52008DC0850

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 15.12.2008

COM(2008) 850 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

2007. ÉVI JELENTÉS AZ ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZRŐL (IPA) {SEC(2008) 3026}

Bevezetés

Az uniós előcsatlakozási finanszírozást 2007. január 1-jétől a mind a tagjelölt, mind pedig a potenciális tagjelölt országok részére nyújtandó összpontosított támogatáshoz kialakított, egyetlen egységes eszközön, az előcsatlakozási támogatási eszközön (IPA) keresztül folyósítják. Az IPA (2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet) a korábbi előcsatlakozási eszközöket, a Phare-t, az ISPA-t, a SAPARD-ot, a török előcsatlakozási eszközt, valamint a nyugat-balkáni országokra irányuló pénzügyi eszközt, a CARDS-ot váltja fel. A 2007–2013-as időszakban az IPA-támogatás referenciaösszege 11,468 millió euro.

Az IPA célja az, hogy az uniós tagságra jelölt vagy potenciális tagjelölt országok számára célzott támogatást nyújtson. Az egyes országok célkitűzéseinek a lehető leghatékonyabb módon történő elérése érdekében az IPA öt különböző alkotóelemre tagolódik:

I. Az intézménykiépítési intézkedések és a kapcsolódó beruházások finanszírozására irányuló átmeneti támogatás és intézményfejlesztés.

II. A határon átnyúló együttműködés a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok közötti, valamint a közöttük és az uniós országok között húzódó határoknál a határon átnyúló együttműködés támogatása céljából. Az IPA-ból a kedvezményezett országoknak a strukturális alapok transznacionális együttműködési programjaiban és adott esetben az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) tengeri medencékre vonatkozó programjaiban való részvétele is finanszírozható.

III. A regionális fejlesztés, amely például a közlekedés, a környezet és a regionális versenyképesség területén és a hasonló területeken finanszíroz beruházásokat és az azokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást.

IV. A humántőke megerősítésére és a kirekesztés elleni küzdelem elősegítésére irányuló humánerőforrás-fejlesztés.

V. A csatlakozás utáni vidékfejlesztési programokkal párhuzamos vidékfejlesztés, az ilyen programokhoz hasonló jellegű, de kisebb léptékű vidékfejlesztési típusú intézkedések finanszírozásával.

Az I. és a II. alkotóelem valamennyi kedvezményezett ország előtt nyitva áll. A III., a IV. és az V. alkotóelem csak a tagjelölt országok számára elérhető, célja pedig a strukturális, a kohéziós és a vidékfejlesztési alapok letükrözése az ezen alapok csatlakozást követően történő kezelésére való előkészületek keretében, a gyakorlat általi tanulás folyamatán keresztül. Ehhez az szükséges, hogy az adott országban rendelkezésre álljon a támogatás kezelése tekintetében felelősségvállalásra képes igazgatási kapacitás és struktúra. A potenciális tagjelölt országok tekintetében a regionális, a humánerőforrással kapcsolatos és a vidékfejlesztési típusú intézkedéseket az átmeneti támogatási és intézményfejlesztési alkotóelemen keresztül fogják végrehajtani.

Ez a jelentés az IPA 2007 során történt végrehajtásával foglalkozik. Az IPA-programok helyszínen történt végrehajtására és nyomon követésére, valamint az ilyen programok eredményeinek értékelésére vonatkozóan ebben a jelentésben csak korlátozottan állnak rendelkezésre részletes információk, mivel 2007 volt az IPA-programozás első éve. A programok többségét az év vége felé fogadták el, a tényleges végrehajtásra pedig 2008-tól kezdődően fog sor kerülni.

A FELÜLVIZSGÁLT ÉV

A bővítési folyamat alakulásának főbb pontjai

2007-ben előrehaladás történt az Európai Tanács 2006. decemberi ülésén a bővítésre vonatkozóan meghatározott, megújított konszenzus alapján. 2007 Bulgária és Románia csatlakozásával kezdődött. Az év során számos fontos fejlemény történt Törökországban és a nyugat-balkáni országokban: előrehaladtak a csatlakozási tárgyalások és a stabilizációs és társulási folyamat, a Koszovó jogállására vonatkozó tárgyalások, továbbá elindították az új pénzügyi eszközt, az IPA-t.

November 6-án a Bizottság előterjesztette éves stratégiai dokumentumát, az országok előrehaladásáról szóló jelentésekkel, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokra[1] és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99. sz. határozata[2] értelmében Koszovóra irányuló csatlakozási/európai partnerségi javaslatokkal együtt. A Bizottság stratégiai dokumentuma megerősítette a bővítési stratégia elveit és célkitűzéseit. Az érintett országokkal kapcsolatosan számos jelentős kihívásra hívta fel a figyelmet. Kijelentette, hogy már egy korai szakasztól kezdve még inkább prioritásként fogják kezelni az alapvető kormányzási kérdéseket, ideértve az intézményépítést, az igazságszolgáltatási és közigazgatási reformot, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzését. Ez a megközelítés összhangban van a főigazgatóságnak a bővítéssel érintett országokban a közigazgatási reform belső értékelése alapján készített ajánlásokkal.

A Horvátországgal és Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások terén továbbra is előrehaladás történt. Horvátország esetében 2007 decemberéig 16 fejezetet nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. Törökország esetében hat fejezetet nyitottak meg, amelyek közül egyet zártak le. A 2006. decemberi tanácsi következtetésekkel összhangban nyolc tárgyalási fejezetet mindaddig nem nyitnak meg, amíg Törökország végre nem hajtja a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. A Bővítési Főigazgatóság figyelemmel kísérte a Törökországgal megkötött társulási megállapodás, valamint a Horvátországgal és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal megkötött stabilizációs és társulási megállapodások végrehajtását. A három ország közül egy sem ért el kellő előrehaladást a meghatározott prioritások kezelése terén.

Másfelől azonban a tagjelölt országok 2007-ben jelentős előrehaladást értek el a strukturális alapok előfutárai, az IPA III. és IV. alkotóeleme szerinti támogatás végrehajtására irányuló struktúrák és irányítási rendszerek létrehozása terén. Ezek a struktúrák – a gyakorlat általi tanulás folyamatán keresztül – kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a Közösség kohéziós politikájának és eszközeinek előkészítésében és a csatlakozást követően történő végrehajtásában.

2007-ben előrehaladás történt a nyugat-balkáni országokkal megkötendő stabilizációs és társulási megállapodások megkötése terén. Albánia folytatta a vele megkötött ideiglenes megállapodás végrehajtását. A Montenegróval kötött stabilizációs és társulási megállapodást 2007 októberében írták alá. 2007 júniusában folytatódtak a Szerbiával megkötendő stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalások, amelyek végül a stabilizációs és társulási megállapodás novemberben történt parafálásához vezettek. Decemberben parafálták a Bosznia-Hercegovinával létrejött stabilizációs és társulási megállapodást. E stabilizációs és társulási megállapodások aláírása az irányadó feltételek teljesülésétől függött.

A nyugat-balkáni országokat illetően a Bizottság továbbra is elősegítette a stabilizációs és társulási folyamatot, és koordinálta a thesszaloniki menetrend végrehajtását. 2007 végére vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások megkötésére került sor Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával. A stratégiai dokumentumban bejelentették a vízummentes utazás feltételeire vonatkozó párbeszéd megindítását, valamint a térségből származó diákok részére további felsőoktatási ösztöndíjak biztosítását.

Az ENSZ Főtitkárának különmegbízottja, Martti Ahtisaari útján Koszovó jogállásáról folytatott tárgyalások 2007-ben zárultak le, a végleges jogállást azonban nem rendezték. Az ezt követően a Koszovó jogállására vonatkozóan a két fél között az EU–USA–Oroszország trojka közvetítésével folytatott közvetlen tárgyalások sem eredményeztek megállapodást. A Bizottság továbbra is tanáccsal és támogatással segíti elő a jogállással kapcsolatos folyamatot.

A délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) 2007. májusi zágrábi csúcstalálkozóján a regionális együttműködés folyamatát illetően a regionális felelősségvállalás felé történő átmenetről döntöttek. A Stabilitási Paktum nagyjából teljesítette a küldetését, és azt jelenleg egy, a délkelet-európai együttműködési folyamathoz kapcsolódó új regionális együttműködési tanács váltja fel. Kinevezték a regionális együttműködési tanács főtitkárát, és Szarajevót jelölték ki titkárságának székhelyéül. Júliusban hatályba lépett az új Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA).

2007-ben sikeresen került bevezetésre az új előcsatlakozási támogatási pénzügyi eszköz, az IPA. A tagjelölt országoknak 2007-ben nyújtandó pénzügyi támogatással kapcsolatos kötelezettségvállalások összege elérte a 497,2 millió eurót Törökország, a 141,2 millió eurót Horvátország és az 58,5 millió eurót Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében. A potenciális tagjelölt országok tekintetében az IPA-ból 61,0 millió eurót irányoztak elő Albánia, 62,1 millió eurót Bosznia-Hercegovina, 68,9 millió eurót Koszovó, 31,4 millió eurót Montenegró és 189,7 millió eurót Szerbia számára. További 109,0 millió eurót különítettek el regionális együttműködésre és a mind a tagjelölt, mind pedig a potenciális tagjelölt országoknak címzett, horizontális, több országra kiterjedő programokra.

A bővítés kommunikálása továbbra is prioritás. Az EU–10 csatlakozásának május 1-jei harmadik évfordulójával kapcsolatos tevékenységek között szerepeltek a következők: az EUROPA webhelyen egy esettanulmányoknak, tényekkel és számadatokkal kapcsolatos résznek és képgalériának szentelt külön oldal; audiovizuális anyagok a Europe by Satellite-ról (Európa Műholdon); három új tagállamban újságírók számára szervezett látogatások; és egy sor, a Kereskedelmi Kamarával közösen szervezett szeminárium hét tagállamban.

A Bizottság megkezdte a munkát egy új civil társadalmi eszközre vonatkozóan, amely a beavatkozás három területére fog összpontosítani: i. a helyi polgári kezdeményezések és a kapacitásépítés támogatása; ii. az emberek közötti párbeszédprogram, amely valamennyi érdekeltet megismertet az uniós politikákkal, intézményekkel és szervekkel, valamint iii. a (nemzetközi) partnerségi intézkedések támogatása.

A 2007. évi főbb tanácsi következtetések

A 2007. decemberi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa a 2007. évi bővítési stratégiáról szóló alábbi következtetésekkel üdvözölte a bővítési stratégiát:

„ Az Európai Tanács által 2006 decemberében elfogadott bővítési stratégiával és a Tanács 2006. december 11-i következtetéseivel összhangban a Tanács üdvözli a Bővítési stratégia és fő kihívások (2007–2008) című, november 6-i bizottsági közleményt, és tudomásul veszi az abban foglalt elemzést és ajánlásokat. Az EU bővítési stratégiájának alapját továbbra is a bővítéssel kapcsolatos megújult konszenzus képezi, amely a kötelezettségvállalások megszilárdításán, a méltányos és szigorú feltételrendszeren, a jobb kommunikáción, valamint az új tagállamok integrálására való képességen alapul. A jobb minőségű bővítési folyamat garantálja azt, hogy a bővítés a jövőben is előmozdítja a békét, a demokráciát és a stabilitást a kontinens egészén, és konkrét előnyökkel jár a fokozott kereskedelem, beruházás és gazdasági növekedés szempontjából.

A jövő év kulcsfontosságú az EU bővítési stratégiájának megszilárdítása és végrehajtása, valamint a nyugat-balkáni átmeneti folyamat támogatása szempontjából. A Tanács emlékeztet az e kérdésre vonatkozó különböző javaslatokra, és arra, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. Ezek alapján a megújított konszenzus következetes végrehajtása fontosabb, mint valaha.

A Tanács megerősíti azt, hogy a tárgyalások üteme voltaképpen attól az egyes országok esetében érdemeik alapján megítélt előrehaladástól függ, amelyet a kiinduló és záró kritériumok, valamint a tárgyalási keret követelményei teljesítésében – beleértve a jelenleg felülvizsgálat alatt álló csatlakozási partnerségek végrehajtását is – a tárgyaló országok mutatnak. A Tanács emlékeztet arra, hogy azokat a fejezeteket, amelyek technikai előkészítése megtörtént, a megállapított eljárások szerint, a tárgyalási keretekkel összhangban meg fogják nyitni. Ezzel összefüggésben a Tanács várakozással tekint a Törökországgal és Horvátországgal e hónap folyamán később tartandó kormányközi konferenciák elé. Alapvető fontosságú továbbá, hogy a bővítési politika a tárgyalások valamennyi szakaszában méltányos és szigorú feltételrendszert irányoz elő. E tekintetben a Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, miszerint tovább kívánja javítani a bővítési folyamat minőségét azáltal, hogy már a korai szakaszban foglalkozik a közigazgatás, az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén a kulcsfontosságú prioritási kérdésekkel, teljes mértékben felhasználja a teljesítménymutatókat és a hatástanulmányokat, és átláthatóbbá teszi a folyamatot. Ez jelentősen hozzájárul annak biztosításához, hogy a közvélemény széleskörűen és folyamatosan támogassa a bővítési folyamatot.”

Az Európai Tanács ezt követő, 2007. decemberi ülése ezt követően jóváhagyta a fenti következtetéseket:

„ Az Európai Tanács tudomásul veszi a bővítési stratégiáról szóló bizottsági közleményt, és jóváhagyja az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának december 10-i következtetéseit .”

AZ IPA PROGRAMOZÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA: ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS

Stratégiai tervezés és programozás

Az éves bővítési csomagot (stratégiai dokumentum, a haladásról szóló jelentések, csatlakozás vagy európai partnerségek, továbbá stabilitási és társulási megállapodások) a Bizottság minden év őszén terjeszti a Tanács és a Parlament elé, és ebben meghatározza az előcsatlakozási folyamat tekintetében azt az általános stratégiai keretet, amelyen belül az IPA-nak működnie kell. A többéves indikatív pénzügyi keret is a csomag részét képezi, és a politikai keretben meghatározott prioritásokat pénzügyi kifejezésekké fordítja le az országok és az alkotóelemek tekintetében.

Stratégiai tervezési szinten az Európai Bizottság az érintett országokkal szoros konzultációt folytatva többéves indikatív tervezési dokumentumokat dolgoz ki az egyes kedvezményezett országok számára (a regionális és több országra kiterjedő programokra vonatkozó, további többéves indikatív tervezési dokumentummal együtt), amelyek az országra alkalmazandó valamennyi IPA-alkotóelemre kiterjednek. Ezeket hároméves gördülő időszakra hozzák létre és évente felülvizsgálatokat végeznek.

Végül pedig a nemzeti hatóságok programozási szinten országonként és alkotóelemenként (a határon átnyúló alkotóelem tekintetében: két vagy több kedvezményezett ország közötti, valamint az ezek és a velük szomszédos tagállamok közötti közös programok) vagy – a regionális fejlesztés alkotóelem tekintetében – témánként hoznak létre egyedi programokat. A regionális és horizontális programokra a Bizottság tesz javaslatot.

A többéves indikatív pénzügyi keret

A többéves indikatív pénzügyi keret az éves bővítési csomag része, célja pedig az, hogy információkkal szolgáljon a Bizottság által a hároméves gördülő időszakra országonként és alkotóelemenként javasolt, átfogó IPA-keret indikatív bontásáról. Ez a kapcsolódási pont a bővítési csomag politikai kerete és a költségvetési eljárás között. A többéves indikatív pénzügyi keretet – az IPA-ról szóló, 1085/2006/EK rendelet 5. cikkével összhangban – évente dolgozzák ki és terjesztik a Tanács és az Európai Parlament elé.

A többéves indikatív pénzügyi keret alapja a hároméves gördülő programozási ciklus. Rendes körülmények között a többéves indikatív pénzügyi keret az n., n+1. és n+2. évre vonatkozóan az n–2. év utolsó negyedévében jelenik meg a bővítési csomag részeként, figyelembe véve a pénzügyi keretet és megjelenítve a csomagban magában meghatározott politikai prioritások javasolt pénzügyi megvalósítását. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó új pénzügyi keretről szóló magállapodásban, valamint az IPA-ról szóló rendelet elfogadásában bekövetkezett késedelmek miatt határidőre nem lehetett előterjeszteni a 2007–2009-es időszakra vonatkozó többéves indikatív pénzügyi keretet. A 2007 novemberében elfogadott, a 2008–2010-es időszakra vonatkozó többéves indikatív pénzügyi keret volt tehát az IPA szerinti első többéves indikatív pénzügyi keret, és ez naprakésszé tette a 2007-es számadatokat is, amelyeket a Bizottság 2007-es előzetes költségvetés-tervezetében közöltek a Tanáccsal és a Parlamenttel.

A következő táblázat millió euróban kifejezve, országonként és alkotóelemenként tartalmazza a 2007-es IPA-előirányzatokat, valamint a 2008–2010-es időszakra szóló többéves indikatív pénzügyi keretben naprakésszé tett regionális és több országra kiterjedő programok tekintetében bontja ezeket (a 2007. november 6-án elfogadott COM(2007)689).

IPA-alkotóelem | Albánia | Bosznia-Hercegovina | Horvátország | Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | Koszovó | Montenegró | Szerbia | Törökország | Regionális & horizontális programok |

I. alkotóelem | 54,3 | 58,1 | 49,6 | 41,6 | 68,3 | 27,5 | 181,5 | 256,7 | 109 |

Többéves indikatív tervezési dokumentumok

A többéves indikatív pénzügyi keretben szereplő előirányzatok és a politikai keretben meghatározott prioritások alapján elkészítik a többéves indikatív tervezési dokumentumokat az egyes országok és a több kedvezményezettre irányuló programok tekintetében. A többéves indikatív tervezési dokumentum a Bizottság álláspontját képviseli a beavatkozás nagyobb területeit és azokat a főbb prioritásokat illetően, amelyeknek a programozási dokumentumokban való részletes kidolgozását a kedvezményezett országtól elvárják.

Az első országonkénti többéves indikatív tervezési dokumentumokat, valamint a 2007–2009-es időszakra kiterjedő, több kedvezményezettre irányuló többéves indikatív tervezési dokumentumot 2006 során és 2007 elején dolgozták ki a Bővítési Főigazgatóság operatív egységei az adott alkotóelemek tekintetében felelős főigazgatóságokkal együttműködve. A felelősségvállalás biztosítása érdekében konzultáltak a nemzeti hatóságokkal a többéves indikatív tervezési dokumentumtervezetekről, és igen szorosan bevonták őket azok elkészítésébe. A tagjelölt országok többéves indikatív tervezési dokumentumai tekintetében a Regionális Politikai Főigazgatóság, a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság volt felelős a III., a IV. illetve az V. alkotóelemmel kapcsolatos szakaszok kidolgozásáért. Ezen túlmenően a többéves indikatív tervezési dokumentumok elkészítése során konzultáltak a tagállamokkal, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és más érdekeltekkel (civil társadalom).

A 2007–2009-es időszakra vonatkozó összes többéves indikatív tervezési dokumentumokat 2007 első felében nyújtották be elfogadásra az IPA Irányítóbizottságához.

Stratégiai koherenciakeretek és többéves programozás (III. és IV. alkotóelem)

A III. és IV. alkotóelem tekintetében a strukturális alapokéhoz hasonló megközelítést követnek. A stratégiai tervezés egy hétéves keretben (2007–2013), a tagjelölt országok által elkészített (a strukturális alapokra vonatkozó nemzeti stratégiai referenciakeretekkel egyenértékű) stratégiai koherenciakeretek formájában történik. Ezek a III. és a IV. IPA-alkotóelem programozására vonatkozó referenciadokumentumot képező dokumentumok egy hétéves stratégiát határoznak meg. A stratégiai referenciakereteket megvitatják a Bizottsággal, de azok továbbra is nemzeti dokumentumoknak minősülnek. A III. és a IV. alkotóelemre vonatkozó stratégiai koherenciakereteket az egyes tagjelölt országok készítették el, és azokra vonatkozóan 2007 első felében állapodtak meg a Bizottsággal. A III. és IV. alkotóelem programozását az eredetileg három évre elkészített, de további évekre is kiterjeszthető többéves programokon keresztül végezték el.

Az érdekeltekkel folytatott konzultáció, a partnerség és a koordináció olyan átfogó elvek, amelyek a stratégiai koherenciakeretek és a III. és a IV. alkotóelem szerinti többéves operatív programok előkészítésére és jóváhagyására irányadóak. Az itt és más területeken elsajátított bevált gyakorlatok kulcsfontosságúak lesznek a strukturális alapokra vonatkozó hasonló stratégiai dokumentumok és többéves programok elkészítése és megtárgyalása során a csatlakozást követően.

IPA-programok

Az éves vagy többéves programokat az adott többéves indikatív tervezési dokumentumokkal összhangban tervezik meg. Az I. alkotóelemet éves programokon, míg a többi alkotóelemet többéves programokon keresztül hajtják végre. A programokat a Bizottság a kedvezményezett országokkal és más érdekeltekkel folytatott konzultációkat követően, valamint a megfelelő tagállami bizottságok – az I. és a II. alkotóelem tekintetében az IPA Irányítóbizottság, a III. és a IV. alkotóelem tekintetében a COCOF, a IV. alkotóelem tekintetében az ESZA bizottság, valamint az V. alkotóelem tekintetében a Vidékfejlesztési Bizottság – kedvező véleménye esetén fogadja el.

I. alkotóelem

I. alkotóelem szerinti támogatást a Bizottság programozza éves nemzeti programok, illetve regionális vagy horizontális programok formájában, amelyeket a Bizottság, illetve a kedvezményezett ország irányít vagy adott esetben más donorokkal közösen irányítanak. A nemzeti programok a kedvezményezett ország által benyújtott vagy – a regionális és horizontális programok esetében – a Bizottság által elkészített projektadatlapok alapján a Bizottság által elkészített finanszírozási javaslatokból állnak.

A nukleáris biztonság és a sugárzásvédelem, oktatás és vámügy területén zajló projektek végrehajtását a többéves indikatív pénzügyi keretben elfogadott nemzeti előirányzatokból finanszírozták, de azokat központilag, horizontális alapon hajtják végre: e projektek finanszírozása tehát nem szerepel az I. alkotóelem szerinti nemzeti programokban. A táblázat országonként tünteti fel az e projektekkel kapcsolatos hozzájárulásokat. A technikai mellélet adott országra vonatkozó szakaszában ezek részletesebben szerepelnek.

Albánia | Bosznia-Hercegovina | Horvátország | Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | Koszovó | Montenegró | Szerbia | Törökország | Regionális |

Nemzeti program | 49,3 | 49,7 | 45,4 | 34,9 | 62,0 | 23,9 | 164,8 | 256,2 |

A horizontálisan végrehajtott, nukleáris biztonsággal, vámüggyel és oktatással kapcsolatos előirányzatok | 5,0 | 8,4 | 4,2 | 6,7 | 6,3 | 3,6 | 16,7 | 0,5 |

I. alkotóelem összesen - ÁTIF | 54,3 | 58,1 | 49,6 | 41,6 | 68,3 | 27,5 | 181,5 | 256,7 | 109,0 |

Az Albániára vonatkozó, 2007. évi IPA nemzeti programot a Bizottság 2007. szeptember 20-án fogadta el. A program a PAMECA III. rendőrségi misszió támogatásán keresztül, valamint az uniós pénzeszközök decentralizált kezelésére irányuló akkreditáció elkészítésében nyújtott segítség révén abban támogatja Albániát, hogy az megfeleljen a politikai kritériumoknak. A gazdaság területén a program egy, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közös programon keresztül a kkv-k ágazatát támogatja. A 2007. évi IPA a statisztikák összehangolására, a vízgazdálkodásra és Albánia Adóügyi Főigazgatóságának támogatására irányuló projekteken keresztül a közösségi vívmányokhoz való igazodásban is segíti az országot.

A Bosznia-Hercegovinára vonatkozó 2007. évi IPA nemzeti programot a Bizottság 2007. december 20-án fogadta el. A program a társadalmi beilleszkedés és a hazatérés, a jogállamiság, valamint a közigazgatási és az alkotmányos reform támogatásával abban segíti Bosznia-Hercegovinát, hogy az megfeleljen a koppenhágai kritériumok politikai követelményeinek. A gazdasági kritériumok keretében a program segítséget fog nyújtani a munkaerő-piaci és a gazdasági fejlődésben, valamint az egészségügyben és az oktatásban. Az IPA a pénzügyi szektorban, a bel- és igazságügy, a jobb minőségű infrastruktúra, az energetikai és távközlési, valamint a statisztikai és informatikai rendszerek terén a szabályozási rendszerek létrehozásának támogatásával segíti az országot a közösségi vívmányokhoz való közelítésben. Az IPA emellett a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, a környezet és a közlekedés ágazatának támogatásával is segítséget nyújt az ország számára.

A Horvátországra vonatkozó 2007. évi IPA nemzeti programot a Bizottság 2007. december 20-án fogadta el. A politikai kritériumok vonatkozásában a program a korrupció elleni küzdelemre irányul, és az emberi jogok, valamint a kisebbségek védelme területén szükséges előrehaladáshoz járul hozzá. A gazdasági kritériumok keretében a program a vállalkozási környezet javításához fog hozzájárulni. A 2007. évi IPA-projektek a felelősségvállalási képesség területén a közösségi vívmányok átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos intézményi és adminisztratív kapacitás kiépítésére fognak összpontosítani a következő fejezetek keretében: versenypolitika, információs társadalom és média, mezőgazdaság, energia, szociálpolitika és foglalkoztatás, jogérvényesülés, szabadság és biztonság, környezetvédelem, vámunió.

A CARDS program keretében elindult rendőrségi reform további támogatásának sürgős szükségessége miatt úgy határoztak, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozó 2007. évi IPA nemzeti programot két részre osztják. Az első rész (12 millió euro) a rendőrségi reformmal kapcsolatos projekteket és egy projektkészítési eszközt foglalt magában. A második részt (22,94 millió euro) a Bizottság 2007. november 16-án fogadta el. E második rész célja a közigazgatási reformstratégia és az igazságszolgáltatási reform végrehajtásának, valamint az uniós pénzeszközök decentralizált kezelésével kapcsolatos kapacitásépítésnek a támogatása. A társadalmi–gazdasági követelmények keretében a program – mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági fejlődés támogatása érdekében – a létfontosságú infrastruktúra kiépítésében fogja segíteni a településeket. A közösségi vívmányokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében komoly támogatást nyújtanak az adóigazgatás, a statisztikai hivatal és a vámigazgatás számára. Ezen túlmenően a program támogatja az ország bizonyos közösségi programokban való részvételét.

A Montenegróra vonatkozó 2007. évi nemzeti programot a Bizottság 2007. november 21-én fogadta el. A politikai kritériumok keretében a program támogatja a civil társadalmat, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az igazságszolgáltatási reformot. A társadalmi–gazdasági követelmények keretében a program támogatja egy nemzeti képesítési keret létrehozását, a közlekedési ágazat fejlesztését – ideértve az európai közös légi közlekedési megállapodás végrehajtását – és az energiapiaci közelítést. Az európai normák keretében a program a következő alágazatokkal kapcsolatos projekteket tartalmaz: jogharmonizáció, állat-egészségügyi szolgáltatások, a MONSTAT statisztikai hivatal, közbeszerzési rendszer, minőségi infrastruktúra (szabványosítás és mértékrendszer), valamint adóigazgatás.

A Szerbiára vonatkozó 2007. évi nemzeti programot a Bizottság 2007. december 20-án fogadta el. Ennek célja, hogy segítse Szerbiát az uniós követelmények teljesítéséhez szükséges reformok végrehajtásában, a stabilizációs és társulási folyamatban történő előrelépésben, valamint a koppenhágai kritériumok teljesítéséhez szükséges alapok lefektetésében. A politikai kritériumok keretében a program a következő programokra nyújt támogatást: településtámogatási program, támogatás a menekültek és a belső hontalanná vált személyeknek, az igazságszolgáltatási rendszer és a büntetés-végrehajtási rendszer hatékonyságának és átláthatóságának javítása, rendőrségi reform, az ombudsman intézménye, valamint a közbeszerzési hivatal létrehozásának támogatása és a civil társadalom támogatása. A 2007. évi program jelentős hangsúlyt helyez a társadalmi–gazdasági követelményekre a regionális gazdasági és társadalmi fejlődést és az egészségügyi ágazat reformját támogató projektek révén. Az európai normák keretében a program a vám- és adóigazgatással, a határellenőrzésekkel, valamint a repülési szabványokkal – ideértve az európai közös légi közlekedési megállapodás végrehajtását – és a vidékfejlesztési politikák végrehajtására szolgáló kapacitások kiépítésére vonatkozó projekteket tartalmaz.

A Törökországra vonatkozó 2007. évi nemzeti programot 2007. december 20-án fogadták el. A politikai kritériumok keretében támogatást fognak nyújtani a már elfogadott reformok megszilárdítására, valamint a helyszínen történő végrehajtásuk javítására. Ez kiterjed az igazságszolgáltatási szervek, a rendészeti szolgálatok, valamint a közigazgatás egyes részein belül a reformokkal érintett intézmények támogatására. Támogatni fogják továbbá a nők jogainak, az emberi jogoknak és a gyermekek jogainak előmozdítását. Ami a közösségi vívmányok elfogadását és végrehajtását illeti, a támogatás a hatalmas mennyiségű átültetendő és végrehajtandó jogi aktussal, valamint a jelentős beruházási követelményekkel kapcsolatos tevékenységi területekre fog összpontosítani. A 2007. évi IPA értelmében ezek a területek a következők: a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság (különösen a határigazgatás; valamint a migrációs és vízumpolitika); a környezetvédelem; és – kisebb mértékben – az élelmiszer-biztonság, a vám és az adózás. Támogatást nyújtanak továbbá az energetika, a pénzügyi ellenőrzés, a halászat, a belső piac, a szociálpolitika és foglalkoztatás, a statisztika és a közlekedés területén az összehangolás és az intézménykiépítés biztosítására. 2007 során a civil társadalmi párbeszéd keretében kezelendő, prioritást élvező kérdés a kultúra és a művészetek, továbbá a halászat és a mezőgazdaság. A már jól kialakult támogatási formák megtartásával támogatásban részesül Törökországnak a közösségi programokban és ügynökségekben, valamint a Jean Monnet ösztöndíjprogramban való részvétele.

A Koszovóra vonatkozó, az I. alkotóelem szerinti éves IPA-programot a Bizottság 2007. november 28-án fogadta el. A politikai követelmények keretében a program az uniós politikai kritériumok teljesítésére, valamint Koszovó intézményi, közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerének megszilárdítására összpontosít. Ez magában foglalja a korrupció elleni küzdelmet, az emberi és kisebbségi jogok védelmét, valamint a civil társadalmi tevékenységek előmozdítását. A társadalmi–gazdasági követelmények keretében a program Koszovó befektetési környezetének javítására, a kis- és középvállalkozások támogatására, a vidékfejlesztés előmozdítására, az infrastruktúra fejlesztésére és az oktatási rendszer minőségének javítására fog összpontosítani. Végül pedig a program az európai normák keretében a hatékony intézményi kapacitás kiépítése iránti igényt is kezeli, különösen a közbeszerzés, az élelmiszer-biztonság és az állat-egészségügyi szolgáltatások, valamint az energiaágazatban érvényesülő normák terén.

A több kedvezményezettre irányuló program célja a nemzeti programok kiegészítése, továbbá a nyugat-balkáni országokban és Törökországban a többoldalú tapasztalatok megerősítése. A program regionális és horizontális programokon keresztül biztosít támogatást. A 2007. évi program szerinti, különös fontossággal bíró tevékenységek között szerepelnek a regionális együttműködési kezdeményezések, a regionális közigazgatási iskola, az átmeneti polgári igazgatás, a civil társadalmi párbeszéd és fejlődés, az oktatási és ifjúsági programok (Tempus, Erasmus Mundus és Youth in Action), a nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint a vám és az adózás támogatása.

II. alkotóelem

A határon átnyúló együttműködés alkotóeleme a külső támogatást és a gazdasági és társadalmi kohéziós célkitűzéseket ötvöző közös helyi és regionális kezdeményezéseken keresztül a határon átnyúló együttműködés megerősítésére irányul. Az együttműködésnek különösen a határ menti területeken a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítására, a környezetvédelem, a természeti és kulturális örökség, a közegészségügy, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén és más hasonló területeken fennálló közös kihívások kezelésével kapcsolatos együttműködésre, a hatékony és biztonságos határok biztosítására, továbbá a határ menti térségekből származó helyi szereplők kisebb léptékű, közös tevekénységeinek előmozdítására kell irányulnia. A határon átnyúló együttműködés segíti a megbékélést és a jószomszédi kapcsolatokat, ugyanakkor pedig elősegíti a kedvezményezett országok EU-ba való integrációját. Ez különösen lényeges egy nem is olyan régen még konfliktussal sújtott térségben.

Az IPA határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos II. alkotóeleme két területet ölel fel: a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok közötti, határon átnyúló együttműködést és az ezek és a szomszédos tagállamok közötti, határon átnyúló együttműködést. Ezen túlmenően az IPA II. alkotóeleme pénzügyileg is támogathatja a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országoknak a strukturális alapok (az európai területi együttműködésre irányuló célkitűzéssel összefüggésben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által finanszírozott) transznacionális együttműködési programjaiban és az ENPI tengeri medencékkel kapcsolatos együttműködés programjaiban való részvételét.

A határon átnyúló együttműködéshez nyújtott, a II. alkotóelem szerinti támogatásra a részt vevő országok által közösen kidolgozott, többéves, határon átnyúló programok keretében kerül sor. Az IPA-támogatást éves finanszírozási határozatok útján adják meg, az integrált megközelítés alapján végrehajtott, a tagállamokkal együtt végzett, határon átnyúló programok kivételével, amelyek esetében a programra irányuló teljes uniós hozzájárulást három évre kiterjedő, többéves finanszírozási határozatokon keresztül fogadják el. Ami az ERFA transznacionális programjaiban vagy az ENPI tengeri medencékkel kapcsolatos programjaiban való részvételt illeti, az IPA-támogatást országonként, éves finanszírozási határozatok útján adják meg. Az IPA II. alkotóeleme szerinti, 2007. évi végleges országonkénti előirányzatokat a 2.1.1. szakasz tartalmazza.

Az IPA II. alkotóeleme támogatja Albánia részvételét a Montenegróval és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, vagyis a szomszédos tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országokkal folytatott két kétoldalú, határon átnyúló programban. A tagállamokkal folytatott, határon átnyúló együttműködés tekintetében az IPA II. alkotóeleme finanszíroz egy kétoldalú, Albánia és Görögország közötti programot, valamint Albániának az „Adria” elnevezésű, többoldalú, határon átnyúló programban való részvételét, amelyben Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia működik együtt Görögországgal, Olaszországgal és Szlovéniával az Adriai-tenger területén. Ezen felül az IPA II. alkotóeleme finanszíroz egy – Albánia Koszovóval határos Kukes régiójának fejlesztésére irányuló – egyoldalú programot, valamint Albániának az ERFA „Délkelet-Európa” elnevezésű transznacionális programjában való részvételét.

Bosznia-Hercegovina tekintetében az IPA II. alkotóeleme támogatja az ország három – Horvátországgal, Montenegróval és Szerbiával közös – kétoldalú, határon átnyúló programban való részvételét. A tagállamokkal folytatott, határon átnyúló együttműködés tekintetében az IPA II. alkotóeleme Bosznia-Hercegovinának az IPA határon átnyúló együttműködésre vonatkozó „Adria” programjában való részvételét finanszírozza. Végül 2007-ben az IPA II. alkotóeleme Bosznia-Hercegovinának az ERFA „Délkelet-Európa” elnevezésű transznacionális programjában való részvételét finanszírozza.

Az IPA II. alkotóeleme alapján Horvátország három kétoldalú határon átnyúló programban vesz részt a szomszédos potenciális tagjelölt országokkal: Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Szerbiával. Horvátország részt vesz továbbá három határon átnyúló együttműködési IPA-programban is a szomszédos tagállamokkal: egy-egy kétoldalú programban Szlovéniával és Magyarországgal, valamint az IPA határon átnyúló együttműködésre vonatkozó, „Adria” elnevezésű, többoldalú, határon átnyúló programjában,. Végül az IPA II. alkotóeleme finanszírozza Horvátországnak az ERFA „Délkelet-Európa” és a „Mediterrán” transznacionális programjaiban való részvételét.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az IPA II. alkotóelemének támogatásával 2007-ben részt vesz egy kétoldalú programban Albániával és egy-egy kétoldalú programban a szomszédos tagállamokkal, Bulgáriával és Görögországgal. Az IPA II. alkotóeleme finanszírozza Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak az ERFA európai területi együttműködés „Délkelet-Európa” elnevezésű transznacionális programjában való részvételét is.

Montenegróban az IPA II. alkotóeleme négy – Montenegró tagjelölt és potenciális tagjelölt szomszédaival: Horvátországgal, Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Albániával folytatott – kétoldalú határon átnyúló programból, valamint az IPA tagállamokkal folytatott határon átnyúló együttműködésre vonatkozó „Adria” programjában való részvételből áll. Ami az ERFA transznacionális programjaiban való részvételt illeti, az IPA II. alkotóeleme finanszírozza Montenegrónak a „Délkelet-Európa” és a „Mediterrán” programokban való részvételét.

Szerbiában a határon átnyúló együttműködési programok három – Montenegróval, Horvátországgal és Bosznia-Hercegovinával folytatott – kétoldalú programot, három – Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával, vagyis a szomszédos tagállamokkal folytatott – kétoldalú programot, valamint Szerbiának az IPA többoldalú, határon átnyúló „Adria” programban való részvételét foglalják magukban. Ezen felül az IPA II. alkotóeleme finanszírozza Szerbiának az ERFA európai területi együttműködés „Délkelet-Európa” elnevezésű transznacionális programjában való részvételét.

2007-ven az IPA II. alkotóeleme támogatta a Törökország és Bulgária közötti, határon átnyúló programot. Ezen túlmenően 2007-ben az IPA II. alkotóeleméből finanszírozást ítéltek oda Törökországnak az ENPI tengeri medencékkel kapcsolatos programban való részvétel céljából.

A III., a IV. és az V. alkotóelem

A III. és IV. alkotóelem programozása az eredetileg három évre elkészített, de további évekre is kiterjeszthető többéves programokon keresztül történik. A stratégiai koherenciakeretek alapján a kedvezményezett tagjelölt országok alkotóelemenként (IV. alkotóelem) vagy témánként (III. alkotóelem) tervezik meg a többéves operatív programokat az érintettekkel konzultálva, amelyeket azután hivatalos elfogadás céljából egyeztetnek a Bizottsággal a megfelelő tagállami bizottságokkal – a III. alkotóelem tekintetében az alapok koordinációs bizottságával (COCOF), a IV. alkotóelem tekintetében pedig a COCOF-fal és az Európai Szociális Alap (ESZA) bizottságával – folytatott konzultációkat követően.

A III. alkotóelem három különböző támogatási területet fed le: ezek a közlekedés és a környezetvédelem, amelyek a tagállamokban a Kohéziós Alap beavatkozásait tükrözik, továbbá a regionális versenyképesség, amely bizonyos támogatási területekre vonatkozik, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzése szerintiekre. A III. alkotóelemet így a témákat külön-külön lefedő, önálló programokon keresztül fogják végrehajtani (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében a 2007–2009-es időszakra csak egyetlen környezetvédelmi és közlekedési programot hajtanak végre). Ez az országonként programokkal kapcsolatban három különálló tárgyalási és elfogadási folyamatot jelentett, az alábbiakban leírtakhoz hasonló utóhatásokkal a decentralizált irányítás átruházása tekintetében.

A III. és IV. alkotóelem alá tartozó többéves programok a strukturális alapokhoz hasonlóan stabil pénzügyi keretet nyújtanak egy hároméves időszakra. Ez alapvető fontosságú a közlekedés, a környezetvédelem, a regionális versenyképesség és a humánerőforrás-fejlesztés terén történő középtávú beruházási stratégiák végrehajtásához. Ez a hosszabb távú pénzügyi keret a strukturális alapokhoz hasonlóan együtt jár a szigorú pénzügyi irányítással az olyan pénzeszközök teljes körű felhasználásának biztosítása érdekében, amelyek máskülönben esetleg elvesznének a költségvetési rendeletben megállapított, a kötelezettségvállalások automatikus megszüntetésére (n+3) vonatkozó szabály miatt. A többéves indikatív tervezési dokumentumokkal összhangban a programozásnál a következő források álltak rendelkezésre a III., IV. és V. alkotóelemek esetében a többéves programok keretében:

Alkotóelem /év | Horvátország | Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | Törökország |

|2007 |2008 |2009 |Összesen |2007 |2008 |2009 |Összesen |2007 |2008 |2009 |Összesen | |III. alkotóelem |45,1 |47,6 |49,7 |142,4 |7,4 |12,3 |20,8 |40,5 |167,5 |173,8 |182,7 |524,0 | |IV. alkotóelem |11,4 |12,7 |14,2 |38,3 |3,2 |6,0 |7,1 |16,3 |50,2 |52,9 |55,6 |158,7 | |Alkotóelem V |25,5 |25,6 |25,8 |76,9 |2,1 |6,7 |10,2 |19,0 |20,7 |53,0 |85,5 |159,2 | |Három többéves (2007–2009) operatív programot fogadtak el 2007-ben a III. alkotóelem értelmében Horvátország tekintetében, a COCOF Bizottság kedvező véleményét (2007. október) követően. A programok a környezetvédelem (szennyvíz, ivóvíz és hulladékgazdálkodás) és a fenntartható közlekedés (vasutak és belvízi utak) terén történő, a közösségi vívmányoknak megfelelő beruházásokra terjednek ki. Az alapvető infrastruktúrára irányuló ilyen erőfeszítések mellett további támogatás irányul a hátrányos helyzetű régiók termelőkapacitásának korszerűsítésére és szerkezetének átalakítására, különösen a vállalkozásoknak – főként a kis- és középvállalkozásoknak – nyújtott szolgáltatások révén.

Horvátország tekintetében a IV. alkotóelemre vonatkozó többéves operatív programot 2007. december 7-én fogadták el. Négy prioritástengelyből áll: „A foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a fenntartható munkaerő-piaci integráció fokozása”, „A hátrányos helyzetű egyének társadalmi beilleszkedésének megerősítése”, „A humántőke fejlesztése és foglalkoztathatóság” és technikai segítségnyújtás.

A Horvátországra vonatkozó, a 2007–2013-as időszakra szóló többéves vidékfejlesztési programot elkészítették, de 2007 során nem fogadták el (egy bizottsági határozattal 2008. február 25-én fogadták el). Három prioritástengelyből áll: „A piaci hatékonyság és a közösségi előírások végrehajtásának javítása”, „Az agrár-környezetvédelmi intézkedések és a helyi vidékfejlesztés stratégiák végrehajtására irányuló előkészítő intézkedések” és „A vidéki gazdaság fejlesztése”.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében a III. alkotóelemre vonatkozó, a 2007–2009-es időszakra szóló „regionális fejlesztési” operatív programot a Bizottság 2007. november 29-én fogadta el. Általános célkitűzése az ország fenntartható fejlődésének támogatása a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra javítása révén. A közlekedési ágazatban nyújtott támogatás a dél-európai regionális közlekedési főhálózat fejlesztésének folytatására összpontosít. A környezetvédelmi ágazatban nyújtott támogatás egyértelműen a szennyvízkezelésre és a szilárdhulladék-gazdálkodásra helyezte a beruházások hangsúlyát, mivel itt a legnagyobb a lakosságra és a természetes környezetre gyakorolt hatás.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a IV. alkotóelem tekintetében a „humánerőforrás-fejlesztési” operatív programot 2007 decemberében fogadták el. Három prioritástengelyt foglal magában: „Foglalkoztatás – a foglalkoztatottak körének bővítése és a foglalkoztatottak megtartása”, Oktatás és képzés – a humánerőforrás terén történő beruházás jobb oktatás és készségek révén”, és „Társadalmi beilleszkedés – egy befogadó munkaerőpiac előmozdítása”.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2007–2013-ra szóló, többéves vidékfejlesztési programja elkészült, de nem fogadták el 2007 során (2008. február 25-én fogadták el a C(2008)677 bizottsági határozattal). Három prioritástengelyből áll: „A piaci hatékonyság és a közösségi előírások végrehajtásának javítása”, „Az agrár-környezetvédelmi intézkedések és a helyi vidékfejlesztés stratégiák végrehajtására irányuló előkészítő intézkedések” és „A vidéki gazdaság fejlesztése”.

Törökország III. alkotóelemmel kapcsolatos operatív programjait a 2007. november 29-i bizottsági határozattal (regionális versenyképességi és környezetvédelmi operatív programok) és 2007. december 7-én (közlekedési operatív program) fogadták el. A „Közlekedés” program átfogó célkitűzése Törökország versenyképességének fokozása a közlekedési infrastruktúrák ágazatában történő beruházások támogatása révén. Ennek keretében a törökországi beavatkozás hatálya a közlekedési infrastruktúrára fog kiterjedni, ideértve különösen a nemzeti hálózatok és a transzeurópai hálózatokkal való összekapcsolódást, átjárhatóságot és módköziséget. A „Környezet” program célkitűzése Törökország versenyképességének fokozása a környezeti infrastruktúra ágazatában – különösen a vízellátás, a csatornahálózat és a szennyvíz-kezelés, valamint az integrált hulladékgazdálkodás terén – történő beruházások támogatásával. A „Regionális versenyképesség” program átfogó célkitűzése Törökország legszegényebb régiói versenyképességének fokozása a vállalkozások támogatása révén. Ez a célkitűzés négy egyedi célkitűzésen keresztül fog megvalósulni: a fizikai és pénzügyi infrastruktúra javítása, a vállalkozások számának bővítése, a termelőágazat foglalkoztatásteremtési kapacitásának fokozása, valamint a termelési alap hozzáadott értékének növelése.

Törökország IV. alkotóelemmel kapcsolatos, humánerőforrás-fejlesztésre vonatkozó többéves operatív programját 2007. december 7-én bizottsági határozattal fogadták el. Négy prioritástengelyt tartalmaz: „Foglalkoztatás”, „Oktatás”, „Alkalmazkodás az egész életen át tartó tanulás előmozdítása révén és „Társadalmi beilleszkedés”.

Az V. alkotóelem keretében Törökország 2007-ben elkészítette a 2007–2013-ra szóló többéves vidékfejlesztési programot. Ezt 2008. február 25-én a C(2008)691 bizottsági határozattal fogadták el. Három prioritástengelyből áll: „A piaci hatékonyság és a közösségi előírások végrehajtásának javítása”, „Az agrár-környezetvédelmi intézkedések és a Leader megközelítés végrehajtására irányuló előkészítő intézkedések”, „A vidéki gazdaság fejlesztése”.

A végrehajtás módjai és struktúrái

Az IPA központi eleme a know-how és a tapasztalatok kedvezményezett országok részére történő átadása az országok részéről a támogatás végrehajtásával kapcsolatos felelősségérzet és felelősségvállalás fokozásával. Másfelől az IPA III. és IV. alkotóelemeinek célja, hogy felkészítsék a tagjelölt országokat a Közösség kohéziós politikájának és eszközeinek a csatlakozást követően történő végrehajtására és kezelésére. Ennélfogva – a gyakorlat általi tanulás révén – ezek hozzájárulnak a strukturális alapok megosztott irányítással végrehajtott megfelelő kezelését és teljes felhasználását biztosító struktúrák és rendszerek létrehozásához. Ezek előnyeit tehát hosszú távú, a jelenlegi IPA-programok élettartamán túlmutató perspektívának kell tekinteni.

Az eszköz élettartama során tehát elvárják, hogy az IPA kezelését tekintve a decentralizált irányítás váljon normává, azaz az, hogy a kedvezményezett országok nemzeti hatóságai teljes felelősséget vállaljanak a programozás és végrehajtás tekintetében. E célkitűzés időben való megvalósítása az egyes kedvezményezett országok adminisztratív kapacitásaitól, valamint a megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszerek meglétének biztosítására irányuló képességüktől függ majd. Ez azt jelenti, hogy minden egyes országnak egyedi stratégiákkal, cselekvési tervekkel és ütemtervekkel kell rendelkeznie, amelyeknek célja egyrészt a decentralizáció irányába történő fokozottabb elmozdulás, ugyanakkor pedig az is, hogy felkészítsék a nemzeti hatóságokat arra, hogy megfelelő kapacitással rendelkezzenek az ehhez kapcsolódó, megnövekedett feladatokra.

A potenciális tagjelölt országokra vonatkozó, az I. és a II. alkotóelem szerinti 2007. évi programokat (a közös irányítás mellett végrehajtott, a tagállamokkal közösen folytatott, határon átnyúló együttműködési programok kivételével) főként centralizált módon hajtják végre, és a hangsúly egyértelműen arra helyeződik, hogy segítsenek az országoknak abban, hogy fokozatosan nagyobb felelősséget vállaljanak, és a decentralizált irányítás felé haladjanak. Ez azt jelenti, hogy a programokat főként vagy a Bizottság küldöttsége (centralizált dekoncentrált irányítás) vagy a Bizottság székhelyén működő szolgálatok (alapvetően több kedvezményezettre kiterjedő és horizontális programok) hajtják vége.

Ami az irányítási hatáskörök átruházására való előkészületeket illeti, a potenciális tagjelölt országok különböző szakaszokban tartanak, némelyikük pedig már elkezdte létrehozni a szükséges irányítási struktúrákat, és elkészítette a decentralizált irányítás megvalósítására irányuló menetrendjét. Albánia decemberben fogadott el egy határozatot, amely létrehozza a decentralizált irányítás struktúráit, és meghatározza azok szerepkörét. Montenegró megállapította a decentralizált irányítás megvalósítására irányuló menetrendjét, és annak három éven belül történő akkreditálását irányozza elő. Szerbiában kidolgoztak egy, a decentralizált irányításra vonatkozó stratégiát, és a tervek szerint 2008 során készítik el a decentralizált irányítási intézmények kapacitásának kiépítésére vonatkozó terveket.

A tagjelölt országok tekintetében az eredetileg a Bizottság előzetes ellenőrzése melletti decentralizált irányítás a norma, a cél azonban az előzetes ellenőrzések nélküli decentralizált irányítás elérése. 2007 során Horvátország és Törökország előkészült arra, hogy a korábbi előcsatlakozási eszközök értelmében megadott, a decentralizált végrehajtási rendszerre (DIS) irányuló akkreditálástól az IPA akkreditálása és a decentralizált irányítási hatáskörök átruházása felé mozduljon el. 2007-ben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság szintén felkészült az IPA decentralizált irányításának akkreditálására.

A decentralizált irányításra vonatkozó IPA-akkreditálást külön-külön kell végrehajtani minden egyes alkotóelem vagy – a III. alkotóelem esetében – minden egyes program tekintetében. E célkitűzés elérésének ütemezése az IPA alkotóelemtől és a kedvezményezett ország kapacitásaitól függően eltérhet. Horvátország és Törökország esetében a várakozások szerint a decentralizált irányításra vonatkozó IPA-akkreditálás 2008 végéig (Horvátország) vagy 2009 elejéig (Törökország) fog megtörténni. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében ezt a célkitűzést 2009 első felében kellene elérni. Figyelembe véve azonban azt, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nem rendelkezett a decentralizált végrehajtási rendszerre irányuló akkreditálással az IPA-t megelőző eszközök értelmében, egy kezdeti szakaszban az I. és II. alkotóelem végrehajtása centralizált alapon is elvégezhető mindaddig, amíg az érintett nemzeti hatóságok meg nem szerzik az adott IPA-akkreditálásokat. Másfelől azonban a III., a IV. és az V. alkotóelem végrehajtására az előzetes akkreditálásra is figyelemmel kerül sor. Megjegyzendő, hogy az V. alkotóelem szerinti támogatás csak előzetes ellenőrzések nélküli, decentralizált irányításon keresztül hajtható végre.

A középtávú célkitűzés valamennyi tagjelölt ország tekintetében egy teljes mértékben decentralizált irányítás, amelynél a Bizottság kizárólag utólagos ellenőrzést végez.

A több kedvezményezettre irányuló programokat centralizált és közös irányításon keresztül kezelik. A centralizált irányítás főként a Bizottság székhelyén található szolgálatok által történő végrehajtás formáját ölti. A közös irányítás kiegészíti a központi irányítást annyiban, hogy a Bizottság a pénzeszközöket egy nemzetközi szervezettel közösen kezeli.

NYOMON KÖVETÉS ÉS EREDMÉNYEK

Nyomon követés

A nyomon követés átfogó célkitűzése a nyugat-balkáni országoknak és Törökországnak nyújtott támogatás relevanciájának, eredményességének, hatékonyságának, hatásának és fenntarthatóságának fokozása. A nyomon követés rendszeres analitikai értékeléseket biztosít a Bizottság számára a projektek és programok végrehajtásáról.

A decentralizált irányítás esetében a kedvezményezett országnak létre kell hoznia egy, az IPA nyomon követésével foglalkozó bizottságot az IPA alkotóelemeinek végrehajtásával kapcsolatos koherencia és koordináció biztosítása érdekében. Az IPA nyomon követésével foglalkozó bizottságnak meg kell győződnie a finanszírozási megállapodásokban, valamint a többéves indikatív tervezési dokumentumokban meghatározott célkitűzések teljesítésére irányuló valamennyi program és művelet végrehajtása átfogó eredményességéről, minőségéről és koherenciájáról. Az IPA nyomon követésével foglalkozó bizottság tagjai között vannak a Bizottság képviselői, az IPA nemzeti koordinátora, az engedélyező nemzeti tisztviselő, a programok operatív struktúráinak képviselői és a III. és a IV. alkotóelem tekintetében a stratégiai koordinátor, illetve ez évente legalább egyszer ülésezik.

Az IPA nyomon követésével foglalkozó bizottságot az egyes IPA alkotóelemek vagy programok értelmében létrehozott ágazati nyomon követő bizottságok segítik. Az ágazati nyomon követő bizottságoknak kötelességük az érintett programok végrehajtásának általános hatékonyságát és minőségét biztosítani, és jelentést tenni az IPA-bizottságnak. Különösen a programok végrehajtása terén elért előrehaladással – többek között az elért eredményekkel, pénzügyi végrehajtási mutatókkal és más tényezőkkel – kapcsolatos információkkal látja el az IPA-bizottságot, és ezeket a programok jobb végrehajtása céljával hozzák létre.

Hivatalos nyomon követési bizottságok nem alakultak 2007-ben, mivel az első IPA-programokat csak 2007 végén fogadtak el, a végrehajtás pedig még nem kezdődött meg. Az I., a III., a IV. és az V. alkotóelem szerinti egyes programokkal foglalkozó ágazati nyomon követési bizottságokat 2007 novemberében és decemberében hozták létre „árnyékbizottságok” formájában az érintett keretmegállapodások és finanszírozási megállapodások aláírásáig. Horvátországban, Törökországban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az ágazati bizottságok és az IPA nyomon követésével foglalkozó bizottságok hivatalos létrehozása 2008 tavaszára várható.

Centralizált és közös igazgatás esetében az IPA végrehajtásáról szóló rendelet előírja, hogy a Bizottság megtehet minden olyan intézkedést, amelyet szükségesnek tart az érintett program felügyelete érdekében. Az IPA-projektek nyomon követését 2007 során végezték el, mivel az IPA 2007-es programjait általánosságban az év végén fogadták el, a tényleges végrehajtás pedig csak 2008-ban kezdődött meg.

Az értékelés eredményei

Az értékelések célja a közösségi alapokból nyújtott támogatás minőségének, eredményességének és konzisztenciájának, valamint a stratégiának és a programok végrehajtásának javítása. A többéves indikatív tervezési dokumentumokat a Bizottság által elvégzett, rendszeres előzetes értékelésnek kell alávetni.

A programokat előzetes értékeléseknek, valamint közbenső és – adott esetben – utólagos értékeléseknek kell alávetni a 718/2007/EK bizottsági rendeletben az egyes IPA-alkotóelemek tekintetében megállapított egyedi rendelkezésekkel összhangban. A program végrehajtási időszakában legalább egy közbenső értékelést el kell végezni, különösen akkor, amikor a program nyomon követése az eredetileg kitűzött céloktól való jelentős eltérést tár fel. A támogatás végrehajtásának utólagos értékelése a Bizottság feladata. Az utólagos értékelés az IPA-alkotóelemekkel kapcsolatos, azonosítható eredményeket tartalmaz. A közös igazgatás esetében az utólagos értékelés más donorokkal együtt is elvégezhető.

2007 során a III. és a IV. alkotóelem szerinti többéves operatív programokat a strukturális alapokra vonatkozó, a programok elfogadási folyamatának elválaszthatatlan részét képező iránymutatásokkal és követelményekkel összhangban elvégzett előzetes értékeléseknek vetették alá. Ehhez hasonlóan az V. alkotóelem keretében elfogadott valamennyi operatív program is előzetes értékelés tárgyát képezte.

Más közbenső vagy utólagos értékelésre 2007-ben nem került sor, mivel az első IPA-programokat csak 2007 végén fogadták el, a tényleges végrehajtás pedig csak 2008-ban kezdődött meg.

A DONOROK TAGÁLLAMOKKAL FOLYTATOTT KOORDINÁCIÓJA ÉS BILATERÁLIS DONOROK

A III. és a IV. alkotóelemek szerinti többéves programok elfogadása előtt a Bizottság üléseket szervezett az egyes tagjelölt országokban a tagállamok képviselőivel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, hogy ismertessék programstratégiákat és prioritásokat, valamint hogy megismerjék a többi donor véleményét. Ezek az ülések különös fontossággal bírtak azokban az esetekben, amikor a tagállamok és a nemzetközi pénzügyi intézmények által finanszírozott programok vagy intézkedések az IPA által finanszírozott programokkal vagy intézkedésekkel egészülnek ki, vagy amennyiben társfinanszírozásra lesz szükség bizonyos projektek végrehajtásánál.

2007. december 13-án az uniós és nem uniós donorokkal egy donorkoordinációs ülést szerveztek, amelyen a nemzetközi pénzügyi intézmények megfigyelőkként vettek részt. Az ülés célja az volt, hogy információkat osszanak meg a prioritásokról és a donorok által az IPA kedvezményezett országaiban végzett tevékenységekről, továbbá hogy kiegészítő intézkedéseket és szinergiákat keressenek. Az IPA-val kapcsolatos követelményekkel összefüggésben az egyik elem a donorok közötti koordináció megerősítése volt. A közös cél a kiegészítő jelleg javítása és az átfedések elkerülése révén a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak biztosított támogatás nyújtása eredményességének és hatékonyságának fokozása.

A donorok koordinációs ülésének legfőbb következtetései a következők voltak:

- a donorok közötti fokozott koordináció prioritást élvez a donorközösség napirendjén. Az ülésen különösen az bizonyosodott be, hogy a Bizottság, az uniós tagállami és nem uniós tagállami donorok közötti koordináció hatékonysága érdekében annak kétirányú folyamatnak kell lennie, ahol az érdekeltek megvitathatják programjaikat és prioritásaikat;

- a donorkoordináció terén lényeges előrehaladás történt mind a kedvezményezett országokban, mind pedig európai szinten. Az ülésen elhangzott visszajelzések szerint az IPA-val összefüggésben a 2007 során – különösen a kedvezményezett országokban helyi szinten – életbe léptetett konzultációs folyamat egyre jobban működik;

- a kedvezményezett országok támogatásokkal kapcsolatos felelősségvállalása létfontosságú a támogatás hatásának maximalizálása érdekében. A donorkoordináció végső soron a kedvezményezett országok hatóságainak a feladata, noha a donorközösségnek e tekintetben iránymutatással és segítséggel kell szolgálnia. E célból erősíteni kell a kedvezményezett országok felelősségvállalási kapacitásait.

KOORDINÁCIÓ AZ EBB-VEL ÉS A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKKEL

A nemzetközi pénzügyi intézmények közreműködtek abban, hogy hozzáférést biztosítsanak a finanszírozáshoz a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok és területek számára, továbbá lehetővé tették ezek számára a szükséges beruházások megkezdését. Ugyanakkor kötelezték a kedvezményezetteket körültekintő adó- és monetáris politikák elfogadására a gazdasági növekedés fenntartása érdekében. Ez ma egy olyan helyzetet eredményez, ahol a beruházási igények még mindig magasak, míg a kedvezményezetteknek az egyre növekvő külső adóssággal kapcsolatos kapacitásai lassan elérik a felső határt. A mind az EU-tól, mind pedig más donoroktól – ideértve a tagállamokat is – érkező, a nemzetközi pénzügyi intézmények kölcsöneivel kombinált, nem visszatérítendő támogatások létfontosságú forrásokká váltak a magánszektor fejlesztése, az energiahatékonyság terén történő beruházások és az infrastruktúra anélkül történő helyreállítása és javítása tekintetében, hogy túlzott adósságokkal terhelnék meg kedvezményezetteket.

A Bizottság elkötelezett az EBB-vel, az EBRD-vel, a KEB-bel és a nyugat-balkáni országokban a korszerűsítést és fejlesztést támogató más nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott, szorosabb koordináció mellett. A nemzetközi pénzügyi intézmények tanácsadó csoportjának – a nemzetközi pénzügyi intézményekkel 2006 közepén aláírt egyetértési megállapodás végrehajtásával kapcsolatos – második ülését 2008 januárjára tervezték. A közlekedés és az energetika (2007. szeptember), valamint a környezetvédelem (2007. október) tekintetében megszervezték a technikai munkacsoportok üléseit. A szociális szektorra vonatkozó első ülésre 2007-ben nem kerülhetett sor, de 2008 januárjában megtartották. 2007. december 10–11-én sor került a nemzetközi pénzügyi intézmények kétnapos koordinációs ülésére, amelyen a nagyobb nemzetközi pénzügyi intézmények, a Bővítési Főigazgatóság földrajzi csoportjai és küldöttségei, valamint a szakmai főigazgatóságok vettek részt.

Ezen túlmenően a Bizottság, az EBB, az EBRD és az Európai Fejlesztési Bank Tanácsa kötelezettséget vállalt, hogy más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és donorokkal együtt 2010-ig létrehozza a nyugat-balkáni országok beruházási keretrendszerét a régióban a társadalmi–gazdasági fejlődésére irányuló beruházások terén a harmonizáció és az együttműködés további fokozása érdekében.

2007 során jelentős erőfeszítéseket tettek továbbá annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együtt koordinációs stratégiát határozzanak meg. Különösen abban állapodtak meg, hogy három, prioritást élvező területre összpontosítanak: mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), energiahatékonyság és infrastruktúra. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködés indokai és az elkövetkező években a regionális megközelítés alkalmazásával kapcsolatos indokok az egyes területek tekintetében a következők:

- I. terület – A magánszektor fejlesztése: a kínálati oldalt tekintve a mikro- és kisvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének előmozdítására irányuló uniós támogatást a múltban a különféle nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejött, számos egyedi megállapodáson keresztül folyósították a térség részére. 2005-ben bevezettek egy regionális, több donorra kiterjedő kezdeményezést, a Délkelet-Európáért Európai Alapot (EFSE). Ez a régiószerte meglévő számos mikrohitel-megállapodás egyetlen eszközbe foglaláshoz vezetett, a korábbi finanszírozással kapcsolatban fenntarthatóságot biztosított, és előnyösnek bizonyult az irányítás hatékonyságában. Az EFSE legszembeötlőbb sajátossága az, hogy az EU és a tagállamok hozzájárulásának kockázati fedezetét úgy alakították ki, hogy a magántőke számára vonzó legyen a mikrohitelezés terén történő befektetés. Az EFSE eleddig sikeresen működött.

- II. terület – Energiahatékonyság: ennek az területnek a célja az energiahatékonyság és a megújuló energia terén történő beruházások előmozdítása a kkv-knál és az állami szektorokban, az olyan nemzeti programok által támogatott intézkedésekre hagyatkozva, amelyeknek célja i. a lakossági tudatosság növelése az energiahatékonyság és az energiamegtakarításokkal kapcsolatos potenciál terén; ii. az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv[3] és az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv[4] (ideértve a megújuló energiát is) végrehajtása. Ezen túlmenően az energiahatékonysági beruházások előmozdítása megfelel az Európai Bizottság energiahatékonyságról szóló zöld könyvében[5] szereplő ajánlásnak, amely arra ösztönzi a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy biztosítsanak hosszú távú finanszírozást az energiahatékonysági beruházások finanszírozására.

- III. terület – Az infrastrukturális beruházások előmozdítása: a közlekedési, az energetikai, a környezetvédelmi és a szociális szektorban a megfelelő infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások létfontosságúak a fenntartható társadalmi–gazdasági fejlődéshez, valamint a stabilitás biztosításához a térségben. Az infrastrukturális fejlesztéseket veszélyeztető legfőbb tényezők között szerepelnek az elégtelen pénzügyi források, valamint a kedvezményezettek olyan projektek elkészítésével kapcsolatos tapasztalatainak hiánya, amelyek érdemesek arra, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények és más donorok azokat a finanszírozás tekintetében megfontolják. A megfelelő infrastrukturális beruházások létfontosságúak annak biztosításához, hogy számos elengedhetetlen szolgáltatás – mint például a víz és a higiénia, a fűtés, az energiaszolgáltatás, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás – rendelkezésre álljon az emberek életkörülményeinek javítása érdekében. Ezek mindegyike tekintetében elengedhetetlen a finanszírozáshoz való hozzáférés. E terület végrehajtása tehát magában foglalja egy több ágazatra kiterjedő és több kedvezményezettre irányuló infrastrukturális projekteszköz létrehozását, amely a kedvezményezett intézményeket nemzeti, regionális és települési szinten fogja támogatni abban, hogy elkészítsék és végrehajtsák a nemzetközi pénzügyi intézmények és/vagy más donorok által finanszírozott infrastrukturális beruházási projekteket. Ez az eszköz segíteni fogja a nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködést és koordinációt, méretgazdaságosságot teremt az infrastrukturális beruházási projektek elkészítéséhez és támogatásához szükséges technikai szakértelem mobilizálása terén, megkönnyíti a kedvezményezettek körében a hálózatépítést és a know-how cseréjét, továbbá kiegyenlíti a nemzetközi pénzügyi intézményeknek a nemzeti IPA-támogatásokat kiegészítő kölcsöneit. Ezzel összefüggésben az infrastrukturális beruházás előmozdítását koherensen, a szubregionális összefüggések (azaz a szomszédos országok, különösen a szomszédságpolitika által lefedett térség) figyelembe vételével kell koordinálni és kidolgozni.

[1] Tagjelöltek: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, TörökországPotenciális tagjelöltek: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia,

[2] Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. sz. határozata

[3] A 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

[4] Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

[5] Zöld könyv az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel. COM(2005) 265 végleges, 2005. június 22.