Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A jövedéki adók területén történő közigazgatási együttműködés

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

389/2012/EU rendelet a jövedéki adók területén történő közigazgatási együttműködésről

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet az alábbiakat állapítja meg:

  • a nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság közötti együttműködés feltételei a jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok alkalmazása során;
  • a nemzeti hatóságok közötti elektronikus vagy egyéb együttműködésre és információcserére vonatkozó szabályok és eljárások.

FŐBB PONTOK

Az Európai Unió (EU) mindegyik tagállama a következő feladatokat látja el.

  • Kijelöli azt a hatóságot, amely alkalmazza a jogszabályt és tájékoztatja a Bizottságot, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az illetékes hatóságok listáját.
  • Központi jövedéki kapcsolattartó hivatalt jelöl ki, amely a következő feladatokat látja el:
    • kapcsolattartás a többi tagállam testületeivel, akár közvetlenül, akár kijelölt szervezeti egységekkel és tisztviselőkkel;
    • információcsere;
    • a közigazgatási határozatokról és egyéb intézkedésekről szóló értesítések továbbítása;
    • visszajelzés készítése a követő intézkedésekről;
    • statisztikai és egyéb információk szolgáltatása.
  • Az információcsere megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket fogad el.
  • Legalább öt évig megőrzi a jövedéki termékek mozgására vonatkozó információkat és a tagállami nyilvántartásokban szereplő adatokat.
  • Minden szükséges intézkedést megtesz az alábbiak biztosítására:
    • hatékony belső koordináció és közvetlen együttműködés a hatóságaik között;
    • az információcsere-rendszer működése.

Az egyik tagállam hatósága információt kérhet egy másik tagállam hatóságától, beleértve egy konkrét közigazgatási vizsgálatot is. Ezt lehetőség szerint a számítógépes jövedéki szállítási és ellenőrzési rendszer és egy kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány felhasználásával teszi.

A megkeresett hatóság:

  • információt ad, gondoskodva az alábbiakról:
    • a megkereső hatóság kimerítette a szokásos információforrásokat,
    • a megkeresések száma és jellege egy adott időszakon belül nem jelent aránytalanul nagy adminisztratív terhet;
  • a válaszadásra a lehető leghamarabb, de legkésőbb 3 hónapon belül sort kerít;
  • megtagadhatja az információk kiadását, ha:
    • a megkereső hatóság jogi okokból nem szolgáltathat hasonló jellegű információt,
    • az üzleti, ipari vagy szakmai titok vagy folyamat felfedéséhez vezet, illetve
    • sérti a közérdeket.

Az információcsere kötelező, ha:

  • egy másik tagállamban a jogszabályok megsértésére került sor, vagy ennek gyanúja fennáll;
  • ha fennáll annak a veszélye, hogy egy másik tagállamban csalásra kerül sor vagy jövedékiadó-veszteség keletkezik;
  • ha az adófelfüggesztés1 alatt álló jövedéki termék teljesen megsemmisült, vagy helyrehozhatatlanul károsodott;
  • a jövedéki termékek Unión belüli mozgása során rendkívüli esemény következett be.

Az információcsere választható abban az esetben, ha az információ a jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges.

Az e rendelet értelmében közölt vagy gyűjtött információk az alábbiakra vonatkoznak:

  • hivatali titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak;
  • az alábbi célokra használhatók fel:
    • a jövedéki adók adóalapjának megállapítása,
    • a jövedéki adók beszedése vagy adminisztratív ellenőrzése,
    • a jövedéki termékek mozgásának nyomon követése,
    • kockázatelemzés végzése,
    • egyéb adók, vámok és illetékek megállapítása.

Minden tagállam rendelkezik elektronikus adatbázissal, amely:

  • az alábbiakkal kapcsolatos részletes információkból álló nyilvántartást tartalmaz:
    • gazdasági szereplők (adóraktár-engedélyesek, |bejegyzett címzettek, bejegyzett feladók),
    • adóraktárként engedélyezett helyiségek;
  • naprakészen tartalmazza a központi jövedéki kapcsolattartó hivataloktól származó teljes körű és pontos információkat.

A Bizottság:

  • a számítógépes rendszer részeként központi nyilvántartást vezet az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékeket vagy a szabad forgalomba bocsátott2 jövedéki termékeket tagállamok között szállító gazdasági szereplőkről;
  • gondoskodik arról, hogy az ilyen termékek mozgatását végző személyek elektronikus úton ellenőrizhetik a központi nyilvántartásban a jövedéki számok érvényességét;
  • a tagállamokkal együtt vizsgálja és értékeli a jogszabályok alkalmazását;
  • rendszeresen összefoglalja a nemzeti tapasztalatokat a rendszer javítása érdekében;
  • ötévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a jogszabályok alkalmazásáról;
  • munkáját a jövedékiadó-bizottság segíti;
  • a rendelet értelmében két végrehajtási aktust fogadott el:
    • 612/2013/EU végrehajtási rendelet a gazdasági szereplők és az adóraktárak nyilvántartásáról,
    • (EU) 2016/323 végrehajtási rendelet az együttműködésről és az információcseréről.

A rendelet:

Módosítások

A 389/2012/EU rendeletet az (EU) 2020/261, az (EU) 2021/774 és az (EU) 2023/246 rendelet módosította, amelyek a szabad forgalomba bocsátott áruk mozgásában részt vevő gazdasági szereplők nyilvántartásba vételére vonatkoznak. E módosító rendeleteket a 389/2012/EU rendelet egységes szerkezetbe foglalt változata már tartalmazza.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

  • A rendelet olyan közös rendszert ír elő, amelynek keretében a tagállamok segítséget nyújtanak egymásnak, és együttműködnek a Bizottsággal a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása, valamint a jövedéki adó kijátszásával és a belső piac ebből adódó torzulásaival szembeni küzdelem érdekében.
  • A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről az (EU) 2020/262 irányelv rendelkezik (lásd az összefoglalót), amely -tól alkalmazandó. Ez az irányelv hatályon kívül helyezi a korábbi 2008/118/EK irányelvet (lásd az összefoglalót), és annak helyébe lép.
  • További információk:

KULCSFOGALMAK

  1. Adófelfüggesztés. A jövedéki termékek előállítására, feldolgozására, birtoklására vagy szállítására alkalmazott adóügyi szabályozás, amelynek keretében a jövedéki adót felfüggesztik.
  2. Szabad forgalomba bocsátás. A jövedéki termékek adófelfüggesztés alóli kilépése, beleértve a szabálytalan kilépést is. Az árukat az egyik tagállam területén szabad forgalomba bocsátják, és egy másik tagállam területére szállítják, kereskedelmi céllal vagy használat céljára. Ezen áruk után a rendeltetési tagállamban kell jövedéki adót fizetni.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 389/2012/EU rendelete () a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., , 1–15. o.)

Az 389/2012/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés

Top