32019R2176

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Rendelet - 2019/2176 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32019R2176

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2176 rendelete (2019. december 18.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg)

PE/77/2019/REV/1

HL L 334., 2019.12.27, p. 146–154 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2176/oj

HTML

PDF

Official Journal

27.12.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/146

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2176 RENDELETE

(2019. december 18.)

a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló 1092/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 20. cikkével összhangban, az Európai Rendszerkockázati Testület küldetéséről és szervezeti felépítéséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági jelentés alapján megvizsgálta az 1092/2010/EU rendeletet annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) küldetésének és szervezetének felülvizsgálatára. Az ERKT elnökének kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket ugyancsak felülvizsgálták.

(2)	Az e rendeletre irányuló javaslatot kísérő bizottsági hatásvizsgálat szerint az ERKT általában véve jól működik, ám bizonyos meghatározott pontokon módosításokra van szükség.

(3)

A bankunióval kapcsolatos közelmúltbeli intézményi változások, a tőkepiaci unió megvalósítására irányuló erőfeszítésekkel és a technológiai változásokkal párosulva ténylegesen megváltoztatták az ERKT működési környezetét. Az ERKT hozzájárulást hivatott biztosítani az Unión belüli pénzügyi stabilitást érintő rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, és ezáltal a belső piac célkitűzéseinek megvalósításához. A pénzügyi rendszer uniós makroprudenciális felügyelete szerves részét képezi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének. A mikro- és makroprudenciális kockázatokat hatékonyan azonosító és kezelő intézményi szabályok biztosítani tudják, hogy minden érdekelt fél kellő bizalommal kezdjen pénzügyi tevékenységekbe, különös tekintettel a határokon átnyúló tevékenységekre. Az ERKT az azonosított rendszerszintű kockázatokra való időben történő és következetes tagállami szakpolitikai reagálás előmozdítása révén hozzá kell járuljon az eltérő megközelítések kialakulásának a megelőzéséhez és a belső piac működésének javításához.

(4)

A ERKT igazgatótanácsának (a továbbiakban: az igazgatótanács) kiterjedt tagsága jelentős értékkel bír. Ugyanakkor az Unió pénzügyi felügyeleti struktúráját érintő közelmúltbeli fejlemények –különösen a bankunió létrehozása – nem tükröződnek az igazgatótanács összetételében. Ezért az Európai Központi Bank (EKB) felügyeleti testülete elnökének és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Egységes Szanálási Testület elnökének szavazati joggal nem rendelkező taggá kell válniuk az ERKT igazgatótanácsában. Ennek megfelelően ki kell igazítani az ERKT szakmai tanácsadó bizottságára (a továbbiakban: a szakmai tanácsadó bizottság) vonatkozó rendelkezéseket is.

(5)

Az ERKT elnöki tisztségét az 1092/2010/EU rendelet szerint az ERKT alapításától 2015. december 15-ig, azt követően pedig ideiglenes alapon az EKB elnöke töltötte be. Ezt követően az EKB elnöke átmeneti jelleggel látta el továbbra is az ERKT elnöki tisztségét. Ezen időszak alatt az EKB elnöke tekintélyt és hitelességet kölcsönzött az ERKT számára, továbbá biztosította, hogy az ERKT ténylegesen építhessen és támaszkodhasson az EKB pénzügyi stabilitás területével kapcsolatos szakértelmére. Ezért megfelelő, hogy az EKB elnöke állandó jelleggel töltse be az ERKT elnöki tisztségét.

(6)

Az ERKT felelős a pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyeletéért az Unión belül, továbbá hozzájárul a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez és csökkentéséhez az Unióban vagy az Unió egyes részeiben, beleértve a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok eredetüktől függetlenül történő azonosítását és megvitatását. A monetáris feltételek kihatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra, és ezeknek a hatásoknak a megvitatása – a központi bankok függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett – az ERKT makroprudenciális felügyeleti megbízásának a részét képezi. Az ERKT felelősségi körébe tartozik ezenkívül az ágazati szinten vagy a pénzügyi rendszer egészének szintjén hatást kifejtő fejleményekből eredő, a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok követése és értékelése is, ideértve a technológiai változásoknak vagy környezeti, illetve társadalmi tényezőknek tulajdonítható kockázatokat és sérülékenységeket is. Feladata továbbá a banki ágazaton kívüli – így többek között a tőkepiaci unió megvalósításához vezető – fejlemények elemzése.

(7)

Az ERKT küldetésének, céljainak és feladatainak teljesítése az igazgatótanács tagjainak közös felelőssége. Minden tag felelőssége továbbá, hogy alakítsa az ERKT menetrendjét és munkaprogramját, és aktívan részt vegyen annak rendszeres munkájában, beleértve azt is, hogy felhívják az igazgatótanács többi tagjának figyelmét a releváns témákra.

(8)

Az ERKT láthatóságának erősítése érdekében az EKRT elnökének rendelkeznie kell a feladatai delegálásának lehetőségével; ilyen lehet például az ERKT külső képviseletével kapcsolatos feladatoknak az első alelnökre – illetve adott esetben, ha az első alelnök nem tud rendelkezésre állni, a második alelnökre vagy az ERKT titkárságának vezetőjére – ruházása. E feladatátruházás nem terjedhet ki a nyilvános meghallgatásokon, illetve az Európai Parlamentben zárt ajtók mögött tartott megbeszéléseken való részvételre.

(9)

Az igazgatótanácson belül szavazati joggal rendelkező tag kiválasztásával kapcsolatos rugalmasság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a szavazati joggal rendelkező képviselőjükként vagy a nemzeti központi bank elnökét jelöljék ki, vagy pedig egy, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kijelölt hatóság egy magas szintű képviselőjét, feltéve, hogy a kijelölt hatóság saját illetékességi területén vezető szerepet tölt be a pénzügyi stabilitást illetően. Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjának kiválasztásával kapcsolatos ezen rugalmasság nem érinti azokat a tagállamokat, amelyeknek a 2013/36/EU irányelvnek vagy az 575/2013/EU rendeletnek megfelelően kijelölt hatósága a nemzeti központi bank. A politikai befolyás elkerülése érdekében az igazgatótanács tagjai nem tölthetnek be tisztséget a tagállamok központi kormányzatában.

(10)

Az 1092/2010/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ERKT első alelnökét eddig az EKB Általános Tanácsának tagjai választották meg maguk közül, tekintettel egyrészt az összes tagállam közötti, másrészt az azon tagállamok közötti kiegyensúlyozott képviselet szükségességére, amelyeknek a pénzneme az euro, illetve amelyeknek nem pénzneme az euro. A bankunió létrehozását követően a pénznemként az euróval rendelkező tagállamok, illetve a pénznemként nem az euróval rendelkező tagállamokra való hivatkozást helyénvaló az 1024/2013/EU tanácsi rendeletben (8) meghatározottak szerint részt vevő, illetve a nem részt vevő tagállamokra való hivatkozással felváltani. Az ERKT első alelnökét az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező nemzeti tagjainak kell megválasztaniuk maguk közül, ezáltal tükrözve az igazgatótanácsi tagokkal kapcsolatos nagyobb fokú rugalmasságot.

(11)

Az 1096/2010/EU tanácsi rendelet (9) 3 értelmében az ERKT titkárságának vezetőjét az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően az EKB nevezi ki. Az ERKT-titkárság vezetője presztízsének növelése érdekében az ERKT igazgatótanácsának nyílt és átlátható eljárás keretében kell értékelnie, hogy az ERKT titkársága vezetőjének pozíciójára előválogatott jelöltek rendelkeznek-e a titkárság vezetéséhez szükséges kvalitásokkal és tapasztalatokkal. Az EKB-nak mérlegelnie kell, hogy a kiválasztási eljárásban való részvételt külső jelöltek számára is szisztematikusan lehetővé tegye-e. Az értékelési eljárásról az igazgatótanácsnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Egyértelművé kell tenni továbbá az ERKT titkársága vezetőjének feladatait.

(12)	Tekintettel arra, hogy az 1092/2010/EU rendeletet belefoglalták az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba, az említett rendelet 9. cikkének (5) bekezdését módosítani kell.

(13)	A költségek csökkentése és az eljárási hatékonyság növelése érdekében a Bizottságnak az ERKT szakmai tanácsadó bizottságában részt vevő képviselői számát a jelenlegi kettőről egyre kell csökkenteni.

(14)

Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban rá ruházott feladatok tekintetében az EKB-t is fel kell venni az ERKT által kiadott figyelmeztetések és ajánlások lehetséges címzettjei közé. A lehetséges címzettek közé fel kell venni a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerint a tagállamok által kijelölt szanálási hatóságokat, valamint a 806/2014/EU rendelettel létrehozott Egységes Szanálási Testületet is.

Az 1092/2010/EU rendeletben előírtak szerint az ERKT által kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat továbbítani kell a Tanácsnak és a Bizottságnak, és amennyiben azok címzettje egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (a továbbiakban együttesen: az európai felügyeleti hatóságok). A demokratikus ellenőrzés és átláthatóság erősítése érdekében az ERKT említett figyelmeztetéseit és ajánlásait az Európai Parlament és az európai felügyeleti hatóságok részére is továbbítani kell. Az igazgatótanácsnak bizalmas vagy nem nyilvános figyelmeztetések vagy ajánlások továbbítása esetén adott esetben megállapodás megkötését kell előírnia a bizalmas kezelés biztosítása érdekében.

(15)

A nemzeti központi bankoktól, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól és a makroprudenciális politika végrehajtásával megbízott nemzeti hatóságoktól érkező ERKT-tagok számára biztosítani kell, hogy az ERKT-tól kapott információkat felhasználhassák feladataik végzése során, illetve az ERKT feladataival összefüggésben – ideértve a jogszabályban előírt feladataik ellátását is.

(16)	Az ERKT-nak meg kell könnyítenie a pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős nemzeti hatóságok vagy szervek, valamint az uniós szervek közötti információmegosztást az uniós pénzügyi rendszer rendszerszintű kockázatainak kezelésére szolgáló intézkedések tekintetében.

(17)

Az ERKT által kiadott vélemények, ajánlások és határozatok minőségének és relevanciájának biztosítása érdekében a szakmai tanácsadó bizottsággal és a tudományos tanácsadó bizottsággal szemben elvárás, hogy – adott esetben – még korai szakaszban, nyílt és átlátható módon konzultáljanak az érdekelt felekkel. a lehető legszélesebb körben, biztosítandó a minden érdekelt fél bevonását célzó megközelítés érvényesülését.

(18)

Az ERKT küldetésének és szervezetének felülvizsgálatakor a Bizottságnak mérlegelnie kell különösen az alternatív intézményi modellek lehetőségét. Értékelnie kell továbbá azt is, hogy az ERKT szervezetén belül továbbra is megfelelő-e az (EU) 1024/2013 rendeletben meghatározottak szerint részt vevő, illetve részt nem vevő tagállamok egyensúlya.

(19)	Az 1092/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1092/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

»rendszerkockázat«: a pénzügyi rendszer leállásának veszélye, amely jelentős negatív következményekkel járhat az Unió vagy egy vagy több tagállama reálgazdaságára és a belső piac működésére nézve. A rendszer szempontjából bizonyos mértékben valamennyi pénzügyi közvetítő, piac és infrastruktúra jelentős lehet.”

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(2a) A titkárság vezetőjének az 1096/2010/EU tanácsi rendelet (*1) 3. cikke (2) bekezdésével összhangban történő kinevezéséről az folytatott konzultáció során az igazgatótanács nyílt és átlátható eljárás keretében értékeli, hogy a titkárság vezetőjének pozíciójára előválogatott jelöltek rendelkeznek-e a titkárság vezetéséhez szükséges kvalitásokkal, pártatlansággal és tapasztalatokkal. Az igazgatótanács kellő részletességgel tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az értékelési és a konzultációs eljárásról.

(*1) A Tanács 1096/2010/EU rendelete (2010. november 17.) az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).”;"

a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(3a) Az elnök és az irányítóbizottság az 1096/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján a következők tekintetében utasíthatja a titkárság vezetőjét:

a)	a titkárság napi szintű irányítása;

b)	a titkársággal összefüggő adminisztratív és költségvetési kérdések;

c)	az igazgatótanács munkájának és döntéshozatalának koordinációja és előkészítése;

d)	az ERKT éves programjára vonatkozó javaslat elkészítése és a program végrehajtása;

e)	az ERKT tevékenységéről szóló éves jelentés elkészítése és jelentés az igazgatótanácsnak az éves program végrehajtásáról.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ERKT elnöki tisztségét az EKB elnöke tölti be.

(2) Az első alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező nemzeti tagjai választják meg maguk közül ötéves időtartamra, figyelembe véve, hogy kiegyensúlyozott képviseletre van szükség az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (*2) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott részt vevő tagállamok, illetve a részt nem vevő tagállamok között. Az első alelnök egyszer újraválasztható.

(*2) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).”;"

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az ERKT külső képviseletét az elnök látja el. Az elnök feladatokat – például az ERKT külső képviseletével összefüggő feladatokat, többek között a munkaprogram ismertetését – ruházhat át az első alelnökre, illetve adott esetben, ha az első alelnök nem tud rendelkezésre állni, a második alelnökre, vagy a titkárság vezetőjére. Az ERKT elszámoltathatóságával és jelentéstételi kötelezettségeivel kapcsolatos, a 19. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében felsorolt feladatok nem ruházhatók át.”

A 6. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a nemzeti központi bankok elnökei. Azok a tagállamok, amelyekben a nemzeti központi bank nem a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*3) vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) szerint kijelölt hatóság, és amelyekben a saját hatáskörén belül az említett kijelölt hatóság tölti be a vezető szerepet a pénzügyi stabilitás biztosítása területén, alternatív megoldásként valamely, a 2013/36/EU irányelv vagy az 575/2013/EU rendelet szerinti kijelölt hatóság magas rangú képviselőjét is kinevezhetik.

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet (CRR) módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).”;"

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a Bizottság egy képviselője;”;

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az egyes tagállamoknak az (1) bekezdés b) pontja szerint hozott döntésétől függően és a (3) bekezdéssel összhangban tagállamonként egy-egy magas szintű képviselő, aki vagy a nemzeti felügyeleti hatóságok, vagy a makroprudenciális politika végrehajtásával megbízott nemzeti hatóság, vagy pedig a nemzeti központi bank képviselője, kivéve, ha a nemzeti központi bank elnöke nem az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagja, amely esetben a nemzeti központi bank egy magas szintű képviselőjének kell lennie az igazgatótanács szavazati joggal nem rendelkező tagjának.”;

ii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„c)	az EKB felügyeleti testületének elnöke;

d)	a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*5) létrehozott Egységes Szanálási Testület elnöke.

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).”;"

c)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett magas szintű képviselők a megvitatandó napirendi ponttól függően váltják egymást, kivéve, ha egy adott tagállam nemzeti hatóságai egy közös képviselőben állapodtak meg.”

A 7. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az igazgatótanács és az irányítóbizottság tevékenységeiben való részvétel vagy az ERKT-hez kapcsolódó egyéb tevékenység végzése során az ERKT tagjai feladataikat pártatlanul és kizárólag az Unió egészének érdekében végzik. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a kormányoktól, sem az Unió intézményeitől, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.”;

b)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az igazgatótanács tagjai (akár rendelkeznek szavazati joggal, akár nem) nem tölthetnek be semmilyen tisztséget a tagállamok központi kormányzatában.”.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „Ez a bekezdés nem érinti a 19. cikk (5) bekezdésével összhangban tartott bizalmas szóbeli megbeszéléseket.”;

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a) A nemzeti központi bankoktól, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól és a makroprudenciális politika végrehajtásával megbízott nemzeti hatóságoktól érkező ERKT-tagok e minőségükben az ERKT-ra ruházott feladatok ellátásával kapcsolatos információkat közölhetnek a nemzeti hatóságokkal, illetve az uniós jognak vagy a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően a pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős szervekkel, amennyiben ezek az információk szükségesek az említett hatóságok vagy szervek jogszabályban előírt feladatainak elvégzéséhez, feltéve, hogy megfelelő biztosítékok léteznek a vonatkozó uniós jog és nemzeti rendelkezések maradéktalan tiszteletben tartására.

(2b) Amennyiben az információ a (2a) bekezdésben említettektől eltérő hatóságoktól származik, a nemzeti központi bankoktól, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól és a makroprudenciális politika végrehajtásával megbízott nemzeti hatóságoktól érkező ERKT-tagok kizárólag az említett hatóságok kifejezett engedélyével használhatják fel az információkat a jogszabályban előírt feladataik ellátására.”.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az igazgatótanács üléseire adott esetben meg lehet hívni az ERKT-nak a 3. cikk (2) bekezdése szerinti feladataihoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket ellátó nemzetközi pénzügyi szervezetek magas szintű képviselőit, illetve a makroprudenciális uniós joghoz kapcsolódó témák esetében az Európai Parlament elnökét vagy az Európai Parlament képviselőjét.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az ERKT munkájában részt vehetnek harmadik országok érintett hatóságainak magas szintű képviselői is, amennyiben ez az Unió számára releváns. Ezen harmadik országoknak az ERKT munkájában való részvétele jellegének, hatályának és eljárási vonatkozásainak a szabályait az ERKT állapíthatja meg. E szabályok eseti alapú, megfigyelői jogállású képviseletet tehetnek lehetővé az igazgatótanácsban, kizárólag az Unió számára releváns kérdések vonatkozásában, kizárva az olyan eseteket, amikor egy meghatározott pénzügyi intézmény vagy tagállam helyzete kerül megvitatásra.”;

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az üléseken elhangzottak titkosak. Az igazgatótanács határozhat úgy, hogy a megbeszéléséről készült beszámolót nyilvánosságra hozza, az alkalmazandó titoktartási követelmények betartásával és olyan módon, amely nem teszi lehetővé az igazgatótanács egyes tagjainak vagy az egyes intézményeknek az azonosítását. Az igazgatótanács arról is határozhat, hogy az üléseit követően sajtókonferenciát tart.”.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az EKB Igazgatóságának a pénzügyi stabilitásért és a makroprudenciális politikáért felelős tagja;”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező négy nemzeti tagja, figyelembe véve, hogy kiegyensúlyozott képviseletre van szükség az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott résztvevő tagállamok, illetve a részt nem vevő tagállamok között. Az említett személyeket az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező nemzeti tagjai választják maguk közül három évre;”;

iii.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	a Bizottság képviselője;”;

b)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az ERKT elnöke és első alelnöke legalább negyedévenként, az igazgatótanács minden ülését megelőzően együttesen hívja össze az irányítóbizottság üléseit. Az ERKT elnöke és első alelnöke együttesen ad hoc üléseket is összehívhat.”.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tudományos tanácsadó bizottság a szakmai tanácsadó bizottság elnökéből, valamint 15, az összes érintett pénzügyi piaci ágazatot képviselő és a készségek, tapasztalatok és ismeretek széles skálájával rendelkező szakértőből áll, akiknek a személyét az irányítóbizottság javaslata alapján az igazgatótanács hagyja jóvá, és akiknek a megbízatása négyéves, megújítható időszakra szól. A jelöltek nem lehetnek az EFH-k tagjai, és őket általános szakértelmük, illetve tudományos vagy egyéb területen – különösen a kis- és középvállalkozásokban, szakszervezetekben vagy pénzügyi szolgáltatások nyújtójaként vagy fogyasztójaként – szerzett sokrétű tapasztalatuk alapján kell kiválasztani.”

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tudományos tanácsadó bizottság elnökét és két alelnökét, akiknek magas szintű releváns tapasztalatokkal és ismeretekkel kell rendelkezniük – például a bankszektor, az értékpapírpiacok vagy a biztosítás és a foglalkoztatói nyugellátás területéhez tartozó szakirányú tudományos és szakmai hátterüknek köszönhetően –, az igazgatótanács nevezi ki az ERKT elnökének javaslata alapján. A tudományos tanácsadó bizottság elnöki tisztségét e három személy felváltva tölti be.”;

c)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A tudományos tanácsadó bizottság az ERKT elnökének vagy az igazgatótanácsnak a kérésére a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban tanácsot és támogatást nyújt az ERKT-nak.”;

a (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Indokolt esetben a tudományos tanácsadó bizottság még a korai szakaszban, nyílt és átlátható módon, ugyanakkor a titoktartási kötelezettséget is figyelembe véve konzultációkat szervez az érintettekkel – például piaci szereplőkkel, fogyasztói szervezetekkel és tudományos szakértőkkel. E konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, biztosítandó a minden érdekelt fél és érintett pénzügyi ágazat bevonását célzó megközelítés érvényesülését, és észszerű időt biztosítva az érintetteknek a válaszadásra.”.

10.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a (1) bekezdés a következőképpen módosul:

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	a Bizottság képviselője;”;

ii.

a bekezdés a következő fa) és fb) ponttal egészül ki:

„fa)	az EKB felügyeleti testületének képviselője;

fb)	az Egységes Szanálási Testület képviselője;”;

b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A szakmai tanácsadó bizottság az ERKT elnökének vagy az igazgatótanácsnak a kérésére a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban tanácsot és támogatást nyújt az ERKT-nak.”;

a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(4a) Indokolt esetben a szakmai tanácsadó bizottság még a korai szakaszban, nyílt és átlátható módon, ugyanakkor a titoktartási kötelezettséget is figyelembe véve konzultációkat szervez az érintettekkel – például piaci szereplőkkel, fogyasztói szervezetekkel és tudományos szakértőkkel. E konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, biztosítandó a minden érdekelt fél és érintett pénzügyi ágazat bevonását célzó megközelítés érvényesülését, és észszerű időt biztosítva az érintetteknek a válaszadásra.”.

11.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Egyéb tanácsadók

A 3. cikk (2) bekezdése szerinti feladatainak ellátása során az ERKT indokolt esetben konzultál a magánszektorbeli érdekelt felekkel. E konzultációkat a lehető legszélesebb körben kell lefolytatni, biztosítandó a minden érdekelt fél és érintett pénzügyi ágazat bevonását célzó megközelítés érvényesülését, és észszerű időt biztosítva az érintetteknek a válaszadásra.”

12.

A 15. cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Minden egyes, nem összegzett vagy nem összesített formájú, felügyeleti jellegű információkérést megelőzően az ERKT-nek megfelelő konzultációt kell folytatnia az érintett Európai Felügyeleti Hatósággal annak biztosítása érdekében, hogy a kérés indokolt és arányos legyen. Amennyiben az érintett Európai Felügyeleti Hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem indokolt és arányos, haladéktalanul visszaküldi azt az ERKT-nek, és további indokolást kér. Azt követően, hogy az ERKT az érintett Európai Felügyeleti Hatóság számára eljuttatta a további indokolást, a kért információkat a kérelem címzettjei megküldik az ERKT-nek, feltéve, hogy jogszerű hozzáféréssel rendelkeznek az érintett információhoz.”

13.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ERKT által az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjával összhangban kiadott figyelmeztetés vagy ajánlás lehet általános vagy egyedi jellegű, címzettje pedig lehet az Unió, egy vagy több tagállam, egy vagy több EFH, egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság, a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kezelését célzó intézkedések alkalmazására kijelölt egy vagy több nemzeti hatóság, az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésével és 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EKB-ra ruházott feladatokkal összefüggésben az EKB, illetve a tagállamok által a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*6) szerint kijelölt nemzeti szanálási hatóságok és az Egységes Szanálási Testület. Amennyiben a figyelmeztetés vagy ajánlás címzettje egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság, erről az érintett tagállamot vagy tagállamokat is értesítik. Az ajánlásoknak pontos ütemezést kell tartalmazniuk a szakpolitikai válaszlépések megtételére. A kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében a Bizottság is lehet az ajánlások címzettje.

(*6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).”;"

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A figyelmeztetések vagy ajánlások címzettek részére történő, (2) bekezdés szerinti továbbításával egyidejűleg azokat szigorú titoktartási szabályok alkalmazása mellett továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EFH-knak. Az igazgatótanácsnak bizalmas vagy nem nyilvános figyelmeztetések vagy ajánlások továbbítása esetén adott esetben megállapodás megkötését kell előírnia a bizalmas kezelés biztosítása érdekében.”.

14.

A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett valamely ajánlás címzettje a 16. cikk (2) bekezdésében felsorolt címzettek egyike, a címzettnek tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t arról, hogy milyen válaszintézkedéseket hozott az ajánlás nyomán, és kellően meg kell indokolnia az intézkedés elmaradását. Indokolt esetben az ERKT-nak szigorú titoktartási szabályok betartása mellett haladéktalanul tájékoztatnia kell az EFH-kat a kapott válaszokról.

(2) Amennyiben az ERKT úgy ítéli meg, hogy az ajánlását nem tartották be, illetve a címzettek nem adtak kielégítő indokolást az intézkedés elmaradására, az ERKT szigorú titoktartási szabályok betartása mellett tájékoztatja erről a címzetteket, az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az érintett EFH-kat.”

15.

A 18. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Amennyiben az igazgatótanács úgy határoz, hogy egy figyelmeztetést vagy ajánlást nem hoz nyilvánosságra, a címzettek és adott esetben az Európai Parlament, a Tanács és az EFH-k minden szükséges intézkedést megtesznek a figyelmeztetés vagy ajánlás titkosságának megőrzésére.”

16.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Európai Parlament illetékes bizottsága évente legalább egyszer, kiterjedt pénzügyi zavarok esetén pedig ennél gyakrabban meghívja az ERKT elnökét az ERKT által az Európai Parlament és a Tanács számára készített éves jelentés közzétételekor megrendezett meghallgatásra. E meghallgatásra az Európai Parlament és az Európai Központi Bank elnöke közötti monetáris párbeszédtől elkülönülten kerül sor.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett éves jelentés tartalmazza azokat az információkat, amelyek esetében az igazgatótanács úgy határoz, hogy azokat e rendelet 18. cikkével összhangban nyilvánosságra kell hozni. Az éves jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak tartalmaznia kell az 1096/2010/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az ERKT rendelkezésére bocsátott források kimutatását.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ERKT szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament és a Tanács által feltett kérdésekre. A kérdésekre indokolatlan késedelem nélkül kell válaszolnia. Bizalmas információ továbbításakor az Európai Parlament a 8. cikkel és az e cikk (5) bekezdésével összhangban teljeskörű titoktartást biztosít az érintett információ tekintetében.”.

17.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

Felülvizsgálat

2024. december 31-ig a Bizottság – az ERKT tagjaival folytatott konzultáció után – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy szükséges-e az ERKT küldetésének és szervezetének felülvizsgálata, és egyúttal mérlegeli a jelenlegihez képest alternatív modellek lehetőségét is.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. december 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) HL C 120., 2018.4.6., 2. o.

(2) HL C 227., 2018.6.28., 63. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. december 2-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(8) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(9) A Tanács 1096/2010/EU rendelete (2010. november 17.) az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

Top

Choose the experimental features you want to try