A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről

MI A RENDELET CÉLJA?

A tőkekövetelmény-rendeletként (CRR) ismert rendelet célja az Európai Unió (EU) bankjaira vonatkozó prudenciális követelményeknek a megerősítése. Ezt úgy éri el, hogy előírja számukra azt, hogy pénzügyi megbízhatóságuk érdekében elegendő tőkével, a veszteségeket ellensúlyozó kötelezettségekkel és likvid eszközökkel rendelkezzenek. Emellett a CRR értelmében a bankok kötelesek nyilvánosságra hozni, hogy milyen módon felelnek meg a prudenciális követelményeknek.
Az átfogó célkitűzés a bankok stabilabbá tétele, valamint ellenálló képességük fokozása gazdasági nehézségek idején.

FŐBB PONTOK

Az 575/2013/EU rendelet egységes harmonizált prudenciális szabályokat hoz létre, amelyeket a bankoknak EU-szerte tiszteletben kell tartaniuk. Ennek az „egységes szabálykönyvnek” a célja, hogy a globális standardok (Bázel III.) egységes alkalmazását az EU valamennyi tagállamában biztosítsa.

E jogszabályt több alkalommal módosították a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által közzétett változó nemzetközi szabályozási standardoknak megfelelően.

Az 575/2013/EU rendelet fő innovációi többek között a következők:

Magasabb és jobb tőkekövetelmények. A bankoknak kockázattal súlyozott eszközeik legalább 8%-ával megegyező tőkével kell rendelkezniük. Például egyes eszközök (többek között a készpénz) biztonságosnak minősülnek, és nem vonnak maguk után tőkekövetelményt, míg más eszközök (például a más bankoknak, vállalkozásoknak vagy fogyasztóknak nyújtott hitelek) kockázatosabbnak tekintendők, és ezért tőkekövetelmény kapcsolódik hozzájuk. Minél több kockázatosabb eszközzel rendelkezik valamely intézmény, annál több tőkével kell rendelkeznie.
Likviditási intézkedések. Annak biztosítása céljából, hogy a bankok elegendő likviditással rendelkezzenek, a rendelet két likviditási követelményt vezet be:
- a likviditásfedezeti mutatót, amelynek célja annak biztosítása, hogy a bankok rövid távon elegendő likvid eszközzel (pl. készpénzzel vagy gyorsan, értékvesztés nélkül vagy kis értékvesztés mellett készpénzre váltható egyéb eszközökkel) rendelkezzenek;
- a nettó stabil forrásellátottsági követelményt, amelynek célja annak biztosítása, hogy a bankok közép- és hosszú távú eszközeik finanszírozása érdekében ne támaszkodjanak túlságosan nagy mértékben a rövid távú finanszírozásra.
A tőkeáttétel korlátozása. A rendelet kötelező tőkeáttételi mutatót vezet be, amelynek célja, hogy korlátozza a bankokat abban, hogy tevékenységük túl nagy részét finanszírozzák adósságból.

Módosítások

Az (EU) 2016/1014 módosító rendelet 2020. december 31-ig vagy a módosítások hatálybalépésének időpontjáig (attól függően, hogy melyik a korábbi időpont) meghosszabbította azt az időszakot, amely alatt az árutőzsdei kereskedők mentesülnek az 575/2013/EU rendeletben előírt nagykockázat-vállalásra vonatkozó követelmények, illetve szavatolótőke-követelmények alól.
Az (EU) 2017/2395 módosító rendelet a 9. nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (IFRS 9)* bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére átmeneti intézkedéseket vezetett be. A pénzügyi kimutatásaik elkészítéséhez az IFRS-t alkalmazó bankok számára előírta, hogy 2018. január 1-jétől kezdődően az IFRS 9 standardot alkalmazzák. Mivel ez a várható hitelveszteségekre képzett tartalékok hirtelen, jelentős növekedéséhez – és emiatt az intézmények elsődleges alapvető tőkéjének* hirtelen csökkenéséhez – vezethet, a rendelet lehetővé teszi az intézmények számára, hogy egy ötéves, 2022. december 31-ig tartó átmeneti időszakban elsődleges alapvető tőkéjükhöz a várható hitelezési veszteségekre képzett megnövekedett tartalékokat részben kiegészítő tőke formájában adják hozzá.
Az (EU) 2017/2401 módosító rendelet az értékpapírosítási* pozíciókra vonatkozóan felülvizsgált tőkekövetelményeket állapít meg. Módosítja az értékpapírosításokat kezdeményező, szponzoráló és azokba befektető intézményekre vonatkozóan meghatározott szavatolótőke-követelményeket annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások speciális jellemzőit.
Az (EU) 2019/630 módosító rendelet az 575/2013/EU rendeletet a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében módosítja. Célja annak megelőzése, hogy a nemteljesítő hitelek* a jövőben a bankok mérlegében található elégséges fedezet nélkül túlzottan felhalmozódjanak. Annak biztosítására törekszik, hogy a bankok a hitelek nemteljesítővé válásának esetére elegendő saját forrást tegyenek félre. A rendelet egy „prudenciális védőhálóról” is rendelkezik, amely lehetővé teszi az intézmények számára, hogy az újonnan keletkeztetett hitelek nemteljesítővé válásának esetén az e hitelekkel kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő veszteségeket közös minimumszinten fedezzék. Ha egy bank nem felel meg a rá vonatkozó minimális fedezeti követelménynek, a szavatolótőkéjét érintő levonásokra kerül sor.
Az (EU) 2019/876 módosító rendelet a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények vonatkozásában vezetett be módosításokat.
Az (EU) 2019/2033 módosító rendelet a befektetési vállalkozásokra vonatkozó uniós prudenciális keretet ír elő. Korábban minden befektetési vállalkozásra ugyanazok a tőke-, likviditási és kockázatkezelési szabályok vonatkoztak, mint a bankokra.
Az (EU) 2020/873 módosító rendelet a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben vezette be az 575/2013/EU rendelet bizonyos célzott módosításait. E módosítások célja, hogy ideiglenesen engedményeket adjanak a tőkekövetelményekkel kapcsolatban, hogy a bankok – ellenálló képességük megőrzése mellett – maximalizálhassák hitelnyújtási képességüket és a világjárványhoz kapcsolódó veszteségek viselésére való képességüket. E módosítások közé tartozik egyes nemzetközi számviteli standardok bevezetési határidejének módosítása, valamint – a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó intézkedések részeként – az állami garanciát élvező nemteljesítő hitelekre vonatkozó kedvezményes elbánás ideiglenes kiterjesztése.
Az (EU) 2021/558 módosító rendelet az értékpapírosítás uniós keretrendszerére jellemző általános kockázatérzékenység növelése érdekében vezet be módosításokat, annak biztosítására, hogy az EU pénzügyi stabilitásának megőrzését szolgáló felügyeleti keretrendszerben az intézmények számára gazdaságilag életképesebb megoldást jelentsen az értékpapírosítás.

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

Az 575/2013/EU rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy az egységes szabálykönyv teljes körű alkalmazása érdekében felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. E jogi aktusok teljes jegyzéke itt érhető el.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

Az 575/2013/EU rendelet 2013. június 28. óta hatályos.
Az (EU) 2016/1014 módosító rendelet 2016. július 19. óta hatályos.
Az (EU) 2017/2395 módosító rendelet 2018. január 1. óta hatályos.
Az (EU) 2017/2401 módosító rendelet 2019. január 1. óta hatályos.
Az (EU) 2019/630 módosító rendelet 2019. április 26. óta hatályos.
Az (EU) 2019/876 módosító rendelet 2021. június 28. óta hatályos, bizonyos kivételekkel.
Az (EU) 2019/2033 módosító rendelet 2021. június 26. óta hatályos.
Az (EU) 2020/873 módosító rendelet 2020. június 27. óta hatályos.
Az (EU) 2021/558 módosító rendelet 2022. április 10-én lép hatályba.

HÁTTÉR

Az 575/2013/EU rendelet egy irányelvet is magában foglaló jogszabálycsomag része, amelyet az uniós bankszektor ellenálló képességének fokozása érdekében fogadtak el. A rendelet a pénzügyi intézményekre vonatkozó prudenciális követelményeket írja elő, míg a kapcsolódó tőkekövetelmény-irányelv (2013/36/EU irányelv) a betétgyűjtési tevékenységekhez való hozzáférést szabályozza.
További információk:
- Prudenciális követelmények (Európai Bizottság).
- A bankokat és pénzügyi intézményeket érintő kockázatok kezelése (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

9. nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (IFRS 9). Olyan standard, amelynek célja a pénzügyi instrumentumok pénzügyi beszámolásának javítása egy előretekintőbb jellegű modell alkalmazásával, amely a pénzügyi eszközök várható hitelveszteségét mutatja ki. Az IFRS 9 alkalmazása a várható hitelveszteségekre képzett tartalékok hirtelen, jelentős növekedéséhez, és emiatt az intézmények elsődleges alapvető tőkéjének hirtelen csökkenéséhez vezethet. Ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek enyhítik azt a potenciálisan negatív hatást, amelyet a várható hitelveszteségekhez kapcsolódó beszámolás gyakorol az elsődleges alapvető tőkére.

Elsődleges alapvető tőkeelemek. A bank alapvető tőkéjének összetevője, amely magában foglalja a törzsrészvényeket és az eredménytartalékot.

Értékpapírosítás. Olyan tranzakció, amelynek révén a hitelezők – amelyek szerepét gyakran bankok töltik be – refinanszírozhatják hiteleiket, illetve eszközeiket (például a jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói kölcsönöket és hitelkártyákat) azáltal, hogy mások számára befektetést jelentő értékpapírokká alakítják azokat.

Nemteljesítő hitelek. Egy hitelt általában akkor tekintenek nemteljesítőnek, ha a hitelfelvevő vállalat vagy magánszemély 90 napot meghaladó késedelemben van a megállapodás szerinti esedékes összeg vagy kamat megfizetésével, vagy amikor valószínűtlenné válik, hogy a hitelfelvevő a hitelt visszafizeti.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1–337. o.)

A 575/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338–436. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1–59. o.)