárás csak akkor kezdődhet meg, ha az előcselekménynek tekintett bűncselekményre vonatkozó eljárást lezárták. A tagállamoknak legkésőbb 2020. december 8-ig kellett átültetniük az említett irányelvet.

(50)    Eljárási illetéknek minősül az az összeg, amelyet nem büntetőjogi eljárás megindításáért a bíróságon fizetni kell.

(51)

   Az ügyvédi díj az ügyvédek által ügyfeleik számára nyújtott szolgáltatások ellenértéke.

(52)    Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (3) bekezdése.

(53)    A tagállamok különböző módszereket – például különböző referencia-időszakokat (havi/éves jövedelem) – használnak a jogosultsági küszöb meghatározására. A tagállamok mintegy fele meghatároz a kérelmező személyi tőkéjével kapcsolatos küszöbértéket is. Ennél az ábránál ez nem került figyelembevételre. BE, BG, IE, ES, FR, HR, HU, LT, LU, NL és PT esetében bizonyos kategóriákba tartozó embercsoportok (például bizonyos típusú ellátásban részesülők) automatikusan jogosultak a polgári és kereskedelmi jogvitákban a költségmentességre. A további feltételeket, amelyek alapján a tagállamok költségmentességet ítélhetnek meg magánszemélyeknek – például az ügy érdemi része alapján –, ez az ábra nem tükrözi. Noha a számadathoz közvetlenül nem kapcsolódik, több tagállamban (AT, CZ, DE, DK, IT, NL, PL, SI) a költségmentesség nem korlátozódik természetes személyekre.

(54)    Az összehasonlítható adatok gyűjtése érdekében az egyes tagállamok Eurostat szegénységi küszöbét havi jövedelemre konvertálták. A szegénységi küszöböt a rendelkezésre álló ekvivalens háztartási jövedelem nemzeti mediánjának 60 %-ában határozták meg. A jövedelmekkel és az életkörülményekkel kapcsolatos európai felmérés, Eurostat táblázat https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/ilc_li01/default/table?lang=en

(55)      A 2020. évi adatokat a CCBE tagjai által kitöltött kérdőív alapján gyűjtötték, amely a következő konkrét forgatókönyvet vette alapul: egy fogyasztó jogvitája egy céggel (két különböző értékű követelést jeleztek: 6 000 EUR és az Eurostat szegénységi küszöb minden egyes tagállamban). Tekintettel arra, hogy a költségmentesség feltételei a kérelmező helyzetétől függnek, a következő forgatókönyv alkalmazására került sor: egyedülálló, 35 éves alkalmazott kérelmező, eltartottak és jogvédelmi biztosítás nélkül, rendszeres jövedelemmel és bérelt lakással.

(56)      Az adatok 2020-es jövedelmi küszöbökre vonatkoznak, és azokat a CCBE tagjai által kitöltött kérdőív alapján gyűjtötték, amely a következő konkrét forgatókönyvet vette alapul: fogyasztóvédelmi jogvita egy magánszemély és egy vállalkozás között (két különböző értékű követelést jeleztek: 6 000 EUR és az Eurostat szegénységi küszöb minden egyes tagállamban).

(57)      Az adatokat a CCBE tagjai által kitöltött kérdőív alapján gyűjtötték, amely a fenti konkrét forgatókönyvet vette alapul. A CCBE tagjait felkérték, hogy adjanak tájékoztatást a forgatókönyv szerinti ügyben kereset benyújtásához fizetendő eljárási illetékről. 

(58)    Az adatokat a CCBE tagjai egy kérdőívre adott válaszai alapján gyűjtötték, ugyanazon hipotetikus ügy alapján, mint a 25. ábra esetében (lásd a 62. lábjegyzetet). Az ügyvédi díjak kiszámításához a következő forgatókönyvet vették alapul: a szerződést érvényre juttatni kívánó vállalat egy szakosodott és tapasztalt ügyvéddel kötött szerződést, aki a következő munkát végezte: A perindítást megelőző szakaszban: 3 óra munka, egy dokumentum elkészítése óránkénti 200 EUR (összesen 600 EUR) összegű ügyvédi díj ellenében. Perbeli szakasz: 11 óra munka, 3 dokumentum elkészítése, 2 bírósági tárgyalás nettó 200 EUR összegű óradíjért (összesen 2 200 EUR). A CCBE tagjait felkérték arra, hogy adjanak tájékoztatást a) a (perindítás előtti) perbeli szakaszban a munkára jogszabályban előirányzott díjakról, ha vannak ilyenek, és b) azon ügyvédi díj összegéről, amelynek megtérítésére a bíróság észszerűen kötelezné a pervesztes felet. (Megjegyzendő, hogy a feltételezett ügyvédi óradíjat a 2020. évi uniós igazságügyi eredménytáblához képest módosították, ezért a válaszok nem hasonlíthatók össze).

(59)      Az AVR használatának népszerűsítésére és ösztönzésére szolgáló módszerek nem terjednek ki a bírósághoz fordulást megelőző AVR használatának kötelező előírására, mivel e követelmények aggályokat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethetők-e az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joggal.

(60)      A 2020. évi adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

(61)      A 2020. évi adatok összegyűjtésére az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat és a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

(62)      A közigazgatási, polgári és büntetőbíróságok, valamint az igazságszolgáltatási rendszer igazgatására, működésére vagy támogatására vonatkozó (tényleges) államháztartási összkiadások, ideértve a bíróságok által kiszabott bírságok és jogi rendelkezések végrehajtását, valamint a feltételes szabadságra/próbára bocsátás rendszereinek működtetését, továbbá a költségmentesség – a kormányzat nevében, vagy mások nevében történő, a kormányzat által készpénz vagy szolgáltatások formájában nyújtott jogi képviselet és tanácsadás; nem tartalmazza a büntetés-végrehajtási igazgatásokat (Nemzeti számlák adatai, kormányzati funkciók osztályozása [COFOG], 03.3 csoport), Eurostat-táblázat gov_10a_exp, http://ec.europa.eu/eurostat/data/database

(63)      A munkavállalók javadalmazása pénzbeli vagy természetbeni bérből és illetményből (D.11), valamint a munkáltató tényleges és becsült társadalombiztosítási járulékaiból (D.121 és D.122) tevődik össze. Lásd: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Compensation_of_employees

(64)      A közbenső fogyasztás egy olyan nemzeti számla fogalom, amely a termelési folyamat során inputként felhasznált áruk és szolgáltatások értékét méri. Nem tartoznak ide a befektetett eszközök , amelynek fogyasztását állóeszköz- fogyasztásként mutatják ki. Az árukat és szolgáltatásokat vagy átalakítják, vagy teljesen felhasználják a termelési folyamat során.Lásd: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Intermediate_consumption

(65)      A bruttó állóeszköz-felhalmozás a rezidens termelők befektetéseiből áll, levonva az eszközök egy adott időszakban történő elidegenítését. Egyben magában foglalja a termelők vagy intézményi egységek által realizált, nem termelt eszközök értékének bizonyos növekedését. „Állóeszköz” a termelő folyamatok eredményeképpen létrehozott tárgyi eszközök és immateriális javak összessége, amelyeket egy évnél hosszabb időn át ismételten vagy folyamatosan felhasználnak. Lásd: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Gross_fixed_capital_formation_(GFCF)

(66)      A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, nemekkel kapcsolatos statisztikai adatbázis: https://eige.europa.eu/gender-statistics/dgs/indicator/wmidm_jud_natcrt__wmid_natcrt_supcrt/datatable  

(67)      A 2019. évi adatokat az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal és a CEPEJ-jel együttműködésben gyűjtötték. A „bírói mesterség” olyan tevékenységeket foglal magában, mint például a meghallgatások levezetése, határozatok megszövegezése vagy retorika alkalmazása.

(68)      A 2020-as adatokat az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal együttműködésben gyűjtötték.

(69)      A 2019. évi adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

(70)      A 2019. évi adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

(71)      A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban: Lehetőségek eszköztára”, COM(2020) 710 és a kísérő SWD(2020) 540 bizottsági szolgálati munkadokumentum.

(72)    A 2020. évi adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

(73)      Lásd: A legfelsőbb bíróságok irányítására vonatkozó bevált gyakorlatok útmutatója, a „Legfelsőbb bíróságok mint az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának biztosítói” projekt keretében, 29. o.

(74)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(75)      Az anonimizáció/álnevesítés hatékonyabb, ha azt algoritmus segíti. Szükség van azonban emberi felügyeletre, mivel az algoritmusok nem értik a kontextust.

(76)      Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(77)      A szabványok (pl. Akoma Ntoso) szerint modellezett határozatok és a hozzájuk kapcsolódó metaadatok ingyenesen letölthetők adatbázis formájában vagy más automatizált eszközökkel (például alkalmazásprogramozó felület).

(78)      Lásd még: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia, COM(2020) 66 final, a Bizottság Fehér könyve a mesterséges intelligenciáról – a kiválóság és a bizalom európai megközelítése, COM(2020) 65 final, valamint a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a bírósági határozatok online közzétételére vonatkozó legjobb gyakorlatokról (HL C 362., 2018.10.8., 2. o.).

(79)    A 2020. évi adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

(80)      A 2020. évi adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

(81)      Lásd: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012P/TXT&from=HU

(82)      A Bíróság 2019. november 19-i ítélete, A.K. és társai, C-585/18, C-624/18 és C-625/18, ECLI:EU:C:2019:982, 121. és 122. pont; a Bíróság 2019. június 24-i ítélete, Európai Bizottság kontra Lengyelország, C-619/18, ECLI:EU:C:2019:531, 73. és 74. pont; a Bíróság 2018. február 27-i ítélete, Associação Sindical dos Juízes Portugueses, C-64/16, EU:C:2018:117, 44. pont; a Bíróság 2018. július 25-i ítélete, Minister for Justice and Equality, C‑216/18 PPU, EU:C:2018:586, 65. pont.

(83)      A Bíróság 2019. június 24-i ítélete, Bizottság kontra Lengyelország, C-619/18, ECLI:EU:C:2019:531, 44. pont.

(84)      2020-ban a Világgazdasági Fórum a Covid19-világjárvány miatt nem tette közzé a globális versenyképességi index (GCI) szerinti rangsort.

(85)      A 2021. március 29. és április 9. között végzett, FL489 sz. Eurobarométer felmérés. A következő kérdésre adott válaszok: „Tudása alapján hogyan értékelné (országunkban) az igazságszolgáltatási rendszert a bíróságok és a bírák függetlensége szempontjából? Véleménye szerint nagyon jó, meglehetősen jó, meglehetősen rossz vagy nagyon rossz?”, lásd: https://ec.europa.eu/info/strategy/justice-and-fundamental-rights/effective-justice/eu-justice-scoreboard_en

(86)      FL489. sz. Eurobarométer felmérés; a következő kérdésre adott válaszok: „Az alábbi okok milyen mértékig magyarázzák (országunkban) az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségére adott értékelését: nagyon, kissé, nem igazán, egyáltalán nem?”.

(87)      A 2021. március 29. és április 20. között végzett, FL490 sz. Eurobarométer felmérés. A következő kérdésre adott válaszok: „Tudása alapján hogyan értékelné (országunkban) az igazságszolgáltatási rendszert a bíróságok és a bírák függetlensége szempontjából? Véleménye szerint nagyon jó, meglehetősen jó, meglehetősen rossz vagy nagyon rossz?”, lásd: https://ec.europa.eu/info/strategy/justice-and-fundamental-rights/effective-justice/eu-justice-scoreboard_en ; 2021-ben a felmérésbe bevont cégek mintáját minden tagállam esetében 500 eleműre bővítették, MT, CY és LU kivételével, ahol a minta 250 elemből állt. A korábbi években a minta minden tagállam esetében 200 elemet foglalt magában, kivéve DE, ES, FR, PL és IT esetében, ahol 400 elemű mintát alkalmaztak.

(88)      FL490. sz. Eurobarométer felmérés; a következő kérdésre adott válaszok: „Az alábbi okok milyen mértékig magyarázzák (országunkban) az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségére adott értékelését: nagyon, kissé, nem igazán, egyáltalán nem?”.

(89)      Lásd a Bíróság C-585/18., C-624/18. és C-625/18. sz., AK és társai egyesített ügyekben 2019. november 19-én hozott ítéletének (a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége, ECLI:EU:C:2019:982) 121. és 122. pontját; a C-619/18. sz., Európai Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2019. június 24-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2019:531) 73. és 74. pontját; a C-216/18. sz. LM-ügyben 2018. július 25-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2018:586) 66. pontját. Lásd még a CM/Rec(2010)12. számú, a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló (az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2010. november 17-én elfogadott) ajánlás 46. és 47. pontját és indokolását, amely úgy rendelkezik, hogy a bírák kiválasztására és előmenetelére vonatkozó döntéseket hozó hatóságnak függetlennek kell lennie a végrehajtó és a törvényhozói hatalmi ágtól. Függetlenségének szavatolása érdekében a hatóság tagjainak legalább felét a bírói kar által választott bíráknak kell kitennie. Amennyiben azonban az alkotmányos vagy egyéb jogi rendelkezések előírják, hogy az államfő, a kormány vagy a törvényhozói hatalmi ág a bírák kiválasztására és előmenetelére vonatkozó határozatokat hoz, egy független és hatáskörrel rendelkező, jelentős részben a bírói kar tagjaiból álló (a IV. fejezetben foglalt, az igazságszolgáltatási tanácsokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül) hatóságot fel kell hatalmazni, hogy olyan ajánlásokat vagy véleményeket fogalmazhasson meg, amelyeket a kinevezésre jogosult illetékes hatóság a gyakorlatban követ.

(90)      Lásd a Bíróság C-585/18., C-624/18. és C-625/18. sz., AK és társai egyesített ügyekben 2019. november 19-én hozott ítéletének (a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége, ECLI:EU:C:2019:982) 123. pontját; a C-619/18. sz., Európai Bizottság kontra Lengyelország ügyben 2019. június 24-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2019:531) 112. pontját.

(91)      Lásd az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2010. november 17-én elfogadott CM/Rec(2010) 12. számú, a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről szóló ajánlást és annak indokolását (a továbbiakban: a CM/Rec(2010)12. számú ajánlás).

(92)      a Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőívekre adott válaszokon alapulnak. Azon tagállamok esetében, amelyekben nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, vagy amelyek nem tagjai az ENCJ-nek, vagy tagságukat felfüggesztették (CZ, DE, EE, CY, LU, AT és PL), az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében.

(93)      Az ábra a Bizottság által a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoporttal szoros együttműködésben készített, frissített kérdőívre adott válaszokon alapul.

(94)      2019 óta a Bíróság számos ítéletet hozott a bírói kinevezésekkel és az erre vonatkozó uniós jogi követelményekkel kapcsolatban (lásd a Bíróság C-896/19. sz., Repubblika kontra Il-Prim Ministru ügyben 2021. április 20-án hozott ítéletének 56. pontját; a C-824/18. sz. A.B.-ügyben 2021. március 2-án hozott ítéletének 122. pontját; a C-585/18., C-624/18. és C-625/18. sz., A.K. és társai egyesített ügyekben 2019. november 19-én hozott ítéletének 133. pontját.

(95)      A Bíróság 2021. április 20-i ítélete, Repubblika kontra Il-Prim Ministru, C-896/19, 57. pont; a C-824/18. sz. A.B.-ügyben 2021. március 2-án hozott ítéletének 123. pontját; a Bíróság 2019. november 19-i ítélete, A.K. és társai, C-585/18, C-624/18 és C-625/18, 134. és 135. pont.

(96)      A Bíróság 2021. április 20-i ítélete, Repubblika kontra Il-Prim Ministru, C-896/19, 66. pont; a Bíróság 2021. március 2-i ítélete, A.B., C-824/18, 66., 124. és 125. pont; a Bíróság 2019. november 19-i ítélete, A.K. és társai, C-585/18, C-624/18 és C-625/18, 137. és 138. pont.

(97)      A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azoknak a tagállamoknak a frissített kérdőívre adott válaszai, amelyekben nincs igazságszolgáltatási tanács, nem tagjai az ENCJ-nek, vagy amelyeknek ENCJ tagságát felfüggesztették, az NPSC-vel való együttműködés útján érkeztek be.

(98)      A Bíróság 2021. április 20-i ítélete, Repubblika kontra Il-Prim Ministru, C-896/19, 71. pont.

(99)      A Bíróság 2019. november 19-i ítélete, A.K. és társai, C-585/18, C-624/18 és C-625/18, 145. pont.

(100)      A Tanács 2002/584/JAI kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(101)      A Bíróság 2019. május 27-i ítélete, OG és PI (Lübeck és Zwickau Ügyészsége), C-508/18 és C-82/19 PPU, ECLI:EU:C:2019:456, 73., 74. és 88. pont; a Bíróság 2019. május 27-i ítélete, C‑509/18, EU:C:2019:457, 52. pont; lásd még a 2019. december 12-i ítéleteket: Parkett général du Grand-Duché de Luxembourg és Openbaar Ministerie (Lyon és Tours ügyészsége), a C-566/19 PPU és C-626/19 egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2019:1077; Openbaar Ministerie (Svéd Ügyészség), C-625/19 PPU, ECLI:EU:C:2019:1078, és Openbaar Ministerie (brüsszeli ügyész), C-627/19 PPU, ECLI:EU:C:2019:1079; a Bíróság 2020. november 24-i ítélete, AZ, C-510/19, ECLI:EU:C:2020:953, 54. pont. Lásd még a Bíróság C-477/16 PPU sz. Kovalkovas-ügyben 2016. november 10-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2016:861) 34. és 36. pontját, és a C-452/16 PPU sz. Poltorak-ügyben 2016. november 10-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2016:858) 35. bekezdését az „igazságszolgáltatás” kifejezésről, amelyet „ a hatalmi ágak elválasztása jogállamiság működésére jellemző elvének megfelelően meg kell különböztetni a végrehajtó hatalomtól”. Lásd még az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE) által elfogadott, az ügyészek függetlenségéről, elszámoltathatóságáról és etikájáról szóló 13. sz. vélemény (2018) xii. ajánlását.

(102)      A Velencei Bizottság jelentése az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége tekintetében az európai normákról: Második rész – Az ügyészség; CDL-AD (2010) 040-e; elfogadva a Velencei Bizottság 85. plenáris ülésén (Velence, 2010. december 17–18.), 26. pont.

(103)      Az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsának (CCPE) az ügyészek vészhelyzetekben, és különösen a világjárványok esetében betöltött szerepéről szóló, 15 (2020). számú ajánlása.

(104)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az ügyészségnek a büntető igazságszolgáltatási rendszerben betöltött szerepéről szóló, 2000. október 6-i REC (2000) 19. sz. ajánlása (a továbbiakban a 2000. évi ajánlás), 4. pont.

(105)      A 2000. évi ajánlás 11. és 13. pontja. Lásd még: Az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE) által elfogadott, „Az ügyészek függetlensége, elszámoltathatósága és etikája” c. 13(2018) vélemény, i. és iii. ajánlás; A korrupcióellenes államcsoport (GRECO), a „Korrupció megelőzése – a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek” negyedik értékelési fordulója nagy számú ajánlásban olyan intézkedések bevezetését kéri, amelyek megvédik az ügyészséget büntetőügyek során az illetéktelen befolyástól és a beavatkozástól.

(106)      A 2000. évi ajánlás 13. pontjának c) alpontja.

(107)      A 2000. évi ajánlás 13. pontjának d) alpontja.

(108)      A 2000. évi ajánlás 13. pontjának f) alpontja. Lásd még az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE) által elfogadott, az ügyészek függetlenségéről, elszámoltathatóságáról és etikájáról szóló 13(2018). vélemény iv. ajánlását.

(109)      A 2000. évi ajánlás 34. pontja.

(110)      A Velencei Bizottság jelentése az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége tekintetében az európai normákról: Második rész – Az ügyészség; CDL-AD (2010) 040-e; elfogadva a Velencei Bizottság 85. plenáris ülésén (Velence, 2010. december 17–18.), 45. pont.

(111)      Például a tagállamok ügyészségei közötti hatásköri összeütközések feloldására, valamint adatok és információk az alacsonyabb rangú ügyészségektől való beszerzésére vonatkozó hatáskör. Továbbá a legfőbb ügyész szerepet játszhat az ügyészeket érintő határozatokért felelős szervezetekben is, akkor is, ha nem hoz meg közvetlenül ilyen határozatokat. Lásd még az 55. ábrát a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytáblában, mely bemutatja a nemzeti ügyészségek feletti irányítási hatáskörök megoszlását.

(112)      Az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárásokban részt vevő hatóságok áttekintését lásd a 2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla 53. és 54. ábráján.

(113)      A Velencei Bizottság jelentése az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége tekintetében az európai normákról: Második rész – Az ügyészség; CDL-AD (2010) 040-e; elfogadva a Velencei Bizottság 85. plenáris ülésén (Velence, 2010. december 17–18.), 45. pont.

(114)      Alapjogi Ügynökség, https://fra.europa.eu/en/publications-and-resources/data-and-maps/comparative-data/victims-support-services/prosecution

(115)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(2000)21. sz. ajánlása.

(116)      A 2020-es adatokat a CCBE tagjai által kitöltött kérdőív alapján gyűjtötték.