21975A1114(01)

Vámegyezmény az áruk tir-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásáról

(TIR-EGYEZMÉNY)

A SZERZŐDŐ FELEK

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a közúti járművel lebonyolított nemzetközi árufuvarozások egyszerűsítését,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a fuvarozások feltételeinek javítása együttműködésük fejlesztésének egyik lényeges tényezője,

KINYILVÁNÍTVA érdekeltségüket a nemzetközi szállításokkal kapcsolatos adminisztratív formaságok összhangba hozatalában és egyszerűsítésében, különösen a határokon,

MEGÁLLAPODTAK AZ ALÁBBIAKBAN:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

a) Meghatározások

1. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásánál:

a) "TIR-fuvarozás" kifejezés az áruk indulási vámhivataltól a rendeltetési vámhivatalig, a jelen Egyezmény által létrehozott TIR-műveletnek nevezett eljárás szerinti fuvarozását jelenti;

b) a "behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek" kifejezés jelenti az áruk importálásakor vagy exportálásakor, illetve ahhoz kapcsolódóan szedett vámokat és egyéb illetékeket, adókat és díjakat, azon díjak kivételével, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások közelítő költségét nem haladja meg;

c) a "közúti jármű" kifejezés nem csupán a motorral ellátott közúti gépjárművet jelöli, hanem minden ahhoz való kapcsolás céljára készült pótkocsit vagy félpótkocsit is;

d) "járműszerelvény"-en olyan összekapcsolt járművek értendők, amelyek a közúti forgalomban egyetlen egységként vesznek részt;

e) "szállítótartály"-on olyan szállító berendezés (rakszekrény, felszerelhető tartály vagy hasonló szerkezet) értendő, amely

i. áruk elhelyezésére szolgáló teljesen vagy részben zárt rekeszt képez,

ii. állandó jellegű és ebből eredően kellő szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen,

iii. kifejezetten abból a célból készült, hogy az áruknak egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő, átrakás okozta megszakítástól mentes fuvarozását megkönnyítse,

iv. úgy készült, hogy könnyen kezelhető legyen, különösen egyik szállítási módról a másikra való átrakása során,

v. úgy készült, hogy könnyen megrakható és üríthető legyen, és

vi. legalább egy m3 űrtartalmú,

a "leszerelhető felépítmény" a szállítótartályhoz sorolható;

f) az "indulási vámhivatal" kifejezés valamely Szerződő Fél bármelyik olyan vámhivatalát jelenti, ahol a rakománynak vagy annak egy részének TIR-fuvarozása megkezdődik;

g) a "rendeltetési vámhivatal" kifejezés valamely Szerződő Fél bármelyik olyan vámhivatalát jelenti, ahol a rakománynak vagy egy részének TIR-fuvarozása befejeződik;

h) az "átmenő vámhivatal" kifejezés valamely Szerződő Fél bármelyik olyan vámhivatalát jelenti, amelyen keresztül közúti jármű, járműszerelvény vagy szállítótartály belép a Szerződő Fél területére, vagy kilép onnan egy TIR-fuvarozás során;

j) "személyek"-en egyidejűleg a természetes és a jogi személyek értendők;

k) "súlyos vagy terjedelmes áru"-n értendő olyan tárgy, amelyet súlyánál, terjedelménél vagy jellegénél fogva általában nem fuvaroznak sem zárt közúti járműben, sem zárt szállítótartályban;

l) "garanciavállaló egyesület"-en az egyik Szerződő Fél vámhatóságai által meghatalmazott olyan egyesületet kell érteni, amely kezességet vállal a TIR-eljárást alkalmazó személyekért.

b) Alkalmazási terület

2. cikk

A jelen Egyezmény azoknak a küldeményeknek közbeeső átrakása nélküli, egy vagy több országhatáron áthaladó árufuvarozására vonatkozik, amelyeket az egyik Szerződő Fél indulási vámhivatalától a másik Szerződő Fél vagy ugyanazon Szerződő Fél rendeltetési vámhivataláig közúti járművel, járműszerelvénnyel vagy szállítótartállyal bonyolítanak le, feltéve, hogy a TIR-fuvarozás kezdete és befejezése között a fuvarozás egy szakasza közúton történik.

3. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazhatósága érdekében:

a) a fuvarozást

i. olyan közúti járművekkel, járműszerelvényekkel vagy szállítótartályokkal kell lebonyolítani, amelyeknek használatát előzőleg jóváhagyták a III. a) fejezetben meghatározott feltételek szerint, vagy

ii. olyan közúti járművekkel, járműszerelvényekkel vagy szállítótartályokkal kell lebonyolítani, amelyek megfelelnek a III. c) fejezetben meghatározott feltételeknek, vagy

b) a fuvarozásokat a 6. cikk rendelkezéseinek megfelelően felhatalmazott egyesületek garanciája mellett és a jelen Egyezmény 1. mellékletében közzétett mintával megegyező TIR-igazolvánnyal kell lebonyolítani.

c) Alapelvek

4. cikk

A TIR-eljárás szerint fuvarozott áruk az átmenő vámhivataloknál mentesülnek a behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek megfizetésének vagy letétbe helyezésének kötelezettsége alól.

5. cikk

(1) A TIR-eljárás szerint, zárral ellátott közúti járművekben, járműszerelvényekben vagy szállítótartályokban fuvarozott árukat, általános szabályként, az átmenő vámhivatalok nem vonják vámvizsgálat alá.

(2) Mindazonáltal, a visszaélések megelőzése céljából, a vámhatóságok kivételesen, különösen szabálytalanság gyanúja esetén, az árukat ezeknél a vámhivataloknál megvizsgálhatják.

II. FEJEZET

A TIR-IGAZOLVÁNY KIADÁSAA garanciavállaló egyesületek felelőssége

6. cikk

(1) Mindegyik Szerződő Fél felhatalmazhat egyesületeket TIR-igazolványok kibocsátására akár közvetlenül, akár partner egyesületeken keresztül, illetve arra, hogy garanciavállalóként járjanak el, mindaddig, amíg a minimum feltételek és követelmények teljesülnek.

(2) Valamely egyesület csak abban az esetben kaphat felhatalmazást egy országban, ha felelőssége kiterjed a vele egyazon nemzetközi szervezethez tartozó külföldi egyesületek által kiadott TIR-igazolványokkal az illető országban lebonyolított fuvarozásokra is.

7. cikk

A TIR-igazolványok nyomtatványai, amelyeket az illetékes külföldi egyesületek vagy a nemzetközi szervezetek küldenek a garanciavállaló egyesületeknek, mentesek a behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek alól, és nem esnek sem behozatali, sem kiviteli tilalom vagy korlátozás alá.

8. cikk

(1) A garanciavállaló egyesület kötelezettséget vállal, hogy megfizeti azokat a követelhető, esetlegesen késedelmi kamatokkal növelt behozatali vagy kiviteli vámokat és illetékeket, amelyeket azon ország törvényei és vámelőírásai szerint, ahol a TIR-eljárással kapcsolatos szabálytalanságot megállapították, ki kellett volna fizetni. Az egyesület a fent említett összegekért az azok kifizetésére kötelezett személyekkel együttesen és egyetemlegesen felelős.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél törvényei és rendeletei nem írják elő behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek megfizetését a fenti (1) bekezdésben foglaltak szerint, a garanciavállaló egyesület azonos feltételek mellett köteles a behozatali vagy kiviteli vámoknak és illetékeknek megfelelő összeget az esetleges késedelmi kamatokkal együtt megfizetni.

(3) Minden Szerződő Fél meghatározza azt a TIR-igazolványonkénti legnagyobb pénzösszeget, amely az (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések figyelembevételével a garanciavállaló egyesülettől követelhető.

(4) A garanciavállaló egyesület attól az időponttól tartozik felelősséggel azon ország hatóságainak, ahol az indulási vámhivatal található, amikor a TIR-igazolványt a vámhivatal elfogadta. A következő országokban, amelyeken a TIR-eljárás szerint fuvarozott árukat átszállítják, ez a felelősség akkor kezdődik, amikor az áruk beléptetésre kerülnek ezen országokba, vagy abban az esetben, ha a TIR-fuvarozás a 26. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében szünetel, akkor, amikor az a vámhivatal, ahol a TIR-fuvarozást újból megkezdik, a TIR-igazolványt elfogadja.

(5) A garanciavállaló egyesület felelőssége nem csupán a TIR-igazolványban felsorolt árukra terjed ki, hanem azokra az árukra is, amelyek ugyan nincsenek felsorolva ebben az igazolványban, de a közúti jármű zárral ellátott részében vagy a zárral ellátott szállítótartályban találhatók; a felelősség semmiféle egyéb árura nem terjed ki.

(6) A jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett vámok és illetékek megállapítása céljából a TIR-igazolványban szereplő árukra vonatkozó adatokat kell – az ellenkező bizonyítékok hiányában – helyesnek elfogadni.

(7) Ha a jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek esedékessé válnak, az illetékes hatóságoknak azok megfizetését – a lehetőségekhez mérten – a közvetlenül felelős személytől (vagy személyektől) kell követelniük, mielőtt a garanciavállaló egyesülethez fordulnának követelésükkel.

9. cikk

(1) A garanciavállaló egyesület meghatározza a TIR-igazolvány érvényességi idejét, megállapítva az érvényesség utolsó napját, amelynél később az igazolványt elfogadásra az indulási vámhivatalhoz nem lehet benyújtani.

(2) Ha az igazolványt az indulási vámhivatal az érvényesség utolsó napján vagy ezen időpontot megelőzően elfogadta, mint ahogy a fenti (1) bekezdés előirányozza, az igazolvány a TIR-eljárásnak a rendeltetési vámhivatalnál történő befejezéséig érvényben marad.

10. cikk

(1) A TIR-eljárás mentesíthető fenntartásokkal vagy fenntartások nélkül; ha fenntartásokkal éltek, azoknak magával a TIR-eljárással kapcsolatos cselekményekhez kell kapcsolódniuk. E tényeket egyértelműen kell feltüntetni a TIR-igazolványban.

(2) Ha valamely ország vámhatóságai fenntartás nélkül mentesítették a TIR-eljárást, nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetését, kivéve, ha a TIR-eljárás befejezésére vonatkozó igazolást szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg vagy az eljárás befejezése nem történt meg.

11. cikk

(1) Amennyiben nem került sor egy TIR-eljárás mentesítésére, az illetékes hatóságok nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetését, ha attól az időponttól számított egy éven belül, amikor e hatóságok a TIR-igazolványt elfogadták, nem értesítették írásban az egyesületet a mentesítés elmaradásáról. Ugyancsak ez a rendelkezés alkalmazandó, ha a TIR-eljárás befejezésének igazolását szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg, de ekkor a határidő két év.

(2) A 8. cikk (1) és (2) bekezdésében hivatkozott összegek megfizetésére irányuló követelést legkorábban attól az időponttól számított három hónap elteltével kell a garanciavállaló egyesülethez benyújtani, amikor az egyesületet értesítették arról, hogy a TIR-eljárást nem mentesítették, vagy a TIR-eljárás befejezésének igazolását szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg, illetve legkésőbb az ettől az időponttól számított két éven belül. Azokban az esetekben, amikor a fent említett kétéves határidőn belül bírósági eljárásra kerül sor, a fizetési felszólításnak a bírói ítélet jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követő egy éven belül kell megtörténnie.

(3) A követelt összegek kiegyenlítésére a garanciavállaló egyesület a hozzá intézett fizetési felszólítás keltétől számított három hónapos határidővel rendelkezik. A kifizetett összegeket az egyesület részére visszatérítik, ha a fizetési felszólítás keltétől számított két éven belül a vámhatóságok részére kielégítő módon igazolást nyert, hogy a szóban forgó fuvarozással kapcsolatosan semmiféle szabálytalanság nem történt.

III. FEJEZET

TIR-IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ ÁRUFUVAROZÁS

a) A gépjárművek és szállítótartályok használatának engedélyezése

12. cikk

A jelen fejezet a) és b) része rendelkezéseinek alkalmazhatósága érdekében valamennyi közúti járműnek kialakítását és felszerelését tekintve meg kell felelnie a jelen Egyezmény 2. mellékletében meghatározott feltételeknek, és a jelen Egyezmény 3. mellékletében meghatározott engedélyezési eljáráson kell átesnie. Az engedélynek meg kell egyeznie a 4. mellékletben közölt mintával.

13. cikk

(1) A jelen fejezet a) és b) része rendelkezéseinek alkalmazhatósága érdekében a szállítótartályokat a 7. melléklet első részében meghatározott feltételek szerint kell kialakítani, és használatukat ezen melléklet második részében meghatározott eljárás szerint kell engedélyezni.

(2) Az 1956. évi, a szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény, az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt ebből következően létrejött megállapodások, az 1972. évi, szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény vagy minden, az utóbbi Egyezményt helyesbítő vagy módosító nemzetközi okmány rendelkezéseivel összhangban áruknak vámzár alatt történő nemzetközi fuvarozására engedélyezett szállítótartályokat úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek a fenti 1. bekezdés rendelkezéseinek, és azokat új engedélyezési eljárás nélkül a TIR-eljárás szerinti fuvarozásra el kell fogadni.

14. cikk

(1) Minden Szerződő Fél fenntartja magának a jogot, hogy visszautasítsa az olyan közúti járművek vagy szállítótartályok jóváhagyási bizonyítványa érvényességének elismerését, amelyek nem felelnek meg a fenti 12. és 13. cikkekben előírt feltételeknek. A Szerződő Felek azonban nem késleltetik a fuvarozás lebonyolítását, ha a megállapított hiányosságok kismértékűek, és nem jelentenek semmiféle kockázatot a csempészet szempontjából.

(2) Vámzár alatti áruszállításra történő ismételt felhasználása előtt az olyan közúti járművet vagy szállítótartályt, amely már nem felel meg a jóváhagyási bizonyítványa feltételeinek vagy eredeti állapotának, megfelelően kell helyreállítani vagy új engedélyezési eljárás alá kell vonni.

b) A TIR-igazolvánnyal lebonyolított fuvarozási eljárás

15. cikk

(1) A TIR-eljárás szerinti árufuvarozásra használt közúti járművek, járműszerelvények és szállítótartályok ideiglenes behozatalához semmiféle külön vámokmány nem követelhető. A közúti járműre, járműszerelvényekre vagy szállítótartályra semmiféle garancia nem követelhető.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezései nem akadályozhatják meg, hogy egy Szerződő Fél a nemzeti előírásai szerinti formaságok teljesítését megkövetelje a rendeltetési vámhivatalnál abból a célból, hogy a TIR-eljárás befejeztével biztosítsa a közúti jármű, járműszerelvény vagy a szállítótartály újra kivitelét.

16. cikk

Ha közúti jármű vagy járműszerelvény TIR-fuvarozásban vesz részt, a jelen Egyezmény 5. mellékletében leírtaknak megfelelő négyszögletes "TIR" feliratú táblát helyeznek el a közúti jármű vagy járműszerelvény elejére, és egy másik azonos táblát a közúti jármű vagy járműszerelvény hátuljára. Ezeket a táblákat úgy kell elhelyezni, hogy jól láthatóak legyenek. A tábláknak oly módon kell eltávolíthatónak, rögzítettnek vagy kialakítottnak lenniük, hogy azokat meg lehessen fordítani, el lehessen takarni, hajlítani vagy bármilyen más módon feltüntetni, hogy a fuvarozás nem TIR-eljárásban történik.

17. cikk

(1) Közúti járművenként vagy szállítótartályonként egyetlen TIR-igazolványt állítanak ki. Ugyancsak egyetlen TIR-igazolványt állíthatnak ki egy járműszerelvényre, illetve az egy közúti járművön vagy járműszerelvényen elhelyezett több szállítótartályra. Ebben az esetben a TIR-igazolvány árunyilatkozatában külön kell feltüntetni a járműszerelvényt alkotó egyes járművek, illetve az egyes szállítótartályok tartalmát.

(2) A TIR-igazolvány egyetlen útra érvényes. Legalább annyi leválasztható betétlapot kell tartalmaznia, amennyi a szóban forgó TIR-fuvarozáshoz szükséges.

18. cikk

Egy TIR-eljárás több indulási és rendeltetési vámhivatalt is érinthet, - hacsak az érintett Szerződő Felek másként fel nem hatalmazzák azokat:

a) az indulási vámhivatalok csak egy ország területén helyezkedhetnek el;

b) a rendeltetési vámhivatalok legfeljebb két országban helyezkedhetnek el;

c) az indulási és rendeltetési vámhivatalok száma összesen nem haladhatja meg a négyet.

19. cikk

Az árukat és a közúti járművet, a járműszerelvényt vagy a szállítótartályt a TIR-igazolvánnyal együtt kell bemutatni az indulási vámhivatalnak. Az indulási ország vámhatóságai megteszik a megítélésük szerint szükséges intézkedéseket az árunyilatkozat pontosságának biztosítására, a vámzárak elhelyezésére, illetve az említett vámhatóságok felelősségére a kellő meghatalmazással bíró személyek által elhelyezett vámzárak ellenőrzésére.

20. cikk

Saját országuk területén a vámhatóságok meghatározhatják az áthaladási határidőt, és megkövetelhetik, hogy a közúti jármű, járműszerelvény, illetve szállítótartály az előírt útvonalon haladjon.

21. cikk

A közúti járművet, járműszerelvényt, illetve szállítótartályt rakományával és az arra vonatkozó TIR-igazolvánnyal együtt valamennyi átmenő vámhivatalnál, valamint a rendeltetési vámhivataloknál ellenőrzés céljából a vámhatóságoknak be kell mutatni.

22. cikk

(1) Általános szabályként és kivéve azt az esetet, amikor az 5. cikk (2) bekezdése alkalmazásával az árukat megvizsgálják, minden egyes Szerződő Fél átmenő vámhivatalai elfogadják a többi Szerződő Fél vámzárait, feltéve, ha azok sértetlenek. Az említett vámhatóságok azonban jogosultak – ha az ellenőrzés azt szükségessé teszi – saját záraikat is elhelyezni.

(2) Az egyik Szerződő Fél által így elfogadott vámzárak saját területén ugyanolyan jogi védelmet élveznek, mint a hazai vámzárak.

23. cikk

A vámhatóságok

- a közúti járművet, járműszerelvényt, illetve szállítótartályt országuk területén a fuvarozók költségére nem kísértetik,

- a közúti járművek, járműszerelvények, illetve szállítótartályok rakományát útközben nem ellenőrzik és nem vizsgálják, csak kivételes esetekben.

24. cikk

Ha útközben vagy valamely átmenő vámhivatalnál a közúti jármű, járműszerelvény, illetve szállítótartály rakományát a vámhatóságok megvizsgálják, az elhelyezett új vámzárakat, valamint a végrehajtott ellenőrzések jellegét feltüntetik a TIR-igazolványnak az országukban felhasznált betétlapjain, a vonatkozó ellenőrző szelvényén, valamint a TIR-igazolványban maradó betétlapokon.

25. cikk

Ha a vámzár menet közben – a 24. és 35. cikkben felsoroltaktól eltérő esetekben – megsérül, illetve, ha az árurakomány megsemmisül vagy károsodik anélkül, hogy a vámzár megsérülne, a jelen Egyezmény 1. mellékletében a TIR-igazolvány használatára előírt eljárást kell követni, a hazai jogi szabályozás rendelkezései esetleges alkalmazásának hátráltatása nélkül a TIR-igazolványban található ténymegállapító jegyzőkönyvet kell felvenni.

26. cikk

(1) Ha a TIR-igazolvánnyal lebonyolított fuvarozás az út egy szakaszán olyan állam területén halad keresztül, amely nem Szerződő Fele a jelen Egyezménynek, a TIR-fuvarozás ezen az útszakaszon szünetel. Ebben az esetben annak a Szerződő Félnek a vámhatóságai, amelynek területén a fuvarozás folytatódik, elfogadják a TIR-igazolványt a TIR-fuvarozás újrafelvétele céljából, feltéve, ha a vámzárak és/vagy az azonosítási jelek sértetlenek maradtak.

(2) Ugyanez lesz az eljárás az útvonalnak azon a szakaszán, amelyen a TIR-igazolványt birtokosa valamely Szerződő Fél területén azért nem használja, mert a vámtranzitra egyszerűbb eljárások érvényesek vagy vámtranzit eljárásra nincs szükség.

(3) Ezekben az esetekben azokat a vámhivatalokat, ahol a TIR-fuvarozás megszakad vagy újrakezdődik, kiléptető, illetve beléptető közúti vámhivataloknak kell tekinteni.

27. cikk

A jelen Egyezmény, különösen pedig a 18. cikk rendelkezéseinek fenntartásával az eredetileg megjelölt rendeltetési vámhivatal másik rendeltetési vámhivatallal helyettesíthető.

28. cikk

A rakománynak a rendeltetési vámhivatalhoz történő érkezésekor - feltéve, hogy az árukat azután egy másik vámeljárás alá vonták, illetve szabad forgalom számára vámkezelték - a TIR-igazolványt haladéktalanul mentesíteni kell

c) Súlyos vagy terjedelmes áruk fuvarozására vonatkozó rendelkezések

29. cikk

(1) Jelen rész rendelkezései csak a jelen Egyezmény 1. cikkének k) bekezdésében meghatározott súlyos vagy terjedelmes áruk fuvarozására vonatkoznak.

(2) Ha a jelen rész rendelkezései alkalmazandók, akkor a súlyos, illetve terjedelmes áruk fuvarozása – az indulási vámhivatal döntésétől függően – vámzárral el nem látott járművekkel vagy szállítótartállyal is elvégezhető.

(3) A jelen rész rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha az indulási vámhivatal véleménye szerint a szállított súlyos vagy terjedelmes áruk, valamint az esetlegesen együtt szállított tartozékok leírás alapján nehézség nélkül azonosíthatók, vagy ha az áru vámzárakkal és/vagy azonosítási jelekkel úgy biztosítható, hogy szembetűnő nyomok hátrahagyása nélküli kicserélését vagy ellopását meggátolja.

30. cikk

A jelen Egyezmény valamennyi olyan rendelkezése, amelyet a jelen rész különleges rendelkezései nem érintenek, alkalmazandó a súlyos és terjedelmes áruknak a TIR-eljárás szerinti fuvarozására.

31. cikk

A garanciavállaló egyesület felelőssége nemcsak a TIR-igazolványban felsorolt árukra terjed ki, hanem azokra az árukra is, amelyek nincsenek ugyan felsorolva ebben az igazolványban, de a rakfelületen vagy a TIR-igazolványban felsorolt áruk között találhatók.

32. cikk

A TIR-igazolvány borítólapját és valamennyi betétlapját nyomtatott betűkkel, angol vagy francia nyelven feltüntetett "súlyos vagy terjedelmes áruk" megjelöléssel kell érvényesíteni.

33. cikk

Az indulási vámhivatal megkövetelheti, hogy a TIR-igazolványhoz mellékeljék a szállított áru azonosításához szükséges rakjegyzéket, fényképeket, tervrajzokat stb. Ebben az esetben a vámhatóságok láttamozzák ezeket az okmányokat, azok egy példányát csatolják a TIR-igazolvány borítólapjának belső oldalához, amelyekre az igazolvány valamennyi árunyilatkozatában hivatkozni kell.

34. cikk

Minden egyes Szerződő Fél átmenő vámhivatalai elfogadják a többi Szerződő Fél illetékes hatóságai által elhelyezett vámzárakat és/vagy azonosítási jeleket. Ugyanakkor kiegészíthetik azokat más zárakkal és/vagy azonosítási jelekkel, a TIR-igazolványnak országukban használt betétlapjain, a megfelelő ellenőrző szelvényeken és a TIR-igazolványban maradó betétlapokon feljegyezve az új zárak és/vagy az azonosítási jelek adatait.

35. cikk

Ha útközben vagy valamely átmenő vámhivatalnál a küldeményt megvizsgáló vámhatóságok kénytelenek eltávolítani a vámzárakat és/vagy az azonosítási jeleket, az alkalmazott új vámzárakat és/vagy azonosítási jeleket feljegyzik a TIR-igazolványnak országukban felhasznált betétlapjain, a megfelelő ellenőrző szelvényeken és a TIR-igazolványban maradó betétlapokon.

IV. FEJEZET

A SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE

36. cikk

A jelen Egyezmény bármely rendelkezésének megsértéséért az elkövető annak az országnak a jogszabályai szerint felelős, amely országban a szabályt megsértették.

37. cikk

Amennyiben a szabály megsértésének helye nem állapítható meg, akkor úgy tekintendő, hogy azt annak a Szerződő Félnek a területén követték el, ahol megállapították.

38. cikk

(1) Minden Szerződő Fél jogosult ideiglenesen vagy véglegesen a jelen Egyezmény rendelkezéseinek kedvezményéből kizárni minden olyan személyt, aki a nemzetközi közúti árufuvarozásra vonatkozó jogszabályok, illetve vámjogszabályok súlyos megsértésében vétkes.

(2) A kizárásról egy héten belül értesíteni kell annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságait, amelynek a területén az érintett személy állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, annak az országnak vagy vámterületnek az egyesületét (egyesületeit), ahol a szabályokat megsértették.

39. cikk

Ha a TIR-eljárás egyébként szabályszerűen folyt le:

1. A Szerződő Felek a határidőre és az útvonalra vonatkozó előírásoktól való kisebb eltéréseket nem teszik kifogás tárgyává.

2. Hasonlóképpen a TIR-igazolvány árunyilatkozatában szereplő adatok, valamint a közúti jármű, járműszerelvény, illetve szállítótartály tartalma közötti eltéréseket a jelen Egyezmény értelmében nem tekintik a jelen Egyezmény megsértésének a TIR-igazolvány birtokosa részéről, ha az illetékes hatóságoknak kielégítő módon bebizonyítják, hogy ezek az eltérések nem szándékosan elkövetett hibák, illetve a berakodásnál, feladásnál vagy az említett árunyilatkozat elkészítésénél tanúsított hanyagság következményeképpen állottak elő.

40. cikk

Az indulási vagy rendeltetési országok vámszervei nem vonják felelősségre a TIR-igazolvány birtokosát azokért az eltérésekért, amelyeket ezekben az országokban állapítanak meg, ha ezek az eltérések valójában a TIR-fuvarozást megelőző vagy azt követő vámeljárásra vonatkoznak, amelyekre az igazolvány birtokosának nem lehetett befolyása.

41. cikk

Ha a vámhatóságoknak kielégítő módon bizonyítják, hogy a TIR-igazolvány árunyilatkozatában szereplő áruk baleset vagy erőhatalom következtében semmisültek meg, vagy végérvényesen elvesztek, vagy természetükből eredő okokból mennyiségükből veszítettek, az egyébként járó vámok és illetékek megfizetésétől eltekintenek.

42. cikk

Bármely Szerződő Fél indokolt kérésére a Szerződő Feleknek a TIR-fuvarozásban érdekelt illetékes szervei megadnak minden olyan rendelkezésükre álló tájékoztatót, amelyek szükségesek a fenti 39., 40. és 41. cikkek rendelkezéseinek alkalmazásához.

V. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

A 6. és a 7. mellékletben (harmadik rész) szereplő értelmező rendelkezések megadják a jelen Egyezmény és mellékletei egyes rendelkezéseinek magyarázatát, valamint néhány gyakorlati tanácsot adnak.

VI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Minden Szerződő Fél engedélyezi az érdekelt garanciavállaló egyesületeknek:

a) a jelen Egyezmény 8. cikkében foglalt rendelkezések értelmében a Szerződő Felek hatóságai által követelt összegek kiegyenlítéséhez szükséges devizák átutalását; és

b) a külföldi partner egyesületek vagy nemzetközi szervezetek által a garanciavállaló egyesületeknek megküldött TIR-igazolvány nyomtatványok árának kifizetéséhez szükséges devizák átutalását.

45. cikk

Minden Szerződő Fél közzéteszi azon indulási, átmenő- és rendeltetési vámhivatalok jegyzékét, amelyeket a TIR-eljárások lefolytatására kijelölt. A területileg szomszédos Szerződő Felek egymással tanácskozva, közös megegyezéssel jelölik ki az illetékes határhivatalokat és azok nyitvatartási idejét.

46. cikk

(1) A jelen Egyezményben említett vámeljárásokat végző vámhivatali személyzet közreműködéséért külön díjat nem szednek, azokat az eseteket kivéve, amikor ezt a tevékenységet az ilyen eljárásokra természetszerűen előirányzott napokon, órákon vagy helyeken kívül végzik.

(2) Amilyen mértékben csak lehetséges, a Szerződő Felek megkönnyítik a vámhivataloknál a gyorsan romló árukkal kapcsolatos vámeljárásokat.

47. cikk

(1) A jelen Egyezmény rendelkezései nem képezik akadályát az erkölcsvédelmi, közbiztonsági, egészségügyi és közegészségügyi, állat-egészségügyi vagy növényvédelmi megfontolásokon alapuló, nemzeti rendelkezésekből eredő korlátozások és ellenőrzések alkalmazásának, sem pedig az e rendelkezések alapján kivethető összegek beszedésének.

(2) A jelen Egyezmény rendelkezései nem képezik akadályát a fuvarozásokat szabályozó egyéb nemzeti és nemzetközi rendelkezések alkalmazásának.

48. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései nem zárják ki a vám- vagy gazdasági uniót alkotó Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy különleges előírásokat fogadjanak el területeikről kiinduló, azokra érkező vagy azokon áthaladó fuvarozási műveletekre, amennyiben ezek az előírások a jelen Egyezmény nyújtotta könnyítéseket nem korlátozzák.

49. cikk

A jelen Egyezmény nem képezi akadályát olyan nagyobb mértékű kedvezmények alkalmazásának, amelyeket a Szerződő Felek engedélyeznek vagy engedélyezni kívánnának akár egyoldalú rendelkezések, akár két- vagy többoldalú egyezmények alapján, feltéve, hogy az így engedélyezett kedvezmények a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását, különösen pedig a TIR-eljárás végrehajtását nem akadályozzák.

50. cikk

A Szerződő Felek kérésre közlik egymással a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges információkat, elsősorban a közúti járművek, illetve a szállítótartályok használata engedélyezésére, valamint a szerkezetük műszaki jellemzőire vonatkozókat.

51. cikk

A jelen Egyezmény mellékletei az Egyezmény elválaszthatatlan részét képezik.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy szakosított intézményeinek, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek valamennyi tagállama, a Nemzetközi Bíróság alapszabály szerinti Felei és minden, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által meghívott más állam a jelen Egyezménynek szerződő felévé válhat:

a) azt megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül aláírva;

b) a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésével, miután azt a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával aláírta; vagy

c) csatlakozási okirat letétbe helyezésével.

(2) A jelen Egyezmény 1976. január 1-jétől 1976. december 31-ig bezárólag áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Hivatalánál Genfben, a jelen cikk 1. bekezdésében említett államok részére. Ezt követően csatlakozásukra nyílik lehetőség.

(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban a vám- és gazdasági uniók a jelen Egyezménynek Szerződő Feleivé válhatnak valamennyi tagállamukkal egyidejűleg, vagy bármikor azt követően, hogy valamennyi tagállamuk a jelen Egyezmény Szerződő Felévé vált. Ezen unióknak azonban nincs szavazati joguk.

(4) A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál helyezik letétbe.

53. cikk

Hatálybalépés

(1) A jelen Egyezmény hat hónappal az az időpont után lép hatályba, amikor az 52. cikk (1) bekezdésében említett államok közül öt azt a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül aláírta vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratot letétbe helyezte.

(2) Azt követően, hogy az 52. cikk (1) bekezdésében említett államok közül öt azt a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül aláírta, vagy a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratát letétbe helyezte, a jelen Egyezmény minden új Szerződő Fél részére hat hónappal azon időpontot követően lép hatályba, amikor a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve a csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

(3) Minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratot, amelyet a jelen Egyezmény valamely módosításának hatálybalépése után helyeztek letétbe, a jelen Egyezmény módosított szövegére vonatkozóan elfogadottnak kell tekinteni.

(4) Minden hasonló jellegű okiratot, amelyet valamely módosítás elfogadása után, de annak hatálybalépése előtt helyeztek letétbe, a módosítás hatálybalépésének napjától a jelen Egyezmény módosított szövegére vonatkozóan elfogadottnak kell tekinteni.

54. cikk

Felmondás

(1) A jelen Egyezményt bármely Szerződő Fél felmondhatja az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához intézett bejelentéssel.

(2) A felmondás attól a naptól számított tizenöt hónap elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár az arra vonatkozó bejelentést megkapta.

(3) Az indulási vámhivatal által a felmondás hatálybalépése előtt elfogadott TIR-igazolványok érvényességét a felmondás nem érinti, és a garanciavállaló egyesületek felelőssége a jelen Egyezmény rendelkezései szerint érvényben marad.

55. cikk

Megszűnés

Ha a jelen Egyezmény hatálybalépése után a Szerződő Felek száma tizenkét egymást követő hónap folyamán öt alá csökken, a jelen Egyezmény hatálya az említett tizenkét hónapos időszak végével megszűnik.

56. cikk

Az 1959. évi TIR-egyezmény hatályon kívül helyezése

(1) Hatálybalépésével a jelen Egyezmény a Szerződő Felei közötti kapcsolatokban hatályon kívül helyezi és helyettesíti az 1959. évi TIR-egyezményt.

(2) A közúti járműveknek és szállítótartályoknak az 1959. évi TIR-egyezmény feltételei szerint kiadott jóváhagyási bizonyítványait érvényességi határidejükön belül vagy annak meghosszabbítása alatt elfogadják a jelen Egyezmény Szerződő Felei által lebonyolított vámzár alatti árufuvarozásra, feltéve, hogy ezek a járművek és szállítótartályok továbbra is megfelelnek az engedélyezésük során eredetileg előírt feltételeknek.

57. cikk

Véleményeltérések rendezése

(1) A jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően két vagy több Szerződő Fél között felmerült bármilyen véleményeltérést, amennyiben lehetséges, a vitázó Felek közötti tárgyalások útján vagy egyéb módon kell rendezni.

(2) A jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illetően két vagy több Szerződő Fél között felmerült véleményeltérést, amelyet a jelen cikk 1. bekezdésében előirányzott módon nem lehetett rendezni, egyikük indítványára a következő összetételű döntőbíróság elé terjesztik: a vitázó Felek mindegyike egy döntőbírót jelöl ki, és ezek a bírák egy másik döntőbírót jelölnek ki elnökké. Ha az indítványt követő három hónapon belül valamelyik Fél nem nevez meg bírót vagy a bírák nem tudtak elnököt választani, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, hogy jelölje ki a bírót, illetve a döntőbíróság elnökét.

(3) A 2. bekezdés szerint létrehozott döntőbíróság határozata a vitázó felek számára kötelező érvényű.

(4) A döntőbíróság meghatározza saját belső ügyrendjét.

(5) A döntőbíróság határozatait szótöbbséggel hozza.

(6) A vitázó felek között a döntőbíróság határozatának értelmezése és végrehajtása során felmerülő minden nézeteltérést az egyik Szerződő Fél elbírálásra az elé a döntőbíróság elé terjesztheti, amely a határozatot hozta.

58. cikk

Fenntartások

(1) Bármely állam a jelen Egyezmény aláírása, megerősítése vagy ahhoz való csatlakozása alkalmával kinyilváníthatja, hogy magára nézve nem tekinti kötelezőnek a jelen Egyezmény 57. cikkének 2–6. bekezdését. A többi Szerződő Felet sem kötik e bekezdések az olyan Szerződő Felekkel szemben, amelyek ilyen fenntartással éltek.

(2) Bármely Szerződő Fél, amely a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartással élt, e fenntartását az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához intézett bejelentéssel bármikor visszavonhatja.

(3) A jelen cikk 1. bekezdésében szereplő fenntartásokon kívül a jelen Egyezménnyel kapcsolatban semmiféle egyéb fenntartásnak helye nincs.

59. cikk

A jelen Egyezmény módosítási eljárása

(1) A jelen Egyezmény, a mellékleteit is beleértve, az e cikkben meghatározott eljárás szerint, bármely Szerződő Fél javaslatára módosítható.

(2) A jelen Egyezmény módosítására tett bármely javaslatot az Intéző Bizottság köteles megvizsgálni a 8. mellékletben meghatározott szabályok szerint. Minden ilyen, az Intéző Bizottság ülésén megvizsgált vagy kidolgozott módosítást, amelyet a Bizottság jelen levő és szavazó tagjainak kétharmados szavazattöbbségével elfogadott, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára elfogadásra a Szerződő Feleknek megküld.

(3) A 60. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, valamennyi javasolt és az előző bekezdés rendelkezéseivel összhangban megküldött módosítás minden Szerződő Félre nézve a megküldéstől számított 12 hónapos időszakot követő 3 hónap elteltével hatályba lép, ha ezen időszak alatt valamely Állam, amely egyúttal Szerződő Fél is, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál nem emel kifogást a javasolt módosítással szemben.

(4) Ha a javasolt módosítással kapcsolatosan a jelen cikk 3. bekezdése rendelkezésének megfelelően kifogást emeltek, a módosítást elutasítottnak kell tekinteni, és az semmilyen hatállyal nem bír.

60. cikk

Különleges eljárás az 1–7. mellékletek módosítására

(1) Minden, az 1–7. mellékletre vonatkozóan javasolt és az 59. cikk (1) és (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően megvizsgált módosítás az Intéző Bizottság által a módosítás elfogadásakor meghatározott időpontban hatályba lép, kivéve, ha egy korábbi, az Intéző Bizottság által ugyanakkor meghatározott időpontig azon államok ötödrésze vagy 5 olyan állam, aki Szerződő Fél – ha ez a szám a kevesebb – értesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát a módosítással szemben emelt kifogásairól. A jelen bekezdésben említett időpontokat az Intéző Bizottság a jelen levő és szavazó tagjai 2/3-os szavazattöbbségével határozza meg.

(2) A fenti 1. bekezdésben előirányzott eljárásnak megfelelően elfogadott módosítás a hatálybalépésével minden Szerződő Fél tekintetében hatálytalanítja mindazokat a korábbi rendelkezéseket, amelyeket érint.

61. cikk

Közlések, értesítések és kifogások

Minden olyan közlésről, értesítésről, illetve kifogásról, amelyet a fenti 59. és 60. cikkek alapján tettek, valamint valamely módosítás hatálybalépésének időpontjáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára tájékoztatja valamennyi Szerződő Felet és a jelen Egyezmény 52. cikkének (1) bekezdésében megjelölt valamennyi államot.

62. cikk

Felülvizsgálati konferencia

(1) Bármely, Szerződő Felet képező állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához intézett bejelentéssel a jelen Egyezmény felülvizsgálata céljából konferencia összehívását kérheti.

(2) A felülvizsgálati konferenciát, amelyre valamennyi Szerződő Felet és az 52. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi államot meghívják, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára hívja össze, ha attól az időponttól számított 6 hónapon belül, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az értesítést közölte, a Szerződő Feleket képező államoknak legalább egynegyede a főtitkárnak a kéréssel kapcsolatos egyetértését jelezte.

(3) Az Intéző Bizottság indítványára ugyancsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára hívja össze a felülvizsgálati konferenciát, amelyre meghívják valamennyi Szerződő Felet és az 52. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi államot. Ilyen indítvány szükségességéről az Intéző Bizottság jelen levő és szavazó tagjainak szavazattöbbségével dönt.

(4) Ha a jelen cikk (1) vagy (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával konferenciát hívnak össze, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára erről értesíti valamennyi Szerződő Felet, felkérve őket, hogy 3 hónapon belül terjesszék elő a konferencián megvizsgáltatni kívánt javaslataikat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára legalább 3 hónappal a konferencia megnyitása előtt valamennyi Szerződő Félnek megküldi a konferencia ideiglenes napirendjét és ezeknek a javaslatoknak a szövegét.

63. cikk

Közlések

A 61. és 62. cikkekben előirányzott értesítéseken és közléseken túlmenően az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára értesíti az 52. cikkben megjelölt valamennyi államot:

a) az 52. cikk értelmében történt aláírásokról, megerősítésekről, elfogadásokról, jóváhagyásokról és csatlakozásokról;

b) az 53. cikknek megfelelően a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról;

c) az 54. cikk értelmében bejelentett felmondásokról;

d) az 55. cikk értelmében a jelen Egyezmény megszűnéséről;

e) az 58. cikk értelmében bejelentett fenntartásokról.

64. cikk

Hiteles szöveg

A jelen Egyezmény eredeti példányát 1976. december 31. után letétbe helyezik az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál, aki annak hitelesített másolatait megküldi valamennyi Szerződő Félnek és az 52. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi államnak, amelyek nem Szerződő Felek.

Ennek hiteléül az erre kellően felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.

Készült Genfben, ezerkilencszázhetvenöt november tizennegyedikén egyetlen példányban, angol, francia és orosz nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

--------------------------------------------------

1. MELLÉKLET

A TIR-IGAZOLVÁNY MINTAPÉLDÁNYA

A TIR-igazolványt francia nyelven nyomtatják, kivéve a borítólap 1. oldalát, amelynek rovatait angol nyelven is kinyomtatják. A borítólap 2. oldalán franciául írt, "A TIR-igazolvány használatára vonatkozó előírások" angol nyelven is megtalálhatóak az említett borítólap 3. oldalán.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

2. MELLÉKLET

A VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSRA ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTHATÓ KÖZÚTI JÁRMŰVEKRE ÉRVÉNYES MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKAT TARTALMAZÓ RENDELETEK

1. cikk

Alapelvek

Csupán olyan közúti járműveket lehet vámzár alatt végzett nemzetközi fuvarozásra alkalmassá nyilvánítani, amelyeknek a rakomány részére fenntartott rakterét úgy alakították ki, vagy szerelték fel, hogy

a) a jármű vámzárral lezárt részéből nem lehet semmiféle árut kivenni vagy oda betenni látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár megsértése nélkül;

b) egyszerűen és hatékonyan lehet rajta elhelyezni a vámzárakat;

c) semmiféle olyan titkos teret nem foglal magába, ahol áruk elrejthetők;

d) az áru elhelyezésére szolgáló valamennyi hely vámvizsgálat céljából könnyen hozzáférhető.

2. cikk

A raktér szerkezete

(1) Abból a célból, hogy a rendeletek 1. cikkében foglalt előírásoknak megfeleljen

a) a raktér szerkezeti elemeit (oldalfalak, padló, ajtók, tető, tartórudak, keretek, kereszttartók stb.) olyan kapcsolóelemekkel szerelik össze, hogy azokat ne lehessen eltávolítani és kívülről visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, vagy olyan módon alakítják ki a szerkezetet, hogy az ne legyen módosítható látható nyomok hátrahagyása nélkül. Ha az oldalfalakat, a padlót, az ajtókat és a tetőt több különálló elem alkotja, az említett elemeket megfeleltetik ezeknek az előírásoknak, és kellően megerősítik;

b) az ajtókat és egyéb nyílászáró szerkezeteket (beleértve az elzáró csapokat, tisztító nyílásokat, peremeket) a vámzár elhelyezését lehetővé tevő szerkezettel látják el. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy ne lehessen kívülről eltávolítani és visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, sem pedig az ajtót, vagy a zárószerkezetet a vámzár leszakítása nélkül kinyitni. Ez utóbbit megfelelő módon védik. A nyitható tetők megengedettek;

c) a szellőztető és kifolyónyílásokat olyan szerkezettel látják el, amely megakadályozza a raktérbe való behatolást. Ezt a szerkezetet ne lehessen kívülről leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(2) A rendeletek 1. cikk c) pontjának rendelkezéseitől függetlenül a raktér szerkezeti elemei, amelyek gyakorlati okokból üres tereket is tartalmaznak (pl. a kettős válaszfal két lapja között) megengedettek. Abból a célból, hogy az említett üres tereket áruk elrejtésére ne lehessen felhasználni:

i. ha a raktér padlójától a mennyezetig teljes magasságban fedi a belső borítás, vagy ha az említett borítás és a külső fal közötti tér teljesen zárt, a szóban forgó borítást oly módon helyezik el, hogy ne lehessen leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül; és

ii. ha a borítás nem fedi teljes magasságban a falat, és ha a közötte és a külső oldalfal közötti terek nem teljesen zártak, valamint minden egyéb esetben, amikor a raktér szerkezetében üregek vannak, a szóban forgó terek számát a minimumra korlátozzák, és e terek vámvizsgálat céljából könnyen hozzáférhetőek legyenek.

(3) A tetőablakok megengedettek azzal a feltétellel, hogy kellően erős anyagokból készüljenek, és kívülről ne legyenek eltávolíthatók és visszahelyezhetők látható nyomok hátrahagyása nélkül. Az üveg is megengedett ugyan, de ebben az esetben a tetőablakot rögzített, kívülről el nem távolítható ráccsal látják el, amely rács nyílásainak mérete nem haladhatja meg a 10 mm-t.

(4) Technikai okokból, például zsírozás, karbantartás, homokláda feltöltése miatt a padlóba épített nyílások csak azzal a feltétellel megengedettek, ha fedéllel vannak ellátva, amely úgy rögzíthető, hogy a rakomány részére fenntartott rakterületre a kívülről történő behatolást nem teszi lehetővé.

3. cikk

Ponyvás járművek

(1) A rendeletek 1. és 2. cikkeiben foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a ponyvás járművekre, amelyek ezen felül megfelelnek a cikk előírásainak is.

(2) A ponyva erős vászonból, vagy műanyaggal, illetve gumival bevont, nem nyúló, és kellő szilárdságú szövetből készüljön. Jó állapotú és oly módon elkészített legyen, hogy ha a záróberendezést egyszer már felrakták, a rakomány részére fenntartott rakterületre ne lehessen kívülről behatolni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, az egyik darab szegélye ráhajtandó a másikéra, és egymástól legalább 15 mm távolságban levő két varrással összeerősítendő. Ezek a varrások a rendeletekhez mellékelt 1. vázlat szerint készítendőek el, ha azonban a ponyva egyes részeinél (ilyenek a lecsapható zárólapok és a megerősített sarkok) nem lehet a darabokat az említett módon összeilleszteni, elégséges a felső rész szegélyét ráhajtani és a varrást a rendeletekhez mellékelt 2. vagy 2. (a) vázlat szerint elvégezni. Az egyik varrás csak a belső felületen látható és az e célra felhasznált fonál a ponyva színétől, valamint a másik varráshoz használt fonál színétől is világosan eltérő színű legyen. Valamennyi varrás géppel végzendő el.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont szövetből és több darabból készült, ezek a darabok hegesztéssel is összeerősíthetők a rendeletekhez mellékelt 3. vázlat szerint. Az egyik darab szegélye a másik darab szegélyét legalább 15 mm szélességben fedje. A darabok egyesítését e sáv teljes szélességében biztosítják. Az összeillesztés külső szegélyét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal fedik le, és azt ugyancsak hegesztéssel rögzítik. E szalagra, valamint annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható domború mintázat nyomatandó. A hegesztést oly módon végezik, hogy a darabokat szétválasztani, majd egyesíteni látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen.

(5) A foltozást a rendeletekhez mellékelt 4. vázlat szerint hajtják végre, a szegélyt egymásra hajtják, és két látható, egymástól legalább 15 mm-re levő varrással erősítik össze; a belülről látható fonál színe a kívülről látható fonál színétől, valamint a ponyva színétől is eltérő legyen; valamennyi varrást géppel készítik el. Amennyiben a szélek közelében megsérült ponyva foltozását a tönkrement résznek egy darabbal való helyettesítésével kell végrehajtani, a varrás a cikk (3) bekezdésének előírásai, valamint a rendeletekhez mellékelt 1. vázlat szerint is elvégezhető. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák foltozását a cikk (4) bekezdésében leírt módszer szerint is el lehet végezni, de ebben az esetben a szalagot a ponyva mindkét felületére fel kell hegeszteni, a foltot pedig a belső felületre kell helyezni.

(6) a) A ponyvát oly módon erősítik fel a gépjárműre, hogy az pontosan megfeleljen a rendeletek 1. cikkének a) és b) pontjaiban előírt feltételeknek. A ponyva zárását biztosítják:

i. a gépjárműre felszerelt fémgyűrűk;

ii. a ponyva szélébe erősített fűzőlyukak;

iii. a gyűrűkön, a ponyván kívül átfűzött és kívülről egész hosszában látható rögzítőkötés.

A ponyva a gépjármű szilárd részeit a rögzítőgyűrűk közepétől mért legalább 250 mm távolságig fedi, azt az esetet kivéve, amikor a jármű szerkezete maga is megakadályoz minden, a raktérbe történő behatolást.

b) Ha a ponyva egyik szegélyét állandó jelleggel a járműhöz rögzítik, az összeerősítés folyamatos és szilárd szerkezeti elemekből álló legyen.

(7) A ponyvát megfelelő tartószerkezet hordja (tartóvasak, oldalfalak, boltozatbordák, tetőtartók stb.).

(8) A fémgyűrűk közötti és a fűzőlyukak közötti távolság a 200 mm-t nem haladhatja meg. A fűzőlyukat széleiken meg kell erősíteni.

(9) Zárószálként használhatók:

a) legalább 3 mm átmérőjű acélsodronyok; vagy

b) legalább 8 mm átmérőjű, átlátszó és nem nyúló műanyag hüvelybe húzott kender- és szizálkötelek.

Az acélsodronyok is burkolhatók átlátszó és nem nyúló műanyag hüvellyel.

(10) A sodrony, vagy kötél egyetlen darabból álljon, és azt mindkét végén kemény fémvégződéssel látják el. Mindegyik fémvég csatlakozó szerkezetén olyan keresztnyílásnak kell lennie, amelyen áthalad a sodrony vagy kötél, és lehetővé teszi a vámzár zsinórjának áthúzását. A huzal vagy kötél a keresztfurat mindkét oldalán látható legyen, hogy bizonyítható legyen, miszerint a huzal, illetve a kötél egyetlen darabból áll (lásd a rendeletekhez mellékelt 5. vázlatot).

(11) A be- és kirakodáshoz szükséges nyílásoknál a ponyva két széle kellően fedi egymást. Egyébként azok zárását biztosítják:

a) e cikk (3) és (4) bekezdései szerint varrott vagy hegesztett zárólap;

b) e cikk (8) bekezdése szerinti előírásoknak megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak;

c) alkalmas anyagból, egyetlen darabból készült, nem nyúló, legalább 20 mm szélességű és 3 mm vastagságú, a gyűrűkön átfűzött, a ponyva két szélét, valamint a zárólapot összefogó szíj; ezt a szíjat a ponyván belül rögzítik és a cikk (9) bekezdésének megfelelő huzal vagy kötél befogadására egy fűzőlyukakkal

látják el. Amennyiben külön szerkezet, mint például ütköző, szolgál a raktérbe történő látható nyomok nélküli behatolás megakadályozására, a zárólapot nem követelik meg.

+++++ TIFF +++++

Varrással összeerősített, több darabból készült ponyva

+++++ TIFF +++++

Varrással összeerősített, több darabból készült ponyva

+++++ TIFF +++++

Varrással összeerősített, több darabból készült pnyva

+++++ TIFF +++++

Hegesztéssel összeerősített, több darabból készült ponyva

+++++ TIFF +++++

A ponyva foltozása

+++++ TIFF +++++

A végdarab mintája

--------------------------------------------------

3. MELLÉKLET

A 2. MELLÉKLETET KÉPEZŐ RENDELETEK MŰSZAKI ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐ KÖZÚTI JÁRMŰVEK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSA

Általános rendelkezések

(1) A közúti járművek alkalmassá nyilváníthatók:

a) egyedileg,

b) gyártmánytípusok szerint (közútijármű-sorozatok).

(2) Alkalmassá nyilvánítási eljárás alapján a 4. mellékletben megadott mintával egyező jóváhagyási bizonyítványt állítanak ki. A bizonyítványt a kibocsátó ország nyelvén és franciául vagy angolul nyomtatják. Amennyiben a bizonyítványt kiállító hatóság szükségesnek ítéli, ahhoz az említett hatóság által hitelesített fényképeket, illetve ábrákat mellékelnek. Az említett okmányok számát e hatóság ebben az esetben az alkalmassági bizonyítvány 6. rovatában tünteti fel.

(3) Az alkalmassági bizonyítvány a járművön tartandó.

(4) A közúti járműveket kétévenként ellenőrzés és az alkalmassági bizonyítvány esetleges megújítása céljából a járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságainak, illetve rendszámmal el nem látott járművek esetén abban az országban lévő ország illetékes hatóságnak, ahol a tulajdonos vagy használó állandó lakhellyel rendelkezik, be kell mutatni.

(5) Ha a közúti jármű nem felel meg többé az alkalmassági bizonyítványhoz előírt műszaki feltételeknek, mielőtt azt újra a TIR-igazolvánnyal lebonyolított árufuvarozásra felhasználnák, olyan állapotba hozzák, mint amilyennek alapján alkalmassá nyilvánították, úgy, hogy ismét megfeleljen az alkalmassá nyilvánítás műszaki feltételeinek.

(6) Ha a közúti jármű lényeges jellemzői megváltoznak, arra többé nem vonatkozik a kiadott alkalmassági bizonyítvány, és mielőtt a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra ismét felhasználhatnák, az illetékes hatóságtól új alkalmassá nyilvánítást kötelező kérni.

(7) A járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságai, illetve nyilvántartást nem igénylő járművek esetén abban az országban lévő illetékes hatóságok, ahol a gépjármű tulajdonosa vagy használója telephellyel rendelkezik, adott esetben visszavonhatják, vagy megújíthatják az alkalmassági bizonyítványt, vagy új alkalmassági bizonyítványt bocsáthatnak ki, az Egyezmény 14. cikkében és a melléklet (4), (5) és (6) bekezdéseiben felsorolt esetekben.

Egyedi alkalmassá nyilvánítási eljárás

(8) Az egyedi alkalmassá nyilvánítást a tulajdonos, a fuvarozó, vagy képviselőjük kérhetik az illetékes hatóságtól. Az illetékes hatóság a bemutatott közúti jármű ellenőrzését a fenti (1) – (7) bekezdésben foglalt általános szabályok alkalmazásával elvégzi, meggyőződik arról, hogy a jármű a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak megfelel, és az alkalmassá nyilvánítás után kiállítja a 4. mellékletben megadott mintával egyező bizonyítványt.

Gyártmánytípusok szerinti alkalmassá nyilvánítási eljárás (közútijármű-sorozatok)

(9) Ha a közúti járműveket azonos gyártmánytípus szerint sorozatban gyártják, a gyártó kérheti az előállító ország illetékes hatóságától a gyártmánytípusok szerinti alkalmassá nyilvánítást.

(10) A gyártó kérelmében közöli azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel azt a közúti járműtípust ellátja, amelynek az alkalmassá nyilvánítását kéri.

(11) E kérelemhez csatolja az alkalmassá nyilvánítani kért közúti járműtípus tervrajzait és részletes szerkezeti leírását.

(12) A gyártónak írásbeli kötelezettséget kell vállalnia, hogy

a) az illetékes hatóságnak a szóban forgó típusok közül bemutatja azokat a járműveket, amelyeket az meg kíván vizsgálni;

b) az illetékes hatóságnak lehetővé teszi, hogy a szóban forgó típus sorozatgyártása folyamán bármikor más példányokat is megvizsgáljon;

c) az illetékes hatóságot a tervrajzok vagy a szerkezeti leírások minden módosításáról, annak nagyságától függetlenül, megvalósítását megelőzően tájékoztatja;

d) a gyártmánytípus azonosítási számait, illetve jeleit, valamint minden egyes járműnek a szóban forgó típus sorozatán belüli sorszámát (gyári számát) a közúti járművön látható helyen elhelyezi;

e) nyilvántartja az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípus szerint gyártott járműveket.

(13) Adott esetben az illetékes hatóság közli a gyártmánytípuson az alkalmassá nyilvánításhoz szükséges változtatásokat.

(14) Semmiféle gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánításra nem kerülhet sor azt megelőzően, hogy az illetékes hatóság egy vagy több ilyen gyártmánytípus szerint gyártott jármű vizsgálatával megállapította, hogy az ilyen típusú járművek megfelelnek a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak.

(15) Az illetékes hatóság írásban értesíti a gyártót a típus szerinti alkalmassá nyilvánítás tárgyában hozott határozatáról. Ezt a határozatot keltezéssel és iktatószámmal látják el, és pontosan feltüntetik azt a hatóságot, amely hozta.

(16) Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípussal megegyezően előállított minden egyes jármű által megfelelő módon hitelesített alkalmassági bizonyítványának kiadására.

(17) Az alkalmassági bizonyítvány birtokosa, mielőtt a járművet a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra felhasználná – amennyiben szükséges –, köteles a jóváhagyási bizonyítványt kiegészíteni:

- a jármű rendszámának feltüntetésével (1. rovat) vagy

- ha a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá nem eső járműről van szó, nevének és székhelyének feltüntetésével (8. rovat).

(18) Amennyiben a gyártmánytípus szerint alkalmassá nyilvánítási eljáráson átesett járművet egy másik országba exportálják, amely Szerződő Fele ennek az Egyezménynek, az importálásból eredően ebben az országban semmiféle új engedélyezési eljárást nem kívánnak meg.

Az alkalmassági bizonyítvány érvénytelenítésével kapcsolatos eljárás

(19) Amennyiben egy alkalmassá nyilvánított, TIR-igazolvánnyal árut fuvarozó járműnél jelentős hiányosságokat fedeznek fel, a Szerződő Felek illetékes hatóságainak jogában áll megtagadni, hogy a jármű a TIR-igazolvánnyal folytassa útját, vagy engedélyezni, hogy a jármű folytassa útját a TIR-igazolvánnyal az illető ország területén, megtéve a szükséges biztonsági intézkedéseket. Az alkalmassá nyilvánított járművet a legrövidebb időn belül, a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra való újra felhasználás előtt kielégítő állapotba kell hozni.

(20) Mindkét említett esetben a vámhatóságok a jármű alkalmassági bizonyítványának 10. rovatába megfelelő bejegyzést tesznek. Ha a járművet az alkalmassá nyilvánítást alátámasztó állapotba hozták, azt az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságainak be kell mutatni, akik a bizonyítványt újra érvényesítik a 11. rovatba olyan megjegyzést téve, amely hatályon kívül helyezi az előző bejegyzéseket. Semmilyen jármű, amelynek bizonyítványában a 10. rovat bejegyzést tartalmaz, az idézett rendelkezések szerint TIR-igazolvánnyal történő újabb árufuvarozásra mindaddig nem használható fel, amíg nem hozták kielégítő állapotba, és a 10. rovatba tett bejegyzéseket a fentiek szerint nem hatálytalanították.

(21) A bizonyítványba bevezetett minden bejegyzést az illetékes hatóságok kötelesek keltezni és hitelesíteni.

(22) Amennyiben a vámhatóságok megítélése szerint a jármű hiányosságai kisebb jelentőségűek, amelyek nem idézik elő a csempészet veszélyét, engedélyezhető a jármű további használata a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra. Az alkalmassági bizonyítvány birtokosának figyelmét felhívják erre a hiányosságra, és ő ésszerű határidőn belül köteles a járművét rendbe hozni.

--------------------------------------------------

4. MELLÉKLET

KÖZÚTI JÁRMŰ ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

5. MELLÉKLET

TIR-TÁBLÁK

1. A táblák méretei: 250 × 400 mm

2. A "TIR" felirat latin nagybetűi 200 mm magasak, vonalvastagságuk pedig legalább 20 mm. Fehér színűek kék alapon.

--------------------------------------------------

6. MELLÉKLET

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

BEVEZETÉS

i. Az Egyezmény 43. cikke rendelkezéseinek megfelelően a magyarázó megjegyzések az Egyezmény és mellékletei egyes rendelkezéseinek értelmezését adják meg. Ezenkívül néhány ajánlott gyakorlatot is tartalmaznak.

ii. A magyarázó megjegyzések nem módosítják az Egyezmény és mellékletei rendelkezéseit, csupán azok tartalmát, jelentését és hatályát pontosítják.

iii. Tekintettel az Egyezmény 12. cikkében és az e mellékletben említett előírásokra, amelyek a vámzár alatti fuvarozásra szolgáló közúti járművek műszaki előírásaira vonatkoznak, az magyarázó megjegyzések a Szerződő Felek által elfogadandó, s az itt kifejtett előírásoknak megfelelő gyártási eljárásokat pontosítják. Ugyancsak meghatározzák adott esetben azt is, hogy mely gyártási eljárások nem felelnek meg az előírásoknak.

iv. A magyarázó megjegyzések lehetővé teszik az Egyezmény és mellékletei rendelkezéseinek a műszaki fejlődés és a gazdasági követelmények figyelembevételével történő alkalmazását.

0. AZ EGYEZMÉNY FŐ SZÖVEGE

0.1. 1. cikk

0.1.b) Az 1. cikk b) pontjában említett kivételek - díjak és adók - a Szerződő Felek által behozatalra, illetve kivitelre kivetett, vagy a behozatal, illetve kivitel alkalmával szedett vámokon és illetékeken kívül minden egyéb összeget magukban foglalnak. Ezek az összegek, nagyságukat tekintve, megközelítőleg a nyújtott szolgáltatások költségére korlátozódnak, nem szolgálhatnak közvetett módon a hazai termékek védelmére, illetve nem képezhetnek a behozatalra, illetve a kivitelre kivetett pénzügyi jellegű adót. Ezek a fizetségek és díjak, többek között az alábbiakkal kapcsolatos összegekre terjednek ki:

- származási bizonyítványok, amennyiben szükségesek az áthaladáshoz,

- vámlaboratóriumokban ellenőrzés céljából elvégzett elemzések,

- vámvizsgálat és egyéb vámeljárás hivatali időn vagy a vámhivatal helyiségein kívül,

- közegészségügyi, állat-egészségügyi és növényvédelmi célú vizsgálatok.

0.1.e) "Leszerelhető karosszérián" olyan rakodótér értendő, amely járószerkezettel nem rendelkezik, közúti járművön való szállításra készült, és a jármű alvázát, valamint a karosszéria alsó részét különlegesen erre a célra alakították ki.

0.1.e) i) Az 1. cikk e) pontjának i) alpontjában említett "részben zárt" meghatározás alatt padlóból és felépítményből álló és egy zárt szállítótartályéval egyenértékű rakteret körülvevő berendezések értendők. A felépítmény általában a szállítótartály vázát képező fémelemekből készül. Az ilyen típusú szállítótartályokban egy vagy több oldalú vagy frontális elválasztó fal is lehet. E szállítótartályok közül némelyiknek csupán a padlóhoz néhány függőleges tartóval kapcsolódó teteje van. Az ilyen típusú szállítótartályokat elsősorban nagytömegű áruk (pl. gépkocsik) szállítására használják.

0.2. 2. cikk

0.2 – 1. A 2. cikk szerint a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozás megkezdődhet és befejeződhet egy és azonos országban is, feltéve, hogy az út során külföldi területet érint. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy az indító ország vámhatóságai a TIR-igazolványon kívül az áru vámmentes újrabehozatalát biztosító nemzeti okmányt is megköveteljenek. Ajánlatos azonban, hogy a vámhatóságok ne ragaszkodjanak ilyen okmány használatához, hanem fogadják el a TIR-igazolványba tett megfelelő bejegyzést.

0.2 – 2. E cikk rendelkezései megengedik a TIR-igazolvánnyal történő áruszállítást, ha az útnak cask egy részét teszik is meg közúton. Nem szabják meg pontosan, hogy az út mely részét kell közúton megtenni, elegendő, ha ez a szakasz a TIR-eljárás kezdő- és végpontja közé esik. Előfordulhat azonban, hogy - a feladónak a szállítás megkezdésekor kifejezett szándékai ellenére - kereskedelmi, baleseti jellegű, előre nem látható okból az út egyetlen szakaszát sem tudják közúton megtenni. E kivételes esetekben a Szerződő Felek elfogadják a TIR-igazolványt és a garanciavállaló egyesületek felelőssége is fennmarad.

0.5. 5. cikk

E cikk nem zárja ki az áruk szúrópróbaszerű ellenőrzésének jogát, de hangsúlyozza, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek a száma igen korlátozott kell, hogy maradjon. A TIR-igazolvány nemzetközi rendszere a nemzeti eljárásokhoz képest valójában többletgaranciákat biztosít; egyrészt a TIR-igazolvány árukra vonatkozó adatainak meg kell egyezniük az indító országban esetleg megkövetelt vámokmányok adataival; másrészt a tranzit- és rendeltetési országok részére garanciákat nyújtanak az induláskor végrehajtott ellenőrzések, amelyek megtörténtét az indító vámhivatal láttamozása igazolja (lásd alább a 19. cikk tartalmát).

0.6.2. 6. cikk (2) bekezdés

E bekezdés rendelkezéseinek értelmében valamely ország vámhatóságai több egyesületet is elfogadhatnak garanciavállalóként, s minden egyes ilyen egyesület viselheti a felelősséget az általa vagy megfelelő partner egyesületei által kibocsátott TIR-igazolványok fedezete mellett elvégzett műveletekért.

0.8.3. 8. cikk (3) bekezdés

Ajánlatos, hogy a vámhatóságok a TIR-igazolványonként a garanciavállaló egyesületektől maximálisan követelhető összeget 50000 USD-nak megfelelő összegre korlátozzák.

0.8.6. 8. cikk (6) bekezdés

1. Ha a TIR-igazolványban nem találhatók az árukat terhelő költségek meghatározását lehetővé tevő kellően pontos bejegyzések, az érdekeltek bizonyítékokat szolgáltathatnak azok tényleges jellegére nézve.

2. Ha nem szolgáltatnak ilyen bizonyítékot, akkor nem az áruk jellegétől független kedvezményes szintű, hanem a TIR-igazolványban szereplő áruféleségekre megállapítható legmagasabb szintű vámok és adók kivetésére kerül sor.

0.10. 10. cikk

A TIR-igazolvány mentesítésének igazolása szabálytalanul vagy csalárd módon megszerzettnek tekinthető, ha a TIR-eljárást csalárd módon megváltoztatott árurakterek, illetve szállítótartályok felhasználásával bonyolították le, vagy ha megállapítást nyert, hogy olyan műveletre került sor, mint hamis vagy pontatlan okmányok használata, az áruk kicserélése, a vámzárakkal való visszaélés, vagy ha ehhez az igazoláshoz egyéb, jogszabályba ütköző módon jutottak hozzá.

0.11. 11. cikk

0.11 – 1. Amikor az áruk vagy a járművek felszabadításáról kell dönteniük, a vámhatóságokat nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy a garanciavállaló egyesület felelős a TIR-igazolvány tulajdonosát terhelő vámok, illetékek és késedelmi kamatok megfizetéséért, ha a törvényes előírásaik más eszközöket is biztosítanak a rájuk bízott érdekek védelmében.

0.11 – 2. Ha a garanciavállaló egyesületet a 11. cikkben részletezett eljárás szerint felkérik a 8. cikk (1)–(2) bekezdésében említett összegek megfizetésére, és erre az Egyezményben előírt 3 napon belül nem kerül sor, az illetékes hatóságok követelhetik a kérdéses összegek megfizetését a nemzeti jogszabályok alapján is, mivel ebben az esetben a nemzeti jogszabályok értelmében a garanciavállaló egyesület által aláírt garancia-szerződés nem teljesítése áll fenn.

0.15. 15. cikk

Az ideiglenes behozatallal kapcsolatos vámokmány megkövetelésének elengedése bizonyos nehézségeket okozhat, rendszámmal el nem látott járművek, így egyes országokban a pótkocsik és a félpótkocsik esetében. Ilyenkor a 15. cikk rendelkezéseit figyelembe véve a vámhatóságoknak ugyanakkor kellő biztonságot kell nyújtani azáltal, hogy a TIR-igazolványnak a kérdéses országban felhasznált 1. és 2. számú betétlapjain és a megfelelő ellenőrző szelvényeken a szóban forgó járművek jellemzőit (gyártmány, számok) feltüntetik.

0.17. 17. cikk

0.17 – 1. Az a rendelkezés, amely előírja, hogy a TIR-igazolvány árunyilatkozatán elkülönítve kell feltüntetni a járműszerelvény egyes járművein, illetve az egyes szállítótartályokban lévő árukat, kizárólag egy jármű vagy egy szállítótartály tartalma vámellenőrzésének megkönnyítésére szolgál. Ezt a rendelkezést tehát nem kell olyan szigorúan értelmezni, hogy egy jármű, vagy egy szállítótartály tényleges és az árunyilatkozat szerinti tartalma között bármilyen eltérést az Egyezmény megsértésének tekintsenek. Ha a szállító a vámhatóságnak kielégítő módon be tudja bizonyítani, hogy ettől az eltéréstől eltekintve az árunyilatkozatban szereplő áruk összességükben azonosak a TIR-igazolvány fedezete alatt álló járműszerelvényben vagy szállítótartályban szállított árukkal, elvileg az esetet nem kötelesek a vámelőírások megsértésének tekinteni.

0.17 – 2. Költözködések esetén alkalmazható a TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok (10) bekezdés c) pontjában leírt eljárás és a szállított tárgyak felsorolása értelemszerűen egyszerűsíthető.

0.18. 18. cikk

0.18 – 1. A TIR-eljárás zavartalan működéséhez alapvetően szükséges, hogy valamely ország vámhatóságai ne engedélyezzék, hogy ezeknek az országnak az egyik kiléptető vámhivatalát a szomszédos, az Egyezményhez szintén csatlakozott, Szerződő Félnek minősülő országban folytatódó szállítás esetén rendeltetési vámhivatalként jelöljék meg, hacsak különleges okok nem indokolják ezt a kérelmet.

0.18 – 2. 1. Az árut oly módon kell berakni, hogy azt a rakományt, amelyet az első kirakodási helyen kell kirakni a járműből, vagy szállítótartályból anélkül lehessen kivenni, hogy olyan egyéb rakomány vagy rakományok kirakása válna szükségessé, amelyek kirakását másutt irányozták elő.

2. Ha egy szállítmányt több vámhivatalnál kell kirakodni, a részleges kirakodást követően a TIR-igazolványban maradó valamennyi árunyilatkozaton bejegyzést kell tenni a 12. rovatba, egyidejűleg feltüntetve a fennmaradó betétlapokon és a megfelelő ellenőrzőszelvényeken, hogy új vámzárakat helyeztek el.

0.19. 19. cikk

Az indulási vámhivatalnak az árunyilatkozat pontosságának biztosítására vonatkozó kötelezettségéből eredően legalább azt szükséges ellenőriznie, hogy az árunyilatkozatnak az árukra vonatkozó adatai megegyeznek-e a kiviteli okmányokban és az árukra vonatkozó fuvarozási és egyéb kereskedelmi okmányokban szereplő adatokkal; az indulási vámhivatal a vámzárak elhelyezése előtt köteles megvizsgálni a közúti jármű vagy szállítótartály állapotát, a ponyvával fedett járművek vagy szállítótartályok esetében a ponyvák és a ponyvát záró zsinórok állapotát, mivel ezek nem szerepelnek a jóváhagyási bizonyítványban.

0.20. 20. cikk

A vámhatóságoknak, amikor meghatározzák a területükön való áthaladás határidejét, egyúttal többek között figyelembe kell venniük azokat a különféle előírásokat, melyeket a szállítóknak be kell tartaniuk, elsősorban a munkaidőre, a közúti jármű vezetőjének munkaidejére és kötelező pihenő idejére vonatkozó szabályokat. Kívánatos, hogy a vámhatóságok ne éljenek útvonal-kijelölési jogukkal, csak ha azt lényegesnek ítélik meg.

0.21. 21. cikk

0.21 – 1. E cikk rendelkezései nem korlátozzák a vámhatóságoknak azt a jogát, hogy a jármű minden, a vámzárakkal ellátott raktereken kívüli részét átvizsgálják és ellenőrizzék.

0.21 – 2. A beléptető vámhivatal visszaküldheti a szállítót a szomszédos ország kiléptető vámhivatalához, ha megállapítja, hogy a kiléptetés igazolása az említett országban nem, vagy nem megfelelő formában történt meg. Ilyen esetben a beléptető vámhivatal a TIR-igazolványba az illetékes kiléptető vámhivatal részére szóló bejegyzést tesz.

0.21 – 3. Ha az ellenőrzés során a vámhatóságok az árukból mintákat vesznek, a TIR-igazolvány árunyilatkozatába a kivett áruk adatait tartalmazó bejegyzést kell tenniük.

0.28. 28. cikk

(1) A 28. cikk rendelkezései szerint a TIR-igazolvány mentesítésének a rendeltetési vámhivatalnál késedelem nélkül kötelező megtörténnie, feltéve, hogy az árukat más vámeljárás alá vonják, vagy szabad forgalom számára vámkezelik.

(2) A TIR-igazolvány használatát a rendeltetése szerinti, azaz átviteli célokra kell korlátozni. A TIR-igazolvány például nem szolgálhat áruknak a rendeltetésük szerinti helyen vámraktárakban tartására. Ha semmi szabálytalanság nem történt, a rendeltetési vámhivatal a TIR-igazolványt köteles mentesíteni, amint az igazolványban szereplő árukat más vámeljárás alá vonták, vagy szabad forgalom számára vámkezelték. A gyakorlatban ezt a mentesítést azonnal el kell végezni, amint az árukat közvetlenül reexportálták (pl. az árukat hajóra rakták valamely tengeri kikötőben), vagy beraktározták őket a rendeltetési országban érvényes előírásoknak megfelelően a vonatkozó vám célokra szolgáló nyilatkozat elkészültéig vámraktárrá nyilvánított helyen (pl.: tranzit vámraktár).

0.29. 29. cikk

A súlyos vagy terjedelmes árukat szállító közúti járművekre, illetve szállítótartályokra vonatkozóan alkalmassági bizonyítvány nem követelhető. Az indulási vámhivatal feladata ugyanakkor azt ellenőrizni, hogy az e cikkben meghatározott, az ilyen jellegű előírásoknak eleget tettek-e. A többi Szerződő Fél vámhivatalai elfogadják az indulási vámhivatal határozatát, feltéve, hogy az megítélésük szerint nem áll nyilvánvaló ellentétben e 29. cikk rendelkezéseivel.

0.38.1 38. cikk (1) bekezdés

Üzleti vállalkozás nem zárható ki a TIR-eljárás kedvezményeiből olyan szabálysértések miatt, amelyeket felelős vezetői tudta nélkül egyik gépkocsivezetője követett el.

0.38.2. 38. cikk (2) bekezdés

Ha az egyik Szerződő Felet arról értesítették, hogy a területén telephellyel vagy lakóhellyel rendelkező személy valamely külföldi ország területén szabálysértést követett el, nem köteles a TIR-igazolványok kiadását megszüntetni a szóban forgó személy részére.

0.39. 39. cikk

A "hanyagság következtében előforduló hibák" kifejezés azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyeket nem szándékosan és a következmények teljes körű ismeretében hajtottak végre, hanem a hibák abból fakadtak, hogy nem tették meg a megfelelő tájékoztatást biztosító intézkedéseket.

0.45. 45. cikk

Ajánlatos, hogy a Szerződő Felek mind belterületi-, mind határon lévő vámhivatalaikat a lehető legnagyobb számban nyissák meg a TIR-eljárások lefolytatására.

2. 2. MELLÉKLET

2.2. 2. cikk

2.2.1.a) (1) bekezdés a) albekezdése – Szerkezeti elemek összeszerelése

a) Ha olyan kapcsolódó elemeket (szegecsek, csavarok, csapszegek, csavaranyák stb.) használnak, amelyek összeszerelt elemeken áthaladva behatolnak a belső részbe, ahol stabilan (pl. szegecseléssel, hegesztéssel, gyűrűzéssel, csapszegezéssel, csavarozással vagy ahhoz való hegesztéssel) rögzítik őket. A hagyományos szegecsek (amelyeknek az elhelyezéséhez az összeillesztett szerkezeti elemek mindkét oldaláról szükséges a beavatkozás) belülről is elhelyezhetők. Fentiektől függetlenül a rakterek padlóját menetvágó csavarokkal, fúrószegecsekkel vagy robbanótöltetekkel behelyezett szegecsekkel, vagy belülről elhelyezett, a padlón és az alatta lévő fém kereszttartókon derékszögben áthaladó fúrószegecsekkel rögzíteni lehet, feltéve, hogy - kivéve a menetvágó csavarokat - egyik végüket a kereszttartó külső részébe süllyesztik vagy hozzáhegesztik.

b) Az illetékes hatóság meghatározza a kapcsolódó elemek számát és fajtáját, ezeknek meg kell felelniük a magyarázó megjegyzések a) albekezdésében foglalt feltételeknek, biztosítva, hogy az összeszerelt szerkezeti elemeket látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétszedni és visszatenni. Az egyéb kapcsolódó elemek kiválasztása és elhelyezése semmiféle korlátozás alá nem esik.

c) A magyarázó megjegyzések a) albekezdésének értelmében olyan kapcsolódó elemek felhasználása, amelyek látható nyomok hátrahagyása nélkül az egyik oldalról is eltávolíthatók és visszatehetők, vagyis anélkül hogy az összeszerelendő elemek mindkét oldaláról beavatkozásra lenne szükség, nem engedélyezhető. Itt elsősorban az öntágulásos szegecsekről, vakszegecsekről és hasonlókról van szó.

d) Az összeszerelésnek fentiekben vázolt módjai a különleges járművekre - hőszigetelt járművekre, hűtőkocsikra, tartálygépjárművekre - olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben összeegyeztethetők azokkal a műszaki előírásokkal, amelyeknek rendeltetésüknél fogva meg kell felelniük. Ha műszaki okokból az elemeknek a magyarázó megjegyzések a) bekezdésében előírt módon történő rögzítése nem lehetséges, a szerkezeti elemek a magyarázó megjegyzések c) albekezdésében említett elemekkel is összeerősíthetők, feltéve, hogy az oldalfalak belső felületén felhasznált elemek kívülről nem hozzáférhetők.

2.2.1.b) (1) bekezdés b) albekezdése – Ajtók és egyéb nyílászáró szerkezetek

a) A vámzárak elhelyezését lehetővé tevő szerkezeteket

i. hegesztéssel vagy legalább két kapcsolóelemmel kell rögzíteni a magyarázó megjegyzések 2.2.1. (a) bekezdésének (a) albekezdése szerint, vagy

ii. oly módon kell kialakítani, hogy azokat, ha egyszer a rakomány részére szolgáló területet lezárták és vámzárral látták el, látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani.

Egyidejűleg:

iii. legalább 11 mm átmérőjű köralakú vagy legalább 11 mm hosszú és 3 mm széles nyílásoknak kell lennie; és

iv. az alkalmazott vámzártípustól függetlenül azonos mértékű biztonságot kell nyújtaniuk.

b) Az ajtók és hasonlók csuklópántjait, forgópántjait, sarokvasait és egyéb kötőelemeit a magyarázó megjegyzések a) albekezdése i.-ii. pontjainak előírásai szerint kell rögzíteni. Ezen túlmenően a kötőelemek különböző alkotórészeit (pl. csuklópántok, sarokvasak tengelyei és szárai) úgy kell kialakítani, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül eltávolítani vagy leszerelni ne lehessen, ha a rakomány részére szolgáló területet már lezárták és vámzárral látták el. Amikor azonban a kötőelem kívülről nem közelíthető meg, elégséges, hogy a már lezárt és vámzárral ellátott ajtót stb. ne lehessen ebből a kötőelemből látható nyomok hátrahagyása nélkül kiemelni. Ha az ajtónak vagy a nyílászáró szerkezetnek több mint két sarokvasalása van, csak az ajtó széleihez legközelebb eső két sarokvasat kell a fenti a) albekezdés i.-ii. pontja előírásainak megfelelően rögzíteni.

c) Kivételes esetben, ha a járműnek hőszigetelt raktere van, a vámzár-berendezések, csuklópántok és egyéb alkatrészek - amelyek eltávolítása lehetővé tenné a raktérbe vagy olyan térbe való behatolást, ahová árut lehetne elrejteni - az ilyen rakományszekciók ajtóihoz hozzáerősíthetők kívülről elhelyezett, de egyébként a magyarázó megjegyzések fenti 2.2.1. a) bekezdésének a) albekezdésében foglalt követelményeket ki nem elégítő csapszegekkel és csavarokkal is hozzáerősíthetők, feltéve

i. hogy a csapszegek, illetve csavarok hegye egy menettel ellátott lemezbe vagy ahhoz hasonló, az ajtó külső lapja mögé szerelt szerkezetbe hatol be,

ii. hogy az említett szegecsek vagy csavarok fejeit megfelelő számban a vámzár-berendezéshez, a csuklópántokhoz stb. hegesztették oly módon, hogy teljesen deformálódjanak, és hogy ezeket a csapszegeket, illetve csavarokat ne lehessen eltávolítani látható nyomok hátrahagyása nélkül [1].

A "hőszigetelt raktér" kifejezés alkalmazandó hűtött és hőszabályozott rakterekre is.

d) A számos nyílászáró szerkezettel - tolózárakkal, csapokkal, tisztítónyílásokkal, csatlakozónyílásokkal stb. - ellátott járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni. Ebből a célból az egymással szomszédos nyílászárakat egyetlen vámzárat igénylő közös szerkezettel kell összekötni, vagy ugyanennek a célnak megfelelő fedéllel ellátni.

e) A nyitható tetejű járműveket oly módon kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni.

2.2.1.c) 1. (1) bekezdés c) albekezdése – Szellőzőnyílások

a) Legnagyobb méretük elvileg 400 mm-t nem haladhat meg.

b) Azokat a nyílásokat, amelyek lehetővé teszik a raktérbe való közvetlen behatolást, fémhálóval vagy lyukasztott fémlappal (mindkét esetben a nyílások átmérője legfeljebb 3 mm) kell befedni, és hegesztett fémráccsal (a rácsnyílások maximális mérete 10 mm) kell védeni.

c) A raktérbe való közvetlen behatolást (pl. a könyök vagy ütközőszerkezetek használata miatt), lehetővé nem tevő nyílásokat hasonló szerkezetekkel kell ellátni; a lyukak és a rácsnyílások méretei ekkor 10, illetve 20 mm-ig terjedhetnek.

d) Ha a nyílásokat ponyvában alkalmazzák, elvileg a magyarázó megjegyzések b) albekezdésében említett berendezéseket követelik meg. Ugyanakkor elfogadhatók a kívülről elhelyezett lyukasztott fémlapból és egy fémből vagy más anyagból készült, belülre rögzített szitából álló záróberendezések is.

e) Azonos, nem fémből készült szerkezetek azzal a feltétellel engedélyezhetők, hogy a lyukak és a rácsnyílások előírt méreteit figyelembe veszik, és a felhasznált anyag kellő szilárdságú ahhoz, hogy ezek a lyukak vagy rácsnyílások ne legyenek lényegesen kitágíthatók a rongálódás látható nyomai nélkül. Ezen túlmenően a szellőzőberendezést csak a ponyva mindkét oldaláról egyidejűleg kifejtett tevékenységgel lehessen kicserélni.

2.2.1.c) 2. (1) bekezdés c) albekezdése – Kifolyónyílások

a) Legnagyobb méretük elvileg nem haladhatja meg a 35 mm-t.

b) A raktérbe való közvetlen behatolást lehetővé tevő nyílásokat a magyarázó megjegyzések 2.2.1. c) – 1. b) albekezdésében, a szellőztető nyílásokra vonatkozóan ismertetett berendezésekkel kell ellátni.

c) Ha a kifolyónyílások nem teszik lehetővé a raktérbe való közvetlen behatolást, nem követelik meg a magyarázó megjegyzések b) bekezdésében előirányzott berendezéseket, feltéve, hogy a nyílások a raktérből könnyen hozzáférhető, megbízható terelőrendszerrel rendelkeznek.

2.3. 3. cikk

2.3.3. (3) bekezdés – Több darabból álló ponyvák

a) Ugyanannak a ponyvának egyes darabjai a 2. melléklet 3. cikkének (2) bekezdésében részletezett előírásoknak megfelelő különféle anyagokból készülhetnek.

b) A ponyva kialakítása során a darabok minden, kellő biztosítékot nyújtó elrendezése elfogadható, feltéve, hogy az összeerősítés a 2. melléklet 3. cikkének előírásai szerint történt.

2.3.6.a) (6) bekezdés a) albekezdése – Csúszógyűrűs járművek

A járművekhez rögzített fémrudak a csúszó fém biztosítógyűrűk a bekezdés céljának megfelelőként elfogadhatók (lásd a melléklethez csatolt 2. ábrát), feltéve, hogy

a) a gépjárműhöz a rudakat maximálisan 60 cm-enként oly módon rögzítik, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani és visszatenni;

b) a gyűrűket kettős karikával készítik, vagy közrúddal látják el, és egyetlen darabból, hegesztés nélkül állítják elő;

c) a ponyvát oly módon rögzítik a járműhöz, hogy az teljes mértékben megfeleljen az Egyezmény 2. melléklete 1. cikkének a) bekezdésében kifejtetett előírásoknak.

2.3.6.b) (6) bekezdés b) albekezdése – Állandó jelleggel rögzített ponyvák

Ha a ponyva egy vagy több szegélyét állandó jelleggel a jármű karosszériájához rögzítik, a ponyvát egy fém vagy más megfelelő anyagból készült szalag tartja odaerősítve, amelyet e melléklet 2.2.1. a) magyarázó megjegyzésének a) albekezdésében ismertetett előírásoknak megfelelő kapcsolóelemekkel rögzítettek a jármű karosszériájához.

2.3.9. (9) bekezdés – Acél záróhuzalok textilbetéttel

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásában megengedhetők az olyan huzalok, amelyekben a textilkötelet hat, kizárólag acélból készült kötélág veszi körül, azt teljesen befedve, feltéve, hogy ezeknek a köteleknek az átmérője legalább 3 mm (figyelmen kívül hagyva természetesen az átlátszó műanyagból készült bevonatot).

2.3.11.a) (11) bekezdés a) albekezdése – Ponyvafeszítő zárólap

Számos járművön a ponyván külső vízszintes zárólap van, amelyben a jármű egész oldalhosszúsága mentén fűzőlyukak helyezkednek el. Ezek a feszítőgallérnak nevezett lapok a ponyva kötelek vagy hasonló szerkezetek segítségével történő kifeszítésére szolgálnak. Ezeket a zárólapokat használták fel a ponyván ejtett vízszintes bemetszések elrejtésére, amelyek a járművön szállított árukhoz meg nem engedett hozzáférést tettek lehetővé. Ezért nem ajánlatos az ilyen típusú zárólapok alkalmazásának engedélyezése. A szóban forgó zárólapok a következő szerkezetekkel helyettesíthetők:

a) a ponyva belsejéhez erősített hasonló típusú feszítő zárólapok, vagy

b) egy-egy főzőlyukkal ellátott, a ponyva külső részére erősített kis fülek egymástól a ponyva megfelelő kifeszítését lehetővé tevő távolságban elhelyezve.

Egy másik, egyes esetekben lehetséges megoldás a ponyvák feszítő füleinek teljes elhagyása.

2.3.11.c) (1) bekezdés c) albekezdése – Ponyvaszíj

2.3.11.c) – 1. Az alábbi anyagok tekinthetők a szíjak készítésére alkalmasnak

a) bőr;

b) nem nyúló textíliák, beleértve a műanyaggal vagy gumival bevont szöveteket, feltéve, hogy szétszakadás után nem hegeszthetők, és nem erősíthetők össze látható nyomok hátrahagyása nélkül. Egyébként a szíjat bevonó műanyag átlátszó és sima felületű legyen.

2.3.11.c) – 2. A melléklethez csatolt, a 3. ábra tárgyát képező szerkezet megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdése utolsó részében kifejtett előírásoknak; ugyancsak megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdése előírásainak.

3. 3. MELLÉKLET

3.0.17. Jóváhagyási eljárás

1. A 3. melléklet rendelkezései szerint az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai jóváhagyási bizonyítványt adhatnak ki az említett fél területén gyártott járműre, és ezt a járművet nem vonják újabb alkalmassá nyilvánítási eljárás alá abban az országban, ahol rendszámmal látták el, vagy adott esetben, ahol tulajdonosa lakóhellyel rendelkezik.

2. Ezek a rendelkezések nem korlátozzák a jogát azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak, ahol a járművet rendszámmal látták el, vagy amelynek területén tulajdonosa állandó lakóhellyel rendelkezik, hogy megköveteljék a jóváhagyási bizonyítvány bemutatását akár behozatalkor, akár később a jármű nyilvántartásba vételével, vagy felülvizsgálatával, illetve más, hasonló formaságokkal kapcsolatos célokból.

3.0.20. A jóváhagyási bizonyítványba tett bejegyzéssel kapcsolatos eljárás

A jármű hiányosságairól szóló bejegyzés hatálytalanításához - miután a járművet helyreállították - elégséges az e célra szolgáló 11. rovatban megtenni a "hiányosság kijavítva" bejegyzést, valamint az érdekelt illetékes hatóság nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát elhelyezni.

1. vázlat

A hőszigetelt rakodótérrel rendelkező járművek csuklós ajtópántjának és a vámzár-berendezésének mintája

+++++ TIFF +++++

Csuklóspánt

+++++ TIFF +++++

Vámzár-berebdés

2. vázlat

Csúszógyűrűs ponyvás járművek

+++++ TIFF +++++

3. vázlat

A járműponyva záróberendezéseinek mintája

Az alább látható berendezés megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdésében az utolsó rész előírásainak; ugyancsak megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdése előírásainak.

+++++ TIFF +++++

4. vázlat

Ponyva zárószerkezete

Az alább látható szerkezet megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásoknak:

+++++ TIFF +++++

[1] Lásd az e melléklethez csatolt 1. ábrát.

--------------------------------------------------

7. MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MELLÉKLET

I. RÉSZ

VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁSRA ELFOGADHATÓ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA

1. cikk

Alapelvek

A vámzár alatt történő nemzetközi áruszállításra csak oly módon szerkesztett és felszerelt szállítótartály engedélyezhető, hogy:

a) a szállítótartály vámzárral lezárt részéből árut sem kivenni, sem oda betenni, látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár feltörése nélkül ne lehessen;

b) a vámzárat egyszerű és hatékony módon lehessen rá feltenni;

c) ne tartalmazzon olyan titkos teret, ahová árut lehet elrejteni;

d) minden tér, amely árut tartalmaz, a vámvizsgálat számára könnyen hozzáférhető legyen.

2. cikk

A szállítótartályok szerkezete

(1) A rendelt 1. cikkében foglalt követelmények teljesítése céljából:

a) a szállítótartály szerkezeti elemeit (falak, padlózat, ajtók, tető, tartórudak, keretek, kereszttartók stb.) vagy olyan szerkezetekkel szerelik össze, amelyek - látható nyomok hátrahagyása nélkül - kívülről nem emelhetők ki és nem tehetők vissza, vagy olyan módszerekkel, melyek eredményeként a szerkezeti elemek egyetlen egységet alkotnak, amit látható nyomok hátrahagyása nélkül nem lehet megváltoztatni. Ha a falak, a padló, az ajtók és a tető különböző elemekből áll, ezeket az elemeket ugyanezeknek az előírásoknak kötelező megfeleltetik, és azoknak kellően szilárdnak kell lenniük.

b) az ajtókat és minden zárószerkezetet (beleértve az elzáró csapokat, búvónyílásfedőket, peremeket stb.) olyan szerkezetekkel látják el, amelyekre a vámzárakat fel lehet tenni. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy - látható nyomok hátrahagyása nélkül - ne legyen elmozdítható és visszatehető, továbbá sem az ajtó, sem a zárószerkezet ne legyen a vámzár feltörése nélkül kinyitható. Az utóbbit megfelelő védelemmel látják el. Nyitható tetők alkalmazása megengedett;

c) a szellőzőnyílásokat vagy lefolyónyílásokat olyan szerkezettel látják el, amely megakadályozza a szállítótartály belsejéhez való hozzáférést. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen kívülről elmozdítani és visszatenni.

(2) A rendelet 1. cikkének c) pontjában foglalt rendelkezésektől függetlenül a szállítótartálynak lehetnek olyan szerkezeti elemei, amelyek gyakorlati okokból üres tereket foglalnak magukban (pl. kettős falak között). Annak érdekében, hogy ezeket a tereket ne lehessen áruk elrejtésére használni:

i. A szállítótartály belső burkolatának látható nyomok hátrahagyása nélkül nem szabad leszerelhetőnek és visszaszerelhetőnek lennie;

ii. a szóban forgó terek száma a minimumra korlátozandó, s azok a vámvizsgálat céljaira könnyen hozzáférhetőek legyenek.

3. cikk

Összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok

Az összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok a rendeletek 1. és 2. cikkének rendelkezései alá tartoznak; továbbá azokat olyan reteszelőrendszerrel látják el, amely a szállítótartály összeszerelése után a különböző részeket szilárdan rögzíti. Ennek a reteszelőrendszernek olyannak kell lennie, hogy az – ha a szállítótartály összeszerelése után annak külső oldalán van – vámzárral lezárható legyen.

4. cikk

Ponyvával fedett szállítótartályok

(1) A ponyvával fedett szállítótartályok abban a mértékben felelnek meg a rendelet 1., 2. és 3. cikkében rögzített feltételeknek, amennyiben ezeket a feltételeket azokra alkalmazni lehet. Ezenkívül megfelelnek e cikk rendelkezéseinek is.

(2) A ponyvát vagy erős vászonból, vagy műanyaggal bevont, illetve gumival bevont olyan szövetből készítik, amely nem nyújtható és elég szilárd, továbbá jó állapotban van, és azt olyan módon szabják ki, hogy a záróberendezések elhelyezése után a rakományhoz - látható nyomok hátrahagyása nélkül - nem lehet hozzáférni.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, a darabok széleit egymásra hajtják, és egymástól legalább 15 mm távolságban két varrással összevarrják. Ezeket a varrásokat a rendelethez mellékelt 1. vázlat szerint végzik el; azonban, ha a ponyva egyes részeinél (pl. hátrahajtható fedőlapok megerősített sarkoknál) a darabokat ilyen módon nem lehet összeszerelni, elegendő a felső rész szélét visszahajtani, és a varrásokat a rendelethez csatolt 2. vázlat szerint elvégezni. A varrások egyike csak belülről látható, és az ehhez a varráshoz használt fonal színe határozottan térjen el a ponyvának és a másik varráshoz használt fonalnak a színétől. Minden varrást géppel készítenek.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont anyagból és több darabból készült, a darabok az e rendelethez csatolt 3. vázlat szerinti forrasztással is egyesíthetők. Az egyik darab széle a másikét legalább 15 mm-nyi szélességben fedje. A darabok összeforrasztását az átfedés teljes szélességében biztosítani szükséges. Az összeszerelésnél a külső réteg szélét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal fedik be, melyet ugyanilyen forrasztási eljárással rögzítenek. Erre a műanyag szalagra, valamint annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható mintázatot kell nyomtatni. Az összeforrasztást úgy végezik el, hogy a darabok látható nyomok hátrahagyása nélkül ne legyenek szétválaszthatók, majd újraegyesíthetők.

(5) A javításokat a rendelethez mellékelt 4. vázlaton bemutatott módszer szerint végzik el; a széleket egymásba hajtják, és egymástól legalább 15 mm távolságban lévő két látható varrással összevarrják; a belülről látható fonal színe különbözzön a kívülről látható fonal és a ponyva színétől; minden varrás géppel készül. Ha a szélek mellett megsérült ponyvát úgy javítják ki, hogy a sérült részt folttal pótolják, a varrást az e cikk 3. bekezdésében szereplő rendelkezésnek és az e rendelthez mellékelt 1. vázlatnak megfelelően is el lehet készíteni. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák az e cikk 4. bekezdésében leírt módon is javíthatók, de ebben az esetben a forrasztás a ponyva mindkét oldalán elvégezendő, a folt a belső oldalon legyen elhelyezve.

(6) a) A ponyvát szigorúan a rendelet 1. cikk a) és b) pontjaiban előírt feltételeknek megfelelően rögzítik a szállítótartályhoz. A lezárást

i. a szállítótartályhoz rögzített fémgyűrűkkel;

ii. a ponyva szélébe beszerelt rögzítőlyukakkal;

iii. a ponyva felett a gyűrűkön keresztülhaladó kívülről egész hosszában látható zárókötéllel biztosítandó.

A ponyva a szállítótartály szilárd részeit a fűzőlyukak közepétől számítva legalább 250 mm-re fedje be, kivéve azt az esetet, amikor a szállítótartály gyártási kialakítása önmagában is megakadályozza az árukhoz való hozzáférést.

b) Ha a ponyva szélét tartósan a szállítótartályhoz kell erősíteni, az összeszerelésnek folyamatosnak és szilárd szerkezeti elemekből állónak kell lennie.

(7) A gyűrűk és a rögzítőlyukak közötti térköz nem haladhatja meg a 200 mm-t. A fűzőlyukakat megerősítik.

(8) Zárókötélként használható

a) a legalább 3 mm átmérőjű acél drótkötél; vagy

b) a legalább 8 mm átmérőjű, átlátszó, nem nyújtható műanyaghüvelybe ágyazott kender- vagy szizálkötél.

A drótköteleket is be lehet ágyazni átlátszó, nem nyúló műanyaghüvelybe.

(9) A zárkötél egy darabból álljon, melyet mindkét végén kemény végződéssel látnak el. Minden fémvégződés rögzítő részén a kötélen áthaladó csőszegecs helyezkedik el, amely lehetővé teszi a vámzár zsinegének vagy szalagjának a befűzését. A kötél a csőszegecs mindkét oldalán látható maradjon, hogy ily módon meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a kötél egy darabból áll (lásd a rendelethez csatolt 5. vázlatot).

(10) A ponyván a berakásra szolgáló nyílásokon a ponyva két széle egymást megfelelő módon fedje át. Lezárásukat továbbá biztosítja:

a) az e cikk 3. és 4. bekezdéseinek megfelelően varrt vagy forrasztott fedőlap;

b) az e cikk 7. bekezdésében említett feltételeknek megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak, és

c) alkalmas anyagból, egy darabból készült, nem nyúlik, legalább 20 mm széles és 3 mm vastag szíj, amely a gyűrűkön áthalad és a ponyva két szélét, valamint a fedőlapot összetartja; ezt a szíjat a ponyva belső oldalán le kell kötni és ellátni az e cikk 8. bekezdésében említett zárókötél befogadására szolgáló fűzőlyukakkal.

Ha olyan speciális szerkezet (válaszfal stb.) van, amely megakadályozza, hogy az áruhoz látható nyomok hátrahagyása nélkül hozzá lehessen férni, a fedőlapot nem követelik meg.

(11) A ponyvának semmilyen körülmények között nem szabad lefednie sem az azonossági jeleket - amelyeknek az 1. melléklet szerint a szállítótartályon kell lenniük -, sem az e melléklet második részében előirányzott engedélyezési táblát nem szabad befednie.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések

1977. év január 1-jéig az e rendelethez mellékelt 5. vázlaton látható kötélvégződés akkor is felhasználható, ha a korábban jóváhagyott mintájú csőszegecsen olyan nyílás van, amelynek méretei kisebbek, mint az említett vázlaton megadottak.

+++++ TIFF +++++

Varrással összeerősített, több darabból készült ponyva

+++++ TIFF +++++

Varrással összeerősített, több darabból készült ponyva

Megjegyzés:

Az Egyezmény 2. mellékletének (2) a) vázlatán szemléltetett módon készült sarokvarratok is megengedettek.

+++++ TIFF +++++

Hegesztéssel összeerősített, több darabból készült ponyva

+++++ TIFF +++++

Ponyva javítása

+++++ TIFF +++++

A végdarab mintája

II. RÉSZ

AZ I. RÉSZBEN ELŐÍRT MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

Általános rendelkezések

(1) Szállítótartályok engedélyezése vámzár alatt történő áruszállításra jóváhagyhatók

a) akár a gyártás szakaszában, szerkesztési típus alapján (jóváhagyási eljárás a gyártás szakaszában);

b) akár a gyártást követő szakaszban, egyedileg, vagy az azonos típusú szállítótartályok meghatározott számára vonatkozóan (jóváhagyási eljárás a gyártást követő szakaszban).

A kétféle jóváhagyási eljárásra vonatkozó közös rendelkezések

(2) Az illetékes engedélyező hatóság a kérelmezőnek a jóváhagyást követően alkalmassági bizonyítványt ad ki, amely az esettől függően vagy a jóváhagyott típusú szállítótartályok korlátlan sorozatára vagy meghatározott számú szállítótartályra vonatkozik.

(3) Az engedély tulajdonosa, mielőtt a szállítótartályt vámzár alatt történő szállításra felhasználná, köteles a jóváhagyott szállítótartályra erre utaló táblát (jóváhagyási tábla) elhelyezni.

(4) A jóváhagyási táblát tartósan és jól látható helyre erősítik fel esetleg egyéb, hivatalos célokat szolgáló jóváhagyási táblák mellett.

(5) A melléklet I. függelékében található 1. minta szerinti jóváhagyási tábla legalább 20x10 cm-es fémlemez. Felületére a következő adatokat vésik vagy domborítják, vagy más módon olvashatóan és tartós jelleggel felírják, legalább angol, vagy francia nyelven:

a) "Vámzár alatti szállításra jóváhagyva" ("Approved for transport under customs seal") szöveg;

b) annak az országnak a neve, ahol a szállítótartályt jóváhagyták, az országnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművek nyilvántartásánál használt megkülönböztető jelzésével és az alkalmassági bizonyítvány száma (számjegyek, betűk stb.), valamint a jóváhagyás éve (pl. az "N/26/73 jelzés jelentése: Hollandia (Netherlands) 26. alkalmassági bizonyítvány, kiadva 1973-ban") feltüntetésével;

c) a szállítótartályra a gyártó által adott sorszám (gyártási szám);

d) ha a szállítótartályt típus szerint hagyták jóvá, a táblán rajta kell még lennie a szállítótartály-típus azonosítási számának vagy betűjének.

(6) Ha egy szállítótartály többé nem felel meg a jóváhagyásra előírt műszaki feltételeknek, azt - mielőtt vámzár alatti áruszállításra újra hasznosíthatnák - olyan állapotba hozzák, amelynek alapján az engedélyt megkapta, hogy ezeknek a műszaki feltételeknek ismét megfeleljen.

(7) Ha egy szállítótartály lényeges jellemzőit megváltoztatták, a szállítótartályra vonatkozó engedély hatályát veszti, és mielőtt azt vámzár alatti áruszállításra felhasználnák, az illetékes hatóságtól új engedélyt kapnak.

Különleges rendelkezések a gyártási szakaszban, szerkesztési típus szerint történő jóváhagyásra

(8) Amikor a szállítótartályokat azonos szerkesztési típus szerint, sorozatban gyártják, a gyártó a gyártási ország illetékes hatóságától kérheti a szerkesztési típus szerinti jóváhagyást.

(9) A gyártó kérelmében feltünteti azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel a szállítótartályoknak azt a típusát jelzi, amelyre a jóváhagyást kéri.

(10) A kérelemhez mellékeli a jóváhagyásra kerülő szállítótartály-típus tervrajzát és részletes szerkesztési leírását.

(11) A gyártó írásban kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) bemutatja az illetékes hatóságnak a szóban forgó szállítótartály-típusokból azokat, amelyeket ez a hatóság meg kíván vizsgálni;

b) megengedi az illetékes hatóságnak, hogy a vonatkozó típus sorozatgyártásának ideje alatt bármikor további egységeket is megvizsgáljon;

c) tanácsokkal látja el az illetékes hatóságot a tervek vagy műszaki leírások bármilyen mértékű módosításáról, mielőtt azokat végrehajtaná;

d) a jóváhagyási táblára előírt adatokon felül - a szállítótartályon jól látható helyen - a szerkesztési típus azonossági jeleit és számait és a szóban forgó típus sorozatba tartozó valamennyi szállítótartály sorozatszámát (gyártási számát) feltünteti;

e) a jóváhagyott szerkesztési típus szerint gyártott szállítótartályokról nyilvántartást vezet.

(12) Az illetékes hatóság szükség esetén előírhat olyan változtatásokat, amelyeket a tervezett szerkesztési típuson végre kell hajtani ahhoz, hogy a jóváhagyásra alkalmas legyen.

(13) A típus szerinti jóváhagyás nem adható meg addig, amíg az illetékes hatóság a tervezési típus szerint gyártott egy vagy több szállítótartály megvizsgálása útján meg nem győződött arról, hogy az ilyen típusú szállítótartályok megfelelnek a 4. mellékletben előírt műszaki feltételeknek.

(14) Ha egy szállítótartály-típust jóváhagytak, a kérelmezőnek a melléklet 2. függelékében közölt II. mintának megfelelő egyetlen alkalmassági bizonyítványt adnak ki, amely a jóváhagyott típus műszaki leírásának megfelelően gyártott valamennyi szállítótartályra érvényes. Ez az okirat feljogosítja a gyártót arra, hogy a típussorozat minden szállítótartályára feltegye a fenti rész 5. bekezdése szerinti jóváhagyási táblát.

A gyártást követő szakaszban történő jóváhagyásra vonatkozó különleges rendelkezések

(15) Ha az engedélyezést nem a gyártás időszakában kérték, a jóváhagyást a tulajdonos, az üzembentartó, illetve képviselőjük annál az illetékes hatóságnál kérheti, amelynél a szállítótartályt vagy szállítótartályokat engedélyezésre be tudja mutatni.

(16) A fenti 15. bekezdésben említett esetben a benyújtott engedélyezés iránti kérelemben jelzik a gyártó által minden egyes szállítótartályon feltüntetett sorszámot (gyártási szám).

(17) Az illetékes hatóság annyi szállítótartályt vizsgál meg, amennyit szükségesnek ítél, és miután megállapította, hogy a szállítótartály vagy a szállítótartályok az első részben leírt műszaki feltételeknek megfelelnek, kiadja az e rész 3. függelékében közölt III. mintának megfelelő alkalmassági bizonyítványt, amely kizárólag az engedélyezett szállítótartályra vonatkozóan érvényes. Ez az okirat, amelyen szerepel a vonatkozó szállítótartály, illetve szállítótartályok sorszáma, illetve sorszámai, feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy minden engedélyezett szállítótartályra felszerelje a fenti 5. bekezdés szerinti jóváhagyási táblát.

II. RÉSZ - 1. FÜGGELÉK

I. MINTA

+++++ TIFF +++++

II. RÉSZ – 1. FÜGGELÉK

I. MINTA

+++++ TIFF +++++

II. RÉSZ – 2. FÜGGELÉK

II. MINTA

ÁRUKNAK TIR-IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSÁRA VONATKOZÓ VÁMEGYEZMÉNY (1975)

+++++ TIFF +++++

II. RÉSZ – 3. FÜGGELÉK

III. MINTA

ÁRUKNAK TIR-IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSÁRA VONATKOZÓ VÁMEGYEZMÉNY (1975)

+++++ TIFF +++++

III. RÉSZ

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) Az Egyezmény 6. mellékletében szereplő, a 2. mellékletre vonatkozó magyarázó megjegyzések megfelelően alkalmazandóak az Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével vámzár alatti fuvarozásra jóváhagyott szállítótartályokra is.

(2) I. rész – 4. cikk (6) bekezdés a) pontja

A III. részhez csatolt vázlat a ponyva rögzítési rendszerének olyan mintáját tartalmazza, melyet a szállítótartályok sarokerősítéséhez a vámszervek elfogadnak.

(3) II. rész – (5) bekezdés

Ha két, vámzár alatti fuvarozásra engedélyezett, ponyvával fedett szállítótartályt oly módon egyesítenek, hogy az egy szállítótartályt képez, amelyet csupán egyetlen ponyvával fednek le, és az megfelel a vámzár alatti fuvarozás feltételeinek, az együttesre vonatkozó külön jóváhagyási bizonyítványt vagy jóváhagyási táblát nem kívánnak meg.

Ponyvarögzítő berendezés a sarokvasalásnál

Az alábbi berendezés megfelel a I. rész 4. cikk (6) bekezdés a) pontja előírásainak:

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

8. MELLÉKLET

AZ INTÉZŐBIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE ÉS ÜGYRENDJE

1. cikk

i. A Szerződő Felek tagjai az Intézőbizottságnak

ii. A bizottság elhatározhatja, hogy az Egyezmény 52. cikkének (1) bekezdésében említett olyan államok illetékes hatóságai, amelyek nem Szerződő Felek vagy nemzetközi szervezetek képviselői, az őket érdeklő kérdésekkel foglalkozó ülésein megfigyelői minőségben vehetnek részt.

2. cikk

A bizottság részére a titkársági szolgáltatásokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára biztosítja.

3. cikk

A bizottság minden évben az első ülésén megválasztja elnökét és alelnökét.

4. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az Európai Gazdasági Bizottság védnöksége alatt minden évben, valamint legalább öt olyan állam, amely Szerződő Fél, illetékes hatóságainak kérésére összehívja a bizottságot.

5. cikk

A javaslatokat szavazásra teszik fel. Az ülésen képviselt minden állam, amely Szerződő Fél, egy szavazattal rendelkezik. Az Egyezmény módosítását nem érintő javaslatokat a bizottság a jelen lévő és szavazó tagok szavazattöbbségével fogadja el. Az Egyezmény 59. és 60. cikkeiben említett határozatoknak az elfogadásához a jelen lévő és szavazó tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.

6. cikk

A határozathozatalhoz azoknak az államoknak legalább a felének jelenléte szükséges, amelyek Szerződő Felek.

7. cikk

A bizottság az ülésének befejezése előtt elfogadja beszámolóját.

8. cikk

E melléklet megfelelő rendelkezéseinek hiányában az Európai Gazdasági Bizottság ügyrendje alkalmazandó, feltéve, hogy az Intézőbizottság másként nem határoz.

--------------------------------------------------