30.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/50

—

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról

—

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról

—

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozásáról

1.1

Az EGSZB örömmel fogadja az Európai Bizottság arra irányuló célkitűzéseit, hogy az elektronikus hírközlési piac a felhasználóknak az elérhető legnagyobb előnyt nyújtsa, biztosítsa a verseny torzulásoktól és korlátozásoktól való mentességét, ösztönözze a hatékony infrastrukturális beruházásokat, az innovációt, valamint a rádiófrekvenciák és számok hatékony felhasználását és kezelését.

1.2

Tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban magas szintű a technológiai innováció, és a piacok dinamikusan fejlődnek, az EGSZB elfogadja az elektronikus hírközlési keret szabályozási modelljét és a javasolt módosításokat, amelyek az alábbi szempontokon alapulnak:

1.2.1

a tagállamok általi, decentralizált szabályozás, amely a nemzeti hatóságokra ruházza a piacfelügyelet – a közös elvekkel és eljárásokkal összhangban történő – ellátásának feladatát. Emellett megerősítik a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét, mindennapi irányítását és döntési hatáskörét, saját költségvetést, elegendő humánerőforrásokat és határozottabb végrehajtási jogköröket biztosítva a számukra annak érdekében, hogy javuljon a szabályozási keret végrehajtása;

1.2.2

a belső piac megerősítése, bizonyos hatáskörökkel ruházva fel az Európai Bizottságot a tagállamok hatáskörén kívül eső transznacionális piacok tekintetében;

1.2.3

a jogalkotás következetességének növelése bizonyos rendelkezések korszerűsítése révén, hogy azok kövessék a technológia és a piac fejlődését, ideértve egy sor elavult vagy redundáns rendelkezés elhagyását;

1.2.4

hatékony spektrumgazdálkodási stratégia meghatározása az egységes európai információs tér megvalósítása érdekében;

1.2.5

kivételes esetekben a funkcionális szétválasztás alkalmazása a nemzeti szabályozó hatóságoknak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával hozott döntése alapján, annak érdekében, hogy az ellátási láncban alacsonyabb szinten lévő szolgáltatók számára – ideértve a vertikálisan integrált szolgáltatók saját részlegeit is – a termékekhez történő teljesen egyenlő mértékű hozzáférést lehessen biztosítani;

1.2.6

megbízható, eredményes kommunikáció megvalósítása az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül. Ennek érdekében a Hatóságnak szakértői tanácsadás révén hozzá kellene járulnia a megfelelő műszaki és szervezési biztonsági intézkedések harmonizálásához;

1.2.7

a fogyasztói jogok megerősítése a szerződések bizonyos szempontjait, az átláthatóságot és az információk közzétételét, a szolgáltatások, információk és segélyhívó-szolgálatok rendelkezésre állását és a számhordozhatóságot illetően. A javaslatok azonban nem biztosítják a Szerződésben előírt magas szintű fogyasztóvédelmet, mivel nem térnek ki olyan szempontokra, mint a vevőszolgálatok szabályozása, a minimális minőségi szintek, a szankcionálási rendelkezések vagy a szolgáltatások és végberendezések lehetséges közös beszerzése;

1.2.8

a magánélet fokozott tiszteletben tartása, bár nem minden javaslat eléggé ambiciózus, például a nem kívánt kereskedelmi közlések (spam) elleni védelmet illetően, amelynek az EGSZB megítélése szerint egyértelműen azon az elven kellene alapulnia, hogy a fogyasztókhoz csak kifejezett előzetes hozzájárulásukkal szabad kereskedelmi tájékoztatással fordulni.

1.3

Az EGSZB üdvözli, hogy a végberendezéseket a szabályozási keret hatálya alá kívánják vonni, mivel ezáltal javul a fogyatékkal élő végfelhasználók elektronikus hozzáférése. Üdvözli továbbá, hogy egyéb egyedi intézkedések mellett kötelező érvényű intézkedéseket állapítanak meg a fogyatékkal élő végfelhasználók javára az egyetemes szolgáltatások tekintetében, miáltal javul a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások – így a segélyhívó szolgálatok, tudakozószolgálatok és telefonkönyvek – hozzáférhetősége, oly módon, hogy ez a hozzáférés a többi végfelhasználó számára biztosított hozzáféréssel egyenértékű legyen.

1.4

Fontos az adminisztratív költségek egyszerűsítése és csökkentése, és a spektrumgazdálkodási feladatok terén érvényesülő nagyobb rugalmasság egyszerűbbé teszi az adminisztratív eljárásokat, és megkönnyíti a spektrum használatát a szolgáltatók számára. Az EGSZB úgy véli, hogy a műszaki jellegű kivételeket korlátozni kell, a (tagállamok által meghatározandó) általános érdekű célkitűzések elérése érdekében azonban több kivétel engedélyezhető az olyan területeken, mint a kulturális és nyelvi sokszínűség, a véleménynyilvánítás szabadsága és a média sokszínűsége, a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése, az emberek biztonsága, figyelembe véve a tagállamok műszaki, társadalmi, kulturális és politikai igényeit, a közösségi jognak megfelelő nemzeti jogszabályokkal összhangban.

1.5

Az Európai Bizottságtól független és a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreit erősítő Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozása hasznos lehet, mivel segítené az Európai Bizottság és a nemzeti szabályozók közti eredményes partneri együttműködést az olyan kérdésekben, amelyekben uniós szintű összhang szükséges, ilyen például a piacok meghatározása, piacelemzések és piaci megoldások, a rádiófrekvencia-használat harmonizálása és a határokon átnyúló piacok meghatározása.

2.1

2002-ben reformokra került sor a távközlési piacon, amelyeknek köszönhetően megszületett az elektronikus hírközlés (s benne minden műholdas és földi – fix és vezeték nélküli – hálózat) keretszabályozása, a keretirányelvet, a hozzáférési irányelvet, az engedélyezési irányelvet, az egyetemes szolgáltatási irányelvet, valamint az ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló irányelvet is beleértve.

2.2

A fenti közösségi szabályozási keret kialakításának célja az volt, hogy megkönnyítse az új szereplők hozzáférését a meglévő infrastruktúrához, ösztönözze az alternatív infrastruktúrákba történő beruházásokat, és nagyobb választási lehetőséget, valamint alacsonyabb árakat kínáljon a fogyasztók számára.

2.3

A jelenlegi keretek szabályozási modelljének alapja a tagállamok általi, decentralizált szabályozás elve, amely a nemzeti hatóságokra ruházza a piacfelügyelet – a közös elvekkel és eljárásokkal összhangban történő – ellátásának feladatát.

2.4

A keretszabályozás lefekteti a minimális harmonizációs szintet, a nemzeti szabályozó hatóságokra, illetve a tagállamokra bízva a végrehajtási intézkedések meghatározását.

2.5

A keretszabályozás célja a szektorspecifikus előzetes szabályok fokozatos csökkentése a piacon zajló verseny fejlődésével párhuzamosan, mégpedig az előzetes szabályozás alá jogosan tartozó termék- és szolgáltatáspiacokat meghatározó európai bizottsági ajánlás révén.

2.5.1

Az előzetes szabályozási fellépésnek minden esetben a fogyasztó javát kell szolgálnia, biztosítva a kiskereskedelmi piacok versenyképességét. Amint az Európai Bizottság 2007. december 17-i közleménye (1) rámutatott, az érintett piacok meghatározása az idők folyamán változhat, hiszen mind a termékek és szolgáltatások jellemzői, mind a keresleti és kínálati oldal helyettesítésének lehetőségei változnak.

3.1

Az Európai Bizottság az elektronikus hírközlésre vonatkozó európai szabályozás (a továbbiakban: „a keretszabályozás”) széles körű felülvizsgálatát javasolja, a következő javaslatok együttes előterjesztésével:

3.2

Tömören fogalmazva e javaslatok célja az elektronikus hírközlésre vonatkozó „módosított” európai keretszabályozás felülvizsgálata, összhangba hozva azt a nemzeti szabályozó hatóságok, a piaci szereplők, illetve a termékek és szolgáltatások fogyasztóinak igényeivel.

3.3

A célkitűzés egy következetes „módosított keretszabályozás” kialakítása a digitális gazdaság területén, amely maximálisan élni tud a belső piac kiteljesítése révén elért fejlődésben rejlő lehetőségekkel. A javaslatok az alábbiakra vonatkoznak:

3.4

A keretirányelv, az engedélyezési irányelv és a hozzáférési irányelv módosítására irányuló javaslat:

3.5

Az egyetemes szolgáltatások rendszeréről, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, a magánélet védelméről és a felhasználók jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelkezéseket módosító javaslat az Európai Bizottság ágazattal kapcsolatos jogalkotási megközelítése révén elért eddigi eredményekre épít.

3.5.1

Elismerve, hogy a verseny önmagában nem elég valamennyi polgár igényeinek kielégítéséhez és a felhasználók jogainak védelméhez, a javaslat egyedi rendelkezésekkel gondoskodik az egyetemes szolgáltatás, a felhasználói jogok és a személyes adatok védelméről.

3.5.2

A javaslat konkrét céljai közé tartozik az árak átláthatóságának javítása, a végfelhasználóknak szóló információk közzététele, a szolgáltatókat összehasonlítható, megfelelő és naprakész adatok könnyen hozzáférhető formában való közzétételére kötelezve, egyúttal felhatalmazva a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy e kötelezettségek betartását számon kérjék a szolgáltatókon.

3.5.3

A javaslat a számok hordozhatóságára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, lehetővé téve a fogyasztók számára a könnyű szolgáltatóváltást (a számok tényleges átvitelének maximális határideje egy munkanapra csökkent, és a nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak megakadályozni a szolgáltatók elrettentő gyakorlatait); módosult a segélyhívó-szolgálatokat hívó személyek tartózkodási helyének azonosítására vonatkozó szabály is, például a szolgáltatókat a sürgősségi szolgálatoknak való információátadásra kötelezve.

3.5.4

A fogyatékkal élő felhasználókat védő egyedi intézkedések korábbi „lehetősége” helyett a tagállamok kifejezett „kötelezettsége” ezen intézkedések meghozatala; a nemzeti szabályozó hatóságok így jogosultak kötelezni a szolgáltatókat a fogyatékkal élők érdekeit szolgáló információk közzétételére.

3.5.5

Ezen túlmenően a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörébe tartozik a szolgáltatásminőség romlásának megakadályozása a végfelhasználóknak nyújtott hálózati átviteli szolgáltatásokra vonatkozó minimális minőségi szintek meghatározása révén; a hatóságok egyúttal jogosultak lesznek nyomon követni a kiskereskedelmi díjakat, ha egyetlen vállalkozást sem jelöltek ki egyetemes szolgáltatóként.

3.5.6

Az Európai Bizottság lépéseket tesz annak biztosítása érdekében is, hogy a végfelhasználókat tájékoztassák a biztonságnak a személyes adataik elvesztését vagy másként történő veszélyeztetését eredményező megsértéséről, továbbá olyan óvintézkedésekről, amelyeket az ebből eredő kár csökkentése érdekében megtehetnek.

3.5.7

A fentiekkel összhangban – a felhasználó berendezésére való telepítés módszerétől függetlenül – tilos mindenfajta „kémprogram” és egyéb rosszindulatú szoftver használata; a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás elleni európai küzdelem fokozása jegyében az internetszolgáltatókat külön rendelkezés kötelezi a spamküldők elleni jogi fellépésre.

3.6

Végezetül érdemes kiemelni az Európai Parlament felé elszámolással tartozó „Hatóság” megalakítására irányuló javaslatot, amelynek részét képezi egy szabályozói tanács; e tanács tagjait az összes EU-tagállam nemzeti szabályozó hatóságainak vezetői adják, és felváltja az európai szabályozók csoportját (2).

3.6.1

A Hatóság értesíteni fogja az Európai Bizottságot bizonyos döntésekről, az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások EU-szintű szakértői tudásközpontjaként működik, és átveszi az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) funkcióit.

4.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatait, melyeknek célja a páneurópai elektronikus hírközlési piac szabályozására és irányítására irányuló igény teljesítése.

4.1.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság törekvését a távközlési piacok verseny előtti további megnyitására és a nagysebességű hálózatokba való beruházások felpörgetésére (minden fix, mobil és műholdas technológiát beleértve (3)), valamint azt, hogy célul tűzte ki a jövő internetének (a tárgyak internete és a szemantikus háló) a fejlesztéstámogatását és a belső piaci optimalizált spektrumgazdálkodást, szintén az audiovizuális szolgáltatások digitalizálásának kontextusában. Ez a fogyasztók és a vállalkozók közös érdeke, akiknek egyformán igénye, hogy nagyteljesítményű távközlési hálózatokhoz, illetve szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá.

4.1.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a távközlési szektor keretszabályozásának eredményeképpen:

4.2

Az EGSZB szintén pozitívnak tekinti, hogy a javaslatokban lefektetett szabályozási séma kiterjed az elektronikus hírközlés területére is, és ezáltal minden idetartozó átviteli és szolgáltatási hálózatra.

4.3

A fent említett tisztán technikai, illetve irányítási aspektusok terén elért előrelépéseken túlmenően az EGSZB üdvözli a számos olyan rendelkezést is, amelyek célja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogok, illetve a szolgáltatók számára a javasolt rendelkezések megfelelő végrehajtására vonatkozó eljárásbeli és adminisztratív garanciák megerősítése (érintett felek meghallgatáshoz való joga, a döntések indokolása, elővigyázatossági intézkedések, fellebbezési jog). Ezeknek a garanciáknak a bevezetése megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében lefektetett „megfelelő ügyintézéshez való jognak”.

4.4

Az EGSZB különösen nagy örömmel fogadja, hogy a javaslatok figyelembe vették a korábbi véleményekben megfogalmazott kéréseit, nevezetesen:

4.4.1

A kulturális és nyelvi sokszínűség biztosításához tartozik az is, hogy az e-mailekben nem válnak olvashatatlanná az egyes nyelvek diakritikus jelekkel ellátott betűi, illetve a cirill, görög és egyéb betűk. Nem szabad, hogy az ilyen betűk SMS-ben való használata drágább legyen.

4.5

Az EGSZB emellett az Európai Bizottság alábbi konkrét javaslatait is támogatja:

5.1

Mivel az európai bizottsági javaslatok célja egyrészről az elektronikus hírközlési szektor nemzeti szabályozásainak közelítése, másrészről új, nemzetek fölötti testület létrehozása, az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a javaslatok kizárólagos jogalapja az EK-Szerződés 95. cikke.

5.1.1

Míg e rendelkezés valóban megfelelő, elégséges alapot teremt a célok megvalósításához (6), az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a jelenleg elfogadott intézkedések tényleges hatással legyenek a belső nemzeti jogszabályokra (lehetővé téve azok módosítását), és nemzetek fölötti szinten kimerítő módon szabályozzák mindazokat az aspektusokat, amelyek a fogyasztóknak és az elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználóinak az érdekét szolgálják, a javaslatokban foglalt jogi és eljárási garanciák aspektusaival együtt (7).

5.1.2

Egyszóval a jövőbeli, nemzetek fölötti keretszabályozás elfogadása nem jelentheti pusztán az elektronikus hírközlési szektor meglévő, nemzetek fölötti keretszabályozásának egyszerű átkozmetikázását.

5.1.3

A fenti megjegyzés a Hatóság létrehozására is vonatkozik, amely teljes mértékben indokolt, amennyiben képes valóban elősegíteni a számos javasolt intézkedés következetes és hatékony végrehajtását, amelyért a ráruházott specifikus hatáskörökből kifolyólag felelős.

5.1.4

A Hatóság létrehozása megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel a jelenlegi együttműködési rendszer:

5.1.5

Továbbá megfelel az arányosság elvének is, mivel lehetővé teszi egy eredményes partnerség kialakítását az Európai Bizottság, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok között az olyan kérdésekben, amelyekben következetes európai fellépés szükséges.

5.2

A Hatóságnak a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, kizárólagos együttműködési fórumként kell működnie a keretszabályozás által előírt összes feladatuk teljesítésében.

5.2.1

Az EGSZB kíváncsian várja a Hatóság működésének jövőben várható értékelését, amely révén meggyőződhet róla, hogy az az átláthatóságon, az elszámoltathatóságon és a függetlenségen alapul, valamint hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörei megerősödtek azáltal, hogy a közösségi jogban szilárd és átlátható alapokat kaptak.

5.3

A javasolt keretszabályozás jogalkotási megközelítésével kapcsolatban fontos elismerni a szektorspecifikus kritériumok alkalmazásának előnyeit a belső piacon belüli szabad versenyre vonatkozó elvek és szabályok mellett (8). Ez a szóban forgó szektorra különösen igaz, amely a releváns piac bonyolult gazdasági elemzéseire épülő előzetes adminisztratív fellépéseket igényel, szemben a belső piac más szektoraival, ahol ilyenekre nincs szükség (9).

5.3.1

Az EGSZB üdvözli, hogy a keretszabályozás egyik célja a szektorspecifikus előzetes szabályozás fokozatos csökkentése a piacon zajló verseny fejlődésével párhuzamosan – az Európai Bizottság egyre inkább alkalmazza ezt az elvet, például a 2007. december 17-i ajánlásában. Az EGSZB reméli, hogy az elektronikus hírközlési piac dinamikája, a termékek és szolgáltatások jellemzői és a helyettesítési lehetőségek olyan irányban fejlődnek, hogy szükségtelen lesz ilyen beavatkozási intézkedéseket hozni.

5.3.2

Az EGSZB meggyőződése, hogy a „funkcionális szétválasztás” olyan kivételes intézkedés, amelyet csak igen ritkán szabad alkalmazni. Kizárólag a nemzeti szabályozó hatóság hozhatja meg az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával, amelynek viszont ki kell kérnie az új Hatóság véleményét.

5.3.3

Ez a fajta megoldási módszer akkor indokolható, ha számos érintett piacon sorozatosan csődöt mondanak az valódi megkülönböztetésmentesség elérésére tett kísérletek, illetve ha a korábban megfelelőnek ítélt megoldási módszer(ek) alkalmazása után belátható időn belül nincs vagy alig van kilátás infrastruktúraversenyre.

5.4

Ugyanakkor a szektorra vonatkozóan javasolt specifikus rendelkezések nem terjednek ki bizonyos jelentős kérdésekre, amelyek kihatnak a piaci szereplők, illetve szolgáltatók közötti szabad verseny páneurópai piacon való hatékony, átlátható megvalósulására, illetve a felhasználói jogok egyes lényegi aspektusaira.

5.5

Először is tisztázni kellene a „nemzetbiztonság” hatókörét, amelyről – a Lisszaboni Szerződéssel módosított – EU-Szerződés 3a. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok „kizárólagos felelőssége” gondoskodni.

5.5.1

Szabályozatlan hatáskörök elismerése jelentős mérlegelési jogkört biztosítana olyan indokolásokhoz és intézkedésekhez, amelyek alapján nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivételeket lehetne megállapítani az Európai Bizottság javaslataiban foglalt ágazati és versenyjogi szabályok, illetve elvek alkalmazása alól.

5.5.2

Jelenleg is léteznek olyan nemzeti szabályozások az elektronikus hírközlési szektorban, amelyek a tagállamokra bízzák az olyan távközlési hálózatok, szolgáltatások, létesítmények és berendezések kijelölését, amelyek nemzetvédelmi, illetve közbiztonsági szempontból alapvető tevékenységeket végeznek (10). Ezzel kapcsolatban az EGSZB rámutat arra, hogy a Galileo projekt esetében alkalmazott gyakorlat hasznos példaként szolgálhat.

5.6

A társadalmi, gazdasági és területi kohézió megóvása érdekében az új hálózati infrastruktúrák – különösen az Qúj generációs hálózatok – létrehozásakor az állami hatóságoknak elő kell mozdítaniuk a gazdasági és a társadalmi fejlődést, és magas foglalkoztatási szintet kell biztosítaniuk, a közösségi joggal és a demokratikus elvekkel összhangban, egy csúcstechnológiára épülő elektronikus hírközlési piac létrehozása érdekében.

5.6.1

A részben közpénzekből – különösen a helyi önkormányzatok által – finanszírozott fellépések az új generációs hálózatok bővítésének előmozdítását kell hogy szolgálják, biztosítva, hogy ne befolyásolják a technológiai semlegességet, illetve hogy az arányosság elvével összhangban elkerüljék a hálózati erőforrások felesleges megkettőzését.

5.7

A javasolt keretszabályozás felhasználói jogokra tett hatásával kapcsolatban egyes esetekben specifikus elemzéseket kell végezni az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférési jogok védelmével kapcsolatban (11) (amelyet az Alapjogi Charta 36. cikke alapjogként ismer el, és az EUSz. 16. cikke, valamint a Szerződésekhez csatolt 9. jegyzőkönyv külön szabályoz), valamint a szabad verseny tekintetében, amely a Lisszaboni Szerződés 3. cikkében ugyan már nem szerepel az EU alapvető célkitűzései között, de a Szerződéshez csatolt, belső piacról és versenyről szóló jegyzőkönyv szerint ad hoc rendelet tárgya lesz.

5.7.1

Az EGSZB üdvözli az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó javaslat által megállapított, tagállamokon belüli konzultációs mechanizmust, amely biztosítja, hogy a döntéshozatali folyamat keretében kellő figyelmet szenteljenek a fogyasztók érdekeinek; azonban sajnálattal állapítja meg, hogy egyetlen rendelkezésben sem szerepel, hogy a szervezett civil társadalomnak az Unión belüli eredményes végrehajtást garantáló megfelelő intézkedések kiválasztását illetően ki kell kérni a véleményét, és részt kell vennie a nemzetek fölötti illetékes testületek döntéshozatali folyamatában.

5.7.2

Az egyetemes szolgáltatások fizikai aspektusait tekintve az EGSZB megvárja az Európai Bizottság témával kapcsolatos, az idei év folyamán várható javaslatát, mielőtt végleges álláspontját kifejtené. Az EGSZB egyelőre csak megismétli (12) a főbb elveket, amelyeket szerinte alkalmazni kell:

5.7.3

Az egyetemes szolgáltatások tekintetében az irányelvnek a következő szempontokra kell kitérnie:

5.7.4

Az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó javaslatban szereplő fokozott fogyasztóvédelem nem biztosítja maradéktalanul az EK-Szerződés 153. cikkében előírt magas szintű védelmet a fogyasztók számára, mivel a javaslat általános elvként nem biztosítja az előfizetők számára a jogot, hogy bármikor szankciók nélkül felmondhassák az elektronikus hírközlési hálózatüzemeltetőkkel, illetve szolgáltatókkal kötött szerződést.

5.7.5

Ugyanakkor egyes aspektusok tekintetében valóban megfelelőbb lett a védelem, például:

5.8

Ami az elektronikus hírközlés adatvédelmi aspektusát illeti, az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat előrelépést jelent a meglévő jogszabályokhoz képest, és felhívja az Európai Bizottságot, hogy – az EB esetjogában (14) megállapított kritériumokkal összhangban – fokozott titoktartást érvényesítsen a nyilvános hírközlési hálózatokon, illetve nyilvánosan elférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokon keresztül történő közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok esetében.

5.8.1

Az EGSZB támogatja az elektronikus hírközléshez kapcsolódó olyan alapvető jogok szabályozásának a megerősítését, mint a magánélet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a közlés bizalmas és titkos jellege, illetve a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó egyes kereskedelmi aspektusok.

5.8.2

Ami a biztonságot (15) illeti, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek alkalmasak a hálózati biztonság (16) garantálására és az üzenetek megfelelő titkosítására, a személyes adatok fokozott védelme érdekében.

5.8.3

Az EGSZB kedvezően fogadja, hogy az irányelv az adatgyűjtést és az azonosító eszközöket támogató nyilvános hírközlő hálózatokra is vonatkozik (beleértve az olyan vezeték nélküli eszközöket, mint például a rádiófrekvenciás azonosító rendszerek) (17).

5.9

Ami a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatást (spam) illeti, az EGSZB megismétli (18) arra vonatkozó kérését, hogy a jogszabályok félreérthetetlenül a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezésének elvére alapuljanak: a nemkívánatos kereskedelmi tájékoztatások megelőzése érdekében mindenekelőtt a fogyasztók érdekeire kell tekintettel lenni. Minden szükséges lépést meg kell tenni a szóban forgó elv betartása érdekében, ahol szükséges, hatékony, arányos, elrettentő jellegű büntetéseket szabva ki.