EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Felnőttkori tanulás: Tanulni sohasem késő

A polgárok általános képzettségi szintjének javítása azt jelenti, hogy növeljük foglalkoztatási esélyeiket és hozzájárulunk a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez. Ennek érdekében a Bizottság a felnőttkori tanulás kérdését vizsgáló közleményében arra ösztönzi a tagállamokat, hogy több és jobb tanulási lehetőséget kínáljanak a felnőtteknek, és ezeket minden polgár számára tegyék elérhetővé.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak (2006. október 23.) a felnőttkori tanulásról [COM(2006) 614 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése a lisszaboni stratégia keretébe illeszkedik, amely meghatározza a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi beilleszkedés célkitűzéseit. Noha a tagállamok elismerik az egész életen át tartó tanulás jelentőségét, az oktatásban részt vevő felnőttek száma Európában továbbra is elmarad a tagállamok által kitűzött céltól. Ezzel a közleménnyel a Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy biztosítsák a felnőttoktatási és -képzési rendszerek minőségét, valamint polgáraik általános képzettségi szintjét.

A színvonalas felnőttoktatás és -képzés kulcsszerepet játszik az európai polgárok szakképzésében és a hátrányos helyzetű csoportok, például az Európában egyre nagyobb számú bevándorlók vagy az időskorúak munkaerő-piaci társadalmi beilleszkedésében. Ezen kívül a felnőttoktatás és -képzés javítása a társadalom és az egyén számára is rendkívüli előnyöket kínál. A polgárok általános képzettségi szintjének javítása elősegíti a gazdasági mutatók, például a termelékenység és a munkanélküliség, illetve a társadalmi mutatók, például a polgári részvétel, a bűnözés és az egészségügyi ellátásra fordított költségek javítását.

Milyen kihívásokkal nézünk szembe?

Az egész életen át tartó tanulás megerősítésével összefüggésben a Bizottság az alábbi kihívásokat határozza meg:

  • gazdasági versenyképesség: komoly kihívást jelent a polgárok általános képzettségi szintjének javítása valamennyi tagállamban, amely hozzájárul a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió lisszaboni stratégiában meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez. Az oktatási rendszerükbe beruházó más országokban elért kedvező eredmények alátámasztják e feltevés helyességét. A munkaerőpiac várható változásainak ismeretében még sürgetőbbé válik a gazdasági célkitűzés. Az Eurostat vizsgálata (DE) (EN) (FR) szerint 2010-re az újonnan teremtett munkahelyek felét csak magasabb képzettséggel lehet majd betölteni, míg ma az európai munkaképes korú lakosság egyharmada alacsonyan képzett, és becslések szerint jelentős részük még nem képes arra, hogy mindennapos tevékenységei során alkalmazni tudjon nyomtatásban rendelkezésre álló információkat;
  • demográfiai változások: az oktatási és képzési rendszereknek figyelembe kell venniük az európai társadalom elöregedését és a bevándorló lakosság egyre jelentősebb szerepét. Az OECD (EN) (FR) szerint 30 év múlva az uniós polgárok egyharmada 60 évesnél idősebb lesz. Ez a jelenség olyan intézkedések végrehajtását teszi szükségessé, amelyek célja az idősebbek körében a munkával töltött idő meghosszabbítása és a fiatal munkaerő arányának növelése. Ennek érdekében a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy csökkentsék az iskolai lemorzsolódás mértékét és javítsák az alacsonyan képzett 40 év felettiek ismereteit. A bevándorlás komoly kihívást jelent az európai oktatási és képzési rendszerek számára, ugyanakkor tekintélyes emberi erőforrást képez, amely ellensúlyozhatja az európai népesség elöregedését és egyes ágazatokban a szakképzett munkaerő hiányát;
  • szegénység és társadalmi kirekesztés: a felnőttkori tanulás szintén kulcsszerepet játszhat a szegénység és a társadalmi kirekesztés területén is, amelynek következtében valamennyi tagállamban a népesség nagy csoportjai marginalizálódnak. A probléma oka elsősorban az alapképzettség alacsony szintje, a munkanélküliség, a nehezen megközelíthető lakóhely és a korlátozott életlehetőségek. Az analfabetizmus új fajtái, például az informatikai fogalmak ismeretének hiánya tovább erősítik a társadalmi kirekesztődést, mivel megakadályozzák a polgárok bizonyos információkhoz és segédeszközökhöz való hozzáférését.

A felnőttkori tanulási lehetőségek javításával a tagállamok elősegíthetik a munkaerőpiacon gyakran hátrányos helyzetben lévő polgárok nyelvi és kulturális, valamint szakmai készségeinek megszilárdítását. A tagállamoknak e projektek végrehajtása során a lehető legnagyobb mértékben támaszkodniuk kell a rendelkezésre álló eszközökre. Ennek érdekében hatékonyabb koordinációt kell kialakítaniuk a projektek résztvevői, a különböző szintű politikai döntéshozó hatóságok, valamint a politikák kidolgozásában és végrehajtásában közreműködő partnerek között. A koordináció központi jelentőséggel bír a kiemelt célok meghatározása, a politikák kidolgozása és a potenciális tanulók tájékoztatása terén. Az európai strukturális alapok támogatásával javulhat a felnőttkori tanulás infrastruktúrája és a felnőttképzési kínálat.

Az intézkedések típusai

A Bizottság öt olyan intézkedéstípust határoz meg, amelyek segítségével a tagállamok megoldást találhatnak a fenti kihívásokra.

  • a felnőttkori tanulás igazságosabbá tétele és a felnőttkori tanulásba bekapcsolódók arányának növelése: a tagállamoknak törekedniük kell a felnőttkori tanulásban való részvétel biztosítására, hogy azt igazságosabbá tegyék és jobban megközelítsék a 2010-ig elérendő 12,5%-os célt. Valamennyi polgárt ösztönözniük kell a részvételre, különös tekintettel az alacsony képzettséggel rendelkezőkre, például az időskorúakra vagy a fogyatékkal élőkre és azokra, akiknek lakóhelye nehezen megközelíthető. Növelni kell a célirányos állami beruházásokat, javítani kell a felnőttkori tanulási lehetőségekkel kapcsolatos információk terjesztését, és jobban ki kell használni a már meglévő tanulási helyszínek kínálta előnyöket;
  • a felnőttkori tanulási programok minőségének biztosítása: a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tanítási módszerek és az oktatók hatékonyak legyenek, és megfeleljenek a felnőtt tanulók igényeinek. A tanulás minőségének előmozdítása érdekében a Bizottság négy vizsgálandó szempontot határoz meg:
  • a tanulási eredmények elismerésére és jóváhagyására szolgáló rendszerek kidolgozása: a tagállamoknak közös alapelveken nyugvó rendszereket kell kidolgozniuk, amelyek keretében lehetőség nyílik a tanulás mérésére és elismerésére. Ezek a rendszerek lehetővé teszik a tanulók számára a hatékonyabb önértékelést, és tanulmányaik folytatására ösztönzik őket. E célból az Oktatási Tanács már 2004-ben közös alapelveket határozott meg, s egyes tagállamok olyan mechanizmusokat hoztak létre, amelyek alapul szolgálhatnak az értékelési rendszerek kidolgozásához. E rendszerek hatékony működésének elősegítése érdekében a Bizottság felhívja a figyelmet a várható kihívásokra, úgymint az érintettek bevonása a jóváhagyási folyamatba, a rendszerek javításába és a tanulási programok céljainak meghatározásába;
  • befektetés az időskorú népesség és a bevándorlók képzésébe: a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az oktatási és képzési programok kiemelt figyelmet fordítsanak két csoportra, az időskorúakra és a bevándorlókra, akik a modern gazdaságokban és társadalmakban számottevő emberi erőforrást képviselnek, ám a munkaerőpiacon gyakran hátrányba kerülnek. Az időskorúakat illetően a tagállamok feladata kettős: egyrészről az idős munkavállalókat érinti, akik a tevékeny időskornak köszönhetően növelni tudják, és akiknek növelniük is kell a munkában töltött éveik számát, másrészről pedig a nyugdíjasokat, akiknek lehetőségük nyílik arra, hogy a tanulást életük szerves részévé avassák, és maguk is oktatóvá váljanak. E célból a Bizottság azt szeretné, ha az egyetemek a felnőttek igényeihez igazodó képzéseket kínálnának, de ezen a téren a legtöbb tagállam lemaradásokkal küzd. A tagállamoknak továbbá a kompetenciáik elismerése révén elő kell mozdítaniuk a bevándorlók beilleszkedését. Ennek érdekében a Bizottság támogatja az olyan intézkedéseket, mint amilyenek a szomszédos országokban folyó oktatási és képzési programok, a korábban elsajátított kompetenciák elismerését szolgáló rendszerek kidolgozása és eredményes tanulási lehetőségek megnyitása;
  • a felnőttkori tanulási tevékenységekkel kapcsolatos kutatás és elemzések ösztönzése: a különböző mutatók, például az adatbázisok központi szerepet játszanak a felnőttkori tanulási tevékenységek megfigyelése és értékelése terén. Ilyen adatok ma igen korlátozott számban állnak rendelkezésre, ugyanakkor nemzetközi szervezetek, például az OECD és az Európai Bizottság, valamint az Eurostat és a nemrégiben létrehozott isprai kutatási részleg már igyekszik orvosolni a problémát.

2007 végéig a Bizottság e közleményre építve cselekvési tervet kíván kidolgozni.

Háttér

A tudásalapú társadalom létrehozását célzó lisszaboni stratégia keretében a Bizottság 2001. évi első közleményében támogatta az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrehozását.

Ugyanebben a szellemben a Tanács a 2002. évi állásfoglalásával járult hozzá a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez. Ezzel a közleménnyel összhangban 2007 végéig cselekvési tervet fog kidolgozni, amelyben figyelembe veszi a Socrates és a Grundtvig program keretében szerzett tapasztalatokat.

Utolsó frissítés: 17.05.2007

Top