EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.30.

SWD(2020) 317 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2020.évi jogállamisági jelentés


Országfejezet – A jogállamiság helyzete Máltán

amely a következő dokumentumot kíséri

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2020. évi jogállamisági jelentés
A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

{COM(2020) 580 final} - {SWD(2020) 300 final} - {SWD(2020) 301 final} - {SWD(2020) 302 final} - {SWD(2020) 303 final} - {SWD(2020) 304 final} - {SWD(2020) 305 final} - {SWD(2020) 306 final} - {SWD(2020) 307 final} - {SWD(2020) 308 final} - {SWD(2020) 309 final} - {SWD(2020) 310 final} - {SWD(2020) 311 final} - {SWD(2020) 312 final} - {SWD(2020) 313 final} - {SWD(2020) 314 final} - {SWD(2020) 315 final} - {SWD(2020) 316 final} - {SWD(2020) 318 final} - {SWD(2020) 319 final} - {SWD(2020) 320 final} - {SWD(2020) 321 final} - {SWD(2020) 322 final} - {SWD(2020) 323 final} - {SWD(2020) 324 final} - {SWD(2020) 325 final} - {SWD(2020) 326 final}

I.Igazságszolgáltatási rendszer 

A máltai igazságszolgáltatási rendszerben a kontinentális és az angolszász jogi hagyományok befolyása egyaránt megmutatkozik. A bíróságok felsőbíróságokra és alsóbb szintű bíróságokra oszthatók. A felsőbíróságot bírák alkotják; e bíróságok közé tartozik a polgári bíróság, a büntetőbíróság, a fellebbviteli bíróság, a fellebbviteli büntetőbíróság és az alkotmánybíróság 1 . Az alsóbb szintű bíróságok békebírókból állnak; e bíróságok közé tartozik a máltai törvényszék és a gozói törvényszék. A bírói kar vezetője a főbíró, aki egyben az alkotmánybíróság elnöke. A bírói függetlenséget az alkotmány rögzíti, amely garantálja a bírók és a békebírók védelmét. A bírói kar munkáját az Igazságszolgáltatási Bizottság felügyeli 2 . Több szakosodott törvényszék létezik, amelyek meghatározott területeken ítélkeznek. Folyamatban van egy teljesen különálló ügyészség létrehozása. Az Ügyvédi Kamara az ügyvédek független és önszabályozással működő szakmai testülete. A parlament 2020 júliusában számos alkotmányos reformot fogadott el az igazságszolgáltatás területén 3 .

Függetlenség

2020 júliusában elfogadták a bírák és békebírók kinevezési rendszerének reformját. A kormány 2020 tavaszán több reformjavaslatot nyújtott be, többek között a bírói kinevezések rendszerére vonatkozóan is, azzal a céllal, hogy megfeleljen a Velencei Bizottság által 2018 decemberében kiadott ajánlásoknak 4 . A parlament 2020. július 29-én az alkotmány módosítására irányuló jogszabálytervezetet fogadott el. A Velencei Bizottság mindezeket a javaslatokat megvitatta és értékelte 5 , a jogszabályi szövegekre vonatkozó véleménye azonban még nem készült el. A korábbi keretben a bírákat és békebírókat Málta elnöke nevezte ki, „a miniszterelnök által adott tanáccsal összhangban eljárva”. A jelöltek bírói kinevezésre vonatkozó kritériumoknak való megfelelését egy bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság állapította meg, amely azonban nem rangsorolta a jelölteket, és nem nyilvánította ki, hogy mely jelöltet részesíti előnyben. A bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság szerepe a bírói karba felvehető jelöltek körének azonosítása volt, amelyből a miniszterelnök saját mérlegelése alapján kiválaszthatta a bírónak vagy békebírónak kinevezendő jelölteket, az elnök pedig tisztán formális szerepet töltött be 6 . A parlament által elfogadott új jogszabálynak megfelelően felülvizsgálták a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság összetételét, és ennek következtében azóta a tagjainak több mint fele a bírói kar tagja 7 . A bírói állásokra vonatkozó álláshirdetéseket fognak közzétenni. A bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság közvetlenül a köztársasági elnöknek tesz javaslatot az állás betöltésére legalkalmasabb három jelöltre vonatkozóan, aki pedig az elé terjesztett jelöltek közül kiválasztja a bírákat vagy békebírókat 8 . Az értékelési kritériumokat az alkotmányban rögzítették. Ezek a reformok hozzájárulnak a bírói függetlenség erősítéséhez, figyelembe véve az Európa Tanács ajánlásait 9 . Ezt a problémát a 2020-as európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásban 10 az Európai Bizottság és a Tanács, valamint az Európai Parlament 11 is felvetette. A Velencei Bizottság a 2020. június 19-i véleményében összességében üdvözölte a bírói kinevezésekkel kapcsolatos reformokra vonatkozó terveket 12 , ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy további lépésekre van szükség a fékek és ellensúlyok megfelelő általános rendszerének a 2018. decemberi véleményével összhangban történő megvalósításához. Ezenfelül a Velencei Bizottság jelenleg dolgozik egy, e reformok jogszabályi szövegeire vonatkozó további vélemény elkészítésén 13 . Ami a főbírót illeti, a reform szerint a kinevezésére a parlamenti képviselők kétharmadának a támogatásával kerülne sor 14 , a bírói kar vagy a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság bevonása nélkül 15 . Tekintettel a főbíró által betöltött különféle szerepkörökre (az alkotmánybíróság elnöke, a fellebbviteli bíróság elnöke, mindkét fellebbviteli testületben elnöki tisztet tölt be), valamint a főbíró igazságszolgáltatási rendszer irányításában ellátott fontos feladataira (a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság elnöke, az Igazságszolgáltatási Bizottság bírói fegyelemért felelős tagja), a Velencei Bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a főbíró kinevezése – amennyire csak lehetséges – politikamentesen történjen 16 .

A parlament reformot fogadott el a bírák és békebírók elbocsátására szolgáló eljárást illetően is. A korábbi keretben a parlament kezében voltak a bírák és békebírók hivatalból való eltávolítására vonatkozó döntések. A Velencei Bizottság az eljárás politikától való függetlenítését ajánlotta 17 . A reformoknak megfelelően a bírák és békebírók hivatalból való eltávolítására vonatkozó döntések az Igazságszolgáltatási Bizottság előjogává válnak, amely többségében a bírói kar tagjaiból áll. A parlament a jövőben nem vesz részt a bírák és békebírók hivatalból való eltávolítására vonatkozó döntésekben. Ezenfelül a reformok alapján az elbocsátások ellen fellebbezni lehet az alkotmánybíróságnál 18 . Ezek a reformok erősítik a bírói függetlenséget, mivel figyelembe veszik az Európa Tanács ajánlásait 19 . A Velencei Bizottság 2020. júniusi véleményében üdvözölte a reformra vonatkozó terveket 20 , és jelenleg dolgozik az e reformok jogszabályi szövegeire vonatkozó további vélemény elkészítésén 21 .

A bírói függetlenség érzékelt szintje nagyjából átlagos. Ez a bírói függetlenség lakosság körében való érzékelésére (meglehetősen jó vagy nagyon jó: 52 %) és a vállalkozások körében való érzékelésére (meglehetősen jó vagy nagyon jó: 48 %) egyformán vonatkozik 22 .

Folyamatban van egy teljesen különálló ügyészség létrehozása. A büntetőeljárások többségét a közelmúltig a rendőrség folytatta le, és csak a legsúlyosabb bűncselekmények büntetőeljárás alá vonását végezte közvetlenül a legfőbb ügyészi hivatal 23 . Ezenfelül a legfőbb ügyész az ügyészi funkciók ellátása mellett a kormány jogtanácsosaként is eljárt, és az államot képviselte bírósági eljárásokban, ami aggályokat vetett fel a hatalmi ágak szétválasztását illetően 24 . A kormány 2019-ben bejelentette, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak 25 megfelelően egy külön ügyészséget kíván létrehozni. Első lépésként létrehozták az állami jogtanácsosi hivatalt, amely átvette a legfőbb ügyész által a múltban ellátott, nem büntetőeljárásokkal kapcsolatos feladatokat. Az állami jogtanácsos a kormány jogtanácsosaként jár el. A legfőbb ügyész felel majd valamennyi bűncselekmény büntetőeljárás alá vonásáért. A kormány egy törvénytervezetet tervez a parlament elé terjeszteni 2020 októberében, amely a kevésbé súlyos bűncselekményekre is kiterjesztené a legfőbb ügyész vádhatósági funkcióit. Az ügyek rendőrség által az ügyészségnek való átadására fokozatosan, 2020 nyarától kezdődően kerül majd sor 26 , és a folyamat végén el kell jutni az összes büntetőeljárás legfőbb ügyészhez való áthelyezéséig 27 . Ezért ahhoz, hogy az ügyészséggel kapcsolatos reformok teljes mértékben hatályba lépjenek, további időre lesz szükség. Ami a legfőbb ügyészt illeti, a parlament 2019 júniusában beiktatott egy törvényt, amely új kinevezési eljárást határoz meg. A törvény előírja a miniszterelnöknek, hogy amikor az alkotmány 91. cikke alapján dönt a legfőbb ügyész kinevezésére vonatkozó, elnöknek szóló ajánlásairól, kellőképpen figyelembe kell vennie a kinevezési bizottság ajánlásait. A miniszterelnök az új eljárással összhangban 2020. szeptember 8-án elfogadta a kinevezési bizottság által ajánlott jelöltet Málta legfőbb ügyészeként. Ezek a változások a korábbi kinevezési eljáráshoz képest új elemekkel bővítik a fékek és ellensúlyok körét. A gyakorlatban a legfőbb ügyész kinevezése továbbra is túlnyomórészt a miniszterelnök hatásköre marad, amit problémaként felvetettek 28 .

Különböző területeken nagy számú szakosodott törvényszék működik. E törvényszékek közé tartozik a menekültek fellebbviteli tanácsa, a környezeti és tervezési felülvizsgálati törvényszék, a fogyasztói követelésekkel foglalkozó törvényszék, a versenyjogi és fogyasztóügyi fellebbviteli törvényszék, az ipari törvényszék, az információs és adatvédelmi fellebbviteli törvényszék, a mentális egészségügyi felülvizsgálati törvényszék, a szabadalmi törvényszék, a rendőrségi engedélyekkel foglalkozó fellebbviteli törvényszék, a közigazgatási felülvizsgálati törvényszékek testülete és a börtönökkel foglalkozó fellebbviteli törvényszék. A Velencei Bizottság aggályainak adott hangot e szakosodott törvényszékekkel kapcsolatban, figyelemmel arra, hogy ezek nem élveznek ugyanolyan mértékű függetlenséget, mint a rendes bírói kar 29 .

Minőség

Elfogadtak bizonyos intézkedéseket az igazságszolgáltatási rendszer minőségének javítása érdekében. Konkrétan a következő intézkedéseket hozták, hogy tovább javítsák az informatikai eszközök használatát a bíróságokon: i. az e-beadványok és az elektronikus díjfizetés további polgári bíróságokra való kiterjesztése; ii. ingyenes online hozzáférés biztosítása a polgárok és a jogi szakemberek számára, hogy meg tudják tekinteni az ügyeikhez kapcsolódó jogszabályokat; valamint iii. az e-bírósági platform létrehozása, amely az igazságszolgáltatással kapcsolatos szolgáltatások tárhelyét kínálja a lakosság és a jogi szakemberek számára. A kormány egy digitális stratégiát és egy cselekvési tervet készít, hogy erősítse a technológia alkalmazását az igazságszolgáltatási rendszerben 30 . Ami a bírók képzését illeti, megemelték a Bírói Tanulmányi Bizottság költségvetését 31 , ami lehetővé fogja tenni a képzési szolgáltatások körének bővítését és minőségének javítását. Számos fontos bírói készséggel kapcsolatban egyetlen bírói képzést sem regisztráltak 2018-ban 32 . Továbbra is probléma a bírói etikával kapcsolatos képzés hiánya 33 .

Folyik az ügyek elosztására szolgáló rendszer felülvizsgálata. A jelenlegi keretben a hivatalvezető a főbíró utasításainak megfelelően osztja el az ügyeket. A felülvizsgálat célja egy új rendszer létrehozása, amely tükrözi a nyilvántartásba vett ügyek összetettségét, és lehetővé teszi az ügyteher jobb elosztását, valamint a hatékonyság növelését.

Hatékonyság

A bírósági eljárások időtartama az EU-n belül továbbra is a leghosszabbak között van. Az elmúlt évek egyes javításai ellenére továbbra is minden szinten, valamennyi kategóriában nagyon elhúzódnak az eljárások 34 . A polgári és gazdasági peres ügyek első fokon történő lezárásához a bíróságoknak 2018-ban átlagosan 440 napra volt szükségük, ami az EU-n belül a leghosszabb peridőtartamok közé tartozik 35 . Ezt tovább súlyosbítja a másodfokú eljárások elhúzódása (átlagosan 1120 nap) 36 . Hasonlóképpen továbbra is aggályos a közigazgatási bíróságok eljárásainak a hossza is (átlagosan 1057 nap), az elmúlt évek bizonyos javulásai ellenére. A lezárási arányok is azt jelzik, hogy a bíróságok jelenleg kapacitásaik határain működnek 37 , és Málta azon tagállamok közé tartozik, amelyekben a legkisebb a bírák egy főre jutó száma 38 . Az elsőfokú pénzmosási ügyek átlagos időtartama (több mint 2000 nap) szintén különösen aggályos, és 2018-ban tovább romlott 39 . A népegészségügyi főfelügyelő utasítására a Covid19-világjárványra reagálva hozott vészhelyzeti intézkedések részeként 2020. március 16-tól a bíróságokat bezárták, a határidőket pedig felfüggesztették 40 . Ezt az utasítást 2020. június 5-én hatályon kívül helyezték 41 .

II. Korrupcióellenes keret

A korrupcióellenes intézményi keret több hatóságból áll. A korrupció megelőzéséért és a korrupt gyakorlatokkal kapcsolatos közigazgatási vizsgálatok végrehajtásáért a korrupcióellenes állandó bizottság a felelős. A közéleti normákért felelős biztos megvizsgálhatja, hogy a miniszterek, a parlamenti titkárok vagy a parlament más tagjai törvényellenesen, bármely etikai vagy más kötelességet megsértve vagy úgy jártak-e el, hogy ezzel hatalommal való visszaélést valósítottak meg. A korrupciós bűncselekmények vizsgálata és eljárás alá vonása eddig túlnyomórészt a rendőrség (gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó egység) felelőssége volt; a folyamatban lévő reformok (lásd az I. szakaszt) eredményeképpen azonban a legfőbb ügyész át fogja venni az összes olyan bűncselekmény eljárás alá vonását, amely több mint két év szabadságvesztéssel sújtható, ideértve a gazdasági bűncselekményeket, a korrupciót és a pénzmosást. A korrupció elleni küzdelemben részt vevő további szervek a Pénzügyi Információs Elemzési Egység (FIAU) és a Belső Ellenőrzési és Vizsgálati Osztály. Ez utóbbi belső ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytat valamennyi kormányzati osztálynál és ügynökségnél. A korrupciós bűncselekményeket a büntető törvénykönyv tartalmazza 42 . A parlament 2020 júliusában számos, a korrupcióellenes keretet érintő reformot fogadott el 43 . A Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolásával kapcsolatos folyamatban lévő nyomozás és külön nyilvános vizsgálat mélyreható korrupciós mintázatokat tárt fel, és erős társadalmi igény merült fel a korrupcióval való megbirkózáshoz szükséges kapacitás megerősítése és a szélesebb körű jogállamisági reform iránt.

Málta 100-ból 54 pontot ért el a Transparency International korrupcióérzékelési indexében, és az EU-ban 14., globális szinten pedig 50. helyen áll 44 . Az Eurobarométer felmérésének keretében a máltai válaszadók 89 %-a úgy vélekedett, hogy a korrupció Máltán széles körben elterjedt (uniós átlag: 71 %), és az emberek 54 %-a úgy érzi, hogy a korrupció személyesen érinti a mindennapi életét (uniós átlag: 26 %) 45 . Ami a vállalkozásokat illeti, a vállalkozások 76 %-a tartja széles körben elterjedtnek a korrupciót (uniós átlag: 63 %), és a vállalkozások 60 %-a vélekedik úgy, hogy a korrupció problémát jelent az üzleti tevékenység folytatása során (uniós átlag: 37 %). Ugyanakkor a válaszadók 37 %-a úgy gondolja, hogy elegendő sikeres büntetőeljárás van ahhoz, hogy ez visszatartsa az embereket a korrupt gyakorlatoktól (uniós átlag: 36 %), míg a vállalkozások 45 %-a vélekedik úgy, hogy a vezető tisztségviselők megvesztegetésén rajtakapott emberek és vállalkozások megfelelő büntetésben részesülnek (uniós átlag: 31 %) 46 .

A korrupcióellenes állandó bizottságot (PCAC) illetően a strukturális hiányosságok kezelését célzó változásokat vezettek be, és csökkentették a miniszterelnök szerepét tagjainak kinevezésében. A PCAC felelős a korrupció megelőzéséért és a korrupcióval kapcsolatos bejelentések közigazgatási kivizsgálásáért. Vizsgálatait saját kezdeményezésére vagy a hozzá beérkező jelentések alapján végzi. A korábbi rendszerben a PCAC az igazságügyi miniszternek számolt be vizsgálatának megállapításairól, és a törvény nem írt elő ezt követő végrehajtást vagy büntetőeljárás alá vonást. Aggodalomra okot adó problémaként felvetették az azzal kapcsolatos átláthatóságot is, hogy a PCAC milyen ügyekben folytat vizsgálatot, és milyen ajánlásokat fogalmazott meg 47 . Az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és a GRECO problémásnak találta a vizsgálatokkal kapcsolatos korlátozott eredményességét, valamint a PCAC-tagok kinevezésének a miniszterelnöktől való függőségét 48 . A kormány 2020 tavaszán javaslatokat terjesztett elő a kinevezési eljárás átalakítására. E javaslatokat a parlament 2020. július 29-én elfogadta. Az új eljárás szerint a PCAC elnökét a köztársasági elnöknek kell kineveznie, a parlament kétharmados többséggel hozott határozatával összhangban eljárva 49 . A PCAC két fennmaradó tagját az elnöknek kell kineveznie, a miniszterelnök által adott tanáccsal, illetve az ellenzék vezetője által adott tanáccsal összhangban. Az új szabályok szerint a PCAC vizsgálati hatásköreit kiterjesztik, és azok a korrupt gyakorlatok szélesebb körét ölelik fel. Az új jogszabály konkrétan előirányozza, hogy amennyiben a PCAC véleménye szerint a vizsgált magatartás korrupt, korrupt gyakorlatokkal kapcsolódik össze vagy korrupt gyakorlatokhoz vezet, a vizsgálat eredményeiről szóló jelentést továbbítani kell a legfőbb ügyésznek 50 . A változások révén a PCAC – az ombudsmanhoz, a közéleti normákért felelős biztoshoz és a számvevőszék elnökéhez hasonlóan – fellebbezést nyújthat be a legfőbb ügyész büntetőeljárás mellőzésére vonatkozó határozata ellen. A PCAC eszközei 51 azonban továbbra is korlátozottak, ami kérdésessé teszi, hogy képes lesz-e hatásos vizsgálatokat lefolytatni. A Velencei Bizottság 2020. júniusi véleményében üdvözölte a reformra vonatkozó terveket, és jelenleg dolgozik a reformok jogszabályi szövegeire vonatkozó további vélemény elkészítésén 52 .

A magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kezelése hiányosságokat mutat fel. Ami azt illeti, a legfelsőbb vezetői tisztségek betöltői ellen indított büntetőügyek a beszámolók szerint a büntetőeljárások korai szakaszában elakadnak. Ilyen ügyekben az új bizonyítékok biztosítása ellenére továbbra is tisztázatlan, hogy elindították-e a vonatkozó vizsgálati eljárásokat 53 . A korrupcióval összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokat a Málta rendőrségén belül működő, gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó egység tisztviselői folytatják le. Mint azt a 2020. évi európai szemeszter országjelentése 54 és az Európai Parlament állásfoglalásai 55 is megállapítják, a rendőrség által végzett vizsgálatokat szétaprózottnak tartják, és a korrupcióval és a hatalommal való visszaéléssel összefüggő bűncselekményeket nem vonták eredményesen büntetőeljárás alá. A hatóságok beszámolója szerint 2019-ben hét, köztisztviselőket is érintő korrupciós ügyben folyt vizsgálat, amelyekből kettő magas szinten elkövetett korrupciós ügyet érintett. Jóllehet már létezik a büntetőeljárás rendőrség általi mellőzése elleni fellebbezés, egy új rendelkezést vezettek be, amely a büntetőeljárás legfőbb ügyész általi mellőzése elleni fellebbezést is lehetővé teszi 56 .

Megreformálták a rendőrfőkapitány kiválasztására és kinevezésére szolgáló eljárást 57 – ez egy olyan probléma volt, amelyre 2018. decemberi véleményében a Velencei Bizottság is felhívta a figyelmet. A parlament 2020. április 1-jén törvényt fogadott el a rendőrfőkapitány kiválasztására és kinevezésére szolgáló folyamat módosításáról 58 . A Közszolgálati Bizottságnak teljes mértékben független és autonóm módon nyilvános pályázatot kell kiírnia, majd két jelöltet kell javasolnia a Minisztertanácsnak. A Minisztertanácsnak ezt követően a két fős szűkített listán szereplő jelöltek közül kell kiválasztania egyetlen jelöltet. Az újonnan javasolt módszer azt is előirányozza, hogy a végül a szűkített listára kerülő jelölteket a parlamenti ellenőrzés érdekében a parlament kinevezési bizottsága is meghallgatja.

Megnövelték a rendőrség gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó egységének erőforrásait és kapacitását. 2019 decembere és 2020 szeptembere között jelentősen, 58-ról 98-ra nőtt a gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó egységen dolgozó rendőrök száma. A hangsúlyt azokra a területekre helyezik, amelyek kezelésére a rendőrségnek a múltban nem volt kapacitása, többek között a gazdasági és pénzügyi bűncselekményekre. A kapacitás várható növelésének további területei a blokkláncelemzési kapacitások, a hírszerzési elemzési eszköz bővítése és a további adatbázisokhoz való hozzáférés 59 .

2013-ban hatályba lépett a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény. A törvény a magánszektorban és a közigazgatásban előforduló tisztességtelen gyakorlatok bejelentésére szolgáló eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz 60 . Minden munkáltatónak, így az összes minisztériumnak is azonosítania kell egy visszaélések bejelentésével foglalkozó tisztviselőt, aki fogadja azon munkavállalók bejelentéseit, akik tisztességtelen gyakorlatot kívánnak védelem mellett bejelenteni. A visszaélések bejelentésével foglalkozó tisztviselőnek pedig észszerű időn belül intézkednie kell, vagy – a bűncselekményt megvalósító cselekmények esetében – rendőrségi bejelentést kell tennie. A visszaélések bejelentése vonatkozhat a jogszabály hatálybalépése előtt és után történt ügyekre is. Ez a jogszabály védelmet nyújt a jóhiszeműen eljáró személyeknek. A visszaélést bejelentő személyek által tett panaszok száma azonban egyelőre meglehetősen csekély.

Javaslatokat terjesztettek elő a felsővezetői feladatokat ellátó személyek kinevezését illetően. Módosításokat terjesztettek elő annak biztosítása érdekében, hogy az állandó titkárok kinevezésére és eltávolítására vonatkozóan a Közszolgálati Bizottság – egy független alkotmányos testület – tegyen világos és előre meghatározott követelmények alapján ajánlásokat a köztársasági elnöknek. Ami a bizalmi személyeket illeti, a közigazgatási törvényt és a közéleti normákról szóló törvényt érintő módosításokat terjesztettek elő 61 , amelyek világos jogalapot hoznak létre e személyek kinevezéséhez. Ez a Velencei Bizottság és a GRECO állandó titkárokra 62 és bizalmi személyekre 63 vonatkozó ajánlásait 64 követi. A Velencei Bizottság dolgozik a parlamentnek benyújtott jogszabályi szövegekre vonatkozó további vélemény elkészítésén 65 .

Nyilvános konzultációt indítottak el a lobbitevékenység szabályozásának bevezetése érdekében, amely egyelőre hiányzik. A közéleti normákért felelős biztos konzultációs dokumentumot tett közzé a lobbitevékenység szabályozására vonatkozó javaslatokkal 66 . A biztos ajánlásokat kíván kiadni a minisztereknek és a parlamenti képviselőknek címzett, a közéleti normákról szóló törvényben meghatározott etikai kódexek módosításaira vonatkozóan 67 . A Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Tervezési Minisztérium egy átláthatósági nyilvántartási platformot hozott léte, amely kísérleti projektként máris működik.

A közéleti normákért felelős biztos aggályokat vetett fel a parlamenti képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatban. Amióta a közéleti normákért felelős biztos 2018-ban megkezdte működését, ellenőrzik a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait. Ez a közéleti normákról szóló törvény eredménye, amely 2018. október 30-án lépett hatályba. A biztos meg fogja vizsgálni a nyilatkozatokat, és javaslatot fog tenni a benyújtandó adatok módosítására is. A nyilatkozatokat azonban – a miniszterek és parlamenti titkárok nyilatkozatainak kivételével – nem hozzák nyilvánosságra. Ami az összeférhetetlenségeket illeti, a biztos 2019 júliusában határozatot adott ki egy parlamenti képviselő által benyújtott panaszról, amely a közszektorban állást betöltő vagy szerződéses szolgáltatásokat nyújtó parlamenti képviselők potenciális összeférhetetlenségeiről szólt. A biztos az ügyről szóló jelentésében 68 megállapította, hogy a kormányzati tisztség nélküli parlamenti képviselők kétharmada tisztséget visel a közszektorban vagy szerződésekkel rendelkezik a közszektorral, és arra a következtetésre jutott, hogy a kormányzati tisztség nélküli képviselők kormány általi foglalkoztatása alapvetően helytelen, és kérte, hogy vessenek véget e gyakorlatnak. Az alkotmányos reformfolyamat keretében mérlegelik a parlamenti képviselők statútumának lehetséges reformját 69 . Ami a felsővezetői funkciókkal megbízott személyeket, így például az állandó titkárokat és bizalmi személyeket illeti, ők nem tartoznak a parlamenti képviselőkkel azonos nyilatkozattételi kötelezettségek hatálya alá. Nekik a közigazgatási törvényhez csatolt, közalkalmazotti etikai kódex szerinti alapvető információkat kell benyújtaniuk 70 . A bizalmi személyek a közéleti normákért felelős biztos ellenőrzésének hatálya alá tartoznak 71 .

III.Médiapluralizmus

A véleménynyilvánítás szabadságát Málta alkotmánya 72 , valamint az európai egyezményről szóló törvény (a Máltai Törvénytár 319. fejezete) rögzíti. A médiáról és a rágalmazásról szóló 2018. május 14-i törvény hatályon kívül helyezte az 1974-es sajtótörvényt, és korszerűsítette a rágalmazásra vonatkozó jogszabályokat. A műsorszolgáltatási hatóság függetlenségét az alkotmány garantálja. A máltai médiakörnyezetnek továbbra is meghatározó vonása, hogy több médiaorgánum a két fő politikai párt tulajdonában van vagy szerkesztői ellenőrzése alatt áll. Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró 2017. októberi meggyilkolását széles körben a véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadásként értékelték, és ennek kapcsán aggodalmakat vetettek fel a médiaszabadsággal és az újságírók biztonságával kapcsolatban Máltán 73 . 

A műsorszolgáltatási hatóság függetlenségét az alkotmány garantálja 74 . Az alkotmány meghatározza a műsorszolgáltatási hatóság tagjainak kinevezési feltételeit, a kizáró feltételeket, valamint kinevezésük módját. A hatóság – a másodlagos jogban részletesebben meghatározottak szerint – külön jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet, amely jogilag és funkcionálisan független a kormánytól és minden egyéb magán és közjogi szervtől 75 . A hatóság határozatai ellen a fellebbviteli bíróságnál és az alkotmánybíróságnál lehet fellebbezni. A hatóságot az állam összevont alapja finanszírozza, amely fedezi az alkalmazottak fizetéseit 76 . A hatóság ezen túlmenően a licencdíjak és a műsorszolgáltatókra kivetett bírságok beszedéséből finanszírozza a kiadásait.

A műsorszolgáltatási hatóság tagjait az elnök nevezi ki, a miniszterelnök által az ellenzék vezetőjével folytatott egyeztetést követően adott tanáccsal összhangban. A 2020-as médiapluralizmus monitor („MPM 2020”) a műsorszolgáltatási hatóság függetlenségét és eredményességét közepes kockázatúként pontozza, tekintve, hogy a testület mind az öt tagja ténylegesen politikai kinevezett. A tagokat Málta két fő politikai pártja választotta ki, az elnököt pedig rendszerint a két párt kölcsönös egyetértésével választják ki. Az MPM 2020 rámutat arra, hogy a hatóság főként a közszolgálati médiát követi nyomon és szabályozza (azaz a közszolgálati műsorszolgáltatót – Public Broadcasting Services [PBS]), a két másik fő műsorszolgáltató orgánum esetében pedig – amelyek egyike a munkáspárt, másika a nacionalista párt tulajdonában van – hagyja, hogy „szerkesztési szempontból egyensúlyt teremtsenek”. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 77 többféle garanciát határoz meg a nemzeti médiaszabályozók függetlenségét és hatékonyságát illetően. A parlamentben jelenleg folyik az ezen irányelvet átültető törvényjavaslat megvitatása 78 .

A Máltai Újságírók Intézetét (IGM) 1989-ben a gyakorló médiaszakembereket egybegyűjtő szervezetként hozták létre. Az IGM beiktatta az újságírói etikai kódexet 79 , és felügyelte egy sajtóetikai bizottság (PEC) létrehozását, amely az újságírókkal szemben a kódexből eredően benyújtott panaszok kezelésével foglalkozik. Az IGM közreműködött a máltai sajtótörvény módosításainak az elfogadásában, amely immár magában foglalja a források bizalmas jellegét, a feltételes mentességet, az információhoz való jogot és a válaszadás jogát. Az MPM 2020 rámutat arra, hogy a Máltai Újságírók Intézetét, amely az ország egyetlen újságírói szakmai szervezete, általában nem tartják eredményesnek a szerkesztői függetlenség védelme terén, és láthatólag nem rendelkezik kellőképpen erős hanggal ahhoz, hogy biztosítani tudja tagjainak az általános jóllétét 80 .

A műsorszolgáltatási hatóság összegyűjti a médiaorgánumok tulajdonosi információit, de nincs olyan kötelezettség, amely szerint ezeket a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé kellene tenni. Ide tartoznak a politikai pártok tulajdonában lévő rádió- és tévéállomások, amelyeket kereskedelmi műsorszolgáltatóként kezelnek. A médiavállalat tulajdonosi szerkezetének változása esetén tájékoztatni kell a hatóságot, amely ezt követően átvilágítást végez. A vállalkozások nyilvántartása és a tulajdonosi információk a máltai cégnyilvántartás által vezetett online nyilvántartásban érhetők el. Semmilyen külön jogi kötelezettség nem létezik, amely megkövetelné, hogy a médiavállalatok olyan módon közzétegyék tulajdonosi szerkezetüket, hogy ezek az információk a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetőek legyenek. Továbbá, jóllehet a műsorszolgáltatási hatóságnak joga van ahhoz, hogy bármilyen típusú információt megszerezzen az engedélyesektől, amelyet szükségesnek tart, a hatóság ezeket az információkat nem teszi közzé. Következésképpen, jóllehet a hatóság azt állítja, hogy a nyilvánosság egészében véve tisztában van azzal, kik az országban a médiavállalatok tulajdonosai, az MPM 2020 a médiatulajdon átláthatóságát illetően közepes kockázatot állapított meg 81 .

A politikai pártok számára kifejezetten megengedett, hogy országos televíziós és rádiós szolgáltatások legyenek a tulajdonukban, az ellenőrzésük alatt, illetve hogy ezekért szerkesztői felelősséget viseljenek. Ezt a műsorszórási törvény rögzíti. Több máltai médiaorgánum és műsorszolgáltató ténylegesen a parlamentben képviselt két fő politikai párt tulajdonát képezi, és azok ellenőrzése és irányítása alatt áll. Emiatt az MPM 2020 szerint a média politikai függetlenségét magas akut kockázat fenyegeti, ugyanakkor azt is feltünteti, hogy „nincsenek általános szabályozási biztosítékok a szerkesztők kinevezésével és elbocsátásával kapcsolatban, és mivel több médiaorgánumnak a politikai pártok a tulajdonosai, elkerülhetetlen az ilyen kinevezések és elbocsátások esetén a politikai befolyás” 82 .

Nincs olyan jogi keret, amely az állami hirdetéseket szabályozná. Emiatt felmerül az akár a kormány, akár egyes politikusok általi visszaélés bizonyos kockázata 83 . A kormány egész évben, de különösen a választások előtti hónapokban, egyfajta közvetett politikai hirdetésként közzé tesz állami hirdetéseket. A közéleti normákért felelős máltai biztos nemrégiben végzett vizsgálata megállapította, hogy széles körben elterjedt gyakorlat, hogy a miniszterek közforrásokat használnak fel személyes közösségimédia-oldalaik tartalmainak az előállítása során. A biztos ezért a közösségi média miniszterek és parlamenti titkárok általi felhasználására vonatkozó iránymutatásokat javasolt, és beszámolója szerint a kormány vállalta, hogy ezeket magára nézve kötelezőnek tekinti 84 . E tényezők alapján az MPM 2020 közepes kockázatot jelez a médiaágazatnak biztosított források és támogatás állami szabályozásával kapcsolatban.

A hatóságok birtokában lévő információkhoz való hozzáférés jogi keretét az információszabadságról szóló törvény állapítja meg. A törvény megállapítja, hogy a máltai polgárok, az uniós polgárok és azok a személyek, akik legalább öt éven át máltai lakosok voltak, jogosultak arra, hogy ilyen információkhoz való hozzáférést kérjenek 85 . A hozzáférés biztosításának bármilyen megtagadását meg kell indokolni, és ez ellen fellebbezni lehet. A nyilvános információkhoz való hozzáférést azonban gyakran hátráltatja az elutasítási okok tág meghatározása, valamint az eljárás adminisztratív költségei 86 . Az újságírók beszámolói szerint előfordul, hogy a hozzáférés kérésekor a jelentős késedelmek vagy a válasz hiánya miatt nehézségekkel szembesülnek 87 . Az MPM 2020 ezen okok miatt az információkhoz való hozzáférést közepes kockázatnak kitett területként értékeli. Tekintve e jog fontosságát, ez különösen nagy aggodalomra ad okot. A kormány jelenleg vizsgálja a közérdekű adatszolgáltatás szűk értelmezésének kiküszöbölését szolgáló lehetséges megoldást, hogy megfeleljen a GRECO ajánlásainak.

Daphne Caruana Galizia újságíró meggyilkolásával kapcsolatban nyilvános vizsgálat folyik, amelyet egy volt bíró vezet. Az újságíró családja, valamint a máltai civil társadalom és az európai és nemzetközi sajtószövetségek által gyakorolt jelentős nyomás hatására 2019 szeptemberében nyilvános vizsgálat indult. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének határozata kifejezetten kérte egy ilyen vizsgálat elindítását 88 . E nyilvános vizsgálat célja egyfelől annak megállapítása, hogy az állam tevőleges kötelezettségeit teljesítve hozott-e megelőző jellegű operatív intézkedéseket az olyan egyének – és különösen az újságírók – védelme érdekében, akiknek az életét bűncselekmények veszélyeztetik, másfelől a Daphne Caruana Galizia elleni merényletet övező összes körülmény konkrét kivizsgálása. A nyilvános vizsgálat által feltárt körülményeket a sajtószabadsággal foglalkozó szervezetek a következőképpen jellemezték: „az ügyet érintő, állami korrupcióval és büntetlenséggel kapcsolatos nyugtalanító leleplezések […], amelyek felhívják a figyelmet a máltai jogállamiság gyengeségére, valamint a Daphne Caruana Galizia ellen elkövetett gyilkosság és az újságírónő által vizsgált magas szintű hatalmi visszaélések büntetlenségére” 89 . Az MPM 2020, amely az újságírói szakma, normák és védelem területét közepes kockázatúnak sorolta be, rámutat arra, hogy „tekintettel a Daphne Caruana Galizia üggyel kapcsolatos fejleményekre és leleplezésekre, valamint a független újságírók által a magas szinten elkövetett korrupció tárgyában végzett oknyomozásokra, biztonsággal állítható, hogy a szakmában dolgozók fenyegetve érzik magukat”. Az MPM 2020 az államot bíráló oknyomozó újságírók ellen indított sorozatos gyűlöletkampányokat említi, amelyekre egy független online platform vizsgálatát követően derült fény 90 . Az Európai Bizottság többször hangsúlyozta, hogy a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásáért felelős személyeket bíróság elé kell állítani, kizárva a politikai beavatkozás lehetőségét 91 .

A Málta vezető oknyomozó újságírója elleni merénylet hatása továbbra is érezhető Máltán. Az Európa Tanács újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdításával foglalkozó platformja 2019-ben három riasztásról számolt be 92 , amelyek még megoldásra várnak. Az állam két riasztással kapcsolatban adott választ. Az első riasztás a The Shift News független, oknyomozó online médiaplatform ellen elkövetett kibertámadásra vonatkozott. A második riasztás három újságíró jogi megfélemlítését érintette, akik egy Daphne Caruana Galizia meggyilkolásáról szóló könyvhöz végeznek kutatásokat, a harmadik pedig a miniszterelnök hivatalában tartott sajtókonferencia után az újságírókkal szemben alkalmazott bánásmódhoz kapcsolódott 93 . A platform 2020-ban egy riasztásról számolt be egy SLAPP-jellegű keresethez 94 kapcsolódóan, amelyet egy üzletember nyújtott be a The Shift News platformmal szemben.

IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések

Málta parlamenti köztársaság, amelyben a jogalkotás hatásköre a képviselőházat illeti meg, amely egy öt évre megválasztott egykamarás parlament. A végrehajtó hatalom az elnököt illeti meg, akit a parlament választ meg, valamint a minisztertanácsot, amelynek vezetője a miniszterelnök. A kormány összes miniszterének, köztük a miniszterelnöknek is parlamenti képviselőnek kell lennie. Az alkotmányos ügyeket az alkotmánybíróság vizsgálja meg. Az alkotmány több független hatóságot hoz létre, így például az ombudsmani hivatalt is. A parlament 2020 júliusában számos alkotmányos reformot fogadott el 95 .

Elfogadták a máltai elnök megválasztására irányuló eljárás alkotmányos reformját. A 2020. július 29-én elfogadott reform meghatározza, hogy a máltai elnököt egyszerű többség helyett a parlament kétharmados többségével választják meg, összhangban a Velencei Bizottság 2020. júniusi véleményével. Az új szabályok szerint az elnöki tisztet betöltő személy addig hivatalban marad, amíg a parlamentben nem születik kétharmados többség. Ezen túlmenően az elnök eltávolításához is a parlament kétharmados többségére lesz szükség. A Velencei Bizottság is az elnök kétharmados parlamenti többséggel történő megválasztását és eltávolítását ajánlotta 96 , ami hozzájárulhat az elnök által a kormány ellenőrzésében betöltött szerep megerősítéséhez. A Velencei Bizottság jelenleg dolgozik az e reform jogszabályi szövegére vonatkozó további vélemény elkészítésén 97 .

Jóváhagyták az ombudsman szerepének megerősítését célzó alkotmányos reformot is, az emberi jogi intézmény létrehozására irányuló javaslat megvitatása pedig jelenleg folyik a parlamentben. Az ombudsman feladata a kormány vagy bármely másik hatóság által hozott intézkedések jogszabály szerint meghatározott kivizsgálása, és saját kezdeményezésére vagy panasz alapján is folytathat vizsgálatokat. A parlament által 2020. július 29-én elfogadott reform beemeli az alkotmányba az ombudsman kinevezésének és eltávolításának módszerét 98 , valamint az információkhoz való hozzáféréshez való jogát. A reform azt is meghatározza, hogy ha bármely vizsgálat alatt vagy után az ombudsmannak az a véleménye, hogy bizonyíték áll fenn a korrupcióellenes állandó bizottságról szóló törvényben meghatározott korrupt gyakorlatra vonatkozóan, az ombudsman közvetlenül a legfőbb ügyész elé is terjesztheti a megállapításait. A reform célja a Velencei Bizottság ajánlásainak való megfelelés 99 . Megjegyzendő, hogy az ENSZ a gyermekjogi biztosi hivatal függetlenségének a megerősítését is ajánlotta, megfelelő konkrét és külön emberi, technikai és pénzügyi források biztosítása révén, valamint a feladatainak az eredményes ellátásához szükséges mentességek biztosításával 100 . 2019-ben a parlament elé terjesztették az emberi jogi intézmény létrehozására irányuló javaslatot. Az érintett parlamenti bizottságok előtt folyik egy emberi jogi és egyenlőségi bizottság létrehozásáról szóló törvényjavaslat megvitatása 101 .

A parlament elé terjesztettek egy bizonyos független bizottságok tagjainak a kinevezését érintő alkotmányos reformot. A kormány az javasolta, hogy egyes független bizottságok kinevezésének a hatásköre kerüljön át a miniszterelnöktől a minisztertanácshoz, például a máltai központi bankkal és az információs és adatvédelmi biztossal kapcsolatban is. A Velencei Bizottság 2020. júniusi véleményében üdvözölte, hogy a kormány az elnök által vezetett alkotmányos konvenció keretében tovább kívánja tárgyalni más független hatóságok, így például a választási bizottság, a közszolgálati bizottság és a műsorszolgáltatási hatóság kinevezését 102 .

A parlament szerepével kapcsolatban is gondolkodási folyamat indult. Reformokat vizsgálnak a parlamenti képviselői statútum tekintetében is, jóllehet egyelőre semmilyen konkrét intézkedésre nem tettek javaslatot 103 . A Velencei Bizottság megállapította, hogy a máltai parlamentet meg kell erősíteni ahhoz, hogy hatékony fék legyen a kormánnyal szemben 104 , valamint a rendszer átalakítását ajánlotta annak érdekében, hogy a képviselők teljes munkaidőben, fizetés ellenében dolgozzanak. Ezen túlmenően ajánlotta, hogy a képviselők pártatlan kutatási kapacitást és/vagy egy vezető tanácsadó szervet is igénybe vehessenek. Továbbá el kell kerülni a felhatalmazáson alapuló jogalkotás elterjedt használatát.

Az alkotmánybíróság ítéleteinek nincs erga omnes joghatása. Abban az esetben, ha az alkotmánybíróság ítélete egy jogszabály egy vagy több rendelkezését alkotmányellenesnek nyilvánítja, a parlament dönti el, hogy hatályon kívül helyezi-e vagy módosítja-e e jogszabályt. A Velencei Bizottság megállapította, hogy a gyakorlatban ez láthatóan nem minden esetben történik meg, ami alkotmányellenesnek ítélt rendelkezések folytatódó alkalmazásához vezet 105 .

Továbbra is fennállnak kihívások a bizonyítékokon alapuló eszközök korlátozott felhasználásával és a nyilvános konzultációk jogalkotási folyamatban való eredményességével kapcsolatban. Jóllehet különféle csatornák léteznek, amelyeken konzultálni lehet a nyilvánossággal, létezik bizonyos mérlegelési lehetőség azzal kapcsolatban, hogy nagyszabású nyilvános konzultációt indítsanak-e vagy sem, és nagy számú kivételt is meghatároztak. A nyilvános konzultációs eljárások eredményeit nem mindig teszik közzé kellő időben és könnyen hozzáférhető módon az interneten 106 . Ezenfelül az OECD szerint Málta nem rendelkezik szisztematikus megközelítéssel annak felülvizsgálatát illetően, hogy a jogszabályok és rendelkezések elérték-e az elérni kívánt politikai célokat 107 . A közigazgatás digitális transzformációjára vonatkozó, 2019–2021-es stratégiai terv részeként kezdeményezések elindítását tervezik az online konzultációval és egy e-részvételi platformmal kapcsolatban.

A népegészségügyi vészhelyzet keretében a világjárvánnyal való szembenézéshez szükséges intézkedéseket fogadtak el. A népegészségügyi törvény hatáskörrel ruházza fel a népegészségügyi főfelügyelőt, hogy járvány és fertőző betegségek esetén rendeleteket hozzon, módosítson vagy vonjon vissza, jóllehet lehetséges a bírósági felülvizsgálat 108 . A főfelügyelő 2020. április 1-jén hirdette ki a népegészségügyi vészhelyzetet, 2020. március 7-től kezdődő visszamenőleges hatállyal 109 , és azt 2020. június 30-án szüntették meg.

A civil társadalmi szervezetek egyre nagyobb szerepet játszanak a nyilvános vitában. A polgári teret az újságírók rendelkezésére álló, fent említett feltételekre tekintettel beszűkültnek minősítették 110 . Ugyanakkor a civil társadalmi szervezetek Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolását követően aktívabban részt vesznek a nyilvános vitában. A civil társadalom keretét szabályozó fő jogszabály az önkéntes szervezetekről szóló törvény 111 , amely úgy rendelkezik, hogy a civil társadalmi szervezetek a kormánytól független, önálló szervezetek, amelyek jogállását a kormánynak mindenkor tiszteletben kell tartania. Jóllehet a civil társadalom bevonására és részvételére szolgáló struktúrákat javítani lehetne, a civil társadalmi szervezetek az utóbbi néhány évben egyre jobban részt vesznek a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről, többek között az igazságszolgáltatási rendszer szervezésével kapcsolatos reformok szükségességéről és a korrupció elleni küzdelemről folyó vitákban 112 . A kormány kinyilvánította, hogy elkötelezett különféle jogszabályok módosítása mellett annak biztosítása érdekében, hogy kezeljék az önkéntes szervezetek kiszolgáltatottságát 113 .

I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*

* A 2020. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható az (EB weboldalán).

A közéleti normákért felelős biztos (2020), Towards the Regulation of Lobbying in Malta.

A közéleti normákért felelős biztos K/002. ügyről szóló jelentése, 2019.

A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata (2020), a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózatának a 2020. évi jogállamisági jelentés kapcsán az érdekelt felekkel folytatott konzultációhoz benyújtott észrevételei.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága (2019).

Az Európai Parlament 2017. november 15-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről Máltán.

Az Európai Parlament 2019. december 18-i állásfoglalása a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatban napvilágot látott újabb információkat követően a jogállamiság máltai helyzetéről.

Az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről és a korrupció elleni küzdelemről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában.

Az Európai Unió Bírósága, a C‑216/18 PPU. sz. LM-ügyben 2018. július 25-én hozott ítélet.

Az Európai Unió Tanácsa, a Tanács ajánlása (2020. július 20.) Málta 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2020. évi stabilitási programját.

Centre for Media Pluralism and Media Freedom, 2020. évi médiapluralizmus monitor. https://cmpf.eui.eu/media-pluralism-monitor/mpm-2020 .

CIVICUS, Monitor tracking civic space, Malta (a máltai polgári teret nyomon követő megfigyelő központ). https://monitor.civicus.org/country/malta/

Daphne Caruana Galizia Alapítvány, észrevételek a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

Emberi Jogok Európai Bírósága, a nagytanács Kövesi kontra Románia ügyben 2020. május 5-én hozott ítélete, 3594/19. sz. kérelem.

Emberi Jogok Európai Bírósága, a nagytanács Ramos Nunes de Carvalho e Sá kontra Portugália ügyben 2018. november 6-án hozott ítélete, 55391/13., 57728/13. és 74041/13. sz. kérelem.

Európa Tanács, az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdításával foglalkozó platform – Málta. https://www.coe.int/en/web/media-freedom/malta

Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2010), a CM/Rec(2010)12. sz., tagállamoknak szóló ajánlás a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről.

Európa Tanács: Miniszteri Bizottság (2016), az újságírás védelméről, valamint az újságírók és más médiaszereplők biztonságáról szóló, tagállamoknak szóló CM/Rec(2016)4. sz. ajánlás.

Európa Tanács: Parlamenti Közgyűlés (2019), a Parlamenti Közgyűlés 2293. (2019) határozata: Daphne Caruana Galizia’s assassination and the rule of law in Malta and beyond: ensuring that the whole truth emerges.

Európa Tanács: Velencei Bizottság (2010), Report on the Independence of the Judicial System Part I: The Independence of Judges (CDL-AD(2010)004).

Európa Tanács: Velencei Bizottság (2016), Jogállamisági ellenőrzőlista (CDL-AD(2016)017).

Európa Tanács: Velencei Bizottság (2020) – Malta – Opinion on proposed legislative changes (CDL-AD(2020)006).

Európa Tanács: Velenecei Bizottság (2018), Malta – Opinion on constitutional arrangements and separation of powers and the independence of the judiciary and law enforcement (CDL-AD(2018)028).

Európai Bizottság (2019), az Eurobarométer vállalkozásokra vonatkozó felmérése.

Európai Bizottság, 2019. évi országjelentés – Málta, SWD(2019) 1017 final.

Európai Bizottság, 2020. évi országjelentés – Málta, SWD(2020) 517 final.

Európai Bizottság, Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblája.

GRECO (2019), Negyedik értékelési kör. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése. Megfelelőségi jelentés. Málta.

GRECO (2019), Ötödik értékelési kör. A korrupció megelőzése és a feddhetetlenség előmozdítása a központi kormányzati szerveknél (felső vezetői tisztségek) és a bűnüldöző hatóságoknál. Értékelő jelentés. Málta.

Kommunikációs Főigazgatóság (2019), az Eurobarométer 482. sz. gyorsfelmérése: Businesses' attitudes towards corruption in the EU.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), az Eurobarométer 502. sz. tematikus felmérése: korrupció.

Máltai kormány (2020), a 2020. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk.

OECD (2019), A szabályozási politika és irányítás mutatói – Málta.

Repubblika, a 2020. évi jogállamisági jelentéshez benyújtott észrevételek.

Riporterek Határok Nélkül, Málta. https://rsf.org/en/taxonomy/term/150  

Transparency International (2020), Országokra vonatkozó adatok – Málta. https://www.transparency.org/en/countries/malta

Virtuális országlátogatás Máltán a 2020. évi jogállamisági jelentéssel összefüggésben.

II. melléklet: Országlátogatás Máltán

A Bizottság szolgálatai 2020 júniusában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:

·Állami jogtanácsos (State Advocate)

·Békebírói szövetség (Association of Magistrates)

·Bírói szövetség (Association of Judges)

·Igazságügyi minisztérium (Ministry of Justice)

·Korrupcióellenes állandó bizottság (Permanent Commission Against Corruption, PCAC)

·Közéleti normákért felelős biztos (Commissioner for Standards in Public Life)

·Legfőbb ügyész (Attorney General)

·Málta műsorszolgáltatási hatósága (Broadcasting Authority Malta)

·Rendőrség: gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó egység (Police: Economic Crime Unit)

·Republikka nem kormányzati szervezet

·Ügyvédi kamara (Chamber of Advocates)

* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:

·A sajtó- és médiaszabadság európai központja

·Amnesty International

·Az egész életen át tartó tanulás platformja

·Civil Society Europe

·EuroCommerce

·Európai Civil Fórum

·Európai Egyházak Konferenciája

·Európai Nonprofit Jogi Központ

·Európai Szövetség a Szabadságjogokért

·Free Press Unlimited

·Front Line Defenders

·ILGA-Europe

·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció

·Nemzetközi Jogászbizottság

·Nemzetközi Sajtóintézet

·Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés / Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet

·Riporterek Határok Nélkül

·Transparency International EU

(1)    A polgári bíróság három különböző csoportból áll: a családjogi csoportból, a kereskedelmi jogi csoportból és az önkéntes illetékességi csoportból.

(2)    Az Igazságszolgáltatási Bizottság az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának teljes jogú tagja.

(3)    A 2020. évi XLIII. törvény, amely a bírák és békebírók kinevezésével kapcsolatban módosítja Málta alkotmányát; a 2020. évi XLV. törvény, amely a bírák és a békebírók hivatalból való elmozdításával kapcsolatban módosítja Málta alkotmányát és az Igazságszolgáltatási Bizottságról szóló törvény 369. fejezetét; a 2020. évi XLI. törvény, amely azzal folytatja az igazságszolgáltatásban a reformok végrehajtását, hogy rendelkezik a legfőbb ügyész büntetőeljárás indításának mellőzésére vonatkozó és egyéb határozatainak a bírósági felülvizsgálatáról.

(4)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2018)028. véleménye.

(5)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye.

(6)    A miniszterelnök – bizonyos átláthatósági követelményekre figyelemmel – olyan személyt is kinevezhet, aki nem jutott tovább a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság általi ellenőrzésen.

(7)    A reformoknak megfelelően a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottság tagjai a főbíró, két bíró és egy, a társai által megválasztott békebíró, a számvevőszék elnöke, az ombudsman és az ügyvédi kamara elnöke lennének.

(8)    A három alkalmasnak ítélt jelölt nevét nyilvánosságra hozzák. A miniszterelnöknek ezután nem lesz szerepe a kinevezési eljárásban.

(9)    Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)12. sz. ajánlása, 47. bekezdés. Az előterjesztett jogszabálytervezet alkotmánymódosításokat is tartalmaz.

(10)    Az Európai Unió Tanácsának ajánlása (2020. július 20.) Málta 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2020. évi stabilitási programját, 13. o. Az ajánlás kéri többek között a bírói függetlenség fokozása érdekében az intézményi kapacitás és a kormányzás jelenlegi hiányosságainak kezelését célzó reformok befejezését.

(11)

   Az Európai Parlament 2019. december 18-i állásfoglalása a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatban napvilágot látott újabb információkat követően a jogállamiság máltai helyzetéről; az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről és a korrupció elleni küzdelemről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában; az Európai Parlament 2017. november 15-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről Máltán. Ezek az állásfoglalások nemcsak a máltai igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban vetnek fel aggályokat, hanem a korrupcióellenes keretet, a médiapluralizmust és a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi problémákat illetően is, amelyekkel ezen országfejezet II., III. és IV. szakasza foglalkozik.

(12)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye.

(13)    E vélemény elfogadására várhatóan 2020 októberében kerül sor.

(14)    A korábbi rendszerben a főbírót az elnök nevezte ki, a miniszterelnök által adott tanácsnak megfelelően, és a bírói kinevezésekkel foglalkozó bizottságnak semmilyen szerepe nem volt. A jelenlegi máltai főbírót azonban – annak ellenére, hogy ezt semmilyen jogszabályi kötelezettség nem írta elő, mivel az új jogszabályi rendelkezések még nem léptek hatályba – az ellenzékkel való megegyezést követően választották meg, és személyét a parlament egyhangúlag jóváhagyta.

(15)    Az új szabályok szerint amíg a parlamentben nem születik kétharmados többség, a főbírói hivatalt betöltő személy minden körülmények között hivatalban marad, akkor is, ha közben betölti a 65. életévét.

(16)    A Velencei Bizottság azt ajánlotta, hogy a főbírót ugyanúgy nevezzék ki, mint a többi bírót, vagy ha a parlamentben patthelyzet alakul ki, forduljanak egy semleges testülethez.

(17)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2018)028. véleménye, 52–53. bekezdés.

(18)    Az Emberi Jogok Európai Bírósága hangsúlyozta, hogy a bírói kar tagjainak az elbocsátását felülvizsgáló bíróságoknak jogosultnak kell lenniük az általuk vizsgált jogvita valamennyi ténybeli és jogi kérdésének a megvizsgálására. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tanácsának a Kövesi kontra Románia ügyben 2020. május 5-én hozott 3594/19. számú ítélete és Emberi Jogok Európai Bírósága nagytanácsának a Ramos Nunes de Carvalho e Sá kontra Portugália ügyben 2018. november 6-án hozott ítélete, a 55391/13., 57728/13. és 74041/13. számú kérelem.

(19)    Velencei Bizottság, Jogállamisági ellenőrzőlista (CDL- AD(2016) 017), 78. bekezdés. Lásd még: az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)12. sz. ajánlása, 69. bekezdés; a Velencei Bizottság CDL-AD(2010)004. jelentése, 43. bekezdés. A Bíróság ítélkezési gyakorlata (a C‑216/18. PPU. sz. LM-ügyben hozott 2018. július 25-i ítélet 67. pontja) szerint a függetlenség követelménye azt is feltételezi, hogy az ítélethozatal feladatával megbízott személyekre vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszer tartalmazza az ahhoz szükséges garanciákat, hogy elkerülhető legyen annak veszélye, hogy ezt a rendszert a bírósági határozatok tartalmának politikai felülvizsgálatát szolgáló rendszerként alkalmazzák. E tekintetben az olyan szabályok megalkotása, amelyek egyaránt meghatározzák – többek között – a fegyelmi vétségnek minősülő magatartásokat és a konkrétan alkalmazandó szankciókat, illetve amelyek egy független fórum olyan eljárását írják elő, amely maradéktalanul biztosítja a Charta 47. és 48. cikkében rögzített jogokat, különösen a védelemhez való jogot, és amely biztosítja a fegyelmi testület határozatainak bíróság előtti megtámadhatóságát, az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzéséhez elengedhetetlen garanciáknak minősülnek.

(20)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 46–52. bekezdés.

(21)    E vélemény elfogadására várhatóan 2020 októberében kerül sor.

(22)    Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának 44. és 46. ábrája. A bírói függetlenség érzékelt szintjét a következő kategóriákra bontották: nagyon alacsony (a válaszadók kevesebb mint 30 %-a vélekedik úgy, hogy a bírói függetlenség meglehetősen jó vagy nagyon jó); alacsony (30–39 %), átlagos (40–59 %), magas (60–75 %), nagyon magas (75 % felett).

(23)    Az alsóbb szintű bíróságok előtti vádemelést a rendőrség, a felsőbb bíróságok előtti vádemelést pedig a legfőbb ügyész végezte.

(24)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2018)028. véleménye, 54–73. bekezdés.

(25)    Lásd az előző megjegyzést.

(26)    Az ügyészség új munkatársainak a felvételére irányuló eljárás folyamatban van.

(27)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 56. bekezdés.

(28)    Európai Bizottság, 2020. évi országjelentés – Málta, SWD(2020) 517 final, 41. o. A hivatalban lévő legfőbb ügyész 2020. augusztus 15-én 2020. szeptember 9-i hatállyal benyújtotta a lemondását. A lemondást követően a legfőbb ügyészről szóló rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint egy kinevezési bizottságot hoztak létre (90. fejezet).

(29)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 97–98. bekezdés.

(30)    2020 júliusában egy EU által finanszírozott nyilvános konzultációt indítottak el, amelyet az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottság (CEPEJ) fog felügyelni.

(31)    A 2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla 32. és 33. ábrája azt mutatja, hogy a bíróságokra fordított összes kormányzati kiadás továbbra is átlagos szintű a többi tagállamhoz képest. A Bírói Tanulmányi Bizottság költségvetését a máltai hatóságok tájékoztatása szerint évi 9 000 EUR-ról 20 000 EUR-ra emelték.

(32)    Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának 38. ábrája.

(33)    GRECO, Negyedik értékelési kör. A Máltáról szóló második megfelelőségi jelentés, vi. ajánlás.

(34)    Az Európai Bizottság a strukturálisreform-támogató programon keresztül 2018 óta támogatást nyújt Máltának az igazságügyi ágazat reformjaihoz, a következőkkel kapcsolatban: i. az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és minőségének javítása a törvényszékeken lefolytatott eljárások hosszának csökkentésével, a fellebbviteli bíróság működésének értékelésével és támogatás biztosításával a humánerőforrás-stratégia fejlesztéséhez; ii. digitális stratégia létrehozása a máltai igazságszolgáltatási rendszer számára; iii. a legfőbb ügyészi hivatal és az állami jogtanácsosi hivatal átszervezésének támogatása.

(35)    Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának 6. ábrája.

(36)    Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának 7. ábrája.

(37)    Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának 8. ábrája.

(38)    Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának 35. ábrája.

(39)    Az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának 21. ábrája.

(40)    A bíróságok bezárásának ideje alatt az Ügyvédi Kamara több alkalommal kérte a virtuális tárgyalások bevezetését, többek között a „Jelentés arról, hogy a bíróság hogyan működhet a Covid19-világjárvány miatti jelenlegi helyzetben” címmel 2020. április 20-án közzétett jelentésben is.

(41)    Valamennyi bíróság újra megnyílt, köztük a felsőbíróságok, az alsóbb szintű bíróságok, a fellebbviteli bíróságok a hatáskörüktől vagy joghatóságuktól függetlenül, a törvény által létrehozott törvényszékek, és bármely tanács, testület, bizottság vagy egyéb szervezet, amely olyan eljárásokat vizsgálhat meg vagy bonyolíthat le, amelyekre a keresetek, védekezések vagy egyéb aktusok benyújtása tekintetében jogszabályi vagy közigazgatási határidők vonatkoznak.

(42)    A Máltai Törvénytár 9. fejezete.

(43)    A 2020. évi XLVI. törvény, amely különféle jogszabályokat módosít azzal a céllal, hogy megreformálja a korrupcióellenes állandó bizottságba történő kinevezések során alkalmazott eljárást. a 2020. évi XLI. törvény, amely azzal folytatja az igazságszolgáltatásban a reformok végrehajtását, hogy rendelkezik a legfőbb ügyész büntetőeljárás indításának mellőzésére vonatkozó és egyéb határozatainak a bírósági felülvizsgálatáról.

(44)    Transparency International (2020), 2019-es korrupcióérzékelési index.

(45)    Az Eurobarométer 502. sz. tematikus felmérése.

(46)    Az Eurobarometer 482. sz. gyorsfelmérése (2019).

(47)    Európai Bizottság, 2019. évi országjelentés – Málta, SWD(2019) 1017 final, 41. o.

(48)    Európai Bizottság, 2019. évi országjelentés – Málta, SWD(2019) 1017 final, 41. o.; GRECO (2019), Ötödik értékelési kör, Értékelő jelentés; a Velencei Bizottság CDL-AD(2018)028. véleménye, 72. bekezdés.

(49)    Az új eljárás szerint amíg a parlamentben nem születik kétharmados többség, az elnöki tisztet betöltő személy minden körülmények között hivatalban marad.

(50)    Hasonló rendelkezéseket fogadtak el 2020. július 29-én az ombudsmanra vonatkozóan. Ha bármely vizsgálat alatt vagy után az ombudsmannak az a véleménye, hogy bizonyíték áll fenn bármely, a korrupcióellenes állandó bizottságról szóló törvény meghatározása szerinti korrupt gyakorlatra vonatkozóan, közvetlenül a legfőbb ügyész elé is terjesztheti a megállapításait. 2020. júliusában hasonló rendelkezéseket terjesztettek elő a parlamentben a közéleti normákért felelős biztos és a számvevőszék elnöke tekintetében is.

(51)    A PCAC egyelőre három tagból és egy teljes munkaidős titkárból áll.

(52)    E vélemény elfogadására várhatóan 2020 októberében kerül sor.

(53)    GRECO (2019), Ötödik értékelési kör, Értékelő jelentés, 107. bekezdés.

(54)    Európai Bizottság, 2020. évi országjelentés – Málta, SWD(2020) 517 final, 40. o.

(55)    Az Európai Parlament 2019. december 18-i állásfoglalása a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatban napvilágot látott újabb információkat követően a jogállamiság máltai helyzetéről; az Európai Parlament 2019. március 28-i állásfoglalása a jogállamiság helyzetéről és a korrupció elleni küzdelemről az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában.

(56)

     A reform része egy bírósági felülvizsgálat iránti kereset bevezetése a legfőbb ügyész büntetőeljárás mellőzésére vonatkozó határozatai ellen. Ez a kereset lehetővé fogja tenni a sértett fél (áldozat) számára, hogy az ilyen határozatokat bíróság előtt megtámadja. A fellebbezés előtt a sértett félnek lehetősége van arra, hogy kérje az államügyészt a meghozott határozat újbóli megvizsgálására, és ha az államügyész nem változtatja meg a határozatát, a sértett fél a bírósághoz fordulhat, és jogszerűtlenségre vagy észszerűtlenségre hivatkozva kérheti a legfőbb ügyész büntetőeljárás mellőzésére vonatkozó határozatának bírósági felülvizsgálatát. A reform részeként a számvevőszék elnöke, a közéleti normákért felelős biztos, a korrupcióellenes állandó bizottság és az ombudsman is jogosult arra, hogy a legfőbb ügyész büntetőeljárás mellőzésére vonatkozó határozatának bírósági felülvizsgálatát kérje, ha a korrupcióellenes állandó bizottságról szóló törvény meghatározása szerinti korrupt gyakorlatot jelentettek be a legfőbb ügyésznek.

(57)    Megjegyzendő, hogy az utóbbi hét évben 5 alkalommal került sor új rendőrfőkapitány kinevezésére.

(58)    2020. június 23-án az új szabályokkal összhangban új rendőrfőkapitányt neveztek ki.

(59)    A máltai rendőrség éppen most szerez be egy szoftvert, amely lehetővé teszi, hogy a különböző adatokat egy keresztellenőrzést követően egy központosított adatbázisba helyezzék, és a más máltai szervezetekkel való koordinációt is meg fogja könnyíteni a rendőrség számára. A projektet a Herkules III európai programból finanszírozzák.

(60)      A Máltai Törvénytár 527. fejezete.

(61)    A Máltai Törvénytár 595. fejezete.

(62)    Az állandó titkárok a legmagasabb szintű köztisztviselők. A jelenlegi szabályok szerint az alkotmány 92. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az állandó titkárok kinevezésének hatásköre és a hivatalból való eltávolításuk hatásköre az elnököt illeti meg, aki a miniszterelnök által a Közszolgálati Bizottsággal folytatott konzultációt követően adott tanáccsal összhangban jár el.

(63)    A jelenlegi szabályok szerint a közéleti normákról szóló, 2018. október 30-án beiktatott törvény alapján bizalmi személy bármely, az egyik miniszter vagy parlamenti titkár magántitkárságán foglalkoztatott alkalmazott vagy személy, aki egy miniszter vagy parlamenti titkár tanácsadójaként jár el, vagy vezetői szerepet tölt be valamely minisztériumban vagy parlamenti titkárságon, és akit nem az alkotmány 110. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően vettek alkalmazásba.

(64)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 115–129. bekezdés. GRECO (2019), Ötödik értékelési kör, Értékelő jelentés, 24–26. bekezdés.

(65)    E vélemény elfogadására várhatóan 2020 októberében kerül sor.

(66)      Towards the Regulation of Lobbying in Malta (A lobbitevékenység szabályozása felé Máltán), a közéleti normákért felelős biztos, 2020. február 28.

(67)    A közéleti normákért felelős biztos ajánlásai nem kötelezőek a kormányra nézve.

(68)

     A K/002. sz. ügyben hozott 2019. július 5-i jelentés, közéleti normákért felelős biztos.

(69)    Lásd a IV. szakaszt.

(70)    A GRECO ajánlást adott ki a parlamenti képviselőkre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségek felsővezetői funkciókkal megbízott személyekre való kiterjesztésére vonatkozóan. Lásd: GRECO, Ötödik értékelési kör, Értékelő jelentés, 94–95. bekezdés.

(71)    A jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk, 42. o.

(72)    Az alkotmány 41. cikke.

(73)    2019 és 2020 között Málta további négy hellyel lejjebb került a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-ranglistáján, és jelenleg globális szinten a 81. helyen áll.

(74)    Az alkotmány 119. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy feladatainak ellátása során a műsorszolgáltatási hatóság semmilyen másik személy vagy hatóság irányítása vagy ellenőrzése alatt nem állhat, és hogy a műsorszolgáltatási hatóság feladata a kellő pártatlanság megőrzésének biztosítása a politikai vagy gazdasági nézeteltérésekkel és az aktuális közpolitikai ügyekkel kapcsolatban, valamint annak biztosítása, hogy a műsorszolgáltatási lehetőségeket és időket igazságosan osszák el a különböző politikai pártokhoz tartozó személyek között.

(75)    Az 1991. június 1-jei műsorszórási törvény 4. cikkének (1) bekezdése.

(76)    A műsorszórási törvény 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(77)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a 2010/13/EU irányelv módosításáról.

(78)    A műsorszórásról szóló (módosító) törvénytervezet (145. sz.) a törvénytervezetek vizsgálatával foglalkozó bizottságban történő megvitatásáig függőben van.

(79)    Újságírói etikai kódex: https://igm.org.mt/resources/code-of-journalistic-ethics/

(80)    2020. évi médiapluralizmus monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 11. o.

(81)    2020. évi médiapluralizmus monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 12. o.

(82)    2020. évi médiapluralizmus monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 13–16. o.

(83)    Lásd az előző megjegyzést.

(84)    A közéleti normákért felelős biztos K/010. ügyről szóló 2020. május 7-i jelentése.

(85)    Az információszabadságról szóló 2008. évi törvény, a 2012-ben módosított formában (a Máltai Törvénytár 496. fejezete).

(86)    GRECO (2019), Ötödik értékelési kör, Értékelő jelentés.

(87)    2020. évi médiapluralizmus monitor, a Máltáról szóló országjelentés, (11. o.) megjegyzi, hogy egy konkrét híroldal arról számolt be, hogy a kormányzati szerveknek benyújtott kérdések 80 %-át megválaszolatlanul hagyták.

(88)    Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által Pieter Omtzigt előadó Daphne Caruana Galizia’s assassination and the rule of law in Malta and beyond: ensuring that the whole truth emerges (Daphne Caruana Galizia meggyilkolása és a jogállamiság helyzete Máltán és azon túl: a teljes igazság kibontakozásának biztosítása) című jelentését követően, 2019. június 26-án elfogadott 2293. (2019) számú határozat.

(89)    A következők által aláírt nyilatkozat: ARTICLE 19, Association of European Journalists (AEJ), Committee to Protect Journalists (CPJ), a sajtó- és médiaszabadság európai központja (ECPMF), European Federation of Journalists (EFJ), Free Press Unlimited, Index on Censorship, International Freedom of Expression Exchange (IFEX), International Press Institute (IPI), Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa (OBCT), PEN America, PEN International, Scottish PEN és Transparency International. https://www.article19.org/resources/malta-renewed-call-for-justice-1000-days-after-the-assassination-of-daphne-caruana-galizia/.

(90)    2020. évi médiapluralizmus monitor, a Máltáról szóló országjelentés, 11. o.

(91)    Frans Timmermans első alelnök, Andrus Ansip alelnök, Věra Jourová biztos és Mariya Gabriel biztos együttes nyilatkozata a Daphne Caruana Galizia máltai újságíró elleni merénylet első évfordulóján, 2018. október 16. Lásd az előző szakaszokban említett európai parlamenti állásfoglalásokat is.

(92)     Európa Tanács, az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdításával foglalkozó platform: https://www.coe.int/en/web/media-freedom . Mint azt az Európa Tanács 2016/4. ajánlása jelezte, a tagállamoknak olyan átfogó jogszabályi keretet kell bevezetniük, amely lehetővé teszi az újságírók és más médiaszereplők számára, hogy hatékonyan és félelem nélkül részt vehessenek a nyilvános vitában.

(93)     Ez utóbbi riasztásra a máltai hatóságok választ adtak.  

(94)    Strategic lawsuit against public participation – stratégiai per a társadalmi részvétel ellen.

(95)    A 2020. évi XLIV. törvény, amely Málta elnökének kinevezésével kapcsolatban tovább módosítja Málta alkotmányát; a 2020. évi XLII. törvény, amely az ombudsmani hivatalt szabályozó törvényeket módosítja.

(96)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 86–91. bekezdés. A Velencei Bizottság egy patthelyzetek kialakulását megelőző, lépcsőzetes mechanizmus meghatározását is ajánlotta.

(97)    E vélemény elfogadására várhatóan 2020 októberében kerül sor.

(98)    A reform azt is meghatározza, hogy amíg a parlamentben nem születik kétharmados többség, az ombudsmani tisztet betöltő személy minden körülmények között hivatalban marad.

(99)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 61–64. bekezdés. A Velencei Bizottság jelenleg dolgozik a jogszabályi szövegre vonatkozó további vélemény elkészítésén. E vélemény elfogadására várhatóan 2020 októberében kerül sor.

(100)    Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága (2019).

(101)    A nemzeti emberi jogi intézmények európai hálózatának észrevételei a 2020. évi jogállamisági jelentéshez.

(102)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 65–69. bekezdés.

(103)    A folyamatot egy bizottság irányítja, amely a két fő politikai pártból áll, és amelynek elnöke a köztársasági elnök. 2020 elején nyilvános konzultációt bonyolítottak le. A közéleti normákért felelős biztos javaslatokat tett a parlament szerepének erősítésére: a közéleti normákért felelős biztos, Towards Higher Standards in Public Life (A közélet magasabb szintű normái felé), Proposals to Modernise the Provisions of the Constitution on Parliament, the Judiciary and Public Administration (Az alkotmány parlamentre, igazságszolgáltatásra és közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseinek korszerűsítésére irányuló javaslatok), 2019. október 30.

(104)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 92–94. bekezdés.

(105)    A Velencei Bizottság CDL-AD(2020)006. véleménye, 80–84. bekezdés. A Velencei Bizottság CDL-AD(2018)028. véleménye, 74–79. bekezdés.

(106)    GRECO (2019), Ötödik értékelési kör, Értékelő jelentés.

(107)    OECD (2019), A szabályozási politika és irányítás mutatói – Málta.

(108)    2020. május 29-én az elsőfokú polgári bíróság egy ügyben úgy ítélkezett, hogy a népegészségügyi főfelügyelő által kiadott rendelet, amely korlátlan időre felfüggesztette a jogszabályi határidőket, sérti az önkényes letartóztatás vagy őrizetbevétel elleni védelemhez való jogot.

(109)    A népegészségügyi vészhelyzet alatt a főfelügyelő intézkedéseket rendelhetett el a népegészségügyet érintő fenyegetés csökkentése, eltávolítása vagy megszüntetése érdekében, beleértve bármely személy elkülönítését vagy elszigetelését, kilakoltatásokat, bármely területre való belépés megakadályozását.

(110)    A CIVICUS által adott minősítések. A minősítések a következő öt kategóriából álló skálán mozognak: nyitott, beszűkült, akadályozott, elnyomott és zárt.

(111)    A Máltai Törvénytár 492. fejezete.

(112)    A Repubblika és a Daphne Caruana Galizia Alapítvány civil szervezetek által a 2020. évi jogállamisági jelentéshez benyújtott észrevételek.

(113)    A 2020. évi jogállamisági jelentéshez Málta által szolgáltatott információk. Az önkéntes szervezetekről szóló törvényt és a polgári törvénykönyvet módosító jogszabályt, valamint a célvagyonokról és vagyonkezelőkről szóló törvényt 2020. július 29-én fogadták el.