I.Bevezetés

A személyek szabad mozgása az EU által a polgárai számára biztosított alapvető szabadság, amely minden uniós polgárt feljogosít arra, hogy különleges alaki követelmények nélkül szabadon utazzon, dolgozzon és éljen bármelyik uniós tagállamban. A schengeni együttműködés tovább fokozza ezt a szabadságot azáltal, hogy több mint 400 millió uniós polgár, valamint az EU területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy határforgalom-ellenőrzés nélkül az egyik tagállamból a másikba utazzanak. A belső határokon történő határellenőrzés nélküli schengeni térség jelenleg 26 államból áll, amelyek közös célja, hogy ennek a vívmánynak még több tagállam részese lehessen.

Ahhoz, hogy egy tagállam a schengeni térség teljes jogú tagjává válhasson, számos feltételnek kell megfelelnie: fel kell készülnie és képesnek kell lennie arra, hogy felelősséget vállaljon a külső határoknak a többi schengeni állam nevében történő ellenőrzéséért, valamint az egységes schengeni vízumok kiadásáért; hatékonyan együtt kell működnie más schengeni államok bűnüldöző hatóságaival, hogy a határellenőrzések megszüntetését követően is magas szintű biztonságot tartson fenn; alkalmaznia kell a schengeni szabályokat, például a külső szárazföldi, tengeri és légi határok (repülőterek) ellenőrzésére, a vízumok kiadására, a rendőrségi együttműködésre és a személyes adatok védelmére vonatkozóan; végül pedig képesnek kell lennie kapcsolódni a Schengeni Információs Rendszerhez és azt képesnek kell lennie használni.

Annak ellenőrzése érdekében, hogy a schengeni vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételek teljesülnek-e, a schengeni térséghez csatlakozni kívánó tagállamoknak értékelésen kell átesniük 1 . 2013 óta a tagállamok és a Bizottság közösen felelnek a schengeni értékelési és monitoringmechanizmusért, amelyet az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek támogatnak, a Bizottság pedig átfogó koordinációs szerepet tölt be. A Bizottság előkészíti és megtervezi az értékelést, valamint elfogadja az értékelő jelentéseket, a Tanács feladata pedig a korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlások elfogadása.

Ez az első alkalom, hogy az új mechanizmus keretében minden releváns szakpolitikai területen schengeni értékelést kezdeményeztek annak ellenőrzése érdekében, hogy egy, a belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez csatlakozni kívánó tagállam teljesítette-e a schengeni vívmányok valamennyi vonatkozó részének alkalmazásához szükséges feltételeket. E folyamat a tagállamok és a Bizottság szakértőinek helyszíni látogatásain, a megállapításokat tartalmazó értékelő jelentéseken, valamint a Tanács által elfogadott, korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásokon alapul, amelyeket a tagállam cselekvési tervei követnek.

A 2011. évi csatlakozási okmány 2 kimondja, hogy a schengeni vívmányok teljes körét csak akkor kell Horvátországban alkalmazni, ha a Tanács így határoz azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy Horvátország teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket, tehát többek között hatékonyan, az elfogadott közös normáknak és az alapvető elveknek megfelelően alkalmazza-e valamennyi schengeni szabályt. E határozat meghozatalakor a Tanácsnak figyelembe kell vennie egy azt megerősítő bizottsági jelentést is, hogy Horvátország továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalásai során tett, a schengeni vívmányok szempontjából releváns kötelezettségvállalásokat, különösen a Horvátország által az igazságszolgáltatáshoz és az alapvető jogokhoz (a csatlakozási okmány VII. melléklete) kapcsolódóan tett kötelezettségvállalásokat, amelyek része, hogy az országnak egyre jobb eredményeket kell felmutatnia az igazságügyi reform és az igazságszolgáltatás hatékonysága, valamint a korrupció elleni küzdelem terén 3 . A VII. mellékletben felsorolt tíz kötelezettségvállalás közül hat releváns a schengeni vívmányok szempontjából.

E közlemény célja, hogy számba vegye a Horvátország által elért haladást a schengeni vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételek teljesítése terén, figyelembe véve a schengeni értékelések eredményeit és a Horvátország által az értékelés 2016. évi kezdetétől 2019 októberéig végzett nyomon követést. A közlemény beszámol továbbá a Horvátország által a csatlakozási tárgyalásai során tett azon kötelezettségvállalások teljesítéséről, amelyek a schengeni vívmányok szempontjából a csatlakozás időpontjától (2013. július 1.) 2019 szeptemberéig relevánsak.

II.Schengeni értékelés

2015. március 6-án Horvátország kinyilvánította, hogy a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra tekintettel valamennyi érintett szakpolitikai területen készen áll a schengeni értékelési folyamat megkezdésére 2015. július 1-jei kezdettel. Horvátország készenléti nyilatkozatát követően, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásával 2016-ban – az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban – megkezdődött a schengeni értékelési folyamat a Bizottság átfogó koordinációja mellett.

Horvátország schengeni értékelésére az 1053/2013/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően került sor. 2016 júniusától 2019 májusáig a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló csoportok ellenőrizték a schengeni vívmányok Horvátország általi alkalmazását az adatvédelem, a rendőrségi együttműködés, a közös vízumpolitika, a külső határok igazgatása, a visszatérés, a Schengeni Információs Rendszer, a tűzfegyverek, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén. Ezen értékelések során különös figyelmet fordítottak az alapvető jogok tiszteletben tartására, valamint a schengeni vívmányok vonatkozó részeit alkalmazó hatóságok működésére. E folyamat eredményeként a Bizottság 2016 és 2019 között megállapításokat és értékeléseket tartalmazó értékelő jelentéseket, a Tanács pedig a feltárt hiányosságok korrekciójára irányuló ajánlásokot fogadott el 4 . A tanácsi ajánlások nyomán, valamint az 1053/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban Horvátország cselekvési terveket nyújtott be a Bizottságnak és a Tanácsnak a vonatkozó értékelő jelentésekben feltárt hiányosságok korrekciójának módjáról. A Bizottság a beérkezett nyomonkövetési jelentések alapján értékelte a cselekvési tervek teljes körű végrehajtását, és rendszeresen tájékoztatta a Tanács schengeni kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját a cselekvési tervek végrehajtásáról.

A schengeni értékelési folyamat eredményei az egyes szakpolitikai területekre vonatkozóan

Az adatvédelmi értékelésre 2016 februárjában került sor, és az az általános értékelés született, hogy Horvátország teljesíti a schengeni vívmányoknak az adatvédelem területén történő alkalmazásához szükséges feltételeket. Nem tártak fel olyan hiányosságot, amely annak megállapításával járt volna, hogy „nem tesz eleget az előírásoknak”. Mindazonáltal fejlesztésekre volt szükség, különösen az adatvédelmi hatóság függetlenségével, valamint a Belügyminisztérium adatvédelmi tisztviselője helyzetének megerősítésével kapcsolatban. 2019. január 30-án a Bizottság tájékoztatta Horvátországot és a Tanácsot, hogy Horvátország a tanácsi ajánlás 5 keretében adott, fejlesztésre vonatkozó ajánlások mindegyikét megfelelően végrehajtotta.

A rendőrségi együttműködés értékelésére 2016 júniusában került sor, és az általános értékelés ennek esetében is az volt, hogy Horvátország teljesíti a schengeni vívmányok e szakpolitikai területen történő alkalmazásához szükséges feltételeket. A rendőrségi együttműködés területén nem találtak a schengeni vívmányoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos kérdéseket. Mindazonáltal számos olyan területet azonosítottak, amelyen úgy vélték, hogy fejlesztésre van szükség, például a szomszédos országokkal való, rendőrségi együttműködésre vonatkozó megállapodások végrehajtása és korszerűsítése, a rendőrség szervezetének a nemzetközi rendőrségi együttműködés területén történő megerősítése, valamint az információcsere hatékonyságának konkrét technikai intézkedések meghozatala révén történő fokozása tekintetében. Azt követően, hogy a Bizottság alaposan elemezte a szükséges fejlesztésekkel kapcsolatos tanácsi ajánlások 6 végrehajtására vonatkozóan Horvátország által benyújtott nyomonkövetési jelentéseket, 2019. május 28-án tájékoztatta Horvátországot és a Tanácsot, hogy az ajánlások általában véve végrehajtottnak tekinthetők. Ugyanakkor még nem hajtották végre teljeskörűen a bűnmegelőzésre irányuló, határon átnyúló rendőrségi együttműködés különleges formáiról szóló, Szlovéniával kötött kétoldalú megállapodás újratárgyalásához kapcsolódó ajánlást. Horvátországot arra kérték, hogy folytassa erőfeszítéseit a Szlovéniával kötött kétoldalú megállapodás gyors aláírása és megerősítése érdekében, valamint folyamatosan tájékoztassa a Bizottságot az elért haladásról.

A közös vízumpolitika értékelése tekintetében 2016 júniusában helyszíni látogatásra került sor a Pristinában (Koszovó) és a Moszkvában (Oroszországi Föderáció) lévő horvát nagykövetségen. Az általános értékelés szerint Horvátország teljesíti a schengeni vívmányoknak a közös vízumpolitika területén történő alkalmazásához szükséges feltételeket. Nem azonosítottak olyan problémát, amely annak megállapításával járt volna, hogy „nem tesz eleget az előírásoknak”. Több területen azonban további fejlesztéseket tartottak szükségesnek, különösen a vízumosztályok munkafolyamata és a horvát Vízuminformációs Rendszer tekintetében. Azt követően, hogy a Bizottság elemezte a fejlesztésre szoruló pontok korrekciójára vonatkozó tanácsi ajánlások 7 végrehajtásával kapcsolatos cselekvési tervet és nyomonkövetési jelentéseket, valamint 2019. június 17-én aláírták a Horvát Köztársaság kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya közötti, a Horvát Köztársaság és az Oroszországi Föderáció állampolgárainak kölcsönös beutazásáról szóló módosított megállapodást, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlásokat teljeskörűen végrehajtották. Erről 2019. június 28-án tájékoztatta Horvátországot és a Tanácsot.

A visszatérés területén 2016 júniusában került sor a schengeni értékelésre. A megállapítások alapján az általános értékelés az volt, hogy a schengeni vívmányoknak a visszatérés területén való alkalmazásához szükséges feltételek Horvátország általi teljesítése a horvát idegenrendészeti törvénynek 8 a visszatérési irányelv 9 rendelkezéseivel való további összehangolásától és végrehajtásától függ. Ez különösen a beutazási tilalmak kiadására és azoknak az EU teljes területét érintő érvényességére, arra, hogy a jogellenes tartózkodás bűncselekménnyé nyilvánítása a kiutasítási eljárás késleltetésének kockázatával jár, valamint „a szökés veszélye” fogalommeghatározásának hiányára vonatkozik. A tanácsi ajánlások 10 végrehajtására vonatkozóan benyújtott cselekvési terv és nyomonkövetési jelentések szerint az idegenrendészeti törvényt összehangolták a visszatérési irányelvvel. 2019. március 18-án a Bizottság tájékoztatta Horvátországot és a Tanácsot a visszatérési értékeléssel kapcsolatos tanácsi ajánlások teljes körű végrehajtásáról.

Azt követően, hogy Horvátországot az adatvédelem területén 2016 februárjában pozitívan értékelték, valamint ellenőrizték, hogy a horvát nemzeti schengeni információs rendszer technikai szempontból készen állt a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való integrálásra 11 , a Tanács 2017. április 11-én határozatot fogadott el a schengeni vívmányok SIS-re vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásáról 12 . A SIS 2017. június 27-én kezdte meg teljes körű működését Horvátországban, a schengeni térségbe való beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések kiadásának kivételével (a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetéséig). A kapcsolódó schengeni értékelésre 2017 szeptemberében került sor. Ennek során megállapították, hogy a SIS kielégítő módon működik, és Horvátország teljesíti a schengeni vívmányok e területen történő alkalmazásához szükséges feltételeket. Horvátország szilárd, korszerű rendszert vezetett be, amely magas szintű elérhetőséget és üzletmenet-folytonosságot biztosít. Mindazonáltal még mindig szükségesnek tartották a lekérdezési funkciók és a SIRENE ügyviteli rendszer finomhangolását. A tanácsi ajánlással 13 kapcsolatos, a szükséges fejlesztéseket biztosító cselekvési terv és nyomonkövetési jelentések elemzését követően a Bizottság 2019. június 4-én tájékoztatta Horvátországot és a Tanácsot, hogy az ajánlásokkal kapcsolatos intézkedéseket végrehajtották.

A tűzfegyverekre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos értékelést 2016 szeptemberében egy kérdőív alapján végezték el. Az értékelés szerint a tűzfegyverekre vonatkozó jogi keret, valamint a rendőrségi együttműködés igazgatási struktúrája és rendőrségi eljárásai általában véve megfeleltek a schengeni vívmányoknak. Néhány fejlesztést tartottak szükségesnek az uniós jogi követelményekkel kapcsolatban, például összhangba kell hozni a könnyen átalakítható gázfegyverek osztályozását a 91/477/EGK irányelvvel (I. melléklet II. része), valamint biztosítani kell, hogy az importált fegyvereken végzett jelölésre vonatkozó követelmények a gyakorlatban is megfeleljenek a 258/2012/EU rendeletnek (2. cikk, 15. pont, c) alpont). 2018. november 6-án a Bizottság tájékoztatta Horvátországot és a Tanácsot, hogy a tanácsi ajánlásokkal 14 kapcsolatos intézkedéseket végrehajtották.

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén végzett értékelés hatályát tekintve korlátozott volt, mivel e területen a schengeni vívmányok rendelkezéseinek túlnyomó többségét a tagállamok közötti kapcsolatokban nem schengeni jogi eszközök váltották fel. Ezért 2018 júliusától októberéig kérdőív alapján értékelték a schengeni vívmányok azon részének Horvátország általi átültetését és alkalmazását, amelyeket nem váltottak fel. Az általános értékelés szerint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre – különösen a büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásra, valamint a non bis in idem elvre – vonatkozó horvát jogi keret teljesíti a schengeni vívmányok e területen való alkalmazásához szükséges feltételeket. Nem fogalmaztak meg fejlesztésre vonatkozó ajánlásokat. Ehelyett azt állapították meg, hogy Horvátország akkor fogja teljes mértékben teljesíteni a schengeni vívmányokat, amikor a 2000. május 20-i, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv részes felévé válik. Erre akkor kerül majd sor, amikor a Tanács egyhangú döntést hoz az egyezmény és annak jegyzőkönyve hatálybalépése időpontjának meghatározásáról.

A külső határok igazgatásának értékelésére 2016 májusában került sor a Horvátország légi, szárazföldi és tengeri határain tett helyszíni látogatások alkalmával. A látogatások során feltárt hiányosságok különösen a szárazföldi határ őrizetéhez, az operatív határellenőrzés elvégzéséhez rendelkezésre álló személyzet számához, valamint a repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódtak. Az értékelő jelentésben ezért azt állapították meg, hogy a horvát külső határigazgatási rendszer ebben a szakaszban nem felel meg a schengeni normáknak. 2017 novemberében-decemberében ezért megismételték a helyszíni látogatást a légi és szárazföldi határokon azzal a céllal, hogy a 2016. évi értékeléssel kapcsolatos cselekvési terv végrehajtása alapján ellenőrizzék, hogy Horvátország teljesítette-e a schengeni vívmányoknak a külső határok igazgatása területén való alkalmazásához szükséges feltételeket.

A 2017. évi ismételt látogatás alapján megállapították, hogy a repülőterek infrastrukturális hiányosságait megfelelően korrigálták. A hiányosságok miatt – többek között amiatt, hogy több, Horvátország külső szárazföldi határaival kapcsolatban fennálló probléma tekintetében megállapították, hogy „nem tesz eleget az előírásoknak” – azonban az általános értékelés szerint Horvátország még nem teljesítette a szükséges feltételeket. A szárazföldi határokon fennálló hiányosságok az alábbiakhoz kapcsolódtak: az állandó személyzet száma nem elegendő; a Bosznia-Hercegovinával közös határon még nem alakították ki a műszaki térfigyelő rendszert; a kishatárforgalom céljára kialakított „átkelőhelyek” száma magas; az ezt a határt keresztező korábbi utak közül többet még mindig nem zárták le, valamint a határőrizetben bevetett keresőkutyák száma alacsony. A 2017. évi ismételt látogatás során feltárt hiányosságok korrekciója céljából Horvátország által benyújtott cselekvési terv megfelelőségének értékeléséről szóló, a Tanácsnak címzett közleményében 15 a Bizottság elismerte a Horvátország által elért jelentős eredményeket, és a cselekvési tervet megfelelőnek ítélte. Mindazonáltal megállapította, hogy a szárazföldi határra újabb látogatást kell szervezni, amelynek során a 2016. és 2017. évi helyszíni látogatások alkalmával feltárt hiányosságokra és „nem tesz eleget az előírásoknak” megállapításokra kell összpontosítani, különösen a szárazföldi határőrizet területén.

A második ismételt látogatásra 2019 májusában került sor. Ennek során különösen Horvátországnak a Bosznia-Hercegovinával közös szárazföldi határára összpontosítottak. A helyszíni csoport ellenőrizte a 2016. és 2017. évi értékelés során feltárt hiányosságok korrekcióját célzó cselekvési terv végrehajtása terén elért előrehaladást. A csoport nem tett újabb „nem tesz eleget az előírásoknak” megállapításokat. Fény derült ugyanakkor néhány további olyan pontra, amelyeket az „eleget tesz az előírásoknak, de fejlesztésre szorul” kategóriába soroltak. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a 2016. és 2017. évi látogatás során feltárt „nem tesz eleget az előírásoknak” megállapításokhoz kapcsolódóan számos olyan ajánlás volt, amelyek végrehajtása a 2019. évi ismételt látogatáskor még nem fejeződött be. A legfontosabb lezáratlan kérdések Horvátország szárazföldi határőrizeti koncepciójának továbbfejlesztésére és végrehajtására, a szárazföldi műszaki térfigyelő rendszerek és berendezések beszerzésére és továbbfejlesztésére, a határőrizetben bevetett kutyák alkalmazására és a személyzet létszámára vonatkoztak. Azt is megállapították, hogy ezen ajánlások végrehajtását folytatni kell, amíg azok mindegyikét végre nem hajtják, hogy meg lehessen erősíteni, hogy Horvátország teljes mértékben teljesítette a schengeni vívmányoknak a külső határok igazgatása területén történő alkalmazásához szükséges feltételeket. 2019. szeptember 5-én a tagállamokból álló és a Bizottság által elnökölt Schengen Bizottság valamennyi tagja kedvező véleményt adott a 2019. májusi ismételt látogatás nyomán született értékelő jelentés tervezetéről.

Az 1053/2013/EU tanácsi rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettségnek megfelelően és a 2019. évi ismételt látogatás során levont következtetések nyomán Horvátország 2019. július 12-én, augusztus 6-án, szeptember 19-én és október 2-án a 2016. és 2017. évi ismételt látogatáshoz kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásáról szóló nyomonkövetési jelentéseket, valamint további pontosításokat nyújtott be a Bizottságnak. A 2016. és 2017. évi látogatásokkal kapcsolatos hiányosságok kezelése terén Horvátország a következő előrehaladásról számolt be a 2019. évi ismételt látogatást követően:

-A horvát hatóságok pontosították a határellenőrzés – ezen belül a szárazföldi határőrizet – jelenlegi és tervezett létszámára vonatkozó ajánlásokkal kapcsolatban hozott intézkedéseket. A tervek szerint Horvátországnak a határellenőrzés terén 6 339 álláshelye lesz (beleértve 457 álláshelyet a kompenzációs intézkedésekre), amelyet a kezdeti terveknek megfelelően töltenek fel, többek között a személyzet átcsoportosítása révén (6 300 határrendészeti tisztviselő a csatlakozás időpontjáig). Ezenfelül 2019 végéig a határellenőrzéssel és a határőrizettel foglalkozó rendőrségi tisztviselők álláshelyeinek 100 %-át a külső határ legsérülékenyebb területein töltik be.

-Horvátország teljes mértékben elfogadta a határőrizet műveleti tervezéséért és taktikai szintű irányításáért felelős személyzet számára nyújtandó képzésekhez kapcsolódó ajánlást. A képzéseknek a keresőkutyák, a helikopterek, a műszaki térfigyelő rendszerek és a járőrözési és elfogási taktikák határőrizeti alkalmazására is ki kell terjednie.

-A szárazföldi határőrizetre vonatkozó horvát koncepció legutóbbi (2019. júliusi) változatában figyelembe vették a koncepció korszerűsítésére vonatkozó ajánlásokat. Ez a változat a kockázatelemzéssel összhangban magában foglalja az (új) műszaki képességek és a határőrizeti személyzet és egyéb erőforrások alkalmazása közötti korrelációt, valamint tükrözi a szárazföldi határőrizetért felelős különböző szintek – köztük a nemzeti, regionális és helyi koordinációs központok – munkamódszereit is.

-Ami a szárazföldi határőrizeti kapacitás és a helyzetismeret további javítását, valamint a Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval közös határszakaszon lévő műszaki térfigyelő rendszerek továbbfejlesztése és a mobil hőérzékelő járművek számának növelése érdekében tett ajánlásokat illeti, Horvátország körvonalazta az ilyen rendszerekre és berendezésekre vonatkozó, véglegesített és folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokat, valamint a tervezett teljesítési határidőket (legkésőbb 2019 vége). Tájékoztatást nyújtott további 18 szolgálati kutya újonnan tervezett beszerzéséről és kiképzéséről is.

A Bizottság a 2019. évi ismételt látogatás nyomán Horvátország által elért eredmények értékelését követően úgy véli, hogy Horvátország meghozta a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy teljesítse a schengeni vívmányoknak a külső határok igazgatása területén történő alkalmazásához szükséges feltételeket. Horvátországnak következetesen folytatnia kell az e területen folyamatban lévő összes intézkedés végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy ezek a feltételek továbbra is teljesüljenek.

III.A schengeni vívmányok szempontjából releváns kötelezettségvállalások

A csatlakozási okmányban előírtak szerint Horvátország konkrét kötelezettségvállalásokat tett az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén. A 2011. évi csatlakozási okmány VII. melléklete tíz konkrét kötelezettségvállalást sorol fel, amelyek közül a csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a schengeni vívmányok szempontjából hat kötelezettségvállalás folyamatos teljesítése bír jelentőséggel:

-az igazságügyi reformra vonatkozó stratégia és cselekvési terv eredményes végrehajtásának a további biztosítása,

-az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének, elszámoltathatóságának, pártatlanságának és szakmai hozzáértésének a további megerősítése,

-az igazságszolgáltatási szervek hatékonyságának a további javítása,

-annak további biztosítása, hogy hatékony, eredményes és elfogulatlan nyomozáson, büntetőeljárás alá vonáson és bírósági ítéleteken alapuló, folyamatos, számottevő eredmények szülessenek a szervezett bűnözést érintő ügyekben és a korrupciós ügyekben, függetlenül az elkövetés szintjétől, beleértve a magas szinten tapasztalható korrupciót és az olyan érzékeny területeket is, mint a közbeszerzés,

-annak biztosítása, hogy egyre jobb eredmények szülessenek a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések megerősítése terén, valamint

-az emberi jogok védelmének további javítása.

Ez a szakasz a csatlakozás időpontjától (2013. július 1-jétől) 2019 szeptemberéig számba veszi e hat kötelezettségvállalás teljesítését, és azokra a szempontokra korlátozódik, amelyek a csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a schengeni vívmányok szempontjából relevánsak.

Az igazságügyi reformra vonatkozó stratégia és cselekvési terv eredményes végrehajtásának a további biztosítása

Ami az igazságügyi reformra vonatkozó stratégia és cselekvési terv eredményes végrehajtásának további biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást illeti, a horvát parlament 2010. december 15-én elfogadta az igazságügyi reformra vonatkozó 2011–2015-ös stratégiát 16 , 2012. december 14-én pedig a 2013–2018-as igazságügyi fejlesztési stratégiát 17 . 2013 júniusában az Igazságügyi Minisztérium közzétette az igazságügyi fejlesztési stratégia stratégiai iránymutatásainak végrehajtására vonatkozó 2013–2014-es cselekvési tervet 18 , amely a korábbi cselekvési tervekre épült.

Mindkét stratégia célja, hogy javítsa az igazságszolgáltatási szervek függetlenségét, pártatlanságát, szakmai hozzáértését és hatékonyságát, jobban integrálja a horvát igazságszolgáltatást az európai igazságszolgáltatás részeként, elősegítse az igazságszolgáltatáshoz való jogot és a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformját (2011–2015-ös stratégia), javítsa az igazságszolgáltatáson belüli humánerőforrás-gazdálkodást, valamint kihasználja a modern technológiákban rejlő lehetőségeket (2013–2018-as stratégia).

E stratégiák és cselekvési tervek elfogadását követően a jelentéstételi időszakban számos intézkedést fogadtak el az említett célkitűzések 19 megvalósítása érdekében, különös tekintettel a következőkre:

-a bírák kiválasztására és előléptetésére vonatkozó kritériumok reformja 20 ,

-az eljárásjog és bizonyos egyéb jogszabályok olyan reformja, amelynek elsődleges célja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának javítása 21 ,

-az igazságszolgáltatásban a bírósági elnökök általi irányítás megerősítését célzó reform 22 ,

-valamint az alternatív vitarendezési módok előmozdításának növelését célzó reform 23 .

Horvátország továbbra is teljesíti ezt a kötelezettségvállalást.

Az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének, elszámoltathatóságának, pártatlanságának és szakmai hozzáértésének a további megerősítése

A horvát hatóságok egy sor intézkedést vezettek be e problémák kezelésére:

I.Az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének és pártatlanságának megerősítése érdekében a jelentéstételi időszakban több intézkedésre került sor, például megemelték az elsőfokú bírósági bírák illetményét 24 . A nem helyénvaló politikai befolyás kockázatának minimalizálása, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az államügyész kiválasztási eljárása tárgyilagosságának és átláthatóságának növelése érdekében jogszabályokat módosítottak 25 .

Továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenézni azonban a bírói függetlenség kérdésének közmegítélésével kapcsolatban, amely – amint azt a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla is mutatja – a legalacsonyabbak között van az EU-ban 26 . A GRECO-ajánlásokkal összhangban a horvát hatóságok 2016-ban tanulmányt készítettek annak érdekében, hogy megvizsgálják a horvát igazságszolgáltatási rendszer iránti általános bizalmatlanság okait 27 .

II.Az igazságszolgáltatási szervek elszámoltathatóságának erősítése érdekében számos intézkedést hajtottak végre a gyakorlatban, például fokozták a bírák és ügyészek pénzügyi nyilatkozatainak átláthatóságát 28 , (elektronikus adatbázist tartalmazó) összehangolt pénzügyi jelentéstételi rendszert vezettek be a bírákra és az ügyészekre vonatkozóan, valamint fokozták a hatóságok közötti adó- és ingatlaninformációk cseréjét 29 .

III.Ami az igazságszolgáltatási szervek szakmai hozzáértésének további megerősítését illeti, több intézkedést vezettek be, például a bírák és ügyészek munkájának mennyiségi értékelésére vonatkozó, objektív módon ellenőrizhető kritériumokat 30 , folyamatos továbbképzést 31 , valamint a szakmai etikára vonatkozó megerősített iránymutatásokat 32 .

Az igazságszolgáltatási szervek szakmai hozzáértésének javítására irányuló erőfeszítések mellett intézkedéseket hoztak az igazságszolgáltatási rendszer színvonalának javítására, például fokozatosan megreformálták az igazságügyi térképet, ami a kisebb bíróságok összevonásához és a munkateher egyenletesebb elosztásához vezetett 33 . Az IKT-ba történő megnövelt beruházás révén fokozatosan bevezették valamennyi bíróságon az elektronikus ügykezelési rendszert, lépéseket tettek az elektronikus kommunikáció javítása érdekében a bíróságokon, valamint ösztönözték a kérelmek online benyújtását és a díjak online befizetését 34 . Ugyanakkor – amint azt az európai szemeszter is tükrözte – további erőfeszítésekre van szükség az igazságszolgáltatás színvonalának további javítása érdekében 35 .

Horvátország továbbra is teljesíti ezt a kötelezettségvállalást. Megjegyzendő, hogy a horvát igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát a Bizottságnak az európai szemeszter keretében közzétett országjelentéseiben értékelik, és az a Tanács által elfogadott, Horvátországnak címzett országspecifikus ajánlások tárgyát képezte.

Az igazságszolgáltatási szervek hatékonyságának a további javítása

Ami az igazságszolgáltatási szervek hatékonyságának további javítására vonatkozó kötelezettségvállalást illeti, a bírósági adatok szinte valamennyi ügytípus esetében előrelépést mutatnak a jelentéstételi időszak kezdetéhez képest. Azonban az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának esetleges hiányosságaira – például a hosszadalmas bírósági eljárásokra – folyamatosan figyelmet kell fordítani.

A 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla szerint az elsőfokú bíróságokon folyamatban lévő ügyek száma a polgári, kereskedelmi és közigazgatási területen több mint 20 %-kal csökkent 36 . Az ügyhátralék azonban továbbra is jelentős maradt, és az előrelépést részben az alacsonyabb ügyforgalom miatt sikerült elérni. Az utóbbi években nőtt a folyamatban lévő büntetőügyek száma, bár ezek kisebb részt képviselnek. Intézkedéseket hajtottak végre, és ennek eredményeképpen a 10 évnél régebbi ügyek száma a 2016. év végi helyzethez képest hozzávetőleg 40 %-kal csökkent.

A bírósági eljárások hossza szinte minden esetben csökkent, különösen a közigazgatási ügyekben 37 . A javulás ellenére azonban a bírósági eljárások továbbra is hosszadalmasak, különösen az elsőfokú polgári peres ügyekben (átlagosan mintegy 850 nap), a kereskedelmi ügyekben (700 nap) és az elsőfokú büntetőeljárásoknál (650 nap a kerületi bíróságokon) 38 .

A 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla szerint a bíróságok az elmúlt években szinte valamennyi ügytípus esetében 100 %-ot meghaladó befejezési aránnyal 39 tudták kezelni a beérkező ügyeket, és gyakran elérték vagy meghaladták a 120 %-ot 40 .

Bár továbbra is biztosítani kell az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát, Horvátország továbbra is teljesíti az igazságszolgáltatási szervek hatékonyságának javítására vonatkozó kötelezettségvállalását.

Annak további biztosítása, hogy hatékony, eredményes és elfogulatlan nyomozáson, büntetőeljárás alá vonáson és bírósági ítéleteken alapuló, folyamatos, számottevő eredmények szülessenek a szervezett bűnözést érintő ügyekben és a korrupciós ügyekben, függetlenül az elkövetés szintjétől, beleértve a magas szinten tapasztalható korrupciót és az olyan érzékeny területeket is, mint a közbeszerzés

Horvátország fejlett korrupcióellenes intézményi kerettel rendelkezik, amelyben több korrupcióellenes bizottság és szervezeti egység található 41 . A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó hivatal (USKOK), valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nyomozóiroda (PNUSKOK) nyomozásokat folytat le. Az USKOK dicséretben részesült a proaktív nyomozások és a sikeres vádemelések terén elért eredményekért, többek között a magas beosztású választott és kinevezett tisztviselőkkel kapcsolatos jelentős ügyekben 42 . A statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben jelentős számú nyomozásra és vádemelésre került sor a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval kapcsolatos ügyekben 43 .

A magas szinten tapasztalható korrupcióval foglalkozó ügyek közül több esetében továbbra is hosszadalmas eljárások folynak, és ezek továbbra is megoldatlanok. Az emberek a korrupciót széles körben elterjedtnek tartják 44 . A büntető igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai akadályozzák a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelmet, a Tanács pedig a bírósági eljárások időtartamának csökkentését javasolta 45 . Az államügyészség humánerőforrás-keretét növelték, ám a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló kapacitása továbbra is korlátozott 46 .

2017. január 1-jén új közbeszerzési törvény lépett hatályba 47 , amely a közbeszerzési eljárások fokozott nyomonkövethetősége és átláthatósága, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó szigorúbb vizsgálati és szankcionálási eljárások révén segíti a korrupció leküzdését. Az elektronikus közbeszerzés fejlett Horvátországban, és a fokozott átláthatóság alapját jelenti. Pozitív lépésekre került sor a szerződés-nyilvántartás fejlesztésével, valamint azzal, hogy a közbeszerzési eljárások felügyeletével megbízott állami bizottságnak elektronikus úton lehet benyújtani a panaszokat 48 .

A közbeszerzés általános intézményi felépítését még meg kell erősíteni, különösen helyi szinten 49 , valamint a közbeszerzésben részt vevő intézmények többségénél késedelmek és munkaerőhiány tapasztalható 50 . Az építőiparban a közbeszerzés ki van téve a korrupciónak, főként amiatt, hogy a házon belüli beszerzés nagy részét állami tulajdonban lévő vállalatok teszik ki, amelyeket gyengébb ellenőrzéseknek vetnek alá 51 . E problémákat várhatóan kezelni fogja az állami tulajdonban lévő vállalatokra vonatkozó, 2019 májusában elfogadott korrupcióellenes stratégia 52 .

Összességében véve Horvátország továbbra is teljesíti azon kötelezettségvállalását, hogy hatékony és eredményes nyomozáson, büntetőeljárás alá vonáson és bírósági ítéleteken alapuló, folyamatos eredményeket érjen el a szervezett bűnözést érintő ügyekben és a korrupciós ügyekben.

Annak biztosítása, hogy egyre jobb eredmények szülessenek a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések megerősítése terén

Horvátországnak a 2015–2020-as időszakra vonatkozó korrupcióellenes stratégiájának és az azt kísérő cselekvési terveknek a célja, hogy javítsák az intézményi és jogi kereteket, valamint megerősítsék a korrupciós kockázatok feltárását célzó megelőző intézkedéseket. A korrupcióellenes stratégia végrehajtását a korrupció megelőzéséért felelős tanács – a közintézmények és a nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló kormányzati tanácsadó szerv –, valamint a korrupcióellenes program végrehajtásának nyomonkövetésével foglalkozó nemzeti tanács felügyeli 53 .

Az információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogról szóló törvény elfogadása és az információs biztos kinevezése növelte az átláthatóságot, a szabálytalanságok bejelentőinek védelméről szóló törvény elfogadása pedig új rendszert vezetett be a szabálytalanságok bejelentésére és a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan. Eredményeket értek el a politikai pártok pénzügyeinek szabályozására és a választási kampányok finanszírozására vonatkozó szabályozás terén is 54 . A hatóságok folytatják a bírák és ügyészek pénzügyi nyilatkozatai vizsgálatának megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket.A felmérések legfrissebb rendelkezésre álló adatai szerint azonban a horvátok többsége úgy érzi, hogy mindennapjaikban ki vannak téve a korrupciónak (59 %), és az összes uniós tagállam közül Horvátországban számolnak be a legnagyobb arányban (16 %) arról, hogy személyesen ki voltak téve korrupciónak 55 . Az európai szemeszter legutóbbi nyomonkövetési folyamata során arra a következtetésre jutottak, hogy Horvátországnak javítania kell az állami tulajdonban lévő vállalatok vállalatirányítását, valamint fokoznia kell a korrupció megelőzését és szankcionálását, különösen helyi szinten 56 .

Aggályok merültek fel az összeférhetetlenséggel kapcsolatban, különösen helyi szinten, valamint az állami tulajdonban lévő és állami ellenőrzés alatt álló vállalatoknál. A helyi és regionális önkormányzatokról szóló hatályos törvény jelentős mozgásteret és függetlenséget biztosít a helyi tisztviselők számára egymillió horvát kunás értékhatárig az eszközök elidegenítésével és a pénzügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban, valamint az állami tulajdonú helyi vállalatok igazgatósági tagjainak kinevezésében.

Jelenleg folyik az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló új jogi aktus előkészítése. A jogi aktus korábbi változatai nem foglalkoztak azokkal az aggályokkal, hogy például kizárják a jogi aktus hatálya alól a többségi tulajdonú helyi önkormányzati egységek igazgatótanácsának elnökeit és tagjait, valamint az e vállalatok többségi tulajdonában álló vállalatok igazgatótanácsának elnökeit és tagjait. Megnehezítették továbbá, hogy az összeférhetetlenséggel foglalkozó bizottság eljárást kezdeményezzen a pontatlan vagyonnyilatkozatokat benyújtó tisztviselőkre vonatkozó szankciók kiszabása céljából. Továbbá ahhoz, hogy a tervezett megelőző intézkedések hatékonyak legyenek, a törvénytervezetnek ki kell bővítenie az érintett tisztviselők körét, és hatékony szankciós mechanizmusokat is magában kell foglalnia. Már korábban is hangsúlyozták 57 , hogy az összeférhetetlenséggel foglalkozó bizottságnak elegendő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy visszatartó erejű szankciókat szabhasson ki, valamint hogy több támogatást kell nyújtani alapvető megelőző szerepének ellátásához 58 .

Több más tervezett jogalkotási javaslat előrevitelét is folytatni kell 59 . A magán- és a közszektor közötti szabad mozgás („forgóajtó-jelenség”) továbbra is szabályozatlan. Átfogó magatartási kódexet kell kidolgozni a központi és helyi szinten megválasztott tisztviselőkre vonatkozóan, a megfelelő elszámoltathatósági eszközökkel és az ilyen kódexek esetleges megsértésére vonatkozó visszatartó erejű szankciókkal együtt 60 . Folyamatban van 61 a parlamenti képviselők magatartási kódexének és a kapcsolódó felügyeleti és végrehajtási intézkedéseknek az elfogadása, amelyeket a GRECO is ajánlott 62 .

Míg Horvátország megelőző jellegű korrupcióellenes jogi keretének számos elemét tovább kell erősíteni 63 , Horvátország továbbra is teljesíti azon kötelezettségvállalását, hogy egyre jobb eredmények szülessenek a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések megerősítése terén.

Az emberi jogok védelmének további javítása

Az emberi jogok védelmének további javítására vonatkozó kötelezettségvállalást illetően Horvátország számos lépést tett a jelentéstételi időszakban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a Bíróság ítéletei Horvátországban különböző reformokat eredményeztek, például a roma gyermekek iskoláztatása színvonalának és hatékonyságának javítását célzó nemzeti stratégia végrehajtását 64 . Az elmúlt években a horvát bíróságok alkalmazták az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta) 65 . Az ombudsman intézménye 2008-ban „A” státuszt kapott az ENSZ párizsi alapelveinek megfelelően, és 2019-ben újra akkreditálták 66 . Az ombudsman éves költségvetése a 2013.évi 1,2 millió EUR-ról 2018-ban 1,6 millió EUR-ra nőtt 67 . Megbízatását 2012-ben meghosszabbították 68 , 2014-ben és 2015-ben pedig új regionális irodákat 69 nyitottak a növekvő számú országos panaszok kezelése érdekében 70 . Az illetékes szervek az elmúlt években fokozták az ombudsman ajánlásainak végrehajtását 71 . Már létrehoztak szakosodott emberi jogi testületeket, például a gyermekjogi és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó ombudsmant, valamint a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó ombudsmant 72 .

A menedékkérők és más migránsok emberi jogainak védelme, valamint a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés megtagadására és a bűnüldöző szervek tagjai által a határon alkalmazott erőszakra vonatkozó állítások továbbra is kihívást jelentenek. A Horvátország által a külső határai ellenőrzésének céljából hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Chartával, valamint az uniós és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel (többek között a visszaküldés tilalmának elve és a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés). Horvátország elkötelezte magát amellett, hogy kivizsgálja azokat az állításokat, melyek szerint a külső határain nem megfelelő bánásmódot alkalmaznak a migránsok és a menekültek tekintetében, továbbá szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az elért haladásról.

A Bizottság aktívan támogatja az alapvető jogok határokon történő maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítására irányuló horvát erőfeszítéseket. E tekintetben a Horvátország számára 2018 decemberében a határigazgatás megerősítésére nyújtott 6,8 millió EUR összegű sürgősségi finanszírozás egy részét egy új monitoringmechanizmusra különítették el. Ez a mechanizmus segítené annak biztosítását, hogy a horvát határőrök által végzett határellenőrzési tevékenységek továbbra is teljes mértékben megfeleljenek az uniós jognak és a nemzetközi kötelezettségeknek, valamint tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és az uniós menekültügyi vívmányokból – többek között a visszaküldés tilalmának elvéből – fakadó jogokat. Ez lehetővé teszi a horvát határrendészet által végzett tevékenységek független nyomon követését, többek között az eljárások, működési szabályok és kézikönyvek felülvizsgálata, az érintett személyzet képzése és támogatása, valamint a bejelentett panaszokra és eseményekre vonatkozó segítségnyújtás révén. A projekt végén a monitoringmechanizmus eredményeit megvitatják az Európai Bizottsággal, a horvát ombudsmannal és a civil társadalmi szervezetekkel.

Figyelembe véve a Horvátország által az emberi jogok védelmének javítása érdekében tett intézkedéseket – többek között azon kötelezettségvállalását, hogy kivizsgálja a külső határokon a migránsokkal és menekültekkel szembeni nem megfelelő bánásmódra vonatkozó állításokat –, Horvátország továbbra is teljesíti az emberi jogok védelmével kapcsolatos kötelezettségvállalását.

IV.Következtetés

E közlemény egy arra irányuló hosszú értékelési és együttműködési folyamat eredménye, hogy Horvátország teljesítse a schengeni vívmányok teljes körű végrehajtásához szükséges normáknak való megfelelésre irányuló célkitűzését. A Bizottság és a tagállamok általi nyomon követés folyamata, valamint a cselekvési tervek révén történő reagálás lehetővé tette, hogy Horvátország fokozatosan javítani tudja a schengeni vívmányok valamennyi vonatkozó részének alkalmazásához szükséges feltételek teljesítését. A Bizottság emellett folytatta a Horvátország által a csatlakozásakor az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén tett kötelezettségvállalások nyomon követését.

A Bizottság úgy véli, hogy Horvátország megtette a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányok valamennyi vonatkozó részének alkalmazásához szükséges feltételek teljesüljenek. Horvátországnak következetesen folytatnia kell az összes folyamatban lévő intézkedés – különösen a külső határok általa való igazgatása terén történő – végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy ezek a feltételek továbbra is teljesüljenek. A Bizottság azt is megerősíti, hogy Horvátország továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalásai során tett, a schengeni vívmányokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat. A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy vitassa meg e közleményt azzal a céllal, hogy Horvátország a 2011. évi csatlakozási okmánnyal összhangban csatlakozhasson a schengeni térséghez.

(1)

A Tanács 1053/2013/EU rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(2)

A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya (a továbbiakban: a 2011. évi csatlakozási okmány) 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdése (HL L 112., 2012.4.24., 22. o.).

(3)

A 2011. évi csatlakozási okmány 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdése.

(4)

A vonatkozó schengeni értékelő jelentések és tanácsi ajánlások felsorolása a mellékletben található.

(5)

Tanácsi dokumentum: 5725/17, SCH-EVAL 31, COMIX 66, 2017.1.27.

(6)

Tanácsi dokumentum: 11206/17, SCH-EVAL 197, ENFOPOL 355, COMIX 520, 2017.7.11.

(7)

Tanácsi dokumentum: 6359/17, SCH-EVAL 67, VISA 58, COMIX 130, 2017.2.17.

(8)

A Hivatalos Közlöny 130/11. és 74/13. száma.

(9)

HL L 348., 2008.12.24., 98. o.

(10)

Tanácsi dokumentum: 11207/17, SCH-EVAL 198, MIGR 129, COMIX 521, 2017.7.11.

(11)

A Schengeni Információs Rendszer második generációjába (SIS II) belépő vagy közvetlenül kapcsolódó nemzeti rendszerüket jelentősen módosító tagállamokra vonatkozó tesztelési követelmények meghatározásáról szóló, 2015. március 16-i (EU) 2015/450 bizottsági végrehajtási határozat (HL L 74., 2015.3.18., 31. o.) 1. cikkének (1) bekezdése.

(12)

Tanácsi dokumentum: 5649/17, SCH-EVAL 28, SIRIS 14, COMIX 59, 2017.4.11.

(13)

Tanácsi dokumentum: 11185/18, SCH-EVAL 154, SIRIS 94, COMIX 409, 2018.7.16.

(14)

Tanácsi dokumentum: 13969/17, SCH-EVAL 265, ENFOPOL 508, COMIX 738, 2017.11.7.

(15)

COM(2019) 127 final, 2019. február 28.

(16)

NN 145/10.

(17)

NN 144/12.

(18)

https://pravosudje.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/AP%20Startegije%20razvoja%20pravosuđa.pdf

(19)

Lásd a végrehajtott intézkedéseket és tevékenységeket – az igazságügyi fejlesztési stratégia stratégiai iránymutatásainak végrehajtására vonatkozó 2013–2014-es cselekvési terv 1. melléklete, https://pravosudje.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/Mjere%20I%20kvartal.pdf .

(20)

Az országos bírói tanácsról szóló törvény (NN 28/13) és a bíróságokról szóló törvény (NN 28/13) módosításai.

(21)

Lásd különösen a polgári eljárásról szóló törvény (NN 25/13, 89/14 és 70/19), a közigazgatási jogvitákról szóló törvény (NN 152/14 és 29/17), a végrehajtásról szóló törvény (NN 25/13, 93/14 és 73/17), a büntetőeljárásról szóló törvény (NN 56/13, 145/13, 152/14), valamint a bíróságokról szóló törvény (NN 28/13, 33/15, 82/15 és 67/18) módosításait.

(22)

A bíróságokról szóló törvény (NN 28/13).

(23)

A polgári eljárásról szóló törvény (NN 25/13) módosításai.

(24)

A bírák és a bírósági tisztviselők illetményéről szóló törvény (NN 16/19).

(25)

A bíróságokról szóló törvény (NN 67/18); az államügyészségről szóló új törvény (NN 67/18). Ezek az intézkedések segítettek részben végrehajtani vagy kielégítően kezelni a bírák és ügyészek függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos GRECO-ajánlásokat. Lásd GRECO, GrecoRC4(2018)14, 16–23 és 33–38. pont.

(26)

Eurobarométer felmérések a bíróságok és bírák függetlenségéről, lásd a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, 47–50. ábra, valamint a Horvátországra vonatkozó 2019. évi országjelentés, SWD(2019) 1010 final, 56. o.

(27)

A GRECO által ajánlottak szerint, GrecoRC4(2016)5, 18–21. pont.

(28)

Az országos bírói tanácsról szóló törvény (NN 28/13) módosításai.

(29)

A végrehajtott intézkedések a korrupcióellenes stratégián (2015–2020) alapultak. A GRECO szerint ezek az intézkedések segítettek ajánlásainak részleges végrehajtásában. Lásd GRECO, GrecoRC4(2016)5, 27–30., 43–46, pont, és GRECO, GrecoRC4(2018)14, 24–27. pont. A bírák és ügyészek pénzügyi nyilatkozatát illetően a 2019–2020-as korrupció-megelőzési cselekvési terv előirányozza, hogy az új elektronikus ellenőrzési rendszer 2020-ban megkezdi működését.

(30)

Az országos bírói tanácsról szóló törvény (NN 28/13) módosításai, valamint a bírák teljesítményére vonatkozó keretfeltételek és a bírák teljesítményének értékelésére vonatkozó módszertan; lásd még GRECO, Greco Eval IV Rep (2013) 7E, 91., 150. pont.

(31)

Az igazságszolgáltatási szervek akadémiájának 2011–2015-re vonatkozó fejlesztési stratégiája; lásd még GRECO, Greco Eval IV Rep (2013) 7E, 128., 173. pont.

(32)

Például: 2016. február 4-én elfogadták az etikai alapelvek értelmezésére és az összeférhetetlenségek megelőzésére vonatkozó iránymutatásokat; lásd még GRECO, GrecoRC4(2016)5, 22–26., 39–42. pont. A GRECO szerint ezek az intézkedések segítettek ajánlásainak részleges vagy kielégítő végrehajtásában. Lásd GRECO, GrecoRC4(2018)14, 24–27. pont, és GRECO, GrecoRC4(2016)5, 27–30., 43–46. pont.

(33)

A Horvátországra vonatkozó 2019. évi országjelentés, SWD(2019) 1010 final, 56. o.;

(34)

A Tanács ajánlásai Horvátországnak: 2019.7.2., 9935/19 – COM(2019) 511 final; 2018.7.13., 2018/C 320/10; 2017.7.11., 2017/C 261/10; 2016.7.12., 2016/C 299/23; 2015.7.14., 2015/C 272/15; 2014.7.8., 2014/C 247/10, valamint a Horvátországra vonatkozó országjelentések: 2019.2.27., SWD(2019) 1010 final, 56. o.; 2018.3.7., SWD(2018) 209 final, 50. o.; 2017.2.22., SWD(2017) 76 final, 52. o.; 2016.3.13., SWD(2016) 80 final/2, 2., 76. o.; 2015.2.16., SWD(2015) 30 final, 25., 93. o.; 2014.6.2., SWD(2014) 412 final, 37. o.

(35)

Lásd az előző lábjegyzetet.

(36)

2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 13–15. ábra. Az elmúlt néhány évben jelentősebb csökkenés következett be, különösen a közigazgatási ügyekben.

(37)

2019. uniós igazságügyi eredménytábla, 5., 6. és 8. ábra, amelyek az „ügyintézési időt” mutatják.

(38)

A Horvátországra vonatkozó 2019. évi országjelentés, SWD(2019) 1010 final, 56. o. és a Horvátországra vonatkozó 2018. évi országjelentés, 2018.3.7., SWD(2018) 209 final, 49. o.

(39)

A befejezési arány az eldöntött ügyek számának a bejövő ügyek számához viszonyított aránya. Azt méri, hogy a bíróság lépést tart-e bejövő ügyterhével. Ha a befejezési arány 100 % körül vagy efölött van, az azt jelenti, hogy a bíróságok képesek legalább annyi ügyet befejezni, mint amennyi beérkezik. Amennyiben a befejezési arány 100 % alatt van, ez azt jelenti, hogy a bíróságok kevesebb ügyet döntenek el, mint a bejövő ügyek száma.

(40)

2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 10–12. ábra.

(41)

A korrupcióellenes intézkedések végrehajtásával foglalkozó monitoringbizottság, az Igazságügyi Minisztériumnak a korrupció visszaszorításáért felelős szervezeti egysége, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó hivatal (USKOK), a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó nyomozóiroda (PNUSKOK), valamint a korrupcióellenes stratégia végrehajtását felügyelő nemzeti tanács.

(42)

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Az Európai Unió antikorrupciós jelentése, 2014., COM(2014) 38 final.

(43)

A horvát államügyészség 2018-as éves jelentése.

(44)

A Horvátországra vonatkozó 2019. évi országjelentés, SWD(2019) 1010 final; A korrupcióra vonatkozó Eurobarométer 470/2017. sz. tematikus felmérésből származó statisztikák.

(45)

A Tanács ajánlása Horvátország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Horvátország 2019. évi konvergenciaprogramját

(46)

A Horvátországra vonatkozó 2019. évi országjelentés, SWD(2019) 1010 final, 56. o. és a Horvátországra vonatkozó 2018. évi országjelentés, SWD(2018) 209 final, 49–50. o.

(47)

A közbeszerzési törvény, amely 2017. január 1-jén lépett hatályba.

(48)

A Horvátországra vonatkozó 2019. évi országjelentés, SWD(2019) 1010 final.

(49)

A Horvátországra vonatkozó 2018. évi országjelentés, SWD(2018) 209 final.

(50)

2018. évi horvát állami ellenőrzési jelentés (Állami Számvevőszék, 2018).

(51)

Európai építőipari ágazati megfigyelő jelentés, 2018.

(52)

A Horvát Köztársaság állami tulajdonban lévő vállalatokra vonatkozó korrupcióellenes programja a 2019–2020-as időszakra.

(53)

A horvát Igazságügyi Minisztérium levele a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságnak, valamint a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságnak, 2019. július 18.

(54)

Az információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogról szóló 2013. évi törvény, az információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogról szóló törvény 2015. júliusi módosításai, a szabálytalanságok bejelentőinek védelméről szóló, 2019. februári törvény, a politikai tevékenységek és a választási kampányok finanszírozásáról szóló 2013. évi törvény.

(55)

Eurobarométer 470/2017. sz. tematikus felmérés a korrupcióról.

(56)

A Tanács ajánlása Horvátország 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Horvátország 2019. évi konvergenciaprogramját

(57)

Az Európai Bizottság a Horvátország EU-hoz való csatlakozásáról szóló 2013. évi monitoring jelentése azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy Horvátországnak „biztosítania kell, hogy azonnali intézkedéseket tesz egy hatékony mechanizmus létrehozására, mely az összeférhetetlenségi esetek megelőzését, feltárását és szankcionálását szolgálja és alapos ellenőrzésekre és elrettentő szankciókra épül”. 2014-ben az Európai Bizottság antikorrupciós jelentése megállapította, hogy az erre vonatkozó jogszabályok megléte ellenére az összeférhetetlenségek és a vagyonnyilatkozatok újból aggályra adnak okot.

(58)

GRECO, GrecoRC4(2018)14.

(59)

A 2015–2016-os terv 126 intézkedéséből 53-at végrehajtottak (42 %). Néhány nem végrehajtott intézkedést a következő évi tervbe soroltak át. A 2017–2018-as terv 126 intézkedéséből 87-et végrehajtottak (69 %).

(60)

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Az Európai Unió antikorrupciós jelentése, 2014.

(61)

A 2019–2020-as korrupcióellenes cselekvési terv ezen intézkedések elfogadását 2020 első negyedévére irányozza elő.

(62)

GRECO, Greco RC4(2018)14.

(63)

Ezek magukban foglalják az összeférhetetlenségre vonatkozó hatékony ellenőrzési mechanizmusokat, a köztisztviselők vagyonnyilatkozatát, a közbeszerzések – különösen a gyengébb ellenőrzési mechanizmussal rendelkező ajánlatkérő szervek általi – hatékony kockázatellenőrzését, valamint a parlamenti képviselők magatartási kódexének bevezetését és az összeférhetetlenséggel foglalkozó bizottság szerepének megerősítését.

(64)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei és határozatai végrehajtásának felügyelete, 2017, 11. éves jelentés, 31. o.; Európa Tanács, az emberi jogok európai egyezménye és Horvátország, tények és adatok, 5. o.

(65)

Például a Horvátország Legfelsőbb Bírósága (Vrhovni sud Republike Hrvatske), VSRH Kž eun5/2014-4 ügy, 2014.3.6., hivatkozás az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2014. évi jelentésben, 146. o.; a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága, U-III-1095/2014 ügy, 2017. szeptember 21., hivatkozás az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2017. évi jelentésben, 16–17. o.

(66)

Az akkreditációs albizottság ülésének jelentése és ajánlásai, 2019., 2. és 18. o.

(67)

A horvát ombudsman 2018-as éves jelentése, 320. o.

(68)

Az ombudsmanról szóló törvény (NN 76/12).

(69)

http://ombudsman.hr/en/about-us/history .

(70)

2013-ban 2 275 ügy zárult le, a horvát ombudsman 2013-as éves jelentése, 5. o.; 2017-ben 3 632 ügy zárult le, a horvát ombudsman 2017-es éves jelentése, 11. o.

(71)

2016-ban a 2015-ből származó ajánlások 29 %-át hajtották végre; 2018-ban az arány a 2017-ből származó ajánlások 65 %-ára emelkedett, lásd a horvát ombudsman 2018-as éves jelentését, 6. o.

(72)

A gyermekjogi ombudsmanról szóló törvény (NN 96/03); a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény (NN 116/03); a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó ombudsmanról szóló törvény (NN 107/07).