Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32022R1959

    A Bizottság (EU) 2022/1959 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. július 13.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóinak részvényeire vonatkozó likviditási szerződések mintáját meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

    C/2022/4836

    HL L 270., 2022.10.18, p. 4–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2022/1959/oj

    2022.10.18.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 270/4

    A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1959 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

    (2022. július 13.)

    az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóinak részvényeire vonatkozó likviditási szerződések mintáját meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU rendeletre (1), és különösen annak 13. cikke (13) bekezdésének harmadik albekezdésére,

    mivel:

    (1)

    Az 596/2014/EU rendelet 13. cikkének (12) bekezdése alapján a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói a részvényeikre vonatkozóan likviditási szerződést köthetnek, ha az ilyen szerződések megfelelnek – egyebek mellett – az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott, az elfogadott piaci gyakorlatok megállapítására vonatkozó feltételeknek. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a likviditási szerződések magas szintű biztosítékokat írjanak elő a piaci erők működésének, valamint a kínálati és keresleti erők megfelelő kölcsönhatásának védelmére, továbbá pozitív hatást gyakoroljanak a piac likviditására és hatékonyságára, és ne veszélyeztessék a kapcsolódó piacok integritását. Az említett bekezdésben előírt, likviditási szerződésekre vonatkozó szerződésminta – amelynek a célja az említett feltételeknek való megfelelés biztosítása –, meghatározza a likviditási szerződés kötelező elemeit, többek között a piac átláthatósága és a likviditásszolgáltatás teljesítése tekintetében. A felek a szerződéskötési szabadságukkal élve az egyedi körülmények figyelembevétele érdekében szabadon beilleszthetnek kiegészítő rendelkezéseket.

    (2)

    Közvetlenül azonosíthatónak kell lennie, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátója milyen forrásokat különít el a részvényeire vonatkozó likviditási szerződés teljesítésére. A likviditási szerződésnek ezért elő kell írnia egy külön likviditási számla megnyitását. A külön likviditási számla célja a likviditási szerződés teljesítésének nyomon követése és annak biztosítása, hogy a likviditási szerződéssel kapcsolatos kereskedés elkülönüljön a likviditásszolgáltató egyéb kereskedési tevékenységeitől, és ezzel minimálisra csökkenjen az összeférhetetlenség kockázata. A likviditási számlán a likviditási szerződésben előírt összegű pénzeszközt és részvényt kell elhelyezni. Ezeket a forrásokat kizárólag a likviditási szerződés teljesítésére szabad felhasználni.

    (3)

    A likviditási szerződésre elkülönített források összegeinek (a forráskorlátoknak) arányosnak kell lenniük az 596/2014/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzésekkel. Ugyanezen okból indokolt, hogy a likviditásszolgáltató csak árfolyam- és volumenkorlátok mellett végezhesse kereskedési tevékenységét, ami az erőforráskorlátokkal együtt minimálisra csökkentené annak kockázatát, hogy a likviditásszolgáltatás indokolatlanul befolyásolja a részvényárfolyamot, továbbá előmozdítaná az illikvid részvények rendszeres kereskedését.

    (4)

    Az illetékes hatóságok a likviditási szerződésekre vonatkozóan korábban elfogadott piaci gyakorlatok alapján kielemezték a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett részvények átlagos kereskedési forgalmát. Az elemzés rámutatott, hogy a forráskorlátokat az érintett részvények likviditási profilja (likvid vagy illikvid jellege) alapján, az érintett piacon folyó kereskedési tevékenység figyelembevételével kell kialakítani. Az elemzés alapján helyénvaló, hogy a likviditási szerződés forráskorlátokat írjon elő, amelyeket az érintett részvény átlagos napi forgalmának százalékos arányaként kell meghatározni, majd ezt az arányt a részvény likviditási profiljához kell kalibrálni, továbbá maximálni kell annak érdekében, hogy a likviditási szerződés ne gyakoroljon negatív hatást a piac integritására és rendes működésére. Ha az átlagos napi forgalom alacsony, a likviditásszolgáltatás eredményessége érdekében egyetlen korlátot kell alkalmazni a likviditási szerződés forrásaira.

    (5)

    Az árfolyam-korlátoknak biztosítaniuk kell, hogy független kereskedési szándék fennállása esetén a likviditásszolgáltató által a likviditási szerződés keretében végzett napi kereskedési tevékenység ne befolyásolja indokolatlanul a részvényárfolyamot.

    (6)

    A volumenkorlátoknak biztosítaniuk kell, hogy a likviditásszolgáltató által teljesített ügyletek volumene ne haladja meg az illikvid és a likvid részvények átlagos napi forgalmának egy maximált százalékos arányát. Az átlagos napi forgalmat a kereskedési napot megelőző 20 kereskedési nap figyelembevételével célszerű kiszámítani. Ez a számítás megfelelően tükrözi az érintett részvénnyel folytatott kereskedést, mivel középtávú képet ad, tompítva az egyetlen vagy néhány kereskedési időszakra jellemző kereskedési csúcsok hatását.

    (7)

    A piaci visszaélés kockázatának csökkentése érdekében a likviditási szerződésnek elő kell írnia, hogy a likviditásszolgáltató rendes piaci körülmények között az ajánlati könyv mindkét oldalán adjon kereskedési megbízásokat, kivéve a piac rendes működését akadályozó kivételes esetekben. Ugyanezen okból a nagy volumenű megbízásokat és az előre letárgyalt ügyleteket is a likviditási szerződés hatálya alá kell vonni, ha teljesülnek az ilyen megbízások végrehajtására vonatkozó bizonyos feltételek, és az említett ügyletekre kivételes helyzetekben kerül sor. Ilyen kivételes helyzet például, ha a likviditásszolgáltató a rendelkezésére álló források és részvények aránya miatt az adott időpontban nem képes a szerződés alapján likviditást szolgáltatni.

    (8)

    A likviditási szerződésnek elő kell írnia, hogy a likviditásszolgáltató a likviditási szerződést az érintett részvény kibocsátójától és saját egyéb olyan kereskedési részlegeinek, csoportjainak vagy egységeinek kereskedési döntéseitől függetlenül teljesítse, amelyek kereskedési tevékenységet végeznek az érintett részvény tekintetében vagy olyan pénzügyi eszközök tekintetében, amelyek ára vagy értéke az érintett részvény árától vagy értékétől függ, vagy arra hatással van. A likviditásszolgáltató e függetlensége a piaci integritást veszélyeztető kockázatok elkerülése érdekében szükséges.

    (9)

    Az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac integritását és szabályos működését veszélyeztető kockázatok elkerülése érdekében korlátozni kell a likviditásszolgáltató díjazásának változó részét. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ezt a korlátot következetesen alkalmazni kell minden olyan likviditási szerződésre, amelyet olyan kibocsátók kötnek, amelyek pénzügyi eszközeit bevezették a kkv-tőkefinanszírozási piacra. A díjazás változó részének maximumát azonban a teljes díjazás olyan észszerű százalékos arányában kell rögzíteni, amely a likviditásszolgáltatót a szerződés megfelelő teljesítésére ösztönzi, ugyanakkor nem lehet olyan nagy mértékű, amely a likviditásszolgáltót az érintett piac integritását és szabályos működését veszélyeztető magatartásra ösztönözné.

    (10)

    A likviditási szerződések átláthatósága fokozza a piac integritását és a befektetők védelmét. Annak érdekében, hogy a többi piaci szereplő megalapozott döntést hozhasson a likviditási szerződés hatálya alá tartozó részvényekről, a likviditási szerződésnek átláthatósági kötelezettségeket kell előírnia a likviditásszolgáltatás különböző szakaszaira vonatkozóan, nevezetesen a likviditási szerződés hatálybalépése előtt, annak időtartama alatt és megszűnése után. E tekintetben meg kell határozni az átláthatósági kötelezettségekért felelős felet. Az érintett részvényekre vonatkozó információk nyilvános elérhetőségének megkönnyítése érdekében indokolt, hogy ez a fél a kibocsátó legyen, amelynek a honlapján közzé kell tennie az említett információkat.

    (11)

    Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

    (12)

    Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A likviditási szerződések mintája

    Az 596/2014/EU rendelet 13. cikkének (12) bekezdésében említett likviditási szerződés megkötésére az egy vagy több kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói az e rendelet mellékletében meghatározott szerződésmintát használják.

    2. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2022. július 13-án.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Ursula VON DER LEYEN

    (1)  HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

    MELLÉKLET

    A likviditási szerződések mintája

    LIKVIDITÁSI SZERZŐDÉS

    A jelen likviditási szerződés (a továbbiakban: a szerződés) megkötésére [dátum]-án/-én kerül sor

    a következők között:

    [a vállalkozás neve],

    amely [város/ország] cégjegyzékében a […] számon szerepel, jegyzett tőkéje […] [EUR/nemzeti pénznem], székhelye: [cím], képviselője: […],

    (a továbbiakban: a kibocsátó)

    és

    [a vállalkozás neve], amely [város/ország] cégjegyzékében a […] számon szerepel, és amelynek működését a(z) [illetékes nemzeti hatóság] a […] számú engedéllyel engedélyezte, jegyzett tőkéje […] [EUR/nemzeti pénznem], székhelye: [cím], képviselője: […],

    (a továbbiakban: a likviditásszolgáltató)

    (a továbbiakban együttesen: felek)

    A felek megállapodnak a következőkben:

    1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

    Ebben a szerződésben [és annak valamennyi módosításában] az alábbi szavak és kifejezések jelentése a következő:

    a)

    „piac”: az a kkv-tőkefinanszírozási piac, amelyen a kibocsátó részvényeit bejegyezték és kereskedésre bevezették, és amelyen a szerződést teljesítik, vagyis [a kkv-tőkefinanszírozási piac(ok) neve];

    b)

    „részvények”: a kibocsátó […] [EUR/nemzeti pénznem] összegű jegyzett tőkéje, amelyet […] darab […] névértékű részvény formájában a piacon bejegyeztek és kereskedésre bevezettek, a következő ISIN-szám(ok)on: […];

    c)

    „likviditási számla”: a likviditásszolgáltató által a kibocsátó nevében nyitott […] számú külön számla;

    d)

    „átlagos napi forgalom”: az érintett részvények teljes forgalma osztva 20-szal, ahol az érintett részvények teljes forgalma alatt azon szorzatok összege értendő, amelyek az érintett kkv-tőkefinanszírozási piacon az előző 20 kereskedési nap során végrehajtott egyes ügyletekben a vevők és az eladók közötti kereskedés tárgyát képező részvények számának és az alkalmazott egységárnak az összeszorzásából adódnak;

    e)

    „likvid részvények”: az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet (1) 1. cikke szerinti likvid piaccal rendelkező részvények;

    f)

    „illikvid részvények”: az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. és 5. cikke szerinti likvid piaccal nem rendelkező részvények.

    2.   A LIKVIDITÁSSZOLGÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

    2.1.   Engedélyezés

    A likviditásszolgáltató ezen nyilatkozatával szavatolja a kibocsátónak, hogy [az illetékes nemzeti hatóság] által kibocsátott megfelelő engedéllyel rendelkezik a [pénzügyi szolgáltatási] tevékenység végzésére, és regisztrált tagja a piacnak. A likviditásszolgáltató vállalja, hogy a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog az illetékes hatóság által kiadott engedéllyel, és tagja marad a piacnak.

    [További kötelezettségek]

    2.2.   A likviditásszolgáltató függetlensége

    2.2.1.

    		 A likviditásszolgáltató e szerződés teljesítése során a kibocsátótól függetlenül jár el.

    2.2.2.

    		 A likviditásszolgáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy a szerződéshez kapcsolódó kereskedési döntései függetlenek legyenek a kereskedési tevékenységet folytató egyéb olyan kereskedési részlegeinek, csoportjainak vagy egységeinek kereskedési döntéseitől, amelyek kereskedési tevékenységet végeznek a likviditásszolgáltató e szerződés szerinti megbízatásának tárgyát képező részvények tekintetében vagy olyan pénzügyi eszközök tekintetében, amelyek ára vagy értéke az érintett részvény árától vagy értékétől függ, vagy arra hatással van, ideértve az ügyfelektől kapott kereskedési megbízásokat, a portfóliókezelést vagy a saját számlás megbízásokat is.

    2.2.3.

    		 A likviditásszolgáltató megfelelő belső struktúrával és kontrollal biztosítja az e szerződés szerinti kereskedésért felelős személyzetének függetlenségét a likviditásszolgáltató által végzett kereskedési tevékenységekben részt vevő egyéb kereskedési részlegektől, csoportoktól vagy egységektől.

    2.3.   Összeférhetetlenség

    A likviditásszolgáltató megfelelő intézkedésekkel rendelkezik az e szerződés teljesítésével kapcsolatos összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére.

    2.4.   Likviditási számla

    2.4.1.

    		 A likviditásszolgáltató likviditási számlát nyit a kibocsátó által a likviditási szerződés teljesítésére elkülönített pénzeszközök és/vagy részvények számára.

    2.4.2.

    		 A likviditásszolgáltató a likviditási számlán az e szerződés alapján végrehajtott összes ügyletet – és kizárólag ezeket – rögzíti.

    2.4.3.

    		 A likviditásszolgáltató a likviditási számlán elkülönített forrásokat kizárólag az e likviditási szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésére használja fel.

    2.4.4.

    		 A likviditásszolgáltató sem a pénzeszközök, sem a részvények vonatkozásában nem lépi túl a likviditási számla egyenlegét, és biztosítja, hogy az említett források összhangban legyenek a 3.3. pont második bekezdésében említett korlátokkal.

    2.4.5.

    		 A likviditásszolgáltató a szerződés lejártakor vagy felmondásakor a likviditási számlát megszünteti, miután a likviditási számlán tartott pénzeszközöket vagy részvényeket azonnal átutalta a kibocsátó által kijelölt számlá(k)ra.

    2.5.   Vételi és eladási megbízások

    2.5.1.

    		 A likviditásszolgáltató vállalja, hogy kizárólag azzal a céllal ad megbízást a részvények piaci vételére és eladására, hogy növelje azok likviditását, javítsa az azokkal folytatott kereskedés rendszerességét, vagy elkerülje az aktuális piaci trendek által nem indokolt árkilengéseket. A likviditásszolgáltató az ajánlati könyv mindkét oldalán ad kereskedési megbízásokat.

    2.5.2.

    		 A likviditásszolgáltató vállalja, hogy nem ad olyan megbízásokat, amelyek harmadik felek megtévesztését eredményezhetik.

    2.5.3.

    		 A likviditásszolgáltató vállalja, hogy saját, egyéb kereskedési tevékenységet folytató független kereskedési részlegei, csoportjai vagy egységei, vagy független harmadik felek részéről fennálló kereskedési szándék esetén nem befolyásolja a piaci árakat. A vételi megbízások tekintetében a likviditásszolgáltató vállalja, hogy a megbízásaiban szereplő ár nem lesz magasabb a könyvben szereplő legmagasabb árú független vételi megbízásban vagy az utolsó független ügyletben szereplő ár közül a magasabbnál. Az eladási megbízások tekintetében a likviditásszolgáltató vállalja, hogy a részvényekre vonatkozó megbízásaiban szereplő ár nem lesz alacsonyabb a könyvben szereplő legalacsonyabb árú független eladási megbízásban vagy az utolsó független ügyletben szereplő ár közül az alacsonyabbnál.

    2.5.4.

    		 A 2.5.1. pontban említett, az ajánlati könyv mindkét oldalán adandó kereskedési megbízásokra vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó az alábbi körülmények fennállása esetén:

    a)

    olyan volatilitás, amely volatilitási mechanizmusokat aktivál a likviditási szerződés tárgyát képező részvény tekintetében, vagy olyan szélsőséges volatilitás, amely volatilitási mechanizmusokat aktivál a piacon kereskedett pénzügyi eszközök többsége tekintetében;

    b)

    háború, kollektív fellépés, polgári zavargások vagy kiberszabotázs;

    c)

    olyan rendellenes kereskedési feltételek, amelyek veszélyeztetik a kereskedés tisztességes, rendezett és átlátható végrehajtását, és a likviditásszolgáltató bizonyítani tudja az alábbiak bármelyikét:

    i.

    a piac rendszerének teljesítményét jelentős mértékben befolyásoló késedelmek és megszakítások bekövetkezése;

    ii.

    több hibás megbízás vagy ügylet bekövetkezése;

    iii.

    a piac szolgáltatásnyújtási kapacitásának elégtelenné válása.

    2.6.   Napi kereskedési tevékenység

    2.6.1.

    		 A likviditásszolgáltató a kereskedés során nem lépheti túl meg a következő napi volumeneket:

    a)

    illikvid részvények esetében: az átlagos napi forgalom 25 %-a;

    b)

    likvid részvények esetében: az átlagos napi forgalom 15 %-a.

    Ha az a) pontban meghatározott volumen nem teszi lehetővé a likviditásszolgáltató számára a hatékony likviditásszolgáltatást, akkor a likviditásszolgáltató alkalmazhat egyetlen, 20 000 EUR-s szigorú összegkorlátot, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értékét, amelyet az Európai Központi Bank előző év december 31-i megfelelő euróárfolyamának alkalmazásával kell meghatározni.

    2.6.2.

    		 A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 7. cikkében említett nagy volumenű megbízások és előre letárgyalt ügyletek e likviditási szerződés hatálya alá tartoznak, ha megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:

    a)

    végrehajtásukra a helyszínen kerül sor;

    b)

    megfelelnek a piac szabályainak;

    c)

    végrehajtásukra kivételes helyzetben kerül sor.

    Az a), b) és c) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén a likviditásszolgáltató túllépheti az adott kereskedési napra vonatkozóan a 2.6.1. pontban meghatározott korlátokat.

    2.7.   Nyilvántartás

    2.7.1.

    		 A likviditásszolgáltató vállalja, hogy a szerződés hatályába tartozó megbízásokról és ügyletekről öt évig megfelelő nyilvántartást vezet.

    2.7.2.

    		 A likviditásszolgáltató vállalja, hogy öt évig megőrzi az annak alátámasztására szolgáló dokumentumokat, hogy az említett megbízásokat egyenként, a más ügyfelekkel vagy saját számlás kereskedési tevékenységével kapcsolatos megbízásoktól elkülönítve rögzíti, és vállalja, hogy e dokumentumokat megfelelési vagy egyéb belsőkontroll-funkció útján ellenőrzi.

    2.8.   Ellenőrzés és megfelelés

    A likviditásszolgáltató szavatolja, hogy megfelelési és ellenőrzési erőforrásai elegendőek az alkalmazandó jogszabályi keretnek és az e szerződésben meghatározott feltételeknek való megfelelés nyomon követéséhez és folyamatos biztosításához.

    2.9.   Átláthatóság

    A likviditásszolgáltató vállalja, hogy a kibocsátó rendelkezésére bocsát minden ahhoz szükséges információt, hogy a kibocsátó eleget tehessen a nyilvánossággal és [az illetékes nemzeti hatósággal] szemben fennálló átláthatósági kötelezettségeinek.

    3.   A KIBOCSÁTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

    3.1.   A likviditásszolgáltató függetlensége

    A kibocsátó nem befolyásolja a likviditásszolgáltatót a likviditási szerződés teljesítése tekintetében.

    3.2.   Átláthatóság

    3.2.1.

    		 A kibocsátó kérésre haladéktalanul az érintett [illetékes nemzeti hatóság] rendelkezésére bocsátja e szerződés egy példányát.

    3.2.2.

    		 A kibocsátó vállalja, hogy honlapján közzéteszi és rendszeresen aktualizálja az összes alábbi információt: [Az információkat a likviditásszolgáltató honlapján és/vagy a piac honlapján vagy más módon is közzéteszik].

    a)

    e szerződés alkalmazásának megkezdése előtt:

    i.

    a kibocsátó és a likviditásszolgáltató személye;

    ii.

    a jelen szerződés tárgyát képező részvények meghatározása;

    iii.

    e szerződés kezdőnapja és időtartama, valamint az ideiglenes megszakításhoz, felfüggesztéshez vagy felmondáshoz vezető helyzetek vagy feltételek;

    iv.

    azon piac meghatározása, amelyen az e szerződésben meghatározott kötelezettségeket teljesíteni fogják, és adott esetben utalás az ügyletek e szerződés 2.6.2. pontja szerinti végrehajtásának lehetőségére;

    v.

    a likviditási számlán e szerződés céljaira elkülönített pénzeszközök és részvények;

    b)

    a szerződés teljesítése során:

    i.

    félévenkénti bontásban az e szerződés alapján végzett kereskedési tevékenység összesített napi számadatai, beleértve a következőket:

    —

    a végrehajtott ügyletek száma,

    —

    a kereskedési volumen,

    —

    az ügyletek átlagos mérete és az átlagos árfolyamrés,

    —

    a végrehajtott ügyletek árai;

    ii.

    a likviditási szerződésre vonatkozóan korábban közzétett információk változásai, a kibocsátó által elkülönített pénzeszközök és részvények összegével, illetve számával kapcsolatos változások;

    c)

    a szerződés felmondása után:

    i.

    a szerződéses teljesítés végének ténye;

    ii.

    annak leírása, hogy hogyan teljesítették a szerződést;

    iii.

    a felmondás oka;

    iv.

    a szerződés lejárta esetén a szerződés lejártával kapcsolatos információk.

    3.3.   A szerződés teljesítésére elkülönített források korlátjai

    A kibocsátó a likviditásnövelés célkitűzésével arányos összegű pénzeszközt vagy részvényt helyez el a likviditási számlán. Ez az összeg [pénzeszköz esetében XXX, részvények esetében XXX].

    A kibocsátó biztosítja, hogy az elkülönített források összege ne haladja meg a következő korlátokat:

    a)

    illikvid részvények esetében: a részvény átlagos napi forgalmának 500 %-a, maximum 1 millió EUR;

    b)

    likvid részvények esetében: a részvény átlagos napi forgalmának 200 %-a, maximum 20 millió EUR.

    Ha az a) pontban meghatározott 500 %-os küszöbérték nem teszi lehetővé a likviditásszolgáltató számára a hatékony likviditásszolgáltatást, akkor egyetlen, 500 000 EUR-s korlát alkalmazható.

    Az olyan tagállamokban található kibocsátók esetében, amelyeknek pénzneme nem az euro, az ennek az összegnek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett értéket az Európai Központi Bank e szerződés dátumát megelőző év december 31-i megfelelő euróárfolyamának alkalmazásával kell meghatározni.

    3.4.   A likviditásszolgáltató díjazása

    A kibocsátó vállalja, hogy az e szerződés keretében nyújtott szolgáltatások ellenértékeként [számszerű összeg] fix összeget és [százalékos mértékű, a teljes díjazás 15 %-át nem meghaladó változó összeg kiszámításához használandó feltételek, díjak és gyakoriságok meghatározása] változó összeget fizet a likviditásszolgáltatónak.

    4.   A SZERZŐDÉS IDEIGLENES FELFÜGGESZTÉSE VAGY KORLÁTOZÁSA

    4.1.   [olyan helyzetek vagy körülmények, amelyek fennállásakor a szerződés teljesítése ideiglenesen felfüggeszthető vagy korlátozható]

    5.   EGYÉB SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

    5.1.   [A felek a szerződésmintát szerződési szabadságukkal élve kiegészíthetik további rendelkezésekkel, például a szerződésre irányadó jog, a titoktartás, az időtartam, a felmondás, a megújítás, a joghatóság és az egyedi körülmények figyelembevételét szolgáló egyéb kiegészítő rendelkezések tekintetében.]

    6.   A SZERZŐDÉSTERVEZET BENYÚJTÁSA

    A kibocsátó e szerződés tervezetét benyújtotta a [piacműködtető neve] piacműködtetőnek, aki jóváhagyta a szerződéstervezet feltételeit. A kibocsátó ezúton megerősíti, hogy az e szerződésben foglalt feltételek megegyeznek a [piacműködtető] által jóváhagyott szerződéstervezetben foglalt feltételekkel.

    Fentiek hiteléül, e szerződés megkötésére [dátum]-án/-én került sor.

    ALÁÍRÓK

    Kibocsátó

    [név]

    az alábbi részéről és nevében:

    [név]

    Likviditásszolgáltató

    [név]

    az alábbi részéről és nevében:

    [név]

    (1)  A Bizottság (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 90. o.).

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

    (3)  A Bizottság (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 387. o.).

    Top