(1)   Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az ESZA+ foglalkoztatási és társadalmi innovációs ágára, valamint az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE közvetlen vagy közvetett irányítású komponenseire, a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtás kivételével.

(3)   Az 5., a 14., a 19., a 28–34. és a 108–112. cikk nem alkalmazandó az MMIA-ra, a BBA-ra és a HAVE-re.

(4)   A 108–112. cikk nem alkalmazandó az ETHAA-ra.

(5)   A 14, a 15., a 18. és a 19. cikk, a 21–27. cikk, a 37–42. cikk, a 43. cikk (1)–(4) bekezdése, a 44. és az 50. cikk, az 55. cikk (1) bekezdése, továbbá a 73., a 77., a 80. és a 83–85. cikk nem alkalmazandó az Interreg programokra.

(6)   Az alábbiakban felsorolt alapspecifikus rendeletek kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg ehhez a rendelethez, amelyek nem lehetnek ellentétes értelműek e rendelettel:

Amennyiben kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e rendelet vagy az alapspecifikus rendeletek az alkalmazandók-e, e rendelet az irányadó.

(1)   Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatja:

Az IÁA-ból azt az egyedi célkitűzést kell támogatni, hogy a régiók és az emberek képesek legyenek a 2030-ra vonatkozó uniós energetikai és éghajlat-politikai célértékek elérését és a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó átalakulás társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és környezeti hatásainak kezelésére, a Párizsi Megállapodásban foglaltak szerint.

E cikk (1) bekezdésének első albekezdése nem alkalmazandó az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó olyan forrásokra, amelyeket a 27. cikkel összhangban csoportosítanak át az IÁA-ba.

(2)   Az ERFA-nak, az ESZA+-nak, a Kohéziós Alapnak és az IÁA-nak hozzá kell járulnia az Unió azon tevékenységeihez, amelyek az alábbi célok követésével az EUMSZ 174. cikkének megfelelően a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezik:

(3)   A tagállamok és a Bizottság előmozdítják az alapok és az egyéb uniós eszközök és alapok közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy sem a tervezés, sem a végrehajtás során ne forduljanak elő átfedések. A tagállamok és a Bizottság ennek megfelelően a releváns országspecifikus ajánlásokat is figyelembe veszik az alapok programozása és végrehajtása során.

(1)   A tagállamok az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertannal tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében súlyozni kell az adott szinten nyújtott támogatásokat olyan szempontból, amely a támogatás által a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez történő hozzájárulás mértékét jelzi. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az I. mellékletben meghatározott beavatkozástípusok dimenzióihoz és kódjaihoz kell súlyokat rendelni. Az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak az uniós hozzájárulás 30 %-ával, illetve 37 %-ával kell hozzájárulnia az uniós költségvetés számára meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében támogatott kiadásokhoz.

(2)   Az egyes tagállamok éghajlat-politikai hozzájárulási célértékét az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból kapott teljes allokációjuk százalékaként kell meghatározni, majd a beavatkozástípusok eredménye és a 22. cikk (3) bekezdése d) pontjának viii. alpontja szerinti indikatív pénzügyi bontás szerint programokba kell foglalni. A 11. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az előzetes éghajlat-politikai hozzájárulási célértéket a partnerségi megállapodásban kell meghatározni.

(3)   A tagállamok és a Bizottság rendszeresen ellenőrzik az éghajlat-politikai hozzájárulási célértékek betartását, a kedvezményezettek által az irányító hatóságnak bejelentett, a 42. cikkben foglaltak szerint beavatkozástípusokra lebontott teljes elszámolható kiadás, valamint a tagállam által benyújtott adatok alapján. Amennyiben a monitoring azt mutatja, hogy nem kielégítő az előrelépés az éghajlat-politikai hozzájárulási célérték elérése felé, a tagállam és a Bizottság az éves felülvizsgálati ülésen korrekciós intézkedésekről állapodik meg.

(4)   Amennyiben nem kielégítő az előrelépés ahhoz, hogy 2024. december 31-ig tagállami szinten elérjék az éghajlat-politikai hozzájárulási célértéket, a tagállam ezt figyelembe veszi a 18. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett félidős felülvizsgálata során.

(1)   A tagállamok és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás keretében hajtják végre a költségvetési rendelet 63. cikke szerint. A tagállamok – intézményi, jogi és pénzügyi keretükkel összhangban – a megfelelő területi szinten készítik elő és hajtják végre a programokat.

(2)   A Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül a CEF-be, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZA+-ból a transznacionális együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU programhoz hozzájárulásként nyújtott összegeket, valamint a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontja szerint hajtja végre.

(3)   A Bizottság – az érintett tagállamokkal és régiókkal egyetértésben – a legkülső régiók együttműködését az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében közvetlen irányítás keretében hajthatja végre.

(1)   A partnerségi megállapodás és az egyes programok esetében minden tagállam átfogó partnerséget szervez és hajt végre az intézményi és jogi keretével összhangban, az alapok sajátosságainak figyelembevételével. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:

(2)   Az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott partnerségeknek a többszintű kormányzás elvével és az alulról építkező megközelítéssel összhangban kell működniük. A tagállamok bevonják az (1) bekezdésben említett partnereket a partnerségi megállapodás kidolgozásába, valamint a programok előkészítésébe, végrehajtásába és értékelésébe, többek között a 39. cikk szerinti monitoringbizottságokban való részvételen keresztül.

Ezzel összefüggésben a tagállamok adott esetben a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek adminisztratív kapacitásépítésére különítik el az alapokból származó források megfelelő százalékos arányát.

(3)   Az Interreg programok esetében a partnerségnek minden részt vevő tagállamból kell partnereket foglalnia magában.

(4)   A partnerségeket a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet által létrehozott, partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex szerint kell megszervezni és működtetni.

(5)   A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról, és az eredményről jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára.

(1)   A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést.

(2)   A tagállamok és a Bizottság biztosítják a férfiak és nők közötti egyenlőségnek, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének és a nemi dimenzió integrálásának figyelembevételét és előmozdítását a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és a programokról való jelentéstétel során.

(3)   A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és a programokról való jelentéstétel során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok előkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó hozzáférhetőséget.

(4)   Az alapok célkitűzéseit az EUMSZ 11. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló célkitűzéssel összhangban kell megvalósítani, figyelembe véve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a Párizsi Megállapodást és a ne okozz jelentős kárt elvet.

Az alapok célkitűzéseit az uniós környezetvédelmi vívmányok teljeskörű tiszteletben tartásával kell megvalósítani.

(1)   Minden tagállam partnerségi megállapodást készít, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az IÁA és az ETHAA programozásának stratégiai irányvonalát, valamint az ezen alapok hatékony és eredményes felhasználását szolgáló szabályozást.

(2)   A partnerségi megállapodást a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexszel összhangban kell elkészíteni. Ha egy tagállam már eleve előírja, hogy a programjainak előkészítése során átfogó partnerséget kell kialakítani, akkor ez a követelmény teljesítettnek tekintendő.

(3)   A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz.

(4)   A partnerségi megállapodás a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal és az integrált nemzeti energia- és klímatervvel együtt is benyújtható.

(5)   A partnerségi megállapodásnak tömör stratégiai dokumentumnak kell lennie. A terjedelme nem lehet 35 oldalnál hosszabb, kivéve abban az esetben, ha a tagállam a saját kezdeményezése alapján úgy dönt, hogy nagyobb terjedelemben készíti el a dokumentumot.

(6)   A tagállam a II. mellékletben meghatározott sablon szerint készíti el a partnerségi megállapodást. A tagállam a partnerségi megállapodást valamelyik programjába is belefoglalhatja.

(7)   Interreg programok a partnerségi megállapodás benyújtása előtt is benyújthatók a Bizottságnak.

(8)   Az EBB az érintett tagállam kérésére részt vehet a partnerségi megállapodás előkészítésében, valamint a műveletek, a pénzügyi eszközök és a PPP-k előkészítésével kapcsolatos tevékenységekben.

(1)   A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját kell tartalmaznia.

(2)   A partnerségi megállapodás tartalmazhatja a 15. cikkben, valamint a III. és a IV. mellékletben említett releváns feljogosító feltételek teljesüléséről készített értékelés összefoglalását is.

(1)   A Bizottság az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett megvizsgálja a partnerségi megállapodást és azt, hogy az megfelel-e ennek a rendeletnek és az alapspecifikus szabályoknak, figyelembe véve a dokumentum stratégiai jellegét, a hatálya alá tartozó programok számát, valamint az érintett tagállam számára allokált források teljes összegét. A Bizottság az értékelés során figyelembe veszi különösen, hogy a tagállam hogyan kívánja figyelembe venni a releváns országspecifikus ajánlásokat, továbbá az integrált nemzeti energia- és klímaterveket, valamint a szociális jogok európai pillérét.

(2)   A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.

(3)   A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a partnerségi megállapodást.

(4)   A Bizottság legkésőbb négy hónappal a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi első benyújtását követően végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról.

(5)   Ha a partnerségi megállapodást a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban valamely program tartalmazza, a Bizottság – végrehajtási jogi aktus útján, legkésőbb a program érintett tagállam általi első benyújtásától számított hat hónapon belül – egyetlen határozatban hagyja jóvá a partnerségi megállapodást és az adott programot.

(1)   A tagállamok 2025. március 31-ig – a félidős felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve – módosított partnerségi megállapodást nyújthatnak be a Bizottságnak.

(2)   A Bizottság megvizsgálja a módosítást, és a módosított partnerségi megállapodás benyújtásától számított három hónapon belül észrevételeket tehet arra vonatkozóan.

(3)   A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a módosított partnerségi megállapodást.

(4)   A Bizottság legkésőbb a módosított partnerségi megállapodás tagállam általi első benyújtását követő hat hónapon belül jóváhagyja a partnerségi megállapodás módosítását.

(1)   A tagállamok a partnerségi megállapodásban az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, valamint az ETHAA tekintetében meghatározott kezdeti nemzeti allokáció legfeljebb 2 %-ának megfelelő, az uniós garancia és az InvestEU tanácsadó központ révén felhasználandó összeget különíthetnek el az InvestEU programhoz való hozzájárulás céljára az InvestEU-rendelet 10. cikkével összhangban. A tagállamok az érintett irányító hatóság egyetértésével 2023. január 1-jét követően minden egyes említett alap kezdeti nemzeti allokációjának további legfeljebb 3 %-át allokálhatják egy vagy több programmódosítási kérelem alapján.

Ezekkel az összegekkel a partnerségi megállapodásban vagy a programban megjelölt szakpolitikai célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulni, és alapvetően a hozzájáruló régiók kategóriájába tartozó beruházásokat kell támogatni belőlük.

Ezeket a hozzájárulásokat az InvestEU-rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell teljesíteni, és azok nem minősülnek a 26. cikk szerinti forrásátcsoportosításnak.

(2)   A tagállamok adott esetben alaponként és régiókategóriánként határozzák meg az egyes évekre vonatkozó hozzájárulás teljes összegét. A partnerségi megállapodás esetében a jelenlegi naptári évre és a jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források is allokálhatók. Ha az érintett tagállam programmódosítás iránti kérelmet nyújt be, kizárólag a jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett összeget az uniós garancia tagállami komponens alá tartozó részének feltöltésére és az InvestEU tanácsadó központ céljára kell felhasználni a hozzájárulási megállapodásnak az InvestEU-rendelet 10. cikke (3) bekezdésével összhangban történő megkötését követően. Az Uniónak az egyes hozzájárulási megállapodások tekintetében fennálló költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítheti.

(4)   A költségvetési rendelet 12. cikke ellenére, amennyiben az InvestEU-rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerinti, a partnerségi megállapodásban allokált és az e cikk (1) bekezdésében említett összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást nem kötötték meg az azon időpontot követő négy hónapon belül, hogy a Bizottság elfogadta a partnerségi megállapodás elfogadásáról szóló határozatát, a megfelelő összeget adott esetben a tagállam kérésére a hozzájáruló alapon és régiókategórián belüli programra vagy programokra kell allokálni.

Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegekre vonatkozó hozzájárulási megállapodást a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kell megkötni.

(5)   Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított kilenc hónapon belül nem került sor garanciamegállapodás megkötésére, a hozzájárulási megállapodást közös megegyezéssel meg kell szüntetni vagy meg kell hosszabbítani az InvestEU-rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Amennyiben egy tagállamnak az InvestEU Alapban való részvétele megszűnik, a közös tartalékalapba tartalékként befizetett érintett összegeket vissza kell vonni és a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti belső címzett bevételként kezelni. Az érintett tagállam egy vagy több programmódosításra irányuló kérelmet nyújt be a visszavont összegek és az e cikk (2) bekezdésének megfelelően a következő naptári évekre allokált összegek felhasználása érdekében. A hozzájárulási megállapodást az érintett program vagy programok módosításáról szóló határozat elfogadásával egyidejűleg kell megszüntetni vagy módosítani.

(6)   Amennyiben a garanciamegállapodást a megkötésétől számított négy éven belül nem hajtották végre megfelelően, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell az InvestEU-rendelet 10. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban. A tagállam kérelmezheti, hogy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően az uniós garancia céljára befizetett és a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket, sajáttőke-befektetéseket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket e cikk (5) bekezdésének megfelelően kezeljék.

(7)   Az uniós garancia céljára befizetett összegek által generált vagy azokból eredeztethető forrásokat a tagállam rendelkezésére kell bocsátani az InvestEU-rendelet 10. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban, és pénzügyi eszközök vagy költségvetési garanciák formájában ugyanazon célkitűzésre vagy célkitűzésekre nyújtandó támogatásra kell felhasználni.

(8)   Az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban valamely programban újrafelhasználandó összegek esetében a 105. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó határidő attól az évtől kezdődik, amikor a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokat megtették.

(1)   E rendelet az egyedi célkitűzések tekintetében feljogosító feltételeket állapít meg.

A III. melléklet tartalmazza a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális feljogosító feltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

A IV. melléklet tartalmazza az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében alkalmazandó tematikus feljogosító feltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

Az állami támogatási szabályok hatékony alkalmazására irányuló eszközökre és kapacitásokra vonatkozó feljogosító feltétel nem alkalmazandó az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programokra.

(2)   Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó feljogosító feltételek teljesülnek-e. Egy feljogosító feltétel akkor minősül teljesítettnek, ha minden vonatkozó kritérium teljesült. A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban megvizsgálja a teljesült és a nem teljesült feljogosító feltételeket, és amennyiben egy feljogosító feltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá.

(3)   Ha egy feljogosító feltétel nem teljesül a program vagy a programmódosítás jóváhagyásának időpontjában, a tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amint a feljogosító feltételt teljesítettnek tekinti, tájékoztatásához pedig mellékeli a teljesítés indokait.

(4)   A Bizottság minél előbb, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított három hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért a tagállammal a feljogosító feltétel teljesülésével kapcsolatban.

Amennyiben a Bizottság nem ért egyet a tagállammal a feljogosító feltétel teljesülése tekintetében, tájékoztatja a tagállamot a saját értékeléséről.

Amennyiben a tagállam nem ért egyet a Bizottság értékelésével, egy hónapon belül benyújtja az észrevételeit, a Bizottság pedig az első albekezdéssel összhangban jár el.

Ha a tagállam elfogadja a Bizottság értékelését, akkor a (3) bekezdéssel összhangban jár el.

(5)   A 105. cikk sérelme nélkül, a kifizetési kérelem tartalmazhatja az egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadásokat, de azokat a Bizottság csak azt követően térítheti meg a tagállam részére, hogy e cikk (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően tájékoztatta a tagállamot a feljogosító feltétel teljesüléséről.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan műveletekre, amelyek hozzájárulnak a vonatkozó feljogosító feltétel teljesüléséhez.

(6)   A tagállam biztosítja, hogy a feljogosító feltételeket a programozási időszak alatt mindvégig tiszteletben tartsák, és azok mindvégig teljesüljenek. Tájékoztatja a Bizottságot minden olyan módosításról, amely hatással van a feljogosító feltételek teljesülésére.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy feljogosító feltétel már nem teljesül, tájékoztatja a tagállamot a saját értékeléséről. Ezután a (4) bekezdés második és harmadik albekezdésében leírt eljárást kell követni.

Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a feljogosító feltétel továbbra sem teljesül, a 105. cikk sérelme nélkül, a tagállam észrevételei alapján, a kifizetési kérelem tartalmazhatja az érintett egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadásokat, de a Bizottság nem térítheti meg azokat a tagállam részére mindaddig, amíg a Bizottság e cikk (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően nem tájékoztatja a tagállamot a feljogosító feltétel teljesüléséről.

(7)   A IV. melléklet nem alkalmazandó az IÁA által támogatott prioritásokra, valamint a 27. cikkel összhangban az IÁA-ba átcsoportosított ERFA- és ESZA+-forrásokra.

(1)   Az egyes tagállamoknak olyan teljesítménymérési keretet kell létrehozniuk, amely lehetővé teszi a program teljesítésének monitoringját, értékelését és az arra vonatkozó jelentéstételt a program végrehajtása során, valamint hozzájárul az alapok általános teljesítményének méréséhez.

A teljesítménymérési keretnek a következőkből kell állnia:

(2)   Az egyes programokon belül valamennyi egyedi célkitűzéssel kapcsolatban mérföldköveket és célértékeket kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott, az anyagi nélkülözés kezelésére vonatkozó egyedi célkitűzés kivételével.

(3)   A mérföldköveknek és célértékeknek lehetővé kell tenniük a Bizottság és a tagállam számára, hogy mérjék az egyedi célkitűzések tekintetében elért előrehaladást. Emellett teljesíteniük kell a költségvetési rendelet 33. cikke (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(1)   A teljesítménymérési keret létrehozására vonatkozó módszertanoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

(2)   A tagállam a Bizottság kérésére elérhetővé teszi a teljesítménymérési keret létrehozásának módszertanát.

(1)   Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az IÁA által támogatott programok tekintetében a tagállamok felülvizsgálják az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket:

(2)   A tagállamok 2025. március 31-ig minden egyes program tekintetében értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a félidős felülvizsgálat eredményéről, amely értékelésben javaslatot tesznek a 86. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett rugalmassági összeg végleges elosztására.

(3)   Ha azt a tagállam a program félidős felülvizsgálatát követően szükségesnek tartja, vagy ha az (1) bekezdés a) pontjával összhangban új kihívások kerülnek azonosításra, a tagállam a (2) bekezdésben említett értékelést a módosított programmal együtt nyújtja be a Bizottságnak.

A módosításoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

A Bizottság a 24. cikkel összhangban jóváhagyja a módosított programot, beleértve a rugalmassági összeg végleges elosztását is.

(4)   Amennyiben a félidős felülvizsgálat eredményeképpen a tagállam úgy ítéli meg, hogy a programot nem kell módosítani, a Bizottság vagy:

(5)   A rugalmassági összeg nem hozzáférhető a műveletek kiválasztásához mindaddig, amíg a Bizottság határozatot nem hozott a rugalmassági összeg végleges allokációjának megerősítéséről.

(6)   A Bizottság jelentést készít a félidős felülvizsgálat eredményéről, és 2026 végéig benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(1)   A Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy vizsgálják felül az érintett programokat és tegyenek javaslatot azok módosítására, amennyiben erre a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükség van.

A Bizottság ezt a következő célokból kérheti:

(2)   A Bizottság megindokolja a tagállamhoz intézett, (1) bekezdés szerinti kérelmét, utalva a vonatkozó ajánlások végrehajtása támogatásának szükségességére, valamint megjelöli a véleménye szerint érintett programokat vagy prioritásokat és az elvárt módosítások jellegét. A Bizottság 2023 előtt vagy 2026 után, valamint ugyanazon programokra vonatkozóan két egymást követő évben nem intézhet ilyen kérést a tagállamhoz.

(3)   A tagállam az (1) bekezdésben említett kérelemre annak beérkezésétől számított két hónapon belül válaszol, meghatározva, hogy a vonatkozó programokban milyen módosításokat tart szükségesnek, azok indokolásával együtt, megjelölve az érintett programokat és ismertetve a javasolt módosítások jellegét, valamint azok várható hatását az ajánlások teljesítésére és az alapok felhasználására. Amennyiben szükséges, a Bizottság e válasz beérkezésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tesz.

(4)   A tagállam a (3) bekezdésben említett válasz benyújtásától számított két hónapon belül javaslatot nyújt be a vonatkozó programok módosítására.

(5)   Amennyiben a Bizottság nem nyújtott be észrevételeket, vagy amennyiben megállapította, hogy a benyújtott észrevételeket kellően figyelembe vették, határozatot fogad el, amelyben a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb négy hónapon belül jóváhagyja az érintett programokra vonatkozó módosításokat.

(6)   Amennyiben a tagállam nem hoz hatékony intézkedéseket az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérésnek a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül, akkor a Bizottság – a (3) bekezdésben említett észrevételeinek megtételétől vagy a tagállam (4) bekezdés szerinti javaslatainak benyújtásától számított három hónapon belül – javasolhatja a Tanácsnak, hogy részben vagy egészben függessze fel az érintett programokra vagy prioritásokra vonatkozó kifizetéseket. A Bizottságnak a javaslatában meg kell indokolnia azon megállapítását, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket. Javaslatának kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi az összes vonatkozó információt, valamint kellően tekintetbe veszi a (14) bekezdésnek megfelelő strukturált párbeszéd során felmerülő elemeket és az e párbeszéden keresztül kifejezésre juttatott véleményeket.

A Tanács a javaslatról végrehajtási jogi aktusban hoz határozatot. E végrehajtási jogi aktus csak azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az említett végrehajtási jogi aktus elfogadásának időpontja után nyújtanak be.

(7)   A Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy részben vagy egészében függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket, amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) vagy (11) bekezdésével összhangban megállapítja, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány kiigazítására, kivéve, ha megállapította, hogy az euroövezetben vagy az Unió egésze tekintetében az 1467/97/EK tanácsi rendelet (42) 3. cikkének (5) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése értelmében vett súlyos gazdasági visszaesés áll fenn.

(8)   A Bizottság az alábbi esetekben javasolhatja a Tanácsnak, hogy részben vagy egészben függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket:

(9)   Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalások felfüggesztésének. A kifizetéseket csak akkor kell felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint jelentős meg nem felelés esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.

(10)   A kötelezettségvállalások felfüggesztését előíró határozatra vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.

A kötelezettségvállalások felfüggesztése az alapokból az érintett tagállamra vonatkozóan előirányzott kötelezettségvállalásokra a felfüggesztésről szóló határozat elfogadását követő év január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

A Tanács a (7) és a (8) bekezdésben említett bizottsági javaslat alapján, végrehajtási jogi aktus révén határozatot fogad el a kifizetések felfüggesztéséről.

(11)   A kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztése hatályának és szintjének arányosnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és figyelembe kell vennie az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét, különösen a munkanélküliség szintjét, az érintett tagállamban a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség uniós átlaghoz viszonyított arányát, valamint a felfüggesztés érintett tagállam gazdaságára gyakorolt hatását. Külön tényezőként kell figyelembe venni azt, hogy a felfüggesztés milyen hatást gyakorol a kedvezőtlen gazdasági vagy társadalmi feltételek javítását célzó, kritikus fontosságú programokra.

(12)   A kötelezettségvállalások az alapok tekintetében a következő naptári évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 25 %-ának vagy a nominális GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékig függeszthetők fel – attól függően, hogy melyik az alacsonyabb – a következő esetek bármelyikében:

Tartós meg nem felelés esetén a kötelezettségvállalások felfüggesztése meghaladhatja az első albekezdésben meghatározott maximális százalékos értékeket.

(13)   A Tanács az alábbi esetekben megszünteti a kötelezettségvállalások felfüggesztését a Bizottság javaslata alapján:

A kötelezettségvállalások felfüggesztésének a Tanács általi megszüntetését követően a Bizottság ismét beállítja a költségvetésbe a felfüggesztett kötelezettségvállalásokat az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 6. cikkével összhangban.

A felfüggesztett kötelezettségvállalások nem állíthatók be ismételten a költségvetésbe a 2027 utáni időszakra vonatkozóan.

A költségvetésbe ismételten beállított összeg visszavonására vonatkozó, a 105. cikk szerinti határidő attól az évtől kezdődik, amelyben a felfüggesztett kötelezettségvállalást újra beállították a költségvetésbe.

A Tanács – a Bizottság javaslatára – határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben teljesülnek az első albekezdésben foglalt alkalmazandó feltételek. A kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetését előíró határozatra vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.

(14)   A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen amikor a (6), a (7) vagy a (8) bekezdésben meghatározott valamely feltétel teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet, és részletes információkkal szolgál azokról az alapokról és programokról, amelyek felfüggesztésre kerülhetnek.

Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.

A Bizottság a felfüggesztésre vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatát annak elfogadását követően haladéktalanul megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot javaslatának indokolására.

(15)   A Bizottság 2025. december 31-ig felülvizsgálja e cikk alkalmazását. E célból a Bizottság jelentést készít, amelyet – adott esetben jogalkotási javaslattal együtt – megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(16)   Az Unióban fennálló társadalmi és gazdasági helyzet jelentős változása esetén a Bizottság javaslatot nyújthat be e cikk alkalmazásának felülvizsgálatára, továbbá az Európai Parlament vagy a Tanács – az EUMSZ 225. vagy 241. cikkével összhangban eljárva – felkérheti a Bizottságot ilyen javaslat előterjesztésére.

(17)   E cikk nem alkalmazandó az ESZA+-ra, az MMIA-ra a BBA-ra, a HAVE-re, és az Interreg programokra.

(1)   Amennyiben a Tanács 2021. július 1. után azt állapította meg, hogy egy vagy több tagállam által nem befolyásolható olyan szokatlan esemény következett be, amely jelentős hatást gyakorol az államháztartás pénzügyi helyzetére, vagy az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés áll fenn az 1466/97/EK rendelet (45) 5. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében, 6. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében, 9. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében és 10. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében foglaltak szerint, vagy pedig az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében vagy 5. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint, a Bizottság végrehajtási határozatban, legfeljebb 18 hónapos időtartamra elfogadhat egyet vagy többet az alábbi intézkedések közül, amennyiben azok feltétlenül szükségesek a rendkívüli vagy szokatlan körülményekre való reagáláshoz:

(2)   A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot e cikk végrehajtásáról. Amennyiben az (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a helyzetértékeléséről és a tervezett intézkedésekről.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács az e bekezdés alkalmazásáról szóló strukturált párbeszédre kérheti fel a Bizottságot. A helyzetértékelés és a tervezett intézkedések kapcsán a Bizottság kellően mérlegeli a strukturált párbeszéd keretében kifejtett álláspontokat és nézeteket.

(4)   Amennyiben az ideiglenes intézkedések elfogadásához vezető sajátos körülmények az (1) bekezdésben említett, 18 hónapot meg nem haladó időszakot követően is fennállnak, a Bizottság újraértékeli a helyzetet, és adott esetben e rendelet módosításáról szóló jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az e körülmények kezeléséhez szükséges rugalmasságot.

(5)   A Bizottság haladéktalanul, de legkésőbb az elfogadást követő két munkanapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási határozatról.

(1)   Valamennyi tagállam elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok felhasználását célzó programokat, együttműködve a 8. cikk (1) bekezdésében említett partnerekkel.

(2)   A tagállamok legkésőbb három hónappal a partnerségi megállapodás benyújtását követően benyújtják a programokat a Bizottság számára. Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok az e rendelet vagy a vonatkozó alapspecifikus rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül – e dátumok közül a későbbit figyelembe véve – nyújtják be a programokat a Bizottságnak.

(3)   A tagállamok az V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó sablon alapján elkészítik a programokat.

Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok a VI. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó sablon alapján készítik el a programokat.

(4)   Amennyiben a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (46) összhangban környezeti jelentés kidolgozására kerül sor, azt a programnak az e rendelet 49. cikke (1) bekezdésében említettek szerinti honlapján közzé kell tenni.

(1)   Az egyes programokban meg kell határozni a szakpolitikai célkitűzésekhez vagy az IÁA egyedi célkitűzéséhez való hozzájárulásukra és az eredményeik kommunikációjára vonatkozó stratégiát.

(2)   A programoknak egy vagy több prioritásból kell állniuk. Az egyes prioritásoknak vagy egyetlen szakpolitikai célkitűzéshez, az IÁA egyedi célkitűzéséhez, vagy pedig a 36. cikk (4) bekezdésével vagy a 37. cikkel összhangban végrehajtott technikai segítségnyújtáshoz kell kapcsolódniuk. A prioritásokhoz egy vagy több alapból is nyújtható támogatás, kivéve akkor, ha az IÁA-ból részesülnek támogatásban vagy a 36. cikk (4) bekezdésével vagy a 37. cikkel összhangban végrehajtott technikai segítségnyújtásra vonatkoznak. A szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritásoknak egy vagy több egyedi célkitűzésből kell állniuk. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek vagy az IÁA egyedi célkitűzésének egynél több prioritás is megfelelhet.

Az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programokra egy-egy alapból nyújtható támogatás, és e programok egyedi célkitűzésekből és technikai segítségnyújtásból állnak.

(3)   Az egyes programoknak a következőket kell meghatározniuk:

E bekezdés a) pontjának i., ii. és viii. alpontja nem alkalmazandó a kizárólag az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában foglalt egyedi célkitűzést támogató programokra. E bekezdés d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában foglalt egyedi célkitűzésre.

Az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az ESZA+-ból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból támogatandó programokhoz tájékoztatás céljából mellékelni kell a tervezett stratégiai fontosságú műveletek jegyzékét és ütemtervét.

Ha a tagállam a k) ponttal összhangban több olyan szervet jelöl meg, amely a Bizottság általi kifizetésekben részesül, feltünteti a megtérített összegeknek az említett szervek közötti elosztását.

(4)   A (3) bekezdés b)–e) pontjától eltérve az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok egyes egyedi célkitűzései tekintetében a következőket kell megadni:

(5)   A beavatkozástípusoknak az I. mellékletben szereplő nómenklatúrán kell alapulniuk. Az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a beavatkozástípusoknak az alapspecifikus rendeletekben meghatározott nómenklatúrán kell alapulniuk.

(6)   Az ERFA, az ESZF+, a Kohéziós Alap és az IÁA programjai tekintetében a (3) bekezdés g) pontjának ii. alpontjában említett táblázatban a 2021 és 2027 közötti évekre vonatkozó összegeket kell feltüntetni, a rugalmassági összeget is beleértve.

(7)   A tagállamok közlik a Bizottsággal a (3) bekezdés első albekezdésének k) pontjában említett információk változásait, anélkül, hogy ehhez módosítani kellene a programot.

(8)   Az IÁA által támogatott programok esetében a tagállamok a program vagy a programok vagy módosítás iránti kérelem részeként benyújtják a Bizottságnak az igazságos átmenetre vonatkozó területi terveket.

(1)   A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint – az ERFA, az ESZF+, a Kohéziós Alap, az IÁA és az ETHAA esetében – azt, hogy összhangban áll-e a vonatkozó partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat, az integrált nemzeti energia- és klímatervekben azonosított releváns kihívásokat, a szociális jogok európai pillérének alapelveit, valamint azok kezelésének módját.

(2)   A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.

(3)   A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a programot.

(4)   A Bizottság legkésőbb a programnak a tagállam általi első benyújtásától számított öt hónapon belül végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a program jóváhagyásáról.

(1)   A tagállamok program-módosítási kérelmet nyújthatnak be a programok módosítása iránt, csatolva a módosított programot, amelyben meg kell határozni a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt várható hatását.

(2)   A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket is, és a módosított program benyújtását követő két hónapon belül észrevételeket tehet.

(3)   A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a módosított programot.

(4)   A Bizottság a program módosításának jóváhagyásáról a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb négy hónapon belül határozatot hoz.

(5)   Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az IÁA által támogatott programok esetében a tagállam a programozási időszak alatt valamely prioritás kezdeti allokációja legfeljebb 8 %-ának megfelelő összeget – a program költségvetésének legfeljebb 4 %-át – átcsoportosíthat ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásához. Az ERFA, az ESZA+ és az IÁA által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti.

Az ETHAA által támogatott programok esetében a tagállam a programozási időszak alatt valamely egyedi célkitűzés kezdeti allokációja legfeljebb 8 %-ának megfelelő összeget átcsoportosíthat egy másik egyedi célkitűzéshez, ideértve a 36. cikk (4) bekezdése szerint végrehajtott technikai segítségnyújtást.

Az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a tagállam a programozási időszak alatt átcsoportosíthatja az allokációkat az ugyanazon prioritáshoz tartozó intézkedéstípusok között, valamint ezen túlmenően valamely prioritás kezdeti allokációja legfeljebb 15 %-ának megfelelő összeget átcsoportosíthat ugyanazon alap egy másik prioritásához.

Az átcsoportosítások nem érinthetik az előző éveket. Az átcsoportosítások és az ahhoz kapcsolódó változások nem tekintendők jelentősnek, és nem tesznek szükségessé programmódosítás jóváhagyására vonatkozó bizottsági határozatot. Az átcsoportosításoknak ugyanakkor meg kell felelniük minden szabályozási követelménynek, és a monitoringbizottságnak – a 40. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint – előzetesen jóvá kell hagynia azokat. A tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 22. cikk (3) bekezdése g) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja szerinti, módosított táblázatot a program valamennyi kapcsolódó változtatásával együtt.

(6)   Nem szükséges a Bizottság jóváhagyására az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról.

(7)   Az ETHAA által támogatott programok esetében a programok azon módosításaihoz, amelyek mutatók bevezetéséhez kapcsolódnak, nem szükséges a Bizottság jóváhagyása.

(1)   Az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az IÁA-ból együttes támogatás nyújtható a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében megvalósuló programok számára.

(2)   Az ERFA és az ESZA+ kiegészítő finanszírozást nyújthat a másik alapból – annak támogathatósági szabályai alapján – elszámolható művelet egy részéhez vagy egészéhez, az érintett alapokból a program egyes prioritásaira vonatkozóan nyújtott támogatás legfeljebb 15 %-a erejéig, feltéve, hogy ezek a költségek szükségesek a művelet végrehajtásához. Ez nem alkalmazandó az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó semelyik olyan forrásra, amelyet a 27. cikkel összhangban csoportosítanak át az IÁA-ba.

(1)   A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy – amennyiben az adott program monitoringbizottsága a 40. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint jóváhagyja – egy program módosítása iránti kérelemben kérhetik az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációja legfeljebb 5 %-ának átcsoportosítását bármely más, közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközhöz, amennyiben az adott eszköz alap-jogiaktusa rendelkezik ilyen lehetőségről.

Az e cikk első albekezdésében említett átcsoportosítások és a 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti hozzájárulások összege nem haladhatja meg az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációjának 5 %-át.

A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy a program módosítása iránti kérelemben az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációja legfeljebb 5 %-ának másik alapba vagy alapokba történő átcsoportosítását is kérhetik, kivéve a negyedik albekezdésben meghatározott átcsoportosítások esetében.

A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy a program módosítása iránti kérelemben a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében az alaponkénti kezdeti nemzeti allokáció legfeljebb 20 %-ának megfelelő további átcsoportosítást is kérhetnek az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap között. Azok a tagállamok, amelyek átlagos teljes munkanélküliségi rátája a 2017 és 2019 közötti időszakban nem éri el a 3 %-ot, a kezdeti nemzeti allokáció legfeljebb 25 %-ának megfelelő további átcsoportosítást kérhetnek.

(2)   Az átcsoportosított forrásokat az azon alapra vagy eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően kell felhasználni, amelybe átcsoportosították őket, továbbá e forrásokat a közvetlen vagy közvetett irányítás alá tartozó eszközökhöz történő átcsoportosítások esetében az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(3)   A program módosítása iránti kérelmekben alapok és – adott esetben – régiókategóriák szerinti bontásban meg kell határozni az egyes években átcsoportosításra kerülő teljes összegeket, e kérelmeket megfelelően meg kell indokolnia kiegészítő jelleg és az elérendő hatás szempontjából, és a 24. cikknek megfelelően csatolni kell hozzájuk a módosított programot vagy programokat.

(4)   Az érintett tagállammal való konzultációt követően a Bizottság a kapcsolódó programmódosításban foglalt, átcsoportosítás iránti kérelemmel szemben kifogást emelhet, ha az ilyen átcsoportosítás veszélyeztetné azon program célkitűzéseinek megvalósítását, amelyből a források átcsoportosítandók.

A Bizottság akkor is kifogást emelhet a kérelemmel szemben, ha úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem indokolta meg megfelelően az átcsoportosítást az elérendő eredmények, vagy a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló fogadó alap vagy eszköz célkitűzéseihez való hozzájárulás tekintetében.

(5)   Amennyiben az átcsoportosításra irányuló kérelem program módosítására irányul, kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források csoportosíthatók át.

(6)   Az IÁA-források, beleértve az ERFA-ból és az ESZA+-ból a 27. cikkel összhangban, átcsoportosított valamennyi forrást is, nem csoportosíthatók át más alapokba vagy eszközökbe e cikk (1)–(5) bekezdése alapján.

Az IÁA nem fogadhat el az (1)–(5) bekezdés szerinti átcsoportosításokat.

(7)   Amennyiben a Bizottság nem tett közvetlen vagy közvetett irányítás keretében jogi kötelezettségvállalást az (1) bekezdésnek megfelelően átcsoportosított forrásokra vonatkozóan, a megfelelő nem lekötött források visszautalhatók abba az alapba, amelyből azokat eredetileg átcsoportosították és egy vagy több programhoz allokálták.

E célból a tagállam – legkésőbb négy hónappal a költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott kötelezettségvállalási határidő lejárta előtt – programmódosítás iránti kérelmet nyújt be a 24. cikk (1) bekezdésével összhangban.

(8)   Azokat a forrásokat, amelyeket visszautalnak abba az alapba, amelyből eredetileg átcsoportosították és egy vagy több programhoz allokálták őket, a programmódosítás iránti kérelem benyújtásának napjától kezdődően az e rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

(9)   Azon források esetében, amelyeket e cikk (7) bekezdésével összhangban utalnak vissza abba az alapba, amelyből eredetileg átcsoportosították és egy programhoz allokálták őket, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó, a 105. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő attól az évtől kezdődik, amikor a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokat megtették.

(1)   A tagállamok önkéntes alapon kérhetik, hogy az IÁA-rendelet 3. cikkével összhangban az IÁA számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összegét egészítsék ki azon régiókategóriának az ERFA-ból, az ESZA+-ból vagy ezek kombinációjából származó forrásaival, ahol az érintett terület található. Az IÁA számára átcsoportosított ERFA- és ESZA+-források teljes összege nem haladhatja meg az IÁA-ból allokált, a 110. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett támogatás összegének háromszorosát. Az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból átcsoportosított források semmiképpen sem haladhatják meg az érintett tagállamnak nyújtott ERFA- és ESZA+-allokáció 15 %-át. Az említett kérelmekben a tagállamok az egyes években átcsoportosításra kerülő teljes összegeket régiókategóriák szerint határozzák meg.

(2)   Az ERFA-ból és az ESZA+-ból az IÁA által támogatott prioritáshoz vagy prioritásokhoz átcsoportosított forrásoknak tükrözniük kell a beavatkozástípusokat, összhangban a programban a 22. cikk (3) bekezdése d) pontjának ix. alpontja szerint meghatározott információkkal. Az ilyen átcsoportosításokat véglegesnek kell tekinteni.

(3)   Az IÁA forrásait, beleértve az ERFA-ból és az ESZA+-ból átcsoportosított forrásokat is, az e rendeletben és az IÁA-rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani. Az ERFA és KA rendeletben és az ESZA+ rendeletben meghatározott szabályok nem alkalmazandók az (1) bekezdésnek megfelelően átcsoportosított ERFA- és ESZA+-forrásokra.

(1)   A 28. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiáknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:

A stratégiák a támogatandó műveletek listáját is magukban foglalhatják.

(2)   A területi stratégiáknak az érintett területi hatóságok és szervek felelősségi körébe kell tartozniuk. Az érintett területekkel kapcsolatos, meglévő stratégiai dokumentumok területi stratégiaként is használhatók.

(3)   Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, a műveleteket az érintett területi hatóságoknak vagy szerveknek kell kiválasztaniuk, vagy e hatóságoknak vagy szerveknek részt kell venniük a műveletek kiválasztásában.

(4)   A területi stratégiák előkészítésekor a (2) bekezdésben említett hatóságok vagy szervek együttműködnek az érintett irányító hatóságokkal az adott program keretében támogatni kívánt műveletek hatályának meghatározását illetően.

A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.

(5)   Amennyiben egy területi hatóság vagy szerv a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóságnak az érintett hatóságot közreműködő szervezetként kell megjelölnie.

(6)   A területi stratégiák kidolgozásához támogatás nyújtható.

(1)   Amennyiben a tagállam a 28. cikk alapján helyénvalónak tartja, a közösségvezérelt helyi fejlesztés támogatásban részesülhet az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból.

(2)   A tagállam biztosítja, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés:

(3)   Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett stratégiák vonatkozásában több alapból is rendelkezésre áll támogatás, az érintett irányító hatóságoknak e stratégiák kiválasztására közös pályázatot kell szervezniük, és az érintett összes alap vonatkozásában közös bizottságot kell létrehozniuk az említett stratégiák végrehajtásának monitoringjára. Az érintett irányító hatóságok kijelölhetik az egyik érintett alapot a 34. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti, az említett stratégiákhoz kapcsolódó összes előkészítési, irányítási és szervezési költség támogatására.

(4)   Amennyiben az adott stratégia végrehajtását több alap támogatja, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként jelölhetik ki.

(5)   A stratégiára a vezető alap szabályai alkalmazandók, tiszteletben tartva ugyanakkor a stratégiát támogató egyes alapok támogathatósági szabályait is. A többi alap tekintetében illetékes hatóságoknak a vezető alap tekintetében illetékes hatóság döntéseire és irányítási ellenőrzéseire kell támaszkodniuk.

(6)   A vezető alap tekintetében illetékes hatóság köteles megadni a többi alap tekintetében illetékes hatóságok számára azokat az információkat, amelyek a kifizetéseknek az alapspecifikus rendelettel összhangban történő monitoringjához és teljesítéséhez szükségesek.

(1)   Az illetékes irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 31. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákban meghatározásra kerüljenek a következő elemek:

Meg lehet határozni továbbá az egyes érintett alapok által finanszírozandó intézkedések és műveletek típusát is.

(2)   Az érintett irányító hatóságoknak meg kell állapítaniuk az említett stratégiák kiválasztásához használt kritériumokat, bizottságot kell felállítaniuk a kiválasztás céljára, és jóvá kell hagyniuk a bizottság által kiválasztott stratégiákat.

(3)   Az érintett irányító hatóságoknak le kell bonyolítaniuk a stratégiák kiválasztásának első fordulóját, és biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott helyi akciócsoportok a programot jóváhagyó határozat napjától számított 12 hónapon belül, vagy a több alapból támogatott stratégiák esetében az utolsó érintett programot jóváhagyó határozat napjától számított 12 hónapon belül teljesíteni tudják a 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladataikat.

(4)   A stratégiát jóváhagyó határozatban meg kell állapítani az egyes érintett alapokra és programokra vonatkozó allokációkat, és meg kell határozni a programra vagy programokra vonatkozó irányítással és ellenőrzéssel kapcsolatos felelősségi köröket.

(1)   A helyi akciócsoportoknak ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk a 31. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákat.

(2)   Az irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a helyi akciócsoportok befogadóak legyenek, és vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy egy jogi úton létrehozott közös szervezetbe tömörüljenek.

(3)   A helyi akciócsoportoknak kizárólagos jelleggel el kell végezniük az összes alábbi feladatot:

(4)   Amennyiben helyi akciócsoportok a (3) bekezdésen kívüli olyan feladatokat végeznek, amelyek az irányító hatóság vagy – amennyiben az EMVA-t vezető alapként választják ki – a kifizető ügynökség feladatkörébe tartoznak, úgy az irányító hatóságnak ezeket a helyi akciócsoportokat – az alapspecifikus szabályokkal összhangban – közreműködő szervezetként kell megjelölnie.

(5)   A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket, feltéve, hogy a helyi akciócsoport biztosítja a funkcionális szétválasztás elvének tiszteletben tartását.

(1)   A tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket:

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás attól függetlenül elszámolható, hogy a stratégia ezt követően kerül-e kiválasztásra finanszírozásra.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatás összege nem haladhatja meg a stratégiára fordított, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összegének 25 %-át.

(1)   A Bizottság kezdeményezésére az alapokból támogatható az e rendelet végrehajtásához szükséges, adott esetben harmadik országokkal együtt végzett mindenféle előkészítő, monitoring-, ellenőrzési, audit-, értékelési, kommunikációs – ideértve az Unió szakpolitikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is –, láthatósági, adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedés.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések magukban foglalhatják különösen a következőket:

(3)   A Bizottság a források legalább 15 %-át saját kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával és különösen azáltal, hogy kiemeli az alapok hozzájárulását a polgárok életének javításához, fokozza az alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket – különösen összpontosítva a műveletekre – adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az Unió szakpolitikai prioritásainak intézményi kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések előző és jövőbeli programozási időszakokra is kiterjedhetnek.

(5)   Amikor az alapokból teljesítendő hozzájárulást terveznek, a Bizottság a költségvetési rendelet 110. cikkével összhangban elkészíti terveit.

(6)   Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően vagy működési, vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.

(7)   A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban az e rendelet alapján közvetlen irányítás keretében támogatott, a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések és az azok alapjául szolgáló költségek a finanszírozási határozatban meghatározott, kellően indokolt esetekben és korlátozott ideig 2021. január 1-jétől akkor is elszámolhatónak tekinthetők, ha ezek az intézkedések a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtását megelőzően kerültek végrehajtásra, és azt megelőzően merültek fel.

(1)   Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeli programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony igazgatásához és felhasználásához, így többek közt a 8. cikk (1) bekezdésében említett partnerek kapacitásépítéséhez szükségesek, valamint finanszírozást nyújthatnak az olyan feladatok elvégzéséhez, mint az előkészítés, a képzés, az irányítás, a monitoring, az értékelés, a láthatósági intézkedések és a kommunikáció.

Az e cikk és a 37. cikk szerint technikai segítségnyújtásra fordított összegeket nem kell figyelembe venni a vonatkozó alapspecifikus szabályok szerinti tematikus koncentráció keretében.

(2)   Minden alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási intézkedés, amely bármely másik alapból is támogatható.

(3)   A valamely tagállamban történő technikai segítségnyújtáshoz biztosított uniós hozzájárulást az 51. cikk b) vagy e) pontjával összhangban kell nyújtani.

A tagállam a II. melléklet szerinti partnerségi megállapodásban jelzi, hogy milyen uniós hozzájárulási formát választ a technikai segítségnyújtás céljára. Az említett választás a tagállamban megvalósítandó összes programra vonatkozik a teljes programidőszak során, és a későbbiekben nem változtatható meg.

Az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ból támogatott programok, valamint az Interreg programok esetében a technikai segítségnyújtáshoz való uniós hozzájárulás csak az 51. cikk e) pontja szerint nyújtható.

(4)   Amennyiben a valamely tagállamban történő technikai segítségnyújtáshoz biztosított uniós hozzájárulást az 51. cikk b) pontjával összhangban nyújtják, a következő szabályok alkalmazandók:

(5)   Amennyiben a technikai segítségnyújtáshoz biztosított uniós hozzájárulást az 51. cikk e) pontjával összhangban nyújtják, a következő szabályok alkalmazandók:

(6)   Az Interreg programokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó egyedi szabályokat az Interreg-rendelet állapítja meg.

(1)   Az egyes tagállamok három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kapnak a programot jóváhagyó határozatról, az irányító hatósággal folytatott konzultáció után bizottságot hoznak létre a program végrehajtásának monitoringjára (a továbbiakban: monitoringbizottság).

A tagállamnak lehetősége van arra, hogy egyetlen monitoringbizottságot hozzon létre több programra vonatkozóan.

(2)   Az egyes monitoringbizottságok elfogadják saját eljárási szabályzatukat, amelynek rendelkeznie kell az összeférhetetlenség megakadályozásáról és az átláthatóság elvének alkalmazásáról.

(3)   A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és áttekinti mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program előrehaladását a célkitűzéseinek megvalósítása felé.

(4)   A monitoringbizottság eljárási szabályzatát, valamint a monitoringbizottsággal megosztott adatokat és információkat közzé kell tenni a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon, a 69. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül.

(5)   E cikk (1)–(4) bekezdése nem alkalmazandó az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett egyedi célkitűzésre korlátozódó programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra.

(1)   Az egyes tagállamok átlátható folyamat révén határoznak a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítják az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 8. cikk (1) bekezdésében említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.

A monitoringbizottság minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Az eljárási szabályzat az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretével összhangban szabályozza a monitoringbizottságban a szavazati jog gyakorlását, valamint a monitoringbizottság eljárásának részleteit.

Az eljárási szabályzat lehetővé teheti a tagsággal nem rendelkezők, köztük az EBB számára, hogy részt vegyenek a monitoringbizottság munkájában.

A monitoringbizottság elnökének a tagállam vagy az irányító hatóság képviselőjének kell lennie.

A monitoringbizottság tagjainak jegyzékét közzé kell tenni a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon.

(2)   A Bizottság képviselői monitoring és tanácsadói minőségben vesznek részt a monitoringbizottság munkájában.

(3)   Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az érintett decentralizált ügynökségek részt vehetnek a monitoringbizottság munkájában.

(1)   A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:

Az ETHAA által támogatott programok esetében konzultálni kell a monitoringbizottsággal, amely – amennyiben azt helyénvalónak ítéli – véleményezheti az irányító hatóság által esetlegesen javasolt programmódosításokat.

(2)   A monitoringbizottságnak jóvá kell hagynia a következőket:

(3)   A monitoringbizottság ajánlásokat tehet az irányító hatóságnak, többek között a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedésekre vonatkozóan.

(1)   Évente egy alkalommal felülvizsgálati üléseket kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálata céljából. Az érintett irányító hatóságok részt vesznek a felülvizsgálati üléseken.

Egy adott felülvizsgálati ülésnek több program is tárgyát képezheti.

A felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság, vagy amennyiben a tagállam ezt kéri, a tagállam és a Bizottság közösen tölti be.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérően, az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programok esetében a felülvizsgálati ülést legalább kétszer meg kell szervezni a programozási időszak alatt.

(3)   Az az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból és ETHAA-ból támogatott programok esetében a tagállam a felülvizsgálati ülés előtt legalább egy hónappal tömör információkat szolgáltat a Bizottság részére a 40. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozóan. Az említett információknak a tagállam rendelkezésére álló legfrissebb adatokon kell alapulnia.

Az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre korlátozódó programok esetében a rendelkezésre álló legfrissebb adatokon alapuló, szolgáltatandó információk körét az e rendelet 40. cikke (1) bekezdésének a), b), e), f) és h) pontjára kell korlátozni.

(4)   A tagállam és a Bizottság közös megegyezéssel dönthet úgy, hogy nem tartanak felülvizsgálati ülést. Ez esetben a felülvizsgálat írásban végezhető el.

(5)   A felülvizsgálati ülés eredményét kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6)   A tagállam intézkedéseket hoz a felülvizsgálati ülésen felvetett, a program végrehajtását érintő problémák elhárítása céljából, és a megtett intézkedésekről három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot.

(7)   A tagállamok az alapspecifikus rendeleteknek megfelelően éves teljesítményjelentést nyújtanak be az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programokra vonatkozóan.

(1)   A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak minden év január 31-ig, április 30-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig továbbítania kell a Bizottság részére az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben előírt adatok kivételével, amelyeket minden év január 31-ig és július 31-ig kell továbbítani; az adattovábbításra elektronikus úton, a VII. mellékletében található sablon alapján kerül sor.

Az első adattovábbítás 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31-ig.

Az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában említett egyedi célkitűzést támogató prioritások esetében az adatokat évente, január 31-ig kell továbbítani.

Az ESZA+ rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg a hosszabb távú eredménymutatók összegyűjtésének és továbbításának gyakoriságára vonatkozóan.

(2)   Az adatokat az egyes prioritások esetében egyedi célkitűzésenként és – adott esetben – régiókategóriánként kell lebontani, és a következőkre kell vonatkozniuk:

(3)   A pénzügyi eszközök esetében a következőkről is adatokat kell szolgáltatni:

(4)   Az e cikkel összhangban benyújtott adatoknak megbízhatóknak kell lenniük, és meg kell felelniük a benyújtás hónapját megelőző hónap végi, elektronikusan tárolt, a 72. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett adatoknak.

(5)   A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak a 46. cikk b) pontjában említett webportálon vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon közzé kell tennie a Bizottsághoz továbbított összes adatot vagy az ezen adatokra mutató hivatkozást.

(1)   Az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból, az IÁA-ból és az ETHAA-ból támogatott programok esetében az egyes irányító hatóságoknak 2031. február 15-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak a program záró teljesítményjelentését.

(2)   A záró teljesítményjelentésben a 40. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek alapján – az említett bekezdés d) pontjában megadott információk kivételével – értékelni kell a program célkitűzéseinek teljesülését.

(3)   A Bizottság megvizsgálja a záró teljesítményjelentést, és az annak beérkezése napjától számított öt hónapon belül közli az irányító hatósággal az esetleges észrevételeit. Amennyiben a Bizottság észrevételt tett, az irányító hatóságnak az adott észrevételekkel kapcsolatos valamennyi szükséges információt rendelkezésre kell bocsátania, és adott esetben három hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a megtett intézkedésekről. A Bizottság azt követően, hogy minden szükséges információt megkapott, két hónapon belül tájékoztatja az irányító hatóságot a jelentés elfogadásáról. Amennyiben a Bizottság az említett határidőn belül nem tájékoztatja az irányító hatóságot, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4)   Az irányító hatóságnak a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon közzé kell tennie a záró teljesítményjelentést.

(5)   A Bizottság e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a záró teljesítményjelentés sablonját. Ezen végrehajtási jogi aktust a 115. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1)   A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak – azzal a céllal, hogy javuljon a programok tervezésének és végrehajtásának minősége –, az alábbi kritériumok közül egy vagy több szerint értékelnie kell a programokat: hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték. Az értékelések során olyan más releváns kritériumok is figyelembe vehetők, mint például az inkluzivitás, a megkülönböztetésmentesség és a láthatóság, az értékelések pedig több programot is lefedhetnek.

(2)   Emellett, 2029. június 30-ig minden egyes program tekintetében értékelést kell végezni az egyes programok hatásainak felmérése céljából.

(3)   Az értékeléseket funkcionálisan független belső vagy külső szakértőkkel kell elvégeztetni.

(4)   A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja az értékelésekhez szükséges adatok előállítására és gyűjtésére vonatkozó eljárások meglétét.

(5)   A tagállam vagy az irányító hatóság értékelési tervet készít, amely több programra is kiterjedhet. Az MMIA, a BBA és a HAVE esetében ennek a tervnek tartalmaznia kell egy félidős értékelést, amelyet 2024. március 31-ig kell elvégezni.

(6)   A tagállamnak vagy az irányító hatóságnak a programot jóváhagyó határozat meghozatalát követő egy éven belül be kell nyújtania az értékelési tervet a monitoringbizottság részére.

(7)   Valamennyi értékelést közzé kell tenni a 49. cikk (1) bekezdésében említett honlapon.

(1)   A Bizottság 2024 végéig félidős értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet 128. cikke szerint felhasználhatja a már rendelkezésre álló összes releváns információt.

(2)   A Bizottság 2031. december 31-ig visszamenőleges értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. Ezeknek az értékeléseknek az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA esetében különösen ezen alapoknak az 5. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos társadalmi, gazdasági és területi hatására kell összpontosítania.

(3)   A Bizottság a visszamenőleges értékelést honlapján közzéteszi, az eredményeket pedig közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(1)   Minden egyes tagállam kommunikációs koordinátort nevez ki az alapokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre vonatkozóan, többek között az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó azon programok tekintetében, amelyek irányító hatósága az adott tagállamban van. A kommunikációs koordinátor a 71. cikk (6) bekezdésében meghatározott szervezet szintjén is kinevezhető, feladata pedig a kommunikációs és láthatósági intézkedések programokon átívelő koordinálása.

A kommunikációs koordinátornak be kell vonnia az alábbi szerveket a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekbe:

(2)   Az egyes irányító hatóságoknak minden egyes program tekintetében ki kell jelölniük egy kommunikációs tisztségviselőt. A kommunikációs tisztségviselő több programért is felelős lehet.

(3)   A kommunikációs koordinátorokból, kommunikációs referensekből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot, amely a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcserét hivatott biztosítani, a Bizottság tartja fenn.

(1)   Az irányító hatóságnak a programot jóváhagyó határozattól számított hat hónapon belül gondoskodnia kell egy olyan honlapról, amelyen elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó információk, többek között a programok célkitűzései, tevékenységei, a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek és az eredmények.

(2)   Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben említett honlapon vagy a 46. cikk b) pontjában említett egységes webportálon közzétegyék a tervezett pályázati felhívások ütemtervét, amelyet legalább évente háromszor frissíteni kell az alábbi indikatív adatokkal:

(3)   Az irányító hatóságnak az alapokból nyújtandó támogatásra kiválasztott műveletekről készült listát közzé kell tennie a honlapon az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén, és legalább négyhavonta frissítenie kell. Minden művelethez egyedi kódot kell rendelni. A listának a következő adatokat kell tartalmaznia:

Az első albekezdés b) és c) pontjában említett adatok esetében az adatokat el kell távolítani két évvel azután, hogy azokat először nyilvánosságra hozták a honlapon.

(4)   Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett adatokat az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (48) 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyílt, géppel olvasható formátumokban kell közzétenni az e cikk (1) bekezdésében említett honlapon vagy a 46. cikk b) pontjában említett egységes webportálon, hogy lehetséges legyen az adatok rendezése, keresése, kivonatolása, összehasonlítása és újrafelhasználása.

(5)   Az irányító hatóságnak az e cikk szerinti közzététel előtt tájékoztatnia kell a kedvezményezetteket arról, hogy az adatokat közzé fogják tenni.

(6)   Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy kérésre – a kedvezményezettek szintjén is – a kommunikációs és láthatósági anyagokat az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek rendelkezésére bocsássák, és hogy a IX. mellékletnek megfelelően az Unió jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kapjon az ilyen anyagok használatára és az azokhoz kapcsolódó, korábban meglévő jogok gyakorlására. Ez nem járhat jelentős többletköltségekkel vagy jelentős adminisztratív teherrel a kedvezményezettek vagy az irányító hatóság számára.

(1)   A kedvezményezetteknek és a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek nyilvánossá kell tenniük az alapokból a művelethez kapott támogatást, beleértve a 62. cikk szerint újból felhasznált forrásokat is, a következők útján:

Amennyiben az ESZA+ kedvezményezettje természetes személy és az ESZA+ rendelet 4. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletek esetében az első albekezdés d) pontjában meghatározott követelmény nem alkalmazandó.

Az első albekezdés c) és d) pontjától eltérve, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott műveletek esetében a támogatási feltételeket meghatározó dokumentum egyedi követelményeket állapíthat meg az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozó információk nyilvános megjelenítésére vonatkozóan, ha azt a 69. cikk (5) bekezdésével összhangban biztonsági és közrendi okok indokolják.

(2)   A kisprojekt-alapok esetében a kedvezményezettnek teljesítenie kell az Interreg-rendelet 36. cikkének (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket.

Pénzügyi eszközök esetében a kedvezményezettnek a szerződéses feltételek révén biztosítania kell, hogy a végső kedvezményezettek teljesítsék az (1) bekezdés c) pontjában megállapított követelményeket.

(3)   Ha a kedvezményezett nem tesz eleget a 47. cikk szerinti vagy e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek, és nem került sor korrekciós intézkedések meghozatalára, az irányító hatóságnak – az arányosság elvét figyelembe véve – intézkedéseket kell hoznia az alapokból az érintett művelethez nyújtott támogatás legfeljebb 3 %-ának visszavonása formájában.

(1)   A tagállam által a kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás a következő formákat öltheti:

(2)   Amennyiben egy művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR-t, az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az IÁA-ból, az MMIA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből a kedvezményezett részére nyújtott hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy százalékos átalányok formáját ölti, kivéve azokat a műveleteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatásnak minősül. Amennyiben százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, csak az azokba a kategóriákba tartozó költségek téríthetők meg az (1) bekezdés a) pontjával összhangban, amelyekre ilyen százalékos átalányt alkalmaznak.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve az irányító hatóság megállapodhat arról, hogy a kutatás és innováció területén megvalósuló egyes műveleteket mentesít az említett albekezdésben meghatározott kötelezettség alól, feltéve, hogy a monitoringbizottság előzetesen jóváhagyta az ilyen mentességet. Emellett a résztvevőknek fizetett juttatások és illetmények is megtéríthetők az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerint.

(3)   Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vissza nem térítendő támogatási formák esetében az összegeket a következő módok egyikén kell meghatározni:

(1)   Egy adott művelet közvetlen személyzeti költségei a művelet közvetlen személyzeti költségein kívüli közvetlen költségek 20 %-áig terjedő százalékos átalányként számíthatók ki, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó százalékos arány megállapítására, feltéve, hogy a művelet közvetlen költségei nem foglalnak magukban olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket vagy árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (49) 4. cikkében vagy a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50) 15. cikkében előírt értékhatárokat.

Amennyiben az MMIA, a BBA és a HAVE esetében az első albekezdéssel összhangban százalékos átalányt alkalmaznak, ezt az átalányt a műveletnek csak a közbeszerzés hatályán kívül eső közvetlen költségeire kell alkalmazni.

(2)   A közvetlen személyzeti költségek meghatározása céljából az alábbi módszerek valamelyikével órabért lehet számítani:

(3)   A (2) bekezdéssel összhangban kiszámított órabér alkalmazásakor a személyenként egy adott évre vagy hónapra bejelentett teljes óraszám nem haladhatja meg az órabér számításához felhasznált óraszámot.

(4)   Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási okiratból lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakhoz igazítva.

(5)   A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított havi munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkaadónak az alkalmazottak rendelkezésére kell bocsátania az említett rögzített százalékos arányt tartalmazó dokumentumot.

(1)   A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő százalékos átalány használható. A tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó százalékos arány megállapítására.

(2)   Az ERFA, az ESZA+, az IÁA, az MMIA, a BBA és a HAVE által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségnek kell tekinteni.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány nem alkalmazható az 55. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány alapján számított személyzeti költségek esetében.

(1)   A tagállamok feltételesen vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak a kedvezményezetteknek, amelyeket a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban foglaltak szerint egészben vagy részben vissza kell fizetni.

(2)   A kedvezményezett általi visszafizetéseknek az irányító hatóság és a kedvezményezett által elfogadott feltételek mellett kell történnie.

(3)   A tagállamok a kedvezményezett által visszafizetett forrásokat 2030. december 31-ig újra felhasználják ugyanarra a célra vagy az érintett program céljaival összhangban, feltételesen vissza nem térítendő támogatások formájában, pénzügyi eszköz formájában vagy más támogatási formában. A visszafizetett összegeket és az újrafelhasználásukra vonatkozó információkat bele kell foglalni a záró teljesítményjelentésbe.

(4)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak garantálása céljából, hogy a forrásokat külön számlákon vagy megfelelő számviteli kódok alatt tartsák nyilván.

(5)   A kedvezményezettek által bármely időpontban visszafizetett, de 2030. december 31-ig újra fel nem használt uniós forrásokat a 88. cikkel összhangban vissza kell fizetni az Unió költségvetésébe.

(1)   Az irányító hatóságok egy vagy több programból program-hozzájárulást nyújthatnak olyan, már meglévő vagy újonnan kialakított, nemzeti, regionális, transznacionális vagy határon átnyúló szinten létrehozott, közvetlenül az irányító hatóság által vagy felelősségi körében végrehajtott pénzügyi eszközökhöz, amelyek hozzájárulnak egyedi célkitűzések megvalósításához.

(2)   A pénzügyi eszközök csak olyan, tárgyi eszközökbe és immateriális javakba irányuló beruházásokhoz, valamint működő tőkéhez nyújthatnak támogatást a végső kedvezményezetteknek, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, és amelyek nem jutnak elegendő finanszírozáshoz piaci forrásokból. E támogatásnak meg kell felelnie az alkalmazandó uniós állami támogatási szabályoknak.

Ilyen támogatás a beruházásoknak csak azon elemeihez nyújtható, amelyek megvalósítása a beruházásra vonatkozó határozat időpontjában fizikailag még nem fejeződött be vagy amelyek nem kerültek teljes mértékben végrehajtásra.

(3)   Az alapokból pénzügyi eszközök útján nyújtott megfelelő támogatásnak az irányító hatóság felelősségi körében készített előzetes vizsgálaton kell alapulnia. Az előzetes vizsgálatot be kell fejezni, mielőtt az irányító hatóságok az adott pénzügyi eszközökhöz program-hozzájárulásokat nyújtanak.

Az előzetes vizsgálatnak tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

Az előzetes vizsgálat felülvizsgálható, naprakésszé tehető, kiterjedhet a tagállam területének egy részére vagy egészére, és meglévő vagy naprakésszé tett előzetes vizsgálaton is alapulhat.

(4)   A végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás kombinálható bármelyik alapból vagy egy másik uniós eszközből nyújtott támogatással, beleértve az ugyanazon alapból nyújtott hozzájárulást is, és ugyanarra a kiadási tételre is vonatkozhat. Ilyen esetben az alapokból pénzügyi eszköz útján nyújtott támogatást, amely egy pénzügyieszköz-művelet részét képezi, nem lehet más formában, más alapból vagy más uniós eszköz keretében nyújtott támogatásra bejelenteni a Bizottság felé.

(5)   A pénzügyi eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egyetlen pénzügyieszköz-műveletben kombinálhatók a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatással, amennyiben mindkét támogatást a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet nyújtja. Ilyen esetben a pénzügyi eszközökre alkalmazandó szabályok alkalmazandók erre az egyetlen pénzügyieszköz-műveletre. A vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott programtámogatásnak közvetlenül kapcsolódnia kell és szükségesnek kell lennie a pénzügyi eszközhöz, és nem haladhatja meg a pénzügyi termék által támogatott beruházások értékét.

(6)   A (4) és (5) bekezdés szerinti kombinált támogatás esetében külön nyilvántartást kell vezetni az egyes támogatási forrásokról.

(7)   A kombinált támogatás valamennyi formájának összege nem haladhatja meg az érintett kiadási tétel teljes összegét. A vissza nem térítendő támogatások nem használhatók fel a pénzügyi eszközökből kapott támogatás visszatérítésére. A pénzügyi eszközök nem használhatók fel vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozására.

(1)   A közvetlenül az irányító hatóság által végrehajtott pénzügyi eszközök csak hiteleket vagy garanciákat nyújthatnak. Az irányító hatóságnak a X. mellékletben meghatározott valamennyi elemet tartalmazó stratégiai dokumentumban kell megállapítania a pénzügyi eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás feltételeit.

(2)   Az irányító hatóság felelősségi körében végrehajtott pénzügyi eszközök a következők lehetnek:

Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetet.

(3)   Az irányító hatóság közvetlenül odaítélheti a pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó szerződést a következőknek:

(4)   Amikor az irányító hatóság által kiválasztott szerv holdingalapot hajt végre, az adott szerv további más szerveket választhat ki az egyedi alapok végrehajtásához.

(5)   A pénzügyi eszközökhöz nyújtott, a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtott program-hozzájárulások feltételeit az alábbiak között létrejött finanszírozási megállapodásban kell meghatározni:

A finanszírozási megállapodásnak tartalmaznia kell a X. mellékletben meghatározott valamennyi elemet.

(6)   Az irányító hatóság pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg az általa a vonatkozó finanszírozási megállapodások keretében a pénzügyi eszközre vonatkozóan vállalt összeget.

(7)   Az érintett pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezeteknek, vagy a garanciák tekintetében az alapul szolgáló hiteleket nyújtó szervnek támogatniuk kell a végső kedvezményezetteket, megfelelően figyelembe véve a program célkitűzéseit és a beruházás feltételezhető pénzügyi életképességét, amelyet az üzleti terv vagy azzal egyenértékű dokumentum igazol. A végső kedvezményezettek kiválasztásának átláthatónak kell lennie, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(8)   A program nemzeti társfinanszírozása az irányító hatóság által, a holdingalapok szintjén, az egyedi alapok szintjén vagy a végső kedvezményezetteket érintő beruházások szintjén biztosítható, az alapspecifikus szabályoknak megfelelően. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső kedvezményezetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.

(9)   A pénzügyi eszköznek az e cikk (1) bekezdése szerinti közvetlen végrehajtása során az irányító hatóságnak vagy a pénzügyi eszközt az e cikk (2) bekezdése szerint végrehajtó szervezetnek külön számlát kell vezetnie vagy külön számviteli kódot kell alkalmaznia minden egyes prioritás, valamint az ETHAA esetében minden egyes egyedi célkitűzés és adott esetben minden egyes régiókategória esetében minden egyes program-hozzájárulásra vonatkozóan, és külön-külön a 60. és a 62. cikkben említett források esetében.

(1)   Az alapokból a pénzügyi eszközökre kifizetett támogatást a tagállamokban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekben vezetett számlákon kell elhelyezni, és az aktív pénzgazdálkodásnak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kezelni.

(2)   Az alapokból pénzügyi eszközökre kifizetett támogatásból eredő kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást – a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezeteknél a 68. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint felmerülő irányítási díjak kifizetését vagy irányítási költségek megtérítését is beleértve – vagy ugyanazon pénzügyi eszközön belül; vagy– a pénzügyi eszköz felszámolását követően – más pénzügyi eszközökön vagy a végső kedvezményezettekbe való további beruházásokra nyújtott más támogatási formákon belül, a támogathatósági időszak végéig.

(3)   A (2) bekezdésben említett és az azon rendelkezés szerint fel nem használt kamatot és más nyereséget le kell vonni az utolsó számviteli évre benyújtott elszámolásból.

(1)   Az alapokból végső kedvezményezettekbe befektetett pénzügyi eszközök számára nyújtott támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú olyan bevételt – ideértve a visszafizetett forrásokat –, amely az alapokból nyújtott támogatásból ered, a kockázat és a nyereség megfelelő megosztása útján fel lehet használni a piacgazdaság elve alapján működő befektetők megkülönböztetett bánásmódjára, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevétele mellett.

(2)   Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a – versenyeljárás vagy független értékelés útján megállapított – mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges.

(1)   A pénzügyi eszközök számára a végső kedvezményezettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződések számára elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásból eredő bármilyen típusú bevételt – ugyanazon vagy más pénzügyi eszközökben kell felhasználni a végső kedvezményezettekbe való további befektetések céljából, a célból, hogy ez a bevétel fedezze az alapokból a pénzügyi eszköznek juttatott hozzájárulás névértékében a negatív kamatok miatt bekövetkezett veszteséget, amennyiben az aktív pénzgazdálkodás ellenére ilyen veszteségek felmerülnek, vagy az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevétele mellett.

(2)   A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett, a pénzügyi eszközök számára a támogathatósági időszakot követő legalább nyolcéves időszak során visszafizetett forrásokat újból felhasználják azon program vagy programok szakpolitikai célkitűzései szerint, amely vagy amelyek keretében megállapításra kerültek, akár ugyanazon pénzügyi eszköz keretében, akár – e forrásoknak a pénzügyi eszközből való kiáramlását követően – más pénzügyi eszközökben vagy más támogatási formákban.

(1)   A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben vagy ezek alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2)   A kiadás abban az esetben számolható el az alapokból származó hozzájárulás terhére, ha az a kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében, a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között került kifizetésre.

Az 53. cikk (1) bekezdésének b), c) és f) pontja szerint megtérített költségek esetében a megtérítés alapját képező tevékenységeket a program Bizottsághoz történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között kell végrehajtani.

(3)   Az ERFA esetében a 108. cikk (2) bekezdése szerinti több régiókategóriát is lefedő, a tagállamban végrehajtott műveletekkel kapcsolatos kiadásokat arányosan, objektív kritériumok alapján kell elosztani az érintett régiókategóriák között.

Az ESZA+ esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadások a program bármely régiókategóriájához hozzárendelhetők, feltéve, hogy a művelet hozzájárul a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

Az IÁA esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadásoknak hozzá kell járulniuk az igazságos átmenetre vonatkozó releváns területi terv végrehajtásához.

(4)   A művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon, így az Unión kívül is, amennyiben a művelet hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához.

(5)   Az 53. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott formát öltő, vissza nem térítendő támogatások esetében az alapokból nyújtott hozzájárulás terhére elszámolható kiadások megegyeznek az 53. cikk (3) bekezdése szerint számított összegekkel.

(6)   Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket a programból történő finanszírozásra irányuló kérelem benyújtása előtt már fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e. Ez a bekezdés az ETHAA-rendelet 24. cikke szerint nem alkalmazandó a legkülső régiókban felmerülő többletköltségeknek az ETHAA általi ellentételezésére, valamint az e rendelet 110. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő támogatásra.

(7)   A programmódosítás eredményeként támogathatóvá váló kiadások attól az időponttól kezdve elszámolhatók, amikor a vonatkozó kérelmet benyújtották a Bizottsághoz.

A kiadások egy programmódosítás eredményeként elszámolhatóvá válnak, ha a program az ERFA, a Kohéziós Alap és az IÁA esetében az I. melléklet 1. táblázata szerinti új beavatkozástípussal, az ETHAA, az MMIA, a BBA és a HAVE esetében pedig az alapspecifikus rendeletek szerinti új beavatkozástípussal egészül ki.

Amikor egy programot természeti katasztrófákra való reagálás érdekében módosítanak, a program rendelkezhet úgy, hogy a módosításhoz kapcsolódó kiadások elszámolhatósága a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától kezdődik.

(8)   Amikor egy új programot jóváhagynak, a kiadások attól a naptól válnak elszámolhatóvá, amikor a vonatkozó kérelmet benyújtották a Bizottság részére.

(9)   Valamely művelet egy vagy több alapból vagy egy vagy több programból, továbbá más uniós eszközökből is kaphat támogatást. Ilyen esetekben az egyik alapra vonatkozó fizetési kérelemben bejelentett kiadások nem jelenthetők be a következők céljából:

Az adott alapból történő kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget arányosan is ki lehet kiszámítani minden egyes alapra és az érintett programra vagy programokra vonatkozóan, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

(1)   A következő költségek nem számolhatóak el az alapokból származó hozzájárulás terhére: