EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012AE1765

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése (COM(2012) 225 final)

HL C 11., 2013.1.15, p. 54–58 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/54


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése

(COM(2012) 225 final)

2013/C 11/12

Előadó: Reine-Claude MADER

Felelős: Dorota ZAPATKA

2012. május 22-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése

COM(2012) 225 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. október 25-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. november 14–15-én tartott, 484. plenáris ülésén (a 2012. november 14-i ülésnapon) 143 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Bizottság 2012. május 22-én elfogadta az európai fogyasztóügyi stratégiát. E dokumentum az alábbi négy alapcélon keresztül határozza meg a fogyasztóügyi politika stratégiai keretét: a fogyasztók biztonságának erősítése, a tájékoztatás javítása, a jogaik érvényesítése érdekében hozott intézkedések fejlesztése és jogorvoslati lehetőségek felkínálása, valamint e jogok és a kulcsfontosságú szakpolitikák összehangolása a gazdasági és társadalmi változással. A fenti stratégia az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedik.

1.2

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által a fogyasztók mint a növekedés tényezői elsődleges szerepéről és a változó körülmények figyelembevételének szükségességéről készített elemzéssel.

1.3

Az EGSZB támogatja a stratégiában kitűzött célokat, azonban megkérdőjelezi a stratégia és a fogyasztóvédelmi program közötti kapcsolatot és a rá szánt források mértékének megfelelőségét, amelyek szerinte egyértelműen elégtelenek a meghirdetett törekvések szintjéhez képest.

1.4

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a fogyasztók érdekeit számításba kell venni az uniós politikák kidolgozásakor és végrehajtásakor. Üdvözli, hogy a fogyasztóügyi stratégiával az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egyetlen dokumentumba fogják össze az európai fogyasztóügyi politikával kapcsolatos, korábban szétszórt uniós kezdeményezések többségét. E stratégia fontos lépés, amely hangsúlyozza a fogyasztók szükségleteinek és elvárásainak tulajdonított jelentőséget az uniós politikák kidolgozása során.

1.5

Az EGSZB örömmel fogadja, hogy elismerik a fogyasztóvédelmi szövetségek szerepét, amelyeknek meg kell adni a rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges eszközöket. Elsősorban azt értékeli kedvezően, hogy az Európai Bizottság stratégiájában szándékát fejezi ki a tagállami kormányokkal való együttműködésre e szövetségek szerepének nagyobb fokú elismerése céljával.

1.6

Az EGSZB különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy törődjenek a kiszolgáltatott emberekkel, főként a mostani gazdasági-társadalmi helyzetben. Támogatja ezért a stratégiában a pénzügyi integráció és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében előirányzott kezdeményezéseket.

1.7

Az EGSZB kiemeli, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a fenntartható fejlődéssel összefüggő valamennyi fellépésnek. Osztja ezért az Európai Bizottság aggodalmait az energiafogyasztás kontrollja és a környezetbarát tervezés figyelembevétele kapcsán. Az EGSZB hangsúlyozza ezenkívül, hogy hatékony intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy növeljük az etikai és ökológiai normák szerepét a javak előállításában és forgalmazásában, elsősorban a harmadik országokból importált termékek esetében.

1.8

Az EGSZB szerint létfontosságú az élelmiszerbiztonság fokozása annak érdekében, hogy garantáljuk a termékek biztonságosságát az előállítás helyétől a fogyasztás helyéig, és lehetővé tegyük az egészséges és tisztességes versenyt. A meghozandó intézkedéseknek azt is elő kell segíteniük, hogy helyreálljon a fogyasztók – különböző egészségügyi válsághelyzetek során megrendült – bizalma.

1.9

Az EGSZB örömmel fogad minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a fogyasztók szükségleteikhez igazított tájékoztatása. Emlékeztet ugyanakkor arra, hogy felvilágosításuk nem vezethet a kereskedők kötelezettségeik alóli felmentéséhez.

1.10

Az EGSZB támogatja azon kezdeményezéseket, amelyek a fogyasztói jogok érvényesítését és fejlesztését, továbbá hatékony jogorvoslati utak kiépítését célozzák. Ennek kapcsán rámutat arra, hogy az alternatív jogvita-rendezési rendszereknek a vitás ügyek feleinek tekintetében pártatlanoknak kell lenniük. Végül, amint azt már különböző véleményeiben aláhúzta, az EGSZB egyetért egy kollektív jogorvoslati lehetőség kialakításával, és úgy véli, hogy nem halasztható tovább egy európai hatályú eszköz bevezetése.

2.   Az európai bizottsági javaslatok összefoglalása

2.1   Az Európai Bizottság 2012. május 22-én elfogadta az európai fogyasztóügyi stratégiát. A dokumentum az elkövetkező évekre meghatározza a fogyasztóügyi politika stratégiai keretét. Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedik, és kiegészít más kezdeményezéseket, például a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi programot.

2.2   Az Európai Bizottság, tekintettel arra, hogy „a fogyasztói kereslet ösztönzése hatalmas szerepet játszhat abban, hogy az EU kilábaljon a válságból”, a növekedés kulcsszereplőiként az egységes piac középponti helyére kívánja állítani az ötszázmillió európai fogyasztót, akinek a kiadásai teszik ki az Európai Unió GDP-jének 56 %-át.

2.3   A fenti cél elérésére és a fogyasztók bizalmának növelésére a stratégia az alábbi négy célkitűzést fogalmazza meg:

2.3.1   A fogyasztók biztonságának erősítése

Az ahhoz kapcsolódó kihívások megválaszolása érdekében, hogy előállítási helyüktől függetlenül lehessen forgalomba hozni termékeket és szolgáltatásokat, az Európai Bizottság azáltal, hogy a forrásnál hajt végre termékbiztonsági és -megfelelőségi ellenőrzéseket, javítani kívánja a termékbiztonságra és a szolgáltatások biztonságosságára vonatkozó szabályozási keretet és erősíteni a piacfelügyeleti keretet.

Hangsúlyozza a biztonságosság fokozásának szükségességét az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban.

E célkitűzések teljesítéséhez együttműködésük elmélyítésére ösztönzi a tagállamokat.

2.3.2   A tájékoztatás javítása

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a fogyasztóknak egyértelmű, megbízható és összehasonlítható adatokhoz, valamint a jogaik megismerését elősegítő eszközökhöz kell tudniuk hozzáférni. Úgy látja ezért, hogy javítani kellene a tájékoztatásukat, és tudatosítani kellene bennük jogaikat és érdekeiket. Véleménye szerint e tudatosítást a kereskedőknek is végezniük kell, és meg fogja tenni a társadalmi felelősségvállalásukat célzó lépéseket. Elismeri a fogyasztóvédelmi szövetségek fontos szerepét az információ terjesztésében, valamint a fogyasztók képviseletében és érdekvédelmében.

2.3.3   A fogyasztói jogok érvényesítése érdekében hozott intézkedések fejlesztése és jogorvoslati lehetőségek felkínálása

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy eredményesen érvényesítse a fogyasztói jogokat, és lehetőségeket biztosítson a fogyasztóknak vitás ügyeik hatékony rendezésére. Célja a határon átnyúló jogviták megoldására rendelkezésre álló eszközök javítása a forgalmazás módjától függetlenül, csakúgy mint a harmadik országokkal és a nagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fejlesztése.

2.3.4   A jogok és kulcsfontosságú szakpolitikák összehangolása a gazdasági és társadalmi változással

Az Európai Bizottság szerint javaslatainak igazodniuk kell a fogyasztási módok változásaihoz, különösen a digitális korszakban. Kiemeli annak szükségességét, hogy javaslatai számításba vegyék a kiszolgáltatott fogyasztók szükségleteit, és úgy látja, hogy elő kell segíteni a fenntartható gazdaságot célzó választásokat.

2.4   A stratégiában rögzített célok elsősorban az alábbi öt szektorra vonatkoznak: a digitális technológiák, a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerek, az energia, valamint az utazás és a szállítás.

3.   Általános megjegyzések

3.1

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által készített elemzéssel a fogyasztók mint a növekedés tényezői elsődleges szerepéről, az elkövetkező évek kihívásairól, illetve körülményeink figyelembe vételének feltétlen szükségességéről. A fogyasztók vásárlóerejét hátrányosan befolyásolja a válság. A fogyasztási minták egyébként szintén változnak: több technikai ismeretet igényelnek és időnként költségesek.

3.2

Annak ellenére, hogy szilárd jogszabályi bázis létezik az Unióban, végrehajtásuk továbbra is nehézségekbe ütközik: nem állnak megfelelő eszközök a fogyasztók rendelkezésére jogaik érvényesítéséhez, jóllehet a panaszok száma egyre emelkedik. A fogyasztók ezenkívül nem rendelkeznek megbízható információval, bár túlzottan is sok adat veszi őket körül különféle formákban.

3.3

A stratégiában felsorakoztatott elvi állításokon túl, amelyekkel csak egyetérteni lehet, az EGSZB számára nem világos a stratégia és a fogyasztóvédelmi program közötti kapcsolat, illetve a politika végrehajtásának a módja.

3.4

Ennek kapcsán az EGSZB 2012. március 28-i véleményében (1) kiemelte a fogyasztóvédelmi politikának szentelt eszközök hiányát, és aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy miként lesz a meghirdetett ambiciózus program megvalósítható a rá szánt, a szándékoknak megfelelő szintet egyértelműen el nem érő költségvetési forrásokkal.

3.5

Az Európai Bizottság terjedelmes listát közölt a stratégia célkitűzéseinek eléréséhez megvalósítandó kezdeményezésekről. Ugyanakkor ami igazán számít, az az, hogy e kezdeményezések magas színvonalúak és alkalmazhatók legyenek, hogy kellő hatékonyságot kínálhassanak ahhoz, hogy valóban magas szintű védelmet biztosíthassanak a fogyasztóknak. A stratégia intézkedései csak akkor járnak majd előnnyel a fogyasztók számára, amikor a tagállamok és egyéb érintett felek elfogadják és végrehajtják azokat.

3.6

Ennek kapcsán az EGSZB megállapítja, hogy hiányzik a stratégia végrehajtásának és eredményeinek felmérését célzó átlátható és hatékony folyamat. Az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy illesszen be az éves előrehaladást felmérő értékelési kritériumokat és minőségi mutatókat, és másfél évente tegyen közzé jelentést a stratégia megvalósulásáról.

3.7

A stratégia rámutat arra, hogy milyen széles kört fed le a fogyasztóvédelmi politika, ami megerősíti annak – az EGSZB által már hangsúlyozott – szükségességét, hogy számításba vegyék a fogyasztók érdekeit az uniós politikák kidolgozásakor és végrehajtásakor. Az EGSZB csodálkozik azonban azon, hogy a stratégia nem tartalmaz olyan, az egészségüggyel kapcsolatos fogyasztóvédelmi elemeket, mint a gyógyszerek vagy az orvosi eszközök, jóllehet e termékek több tagállamban is nagy vihart kavartak a fogyasztóknak és a betegeknek okozott károk miatt. Az EGSZB úgy véli, hogy egy holisztikus szemléletű fogyasztóvédelmi politikának az orvosi és gyógyszerészeti kérdésekkel is foglalkoznia kellene a fogyasztók biztonsága, tájékoztatása és jogérvényesítése tekintetében.

3.8

Az EGSZB elégedetten látja, hogy az Európai Bizottság szeretné, ha a kereskedők csatlakoznának a fogyasztók védelme érdekében bevezetett szakpolitikákhoz. Ebben az összefüggésben sürgősen meg kell kezdeni a vállalatoknak a fogyasztók jogaival kapcsolatos felvilágosítását. A fenti intézkedés által érintett vállalkozói szervezetek hálózatait arra ösztönzik, hogy – az Európai Bizottság segítségével, a lehető leghamarabb – nyújtsanak a kkv-knak kifejezetten rájuk szabott képzési modulokat.

3.9

Az EGSZB arra kéri fel az Európai Bizottságot, hogy a stratégia alkalmazásába vonja be az érintett és érdekelt feleket, és fokozza az egyeztetést elsősorban a fogyasztók szervezeteivel az őket érintő politikák kidolgozásában való megfelelő részvételük biztosítására.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   A biztonságról

4.1.1

Az EGSZB határozottan támogatja a termékbiztonság jogszabályi keretének felülvizsgálatát annak érdekében, hogy biztonságos termékeket és szolgáltatásokat kínálhassunk a fogyasztóknak.

4.1.2

Véleménye szerint, ha az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, korszerű és egységes eljárásokat és együttműködési módszereket vezetünk be (többek között a termelés helyén illetékes hatóságokkal), az jobb piacfelügyeletet fog lehetővé tenni, aminek révén tisztességes verseny teremthető, amely valamennyi vállalkozásnak és fogyasztónak kedvezni fog. Az EGSZB felteszi ezenkívül a kérdést, hogy milyen helyet és milyen eszközöket szánnak a szabványosításnak.

4.1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a biztonság megerősítése alapvetően fontos a fogyasztók – különféle egészségügyi válságok során megrendült – bizalmának helyreállításához. Ennek fényében igen lényeges a jogszabályok végrehajtására irányuló intézkedések és a tagállami koordináció javítása.

4.2   A tájékoztatásról

4.2.1

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság nézetét a fogyasztók igényei és a rendelkezésükre álló túlzottan is bőséges információk közötti összhang hiányáról. Egyetért annak szükségességével, hogy a fogyasztók megbízható, világos és összehasonlítható adatokkal rendelkezzenek, amelyekhez nemcsak elektronikus úton, hanem egyéb médián át is hozzá kellene tudniuk férni.

4.2.2

Az EGSZB üdvözli a fogyasztói szervezetek szerepének elismerését, és emlékeztet arra, hogy ennek abban kellene konkretizálódnia, hogy mind az európai, mind a tagállami hatóságok az elérendő célok (különösen a fogyasztóknak kínált termékek és szolgáltatások tesztelési feladatai) szintjének megfelelő mértékű forrásokat utalnak ki.

4.2.3

Az EGSZB támogatja a fogyasztók tájékoztatására irányulóan hozott intézkedéseket, amennyiben azok helyénvalóak, és valódi hatással járnak.

4.2.4

Az EGSZB támogat minden, a fogyasztók felvilágosítását célzó kezdeményezést, és különösen azt emeli ki, hogy nemcsak tájékoztatni kell őket, hanem – már az iskolában – bővíteni kell az ismereteiket, például a digitális illetve a pénzügyi kérdéseket illetően. E kezdeményezéseknek hosszú távúaknak kell lenniük, mivel semmiképp sem helyettesíthetik a kereskedők által nyújtandó tájékoztatást.

4.3   A jogszabályok végrehajtásáról és a jogorvoslati utakról

4.3.1

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság azon döntését, hogy érvényre juttatja a fogyasztóvédelmi jogot. Ez fontos elvárás, mivel az új jogszabályok folyamatos felhalmozása nem nyújt valójában magas szintű fogyasztóvédelmet.

4.3.2

Az EGSZB pártolja az európai hálózatok létezését, amelyek közül a legrégebbi a 2001-ben létrehozott európai igazságügyi hálózat. Hatékonyságuk biztosítására e hálózatok rendszeres értékelését kéri, hogy a megfelelő tanulságok levonhatóak legyenek.

4.3.3

Az EGSZB támogatja valamennyi kezdeményezést, amely az európai unióbeli jogi helyzet jobb megismerését teszi lehetővé.

4.3.4

Pártfogolja ezenkívül az olyan ön- és társszabályozási intézkedéseket, mint az iránymutatások közzététele, feltéve, hogy azok hatékonyan teljesítik a közpolitikai célkitűzéseket. E kezdeményezések rendszeres ellenőrzése és kiértékelése révén biztosítandó továbbá, hogy a fenti célok nem teljesülése esetén kötelező erejű intézkedések léphessenek a helyükbe.

4.3.5

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azt célzó lépéseivel, hogy megkönnyítse a jogviták peres úton kívüli rendezését, azzal a – korábbi véleményében (2) már hangsúlyozott – feltétellel, hogy e rendszerek függetlenek és pártatlanok legyenek a résztvevő felek vonatkozásában, és ne zárják ki a bírósági jogorvoslat lehetőségét.

4.3.6

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy hatékony intézkedéseket ösztönözzön az elektronikus kereskedelmi tranzakciók támogatására a jogviták online rendezésére szolgáló rendszerekkel ötvözött formában. Üdvözli egyébiránt az érdekelt felek olyan fórumának tervezett létrehozását, amelyen az internetes honlapok egyfajta európai „megbízhatósági jelzését” vitathatnák meg.

4.3.7

A kollektív jogorvoslat kapcsán az EGSZB sajnálja, hogy a stratégia csak igen félénken utal annak lehetőségére, hogy bevezessenek egy ilyen, a fogyasztóvédelmi jog végrehajtását célzó eszközt, és – a bizonyos országokban és egyes határokon átnyúló jogvitákban fennálló helyzetre tekintettel, a lezajlott számos konzultációt követően – elérkezettnek látja az időt arra, hogy további tétovázás helyett azt végre gyorsan megvalósítsák.

4.4   A jogok és szakpolitikák összehangolása a gazdasági és társadalmi változással

4.4.1   Az EGSZB rámutat, hogy az Európai Bizottság – majdnem minden fogyasztói szervezetnek és néhány vállalkozónak az ellenzése dacára – tovább kíván foglalkozni a fakultatív jogot létrehozó értékesítésre vonatkozó európai jogról szóló rendelettervezettel. Emlékeztet az azzal a ténnyel kapcsolatos álláspontjára (3), hogy e javaslat nem áll összhangban néhány kitűzött céllal, például a fogyasztók magasabb szintű védelmével. Aláhúzza az európai fogyasztóvédelmi jog fejlesztésének szükségességét.

4.4.2   A digitális terület

Az EGSZB egyetért a digitális kérdésekben a technológia fejlődése alapján tett különféle javaslatokkal. Megjegyzi, hogy az Európai Bizottság munkálkodni fog annak biztosításáért, hogy a fogyasztók e téren is ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek. E kezdeményezés elengedhetetlen a terület fejlődésének támogató végigkíséréséhez.

4.4.3   Pénzügyi szolgáltatások

4.4.3.1

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, fokozza éberségét a fogyasztóknak – és közöttük is különösen a legkiszolgáltatottabbaknak – kínált pénzügyi szolgáltatások kapcsán. Támogatja e megközelítést, amely valószínűleg az ajánlatok és az árak nagyobb átláthatóságát és könnyebb összehasonlíthatóságát teszi majd lehetővé.

4.4.3.2

Az EGSZB emlékeztetni szeretne arra, hogy különös figyelmet fordít a pénzügyi integráció valamennyi alkotóelemére.

4.4.4   Élelmiszerek

4.4.4.1

Az EGSZB maradéktalanul egyetért az élelmiszerekkel és a tápanyag-összetételre vonatkozó állításokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendeletek elfogadásával, mivel azok a fogyasztók számára igen fontos közegészségügyi szempontokat tárgyalnak.

4.4.4.2

A bizonyos tagállamokban a közelmúltban alkoholos italok illegális forgalmazása kapcsán tapasztalt problémák ismét kiemelik a piacfelügyelet és -ellenőrzés jelentőségét.

4.4.4.3

Az EGSZB kedvezően fogadja az agrár-élelmiszeripari lánc különféle szereplőire irányuló, az élelmiszerpazarlás megelőzését célzó fellépések gondolatát.

4.4.5   Energia

4.4.5.1

Az EGSZB különös figyelmet fordít arra az alapvető szerepre, amelyet az energia tölt be valamennyi fogyasztó számára, de főként a legkiszolgáltatottabbak esetében, akiknek elfogadható feltételekkel kell tudniuk hozzáférni ehhez a szolgáltatáshoz.

4.4.5.2

Az EGSZB ösztönzi az energiafogyasztás kontrolljának elősegítését célzó kezdeményezéseket, mivel igen ritka erőforrásról van szó, amely jelentős részét teszi ki a háztartások költségeinek. Felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy kiértékeljék a fogyasztók rendelkezésére álló technikákat annak érdekében, hogy azok valóban újítóakká és eredményesekké váljanak.

4.4.6   Utazás és szállítás

4.4.6.1

Az EGSZB fontosnak érzi, hogy a szállítás kérdéskörét belefoglalják a stratégiába mind a légi közlekedés, mind a tömegközlekedés vonatkozásában. Osztja az Európai Bizottság aggodalmait annak kapcsán, hogy fejleszteni kellene az utasok jogait, hozzáigazítva azokat a légitársaságok és az utazásszervezők ajánlataihoz. Az EGSZB kiemeli, hogy – elsősorban a légi közlekedésben – az európai jog tervezett felülvizsgálatának és az egységes piaci intézkedéscsomagban (4) előirányzott fellépéseknek meg kell erősíteniük az utasok jogait, és a tisztességtelen szerződéses és kereskedelmi gyakorlatok visszafogására kell törekedniük.

4.4.6.2

Az EGSZB hangsúlyozza annak sürgősségét, hogy intézkedéseket fogadjanak el az egy légitársaság csődje miatt valamely országban rekedt utasok védelmére, mivel e problémával nem foglalkozik a fogyasztóügyi stratégia.

4.4.6.3

Az EGSZB támogatja stratégia kidolgozását az ún. „tiszta gépkocsik” elterjesztésére a szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelem érdekében.

4.4.7   Fenntartható termelés

4.4.7.1

Az EGSZB már többször is aláhúzta a fenntartható fejlődés döntő jelentőségét Európa jövője szempontjából. Pártolja ezért az Európai Bizottság által a termékek élettartamának növelése és a környezetbarát tervezés általánossá tétele céljával kiadott iránymutatásokat.

4.4.7.2

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását célzó politikák ösztönzésére tett folyamatos erőfeszítéseket, azonban úgy véli, hogy szigorúbb intézkedések szükségesek az átláthatóság és a felelős magatartás biztosításához az etikusabb és környezetbarátabb termékek előállítása és forgalmazása érdekében, elsősorban a harmadik országok viszonylatában. Kötelező erejű intézkedéseket kellene bevezetni az Unión kívüli országok tekintetében annak garantálására, hogy áruik megfeleljenek az európai normáknak, például írásos bizonyítékot igényelve a nemzetközi munkajog előírásainak teljesítéséről.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON


(1)  HL C 181., 2012.6.21., 89. o.

(2)  HL C 286., 2005.11.17., 1. o.

(3)  HL C 181., 2012.6.21., 75. o.

(4)  COM(2010) 608 final.


Top