EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.7.15.

COM(2019) 339 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2018. évi jelentés a versenypolitikáról

{SWD(2019) 297 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2018. évi jelentés a versenypolitikáról

1.A versenyképes belső piac előmozdítása az európai vállalatok és fogyasztók érdekében

2018-ban volt a 60. évfordulója annak, hogy hatályba lépett az Európai Gazdasági Közösségről szóló szerződés, amely lerakta a mai Európai Unió alapjait. Az Európai Unió – a maga 24,5 millió kis-, közepes méretű és nagyvállalatával, amelyek 500 millió uniós fogyasztó kiszolgálásáért versenyeznek – továbbra is élénk belső piacot működtet, amely hozzájárul az uniós ipar versenyképességéhez, valamint az európai gazdaság versenyalapú szociális piacgazdasági értékekre támaszkodó fenntartható fejlődéséhez.

Az EU-ban a kezdetektől fogva érvényesek a Szerződésben foglalt szabályok 1 , amelyek a Bizottságot felhatalmazzák a belső piacon folyó tisztességes és torzulásoktól mentes verseny védelmére. Az EU versenyszabályai jól meghatározott jogi keretet írnak elő, amely szabályozza azt, hogy a belső piacon a vállalatok hogyan folytathatnak üzleti tevékenységet, és ezzel lehetővé teszi, hogy a vállalkozások méretüktől függetlenül tisztességesen tudjanak egymással versenyezni. Ez a jogi keret az elmúlt hat évtized során átalakult, de az európai bíróságok szigorú ellenőrzése mellett mindig szorosan tartotta magát a jogállamiság alapelvéhez. A Bizottság napi jogérvényesítési gyakorlatában szigorúan alkalmazza a megkülönböztetésmentesség, a tisztességes eljárás, az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a meghallgatáshoz való jog és a titoktartás védelmének elveit. Az uniós rendszer kiszámíthatóságának és hitelességének köszönhetően a Bizottság a világ egyik vezető és legbefolyásosabb versenyhatósága.

A végrehajtási intézkedések hatásainak erősítése érdekében a Bizottság együtt dolgozik a tagállamok nemzeti versenyhatóságaival és nemzeti bíróságaival, valamint aktívan együttműködik a világ különböző országainak versenyjogi szerveivel a kétoldalú kapcsolatok szintjén és több nemzetközi fórumon (például az OECD-ben, a Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban és az UNCTAD-ban), annak érdekében, hogy valóban globális szinten valósuljon meg az egyenlő versenyfeltételek kialakítása és a jogállamiság tiszteletben tartása.

2018. június 7-én a Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret részeként elfogadta az Egységes piac programra vonatkozó javaslatot 2 . Ez magában foglalja az új versenypolitikai programot, amelynek indikatív költségvetése az adott programozási időszakra 140 millió EUR. A társjogalkotók általi elfogadás után a versenypolitikai program segíti majd a Bizottságot az uniós versenypolitika előtt álló, a nagy adathalmazok, az algoritmusok és a további gyorsan változó fejlesztések mindinkább digitalizált környezetben történő használatához kapcsolódó új kihívások kezelésében, valamint a tagállamok hatóságai és a Bizottság közötti, az egységes piacon folyó tisztességes versenyt támogató együttműködési hálózatok megerősítésében.

2018-ban a Bizottság versenypolitikai intézkedései továbbra is az uniós polgárok és az EU-ban működő vállalkozások számára fontos piacokat célozták meg, többek között a távközlési és a digitális ágazatot, a pénzügyi szolgáltatásokat, az energia és környezet, a mezőgazdaság és az élelmiszerek, valamint a közlekedés és a gyártás piacait. E jelentés a Bizottság által a versenypolitika területén 2018-ban végzett tevékenységek nem kimerítő felsorolása. További és részletesebb információk találhatók a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján 3 .

2. A versenyszabályok hatékonyabb érvényesítése

A Bizottság folyamatosan a versenyjogi ügyek egyszerűsítésére és korábbi határozatai gazdasági hatásainak értékelésére törekszik annak érdekében, hogy javítsa az uniós versenyszabályok szerinti jogérvényesítési intézkedéseinek időszerűségét, hatékonyságát és eredményességét.

2018 decemberében a Bizottság közzétette a vállalatok számára készült módosított iránymutatását az üzleti titkokról és más bizalmas információkról 4 az antitröszteljárások kontextusában, valamint iránymutatást és sablonokat tett közzé az úgynevezett bizalmi körök 5 aktákhoz való hozzáférés céljából történő alkalmazása kapcsán. Az antitrösztügyekben alapvető eljárási lépés a vállalatok hozzáférése a Bizottság aktáihoz. E két új iránymutatás része a Bizottság folyamatos tevékenységének, amelynek célja a versenyjogi eljárások időszerűségének és hatékonyságának javítása a jogszerű eljárás és a vállalatok védelemhez való jogának biztosítása mellett. Ezek az iránymutatások kiegészítik a Bizottság korábbi, az adatszobákhoz kapcsolódó bevált gyakorlatokról szóló iránymutatását 6 , a határozatai nyilvános változatának elkészítéséhez kapcsolódó bizalmas kezelés iránti kérelmekről szóló iránymutatását 7 , valamint a dokumentumok elektronikus benyújtásához kapcsolódó ajánlásokat 8 .

A kartellek kapcsán vizsgált vállalatok együttműködését jutalmazó hatékony keretrendszer nyomán és az első nem kartellezéssel kapcsolatos ügy (2016) 9 után a Bizottság 2018-ban több nem kartellezéssel kapcsolatos antitrösztügyet zárt le a vizsgálat alatt álló vállalatok együttműködése alapján 10 . Az ilyen jellegű együttműködésnek köszönhetően a Bizottság javítani tudja határozatainak relevanciáját és hatását a vizsgálatok felgyorsításának köszönhetően, míg a vállalatok érdekét a pénzbírságoknak az együttműködés jellegétől és időzítésétől függő jelentős mértékű csökkentése szolgálja. 2018 decemberében a Bizottság informális iránymutatást tett közzé arról, hogy a vállalatok alacsonyabb pénzbírságokért cserébe hogyan tanúsíthatnak együttműködést az antitrösztvizsgálatokban 11 .

Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja a tagállami versenyhatóságok hatékonyságának javítását célzó bizottsági javaslatot

2018. december 11-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az úgynevezett ECN+ irányelvet 12 , amely lehetővé teszi a tagállamok versenyhatóságai számára, hogy az antitrösztkérdésekben hatékonyabban érvényesíthessék az uniós versenyszabályokat. Az irányelv a Bizottság 2017. márciusi javaslatán 13 alapult, amely a 2015 novembere és 2016 februárja között lezajlott nyilvános konzultáció nyomán készült.

Az ECN+ irányelv biztosítja, hogy az azonos jogszabályi rendelkezések – az uniós antitrösztszabályok – alkalmazása esetén a nemzeti versenyhatóságok rendelkeznek az érvényesítés hatékony eszközeivel, valamint az uniós versenyszabályokat megszegő vállalatok azonosításához és szankcionálásához szükséges forrásokkal. Biztosítja azt is, hogy döntéseiket teljesen függetlenül, a tények és a jog alapján hozhassák meg. Az új szabályok előmozdítják a valódi egységes piac megvalósulását, segítve a versenyképes piacok, munkahelyek és növekedés általános céljának elérését.

Az ECN+ irányelvet 2021. február 4-ig kell átültetni. A Bizottság nyomon követi majd az átültetés folyamatát, és segíti a tagállamokat abban, hogy az irányelv Hivatalos Lapban történő közzétételétől kezdődő kétéves végrehajtási időszakon belül átültessék az irányelvet nemzeti jogukba.

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok modernizációja nyújtotta előnyök kiaknázása

A Bizottság 2012 májusa óta dolgozik az állami támogatások korszerűsítése elnevezésű jelentős reformcsomag végrehajtásán. E következetes reformcsomag lehetővé teszi a tagállamok számára a beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést segítő állami támogatási intézkedések gyors végrehajtását. E csomag részeként 2014-ben új szabályok kerültek bevezetésre, különös tekintettel az úgynevezett általános csoportmentességi rendeletre (GBER) 14 , amelyet 2017-ben módosítottak. E szabályok csökkentették az adminisztratív terheket a kevésbé torzító hatású támogatási intézkedések esetében; ezekről a tagállamok a továbbiakban nem kötelesek tájékoztatni a Bizottságot. Ugyanakkor továbbra is szigorú ellenőrzésnek vannak alávetve azok az intézkedések, amelyek súlyosan sérthetik a versenyt vagy az egységes piac széttagoltságához vezethetnek. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kapcsán a Bizottság javasolta, hogy az általános csoportmentességi rendelet elfogadásának jogalapjául szolgáló, az állami támogatást lehetővé tevő uniós rendelet további bővítésével egyszerűsítsék az uniós finanszírozást és a tagállami beruházást egyaránt magukban foglaló társbefektetéseket.

A 2018-as állami támogatási értesítő 15 megerősítette az állami támogatások korszerűsítése csomag előnyeit. 2015 óta az újonnan végrehajtott támogatási intézkedések több mint 96 %-a tartozik a GBER hatálya alá, ami lehetővé teszi a gyorsabb tagállami végrehajtást, valamint azt, hogy az állami támogatások ellenőrzése „a nagyobb dolgok tekintetében nagyobb szerepet kapjon, a kisebb dolgok tekintetében pedig kisebbet”. A GBER hatálya alá tartozó kiadások növekvő aránya is azt mutatja, hogy a tagállamok által végrehajtott, a Bizottság által regisztrált állami támogatási intézkedések átlagos gyorsasága nagy mértékben megnőtt: 2013-hoz képest az állami támogatási intézkedések végrehajtásához átlagosan szükséges idő 15 %-kal csökkent 16 .

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások terén a tagállamok által benyújtott, az e szolgáltatásokról szóló éves jelentések szerint az e szolgáltatásokról szóló határozat értelmében a támogatási intézkedések több mint 90 %-a élvez csoportmentességet.

Minél nagyobb átláthatóság jellemzi az állami támogatás használatát, annál valószínűbb, hogy a végrehajtás hatékonyabb lesz. Ennek érdekében a bizottsági szolgálatok elősegítik az állami támogatásokra vonatkozó szabályok korszerűsítése csomag átláthatósági rendelkezéseknek való megfelelést a támogatás-átláthatósági modul 17 – az 500 000 EUR összeget meghaladó összegű állami támogatásokra vonatkozó adatok benyújtására és közzétételére szolgáló informatikai eszköz – tagállamokkal közösen való kidolgozásával. 2018. október végéig 25 tagállam csatlakozott a támogatás-átláthatósági modulhoz. A 25 tagállam és Izland mintegy 43 000 támogatási döntést tett közzé.

Az értékelés úgynevezett célravezetőségi vizsgálat 18 formájában történik meg, és célja annak megállapítása, hogy a szabályok a szándéknak megfelelően működtek-e és megfelelnek-e a céloknak. E vizsgálat alapján dönt a Bizottság a jövőben a szabályok újabb meghosszabbításáról, illetve frissítéséről.

Folytatódik a kartellekkel szembeni küzdelem

A Bizottság a közelmúltban egy új anonim eszközt 19 hozott létre a visszaélések bejelentésére, amely megkönnyíti a kartelltevékenységről vagy az antitröszt szabályok egyéb jellegű megsértéséről belső információval rendelkező személyek számára azt, hogy a Bizottságot kétirányú titkosított üzenetküldő rendszer használatával, anonimitásuk megőrzése mellett értesítsék a versenyellenes magatartásról.

2018-ban a Bizottság a komoly kartellekkel szembeni erőteljes jogérvényesítési fellépése továbbra is arra engedett következtetni, hogy hatékony az egyezségi eljárás, amely a 2018-ban elfogadott határozatok 75 %-át érintette. Az egyezségi eljárás a titkos kartellek azonosítását gyorsítja, aminek köszönhetően más vizsgálatokra fordítható értékes erőforrások szabadulnak fel. Az egyezségi eljárásban a kartellben részt vevő vállalkozások elismerik jogsértésben való részvételüket és az abból eredő felelősségüket. Az egyezségnek köszönhetően a Bizottság egyszerűsített eljárást tud alkalmazni, és csökkenteni tudja a vizsgálat időtartamát és költségeit, míg a vállalatok érdekét a gyorsabb határozathozatal és a pénzbírságok 10 %-os csökkentése szolgálja.

2018. február 21-én a Bizottság személygépkocsik tengeri szállítása és gépjármű-alkatrészek szállítása kapcsán három különböző ügyben összesen 546 millió EUR összegű pénzbírságot szabott ki kartellben való részvételért 20 .

A Bizottság továbbá 2018. szeptember 18-án részletes vizsgálatot indított bizonyos autógyártóknak a személygépkocsik kibocsátástisztítási rendszereinek technológiai fejlesztése terén folytatott feltételezett összejátszása kapcsán. 2017 októberében a Bizottság ebben az ügyben végzett első vizsgálatok keretében ellenőrzést hajtott végre a BMW, a Daimler, a Volkswagen és az Audi németországi helyiségeiben és területein. A Bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogy e vállalatok megállapodtak-e abban, hogy nem versenyeznek egymással az EGT-ben értékesített személygépjárművek kibocsátáscsökkentési rendszereinek fejlesztése és bevezetése terén. Az érintett kibocsátáscsökkentési rendszerek a szelektív katalitikus redukciós (SCR) rendszerek, amelyek csökkentik a dízelmotoros személygépkocsik nitrogén-oxid-kibocsátását (NOx), valamint az Otto részecskeszűrők (OPF), amelyek a benzinmotoros személygépkocsik lebegőrészecske-kibocsátását csökkentik. Az eljárás hivatalos megindítása nem határozza meg eleve annak végkimenetelét.

2018. március 21-én a Bizottság határozatot 29 tett közzé a kondenzátor-ágazatot érintő kartellről. A kondenzátorok energia tárolására alkalmas elektromos alkatrészek, amelyek a fogyasztók által használt elektronikus készülékek számos fajtájában megtalálhatók. Nyolc gyártó esetében került kiszabásra összesen 254 millió EUR összegű pénzbírság az 1998-tól 2012-ig folytatott kartellgyakorlat miatt.

A Bizottság az összefonódások terén szankcionálja a korai végrehajtást

Az összefonódásokkal kapcsolatos uniós szabályok előírják a vállalatok számára, hogy a Bizottságot felülvizsgálat céljából tájékoztassák uniós léptékű tervezett összefonódásokról (értesítési követelmény), és hogy az összefonódást ne hajtsák végre addig, amíg a Bizottság jóvá nem hagyta azt (felfüggesztési kötelezettség). A felfüggesztési kötelezettség a Bizottság által elvégzett vizsgálat eredményeinek elkészültéig kivédi az ügyletek egységes piacra gyakorolt potenciálisan kijavíthatatlan hatásait.

2018. április 24-én a Bizottság 124,5 millió EUR összegű pénzbírságot szabott ki a hollandiai központú Altice-ra 30 amiatt, hogy a PT Portugal elnevezésű portugál távközlési szolgáltató felvásárlását még azelőtt végrehajtotta, hogy arról a Bizottságot értesítette volna, illetve a Bizottság azt jóváhagyta volna (engedélyezés előtti tranzakció). A pénzbírság várhatólag eltántorítja majd a többi vállalatot a szabályok megsértésétől. Az összefonódások értesítés vagy engedélyezés nélküli végrehajtása aláássa az EU összefonódás-ellenőrzési rendszerének hatékonyságát. E rendszer védi az európai fogyasztókat azoktól az összefonódásoktól, amelyek magasabb árakat vagy csökkent mértékű választási lehetőséget eredményeznének.

3. A digitális gazdaságban jelentkező új kihívások kezelése

Az európai versenypolitika utóbbi hat évtizedében a piacok jelentős változáson mentek keresztül. Különösen a gazdaság digitalizálódása alakította át alapjaiban a fogyasztók viselkedését és a piacok működését.

Ezen belül is kihívás merül fel az adatok kapcsán, tekintettel az algoritmusok növekvő jelentőségére. Az algoritmusoknak a tanuláshoz adatokra van szükségük, azaz minél nagyobb az adatmennyiség, annál intelligensebb az algoritmus. További lényeges kérdés azoknak a digitális platformok a növekvő piaci ereje, amelyek kettős szerepet töltenek be, azaz forgalmazási csatornaként szolgálnak mások számára, miközben saját termékeik piaci értékesítését is végzik. Az e digitális technika által teremtett potenciál és lehetőségek legjobb kiaknázása érdekében Európának egy ténylegesen összekapcsolt digitális egységes piacra van szüksége. A versenypolitika a jól működő digitális egységes piac kialakításának szerves része.

A digitális korszak hatására teljesen új piaci szereplők kerültek előtérbe, köztük olyanok is, amelyek igen gyorsan jelentős technológiai szolgáltatókká váltak. A számos jelenlegi és kialakuló digitális piacot uraló sikeres vállalatok innovációi megkönnyítik a polgárok és a vállalkozások életét, de továbbra is alapvető fontosságú, hogy befolyásukat ne használják a verseny aláásására. A Tanács és a Parlament – annak biztosítása érdekében, hogy az európai piacok szolgálják ki az embereket, és ne az emberek a piacot – jelenleg egy adatvédelmi szabályozásról szóló, már létező rendeletet 31 , valamint egy, az online platformokra vonatkozó átláthatósági kötelezettségeket előmozdító rendeletet 32 vizsgál.

2018-ban a Bizottság megkezdte annak felmérését, hogy a versenypolitika a gyorsan változó világban hogyan tudja a legjobban szolgálni az európai fogyasztókat. Ennek érdekében a Bizottság Heike Schweitzer professzort, Jacques Crémer professzort és Yves-Alexandre de Montjoye adjunktust szaktanácsadónak nevezte ki a versenypolitika digitalizációjához kapcsolódó jövőbeni kihívások terén. 33 A szaktanácsadók „Versenypolitika a digitális korszakban” (Competition Policy for the Digital Era) című jelentése 2019. április 4-én jelent meg. 34 A szaktanácsadók jelentésükben i. meghatározzák, hogy véleményük szerint melyek a digitális piacok legfőbb sajátos jellemzői, ii. ismertetik nézőpontjukat az uniós versenypolitika digitális korszakban érvényes céljairól, és iii. megvitatják a versenyszabályok digitális platformokra és adatokra történő alkalmazásának kérdését, valamint azt, hogy az összefonódások ellenőrzése milyen szerepet játszik a verseny és az innováció fenntartásában. A jelentés célja, hogy információkkal szolgáljon a Bizottság folyamatban lévő reflexiós folyamatához, amelynek tárgya az, hogy a versenypolitika hogyan szolgálhatja a legjobban az európai fogyasztókat a gyorsan változó világban.

Az antitrösztszabályok érvényesítése a digitális piacokon az innováció fenntartása érdekében

2018. július 18-án a Bizottság határozatot 35 hozott, amelyben megállapította, hogy a Google visszaélt erőfölényével. A Bizottság a Google-t 4,34 milliárd EUR összegű pénzbírsággal sújtotta amiatt, hogy a vállalat az általános internetes keresés terén élvezett erőfölényének megőrzése céljából 2011 óta a versenyellenes korlátozásokat alkalmazott a mobileszköz-gyártókkal és hálózatüzemeltetővel szemben.

Jóllehet az uniós antitrösztszabályok szerint a piaci erőfölény önmagában nem jogellenes, az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza piaci erőfölényükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló, de kapcsolódó piacokon – a versenyt korlátozzák. A Google magatartása megfosztott más vállalkozásokat a lehetőségtől, hogy érdemen alapuló versengést és innovációt folytassanak, és ezáltal megsértette az uniós antitrösztszabályokat. Ennél is fontosabb, hogy az európai fogyasztók a jelentős mobil ágazatban nem részesülhettek a tényleges verseny összes előnyében.

A Bizottság határozata kötelezte a Google-t arra, hogy a határozat után 90 napon belül hatékony módon hagyjon fel jogellenes gyakorlatával. A Bizottság határozata minimális követelményként arra kötelezi a Google-t, hogy hagyjon fel a korlátozások fent leírt három típusával, és a továbbiakban ne térjen vissza e gyakorlatokhoz. A határozat azt is előírja a Google számára, hogy tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amelynek tárgya vagy hatása e gyakorlatokéival azonos vagy egyenértékű. A Bizottság igen szigorúan ellenőrizi majd mindezek betartását. A határozat nem akadályozza a Google-t abban, hogy a tulajdonosi alkalmazásokat és szolgáltatásokat használó androidos eszközök megfelelő működésének biztosítása érdekében észszerű, méltányos és objektív rendszert alkalmazzon, ugyanakkor nem befolyásolhatja az eszköz gyártóinak alternatív változatokon (ún. Android-forkokon) alapuló eszközök gyártására irányuló szabadságát.

2018-ban a Bizottság tovább vizsgálta azokat a korlátozásokat, amelyekkel a Google bizonyos harmadik feleket korlátozott abban, hogy honlapjukon a Google versenytársainak keresőhirdetéseit megjelenítsék (AdSense). 2019. március 20-án a Bizottság 1,49 milliárd EUR összegű pénzbírságot szabott ki a Google-re e korlátozások miatt. 36

2018. január 24-én a Bizottság 997 millió EUR összegű pénzbírságot szabott ki a Qualcomm vállalatra 37 , mivel az LTE alapsávú lapkakészletek piacán visszaélt piaci erőfölényével, megsértve ezzel az uniós antitrösztszabályokat. A Bizottság határozata előírja a Qualcomm számára, hogy a jövőben tartózkodjon minden olyan gyakorlattól, amelynek tárgya vagy hatása e gyakorlatokéival azonos vagy egyenértékű. Az LTE alapsávú lapkakészletek piacára jellemző, hogy a piacra lépés akadályai jelentősek. E piacon a Qualcomm globálisan messze a legnagyobb beszállító. 2011 és 2016 között a Qualcomm jelentős összegeket fizetett az Apple-nek azzal a feltétellel, hogy iPhone és iPad eszközeiben kizárólag a Qualcomm lapkakészleteit használja. A kizárólagosságot biztosító kifizetések következtében a versenytársaknak nem nyílt alkalmuk arra, hogy érdemen alapuló versengést folytassanak, és megfosztotta az európai fogyasztókat a tényleges választási lehetőségtől és innovációtól.

A kartellszabályok hatékony érvényesítése védi a digitális eszközök versenyképes inputárait

2018. március 21-én a Bizottság 254 millió EUR összegű pénzbüntetést szabott ki nyolc kondenzátorgyártóra (Elna, Hitachi Chemical, Holy Stone, Matsuo, NEC Tokin, Nichicon, Nippon Chemi-Con és Rubycon) 38 , mivel azok 14 éven keresztül kartellben vettek részt az elektrolit-kondenzátorok szállítása terén. A kondenzátorok olyan elektromos alkotóelemek, amelyek villamos energiát tárolnak elektromos mezőben, és számos elektronikus termékben használatosak.

A kartellel kapcsolatos megbeszélésekre és kapcsolattartási eseményekre főként Japánban került sor, de a kartelltevékenység globális mértékben folyt, és az EGT-re is kiterjedt. A vállalatok rendszeresen találkoztak, és bizalmas üzleti adatokat cseréltek a jövőbeni árakról, valamint a jövőbeni keresletről és kínálatról. A cél a jövőbeni fellépés összehangolása és az árverseny elkerülése volt. A Sanyo Electric Co., Ltd. és anyavállalata, a Panasonic Corporation teljes mentességben részesült és elkerülte a pénzbírságot, mivel a Bizottság előtt felfedte a kartell létezését.

A Bizottság általi vizsgálat a globális szintű erőfeszítések része volt. Brazília, Japán, Szingapúr és Tajvan versenyhatóságai már a Bizottság határozatát megelőzően pénzbírságot szabtak ki a kondenzátor-kartell résztvevőire. 2018 októberében a Nippon Chemi-Con a nyolcadik vállalat volt, amelyet az Egyesült Államokban pénzbírsággal sújtottak. Ezután intézkedett a dél-koreai versenyhatóság, amely 2018 decemberében kilenc vállalatra szabott ki pénzbírságot.

Az uniós antitrösztszabályok védik az árversenyt és jobb választásai lehetőséget kínálnak a fogyasztók számára az e-kereskedelem terén

Az e-kereskedelem jelentős lehetőségeket biztosít a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt. Az európai fogyasztók áruk és szolgáltatások szélesebb választékához férnek hozzá, valamint lehetőségük nyílik arra, hogy határokon átnyúló vásárlásokat bonyolítsanak le és bármely európai eladók árait összehasonlítsák. Ugyanígy a vállalkozások is a több mint 500 millió embert tömörítő egységes piac egészén tudnak kereskedni, ha kirakatként egyetlen weboldalt használnak. Az online kereskedelem gyorsan növekvő piaca jelenleg Európában évente több mint 500 milliárd EUR-t tesz ki; az európaiak több mint fele vásárol online. 

A Bizottság e-kereskedelmi ágazatot érintő vizsgálata, amelynek eredményét 2017. május 10-én tették közzé 39 a Bizottság digitális egységes piac stratégiájának részeként, rámutatott arra, hogy az e-kereskedelmi piacokon a viszonteladói árakkal kapcsolatos korlátozások messze a legelterjedtebb korlátozások. Ezért nagyon fontos ezen a területen a versenyszabályok hatékony érvényesítése. A megállapítások arra is rávilágítottak, hogy a kiskereskedők egyre nagyobb mértékben használnak automatikus szoftvereket az árak nyomon követéséhez és az árképzéshez. 

A Bizottság az e-kereskedelem ágazati vizsgálatáról szóló jelentésében azt is megállapította, hogy a vizsgált kiskereskedők több mint tizede talált forgalmazási szerződésében a határokon átnyúló értékesítést korlátozó elemeket.

2018. december 17-én a Bizottság körülbelül 40 millió EUR összegű pénzbírságot szabott a Guess ruházati cégre a határokon átnyúló értékesítést akadályozó versenyellenes megállapodások miatt. A Guess forgalmazási szerződései arra tettek kísérletet, hogy – a kiskereskedők határokon átnyúló hirdetési és értékesítési tevékenységének akadályozásával – az uniós fogyasztókat gátolják abban, hogy más tagállamokban vásároljanak. Ez lehetővé tette a vállalat számára, hogy mesterségesen magas kiskereskedelmi árakat tartson fenn, különösen a közép- és kelet-európai országokban. A Guess teljes mértékben együttműködött a Bizottsággal: elismerte a jogsértést és rendelkezésre bocsátotta a releváns bizonyítékokat, aminek köszönhetően a pénzbírság 50 %-os csökkentéséből profitálhatott. 41  

A Guesst érintő határozat az ágazati vizsgálat eredményeivel állt összhangban. A Bizottság a vizsgálatot önálló eljárásként, az ágazati vizsgálattól függetlenül indította meg. A határozat továbbá az értékesítést korlátozó, az egységes piacnak ellentmondó elemek problémájával is foglalkozik. A határozat a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozásra vonatkozó szabályokat egészíti ki, amelyek 2018. december 3. óta vannak hatályban 42 .

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok, amelyek lehetővé teszik az európai kormányok számára a széles sávú hálózatok kiépítésének támogatását

A Bizottság stratégiai prioritásai egyikeként határozta meg digitális menetrendje és a „gigabitalapú információs társadalom” 43 célkitűzéseit. A digitális egységes piac 2020-ra és 2025-re vonatkozó konnektivitási célkitűzéseinek eléréséhez a becslések szerint összesen körülbelül 500 milliárd EUR összegű beruházásra van szükség az elkövetkező évtizedben. Jóllehet a magánfinanszírozás várhatólag e beruházás nagy részét lefedi, továbbra is szükség lesz állami finanszírozásra ahhoz, hogy a vidéki és a távoli területek ne szakadjanak le. Az állami támogatások ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy az ilyen állami beruházások ne szorítsák ki a (tervezett) magánberuházásokat, és hogy az államilag finanszírozott infrastruktúra minden versenyezni kívánó szereplő előtt nyitva álljon. Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság 2018-ban a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 44 keretében jóváhagyott egy bajorországi projektet 45 , amelynek tárgya nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítése hat településen. Ez volt az első olyan alkalom, hogy a Bizottság a gigabitalapú kommunikáció célkitűzései által megfogalmazott támogatási intézkedést vizsgált. Az átviteli sebességek jóval nagyobbak annál, amit a célterületeken a felhasználók eddig tapasztaltak. Az új hálózatok tehát jelentős előrehaladást jelentenek majd, amely összhangban áll a gigabitalapú kommunikáció stratégiai célkitűzéseivel.

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy közösen támogassanak közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket

2014 júniusában a Bizottság elfogadott egy, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló közleményt 46 azzal a céllal, hogy a tagállamokat olyan projektek támogatására ösztönözze, amelyek egyértelműen hozzájárulnak az európai gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtéshez és versenyképességhez. A közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket érintő keretrendszer kiegészíti az állami támogatásokról szóló többi szabályt, például az általános csoportmentességi rendeletet 47 és a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszerét 48 , amely lehetővé teszi az innovatív projektek támogatását, és ugyanakkor garantálja a potenciális versenytorzulások korlátozását. A szabályoknak köszönhetően tehát lehetségessé válik az áttörést jelentő kutatás és innováció, valamint azok eredményeinek széles körben történő megismertetése, de ugyanakkor garantálható, hogy az adófizetők pénzéből nyújtott támogatás valóban az európai polgárokat szolgálja.

2018 decemberében a Bizottság megállapította, hogy a Franciaország 49 , Németország 50 , Olaszország 51 és az Egyesült Királyság 52 által közösen bejelentett mikroelektronikai kutatási és innovációs integrált projekt összhangban áll az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, és a közös európai érdeket szolgálja. A Bizottság megállapítása szerint a mikroelektronika a jövőbeni ipari fejlődés szempontjából alapvető fontosságúnak tartott hat kulcsfontosságú alaptechnológia 53 egyike.

A négy tagállam legfeljebb 1,75 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosít e projekthez, amelynek célja a downstream alkalmazások széles körében integrálható kutatások lehetővé tétele, valamint innovatív technológiák és alkatrészek (pl. chipek, fejlett optikai eszközök, integrált áramkörök és intelligens érzékelők) kifejlesztése. A downstream alkalmazások körébe tartoznak például a fogyasztói termékek és az automatizált járművek, a kereskedelmi és ipari járművek, például az elektromos mobilitás és az energiatárolás céljára használt akkumulátorok kezelőrendszerei. Különösen az várható, hogy a projekt további downstream kutatásokat és innovációkat ösztönöz majd, különös tekintettel a dolgok internetének széles területére és az összekapcsolt vagy vezető nélküli gépjárművekre. A 2024-ben záruló projekt célja, hogy további 6 milliárd EUR-t tegyen hozzáférhetővé a magánberuházások terén.

4. Az EU energiaügyi és környezetvédelmi célkitűzéseit támogató versenypolitika

A Bizottság továbbra is az európai energiaunió létrehozásán munkálkodik, ahol a tiszta energia szabadon és biztonságosan áramolhat. A vállalkozásoknak és fogyasztóknak egyaránt elfogadható áron és minimális környezeti hatás mellett nyújtott megbízható energiaellátás létfontosságú az európai gazdaság számára.

A gazdaság ökologizálását célzó állami támogatás

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok kulcsszerepet játszanak a környezetbarát és energiahatékony villamosenergia-termelésben és -fogyasztásban. Segítik továbbá az ellátásbiztonsághoz szükséges beruházásokat és az európai energiarendszerek dekarbonizálását. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok e tekintetben segítenek az EU-nak abban, hogy ambiciózus energetikai és éghajlat-politikai céljait az adófizetők szempontjából a lehető legkisebb költségek mellett, az egységes piacon folyó verseny indokolatlan torzítása nélkül érje el, hozzájárulva a Párizsi Megállapodás céljának eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy az EU-ban 2030-ig legalább 40 %-kal csökkenjen a kibocsátás mértéke.

2018-ban az állami támogatásokra vonatkozó szabályok érvényesítése továbbra is igen intenzíven zajlott a megújuló energia terén. A Bizottság 21 olyan programot hagyott jóvá, amely a megújuló energiákat és az energiahatékony erőműveket támogatja. Ennek eredményeként csaknem minden tagállam megkapta az állami támogatásokra vonatkozó engedélyt a megújuló energiákat és a kapcsolt energiatermelő létesítményeket támogató programjaikhoz. A flamand régióban például a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelő létesítmények tanúsítványt kapnak energiamegtakarításukról, majd e tanúsítványokat a piacon értékesíthetik, ezzel további bevételt generálva a szokásos villamosenergia-piaci áron felül 54 .

A 2018-ban a megújuló energia terén megadott, állami támogatásokra vonatkozó engedélyek alapjául a környezetvédelmi és energetikai támogatásokra vonatkozó állami támogatásokról szóló, 2014-es bizottsági iránymutatás szolgált. Ez az iránymutatás több tagállam számára tette lehetővé, hogy a fenntartható energiát versenyalapú, technológiasemleges pályázatokkal támogassák, valamint a megújuló energiákat a villamosenergia-piacba integrálják. Ennek köszönhetően a villamosenergia-rendszer egészében csökkentek a fogyasztók költségei. Például minden eddiginél alacsonyabb árat eredményezett az első technológiasemleges pályázat, amelyet Dániában 2018-ban hagytak jóvá, és amelynek keretében a napenergiához és a szárazföldi szélenergiához kapcsolódó projektek részesültek támogatásban.

A Bizottság továbbá 2018. február 26-án jóváhagyott 55 egy 70 millió EUR összegű állami támogatási programot, amely az elektromos buszokat és a töltőinfrastruktúrát érinti Németországban, és 2021 végén zárul. A tömegközlekedési üzemeltetők akkor jogosultak a támogatásra, ha gondoskodnak arról, hogy elektromos és hálózatról tölthető hibrid elektromos buszaik megújuló energiaforrásból származó villamos energiával üzemelnek. 2018. november 14-én a Bizottság jóváhagyott 56 egy 107 millió EUR összegű állami támogatást, amely Németországban teszi környezetbarátabbá a buszokat azzal, hogy a közösségi személyszállításhoz használt dízelüzemű buszokat utólagos átalakításnak vetik alá 90 olyan településen, ahol a nitrogén-oxid-kibocsátás 2016 és 2017 között átlépte a határértékeket. Mindkét intézkedés összhangban áll az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel és az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiájával, valamint azzal, hogy e stratégia támogatja a kibocsátásmentes járművek felé történő elmozdulást a városokban és az ilyen járművek piacának kialakítását.

 A villamosenergia-piac szabályozása az EU energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítása mellett

A kapacitásmechanizmusok célja a villamosenergia-ellátás biztonságának garantálása. A kapacitásmechanizmusok jellemzően további – a villamos energia piaci értékesítéséből származó bevételen felüli – előnyöket kínálnak a kapacitásszolgáltatók számára a meglévő kapacitás fenntartásáért, illetve a villamosenergia-ellátás biztonságának garantálásához szükséges új kapacitásba történő beruházásért cserébe. A kapacitásmechanizmusok azonban nem helyettesíthetik a villamosenergia-piac nemzeti és európai szintű reformjait. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak piaci reformokat kell végrehajtaniuk azoknak a piaci vagy szabályozási hibáknak a kezelése érdekében, amelyek akadályozzák, hogy az energiaipari szereplők ösztönzést kapjanak arra, hogy az energiakapacitás terén az Unió dekarbonizációs törekvéseivel összhangban beruházásokat hajtsanak végre.

A kapacitásmechanizmusok ágazati vizsgálatáról szóló 2016-os zárójelentésében 57 a Bizottság megállapította, hogy a kapacitásmechanizmusok hatással lehetnek a termelés szerkezetére, és ezen belül kölcsönhatásban állnak a dekarbonizáció ösztönzésére irányuló szakpolitikai eszközökkel. A nem fosszilis eredetű kapacitás támogatása érdekében a Bizottság azt ajánlotta, hogy a kapacitásmechanizmusok támogathatósági és elosztási kritériumai lehetővé tegyék azt, hogy a megújuló energia terén működő szereplők és a keresletoldali szereplők más kapacitás kapcsán versenyezzenek. Ha ez nem történik meg, a kapacitásmechanizmusok veszélyeztethetik a dekarbonizációs célkitűzéseket és növelhetik az ellátásbiztonság költségeit.

2018. december 18-án politikai megállapodás született a „Tiszta energia minden európainak” csomagról 58 . A csomag fontos lépést jelent az európai energiarendszer dekarbonizációja felé. A jövőbeni kapacitásmechanizmusok új határértékeket szabnak meg a fosszilis tüzelőanyagból származó szén-dioxid-kibocsátás vonatkozásában. A csomag emellett új piaci szerkezetet vezet be, amelynek célja a megfelelő beruházási ösztönzők megalkotása, valamint a megújuló energiák további fejlesztésének ösztönzése a villamosenergia-ágazatban.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén belül az állami támogatásokra vonatkozó szabályok is kulcsszerepet játszanak éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításában, mivel a leginkább villamosenergia-intenzív ágazatok esetében csökkentik az uniós szén-dioxid-piac közvetett költségeit. A kibocsátáskereskedelmi rendszer alapelve, hogy a szén-dioxid-kibocsátásért a szennyezőnek fizetnie kell. Azonban az EU-n kívül nem mindegyik ország alkalmazza ezt az alapelvet. Ha a vállalkozások termelésüket részben az EU-n kívülre helyeznék a szén-dioxid-kibocsátási költségek miatt, az globális szinten növelné a szén-dioxid-kibocsátást. Mivel villamosenergia-termelők nem részesülnek térítésmentesen kibocsátási egységekben, meg kell vásárolniuk azokat, aminek következtében a fogyasztók felé érvényesített villamosenergia-árak emelkednek. Ezért a tagállamok részben kompenzálhatják a villamosenergia-intenzív fogyasztókat a kibocsátáskereskedelmi rendszerből eredő közvetett költségek kapcsán.

2012-ben a Bizottság elfogadta az iránymutatást, amely előírta, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett nyújthatnak ilyen részleges kompenzációt, amely a 2012–2020 közötti kereskedelmi időszakban állami támogatásnak minősül. 2018. március 14-én a Tanács és a Parlament egy, a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló felülvizsgált irányelvet fogadott el a 2021–2030-as időszakra nézve. Az irányelv kiemeli, hogy a tagállamoknak a kompenzáció mértékét a kibocsátási egységek árveréséből származó bevételeik legfeljebb 25 %-ára kell korlátozniuk. A Bizottság emiatt 2018. december 20-án megkezdte a kibocsátáskereskedelemhez kapcsolódó állami támogatásokról szóló irányelv felülvizsgálatának folyamatát.

A nyitott és integrált földgáz- és villamosenergia-piac támogatása

A Párizsi Megállapodásban 67 foglalt célok megvalósításához az EU-nak növelnie kell energiamixében a megújuló energia (például a szél- és a napenergia) arányát, és ugyanakkor biztosítania kell a versenyképesen árazott földgáz (mint rugalmas tartalékkapacitás) elérhetőségét. A tényleges verseny nem csupán az uniós versenyjogi szabályok érvényesítésétől függ, hanem a gázellátás diverzifikációját szolgáló beruházásoktól, továbbá a célirányos európai és tagállami energiapolitikai jogszabályoktól és azok megfelelő végrehajtásától is. Mindez az európai energiaunió ügyét is előmozdítja, amely a Bizottság egyik fő prioritása.

2018-ban a Bizottság az energiaunió célkitűzéseivel összhangban továbbra is segítette a nyitott és versenyalapú energiapiac fogyasztók érdekeit szolgáló fejlesztését.

2018. május 24-én a Bizottság elfogadott egy határozatot 68 , amely a Gazprom által létrehozott, a földgáz közép- és kelet-európai szabad áramlását befolyásoló akadályokat szüntetett meg, valamint a Gazprom jövőbeni tevékenységére nézve kötelezettségeket írt elő.

2018. június 21-én a Bizottság hivatalos vizsgálatot indított 69 annak megállapítására, hogy a cseppfolyósított földgázt exportáló Qatar Petroleum vállalatai és az európai importőrök az EU antitrösztszabályait megsértve akadályozták-e a földgáz szabad áramlását az Európai Gazdasági Térségen belül. A Qatar Petroleum a cseppfolyósított földgáz legnagyobb exportőre globális szinten és az Európába irányuló exportok tekintetében egyaránt. Az EU teljes cseppfolyósítottföldgáz-importjának körülbelül 40 %-ért felelős, és bizonyos tagállamokban importrészesedése ennél is jóval magasabb. A Bizottság tovább vizsgálja majd, hogy a Qatar Petroleum hosszú távú (jellemzően húsz vagy huszonöt évre szóló) megállapodásai, amelyek a cseppfolyósított földgáznak az EGT-be történő szállítását érintik, tartalmaznak-e az EU belső földgázpiacát szegmentáló területi korlátozásokat.

2018. december 7-én a Bizottság elfogadott egy határozatot, amely jogilag kötelezővé tette a német TenneT hálózatüzemeltető által javasolt kötelezettségvállalásokat 70 , amelyek a villamos energia Dánia és Németország közötti, határokon átnyúló áramlásának jelenetős mértékű növelésére vonatkoztak. A TenneT-nek gondoskodnia kell arról, hogy egy meghatározott garantált kapacitás mindig elérhető legyen, így lehetővé téve, hogy több villamosenergia-termelő férjen hozzá a német nagykereskedelmi piachoz. Ez teljes összhangban áll a Bizottság azon törekvésével, hogy az európai energiapiacot versenyalapúbbá és integráltabbá tegye, és hogy a fogyasztók érdekében előmozdítsa az Unió tisztább, megújulóenergia-forrásokra történő átállását.

2018. december 17-én a Bizottság 71 77 millió EUR összegű pénzbírságot szabott ki a Bulgarian Energy Holdingra (BEH), annak a földgázellátás terén működő leányvállalatára, a Bulgargazra és a gázinfrastruktúra terén működő leányvállalatára, a Bulgartransgazra (a BEH csoportra), mivel azok az EU antitrösztszabályait megszegve akadályozták a versenytársak alapvető gázinfrastrukúrákhoz való hozzáférést Bulgáriában.

A Bizottság emellett folytatja a Transgas román szállításirendszer-üzemeltető vizsgálatát 72 a földgáz exportját érintő potenciális korlátozások ügyében.

5. A verseny védelme az egységes piacon

A sikeres globális vállalatok sokszor a versenyalapú hazai piacokon végbemenő, az üzleti szakértelemnek és innovációnak betudható szerves növekedés eredményei. Bizonyos esetekben azonban a vállalatok dönthetnek úgy, hogy az összefonódások segíthetnek nekik abban, hogy az Európában és külföldön folytatott hatékonyabb versenyhez szükséges méretet és erőt elérjék. Úgy vélhetik, hogy az összefonódásokkal megtörténik az egymást kiegészítő portfóliók kombinálása, beáll a mérethatékonyság vagy könnyebbé válik az új piacokra vagy földrajzi területekre történő belépés. Ezek az előnyök – amennyiben megvalósulnak – e vállalatok ügyfeleinek előnyét is szolgálhatják. Az összefonódások uniós ellenőrzése lehetővé teszi a vállalatok számára a más vállalkozások felvásárlása útján történő növekedést, de ugyanakkor az uniós polgárok és vállalkozások érdekében védi a választási lehetőséget, a minőséget, az innovációt és a versenyképes árakat.

Kulcsfontosságú összefonódások az agrokémiai ágazatban

A magok és a növényvédő szerek nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termelők és végső soron a fogyasztók számára. A Bizottság hatékony versenyt biztosít ebben az ágazatban, hogy a mezőgazdasági termelők számára az innovatív termékek, jobb minőség és versenyképes árak elérhetők legyenek. A Bizottság az ezen a koncentrált piacon közelmúltban végbement – a Dow és a DuPont 73 , valamint a Syngenta és a ChemChina 74 közötti – összefonódásokat vizsgálva értékelte azoknak a verseny minden aspektusára (ideértve a mezőgazdasági termelők költségeit és az innovációt) gyakorolt hatását. Mindkét határozat a tervezett összefonódások részletes vizsgálatát követően született meg. 

2018. március 21-én a Bizottság egy részletes vizsgálat nyomán, az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete értelmében feltételesen jóváhagyta a Bayer terveit a Monsanto felvásárlására 75 vonatkozóan. Az összefonódás feltétele egy több mint 6 milliárd EUR-t meghaladó értékű széleskörű jogorvoslati csomag elidegenítése volt, amely a feleknek a magok, a növényvédő szerek és a digitális mezőgazdaság területén tapasztalt átfedéseit orvosolta.

A Bayer és Monsanto tevékenységeinek világléptékű mértékére tekintettel a Bizottság ebben az ügyben szorosan együttműködött más versenyhatóságokkal is, különös tekintettel az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumára és Ausztrália, Brazília, Kanada, India, Kína és Dél-Afrika trösztellenes hatóságaira.

A magok és a növényvédő szerek területén további alapvető fontosságú, a versenypolitikán túlmutató szempontok is felmerülnek; ilyen például a fogyasztóvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint a környezet és az éghajlat szempontjából legszigorúbb szabványok érvényesítése. Az ezeken a területeken érvényben lévő nemzeti és európai szabályozástechnikai standardok az összefonódások után is ugyanolyan szigorúak maradnak, és ugyanúgy alkalmazandók.

A tényleges verseny fenntartása az európai acélpiacokon

Az acél kritikus fontosságú nyersanyag számos európai ipari ágazat és termék vonatkozásában. Az európai acélipar körülbelül 360 000 embert alkalmaz 23 tagállamban, több mint 500 termelési helyszínen.

2018. május 7-én a Bizottság egy részletes vizsgálatot követően jóváhagyta az Ilva ArcelorMittal általi felvásárlását. 77 Az ArcelorMittal a síkhengerelt szénacél termékek legnagyobb gyártója Európában és az egész világon egyaránt. A Bizottság határozata feltételként írja elő egy széleskörű jogorvoslati csomag elidegenítését az európai acélpiacokon folyó tényleges verseny fogyasztók és a vállalkozások érdekében történő fenntartása céljából.

Az összefonódások ellenőrzése tehát a határozott uniós fellépéssel együttesen valósul meg, és célja az EU acéliparának védelme a harmadik országok által kiváltott tisztességtelen versenytorzulásokkal szemben. A Bizottság az európai acélipar és az acéltól mint nyersanyagtól függő számos európai vállalkozás aggályait egyaránt tekintetbe veszi. Jelenleg több piacvédelmi eszközt alkalmaznak az acél- és vastermékek – többek között Kínából, Oroszországból, Indiából és több más országból érkező – importja vonatkozásában. Emellett az acéltermékek kapcsán jelenleg is több piacvédelmi vizsgálat folyik. A Bizottság továbbá részt vesz az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum munkájában, azzal a céllal, hogy az acélágazatban jelentkező globális kapacitásfelesleg alapvető okainak kezelésére konkrét szakpolitikai megoldásokat dolgozzon ki.

Az Ilva eszközeinek ArcelorMittal részére történő eladása felgyorsítja a környezet megtisztítását célzó sürgős munkálatokat a tarantói régióban. Ennek az alapvető fontosságú szennyezésmentesítési munkának késedelem nélkül kell folytatódnia 78 a közelben élő népesség egészségének védelme és a környezet védelme érdekében, az olasz hatóságokkal 2016–2017-ben közösen elfogadott módon. 

Egy, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok értelmében folytatott külön vizsgálat során a Bizottság 2017. december 21-én megállapította 79 , hogy az Olaszország által az Ilva részére 2015-ben nyújtott két hitel jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak tekintendő. A Bizottság arra kötelezte Olaszországot, hogy az Ilvával a jogosulatlan előnyök miatt körülbelül 84 millió EUR összeget téríttessen vissza.

A Bizottság részletes vizsgálata az Alstom Siemens általi tervezett felvásárlása kapcsán

A vonatok és az azokat irányító jelzőberendezések alapvető szerepet játszanak az európai közlekedésben. 2018. július 13-án az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított 80 , hogy az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján értékelje az Alstom Siemens általi tervezett felvásárlását.

A Siemens (Németország) és az Alstom (Franciaország) a vasúti közlekedésben működő globális vezető vállalatok. A tervezett ügylet a vasúti járműveknek és a jelzőrendszeri megoldásoknak két olyan beszállítóját egyesítené, amelyek az egyesített műveletek léptéke és a földrajzi lábnyom szempontjából az EGT-n belül a legnagyobbaknak minősülnek.

A Bizottság azzal kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hogy gyengülhet a verseny azokon a piacokon, ahol az összefonódással létrejött szereplő működik majd, különös tekintettel a vonatok (vasúti járművek) és a jelzőrendszerek több típusának vasúti üzemeltetők részére történő beszállítására. Ennek következtében – a vasúti üzemeltetők, az infrastruktúrakezelők és végső soron a munkavégzés vagy a szabadidő eltöltése céljából a vasúti közlekedést naponta használó európai emberek milliói kárára – emelkedhetnek az árak, és csökkenhet a beszállítók és az innovatív termékek közötti választási lehetőség. A Bizottság meglátása szerint nem tűnik valószínűnek, hogy a belátható jövőben új versenytársak jelennének meg a vasúti járművek és a jelzőrendszeri megoldások EGT-piacán (különös tekintettel a potenciális kínai beszállítókra).

A Bizottság részletes vizsgálat során elemezte az ügylet következményeit annak megállapítása érdekében, hogy a versenyjogi aggályok megalapozottak-e. A Bizottság úgy ítélte, hogy az összefonódás sértette volna a vasúti jelzőrendszerek és a nagyon nagy sebességű vonatok piacán folyó versenyt. A felek nem ajánlottak fel a versenyjogi aggályokat megfelelően kezelő korrekciós intézkedéseket. 2019. február 6-án a Bizottság az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében megtiltotta a Siemens Alstom általi tervezett felvásárlását 81 . 

A versenyképes közlekedési piac támogatása

A versenyképes és hatékony közlekedési ágazat alapvető fontosságú a jól működő egységes piac, a fenntartható növekedési stratégia és a globális piacokba integrált nyitott gazdaság szempontjából.

A légi közlekedésben 2018-ban is folytatódott az igen jelentős növekedés, amely részben a légitársaságok és a repülőterek közötti intenzív verseny nyújtotta előnyöknek volt betudható. Továbbra is prioritás a tényleges verseny megőrzése ebben az ágazatban. A repülőterek kapcsán a Bizottság határozatot fogadott el, amely megállapítja, hogy az athéni Eleftherios Venizelos nemzetközi repülőtér koncessziójának húsz évvel történő meghosszabbítása nem minősül állami támogatásnak. 82 E határozatot azt követően fogadták el, hogy a kezdeti 484 millió EUR összegű koncessziós díjat – amely a piaci feltételeknek nem megfelelő pénzügyi és üzleti paramétereken alapult – 1 115 millió EUR összegre emelték. A megemelt díjra tekintettel a Bizottság úgy találta, hogy a meghosszabbított koncesszió nem jelent állami támogatást, mivel az Athens International Airport S.A. megfelelő piaci árat fizet majd azért, hogy az athéni Eleftherios Venizelos nemzetközi repülőteret a továbbiakban is üzemeltethesse.

2018 novemberében a Bizottság az EUMSZ 101. cikke szerint eljárást indított a számítógépes helyfoglalási rendszerekkel foglalkozó két globális beszállító, az Amadeus 83 és a Sabre 84 ellen. A vizsgálat a repülőjegy-forgalmazási szolgáltatások piacán folyó verseny lehetséges korlátozásaira fókuszál. A Bizottság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ilyen korlátozások akadályozhatják az innovációt, megnövelhetik a jegyek forgalmazási költségeit, és végső soron megemelhetik az utazók által fizetendő jegyárakat.

A légi közlekedési ágazat vonatkozásában a Bizottság által az Air Berlin csődje kapcsán hozott összefonódási határozatok lehetővé tették az Air Berlin eszközeinek erős versenytársak általi, megfelelő időben történő felvásárlását, ami nem csak fenntartja, hanem javítja is a számos németországi és ausztriai repülőtéren zajló versenyt, az oda vagy onnan repülő számos európai utas javát szolgálva 85 . A Bizottság – annak érdekében, hogy fellépjen a gazdasági gondokkal küzdő légitársaságoknak nyújtott állami támogatások okozta indokolatlan versenytorzulások ellen – hivatalos vizsgálatot indított a 900 millió EUR összegű áthidaló kölcsön miatt, amelyet az Alitalia részére nyújtott az olasz állam 2017 folyamán 86 .

6. A pénzügyi ágazat ellenálló képességének fokozása a bankunió kapcsán

A pénzügyi ágazat általános stabilizálása és a bankunióra vonatkozó keretszabályozás fokozatos végrehajtása eredményeként az állami költségvetés felhasználásával kevesebb beavatkozást hajtanak végre, így ebben az ágazatban csökkent az állami támogatásokkal kapcsolatos ügyek száma. Emellett a Bizottság le tudta zárni további tíz bank nyomon követését az állami támogatásokról szóló korábbi határozatokból eredő kötelezettségvállalások vonatkozásában, valamint le tudott zárni több régóta húzódó régebbi ügyet.

Németországban a Bizottság 2018-ban jóváhagyta a HSH Nordbank támogatásmentes privatizációját egy olyan nyitott és versenyalapú folyamatot követően, amelynek eredményeként a bank értékesítése pozitív áron történt meg és a bank hosszú távú életképességét visszaállító szerkezetátalakítást is magában foglalta. 87 A szlovén állam az NLB csoportban fennálló 65 %-os részesedését értékesítette a Bizottság által 2018-ban jóváhagyott felülvizsgált kötelezettségvállalásoknak megfelelően. 88 Az értékesítés fontos szerepet játszott az életképesség Bizottság általi értékelésében, amelyre az NLB-t érintő állami támogatásokról szóló 2013-as határozathoz kapcsolódóan került sor. A Bizottság továbbra is nyomon követi, hogy Szlovénia megfelel-e a fennmaradó kötelezettségvállalásoknak.

Bár az EU banki ágazatának ellenálló képessége javult, a pénzügyi ágazat egyes részei továbbra is szembesülnek régóta fennálló, a bankunióra vonatkozó keretrendszert megelőzően kialakult problémákkal, különös tekintettel a nemteljesítő hitelek egyes tagállamokban tapasztalható magas szintjére. A Bizottság által az állami támogatások pénzügyi ágazatban végrehajtott ellenőrzése központi szerepet játszik e problémák kezelésében.

2018-ban a Bizottság jóváhagyta a Ciprus második legnagyobb bankjának (Cyprus Cooperative Bank) az értékesítését érintő felszámolási támogatást, valamint a fennmaradó gazdálkodó egység felszámolását 89 . Ennek köszönhetően rendezetten tudott kivonulni a piacról a bank, amely korábban már kétszer részesült állami támogatásban, valamint a ciprusi nemteljesítő hitelek csaknem 30 %-a eltávolítható volt a hazai bankrendszerből. Szintén Cipruson a Bizottság jóváhagyta az ESTIA programot, amelynek célja azoknak a magánháztartásoknak és mikrovállalkozásoknak a támogatása, amelyek nehézségekkel szembesülnek a jelzáloghitelek visszafizetése kapcsán, és ki vannak téve a kockázatnak, hogy elsődleges lakóhelyüket elveszítik. 90

Olaszországban a nemteljesítő hitelek értékpapírosítását segítő állami kezességvállalási programot (GACS) először 2016 februárjában hagyták jóvá, majd 2019 március elejéig meghosszabbították 91 . E program keretében az olasz bankok továbbra is finanszírozni tudják a kiválasztott nemteljesítő hitelek piaci feltételek mellett nyújtott állami kezességvállalással történő elidegenítését. A GACS-program jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az olasz bankrendszerből eltávolíthatók legyenek a nemteljesítő hitelek: a nemteljesítő hitelek GACS keretében támogatott, a program hatálybalépése és 2018. november közepe között 17 esetben történő elidegenítésének volt tulajdonítható, hogy Olaszországban az adott időszakban a bedőlt hitelek mennyisége kb. 60 %-os nettó csökkenésen ment keresztül (a bruttó nem teljesítő hitelek esetén ez körülbelül 51 milliárd EUR-t jelent).

7. Egyenlő versenyfeltételek teremtése az adózásban

Az uniós egységes piac iránti bizalom azon is múlik, hogy az adózás tekintetében is egyenlő versenyfeltételek álljanak fenn a vállalkozások közötti érdemi versenyhez. Például a tagállamok nem adhatnak olyan adókedvezményeket a multinacionális csoportoknak, melyek az önálló vállalkozások (gyakran helyi vállalkozások) számára nem elérhetőek, mivel ez súlyosan versenytorzító hatású lenne.

A Bizottság továbbra is küzd a szelektív adóelőnyökkel szemben

2018. június 20-án a Bizottság megállapította, hogy az az adóügyi megítélés, amelyben a luxemburgi Engie földgáz- és villamosenergia-szolgáltató részesült 92 az állami támogatásokra vonatkozó uniós eljárás tekintetében jogellenes, valamint az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összeegyeztethetetlen. Emiatt Luxemburg köteles volt több mint 120 millió EUR összeget visszafizettetni az Engie-vel.

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megakadályozzák, hogy a tagállamok tisztességtelen adókedvezményekben részesítsenek egyes vállalatokat. Az azonos nemzeti jog célkitűzésének fényében a tagállamok nem tehetnek különbséget az azonos jogi és ténybeli helyzetben lévő vállalatok között. Az ilyen megkülönböztetés torzítja a versenyt, és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok értelmében jogellenes. Emellett az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok – a támogatás által kiváltott versenytorzulás megszüntetése érdekében – előírják a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetését. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem rendelkeznek pénzbírságról. A visszafizettetés nem bünteti az érintett vállalatot, hanem mindössze visszaállítja a többi vállalatra érvényes bánásmóddal azonos bánásmódot.

2018. szeptember 19-én a Bizottság úgy találta, hogy nem minősül jogellenes állami támogatásnak az, hogy a McDonald’s bizonyos nyereségeinek adóztatása elmaradt Luxemburgban 94 . Ez a megítélés – amely összhangban állt a nemzeti adójoggal, valamint a Luxemburg és az Egyesült Államok között megkötött, a kettős adóztatásra vonatkozó szerződéssel – nem nyújtott szelektív előnyt a McDonald’s részére, hanem a luxemburgi és amerikai adójog közötti eltérésből adódott. A Bizottság ezért megállapította, hogy Luxemburg nem sértette meg az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat.

Az adótörvénykönyv fent említett módosításai keretében – amelyek azt célozzák, hogy az adójog összhangba kerüljön az OECD adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó projektjével – Luxemburg szigorította az állandó üzleti telephely adótörvénykönyv szerinti kritériumait. A 2019. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezések értelmében Luxemburg bizonyos körülmények között kötelezheti a külföldi adóalanyiságot bejelentő vállalatokat arra, hogy igazolást nyújtsanak be, amely alátámasztja, hogy valóban kötelesek adót fizetni a másik országban.

A Bizottság továbbá 2018. december 19-én megállapította, hogy Gibraltár 95 jogellenes adókedvezményben részesített multinacionális vállalatokat a kamatok és jogdíjak esetében 2011 és 2013 között alkalmazott társasági adó megfizetése alóli mentesítés révén, valamint annak az öt egyedi feltételes adómegállapítási határozatnak révén, amelyek holland betéti társaságok által generált bizonyos bevételek esetében szelektív adókedvezményeket biztosítottak. A kedvezményezettek kötelesek körülbelül 100 millió EUR összegű be nem fizetett adót visszafizetni Gibraltárnak.

A Bizottság általi vizsgálat során Gibraltár módosította adózási szabályait a feltételes adómegállapítási eljárás javítása, a transzferárazásra vonatkozó szabályok megerősítése, az adózói kötelezettségek (pl. az éves adóbevallás kitöltése, releváns információ nyújtása a feltételes adómegállapítás iránti kérelmekben) megerősítése, valamint a gibraltári területi adózási rendszer Gibraltár általi végrehajtása során alkalmazott módszer átláthatóságának javítása érdekében. A Bizottság üdvözölte e javított szabályokat, amelyek 2018 októberében léptek hatályba.

A Bizottság folytatja a Hollandia által az Inter IKEA 96 javára nyújtott feltételes adómegállapítási határozatok és egy, az Egyesült Királyságban működő multinacionális vállalatcsoportok esetében alkalmazott adózási rendszer 97 kapcsán végzett vizsgálatokat.

A tagállamok egyedi feltételes adómegállapítási határozatainak Bizottság általi vizsgálatai azok hatékonyságát erősítik meg

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok keretében a feltételes adómegállapítások önmagukban nem jelentenek problémát, ha pusztán megerősítik, hogy az ugyanazon csoportba tartozó vállalatok közötti adómegállapodások eleget tesznek a vonatkozó adóügyi jogszabályoknak. Azonban a bizonyos vállalatokat szelektív adóelőnyben részesítő feltételes adómegállapítási határozatok torzíthatják az EU egységes piacán folyó versenyt és sérthetik az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat.

A tagállamok jelentős előrehaladást értek el a be nem fizetett adók visszafizetését előíró, a Bizottság által az előző évben elfogadott határozatok végrehajtása terén. E határozatok de facto megakadályozzák, hogy a vállalatok továbbra is profitáljanak a jogellenes előnyökből. 2018 májusában Luxemburg lezárta a több mint 260 millió EUR összeg, valamint a 21 millió EUR összegű visszafizetési kamat Amazon általi visszafizetésének folyamatát. 2018 októberében Luxemburgnak több mint 120 millió EUR-t, valamint 1 millió EUR visszafizetési kamatot fizetett vissza az Engie. Ugyanabban a hónapban Írország visszafizettette az Apple-lel a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás teljes összegét (13,1 milliárd EUR-t és körülbelül 1,2 milliárd EUR visszafizetési kamatot). Az összegek minden ügy esetében egy escrow-számlán találhatók addig, amíg a Bizottság határozatai ellen a fellebbezés folyik az EU bíróságai előtt.

8. Közös erővel a globális versenykultúra előmozdításáért

Amint továbbra is zajlik a világpiacok integrálása és egyre több vállalat támaszkodik a globális értékláncokra, a versenyhatóságoknak – jobban, mint valaha – fokozniuk kell az együttműködést és egyezségre kell jutniuk a közös normákról és eljárásokról. A versenyszabályok hatékony érvényesítése egyre inkább a többi jogalkalmazóval való együttműködéstől függ. Ha egy vállalat üzleti gyakorlatai révén képes különböző országokban és földrészeken megsérteni a versenyt, a tisztességes és egyenlő piaci feltételeket csak akkor lehet helyreállítani, ha a versenyjog érvényesítéséért felelős hatóságok csapatként együttműködnek.

A Bizottság a versenypolitika terén való nemzetközi együttműködés élvonalában van többoldalú és kétoldalú szinten is. 2001-ben a Bizottság a mára 130 tagot számláló Nemzetközi Versenyügyi Hálózat (ICN) alapító tagjai között volt. A Bizottság a versennyel foglalkozó nemzetközi fórumokon – ideértve az OECD-t, az UNCTAD-ot, a WTO-t és a Világbankot – is tevékeny szerepet vállal 98 .

Kétoldalú szinten a Bizottság célja egyenlő versenyfeltételek előmozdítása nemzetközi szinten a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek szabadkereskedelmi megállapodásokba történő beillesztésével. A Bizottság 2018-ban folytatta a tárgyalásokat Chilével, Mexikóval, a Mercosurral, Azerbajdzsánnal, Tunéziával, Indonéziával, Andorrával, Monacóval és San Marinóval, illetve tárgyalásokba kezdett Ausztráliával, Új-Zélanddal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal. 2018 végén az európai uniós és a svájci felek elfogadták az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat is tartalmazó intézményi keretmegállapodás szövegét. Ezen kívül a Bizottság – megállapodások vagy egyetértési megállapodások alapján – számos harmadik országban folytat széles körű együttműködési tevékenységeket a versenyhatóságokkal. 2018 júniusában a Bizottság igazgatási megállapodást írt alá Mexikóval.

2018-ban a Versenypolitikai Főigazgatóság a versenypolitikai együttműködést és az ügyek kapcsán történő együttműködést (ideértve az állami támogatások ellenőrzésével kapcsolatos párbeszédet) a kínai piacszabályozási közigazgatási szervvel, az SAMR-rel folytatta. Az SAMR-t 2018-ban, a kínai központi közigazgatás átszervezése során hozták létre. Az SAMR átcsoportosítja a Kereskedelmi Minisztérium Monopóliumellenes Hivatalait, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságot (NDRC), az iparért és kereskedelemért felelős szervet és az NDRC tisztességes versennyel kapcsolatos felülvizsgálatért felelős hatóságát. A Versenypolitikai Főigazgatóság eseti alapon együttműködött az SAMR-rel öt összefonódás-ellenőrzési ügyben, és reagált az SAMR felkérésére, amely a Főigazgatóság piaci erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelettervezeteihez kapcsolódó megjegyzésekre vonatkozott. Emellett több szakmai eszmecserére került sor az SAMR tevékenységei kapcsán a tisztességes versennyel kapcsolatos felülvizsgálati rendszer előmozdítása érdekében.

A Bizottság továbbra is elkötelezi magát a messzeható versenykultúra ösztönzése, valamint a vállalatok érdemen alapuló versengéséhez keretet biztosító egyenlő globális versenyfeltételek előmozdítása mellett. 2018-ban a Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy – a WTO modernizációját érintő uniós koncepció részeként – javítsa a támogatásokra vonatkozó többoldalú szabályokat. A fő célkitűzések a következők: az átláthatóság növelése, a káros támogatásokkal kapcsolatos megfelelőbb szabályok és az állami tulajdonú vállalatokkal kapcsolatos kérdések megfelelő kezelése. Ezen kívül a Bizottság továbbra is részt vett ágazati kezdeményezésekben a támogatások nemzetközi környezetben való kezelése érdekében, például az acél (az acélkapacitás-többletről szóló G20 globális fórum), a félvezetők (a félvezetőiparnak szóló regionális támogatási irányelvek) és a hajóépítés (OECD) területén. Végezetül, a Bizottság továbbra is együttműködik az uniós tagállamokkal a nemzetközi támogatáspolitikákkal foglalkozó csoportban az eszmecsere, valamint a nemzetközi politikai támogatással kapcsolatos kezdeményezések több- és kétoldalú szinten történő összehangolása céljából.

Rendszeres és építő jellegű intézményközi párbeszéd folytatása

Az Európai Parlament, a Tanács és a tanácsadó bizottságok az európai polgárok és érdekeltek szempontjából ellátott konkrét feladataikra tekintettel kulcsfontosságú partnerek a versenypolitikáról folyó párbeszédben.

Áprilisban Vestager biztos eszmecserét folytatott a parlament plenáris ülésével a versenypolitika terén folyamatosan elért általános eredményekről. Októberben a biztos arra mutatott rá, hogy verseny egyik előnye az, hogy javítja az európai iparágak versenyképességét. Novemberben a Parlamenttel együtt üdvözölte az új irányelv véglegesítését, amelynek köszönhetően a nemzeti versenyhatóságok hatékonyabban tudják érvényesíteni az európai versenyszabályokat. A biztos továbbá időszerű kérdésről folytatandó vitákban vett részt a Parlament bizottságaival (a Gazdasági és Monetáris Bizottsággal júniusban és októberben, az Ipari és Kutatási Bizottsággal júliusban). Johannes Laitenberger főigazgató májusban ellátogatott a Gazdasági és Monetáris Bizottság speciális versenyjogi munkacsoportjába. Novemberben eszmecserét folytatott a teljes Gazdasági és Monetáris Bizottsággal azután, hogy Carles Esteva Mosso főigazgatóhelyettes ugyanezen bizottságban októberben előkészítő vitában vett részt.

A Parlament a korábbi évekhez hasonlóan állásfoglalást fogadott el a Bizottság versenypolitikáról szóló éves jelentéséről. A Parlament erőteljes versenypolitikát fogadott el, amely megőrzi a belső piac integritását, és piacon megfizethető árakat, választási lehetőséget és innovációt biztosít a polgárok számára, és ezzel örvendetes módon támogatta a Bizottság erőfeszítéseit, amelyeket 2018-ban tett vállalatok illegális kartelljeinek és az erőfölénnyel való visszaéléseinek felszámolása, valamint az egységes piacunkon zajló összefonódások és elérhetővé tett állami támogatások felülvizsgálata terén.

2018-ban a Parlament továbbra is szerepet vállalt az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemben. A Parlament üdvözölte, hogy az állami támogatások ellenőrzése hatékonynak bizonyult a multinacionális vállalatoknak biztosított szelektív adóelőnyök elleni küzdelemben. 2018 során a Bizottság folytatta a fontos intézkedések végrehajtását ezen a területen 99 . A Bizottság szisztematikus megközelítéssel elemezte a feltételes adómegállapítási határozatokhoz kapcsolódó, valamennyi tagállamból érkező bizonyítékokat.

A Parlament sürgette, hogy a Bizottság továbbra is játsszon kulcsszerepet az állami támogatások pénzügyi ágazatban történő ellenőrzésében annak biztosítása érdekében, hogy a bankoknak nyújtott támogatások a szükséges minimumra korlátozódjanak, valamint hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a bankok életképességének helyreállítására és a belső piacon fennálló versenytorzulások minimalizálására. A Bizottság helyeselte a Parlament célkitűzését, hogy az ágazatban idővel csökkenteni kell az állami támogatásokat. A Bizottság a többi intézményben további magyarázattal szolgált az ezen téren végrehajtott fellépéseire.

Áprilisban a Parlament meghallgatást szervezett a digitális gazdaság témájában. A Parlament felkérte a Bizottságot annak mérlegelésére, hogy a versenyszabályok érvényesítése hogyan őrizheti meg naprakészségét az online társadalomban. Márciusban Vestager biztos három szaktanácsadót jelölt ki, hogy tájékoztatást kapjon tőlük a piacokat és a fogyasztókat érintő legfontosabb várható digitális kihívásokról és azok versenyre gyakorolt hatásairól. Ugyanennek a tevékenységnek a keretében a Bizottság konzultációs folyamatot kezdeményezett az adatok fontosságáról, az algoritmusokról és a digitális gazdaság más aspektusairól, és felkérte az érdekelt feleket álláspontjuk ismertetésére. A Gazdasági és Monetáris Bizottság üdvözölte e kezdeményezéseket.

Júliusban a Bizottság eszmecserét folytatott a parlamenti képviselőkkel arról, hogy a versenyszabályok érvényesítése hogyan segíti elő az európai iparágak versenyképességének javítását. Kifejtette, hogy minden összefonódást tervező vállalatra számos olyan európai vállalat támaszkodik, amelyeknek a nyersanyagként szolgáló termékekre tisztességes árakon van szükségük, hogy ők maguk is növekedhessenek a globális piacokon. A Bizottság ebben szellemben továbbra is vizsgálja, hogy a nagy iparági összefonódások milyen hatást gyakorolnak a versenyre, illetve köszönetet mondott a Parlamentnek azért, hogy erre a tevékenységre határozottan bátorítja.

Mivel a nemzeti versenyhatóságok határozataik 85 %-át az uniós antitrösztszabályok alkalmazásával hozzák meg, elsőrendű fontosságú a nemzeti versenyhatóságok jogérvényesítő hatékonyságának fokozása. 2018 decemberében a Parlament és a Tanács aláírt egy irányelvet, amely előírja a tagállamok számára, hogy a nemzeti versenyhatóságoknak hatékony vizsgálati jogköröket és érvényesítési eszközöket biztosítsanak, hogy azok meg tudják védeni a versenyt saját területükön, valamint tegyék lehetővé számukra engedékenységi programjaik összehangolását és versenyellenes magatartás esetén visszatartó erejű pénzbírság kiszabását. A Bizottság biztosította a Parlamentet arról, hogy gondosan ellenőrzi, hogy a tagállamok teljes mértékben és hatékonyan hajtják-e végre az irányelvet. A Parlament felhívására reagálva a Bizottság azt is kijelentette, hogy az ideiglenes intézkedések kulcsfontosságú eszközök lehetnek a versenyhatóságok kezében, amelyekkel biztosítható, hogy a folyamatban lévő vizsgálat közben nem sérül a verseny. Annak érdekében, hogy a versenyhatóságok hatékonyabban tudják kezelni a gyorsan fejlődő piacokon zajló fejleményeket, a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az új irányelv átültetésének időpontjától számított két éven belül elemzést készít arról, hogy vannak-e olyan eszközök, amelyek révén az Európai Versenyhatóságok Hálózatán belül egyszerűsíteni lehetne az ideiglenes intézkedések elfogadásának folyamatát. A Bizottság beleegyezett abba, hogy az eredményeket ismerteti a Parlamenttel és a Tanáccsal.

A Bizottság elismerte azt a jelentőséget, amit a Parlament és a Tanács az élelmiszerlánc minden szakaszában a hatékony versenynek tulajdonít. A Bizottság a közelmúltban hozott határozataival – például az agrokémiai ágazatban a Bayer és a Monsanto összefonódása, az Egyesült Államok-beli székhelyű Dow és DuPont vegyipari vállalatok összefonódása, és a Syngenta ChemChina általi felvásárlása kapcsán – ebben a szellemben alkalmazta azt a megközelítést, amely az ügyletek jóváhagyásának feltételeként eszközök jelentős mértékű elidegenítését írja elő. A Bizottság folytatta az AB InBev vizsgálatát annak kapcsán, hogy vállalat korlátozta-e söreinek Belgiumba irányuló párhuzamos importját. A Bizottság közzétette továbbá a termelői szervezetekről, valamint azoknak az olívaolaj, a marha- és borjúhús és a szántóföldi növények ágazatban végzett tevékenységéről szóló tanulmányt, amelynek készítésével az volt a cél, hogy világosabban láthatók legyenek a kihívások, amelyekkel azok a mezőgazdasági termelők szembesülnek, akik az ellátási láncban betöltött helyzetük javítása érdekében termelői szervezeteket hoznak létre.

2018-ban Vestager biztos és a Versenypolitikai Főigazgatóság is hozzájárult az Unió következő többéves pénzügyi keretéről szóló vitához, a versenypolitika szempontjából közelítve meg a kérdést. A biztos márciusban részt vett a Versenyképességi Tanács ülésén, ahol – a következő többéves pénzügyi keretről szóló folyamatban lévő vita kontextusában – ismertette, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hogyan alkalmazkodhatnak az induló innovatív vállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok növekedéséhez. 2018 végén a Parlament és a Tanács elfogadta 2015/1588 tanácsi felhatalmazó rendelet javasolt módosítását, amely azt célozza, hogy az állami támogatások további kategóriái mentesülhessenek a Bizottság értesítésére vonatkozó kötelezettség alól.

Az intézmények megvitatták azt is, hogy az Unió következő többéves pénzügyi keretével összefüggésben lendületet kell adni a versenyszabályok végrehajtásának. Decemberben a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága jóváhagyta az egységes piac program versenyjogi aspektusait. A Bizottság egyetértett azzal, hogy a Bizottságnak stabil pénzügyi helyzetre van szüksége, hogy beruházásokat eszközölhessen az informatikai berendezések terén a versenyjogi ügyek hatékony kezelése érdekében, hogy támogathassa a nemzeti és nemzetközi versenyhatóságok részvételével működő együttműködési hálózatokat, valamint hogy az európai versenyszabályok egész EU-ban történő érvényesítése biztosításának érdekében fokozza a kommunikációs erőfeszítéseket.

A Versenypolitikai Főigazgatóság képviselői is folytattak eszmecserét a Gazdasági és Szociális Bizottsággal. A Gazdasági és Szociális Bizottság jóváhagyta a Bizottság által a versenyszabályok terén végzett munka főbb irányvonalait, valamint az állami támogatások terén teljes mértékben támogatta a tanácsi felhatalmazó rendeletet.

Az Egyesült Királyság EUSZ 50. cikke alapján tett bejelentése

Az Egyesült Királyság EUSZ 50. cikke alapján tett bejelentését követően a Bizottság megkezdte az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének előkészítését. A Versenypolitikai Főigazgatóság a portfóliójába tartozó eszközök (összefonódások, antitröszt és állami támogatás) tekintetében részt vesz a kilépés előkészítésében. A Versenypolitikai Főigazgatóság többek között támogatta az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikke szerint folytatandó tárgyalások előkészítéséért és lefolytatásáért felelős bizottsági munkacsoportot a kilépésről rendelkező megállapodásról szóló tárgyalások során.

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja. A főbb versenyszabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 1. fejezet, Harmadik rész VII. címének 101–109. cikke és az összefonódás-ellenőrzési rendelet (139/2004/EK tanácsi rendelet) tartalmazza.

(2)

Lásd: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egységes piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program létrehozásáról, illetve a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM/2018/441 final – 2018/0231 (COD): https://ec.europa.eu/commission/publications/single-market-programme-legal-texts-and-factsheets_hu , http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-4049_hu.htm

(3)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/index_en.html  

(4)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/antitrust/business_secrets_en.pdf  

(5)

A bizalmi kör tárgyalásos közzétételi eljárás, amely során egyének korlátozott köre kap hozzáférést a bizottsági aktában található bizalmas információkhoz. Lásd: http://ec.europa.eu/competition/antitrust/conf_rings.pdf  

(6)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/mergers/legislation/disclosure_information_data_rooms_en.pdf  

(7)

  http://ec.europa.eu/competition/antitrust/guidance_on_preparation_of_public_versions_antitrust_04062015.pdf  

(8)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/contacts/electronic_documents_en.pdf  

(9)

Az AT.39759. számú, az ARA piaclezárása ügyben hozott, 2016. szeptember 20-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39759

(10)

A Bizottság által az alábbi ügyekben 2018. július 24-én hozott határozatok: AT.40181. számú Philips ügy, az AT.40182. számú Pioneer ügy, az AT.40465. számú Asus ügy és az AT.40469. számú Denon & Marantz ügy; és az AT.40428. számú, Guess ügyben hozott, 2018. december 17-i bizottsági határozat. További információk e jelentés 3. fejezetében találhatók.

(11)

Az együttműködés keretét leíró tájékoztató közzétételére az AT.40428 számú Guess ügyben hozott tiltó határozat elfogadásának alkalmából került sor, lásd: http://ec.europa.eu/competition/publications/data/factsheet_guess.pdf

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1 irányelve (2018. december 11.) a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról (HL L 11., 2019.1.14., 3–33. o.).

(13)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019L0001&from=EN

(14)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/block.html

(15)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/scoreboard/index_en.html  

(16)

További részletek az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum I. részében találhatók.

(17)

Lásd: https://webgate.ec.europa.eu/competition/transparency/public/search/chooseLanguage

(18)

A jelenlegi célravezetőségi vizsgálat a következőkre terjed ki: az általános csoportmentességi rendelet (GBER); a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet; a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás; a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere; a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket érintő állami támogatásokról szóló közlemény; a kockázatfinanszírozásról, valamint a repülőterekről és a légi közlekedésről szóló iránymutatások; a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás; a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás; a vasutakról szóló iránymutatások; közlemény a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokról (az utóbbi kettőt az állami támogatások korszerűsítésének 2012-es csomagja nem tartalmazta). Lásd: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-6623981_en

(19)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/cartels/whistleblower/index.html  

(20)

A Bizottság 2018. február 21-i határozatai: az AT.40009 számú, Tengeri személygépjármű-szállító vállalatok ügyben, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40009 ; az AT.40113 számú, Gyújtógyertyák ügyben, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40113 ; és az AT.39920 számú, Fékrendszerek ügyben, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39920  

(21)

Az AT.39922. számú Gépjárműcsapágyak ügyben hozott, 2014. március 19-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39922  

(22)

Az AT.39748. számú Gépjárműipari kábelkötegek ügyben hozott, 2013. július 10-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39748  

(23)

Az AT.39801. számú Poliuretánhab ügyben hozott, 2014. január 29-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39801

(24)

Az AT.40055. számú Állófűtő-készülékek ügyben hozott, 2015. június 17-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40055  

(25)

Az AT.40028. számú Generátorok és önindítók ügyben hozott, 2016. január 27-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40028  

(26)

Az AT.39960. számú Hőtechnikai rendszerek ügyben hozott, 2017. március 8-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39960  

(27)

Az AT.40013. számú Világítási rendszerek ügyben hozott, 2017. június 21-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40013  

(28)

Az AT.39881. számú Utasbiztonsági rendszerek ügyben hozott, 2017. november 22-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39881  

(29)

Az AT.40136. számú Kondenzátorok ügyben hozott, 2018. március 21-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40136

(30)

Az M.7993. számú Altice / PT Portugal (a 14. cikk (2) szerinti eljárás) ügyben hozott, 2018. április 24-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7993  

(31)

Lásd: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.).

(32)

Lásd az online közvetítési szolgáltatások üzleti felhasználói számára a tisztességet és átláthatóságot előmozdító rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatot: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/regulation-promoting-fairness-and-transparency-business-users-online-intermediation-services  

(33)

Lásd: https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2014-2019/vestager/announcements/commission-appoints-professors-heike-schweitzer-jacques-cremer-and-assistant-professor-yves_en és http://ec.europa.eu/competition/scp19/  

(34)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/publications/reports/kd0419345enn.pdf

(35)

Az AT.40099. számú Google Android ügyben hozott, 2018. július 18-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40099  

(36)

Az AT.40411. számú Google kereső (AdSense) ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40411 Lásd még: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-19-1770_hu.htm  

(37)

Az AT.40220. számú Qualcomm (kizárólagosságot biztosító kifizetések) ügyben hozott, 2018. január 24-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40220  

(38)

Az AT.40136. számú Kondenzátorok ügyben hozott, 2018. március 21-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40136  

(39)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/antitrust/sector_inquiry_final_report_en.pdf  

(40)

A Bizottság 2018. július 24-i határozatai a következő ügyekben: az AT.40181. számú Philips (vertikális korlátozások) ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40181 ; az AT.40182. számú Pioneer (vertikális korlátozások) ügy, http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40182 ; az AT.40465. számú Asus (vertikális korlátozások) ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40465 ; és az AT.40469. számú Denon & Marantz (vertikális korlátozások) ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40469  

(41)

Az AT.40428. számú Guess antitrösztügyben hozott, 2018. december 17-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40428

(42)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60I., 2018.3.2., 1. o.).

(43)

Lásd: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/communication-connectivity-competitive-digital-single-market-towards-european-gigabit-society Lásd még: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/broadband-europe  

(44)

A Bizottság közleménye – Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (HL C 25., 2013.1.26., 1. o.).

(45)

Az SA.48418. számú Bajor gigabitalapú kísérleti projekt – Németország ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_48418  

(46)

 A Bizottság közleménye az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól (HL C 188., 2014.6.20., 4–12. o.).

(47)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/block.html#gber  

(48)

A Bizottság közleménye – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (HL C 198., 2014.6.27., 1–29. o.).

(49)

Az SA.46705. számú Közös európai érdeket szolgáló fontos mikroelektronika projektek – Franciaország ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_46705

(50)

Az SA.46578. számú Közös európai érdeket szolgáló fontos mikroelektronika projektek – Németország ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_46578

(51)

Az SA.46595. számú Közös európai érdeket szolgáló fontos mikroelektronika projektek – Olaszország ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_46595

(52)

Az SA.46590. számú Közös európai érdeket szolgáló fontos mikroelektronika projektek – Egyesült Királyság ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_46590

(53)

Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-6862_en.htm

(54)

Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-821_en.htm

(55)

Az SA.48190. számú Elektromos buszok városi közösségi közlekedés céljára történő beszerzését támogató program ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_48190  

(56)

Az SA.51450. számú A helyi közösségi közlekedésben használt dízelüzemű buszok utólagos átalakításának programja ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_51450  

(57)

Lásd: http://ec.europa.eu/competition/sectors/energy/capacity_mechanisms_final_report_hu.pdf

(58)

Lásd: https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-strategy-and-energy-union/clean-energy-all-europeans

(59)

Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-682_fr.htm

(60)

Az SA.48648. számú Belga stratégiai tartalék ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_48648

(61)

Az SA.48490. számú Specifikus keresletre reagáló pályázat Franciaországban ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_48490  

(62)

Az SA.45852. számú Német kapacitástartalék ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_45852  

(63)

Az SA.48780. számú A görög megszakíthatósági rendszerek meghosszabbítása ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_48780  

(64)

Az SA.4201. számú Olasz kapacitásmechanizmus ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_42011  

(65)

Az SA.46100. számú Tervezett lengyel kapacitásmechanizmus ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_46100  

(66)

http://ec.europa.eu/competition/sectors/energy/state_aid_to_secure_electricity_supply_en.html

(67)

Lásd: https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2030_en  

(68)

Az AT. 39816. számú Upstream gázellátás Közép- és Kelet-Európában ügyben hozott, 2018. május 24-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39816  

(69)

Az AT.40416. számú Cseppfolyósított földgáz Európába történő szállítása ügy elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40416  

(70)

Az AT.40461. számú DE–DK rendszerösszekötő ügyben hozott, 2018. december 7-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40461  

(71)

Az AT.39849. számú BEH gáz ügyben hozott, 2018. december 17-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39849

(72)

Az AT.40335. számú Román szállításirendszer-üzemeltető ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40335  

(73)

Az M.7932. számú Dow / DuPont ügyben hozott, 2017. március 27-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7932

(74)

 Az M.7962. számú ChemChina / Syngenta ügyben hozott, 2017. április 5-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7962

(75)

Az M.8084. számú Bayer / Monsanto ügyben hozott, 2018. március 21-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_8084  

(76)

Az M.8851. számú BASF / Bayer elidegenítés ügyben hozott, 2018. április 30-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_8851  

(77)

Az M.8444. számú ArcelorMittal / Ilva ügyben hozott, 2018. május 7-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_8444  

(78)

2013 óta a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat folytat Olaszországgal szemben, mivel az nem gondoskodott arról, hogy az Ilva megfeleljen a környezetvédelmi minősítő rendszerről szóló uniós jogszabályoknak.

(79)

Az SA.38613. számú Az Ilvának nyújtott támogatás ügyben hozott, 2017. december 21-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38613  

(80)

Az M.8677. számú Siemens / Alstom ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_8677  

(81)

Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-19-881_en.htm  

(82)

Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-6785_en.htm

(83)

Az AT.40617. számú Repülőjegy-forgalmazás (Amadeus) ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40617

(84)

Az AT.40618. számú Repülőjegy-forgalmazás (Sabre) ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_40618  

(85)

Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-5244_en.htm , http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-5402_en.htm , és http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-4494_en.htm  

(86)

Lásd: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-3501_en.htm

(87)

Az SA.52288. számú Németország ügyben hozott, 2018. november 26-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_52288  

(88)

Az SA.33229. számú Szlovénia ügyben hozott, 2018. augusztus 10-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_33229  

(89)

Az SA.35334. számú Ciprus ügyben hozott, 2018. június 19-i és 2018. augusztus 28-i bizottsági határozatok, elérhetők a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_35334

(90)

Az SA.49554. számú Ciprusügyben hozott, 2018. december 3-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/276985/276985_2032224_96_2.pdf

(91)

Az SA.51026(2018/N). számú Olaszország ügyben hozott, 2018. augusztus 31-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_51026

(92)

Az SA.44888. számú Az Engie-nek nyújtott támogatás ügyben hozott, 2018. június 20-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_44888  

(93)

Lásd: http://www.oecd.org/tax/beps/  

(94)

Az SA.38945. számú A McDonald’s-nak nyújtott állítólagos támogatás – Luxemburg ügyben hozott, 2018. szeptember 19-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38945  

(95)

Az SA.34914. számú Az Egyesült Királyság – Gibraltár társaságiadó-rendszere (ITA 2010) ügyben hozott, 2018. december 19-i bizottsági határozat, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_34914  

(96)

Az SA.46470. számú Az IKEA részére nyújtott lehetséges támogatás – Hollandia ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_46470  

(97)

Az SA.44896. számú Az Egyesült Királyság CFC-csoportfinanszírozási mentességével kapcsolatos potenciális állami támogatási program ügy, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_44896  

(98)

További részletek az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum I. részében találhatók.

(99)

Részletesebb információk e jelentés 2. fejezetében találhatók.