12.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/15

(1)

Az élelmiszeripar, a tagállamok és a Bizottság 2002 óta átfogó erőfeszítéseket tesznek arra, hogy megvizsgálják az akrilamidképződés módjait és a feldolgozott élelmiszerek akrilamidszintje csökkentésének lehetőségeit.

(2)

Az európai élelmiszer- és italgyártó ágazatot képviselő FoodDrinkEurope szervezet olyan eszközöket tartalmazó „eszköztárat (1)” fejlesztett ki, melyeket az élelmiszergyártók sajátos igényeiknek megfelelően szelektív módon használhatnak abból a célból, hogy csökkentsék termékeikben az akrilamidszintet. Ezenkívül az egyes ágazatokat illetően a legfontosabb eszközökre vonatkozó információkat tartalmazó rövid brosúrákat is összeállítottak. Erre a szabályozó hatóságok támogatásával és hozzájárulásával került sor.

(3)

Egyes élelmiszerek akrilamidszintje jelentősen magasabbnak mutatkozott az azonos termékkategóriába tartozó, összehasonlítható termékekénél. A Bizottság ezért indokoltnak tartotta, hogy a tagállamok illetékes hatóságai megvizsgálják az élelmiszer-ipari vállalkozók által alkalmazott gyártási és feldolgozási módszereket. E célból a Bizottság 2011. január 10-én ajánlást fogadott el az élelmiszerek akrilamidszintjének vizsgálatára vonatkozóan (2) (a továbbiakban: a 2011-es ajánlás).

(4)

A 2011-es ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy végezzenek vizsgálatokat abban az esetben, ha egy adott élelmiszerben az észlelt akrilamidszint meghaladja az említett ajánlás mellékletében szereplő indikatív értéket.

(5)

2007 és 2009 között a tagállamok a 2007/331/EK bizottsági ajánlásnak (3), majd 2010-től a 2010/307/EU bizottsági ajánlásnak (4) megfelelően nyomon követik az élelmiszerek akrilamidszintjét. A megfigyelés azokra az élelmiszerekre irányul, melyeknek tudvalevőleg magas az akrilamidszintje és/vagy jelentősen hozzájárulnak a napi emberi étrendi bevitelhez.

(6)

A 2007–2010-re vonatkozó megfigyelési eredményeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) „Az élelmiszerek aktuális akrilamidszintje a 2007–2010-es megfigyelések alapján” (5) című, 2010. október 18-i tudományos jelentésben foglalta össze. Az EFSA megállapította, hogy az élelmiszercsoportok összességét illetően nem volt megfigyelhető az akrilamidszint következetesen csökkenő tendenciája, és hogy az akrilamidszint csökkenése kizárólag néhány élelmiszer-kategóriában volt kimutatható, míg más élelmiszer-kategóriákban az akrilamidszint növekedését figyelhették meg.

(7)

A 2011-es és 2012-es években kapott vizsgálati eredmények, valamint a 2007/331/EK és a 2010/307/EU ajánlásoknak megfelelően kapott megfigyelési eredmények alapján helyénvaló módosítani a 2011-es ajánlás mellékletében szereplő egyes indikatív értékeket.

(8)

A 2011-es ajánlás helyébe ezért egy új ajánlásnak kell lépnie.

(9)

A vizsgálatoknak továbbra is magukban kell foglalniuk az élelmiszer-ipari vállalkozók veszélyelemzésen és a kritikus ellenőrzési pontokon alapuló rendszerét (HACCP) vagy egy hasonló rendszert (6), hogy az élelmiszer-ipari vállalkozókkal közösen meg lehessen vizsgálni, hogy a feltételezhetően akrilamidképződést okozó feldolgozási lépéseket feltárták-e, illetve hogy ezek ellenőrzésére bevezetésre kerültek-e a megfelelő intézkedések. Ennek során az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók milyen mértékben alkalmazták az akrilamidszintek minimalizálását célzó, jelenleg ismert opciókat, azaz a Codex Alimentarius Bizottság által az akrilamidra vonatkozóan elfogadott gyakorlati útmutatóban és a FoodDrinkEurope által kifejlesztett „akrilamid-eszköztárban” javasolt opciókat.

(10)

Az ebben az ajánlásban megállapított indikatív értékek csak a vizsgálat szükségességét hivatottak jelezni. Nem tekinthetők biztonsági küszöbértékeknek. Emiatt csak eseti alapon végzett, megbízható kockázatfelmérés alapján kerülhet sor végrehajtási intézkedésre és/vagy sürgősségi riasztásra, amelyekhez nem elegendő ok, hogy a szint meghaladott egy indikatív értéket.

(11)

A 2013-ban és 2014-ben ennek az ajánlásnak megfelelően kapott vizsgálati eredmények, a 2010/307/EU ajánlásnak megfelelően kapott megfigyelési eredmények, valamint az EFSA által az élelmiszerekben előforduló akrilamidra vonatkozóan végzett aktualizált kockázatértékelés alapján a Bizottság – azt követően, hogy rendelkezésre áll az EFSA kockázatértékelése – helyzetértékelést végez, és dönt arról, hogy szükség van-e egyéb megfelelő intézkedésekre,

1.

A tagállamoknak – az élelmiszer-ipari vállalkozók aktív részvételével – további vizsgálatoknak kell alávetniük az élelmiszergyártók által alkalmazott gyártási és feldolgozási módszereket azokban az esetekben, amikor a 2010/307/EU ajánlás szerint végzett megfigyelés során valamely élelmiszerben megvizsgált akrilamidszint meghaladja az ezen ajánlás mellékletében a vonatkozó élelmiszer-kategóriára megállapított indikatív akrilamidértéket.

2.

Az 1. pont alkalmazásában az akrilamidszintet az analitikai mérési bizonytalanságra való tekintet nélkül kell értékelni.

3.

Az 1. pontban említett vizsgálatoknak magukban kell foglalniuk az élelmiszer-ipari vállalkozók veszélyelemzésen és a kritikus ellenőrzési pontokon (HACCP) alapuló eljárásainak ellenőrzését annak megvizsgálására, hogy az élelmiszeri-pari vállalkozók:

4.

Az 1. pontban említett vizsgálatok során különösen azt kell megállapítani, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók milyen mértékben alkalmazták az akrilamidszintek minimalizálását célzó, jelenleg ismert opciókat, így például a Codex Alimentarius Bizottság által az akrilamidra vonatkozóan elfogadott gyakorlati útmutatóban és a FoodDrinkEurope által kifejlesztett „akrilamid-eszköztárban” említett opciókat.

5.

A tagállamoknak 2014. október 31-ig, illetve 2015. április 30-ig értesíteniük kell a Bizottságot a megállapításaikról.

6.

Ez az ajánlás az élelmiszerek akrilamidszintjének vizsgálatáról szóló, 2011. január 10-i ajánlás helyébe lép.