1. MELLÉKLET

NEM KOHERENS OPTIKAI SUGÁRZÁS

Az optikai sugárzás biofizikailag releváns expozíció értékei az alábbi képletekkel határozhatók meg. Az alkalmazandó képletet a forrás által kibocsátott sugárzási tartomány függvényében kell kiválasztani, és az eredményeket össze kell hasonlítani az 1.1. táblázatban szereplő megfelelő expozíciós határértékekkel. Egy adott optikai sugárforrásra egynél több expozíciós érték és megfelelő expozíciós határérték is vonatkozhat.

Az a)–o) jelölés az 1.1 táblázat megfelelő soraira utal.

Ezen irányelv alkalmazásában a fenti képletek helyettesíthetők az alábbi kifejezésekkel és diszkrét értékek használatával a következő táblázatokban meghatározottak szerint:

Megjegyzések:

1.1. táblázat:

Nem koherens optikai sugárzás expozíciós határértékei

1.2. táblázat:

S (λ) [dimenzió nélkül], 180–400 nm

1.3. táblázat:

B (λ), R (λ) [dimenzió nélkül], 380–1 400 nm

II. MELLÉKLET

LÉZEROPTIKAI SUGÁRZÁS

Az optikai sugárzás biofizikailag releváns expozícióértékei az alábbi képletekkel határozhatók meg. Az alkalmazandó képletet a forrás által kibocsátott sugárzás hullámhosszának és időtartamának függvényében kell kiválasztani, és az eredményeket össze kell hasonlítani az 2.2–2.4. táblázatokban szereplő megfelelő expozíciós határértékekkel. Egy adott lézeroptikai sugárforrásra egynél több expozícióérték és megfelelő expozíciós határérték is vonatkozhat.

A 2.2–2.4. táblázatokban számítási segédeszközként használt együtthatókat a 2.5. táblázat sorolja fel, az ismétlődő expozícióra vonatkozó korrekciókat pedig a 2.6. táblázat sorolja fel.

Megjegyzések:

2.1. táblázat:

Sugárveszélyek

2.2. táblázat

A szemet érő lézersugárzás expozíciós határértékei - Rövid expozíciós időtartam < 10 s

2.3. táblázat:

A szemet érő lézersugárzás expozíciós határértékei Hosszú expozíciós időtartam ≥ 10 s

2.4 táblázat:

A bőrt érő lézersugárzás expozíciós határértékei

2.5 táblázat:

Alkalmazott korrekciós tényezők és egyéb számítási paraméterek

2.6 táblázat:

Ismétlődő expozícióra vonatkozó korrekció

Mindhárom itt következő általános szabályt alkalmazni kell minden ismétlődő expozíció esetén, amennyiben az ismétlődő impulzusrendszerű vagy letapogató lézerrendszerektől ered:

(1)  Ha a lézer hullámhosszát két határérték is lefedi, a korlátozóbbat kell alkalmazni.

(2)  Ha 1 400 ≤ λ < 105 nm: nyílásátmérő = 1 mm ahol t ≤ 0,3 s és 1,5 t0.375 mm ahol 0,3 s < t < 10 s; ha 105 ≤ λ < 106 nm: nyílásátmérő = 11 mm.

(3)  Ezen impulzushosszaknál a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt az ICNIRP az 1ns irradiancia határ alkalmazását ajánlja.

(4)  A táblázat egyszeres lézerimpulzus-értékeket ad meg. Többszörös lézerimpulzus esetén az egy Tmin intervallumba eső lézerimpulzusok időtartamát (a 2.6 táblázat listája szerint) össze kell adni, és az eredményként kapott időértéket a t helyére be kell helyettesíteni az alábbi képletben: 5,6 103 t0,25.

(5)  Ha a lézer hullámhosszát vagy más tulajdonságát két határérték is lefedi, a korlátozóbbat kell alkalmazni.

(6)  Olyan kis források esetén, amelyek egy 1,5 mrad vagy kisebb értékű szöget zárnak be a látható kettős E 400–600 nm határok lecsökkennek a 10 s ≤ t < T1-re vonatkozó termikus határokra és a fotokémiai határokra hosszabb idők esetén. T1-et és T2-t lásd a 2.5. táblázatban. A retinát érintő fotokémiai veszély esetén alkalmazandó határérték kifejezhető időintegrált kisugárzásként G = 106 CB [Jm-2 sr-1], ahol t > 10s t = 10 000 s-ig és L = 100 CB [W m-2 sr-1], ahol t > 10 000 s. A G és L méréséhez a γm-et kell használni átlagoló látómezőként. A látható és az infravörös közti hivatalos határ a CIE által meghatározott 780 nm. A hullámhosszsáv-oszlop csak a jobb áttekinthetőséget célozza. (A G jelölést a CEN használja; az Lt jelölést a CIE használja; az LP jelölést az IEC és a CENELEC használja.)

(7)  1 400–105 nm hullámhossz esetén: nyílásátmérő = 3,5 mm; 105 – 106 nm hullámhossz esetén: nyílásátmérő = 11mm.

(8)  Az expozíciós érték mérésekor a γ vizsgálata a következő: Ha α (forrás által bezárt szög) > γ (határoló kúpszög, a megfelelő oszlopban zárójelben jelölve), akkor a mérési látómező γm lesz a γ adott értéke. (Nagyobb mérési látómező alkalmazása a veszély túlbecsüléséhez vezetne.)

Ha α < γ, akkor a γm mérési látómezőnek megfelelő nagyságúnak kell lennie ahhoz, hogy teljesen magába zárja a forrást, de egyébként nem behatárolt, és nagyobb lehet γ-nál.

(9)  Ha a lézer hullámhosszát vagy más tulajdonságát két határérték is lefedi, a korlátozóbbat kell alkalmazni.

NYILATKOZAT A TANÁCS INDOKLÁSÁRÓL

I.   BEVEZETÉS

1993. február 8-án a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 118a. cikke alapján a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Tanács részére.

A javaslat a 89/391/EGK irányelvet volt hivatott kiegészíteni, annak pontosításán keresztül, hogy egyes rendelkezések miként alkalmazandók az egyes, meghatározott fizikai tényezőknek való expozíció esetében.

Az Európai Parlament 1994. április 20-án, a Gazdasági és Szociális Bizottság pedig 1993. június 30-án nyújtotta be erre vonatkozó véleményét. Az Európai Parlament az első olvasatot 1999. szeptember 16-án (1) erősítette meg.

A Bizottság 1994. július 8-án módosított javaslatot nyújtott be.

Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően a jogi alapvetés a korábbi 118a. cikkről a 137. cikk (2) bekezdésére változott, amely az Európai Parlamenttel való együttdöntési eljárást, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, illetve a Régiók Bizottságával való konzultációt írja elő.

A Régiók Bizottsága 2000. január 13-i levelében úgy nyilatkozott, hogy nem ad véleményt az irányelvről szóló javaslatról.

A javaslat lényege abban állt, hogy a négyfajta fizikai tényezőt (zaj, mechanikus vibráció, optikai sugárzás és elektromágneses mezők) egyetlen jogi aktusban foglalta össze, amelynek minden egyes fizikai tényező külön mellékletét képezte volna.

A négy fizikai tényező rendkívül különböző tulajdonságait figyelembe véve, 1999-ben az a döntés született, hogy külön irányelveket kell kidolgozni. A vibrációról, a zajról és az elektromágneses mezőkről szóló irányelvek már elfogadásra kerültek. A Tanács úgy határozott, hogy a negyedik és egyben utolsó tényezőre, az optikai sugárzásra koncentrál.

A Tanács 2005. április 18-án a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően közös álláspontot fogadott el.

II.   CÉLKITŰZÉS

Az eredeti javaslat részekre bontását követően, az irányelvről szóló javaslat a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét szándékszik javítani az optikai sugárzásnak való expozícióból eredő kockázattal szemben.

III.   A KÖZÖS ÁLLÁSPONT ELEMZÉSE

1.   Általános észrevételek

A Szerződés 137. cikkének (1) bekezdése szerint „a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit […], különösen a munkakörnyezet javítása terén a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;” stb.

A Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a Tanács: „irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat”.

A Tanács közös álláspontja a lefedett területet illetően összhangban van a Szerződés 137. cikke (2) bekezdésében foglalt célkitűzésekkel, mivel minimumkövetelményeket hivatott bevezetni a munkavállalók egészségének és biztonságának az optikai sugárzásnak való expozícióból eredő kockázattal szembeni védelme érdekében.

A közös álláspont továbbá a Bizottság által meghatározott és a Parlament által támogatott célkitűzéseket is tiszteletben tartja, annak ellenére, hogy szerkezete az eredeti javaslat részekre bontása következtében megváltozott. A javaslat számos, a Parlamentnek a Bizottság javaslatára vonatkozó első olvasatából eredő módosítást tartalmaz.

2.   Felépítés és kulcselemek

2.1.   Általános struktúra

A közös álláspont általános struktúrája, például az expozíciós határértékek, a munkavállalók tájékoztatásáról és képzéséről, a konzultációról és a részvételről szóló cikkek, illetve a vegyes rendelkezések bevezetése szorosan követi a vibrációról, a zajról és az elektromágneses mezőkről szóló irányelvek rendelkezéseit. Ez megfelel a Bizottság módosított javaslata általános struktúrájának is.

Az 1. cikk szerint a közös álláspont a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő azon kockázatokra vonatkozik, amelyeket a szem és a bőr optikai sugárzásnak való expozíciójából eredő káros hatások okoznak. A közös álláspont nem tesz különbséget a hosszú távú és a rövid távú hatások között, mivel mind az akut, mind pedig a krónikus egészségkárosító hatások az irányelv hatálya alá tartoznak. Ez például azt a tényt tükrözi, mely szerint az ultraibolya-sugárzásnak való túlzott expozíció olyan hosszú távú hatásokat okozhat, mint például a bőr-melanóma.

2.2.   Az expozíciós határértékek

A közös álláspont a 2. cikkben meghatározott és a 3. cikknek megfelelően a mellékletekben található táblázatokban foglalt expozíciós határértékek (ELV-k) bevezetésén alapul. Ezek az értékek alapvetően a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárvédelmi Bizottság (ICNIRP) által kidolgozott ajánlásokon alapulnak. Azokon a területeken, ahol az ICNIRP nem állapított meg értékeket, a közös álláspont a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által meghatározott értékeket használta. Ezek a tudományos alapokon nyugvó, körültekintően meghatározott iránymutatások azon akut és hosszú távú hatások megelőzését szolgálják, amelyek a szemet és a bőrt rendkívül magas szintű expozíció esetén érhetik. Az ICNIRP-iránymutatásokban meghatározott expozíciós határértékek összhangban állnak az e területen működő egyéb olyan független tudományos tanácsadó-testületek által kidolgozott értékekkel, mint az Amerikai Iparhigiéniai Kormányközi Konferencia (ACGIH), az Egyesült Királyságbeli Nemzeti Radiológiai Védelmi Tanács (NRPB) és a holland Egészségtanács (Gezondheidsraad).

A nem természetes forrású optikai sugárzás által kibocsátott nem koherens sugárzásra megállapított expozíciós határértékeket az I. melléklet, a lézersugárzásra megállapított expozíciós határértékeket pedig a II. melléklet tartalmazza.

Az expozíciós határértékek és műszaki előírások alkalmazása nem tekinthető megfelelőnek az optikai sugárzás természetes forrásainak való expozíció esetében, ezért a megelőző intézkedések – beleértve a munkavállalók tájékoztatását és képzését – döntő fontosságúak a kockázat értékelésekor és az optikai sugárzás természetes forrásainak (nap, vulkanikus tevékenység, természetes tüzek, villámlás, stb.) való expozícióból eredő veszélyek csökkentésekor.

2.3.   Az expozíció meghatározása és a kockázatok értékelése

A 4. cikknek az expozíció meghatározásáról és a kockázatértékelésről szóló rendelkezései a közös álláspont kulcselemei. A munkáltatónak különös figyelmet kell fordítania többek között a kockázatértékelés olyan fontos elemeire, mint a különösen érzékeny kockázati csoportokba tartozó munkavállalók, illetve az összetett eredetű optikai sugárzás (4. cikk (4) bekezdés).

A 4. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak értékelnie kell, illetve szükség esetén meg kell mérnie és/vagy ki kell számolnia az optikai sugárzásnak való expozíció szintjét. A cikk az alkalmazandó módszerre vonatkozó utasításokat is tartalmaz: amennyiben ezek rendelkezésre állnak, úgy az IEC, a CIE vagy a CEN (2) által megállapított szabványokat és ajánlásokat kell alkalmazni, ha pedig nem állnak rendelkezésre, úgy a nemzeti vagy nemzetközi tudományos alapú iránymutatásokat kell követni. A szükségtelen ismétlések elkerülése érdekében az értékelés figyelembe veheti a berendezés gyártói által szolgáltatott adatokat, amennyiben arra valamely közösségi irányelv hatálya kiterjed.

2.4.   A kockázat megállapítása esetén követendő eljárás

A közös álláspont célja az optikai sugárzásnak való expozícióból eredő kockázatok megszüntetése, illetve minimálisra csökkentése. Az 5. cikk (2) bekezdése a mesterséges eredetű optikai sugárzásnak kitett munkavállalókra, az 5. cikk (3) bekezdése pedig a természetes forrású optikai sugárzásnak kitett munkavállalókra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A munkáltató mindkét esetben műszaki és/vagy szervezeti intézkedésekből álló cselekvési tervet állít össze és hajt végre.

A mesterséges források esetében az 5. cikk (2) bekezdése egy ilyen cselekvési terv egyedi elemeiként utal többek között az egyéb munkamódszerekre, a munkaeszközök megválasztására, a műszaki csökkentési módszerekre, illetve a munkahelyek megtervezésére és elrendezésére. Az expozíciós határértékek koncepcióját követően az 5. cikk (5) bekezdése világosan kimondja, hogy a munkavállalók nem tehetők ki az expozíciós határértékeknél magasabb értékeknek. Amennyiben az expozíciós határértékek túllépésére ennek ellenére sor kerül, a munkáltatónak haladéktalanul cselekednie kell az expozíciónak a határértékek alá csökkentése érdekében, azonosítania kell az expozíciós határértékek túllépésének okait, és az ilyen esetek jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében módosítania kell a védelmi és a megelőző intézkedéseket.

A kockázat megállapítását követően felmerülő további kötelezettség az érintett területek azonosítása és megfelelő jelzésekkel való ellátása, valamint az ezen területekre való belépés korlátozása (5. cikk, (4) bekezdés).

A mesterséges optikai források esetében az expozíciós határértékeknek való megfelelés, a természetes források esetében pedig az elővigyázatos megközelítés módszeres betartása valószínűsíthetően magas szintű védelmet biztosít minden lehetséges káros hatással szemben.

2.5.   Főbb különbségek a Bizottság módosított javaslatához képest

A közös álláspont és a Bizottság módosított javaslata közötti főbb különbségek a következőkre terjednek ki:

3.   Az Európai Parlament módosításai az első olvasatban

Minthogy a közös álláspont csak az optikai sugárzással foglalkozik, az Európai Parlament számos módosítása ebben az összefüggésben nem releváns. Ennek megfelelően, a közös álláspont elfogadását megelőzően csak az alábbi módosításokat kellett figyelembe venni: 1., 4–21., 25., 27., 34–36.

3.1.   Az Európai Parlamentnek a Tanács által elfogadott módosításai

Az 1., 5., 9., 14., 16. és 25. módosítást a közös álláspont teljes egészében, ha nem is szó szerint, legalább szellemében átvette.

Továbbá, a 4. módosítást a 2. cikk e) pontja részben átvette. Mindazonáltal, a 4. módosítás szövegével szemben a Tanács jobbnak látta kimondani, hogy az expozíciós határértékeknek való megfelelés biztosítja a munkavállalók védelmét az összes ismert egészségkárosító hatással szemben.

A 10. módosítás alapgondolatát az 5. cikk (6) bekezdése tükrözi, bár a Tanács nem tartotta megfelelőnek a megelőző intézkedésekre, mint kizárólagos célra történő hivatkozást a különösen érzékeny kockázati csoportok esetében.

A 12. módosítás alapgondolatát az 5. cikk (1) bekezdése tükrözi, ahol a közös álláspont jelenleg az expozíció megszüntetését vagy minimumra csökkentését említi.

A 13. módosítást az 5. cikk (5) bekezdése részben átvette. A Tanács nem találta szükségesnek, hogy kifejezetten a kollektív intézkedésekre utaljon, mivel a munkáltatónak az expozíciós határértékek alá való csökkentése érdekében tett lépései során minden lehetséges megelőző intézkedést figyelembe kell vennie.

A 17. módosítás alapgondolatát a 4. cikk (4) bekezdésének f) pontja vette át, amely az optikai sugárzásnak való expozíció különböző lehetséges közvetett hatásainak listáját tartalmazza.

3.2.   Az Európai Parlamentnek a Tanács által el nem fogadott módosításai

A Tanács az alábbi okokból nem tartotta tanácsosnak a 6., 7., 8., 11., 15., 18., 19., 20., 21., 27., 34., 35. és 36. módosításnak a közös álláspontba történő átvételét:

IV.   KÖVETKEZTETÉSEK

A Tanács úgy véli, hogy a közös álláspont egészében összhangban van a Bizottság módosított javaslatának alapvető célkitűzéseivel. A Tanács továbbá úgy véli, hogy tekintettel arra, hogy a négy fizikai tényező mindegyikének vonatkozásában külön szövegek kerültek kidolgozásra, figyelembe vette az Európai Parlament által a Bizottság eredeti javaslatához tett módosításokban követett célokat.

(1)  HL C 54., 2000.2.25., 75. o.

(2)  IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

CIE: Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság

CEN: Európai Szabványügyi Bizottság