A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2015. augusztus 7.)

az Európai Központi Bank granuláris hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló rendelettervezetéről

(2015/C 261/01)

1.   Bevezetés

2015. június 26-án a Bizottság felkérést kapott az Európai Központi Banktól (a továbbiakban: EKB), hogy véleményezze a granuláris hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló rendelettervezetet (a továbbiakban: az EKB rendelettervezete).

A Bizottság üdvözli e felkérést, és elismeri, hogy az EKB ezzel teljesíti az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló 2533/98/EK tanácsi rendelet (1) 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott azon kötelezettségét, hogy amennyiben az európai központi banki rendelettervezetek összefüggnek a Bizottság által bevezetett statisztikai követelményekkel, e rendelettervezeteket – az EKB, illetve a Bizottság információs követelményeit kielégítő statisztikák előállításához szükséges koherencia biztosítása érdekében – egyezteti a Bizottsággal. Az EKB és a Bizottság közötti jó együttműködés egyaránt hasznára válik e két intézménynek, valamint a felhasználóknak és az adatszolgáltatóknak, mivel hatékonyabbá teszi az európai statisztikák előállítását.

A Bizottság teljes mértékben egyetért azzal, hogy a mikroszintű hitelezési és hitelkockázati adatok esetében harmonizált megközelítésen alapuló adatgyűjtésre van szükség. A javaslat egyértelmű és jelentős előnyökkel jár, és ezek az érdekeltek széles köre számára, illetve különböző célok – többek között a monetáris politika, makroprudenciális politika, bankfelügyeleti feladatok és hitelpiaci elemzések – szempontjából is fontosak.

2.   A jogalkotási javaslattal kapcsolatos észrevételek és javasolt módosítások

A Bizottság megállapítja, hogy az EKB rendelettervezete kellőképpen figyelembe veszi az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott nemzeti és regionális számlák európai rendszerét (ESA 2010) a gazdasági szektorok, illetve a pénzügyi eszközök meghatározása tekintetében.

A Bizottság az EKB rendelettervezete nyomán majd rendelkezésre álló statisztikai adatkészletek lehetséges leendő felhasználójaként az alábbi észrevételeket kívánja tenni:

2.1.   Adatgyűjtési kör

Tekintettel az adatgyűjtési kör ambiciózus kialakítására, illetve arra, hogy ezen adatok milyen mértékű javulást eredményezhetnek a jogalkotási folyamat különböző szakaszaiban a döntéshozatal szempontjából (új jogszabályjavaslatok esetében elvégezhető azonnali hatásvizsgálatok, a jogszabályokban általában előírásként szereplő utólagos értékelések), döntő fontosságú, hogy a Bizottság számára granuláris és aggregált adatok egyaránt rendelkezésre álljanak.

A Bizottság javasolja, hogy az adatgyűjtési kört terjesszék ki a fogyasztói hitelekre vonatkozó, lehetőség szerint a hitelezők teljes köre (vagyis nem kizárólag a monetáris pénzügyi intézmények) által szolgáltatott és nemzetközi dimenziójú adatokra. Ennek eredményeképp megszűnnének azok a hiányosságok, amelyek a jelenlegi hitelezési statisztikákat jellemzik. Ezen adatok gyűjtése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Bizottság nyomon tudja követni a fogyasztóihitel-piac teljesítményét, és eleget tegyen a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 27. cikke szerint rá háruló kötelezettségeknek. A fogyasztói hitelek kategóriájának tartalmaznia kell a folyószámlahitelek, a hitelkártyák, a hitelkeretek és egyéb fogyasztói hitelek alkategóriáit.

Emellett ahhoz, hogy átfogó és teljes képet lehessen alkotni a pénzügyi szektor hitelezési kitettségéről, illetve az ehhez társuló hitelkockázatokról, az adatszolgáltatói kört – amint lehetséges – ki kell terjeszteni a „hitelnyújtással foglalkozó egyéb pénzügyi vállalatokra”.

A Bizottság végezetül meg kívánja jegyezni, hogy az adatgyűjtési költségek lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében az adatokat lehetőség szerint a már meglévő adatbázisokból lenne célszerű kinyerni. A kkv-k esetében például a RIAD-adatbázisból több kiegészítő, nem hitel jellegű információ (többek között bejegyzett cím, méret és munkavállalók száma) is kinyerhető.

2.2.   Konkrét észrevételek a személyes adatok védelmével kapcsolatban

A Bizottság úgy véli, hogy a személyes adatok védelme tekintetében az EKB rendelettervezetét erősebb alapokra kell helyezni. Minden olyan esetben, amikor az EKB rendelettervezetében előírt intézkedések személyes adatok kezelésével járnak, az intézkedések végrehajtásának összhangban kell lennie az ilyen adatok védelmére vonatkozó uniós joggal, mindenekelőtt a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) és annak nemzeti végrehajtási intézkedéseivel, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5). A Bizottság ezért javasolja, hogy az EKB rendelettervezetének preambulumbekezdéseibe hivatkozásként illesszék be az említett általánosan alkalmazandó jogszabályokat, továbbá módosítsák a 13. cikk szövegét oly módon, hogy a javaslat 13. cikk (2) bekezdését felváltva az egyértelmű kötelezettségként írja elő a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog, különösen a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet tiszteletben tartását.

A 13. cikk (1) bekezdésének szövege ennek alapján a következő lenne: „Az e rendeletben előírt intézkedéseket a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós joggal, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvvel és annak nemzeti végrehajtási intézkedéseivel, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelettel összhangban kell végrehajtani.”

A Bizottság emellett a harmadik felek személyes adatokhoz való hozzáférésének biztosítása tekintetében is prudensebb megközelítést tartana javasoltnak. A Bizottság – hivatkozással az EKB rendelettervezetének (18) preambulumbekezdésére – nem tartja helyénvalónak, hogy a központi hitelnyilvántartásokon kívül más hiteladatbázisok oly módon használják fel újra az adatokat, különösen a másik felek hozzájárulása nélkül, hogy nem kerül sor e harmadik felek pontosabb meghatározására. A Bizottság ennélfogva a (18) preambulumbekezdés alábbi szövegrészletének elhagyását javasolja: „and other relevant credit datasets established by the public sector” [és a közszféra által létrehozott egyéb vonatkozó hitelezési adatkészletek]. Hasonlóképpen, a Bizottság javasolja, hogy az EKB rendelettervezete 11. cikkének (1) bekezdéséből hagyják el az alábbi szövegrészt: „and grant access to such data for third parties” [és az ilyen adatokhoz hozzáférést biztosítanak harmadik felek számára]. Ezen túlmenően indokolt módosítani a 11. cikk (3) bekezdését, hogy az ne csak jogi személyekre, hanem természetes személyekre is vonatkozzon.

2.3.   Egyéb észrevételek

A Bizottság álláspontja szerint az összegyűjtött adatokhoz kapcsolódó felelősség kérdésköre alaposabb kifejtésre szorulna. Nem egyértelmű például, hogy a szóban forgó biztonságos csatornák fejlesztéséért és fenntartásáért ki felel, és hogy kialakításra kerültek-e már a szükséges infrastruktúrák. Nem teljesen egyértelmű továbbá az sem, hogy (a háztartásokra vonatkozó) adatok anonimizálására a forrásnál, az AnaCredit-adatbázisban történő adattárolást megelőzően a központi adatbázisok szintjén, vagy a visszacsatoláshoz végzett adatlekéréskor kerül-e sor.

Amennyiben megvalósul az információs visszacsatolás, az állami hitelezőket és magánhitelezőket egyenlő elbánásban kell részesíteni. Ily módon elejét lehet venni az esetleges piactorzító hatások kialakulásának, például, hogy egy adott állami központi nyilvántartás olyan adatokhoz jusson, amelyek hitelminősítést végző magánszférabeli versenytársai számára nem állnak rendelkezésre.

A Bizottság egyetért azzal, hogy az információs visszacsatolás kellő rugalmasságot igényel. A túlzott nemzeti mozgástér mindazonáltal Unió-szerte versenytorzulásokhoz vezethet, és így veszélyt jelenthet a meglévő hitelinformációs rendszerre. Ezt elkerülendő lehetővé kell tenni, hogy központilag kialakításra kerüljenek a visszacsatolásra vonatkozó szabályok. Az EKB rendelettervezetéből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tagállamok alkalmazhatnak-e alacsonyabb küszöböket, illetve hogy ez lenne-e számukra a követendő út. Összességében megállapítható, hogy az AnaCredit esetében indokolt lenne pontosabb célokat meghatározni. A jelenlegi célok igen általánosak. Az információk hozzáférhetőségi szintjét (például anonimizált, pontszerű, aggregált stb. adatok) minden egyes felhasználói kategória tekintetében egyértelműsíteni kell.

Indokolt lenne a költség-haszon elemzésekre történő hivatkozásokat beilleszteni, mivel azok javítanák a javaslat hitelességét, hatásai tekintetében pedig kiegyensúlyozottabbá tennék.

3.   Következtetés

Az EKB rendelettervezetét a Bizottság támogatja, mivel annak nyomán mikroszintű adatok állnának rendelkezésre a hitelezésről és a hitelkockázatokról, ami az érdekelt felek és a Bizottság számára egyaránt rendkívüli jelentőséggel bír.

A Bizottság azonban azon a véleményen van, hogy a fent említett kérdésekkel foglalkozni kell.

(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(3)  HL L 133., 2008.5.22., 66. o.

(4)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(5)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.