A Törvényszék (ötödik tanács) T-126/20. sz. Autoridad Portuaria de Bilbao kontra Bizottság ügyben 2022. december 14-én hozott ítélete ellen az Autoridad Portuaria de Bilbao által 2023. február 22-én benyújtott fellebbezés

(C-110/23. P. sz. ügy)

(2023/C 173/29)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbező: Autoridad Portuaria de Bilbao (képviselők: D. Sarmiento Ramírez-Escudero és X. Codina García-Andrade abogados)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

Első fellebbezési jogalap:

A Törvényszék ítélete az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése miatti téves jogalkalmazáson alapul, mivel úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak, amikor arra a következtetésre jutott, hogy Bizkaia adómentessége előny, ezen adómentességet nem kellett összetett egészként elemeznie.

Az első jogalap alátámasztása érdekében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék által az összetett intézkedés hiányának megállapításakor követett érvelés tisztán formai indokokon alapul, amelyek eltérnek a Bíróság ítélkezési gyakorlata által megkövetelt érdemi elemzéstől.

Második fellebbezési jogalap:

Az ítélet az EUMSZ 107. cikk, a 2015/1589 rendelet (1), valamint az azok értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlat – az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével, az EUMSZ 296. cikkel és a Charta 41. cikkével összefüggésben való – megsértése miatti téves jogalkalmazáson alapul, mivel megállapítja, hogy a Bizottságnak nem kell átfogóan elemeznie a rendelkezésre álló adatokat, ha nyilvánvaló, hogy a támogatási programnak egyetlen kedvezményezettje van.

A második jogalap alátámasztása érdekében a fellebbező azt állítja, hogy a Bizkaia adómentességében részesülő egyetlen jogalany (az Autoridad Portuaria de Bilbao) létezése a spanyol jogrendben előírt közismert tény. Ebben az esetben, még ha feltételezzük is, hogy az intézkedés a 2015/1589 rendelet értelmében vett „támogatási programnak” minősíthető, a Bizottságnak el kell végeznie a rendelkezésre álló adatok átfogó elemzését. Ez következik az ítélkezési gyakorlat eredeti céljából, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ne végezzen ilyen elemzést, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével, az EUMSZ 296. cikkel és a Charta 41. cikkével összefüggésben értelmezve.

Harmadik fellebbezési jogalap:

Az ítélet az EUMSZ 108. cikknek és 2015/1589 rendeletnek az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésére tekintettel való megsértése miatti téves jogalkalmazáson alapul, mivel megállapítja, hogy az együttműködési eljárás keretében a Bizottság kötelezettségei kevésbé szigorúak, mint a vizsgálati eljárásban őt terhelő kötelezettségek.

A harmadik jogalap alátámasztása érdekében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék ítélete – anélkül, hogy azt bármilyen módon megindokolná – megállapítja, hogy a 2015/1589 rendelet 21. cikke szerinti együttműködési eljárás keretében a tagállam kevesebb garanciával rendelkezik, mint a vizsgálati eljárásban. E jogalap keretében a fellebbező azzal érvel, hogy mind a 2015/1589 rendelet 21–23. cikkének szövege, mind pedig a 2015/1589 rendelet szerinti együttműködési eljárás alapjául szolgáló EUMSZ 108. cikk és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elve közötti szoros kapcsolat ahhoz vezet, hogy a Bizottságnak igenis meg kell vizsgálnia a tagállam által szolgáltatott információkat.

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).