Kibocsátáskereskedelmi rendszer – az innovációs alapra vonatkozó szabályok

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló rendelet az innovációs alap működéséről

MI A RENDELET CÉLJA?

A 2003/87/EK irányelv által bevezetett innovációs alap célja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS)* részeként az innovatív kezdeményezéseknek a támogatása. Az ETS az EU-nak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás) csökkentése révén az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel foglalkozó politikai sarokköve. Az irányelv részletes szabályokat ír elő az alap működésére vonatkozóan.

FŐBB PONTOK

Az irányelv az innovációs alap részletes szabályait határozza meg, ezek pedig a következőkre terjednek ki:

• operatív célkitűzések;
• a biztosított támogatási formák;
• az innovációs alap támogatásának kérelmezésére irányuló eljárás;
• projektkiválasztási eljárások;
• az innovációs alap irányítása;
• az alap működésével kapcsolatos jelentéstétel, nyomon követés, értékelés, ellenőrzés és a nyilvánosság tájékoztatása.

Célkitűzések és támogatási formák

Az alap a kiemelkedően innovatív technológiákat, eljárásokat és termékeket demonstráló, az üvegházhatást okozó gázok csökkentése terén jelentős potenciállal rendelkező projekteknek nyújt pénzügyi támogatást, további köz- és magánforrások bevonásával.

A támogatás vissza nem térítendő támogatások formájában vagy vissza nem térítendő uniós támogatások és a jelenlegi Európai Stratégiai Beruházási Alapot a 2021–2027-es időszakban felváltó uniós beruházástámogatási eszköz (InvestEU) keretében biztosított pénzügyi eszközök kombinációjaként nyújtható. A finanszírozás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben („költségvetési rendelet”) felvázolt egyéb – különösen pénzdíjak és közbeszerzések – formákat is ölthet.

Kérelmezés és kiválasztás

A pályázók az Európai Bizottság által az EU-s országokkal történő egyeztetést követően közzétett pályázati felhívás keretében pályázhatnak a feltételeket teljesítő projektek részére nyújtandó pénzügyi támogatásra. A projekteket többek között az alábbi kritériumok alapján választják ki:

• az ÜHG-kibocsátás elkerülésével kapcsolatos potenciál;
• a projektek innovációs szintje a technika jelenlegi állásához képest;
• a projekt kiforrottsága a tervezés, az üzleti modell, valamint a pénzügyi és jogi struktúra tekintetében, valamint a pénzügyi megállapodás elérésének esélye egy előre meghatározott időtartamon belül, amely nem haladhatja meg a támogatás odaítélését követő négy évet;
• a széles körű alkalmazással, illetve jövőbeli költségcsökkentésekkel kapcsolatos műszaki és piaci potenciál;
• a projekt költséghatékonysága, egy olyan képlet alapján meghatározva, amely a költségeket viszonyítja a működést követő első 10 éven belül elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás, előállított energia vagy tárolt CO₂ (a szén-dioxid leválasztása és tárolása) tervezett összmennyiségéhez.

Irányítás és igazgatás

Az alap irányítását közvetlenül a Bizottság látja el, kivéve amikor azt végrehajtó szervekre ruházza át. Az odaítélő határozatok meghozatala előtt egyeztetésre kerül sor az uniós országokkal az előzetesen kiválasztott pályázatok listáján szereplő projektekről.

A támogatásban részesülő jogalanyok közzéteszik honlapjaikon az e rendelet keretében támogatott projektekkel kapcsolatos információkat, amelyeknek egyértelmű hivatkozást kell tartalmazniuk az innovációs alapból kapott támogatásról. Emellett biztosítaniuk kell a támogatásról szóló koherens, hatékony és célzott információk eljuttatását többféle közönséghez, ideértve a médiát és a nyilvánosságot is.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2019. június 17. óta van hatályban.

HÁTTÉR

További információk:

• Innovációs alap (Európai Bizottság)
• InvestEU (Európai Bizottság)
• Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 26.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az innovációs alap működése tekintetében való kiegészítéséről (HL L 140., 2019.5.28., 6–17. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1–222. o.)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Bizottság 2010/670/EU határozata (2010. november 3.) a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott kereskedelmi rendszere keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések meghatározásáról (HL L 290, 2010.11.6., 39–48. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114–135. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32–46. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 07.10.2019