A földgáz belső piaca

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2009/73/EK irányelv a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Közös szabályok bevezetése a földgáz* szállítására, elosztására, ellátására és tárolására vonatkozóan a piachoz való hozzáférés biztosításának és megkülönböztetéstől mentes verseny lehetővé tételének céljaival.
• Az irányelv hatálya a földgázra, a cseppfolyósított földgázra (LNG), a biogázra és a biomasszából származó gázra terjed ki.

FŐBB PONTOK

Az ágazat szervezésére vonatkozó szabályok

E szabályok célja egy versenyképes, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható földgázpiac kialakítása.

Az uniós országok közszolgáltatási kötelezettségeket írhatnak elő a földgázipari vállalkozásokra, az alábbiakra vonatkozóan:

• műszaki üzembiztonság és az ellátás biztonsága;
• a szolgáltatás rendszeressége és minősége;
• árak;
• környezetvédelem; valamint
• energiahatékonyság.

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy

• minden fogyasztó jogosult legyen a gázszolgáltató megválasztására, valamint a szolgáltatóváltásra – az üzemeltető segítségével – három héten belül;
• a felhasználók megkapják a releváns fogyasztási adatokat.

Az uniós országok felelnek az ellátás biztonságának – ezen belül különösen a következők – figyelemmel kíséréséért:

• a kereslet és a kínálat egyensúlya a belföldi piacon;
• a rendelkezésre álló kínálat alakulása;
• a hálózatok karbantartása; valamint
• az ellátási problémák esetén alkalmazandó intézkedések.

Az ellátás biztonsága érdekében regionális vagy nemzetközi együttműködésekre is sor kerülhet.

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell a nemzeti piacok integrációját egy vagy több regionális szinten, ami a teljesen liberalizált belső piac felé vezető első lépés. A „földgázszigeteket” képező elszigetelten működő rendszereket szintén integrálni kell. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével.

Szállítás, tárolás és LNG

A számvitel szétválasztása* és átláthatósága

2012. március 3-tól kezdődően az uniós országoknak szét kellett választaniuk a szállítási rendszereket és a szállításirendszer-üzemeltetőket. Ez azt jelenti, hogy a földgáz- vagy villamosenergia-termeléssel vagy -ellátással foglalkozó vállalkozások nem gyakorolhatnak bármiféle jogot a szállításirendszer-üzemeltetők felett, mint ahogy fordítva sem.

Az uniós országoknak és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – meghatározott adatok bizalmas jellegének megőrzése mellett – joguk van betekinteni a földgázipari vállalkozások számvitelébe. A földgázipari vállalkozásoknak külön elszámolást kell vezetniük a gázellátáshoz kapcsolódó – például szállítási és elosztási – tevékenységeikről.

A szállításirendszer-üzemeltetők kijelölése

A vállalkozásokat a szállításirendszer-üzemeltetőként történő hivatalos kijelölést megelőzően először tanúsítani kell. Ezt követően az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik az uniós országok által kijelölt szállításirendszer-üzemeltetők listáját.

Ezenfelül, ahol alkalmazható, az uniós országoknak ki kell jelölniük egy vagy több tárolásirendszer-üzemeltetőt és LNG-létesítmény rendszerüzemeltetőt.

A szállításirendszer-üzemeltetők feladatai

A szállításirendszer-üzemeltetők az alábbiakért felelnek:

• a szállítási rendszer működtetése, karbantartása és fejlesztése a környezetvédelem kellő figyelembevételével;
• tartózkodás a rendszerhasználók közötti megkülönböztetés alkalmazásától;
• a többi szállítási- és tárolásirendszer-üzemeltető, LNG-létesítmény- és/vagy elosztórendszer-üzemeltető tájékoztatása az egymással összekapcsolt földgázszállítási és -tárolási rendszerek biztosítása érdekében;
• a rendszerhasználók olyan információkkal való ellátása, amelyekre szükségük van a rendszerhez történő hozzáférés érdekében.

A szállításirendszer-üzemeltetőknek elegendő határkeresztező kapacitást kell kiépíteniük az európai szállítási infrastruktúrához való kapcsolódáshoz. Minden évben be kell nyújtaniuk a szabályozó hatóság részére egy tízéves hálózatfejlesztési tervet, amelyben feltüntetik a következő tíz évben megépítendő és fejlesztendő főbb infrastruktúrákat, valamint a megvalósítandó beruházásokat.

Elosztás és ellátás

Az uniós országok elosztórendszer-üzemeltetőket jelölnek ki, vagy ezt írják elő azon vállalkozások számára, amelyek elosztó rendszerek tulajdonosai, illetve azokért felelősek.

Az elosztórendszer-üzemeltetők feladatai elsősorban a következők:

• a rendszer hosszú távú alkalmasságának biztosítása a gázelosztás, a működés, karbantartás, fejlesztés és környezetvédelem tekintetében;
• átláthatóság biztosítása a rendszerhasználók tekintetében;
• információk nyújtása a rendszerhasználóknak;
• energiakompenzáció a veszteségek fedezésére, valamint tartalékkapacitásról való gondoskodás.

Az elosztórendszer-üzemeltetőnek jogi szempontból függetlennek kell lennie az elosztással nem kapcsolatos egyéb tevékenységektől.

A rendszerhez való hozzáférés szervezése

Az uniós országok vagy az illetékes szabályozó hatóságok felelnek egy olyan rendszer megszervezéséért, amely harmadik felek számára a szállító és az elosztó hálózatokhoz megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít a közzétett díjak alapján. Biztosítaniuk kell, hogy a feljogosított felhasználók hozzáférést kapjanak az ún. upstream (azaz egy gázkitermelő létesítmény részeként üzemelő vagy ilyen létesítményektől a földgáznak feldolgozóüzembe, terminálra vagy tengerparti átfejtőállomásra történő szállítására használt) csővezeték-hálózatokhoz. Ezenkívül meg kell határozniuk, hogy milyen feltételekkel lehet hozzáférni a földgáztárolókhoz és a vezetékkészlethez (a földgáz kompressziójával történő tárolása a földgázszállító és -elosztó hálózatokon belül).

A földgáz belső piacára vonatkozó további szabályok

Az (EU) 2019/692 irányelv arra törekszik, hogy megszüntesse a földgáz belső piacának kiteljesedését gátló azon akadályokat, amelyek abból adódnak, hogy az EU piaci szabályait a nem uniós országokba irányuló és onnan kiinduló földgázszállító vezetékekre nem alkalmazzák. Az ezen irányelv által bevezetett módosítások célja annak biztosítása, hogy a két vagy több uniós országot összekötő földgázszállító vezetékekre alkalmazandó szabályokat az EU-n belül alkalmazzák a nem uniós országokba irányuló és onnan kiinduló földgázvezetékekre is.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2009. szeptember 3-a óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2011. március 3-ig kellett átültetni.

Ez az irányelv hatályon kívül helyezte a 2003/55/EK irányelvet, 2011. március 3-án.

HÁTTÉR

A Bizottság két 2007. évi közleménye a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről, valamint a gáz- és villamosenergia-ágazatra vonatkozó vizsgálatról felhívta a figyelmet a belső piacra vonatkozó hatályos szabályok és intézkedések hiányosságaira, és rámutatott az új szabályok elfogadásának szükségességére.

További információk:

• Piaci jogszabályok (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK:

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94–136. o.)

A 2009/73/EK irányelv későbbi módosításait beépítették az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat csak tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1–14. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről (COM(2006) 841 végleges, 2007.1.10.)

A Bizottság Közleménye – Vizsgálat az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról (Zárójelentés) (COM(2006) 851 végleges, 2007.1.10.)

utolsó frissítés 17.05.2019