EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodások

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodások

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött légiközlekedési megállapodás

2007/339/EK határozat az Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

(EU) 2020/1110 határozat az Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás megkötéséről

MI A MEGÁLLAPODÁS ÉS A HATÁROZATOK CÉLJA?

  • A megállapodás előírja valamennyi transzatlanti útvonal megnyitását az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok (USA) légitársaságai előtt. A megállapodást 2010-ben egy jegyzőkönyvvel módosították (lásd a második fordulós megállapodást).
  • Megegyezést tartalmaz továbbá a megállapodás továbbfejlesztéséről olyan témákban, mint a légitársaságok tulajdonjoga és a légitársaságok ellenőrzése.
  • A 2007/339/EK határozat a megállapodás Európai Közösség általi aláírását, az (EU) 2020/1110 határozat pedig az Unió általi jóváhagyását tartalmazza.

FŐBB PONTOK

Piaci hozzáférés: forgalmi jogok és a kereskedelmi/működési kérdések

  • A megállapodás lehetővé teszi az uniós légitársaságok számára a következőket:
    • járatok indítása az USA-ba bármely uniós repülőtérről, függetlenül azok uniós székhelyétől (lásd a „közösségi fuvarozó” fogalmát);
    • nemzetközi járatok indítása az EU és az USA között (harmadik* és negyedik* szabadságjog), valamint járatok indítása az EU-n és az USA-n kívülre (ötödik szabadságjog*) a járatok számára és a légi jármű típusára vonatkozó korlátozás nélkül;
    • a hetedik szabadságjog* alá tartozó korlátlan árufuvarozási szolgáltatások működtetése (bár az USA-beli légitársaságok által működtetett kizárólag árufuvarozási szolgáltatásokat nem egészítik ki a hetedik szabadságjoggal a nyolc uniós tagállam által korábban jóváhagyott jogokon kívül);
    • a hetedik szabadságjog alá tartozó korlátozott személyszállítási szolgáltatások működtetése az USA és az európai közös légtér* (ECAA) között (bár ilyen jogokat nem biztosítanak az egyesült államokbeli légitársaságoknak).
  • A megállapodás szabad árképzést tesz lehetővé (bár az egyesült államokbeli fuvarozók nem határozhatják meg az EU-n belüli uniós útvonalak árait), valamint részletes szabályokat tartalmaz a franchise- és márkahasználattal kapcsolatban, lehetővé téve az uniós légitársaságok számára, hogy növeljék hálózati jelenlétüket az egyesült államokbeli piacon.
  • Ezenkívül korlátlan közös üzemeltetést (code sharing) is lehetővé tesz (ha két vagy több légitársaság működteti ugyanazt a járatot), valamint új lehetőségeket biztosít az uniós légitársaságoknak az egyesült államokbeli repülőgépek személyzettel történő ellátására (ez az úgynevezett teljes bérlet) nemzetközi útvonalakon.

Piaci hozzáférés: tulajdonjog és ellenőrzés

  • Biztosítékok az egyesült államokbeli légitársaságok esetében:
    • uniós polgárok engedélyezett százalékos tulajdoni aránya, ideértve annak lehetőségét is, hogy a tulajdoni részesedés meghaladja az alaptőke 50 %-át;
    • az egyesült államokbeli légitársaságokba tett uniós beruházásokkal kapcsolatos ügyletek tisztességes és gyors elbírálása.
  • Biztosítékok az uniós légitársaságok esetében:
    • az uniós légitársaságokba tett egyesült államokbeli beruházások esetében a szavazatra jogosító részvények 25 %-ra történő korlátozásának joga (az USA-beli rendszert tükrözve);
    • uniós polgárok vagy az európai közös légtér állampolgárai által birtokolt vagy ellenőrzött uniós légitársaságok USA általi elfogadása.
  • Biztosítékok a nem uniós légitársaságok esetében:
    • az Európai Gazdasági Térségben, az európai közös légtérben és 18 afrikai országban levő bármely légitársaság uniós tulajdonjogára és ellenőrzésére vonatkozó kitételek USA általi egyoldalú elfogadása.
  • A megállapodás által létrehozott vegyes bizottságnak szerepe van a tulajdonjoggal és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben.

Szabályozási együttműködés

A megállapodás ezenkívül megerősíti a két fél együttműködését a következő területeken:

  • Védelem: összeegyeztethető gyakorlatok és előírások kialakítása, valamint a szabályozás terén a biztonsági intézkedésekben mutatkozó különbségek minimalizálása.
  • Biztonság: jobb konzultáció és együttműködés a bármelyik oldalon felmerülő biztonsági aggályok tekintetében.
  • Versenypolitika: együttműködési kötelezettségvállalás a versenyszabályozó rendszerek olyan megállapodásokra történő alkalmazása esetén, amelyek hatással vannak a transzatlanti piacra, valamint az összeegyeztethető szabályozási megközelítések előmozdítása a megállapodásokra vonatkozóan.
  • Kormányzati támogatások: szükség van annak felismerésére, hogy az állami támogatások torzíthatják a légitársaságok közötti igazságos és egyenlő versenyt, valamint olyan megállapodásokra, amelyek keretén belül felvethetők a támogatásokkal kapcsolatos aggályok.
  • Környezetvédelem: a környezetvédelem fontosságának, valamint a technikai együttműködés fokozására irányuló szándéknak az elismerése az üzemanyag-hatékonyság javítása és a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése érdekében.

A megállapodás világos ütemtervet is tartalmaz, amelynek nem kimerítő jellegű listája a „kiemelt fontossággal bíró pontokat” sorolta fel a második fordulós megállapodásra vonatkozóan.

Második fordulós megállapodás

Az EU és az USA 2008-ban további tárgyalásokat kezdeményezett, amelynek eredményeképpen 2010-ben aláírták a második fordulós megállapodást. Ez a jegyzőkönyv az első megállapodásra épül, és további beruházási és piacra jutási lehetőségeket tartalmaz. Ezenkívül megerősíti a következő szabályozási területeken történő együttműködés kereteit: védelem, biztonság, társadalmi szempontok, és különösen a környezetvédelem, amelynek keretén belül mindkét fél megállapodott a környezetvédelmi együttműködésről szóló együttes nyilatkozatban.

Norvégia és Izland 2011-ben csatlakozott a megállapodáshoz.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A megállapodás 2020. június 29-én lépett hatályba. Azonban 2008. március 30. óta ideiglenesen alkalmazzák (a légiközlekedési megállapodás 25. cikke). A légiközlekedési megállapodást módosító jegyzőkönyv 2022. május 5-én lépett hatályba.

HÁTTÉR

  • A 2007-es megállapodás előtt az Egyesült Államokkal való légiközlekedési kapcsolatokat a tagállamok és az USA közötti kétoldalú megállapodások szabályozták. Tizenhat tagállam már rendelkezett „nyitott égbolt” megállapodással. Ez a széttagolt megközelítés azonban akadálynak bizonyult, mivel gátolta a valóban egységes piac kiépítését.
  • Az Európai Unió Bírósága 2002-ben több ítéletet hozott az Európai Bizottság által elé terjesztett ügyekben (C-466/98, C-467/98, C468/98, C-469/98, C-472/98, C-475/98 és C-476/98). Ezek tisztázták a külső hatásköröknek az EU és a tagállamok közötti megosztását, valamint megoldást nyújtottak néhány, a letelepedési joggal kapcsolatos problémára.
  • Ennek eredményeképpen a Bizottság engedélyt kapott arra, hogy az EU egészére vonatkozó légiközlekedési megállapodásról tárgyaljon az Egyesült Államokkal.
  • További információk:

KULCSFOGALMAK

Harmadik szabadságjog. A tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy egy másik állam területén leteheti az engedélyét kiállító államban felvett utasokat.
Negyedik szabadságjog. A tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy egy másik állam területén felvett utasokat letehet abban az adott államban, amelyben az engedélyét kiállították.
Ötödik szabadságjog. A tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy légi úton szállíthat utasokat két olyan állam között, amelyek egyike nem uniós ország.
Hetedik szabadságjog. A tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy légi úton szállíthat utasokat az engedélyét kiállító ország és egy nem uniós ország között. Ez nem írja elő a szolgáltatás számára, hogy kötelező módon kapcsolódnia kell a fuvarozó székhelye szerinti országában levő szolgáltatáshoz, vagy hogy azon országban nyújtott bármilyen szolgáltatás kiterjesztése legyen.
Európai közös légtér. Magában foglalja a tagállamokat, Albániát, Bosznia és Hercegovinát, Izlandot, Koszovót*, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Norvégiát és Szerbiát.

FŐ DOKUMENTUMOK

Légiközlekedési megállapodás (HL L 134., 2007.5.25., 4–41. o.)

A légiközlekedési megállapodás későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2007/339/EK határozat (2007. április 25.) egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 134., 2007.5.25., 1–3. o.)

A Tanács (EU) 2020/1110 határozata (2018. január 23.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 244., 2020.7.29., 6–7. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Tájékoztatás az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről (HL L 126., 2022.4.29., 1. o.)

Tájékoztatás az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás hatálybalépéséről (HL L 261., 2020.8.11., 1. o.)

A Tanács és az Európai Unió tagállamainak a Tanács keretében ülésező kormányképviselőinek 2011/708/EU határozata (2011. június 16.) az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 283., 2011.10.29., 1–2. o.)

A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2010/465/EU határozat (2010. június 24.) az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 223., 2010.8.25., 1–2. o.)

Jegyzőkönyv a 2007. április 25-én és 30-án aláírt, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról (HL L 223., 2010.8.25., 3–19. o.)


* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

utolsó frissítés 06.05.2022

Top