A bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbítása az uniós országok között (2022-ig)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1393/2007/EK rendelet az uniós országokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet gyors, biztonságos és egységes eljárást vezet be bírósági iratok* és bíróságon kívüli iratok* továbbítására az Európai Unió (EU) különböző országaiban található felek között.

Az 1393/2007/EK rendeletet az (EU) 2020/1784 rendelet (lásd összefoglalót) 2022. július 1-jei dátummal kezdődően hatályon kívül helyezi.

FŐBB PONTOK

Hatály

• Ez a rendelet olyan polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazható, amelyekben bírósági vagy bíróságon kívüli iratokat az egyik uniós országból egy másikba kell kézbesítés céljából továbbítani.
• A rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre:
  • adóügyekre,
  • vámügyekre,
  • közigazgatási ügyekre, vagy
  • a közhatalom gyakorlásával összefüggő cselekményekért és mulasztásokért fennálló állami felelősségre.
• A rendelet nem vonatkozik olyan esetekre, amikor az irat címzettjének címe ismeretlen.

A bírósági és bíróságon kívüli iratok hatékonyabb kézbesítése (továbbítása)

A rendelet a következőket vezeti be:

• egy új szabályt, amely szerint az átvevő intézménynek minden szükséges lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy az irattovábbítás a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az átvételtől számított egy hónapon belül megtörténjen;
• egy formanyomtatványt, amely arról tájékoztatja a címzettet, hogy a kézbesítendő irat átvételét a kézbesítés alkalmával, illetve az iratnak a kézbesítéstől számított egy héten belül az átvevő intézmény részére való visszaküldésével megtagadhatja;
• egy új szabályt, amely szerint a bírósági tisztviselő, illetve az átvevő uniós ország joga szerint illetékes személy eljárása folytán felmerülő költségeknek meg kell felelniük az ezen uniós ország által előzetesen megállapított egységes díjnak, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban;
• egységes feltételeket az iratok postai szolgáltatások útján történő kézbesítésénél (tértivevényes ajánlott levél vagy azzal egyenértékű küldemény).

A továbbítás az uniós országok intézményeinek feladata

• Az uniós országok kijelölik az intézményeket, amelyek felelősek az iratok továbbításáért és átvételéért. Ezek kötelesek közölni az Európai Bizottsággal a nevüket és címüket, megjelölve azok területi illetékességét, az általuk elfogadott nyelveket és az iratok átvételének lehetséges módjait.
• Ezenkívül minden uniós országban működik egy központi szerv, amelynek feladata az intézmények tájékoztatása, a felmerülő nehézségek megoldása és kivételes esetekben az áttevő intézmény kézbesítési kérelmeinek továbbítása az illetékes átvevő intézmény részére.
• A szövetségi államok, illetve a több jogrendszerrel rendelkező vagy autonóm területi egységeket magukban foglaló államok több intézményt és több központi szervet is kijelölhetnek. Ez a kijelölés öt évre szól, és ötévente meghosszabbítható.

A bírósági és bíróságon kívüli iratok gyorsabb kézbesítése

• A kérelmező adja át az iratot az áttevő intézmények és az irat továbbítását megelőzően felmerülő fordítási költségek is őt terhelik. Az áttevő intézménynek tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy amennyiben az irat nem a címzett számára érthető nyelven vagy a kézbesítés helyéül szolgáló uniós ország hivatalos nyelvén készült, a címzettnek jogában áll megtagadni az irat átvételét.
• Az iratokat az intézmények között közvetlenül és a lehető legrövidebb időn belül, bármilyen arra alkalmas eszköz útján kell továbbítani, feltéve, hogy a tartalma jól olvasható és megfelel az eredeti irat tartalmának. Az irathoz csatolni kell egy, a rendelet mellékletében szereplő formanyomtatvány szerinti kérelmet, amelyet az adott uniós ország által elfogadott nyelvek egyikén kell kitölteni. Az iratok mentesülnek a hitelesítés vagy bármely hasonló alaki követelmény alól. Az átvevő intézménynek az átvételt követő hét napon belül átvételi elismervényt kell küldenie. Hiányzó információ esetén az átvevő intézmény a lehető legrövidebb időn belül köteles kapcsolatba lépni az áttevő intézménnyel.

Iratok kézbesítése az átvevő uniós ország jogának megfelelően, egy hónapon belül

• Az átvevő intézmény egy hónapon belül köteles kézbesíteni az iratot, illetve gondoskodni annak kézbesítéséről. Ha ez nem lehetséges, az átvevő intézménynek további kísérleteket tennie az irat kézbesítésére az áttevő intézmény értesítése mellett. Az iratot az átvevő uniós ország jogának megfelelően vagy az áttevő intézmény által kért különös módon kell kézbesíteni, amennyiben ez utóbbi összeegyeztethető az átvevő tagállam jogával. A kézbesítés megtörténtéről egy, az alaki követelmények teljesítését tanúsító igazolást kell kiállítani az áttevő uniós ország által elfogadott nyelvek egyikén, és azt el kell küldeni az áttevő intézménynek.
• A kézbesítés időpontja az a nap, amelyen az iratot az átvevő uniós ország jogának megfelelően kézbesítették, kivéve ah az adott ország joga szerint az iratot meghatározott időtartamon belül kell továbbítani. Az iratok kézbesítéséért nem követelhető a címzett uniós országban kézbesítési illetékek vagy költségek kifizetése vagy megtérítése, kivéve ha különös kézbesítési mód igénybevétele vagy a bírósági tisztviselő eljárása révén költségek merültek fel. Ebben az esetben a költségeket a kérelmező viseli. Az uniós országoknak előzetesen meg kell állapítaniuk egy egységes díjat, amelyről tájékoztatják a Bizottságot.
• Az iratok kézbesíthetők közvetlenül is tértivevényes ajánlott levél útján, illetve az átvevő uniós ország bírósági tisztviselőjén, köztisztviselőjén vagy más illetékes személyén keresztül, amennyiben azt az adott ország joga lehetővé teszi. Kivételes esetekben az iratok konzuli vagy diplomáciai úton is kézbesíthetők egy másik uniós ország intézményei részére.

A címzett tájékoztatása a kézbesítendő irat visszautasításához való jogáról

• Az átvevő intézmény tájékoztatja a címzettet arról, hogy joga van visszautasítani az irat átvételét, amennyiben azt nem valamely számára érthető nyelven, vagy nem a kézbesítés helyéül szolgáló uniós ország egyik hivatalos nyelvén szövegezték meg. A visszautasítás történhet a kézbesítés időpontjában, vagy az iratnak az átvevő intézmény részére egy héten belül történő visszaküldésével.
• Idézés (bíróság előtti megjelenésre kötelező végzés) vagy azzal egyenértékű irat esetében amennyiben az alperes nem jelenik meg, az ügyben mindaddig nem hozható határozat, amíg megállapítást nem nyer, hogy az iratot az uniós ország jogának megfelelően kézbesítették illetve átadták, és az alperesnek elegendő ideje volt a védekezése előterjesztésére. Hozható azonban határozat abban az esetben, ha az iratot az e rendeletben előírt módok egyikén továbbították, és hat hónapon keresztül semmiféle igazolást nem sikerült beszerezni az irat kézbesítéséről az átvevő uniós ország illetékes hatóságainál történt valamennyi ésszerű intézkedés ellenére sem. Ha az alperes azért nem tudott megjelenni, mert nem értesült kellő időben az iratról, a döntésről való tudomásszerzést követő ésszerű határidőn belül kérelmezheti a jogorvoslati határidő elmulasztásának következményei alóli mentesítését (mentesítés a jogvesztés következményei alól).
• A Bizottság köteles egy kézikönyvet készíteni az uniós országok által nyújtott információkról, és azt rendszeresen naprakésszé tenni. A Bizottságnak 2011-ig, majd azt követően ötévente jelentést kell előterjesztenie a rendelet alkalmazásáról, különös tekintettel az intézmények hatékonyságára.

Hatályon kívül helyezés

Az 1393/2007/EK rendeletet 2022. július 1-jétől hatályon kívül helyezi és felváltja az (EU) 2020/1784 rendelet.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2008. november 13. óta hatályos (az uniós országok bizonyos információkkal kapcsolatos tájékoztatási és közzétételi kötelezettségeire vonatkozó) 23. cikk kivételével, amely 2008. augusztus 13. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Dokumentumok kézbesítése (Európai Bizottság).
• Iratok kézbesítésével kapcsolatos formanyomtatványok (Európai igazságügyi portál)

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlamentés a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79–120. o.)

A 1393/2007/EK tanácsi rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 11.12.2020