EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2015.10.27.

COM(2015) 610 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2016. évi munkaprogramja

Lejárt a szokványos megoldások ideje

A tavalyi az új kezdet éve volt a Bizottság számára. A politikai iránymutatás 1 alapján meghatároztuk a Bizottság prioritásait, és elköteleztük magunkat amellett, hogy azokra a nagy horderejű kérdésekre összpontosítjuk figyelmünket, amelyekkel összefüggésben a polgárok várakozásai szerint Európának változást kell hoznia. Úgy határoztunk, hogy változtatunk munkamódszerünkön, továbbá nyitottak és elszámoltathatóak leszünk intézkedéseinkkel kapcsolatban. Emellett felkértük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy e változás véghezvitele érdekében működjenek együtt velünk, hiszen csak úgy szerezhetjük vissza az európaiak abba vetett bizalmát, hogy az Unió őket szolgálja, ha az igazán fontos kérdésekben együtt lépünk előre.

A polgárok az alapján fogják megítélni az EU-t, hogy képes lesz-e megküzdeni a társadalmaink előtt jelenleg álló jelentős kihívásokkal. Munkahelyteremtés, növekedés és a beruházások elmaradása. A bizonytalanságot és a háborút hátrahagyó, biztonságos menedéket kereső menekültek. Éghajlatváltozás és a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás. Egyenlőtlenség, intolerancia és bizonytalanságérzet közösségeink egyes részeiben. A globális egymásrautaltság realitása és önbizalomhiányunk azzal kapcsolatban, hogy hol is van Európa helye a kialakuló új világrendben.

A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság küldetésnyilatkozatát képező, megválasztásunk alapját jelentő programban: „A munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programjában” meghatározott tíz prioritás ezekkel a kihívásokkal foglalkozik. Az elmúlt év meghatározó eseményei – gazdaságaink vártnál lassabb fellendülése és a görög gazdasági stabilitás helyreállításának szükségessége, a külső határainkon jelentkező migrációs nyomás és az azt tápláló bizonytalanság a szomszédságban, a Charlie Hebdo ellen és Európában másutt elkövetett terrorista támadások – mind csak megerősítették abbéli elhatározásunkat, hogy figyelmünket továbbra is e prioritásokra összpontosítsuk, hogy mást és másképp cselekedjünk.

Mást

A múlt évben azt mondtuk, hogy az eddigiektől eltérő dolgokat hajtunk majd végre, és a nagy horderejű kérdésekre koncentrálunk. Azóta felvázoltuk elképzelésünket és azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az európai beruházási terv, a digitális egységes piac, az energiaunió, az európai biztonsági stratégia, az európai migrációs stratégia, a tőkepiaci unió, a méltányos és hatékony társasági adózásra vonatkozó cselekvési terv, az új kereskedelmi stratégia, valamint a gazdasági és monetáris uniónk elmélyítését és megerősítését célzó legújabb javaslataink keretében kell meghoznunk. Ezen a héten előterjesztjük az áruk és szolgáltatások egységes piacára vonatkozó stratégiánkat 2 , és az év végéig teljessé tesszük a képet a fenntarthatóbb, körforgásos gazdaságra, a munkavállalói mobilitásra és a külső határaink megfelelőbb igazgatására vonatkozó terveinkkel. Ezen intézkedések mindegyikét alátámasztja a Bizottság új, minőségi jogalkotási programja.

Az Unió helyzetéről szóló, szeptember 9-i elnöki beszéd 3 révén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal indított folyamatos párbeszéd alapján ez a munkaprogram meghatározza azokat a kulcskezdeményezéseket, amelyeket az elkövetkező tizenkét hónapban e kötelezettségvállalások teljesítése érdekében hozunk majd meg 4 . Egy év kevés lesz ahhoz, hogy mindent teljesíteni tudjunk, de ami mellett most elkötelezzük magunkat, így is jelentős jogalkotási programot jelent, és keretbe foglalja a majdani munkaprogramokban szereplő azon további fellépéseket, amelyekre vonatkozóan az előkészítési munka – így az értékelés, egyeztetés és hatásvizsgálat – 2016-ban indul.

Előtérbe helyeztük azokat a jogszabályi változásokat, amelyek – gyors elfogadás esetén – közvetlen hatással lehetnek a munkahelyteremtésre és a növekedésre, a környezetünkre és szociális jóllétünkre, a biztonságunkra és arra, ahogyan erre az összekapcsolódó világra reagálunk.

A közvetlenül megválasztott Európai Parlament és az egyes nemzeti kormányok minisztereinek Tanácsa, azaz az uniós társjogalkotók, példátlan gyorsasággal fogadták el az Európai Stratégiai Beruházási Alapra, a 2015. évi uniós költségvetésnek a menekültválsággal összefüggésben nyújtott pénzügyi támogatás megerősítését célzó módosítására, a 35 milliárd eurós görögországi munkahely-teremtési és növekedési csomagra, valamint a nemzetközi védelemre szoruló menekültek EU-n belüli áthelyezésére irányuló sürgősségi határozatokra vonatkozó bizottsági javaslatokat. Ezt a jelenleg még kivételesnek tekintett, gyors döntéshozatalra irányuló közös erőfeszítést bevett gyakorlattá kell tenni az olyan esetekben, amikor nagy és sürgető szükség van döntésekre.

Így a jelenlegi munkaprogram felvázolása előtt a Bizottság intenzív és konstruktív párbeszédbe kezdett intézményi partnereinkkel a fókuszpontokra vonatkozó egyezség kialakítása érdekében. A legjobb javaslatok sem érnek semmit, ha megállapodás hiányában évekig az asztalon hevernek. Többek között ezért is azonosítottunk be néhány olyan előterjesztett javaslatot, amelyek mihamarabbi elfogadását a társjogalkotó fontolóra vehetné 5 , illetve ezért tervezünk visszavonni számos olyan bizottsági javaslatot, amelyek már aktualitásukat vesztették, elakadtak a jogalkotási eljárásban vagy már nem eléggé ambiciózusak. Ezáltal teret biztosítunk azoknak a prioritást képező javaslatoknak, amelyekről jó eséllyel egyezség alakulhat ki 6 .

Másképpen

Az új kihívások újszerű és nagyra törő válaszokat tesznek szükségessé, de a korábbi kihívások kezelése terén is ugyanolyan ambiciózusnak kell maradnunk, és mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk, hogy az európai választ érdemlő kérdések esetében e válasz kellően hatékony-e közös céljaink eléréséhez. Az eredmények számítanak, nem a jó szándék. A hivatalban lévő Bizottság elköteleződése a szabályozás javítása iránt annak vizsgálatáról és biztosításáról szól, hogy az EU közbenjárása oly módon történik-e, illetve oly módón történjen, ami tényleges pozitív változást hoz a gyakorlatban. Ezért állandóan ügyelnünk kell arra, hogy jogszabályaink és kiadási programjaink hatékonyak legyenek és a célnak megfelelőek maradjanak.

Sok területen európai szintű közös megközelítésre van szükség ahhoz, hogy elérjük ambiciózus politikai céljainkat, így a magas szintű környezetvédelmet, a magas szintű szociális és foglalkoztatási standardokat, az energiabiztonságot, a mindenki számára előnyökkel járó virágzó gazdaságot és a közös értékeinket tükröző migrációs politikát. De az idejétmúlt, a gyakorlatban túl nehezen vagy bonyolultan alkalmazható szabályok nem érik el céljaikat.

Nem szabad félnünk attól, hogy ellenőrizzük, szabályaink ténylegesen eredményt hoznak-e az érintett területekre vonatkozó ambícióink megvalósítása terén. Sokkal inkább a szabályok javítására irányuló lehetőségként kell tekinteni az ellenőrzésre, olyan esélyként, amely során meggyőződhetünk arról, hogy például az egészség és biztonság területére vonatkozó jogszabályok működőképesek és azokat be fogják tartani, azaz az általunk lefektetett szigorú előírásokat valóban mindenhol, az uniós munkavállalók hasznára alkalmazzák a munkahelyeken.

Ezért döntöttünk úgy, hogy ebbe a munkaprogramba belefoglaljuk a hatályos jogszabályok kulcsterületeinek felülvizsgálatára, valamint az annak biztosítására vonatkozó terveinket, hogy a jogszabályok alkalmasak legyenek tényleges változást hozni a gyakorlatban 7 . Emellett javaslatot teszünk olyan jogszabályok visszavonására, amelyek már nem aktuálisak 8 . Ugyanebben a szellemben a polgárok és a vállalkozások tájékoztatására kiemeljük azokat az új uniós jogszabályokat, amelyek a jövő év során válnak alkalmazandóvá 9 .

Az uniós jogszabályok alkalmazásának nyomon követése és szükség esetén érvényesítése a Bizottság legfontosabb feladatainak egyike, amely azonban nem mindig részesül a megérdemelt politikai figyelemben. Dolgozunk ennek megváltoztatásán, és megerősítjük az érvényesítést a legfontosabb területeken, így például a menekültügyre vonatkozó közös szabályokat illetően, amelyeknek megfelelően kell működniük ahhoz, hogy fennmaradhasson a belső határok nélküli schengeni térségbe vetett bizalom. Közös európai szabályaink gyakorlatban történő alkalmazása a különböző – nemzeti, regionális és helyi – szereplőkkel folytatott szoros együttműködést vonja maga után.

Eltökéltek vagyunk minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetni célkitűzéseink elérése érdekében. Akkor, amikor a forrásokra minden korábbinál nagyobb szükség van, az uniós költségvetést is eredményközpontúvá kell tenni. A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata meg fogja vizsgálni, miként lehetne célzottabbá tenni a prioritásainkra, így például a menekültválság belső és külső dimenzióira nyújtott finanszírozást. Annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeni finanszírozási tevékenység nagyobb mértékben összpontosítson az eredményekre, a Bizottság továbbá javaslatot fog előterjeszteni egy eredményközpontú uniós költségvetésről szóló stratégiára. Többet lehetne tenni az innovatív pénzügyi eszközök használatának előmozdítása érdekében, valamint jócskán van teendő az egyszerűsítés (különösen a mezőgazdaság, az európai strukturális és beruházási alapok, valamint további kutatási tevékenységek területén), a teljesítménynövelés és az alapok eredményességét a gondos gazdasági kormányzással összekapcsoló intézkedések terén.

Megbízatása második évében a Bizottság változatlanul és egyértelműen arra összpontosít majd, hogy nagyobb szerepet vállaljon a nagy horderejű kérdésekben, és javítson az ezzel kapcsolatos eredmények elérésén 10 , valamint háttérben maradjon az olyan kisebb jelentőségű ügyekben, amelyek nem igényelnek közös uniós fellépést. Ezzel a munkaprogrammal – amely a Juncker elnök által a megbízatásunk elején meghatározott tíz prioritás köré épül – megerősítjük az iránti elköteleződésünket, hogy az európai parlamenti és a tanácsi partnereinkkel együttműködve az európaiak által elvárt eredmények elérésén dolgozunk majd. Figyelemmel az Európa előtt jelenleg álló kihívásokra leszögezhetjük, hogy lejárt a szokványos megoldások ideje.

***

1.    Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

A történelem bebizonyította, hogy az európaiak veleszületetten szorgalmasak, innovatívak, kreatívak, a világ pedig vevő az ötleteikre. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsünk egy generációnyit ebből a tehetségből és potenciálból. A Bizottság továbbra is segíteni fogja a tagállamokat arra irányuló törekvéseikben, hogy elősegítsék az emberek újbóli munkába állását. A mintegy 650 ezer fiatalt Európában a munkavállalásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben, szakmai gyakorlatban vagy továbbképzésben segítő ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásának felgyorsítása céljából 1 milliárd eurót az időszak elejére ütemeztünk. Tagállamoknak címzett iránymutatásra tettük javaslatot a tartósan munkanélküli személyek újbóli elhelyezkedésének jobb elősegítése érdekében.

Fel kell készítenünk az európaiakat arra, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó világ és az alakuló munkaerőpiacok szükségleteihez. Az új készségekre vonatkozó menetrendünk az egész életre szóló humántőke-beruházást szolgalmazza a szakképzéstől és felsőoktatástól kezdve, a digitális és csúcstechnológiai szakértelmen át, egészen az ahhoz szükséges életvezetési készségekig, hogy a polgároknak aktív részvételre legyen lehetőségük a változó munkahelyeken és társadalmakban. Kiemelt figyelmet fordítunk majd a dolgozó családok munka és a magánélet közötti egyensúlyára azzal a céllal, hogy növeljük a nők munkaerő-piaci részvételét. A nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelvet 2016-ban el kell fogadni, és a Bizottság folytatni fogja a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló gyakorlati munkáját.

Emellett látni szeretnénk, hogy az európai vállalkozások a lehető legjobban kihasználják az egységes piac kínálta lehetőségeket, hogy növekednek és a világszintű verseny részeseivé válnak. Ehhez viszont stabil finanszírozásra, szilárd üzleti környezetre és modern infrastruktúrára van szükségük. Az európai beruházási terv mára összeállt és végrehajtása folyamatban van. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap működik és magas színvonalú beruházásokat támogat az európai gazdaság – és kutatás – további fellendítése érdekében. Mostantól a beruházási környezet javítására és az egységes piac elmélyítésére fogunk összpontosítani, hogy az jobb eredményeket hozzon az európaiaknak, kevesebb korláttal járjon a vállalkozások számára, és megteremtse az innovációhoz szükséges környezetet.

Európa jövőbeni fenntarthatóságának biztosításához már most munkához kell látnunk. Új megközelítést fogunk előterjeszteni a 2020 utáni gazdasági növekedés, szociális és környezeti fenntarthatóság biztosítására, figyelembe véve az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatát és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak belső és külső végrehajtását.

A forrásfelhasználás optimalizálása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a növekedés környezetbarát és inkluzív módon valósuljon meg. A következő évtől megkezdjük a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását, amelynek célja, hogy egységes piacot teremtsen az anyagok és források újrahasználatához, támogatva a lineáris gazdaságtól való eltávolodást. Ehhez – a gazdaságilag és környezeti szempontból hatékony üzleti lehetőségek kiaknázása érdekében – intézkedésekre van szükség a gazdasági ciklus minden szakaszában, így a beszerzés, a termelés, a fogyasztás, a hulladékkezelés és újrahasznosítás, valamint az innováció terén is.

A fenntartható jövő elengedhetetlenné teszi az előrelátást, és megköveteli az egészséges környezetet érő fenyegetések mérséklését is. A Bizottság továbbra is segíteni fogja a tagállamokat az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia által jelentett kihívás kezelésében, és hozzá fog járulni az ennek a fenyegető problémának a megoldására hozott világszintű intézkedésekhez. Emellett ez egészségügyi termékek egységes piacának működését javítandó, előkészítő munkákat fogunk indítani, és fokozni fogjuk az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos egyeztetést. Emellett le fogjuk zárni a már folyamatban lévő, az európaiak számára az endokrindiszruptor vegyületek 11 által jelentett veszélyek ellen biztosítható védelemre irányuló, összetett előkészítő munkát, és nyomon fogjuk követni az ezzel kapcsolatos végrehajtást. A hatályban lévő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályokra – köztük a rákkeltő anyagokkal és mutagén anyagokkal kapcsolatos jogszabályokra – irányuló felülvizsgálatunk elősegíti majd a munkavállalók védelmét szolgáló uniós keret hatékony és eredményes működését.

2.    Összekapcsolt digitális egységes piac

A virágzó digitális gazdaság új piacokat tárhat fel és új munkalehetőségeket kínálhat. Európa vezető szerepet játszhat e téren, ha úrrá leszünk a szétaprózódottságon, fejlesztjük az európai fogyasztók számára nyújtott kínálatot, és új lehetőségeket teremtünk a vállalkozások számára. A Bizottság ezért tett javaslatot 2015 májusában a digitális egységes piaci stratégiára. Célunk az, hogy 2016 végéig előterjesszük az összes erre vonatkozó javaslatunkat, és ezáltal az Unió még a hivatalban lévő Bizottság megbízatásának ideje alatt teljes körűen működőképes digitális egységes piacot hozhasson létre.

Decemberben vázoljuk elképzeléseinket a szerzői joggal kapcsolatos modernebb és hangsúlyosabban európai, a digitális forradalmat figyelembe vevő megközelítésről. Emellett javaslatokat fogunk előterjeszteni a digitális szerződéses jogokra vonatkozóan is. 2016 folyamán mindezt a szerzői joggal, a területi alapú tartalomkorlátozással, az adatok szabad áramlásával, a felhővel és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó héával kapcsolatos kezdeményezések követik majd.

A „behálózott kontinensre” vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos – többek között a roamingdíjak 2017-es megszűnésére vonatkozó – egyezséget követően a távközlési szabályozási keret átfogó felülvizsgálatán dolgozunk. A vonatkozó REFIT-felülvizsgálatok alapján elvégezzük majd az audiovizuális médiaszolgáltatásra vonatkozó irányelv, a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv, valamint a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer tényleges eredményeket hozzon a polgárok számára. Együtt fogunk működni a társjogalkotókkal, hogy az év végéig megállapodás születhessen az adatvédelmi reformról és a hálózat- és információbiztonsági irányelvről, két olyan elemről, amelyek elengedhetetlenek a növekvő digitális egységes piacba vetett bizalom és e piac biztonságának kiépítéséhez.

Nagyra törő célunk az és az is marad 12 , hogy a távközlési szabályozásban, a szerzői jogokról szóló és az adatvédelmi jogszabályokban, a rádiófrekvenciák kezelésében és a versenyszabályok alkalmazásában – a kulturális sokféleség teljes körű figyelembevétele mellett – megszüntessük a nemzeti elkülönülést. Egy összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával akár 250 milliárd eurónyi növekedési többletet is elérhetünk Európában a hivatalban lévő Bizottság megbízatása során, ily módon élénk tudásalapú társadalmat és több százezer új munkahelyet teremtve, főként a fiatal munkavállalók számára.

3.    Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika

Az energiaunióról szóló stratégiánkban a Bizottság meghatározta azokat a kulcsintézkedéseket, amelyek Európa energiaellátásának garantálását és az importfüggőség csökkentését, a nemzeti energiapiacok integrálását, az energiahatékonyság elsődlegessé tételét, a gazdaság dekarbonizációját, valamint a kutatás, innováció és versenyképesség előmozdítását szolgálják. 2016-ban az energiauniós ütemtervben előirányzott elemek zömét előterjesztjük. Az energiaunió helyzetéről szóló rendes jelentés keretében beszámolunk majd az elért haladásról és az előttünk álló feladatokról.

Mivel az EU vezető szerepet játszik a párizsi éghajlat-változási tárgyalásokban, a 2030-as energiaügyi és éghajlat-változási csomag végrehajtása kulcsfontosságú lesz jövő évben a célkitűzések megfelelő teljesítéséhez. A Bizottság 2016-ban vállaláselosztási javaslattal áll elő a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokra (így például az épületekre, mezőgazdaságra, a közlekedés dekarbonizációjára) vonatkozóan. Ösztönözni fogjuk a „szennyező/felhasználó fizet” elv alapján működő, megkülönböztetésmentes útdíjrendszerek alkalmazását, továbbá a meglévő közúti infrastruktúra eredményesebb használatát és a rugalmasabb flottahasználatot lehetővé tevő egységes európai közlekedési térség kialakítására vonatkozó törekvéseket. Az energetikai átállás felgyorsítása érdekében a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni az energiapiac újratervezéséről, a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 15 %-os cél 2030-ig történő teljesítéséről, az energiaellátás biztonságáról, valamint a megújuló energiaforrásokról és az energiahatékonyságról. Végezetül integrált stratégiát dolgozunk majd ki az energiauniós kutatásra, innovációra és versenyképességre a karbonszegény gazdaság munkahely-teremtési és növekedési potenciáljának kiaknázása érdekében

4.    Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac

Az egységes piac Európa legjelentősebb értéke, ami teljesen egyedi a maga nemében. Lehetővé teszi az emberek, a termékek, a szolgáltatások és a tőke szabadabb mozgását. Nagyobb választási lehetőséget és alacsonyabb árakat biztosít a fogyasztók számára. Általa az emberek ott élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak, ahol szeretnének. Új lehetőségeket nyit a szakemberek és a vállalkozások előtt, hiszen lecsökkenti a bürokráciát, amellyel egyébként több országra kiterjedő tevékenység esetén szembesülnének. Az egységes piac emellett európai iparágaink versenyképességének alapköve.

Az egységes piacra vonatkozó stratégia eheti elfogadásával hangsúlyoztuk, hogy ezekre az erősségekre kell alapoznunk, és ki kell teljesítenünk a belső piacunkban rejlő potenciált a változó gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás és annak révén, hogy kiindulópontként vesszük vállalkozásaink és iparunk globális gazdasági színtéren elért sikereihez. Innen konkrét intézkedésekre fogunk összpontosítani, melyek között szerepelni fog az induló vállalkozások növekedésének támogatása, a közösségi gazdaságból kialakuló új üzleti modellek potenciáljának kibontakoztatása, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkönnyítése, a szabványosított rendszereink aktualizálása és az egységes piacra vonatkozó jogszabályok megfelelő gyakorlati alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása. Azon leszünk, hogy felszámoljuk a közúti szállítási piac előtt álló jogi és technikai hozzáférési akadályokat, és megerősítsük az alkalmazandó szociális jogszabályok érvényesítését. Központi helyet kap a kkv-k és az induló vállalkozások növekedésének elősegítése a szabályozás területén fennálló akadályok kezelése és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése révén. Megelőző szerkezetátalakítási eljárásokkal kapcsolatos és a vállalkozók számára csőd utáni második esélyt biztosító új kezdeményezést fogunk előterjeszteni.

A tőkepiaci unió végrehajtása kulcsfontosságú eleme ennek a munkának, hiszen a tőke, a finanszírozás és a megtakarítások egységes piacának létrehozása kritikus szerepet játszik majd a beruházások terén fennálló szűk keresztmetszetek megszüntetése és a vállalkozások egységes piacon belüli növekedésének elősegítése terén. Nagyon fontos, hogy a társjogalkotók mihamarabb megállapodjanak az értékpapírosításról szóló bizottsági javaslatról. A Bizottság ez év második felében emellett előterjeszt egy javaslatot a tájékoztatóról szóló irányelv felülvizsgálatáról azzal a céllal, hogy egyszerűbbé tegye a kisebb cégek jegyzését és piaci finanszírozáshoz jutását, valamint további intézkedésekre tesz javaslatot, hogy elősegítse a kockázati tőkealapok létrehozását, és kialakítsa azt a kockázati tőkével kapcsolatos új kultúrát, amely lehetőségeket teremt a vállalkozói készség számára.

Segítve az európaiakat abban, hogy a lehető legjobban élni tudjanak az egységes piac kínálta munkalehetőségekkel, a korábbiakban már javaslatot tettünk az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljának (EURES) és a foglalkoztatási szolgálatok közötti együttműködésnek a megerősítésére. A munkavállalói mobilitással kapcsolatban ez év második felében várható javaslatainkban intézkedéseket fogalmazunk majd meg a magasabb fokú érvényesítés és a szociális biztonsági rendszerek közötti jobb koordináció révén történő, visszaélések elleni fellépésre, továbbá javaslatot fogunk tenni a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv célzott felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az azonos helyen végzett, azonos munka számára biztosított azonos fizetés révén felszámoljuk a szociális dömpinghez és az elitelvándorláshoz vezető tisztességtelen gyakorlatokat.

Emellett kiemelt hangsúlyt fektetünk majd bizonyos áruk és szolgáltatások fogyatékos személyek általi elérhetőségének javítására.

Növekedési potenciáljukból vagy az előttük álló egyedi kihívásokból kifolyólag 2016 során alaposabban megvizsgálunk néhány kiválasztott ágazatot is. Előterjesztünk egy stratégiát az európai űrprogramok – így például a Galileo és a Kopernikusz – által az európai gazdaság és polgárok számára nyújtott előnyök minél teljesebb kibontakoztatására. Európai akciótervet fogunk kidolgozni és végrehajtani annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk védelmi piacunk felkészítését a jövőbeni biztonsági kihívásokra. Elvégezzük majd az ez év végén bemutatandó légi közlekedési stratégia nyomon követését. Továbbá tekintettel a mezőgazdasági ágazatban végbement fejleményekre, már a jövő évre előrehozzuk a tejpiac működéséről szóló jelentésünket.

A Bizottság be fog nyújtani egy hatékony és a csalás lehetőségét kizáró rendszer felé vezető, héára vonatkozó cselekvési tervet, továbbá kezdeményezéseket fog javasolni a digitális egységes piaccal összefüggésben a héakulcsokra és az e-kereskedelemre vonatkozóan. Emellett szándékunkban áll visszavonni több, tárgyalási szakaszban lévő olyan héajavaslatot, amelyek kevéssé haladtak előre a Tanácsnál, vagy – ilyen például az egységes héabevallásra vonatkozó javaslat is – amelynek lényeges egyszerűsítési potenciálját elfogadhatatlan mértékben „felvizezték”.

További lépéseket kívánunk tenni a méltányos, hatékony és növekedésbarát társasági adózás felé, amely azon az elven alapul, hogy a vállalkozások abban az országban tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek, ahol a nyereségre szert tesznek. Intézkedéseket fogunk előterjeszteni a társasági adózás átláthatóságának és az adókikerülés elleni küzdelemnek – többek között az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás területét szabályozó nemzetközi standardok végrehajtása révén történő – fokozása érdekében. A közös konszolidált társaságiadó-alap jogalkotási folyamatban elakadt javaslatának visszavonását tervezzük, és helyette a fokozatos megközelítés jegyében nyújtunk be javaslatokat, elsőként a kötelező adóalap elfogadására vonatkozóan. Ez hatékonyabbá teszi majd az egységes piacot a vállalkozások számára, bezárja a kiskapukat és garantálja, hogy minden vállalkozás eleget tegyen a rá háruló adófizetési kötelezettségnek.

5.    Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió

A Bizottság a minap terjesztette elő a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítésére vonatkozó, az öt elnök jelentésében 13 meghatározott 1. szakasz főbb elemeit. Az európai szemeszter újszerű megközelítésére és a gazdasági kormányzás továbbfejlesztett eszköztárára, egyebek mellett nemzeti versenyképességi testületek és egy tanácsadó funkciót ellátó Európai Költségvetési Tanács létrehozására tettünk javaslatot. Gazdaságirányítási rendszerünk demokratikus elszámoltathatóságának növelése érdekében jobb párbeszédet javasolunk kialakítani a Bizottság és az Európai Parlament között. Emellett szorgalmazzuk, hogy az euróövezet nemzetközi szervezeteken (mindenekelőtt az IMF-en) belüli képviselete egységesebbé váljon. Az év végéig egy viszontbiztosítási mechanizmuson alapuló európai betétbiztosítási rendszert terjesztünk elő, és meghatározzuk miként lehet tovább csökkenteni a kockázatokat és biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket a bankszektorban.

Ezek az intézkedések hatalmas lépést jelentenek egy rugalmasabb és virágzó GMU irányába. Ezzel összefüggésben a 2016. évi európai szemeszter is jobban fog összpontosítani az euróövezet egészének gazdasági és költségvetési helyzetére, nagyobb hangsúlyt fektet majd a tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményére, valamint előtérbe helyezi a konvergencia fokozását például a befektetések előtt álló nemzeti akadályok elhárítása révén.

A szociális jogok európai pillérének létrehozása is hozzájárul majd mindehhez. A Bizottság két egymást kiegészítő tevékenységi területen tervez előrehaladni: az egyik terület a hatályban lévő szociálpolitikai jogszabályok korszerűsítése és az azokkal kapcsolatos hiányosságok kezelése a jelenkor munkakörnyezetének figyelembevétele és annak biztosítása érdekében, hogy az új munkaszervezési modellek megfelelő egyensúlyt tartsanak fenn a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatban; a másik terület pedig szociális referenciaértékek meghatározása, különösképpen a rugalmas biztonságra vonatkozóan, a tagállamok bevált módszereire építve és a munkaerőpiac működését, a készségeket és a szociális védelmet illetően felfelé mutató konvergenciát célul kitűzve, különösen az euróövezetben.

Ehhez a munkához az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal, a nemzeti parlamentekkel és a szociális partnerekkel folytatott megerősített párbeszéd biztosít majd kereteket. A GMU kiteljesítésére vonatkozó 1. szakaszból a 2. szakaszba történő átlépés és a 2017 tavaszára előirányzott bizottsági fehér könyv előkészítése érdekében a Bizottság széles körű egyeztetést és vitát fog indítani az Unióban. Munkánkhoz felhasználjuk majd a 2016 nyarán általunk létrehozandó magas szintű szakértői munkacsoport elemzési tevékenységének eredményeit is. Az Európai Parlamentet szorosan bevonjuk majd a fenti előkészítő lépések mindegyikébe.

6.     Ésszerű és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal

A nemzetközi kereskedelem és beruházás fontos hajtóerőnek számít az európai gazdasági fellendülés szempontjából. Az EU kivételesen kedvező helyzetben van ahhoz, hogy a globalizáció kínálta lehetőségeket átlátható, társadalmi és környezeti szempontból felelős módon az európaiak szolgálatába állíthassa. Az aktív kereskedelempolitika révén csatlakozhatunk a globális növekedés újonnan kialakuló központjaihoz, és az új digitális és globális értékláncok részévé válhatunk. Ez új lehetőségeket jelent majd vállalkozásaink számára, és minőségi munkahelyeket teremt anélkül, hogy európai értékeinkkel vagy normáinkkal kapcsolatos engedményekre kényszerítene minket.

Az Egyesült Államokkal kötendő transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás 2016-ban is kiemelt helyet kap. El vagyunk szánva arra, hogy méltányos és kiegyensúlyozott megállapodásra jussunk az Egyesült Államokkal, méghozzá egy új beruházásvédelmi megközelítés mentén. Az ázsiai és csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködés megerősítését tervezzük például az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások, egy EU–Kína beruházási megállapodás létrehozása, Ausztráliával és Új-Zélanddal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalásokra való felhatalmazás kérése, valamint megfelelő feltételek fennállása esetén Fülöp-szigetekkel és Indonéziával folytatandó szabadkereskedelmi tárgyalások indítása révén. Ez a nagyra törő kétoldalú kereskedelmi ütemterv – mely mára már 27 tárgyaló felet számlál – kiegészíti a Kereskedelmi Világszervezet többoldalú rendszerét, amely változatlanul az uniós megközelítés magvát képezi.

A Bizottság célja, hogy 2016-ban meginduljon több – egyebek mellett a Kanadával és számos afrikai, karibi és csendes-óceáni térséggel létrejött – új megállapodás ideiglenes alkalmazása. Szorosan nyomon fogjuk követni a már meglévő, például a keleti szomszédsággal létrejött megállapodásokat. Megindítjuk a meglévő megállapodásoknak az új gazdasági realitások fényében történő korszerűsítését, többek között Törökországgal, Mexikóval és Chilével.

A hónap elején bemutatott új kereskedelmi és beruházási stratégiával a kereskedelempolitika eszköztárának frissítését, továbbá a szolgáltatásokhoz, a digitális kereskedelemhez, a mobilitáshoz, a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, az innovációhoz, valamint a munkahelyteremtés és a növekedés más motorjaihoz való fokozottabb igazítását szeretnénk elérni. Azért, hogy a kereskedelmi megállapodások által teremtett lehetőségek tényleges eredményeket hozzanak, többet fogunk foglalkozni a végrehajtással és az érvényesítéssel, miközben kiemelt figyelmet fordítunk a kkv-kra és a munkavállalók változásokhoz való alkalmazkodásának elősegítésére. Emellett folytatni fogjuk arra irányuló törekvéseinket, hogy az érdekelt felek és a polgárok számára átláthatóbbá tegyük kereskedelmi tárgyalásainkat.

7.    A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége

Az európaiak biztonságát terrorizmus és radikalizálódás, szervezett bűnözés és kiberbűnözés fenyegeti, melyek jellegükből fakadóan transznacionálisak és uniós választ tesznek szükségessé. A Bizottság az európai biztonsági stratégia végrehajtására fog összpontosítani, egyebek mellett a terrorizmusról szóló kerethatározatnak a külföldi terrorista harcosok jelenségét figyelembe vevő felülvizsgálatára irányuló, valamint a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló javaslatokkal. Folytatjuk a tűzfegyverek ellenőrzésére vonatkozó jogalkotási keret átdolgozását. Kiemelt figyelmet fordítunk majd a határokon átnyúló, eredményes jogérvényesítési munkához elengedhetetlen kölcsönös bizalom alapját jelentő operatív együttműködés és eszközök kialakítására, miközben biztosítjuk, hogy azok teljes körűen tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.

Az adatvédelmi reformot (rendelet és irányelv) és az uniós utas-nyilvántartási adatállományra vonatkozó javaslatot a társjogalkotóknak az év végéig el kell fogadniuk. A Bizottság célja az, hogy szilárd, a szükséges garanciákat – így az egyének számára rendelkezésre álló bírósági felülvizsgálatot – rögzítő megállapodásra jusson az Egyesült Államokkal a személyes adatok bűnüldözési célú továbbításáról. A legfrissebb ítélkezési gyakorlat fényében új keretet alakítunk ki az egyesült államokbeli vállalkozások által tárolt személyes adatok megfelelő védelme érdekében.

Fontos, hogy a társjogalkotók 2016 során lépéseket tegyenek az Európai Ügyészséggel és az Europol reformjával kapcsolatban. A Bizottság továbbá folytatja a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tisztázására irányuló munkát.

A Bizottság emellett lépéseket tesz majd az EU-nak az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozása felé, teljes körűen figyelembe véve az Bíróság véleményét 14 .

8.    Elmozdulás egy új migrációs politika felé

A menekültválság és a külső határainkra nehezedő migrációs nyomás kezelése jelenleg az Unió előtt álló legsürgetőbb feladat, és a szomszédságunkban zajló háború, az ottani instabilitás és szegénység pedig azt jelenti, hogy ennek a problémának az elkövetkező néhány év során a politikai napirend élén kell maradnia.

A 2015 májusában bemutatott európai migrációs stratégia a szolidaritás és felelősségvállalás elvein alapuló, átfogó megközelítést nyúlt a migráció szabályozásához. Már működőképes az a két szükséghelyzeti program, amelynek keretében 160 000, nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezésére kerülhet sor a leginkább érintett tagállamokból más uniós tagállamokba. A Frontex közös műveletei, a Poszeidón és a Tritón naponta segítenek a Földközi-tengeren bajba jutott embereken. Most már migrációkezelési támogató csoportok segítik a nemzeti hatóságokat a görögországi és olaszországi uniós fogadóállomásokon az azonosításban, a nyilvántartásba vételben és az újonnan érkezők adatainak feldolgozásában. Megerősítettük az embercsempészet visszaszorítására és az emberkereskedő-csoportok felszámolására irányuló törekvéseinket. Intézkedéseket hajtunk végre, hogy nagyobb számú, nemzetközi védelmet nem igénylő ember visszatérését segítsük elő.

Az EU eddig már 4 milliárd eurót mozgósított humanitárius, fejlesztési, gazdasági és stabilizációs segélyre a hazájukban, illetve a libanoni, jordániai, iraki, törökországi és egyiptomi befogadó közösségekben tartózkodó szíriaiak számára. További 1,8 milliárd eurót fordítunk majd az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap létrehozására. A származási vagy tranzit harmadik országokkal folytatott szorosabb és mélyebb együttműködés kulcsfontosságú a migráció jobb szabályozásához, és ezen belül összehangolt erőfeszítésekre van szükség az egyre több menekült és harmadik országbeli belső menekült támogatásához.

A válság rámutatott arra, hogy ezeken az azonnali lépéseken túl alapvetően újra kell gondolnunk közös külső határunk igazgatásának módját és az európai menekültügyi keretünket. Ez év végén a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni egy európai határőrség és parti őrség létrehozására, amely a Frontex jelentős megerősítésével járna.

Át fogjuk dolgozni a közös menekültügyi rendszerünket, hogy orvosoljuk a dublini rendszerben feltárt hiányosságokat és megerősítsük az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal szerepét. Erőteljesen sürgetni fogjuk a visszatérésre vonatkozó cselekvési terv teljes körű és mihamarabbi működésbe léptetését és az európai migrációs stratégia végrehajtására vonatkozó, tárgyalási szakaszban lévő javaslatok elfogadását. Ezenkívül strukturált áttelepítési rendszer létrehozására fogunk javaslatot tenni annak érdekében, hogy a védelemre szorulók biztonságos átjárón juthassanak az EU-ba, és életüket ne embercsempészekre bízzák. Mindezt a szomszédos régiók védelmi rendszereinek javítására irányuló javaslat kíséri majd.

Végezetül Európa jövőbeni demográfiai és munkaerő-piaci igényeire tekintettel a legális migráció új megközelítésére, így a kékkártyáról szóló irányelv tökéletesítésére teszünk javaslatot.

9.    Erősebb globális szereplő

Egy fokozottan összekapcsolt, kihívásokkal teli és komplex világban, amelyet dinamikus változások jellemeznek, mindennél fontosabb, hogy az EU külső tevékenysége következetes legyen, és képesek legyünk arra, hogy az összes rendelkezésünkre álló eszközt összehangolt módon használjuk céljaink elérésére és belső politikáink kiegészítéséként. Az olyan kihívások, mint a migráció, az energiához és más forrásokhoz való hozzáférés, valamint az éghajlatváltozás azt bizonyítják, hogy hatékony külső dimenzióra van szükség a jelentősebb belső politikai célkitűzéseink elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EU kihasználhassa azokat az alkalmakat, melyek révén értékeit – így a demokráciát, az emberi jogokat, az egyenlőséget, a szolidaritást, továbbá az európai történelmet és kultúrát – a világ többi részén is előmozdíthatja. Ezért a Bizottság jelentős mértékben támogatni fogja a főképviselő/alelnök új átfogó kül- és biztonságpolitikai stratégiával kapcsolatos tevékenységét.

A szíriai, líbiai és ukrajnai konfliktusokhoz hasonló akut válságok kezelése kapcsán a Bizottság – kihasználva a szakpolitikák, a finanszírozás és a rendelkezésére álló egyéb eszközök teljes körét – továbbra is proaktívan támogatni fogja a nemzetközi szereplőket, például az Egyesült Nemzetek Szervezetét és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet. Felül fogjuk vizsgálni és továbbfejlesztjük eszközeinket partnerországaink biztonságának és fejlődésének fokozása céljából, valamint intézkedéseket fogunk javasolni a biztonsági ágazati irányítás és a kapacitásépítés javítására irányuló törekvéseik támogatására.

A jelenleg zajló nyilvános konzultációt követően új keretre teszünk majd javaslatot a Cotonoui Megállapodás lejárta utáni időszakot illetően az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal és régiókkal fenntartott kapcsolatok szabályozására. A Bizottság fejlesztéspolitikája, csakúgy mint az új kereskedelmi és beruházási stratégia, előmozdítja a gazdasági fejlődést, támogatja a szociális és környezetvédelmet, védi az emberi jogokat, visszaszorítja a korrupciót és okainak kezelése mellett javítja a migráció szabályozását.

A Bizottság folytatni fogja a tagjelölt országok csatlakozási kilátásainak konkretizálására irányuló munkát. Ezzel összefüggésben megerősítjük a Törökországgal létrejött partnerségünket, egyebek mellett a migrációra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása és a vámunió korszerűsítése révén. Az új európai szomszédságpolitika célzottabb és fokozottan igényre szabott keretet biztosít majd a keleti és déli szomszédság országaiban a stabilitás és a demokratikus fejlődés támogatásához.

Emellett támogatni fogjuk a főképviselőt/alelnököt arra irányuló munkájában, hogy szorosabbra fűzze az EU és kulcspartnerei közötti kétoldalú kapcsolatokat. Az igényre szabott stratégiai megközelítéseket rendszeresen aktualizálni kell, elsőként például a Kínával kapcsolatos uniós politikát. Az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások sikeres lezárása alapján – a megállapodás teljes körű végrehajtása esetén – új keretek létrehozását lehet előirányozni az országgal folytatott uniós együttműködés számára.

10. A demokratikus változás Uniója

A Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal partnerségben arra fog törekedni, hogy a minőségi jogalkotásról szóló új intézményközi megállapodással kapcsolatos tárgyalások az év végéig lezárulhassanak annak érdekében, hogy megerősítsük közös elkötelezettségünket a jobb eredményeket hozó minőségi jogalkotás iránt, fokozzuk az európai döntéshozatal átláthatóságát, és felszereljük a három intézményt a jobb jövőbeni együttműködéshez szükséges eszközökkel.

2016-ban előterjesztjük az Európai Parlamentben, a Tanácsban vagy a Bizottságban a politikai döntéshozatalt befolyásolni szándékozó érdekképviseletek kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló intézményközi megállapodásra vonatkozó javaslatunkat.

Az elmúlt évben intenzívebbé tettük a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti együttműködést és párbeszédet, egyfelől a parlamenti bizottságokkal folytatott találkozók és véleménycserék terén, másfelől a javaslattervezetekkel kapcsolatos politikai párbeszéd iránti újbóli elkötelezettség révén. További lépéseket kívánunk tenni 2016-ban ez irányba, hogy a nemzeti parlamentek határozottan képviselhessék magukat az európai döntéshozatalban.

Végezetül folytatni fogjuk a civil párbeszédet, amely lehetőséget biztosít a Bizottság tagjai számára arra, hogy a polgárokat közvetlenül, saját régióikban hallgathassák meg, és válaszolhassanak a polgárokat leginkább érdeklő kérdésekre.

***

Az Európai Unió meghatározó pillanat előtt áll. Számos példátlan kihívás áll előttünk: ilyen a menekültválság, a munkanélküliség, a munkahely-teremtési és növekedési rés, a gazdasági és monetáris uniónk kiteljesítésének szükségessége, az éghajlatváltozás, a keleti és déli szomszédságban tapasztalható instabilitás, valamint egy méltányos megállapodás kialakítása az Egyesült Királysággal egy olyan Európai Unión belül, amely elkötelezett az egységes piac négy szabadsága és a 28 tagállam mindegyike által tiszteletben tartott értékek mellett.

Ennélfogva leszögezhetjük, hogy lejárt a szokványos megoldások ideje. A Bizottság ezért határozott, fókuszált és pragmatikus intézkedések mellett kötelezi el magát ebben a munkaprogramban, amelyek segítenek abban, hogy megerősödve, az európai szolidaritás és felelősségvállalás szellemét fenntartva emelkedjünk felül e problémákon. Számítunk európai parlamenti és tanácsi partnereink együttműködésére abban, hogy mihamarabb elérjük az európaiak által az Uniótól várt eredményeket.

(1)

http://ec.europa.eu/priorities/docs/pg_hu.pdf

(2)

COM(2015) 550, 2015.10.28.

(3)

  http://ec.europa.eu/priorities/soteu .

Lásd továbbá az elnök és az első alelnök által aláírt, az Európai Parlament és a Tanács elnökének címzett szándéknyilatkozatot. Ez alapján szeptember 10-én találkozóra került sor az elnök és a Coreper között, október 13-án egyeztetés volt az első alelnök és az Általános Ügyek Tanácsa között, október 6-án a Bizottság részt vett a Bizottsági Elnökök Értekezletén, október 20-án pedig az elnök és az első alelnök részt vett az Elnökök Értekezletén.

(4)

I. melléklet.

(5)

III. melléklet.

(6)

IV. melléklet.

(7)

II. melléklet.

(8)

V. melléklet.

(9)

VI. melléklet.

(10)

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2016. évi kommunikációs munkáját a bizottsági prioritásokra fogja összpontosítani a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kereten belüli 2016. évi kommunikációs fellépés alapján (C(2015) 7346, 2015.10.27.).

(11)

 Az endokrindiszruptor vegyületek olyan kémiai anyagok, amelyek egy bizonyos dózisban befolyásolhatják az emlősök hormonrendszerének működését.

(12)

http://ec.europa.eu/priorities/docs/pg_hu.pdf

(13)

http://ec.europa.eu/priorities/economic-monetary-union/docs/5-presidents-report_hu.pdf

(14)

HL C 65., 2015.2.23., 2. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2015.10.27.

COM(2015) 610 final

MELLÉKLET

a következőzöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2016. évi munkaprogramja


Lejárt a szokványos megoldások ideje

I. melléklet: Új kezdeményezések