5.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 170/45

1.1

Az EGSZB alapvetően pozitívan értékeli az EU Szolidaritási Alapjának (EUSZA) (1) eddigi működését, amelynek létrehozását kezdettől fogva támogatta (2).

1.2

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU Szolidaritási Alapjának működéséről szóló 2012/2002.sz. rendeletet haladéktalanul módosítani kell – ezt már régen meg kellett volna tenni–, (3) és támogatja az Európai Bizottság erre irányuló erőfeszítéseit, még ha az új javaslat nagyon konzervatív is, ahogyan ezt az Európai Parlament is leszögezte (4).

1.3

Az EGSZB megítélése szerint a Tanács azzal, hogy 2005-ben elutasította az Európai Bizottság javaslatát, (5) elmulasztott egy alkalmat arra, hogy új alapokra helyezze az alap működését.

1.4

Az EGSZB szerint meg kell hozni az összes ahhoz szükséges intézkedést, hogy csökkenjen az EUSZA működésével kapcsolatos bürokrácia, és felgyorsuljanak a vele kapcsolatos eljárások. (6)

1.5

Az EGSZB egyetértését fejezi ki azokkal a módosításokkal kapcsolatban, amelyeket az új rendeletjavaslat (7) kíván bevezetni az előlegek megállapítása, valamint a „jelentős katasztrófa” és a „rendkívüli regionális katasztrófa” fogalmának tisztázása terén, továbbá azzal is egyetért, hogy a javaslat intézkedéseket helyez kilátásba azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teszik meg az előírt erőfeszítéseket e katasztrófák megelőzésére.

1.6

Az EGSZB úgy véli, hogy bár az EU pénzügyi szempontból rendkívül nehéz helyzetben van, jelentősebb összegeket kellene az EUSZA tevékenységére elkülönítenie arra az esetre, ha egy rendkívül jelentős katasztrófa következne be.

1.7

Az EGSZB véleménye szerint teljes mértékben tisztázni kell az EUSZA igénybevételének feltételeit, hogy ne keltsen megalapozatlan várakozásokat, ne használják politikai játszmák eszközeként, és csalódásokat se okozzon a súlyos megpróbáltatásokat átélő emberek számára.

1.8

Az EGSZB rámutat arra, hogy az olyan eszközök, mint az EUSZA, kiváló alkalmat jelentenek az EU számára ahhoz, hogy bebizonyítsa egységét és szolidaritását, feltéve, hogy ezeket az eszközöket megfelelően használják fel, és az EU tájékoztatja az európai polgárokat erőfeszítéseiről és a folyósított támogatásról.

1.9

Az EGSZB úgy véli, hogy a tervezett intézkedéseknek azokra a katasztrófákra is ki kellene terjedniük, amelyek az „üvegházhatás-jelenség” miatt, általában az éghajlatváltozás miatt vagy terrorista akciók következtében lépnek fel váratlanul.

1.10

Az EGSZB nem érti, miért tartják olyan magasan azokat az értékhatárokat, amelyek elérése esetén egy katasztrófa „jelentősnek” számít, így ugyanis az EUSZA csak kivételes esetben és kizárólag az eltéréseket engedélyező cikkek alapján mozgósíthatja forrásait. Úgy véli, hogy a károk nagyságával kapcsolatban említett összegek küszöbértékei rendkívül jelentősek, és csökkenteni kell őket.

1.11

A szubszidiaritási klauzula, amelyet a Tanács szigorúan alkalmaz, visszatartó hatású tényező, és jelentős mértékben megnehezíti az Európai Bizottság erőfeszítéseit. Az EGSZB e klauzula rugalmasabb alkalmazását kéri.

1.12

Meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló mechanizmusok és uniós alapok, valamint a meglévő szakértelem igénybevételével bizonyos esetekben elkerülhetők lettek volna, illetve elkerülhetők a nagy katasztrófák.

1.13

Egyetért azzal az elvvel, hogy „a károk okozójának kell fizetnie”.

1.14

Megjegyzi, hogy az utóbbi években Európában sajnos számottevő mértékben nőtt a nagy katasztrófák száma.

1.15

Arra kéri a tagállamokat, hogy javítsák belső eljárásaikat és mechanizmusaikat, hogy így megfelelő időben megbízható, érvényes és megalapozott információkat továbbíthassanak az Európai Bizottságnak, megkönnyítve ezzel annak munkáját.

1.16

Úgy véli, hogy a támogatások kifizetésének 9–12 hónapos határideje rendkívül hosszú, és nem járul hozzá a sürgős, azonnali segítségre vonatkozó célkitűzés teljesüléséhez.

1.17

Az EGSZB szerint szabályokat kellene alkotni az alap tevékenységének reklámozásáról és promóciójáról, hogy a polgárok megismerjék e tevékenységet.

2.1

Az EUSZA-t 2002-ben, a Közép- és Észak-Európát sújtó katasztrofális árvizek nyomán hozták létre, azzal a céllal, hogy a jelentős természeti katasztrófákat elszenvedő tagállamok és tagjelölt országok kiegészítő támogatásban részesüljenek, amely arra irányul, hogy az érintett régiókban helyreállítsa a gazdasági és demokratikus életet.

2.2

Az EUSZA-t sürgősségi eljárások alapján hozták létre, amikor kiderült, hogy bár az EU igen jelentős forrásokkal rendelkezik arra a célra, hogy világszerte választ tudjon adni természeti katasztrófákra, nincs birtokában a megfelelő eszközöknek, amelyek segítségével meg tudna birkózni a saját területén vagy a csatlakozási eljárásban részt vevő tagjelölt országok területén bekövetkező hasonló csapásokkal.

2.3

Létrehozása óta az EUSZA-t számos esetben vették igénybe, és ezeket az intézkedéseket elégedetten fogadták, de néhány strukturális és bürokratikus jellegű működési zavar is megfigyelhető volt. Az Európai Bizottság igyekezett ezeket orvosolni 2005. évi rendeletjavaslatával, amelyet azonban az Európai Parlament kedvező véleménye ellenére a Tanács elutasított.

2.4

Az alap éves költségvetése 1 milliárd euró, ami eddig elegendőnek bizonyult.

3.1

Az EUSZA létrehozásáról szóló jelenleg hatályos rendelet fő rendelkezései a következők:

3.1.1

Az alapot abból a célból hozták létre, hogy általa segítséget lehessen nyújtani a jelentős természeti katasztrófákat elszenvedő tagállamoknak és tagjelölt országoknak, és hogy képessé tegye az EU-t a sürgős és hatékony fellépésre.

3.1.2

A tagállamokra és azokra az országokra terjed ki, amelyek csatlakozási tárgyalásokat kezdtek.

3.1.3

Kiegészítő eszköz, amely kiegészítő támogatást nyújt a sürgős jellegű tevékenységek finanszírozása céljából.

3.1.4

A rendelkezések szerint az alap a jelentős katasztrófáknak elsősorban azokat az elemeit érinti, melyek az életkörülményekkel, a természeti környezettel és a gazdasággal függenek össze.

3.1.5

„Jelentős katasztrófának” e dokumentum olyan katasztrófákat tekint, amelyek számottevő károkat okoznak a gazdasági kiadások tekintetében vagy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékarányában. (8)

3.1.6

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az EUSZA-nak kivételesen gyors eljárások szerint kell működnie, és a támogatásokról azonnal határozni kell.

3.1.7

A támogatás felhasználásával kapcsolatos felelősség mindenképpen a kedvezményezett államra hárul.

3.2

A rendelet azt is kimondja, hogy a lehető legnagyobb átláthatóságra és óvatos pénzgazdálkodásra van szükség.

3.3

Tekintettel a nagy „természeti katasztrófák” minősítéshez meghatározott összegek jelentős voltára, a rendeletben eltérésekről rendelkező cikkek is szerepelnek a „rendkívüli katasztrófákra” és egy „szomszédos országban” bekövetkező katasztrófára vonatkozóan, de a kritériumok módfelett szigorúak, és a hozzájárulás felső határa csupán 75 millió euró. Mivel a „jelentős katasztrófa” minősítést az eredeti meghatározás szerint csak rendkívül nagy összegek esetén fogadta el a rendelet, az a rendszer alakult ki, hogy az EUSZA támogatásait az említett kivételes rendelkezések alapján ítélik oda.

3.4

A rendelet szerint jelentős katasztrófa esetén az EUSZA kiemelt feladatai a következők:

3.4.1

az infrastruktúra, valamint az energia, ivóvíz és szennyvíz, távközlés, közlekedés és oktatás területén tevékenykedő létesítmények működésének azonnali helyreállítása;

3.4.2

ideiglenes szállás biztosítása és a mentőszolgálatok támogatása;

3.4.3

intézkedések a kulturális örökség megóvása érdekében;

3.4.4

a katasztrófa által sújtott területek azonnali megtisztítása.

3.5

A katasztrófa kezdetét követően az érintett államnak a lehető leggyorsabban, legfeljebb 10 héten belül be kell nyújtania az Európai Bizottsághoz a hozzájárulás iránti kérelmét, amely az igényelt támogatás mértékét is közli.

4.1

Az EUSZA működéséről szóló 2012/2002/EK rendelet módosítására irányuló vizsgált javaslat a következő változtatásokat irányozza elő:

4.1.1

Az alap tevékenysége a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keret részét képezi.

4.1.2

A javaslat egyértelműen meghatározza az alap hatályát, a természeti katasztrófákra, köztük az ember okozta katasztrófákra korlátozva azt.

4.1.3

„Rendkívüli regionális katasztrófa” esetén a küszöbértéket a NUTS 2 szintű (800 000 és 3 millió fő közötti lakosság) GDP 1,5%-ában állapítja meg.

4.1.4

Bevezeti azt a lehetőséget, hogy az érintett tagállam kérésére az alapból gyors előleget fizessenek ki, amely elérheti a pénzügyi támogatás várható összegének 10%-át, és maximális összege 30 millió euró.

4.1.5

Első alkalommal veszi figyelembe a lassan kialakuló katasztrófákat, amilyen a szárazság.

4.1.6

A hatékonyabb katasztrófamegelőzést ösztönző rendelkezéseket vezet be, és az erre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását ösztönzi, feljogosítva az Európai Bizottságot arra, hogy elutasítson egy, az alapból való hozzájárulásra irányuló tagállami kérelmet, amennyiben az illető tagállam súlyos hanyagsággal jár el, vagy ha egy katasztrófa a korábbihoz hasonló formában ismét bekövetkezik.

4.1.7

A javaslat a héa-támogatásra való jogosultságra vonatkozó új rendelkezéseket irányoz elő, és a technikai segítségnyújtást kizárja az alap hatóköréből.

4.1.8

Rendkívüli körülmények esetén engedélyezi a költségvetési rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérést.

4.1.9

A jelentős katasztrófák küszöbértékét 3 milliárd euróban vagy a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ában szabja meg.

5.1

Az EGSZB egyetértett az EUSZA működéséről szóló 2012/2002/EK rendelet módosításának szükségességével, hogy az alap:

5.1.1

olyan eszközzé váljék, amely természeti katasztrófák esetén hatékonyabban képes támogatni az uniós tagállamokat, a csatlakozási tárgyalásokat folytató, valamint a szomszédos országokat,

5.1.2

ipari vagy technológiai balesetekből származó katasztrófák esetén történő fellépésre is kapjon hatásköröket.

5.2

Úgy véli, hogy az előirányzott összegek nem elégségesek olyan nagy katasztrófák esetén, amelyek az EU jelentős részét érinthetik (nukleáris baleset, járványok stb.), és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erre a kérdésre kiemelt figyelmet fordítson.

5.3

Teljes mértékben egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság az EUSZA működési eljárásainak gyorsítására törekszik, azzal a feltétellel, hogy az eljárások mindig világos, egyszerű működési szabályokra támaszkodó, megbízható mechanizmusokon alapuljanak.

5.4

Arra kéri a tagállamokat, hogy csak alapos megfontolást követően vegyék igénybe az alap mechanizmusait, annak érdekében, hogy ne keltsenek negatív reakciókat az EU-val szemben.

5.5

Egyetért az előlegre vonatkozó eljárással, valamint annak a kategóriának az alkalmazásával is, amelybe a hosszabb időn át megmaradó károk tartoznak, amilyen például a szárazság. Úgy véli továbbá, hogy a természeti katasztrófákat követő helyreállítási munkákhoz az újraerdősítésnek is hozzá kell tartoznia.

5.6

Megítélése szerint az Európai Bizottságnak rendkívüli szigorral kell eljárnia azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek – az uniós jogszabályok és az egyedi uniós finanszírozás ellenére – súlyos katasztrófákat okozó hanyagsággal járnak el.

5.7

Az EGSZB úgy véli, hogy a jövőben az éghajlatváltozás még több természeti katasztrófát idéz majd elő, ezért az Európai Bizottságot arra kéri, hogy a felülvizsgálandó rendeletben ezt is tartsa szem előtt.

5.8

Megítélése szerint a „civil társadalom” rendkívül jelentős szerepet játszik nagy katasztrófák idején, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a módosítandó rendeletben az a lehetőség is szerepeljen, hogy olyan szakosított, akkreditált szervezetek is kaphassanak pénzügyi támogatást, amelyek kapcsolatban vannak ezzel a területtel, és rendelkeznek a szolgáltatások nyújtásához szükséges struktúrákkal és ismeretekkel.

5.9

Úgy véli, hogy hatékony alkalmazás esetén az olyan mechanizmusok, mint az EUSZA, alkalmat kínálnak az EU-nak arra, hogy konkrét, látványos jelét adja szolidaritásának. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az európai polgárok értesüljenek az EU szerepéről.

5.10

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az alap finanszírozását be kell építeni az EU rendes költségvetésébe, annak érdekében, hogy mérséklődjenek a jelenlegi lassú és bürokratikus eljárások következtében kialakult késések, amelyek miatt fellép a Tanács, a Parlament és az Európai Bizottság. Úgy véli továbbá, hogy ki kellene alakítani egy mechanizmust a rendkívüli mértékű, fokozott támogatást igénylő katasztrófák esetén mozgósítható pénzügyi keret növelésére.

5.11

Az EGSZB az Európai Parlamenttel együtt úgy véli, hogy a támogatás feltételéül a NUTS 2 szintű regionális GNI 1,5%-ában meghatározott küszöbérték túlságosan magas, és – a polgároknak komoly csalódást okozva – számos súlyos katasztrófát kizár az alap hatóköréből. A küszöbérték 1%-ra történő csökkentését javasolja, hogy a támogatás elsősorban a gyenge demográfiai paraméterekkel rendelkező országokra terjedjen ki.