T‑757/16. sz. ügy

Société générale

kontra

Európai Központi Bank

„Gazdaság‑ és monetáris politika – A hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése – A tőkeáttételi mutató számítása – A felperes részéről a bizonyos feltételeknek megfelelő kitettségek tőkeáttételi mutató számításából való kihagyása engedélyezésének megtagadása az EKB részéről – Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése – Az EKB diszkrecionális jogköre – Téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített második tanács), 2018. július 13.

1. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Az Európai Központi Bank hatáskörei – A nemzeti hatóságok általi decentralizált végrehajtás – Valamely szervezet jelentőségének értékelése – A Bank kizárólagos hatásköre

   (1024/2013 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, d) pont, és 6. cikk, (4) bekezdés)

2. Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – A másodlagos jog EUM‑Szerződéssel és az uniós jog általános elveivel összhangban álló értelmezése

   (EUMSZ 277. cikk)

3. Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezés

4. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények – Likviditási követelmények – Tőkeáttételi mutató – Kiszámítás – Lehetőség egyes, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek kizárására – A hatáskörrel rendelkező hatóságok mérlegelési jogköre

   (A 2015/62 rendelettel módosított 575/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 429. cikk, (14) bekezdés)

5. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények – Likviditási követelmények – Tőkeáttételi mutató – Kiszámítás – Lehetőség egyes, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek kizárására – Az Európai Központi Banknak az eltérés megtagadásáról szóló határozata – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

   (A 2015/62 rendelettel módosított 575/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 429. cikk, (14) bekezdés)

6. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények – Likviditási követelmények – Tőkeáttételi mutató – Kiszámítás – Lehetőség egyes, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek kizárására – Az Európai Központi Banknak az eltérés megtagadásáról szóló határozata – A kockázat valószínűségének vizsgálata nélkül az eltérés által érintett kitettségekben rejlő megfontolásokon és az érintett állam fizetésképtelenségének feltevésén alapuló megtagadás – Megengedhetetlenség

   (A 2015/62 rendelettel módosított 575/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 429. cikk, (14) bekezdés)

7. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények – Likviditási követelmények – Tőkeáttételi mutató – A hitelintézet, illetve a pénzügyi közintézmény pozícióinak egymáshoz való igazítása közötti időbeli eltérés relevanciája – Korlátok

   (A 2015/62 rendelettel módosított 575/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (90) preambulumbekezdés, és 4. cikk, (1) bekezdés, 94. pont, valamint 412. cikk, (1) bekezdés; 1024/2013 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, d) pont; 2015/61 bizottsági rendelet, 26. cikk)

8. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények – Likviditási követelmények – Tőkeáttételi mutató – Kiszámítás – Lehetőség egyes, közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek kizárására – Az Európai Központi Banknak az eltérés megtagadásáról szóló határozata – A hitelintézet, illetve a pénzügyi közintézmény pozícióinak egymáshoz való igazítása közötti időbeli eltérésben rejlő kockázaton alapuló megtagadás – A szabályozott megtakarítás jellemzői vizsgálatának hiánya – Megengedhetetlenség

   (A 2015/62 rendelettel módosított 575/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, 94. pont, 412. cikk, (1) bekezdés, és 429. cikk, (14) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 27. pont)

2.  Egy európai uniós jogszabály szövegét, amennyire lehet, úgy kell értelmezni, hogy összhangban legyen a Szerződés rendelkezéseivel és az uniós jog általános elveivel. Ugyanakkor, amint azt az „amennyiben lehetséges” kifejezés használata igazolja, az ilyen értelmezés nem alkalmazandó egy végrehajtási rendelet olyan rendelkezésére, amely világos és egyértelmű, ezért nem szorul értelmezésre. Az ilyen rendelkezés vonatkozásában, amennyiben esetleg az EUMSZ 277. cikk értelmében vett jogellenességi kifogást hoznának fel, kizárólag az uniós bíróságra tartozik annak vizsgálata, hogy az említett rendelkezés megfelel‑e a Szerződés rendelkezéseinek és az uniós jog általános elveinek.

   (lásd: 32., 33. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 36. pont)

4.  A 2015/62 rendelettel módosított, a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013 rendelet 429. cikkének (14) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az mérlegelési jogkört biztosít az illetékes hatóságok számára az általa bevezetett eltérés biztosításának megtagadására, még akkor is, ha teljesülnek az abban szereplő feltételek.

   Ugyanis ezzel az eltéréssel a Bizottság a jogalkotó beleegyezésével annak lehetőségét vázolta fel, hogy egy hitelintézet közszektorbeli intézménnyel szemben fennálló kitettségei, amelyek az állami garancia miatt ugyanazt az alacsony kockázati szintet hordozzák, mint az ezen állammal szembeni kitettségek, és amelyek nem felelnek meg a hitelintézet valamely befektetési döntésének, ne legyenek relevánsak a tőkeáttételi mutató számítása szempontjából, és ebből következően azokat abból ki lehessen hagyni, feltéve hogy a hitelintézet köteles az érintett összegek átadására. Az 575/2013 rendelet 429. cikkének (14) bekezdése kizárólag azokat a kitettségeket érinti, amelyekhez a minimális sajáttőke‑követelmények számítása standard megközelítésének alkalmazása alapján 0%‑os kockázati súlyt kell rendelni.

   Következésképpen a szóban forgó rendelet 429. cikke (14) bekezdésének végrehajtása két cél összehangolását igényli: egyrészt a tőkeáttételi mutató logikájának tiszteletben tartásáét, amely azt igényli, hogy e mutató számításánál a hitelintézet teljes kitettségét vegyék figyelembe, a kockázaton alapuló súlyozás nélkül, másrészt a Bizottság azon, a jogalkotó által is támogatott céljának figyelembevételét, amely szerint adott esetben egyes, különösen alacsony kockázati profilt mutató, nem a hitelintézet befektetési döntéséből következő kitettségek ne legyenek relevánsak a tőkeáttételi mutató számítása szempontjából, és azokat abból ki lehessen hagyni. Márpedig meg kell állapítani, hogy az 575/2013 rendelet 429. cikke (14) bekezdésének végrehajtása során az illetékes hatóságok javára elismert mérlegelési jogkör lehetővé teszi számukra, hogy az egyes ügyek sajátosságaira tekintettel mérlegeljék e két célt.

   (lásd: 52–56. pont)

5.  Mivel az Európai Központi Bank diszkrecionális jogkörrel, és ebből következően széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a 2015/62 rendelettel módosított, a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013 rendelet 429. cikke (14) bekezdésének alkalmazására vonatkozó döntést illetően, az Uniós bíróság által az említett rendelkezés alkalmazásának megtagadásáról szóló határozat indokolásának megalapozottságára vonatkozóan végzett bírósági felülvizsgálat nem indíthatja e bíróságot arra, hogy saját értékelésével helyettesítse a Bank értékelését, hanem e felülvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a megtámadott határozat nem alapul‑e helytelen ténymegállapításokon, illetőleg hogy nem tartalmaz‑e bármilyen jogi hibát vagy nyilvánvaló mérlegelési hibát, vagy pedig nem jelent‑e hatáskörrel való visszaélést.

   (lásd: 66. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 74., 76–78., 81., 82., 86., 88. pont)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 95–98., 101., 102. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 104–108. pont)