52017SC0200

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.4.26.

SWD(2017) 200 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

Szociális eredménytábla

amely a következő dokumentumot kíséri

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról

{COM(2017) 250 final}
{SWD(2017) 201 final}
{SWD(2017) 206 final}

Az Európai Bizottság kiemelt feladatának tartja, hogy szociálisan érzékenyebbé és méltányosabbá tegye Európát. A szociális jogok európai pillére azzal a céllal jött létre, hogy útmutatást nyújtson a társadalmi-gazdasági konvergencia megújítási folyamatához és elősegítse a nemzeti szintű reformok meghozatalát. Ezt a pillért egy eredménytábla támasztja alá, amely a részt vevő tagállamok foglalkoztatási és szociális mutatóit vizsgálja. Emellett az eredménytábla összehasonlító értékelést tesz lehetővé annak érdekében, hogy a helyzet általánosan javítható legyen.

Az eredménytábla egy olyan referenciakeretet biztosít, amelynek segítségével konkrét, holisztikus és objektív módon, a polgárok számára hozzáférhetően és érthetően követhető nyomon a „társadalmi haladás”. Naprakész adatokat szolgáltat a tagállamokat, az EU-t és az euróövezetet érintő legjelentősebb foglalkoztatási és társadalmi kihívásokról, valamint az időközben elért előrelépésekről. Az eredménytábla a „társadalmi haladás” fogalma alatt a jóllét és a rendelkezésre álló lehetőségek növelésének és megtartásának képességét érti; ezáltal olyan feltételek teremthetők, amelyek között az emberek maradéktalanul kibontakoztathatják a bennünk rejlő lehetőségeket és biztosíthatják alapvető szükségleteiket.

E fogalommeghatározás a társadalmi haladás három fő dimenziójára utal: (1) esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, (2) dinamikus munkaerőpiacok és tisztességes munkakörülmények, valamint (3) állami támogatás/szociális védelem és társadalmi befogadás.

1)Az „esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés” dimenziója az oktatással, a készségekkel és az egész életen át tartó tanulással, a társadalmi nemekkel, az egyenlőtlenségekkel és a társadalmi mobilitással, az életkörülményekkel és az ifjúsággal kapcsolatos igazságossági szempontokra terjed ki.

2)A „dinamikus munkaerőpiacok és tisztességes munkakörülmények” dimenziója a piacok hatékony és szabad működését érinti, amely elősegíti a mobilitást és a munkakeresést a versenyen alapuló gazdasági környezetben. Az e kategóriához tartozó mutatók magukban foglalják a munkaerőpiacok működését, a foglalkoztatás és az élethelyzetek közötti váltás támogatását, valamint a munkafeltételekkel és a bérekkel összefüggő méltányosság dimenzióját.

3)Az „állami támogatás/szociális védelem és társadalmi befogadás” dimenziója az állami és/vagy szociális védelmi intézkedések méltányosságot célzó megoldásaira terjed ki. Ezek a mutatók elsősorban a szociális szolgáltatások és védőhálók biztosítására vonatkoznak.

Az eredménytábla az Unió és az euróövezet átlagához viszonyítja az uniós tagállamok teljesítményét. Emellett – legalábbis bizonyos elemek tekintetében – lehetővé teszi az EU teljesítményének összehasonlítását egyéb nemzetközi szereplők teljesítményével. Egy ilyen összehasonlító teljesítményértékelés empirikus alapot biztosíthat az olyan megújított folyamatokhoz, amelyek során az érintettek a bevált módszerekből kiindulva egymástól tanulnak. Az eredménytábla a hosszabb távú trendek ábrázolását is lehetővé teszi. A mutatókat – amennyiben az lehetséges és ésszerű volt – életkor, nem és/vagy iskolai végzettség szerint is lebontották.

Tizenkét olyan terület került kiválasztásra, amelyen belül mérhető a társadalmi haladás, és amely a fentebb bemutatott három témakör valamelyikéhez kapcsolódik. Az említett területek tekintetében javasolt mutatókat e dokumentum melléklete tartalmazza. E mutatók az Eurostat és az OECD által összegyűjtött mennyiségi adatokon alapulnak (az Eurostat-adatok elsősorban a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztikából – EU-SILC –, a tagállamok éves becsléseivel kombinált, négyévente végzett jövedelemszerkezeti felmérésből, valamint a munkaerő-felmérésből – LFS – származnak).

Az európai szemeszter – a gazdaságpolitikai koordináció éves ciklusa – fontos eszköz az uniós és tagállami szintű fejlemények szoros figyelemmel kísérése során, és a szociális jogok európai pillére által érintett területek széles skáláját lefedi. Ebben az összefüggésben az eredménytáblát a megfelelő tanácsi bizottságok részvételével megvitatják; az a cél, hogy az eredménytábla az európai szemeszter keretében felhasználásra kerüljön, és szerves részévé váljon a minden ősszel az éves növekedési jelentéssel együtt közzétett közös foglalkoztatási jelentésnek. Az egyes területekre vonatkozó (félkövérrel szedett) első mutatók az eredménytábla elsődleges mutatóiként értendők, amelyek majd a közös foglalkoztatási jelentésbe is bekerülnek; a többi, másodlagos mutatót a közös foglalkoztatási jelentés szükség szerint a folyószövegben mutatja majd be. Az elmúlt években a foglalkoztatási és szociális szempontok egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az európai szemeszter során; az eredménytábla így most lehetővé teszi a foglalkoztatáspolitikai és társadalmi kihívások fokozottabb figyelembevételét a szemeszter keretében, valamint az abból eredő euróövezeti és országspecifikus ajánlások figyelembevételét, amelyekkel értékelhetők és előmozdíthatók a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő releváns és célzott reformok. Emellett az eredménytábla hivatkozási ponttá is válhat az euróövezet szociális dimenziójával kapcsolatos munka számára.

Melléklet – Szociális eredménytábla: elsődleges és másodlagos mutatók

Esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés
Oktatás, készségek és egész életen át tartó tanulás	1.Az oktatást és a képzést korán elhagyók (Az oktatást és a képzést korán elhagyó 18–24 év közöttiek aránya, nemek szerinti bontásban) Eurostat.
	A tanulásban részt vevő felnőttek aránya (Egész életen át tartó tanulás – az oktatásban és képzésben részt vevő 25–64 év közöttiek %-os aránya, nemek szerinti bontásban) Eurostat.
	Alulteljesítés a tanulásban (gyenge PISA-eredmények a nem megfelelő matematikai ismeretek miatt – 15 évesek) OECD
	Felsőfokú végzettség (a 30–34 éves korosztály) (Felsőfokú végzettség – a felsőoktatásban végzettséget szerzett 30–34 évesek %-os aránya, nemek szerinti bontásban) Eurostat.
Nemek közötti egyenlőség a munkaerőpiacon	2.Nemek közötti foglalkoztatási szakadék (A foglalkoztatási rátában megmutatkozó nemek közötti szakadék) Eurostat
	Nemek közötti szakadék a részmunkaidős foglalkoztatásban (A nemek között a részmunkaidős foglalkoztatásban megmutatkozó különbségek, az összes foglalkoztatott százalékos arányában kifejezve) Eurostat
	A nemek közötti bérszakadék (kiigazítatlan mutató) (Korrigálatlan, nemek közötti különbségek az órabérek esetében %-ban kifejezve) Eurostat
Egyenlőtlenség és felfelé irányuló mobilitás	3.Jövedelmek egyenlőtlensége (A jövedelmi ötödök aránya alapján mérve – S80/S20) Eurostat
	A tanulók teljesítménye közötti eltérések a tanulók társadalmi-gazdasági státuszával magyarázhatók (a társadalmi-gazdasági és kulturális státusz hatása a PISA-felmérésen elért eredményekre) OECD
Életkörülmények és szegénység	4.A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (AROPE) (A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya a teljes népesség százalékában kifejezve, nemek szerinti bontásban) Eurostat
1.	Szegénységi arány (A szegénységi küszöb alatt élők aránya a teljes népesség százalékában kifejezve, nemek szerinti bontásban) Eurostat
2.	A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya (A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya a teljes népesség százalékában kifejezve, nemek szerinti bontásban) Eurostat
3.	A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya (A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő, 0–60 év közötti személyek %-ban kifejezett aránya, nemek szerinti bontásban) Eurostat
4.	A lakáskörülmények tekintetében súlyosan depriváltak aránya (A túlzsúfolt lakásban, elégtelen lakáskörülmények közt élők aránya a teljes népesség százalékában kifejezve, lakáshasználati jogcím szerinti bontásban) Eurostat
Ifjúság	5.A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–24 év közötti fiatalok aránya (NEET-fiatalok aránya, nemek szerinti bontásban) Eurostat
Dinamikus munkaerőpiacok és tisztességes munkakörülmények
A munkaerő szerkezete	6.Foglalkoztatási ráta (20–64 év közöttiek nemek, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban) Eurostat
	7.Munkanélküliségi ráta (15–74 év közöttiek nemek, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban) Eurostat
	Aktivitási ráta (15–64 év közöttiek nemek és életkor szerinti bontásban) Eurostat
	Ifjúsági munkanélküliségi ráta (15–24 év közöttiek nemek szerinti bontásban) Eurostat
	A tartós munkanélküliség aránya (A teljes gazdaságilag aktív népesség százalékában kifejezve, nemek szerinti bontásban) Eurostat
A munkaerőpiac dinamikája	8.Aktivizáló intézkedések – a valamely munkaerőpiaci intézkedésben részt vevők száma 100 álláskeresőre vetítve (összesen) Eurostat
	Foglalkoztatottság a jelenlegi munkaviszony időtartama szerint (A foglalkoztatottak százalékaránya jelenlegi munkaviszonyuk időtartama szerint [egy év vagy annál rövidebb idő, 1–2 év, 2–5 év, 5 évnél hosszabb idő]) Eurostat
	Határozott idejű szerződésről határozatlan idejű szerződésre való átváltás aránya (hároméves átlag) (Azon legalább 18 éves munkavállalók %-os aránya, akik az előző évben még határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkeztek, de szerződésüket idén határozatlan idejűre módosították, nemek szerinti bontásban) Eurostat
Jövedelem, beleértve a foglalkoztatáshoz kötődő jövedelmet is	9.A háztartások rendelkezésére álló, reálértékben mért kiigazított bruttó jövedelem (PPS/fő: 2008. évi index = 100) Eurostat
	10.Egy ledolgozott munkaórára jutó munkavállalói jövedelem A Bizottság saját számításai az Eurostat adatai alapján
	Munka mellett is a szegénységi küszöb alatt élők aránya (Azon legalább 18 éves munkavállalók %-os aránya, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, nemek szerinti bontásban) Eurostat
Állami támogatás/szociális védelem és társadalmi befogadás
Az állami politikák hatása a szegénység visszaszorítására	11.A nyugdíjaktól eltérő szociális transzferek hatása a szegénység visszaszorítására (A szegénységi küszöb alatt élők szociális transzferek előtti és utáni, a teljes népességhez viszonyított arányának különbsége, nemek szerinti bontásban) Eurostat
	Államháztartási kiadások funkciók szerint (Államháztartási kiadások a GDP %-ában kifejezve, funkciók szerint megadva [szociális védelem, egészségügy és oktatás]) Eurostat
	Aggregált helyettesítési ráta a nyugdíjak esetében (A 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosa) Eurostat
Koragyermekkori gondozás	12.A formális gyermekgondozásban részesülő 3 év alatti gyermekek aránya (A formális gyermekgondozásban részesülő gyermekek aránya [az azonos korcsoporthoz – 0–3 éves kor – viszonyított arány]) Eurostat
Egészségügyi ellátás	13.Az egészségügyi ellátás iránti ki nem elégített igény, saját bevallás szerint (EU SILC) (Azok számának a teljes népességhez viszonyított százalékos aránya, akik az egészségügyi ellátás iránti teljesítetlen igényükről nyilatkoztak, nemek szerinti bontásban) Eurostat
	Egészségben eltöltött életévek (65 éves korban) Eurostat
	Az egészségügyi ellátás önköltsége Eurostat
Digitális hozzáférés	14.Az egyéni digitális készségek szintje (Az alapvető vagy annál fejlettebb általános digitális készségekkel rendelkező egyének népességhez viszonyított aránya, nemek szerinti bontásban) Eurostat
	A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatójának (DESI) összekapcsoltsági dimenziója: Vezetékes széles sávú internet (33%), mobil széles sávú internet (22%), sebesség (33%) és megfizethetőség (11%) A digitális menetrend eredménytáblája