52010PC0266

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.5.21.

COM(2010)266 végleges

2010/0143 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötéséről

INDOKOLÁS

1. Bevezetés

1.1. A Bizottság 2009. augusztus 4-én felhatalmazást kért a Tanácstól[1], hogy tárgyalásokat folytasson a Brazil Szövetségi Köztársasággal a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadásáról a polgári légi közlekedés biztonsága és a környezeti összeegyeztethetőség terén.

1.2. A Tanács 2009. október 9-én megadta a felhatalmazást, és utasította a Bizottságot, hogy a tárgyalásokat a tárgyalási irányelvekkel összhangban folytassa le, továbbá kijelölt egy, a feladat végrehajtását segítő különbizottságot.

1.3. A Bizottságnak adott felhatalmazás elsődlegesen a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések tanúsítványaira vonatkozó ténymegállapítások kölcsönös elfogadásáról szóló megállapodás aláírására irányult. A felhatalmazás emellett megerősítette, hogy a kölcsönös bizalom megteremtését követően a megállapodás hatálya a szóban forgó repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések karbantartását végző személyek és szervezetek jóváhagyására és felügyeletére is kiterjedhet. Az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás így az alábbiakat szolgálja:

1. az egyik fél szabályozási ellenőrzése mellett tervezett, gyártott, módosított vagy javított termékeknek a másik fél szabályozási ellenőrzése mellett történő lajstromozásához vagy üzemeltetéséhez szükséges jóváhagyások könnyebb kibocsátása;

2. az egyik fél szabályozási ellenőrzése mellett lajstromozott vagy üzemeltetett légi járműveknek a másik fél szabályozási ellenőrzése alá tartozó szervezetek által történő karbantartása.

1.4. A fentiek szerinti megállapodás elsődleges célkitűzése a megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások kereskedelmének megkönnyítése lenne, hogy az értékelések, vizsgálatok és ellenőrzések megismétlését a lehető legnagyobb mértékben a jelentősebb szabályozási különbségekre korlátozzák, és hogy az egyik fél tanúsítási rendszerére lehessen bízni a másik fél követelményeinek való megfelelés ellenőrzését.

1.5. E célok elérése érdekében a tárgyalási irányelvek a következő eszközöket határozták meg:

- a két fél követelményeinek és szabályozási eljárásainak a fokozatos közelítése;

- a felek tanúsítási rendszerei iránti kölcsönös bizalom további fenntartása a Brazil Szövetségi Köztársaság polgári légi közlekedési hatósága (ANAC) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) együttműködése során szerzett tapasztalatokra építve, hogy a tagállamok illetékes hatóságai az ANAC nevében elvégezhessék a 216/2008/EK rendeletben előírt feladataikat;

- bármelyik fél számára azon lehetőségnek a biztosítása, hogy a saját jóváhagyásainak kibocsátásához szükséges, a másik fél szabályozási eljárásába bevont szervek által történő megfelelőségi értékelések és szabályozási felügyelet megfelelő végrehajtásáról meggyőződjön;

- az együttműködés erősítése a felek közötti rendszeres konzultáción keresztül annak biztosítása céljából, hogy a megállapodás megfelelően működjön, nevezetesen a megállapodás végrehajtásába bevont szabályozási szervek folyamatos alkalmasságának és képességének kölcsönös ellenőrzésére szolgáló megfelelő együttműködési mechanizmusok bevezetésével;

- a megállapodás és különösen az annak szerves részét képező mellékletek működésének folyamatos ellenőrzésére szolgáló rendszer felállítása, valamint a megállapodás hatékony kezelése érdekében a két fél képviselőiből álló vegyes bizottság felállítása, amelynek a feladata, hogy a megállapodás végrehajtásából fakadó bármely problémára gyors megoldást terjesszen elő.

2. A tárgyalások folyamata

2.1. A Brazíliával folytatott tárgyalások során központi kérdés volt, hogy hogyan lehet lehetővé tenni a légi járművek, azok komponensei és berendezései légi alkalmasságát, valamint az azokat tervező, gyártó és karbantartó szervezetek megfelelőségét tanúsító jóváhagyások kölcsönös elfogadását. A cél az, hogy e jóváhagyásokat bizonyos légi alkalmassági és karbantartási eljárások alkalmazását követően bármelyik fél kiállíthassa. A tárgyalások során a felek úgy határoztak, hogy ezen eljárások részleteit a megállapodás külön mellékleteiben határozzák meg.

2.2. A 2009. december 14–15-én Brüsszelben kezdődött tárgyalások folyományaként, valamint a bizalomépítő eljárás részeként az EASA 2010. február 22. és 26. között értékelő látogatást tett az ANAC-nál és a brazil repülési ágazat képviselőinél. A szemle elsősorban a tervezési, minősítési és gyártási jóváhagyások vizsgálatára terjedt ki. Ezen túlmenően általános felmérés készült a Brazil Szövetségi Köztársaságban a karbantartással kapcsolatban alkalmazott jóváhagyási rendszerről, az ágazati látogatás során pedig megvizsgálták, hogyan valósul meg az ANAC ágazati felügyelete. A látogatás eredményesen zárult, sikerült pontosabb képet kapni az ANAC szervezetéről és működéséről, valamint a polgári repülés biztonságával kapcsolatos brazil keretszabályozásról, ezen belül a terméktervezés, -gyártás, -karbantartás és a szervezetek megfelelőségét tanúsító jóváhagyásokkal összefüggő minősítési tevékenységekről. A látogatás arra is rávilágított, hogy a megfelelőség ellenőrzése tekintetében a brazil rendszer az ANAC közvetlen részvételének köszönhetően és a tervezés és gyártás (amerikai rendszerhez hasonló) „megbízotti” rendszerének használata révén ugyanazt a független szintet tudja biztosítani, mint az európai jogszabályok (a 216/2008/EK és az 1702/2003/EK rendelet). A karbantartást illetően megállapítást nyert továbbá, hogy az alkalmazott minősítési gyakorlat és eljárások az európai jogszabályok (2042/2003/EK rendelet) követelményeivel egyenértékű módon tudják igazolni a megfelelőséget. Mindazonáltal az ellenőrző látogatás arra is rámutatott, hogy további bizalomépítéssel még tisztább képet lehetne alkotni az ANAC által jóváhagyott karbantartó szervezetek felügyeletéről.

2.3. A megállapodástervezet, valamint a légi alkalmassági bizonyítványról és a karbantartásról szóló egy-egy melléklet szövegét a felek jóváhagyás fenntartásával elfogadták 2010. március 2-án Rio de Janeiróban.

3. A megállapodás jogalapja

3.1. A Bíróság esetjogával összhangban az árukereskedelem technikai akadályainak leküzdése az EUMSz. 207. cikkének (1) bekezdése alapján a közös kereskedelempolitika és így az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik[2].

3.2. Ezen túlmenően a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1592/2002/EK rendelet 2002. szeptemberi hatályba lépése az Európai Unió területén harmonizálta az adott rendelet hatálya alá tartozó területeket, vagyis a repüléstechnikai termékek kezdeti és folyamatos légi alkalmasságát (beleértve a karbantartást) és környezeti összeegyeztethetőségét. Ezen szabályok helyébe a 216/2008/EK rendelet[3] lépett.Ezt a rendeletet egy sor végrehajtási intézkedéssel (az 1702/2003/EK és a 2042/2003/EK bizottsági rendelet) egészítették ki, amelyek meghatározzák a kérelmezők, a bizonyítványok tulajdonosai és a hatóságok által betartandó követelményeket és eljárásokat annak biztosítása céljából, hogy az alaprendelet alapvető követelményeit és célkitűzéseit mindenkor tiszteletben tartsák. A javasolt megállapodás az ERTA-ügyben hozott ítélet értelmében érinti ezt az európai uniós jogszabályt.

3.3. A Bizottság ezért úgy tekinti, hogy az EUMSz. 207. cikkének (4) bekezdése és a 100. cikkének (2) bekezdése alapján az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a megállapodás megkötésére.

4. A megállapodás szerkezete

4.1. A tárgyalások során kialakított megállapodás nagymértékben a „klasszikus”, a tagállamok és harmadik országok között a repülésbiztonság területén létrejött kétoldalú megállapodások, az ún. „BASA” megállapodások szerkezetét tükrözi. A BASA-knál megszokotthoz hasonlóan a megállapodás a másik fél rendszerében való bizalmon és a szabályozási különbségek összehasonlításán alapul. Így az meghatározza a kiviteli és behozatali hatóság közötti együttműködésre vonatkozó kötelezettségeket és módszereket a célból, hogy ez utóbbi hatóság a repüléstechnikai termékekre, alkatrészekre és berendezésekre vonatkozóan kibocsáthassa saját bizonyítványait a kiviteli hatóság által elvégzett valamennyi értékelés megismétlése nélkül; meghatározza továbbá a megállapodás módosításához szükséges vitarendezési eljárásokat.

4.2. A munkamódszereket, vagyis az együttműködést és egymás tanúsítási ténymegállapításainak kölcsönös elfogadását a légi alkalmasság és a karbantartás területén (módszerek, a megállapodás hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások, a „különleges feltételeknek” nevezett szabályozási különbségek) a megállapodás mellékletei tartalmazzák. A két fél a tárgyalások kezdetétől fogva egyetértett abban, hogy a mellékletekben határozzák meg azokat az egyedi eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a két félnek, hogy a két területen – a tervezés és a gyártás tanúsítása, valamint a karbantartó szervezetek jóváhagyása – született ténymegállapításaikat kölcsönösen elfogadják, továbbá ezek a mellékletek mindkét fél számára kötelező erejűek lesznek és a megállapodás szerves részét fogják képezni.

4.3. A megállapodástervezet lehetővé teszi a feleknek, hogy mérlegelhessék, a megállapodás működését milyen módon lehetne továbbfejleszteni, és hogy vegyes bizottság útján ajánlásokat tegyenek az akár új mellékletek felvételét is jelentő módosításokra. Meghagyja a feleknek azt a lehetőséget, hogy a megállapodást és annak mellékleteit azzal a módosítási eljárással módosíthassák, amely az utolsó olyan értesítés megküldésével zárul, amelyben a felek értesítik egymást arról, hogy a megállapodás szerinti módosítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárultak. Különösen ha a módosítások tárgya a létező mellékletek megváltoztatása vagy új mellékletek felvétele, akkor a felek megegyezhetnek abban, hogy a megállapodást a felek közötti egyszerű diplomáciai jegyzékváltás útján módosítják.

4.4. A megállapodástervezet összességében előnyös az Európai Unió számára, hiszen általa valamennyi tagállam vonatkozásában megvalósul a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása a légi alkalmasság valamennyi területén. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg csak hat tagállamnak van Brazíliával kétoldalú terméktanúsítási megállapodása. Saját jóváhagyásainak kibocsátásához a Transport Brazil eddig is elfogadta az európai hatóságok ténymegállapításait, különösen ha azokat a JAA (Egyesült Európai Légügyi Hatóság) égisze alatt hozták. A JAA pedig auditálta a brazil rendszert, és a követendő eljárásokat részletező „kiszervezési szerződésekben” állapodott meg a brazil hatósággal, amelyek lehetővé teszik a JAA-nak, hogy a ténymegállapítások elfogadását javasolja a JAA-ban részt vevő hatóságoknak. Ugyanez a megközelítés érvényes a karbantartó szervezetek jóváhagyására, amely területen csak hat hivatalos megállapodás létezik. Ezen a területen is „kiszervezési” megállapodás megkötésére került sor a Transport Brazil és a JAA között, amely lehetővé teszi, hogy a JAA-ban részt vevő hatóságok elfogadják a brazil hatóság felügyelete alatt álló brazil javítóállomások (karbantartó szervezetek) elfogadását. Jelenleg nincsenek olyan megállapodások, amelyek a repüléstechnikai termékek környezeti tanúsításáról rendelkeznének.

5. A megállapodás tartalma

5.1. A felek egyértelmű jogai és kötelezettségei

5.1.1. A megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a felek bármelyikének alkalmazandó jogszabályaiban megengedett mérték túllépését eredményezné. Az Európai Unió alkalmazandó jogszabálya a 216/2008/EK rendelet, továbbá ennek végrehajtási intézkedései és ezek valamennyi módosítása. Az uniós rendszert teljes egészében tükrözi a szövegtervezet, amely világosan megkülönbözteti a repüléstechnikai termékek és komponensek, illetve az ilyen termékeket és komponenseket tervező és gyártó szervezetek tanúsításához kapcsolódó feladatokat.

5.1.2. A karbantartás vonatkozásában az ANAC személyzeti képesítési eljárásai átfogónak bizonyultak, a képzéssel kapcsolatos egyes folyamatok végrehajtása azonban még mutat hiányosságokat. A karbantartással foglalkozó szervezetek felügyelete széles körű, éves audit formájában valósul meg, amelyet két ANAC-auditor végez részletes ellenőrzőlista alapján. Mivel a karbantartás terén az ANAC és az EASA együttműködése még új keletű, a brazil felügyeleti rendszerrel szembeni legteljesebb bizalom kiépítése és fenntartása érdekében a megállapodás csak abban az esetben irányozza elő az ANAC által végzett tanúsítási és felügyeleti tevékenység teljes körű elismerésének gyakorlatát, ha bizonyítást nyer, hogy az ANAC maradéktalanul el tudja látni a karbantartással foglalkozó szervezetek felügyeletét. Amint ez megtörténik, a javaslat szerint – a Kanada és az Európai Unió között a légi közlekedés biztonságáról létrejött kétoldalú megállapodásban foglaltakhoz hasonlóan – az ANAC jogosult lesz az EASA nevében jóváhagyást kiadni a Brazíliában telephellyel rendelkező azon szervezetek számára, amelyek az Európai Unióban tervezett légi járműveken vagy alkatrészeken karbantartási munkát végeznek, tehát nem lesz szükség arra, hogy az Ügynökség külön tanúsítványt/jóváhagyást állítson ki az ANAC által kiadott tanúsítványok/jóváhagyások alapján. Mindez összhangban áll a vonatkozó uniós jogszabályokkal, azaz a 216/2008/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezéssel, hogy nemzetközi megállapodás keretében az EASA vagy egy tagállami hatóság harmadik ország illetékes hatóságai által kiállított bizonyítványok alapján is kiállít hat tanúsítványt.

5.1.3. A Bizottság álláspontja szerint a 216/2008/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének rendelkezései nem akadályozzák meg az Európai Uniót abban, hogy egy olyan nemzetközi megállapodást kössön, amely szerint a harmadik ország illetékes hatósága által kiadott bizonyítványok automatikusan érvényesek az Európai Unióban. Ennek tudatában a karbantartás területén a megállapodás a következő bizalomépítő átmeneti intézkedésekről rendelkezik:

- a felek megállapodnak abban, hogy a karbantartási eljárás céljaira az egyik fél karbantartással kapcsolatos alkalmazandó jogszabályainak és a B1. függelékben meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelés egyenértékű a másik fél alkalmazandó jogszabályainak való megfeleléssel;

- a felek megállapodnak, hogy a karbantartási eljárás céljaira bármely fél illetékes hatóságainak tanúsítási gyakorlata és eljárásai egyaránt igazolják a fent említett feltételeknek való megfelelést;

- a felek megállapodnak abban, hogy a karbantartási eljárás céljaira a feleknek a karbantartó személyzet szakszolgálati engedélyeit érintő előírásai egyenértékűnek tekinthetők.

5.2. A felhatalmazásban rögzített célkitűzések elérésének egyértelmű eszközei

5.2.1. A tervezet meghatározza, hogy a felek kölcsönösen elfogadják a meghatározott különleges eljárások alapján tett megfelelőségi ténymegállapításokat, amennyiben ezeket a mellékletek rendelkezéseivel összhangban teszik – 3. cikk (1) bekezdés.

5.2.2. A szövegtervezet elismeri mindkét fél szabályozási hatóságának azon jogát, hogy a másik fél rendszerének való megfelelőséget tanúsító bizonyítványt állítson ki a másik fél nevében – 3. cikk (1) bekezdés.

5.2.3. A megállapodástervezet a megfelelő mechanizmus segítségével biztosítja, hogy a másik fél rendszerében való bizalom megmaradjon: folyamatos együttműködési és konzultációs rendszerről rendelkezik, amelyet auditok, vizsgálatok, kellő időben történő értesítések és a megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi kérdésről tartott konzultációk keretében zajló megerősített együttműködés eszközével valósítanak meg – a kölcsönös együttműködésről, segítségnyújtásról és az átláthatóságról szóló 8. cikk.

5.3. Fokozott biztonságpolitikai együttműködés az átláthatóság megteremtésével és a biztonsági adatok cseréjével

5.3.1. A megállapodástervezet értelmében a feleknek szoros biztonságpolitikai együttműködésre nyílik lehetőségük azáltal, hogy proaktív szemléletet alkalmazhatnak biztonságpolitikájuk és biztonságpolitikai kezdeményezéseik koordinálása terén. Ennek viszont kölcsönös adat- és információcsere, valamint közös programok kidolgozása az előfeltétele, mellyel – a területeiken működő összes légi jármű felügyeleti rendszerének megvalósítása kontextusában – növelhető a polgári légi közlekedést érintő lehetséges kockázatok előrejelzésének, megelőzésének és enyhítésének képessége.

5.3.2. A titkos (védett) adatok bizalmas kezelése és védelme érdekében a megállapodás (annak 8a. cikke) mindkét fél számára lehetőséget biztosít az alábbiakra:

3. a felek kérésre kellő időben informálják egymást, illetőleg segítséget nyújtanak egymásnak az olyan balesetekkel, repülési eseményekkel és egyéb, kialakuló helyzetekkel kapcsolatban, amelyek e megállapodás hatálya alá tartoznak, valamint

4. kölcsönös információcsere a légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos, valamint a felügyeleti tevékenységek során szerzett biztonsági adatokról, beleértve a felek repülőtereit használó légi járműveken az ANAC és az EASA eljárásai szerint végzett földi ellenőrzés eredményeit.

5.4. Rendszeres konzultációk és gyors vitarendezés

5.4.1. A megállapodástervezetet úgy dolgozták ki, hogy a végrehajtásából eredő technikai kérdések lehető leggyorsabb megoldása céljából napi szinten zavartalanul működjön. Ebből a célból létrehozzák a felek vegyes bizottságát, továbbá a felek vegyes bizottsága felé elszámoló, és a mellékletek alkalmazását folyamatosan ellenőrző albizottságokat is: a tanúsítási vegyes szakbizottságot és a karbantartási vegyes szakbizottságot. Mind a vegyes bizottság, mind az albizottságok konzultációs és közvetítő funkciókkal rendelkeznek, fórumként szolgálva a felek közti véleménykülönbségek feloldására, a megállapodás zavartalan működésének biztosítása céljából – 9. cikk (vegyes bizottság) és a tanúsítást érintően az 1. melléklet 2.2. pontja, valamint a karbantartást érintően a 2. melléklet 4.2. pontja.

5.4.2. A vegyes bizottság feladata, hogy a megállapodás és a mellékletek módosításait megvitassa és arra vonatkozóan javaslatot tegyen a felek részére, továbbá feladata a szabályozási együttműködés és az átláthatóság terén munkaeljárásokat kifejleszteni minden olyan tevékenységre, amelyekre az albizottságok nem fejlesztenek ki eljárásokat. Ily módon a két melléklet által le nem fedett, de az uniós jog részét képző területek (például a légi járművek üzemeltetése, a szakszolgálati engedélyek vagy a szimulátorok) vonatkozásában konstruktív párbeszédet lehet folytatni, és elő lehet készíteni a megállapodás jövőbeni módosításait.

5.4.3. Konzultációt bármikor lehet kérni – 15. cikk. A felek azonban minden erőfeszítést megtesznek, hogy a technikai kérdéseket a lehető legalacsonyabb szinten oldják meg, mielőtt azok tényleges „vitává” válnának.

5.5. A másik fél rendszerébe vetett erős bizalom fenntartása

5.5.1. A másik fél kezdeti és folyamatos légi alkalmassági tanúsítási rendszerében való erős bizalom fenntartása céljából az Európai Unió és Brazília az alábbi kötelezettségeket vállalják:

- tájékoztatják egymást „illetékes hatóságuk” elérhetőségi adatairól; az Európai Unió számára ez azt jelenti, hogy tájékoztatja a brazil felet arról, hogy egy nemzeti légi közlekedési hatóság (EASA általi) auditja sikeresen lezárult, és ezen audit azt állapította meg, hogy az adott hatóság teljes mértékben megfelel az uniós jogszabályoknak, valamint hogy ismeri a brazil jogszabályok által a vonatkozó területeken támasztott követelményeket, és képes a tanúsítás és a karbantartás területén a melléklet előírásaiból fakadó kötelezettségeket végrehajtani – 5. cikk (2) és (3) bekezdés;

- rendszeres időközönként végzett auditok során biztosítják, hogy a másik fél számára „illetékes hatóságként” megjelölt nemzeti légi közlekedési hatóságok képesek maradnak a megállapodásból és mellékleteiből fakadó kötelezettségeik teljesítésére – 5. cikk (4) és (5) bekezdés;

- együttműködnek a minőségbiztosításban, és lehetővé teszik a másik fél részvételét szabványosítási vizsgálataikban és megfelelőségi értékeléseikben (a hatóságok és a vállalkozások ellenőrzése) – 5. cikk (6) bekezdés és 8. cikk (5) bekezdés;

- a biztonságra vonatkozó adatokat – a balesetekre, eseményekre vagy egyéb helyzetekre vonatkozó, rendelkezésre álló információkat – egymás tudomására hozzák (8. cikk (4) bekezdés), és biztosítják az információcsere megfelelően bizalmas kezelését – 11. cikk.

- értesítik a másik felet valamennyi alkalmazandó követelményről, és konzultálnak egymással a szabályozási vagy szervezeti módosításokról azok korai szakaszában – 8. cikk.

5.6. Szigorú védintézkedések

5.6.1. A megállapodás szövegtervezete úgy van kialakítva, hogy a feleknek szükség esetére megfelelő mozgásteret adjon a biztonsági problémákra való azonnali reagáláshoz vagy a védelemnek az általuk elfogadhatónak tartott szintre való növeléséhez – 6. cikk. Egyedi eljárások kerültek kialakításra annak érdekében, hogy a felek az ilyen helyzeteket a megállapodás érvényességének kockáztatása nélkül tudják kezelni.

5.6.2. Azonban ha a felek nem képesek kielégítő módon megoldani egy adott helyzetet, a megállapodás szövegtervezete lehetővé teszi egyrészt az érintett illetékes hatóság megállapításai elfogadásának esetleges felfüggesztését (6. és 10. cikk), másrészt meghatározza az egész megállapodás vagy annak egy részének a felmondása esetén alkalmazandó eszközöket és eljárásokat – 16. cikk (3) bekezdés.

2010/0143 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, valamint 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Parlament jóváhagyására[5],

mivel:

5. A Bizottság a tárgyalások megkezdésére felhatalmazó tanácsi határozattal összhangban tárgyalásokat folytatott az Európai Unió nevében egy, a Brazil Szövetségi köztársaság kormánya és az Európai Unió közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodásról.

6. A Bizottság által tárgyalt megállapodást a felek …-án/-én aláírták, annak későbbi lehetséges megkötésére figyelemmel.

7. A megállapodást jóvá kell hagyni.

8. Eljárásrendet kell meghatározni az Európai Uniónak a megállapodás által felállított közös testületekben való részvételére, valamint különösen a megállapodást és annak mellékleteit érintő módosításokra, annak új mellékletekkel való kiegészítésére, az egyes mellékletek felmondására, konzultációkra, vitarendezésre és védintézkedésekre vonatkozó határozatok elfogadására.

9. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Brazíliával kötött, hasonló tárgyú kétoldalú megállapodásaikat e megállapodás hatálybalépésétől kezdve felmondják,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

10. Az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között a polgári légi közlekedés biztonságáról létrejött megállapodást az Európai Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

11. A megállapodás szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

12. A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodás 16. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítés megtételére jogosult személyt vagy személyeket.

2. cikk

13. 1. A feleknek a megállapodás 9. cikkében létrehozott vegyes bizottságában az Európai Uniót az Európai Bizottság képviseli az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség támogatásával és a tagállamokat képviselő légi közlekedési hatóságok kíséretében.

14. 2. A megállapodás A. mellékletének 2.1.1. pontjában említett tanúsítási vegyes szakbizottságban és a megállapodás B. mellékletének 4.1.1. pontjában említett karbantartási vegyes szakbizottságban az Európai Uniót az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség képviseli az egyes ülések napirendjével közvetlenül érintett légi közlekedési hatóságok támogatásával.

3. cikk

15. A Bizottság a Tanács által kijelölt különbizottsággal konzultálva meghatározza a felek vegyes bizottságában a következő kérdések tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontot:

16. a megállapodás 9. cikkében említett vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása vagy módosítása.

17. A Bizottság az (1) bekezdésben említett különbizottsággal folytatott konzultációt követően a következő intézkedéseket hozhatja:

18. védintézkedéseket fogadhat el a megállapodás 6. cikkével összhangban;

19. konzultációt kérhet a megállapodás 15. cikkével összhangban;

20. felfüggesztő hatályú intézkedéseket fogadhat el a megállapodás 10. cikkével összhangban;

21. a megállapodásban foglaltak szerinti bármely egyéb, a felek által elvégzendő tevékenység, az uniós jogra és a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel.

22. A Tanács minősített többséggel határoz a Bizottságnak a követező kérdések tekintetében tett javaslatairól:

23. további mellékletek elfogadása a megállapodás 16. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

24. a megállapodás bármely más, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó módosítása;

25. egyes mellékletek felmondása a megállapodás 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

Kelt Brüsszelben, [...]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök […]

[1] Ajánlás – A Tanács határozata a Bizottságnak az Európai Unió és Brazília között létrejövő, a polgári légi közlekedés biztonsága és a környezeti kompatibilitás területén a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadásáról szóló kétoldalú megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról, SEC(2009) 1097 végleges (2009.08.03.)

[2] 1/94. sz. WTO-vélemény, [1994] ECRI-5267, 33. bekezdés. E jogesettel összhangban, kölcsönös elismerésről szóló megállapodásokat általában az EK-Szerződés 133. cikke alapján kötnek. Lásd például az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás megkötéséről szóló, 1998. június 22-i 1999/78/EK tanácsi határozatot, HL L 31., 1999.2.4.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

[4] HL C […]., […].,[…]. o.

[5] HL C […]., […].,[…]. o.