(1)   Az eszköz általános célkitűzései:

(2)   Az eszköz egyedi célkitűzései:

(3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett célkitűzések teljesítését a 41. cikkben említett vonatkozó mutatók használatával kell értékelni.

(4)   Az eszköz szerinti kiadások legalább 93 %-ának meg kell felelnie az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozóan létrehozott kritériumoknak, hozzájárulva ezáltal a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokhoz, többek között a legkevésbé fejlett országok tekintetében. Figyelembe kell venni az I. mellékletben felsorolt partnerországokkal és területekkel kapcsolatos kiadások sajátosságait.

(1)   Az eszköz alapján nyújtott uniós támogatás végrehajtása a következőkön keresztül történik:

(2)   A földrajzi programok az egy vagy több országgal folytatott együttműködést foglalják magukban a következő területeken:

A földrajzi programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek az IPA III rendeletben meghatározott tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, valamint a tengerentúli országok és területek kivételével.

Egy teljes kontinensre kiterjedő vagy régiókon átnyúló kiterjedésű földrajzi programokat is létre lehet hozni, különösen egy az első albekezdés a) és b) pontja szerinti afrikai országokra vonatkozó pán-afrikai programot, valamint egy, az első albekezdés b), c) és d) pontja szerinti afrikai, karibi és csendes-óceáni országokra vonatkozó programot.

A szomszédságpolitikai térségen belül megvalósuló földrajzi programok az I. mellékletben felsorolt bármelyik országra vagy területre kiterjedhetnek.

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a földrajzi programoknak a II. mellékletben meghatározott együttműködési területeken kell alapulniuk.

(3)   A tematikus programok a fenntartható fejlődési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukban a következő területeken:

A tematikus programok valamennyi harmadik országra, valamint tengerentúli országra és területre kiterjedhetnek.

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben meghatározott beavatkozási területeken kell alapulniuk.

(4)   A gyorsreagálási fellépések korai fellépést tesznek lehetővé az alábbiak érdekében:

A gyorsreagálási fellépések valamennyi harmadik országra, valamint tengerentúli országra és területre kiterjedhetnek.

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a gyorsreagálási fellépéseknek a IV. mellékletben meghatározott beavatkozási területeken kell alapulniuk.

(5)   Az eszköz szerinti tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani.

A tematikus programokon keresztül végrehajtott tevékenységeknek ki kell egészíteniük a földrajzi programok keretében finanszírozott tevékenységeket, és támogatniuk kell a nemzetközileg elfogadott célok, különösen a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodás teljesítésére, valamint a globális közjavak védelmére és a globális kihívások kezelésére irányuló globális és régiókon átnyúló kezdeményezéseket. Akkor is lehet tematikus programokon keresztül tevékenységeket végrehajtani, ha:

A gyorsreagálási fellépések kiegészítik a földrajzi és a tematikus programokat. A gyorsreagálási fellépéseket úgy kell kialakítani és végrehajtani, hogy adott esetben lehetővé váljon a földrajzi vagy a tematikus programokon keresztüli folytonosságuk.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II., a III. és a IV. melléklet módosítása céljából.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően, 2021. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet olyan rendelkezésekkel való kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a következőket:

Az e bekezdés első albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 42. cikk (2) bekezdésében említett félidős értékelés alkalmával felül kell vizsgálni.

(1)   Az eszköz végrehajtása során biztosítani kell az Unió külső tevékenységének minden területével – többek között az egyéb külső pénzügyi eszközökkel és más releváns uniós szakpolitikákkal és programokkal – való összhangot, koherenciát, szinergiákat és komplementaritást, valamint a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát.

E célból az Uniónak figyelembe kell vennie valamennyi belső és külső politikának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását, és törekednie kell a – különösen a kereskedelempolitikával, a gazdasági együttműködéssel és az egyéb ágazati együttműködésekkel való – fokozott szinergiák és komplementaritások előmozdítására.

(2)   Az eszköz keretében nem finanszírozhatók az 1257/96/EK rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek.

(3)   Adott esetben az a tevékenység, amely az eszköz keretében hozzájárulásban részesült, egy másik uniós programból is részesülhet hozzájárulásban, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazon költségeket fedezik. Az eszköz hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A tevékenységhez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg a tevékenység teljes elszámolható költségét. A különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(1)   Az eszköz 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 79 462 000 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:

(3)   Az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett, 9 534 000 000 EUR tartalék a 17. cikkel összhangban növeli az e cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett összegeket.

(4)   A (2) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi keretösszeg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg legalább 75 %-ának felel meg.

(5)   A 9. cikk szerinti tevékenységek 270 000 000 EUR összegig finanszírozhatók. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek az összegnek a módosítására vonatkozóan.

(1)   Az Unió a partnerországokkal, -régiókkal és a civil társadalommal folytatott párbeszéd és együttműködés révén, többek között a multilaterális fórumokon való tevékenységeken keresztül, törekszik az Unió alapjául szolgáló demokráciának, jó kormányzásnak, jogállamiságnak, emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának – ideértve az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát –, valamint emberi méltóság tiszteletben tartásának, egyenlőség és szolidaritás elvének az előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.

(2)   Az eszköznek olyan, jogokon alapuló megközelítést kell alkalmaznia, amely minden – polgári és politikai vagy gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy integrálni lehessen az emberi jogi elveket, a szegényebb, marginalizált és kiszolgáltatott személyekre és csoportokra – köztük a fogyatékossággal élő személyekre – összpontosítva támogatni lehessen a jogaik érvényesítésében azokat, akiket a jogok megilletnek, és segítséget lehessen nyújtani a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. Ennek a megközelítésnek a „senkit nem hagyunk hátra”, az egyenlőség, valamint a bármilyen alapon történő megkülönböztetésmentesség elvén kell alapulnia.

(3)   Az eszköznek – célzott és általános érvényesítésre irányuló tevékenységeken keresztül – elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget, a nők és lányok jogait és társadalmi szerepvállalásuk növelését, valamint a bármilyen alapon történő megkülönböztetés tilalmát. Az eszköznek továbbá külön figyelmet kell fordítania a gyermekek jogaira és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelésére.

(4)   Az eszközt az összes emberi jog előmozdítása, védelme és érvényesítése melletti, továbbá a Pekingi Cselekvési Platform és az IPCD cselekvési programja, valamint az ezek felülvizsgálati konferenciáin született eredmények teljes körű és tényleges végrehajtása melletti uniós elkötelezettséggel teljes összhangban kell végrehajtani, és ezzel összefüggésben az Unió továbbra is elkötelezett a szexuális és reproduktív egészség és jogok érvényesítése mellett. Mindezekre tekintettel az eszköznek támogatnia kell az Unió elkötelezettségét azon, minden embert megillető jog előmozdítása, védelme és érvényesítése mellett, hogy saját szexualitása, illetve szexuális és reproduktív egészsége felett teljes mértékben maga rendelkezzen, továbbá arra vonatkozóan szabad és felelősségteljes döntéseket hozzon, hátrányos megkülönböztetéstől, kényszertől és erőszaktól mentesen. Támogatnia kell továbbá az egyetemes hozzáférés biztosítását a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos jó minőségű, megfizethető és átfogó tájékoztatáshoz, oktatáshoz – ezen belül is az átfogó szexuális oktatáshoz – és egészségügyi szolgáltatásokhoz.

(5)   Az Unió adott esetben támogatja a kétoldalú, regionális és multilaterális együttműködést és párbeszédet, a társulási és kereskedelmi megállapodások, valamint a partnerségi megállapodások végrehajtását, továbbá a háromoldalú együttműködést.

Az Unió multilaterális, szabály- és értékalapú megközelítést mozdít elő a globális javakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együttműködést folytat a tagállamokkal, a partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel és más támogatókkal.

Az Unió a nemzetközi szervezetekkel és más támogatókkal való együttműködés elősegítése révén előmozdítja a hatékony multilateralizmust.

Az Unió a partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe veszi – és az ezen országokkal folytatott rendszeres politikai párbeszéd során napirenden tartja – ezen országoknak a kötelezettségek és kötelezettségvállalások teljesítése terén elért eredményeit, ideértve a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, a nemzetközi emberi jogi egyezmények és más, köztük a nukleáris biztonsági előírásokra vonatkozó egyezmények, a nemzetközi megállapodások, különösen a Párizsi Megállapodás, valamint az Unióval fennálló szerződéses kapcsolatok, különösen a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások és a kereskedelmi megállapodások végrehajtását.

(6)   Az egyrészről az Unió és a tagállamok, másrészről a partnerországok közötti együttműködésnek – adott esetben, annak minden formája tekintetében – alapul kell vennie és elő kell mozdítania a fejlesztéshatékonysági elveket, nevezetesen: a partnerországok fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos felelősségvállalását, az eredményorientáltságot, az inkluzív fejlesztési partnerségeket, az átláthatóságot és a kölcsönös elszámoltathatóságot. Az Unió e tekintetben előmozdítja a források eredményes és hatékony mozgósítását és felhasználását.

Az inkluzív partnerség és az átláthatóság elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – biztosítja, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor a partnerországokbeli érintett érdekelt felekkel, beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, valamint azt, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a releváns információkhoz, hogy ennek révén megfelelően részt vehessenek és érdemi szerepet tölthessenek be a programok kialakítására, végrehajtására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban. A Bizottság adott esetben gondoskodik arról is, hogy intenzívebb párbeszédre kerüljön sor a magánszektorral.

A felelősségvállalás elvével összhangban a Bizottság – adott esetben – a partnerországok intézményeinek és rendszereinek igénybevételét részesíti előnyben a programok végrehajtásához.

(7)   Tevékenységeik és kezdeményezéseik komplementaritásának és hatékonyságának előmozdítása érdekében az Unió és a tagállamok – többek között nemzetközi szervezetek és nemzetközi konferenciák keretében – biztosítják szakpolitikáik koordinálását, és rendszeresen konzultálnak egymással a támogatási programjaikról.

Az Unió és a tagállamok a hatékonyság és az eredményesség fokozása céljából koordinálják a támogatási programjaikat.

Az Unió az eszköz végrehajtása során elősegíti az inkluzivitást és a tagállamokkal való együttműködést, törekedve a hozzáadott érték maximalizálására, valamint figyelembe véve a tapasztalatokat és a kapacitásokat, ezáltal erősítve a közös érdekeket, értékeket és célokat. Az Unió szorgalmazza a legjobb gyakorlatoknak és a tudásnak a tagállami szervek és szakértők közötti megosztását.

(8)   Az eszköz szerinti programokban és tevékenységekben általánosan érvényesíteni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, az emberi jogok, a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség és adott esetben a katasztrófakockázat-csökkentés szempontjait, valamint figyelembe kell venni a fenntartható fejlődési célok közötti összefüggéseket azon integrált tevékenységek előmozdítása érdekében, amelyek járulékos előnyöket teremthetnek és koherens módon többféle célkitűzést teljesíthetnek. Az említett programoknak és tevékenységeknek az összefüggések, a kapacitások, a kockázatok és a sebezhetőségek átfogó, multidiszciplináris elemzésén kell alapulniuk, a rezilienciával kapcsolatos megközelítést kell magukban foglalniuk, továbbá konfliktusérzékenynek kell lenniük, figyelembe véve a konfliktusmegelőzést és a békeépítést. A „ne árts” és a „senkit nem hagyunk hátra” elvét kell követniük.

(9)   Az eszköznek elő kell mozdítania a digitalizációnak mint a fenntartható fejlődés és az inkluzív növekedés hathatós támogató eszközének alkalmazását.

(10)   A migrációval kapcsolatban a partnerekkel együtt összehangoltabb, holisztikusabb és strukturáltabb megközelítést kell alkalmazni, figyelembe véve az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okai kezelésének fontosságát. E megközelítésnek maximalizálnia kell a szinergiákat és átfogó partnerségeket kell kialakítania, különös figyelmet fordítva a származási és tranzitországokra. Egy rugalmas, ösztönzőkön alapuló szemléletet követve e megközelítésnek ötvöznie kell az összes megfelelő eszközt és a szükséges multiplikátorhatást, és – ebben az összefüggésben adott esetben – esetlegesen módosítania kell a migrációhoz kapcsolódó finanszírozás elosztását az eszköz programozási elveivel összhangban. Szem előtt kell tartani a hatékony együttműködést, az uniós megállapodások végrehajtását és a migrációról folytatott párbeszédeket. Ezeket a tevékenységeket a nemzetközi jog, többek között az emberi jogok nemzetközi joga és a menekültjog, valamint az uniós és a nemzeti hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. E megközelítés hatékonyságát évente vagy szükség szerint értékelni kell. Az eszköz migrációval kapcsolatos tevékenységeit az uniós migrációs politika célkitűzéseit támogatva, rugalmas finanszírozási mechanizmus révén kell végrehajtani.

(11)   A Bizottság biztosítja, hogy az eszköz alapján elfogadott, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel, a kiberbiztonsággal és a kiberbűnözés elleni küzdelemmel, valamint a katonai szereplők fejlesztési célú kapacitásépítésére és a fejlesztési tevékenységek biztonságára vonatkozó tevékenységeket a nemzetközi joggal, többek között az emberi jogok nemzetközi jogával és a humanitárius joggal összhangban hajtsák végre. A Bizottság e célból megfelelő kockázatértékelési és -nyomonkövetési keretrendszert hoz létre. A Bizottság e keretrendszeren belül operatív iránymutatást dolgoz ki annak biztosítása érdekében, hogy az említett tevékenységek tervezése és végrehajtása során figyelembe vegyék az emberi jogokat.

Annak érdekében, hogy az ilyen tevékenységek konfliktusérzékenyek legyenek, rendszeres és megalapozott konfliktuselemzésen kell alapulniuk, továbbá olyan, a biztonsági ágazat reformjára irányuló megközelítést kell alkalmazniuk, amely hozzájárul a demokratikus kormányzáshoz, az elszámoltathatósághoz és a humánbiztonsághoz, többek között a helyi lakosság számára jelentkező előnyökhöz is. Az említett intézkedéseket adott esetben be kell építeni a biztonsági ágazat reformjára irányuló hosszabb távú segítségnyújtásba.

(12)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és ezen három intézmény bármelyikének kezdeményezésére véleménycserét folytat velük, többek között a kulcsfontosságú területeken elért teljesítményt figyelembe vevő, a 20. cikkben említett, ösztönzőkön alapuló megközelítésről. Az Európai Parlament rendszeres véleménycserét folytathat a Bizottsággal saját támogatási programjairól, például az olyan kérdéseket illetően, mint a kapacitásépítés – beleértve a kapcsolódó közvetítést és párbeszédet –, valamint a választási megfigyelés.

(13)   A Bizottság rendszeres információcserét folytat a civil társadalommal.

(14)   Adott esetben a Bizottság kockázatkezelési keretrendszereket, többek között értékelési és kockázatcsökkentő intézkedéseket dolgoz ki és alkalmaz.

(15)   Az eszköz alapján nyújtott uniós támogatás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésének, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveleteknek a finanszírozására.

(1)   A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és inkluzív társadalmak létrejöttére van szükség, az eszköz szerinti uniós támogatást a (3) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni egy szélesebb körű biztonsági ágazati reformmal összefüggésben vagy a partnerországokban katonai szereplők fejlesztési célú kapacitásépítésének és a fejlesztési tevékenységek biztonságának megvalósítását célzó tevékenységek végrehajtása érdekében történő kapacitásépítése céljából.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás kiterjedhet különösen a fejlesztést támogató és a fejlesztést szolgáló biztonságot támogató kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, a mentorálást és a tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és az e támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

(3)   Az e cikk szerinti támogatás csak akkor nyújtható:

(4)   Az e cikk szerinti uniós támogatást csak akkor lehet felhasználni katonai szereplők kapacitásépítésére, ha az a fejlesztésre és a fejlesztést szolgáló biztonságra irányuló tevékenységek végrehajtását célozza. Nem használható fel különösen az alábbiak egyikének a finanszírozására sem:

(5)   Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság előmozdítja a partnerország felelősségvállalását. Kidolgozza továbbá azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a fenntarthatóság és az elszámoltathatóság közép- és hosszú távon való biztosításához szükségesek, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelveket.

(1)   Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a földrajzi programokat a következő együttműködési területek alapján kell kidolgozni:

(2)   Az (1) bekezdésben említett egyes együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a II. melléklet határozza meg.

(1)   Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a tematikus programok a következő beavatkozási területekre terjednek ki:

(2)   Az (1) bekezdésben említett egyes együttműködési területekkel kapcsolatos további részleteket a III. melléklet határozza meg.

(1)   Az eszköz szerinti együttműködést és beavatkozásokat programozni kell, a 4. cikk (4) bekezdésében említett gyorsreagálási fellépések kivételével.

(2)   A 7. cikk alapján az eszköz szerinti programozásnak a következőkön kell alapulnia:

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot tájékoztatni kell az első albekezdés c) és d) pontjában tervezett konzultációk eredményéről.

(3)   A programozási dokumentumoknak eredményalapúnak kell lenniük, és amikor csak lehetséges, egyértelmű célértékeket és mutatókat kell tartalmazniuk. A mutatóknak adott esetben nemzetközileg elfogadott – különösen a fenntartható fejlődési célok tekintetében meghatározott – célértékeken és mutatókon, valamint országszintű eredménymérési kereteken kell alapulniuk, hogy az eredmények, a hozadékok és a hatás szintjén lehessen értékelni és kommunikálni az Unió által az elért eredményekhez tett hozzájárulást.

(1)   A földrajzi programok programozásának a következő elveken kell alapulnia:

(2)   A földrajzi programok programozásának konkrét, testreszabott együttműködési keretet kell biztosítania, a következők alapján:

(3)   A leginkább rászoruló országoknak, így különösen a legkevésbé fejlett országoknak, az alacsony jövedelmű, valamint a válsághelyzetben, válságot követő vagy instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő országoknak, többek között a fejlődő kis szigetországoknak és a fejlődő kontinentális országoknak elsőbbséget kell élvezniük a forráselosztás során.

(4)   Az Uniónak emellett kezelnie kell a közepes jövedelmű országok egyedi kihívásait, különösen azon országokéit, amelyek alacsonyabb jövedelmű státuszból léptek feljebb.

(5)   Az iparosodott országokkal folytatott együttműködés során az uniós és a kölcsönös érdekek és értékek, valamint a közösen megállapított célkitűzések és a multilateralizmus előmozdítására kell összpontosítani.

(6)   Az eszköz hozzájárul az (EU) 2021/817 rendelet alapján létrehozott intézkedésekhez. E rendelet alapján hét évre szóló, egységes programozási dokumentumot kell készíteni, amelynek ki kell terjednie az IPA III rendelet alapján elkülönített támogatásokra is. E támogatások felhasználására az (EU) 2021/817 rendelet alkalmazandó.

(1)   Az eszközt a földrajzi programok tekintetében egy és több országra vonatkozó többéves indikatív programokon keresztül kell végrehajtani.

(2)   A többéves indikatív programoknak meg kell határozniuk az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi támogatásokat – átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt –, és adott esetben a végrehajtási módszereket is.

(3)   A többéves indikatív programoknak a következőkre kell épülniük:

(4)   A kollektív uniós együttműködés hatásának fokozása érdekében lehetőség szerint és adott esetben az Unió és a tagállamok programozási dokumentumainak helyébe egy közös programozási dokumentumnak kell lépnie. Egy ilyen közös programozási dokumentum azonban csak akkor léphet az Unió indikatív többéves programja helyébe, amennyiben azt a 16. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusban jóváhagyják, megfelel a 12. és a 13. cikknek, továbbá tartalmazza az e cikk (2) bekezdésében foglalt elemeket, és meghatározza az Unió és a tagállamok közötti munkamegosztást.

(1)   Az eszközt a tematikus programok tekintetében többéves indikatív programokon keresztül kell végrehajtani.

(2)   A tematikus programokkal kapcsolatos többéves indikatív programoknak meg kell határozniuk az uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a világos és konkrét teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnereknek az érintett témához kapcsolódó tevékenységeit.

A globális kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben forrásokat és kiemelt beavatkozási területeket kell meghatározni.

(3)   A tematikus programokkal kapcsolatos többéves indikatív programoknak átfogó módon, együttműködési területenként és prioritásonként kell meghatározniuk az indikatív pénzügyi támogatást. Ez az indikatív pénzügyi támogatás összegsáv formájában is megadható.

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el a 14. és a 15. cikkben említett többéves indikatív programokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett eljárás alkalmazandó az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett azon felülvizsgálatokra is, amelyek jelentősen módosítják a többéves indikatív program tartalmát.

(2)   A 14. cikkben említett közös többéves programozási dokumentumok elfogadása esetén a bizottsági határozat csak a közös többéves programozási dokumentumhoz való uniós hozzájárulásra vonatkozik.

(3)   A földrajzi programokkal kapcsolatos többéves indikatív programokat felül kell vizsgálni a 42. cikk (2) bekezdésében említett félidős értékelést követően, valamint eseti jelleggel, amennyiben ez a hatékony végrehajtás érdekében szükséges, különösen, amennyiben érdemi változások következnek be a 7. cikkben említett szakpolitikai keretben vagy válsághelyzetet vagy válságot követő helyzetet követően.

(4)   A tematikus programokkal kapcsolatos többéves indikatív programokat felül kell vizsgálni a 42. cikk (2) bekezdésében említett félidős értékelést követően, valamint eseti jelleggel, amennyiben ez a hatékony végrehajtás érdekében szükséges, különösen, amennyiben érdemi változások következnek be a 7. cikk szerinti szakpolitikai keretben.

(5)   Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok vagy a békét, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján módosíthatja a 14. és a 15. cikkben említett többéves indikatív programokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárással összhangban kell elfogadni.

(1)   A 6. cikk (3) bekezdésében említett összeget a legszükségesebb és kellően indokolt esetekben, többek között a következő célokra kell felhasználni:

(2)   E pénzeszközök felhasználásáról a 16. és a 25. cikkben meghatározott eljárás szerint kell határozni.

(1)   Az I. mellékletben felsorolt partnerországok és területek tekintetében az uniós finanszírozás prioritási területeit a 18. cikkben meghatározott egyedi célkitűzésekkel és a II. mellékletben meghatározott, a földrajzi programokra vonatkozó együttműködési területekkel összhangban elsősorban azon területek közül kell kiválasztani, amelyek szerepelnek az Unió és a partnerországok között két- vagy többoldalú formátum keretében – ideértve adott esetben a keleti partnerséget és az európai szomszédságpolitika déli dimenzióját is – létrejött társulási, partnerségi és együttműködési megállapodásokban, közösen elfogadott társulási menetrendekben és partnerségi prioritásokban vagy egyéb, a 14. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett, közösen elfogadott vonatkozó, már létező vagy jövőbeli dokumentumokban.

(2)   A 13. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve a földrajzi programok keretében a szomszédságpolitikai térségben nyújtandó uniós támogatást – formáját és összegét tekintve – differenciálni kell, figyelembe véve a partnerországok:

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett uniós támogatásnak a 14. cikkben említett földrajzi programokra vonatkozó programozási dokumentumokban is tükröződnie kell.

(1)   Indikatív jelleggel a 14. cikkben említett, országokra vonatkozó indikatív pénzügyi támogatások kiegészítését célzó, a 6. cikk (2) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszeg 10 %-át az I. mellékletben szereplő partnerországok és területek számára kell elkülöníteni a reformok végrehajtásának ösztönzése céljából. Az ilyen elkülönítésekről az országok teljesítménye, valamint a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállamiság – beleértve a civil társadalommal folytatott együttműködést is –, az emberi jogok, ezen belül a nemek közötti egyenlőség, a migrációval kapcsolatos együttműködés, a gazdasági kormányzás és a reformok, különösen a közösen elfogadott reformok terén elért előrelépéseik alapján kell dönteni. A partnerországok által tett előrelépést rendszeresen értékelni kell, különösen az elért eredményekről szóló jelentésekkel, amelyek az előző évekhez viszonyítva ismertetik a tendenciákat.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a civil társadalom, a konfliktusmegelőzés és a békeépítés, az emberek közötti kapcsolatok támogatására – ideértve a helyi hatóságok közötti együttműködést –, az emberi jogok előmozdítását célzó támogatásokra és a válságokhoz kapcsolódó kísérő intézkedésekre. A demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság helyzetének súlyos vagy tartós romlása, illetve konfliktus kialakulásának fokozott kockázata esetén – amennyiben lehetséges és célszerű – növelni kell az ilyen tevékenységek támogatását.

(1)   A 2. cikk első bekezdésének 5. pontjában meghatározott, határokon átnyúló együttműködés kiterjed a szomszédos külső szárazföldi és tengeri határokon folyó együttműködésre, a nagyobb transznacionális területeket lefedő vagy a tengermedencék körül megvalósuló transznacionális együttműködésre, valamint az interregionális együttműködésre.

(2)   A szomszédságpolitikai térség hozzájárul az Interreg-rendelet keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alappal társfinanszírozott, az (1) bekezdésben említett, határokon átnyúló együttműködési programokhoz. A szomszédságpolitikai térség pénzügyi keretösszegének legfeljebb 5 %-át indikatív jelleggel ezen programok támogatására kell elkülöníteni.

(3)   A határokon átnyúló együttműködési programokhoz történő hozzájárulásokat az Interreg-rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján kell meghatározni és felhasználni.

(4)   Az uniós társfinanszírozási arány nem lehet magasabb a határokon átnyúló együttműködési program elszámolható kiadásainak 90 %-ánál.

(5)   A határokon átnyúló együttműködési programok előfinanszírozása meghaladhatja az Interreg-rendelet 51. cikkében említett százalékos arányt. Az irányító hatóság kérésére az előfinanszírozás mértéke minden pénzügyi évben elérheti a programhoz kapcsolódó éves kötelezettségvállalások 80 %-át.

(6)   Az Interreg-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó többéves stratégiai dokumentumot kell elfogadni, amely rögzíti az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett elemeket.

(7)   Amennyiben a határokon átnyúló együttműködési programok az Interreg-rendelet 12. cikkének megfelelően megszűnnek, a szomszédságpolitikai térség pénzügyi keretösszegéből a megszűnt program számára nyújtott, továbbra is rendelkezésre álló támogatást elsődlegesen határokon átnyúló egyéb együttműködési programok vagy – adott esetben – az említett pénzügyi keretösszegből támogatott bármely más tevékenység finanszírozására lehet felhasználni.

(1)   A Bizottság éves vagy többéves cselekvési terveket és intézkedéseket fogad el. Az intézkedések egyedi intézkedések, különös intézkedések, kísérő intézkedések vagy rendkívüli támogatási intézkedések formáját ölthetik. A cselekvési tervek és az intézkedések keretében figyelembe kell venni az egyedi kontextust és minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a főbb tevékenységeket, a végrehajtás, a nyomon követés és az értékelés módszereit, valamint a költségvetést és minden kapcsolódó működési kiadást.

(2)   A cselekvési terveknek a programozási dokumentumokon kell alapulniuk, kivéve az (5) és a (6) bekezdésben említett esetekben. A cselekvési terveket inkluzív, átlátható módon és időben kell elkészíteni. Adott esetben a cselekvési terveket a jobb együttműködés jegyében a tagállamokkal közösen kell megvitatni.

(3)   Szükség esetén a tevékenység a cselekvési tervek elfogadása előtt vagy után, egyedi intézkedésként is elfogadható. Az egyedi intézkedéseknek a programozási dokumentumokon kell alapulniuk, kivéve az (5) bekezdésben említett és más kellően indokolt esetekben.

(4)   Előre nem látható szükségletek vagy körülmények esetén, és ha a finanszírozás nem lehetséges megfelelőbb forrásokból, a Bizottság a programozási dokumentumokban nem szereplő különös intézkedéseket fogadhat el.

(5)   Az éves vagy többéves cselekvési tervek és az egyedi intézkedések felhasználhatók a 4. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett gyorsreagálási fellépések végrehajtására.

(6)   A Bizottság elfogadhat rendkívüli támogatási intézkedéseket a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási fellépések céljából.

A rendkívüli támogatási intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, amelyet a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén kétszer – további legfeljebb hat hónappal – meg lehet hosszabbítani összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy az adott intézkedés pénzügyi összege nem emelkedik.

Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság elfogadhat egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést. Kellően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az uniós tevékenységek folytatása alapvető fontosságú, és egyéb módon nem biztosítható.

(1)   Az uniós finanszírozás fedezheti az Eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos működési kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomon követési, ellenőrzési, audit- és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint a székhelyen és az Unió küldöttségeinél az eszközhöz szükséges igazgatási és koordinációs támogatás tekintetében felmerülő, valamint az eszköz alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat, ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(2)   Amennyiben a működési kiadások nem szerepelnek a 23. cikkben említett cselekvési tervekben vagy intézkedésekben, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogad el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:

(1)   A cselekvési terveket és az intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:

Többéves cselekvési tervek és intézkedések esetében a (2) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint d) pontjának iv. alpontjában említett küszöbértékek éves alapon alkalmazandók.

Az e bekezdés szerinti elfogadás esetén a cselekvési tervekről és intézkedésekről – a rendkívüli támogatási intézkedések kivételével –, valamint a technikai módosításokról az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 45. cikkben említett megfelelő bizottságon keresztül tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

(3)   A 20 000 000 EUR-t nem meghaladó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása vagy meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezek jellegéről és célkitűzéseiről, valamint a tervezett pénzügyi összegekről. A Bizottság azt megelőzően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken jelentős érdemi módosításokat hajtana végre. Az Unió külső tevékenységeinek összhangja érdekében a Bizottság az ilyen intézkedések tervezése és azt követő végrehajtása során figyelembe veszi a vonatkozó szakpolitikai megközelítést.

(4)   Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok, köztük természeti vagy ember okozta katasztrófák, valamint a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 45. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok formájában cselekvési terveket és intézkedéseket vagy a meglévő cselekvési tervek és intézkedések vonatkozásában módosításokat fogadhat el.

(5)   A tevékenységek szintjén megfelelő környezeti vizsgálatot kell végezni az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (42) és a 85/337/EGK tanácsi irányelvvel (43) összhangban, többek között az éghajlatváltozási és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny tevékenységek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát, többek között az éghajlatváltozásra, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások vizsgálatát.

A tervezett tevékenységek és intézkedések célkitűzéseivel és az azokra szánt összegekkel arányban álló, egyéb megfelelő előzetes értékeléseket kell végezni az emberi jogokra, a természeti erőforrásokhoz, például a földhöz való hozzáférésre és a szociális normákra nézve e tevékenységekkel és intézkedésekkel járó következmények és kockázatok meghatározása céljából, többek között az e területekre várhatóan jelentős hatást gyakorló főbb tevékenységek és intézkedések hatásvizsgálatai formájában.

Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni, többek között az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás tekintetében. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést.

(1)   A költségvetési rendeletnek megfelelően az eszközből történő finanszírozást a Bizottság hajtja végre vagy a Bizottság, az uniós küldöttségek vagy a végrehajtó ügynökségek által közvetlenül, vagy pedig közvetetten, az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt bármely szervezeten keresztül.

(2)   Az eszközből történő finanszírozás nemzetközi, regionális vagy nemzeti alapokhoz, például az EBB, a tagállamok, a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek, illetve más támogatók által létrehozott vagy igazgatott alapokhoz történő hozzájárulás útján is megvalósítható.

(3)   A költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetek és az e rendelet 35. cikkének (4) bekezdésében említett támogatható partnerek kötelesek évente eleget tenni a költségvetési rendelet 155. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek. Az említett szervezetekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket a pénzügyi partnerségi keretmegállapodás, a hozzájárulási megállapodás, a költségvetési garanciákról szóló megállapodás vagy a finanszírozási megállapodás rögzíti.

(4)   Az eszköz keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.

(5)   Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több, egyértelműen azonosítható összetevőre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható, a finanszírozás megkettőzése pedig elkerülhető legyen.

(6)   Közös társfinanszírozás esetén fel kell osztani a tevékenység teljes költségét a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett tevékenységek egyike esetében se lehessen többé azonosítható.

(7)   Az Unió és a partnerei közötti együttműködés például a következő formákban valósulhat meg:

(1)   Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák, különösen az alábbiak útján nyújtható:

(2)   A partnerországokbeli érdekelt felekkel, például a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja e felek sajátosságait – többek között igényeiket és a releváns körülményeket –, hogy a támogatás az ilyen érdekelt felek lehető legszélesebb köréhez eljusson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. A költségvetési rendelettel összhangban ösztönözni kell az olyan egyedi módozatok alkalmazását, mint például a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás engedélyezése, a közvetlenül odaítélt szerződések vagy a jogosultság alapján kiírt ajánlattételi felhívások, illetve a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás, továbbá a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás.

(3)   A költségvetési rendelet 195. cikkében említett eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:

A többek között ágazati reformra vonatkozó teljesítési szerződéseken keresztül megvalósuló költségvetés-támogatás célja az Unió és a partnerországok közötti partnerségek erősítése, és a támogatásnak az országok felelősségvállalásán, a kölcsönös elszámoltathatóságon és a partnerországoknak az elkötelezettségén kell alapulnia, figyelembe véve az általuk elért eredményeket és előrehaladást az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság vonatkozásában. Ki kell terjednie a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy több forrást gyűjtsenek, és azt megfelelőbben költsék el a fenntartható és inkluzív növekedés és a – többek között a fiatalokat célzó – tisztességes munkahelyteremtés támogatása, a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a demokráciák és békés társadalmak kiépítése és megszilárdítása érdekében. A költségvetés-támogatásnak hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség biztosításához is.

A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politikák, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő értékelése alapján kell meghozni.

(4)   A költségvetés-támogatást oly módon kell differenciálni, hogy – az instabil helyzeteket is szem előtt tartva – jobban tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kereteihez.

A költségvetési rendelet 236. cikke szerinti költségvetés-támogatás nyújtása során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételeit, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások fejlesztését, a fokozott átláthatóságot és az információkhoz való nyilvános hozzáférést.

(5)   A költségvetés-támogatás kifizetésének olyan mutatók alapján kell történnie, amelyek bizonyítják, hogy megfelelő előrelépés történik a partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.

(6)   A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban, a finanszírozási határozatban meghatározott, kellően indokolt esetekben az eszköz alapján támogatott tevékenységek és a 2021-ben felmerült mögöttes költségek 2021. január 1-jétől támogathatónak, illetve elszámolhatónak tekinthetők abban az esetben is, ha az említett tevékenységeket a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre, illetve ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt merültek fel.

(7)   Az eszköz szerinti pénzügyi eszközöket, költségvetési biztosítékokat és vegyesfinanszírozási műveleteket a költségvetési rendelet 209. cikkének (1) bekezdésében rögzített elveknek megfelelően kell végrehajtani, és amikor lehetséges, az EBB, valamely multilaterális európai finanszírozási intézmény, így például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetésével, illetve valamely bilaterális európai finanszírozási intézmény, így például a fejlesztési bankok vezetésével, lehetőség szerint további más formákat öltő, mind a tagállamoktól, mind a harmadik felektől származó pénzügyi támogatásokkal összevonva.

Az eszköz szerinti uniós pénzügyi eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, valamint a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely szervezet.

(8)   A (7) bekezdésben említett pénzügyi eszközök a felhasználás és a jelentéstétel céljából mechanizmusokba csoportosíthatók.

(9)   Az uniós finanszírozás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.

(10)   A partnerországok által kivetett adók, illetékek és díjak jogosultak lehetnek az eszköz szerinti finanszírozásra.

(1)   A földrajzi programokból, valamint a Civil társadalmi szervezetek tematikus programból és a Globális kihívások tematikus programból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásban, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban és pénzdíj odaítélésére vonatkozó eljárásban való részvételnek nyitva kell állnia a nemzetközi szervezetek előtt, és a civil társadalmi szervezeteket is beleértve minden más jogalany előtt, aki a következő országok állampolgára, illetve – jogi személy esetében – amely ténylegesen letelepedett a következő országok valamelyikében:

(2)   A tevékenység jellegéből és célkitűzéseiből eredő korlátozások sérelme nélkül az Emberi jogok és demokrácia tematikus programból és a Béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés tematikus programból finanszírozott tevékenységekre, továbbá a gyorsreagálási fellépésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokban és pénzdíj odaítélésére vonatkozó eljárásokban való részvételnek korlátozások nélkül nyitottnak kell lennie.

(3)   Az eszköz alapján finanszírozott minden áru és anyag származhat bármelyik országból.

(4)   Az e cikkben megállapított támogathatósági szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy támogatható vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

(5)   A valamely szervezettel együtt társfinanszírozott, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii–viii. alpontjában említett szervezetekkel közvetlen vagy közvetett irányítás útján végrehajtott tevékenységek esetében az említett szervezetek támogathatóságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók.

(6)   Amennyiben valamely támogató a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapok számára vagy külső címzett bevételek útján nyújt finanszírozást, akkor az adott vagyonkezelői alap alapító okiratában, illetve külső címzett bevételek esetében az adott támogatóval kötött megállapodásban szereplő támogathatósági szabályok alkalmazandók.

(7)   Az eszköz alapján és valamely más uniós programból finanszírozott tevékenységek esetében az említett uniós programok szerint támogatható szervezeteket támogathatóknak kell tekinteni.

(8)   Több országra irányuló tevékenységek esetében támogathatóknak tekinthetők a tevékenység hatálya alá tartozó országok és területek állampolgárságával rendelkező jogalanyok, illetve jogi személyek esetében azok, amelyek ténylegesen letelepedettek az érintett országok vagy területek valamelyikében.

(9)   Az e cikkben meghatározott támogathatósági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege alapján, ha a korlátozásokat a tevékenység egyedi jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben azok a tevékenység hatékony végrehajtása érdekében szükségesek.

(10)   A nem támogatható országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők támogathatóknak tekinthetők sürgős esetekben, a szolgáltatásoknak az érintett országok és területek piacán tapasztalt hiánya esetén, vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a támogathatósági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy túlzottan megnehezítené egy tevékenység megvalósítását.

(11)   A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat, ha a költségvetési rendelet értelmében a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvételét az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell előmozdítani. Elő kell mozdítani a fenntarthatósági és a kellő gondosságra vonatkozó kritériumokat.

(12)   Az Emberi jogok és demokrácia tematikus program keretében a 2. cikk első bekezdésének 6. pontjában szereplő jogalany fogalommeghatározás alá nem tartozó valamennyi szervezet támogatható, ha az e program beavatkozási területeinek érdekében szükséges.

(1)   A költségvetési rendelet 12. cikkének (4) bekezdésén túlmenően a fel nem használt, Eszköz szerinti kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat automatikusan át kell vinni, és azok a következő pénzügyi év december 31-ig leköthetők és felhasználhatók. A következő pénzügyi évben először az átvitt összeget kell felhasználni.

A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról.

(2)   A költségvetési rendeletnek az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról szóló 15. cikkében szereplő szabályokon túlmenően az eszköz szerinti valamely tevékenység teljes vagy részleges végre nem hajtásának eredményeképpen visszavont kötelezettségvállalások összegének megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok újra elérhetővé válnak az eredeti költségvetési tétel számára.

(3)   Az egy pénzügyi évnél hosszabb időszakon átívelő tevékenységekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a költségvetési rendelet 112. cikke (2) bekezdésének megfelelően több éven keresztül éves részletekre lehet bontani.

A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az e bekezdés első albekezdésében említett többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt kiadási kimutatást vagy kifizetési kérelmet.

E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.

(4)   A költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a visszafizetéseket és a valamely pénzügyi eszköz vagy költségvetési biztosíték által generált bevételeket az igazgatási költségek és díjak levonását követően belső címzett bevételként az eredeti költségvetési tételhez kell jóváírni. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő pénzügyi eszközök hatékonyságát.

(1)   A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi keretösszeg fedezi az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+) és a külső tevékenységi garanciát.

(2)   Az EFFA+ mint az e rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében említett vissza nem térítendő támogatások, technikai segítségnyújtás, pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, valamint vegyesfinanszírozási műveletek formájában pénzügyi kapacitást nyújtó, integrált pénzügyi csomag célja a beruházások támogatása és a finanszírozáshoz jutás fokozása, az e rendelet 3. és 8. cikkében meghatározott célkitűzéseknek és általános elveknek, valamint adott esetben az IPA III rendelet célkitűzéseinek a megvalósításához hozzájáruló eszközként, az addicionalitás és a fejlesztésre gyakorolt hatás maximalizálása és a többek között a kkv-k részére nyújtandó innovatív termékek biztosítása mellett.

Az EFFA+ célja különösen az, hogy elősegítse a fenntartható és inkluzív gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődést, a hozzáadott-értéken alapuló, fenntartható gazdaságra való átállást és a stabil beruházási környezetet. Az EFFA+ előmozdítja továbbá a partnerországokban a társadalmi-gazdasági és környezeti rezilienciát, különös figyelmet fordítva a szegénység felszámolására. Az EFFA+ ezáltal hozzájárul a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a fenntartható és inkluzív növekedéshez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz, az ILO alapvető munkaügyi normáin alapuló tisztességes munkahelyek létrehozásához, a gazdasági lehetőségek, készségek és a vállalkozói készség kialakításához, a társadalmi-gazdasági ágazatokhoz, ideértve a szociális vállalkozásokat és szövetkezeteket és a kkv-kat, a fenntartható konnektivitáshoz, a veszélyeztetett csoportok támogatásához, az emberi jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek az előmozdításához, a nők és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növeléséhez, továbbá az irreguláris migráció egyedi társadalmi-gazdasági kiváltó okainak és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak a kezeléséhez, az V. mellékletben és a vonatkozó indikatív programozási dokumentumokban vázolt prioritási területekkel összhangban.

Különös figyelmet kell fordítani továbbá az instabil vagy konfliktus sújtotta országként azonosított országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra, többek között az intézményi kapacitásépítéshez és a gazdasági kormányzáshoz nyújtott támogatás, valamint technikai segítségnyújtás révén.

(3)   A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell a költségvetési biztosítékok által lefedett EFFA+-műveleteket e rendelet 32–39. cikkével összhangban. A külső tevékenységi garanciának támogatnia kell továbbá az (Euratom) 2021/948 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatást és kölcsönöket.

(4)   A külső tevékenységi garancia keretében az Unió a 2021. január 1. és 2027. december 31. között aláírt garanciamegállapodások alapján folytatott műveletekhez biztosíthat garanciát, legfeljebb 53 449 000 000 EUR értékben.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső tevékenységi garancia maximális összegének legfeljebb 20 %-kal történő módosítása céljából.

(5)   A tartalékfeltöltési rátának a műveletek típusától függően 9 % és 50 % között kell lennie.

Az uniós költségvetésből legfeljebb 10 000 000 000 EUR használható fel a külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltésére. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e maximális összeg módosítása céljából annak biztosítása érdekében, hogy a tartalékfeltöltés összege tükrözze a külső tevékenységi garancia összegét és tartalékfeltöltési rátáit, figyelembe véve a garantált műveletek típusát.

A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltési rátája 9 % az Unió makroszintű pénzügyi támogatása és a hitelezési műveletekhez kapcsolódó államadósság-kockázatokat fedező költségvetési biztosítékok esetében.

A tartalékfeltöltési rátákat az e rendelet alkalmazásának az 51. cikkben megállapított kezdőnapjától kezdődően legalább háromévenként felül kell vizsgálni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tartalékfeltöltési ráták módosítása céljából.

(6)   A külső tevékenységi garancia a költségvetési rendelet 212. cikke által létrehozott közös tartalékalap egyedi garanciájának tekintendő.

(7)   Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia finanszírozási és beruházási műveleteket támogathat a 4. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi területeken található partnerországokban. A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését a vonatkozó földrajzi programoknak a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja által létrehozott költségvetéséből kell finanszírozni, és a közös tartalékalapba kell átutalni. Az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia az IPA III rendelet vonatkozó mellékletében felsorolt kedvezményezettek területén folytatott műveleteket is támogathat. E műveletek EFFA+ keretében történő finanszírozását és a külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését az IPA III rendeletből kell finanszírozni. Az (Euratom) 2021/948 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett harmadik országoknak nyújtott kölcsönöket fedező külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltését az említett rendeletből kell finanszírozni.

(8)   A költségvetési rendelet 211. cikkének (2) bekezdésében említett tartalékot az Unió e rendelet alapján engedélyezett összes kötelezettsége alapján kell képezni. Az előírt tartalék éves összege hét évet nem meghaladó időszak során képezhető. Az (EU) 2017/1601 rendelet alapján engedélyezett garanciákra vonatkozó tartalékfeltöltés tekintetében, valamint az olyan alap-jogiaktusok alapján engedélyezett garanciákra, pénzügyi támogatásokra és harmadik országoknak nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó tartalékfeltöltés tekintetében, amelyeknek a tartalékfeltöltésére a 480/2009/EK, Euratom rendelet az irányadó, továbbra is az említett rendeletek rendelkezéseit kell követni.

(9)   Az (EU) 2017/1601 rendelettel létrehozott EFFA-garanciaalapnak, illetve a 480/2009/EK, Euratom rendelettel létrehozott, a külső tevékenységekre vonatkozó garanciaalapnak a 2021. július 31-én meglévő nettó eszközeit át kell utalni a közös tartalékalapba az (EU) 2017/1601 rendelet alapján engedélyezett költségvetési garanciákra vonatkozó tartalékfeltöltés céljából, valamint az olyan alap-jogiaktusok alapján engedélyezett pénzügyi támogatásokra és harmadik országoknak nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó tartalékfeltöltés céljából, amelyeknek a tartalékfeltöltésére a 480/2009/EK, Euratom rendelet az irányadó.

(1)   Az EFFA+-nak az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és az IPA III rendeletben meghatározott regionális térségeken belüli regionális beruházási platformokból kell állnia, amelyeket az Unió fennálló külső vegyesfinanszírozási mechanizmusainak munkamódszerei, eljárásai és struktúrái alapján kell létrehozni, és amelyek az EFFA+ keretében összekapcsolhatják vegyesfinanszírozási műveleteiket és a külső tevékenységi garancia műveleteit.

(2)   A Bizottság biztosítja az EFFA+ irányítását.

(1)   Az EFFA+ irányításának biztosítása során egy stratégiai testületnek (a továbbiakban: az EFFA+ stratégiai testület) kell tanácsadást nyújtania a Bizottság részére, az IPA III rendelet vonatkozó mellékletében felsorolt nyugat-balkáni kedvezményezettekre kiterjedő műveletek kivételével, amelyek tekintetében külön stratégiai testületet kell igénybe venni.

(2)   A EFFA+ stratégiai testületének tanácsot kell adnia a Bizottság részére a külső tevékenységi garanciának az EFFA+ keretébe tartozó beruházásai stratégiai irányára és prioritásaira vonatkozóan – többek között a 36. cikkben említett beruházási kereteket illetően is –, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy e beruházások igazodjanak az Unió külső tevékenysége, fejlesztéspolitikája és az európai szomszédságpolitika tekintetében meghatározott irányadó elvekhez és célkitűzésekhez, valamint a 3. cikkben rögzített célkitűzésekhez és az EFFA+-nak a 31. cikkben meghatározott céljához. Az EFFA+ stratégiai testületének emellett támogatnia kell a Bizottságot az általános beruházási célkitűzések meghatározásában a külső tevékenységi garanciának az EFFA+-műveletek támogatására való alkalmazása tekintetében, valamint nyomon kell követnie a beruházási keretek földrajzi és tematikus lefedettségének megfelelőségét és diverzifikáltságát.

(3)   Az EFFA+ stratégiai testületének támogatnia kell továbbá az általános koordinációt, komplementaritást és koherenciát a regionális beruházási platformok között, a külső beruházási terv három pillére között, a külső beruházási terv, az Unió egyéb, migrációval kapcsolatos erőfeszítései és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása között, ideértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is, valamint az Unió külső programjai és pénzügyi eszközei között.

(4)   Az EFFA+ stratégiai testülete a Bizottság, a főképviselő, az összes tagállam és az EBB képviselőiből áll. Az Európai Parlament megfigyelői státusszal rendelkezik. A hozzájárulók, a támogatható partnerek, a partnerországok, a releváns regionális szervezetek és más érdekelt felek adott esetben megfigyelői státuszt kaphatnak. Új megfigyelő felvétele előtt konzultálni kell az EFFA+ stratégiai testületével. Az EFFA+ stratégiai testületének társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.

(5)   Az EFFA+ stratégiai testületének legalább évente kétszer kell üléseznie, és amennyiben lehetséges, véleményeit konszenzussal kell elfogadnia. További ülések bármikor összehívhatók az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának kérésére. Ha nem érhető el konszenzus, akkor az EFFA+ stratégiai testülete első ülésén elfogadott és az eljárási szabályzatában megállapított szavazati jogokat kell alkalmazni. Az eljárási szabályzatban meg kell határozni a megfigyelők szerepére vonatkozó keretet. Az EFFA+ stratégiai testülete üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét elfogadásukat követően nyilvánosságra kell hozni.

(6)   A Bizottság évente jelentést tesz az EFFA+ stratégiai testületének az EFFA+ felhasználása terén elért eredményekről. A fent említett jelentés kiegészítése céljából a Nyugat-Balkánnal foglalkozó stratégiai testületnek be kell számolnia az említett térség garanciaeszközének felhasználása terén elért eredményekről. A stratégiai testületeknek meg kell vizsgálnia és figyelembe kell vennie a 42. cikk (5) bekezdésében említett értékelő jelentéseket.

Az EFFA+ stratégiai testületének rendszeres konzultációkat kell szerveznie az érintett érdekelt felekkel az EFFA+ stratégiai irányairól és felhasználásáról.

(7)   Az EFFA+ stratégiai testülete és a Nyugat-Balkánnal foglalkozó stratégiai testület fennállása nem befolyásolja azt, hogy szükség van egy egységes, egyesített EFFA+ kockázatkezelési keretre.

(8)   Az EFFA+ alapján nyújtott garanciák kockázatkezelési funkciójának figyelembe kell vennie az eszköz célkitűzéseit és elveit. Az EFFA+ keretében alkalmazott kockázatértékelési és ellentételezési módszertanokat minden beruházási keret esetében – többek között a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási keretek esetében is – következetesen alkalmazni kell. A Bizottságnak létre kell hoznia egy technikai kockázatértékelő csoportot. A Bizottságnak biztosítania kell a technikai kockázatértékelő csoport független, pártatlan és inkluzív, magas színvonalú működését. A Bizottságnak azt is biztosítania kell, hogy az információkat és elemzéseket – a titoktartás kellő figyelembevétele mellett – időben, átlátható és inkluzív módon megosszák minden tagállammal. A technikai kockázatértékelő csoport összetételének, eljárási szabályzatának és munkamódszereinek inkluzívnak, az EBB szakértői és az egyéb támogatható partnerek számára nyitottnak kell lennie, és azokat be kell nyújtani az EFFA+ stratégiai testülete részére. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a technikai kockázatértékelő csoport összetételéről, megbízatásáról és eljárási szabályzatáról, valamint gondoskodik a csoport tagjainak pártatlanságáról és az összeférhetetlenség kizárásáról.

(9)   Az EFFA+ stratégiai testülete az EFFA+ végrehajtási időszaka alatt a lehető leggyorsabban elfogadja és közzéteszi azokat az iránymutatásokat, amelyek meghatározzák, hogy miként biztosítható, hogy az EFFA+-műveletek megfeleljenek a 31. és a 35. cikkben megállapított célnak, célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak.

(1)   A külső tevékenységi garanciából támogatható finanszírozási és beruházási műveleteknek összhangban kell lenniük az uniós szakpolitikákkal, a vonatkozó programozási dokumentumokkal, valamint a partnerországok stratégiáival és szakpolitikáival, és illeszkedniük kell azokhoz. Támogatniuk kell különösen az eszköz és adott esetben az IPA III rendelet célkitűzéseit, általános elveit és szakpolitikai keretét, kellően figyelembe véve az e rendelet V. mellékletében megállapított prioritási területeket.

(2)   A külső tevékenységi garanciának olyan finanszírozási és beruházási műveleteket kell támogatnia, amelyek megfelelnek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott feltételeknek, különösen az addicionalitás biztosítására vonatkozó követelmény tekintetében, többek között a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésével, a támogatható partnerek érdekeinek összeegyeztetésével a verseny torzításának elkerülésével és adott esetben a magánberuházások maximalizálásával, továbbá amelyek:

(3)   A külső tevékenységi garancia a következő eszközök kockázatainak fedezésére szolgál:

(4)   A külső tevékenységi garancia tekintetében támogatható partnerek azok, amelyek a költségvetési rendelet 208. cikkének (4) bekezdésében kerültek azonosításra, ideértve az e rendelet 37. cikkének megfelelően a Bizottság általi jóváhagyás esetén a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló partnerországokból és harmadik országokból származókat is. Ezenkívül, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, a külső tevékenységi garancia tekintetében támogathatók a valamely tagállam, illetve egy, e rendelet 37. cikkének megfelelően a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló partnerország vagy harmadik ország magánjoga által szabályozott azon szervezetek, amelyek megfelelő biztosítékkal szolgálnak pénzügyi kapacitásukról.

(5)   A támogatható partnereknek meg kell felelniük a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szabályoknak és feltételeknek. Az e rendelet 37. cikke szerint a külső tevékenységi garanciához hozzájáruló valamely tagállam, partnerország vagy harmadik ország magánjoga alapján működő szervezetek esetében azokat a szervezeteket kell előnyben részesíteni, amelyek információkat közölnek a környezeti, társadalmi, adóügyi és vállalatirányítási kritériumokkal kapcsolatban.

A Bizottság biztosítja a rendelkezésre álló források eredményes, hatékony és méltányos felhasználását a támogatható partnerek – többek között a kis- és közepes méretű partnerek – körében, előmozdítva ugyanakkor az egymással való együttműködésüket, valamint kellő figyelmet fordítva a kapacitásaikra, a hozzáadott értékre és a tapasztalataikra.

A Bizottság biztosítja minden támogatható partner számára a méltányos bánásmódot a 27. cikk (7) bekezdésével összhangban, valamint biztosítja, hogy az EFFA+ felhasználásának időtartama alatt elkerüljék az összeférhetetlenséget. A komplementaritás biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a támogatható partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt a nem EFFA+ által finanszírozott műveleteikről.

(6)   A költségvetési rendelet 219. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, a saját forrásokkal való hozzájárulásra vonatkozó feltételt portfólió-alapon minden olyan támogatható partnerre alkalmazni kell, amely az eszköz alapján költségvetési biztosítékban részesül.

(7)   A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban kiválasztja a támogatható partnereket, kellően figyelembe véve a következőket:

(8)   Az EFFA+ stratégiai testülete és a Nyugat-Balkánnal foglalkozó stratégiai testület által adott tanácsok, valamint a többéves indikatív programok alapján a Bizottság – a regionális irányítótestületekkel folytatott konzultációt és az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatását követően – az eszköz alapján finanszírozandó olyan beruházási kereteket alakít ki a régiók vagy az egyes partnerországok vagy mindkettő számára, az egyes ágazatok számára vagy az egyes projektek, a végső kedvezményezettek konkrét kategóriái vagy mindkettő számára, amelyeket meghatározott összegig a külső tevékenységi garanciának kell fedeznie. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a beruházási keretek milyen módon felelnek meg ennek a cikknek, valamint azok részletes finanszírozási prioritásairól. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.

A beruházási keret megválasztását a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével, valamint a beruházási keretnek az e rendelet – és adott esetben az IPA III rendelet – prioritásainak való megfelelésének értékelésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan támogatható partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.

A (3) bekezdésben említett eszközöket a támogatható partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy támogatható partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok – köztük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok – javára, e partnerországok intézményei, többek között állami nemzeti bankjaik és helyi magánbankjaik, valamint pénzügyi intézményeik javára, továbbá e partnerországok magánszektorbeli szervezetei, többek között kkv-i javára. Ezen eszközökből nem támogathatók olyan vállalkozások, amelyek a katonai vagy állambiztonsági ágazat ellenőrzése alatt állnak, kivéve kellően indokolt esetekben.

(9)   A Bizottság az (1), a (2) és a (3) bekezdésben megállapított támogathatósági kritériumok szerint értékeli a külső tevékenységi garanciából támogatott műveleteket, amennyiben lehetséges, az Unió és a támogatható partnerek meglévő eredménymérési rendszereire támaszkodva. A Bizottság ellenőrzőlistát állít össze a 31. cikkben, valamint a 35. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott támogathatósági kritériumokra vonatkozóan, és a külső tevékenységi garanciából támogatandó minden ajánlatot ezen ellenőrzőlista alapján értékel és választ ki, a támogatható partnerek által nyújtott információk alapján. A Bizottság szükség esetén arra kéri a támogatható partnereket, hogy pontosítsák vagy módosítsák a nyújtott információkat. A Bizottság évente közzéteszi az ellenőrzőlistákat, valamint az egyes beruházási keretekre vonatkozó értékelésének eredményeit országok és ágazatok szerinti bontásban.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletben foglalt prioritási területek módosítása céljából.

(1)   Az EBB-nek egy olyan kizárólagos célzott beruházási keretet kell végrehajtania, amely átfogó kockázati fedezetet nyújt a szuverén partnerekkel és nem kereskedelmi jellegű, alsóbb államszervezeti szintű partnerekkel végrehajtott műveletekhez, és amelynek indikatív minimális összege 11 000 000 000 EUR, amelyet az e cím I. és III. fejezetében meghatározott eljárásokkal összhangban kell programozni.

Az EBB kizárólagossággal rendelkezik a kizárólagos célzott beruházási keret alá tartozó, a szuverén partnerekkel és nem kereskedelmi jellegű, alsóbb államszervezeti szintű partnerekkel végrehajtott műveletek tekintetében. A kizárólagos célzott beruházási kereten belül a saját forrásokból származó hozzájárulás a fennmaradó kockázat vállalásaként értendő, és az uniós garanciának az EBB finanszírozási műveletei keretében folyósított és garantált aggregált összeg 65 %-át kell fedeznie, levonva ebből a visszatérített összegeket és hozzáadva valamennyi kapcsolódó összeget.

A második albekezdéstől eltérve, amennyiben az EBB nem tudja végrehajtani a műveleteket, vagy úgy dönt, hogy nem hajtja végre azokat a kizárólagos célzott beruházási kereten belül, e műveletek végrehajtása nyitva áll más támogatható partnerek előtt a vonatkozó külső tevékenységi garanciamegállapodásokban meghatározott feltételekkel összhangban, amelyekben figyelembe kell venni az ugyanolyan típusú műveletekre vonatkozóan az EBB számára kínált feltételeket, valamint az e műveleteket végrehajtó támogatható partnerek sajátos szükségleteit, körülményeit és jellegét.

(2)   Az EBB jogosult az (1) bekezdésben említett kizárólagos célzott beruházási keret hatályán kívül eső, alsóbb államszervezeti szintű partnerekkel való műveletek, valamint a magánszektorral való műveletek végrehajtására. A 35. cikkben említett eljárást kell alkalmazni arra, hogy az EBB-t adott esetben megbízzák két további kiegészítő beruházási keret létrehozásával, amelyek a következőkre terjednek ki:

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett célzott beruházási keretek indikatív volumene 26 725 000 000 EUR.

Az (1) és a (2) bekezdésben említett célzott beruházási keretek felhasználása során az EBB-nek meg kell felelnie ennek a rendeletnek, beleértve e rendelet, valamint az EFFA+ és adott esetben az IPA III rendelet átfogó célkitűzéseit is, továbbá a vonatkozó programozási dokumentumoknak és a jelentéstételi kötelezettségeknek.

(4)   A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése f) pontjával összhangban, az (1) bekezdésben említett kizárólagos célzott beruházási keret jellege és szakpolitikai célkitűzése miatt a vonatkozó külső tevékenységi garanciamegállapodás úgy rendelkezhet, hogy az Uniót nem illeti meg díjazás az említett beruházási keret alá tartozó műveletek esetén.

(5)   E cikk alkalmazásában az alsóbb államszervezeti szintű műveletek kereskedelmi jellegűnek tekintendők, kivéve ha az EBB ennek ellenkezőjét kellően indokolja, és a Bizottság azt megerősíti.

A (2) bekezdés b) pontjában említett célzott beruházási keret alá tartozó műveleteknek koherenseknek kell lenniük a tagállamok exporthitel-ügynökségeinek műveleteivel.

(6)   Az EBB-nek figyelembe kell vennie a 33., illetve a 34. cikkben meghatározott testületek véleményét.

Az e cikkben említett beruházási keretek alá tartozó EBB-műveletek esetében a 35. cikk (9) bekezdésében meghatározott támogathatósági értékelésnek az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 19. cikkében meghatározott eljárás keretében kell eleget tenni. Az EBB-nek időben rendelkezésre kell bocsátania a Bizottság által e célból kért valamennyi információt. Az e beruházási keretek alá tartozó EBB-finanszírozási műveletek nem tartozhatnak az uniós garancia fedezete alá, amennyiben a Bizottság az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 19. cikkében meghatározott eljárás keretében kedvezőtlen véleményt nyilvánít. Az EBB-re alkalmazandó minden további szabályt a vonatkozó külső tevékenységi garanciamegállapodásokban kell meghatározni.

(7)   Az EBB jogosult a 35. cikk (8) bekezdése alapján létrehozott egyéb beruházási keretek alá tartozó tevékenységeket végrehajtani.

(8)   E rendeletnek – ezen belül a rendelet célkitűzéseinek és elveinek – és a vonatkozó programozási dokumentumoknak, valamint adott esetben az IPA III rendeletnek megfelelően a Bizottság és az EBB célzott külső tevékenységi garanciamegállapodásokat köt az (1) és a (2) bekezdésben említett célzott beruházási keretekre vonatkozóan.

(1)   Tagállamok, harmadik országok és egyéb harmadik felek hozzájárulhatnak a külső tevékenységi garanciához.

A költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei garancia vagy készpénz formájában tehetik meg a hozzájárulásokat.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleitől eltérő harmadik országoknak és az egyéb harmadik feleknek készpénz formájában kell megtenniük hozzájárulásaikat, az EFFA+ stratégiai testületének véleményétől és a Bizottság jóváhagyásától függően.

A tagállamok kérhetik, hogy hozzájárulásaik legyenek elkülönítve az egyes régiókra, országokra, ágazatokra vagy meglévő beruházási keretekre irányuló tevékenységek kezdeményezésére. A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott hozzájárulásokról.

(2)   A garancia formájában tett hozzájárulások nem haladhatják meg a 31. cikk (4) bekezdésében említett összeg 50 %-át.

A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei által garancia formájában tett hozzájárulások kizárólag azt követően használhatók fel garancialehívás nyomán történő kifizetésre, hogy az Unió általános költségvetéséből származó, az esetleges egyéb készpénz-hozzájárulásokkal megnövelt finanszírozást már felhasználták garancialehívások kifizetésére.

A garancialehívások fedezésére az elkülönítéstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható.

A hozzájárulási megállapodást az Unió nevében a Bizottság és a hozzájáruló köti meg, és a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a fizetési feltételekről.

(1)   A Bizottság az Unió nevében külső tevékenységi garanciamegállapodásokat köt a 35. cikk szerint kiválasztott, támogatható partnerekkel. Ezek a megállapodások két vagy több támogatható partnerből álló konzorciummal is megköthetők. A költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdésével összhangban a költségvetési biztosítéknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és a külső tevékenységi garancia alapján támogatott művelettípusok esetében azonnal lehívhatónak kell lennie. A Bizottság a külső tevékenységi garanciamegállapodások megkötésekor kellően figyelembe veszi a testületek és a technikai kockázatértékelő csoport tanácsait és iránymutatásait.

(2)   A Bizottság és a kiválasztott, támogatható partner vagy partnerek az egyes beruházási keretek vonatkozásában egy vagy több külső tevékenységi garanciamegállapodást kötnek. Ezenkívül a sajátos szükségletek kielégítése érdekében egyedi finanszírozási vagy beruházási műveletekhez is nyújtható külső tevékenységi garancia.

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot minden külső tevékenységi garanciamegállapodás aláírásáról értesíteni kell, és kérésük esetén ezeket a megállapodásokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.

(3)   A külső tevékenységi garanciamegállapodásnak különösen a következőket kell tartalmaznia:

(4)   A támogatható partnernek saját szabályai és eljárásai szerint jóvá kell hagynia a finanszírozási és beruházási műveleteket a külső tevékenységi garanciamegállapodás betartása mellett.

(5)   A külső tevékenységi garancia kiterjedhet a következőkre:

(6)   A Bizottság által végzett számvitel, valamint a külső tevékenységi garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos bizottsági jelentéstétel céljából, összhangban a költségvetési rendelet 209. cikkének (4) bekezdésével, azoknak a támogatható partnereknek, akikkel külső tevékenységi garanciamegállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátaniuk az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által ellenőrzött pénzügyi jelentéseket, amelyeknek tartalmazniuk kell többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

(7)   A támogatható partnereknek kérésre minden olyan további információt a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, amely a Bizottság e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, különösen ami a 35. cikkben meghatározott kiválasztási szempontokat – köztük az emberi jogok, valamint a szociális, munkaügyi és környezeti normák tiszteletben tartását – illeti.

(8)   A Bizottság éves jelentést nyújt be az EFFA+ stratégiai testületének, a regionális irányítótestületeknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi eszközökről, a költségvetési biztosítékokról – többek között az EBB által felhasználtakról – és a költségvetési rendelet 41. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 241. és 250. cikke szerinti pénzügyi támogatásról. E célból a támogatható partnereknek évente be kell nyújtaniuk azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni e jelentéstételi kötelezettségeknek.

(1)   A partnerországokbeli harmadik felek – többek között az EFFA+ és a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek által érintett közösségek és egyének – esetleges sérelmeire tekintettel a Bizottság és az Unió küldöttségei közvetlen hivatkozásokat tesznek közzé a honlapjaikon a Bizottsággal megállapodást kötött releváns partnerek panasztételi mechanizmusaira vonatkozóan. A Bizottság lehetőséget biztosít arra is, hogy a támogatható partnerek sérelmeinek kezeléséhez kapcsolódó panaszokat közvetlenül fogadja. A Bizottság figyelembe veszi ezeket az információkat az említett partnerekkel való jövőbeli együttműködés tekintetében is.

(2)   A pénzügyi eszközöket és költségvetési biztosítékokat felhasználó személyeknek és szervezeteknek a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően be kell tartaniuk az alkalmazandó uniós jogot és elveket, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardokat. A Bizottság értékeli, hogy az említett személyek és szervezetek rendszerei, szabályai és eljárásai biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek az uniós költségvetés Bizottság általi végrehajtásakor biztosított védelemmel egyenértékű védelmét, kellő figyelmet fordítva az arányosság elvére, figyelembe véve a tevékenység jellegét és e tevékenység végrehajtásának feltételeit.

(1)   A 3. cikk (2) bekezdésében megállapított egyedi célkitűzések megvalósítása terén az eszköz által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a VI. melléklet határozza meg. E mutatókat – összhangban a fenntartható fejlődési célok mutatóival – az értékelésekből és egyéb, eredményekről szóló jelentésekből származó adatokkal együtt kell felhasználni annak értékelésének alapjaként, hogy milyen mértékben valósultak meg ezek az egyedi célkitűzések.

(2)   A Bizottság folyamatosan nyomon követi tevékenységeit, és legalább éves gyakorisággal áttekinti, hogy milyen előrelépést sikerült elérni az e rendeletben meghatározott célértékek, valamint az elvárt eredmények, a kimenetelek és a végeredmények teljesítése terén.

Az elvárt eredmények tekintetében tett előrehaladást átlátható módon és időben, releváns, mérhető, minőségi és mennyiségi adatok – többek között, de nem kizárólag a VI. mellékletben meghatározott adatok – alapján kell nyomon követni. A mutatókat – ahol lehetséges – nem, életkor és egyéb releváns tényezők szerint kell bontani.

(3)   A 14. cikk (4) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő közös programozási dokumentumokban foglalt és elfogadott közös eredménykereteknek – amennyiben megvalósítható – alapot kell szolgáltatniuk egy adott partnerország számára az Unió és a tagállamai által közösen biztosított támogatás közös nyomon követéséhez.

A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az eszköz végrehajtásának és eredményeinek nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós alapok címzettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4)   A Bizottság megvizsgálja az eszköz végrehajtása terén elért eredményeket. 2022-től kezdve a Bizottság időben, minden év november 30-áig – a többek között, de nem kizárólag a VI. mellékletben meghatározott mutatók alapján – éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eszköz célkitűzéseinek teljesítése terén tett előrehaladásról, amelyben beszámol a folyamatban lévő tevékenységekről, az elért eredményekről és e rendelet eredményességéről. Az említett jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.

(5)   Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

Az éves jelentés értékeli az uniós finanszírozás eredményeit, és ehhez – amennyire csak lehetséges – olyan egyedi és mérhető mutatókat használ fel, amelyek szemléltetik az eszköz célértékeinek és célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrehaladást, továbbá a 8. cikk (8) bekezdésében említett általános érvényesítési kérdések tekintetében elért eredményeket. Ismerteti továbbá a 27. cikkben meghatározott uniós finanszírozási formák szerinti bontást. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentés értékeli továbbá – amennyiben lehetséges és indokolt – a fejlesztéshatékonysági elvek betartását is, többek között az innovatív pénzügyi eszközök tekintetében.

(6)   A 2021-ben készítendő éves jelentésnek tartalmaznia kell a 2014–2020-as időszakra vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokról, valamint a biztosítékokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését az ország, az e rendelet 27. cikkében meghatározott uniós finanszírozási formák, a költségvetési rendelet 62. cikkében említett – mind közvetlen, mind közvetett irányítás alá tartozó – szervezetek típusa, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve. Ennek az éves jelentésnek ki kell térnie a főbb levont tanulságokra és a korábbi években végzett külső értékelésekben megfogalmazott ajánlások nyomán hozott intézkedésekre.

(7)   A Bizottság az éves jelentés részeként részletes jelentést nyújt be a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről, valamint az EFFA+ működéséről, kezeléséről és célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulásáról. A jelentésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

(8)   Az éghajlat-politikával, az elsivatagosodással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos összes kiadásra vonatkozóan éves becslést kell készíteni az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján. Az eszköz keretében odaítélt finanszírozást az OECD módszertanán, nevezetesen a környezetvédelmi mutatókon és a riói mutatókon alapuló éves rendszerrel kell nyomon követni – nem zárva ki adott esetben azt, hogy a rendelkezésre álló pontosabb módszertanokat alkalmazzanak az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrálva – annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen a környezetgazdálkodással és -védelemmel, az éghajlat-politikával, az elsivatagosodással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a 23. cikkben említett cselekvési tervek és intézkedések szintjén végrehajtott, az értékelésekben és az éves jelentésben rögzített kiadásokat.

A Bizottság elismert nemzetközi szabványoknak – például az ILO és az OECD szabványainak – megfelelően, a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés által kidolgozott közös szabványkeret alkalmazásával bocsátja rendelkezésre a fejlesztési együttműködésre vonatkozó információkat.

(9)   Az eszköz célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, és azok révén a mutatók szükségessé vált felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából módosítsa a VI. mellékletet, valamint egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet.

(1)   A Bizottság – adott esetben független külső értékelések útján – beavatkozási területenként értékeli tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás eredményességét. A Bizottság kellően figyelembe veszi az Európai Parlament vagy a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait. Az értékelések során adott esetben az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának bevált gyakorlatra vonatkozó elveire kell támaszkodni, és annak biztosítására kell törekedni, hogy teljesültek-e az egyedi célkitűzések, valamint ajánlásokat kell megfogalmazni a jövőbeli tevékenységek javítása céljából.

A Bizottság az értékelések megállapításait és következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit és nyomon követési intézkedéseit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az értékelések a 45. cikk (7) bekezdése alapján a tagállamok kérésére megvitathatók. Az eredményeket fel kell használni a programok és a tevékenységek előkészítése, valamint a forráselosztás során. Az értékeléseket és a nyomon követést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet – ideértve a kedvezményezetteket, a civil társadalmi szereplőket és a helyi hatóságokat – bevon az eszköz szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelési folyamatába, és adott esetben arra törekszik, hogy a tagállamokkal és más partnerekkel közös értékelést készítsen a partnerországok szoros bevonásával.

(2)   A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig benyújtja az eszköz félidős értékelését. A jelentésnek a 2021. január 1-jétől az említett értékelés megkezdéséig tartó időszakra kell kiterjednie. A félidős értékeléshez adott esetben az e rendelet szükséges módosítására irányuló jogalkotási javaslatokat kell mellékelni.

(3)   A Bizottság a következő pénzügyi időszakra vonatkozó félidős értékelés keretében végső értékelést készít az eszközről. Ebben az értékelésben elemzi és értékeli az eszköz célkitűzéseinek megvalósulásához való uniós hozzájárulást, figyelembe véve az elért eredményeket mérő mutatókat és az eszköz hatásával kapcsolatos bármilyen megállapítást és következtetést.

(4)   A félidős és a végső értékelésekben ki kell térni a hatékonyságra, az eredményességre, a hatásra, a fenntarthatóságra, a hozzáadott értékre, az egyszerűsítési lehetőségekre, a belső és külső koherenciára – ideértve a komplementaritást és a szinergiákat –, valamint az eszköz célkitűzéseinek további relevanciájára. Az értékelések során azonosítani kell a levont tanulságokat. Az értékelésekben értékelni kell a külső tevékenységi garanciának a 31. cikk (4) bekezdésében meghatározott maximális összegét, és az értékeléseknek információkat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy milyen hozzáadott értéket képvisel a korábban különálló eszközök egyetlen egyszerűsített eszközbe történő integrálása.

A félidős és végső értékeléseknek tartalmazniuk kell továbbá az éves jelentésekből származó, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásra – így a külső címzett bevételekre és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokra – vonatkozó konszolidált információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, az uniós finanszírozás formái, valamint a tagállamok és az érintett partnerek részvétele, a kötelezettségvállalások és a kifizetések, továbbá földrajzi programok, tematikus programok és gyorsreagálási fellépések szerinti bontásban feltüntetve, ideértve a 6. cikkben említett, újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékból mozgósított források felhasználását is.

A félidős és a végső értékeléseket az uniós finanszírozás javítása kifejezett céljából kell elkészíteni. A jelentéseknek információkkal kell szolgálniuk az eszköz keretében végrehajtott tevékenységtípusok megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.

(5)   A költségvetési rendelet egyedi jelentéstételi rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2024. december 31-ig, majd azt követően háromévente, külső értékelés alapján értékeli a külső tevékenységi garancia alkalmazását és működését, és különösen annak az általános célkitűzésekhez való hozzájárulását, az elért eredményeket és az addicionalitást. A Bizottság benyújtja ezen értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentéshez csatolni kell a Számvevőszék véleményét. Az értékelő jelentést és a Számvevőszék véleményét nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(1)   Kellően indokolt esetekben, és amennyiben a végrehajtandó tevékenység globális, régiókon átnyúló vagy regionális jellegű, a Bizottság úgy határozhat, hogy a vonatkozó többéves indikatív programokon vagy a vonatkozó cselekvési terveken és intézkedéseken belül kiterjeszti a tevékenységek hatókörét a 4. cikk szerint e rendelet hatálya alá nem tartozó országokra és területekre az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása, vagy a regionális, illetve régiókon átnyúló együttműködés elősegítése érdekében.

(2)   A Bizottság egyedi pénzügyi támogatást különíthet el azzal a céllal, hogy segítse a partnerországokat és -régiókat a velük szomszédos uniós legkülső régiókkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködésük megerősítésében. E célból az eszköz adott esetben – a tengerentúli társulásról, többek között Grönlandról szóló határozatból vagy az Interreg-rendeletből vagy mindkettőből eredő finanszírozás szintjével összefüggő kölcsönösség és arányosság alapján – hozzájárulhat valamely partnerország vagy -régió, illetve e rendelet szerinti bármely más szervezet által, egy ország, térség vagy a tengerentúli társulásról, többek között Grönlandról szóló határozat szerinti bármely más szervezet által, illetve közös operatív programok keretén belül egy uniós legkülső régió által végrehajtott tevékenységekhez, vagy az Interreg-rendelet szerint létrehozott és végrehajtott interregionális együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 4. cikk (6) és (7) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 31. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 35. cikk (10) bekezdésében és a 41. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása e rendelet érvényességi idejére szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (6) és (7) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 31. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 35. cikk (10) bekezdésében és a 41. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 4. cikk (6) és (7) bekezdése, a 6. cikk (5) bekezdése, a 31. cikk (4) és (5) bekezdése, a 35. cikk (10) bekezdése és a 41. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottság munkáját a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. A bizottság ülésezhet különböző, az együttműködés és a beavatkozás egyes területeiért – például földrajzi és tematikus programokért, valamint gyorsreagálási fellépésekért – felelős formációkban.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

(5)   Az elfogadott határozat az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartamára marad hatályban.

(6)   Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekkel kapcsolatos eljárásaiban.

(7)   A tagállamok kérhetik az eszköz végrehajtásával kapcsolatos bármely más ügy vizsgálatát, különösen a többéves programozási dokumentumokat, többek között a félidős és az ad hoc felülvizsgálatokat és értékeléseket illetően.

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük az uniós támogatások eredetét, és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése és az ezekről való jelentéstétel során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy az eszköz alapján támogatott tevékenységekhez kapcsolódó kommunikációs anyagokon látható módon kiemelik az Uniótól kapott támogatást, továbbá azáltal, hogy koherens, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

Az uniós finanszírozás címzettjeivel kötött megállapodásoknak e tekintetben kötelezettségeket kell tartalmazniuk.

(2)   A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, az eszköz szerinti tevékenységekhez, valamint az elért eredményekhez kapcsolódóan. Az eszköz céljára elkülönített pénzügyi forrásokból az Unió politikai prioritásaira vonatkozó vállalati kommunikációhoz és az arról való jelentéstételhez is hozzá kell járulni annyiban, amennyiben e prioritások kapcsolódnak az eszköz célkitűzéseihez.

(3)   Az eszköznek támogatnia kell a stratégiai kommunikációt és a társadalmi diplomáciát – beleértve a dezinformáció elleni küzdelmet is – az Unió értékeiről, valamint az uniós fellépések hozzáadott értékéről és az általuk elért eredményekről történő tájékoztatás érdekében.

(4)   A Bizottság a költségvetési rendelet 38. cikkében említettek szerint – adott esetben egy átfogó, egységes honlapon keresztül – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az eszköz alapján finanszírozott tevékenységekre vonatkozó információkat.

(5)   A (4) bekezdésben említett honlapon fel kell tüntetni továbbá a finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos információkat, valamint az összes külső tevékenységi garanciamegállapodás lényeges elemeit, többek között a támogatható partnerek jogi személyazonosságára, a várt fejlesztési előnyökre és a panasztételi eljárásokra vonatkozó információkat – a 38. cikk (3) bekezdésének h) pontjával összhangban –, figyelembe véve a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.

(6)   Az EFFA+ szerinti támogatható partnereknek – az átláthatóságra irányadó politikáikkal és az adatvédelemre és a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban – honlapjukon proaktív módon és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a külső tevékenységi garanciával fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információkat, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá az e rendeletben meghatározott célkitűzések és követelmények megvalósításához. Lehetőség szerint ezeket az információkat projektszintre lebontva kell megadni. Ezen információknak mindig figyelembe kell venniük a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. Az EFFA+ szerinti támogatható partnereknek továbbá az e rendelettel összhangban külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről általuk közzétett valamennyi tájékoztatásban népszerűsíteniük kell az uniós támogatást.

(1)   E rendelet 31. cikke (8) bekezdésének sérelme nélkül, a 480/2009/EK, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1601 rendelet 2021. augusztus 1-jétől, a 466/2014/EU határozat pedig 2022. január 1-jével hatályát veszti. Az eszköz pénzügyi keretösszegéből kell finanszírozni az (EU) 2017/1601 rendelet alapján engedélyezett költségvetési biztosítékok feltöltését, valamint az alap-jogiaktusok alapján engedélyezett olyan garanciák és pénzügyi támogatás feltöltését, amelyek feltöltését a 480/2009/EK, Euratom rendelet szabályozza. Az IPA III rendelet vonatkozó mellékletében felsorolt ilyen garanciák és kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás feltöltését az említett rendeletből kell finanszírozni.

(2)   Az eszköz pénzügyi keretösszegéből az e rendelet és a 2009/480/EK, Euratom, a 230/2014/EU, a 232/2014/EU, a 233/2014/EU, a 234/2014/EU, a 235/2014/EU, a 236/2014/Euratom, a 237/2014/EU, és az (EU) 2017/1601 rendelet, valamint a 466/2014/EU határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)   Az eszköz pénzügyi keretösszege kiterjedhet bármely kapcsolódó jövőbeli rendelet előkészítésével kapcsolatos költségekre.

(4)   Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni költségvetésbe a 24. cikk (1) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.