EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010D0402

2010/402/: A Bizottság határozata ( 2009. december 15. ) a Hollandia által bevezetni kívánt, a kerámiagyártók környezetvédelmi adózás alóli mentesítésére vonatkozó C 5/09 (korábbi N 210/08) állami támogatásról (az értesítés a C(2009) 9972. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg

HL L 186., 2010.7.20, p. 32–43 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2010/402/oj

20.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 186/32


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. december 15.)

a Hollandia által bevezetni kívánt, a kerámiagyártók környezetvédelmi adózás alóli mentesítésére vonatkozó C 5/09 (korábbi N 210/08) állami támogatásról

(az értesítés a C(2009) 9972. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/402/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az említett cikkeknek (1) megfelelően, és tekintettel ezekre az észrevételekre,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

2008. április 24-i keltezésű levelében Hollandia jelezte szándékát, hogy bevezeti a kerámiatermékek előállítása során felhasznált földgáz energiaadó alóli mentesítését. A Bizottság 2008. június 6-án kelt levelével további információkat kért, amire Hollandia 2008. szeptember 16-i keltezésű levelében válaszolt. A Bizottság alkalmazottai és Hollandia képviselői közötti megbeszélésre 2008. október 16-án került sor. A Bizottság 2008. november 17-én kelt levelében további néhány kérdést tett fel, amelyekre Hollandia 2008. december 19-i levelében válaszolt.

(2)

A Bizottság 2009. február 11-i keltezésű levelében értesítette Hollandiát azon határozatáról, hogy a támogatási intézkedéssel kapcsolatban megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 108. cikkének (2) bekezdése (2) szerinti eljárást.

(3)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági döntést az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3)2009. április 25-én tették közzé. A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a hivatkozott támogatással kapcsolatban.

(4)

Hollandia 2009. május 26-án nyújtotta be észrevételeit a Bizottságnak a vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatával kapcsolatban.

(5)

Az érintett felek észrevételeket nyújtottak be a Bizottsághoz. A Bizottság továbbította ezeket Hollandiának, és lehetőséget adott észrevételeik kinyilvánítására. Hollandia megjegyzéseit 2009. július 7-én kelt levelében küldte meg.

(6)

A Bizottság 2009. október 7-i keltezéssel levelet intézett Hollandiához, amelyben tájékoztatást adott az eset állásáról, és udvariasságból kérte Hollandiát, hogy 2009. október 13-ig nyújtson be minden olyan észrevételt, amit szeretne, ha a Bizottság végső döntésében figyelembe venne.

(7)

Hollandia hosszabbítási kérését követően ezt a határidőt a 2009. október 16-án kelt levélben 2009. november 1-jéig meghosszabbították. Hollandia a Bizottságnak a 2009. október 30-án kelt levéllel válaszolt.

II.   A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(8)

Hollandia a környezetvédelmi adókról szóló törvény (4) alapján adóztatja az energiatermékek fogyasztását, a törvény szerint a vállalkozás fogyasztási szintje alapján meghatározott degresszív adómértéket kell alkalmazni (5).

(9)

A támogatási intézkedés értelmében Hollandia adókötelezettség alóli mentesítést vezet be a kerámiatermékek gyártásával foglalkozó létesítményeknek történő földgázszállításra vonatkozóan. Az energiaadó megfizetése alóli tervezett mentesség csak a holland kerámiaipar által termékgyártás céljára felhasznált földgázra vonatkozik, és nem vonatkozik a Hollandiában más ásványi termékek gyártása (6) során felhasznált földgázra.

(10)

A javasolt adómentesség bevezetése a jelenleg hatályban lévő környezetvédelmi adókról szóló törvény módosításával történne.

(11)

A tájékoztatás szerint a 2008–2013 közötti időszakban évi 4 millió EUR a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg.

(12)

Az intézkedés határozatlan időtartamú, mivel Hollandia véleménye szerint nem minősül állami támogatásnak (lásd még a lenti IV. fejezetet).

(13)

Az intézkedés kedvezményezettei a holland kerámiaiparban tevékenykedő vállalkozások (7).

(14)

Hollandia szükségesnek tartja az adózás alóli mentesítést, hogy a holland kerámiaipar számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a belső piacon. Hollandia hivatkozott a holland kerámiaiparnak a környező országokban működő versenytársakhoz képesti különleges helyzetére. Ellentétben a környező országokban használt száraz agyaggal, földrajzi fekvése miatt a holland kerámiaipar nedves agyaggal dolgozik, és ennek esetében sokkal több energiát kell felhasználni a száraz agyaggal azonos végeredmény eléréséhez. Ezenfelül Hollandia úgy véli, hogy például a Belgiumban, Németországban és Svédországban tevékenykedő versenytárs gyártók mentesülnek a hasonló energiaadó alól.

(15)

Hollandia megerősítette, hogy az intézkedés kizárólag a Bizottság általi jóváhagyás után lépne életbe.

III.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT

(16)

A Bizottság kétségbe vonja, hogy a tervezett támogatás összeegyeztethető lenne a belső piaccal, mivel a Bizottság előzetes álláspontja szerint a holland kerámiaiparnak kedvező adómentesség megállapítása nem a nemzeti adórendszer jellege és logikája alapján történt. Az intézkedést szelektívnek ítéli, mert kizárólag a holland kerámiaipart részesítené előnyben és a mentesítést állami forrásokból finanszíroznák. Ezenfelül az intézkedés torzítja a versenyt vagy fenyeget a verseny torzításával, és hatással van a Közösségen belüli kereskedelemre, mivel a javasolt adókedvezmény közvetlen hatással van a termelési költségekre, és ezzel javítja a kedvezményezettek versenyhelyzetét azokon az érintett termékpiacokon, ahol a kedvezményezettek jelen vannak, és amely piacok a tagállamok közötti kereskedelem számára teljesen nyitottak. A Bizottság véleménye szerint a támogatási intézkedés a holland kerámiaágazatnak nyújtott állami támogatásnak minősülne, és arra a következtetésre jutott, hogy ilyen támogatást kizárólag a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (8) (a továbbiakban: környezetvédelmi iránymutatások vagy iránymutatások) 4. fejezetében („A környezeti adó csökkentése vagy az ilyen adó alóli mentesség formájában nyújtott támogatás”) meghatározott rendelkezések figyelembevételével lehetne jóváhagyni. Tekintve, hogy Hollandia nem biztosította a szükséges információkat ahhoz, hogy az intézkedést a hivatkozott fejezet rendelkezései alapján lehessen értékelni, a Bizottság nem tudta igazolni az intézkedés összeegyeztethetőségét, és ezért úgy döntött, hogy megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást.

IV.   A HOLLANDIA ÁLTAL BENYÚJTOTT ÉSZREVÉTELEK

(17)

Hollandia elsődlegesen a jogbiztonság miatt jelentette be az esetet, és kérte a Bizottságot, hogy hozzon olyan döntést, amelyben kimondja, hogy az intézkedés nem minősül támogatásnak.

(18)

Hollandia álláspontja szerint az adómentesség szelektív jellegét indokolja a nemzeti adórendszer jellege és logikája.

(19)

Az energiaadó célja a villamos energia és a fűtőanyagként vagy motorolajként használt energiaféleségek adóztatása. Az alapul szolgáló, hivatkozott adórendszer, nevezetesen az érvényben lévő energiaadó-rendszer természetének és jellegének megfelelő a rendelkezés kibővítése egy olyan tevékenység energiaadó alóli mentesítésével, amelyben a földgázt nem fűtésre, illetve nem motorüzemanyagként használják. Az energiaadózásra vonatkozó törvény tartalmazza a nem üzemanyagként felhasznált földgáz szállítására vonatkozó mentesítést (9). Az olyan villamos energia szállítása, amelyet kettős felhasználású folyamatokban, például kémiai redukció és elektrolitikus és metallurgiai folyamatokban használnak, szintén mentesül az energiaadó alól (10). Hollandia ismertette továbbá, hogy a holland szénadótörvény szerint a nem üzemanyag céljára használt, illetve a kettős felhasználásúnak minősülő szén adómentességet élvez (11). A kerámiatermékeket előállító létesítményekben felhasznált földgázszállítás adózás alóli mentesítésével történő kiegészítés szükséges volt. Hollandia szerint a kerámiagyártási tevékenységek hasonlóak a kettős felhasználású folyamatokhoz, mivel ezekben a földgázt nem kizárólag fűtésre vagy motorüzemanyagként használják. Hollandia megjegyezte továbbá, hogy a kerámiatermékeket előállító létesítményekben felhasznált földgázszállítás adózás alóli mentesítésével módosítaná a környezetvédelmi adókról szóló törvény 64. cikkét, amely a kettős felhasználások egyéb formáira vonatkozó mentesítést is tartalmazza.

(20)

Hivatkozva az energiaadózási irányelv 2. cikke (4) bekezdésének b) pontjára és az ezen irányelvvel kapcsolatos tanácsi jegyzőkönyvre, Hollandia kifejtette, hogy álláspontja szerint a holland energiaadó-rendszer jellegének és logikájának megfelel a nemzeti adórendszer kibővítése egy olyan rendelkezéssel, amely mentesíti az érintett ásványitermék-gyártási tevékenység, a kerámiatermék gyártása céljára történő földgázszállítást az energiaadó alól.

(21)

Helyes kizárólagosan a kerámiagyártási tevékenységekre bevezetni a mentesítést, az összes ásványi termék előállítására használt gyártási tevékenységekre viszont nem, mivel az egyéb ásványi termékek gyártási tevékenységeivel ellentétben a hagyományos kerámiagyártási tevékenységek visszafordíthatatlanok (az agyagból kerámia lesz).

(22)

Hollandia utalt a holland kerámiaipar környező országokban működő versenytársakkal összehasonlítva egyedi helyzetére is. Földrajzi fekvése miatt a holland kerámiaipar a gyártáshoz nedves agyagot (amely az Alpokból származik és Hollandia folyói mentén ülepedett le) használ, szemben a környező országokban felhasznált száraz agyaggal, és a nedves agyag feldolgozásához sokkal több energia szükséges a száraz agyaggal azonos végeredmény eléréséhez (12).

(23)

Ezenfelül a versenytárs gyártókat nem terheli hasonló energiaadó-kötelezettség például Belgiumban, Németországban és Svédországban. Ugyanakkor Hollandiában a földgázfelhasználást magas adómértékek terhelik. Ebben a tekintetben a holland kerámiaipar hátrányos helyzetben van a környező országok kerámiatermék-gyártóival szemben.

(24)

Hollandia szerint a fent elmondottak igazolják, hogy az intézkedés szelektivitása indokolt a holland energiaadó rendszer természete és jellege alapján. Következésképpen Hollandia úgy gondolja, hogy a nevezett adómentesség nem minősül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

(25)

A javasolt adómentességgel Hollandia szerint a holland kerámiaipar állítólagos hátránya bizonyos mértékben csökkenne, és ezzel az iparág számára részben helyreállítaná az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.

(26)

Következésképpen Hollandia közvetlenül az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kérte a támogatás jóváhagyását. Az intézkedést szükségesnek tartja a belső piac egyenlőtlen versenyfeltételei miatt. Arányosnak tekinti, mivel az intézkedés kizárólag a létesítményekben felhasznált földgázra vonatkozna, a kerámiatermékek gyártásához felhasznált villamos energiára nem. Következésképpen az iparágat érintő hátrányt csak részben kompenzálná, és ezért Hollandia arányosnak tartja az intézkedést. Végül, Hollandia szerint a támogatás nem vezetne a belső piacon a verseny összeegyeztethetetlen torzításához.

(27)

A fentiek mellett Hollandia rámutatott, hogy az energiaadózási irányelv nem vonatkozik az ásványi termékek gyártási tevékenységeire, és kifejtette, hogy ez azért van, mert az adórendszer természete és jellege kizárja az ásványi termékek gyártására irányuló tevékenységeket a hivatkozott irányelv hatálya alól. Következésképpen a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy megadóztatják-e az energiafelhasználás ilyen formáit. A tervezett intézkedés nem okozná a verseny torzulását, hanem az energiatermékek esetében jobb adóharmonizálást eredményezne és előnyösen szolgálná a Közösségek érdekeit.

V.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÁLTAL BENYÚJTOTT ÉSZREVÉTELEK

(28)

A Stichting Verenigde Keramische Organisaties (Egyesült Kerámiaszervezetek Alapítvány, VKO) ágazati szervezet észrevételeket nyújtott be a Bizottság eljárás megindításáról szóló határozatával kapcsolatosan. Osztja Hollandia nézetét, hogy a nemzeti adórendszer természete és jellege alapján indokolt az adómentesítés, és ezért az intézkedés nem minősül állami támogatásnak. A VKO által benyújtott észrevételek hasonlóak Hollandia észrevételeihez. Hollandiával egyezően a VKO is úgy gondolja, hogy az adómentesítés nem tekinthető környezetvédelmi intézkedésnek, mivel nem környezetvédelmi célt szolgál. Ezért a VKO szerint nem lenne helyes az intézkedést a környezetvédelmi iránymutatás alapján értékelni.

VI.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(29)

Az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerint: „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(30)

Hollandia álláspontja szerint az intézkedés nem előnyt teremt, hanem csökkenti a holland kerámiaipar hátrányát.

(31)

A Bizottság véleménye, hogy az adómentesítés előnyt teremt a holland kerámiaiparban tevékenykedő vállalatok részére, amelyeknek előnyére szolgálna az adókönnyítés, mivel ezáltal csökkennének az érintett vállalkozások működési költségeiben egyébként szereplő kiadások (13).

(32)

Hollandia szerint az intézkedést nem állami forrásokból finanszíroznák, mivel az adómentesítés finanszírozása költségvetés-semleges lenne (14). Ezért nem venne igénybe állami forrásokat. A VKO ehhez hasonló indokot hozott fel.

(33)

A Bizottság álláspontja szerint, mivel az intézkedés a holland állam által finanszírozott adózási előnyt jelentene, ezért az állami forrás szempontjából veszteségnek kell tekinteni. Másként fogalmazva: a tervezett adómentesítés adóbevétel-kiesést jelent a holland állam számára. Még ha a mentesítést közvetve kompenzálnák is a földgázra a legmagasabb sávban kivetett magasabb energiaadóval, akkor se lehetne más következtetésre jutni. A Bizottság megjegyzi, hogy Hollandia maga is elismerte, a jelenlegi adórendszerben ez az intézkedés a becslések szerint mintegy 4 millió EUR előnyt jelentene a kedvezményezetteknek éves szinten, anélkül, hogy ők ezért bármilyen viszonzást adnának (15). A tervezett intézkedés Hollandiának tudható be, amint az közvetlenül következik a hatályos nemzeti szabályozás módosításából.

(34)

Az ásványitermék-gyártási tevékenység célú energiafogyasztást és az energiatermékek néhány más fajtája és a villamos energia felhasználását az energiaadózási irányelv 2. cikkének (1) bekezdése kizárta hatálya alól, ezért a tagállamoknak maguknak kell eldönteniük, hogy az ilyen gyártási tevékenységeket adóztatják-e, és ha igen, akkor részleges vagy teljes adókötelezettséget rónak-e rá. Mindenesetre, és az említett irányelv rendelkezései ellenére, állami támogatás esetén a tagállamokra nézve továbbra is kötelezőek a közösségi vívmányok. Ez azt jelenti, hogy az adott intézkedés szelektivitását, és ezáltal állami támogatásnak minősülését is a nemzeti energiaadó-rendszeren belül kell értékelni.

(35)

A legújabb ítélkezési gyakorlat értelmezi a szelektivitást. A Gibraltár-ítélet az állami támogatások standard elemzését hagyja jóvá adóügyekben (16). A Bíróság kimondta, hogy az ilyen elemzésnek tartalmaznia kell: i. a hivatkozási rendszer azonosítását; ii. az adott hivatkozási rendszertől való eltérés meghatározását; és iii. az eltérés esetleges alátámasztását a rendszer természete és jellege szerint (vagyis azt, hogy közvetlenül az érintett tagállam adórendszerének alap- vagy vezérelveiből származik-e).

(36)

Hollandia elmondta, hogy a holland energiaadó-rendszer – a hivatkozási rendszer – célja a villamos áram és a fűtőanyagként vagy motorüzemanyagként használt energiatermékek megadóztatása. Ezen az alapon Hollandia úgy tekinti, hogy a holland energiaadó-rendszer jellegének és logikájának megfelel, ha bizonyos fajta használatok adómentesek, amint a (19) preambulumbekezdés magyarázza. Hollandia szerint a kerámiatermék-gyártási tevékenységre vonatkozó, javasolt további mentesítés összhangban van ezzel a logikával.

(37)

Hollandia azzal érvelt továbbá, hogy indokolt a hivatkozási rendszertől való eltérés, vagyis a kerámiaipar előnyére szolgáló megkülönböztetett adóztatás, mivel objektív eltérés van a kerámiatermékek gyártásához használt alapanyag és az egyéb ásványi termékek gyártási tevékenységei során használt alapanyagok között. Ellentétben az egyéb ásványitermék-gyártási tevékenységekkel, a hagyományos kerámiagyártási folyamatok megfordíthatatlanok.

(38)

A Bizottság korábban vizsgálta már ásványitermék-gyártási tevékenységek energiaadóztatás alóli mentesítését, nevezetesen a 2007. február 7-én kiadott N 820/06 számú határozatában bizonyos nagy energiafogyasztású gyártási tevékenységekkel adómentesítésével kapcsolatosan Németországban. A Bizottság úgy határozott, hogy a nevezett eset nem minősül állami támogatásnak. A Bizottság külön vizsgálta a német energiaadó-rendszer alapjául szolgáló logikát, amely megfelelt az energiaadózási irányelv logikájának, hogy kizárólag a fűtésre és a motorüzemanyagként használt üzemanyagot adóztatja. A nevezett irányelv értelmében Németország következetesen mentesített minden kettős célú használatot és az összes tipikus ásványi termékgyártási tevékenységet, és ezzel teljes energiaadó-rendszerében azonos logikát követett. Mivel ez volt a helyzet, a Bizottság az adómentesítést a nemzeti energiaadó-rendszer természete és jellege szerintinek ítélte.

(39)

Mivel a tervezett adózás alóli mentesítés csak a holland kerámiaiparra vonatkozik, és ellentétben a német esettel, nem az összes ásványitermék-gyártási tevékenységre, a Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy a tervezett adómentesítés közvetlenül a vonatkozó holland nemzeti energiaadó-rendszer alap- vagy irányelveiből ered. Hollandia és a VKO érvelése, miszerint objektív különbség van a kerámiatermékek gyártásához felhasznált alapanyag és az egyéb ásványitermék-gyártási tevékenységek alapanyagai között (17), és ehhez kapcsolódóan a hivatkozása a folyamat megfordíthatatlanságára nem magyarázhatja az alapul szolgáló, hivatkozott hazai energiaadó rendszer logikája alapján, hogy más, a gyártási folyamatok céljára szintén földgázt használó ásványitermék-gyártási tevékenységek – például az üveggyártás – miért ne lennének jogosultak adózás alóli mentességre. Ezenfelül az energiaadózási irányelv idézett (22) preambulumbekezdése értelmében az energiatermékeknek, fűtőolajként vagy motorüzemanyagként való használat esetén, valójában a közösségi keretszabály hatálya alá kellene esniük. Ebben a szellemben az ásványitermék-gyártási tevékenységek a 2. cikk (4) bekezdése értelmében ki vannak zárva az irányelv hatálya alól. Az ilyen folyamatokban, állítás szerint az üzemanyagot nem motorüzemanyagként vagy fűtési célokra használják, hanem a kémiai folyamatok támogatására. Ezért az összes ásványitermék-gyártási tevékenység energiaadózási irányelv hatálya alóli kizárásának közös eleme, hogy az üzemanyagot a kémiai folyamatokhoz használják, nem fűtőanyagként vagy motorüzemanyag céljára. Az adott tevékenységek adómentesítése (18) csak akkor indokolható, ha a mentesítés a teljes paletta összes ásványitermék-gyártási tevékenységére vonatkozik, és ezáltal biztosítja az összes ásványitermék-gyártási tevékenység kezelésének következetességét (19). Ez az elmondottak szerint összhangban van a Bizottság N 820/06 esetében adott indoklásával. Ebben az értelemben nem számít, hogy a különböző ásványitermék-gyártási tevékenységek eltérő alapanyagot használnak, és az a tény sem, hogy a kerámiatermék-gyártási tevékenység jellemzője a megfordíthatatlanság.

(40)

Továbbá a szabályozás jogalkotási története szerint a tervezett intézkedés célja a holland kerámiaipar nemzetközi versenyképességének javítása (20). Az Európai Bíróság esetjoga igazolta, hogy az a tény, hogy egy intézkedés állítólag jobban összhangba hozza az adott szektor költségeit a más tagállamokban lévő versenytársak költségeivel, nem jelenti, hogy az intézkedés nem minősül támogatásnak (21).

(41)

A Bizottság ezért úgy gondolja, hogy az adómentesítés szelektív, bizonyos termékek gyártását és de facto bizonyos vállalkozásokat előnyben részesít, és nem indokolható a nemzeti energiaadó-rendszer logikája alapján.

(42)

A VKO vitatta a Bizottság következtetését, hogy a tervezett intézkedés a kerámiaágazat érintett termékpiacain torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget, mivel fedezné a működési költségek jelentős részét, ami lehetőséget adna a kedvezményezettnek arra, hogy kerámiatermékeit alacsonyabb áron értékesítse. A VKO szerint a szállítás költsége és az energiafelhasználás költségei az energiaadó többszörösét teszik ki.

(43)

A Bizottság irrelevánsnak tartja ezt az indokot. Ebben a tekintetben emlékeztet rá, hogy az Európai Bíróság esetjoga szerint egy vállalkozás versenyképességének állami támogatás miatti javulása általában a verseny torzulása irányában hat az olyan versenytárs vállalkozásokkal szemben, amelyek nem részesültek ilyen segítségben (22). Ezenfelül az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése is vonatkozik már arra az intézkedésre, amely „a verseny torzításával fenyeget”. A szóban forgó adómentesítés magában rejti azt a lehetőséget, hogy a kerámiatermékek piacán torzítja a versenyt, mivel alkalmazása a kedvezményezettek működési költségeinek csökkenéséhez vezet. Ezenkívül a Bizottság emlékeztet rá, hogy a tervezett intézkedésnek pontosan az a célja, hogy javítsa a holland kerámiaipar nemzetközi versenyképességét. Hollandia azzal érvelt, hogy az adómentesítés legalábbis bizonyos mértékig visszaállítaná a belső piacon az egyenlő versenyfeltételeket az iparág számára. Ebből logikusan arra a következtetésre kell jutni, a kerámiaipar versenyképességére gyakorolt hatást alátámasztó részletes adatok ismerete nélkül is, hogy az intézkedés magában rejtené a verseny torzításának lehetőségét a kerámiaágazat érintett piacain.

(44)

Hollandia elmondta, hogy a holland téglaipar, amely a holland kerámiaipar földgázfogyasztásának és energiafelhasználásának 85–90 %-át jelenti, hozzávetőleg 1 500 főt foglalkoztat. Az ágazat árbevétele 2008-ban mintegy 370 millió EUR volt. A holland téglaipar éves termelésének mintegy 20 %-át exportálja, miközben az import az éves holland termelés 8 %-ával azonos mértékű. A téglák súlya miatt az érintett piac a téglagyár körüli 250 km-es sugarú kör. Ezért az ágazat érintett versenypiacai az Egyesült Királyság, Németország és Belgium.

(45)

2009. május 26-án kelt levelében Hollandia kérte a Bizottságot, hogy a Hollandia által a kivizsgálás első szakaszában a Bizottság részére benyújtott, a Centraal Bureau voor de Statistiektől (Holland Statisztikai Hivatal, CBS) származó adatokkal számszerűsítse és indokolja következtetését, hogy a tervezett intézkedés a kerámiaágazat érintett termékpiacain torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget. Különösen a téglaimport és -export 1. és 2. táblázatban bemutatott adatairól van szó.

1. táblázat

Holland tégla kivitele Németországba és Belgiumba

Év

Százalékban

EUR-ban

2007

255 millió EUR 59 %-a

150 millió EUR

2006

234 millió EUR 64 %-a

150 millió EUR

2005

213 millió EUR 68 %-a

145 millió EUR

2004

242 millió EUR 74 %-a

180 millió EUR

2003

234 millió EUR 82 %-a

191 millió EUR

2002

183 millió EUR 80 %-a

146 millió EUR

2001

189 millió EUR 95 %-a

180 millió EUR

(46)

Hollandia szerint az 1. táblázatban megadott számokkal összefüggésben a következő körülményeket kell figyelembe venni. Az évszázad kezdetén erős stagnálás jellemezte a lakásépítés piacát Németországban és Hollandiában (2000/2001-ben a német téglaipar forgalma és árbevétele legalább 20 %-kal csökkent). Ezt követően javult a helyzet a holland és a német lakásépítési piacon, a csúcsot 2006-ban és 2007-ben érte el. Hollandia szerint a német Ziegelverband adatai azt mutatják, hogy a német ipar 2004/2005-től kezdett talpra állni. A benyújtott CBS-adatok viszont Hollandia szerint azt mutatják, hogy a Németországba exportált holland téglák száma visszaesett. Röviden összefoglalva, annak ellenére, hogy a német és a holland ipar egyformán jelentős veszteséget szenvedett el a német piacon e század elején, a német téglaipar tudott profitálni a német lakásipar felépüléséből, míg a holland téglagyártók nem. Hollandia szerint ezt igazolják a németországi eredetű behozatal 2. táblázatban bemutatott számai.

2. táblázat

Hollandiába irányuló német import

Év

Százalékban

EUR-ban

2007

91 millió EUR 42 %-a

36 millió EUR

2006

101 millió EUR 25 %-a

25 millió EUR

2005

82 millió EUR 22 %-a

18 millió EUR

2004

121 millió EUR 17 %-a

21 millió EUR

2003

110 millió EUR 16 %-a

18 millió EUR

2002

107 millió EUR 18 %-a

20 millió EUR

2001

124 millió EUR 11 %-a

14 millió EUR

2000

155 millió EUR 12 %-a

19 millió EUR

(47)

Hollandia rámutatott, hogy a 2. táblázat szerint 2006/2007-től jelentősen nőtt a Hollandiába irányuló német téglaimport. A Hollandia által benyújtott, 2008. évi első negyedéves adatok igazolják a fenti tendencia folytatódását. Hollandia szerint a német kerámiatermék-ágazat 2006 augusztusa óta élvezi a 2004. január 1-je óta hatályos energiaadó-mentességet.

3. táblázat

Belgiumon és Németországon kívüli más tagállamokba (főként az Egyesült Királyságba és Írországba) irányuló holland export

Év

Százalékban

EUR-ban

2007

255 millió EUR 40 %-a

102 millió EUR

2006

234 millió EUR 37 %-a

86 millió EUR

2005

213 millió EUR 32 %-a

68 millió EUR

2004

242 millió EUR 17 %-a

41 millió EUR

2003

234 millió EUR 10 %-a

23 millió EUR

2002

183 millió EUR 18 %-a

32 millió EUR

2001

189 millió EUR 12 %-a

23 millió EUR

(48)

A 3. táblázatban bemutatott adatok kapcsán Hollandia rámutatott, hogy a nagyon előnyös árfolyam (GBP – EUR) fontos magyarázat az ezekbe az országokba irányuló nagyobb exportra. Ez a tényező a magas szállítási költségeket is ellensúlyozza.

(49)

A Bizottság elismeri, hogy ezek a számok a holland téglaexport szempontjából Németország és Belgium csökkenő fontosságát mutatják az 1998–2007-es időszakban, valamint azt, hogy a német tégla Hollandiába irányuló importjának mértéke növekedett a 2000–2007 közötti időszakban és az export, leszámítva Németországot és Belgiumot, (főként az Egyesült Királyság és Írország irányában) nőtt a 2001–2007 közötti időszakban. A más országokra megadott számok, különösen az Egyesült Királyság és Írország tekintetében meg kell jegyezni, hogy a megnövekedett export elsősorban a kedvező valutaárfolyammal magyarázható.

(50)

Az adatokból, bár tájékoztatóak a Hollandia és a környező országok, Németország, Belgium és az Egyesült Királyság közötti, a téglaágazatban folytatott kereskedelem tekintetében, mégsem vonható le az a következtetés, hogy a támogatási intézkedés nem rejti magában a kerámiaipar érintett piacain a versenyre gyakorolt torzító hatás lehetőségét. Az elmondottak szerint az ilyen torzítás puszta lehetősége elég ahhoz, hogy az intézkedés az EUMSz. 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozzon.

(51)

Az intézkedés valószínűleg kedvezőtlenül érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel a kerámiatermékekkel nemzetközileg kereskednek, amit a Hollandia által az 1., 2. és 3. táblázatban megadott statisztikai adatok megerősítenek.

(52)

A fentiek alapján a Bizottságnak az a véleménye, hogy a tervezett intézkedés az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

(53)

Hollandia teljesítette az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdése szerinti, a támogatásnak minősülő intézkedés bevezetés előtti értesítésre vonatkozó kötelezettségét.

(54)

A Bizottság úgy véli, hogy a javasolt mentesítést a környezetvédelmi iránymutatás szerint kell értékelni. A környezetvédelmi iránymutatás 4. fejezete, „A környezeti adó csökkentése vagy az ilyen adó alóli mentesítés formájában nyújtott támogatás” kifejezetten foglalkozik az olyan környezetvédelmi adókötelezettség alóli mentesítéssel, mint ami az adott értesítés tárgyát képezi. A környezetvédelmi iránymutatás 4. fejezetét a nevezett adókötelezettség alóli mentesítés értékelése tárgyában teljes körűnek kell tekinteni. Következésképpen az intézkedést nem lehet az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint értékelni, ahogy azt Hollandia kérte.

(55)

Hollandia egyetértett a Bizottsággal, hogy a tervezett intézkedést a környezetvédelmi adókötelezettség alóli mentesítésnek kell minősíteni a környezetvédelmi iránymutatás értelmében (23). Mindazonáltal Hollandia úgy véli, hogy az adott intézkedés ettől még nem tartozik a környezetvédelmi iránymutatás hatálya alá. Hollandia szerint nem teljesül a környezetvédelmi iránymutatás 151. pontjának követelménye, amely szerint az intézkedés „legalább közvetett módon hozzájárul a környezetvédelem szintjének javításához”, mivel a tervezett mentesítés nem ezt a célt szolgálja.

(56)

Ez az indoklás nem elfogadható. A környezetvédelmi iránymutatás 4. fejezetének címe („A környezeti adó csökkentése vagy az ilyen adó alóli mentesítés formájában nyújtott támogatás”) és a 151. pont első része is – amelyek azonosak – egyértelművé teszi, hogy ez a fejezet vonatkozik a tervezett támogatásra. Ez a fejezet részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák, milyen feltételek mellett tekintik a környezeti adó alóli mentesítést a belső piaccal összeegyeztethetőnek. A környezetvédelmi iránymutatás 151. pontja tartalmazza a környezetvédelmi iránymutatás 4. fejezete szerinti, a környezeti adó alóli mentesítés általános összeegyeztethetőségi feltételét. A környezetvédelmi iránymutatás 151. pontjában foglalt meghatározás szerint bármely támogatást csak akkor lehet összeegyeztethetőnek minősíteni, ha az „legalább közvetett módon hozzájárul a környezetvédelem szintjének javításához”.

(57)

A környezetvédelmi iránymutatás 151. pontjának hátterét képező alapgondolat tisztázása érdekében a Bizottság megjegyzi, hogy a tervezett környezeti adó alóli mentesítés lehetővé teheti nagyobb mértékű nemzeti környezeti adók kivetését vagy fenntartását más vállalkozásokra, és ezzel legalább közvetett pozitív környezeti hatást lehet elérni (24). A Bizottság nem érti Hollandia és a VKO érvelését, miszerint a tervezett mentesítés hozzájárul a holland környezetvédelmi adó további alkalmazásához. Hollandia azt állítja, hogy a tervezett mentesítés életbelépésekor növekedne a legmagasabb sávban az adóztatás mértéke, ugyanakkor szerintük ez a tény azt mutatja, hogy a tervezett mentesítés semmilyen állami forrásvesztést nem okozna, és még csak azt a látszatot sem akarja kelteni, hogy a tervezett mentesítés szükséges lenne ilyen emelés alkalmazásához. Ezért nem bizonyított, hogy a környezetvédelmi iránymutatás 151. pontja teljesül.

(58)

A Bizottság, hogy a környezetvédelmi iránymutatás 4. fejezetében meghatározott, vonatkozó kritériumok alapján, különösen az állami támogatás szükségessége és arányossága, valamint a kerámiaiparra gyakorolt hatásai tekintetében, a környezetvédelmi iránymutatás 155–159. pontja által előírt módon értékelni tudja a támogatás összeegyeztethetőségét, felkérte Hollandiát a releváns információk biztosítására (25).

(59)

A támogatás szükségessége tekintetében a Bizottság számos specifikus kérdést tett fel, hogy elemezni tudja, átháríthatóak-e a holland kerámiaipar (környezeti adó miatt) jelentősen megnövekedett gyártási költségei a vevőkre anélkül, hogy ez az értékesítés jelentős csökkenéséhez vezetne. A bekért további információk különösen a következők voltak: a kerámiaipar értékesítési adatai az érintett piacokon az utóbbi tíz évben; az energiaadó mértéke és az összes megfizetett adó; a vállalkozásonkénti összes energiaköltség az utóbbi tíz évben; az érintett piacokon az ágazat termékárának becsült rugalmassága; a becsült értékesítés- és/vagy profitcsökkenés; a holland kerámiaipar kereskedelmi forgalmának alakulása az adott földrajzi piacok vonatkozásában; a Hollandiából kifelé és a Hollandiába befelé irányuló forgalom tekintetében; a kedvezményezettek piaci részesedése az adott földrajzi piacokon, és minden más olyan elem, amely szerepet játszhat a költségátterhelés lehetőségének értékelésében. Ezenfelül a Bizottság megkérdezte Hollandiát az állami támogatás arányosságáról, hivatkozva a környezetvédelmi iránymutatás 159. pontjára.

(60)

A Bizottság 2009. október 7-én kelt levelére válaszul Hollandia egy elméleti átlagos hollandiai téglagyártóra vonatkozóan biztosított információkat (26). Hollandia úgy érvelt, hogy nem lehetséges a holland kerámiaipar összes alágazatára vonatkozóan megválaszolni a Bizottság kérdéseit, mivel néhány alágazatban csak egy holland szállító van (pl. burkolólapok, kerámiacsövek, szaniter kerámiatermékek). Mivel jelenleg 13 téglagyártó van Hollandiában kb. 40 gyártóüzemmel, erre a csoportra vonatkozóan lehetett reprezentatív helyzetleírást adni. Hollandia véleménye szerint a többi esetben a szoros határidőn belül nem lehetett megfelelő adatokat szerezni az érintett alágazatokról, például a kerámia dísztárgyak ágazatról.

(61)

A Bizottság emlékeztetni szeretne arra, hogy a 2009. február 11-i, az eljárás megindításáról szóló határozatban megállapította már, hogy az előzetes vizsgálati fázisban kért ilyen kiegészítő információkat (a kerámiaiparnak Hollandia által azonosított különböző ágazataira vonatkozó információkat is beleértve), de azok nem érkeztek be.

(62)

A Bizottság úgy véli, hogy az egyetlen fiktív átlagos téglagyártóra vonatkozóan biztosított információ nem elegendő a tervezett adómentesség összeegyeztethetőségének a hollandiai kerámiaipar egészét illető értékeléséhez, mivel egy adott átlagos gyártó nem tekinthető reprezentatívnak a teljes iparágra nézve. Ahogy azt maga Hollandia is hangsúlyozza a Bizottság számára benyújtott import- és exportadatok tekintetében, a vonatkozó információ kizárólag a téglaágazatot érinti, és nem használható automatikusan az egyéb kerámiaipari szegmensekben jelentkező trendekre vonatkozó modellként, mivel minden egyes kerámiaipari szegmens specifikus termék/piac kombinációval rendelkezik, minélfogva más-más gazdasági tényezők hathatnak rá. 2009. május 24-i beadványában a VKO hasonló következtetésre jutott (27). Továbbá a Bizottságot nem győzi meg az az érv, hogy nem biztosítható információ olyan alágazatokra vonatkozóan, amelyekben csak egy aktív kedvezményezett van. Ellenkezőleg, egyetlen vállalatról könnyebben lehetett volna információt szerezni (amint azt a közelmúltban egy dániai ügy megmutatta (28).

(63)

Ezenkívül a kért információ egy részét nem adták meg. Ahogy az például az (59) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság információt kért a támogatás szükségességéről és arányosságáról. A támogatás szükségességét illetően a Bizottság kérte az ágazatnak az érintett piacokon meglévő becsült termékár-rugalmasságát, az értékesítés- és/vagy a profitcsökkenés becsült értékét, a kedvezményezetteknek az érintett földrajzi piacokon meglévő piaci részesedését, a holland gyártóknak az érintett földrajzi piacokon meglévő piaci részesedésének alakulását mutató adatokat. Hollandia azonban a hiányzó információk biztosítására a 2009. október 9-i levél révén nyújtott extra lehetőség ellenére sem biztosította a vonatkozó információkat.

(64)

A rendelkezésre álló információk alapján a következő elemzés készíthető a téglaszegmensről.

(65)

A környezetvédelmi iránymutatás 155. pontjára hivatkozással, az olyan adórendszerek elemzésekor, amelyek a környezetvédelmi adó csökkentése vagy az ilyen adó alóli mentesség formájában nyújtott állami támogatási elemeket is tartalmaznak, a Bizottság különös hangsúlyt fektet a támogatás szükségességének és arányosságának elemzésére, és a támogatás hatásainak az érintett gazdasági ágazatok szintjén történő elemzésére.

(66)

A környezetvédelmi iránymutatás 158. pontja értelmében a következő három kumulatív feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a támogatás szükségessége biztosított legyen. Először, a kedvezményezettek kiválasztásának objektív és átlátható feltételeken kell alapulnia, és az ugyanazon ágazatban lévő összes versenytársnak ugyanúgy támogatást kell kapnia, ha hasonló tényhelyzetben van (a környezetvédelmi iránymutatás 158. pontjának a) alpontja). Másodszor, a csökkentés nélküli adónak az előállítási költségek jelentős növekedéséhez kell vezetnie (a környezetvédelmi iránymutatás 158. pontjának b) alpontja). Harmadszor, a szükségességi feltételeknek való megfelelés megköveteli, hogy az előállítási költségekben jelentkező fenti jelentős növekedés jelentős értékesítéscsökkenés nélkül ne legyen továbbhárítható a vevőkre (a környezetvédelmi iránymutatás 158. pontjának c) alpontja). Ebben a vonatkozásban a tagállam becsléseket biztosíthat többek között az érintett ágazatnak az érintett földrajzi piacon meglévő termékár-rugalmasságáról, valamint az értékesítés- és/vagy profitcsökkenésről az érintett ágazatban vagy kategóriában lévő vállalatokra vonatkozóan.

(67)

Hollandia azzal érvelt, hogy a mentesség a kerámiatermék-gyártási tevékenységet célozza. Kifejtette, hogy a kerámiatermékek összes gyártója és a kerámiaipari ágazatban (vagy ugyanazon az érintett piacon, ha hasonló tényhelyzetben vannak) lévő összes versenytárs jogosult a mentességre, ha megfelel a következő feltételeknek:

lennie kell földgázszállításnak,

a földgázt a termékek gyártása során a berendezések fűtésére használják fel,

a termékek legalább 90 %-ban agyagból készülnek.

(68)

Ezek a feltételek szerepelnek a jogszabálytervezetben (29). Úgy tűnik tehát, hogy a kedvezményezettek kiválasztását meghatározó feltételek objektívek és átláthatóak.

(69)

Ami azt a feltételt illeti, hogy az adónak csökkentés nélkül az előállítási költségek jelentős növekedéséhez kell vezetnie, hivatkozással az iránymutatás 55. lábjegyzetére, teljesítettnek tekintendő, ha a kedvezményezett az energiaadózási irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében nagy energiaintenzitású vállalkozásnak minősül, azaz olyannak, amelynél vagy az energiatermék és a villamos energia beszerzési értéke eléri legalább a termelési érték 3,0 %-át (30), vagy a fizetendő nemzeti energiaadó eléri legalább a hozzáadott érték 0,5 %-át.

(70)

Hollandia azt állította, hogy a téglagyártók a nagy energiaintenzitású felhasználók csoportjába tartoznak, mert energiaköltségeik elérik a teljes előállítási költség 20–30 %-át. Azon tény ellenére, hogy Hollandia nem adta meg, hogy a teljes előállítási költség hogyan viszonyul a termelési értékhez, feltételezhető, hogy szokásos üzleti körülmények között, azaz ha a vállalatok az előállítási költség felett értékesítik a termékeket, az előállítási költségek kisebbek, mint a termelési érték, mivel a termelési érték a forgalomhoz kötődik, és így az értékesített termék árához. Ezért szokásos üzleti körülmények között a termelési értékhez viszonyított energiaköltség-hányad kisebb, mint az előállítási költség energiaköltség-hányada, amelyet Hollandia benyújtott. Az is feltételezhető azonban, hogy a termelési érték nem haladja majd meg olyan mértékben az előállítási költséget, amely a 20–30 %-ról, ha az előállítási költséget vesszük nevezőként, 3 % alá csökkentené az energiaköltség-hányadot, ha a termelési értéket használjuk nevezőként. Ezért a Bizottság elfogadja, hogy a holland kerámiaipari vállalkozások a fenti irányelv értelmében „nagy energiaintenzitású vállalkozásnak” minősülnek, és hogy a környezetvédelmi iránymutatás 158. pontjának b) alpontjában rögzített, jelentős költségnövekedésre vonatkozó feltétel teljesül. A Bizottság így a környezetvédelmi iránymutatás 55. lábjegyzetében szereplő törvényi vélelemre alapozza értékelését.

(71)

A környezetvédelmi iránymutatás 158. pontjának c) alpontjában szereplő feltételt illetően a Bizottság részletekbe menő kérdéseket tett fel annak a lehetőségnek az értékelése érdekében, hogy az előállítási költségek jelentős növekedése jelentős értékesítéscsökkenés nélkül továbbhárítható-e a vevőkre. A Bizottság nevezetesen a következőkről kért információt Hollandiától: a kerámiaipar értékesítési adatai az érintett piacokon az utóbbi tíz évre vonatkozóan; az energiaadó mértéke, valamint a megfizetett adó teljes összege; a vállalkozásonkénti teljes energiaköltség az utóbbi tíz évre vonatkozóan; becslés az ágazatnak az érintett piacokon meglévő termékár-rugalmasságáról; becslés az értékesítés és/vagy a profit csökkenéséről; a holland kerámiaiparnak az érintett földrajzi piacokról Hollandiába, valamint Hollandiából az érintett földrajzi piacokra irányuló kereskedelmi forgalmának alakulása; a kedvezményezetteknek az érintett földrajzi piacokon meglévő piaci részesedése, valamint minden más olyan elem, amely szerepet játszhat a továbbhárítás lehetőségének értékelésében (amint azt a fenti (59) és (63) preambulumbekezdés rögzíti).

(72)

Hollandia megerősítette, hogy az érintett költségek továbbhárítása elvben lehetséges, azonban állítja, hogy ez egyre nehezebbé válik. Azok a gyártók, akik erre nem voltak képesek, az utóbbi években felhagytak a tevékenységgel vagy csődbe mentek. Hollandia azonban nem szolgáltatott bizonyítékot annak demonstrálására, hogy okozati összefüggés létezik az adó költsége és aközött, hogy ezek a vállalatok felhagytak a tevékenységgel. A Bizottság megjegyzi, hogy a tagállamnak kell biztosítania az állításait alátámasztó szükséges információt.

(73)

Hollandia jelezte továbbá, hogy a tégla kis keresleti árrugalmassággal rendelkezik, ezt azonban nem támasztotta alá konkrét adatokkal.

(74)

Hollandia kifejtette, hogy a más tagállamokban működő versenytársak hasonló termékeinek importja miatt folyamatosan fokozódik a verseny a téglaágazatban, és hogy a holland tégla piaci részesedése csökken. Hollandia ezzel összefüggésben 2009. október 30-i leveléhez mellékelve import- és exportadatokat nyújtott be (31), igazolva, hogy a Németországból Hollandiába irányuló import az utóbbi években növekedett, a Hollandiából Németországba és Belgiumba irányuló export pedig csökkent. Hollandia fő okként arra mutatott rá, hogy a külföldi téglagyártók mentességet élveznek az energiaadó alól, míg a holland gyártók nem.

(75)

Alapelv azonban, hogy az állami támogatás, a környezetvédelmi adó alóli mentességet is beleértve, nem igazolható kizárólag azzal, hogy más tagállamokban is hasonló intézkedések vannak érvényben. Az ilyen igazolás elfogadása azt jelentené, hogy ha egy tagállamban érvényben van egy állami intézkedés, az lehetővé tenné a többi tagállam számára, hogy kompenzáló intézkedéseket vezessen be a saját iparára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében. Az ilyen megtorló intézkedések állami támogatási szempontból nézve elfogadhatatlanok. Az állami támogatás által okozott kár valódi jogorvoslata nem a támogatási verseny, hanem az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartatása, a környezetvédelmi támogatásra vonatkozó iránymutatások rendelkezéseit is beleértve. Így a bejelentett intézkedés egyáltalán nem igazolható kizárólag a máshol gyanítottan életben lévő támogatás törvényes jogorvoslataként, hanem a jóváhagyás feltétele a jelentős költségnövekedés és a megnövekedett költségek vevőkre áthárítása lehetetlenségének bizonyítása.

(76)

A benyújtott információkból a Bizottság azt a következtetést tudja levonni, hogy a téglaiparban a tagállamok közötti kereskedelem folyik, annak ellenére, hogy a szállítási költségekben megnyilvánuló korlátok a tégla földrajzi piacát egy 250 km sugarú körre csökkentik. Hollandia jelezte, hogy az éves téglatermelés 20 %-a exportra kerül. A biztosított adatokból a Bizottság ki tudta számítani a kereskedelem intenzitásának (32) hozzávetőleges értékét, amely 75 %-kal egyenlő. Ennek a kereskedelmi intenzitásnak a kiszámítása azonban konzisztens adatok hiányában a kereskedelmi forgalomra vonatkozó 2007. évi és az értékesítésre vonatkozó 2008. évi adatok alapján történt. Ezek a körülmények arra utalhatnak, hogy az iparág nehézségekkel szembesült a Hollandia által kivetett adóteher továbbhárításában. Hollandia azon állítása azonban, hogy az adó mindeddig továbbhárításra került, és az a tény, hogy a holland téglaágazat exportja növekedett abban az időszakban, amelyre vonatkozóan az adatokat benyújtották – 2001-ben az export 189 millió EUR-t tett ki, ami 2007-ben 255 millió EUR-ra növekedett –, ellentmond azon állításnak, hogy a költségnövekedés továbbhárítása nehézségekbe ütközik. További információ és adat hiányában nincs lehetőség további bizonyító elemzésre ezzel összefüggésben.

(77)

Továbbá a Bizottság azon kifejezett kérése ellenére, hogy adja meg a kedvezményezetteknek az érintett földrajzi piacokon meglévő piaci részesedését is, Hollandia ez idő alatt nem biztosított többéves piaci adatokat azon állítása alátámasztására, hogy a holland tégla piaci részesedése csökken.

(78)

A továbbhárítás lehetőségének értékeléséhez kért, de nem biztosított egyéb adatok: a kerámiaipar értékesítési adatai minden egyes érintett piac egy jellemző vállalkozására vonatkozóan, évenkénti volumenben és értékben; az utóbbi tíz évre vonatkozóan (a téglaszegmens esetében az éves forgalom 370 millió EUR Hollandiában, a volumenről viszont nem adtak meg információt; továbbá a díszkerámia-szegmens 7–10 millió EUR korábbi információ alapján becsült éves forgalommal rendelkezik); az érintett piac egy vállalkozása által évente fizetett energiaadó teljes összege az utóbbi tíz évre vonatkozóan (Hollandia csak egy átlagos téglagyártó vállalatra, a 2009-es évre vonatkozóan biztosított adatokat); az érintett piac egy vállalkozásának energiaköltségei az utóbbi tíz évre vonatkozóan (Hollandia csak egy átlagos téglagyártó vállalkozásra, 2009-es évre vonatkozóan biztosított adatokat); becslés az érintett termék- és földrajzi piacokon meglévő termékár-rugalmasságról, becslés az ezen piacokon lévő vállalkozások forgalom- és/vagy profitcsökkenéséről, valamint a holland gyártóknak az érintett földrajzi piacokon meglévő piaci részesedésének alakulásáról. Továbbá ami a Bizottság azon kérését illeti, hogy Hollandia biztosítson adatokat a holland kerámiaipar kereskedelmi forgalmának alakulásáról, azaz az érintett földrajzi piacokról Hollandiába irányuló import, illetve a Hollandiából ezen piacokra irányuló export alakulásáról, Hollandia nem adott információt a kerámiaipar többéves összes importjára és exportjára vonatkozóan (sem ezen ágazat teljes forgalmának időbeli alakulására vonatkozóan). Ennélfogva a téglaágazatra vonatkozó, a fenti (76) preambulumbekezdésben közölt hozzávetőleges értéken kívül nem lehet értékelhető következtetést levonni a kerámiaágazat kereskedelmi intenzitásának szintjét illetően.

(79)

A Hollandia által azonosított többi szegmenst, különösen a tetőcserép, a szennyvízcsővezeték, a szaniter termékek, a kerámia falburkoló és padlóburkoló lap, a tűzálló anyag, a porcelánáruk és a díszkerámia áruk szegmensét illetően Hollandia a téglaszegmensben megadott átlagos vállalkozásra vonatkozóan biztosított információra hivatkozik. Továbbá Hollandia szegmensenként csak nagyon korlátozott információt biztosított. 2008. szeptember 16-án kelt levelében Hollandia az összes szegmensre vonatkozóan megadta az érintett földrajzi piac kiterjedését, valamint a nemzeti termelés importált, illetve exportált hányadát százalékpontban kifejezve, az export különböző rendeltetési helyeit is meghatározva (33). A (78) preambulumbekezdésben ismertetett, a Bizottság által kért szegmensenkénti részletes információt azonban Hollandia nem biztosította.

(80)

A rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság nem tudja megállapítani, hogy a holland kerámiagyártók előállítási költségeinek növekedése nem hárítható tovább a vevőkre anélkül, hogy ez jelentős értékesítéscsökkenéshez vezetne. Ezért azt kell megállapítania, hogy Hollandia nem bizonyította, hogy a környezetvédelmi iránymutatás 158. pontjának c) alpontjában rögzített feltétel teljesül.

(81)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a biztosított információ nem támasztja alá azt a következtetést, hogy a holland kerámiaipar számára tervezett támogatás szükséges. Ebből következően már ezen az alapon azt kell megállapítania, hogy a támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(82)

Az arányosságot illetően a környezetvédelmi iránymutatás 159. pontjának megfelelően minden egyes kedvezményezettnek meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:

a)

A nemzeti adó olyan arányos részét fizeti, amely nagyjából megfelel az egyes egyedi kedvezményezettek környezetvédelmi teljesítményének, összehasonlítva az EGT-ben legjobb teljesítményt nyújtó technikával. A kedvezményezettek legfeljebb olyan mértékű adókedvezményben részesülhetnek, amely a legjobb teljesítményt nyújtó technika alkalmazása mellett megfelel a termelési költségek adóból származó növekményének, és amely nem hárítható át a vevőkre.

b)

A nemzeti adó legalább 20 %-át fizeti, hacsak nem indokolható alacsonyabb adómérték.

c)

Az érintett tagállammal megállapodásokat köthet, amelyekben olyan környezetvédelmi célok megvalósítását vállalja, amelyeknek hatása azonos azzal, mint ami a fenti a) vagy b) alpont, vagy a közösségi minimumszintek alkalmazása esetén megvalósításra kerülne.

(83)

Hollandia megerősítette, hogy a fenti a) alpontban szereplő feltétel nem teljesül. A c) alpontban szereplő feltételre Hollandia nem tért ki. A b) alpontban szereplő feltétel tekintetében, azaz hogy a kedvezményezettnek a nemzeti adónak legalább 20 %-át kell fizetnie, kivéve, ha alacsonyabb adómérték indokolható, Hollandia azt állította, hogy a kedvezményezettek együttesen sem fizetnék a nemzeti (energia)adó legalább 20 %-át (pl. a vállalatok által továbbra is fizetett villamosenergia-adóból származó bevétel). Hollandia szerint az ágazat méretéből eredően valójában sokkal kevesebbet fizetnének a kedvezményezettek. Hollandia ebben az összefüggésben ismételten kifejtette, hogy a kerámiatermékek földgázt terhelő energiaadó alóli mentességének alkalmazása a verseny torzulásának megszüntetését eredményezné, mivel „egyenlő versenyfeltételeket” biztosítana a belső piacon az összes kerámiaipari létesítmény számára.

(84)

A b) alpont a nemzeti energiaadó mértékére utal, nem pedig ezen adó teljes, a különböző energiatermékek vonatkozásában az adófizetők által viselt összegének 20 %-ára. A tervezett intézkedés a földgázt terhelő nemzeti adómérték alóli teljes mentesség, ami azt jelenti, hogy a környezetvédelmi iránymutatás 159. pontjának b) alpontjában rögzített százalékos minimumérték nem teljesül. Továbbá Hollandia nem bizonyította a kisebb adómérték indoklása érdekében, hogy csak „a verseny korlátozott torzulása” következne be, egyszerűen azért, mert nem biztosította az ezen iparág versenyhelyzetére vonatkozóan kért piaci adatokat. A biztosított információ alapján ezért nem állapítható meg, hogy ez a feltétel teljesül.

(85)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a biztosított információ nem támasztja alá azt a következtetést, hogy a holland kerámiaipar számára tervezett támogatás arányos.

VII.   KÖVETKEZTETÉS

(86)

A Bizottság álláspontja az, hogy a tervezett adómentesség esetében, amely működési támogatást képez, nem jogos az állami támogatásra vonatkozó, az EUMSz. szerinti általános tiltástól való eltérés, ezért a tervezett adómentesség összeegyeztethetetlen a belső piaccal. Ezért a támogatás nem vezethető be.

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

A Hollandia által a holland kerámiaipar javára bevezetni tervezett, a földgázt terhelő energiaadó alóli mentesség formájában megvalósuló állami támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

Ezért a támogatás nem vezethető be.

2. cikk

Hollandia a határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.

3. cikk

E határozat címzettje a Holland Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 15-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 96., 2009.4.25., 16. o.

(2)  2009. december 1-jei hatállyal az EK-Szerződés 81. cikke és 82. cikke helyébe az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 107. és 108. cikke lép, a nevezett cikkek lényegében azonosak. A jelen határozatban az EUMSz. 107. és 108. cikkére hivatkozást értelemszerűen az EK-Szerződés 81. és 82. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  1996. január 1-je óta tartalmazza a környezetvédelmi adókról szóló törvény (Wet belastingen op milieugrondslag) az energiaadót, és adóztatja a földgázt, a villamos áramot és az ásványi olajokat. Az adómértékek a felhasznált energia mennyiségéhez kapcsolódnak.

(5)  Hollandia a holland reprezentatív téglagyártókra vonatkozóan a következő földgáz adómértékeket közölte (2009-es adat): 0–5 000 m3: 0,1580 EUR/m3; 5 000–170 000 m3: 0,1385 EUR/m3; 170 000–1 000 000 m3: 0,0384 EUR/m3; 1 000 000–10 000 000 m3: 0,0122 EUR/m3; > 10 000 000 m3: 0,0080 EUR/m3.

(6)  „Ásványi termékek gyártása” alatt az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló, 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet értelmében (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.) a NACE nómenklatúrában DI 26 kód alá besorolt, „egyéb nemfém ásványi termékek gyártása” megnevezésű tevékenységeket értjük. A kerámiatermékek gyártása mellett ide tartozik például az üvegtermék- és a cementtermék-gyártás.

(7)  Hollandia azt a tájékoztatást adta, hogy a holland kerámiaipar szereplői főként nagyvállalatok, gyakran multinacionális vállalkozások, amelyek éves árbevétele mintegy 650–700 millió EUR és amelyek mintegy 3 000 főt foglalkoztatnak (2008-as adat). Hollandiában 60-nál több gyárban folyik gyártás. A termékskála magában foglalja a téglát, tetőcserepet, kerámia fal- és padlócsempéket, szaniter termékeket, díszkerámiát és porcelánárut, és az acél- és alumíniumiparban felhasznált tűzálló anyagokat. Sok gyártó létesítmény a német és a belga határ közelében található, a gyárak nagy része olyan ipari csoportok tulajdonában van, amelyek más európai országokban is rendelkeznek irodákkal.

(8)  HL C 82., 2008.4.1., 1. o.

(9)  A környezetvédelmi adókról szóló törvény 64. cikkének (4) bekezdése.

(10)  A környezetvédelmi adókról szóló törvény 64. cikkének (3) bekezdése.

(11)  A környezetvédelmi adókról szóló törvény 44. cikkének (1) és (3) bekezdése. Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelv (a továbbiakban: az energiaadózási irányelv, HL L 283., 2003.10.31., 51. o.) 2. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint a szén kettős felhasználása azt jelenti, hogy a szenet fűtőanyagként és más egyéb, nem motorüzemanyag vagy fűtés céljára is használják.

(12)  A VKO érdekelt fél (lásd még az V. részt) indoklása szerint Hollandiában a teljes gyártási folyamat nedves agyag feldolgozásán alapul. Nem lenne valódi alternatíva a nedves agyag helyettesítése külföldről behozott száraz agyaggal még akkor se, ha eltekintenénk az agyagszállítás környezeti hatásaitól. A VKO megerősítette, hogy specifikus földrajzi fekvése miatt a holland kerámiaiparnak a gyártáshoz több energiát kell felhasználnia, mint a környező országokban hasonló gyártáshoz.

(13)  Ebben a tekintetben lásd még a N 820/06 sz. támogatási intézkedést, 4. rész, 2007.2.7.

(14)  Az ezt az adómentesítést szabályozó parlamenti törvénymódosítás magyarázó része említi, hogy a mentesítés finanszírozása úgy történik, hogy a földgáz energiaadóját 8 eurocenttel emelik a legmagasabb sávban.

(15)  Az értesítés 1. sz. melléklete.

(16)  Az Elsőfokú Bíróság egyesített T-211/04 és T-215/04 ügyben hozott 2008. december 18-i ítélete (a Gibraltár-ítélet), az EBHT-ban még nem tették közzé (az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, de a fellebbezés nem az állami támogatások fent említett standard elemzésének lépéseire vonatkozik).

(17)  Hollandia az üveget, habarcsot, betont, gipszet és a meszes homokot sorolta fel.

(18)  Hollandia az értesítésben a NACE DI 26 kód alá sorolta be – Egyéb, nemfém ásványi termék gyártása.

(19)  Amelynek következetességét a német N 820/06 számú eset megerősíti, mivel Németország kifejezetten vállalta a tudomására jutó egyéb kettős használatú vagy ásványitermék-gyártási tevékenység egyenlő kezelését, ezzel biztosítva az összes ásványitermék-gyártási tevékenység folyamatos egyenlő kezelését.

(20)  Jules Kortenhorst képviselő és társai által 2007. november 21-én benyújtott módosítás, a parlament második kamarájának jegyzőkönyve, 2007–2008-as ülésszak, 31205., 35. sz.

(21)  A 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben 1974. július 2-án hozott ítélet (EBHT 709. o.).

(22)  A C-730/79 sz. ügyben 1980. szeptember 17-én hozott ítélet (EBHT 2671. o.), 11–12. pont.

(23)  Amint 2008. december 19-i levelében megerősíti.

(24)  Ebben az értelemben lásd még a környezetvédelmi iránymutatás 57. pontját, amely kimondja, hogy „a támogatás e típusára szükség lehet a negatív externáliák közvetett orvoslásához, elősegítve a viszonylag magas nemzeti környezeti adók bevezetését vagy fenntartását”.

(25)  Szerepelnek a Hollandiától második információt kérő, 2008. november 17-én kelt levélben (D/54544).

(26)  Hollandia jelezte, hogy ezt az információt a kerámiaipar egyéb meghatározott szegmenseire is vonatkozónak tekinti, és állítja, hogy ezt a módszert más összefüggésekben is felhasználták, pl. az európai jogalkotásban (pl. E-PRTR, Európai szennyezőanyag-kibocsátási és hulladékszállítási nyilvántartás) és nemzeti politikai tanulmányokban (pl. NL-BAT, Rendelkezésre álló legjobb technológia). A Bizottság azonban úgy véli, hogy a téglaágazat egy átlagos vállalkozására vonatkozó információ versenyképesség-elemzés céljára nem tekinthető reprezentatívnak a teljes kerámiaiparra nézve.

(27)  A Bizottság megjegyzi, hogy a környezetvédelmi iránymutatás nem írja elő kifejezetten az értékelést sem ágazati, sem alágazati szinten. Ebben az ügyben azonban maga Hollandia jelezte, hogy a különböző alágazatok különböző versenyfeltételekkel szembesülnek, ezért ebben az ügyben alágazati szintű értékelést kell készíteni.

(28)  2009. október 29-i, N 327/08 állami támogatási ügy (még nem tették közzé).

(29)  A (környezetvédelmi adókról szóló törvény 64. cikkébe szánt) jogszabály tervezete olyan kerámiatermékeket említ, amelyek kizárólag, vagy szinte kizárólag agyagból állnak.

(30)  Az energiaadózási irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja meghatározásában „a »termelési érték« a forgalom, beleértve a termék árához közvetlenül kapcsolódó támogatásokat, ehhez hozzáadva vagy ebből levonva a késztermékek készletek, a folyamatban lévő munkák, valamint a viszonteladásra beszerzett termékek és szolgáltatások változásait, továbbá levonva ebből a viszonteladási termékek és szolgáltatások beszerzéseit.”

(31)  Ugyanezen adatok mellékelve a 2008. szeptember 16-i levélhez is.

(32)  A kereskedelem intenzitása az export és import teljes értéke osztva a forgalom és az import teljes értékével az adott piacon.

(33)  Hollandia a következő specifikus információkat adta meg a kerámiaipar azonosított alágazataira (a 2008. szeptember 16-i levél melléklete), amelyeket illetően a Bizottság megjegyzi, hogy nem egyértelmű, hogy az adatok melyik évre vonatkoznak. A kerámiaiparra vonatkozóan biztosított általános leírásból arra lehet következtetni, hogy a szegmensenkénti adatok egyaránt vonatkoznak 2008-ra is. Téglaipar: forgalma mintegy […] () EUR és kb. […] főt foglalkoztat. A holland téglaipar éves termelésének kb. […] %-át exportálja. Importjának mennyisége az éves holland termelés kb. […] %-ával egyenlő. A tégla súlya miatt a földrajzi piac a vállalkozás körüli […] km sugarú körként értelmezhető, így az […], […] és […]. Kerámia tetőcserép: nem adtak meg forgalmi adatot. Ez a szegmens kb. […] főt foglalkoztat. Éves termelésének kb. […] %-át exportálja, főleg a szomszédos országokba. Az import mennyisége […] %-kal egyenlő, és ugyanazon szomszédos országokból származó termékeket érint. A termékek súlya miatt a földrajzi piac a cég körüli […] km-es sugarú kör, így […] és […]. Kerámia szennyvízcsövek: Egy gyártó van, amely két gyártóüzemmel rendelkezik. A termékek súlya miatt az érintett földrajzi piac a cég körüli […] km sugarú körből áll, bár Hollandia tájékoztatása szerint a kérdéses cég egész Európába exportál. Szaniter termékek: Forgalomra vonatkozó adatot nem adtak meg, de ez a szegmens kb. […] főt foglalkoztat. Az éves holland termelésnek kb. […] %-át exportálják, míg kb. […] %-át importálják. Az érintett földrajzi piac a vállalkozás körüli […] km sugarú kör. A gyártó egy európai csoport része. Tűzálló anyagok: Ez a szegmens szinte kizárólag nemzetközi orientációjú. Kb. […] főt foglalkoztat. Ez a szegmens éves termelésének kb. […] %-át exportálja, és kb. […] %-ot importál. Kerámiaburkolólap-ipar: kb. […] főt foglalkoztat, és éves termelésének […] %-át exportálja. Az import az éves termelés […] %-ával egyenlő. Az EU legfontosabb importáló országai […], […] és […], az EU-n kívül pedig […] és […]. Díszkerámia áru: Ez a szegmens 4 gyártóüzemmel rendelkezik, és kb. […] főt foglalkoztat. Éves termelésének […] %-át exportálja, míg a holland éves termelés kb. […] %-át importálja. Korábbi adatok alapján ennek a szegmensnek a forgalma kb. […] millió EUR-ra becsülhető (a hollandiai kerámiaipar becsült teljes forgalmának kb. […] %-a).

(34)  Bizalmas információ.


Top