EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.16.

COM(2018) 301 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Eredményjelentés az európai migrációs stratégia végrehajtásáról

1. MELLÉKLET – Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért

Tagállami hozzájárulás

	Igazolt hozzájárulás (EUR)				Beérkezett hozzájárulás (EUR)
Ország	Minden keret	Keretenként elkülönített hozzájárulás			2018.5.8-i állapot
		Száhel-övezet és Csád-tó	Afrika szarva	Észak-Afrika	Összesen
Ausztria	6 000 000		3 000 000	3 000 000	6 000 000
Belgium	10 000 000	5 500 000	500 000	4 000 000	6 000 000
Bulgária	550 000	220 000	220 000	110 000	550 000
Horvátország	300 000	100 000	100 000	100 000	300 000
Cseh Köztársaság	10 411 624	–	740 000	9 671 624	10 411 624
Dánia	10 032 933	2 400 768	2 400 768	5 231 396	10 032 932
Észtország	1 450 000	–	–	1 450 000	1 450 000
Finnország	5 000 000	1 000 000	3 000 000	1 000 000	5 000 000
Franciaország	9 000 000	7 200 000	1 200 000	600 000	9 000 000
Németország	157 500 000	39 600 000	1 200 000	116 700 000	139 500 000
Magyarország	9 450 000		700 000	8 750 000	9 450 000
Írország	6 000 000	1 200 000	4 200 000	600 000	2 600 000
Olaszország	104 000 000	86 000 000	5 000 000	11 000 000	102 000 000
Lettország	300 000	20 000	20 000	260 000	300 000
Litvánia	200 000	20 000	20 000	160 000	200 000
Luxemburg	3 100 000	3 000 000	100 000		3 100 000
Málta	325 000	–	125 000	200 000	175 000
Hollandia	26 362 000	3 000 000	13 362 000	10 000 000	23 362 000
Norvégia (EUR-nak megfelelő NOK)	8 865 381	2 695 547	4 061 018	2 108 815	8 865 381
Lengyelország	10 550 748	–	1 100 000	9 450 748	10 550 748
Portugália	1 800 000	855 000	180 000	765 000	1 800 000
Románia	100 000	40 000	40 000	20 000	100 000
Szlovákia	10 350 000	700 000	300 000	9 350 000	10 350 000
Szlovénia	100 000	40 000	40 000	20 000	100 000
Spanyolország	9 000 000	7 200 000	1 200 000	600 000	9 000 000
Svédország	3 000 000	1 200 000	1 200 000	600 000	3 000 000
Svájc	4 100 000	1 640 000	1 640 000	820 000	3 600 000
Egyesült Királyság	6 000 000		3 000 000	3 000 000	1 200 000
Külső hozzájárulás összesen	413 847 685	163 631 316	48 648 787	199 567 583	377 997 685

Jóváhagyott projektek az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért stratégiai célkitűzései szerinti bontásban (millió EUR)

Uniós Szükséghelyzeti Alap – stratégiai célkitűzések	Száhel-övezet és Csád-tó	Afrika szarva	Észak- Afrika	Több keretre kiterjedő programok	Összesen
1.Több gazdasági és foglalkoztatási lehetőség	383,6	184	0	0	567,6
2.A közösségek rezilienciájának erősítése	397	335,2	0	0	732,2
3.Jobb migrációkezelés	182,5	114,15	335	123,6	755,25
4.Jobb kormányzás és konfliktusmegelőzés	328,1	174,8	0	0	502,9
5.Egyéb és horizontális programok	2,2	12,1	0	21,5	35,8
Összesen	1 293*	820,3*	335*	145,1*	2 593*

*Kerekített számadatok

2. MELLÉKLET – A törökországi menekülteket támogató eszköz

Operatív szempontból az eszköz teljes – 3 milliárd EUR összegű – keretére 2017 végéig kötelezettségvállalás és operatív vállalás született 1 72 projekten keresztül. E szerződések mindegyike esetében folyamatban van a végrehajtás. A 2018. márciusi utolsó jelentés óta a kifizetések összege 1,85 milliárd EUR-ról 1,93 milliárd EUR-ra, azaz a teljes keret 64 %-ára nőtt; a különbözet az eszköz projektjeinek végrehajtása során fizetendő, és az egyenlegkifizetésnek legkésőbb 2021 végéig kell megtörténnie. További részletek az interneten érhetők el a projekteket összesítő, aktualizált táblázatban 2 . A folyamatban lévő tevékenységek azonban már eddig is jelentős hatást fejtettek ki a helyszínen:

Humanitárius segítségnyújtás 3

A szükséghelyzeti szociális védőhálónak köszönhetően jelenleg több mint 1,3 millió menekült részesül havi készpénzátutalásban a program keretében. Az oktatási célú feltételes készpénzátutalás előnyeit most több mint 290 000 rendszeresen iskolába járó menekült gyermek családja élvezheti.

A szükséghelyzeti szociális védőhálót és az oktatási célú feltételes készpénzátutalást egészségügyre – egyebek mellett szakszolgáltatásokra –, nem formális oktatásra és védelemre irányuló további projektek is kiegészítik. Más projektek a kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra összpontosítanak az azokkal kapcsolatos információk és a szolgáltatások elérhetőbbé tétele érdekében. Az eszköz keretében összesen 45 humanitárius projektről született megállapodás.

Nem humanitárius támogatás

Az Egészségügyi Minisztérium közvetlen vissza nem térítendő támogatása mellett 12 migránsok számára létrehozott egészségügyi központ működik, és segíti az alapellátás javítását. E központokban és a 86 korábban létrehozott központban 813 fős személyzetet foglalkoztatnak. A menekültek 763 963 alapellátási konzultációban részesültek, és 217 511 szír menekült csecsemő kapta meg az összes szükséges védőoltást 4 . Ezenkívül megkezdődött a Kilis és Hatay területén kialakítandó két – 300, illetve 250 ágyas – kórház építésére irányuló projektek végrehajtása.

A Nemzeti Oktatási Minisztérium közvetlen vissza nem térítendő támogatása révén 312 151 gyermek részesült az eszköz keretében foglalkoztatott 5 486 török nyelvtanár általi török nyelvoktatásban. Megkezdődött az írószerek és tankönyvek kiosztása 500 000 tanuló számára, valamint megindult 175 iskola építése.

Az eszköz második részlete

A 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat kiköti, hogy „[a]mint ezek a források közel teljes mértékben felhasználásra kerülnek, [...] az EU 2018 végéig további 3 milliárd EUR összeget mozgósít az eszköz feltöltésére”. Folyamatban van a 3 milliárd EUR összegű második részlet mozgósítása. Gyors végrehajtásra lesz szükség az eszköz esetleges finanszírozási hiányainak pótlásához annak érdekében, hogy a következő részlet szerinti első szerződéseket 2018 nyarán alá lehessen írni. Folyamatban van és várhatóan 2018 júniusáig lezárul az aktualizált igényfelmérés elkészítése.

3. MELLÉKLET – Európai Határ- és Parti Őrség

1.Kiküldések

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség folytatja az uniós frontországok támogatását, amelynek keretében az európai határ- és partvédelmi csapatok több mint 1 300 tagját küldték ki Görögországba, Olaszországba, Bulgáriába és Spanyolországba, valamint a Nyugat-Balkánra. A térkép a 2018. május 14–18. közötti héten aktuális helyzetet mutatja be.

* Nyugat-Balkán

2018. január 1. és április 30. között a tagállamok hozzájárulása meghaladta a 75 272 embernapot.

TÁ/STÁ 5	EBCGT 6 kiküldése embernapokban (a belső kiküldések kivételével)	Legénység/műszaki személyzet, koordináló személyzet és tolmácsok kiküldése embernapokban (a belső kiküldések kivételével)	Belső kiküldések embernapokban	Kiküldések a Nyugat-Balkánra	Összesen
Ausztria	2 725			931	3 656
Belgium	486				486
Bulgária	712		3 024	29	3 765
Horvátország	196	257		367	820
Ciprus	26				26
Cseh Köztársaság	1 514	212		1 210	2 936
Dánia	2 014	406			2 420
Észtország	1 672	272		157	2 101
Finnország	568	268		6	842
Franciaország	6 213	159		167	6 539
Németország	8 318	378		1 714	10 410
Görögország	244	6	6 323	29	6 602
Magyarország	276			122	398
Izland		126		–	126
Olaszország	450	193	3 283	138	4 064
Lettország	967	676		731	2 374
Litvánia	2 018	198		12	2 228
Luxemburg	302	156		6	464
Málta		313		48	361
Hollandia	3 659	3 653		414	7 726
Norvégia	372	–		6	378
Lengyelország	3 101	157		867	4 125
Portugália	1 161	754		306	2 221
Románia	1 860	167		432	2 459
Szlovákia	961			87	1 048
Szlovénia	260			512	772
Spanyolország	470		2 033	301	2 804
Svédország	672			57	729
Svájc	95			250	345
Egyesült Királyság*	1 163	884			2 047
Összesen	42 475	9 235	14 663	8 899	75 272

* Hivatalosan nem járul hozzá az európai határ- és partvédelmi csapathoz.

Azonban a 2018-as műveleti tevékenységekre vonatkozóan súlyos hiányokat tártak fel az emberi és technikai erőforrásokkal kapcsolatos vállalások tekintetében. Két, további eszközökre vonatkozó nyílt felhívás ellenére jelentős hiányosságokkal kell számolni, ami komoly kockázatot jelent a szárazföldi, tengeri és légi határokra 2018. májustól decemberig tervezett tevékenységek maradéktalan végrehajtására.

Szárazföldi határok
	Kért embernap	Elfogadott embernap	Hiány embernap	Hiány % embernap
Humánerőforrás (különböző EBCGT profilok)	106 045	48 232	57 847	55 %
	Kért eszköznap	Elfogadott eszköznap	Hiány eszköznap	Hiány % eszköznap
Járőrautó	21 061	8 372	12 689	60 %
Hőképalkotó eszközökkel felszerelt jármű	2 368	1 209	1 159	49 %
Szállítójármű	786	0	786	100 %
Szén-dioxid-érzékelő	1 320	1 603	0	0 %
Szívverés-érzékelő	338	0	338	100 %
Mobil laboratórium	169	0	169	100 %
Összesen	26 042	11 184	15 141	58 %
Tengeri határok
	Kért embernap	Elfogadott embernap	Hiány embernap	Hiány % embernap
Humánerőforrás (különböző EBCGT profilok)	112 176	88 623	23 553	21 %
	Kért eszköznap	Elfogadott eszköznap	Hiány eszköznap	Hiány % eszköznap
Nyílt tengeri járőrhajó	1 711	899	812	47 %
Part menti járőrhajó	1 778	510	1 268	71 %
Part menti járőrcsónak	3 554	2 048	1 506	42 %
Merevszárnyú légi jármű	1 220	814	406	33 %
Helikopter	1 102	630	472	43 %
Hőképalkotó eszközökkel felszerelt jármű	736	1 106	0	0 %
Járőrautó	4 725	887	3 838	81 %
Szállítójármű	2 376	2 376	0	0 %
Összesen	17 202	9 270	8 302	48 %
Légi határok
	Kért embernap	Elfogadott embernap	Hiány embernap	Hiány % embernap
Humánerőforrás (különböző EBCGT profilok)	11 111	7 942	3 169	29 %

2.Gyorsreagálási képesség, az erőforrások kötelező összevonásával együtt

2018. április 30-ig a gyorsreagálású állományból kiküldhető „kijelölt” határőrök teljes száma 1 482, ami az állomány 99 %-a úgy, hogy két tagállam esetében egészében hiányozik a kijelölés, másik kettő esetében pedig a kijelölések kiegészítésre szorulnak.

Tagállam	Ausztria	Belgium	Bulgária	Horvátország	Ciprus	Cseh Köztársaság	Dánia	Észtország	Finnország	Franciaország	Németország	Görögország	Magyarország	Izland	Olaszország	Lettország	Litvánia	Luxemburg	Málta	Hollandia	Norvégia	Lengyelország	Portugália	Románia	Szlovákia	Szlovénia	Spanyolország	Svédország	Svájc
Az Operában kijelölt határőrök száma	55	83	40	96	0	147	28	175	57	400	377	87	65	0	130	30	52	8	14	93	13	284	68	196	56	36	146	53	49
A regionális reagálási terv (RRP) szerinti kötelező kiküldés céljára rendelkezésre álló személyek száma	34	30	40	65	0	20	28	18	30	170	225	50	65	0	125	30	39	8	6	50	12	100	47	75	35	35	111	17	16
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet I. melléklete szerinti hozzájárulások	34	30	40	65	8	20	29	18	30	170	225	50	65	2	125	30	39	8	6	50	20	100	47	75	35	35	111	17	16

Jóllehet valamelyest javult a helyzet, a gyorsreagálású eszközállomány tekintetében még mindig jelentős hiány áll fenn a legtöbb eszköztípusra vonatkozóan, és a jelenlegi hozzájárulásokat továbbra is mindössze 15 tagállam/társult állam biztosítja:

Eszköztípus	Igazgatótanácsi határozat útján kért eszközhónapok száma	A tagállamok/schengeni társult államok által felajánlott eszközhónapok száma	Hiány	Hozzájáruló országok
Part menti járőrcsónak	67	24	43	Bulgária, Cseh Köztársaság, Finnország, Horvátország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Szlovénia, Portugália, Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Németország, Svájc, Dánia
Part menti járőrhajó	33	14	19
Merevszárnyú légi jármű	19	5	14
Helikopter	20	3	17
Nyílt tengeri járőrhajó	28	14	14
Járőrautó	167	453	0
Szívverés-érzékelő	6	1	5
Hőképalkotó eszközökkel felszerelt jármű	55	35	20
Szén-dioxid-érzékelő	54	0	54
Mobil laboratórium	3	0	3

3.Sebezhetőségi értékelés

Az Ügynökség a 2017. évi értékeléseket követően 2018. április 27-ig összesen 21 tagállamban végrehajtandó 53 intézkedésre tett ajánlást, amelyek a különböző területeket érintő sebezhetőség orvosolását célozzák. További ajánlások kibocsátására is lehet még számítani.

Sebezhetőség	Ajánlott intézkedések	A tagállamok száma
Határforgalom-ellenőrzés	·Az adatbázisokban való lekérdezésekre vonatkozó eljárások módosítása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szisztematikus ellenőrzéseket ·Az okmányokkal való visszaéléssel/illegális beutazással kapcsolatos felderítetlen esetek becsült számának meghatározása és célzott ellenőrzések végzése	21
Készenléti tervezés	·Készenléti terv kidolgozása és/vagy naprakésszé tétele, a terv tesztelése	10
Regisztrációs és elszállásolási kapacitás	·Az elszállásolási kapacitás növelése ·Részletes leltár készítése az EURODAC ujjnyomatszkennerekről	7
Határellenőrzést végző személyzet	·A személyzet tényleges létszámának növelése	2
Kockázatelemzés	·Közös kockázatelemzési modell végrehajtása	1
Továbbutazás	·Ellenőrzések végzése a továbbutazás megakadályozására	1
Határőrizet	·Nyilvántartás létrehozása az észlelést követő reagálási időről	11

4. MELLÉKLET – Áttelepítés – 2018. május 4-i állapot

Tagállam / Társult állam	Vállalások 7 a 2015. július 20-i következtetések keretében	Áttelepített személyek 8 a 2015. július 20-i következtetések keretében	Vállalások az „50 000-es program” keretében	Áttelepített személyek az „50 000-es program” keretében	Áttelepített személyek 9 az EU–Törökország nyilatkozat keretében	Az uniós programok keretében áttelepített személyek összesen (2015–2018)
Ausztria	1 900	1 900	0		210 (210)	1 900
Belgium	1 100	1 100	2 000	360	823 (252)	2 031
Bulgária	50	0	110		0	0
Horvátország	150	40	200	41	81 (81)	81
Ciprus	69	0	69		0	0
Cseh Köztársaság	400	52	0		0	52
Dánia	1 000	481	0		0	481
Észtország	20	20	80		59 (20)	59
Finnország	293	293	1 670	163	1 002 (5)	1 453
Franciaország	2 375	2 375	10 200	1 425	1 681 (730)	4 751
Németország	1 600	1 600	10 200 10		4 840 (1 600)	4 840
Görögország	354	0	0		0	0
Magyarország			0		0	0
Izland	50	50				50
Írország	520	520	1 200		0	520
Olaszország	1 989	1 612	1 000	94	327 (327)	1 706
Lettország	50	46	0		46 (46)	46
Liechtenstein	20	20				20
Litvánia	70	32	74	52	84 (84)	84
Luxemburg	30	28	200		206	234
Málta	14	14	20		17 (14)	17
Hollandia	1 000	1 000	3 000	24	2 602 (570)	3 056
Norvégia	3 500	3 500				3 500
Lengyelország	900	0	0		0	0
Portugália	191	136 11	1 010	43	142 (142)	179
Románia	80	43	146		0	43
Szlovákia	100	0	0		0	0
Szlovénia	20	0	60		0	0
Spanyolország	1 449	1 360	2 250	64	440 (440)	1 424
Svédország	491	491	8 750	1 986	753 (269)	2 961
Svájc	519	519				519
Egyesült Királyság	2 200	2 200	7 800		0	2 200
ÖSSZESEN	22 504	19 432	50 039	4 252	13 313 (4 790)	32 207

5. MELLÉKLET – Visszaküldésre vonatkozó statisztikák

	2014				2015				2016				2017
	Jogellenesen tartózkodó személyek	Távozásra kötelezett személyek	Harmadik országba visszaküldött személyek	Visszaküldési arány	Jogellenesen tartózkodó személyek	Távozásra kötelezett személyek	Harmadik országba visszaküldött személyek	Visszaküldési arány	Jogellenesen tartózkodó személyek	Távozásra kötelezett személyek	Harmadik országba visszaküldött személyek	Visszaküldési arány	Jogellenesen tartózkodó személyek	Távozásra kötelezett személyek	Harmadik országba visszaküldött személyek	Visszaküldési arány
Európai Unió (28 ország)	672 215	470 080	170 415	36,25 %	2 154 675	533 395	196 190	36,78 %	983 860	493 785	226 150	45,80 %	550 670	516 115	188 920	36,60 %
Belgium	15 540	35 245	5 250	14,90 %	16 275	31 045	5 550	17,88 %	19 320	33 020	6 920	20,96 %	18 285	32 235	5 255	16,30 %
Bulgária	12 870	12 870	1 090	8,47 %	20 810	20 810	540	2,59 %	14 125	14 120	1 105	7,83 %	2 595	2 600	1 250	48,08 %
Cseh Köztársaság	4 430	2 460	315	12,80 %	8 165	4 510	330	7,32 %	4 885	3 760	390	10,37 %	4 360	6 090	680	11,17 %
Dánia	515	2 905	910	31,33 %	2 165	3 925	1 040	26,50 %	1 390	3 050	930	30,49 %	1 105	3 185	1 115	35,01 %
Németország	128 290	34 255	19 060	55,64 %	376 435	54 080	53 640	99,19 %	370 555	70 005	74 080	105,82 %	156 710	97 165	44 960	46,27 %
Észtország	720	475	100	21,05 %	980	590	40	6,78 %	665	505	380	75,25 %	755	645	580	89,92 %
Írország	900	970	335	34,54 %	2 315	875	205	23,43 %	2 315	1 355	245	18,08 %	2 780	1 105	270	24,43 %
Görögország	73 670	73 670	27 055	36,72 %	911 470	104 575	14 390	13,76 %	204 820	33 790	19 055	56,39 %	:	45 765	18 060	39,46 %
Spanyolország	47 885	42 150	14 155	33,58 %	42 605	33 495	12 235	36,53 %	37 295	27 845	9 530	34,23 %	44 625	27 340	10 165	37,18 %
Franciaország	96 375	86 955	13 030	14,98 %	109 720	79 950	12 195	15,25 %	91 985	81 000	10 930	13,49 %	115 085	84 675	12 720	15,02 %
Horvátország	2 500	3 120	2 150	68,91 %	3 295	3 910	1 405	35,93 %	3 320	4 730	1 720	36,36 %	3 495	4 400	1 980	45,00 %
Olaszország	25 300	25 300	5 310	20,99 %	27 305	27 305	4 670	17,10 %	32 365	32 365	5 715	17,66 %	36 230	36 240	7 045	19,44 %
Ciprus	4 980	3 525	2 985	84,68 %	4 215	2 250	1 840	81,78 %	3 450	1 575	1 035	65,71 %	4 090	1 850	760	41,08 %
Lettország	265	1 555	1 550	99,68 %	745	1 190	1 030	86,55 %	745	1 450	1 355	93,45 %	400	1 350	1 275	94,44 %
Litvánia	2 465	2 245	1 925	85,75 %	2 040	1 870	1 685	90,11 %	1 920	1 740	1 545	88,79 %	2 210	2 080	1 860	89,42 %
Luxemburg	440	775	605	78,06 %	190	700	720	102,86 %	140	655	405	61,83 %	300	915	435	47,54 %
Magyarország	56 170	5 885	3 440	58,45 %	424 055	11 750	5 755	48,98 %	41 560	10 765	780	7,25 %	25 730	8 730	685	7,85 %
Málta	990	990	495	50,00 %	575	575	465	80,87 %	450	415	420	101,20 %	530	470	470	100,00 %
Hollandia	2 645	33 735	7 655	22,69 %	2 340	23 765	8 380	35,26 %	2,685	32 950	11 980	36,36 %	2 165	31 565	8 310	26,33 %
Ausztria	33 055	:	:	:	86 220	9 910	:	:	49 810	11 850	5 895	49,75 %	26 660	8 850	5 715	64,58 %
Lengyelország	12 050	10 160	9 000	88,58 %	16 835	13 635	12 750	93,51 %	23 375	20 010	18 530	92,60 %	28 470	24 825	22 165	89,28 %
Portugália	4 530	3 845	760	19,77 %	5 145	5 080	565	11,12 %	6 500	6 200	0	0,00 %	6 005	5 760	0	0,00 %
Románia	2 335	2 030	2 085	102,71 %	2 010	1 930	1 995	103,37 %	2 430	2 070	1 865	90,10 %	3 340	1 975	1 815	91,90 %
Szlovénia	1 025	1 025	150	14,63 %	1 025	1 025	155	15,12 %	2 475	1 375	205	14,91 %	4 180	1 220	120	9,84 %
Szlovákia	1 155	925	655	70,81 %	1 985	1 575	970	61,59 %	2 035	1 735	1 390	80,12 %	2 590	2 375	1 725	72,63 %
Finnország	2 930	3 360	2 855	84,97 %	14 285	4 905	2 980	60,75 %	2 130	17 975	5 610	31,21 %	930	7 255	3 565	49,14 %
Svédország	72 835	14 280	6 230	43,63 %	1 445	18 150	9 695	53,42 %	1 210	17 585	10 160	57,78 %	2 145	20 525	6 845	33,35 %
Egyesült Királyság	65 365	65 365	41 265	63,13 %	70 020	70 020	40 965	58,50 %	59 895	59 895	36 445	60,85 %	54 910	54 910	29 090	52,98 %
Izland	:	:	:	:	:	:	:	:	30	:	:	:	15	:	:	:
Liechtenstein	0	15	5	33,33 %	110	15	0	0,00 %	40	15	5	33,33 %	35	:	:	:
Norvégia	3 720	13 305	3 755	28,22 %	5 455	13 705	3 540	25,83 %	5 330	14 540	3 540	24,35 %	3 850	9 795	2 345	23,94 %
Svájc	13 800	3 335	:	:	15 555	3 730	0	0,00 %	15 765	:	:	:	:	:	:	:

Az Eurostat adatbázisából kinyert adatok:

Jogellenes tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok – éves adatok (kerekítve) [migr_eipre]                                

Távozásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok – éves adatok (kerekítve) [migr_eiord]                                        

Távozásra kötelezést követően harmadik országba visszaküldött harmadik országbeli állampolgárok – éves adatok (kerekítve) [migr_eirtn]                            

Visszaküldési arány – számított                                                            

                                                               

Utolsó frissítés    2018.4.17.                                                            

Az adatok kinyerésének dátuma    2018.4.17.                                                            

Az adatok forrása    Eurostat                                                            

EGYSÉG    Személy     

(1)      A költségvetési rendelettel összhangban az igazgatási kiadásra és technikai támogatásra, valamint a felügyeletre, értékelésre és ellenőrzésre 2017 után is születhet vállalás.

(2)       https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/news_corner/migration_en

(3)      Az eszköz keretében nyújtott humanitárius segélyt a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban rögzített alapelvekkel összhangban hajtják végre.

(4)      2017. október 31-i adatok szerint.

(5)      Tagállam/Schengeni társult állam.

(6)      Európai határ- és partvédelmi csapat.

(7)      Számos tagállam nem teljesített vállalásai egy részét áthozta 2018-ra. Ezek a vállalások most a Bizottság 2017. szeptember 27-i ajánlása szerinti új „50 000-es program” keretében vannak számításba véve.

(8)      Ugyanebben az időszakban néhány tagállam és társult állam nem uniós programok keretében további személyeket is áttelepített.

(9)      A zárójelben szereplő adatok az EU–Törökország nyilatkozat keretében áttelepített azon személyek számát jelöli, akiket már a 2015. július 20-i uniós program vagy az új „50 000-es program” keretében is számításba vettek.

(10)    Németország hivatalosan még nem nyújtotta be vállalását.

(11)      A 2015. július 20-i következtetések szerinti végleges portugál számadat még megerősítésre vár.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.16.

COM(2018) 301 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Eredményjelentés az európai migrációs stratégia végrehajtásáról

1.BEVEZETÉS

Ez a jelentés áttekintést nyújt az európai migrációs stratégia egyes munkaterületein a 2018. márciusi legutóbbi bizottsági jelentés 1 óta elért előrehaladásról és fejleményekről. Emellett számba veszi, hogy milyen előrelépés történt az uniós vezetők részére 2017 decemberében előterjesztett bizottsági ütemtervvel 2 összhangban. Bemutatja a munka átfogó jellegét, és emlékeztet arra, hogy az EU erőfeszítéseinek intenzitását valamennyi területen fenn kell tartani.

Ezenkívül olyan konkrét kulcsintézkedéseket is meghatároz, amelyek az uniós válasz folyamatos eredményességének biztosításához szükségesek. Ez magában foglalja annak szükségességét is, hogy a tagállamok és az EU közösen további pénzügyi beruházásokat eszközöljenek a migráció külső dimenziójával kapcsolatos uniós fellépés támogatására.

A jelentés rámutat arra, hogy a migráció jelentette kihívás kezeléséhez további intézkedésekre van szükség, és meghatározza mely esetekben bizonyultak elégtelennek a jelenlegi intézkedések, és van további erőfeszítésekre szükség. Amint az a korábbi jelentésekben is szerepel, a jelenlegi helyzet megerősíti, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás mögött meghúzódó tényezők strukturális jellegűek. Az olyan elhúzódó konfliktusok, mint például a szíriai, nem valószínű, hogy enyhülnének. Az éghajlatváltozás új okokat teremt arra, hogy az emberek útra keljenek. A demográfia hosszú távú népességnövekedést vetít előre az EU szomszédságában 3 . Emiatt különösen fontos, hogy az EU felvértezze magát azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével megbirkózhat a helyzettel.

2.HELYZET A FŐ MIGRÁCIÓS ÚTVONALAK MENTÉN

2018 első hónapjaiban növekvő nyomás volt tapasztalható bizonyos útvonalakon, míg bizonyos helyszíneken hirtelen – és néha kiugró – növekedéssel szembesültek. Bár továbbra is nagy a nyomás, a közép-mediterrán útvonalon 2018 első három hónapjában folytatódott a 2017. évi csökkenő tendencia. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a kedvezőbb nyári időjárási viszonyok fokozottan növelik a hirtelen növekedés valószínűségét, és különös figyelmet kell fordítani az elmúlt években változatos mintázatot mutató útvonalakra. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a nyomás áthelyeződik az egyik útvonalról a másikra, és éberségre és koordinációra van szükség valamennyi területen.

Szabálytalan határátlépések a fő migrációs útvonalakon – 2014–2017

Kelet-mediterrán útvonal

A kelet-mediterrán útvonalon érkezők száma – azt követően, hogy 2017 nyarán csúcsértéket ért el – 2018 márciusa óta ismét jelentősen megemelkedett annak ellenére, hogy a mozgások összességében véve továbbra is korlátozottak az EU–Törökország nyilatkozat 2016. márciusi életbe léptetése előtti időszakhoz képest. A május 6-ig tartó 18 hét alatt 9 349 érkezőt regisztráltak a görög szigeteken, míg 2017 ugyanezen időszakában ez a szám 5 582 volt 4 . Állampolgárságukat tekintve a 2018-ban ez idáig érkezők 2017-hez hasonlóan a következő három főbb csoportba tartoztak: 41 %-uk szíriai, 23 %-uk iraki, míg 11 %-uk afgán állampolgár volt 5 . Tengeri útvonalon Leszbosz szigetére érkeztek a legtöbben (a tengeren érkezők teljes számának 58 %-a), amelyet Számosz követ a sorban 6 . 2018-ban május 6-ig 19 halálesetet és eltűnt személyt regisztráltak az Égei-tengeren, azaz tovább folytatódott a 2017-ben tapasztalt csökkenő tendencia 7 .

Míg a Törökországból Olaszországba, Ciprusra, Bulgáriába és Romániába történő átkelések száma az utóbbi időben korlátozott volt, lényegesen megemelkedett a szárazföldi határon keresztül Törökországból Görögországba irányuló szabálytalan határátlépések száma. A fokozott irreguláris migrációs nyomás terén jelentkező növekvő tendencia már 2017 utolsó hónapjaiban érezhető volt ezen a határon, és ez azóta sem hagyott alább. 2018 első hónapjaiban az illegális határátlépések száma több mint kilencszeresére nőtt 2017 ugyanezen időszakához képest: május 6-ig bezárólag 6 108 illegális határátlépést regisztráltak. Az ezen az útvonalon tapasztalt kezdeti növekedés főleg török állampolgároknak volt betudható (majdnem 50 %), de 2018 márciusa óta az érkezők közül a legtöbb szíriai (48 %), török (18 %) és iraki (15 %) állampolgárságú volt. A török állampolgárok aránya ezen a határon 2017 folyamán 39,6 % volt 8 .

Nyugat-balkáni útvonal

A nyugat-balkáni útvonal középső folyosóján keresztül történő irreguláris átutazás kezelésére irányuló összehangolt fellépés következtében lehetséges alternatív útvonalakra helyeződött át a hangsúly. 2018 első negyedévében arról számoltak be, hogy fokozott mozgás tapasztalható Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül a horvát határ irányába, majd tovább Szlovéniába. Emellett bebizonyosodott, hogy vannak olyan migránsok, akik Szerbiában erre az útvonalra térnek rá, hogy kikerüljék a fokozott ellenőrzéseket Szerbia Horvátországgal, Magyarországgal és Romániával szomszédos határain. Bosznia-Hercegovina az év első negyedévére vonatkozóan 533 észlelt, az országba irányuló illegális határátlépésről számolt be; a legtöbben szíriai, líbiai, pakisztáni és afgán állampolgárok voltak.

Bár állandó szintet ért el, de folytatódott az a jelenség, hogy iráni állampolgárok illegálisan kísérelnek meg belépni az EU-ba. Szerbia arról számolt be, hogy a vízumkorlátozások 2017. szeptemberi feloldása óta több mint 11 305 iráni állampolgár lépett be területére, 9 052 kilépőt regisztrált, és 30-nál kevesebben nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet. Értesülések szerint irániak hamisított okmányokkal próbálnak Közép- és Nyugat-Európába eljutni. A Teherán és Belgrád közötti közvetlen repülőjáratok 2018. márciusi indítása miatt nőhet e fejlemények nyomon követésének szükségessége.

Közép-mediterrán útvonal

Május 6-ig 9 567 érkezést regisztráltak 2018-ban, ami hozzávetőleg 77 %-kal kevesebb 2017 ugyanezen időszakához képest. Az elmúlt hetekben azonban egyes esetekben jelentős növekedés volt tapasztalható, 2 072 személy érkezett április utolsó két hetében és május első hetében. Emellett az érkezők főbb csoportjainak állampolgárságát illetően figyelemre méltó változás következett be ezen az útvonalon 2017-hez képest. Állampolgárságukat tekintve az érkezők többsége 2018-ban tunéziai (20 %), eritreai (19 %) és nigériai (7 %), míg 2017-ben nigériai, guineai és elefántcsontparti volt 9 .

Az Olaszország felé tartó hajók jelentős része Tunéziából indul, ez volt az eset a 2018. április 26-ig történt indulások 22 %-ánál (és a Tunéziából érkezők túlnyomó többsége tunéziai állampolgár).

Folytatódott a migránsok halálával járó tragédiák számának csökkenő tendenciája ezen az útvonalon. Ebben az évben május 6-ig 358 tengeri halálesetet és eltűnt személyt regisztráltak. Az olasz parti őrség támogatására irányuló uniós műveletek 2016. február 1-je óta közel 290 000 migránst mentettek meg. Az uniós fellépésnek köszönhetően javult a líbiai parti őrség arra irányuló kapacitása, hogy migránsokat mentsen meg líbiai felségvizeken, és a Nemzetközi Migrációs Szervezet becslései szerint a líbiai hatóságok 2018 első négy hónapjában 4 964 migránst mentettek meg. 10 A Nemzetközi Migrációs Szervezet 2018 első negyedévében 2 963 migránst mentett meg a sivatagban Nigerben.

Nyugat-mediterrán/atlanti útvonal

A Nyugat-mediterrán/atlanti útvonalon érkezők száma továbbra is növekvő tendenciát mutat, ami a halálesetek és eltűnt személyek számában is tükröződik (idén május 6-ig 217 esetet regisztráltak). A Spanyolországba (a nyugat-mediterrán útvonalon, az atlanti útvonalon, valamint Ceután és Melillán keresztül) érkezők száma 2018-ban április 29-ig összesen 6 623 volt, ami közel 22 %-kal magasabb 2017 ugyanezen időszakához képest (5 429) 11 . Az ezen az útvonalon érkezők közül a legtöbben marokkói (17 %), guineai (14 %), mali (10 %), elefántcsontparti (7 %) és gambiai (6 %) állampolgárok voltak 2018-ban.

Menedékjog

Annak ellenére, hogy az érkezők száma nem érte el a 2015. évi csúcsértéket, változatlanul jelentős a függőben lévő menedékjog iránti kérelmek ügyforgalma, ami nyomást gyakorol a nemzeti menekültügyi rendszerekre. Az EU továbbra is támogatja a tagállamokat e helyzet kezelésében. Az EU-ban 2017-ben benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma (685 000, beleértve a gyermekek által benyújtott 160 000 kérelmet 12 ) 43 %-kal alacsonyabb volt, mint 2016-ban. 2018-ban 186 522 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be a tagállamokban április 29-ig bezárólag, ezek közül 5 257 kérelmet kísérő nélküli kiskorú 13 .

Menedékjog iránti kérelmek száma az EU-ban 2008-tól 2018 első negyedévéig

A menedékjog iránti kérelmek teljes számának nagy része csak néhány tagállamra összpontosul. 2015-ben a legtöbb menedékjog iránti kérelmet kézhez kapó három tagállam az EU-ra vonatkozó teljes szám 62 %-át képviselte (míg ez az érték 2016-ban 76 %, 2017-ben pedig 64 % volt).

2015 óta változás következett be az EU-ban menedéket kérők állampolgárságának főbb csoportjai terén. Míg Szíria, Afganisztán és Irak 2015 óta az első öt között maradt, 2016-ban Koszovó és Albánia helyébe Pakisztán és Nigéria lépett. A menedékjog iránti kérelmek számát tekintve a szíriai állampolgárok vezetik a listát. A szíriaiakra vonatkozó átlagos elismerési arány stabil maradt: 2015-ben 97 %, 2017-ben pedig 94 % volt.

2017-ben az elsőfokú határozatok általános elismerési aránya az EU-ban 46 % volt (a 2016. évi 61 %-hoz és a 2015. évi 52 %-hoz képest). Szíria mellett Eritrea (92 %) és Szomália (69 %) esetében is magas volt az elismerési arány. A legalacsonyabb elismerési arányok jellemzően a nyugat-balkáni országok állampolgárait érintették.

A migráns gyermekek védelme

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (a továbbiakban: UNHCR) szerint 2017-ben 32 963 gyermek érkezett Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba és Bulgáriába, akiknek a 60 %-a kísérő nélküli vagy hozzátartozójától elszakított gyermek volt. 2017-ben az érkező gyermekek száma összességében 67 %-kal csökkent 2016-hoz képest, azonban a kísérő nélküli vagy hozzátartozójától elszakított gyermekek aránya a 2016. évi 34 %-ról 60 %-ra nőtt 2017-ben 14 . A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a migráns gyermekek védelméről szóló közlemény 15 végrehajtását, különösen a befogadási feltételek javítása és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a gyermekek eltűnésének megelőzése és a gyermekekkel kapcsolatos eljárások – mindenekelőtt a családegyesítés – késedelmeinek csökkentése tekintetében, valamint összességében véve annak érdekében, hogy a gyermekeket érintő valamennyi határozatban erőteljesebben érvényesüljön a gyermek érdekének elve. A Bizottság az Európai Parlament 2018. május 2-i plenáris vitája során tájékoztatást nyújtott a közlemény végrehajtása terén elért eredményekről és az előttünk álló kihívásokról.

3.UNIÓS TÁMOGATÁS A MIGRÁCIÓKEZELÉSHEZ

A menekültügyi és migrációs válság kapcsán nyújtott uniós támogatás állandó és nagy fokú volt. Akkor bizonyult a legeredményesebbnek, amikor a legnagyobb volt a közös szerepvállalás. Az EU és ügynökségei általi közvetlen támogatás és pénzügyi segítség akkor volt a legeredményesebb, amikor a tagállami szakértelemmel és forrásokkal a terepen együttműködve fejtette ki hatását. A bevándorlási összekötő tisztviselőkre vonatkozó jogszabály Bizottság által javasolt felülvizsgálata 16 szintén hozzájárul majd a szükséges koordináció megerősítéséhez és a közös uniós fellépés eredményességének javításához. Az alábbiakban ismertetett lépések azt mutatják, hogy alapvető fontosságú a támogatás intenzitásának fenntartása és a koordináció további megerősítése.

A Bizottság ma a Vízuminformációs Rendszer jogi keretének felülvizsgálatára irányuló javaslatot 17 is elfogad, amely növelni fogja a határok és az EU biztonságát azáltal, hogy az interoperabilitás kihasználása és a fennmaradó informatikai hiányosságok kezelése révén szigorítja a vízumkérelmek feldolgozási eljárását. A Bizottság továbbra is nyomon követi a vízummentességet élvező országok irreguláris migrációval kapcsolatos kihívásait, és szükség esetén proaktív intézkedéseket hoz.

Kelet-mediterrán útvonal – támogatás Görögországnak és Bulgáriának

Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció továbbra is a Görögország részére nyújtott uniós támogatás kulcsfontosságú elemei közé tartozik. Folytatódott a további befogadó kapacitáshoz nyújtott támogatás. A kószi uniós fogadóállomáson létrehozott további férőhelyeknek köszönhetően valamelyest nőtt a teljes befogadó kapacitás (6 292 férőhelyről 6 338-ra) 18 . A kitoloncolás előtti őrizeti kapacitás 710 férőhellyel változatlan szinten maradt, ezekben a központokban több mint 200 személyt tartanak fogva.

A befogadási feltételek azonban továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Május 6-ig az Égei-tenger 5 keleti szigetén tartózkodó migránsok teljes száma 16 565 fő volt, ami súlyos mértékű folyamatos túlzsúfoltsághoz vezetett. Ennek eredményeként a leszboszi hatóságok a migrációs csomóponton belül és kívül sátrakat használtak a további érkezők fogadására, továbbá komoly nyomás nehezedik az infrastruktúrára, az egészségügyi szolgáltatásokra és a hulladékgazdálkodásra: nőtt a közösségek közötti, valamint a migránsok és a helyi lakosság egyes részei közötti feszültség. A szigetek legsürgetőbb szükségleteinek kezelése érdekében a görög hatóságok 3 millió EUR-t fordítanak hulladék- és vízgazdálkodásra, valamint további lépéseket tesznek az infrastruktúra fejlesztésére (15 millió EUR), valamint szolgáltatásnyújtásra és nem élelmiszer jellegű cikkek biztosítására (63 millió EUR) irányuló uniós finanszírozású projektek megvalósítására.

Konkrét probléma megfelelő szálláshelyet biztosítani a szigeteken és a kontinentális területeken a kísérő nélküli kiskorúak számára. Jelenleg több mint 2 000 kiskorú gyermek (beleértve a hozzátartozóiktól elszakított gyermekeket is) szerepel a szálláshelyet keresők várólistáján, ideszámítva az uniós fogadóállomásokon tartózkodó vagy a védőőrizet alatt álló kiskorúakat is. Egy folyamatban lévő pályázati felhívás keretében 1 785 szálláshelyre érkezett ajánlat. A görög hatóságok több szerződést is kötöttek, de további erőfeszítésekre van szükség az összes partner – köztük az önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek – részéről ahhoz, hogy fenntartható nemzeti rendszer jöhessen létre. Ezt a rendszert kiegészítené egy, a nevelőszülőknél való elhelyezésre vonatkozó – a kísérő nélküli migráns kiskorúakra is kiterjedő – új jogszabály, amelyet jelenleg tárgyal a görög parlament. Sor került gyermekvédelmi tisztviselők felvételére, képzésére és az uniós fogadóállomásokra történő kiküldésére.

A szárazföldi határon keresztül érkezők jelentette nagy nyomásból adódó szükségletekre tekintettel a görög hatóságok jelenleg vészhelyzeti tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy megbirkózzanak az érkezők számának a nyár közeledtével valószínűsíthetően bekövetkező növekedésével. Ezt a tervet kell alapul venni egy olyan fenntartható nemzeti befogadási rendszerre vonatkozó átfogó stratégia kidolgozásához, amely a jelenlegi és előre jelzett áramlásokon, a nemzetközi védelem potenciális kedvezményezettjeinek számán, a menedékjog iránti kérelmek gyorsított feldolgozásán és megnövelt számú visszaküldésen alapul.

Az EU továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújt Görögországnak a migrációval kapcsolatos kihívások kezeléséhez az 561 millió EUR-t kitevő nemzeti programok előmozdítására irányuló, jelenleg végrehajtás alatt álló 2018-as pénzügyi terv révén. Ezenkívül a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz együttműködést folytat humanitárius partnerekkel annak érdekében, hogy segítse a menekülteket egy biztonságosabb és rendezettebb mindennapi élet kialakításában, valamint a helyi gazdaságba és társadalomba való jobb beilleszkedésben. Jelenleg több mint 24 500 bérelhető szálláshelyet biztosít, és havi készpénztámogatást biztosít a menekültek számára alapvető szükségleteik kielégítéséhez, valamint a Görögországban tartózkodó menedékkérők és menekültek alapvető szociális védőhálójának megteremtéséhez, továbbá a helyi gazdaság támogatásához. Jelenleg közel 45 000 személy részesül e program előnyeiből.

Az uniós ügynökségek folytatták a görög hatóságok támogatása terén végzett alapvető fontosságú munkájukat. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal április 30-ig bezárólag 63 nemzeti szakértőt, valamint 27 kölcsönmunkaerőt és 85 keretszerződéses tolmácsot küldött ki Görögországba. Május 7-ig bezárólag az Europol 13 vendégtisztet és két alkalmazottat küldött ki öt görögországi helyszínre másodlagos biztonsági ellenőrzések elvégzésére. Egy, a közelmúltban végzett értékelés ajánlásait végrehajtó cselekvési terv révén az Europol munkája is fejlesztésnek lesz kitéve. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség esetében a május 14-ig bezárólag kiküldött alkalmazottak teljes száma 573 volt. Ez a támogatás továbbra is elmarad a szükségestől, és a rotációs rendszerben dolgozó tisztségviselők tagállami pótlásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt hosszú távú instabilitás övezi az EU által nyújtható segítséget.

A Görögország és Törökország közötti szárazföldi határra nehezedő fokozott nyomás rámutatott arra, hogy a határon megerősített támogatásra van szükség. A Törökország és Görögország közötti meglévő együttműködésen túl az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség készen áll arra, hogy megerősítse jelenlétét, és fokozza a közös műveleteket. Ez természetesen a tagállamok további szerepvállalását tenné szükségessé.

Folytatódik a Bulgáriának szóló jelentős támogatási program, aminek a révén 2018-ra vonatkozó kiegészítésként további 13 millió EUR vehető igénybe a nemzeti programok keretében rendelkezésre bocsátott 97,2 millió EUR-n és a 2015 eleje óta nyújtott 172 millió EUR összegű sürgősségi segélyen felül. A sürgősségi segély keretében egyes, határellenőrzést célzó nagy méretű berendezésekhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások végrehajtása lassan haladt a pályáztatás késedelmei miatt, de a nemzeti programok keretében biztosított források végrehajtása megfelelő ütemben zajlik. Bulgáriát érintően is maradtak hiányosságok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alkalmazottainak kiküldése terén: a szakértők száma jelenleg 130, ami 57-tel kevesebb, mint a megállapított igény.

Az EU–Törökország nyilatkozat

Az EU–Törökország nyilatkozatnak változatlanul kiemelkedő jelentősége van a görög szigetekre történő szabálytalan és veszélyes átkelések számának csökkentése és a tengeren folyó életmentés terén, valamint a nemzetközi védelemre szoruló szíriaiak áttelepítésének előmozdításában. Tartós sikere az összes érintett fél szerepvállalásától és folyamatos erőfeszítésétől függ. Alapvető fontosságú, hogy Törökország fenntartsa a csempészhálózatok felszámolását és a Görögországba – mind a szárazföldre, mind a szigetekre – irányuló szabálytalan átkelések megakadályozását célzó intenzív bűnüldözési tevékenységét, és folytassa a Görögországból való visszaküldéssel és visszafogadással kapcsolatos együttműködést az EU-Törökország nyilatkozat vagy a Görögország-Törökország kétoldalú jegyzőkönyv keretében.

Törökország rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy szálláshelyet és támogatást nyújtson több mint 3,5 millió regisztrált szíriai menekült számára, és az EU bizonyította az iránti elkötelezettségét, hogy segítse Törökországot e kihívás kezelésében. A törökországi menekülteket támogató eszköz továbbra is támogatja a menekültek és befogadó közösségek szükségleteit Törökországban, szoros együttműködésben a török hatóságokkal 19 . Az eszköz az egyik leggyorsabb és legeredményesebb uniós támogatási mechanizmusnak bizonyult, amelynek keretében közel 1,9 milliárd EUR került folyósításra. Az eszköz több mint 1,3 millió menekült számára nyújt segítséget havi készpénzátutalások révén, és több százezer ember részére biztosít támogatást az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz. Folyamatban van a 3 milliárd EUR összegű második részlet mozgósítása. Gyors végrehajtás révén biztosítható az eszköz első részlet keretében finanszírozott sikeres beavatkozásainak zökkenőmentes folytatása, különösen az oktatás támogatására nyújtott kiegészítő finanszírozás esetében, amelyről az új tanév kezdete előtt kell gondoskodni.

A menedékjog iránti kérelmek görögországi elbírálásának lassú üteme továbbra is visszafogja a nyilatkozat hatálya alá tartozó, Törökországba irányuló visszaküldések végrehajtását. Mivel fennáll a kockázata annak, hogy a nyár folyamán esetleg növekedni fog az érkezők száma, különösen fontos, hogy a görög hatóságok sürgősen megoldást találjanak erre a problémára. Az EU továbbra is támogatja a görög menekültügyi szolgálatot és a fellebbviteli bizottságokat 20 .

Ezzel párhuzamosan a görög Államtanács határozata áprilisban megsemmisítette az Égei-szigeteken tartózkodó menedékkérőkre vonatkozó általános földrajzi korlátozást. A Bíróság megállapította, hogy a korlátozást nem támasztotta alá megfelelő jogi indoklás, és elismerte, hogy a korlátozás jelentős terhet ró a szigetekre. A görög hatóságok gyorsan reagáltak az ítéletre, és a görög menekültügyi szolgálat új határozatot hozott, amely a görög hatóságok szerint kezeli az Államtanács aggályait. Görögország új jogszabályt is előterjesztett a befogadási feltételekről szóló irányelv átültetésének befejezése céljából, ezáltal szilárdabb jogalapot teremtve ezen új határozat számára. Folyamatban van az új jogszabály véglegesítése a görög parlament általi elfogadáshoz.

Az EU–Törökország visszafogadási megállapodás harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szakaszának Törökország általi eredményes végrehajtásáig Törökországnak és Görögországnak biztosítania kell a Görögország–Törökország kétoldalú visszafogadási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek eredményes alkalmazását azon érkezők vonatkozásában, akik nem tartoznak az EU–Törökország nyilatkozat hatálya alá.

Továbbra is kiemelt prioritást jelent Szíria és a vele szomszédos országok támogatása. Az EU a válság kezdete óta több mint 1 milliárd EUR-t különített el Jordánia és Libanon számára azért, hogy a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőket humanitárius finanszírozás révén támogassa, valamint oktatást és egészségügyi ellátást biztosítson, illetve segítse a menekültek és a befogadó közösségek megélhetését. A Libanonnak nyújtott támogatást két, biztonsággal és beruházással foglalkozó miniszteri szintű nemzetközi konferencia is pártfogolta 21 . A „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című, 2018 áprilisában az EU és az Egyesült Nemzetek társelnökletével megrendezésre került második brüsszeli konferencia újból megerősítette az EU támogatását a szíriai helyzet politikai megoldásához, valamint az EU kötelezettségvállalását az alapvető szükségletek kielégítése iránt, és ennek keretében megerősítést nyert 560 millió EUR összeg 2018-ra, illetve további 560 millió EUR elkülönítése 2019-re. A konferencia összesen 6,2 milliárd EUR összegű, nemzetközi közösségtől származó vissza nem térítendő támogatást mozgósított 2020-ig, amelynek háromnegyedét az EU és tagállamai biztosítják.

Nyugat-balkáni útvonal

A Bizottság jelenleg véglegesíti belső eljárásait az Albániával kötendő, 2018 februárjában már parafált azon megállapodást illetően, amely lehetővé teszi az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára, hogy segítséget nyújtson a külső határigazgatás területén, valamint a migrációs áramlások hirtelen változása esetén gyorsan operatív csapatokat tudjon kiküldeni albániai területre. Április 30-án technikai szintű megállapodás született egy hasonló megállapodásról Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. Jelenleg folynak a tárgyalások Szerbiával, és a Bizottság javaslatot tett hasonló megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésére Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával.

Az Europol keretein belül létrehozott Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja folytatta a nyugat-balkáni útvonalon történő migránscsempészés kezelésére irányuló operatív együttműködés támogatását. 2018 első negyedévében az Europol 11 operatív találkozót szervezett a Nyugat-Balkánra összpontosítva, és 28 kiemelt ügyet kezelt. Ezenkívül 7 közös akciónapot is tartottak a nyugat-balkáni országokban, amelyek eredményeként sikeresen letartoztattak csempészeket. Az Europol továbbra is figyelemmel kísérte a teherautók és nagy gépjárművek révén történő migránscsempészést, amely egyre növekvő tendenciaként jelentkezik. A térség országai megerősítették határellenőrzési és határőrizeti kapacitásaikat, és a járőrszolgálatot célzott határszakaszokra irányították át.

Ezzel párhuzamosan az EU továbbra is támogatást nyújt a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országoknak a migránsokra és menekültekre irányuló befogadási feltételek és kapacitások javítására, valamint a migrációkezelési rendszerek megerősítéséhez szükséges kapacitások létrehozására összpontosítva. Folytatódtak a rendszeres kéthetenkénti videokonferenciák a Bizottság, a tagállamok, az uniós ügynökségek és a nyugat-balkáni partnerek részvételével a nyugat-balkáni útvonalon uralkodó migrációs helyzettel kapcsolatos együttműködés és információcsere előmozdítása érdekében. A Bizottság 2018. április 17-én elfogadott éves bővítési csomagja kiemelte, hogy az országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket a migráció jelentette kihívások eredményes kezelése érdekében 22 .

Közép-mediterrán útvonal

–    Támogatás Olaszországnak

Az EU folytatja az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtására irányuló, Olaszországnak nyújtott támogatását. A tarantói uniós fogadóállomáson végzett tevékenységeket karbantartási munkák miatt átmenetileg felfüggesztették, és a lampedusai uniós fogadóállomáson is felújítási munkák akadályozzák a munkavégzést. Ezzel párhuzamosan az olasz hatóságok megerősítették elkötelezettségüket az iránt, hogy még idén három további uniós fogadóállomást nyitnak meg Calabria és Szicília területén. Folyamatban van az uniós fogadóállomásokra vonatkozó eljárási standardok felülvizsgálata.

Az uniós ügynökségek intézkedéseket hoznak azzal a céllal, hogy a jelenlegi igényekhez igazítsák alkalmazotti létszámukat és a végzett tevékenységeik központi elemeit Olaszországban. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal április 30-ig bezárólag 38 nemzeti szakértőt, valamint 54 kölcsönmunkaerőt és 98 kulturális közvetítőt küldött ki Olaszországba. Az Európai Határ- és Parti Őrség 428 szakértője támogatja az újonnan érkezett migránsokkal kapcsolatos munkát. 2018. május 7-ig bezárólag az Europol összesen 15 vendégtisztet és három alkalmazottat küldött ki öt olaszországi helyszínre másodlagos biztonsági ellenőrzések elvégzésére. Ezenkívül Olaszország növelte az őrizeti kapacitást azáltal, hogy a potenzai idegenrendészeti fogda elérte a 96 férőhelyes teljes kapacitást.

Az EU továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújt Olaszországnak. Az olasz hatóságok megkezdték az Olaszország számára novemberben odaítélt pénzügyi keret szerinti intézkedések végrehajtását az orvosi ellátás, a kultúrák közötti közvetítés, a migránsok uniós fogadóállomásokon történő szűrővizsgálatára szolgáló berendezések, valamint a tengeri határőrizeti és kutató-mentő műveletek területén. Gentiloni miniszterelnök 2017. július 25-i levelének nyomon követéseként a Bizottság és az olasz Belügyminisztérium folytatta a tárgyalásokat a helyi szintű integráció támogatására, az emberkereskedelem áldozatainak védelmére, valamint a menekültügyi és visszaküldési eljárások eredményességének fokozására irányuló, sürgősségi segély keretében finanszírozandó intézkedések kidolgozása érdekében. Az Olaszországnak nyújtott sürgősségi segély kiegészíti az Olaszország nemzeti programjaihoz nyújtott több mint 654 millió EUR-s uniós támogatást 23 .

Folytatódott a Themis közös művelet, amely a közép-mediterrán térségen zajló irreguláris bevándorlás kezelésében, a tengeri életmentésben és a határokon átnyúló bűnözés megelőzésében és felderítésében támogatja Olaszországot. A műveleti terület jelenleg az Adriai-tengerre terjed ki, és megerősítették a bűnüldözési komponensét, különösen a terrorizmus elleni küzdelmet és a külföldi harcosokat illetően. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – 27 tagállam által nyújtott hozzájárulás mellett – jelenleg 428 határőrrel és legénységi taggal, két légi járművel, egy helikopterrel, egy nyílt tengeri járőrhajóval, hét part menti járőrhajóval, négy part menti járőrcsónakkal és 14 mobil irodával támogatja Olaszországot.

–    Líbia és térsége, valamint az útvonal mentén fekvő országok

Az EU folytatja a Líbiában sok migráns és menekült által tapasztalt megdöbbentő állapotok javítására és a migránscsempészés kezelésére irányuló munkáját. Az uniós finanszírozású programok azon munkálkodnak, hogy kezeljék a migránsok és a menekültek azonnali szükségleteit, segítsék a migránsok hazatérését vagy a védelemre szorulók biztonságos, áttelepítés útján történő beutazását Európába, illetve elősegítsék a közösségek hosszú távú stabilizációját.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet eddig közel 41 000 migránst látott el takaróval, matraccal és higiéniai csomaggal a partra szállási pontokon, az idegenrendészeti fogdákban és a befogadó közösségekben Líbiában. Több mint 14 500 kiszolgáltatott helyzetben lévő migráns részesült orvosi ellátásban. A Líbia déli részén működő migrációs erőforrási és reagálási mechanizmus révén is több mint 950 migráns részesült segítségben. Emellett konkrét támogatást nyújtott az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF is az idegenrendészeti fogdák számára biztosított téli ruházat, illetve a túléléshez és a megfelelő életkörülményekhez kapcsolódó legalapvetőbb szükségletek kielégítése révén, beleértve a szabadidős és oktatási tevékenységeket is. Ezenkívül közös munka folyik a gyermekek szabadon bocsátásának szorgalmazása és az őrizet alternatíváinak feltérképezése témájában is 24 . Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja továbbá létrehozott egy vállalkozói programot a fiatal vállalkozók megsegítésére 25 .

Az EU továbbra is támogatta a líbiai önkormányzatokat az egész országban, és ennek keretében a kulcsfontosságú infrastruktúrák rehabilitációján munkálkodott, hogy lehetővé váljon az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés a helyi lakosság és a migránsok számára egyaránt. Az EU és a végrehajtó partnerek (az Olasz Együttműködés, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF) között jelenleg folynak a tárgyalások az önkormányzatok támogatására 2018 márciusában elfogadott, 50 millió EUR összegű új program gyakorlati megvalósításáról. Ez a program növelni fogja a líbiai önkormányzatok olyan alapvető szolgáltatások nyújtására irányuló kapacitását, mint például az egészségügy, oktatás, szennyvízelvezetés és vízellátás.

Május 4-ig bezárólag 1 006 őrizetbe vett menekültet és menedékkérőt bocsátottak szabadon az UNHCR 2018. évi beavatkozásainak köszönhetően, ami gyorsulást jelez a 2017. évi összesen 1 428 főhöz képest. Az UNHCR 2018-ban eddig 486 ellenőrző látogatást tett az idegenrendészeti fogdákba. Az uniós támogatás lehetővé tette továbbá az UNHCR számára, hogy 15 216 orvosi konzultációban részesítsen menekülteket és menedékkérőket, miközben a szabadon bocsátásukat is szorgalmazta.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet uniós támogatás mellett folytatja a támogatott önkéntes visszatérésre irányuló programját, és 2018-ban április 24-ig 6 185 személy tért haza biztonságosan. A 2017. november 28. és 2018. március 1. közötti evakuálási szakaszban összesen 15 391 fő tért haza önkéntesen 26 . Ennélfogva teljesült a Bizottság által decemberben kitűzött cél 27 . Összesen 27 138, 2017 májusa óta hazatelepülő személy részesül visszailleszkedési támogatásban.

Az EU szorosan együttműködött a tagállamokkal és az UNHCR-rel annak érdekében, hogy Líbiából a lehető legtöbb kiszolgáltatott helyzetben lévő és nemzetközi védelemre szoruló személyt Nigerbe evakuáljanak, majd gyorsan áttelepítsenek. Az evakuálást március elején átmenetileg felfüggesztették azt követően, hogy a nigeri kormány aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a továbbindulások más országokba nem olyan gyors ütemben haladtak, mint a nigeri érkezések, majd az UNHCR május 10-én újraindította a sürgősségi tranzitmechanizmust, és légi úton elszállított 132 kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültet és menedékkérőt 28 . A Líbiából Nigerbe evakuált 1 152 személy közül az UNHCR május 13-ig bezárólag 475 főt terjesztett elő áttelepítésre 29 , és közülük 108 már távozott Nigerből 30 . További 71 fő esetében már sikerült megszerezni az áttelepítést végző országok beleegyezését, ők már indulásra várnak 31 . Ez azt jelenti, hogy az áttelepítést végző országok az áttelepítésre előterjesztett összes személy körülbelül 38 %-át már áttelepítették. Jóllehet további vállalásokra van szükség a Nigerből történő áttelepítéshez, nem a Nigerből történő áttelepítésre tett, ki nem használt vállalások száma jelenti a korlátozó tényezőt, hiszen 2 681 főről született vállalás 32 . Fontos felgyorsítani az UNHCR általi beterjesztések ütemét annak érdekében, hogy valóra lehessen váltani a vállalásokat, és az áttelepítést végző tagállamok a Líbiából evakuált személyeket mihamarabb áttelepítsék 33 . Az EU teljes mértékben támogatja ezeket az erőfeszítéseket, és ki fogja egészíteni az UNHCR számára nyújtott, meglévő 20 millió EUR összegű pénzügyi támogatást. Azok a tagállamok, amelyek áttelepítési vállalásukban eddig nem tartottak fenn Nigerre vonatkozó részt, felhívást kapnak arra, hogy tegyék azt meg, míg a már áttelepítést végző tagállamoknak továbbra is gondoskodniuk kell arról, hogy az átadásokra a beterjesztéseket követően gyorsan sor kerüljön. Az UNHCR-t ösztönözni kell arra, hogy az áttelepítésre vonatkozó beterjesztéseit elsősorban a Líbiából evakuált személyekre összpontosítsa Nigerben.

Az Afrikai Unió–EU–Egyesült Nemzetek magas szintű háromoldalú februári tripoli misszióját 34 követően a Bizottság együttműködést alakított ki a líbiai hatóságokkal a vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítására. Ezek közé tartozik annak a fontossága, hogy a kilépési vízumok alóli mentesség révén elősegítsék a humanitárius evakuálási műveletet; lehetővé tegyék az UNHCR számára, hogy teljes mértékben végrehajtsa megbízatását az állampolgárságokra vonatkozó korlátozások felett; javítsák a migránsok és menekültek idegenrendészeti fogdákhoz való hozzáférését és az ott tartózkodók körülményeit; lépéseket tegyenek a jelenlegi formájú idegenrendészeti fogdák bezárása felé; továbbá vegyék fontolóra az irreguláris migránsok bűnösé nyilvánításának alternatíváit; biztosítsák a partra szálló migránsok teljes körű nyilvántartásba vételét és nyomon követését.

Az EU folytatta a két líbiai parti őrség támogatására irányuló erőfeszítéseit. Az EUNAVFOR MED Sophia művelet keretében a líbiai parti őrség mintegy 191 alkalmazottja – többek között 5 járőrhajó legénysége – részesült tengeri és szárazföldi képzésben. Görögországban jelenleg zajlik 22 líbiai alkalmazott képzése, és a tervek szerint 2018. július elején további modult szerveznek Spanyolországban 34 pályázó számára. A márciusi első nyomonkövetési jelentés kiemelte, hogy előrelépés tapasztalható a kapacitás és a szakmaiság terén, de az eredményes nyomon követésnek jót tenne az EUNAVFOR MED személyzetének folyamatos jelenléte a líbiai parti őrség műveleti központjaiban.

Végső szakaszába lépett a tengeri úton történő irreguláris migrációval kapcsolatos információcserét szolgáló biztonságos kommunikációs hálózat kiépítése a földközi-tengeri térségben, és a „Seahorse” földközi-tengeri hálózat várhatóan 2018 második felében kezdi meg működését.

A Bel- és Igazságügyi Tanács 2018. márciusi ülésén a miniszterek jóváhagyták az uniós ügynökségek és az EUNAVFOR MED Sophia művelet közötti együttműködés megerősítését célzó kísérleti projektet, amely keretében azok közvetlenül együtt dolgoznak a Sophia művelet kiemelt kezdeményezése, a bűnügyi információs egységen belül. Az egységnek a leghamarabb működésbe kell lépnie. Az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziója vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehetne növelni a kapacitást annyira, hogy 2018 májusáig állandó vagy rotációs jelleggel 17 főre lehessen emelni a Tripoliban tartózkodó alkalmazottak számát a líbiai hatóságokkal azóta lehetséges szorosabb együttműködésre építve, hogy 2017 decembere óta érvényben van a „korlátozott helyszíni jelenlét”.

–    Finanszírozás

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért továbbra is kritikus szerepet játszik az EU munkájában. 2018. május 8-ig bezárólag összesen 147 programról született megállapodás összesen mintegy 2 593,4 millió EUR összegben, amely három keret között oszlik meg: Száhel-övezet és Csád-tó: 1 293 millió (79 program), Afrika szarva: 820,3 millió (50 program), Észak-Afrika: 335 millió EUR (14 program). Ebbe az összegbe beletartozik 4 olyan program is, amely több keretre terjed ki (145,1 millió EUR). Eddig összesen 235 szerződés aláírására került sor a végrehatókkal összesen 1 611,2 millió EUR összegben, és a kifizetések teljes összege 650 millió EUR-t tesz ki.

Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért számára jelenleg elkülönített források 3,39 milliárd EUR-t tesznek ki, beleértve az Európai Fejlesztési Alapból és az uniós költségvetésből származó több mint 2,98 milliárd EUR összeget is. Az uniós tagállamok és más donorok (Svájc és Norvégia) összesen 413,8 millió EUR hozzájárulást tettek, amelyből eddig 378 millió EUR kifizetése történt meg. A fő donorok közé továbbra is Németország (157,5 millió EUR) és Olaszország (104 millió EUR) tartozik. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért Észak-Afrika keretéhez nyújtott tagállami hozzájárulás kiemelt jelentőségű volt a Líbiával kapcsolatos új megközelítés kialakításában: az Európai Tanácsban folytatott tárgyalások eredményeként 178,6 millió EUR összegű tagállami vállalás született az Észak-Afrika keret feltöltésére.

Mindazonáltal valószínűleg már 2018-ban jelentős finanszírozási hiánnyal kell számolni. Ezt a stratégiai testület 2018. április 24-i ülésén vitatták meg. A három keretben tervezett projektek a becslések szerint mintegy 2 milliárd EUR-t tesznek ki, és olyan alapvető intézkedésekre terjednek ki, mint a Líbiában végzett munka folytatása, valamint a támogatott önkéntes visszatérés és az evakuálás ütemének fenntartása. Jóllehet a fennmaradó források lefedhetnek bizonyos prioritásokat, a három keretre vonatkozóan összesen 1,2 milliárd összegű finanszírozási hiánnyal kell számolni abban az esetben, ha a jelenlegi ambíciószintet kívánjuk fenntartani. Észak-Afrika esetében a prioritások továbbra is az eredményes migrációkezeléshez járulnak hozzá, ideértve a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok védelmét, az önkéntes visszatérést, a közösségi stabilizációt, az integrált határigazgatást és a munkaerő-migráció támogatását. Az Afrika szarva, valamint a Száhel-övezet és Csád-tó térségében folytatott tevékenységek közvetlen hatást gyakorolnak az Észak-Afrikában eszközölt uniós fellépés eredményességére, és szükségesek annak biztosításához, hogy az uniós megközelítés valóban átfogó legyen. A tagállamok elismerték a tervezett projektek értékét, és megállapodtak abban, hogy további prioritásokat határoznak meg a következő területeken: visszaküldés és reintegráció, átfogó menekültügyi reagálási keret, biztonságos okmányok és népesség-nyilvántartás, az emberkereskedelem kezelése, alapvető stabilizációs törekvések Szomáliában, Szudánban és Dél-Szudánban, valamint a migrációs párbeszédek támogatása. Ugyanakkor a testület egyetértett abban, hogy a Szükséghelyzeti Alapnak 2018 után is folytatnia kell működését, és hogy ez a források feltöltését teszi szükségessé.

A külső beruházási terv első pillére – az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára nyújtott garancia – keretében összesen 12 támogatható pénzügyi intézmény több mint 46 beruházási programra tett javaslatot az öt beruházási kereten belül, ezekre pedig 1,5 milliárd EUR összegű garanciaalap áll rendelkezésre. Az öt keret esetében a beérkezett pályázatok együttes értéke meghaladja a 3,5 milliárd EUR-t 35 . A programokat jóváhagyó első bizottsági határozatok nyár elején várhatóak. Folyamatban vannak az európai beruházási terv afrikai és szomszédsági beruházási platformjai keretében megvalósuló támogatásötvözési műveletek.

–    Az útvonal mentén fekvő országok

Az együttműködés intenzívebbé vált számos afrikai partnerrel. A zavargások ellenére zökkenőmentes volt az etiópiai hatóságokkal a vallettai nyilatkozat öt pillérével kapcsolatban folytatott munka. A Guineával és Gambiával folytatott migrációs párbeszéd és együttműködés terén stabil az előrehaladás, és ennek részeként az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség márciusban sikeres szemináriumot tartott a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységek szervezésére vonatkozó bevált módszerekről. Elefántcsontparttal újraindult a migrációs párbeszéd. Nigériával folytatódnak a migrációs és mobilitási csomagról szóló tárgyalások, ennek keretében a növekedés és a beruházások, a határigazgatás és a digitális azonosítás, a csempészés, az emberkereskedelem, valamint a reintegráció és a visszafogadás kerül terítékre.

A folyamatban lévő operatív együttműködés mellett Nigernek nyújtott kiegészítő támogatás a nigériai határ mentén kialakulóban lévő migrációs útvonalak kezelésére szolgáló intézkedésekre és megerősített gazdasági szubsztitúciós programokra összpontosít. Niger 2018 márciusában valamennyi kulcsszereplő részvételével miniszteri konferenciát rendezett a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni együttműködés megvitatása és előmozdítása érdekében 36 . Emellett Niger, Csád, Líbia és Szudán új megállapodásra jutott a közös határok biztosítása és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködésről is.

Tovább fokozódtak az Afrika szarván a csempészhálózatok felszámolását célzó erőfeszítések, és további előrelépés történt a kartúmi folyamatnak az Uniós Szükséghelyzeti Alap által támogatott regionális operatív központjának fejlesztése, amelynek célja az országok közötti közös nyomozások erősítése. A migrációkezelés javítását célzó, Afrika szarvára vonatkozó program keretében több mint 400 kormányzati tisztviselő részesült migrációs és határigazgatási képzésben, és körülbelül 150 kormányzati és nem kormányzati érdekelt vett részt a migránsok jogairól szóló képzésen.

A migráció kérdése felkerült a március 15-én Kairóban megrendezett EU–Egyiptom stabilitási klaszter napirendjére. Az EU–Egyiptom migrációs párbeszéd 2017. decemberi első találkozója nyomán sorra kerülő esemény számba vette a migrációval kapcsolatos EU-Egyiptom kétoldalú együttműködés különböző területein elért eredményeket. Az uniós ügynökségekkel folytatott fokozott együttműködés is megvitatásra került.

Nyugat-mediterrán útvonal

Marokkó a határőrizetre vonatkozóan – különösen Spanyolországgal – folytatott együttműködés révén változatlanul erőfeszítéseket tesz az irreguláris migráció megakadályozására. Folyamatos a szakmai kapcsolattartás egy olyan segítségnyújtási csomag kidolgozása érdekében, amelynek célja a határigazgatási kapacitás megerősítése és a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások újraindítása. A Bizottság és Marokkó 2017 decemberében aláírt egy, a marokkói migrációs politikákat támogató költségvetés-támogatási programot (35 millió EUR). Május 2-án a rabati folyamat keretében Marrákesben tartott ötödik miniszteri konferencia egy közösen elfogadott cselekvési tervvel megerősítette a migráció okainak kezelésével, a csempészés elleni küzdelemmel és a visszaküldéssel és visszafogadással kapcsolatos együttműködés folytatását 37 .

A 2016 és 2017 közötti 43 %-os növekedést követően 2018 első negyedévében csökkent az Európába szabálytalanul érkező algériai állampolgárok száma 2017 ugyanezen időszakához képest 38 . Algéria emellett továbbra is a Marokkóba és Líbiába eljutni megkísérlő irreguláris migránsok tranzitországa, és az algériai hatóságok arról számoltak be, hogy nőtt a szubszaharai országokból Algériába érkezők száma. Jóllehet az EU és Algéria megállapodott az illegális érkezésekről, a legális mobilitási lehetőségekről és a visszaküldésről szóló információcsere javításáról, ezt még nem sikerült konkrét együttműködésbe átültetni.

4.VISSZAKÜLDÉS ÉS VISSZAFOGADÁS

A 2017. évi visszaküldésekre vonatkozó statisztikák azt mutatják, hogy 2016-hoz képest (493 785 kiutasítási határozat) a 2017-ben az EU-ban kiadott kiutasítási határozatok száma 4 %-kal nőtt (2017-ben 516 115 határozat). Ez a növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy nagy számú menekültügyi (fellebbviteli) eljárás – amelyek közül többet is az EU-ba irányuló tömeges beáramlás idején indítottak – a végéhez közeledik, és sok esetben negatív döntés születik. Hasonló növekedés tapasztalható az azon tagállamok – különösen Németország és Görögország – által kiadott kiutasítási határozatok számában is, amelyeket a leginkább érintett a beáramlás.

A kiutasítási határozatok számának növekedését azonban nem követi a ténylegesen végrehajtott visszaküldések számának ugyanilyen fokú növekedése. Épp ellenkezőleg: a tagállamok által az EUROSTAT számára szolgáltatott információk egyértelműen azt mutatják, hogy a 2017-ben végrehajtott visszaküldések száma közel 20 %-kal csökkent: a 2016. évi 226 150-ről 2017-ben 188 920-ra esett vissza. Ez a visszaküldési arány 39 jelentős csökkenését eredményezte EU-szerte a 2016. évi 45,8 %-ról 2017-ben mindössze 36,6 %-ra.

Ez a negatív tendencia részben azzal magyarázható, hogy a nyugat-balkáni országokból származó potenciális visszatérők száma jelentősen csökkent. Az elmúlt két évben kiváló volt az együttműködés ezen országokkal a saját állampolgáraik visszafogadása terén, amit az eredményes uniós visszafogadási megállapodások is megkönnyítettek. Ennek eredményeként az ezen országokba irányuló visszaküldések terén a korábbiakban felgyülemlett hátralékot 2015-ben és 2016-ban sikerült felszámolni, így javult az átlagos uniós visszaküldési arány.

Azonban, még akkor is csökkenés mutatható ki a visszaküldési arányban (a 2016. évi 34,5 %-ról 2017-ben 29,2 %-ra), ha a nyugat-balkáni országokra vonatkozó adatokat nem vesszük figyelembe a 2017-re vonatkozó átfogó visszaküldési adatokban. Ez azzal magyarázható, hogy arányaiban megnőtt az EU-ba irányuló irreguláris migráció kevésbé együttműködő származási országainak állampolgáraira vonatkozó kiutasítási határozatok száma, azonban ehhez nem párosul eredményes végrehajtás a visszaküldések terén. Mindez egyértelműen mutatja annak szükségességét, hogy a tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket a kiutasítási határozatok eredményes végrehajtásának biztosítására, ehhez igénybe véve a partnerségi keretben végzett munkát, mint kiindulási alapot és az Európai Határ- és Parti Őrséget, mint a visszaküldések gyakorlati megvalósításának kulcsfontosságú eszközét.

Jóllehet az EU számára továbbra is kihívást jelent a harmadik országokkal a saját állampolgáraik visszafogadásával kapcsolatosan folytatott együttműködés, 2017-ben jelentős előrelépés történt számos új gyakorlati megállapodás kialakítása révén. Sikerült megvalósítani azt a 2017. decemberi bizottsági ütemtervben foglalt célt, hogy megállapodást kössenek három partnerországgal a visszaküldésre és visszafogadásra vonatkozóan 40 . A bevándorlási összekötő tisztviselőkre vonatkozó jogszabály Bizottság által javasolt felülvizsgálata is segíteni fog a területen szükséges koordináció megerősítéséhez 41 .

A Bizottság az Uniós Vízumkódex módosítására irányuló javaslata 42 részeként a vízumpolitika olyan eszközként való alkalmazásának megerősítésére tett javaslatot, amely révén előrelépést lehet elérni a visszaküldéssel és visszafogadással kapcsolatosan a nem uniós tagállamokkal folytatott együttműködés területén. Az EU szigorítani fogja az olyan nem uniós országok állampolgárai által benyújtott vízumkérelmek feldolgozását, amelyek nem működnek együtt kellőképpen a visszaküldés és a visszafogadás terén.

A visszaküldések számának jelentős növekedése azonban mindenekelőtt attól függ, hogy a tagállamok milyen szerepet vállalnak ebben az együttműködésben, és hogy teljeskörűen élnek-e ezekkel az eszközökkel. Eddig jelentős eltérések mutatkoztak e tekintetben: míg egyes tagállamok proaktívan és eredményesen alkalmazzák a meglévő eszközöket, és így eredményeket kezdenek elérni, mások még nem integrálták az új eljárásokat munkafolyamataikba, és nem kezdték meg a végrehajtást. A Bizottság és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség konkrét támogatást nyújt a tagállamoknak ezen új megállapodások eredményes kiaknázásához, például tájékoztató szemináriumokat szervez harmadik országok részvételével az új eljárásokról. Néhány konkrét intézkedés, mint például az elektronikus platformok kialakítása (Pakisztán), illetőleg a meglévők naprakésszé tétele (Srí Lanka), vagy az állampolgárság elektronikus eszközökkel történő ellenőrzésére szolgáló eljárások létrehozása (Banglades) várhatóan jelentős eredményeket hoz hosszú távon.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség növekvő számban nyújtott operatív támogatást visszaküldési műveletekhez. 2018-ban az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 111 műveletet szervezett vagy koordinált április végéig, ezzel szemben 2016 ugyanezen időszakában 39-et, míg 2017-ben 108-at 43 . Mindazonáltal a tagállamoknak fokozottabban kell élniük az Ügynökség visszaküldésre vonatkozó új és kiterjesztett megbízatása jelentette lehetőségekkel. A tagállamoknak emellett a növekvő igényeknek megfelelő kapacitást is biztosítaniuk kell a visszaküldések végrehajtásához, a visszatérők fizikai rendelkezésre állásának biztosításához, valamint a gyors és hatékony kiutasítási eljárásokhoz.

A veszélybe került migránsok számára tényleges humanitárius segítséget nyújtó személyek bűnösé nyilvánításához 44 fűződő lehetséges kockázatok tisztázására tett kötelezettségvállalása eredményeként a Bizottság május 3-án megrendezte az első eszmecserét az érintett nem kormányzati szervezetekkel és az Alapjogi Ügynökséggel annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak a helyzet jelenlegi állásáról, és megvitassák a lehetséges további lépéseket.

A visszaküldések nyomon követésének eredményességéhez kulcsfontosságú a részletesebb, gyakori és időszerű statisztikák készítése a menekültügyről és az irányított bevándorlásról, ezen belül a visszaküldésről és a visszafogadásról. Ezek a statisztikák átfogóbb és rendszeresebb áttekintést nyújtanának a menekültügy és az irányított bevándorlás területén fennálló helyzetről. Ennek alapján, amint azt a 2017. novemberi eredményjelentés 45 is bejelentette, a Bizottság a legsürgetőbb hiányosságokat a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikákról szóló jogszabály módosításával 46 javasolja kezelni. A visszaküldéssel kapcsolatos együttműködés még további javítása érdekében élni kell a belső és külső politikáink keretében rendelkezésre álló összes ösztönzővel és befolyással.

5.A KÜLSŐ HATÁROK IGAZGATÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közös műveletek révén, több mint 1 300 határőr és egyéb személyzet kiküldésével továbbra is támogatja a tagállamokat a kelet-, közép- és nyugat-mediterrán térségben, valamint a Nyugat-Balkánon húzódó főbb migrációs útvonalak mentén. Az Ügynökség felajánlotta, hogy megháromszorozza operatív kiküldéseinek létszámát Görögország Albániával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal közös szárazföldi határain.

A 2018-as operatív tevékenységekre vonatkozó vállalások tekintetében súlyos hiányokat tártak fel. A 2018. január 19-én és a 2018. március 23-án közzétett két nyílt felhívás ellenére nem történt jelentős javulás. A 2018. április végéig tett összes vállalás mindössze a beazonosított szakértői operatív igények 49 %-át és a technikai eszközök 44 %-át fedezné a szárazföldi határokra a 2018. májusi és júniusi időszakban tervezett tevékenységek esetében. A tengeri határokon végzett műveletek esetében a szakértők 85 %-át, viszont a technikai eszközök csak 51 %-át tudná biztosítani.

E jelentős hiányosságok továbbra is nagyban korlátozzák a 2018 decemberéig tervezett tevékenységek végrehajtását. Az Ügynökség 2018. április 17-én magas szintű találkozót tartott a tagállamokkal és a Bizottsággal a 2019-re vonatkozó éves vállalástételi eljárásnak a vállalástételi program rugalmasabbá és átláthatóbbá tétele, valamint kezdetének előrehozatala általi javítására annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon esetleges kiigazításokra és más enyhítő intézkedésekre (mint például a saját technikai kapacitások felhasználása).

2018. április 30-ig a gyorsreagálású állományból kiküldhető „kijelölt” határőrök teljes száma 1 482, ami az állomány 99 %-a. Már csak két tagállam nem jelölt még ki határőröket. A tagállamok az utolsó jelentés óta nem kezelték az európai gyorsreagálású eszközállomány terén feltárt súlyos hiányokat.

A Bizottság 2018. május 2-án elfogadta a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatát. A keret jelentős forrásokat irányoz elő az Európai Határ- és Parti Őrség jövőbeni fejlesztésére, ezen belül egy 10 000 határőrből álló, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére álló készenléti alakulat létrehozását annak érdekében, hogy az teljes mértékben eredményes legyen az EU biztonságos külső határának támogatásában.

Következő lépések: ·A tagállamoknak gyorsan és teljeskörűen végre kell hajtaniuk a 2017. évi sebezhetőségi értékelés keretében tett ajánlásokat. ·A tagállamoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2018-ra az EU külső határaira tervezett műveleti tevékenységei tekintetében fennálló vállalási hiányokat. ·Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az elkövetkező hónapokban ki kell alakítania az európai integrált határigazgatásra vonatkozó technikai és operatív stratégiát, a tagállamoknak pedig biztosítaniuk kell a megfelelő nemzeti stratégiák kialakítását.

6.ÁTHELYEZÉS, ÁTTELEPÍTÉS, VÍZUM ÉS LEGÁLIS BEUTAZÁSI LEHETŐSÉGEK

2018. március végéig valamennyi jogosult kérelmezőt áthelyeztek Görögországból más tagállamokba, összesen 21 999 személyt, köztük 546 kísérő nélküli kiskorút 24 országba 47 . Olaszországból 2018. május 7-ig bezárólag 12 691 főt helyeztek át (köztük 256 kísérő nélküli kiskorút), 31 kérelmezőt (köztük 26 kísérő nélküli kiskorút) már elfogadtak áthelyezésre, ők az átadásra várnak. Olaszország négy áthelyezési kérelmet nyújtott be kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozóan, ezekre eddig még nem érkezett válasz 48 . Az áthelyezés sikeres volt, az arra jogosult személyek összesen 96 %-a esetében került sor áthelyezésre.

2017 szeptemberében – tekintettel a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomásra – a Bizottság felszólította valamennyi tagállamot, hogy vegyék fontolóra az áthelyezéseknek a szükséghelyzeti áthelyezési rendszeren felüli, önkéntes alapon történő folytatását, és kötelezettséget vállalt a szükséges pénzügyi támogatás biztosítására. A Bizottság arra ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy működjenek együtt Görögországgal és Olaszországgal, és adott esetben éljenek ezzel a lehetőséggel.

A 2015. júliusi első uniós áttelepítési program 49 lezárult. Az összes uniós áttelepítési program keretében azóta összesen 32 207 személyt telepítették át, és ez a szám magában foglalja az EU–Törökország nyilatkozat keretében Törökországból áttelepített szíriai állampolgárokat is. A tagállamok áttelepítésre irányuló erőfeszítései most az új uniós program keretében tett vállalások teljesítésére összpontosítanak. A német kormány nemrégiben hozott, 10 200 új áttelepítési férőhelyre vonatkozó határozatával 20 tagállam 50 több mint 50 000 áttelepítési férőhelyre tett vállalást, ami az EU és tagállamai eddigi legnagyobb kollektív kötelezettségvállalását jelenti az áttelepítés terén 51 . A programot 500 millió EUR-val támogatja az uniós költségvetés, és 10 tagállam 52 már áttelepített 4 252 főt ennek az új uniós áttelepítési programnak a keretében. Ez jelentős előrelépést jelent: a márciusi eredményjelentés óta 2 397 személyt telepítettek át.

Ide tartoznak a Líbiából Nigerbe történő evakuálást követően áttelepítettek is, valamint a Törökországból az EU–Törökország nyilatkozat keretében áttelepített szíriaiak is 53 . Az EU–Törökország nyilatkozat keretében Törökországból történő áttelepítések lassabb ütemben zajlanak, mint 2017 nyarán, amikor rekordszámú szíriait telepítettek át. Ebben az évben eddig csak hét tagállam járult hozzá a Törökországból történő áttelepítéshez, és a legutóbbi eredményjelentés óta egyetlen újabb tagállam sem tett ilyen irányú hozzájárulást. A márciusi eredményjelentés óta 837 szíriait telepítettek át, így a nyilatkozat óta áttelepítettek száma most már összesen 13 313.

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy októberig hajtsák végre az új uniós program szerinti vállalások 50 %-át, amelyet a 2017. decemberi bizottsági ütemterv határozott meg célkitűzésként. Az áttelepítés valamennyi kiemelt térséget illető folyamatos végrehajtásával párhuzamosan sürgősen foglalkozni kell a Líbiából a sürgősségi tranzitmechanizmuson keresztül Nigerbe evakuált személyek áttelepítésével is.

Ezenkívül a Bizottság a szponzorálási programok – mint az EU-ba történő befogadás biztonságos módjára vonatkozó esetleges lehetőség – megvalósíthatóságát és hozzáadott értékét felmérő tanulmányt készít annak érdekében, hogy feltérképezze a védelem legális formáira vonatkozó további alternatívák kialakításához a tagállamok számára nyújtható támogatás lehetőségeit. A tanulmány várhatóan 2018. júliusig készül el.

A Bizottság továbbra is támogatta a tagállamokat abban, hogy legális migrációval foglalkozó kísérleti projekteket hozzanak létre kiválasztott afrikai országokkal. Április 16-án pályázati felhívást tettek közzé a mobilitási partnerség eszközének keretein belül 54 . Ez a felhívás kiegészíti azt a 15 millió EUR összegű regionális programot, amelynek célja a legális migráció támogatása Észak-Afrikában, és amelynek elfogadására az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében kerül sor az Észak-Afrika keret operatív bizottságának következő ülésén.

2018 első negyedévében kezdetét vette a Bizottság és a gazdasági és szociális partnerek közötti, a menekültek munkaerőpiaci integrációjának előmozdítására irányuló (2017 decemberében aláírt) partnerség végrehajtása. Ennek részeként sor került a gazdasági és szociális partnerek és olyan releváns csoportok közötti cserékre, mint például az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózata, az európai integrációs hálózat és az Európai Szociális Alap bizottsága. Az elért előrehaladás számbavételére 2018 második felében kerül sor.

A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának előmozdítására irányuló erőfeszítések különösen fontosak az integrációról szóló (2017. október végén végzett) Eurobarométer tematikus felmérés 55 eredményeinek fényében. Eszerint az európaiak nagy többsége (69 %) úgy gondolja, hogy az integráció „az országuk számára szükséges hosszú távú beruházás”. Öt válaszadó közül négy (és minden tagállamban a többség) szerint az EU fontos szerepet tölt be a külföldiek integrációjában, és különleges hozzáadott értéket hordoz a bevált módszerek tagállamok közötti megosztása, az összes érintett szereplő közötti együttműködés előmozdítása és a számukra nyújtott pénzügyi támogatás terén. A nagyszámú elismert menekült és kérelmének elbírálását váró menedékkérő sikeres integrálása megfelelő beruházásokat tesz szükségessé az elkövetkező években.

7.KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

Ez a jelentés azt mutatja, hogy az elmúlt év során elért előrehaladást nagyjából sikerült fenntartani, és a hozott intézkedések továbbra is éreztetik hatásukat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a migrációs áramlásokat erős és hirtelen változások jellemzik. Emellett továbbra is erős a szomszédos régiókból az EU-ba irányuló mögöttes strukturális migrációs nyomás. A helyzet ezért továbbra is instabil, és nem ad okot megelégedettségre. Az EU-nak ébernek és felkészültnek kell lennie, hogy képes legyen reagálni az esetleges szezonális csúcsokra vagy a migrációs nyomás – például az egyik útvonalról a másikra történő – áthelyeződésére.

E tekintetben a jelentés meghatározta azokat a területeket, ahol a jelenlegi válasz megerősítésre szorul. Mindenekelőtt a Bizottság újra emlékeztet annak fontosságára, hogy a tagállamok végrehajtsák az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség külső határon végzett alapvető munkájának támogatására tett vállalásaikat. A jelentés kiemeli azt a kihívást is, amelyet a tényleges visszaküldési arány növelése jelent. Vannak olyan területek is, ahol rendkívül fontos fokozni az erőfeszítéseket az eddig tett előrelépés megszilárdítása érdekében: ilyen a migránsok védelme és a csempészés elleni küzdelem Líbiában és a közép-mediterrán útvonal mentén, az áttelepítés és az EU-Törökország nyilatkozat végrehajtása. E tekintetben az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és a törökországi menekülteket támogató eszköz gyors és eredményes eszköznek bizonyult, de további sikerükhöz a tagállamoktól is megfelelő szintű finanszírozásra van szükség. A hatékony eredmények eléréséhez és a migrációval kapcsolatos regionális, kontinentális és globális párbeszédek támogatásához továbbra is elengedhetetlenül fontos, hogy az EU egységes álláspontot képviseljen a nemzetközi fórumokon. A Bizottság emellett kiemeli a migrációkezelés területén folyamatosan fenntartott rendszeres és eredményes koordináció fontosságát is mind az uniós intézményeken belül, mind a tagállamokkal és partnerországokkal.

Ez az eredményjelentés újra kiemeli a migrációkezelésre vonatkozó átfogó uniós megközelítés jelentőségét. Az európai migrációs stratégia olyan egymást kölcsönösen erősítő célkitűzéseken nyugszik, amelyek együttesen szilárd, hosszú távú választ adnak a migrációs kihívásra. A megreformált közös európai menekültügyi rendszer központi elemét képezi ennek a megközelítésnek, és nem lehet túlértékelni a reformmal kapcsolatos egyezség gyors kialakításának fontosságát. A javasolt többéves pénzügyi keretben 56 a migrációnak és a határigazgatásnak biztosított kiemelt szerep mellett alapvető fontosságú a közös európai menekültügyi rendszer reformja annak biztosításához, hogy az EU kellően felkészült legyen a jövőbeli migrációs válságok kezelésére.

Az Európai Tanács a következő, júniusi ülésén megvitatja a belső és külső migrációs politikáról szóló megállapodás kialakítását, amelyhez a Bizottság hozzájárulást tesz.

(1)      COM(2018) 250 final, 2018.3.14.

(2)      COM(2017) 820 final, 2017.12.7.

(3)      Lásd például az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának két alábbi kiadványát: Demographic and Human Capital Scenarios for the 21st Century: 2018 assessment for 201 countries, és Many more to come? Migration from and within Africa (Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2018).

(4)      A görög rendőrség adatai.

(5)      Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatai.

(6)      A görög rendőrség adatai.

(7)      Forrás: IOM, Eltűnt Migránsok Projekt ( https://missingmigrants.iom.int/region/mediterranean ).

(8)      Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatai.

(9)      Az olasz Belügyminisztérium adatai.

(10)      Az IOM 2018. január 1. és március 31. közötti adatai: https://www.iom.int/sites/default/files/situation_reports/file/libya_sr_20180301-31.pdf  

(11)      Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatai a nyugat-mediterrán útvonalon tengeri úton érkezőkről.

(12)      Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának (UNICEF) adatai.

(13)      Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által megadott adatok.

(14)     https://data2.unhcr.org/en/documents/download/63435 .

(15)      COM(2017) 211 final, 2017.4.12.

(16)      COM(2018) 303 final, 2018.5.16.

(17)      COM(2018) 302 final, 2018.5.16.

(18)      A görög Belügyminisztérium és az országos határellenőrzési, bevándorlási és menekültügyi koordinációs központ (NCCBCIA-ESKESMA) adatai.

(19)    Az összes részlet elérhető az interneten a projekteket összesítő táblázatban:  https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/facility_table.pdf .

(20)      A tagállamok 57 nemzeti szakértőt küldtek ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalhoz az EU–Törökország nyilatkozat görögországi végrehajtásának támogatása céljából.

(21)      Ezekre 2018. március 15-én Rómában (a libanoni fegyveres erők és belső biztonsági erők támogatása) és 2018. április 6-án Párizsban (beruházások és gazdasági reformok támogatása) került sor.

(22)      Lásd COM(2018) 450 final (2018.4.17.) és egyedi országjelentések. A Nyugat-Balkánra vonatkozó stratégia (COM(2018) 65 final, 2018.2.6.) 2. kiemelt kezdeményezése („A biztonságra és a migrációra vonatkozó szerepvállalás megerősítése”) megerősítette az útvonallal kapcsolatos együttműködés és információmegosztás fenntartása iránti elkötelezettséget. Ez alapul szolgál majd a térség országainak támogatására az elkövetkező években hozandó konkrét uniós intézkedésekhez.

(23)

     A 2014–2020-as időszakra vonatkozóan ez a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében 387,7 millió EUR-t tesz ki, amely 43,6 millió EUR-t foglal magában áthelyezésre/áttelepítésre, a Belső Biztonsági Alap keretében pedig 266 millió EUR-t, amelyből 201,5 millió EUR-t a határigazgatást támogató eszközre, 64,5 millió EUR-t pedig a rendőrségi együttműködést támogató eszközre fordítanak.

(24)       https://blogs.unicef.org/blog/invisible-child-migrants-libya/  

(25)      További információk: http://tec.ly/ .

(26)     https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/40705/joint-au-eu-un-taskforce-assists-16000-people_en  

(27)    COM(2017) 820 final, 2017.12.7.

(28)      Az evakuálás 2017. végi kezdete óta összesen 1 474 főt evakuáltak Líbiából Nigerbe (1 152), Olaszországba (312) és a romániai sürgősségi tranzitközpontba (10).

(29)      Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Svédországba, Finnországba, Svájcba és Kanadába.

(30)      Franciaországba, Svédországba és Svájcba.

(31)      Ezenkívül Franciaország is áttelepített 97, Nigerben már regisztrált menekültet, továbbá 42 főt közvetlenül Líbiából telepítettek át Franciaországba, Svédországba és Hollandiába.

(32)      Az áttelepítést végző uniós és nem uniós országok (Franciaország, Kanada, Németország, Finnország, Hollandia, Svájc, Svédország, Egyesült Királyság) eddig 2 680 fő Nigerből történő áttelepítésére tettek vállalást (ideértve a Líbiából evakuált személyeket és a Nigerben már regisztrált menekülteket is).

(33)      Április 9. és 11. között a közép-mediterrán térségben megvalósuló áttelepítés előmozdításával foglalkozó központi csoport keretében sor került több áttelepítést végző ország és az Európai Bizottság részvételével egy terepmisszióra Nigerben a területen folytatott munka fokozása céljából.

(34)      Az Afrikai Unió–EU–Egyesült Nemzetek munkacsoportot az ötödik Afrikai Unió–Európai Unió csúcstalálkozó alkalmával hozták létre, amelyet 2017. november 29–30-án rendeztek meg Abidjanban (Elefántcsontpart).

(35)      A pályázatok többsége (2,5 milliárd EUR) a mikro-, kis- és középvállalkozások keretére (15 pályázat), valamint a fenntartható energia és hálózati összekapcsoltság keretére (15 pályázat) vonatkozik. Ezenkívül a három másik keretre több mint 1 milliárd EUR összegben érkezett pályázat: fenntartható mezőgazdaság, vidéki vállalkozók és agrárvállalkozások, fenntartható városok és digitalizálva fejlesztés.

(36)      A konferencia során nyilatkozatot fogadtak el: http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-18-2067_en.htm .  

(37)      https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/20180503_declaration-and-action-plan-marrakesh_en.pdf

(38)      Az algériai állampolgárok egyaránt igénybe veszik a közép-mediterrán útvonalat (2017-ben 1 980, 2018 első negyedévében 114 érkező) és a nyugat-mediterrán útvonalat (2017-ben 3 687, 2018 első negyedévében 125 érkező).

(39)      A visszaküldési arány a kiutasítási határozatot kapott személyek és a ténylegesen visszaküldött személyek száma közötti arány (függetlenül attól, hogy önkéntes visszatérésről vagy kitoloncolásról van szó).

(40)      Az ázsiai országokkal folytatott migrációs együttműködés terén továbbra is kedvező tendencia mutatkozik. Afganisztánnal, Pakisztánnal és Bangladessel számos fontos találkozóra került sor. A konkrét eredmények közé tartozik a Pakisztánnal a visszafogadási kérelmek feldolgozására kialakított elektronikus platform, valamint a Bangladessel létrehozott eljárási standardok keretében végzett visszaküldési műveletek. Párbeszéd folyik hasonló együttműködési szint kialakításáról más országokkal is, köztük Tunéziával és Nigériával.

(41)      COM(2018) 303 final, 2018.5.16.

(42)      COM(2018) 252 final, 2018.3.14.

(43)      A Frontex Application Return adatai.

(44)      SWD(2017) 117 final, 2017.3.22. és COM(2017) 558 final, 2017.9.27.

(45)    COM(2017) 669 final, 2017.11.15.

(46)      COM(2018) 307, 2018.5.16.

(47)      Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

(48)      Egy kérelem címzettje Portugália volt.

(49)      A Tanács következtetései („20 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy multilaterális és nemzeti mechanizmusok révén történő letelepítéséről”), 2015.7.20., 11130/15. sz. dokumentum.

(50)      Belgium, Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.

(51)      A 2017.9.27-i C(2017) 6504 ajánlás legalább 50 000 nemzetközi védelemre szoruló személy áttelepítésére szólított fel 2019. október 31-ig.

(52)      Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Litvánia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország.

(53)      A tagállamok eddig több mint 25 harmadik országból végeztek áttelepítést. A legnagyobb számú áttelepítés eddig Libanonból, Törökországból, Jordániából, Ugandából, Csádból és Nigerből történt.

(54)    https://www.icmpd.org/our-work/capacity-building/multi-thematic-programmes/mobility-partnership-facility-mpf/pilot-projects-on-legal-migration-call-for-proposals-application-package/

(55)      http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/survey/getsurveydetail/instruments/special/surveyky/2169

(56)      Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret. COM(2018) 321 final, 2018.5.2.