23.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/1

1.

Az egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: a javaslat vagy a bizottsági javaslat) a Bizottság a 2001/45/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2008. december 3-án konzultáció céljából benyújtotta az európai adatvédelmi biztoshoz. E konzultációt kifejezetten meg kell említeni a rendelet preambulumában.

2.

Az európai adatvédelmi biztos korábban hozzájárult a javaslathoz, és az általa az előkészítési folyamat során nem hivatalosan felvetett kérdések közül a Bizottság jó néhányat figyelembe vett a javaslat végleges szövegének elkészítésénél.

3.

A javaslat az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a dublini rendelet) átdolgozása. A Bizottság a javaslatot azon első javaslatcsomag részeként terjesztette elő, amelynek célja, hogy a közös európai menekültügyi rendszer magasabb szintű összehangoltságát, valamint jobb védelmi előírásokat biztosítson, ahogyan arra a 2004. november 4–5-i hágai program felhívott, és amit a menekültügyről szóló, 2008. június 17-i bizottsági politikai terv is hirdetett. A hágai program arra kérte fel a Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a második szakasz eszközeit és intézkedéseit azzal a céllal, hogy azokat 2010 előtt elfogadhassák.

4.

A javaslatot szigorú értékelési és konzultációs eljárásnak vetették alá. A javaslat figyelembe veszi különösen a Bizottságnak a dublini rendszer értékeléséről szóló, 2007. június 6-án közzétett jelentését (4) – amely rámutatott a jelenlegi rendszer számos jogi és gyakorlati hiányosságára – továbbá a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről szóló zöld könyvre a különböző érdekeltektől a Bizottság által válaszként kapott hozzászólásokat (5).

5.

A javaslat legfőbb célja, hogy javítsa a dublini rendszer hatékonyságát, és szigorúbb védelmi előírásokat biztosítson a dublini eljárás hatálya alá tartozó nemzetközi védelmet kérelmezők számára. Ezenfelül, a javaslat arra is törekszik, hogy megerősítse az azon tagállamok iránti szolidaritást, amelyek rendkívüli migrációs nyomásnak vannak kitéve (6).

6.

A javaslat a dublini rendelet hatályát a kiegészítő védelmet kérelmezőkre (és abban részesülőkre) is kiterjeszti. A módosításra az uniós vívmányokkal, nevezetesen a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelvvel (7) való összhang biztosítása céljából van szükség. Emellett a javaslat a dublini rendeletben használt fogalmakat és terminológiát az egyéb menekültügyi jogszabályokban foglaltakhoz igazítja.

7.

A rendszer hatékonyságának növelése érdekében a javaslat határidőt állapít meg különösen a visszavételre irányuló megkeresés benyújtására, és lerövidíti az információkérés megválaszolására vonatkozó határidőt. Tisztázza továbbá a felelősség megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a mérlegelési (humanitárius és független felelősségvállalási) záradék alkalmazásának körülményeit és eljárásait. A rendelet az átadásokra vonatkozó szabályokkal egészül ki, és a meglévő vitarendezési mechanizmust kiterjeszti. A javaslat emellett kötelező meghallgatás tartására vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

8.

Ezen túlmenően, valamint a kérelmezőknek nyújtott védelem szigorítása érdekében a bizottsági javaslat megállapítja az átadásra vonatkozó határozattal szembeni fellebbezés jogát, valamint kötelezővé teszi a hatáskörrel rendelkező hatóság számára annak eldöntését, hogy a végrehajtást fel kell-e függeszteni vagy nem. A javaslat foglalkozik a jogi segítséghez és/vagy jogi képviselethez, illetve nyelvi segítséghez való joggal. A javaslat arra az elvre is utal, hogy senki sem tartható fogva kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A családegyesítéshez való jogot is kiterjeszti, és foglalkozik a kísérő nélküli kiskorúak és egyéb kiszolgáltatott helyzetű csoportok igényeivel.

9.

E vélemény főként a szöveg azon módosításaival kíván foglalkozni, amelyek a személyes adatok védelmének szempontjából a legrelevánsabbak:

10.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja a bizottsági javaslat célkitűzéseit, különösen azt, hogy javítsa a dublini rendszer hatékonyságát, és szigorúbb védelmi előírásokat biztosítson a dublini eljárás hatálya alá tartozó nemzetközi védelmet kérelmezők számára. Belátja továbbá azon okokat, amelyek miatt a Bizottság úgy határozott, hogy hozzáfog a dublini rendszer felülvizsgálatához.

11.

A személyes adatok megfelelő szintű védelmének biztosítása elengedhetetlen feltétele az egyéb alapvető jogok hatékony alkalmazása és magas fokú védelme biztosításának. Az európai adatvédelmi biztos e véleményt annak teljes tudatában bocsátja ki, hogy a javaslat alapvető jogokat érintő dimenziója jelentős, hiszen nem csupán a harmadik országok állampolgárai és/vagy hontalan személyek személyes adatainak feldolgozását, hanem számos egyéb jogát is érinti, úgy mint különösen a menedékjogot, a tág értelemben vett tájékoztatáshoz való jogot, a családegyesítéshez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz való jogot, a szabadsághoz és a szabad mozgáshoz való jogot, a gyermekek jogait vagy a kísérő nélküli kiskorúak jogait.

12.

Mind a javaslat (34) preambulumbekezdése, mind indokolása hangsúlyozza, hogy a jogalkotó annak biztosítására törekedett, hogy a javaslat összhangban legyen az Alapjogi Chartával. Az indokolás ezzel összegfüggésben egyértelműen utal a személyes adatok védelmére és a menedékjogra. Az indokolás azt is hangsúlyozza, hogy a javaslatot tüzetes vizsgálatnak vetették alá azzal a céllal, hogy meggyőződjenek arról, hogy rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők a közösségi jog és a nemzetközi jog általános elveivel. Tekintettel azonban az európai adatvédelmi biztos hatáskörére, e vélemény legfőképpen a javaslat adatvédelmi vetületére összpontosít. Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat jelentős figyelmet szentel ennek az alapvető jognak, és úgy véli, hogy ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a dublini eljárás hatékony legyen, és teljes mértékben megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos követelményeknek.

13.

Az európai adatvédelmi biztos nyugtázza továbbá, hogy a bizottsági javaslat arra törekszik, hogy összhangban legyen a más nagyméretű IT-rendszerek létrehozását és/vagy használatát szabályozó többi jogi eszközzel. Különösen azt kívánja hangsúlyozni, hogy mind az adatbázissal szembeni felelősségek megosztása, mind pedig a felügyeleti modell kialakításának a javaslatban leírt módja összhangban áll a második generációs Schengeni Információs Rendszerrel és a Vízuminformációs Rendszerrel.

14.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat egyértelműen megállapítja a felügyelet terén betöltendő szerepét, ami az előző szövegben nyilvánvaló okok miatt nem így volt.

15.

A javaslat 4. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjai a következőket állapítják meg:

„A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően, a tagállamok illetékes hatóságai azonnal tájékoztatják a menedékkérőt e rendelet alkalmazásáról, továbbá különösen az alábbiakról:

A 4. cikk (2) bekezdése leírja annak módját, ahogyan a rendelkezés (1) bekezdésében említett információt a kérelmező számára nyújtani kell.

16.

A tájékoztatáshoz való jog hatékony alkalmazása alapvető fontosságú a dublini eljárás megfelelő működéséhez. Különösen fontos meggyőződni arról, hogy a tájékoztatást olyan módon nyújtják, ami lehetővé teszi a menedékkérő számára, hogy teljes mértékben megértse helyzetét, valamint jogainak hatókörét, beleértve azokat az eljárási lépéseket, amelyeket az ügyében hozott közigazgatási határozatokat követően megtehet.

17.

Ami a jog alkalmazásának gyakorlati szempontjait illeti, az európai adatvédelmi biztos hivatkozni óhajt arra a tényre, hogy a javaslat 4. cikke (1) bekezdésének g) pontjával és ugyanazon cikk (2) bekezdésével összhangban a tagállamok a kérelmezők részére összeállított közös tájékoztatót használnak, amely egyebek között tartalmazza „a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért felelős nemzeti adatvédelmi hatóságok elérhetőségét”. Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozni kívánja, hogy noha a javaslat 4. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti adatvédelmi hatóságok valóban felelősek a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért, a javaslat szövegének megfogalmazása nem akadályozhatja meg, hogy a kérelmező (adatalany) igényével először az adatkezelőhöz forduljon (jelen esetben a dublini együttműködésért felelős nemzeti hatósághoz). Úgy tűnik, hogy a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jelenlegi formájában azt sugallja, hogy a kérelmezőnek igényét – valamennyi esetben közvetlenül – a nemzeti adatvédelmi hatósághoz kell benyújtania, holott a bevett eljárás és a tagállami gyakorlat szerint a kérelmező elsőként az adatkezelőhöz fordul igényével.

18.

Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a 4. cikk g) pontját fogalmazzák újra a kérelmezőt megillető jogok tisztázása érdekében. A javaslat jelenlegi megfogalmazása nem egyértelmű, hiszen úgy is értelmezhető, hogy „az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás joga (…)” az adatokhoz való hozzáférés jogának és/vagy a téves adatok helyesbítésére vonatkozó jognak a része (…). Ezenfelül, a fent említett rendelkezés jelenlegi megfogalmazása értelmében a tagállamoknak nem a jog tartalmáról, hanem annak létezéséről kell tájékoztatniuk a kérelmezőt. Tekintve, hogy ez utóbbi stilisztikai kérdés, az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének g) pontját az alábbiak szerint módosítsák:

„A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően a tagállamok illetékes hatóságai azonnal tájékoztatják a menedékkérőt (…) az alábbiakról:

19.

Ami a kérelmezők számára nyújtandó tájékoztatás módját illeti, az európai adatvédelmi biztos az Eurodac felügyeletével megbízott koordinációs csoport (8) (amely valamennyi részes állam adatvédelmi hatóságának egy-egy képviselőjéből és az európai adatvédelmi biztosból áll) által megkezdett munkára utal. Az említett csoport jelenleg vizsgálja a kérdést az EURODAC keretében, hogy megfelelő iránymutatással tudjon szolgálni, amint a nemzeti vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, és azokat összegyűjtötték. Noha ez az összehangolt vizsgálat konkrétan az EURODAC-ot érinti, eredményei feltehetően érdekesnek bizonyulnak majd a dublini rendszer keretében is, hiszen a vizsgálat olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a nyelvek/fordítás és annak felmérése, hogy a menedék kérelmezője valóban érti-e az információt.

20.

A javaslat 33. cikkében említett hatóságok tekintetében az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a fent említett rendelkezés (1) bekezdésében említett hatóságok nevét tartalmazó összesített jegyzéket. Amennyiben a jegyzék módosul, a Bizottság évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett összesített jegyzéket. Az összesített jegyzék közzététele megkönnyíti majd az átláthatóság biztosítását és a nemzeti adatvédelmi hatóságok felügyeletét.

21.

Az európai adatvédelmi biztos nyugtázza a fontos információknak az átadás végrehajtását megelőzően a tagállamok között történő cseréjére szolgáló új mechanizmus bevezetését (lásd a javaslat 30. cikkét). Úgy véli, hogy az említett információcsere jogszerű célt szolgál.

22.

Az európai adatvédelmi biztos nyugtázza továbbá a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv 8. cikkének (1)–(3) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban a javaslatban szereplő konkrét adatvédelmi biztosítékokat, úgy mint: a) a kérelmező és/vagy képviselője kifejezett hozzájárulása, b) az információknak azonnal az átadás befejezését követően az átadó tagállam által történő törlése és c) az, hogy „az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatokat kizárólag a nemzeti jog vagy az illetékes nemzeti testületek által meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség alá eső egészségügyi szakember vagy azzal egyenértékű titoktartási kötelezettség alá eső más személy dolgozhatja fel” (akik megfelelő egészségügyi képzésben részesültek). Támogatja továbbá azt a tényt, hogy az adatcsere kizárólag a biztonságos DubliNet-rendszeren keresztül és az előzetesen értesített hatóságok által történik.

23.

Ahhoz, hogy ez a mechanizmus összhangban legyen az adatvédelmi rendszerrel, alapvető fontosságú a felépítése, különös tekintettel arra, hogy az információcsere igen érzékeny személyes adatokat is érint majd, úgy mint például „az átadandó kérelmező különleges igényeivel kapcsolatos – adott esetben az átadandó kérelmező fizikai és szellemi állapotára vonatkozó – információkat”. Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos teljes mértékben támogatja a javaslat 36. cikkének beillesztését, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (…) adatokkal való visszaélés szankciókkal – ideértve a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is – büntetendő legyen.

24.

A bizottsági javaslat 32. cikke az információk megosztását szabályozza. Az európai adatvédelmi biztos korábban hozzájárult e rendelkezéshez, és támogatja a Bizottság által javasolt megfogalmazást.

25.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a tagállami hatóságok az egyénekkel kapcsolatos információkat a DubliNet-hálózaton keresztül cseréljék. Ez nem csupán nagyobb fokú biztonságot tesz lehetővé, hanem az átadások jobb nyomon követhetőségét is biztosítja. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos a bizottsági szolgálatok 2007. június 6-i munkadokumentumára hivatkozik (A dublini rendszer értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági jelentést kísérő dokumentum (9)), amelyben a Bizottság emlékeztet arra, hogy „a DubliNet használata minden esetben kötelező, kivéve az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet (10) (a továbbiakban a dublini végrehajtási rendelet) 15. cikkének (1) bekezdése második albekezdésében meghatározott eseteket”. Az európai adatvédelmi biztos kitart álláspontja mellett, amely szerint a DubliNet használatától való, a fentebb hivatkozott 15. cikk (1) bekezdésében említett eltérés lehetőségét megszorítóan kell értelmezni.

26.

A javaslat kiegészült néhány rendelkezéssel, illetve másokat átfogalmaztak ennek biztosítására; az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezen erőfeszítéseket. A javaslat új 33. cikkének (4) bekezdését például átfogalmazták annak tisztázása érdekében, hogy nem csak a kérelmekre, hanem a válaszokra és minden írásbeli kapcsolattartásra is vonatkoznak a megbízható elektronikus csatornák létrehozására vonatkozó szabályok (amelyek a dublini végrehajtási rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében találhatók). Továbbá, az új 38. cikkben a (2) bekezdés elhagyása – amely a korábbi szöveg értelmében (25. cikk) arra kötelezte a tagállamokat, hogy a megkereséseket és a válaszokat oly módon továbbítsák, „hogy az átvétel igazolható legyen” – azt a célt szolgálja, hogy egyértelmű legyen, hogy a tagállamoknak e tekintetben is a DubliNet-et kell használniuk.

27.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a személyes adatok cseréjének tekintetében viszonylag kevés szabály született a dublini rendszer keretein belül. Noha a dublini végrehajtási rendelet már foglalkozik az információcsere néhány szempontjával, a jelenlegi rendelet nem bizonyul a személyes adatok cseréjének valamennyi szempontját lefedni, ami pedig sajnálatos (11).

28.

Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy a menedékkérőkkel kapcsolatos információcsere kérdését már az Eurodac felügyeletével megbízott koordinációs csoport keretein belül is megvitatták. Anélkül, hogy a csoport munkája eredményeinek elébe menne, az európai adatvédelmi biztos meg óhajtja említeni már most, hogy a lehetséges ajánlások egyike a schengeni SIRENE-kézikönyvben megállapítottakhoz hasonló szabályok elfogadása lehetne.

29.

Az európai adatvédelmi biztos támogatja az egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatot. Egyetért a meglévő rendszer felülvizsgálatára sarkalló okokkal.

30.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a bizottsági javaslat összhangban van az e terület összetett jogi keretét szabályozó más jogi eszközökkel.

31.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli azt a megkülönböztetett figyelmet, amelyet a javaslatban az alapvető jogoknak, különösen a személyes adatok védelmének szentelnek. Úgy véli, hogy ez a megközelítés a dublini eljárás javításának fontos előfeltétele. Külön felhívja a jogalkotók figyelmét az információcsere új mechanizmusaira, amelyek egyebek közt a menedékkérők rendkívül érzékeny személyes adatait is érintik.

32.

Az európai adatvédelmi biztos hivatkozni óhajt az e területen az Eurodac felügyeletével megbízott koordinációs csoport által megkezdett jelentős munkára, és hiszi, hogy a csoport munkájának eredménye hasznosan hozzájárul majd a rendszer jellemzőinek jobb kialakításához.

33.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a felülvizsgált rendszer gyakorlati végrehajtásakor tovább lehet fejleszteni az e véleményben foglalt észrevételek némelyikét. Nevezetesen, az európai adatvédelmi biztos hozzá kíván járulni az e vélemény 24–27. pontjában említett, a DubliNet-en keresztül történő információcserére vonatkozó végrehajtási intézkedések meghatározásához.