EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02012R0389-20130701
Council Regulation (EU) No 389/2012 of 2 May 2012 on administrative cooperation in the field of excise duties and repealing Regulation (EC) No 2073/2004
Consolidated text: A Tanács 389/2012/EU rendelete ( 2012. május 2. ) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Tanács 389/2012/EU rendelete ( 2012. május 2. ) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
2012R0389 — HU — 01.07.2013 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 389/2012/EU RENDELETE (2012. május 2.) (HL L 121, 8.5.2012, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 158 |
1 |
10.6.2013 |
||
A TANÁCS 389/2012/EU RENDELETE
(2012. május 2.)
a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:|
(1) |
A jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendelet ( 3 ) egy olyan közös rendszert ír elő, amelynek keretében a tagállamok segítséget nyújtanak egymásnak, és együttműködnek a Bizottsággal a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása, valamint a jövedéki adó kijátszásával és az ebből adódó piaci torzulásokkal szembeni küzdelem érdekében. Az említett rendelet – az eddig gyűjtött tapasztalatokat és a közelmúltbeli fejleményeket figyelembe véve – több ponton módosításra szorul. A szükséges módosítások száma miatt, az átláthatóság érdekében a rendelet helyébe új rendeletnek kell lépnie. |
|
(2) |
A belső piac megvalósulásához továbbra is szükség van egy közigazgatási együttműködési rendszerre a jövedéki adók területén, amely magába foglalja a jövedéki adóknak a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv ( 4 ) 1. cikkében meghatározott jövedéki termékek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó jogszabályok valamennyi vonatkozását. |
|
(3) |
A hatékonyság és gyorsaság érdekében, valamint a költségekre tekintettel alapvető fontosságú az elektronikus eszközök szerepének növelése az információcserében. Tekintettel bizonyos megkeresések ismétlődő jellegére és az Unió nyelvi sokféleségére, gondoskodni kell a szabványos formátumok szélesebb körű alkalmazásáról az információcsere során, hogy az információ iránti megkeresések gyorsabban feldolgozhatók legyenek. Ezek a követelmények a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 5 ) alapján létrehozott számítógépes rendszer szisztematikusabb használatával teljesíthetők. A rendszer jelenleg kiterjedtebb lehetőségeket kínál, mint a 2073/2004/EK rendelet hatálybalépésekor, és fejlesztése folyamatos. Ezért a tagállamok számára elő kell írni, hogy amikor csak lehetséges, ezt a rendszert használják. |
|
(4) |
A jövedéki információk cseréje nagyban szükséges egyes személyek jövedéki ügyeivel kapcsolatos valós kép kialakításához, ugyanakkor a tagállamok nem végezhetnek önkényes adatgyűjtést, és nem kérhetnek olyan információkat, amelyek esetében valószínűtlen, hogy az adott személynek, illetve személyek meghatározott csoportjának vagy kategóriájának jövedéki ügyei szempontjából relevánsak lennének. |
|
(5) |
Az információáramlás megfelelő koordinációja céljából szükséges a 2073/2004/EK rendelet azon rendelkezéseinek hatályban tartása, amelyek az egyes tagállamokban központi kapcsolattartó pont meglétét írják elő. Mivel a hatékonyság szempontjából a tagállamok hatóságai és tisztviselői között közvetlenebb kapcsolatfelvételre lehet szükség, ugyanígy szükséges a hatáskör-átruházásra és az illetékes tisztviselők kijelölésére vonatkozó rendelkezések hatályban tartása is. |
|
(6) |
Annak érdekében, hogy a szükséges információk időben rendelkezésre álljanak, hatályban kell tartani a 2073/2004/EK rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a megkeresett hatóság számára előírják, hogy a lehető leggyorsabban, legkésőbb az adott határidőn belül járjon el. Ugyanakkor a már a megkeresett tagállam rendelkezésére álló információk átadására vonatkozó határidőnek az általános határidőnél rövidebbnek kell lennie. |
|
(7) |
Az olyan jövedéki eljárások hatékony felügyelete érdekében, amelyeket határokon átnyúló árumozgás során bonyolítanak, továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a közigazgatási együttműködés keretében a tagállamok egyidejű ellenőrzéseket folytassanak, és az egyik tagállam tisztviselői a másik tagállam területén jelen lehessenek. |
|
(8) |
Továbbra is kezelni kell a közigazgatási határozatok és intézkedések határokon átnyúló kézbesítésével kapcsolatos problémákat. Ennek érdekében a 2073/2004/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit hatályban kell tartani. |
|
(9) |
A csalás elleni hatékony küzdelem érdekében hatályban kell tartani az előzetes megkeresés nélküli információcserére vonatkozó rendelkezéseket. Az ilyen csere elősegítésére meg kell határozni a kötelezően cserélendő információk kategóriáit. |
|
(10) |
A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásához szükséges információk választható cseréjét akkor, ha az ilyen információk nem tartoznak az automatikus információcsere körébe. |
|
(11) |
A visszajelzés megfelelő eszköz a cserélt információk minőségének folyamatos javítására, ezért meg kell teremteni a visszajelzés kereteit. |
|
(12) |
A jövedékiadó-rendszer megfelelő működéséhez és a csalás elleni küzdelemhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok a gazdasági szereplők és az adóraktárak engedélyezésével kapcsolatos meghatározott adatokat elektronikusan tároljanak. Ez lehetővé teszi ezen adatok tagállamok közötti gyors cseréje, valamint az információkhoz való automatikus hozzáférés. Mindehhez szükséges a tagállamok számítógépes jövedéki rendszereiben már megtalálható információk felhasználása, a jövedéki adó fizetésére kötelezett gazdasági szereplőkről és Unión belüli jövedéki termékmozgásaikról a tagállamok által nyilvántartott információkat kiegészítő kockázatelemzés kidolgozása, valamint egy sor információ felvétele az adóalanyokkal és azok ügyleteivel kapcsolatban. Mivel a jövedéki adók megállapításának és behajtásának eljárásai, valamint az elévülési és más határidők tagállamonként különböznek, annak érdekében, hogy a határon átnyúló helyzetekben biztosítani lehessen a hatékony kölcsönös segítségnyújtást a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok alkalmazásához, elő kell írni azt a legrövidebb időtartamot, ameddig minden egyes tagállam köteles megőrizni ezeket az információkat. |
|
(13) |
Az elektronikus adatbázisokban tárolt információk megbízhatósága érdekében elő kell írni azok rendszeres frissítését. |
|
(14) |
A gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni a jövedéki termékek szállításához szükséges ellenőrzések gyors intézését. Azt is lehetővé kell tenni a számukra, hogy a Bizottság által működtetett és a tagállami adatbázisokban található információkkal feltöltött központi nyilvántartáson keresztül elektronikus úton ellenőrizzék a jövedéki számok érvényességét. |
|
(15) |
A banktitokra vonatkozó tagállami szabályok akadályozhatják az e rendeletben előírt mechanizmusok hatékony működését. Ezért a tagállamok nem jogosultak arra, hogy az információk kiadását kizárólag e szabályokra hivatkozva megtagadják. |
|
(16) |
Ez a rendelet nem érintheti a jövedéki termékekkel kapcsolatos szabálytalanságok és a jövedéki csalás elleni küzdelemre irányuló, uniós szinten elfogadott egyéb intézkedéseket, hanem inkább ki kell egészítenie azokat. |
|
(17) |
Az egyértelműség kedvéért célszerű megerősíteni ebben a rendeletben, hogy amikor az információk vagy a dokumentumok megszerzése valamely igazságügyi hatóság engedélyével vagy kérésére történik, ahhoz, hogy ezeket az információkat vagy dokumentumokat kiszolgáltassák egy másik tagállam illetékes hatósága számára, az igazságügyi hatóság engedélyét kell kérni, ha az azokat átadó tagállamnak az alkalmazandó jogszabályai az ilyen engedélyezést előírják. |
|
(18) |
A személyes adatok e rendelet szerinti, a tagállamok általi feldolgozását a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) szabályozza. A személyes adatok e rendelet szerinti, a Bizottság általi feldolgozására pedig a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) az irányadó. |
|
(19) |
A harmadik országokkal történő információcsere a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása szempontjából előnyösnek bizonyultak, így azokat hatályban kell tartani. Az információk harmadik országokkal történő közlésére vonatkozó különös feltételeket a 95/46/EK irányelv állapítja meg, amely feltételeknek a tagállamoknak meg kell felelniük. |
|
(20) |
E rendelet hatékony alkalmazása érdekében szükséges lehet korlátozni a 95/46/EK irányelvben megállapított egyes jogok és kötelezettségek körét, különös tekintettel az említett irányelv 10. cikkében, 11. cikkének (1) bekezdésében, 12. és 21. cikkében meghatározott jogokra a tagállamok fontos gazdasági és pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, tekintettel a tagállamok esetlegesen elmaradó bevételeire, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó információknak a csalás elleni küzdelem hatékonysága szempontjából betöltött fontos szerepére. Mivel feltételezett adóügyi szabálytalanság vagy csalás esetén meg kell őrizni a bizonyítékokat, továbbá el kell kerülni a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés helyes vizsgálatának az akadályoztatását, a személyes adatoknak az e rendelet értelmében végzett cseréje folyamán szükséges lehet az információnyújtással, az adatokhoz való hozzáféréssel és az adatfeldolgozási műveletek közzétételével kapcsolatos adatkezelői kötelezettségek és adatalanyi jogok korlátozása. A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy az említett korlátozásokat a szükséges és arányos mértékig alkalmazzák. |
|
(21) |
Az e rendelet egyes cikkeinek végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása, valamint a tagállamok által e rendelet értelmében kicserélhető adatok kategóriáinak bemutatása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 8 ) megfelelően kell gyakorolni. |
|
(22) |
Az említett végrehajtási aktusok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel az említett jogi aktusok a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti általános hatályú végrehajtási jogi aktusok. |
|
(23) |
E rendelet alkalmazását figyelemmel kell kísérni és értékelni kell. Ennek megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok statisztikai adatokat és egyéb információkat gyűjtsenek, valamint arról, hogy a Bizottság rendszeres jelentéseket készítsen. |
|
(24) |
Mivel e rendelet célját – nevezetesen a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés egyszerűsítését és erősítését, amely összehangolt megközelítést kíván – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a szükséges egységesség és hatékonyság miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(25) |
Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különösen a személyes adatok védelméhez való jogot (8. cikk). Tekintettel az e rendeletben meghatározott korlátokra, az ilyen adatok e rendelet keretében történő feldolgozása nem lépi túl a tagállamok jogos költségvetési érdekeinek védelme szempontjából szükséges és arányos mértéket. |
|
(26) |
A 2073/2004/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. |
|
(27) |
Az Európai Adatvédelmi Biztos konzultációt követően véleményt fogadott el ( 9 ), |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet azon feltételeket állapítja meg, amelyek szerint a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős tagállami hatóságok együttműködnek egymással és a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák e jogszabályok tiszteletben tartását. E célból a rendelet megállapítja azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján a tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek és – elektronikus vagy egyéb úton – átadják egymásnak a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információkat.
(2) Ez a rendelet nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok tagállamokbeli alkalmazását.
(3) E rendelet nem érinti az egyéb jogi eszközökből, többek között a tagállamok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokból származó szélesebb körű kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségek teljesítését.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„illetékes hatóság” : a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóság; |
|
2. |
„megkereső hatóság” : egy tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy valamely kapcsolattartó szerve, illetve illetékes tisztviselője, aki az illetékes hatóság nevében segítségnyújtás iránti megkeresést küld; |
|
3. |
„megkeresett hatóság” : egy tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy valamely kapcsolattartó szerve, illetve illetékes tisztviselője, aki az illetékes hatóság nevében a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja; |
|
4. |
„jövedéki hivatal” : bármely hivatal, ahol a jövedéki szabályok által meghatározott alakiságok elvégezhetők; |
|
5. |
„eseményvezérelt automatikus csere” : lényeges eseményre vonatkozó, előre meghatározott struktúrájú információ előzetes megkeresés nélküli, rendszeres közlése, amint a vonatkozó információ rendelkezésre áll, kivéve a 2008/118/EK irányelv 21. cikkében előírt információcserét; |
|
6. |
„rendszeres automatikus csere” : előre meghatározott struktúrájú információ előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése, előre meghatározott időközönként; |
|
7. |
„spontán csere” : információ előzetes megkeresés nélküli közlése egy másik tagállammal azokban az esetekben, amelyekre az 5. és a 6. pont vagy a 2008/118/EK irányelv 21. cikke nem vonatkozik; |
|
8. |
„számítógépes rendszer” : a jövedéki termékek szállítására és felügyeletére vonatkozóan a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal ( 10 ) létrehozott számítógépes rendszer; |
|
9. |
„személy” : természetes személy, jogi személy, olyan jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülés, amelynek ügyleti képessége az uniós jog vagy tagállami jog alapján elismert, valamint bármilyen egyéb jogi forma, függetlenül annak jellegétől és formájától, illetve attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel; |
|
10. |
„gazdasági szereplő” : üzleti tevékenysége során a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok hatálya alá eső tevékenységet engedéllyel vagy anélkül folytató személy; |
|
11. |
„elektronikus úton” : bármilyen típusú elektronikus berendezés felhasználásával, amely az adatok feldolgozására - ideértve a továbbítást és a tömörítést is - és tárolására képes, továbbá magában foglalja a 8. pontban meghatározott számítógépes rendszert; |
|
12. |
„jövedéki szám” : a tagállamok által jövedéki tevékenységre vonatkozóan kiadott azonosító szám a gazdasági szereplőknek és helyiségeknek a 19. cikk (1) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett nyilvántartásához; |
|
13. |
„jövedéki termékek Unión belüli mozgása” : jövedéki termékeknek a 2008/118/EK irányelv IV. fejezete szerinti jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítása két vagy több tagállam között, vagy a 2008/118/EK irányelv V. fejezetének 2. szakasza értelmében szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek két vagy több tagállam közötti mozgása; |
|
14. |
„közigazgatási vizsgálat” : a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős hatóságok által a feladataik ellátása során végzett bármely ellenőrzés, vizsgálat és egyéb cselekvés, amelynek célja a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása; |
|
15. |
„CCN/CSI-hálózat” : a közös kommunikációs hálózaton (CCN) és a közös rendszerinterfészen (CSI) alapuló, a vám- és adóügy területén az illetékes hatóságok közötti teljes körű elektronikus információtovábbítás biztosítása érdekében az Unió által kifejlesztett közös felület; |
|
16. |
„jövedéki adók” : a 2008/118/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett adók; |
|
17. |
„kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány” : a számítógépes rendszerben létrehozott, a 8., 15. vagy 16. cikk szerinti információcsere, valamint a 8. vagy 16. cikk szerinti nyomon követés során használt dokumentum; |
|
18. |
„kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány” : papíralapú dokumentum, amely a 8. vagy 15. cikk szerinti információcseréhez használható akkor, ha a számítógépes rendszer nem elérhető; |
|
19. |
„egyidejű ellenőrzés” : közös vagy egymást kiegészítő érdekeltségekkel rendelkező tagállamok által szervezett, a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos összehangolt ellenőrzés valamely gazdasági szereplő vagy az ahhoz kapcsolódó személyek helyzetére vonatkozóan. |
3. cikk
Illetékes hatóságok
(1) Minden tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amelynek nevében ezt a rendeletet alkalmazni kell. A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a kijelölésről és annak bármilyen későbbi változásáról.
Horvátország 2013. július 1-jéig tájékoztatja a Bizottságot illetékes hatóságáról.
(2) A Bizottság rendelkezésre bocsátja és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az illetékes hatóságok listáját.
4. cikk
Központi jövedéki kapcsolattartó hivatalok és kapcsolattartó szervek
(1) Minden tagállam illetékes hatósága központi jövedéki kapcsolattartó hivatalt jelöl ki, amelyre a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos közigazgatási együttműködés terén a többi tagállammal fenntartott kapcsolat tekintetében elsődleges felelősséget ruháznak. A tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságát.
E rendelet alkalmazásában a központi jövedéki kapcsolattartó hivatal a Bizottsággal való kapcsolattartás felelőseként is kijelölhető.
(2) Minden tagállam illetékes hatósága kijelölhet a központi jövedéki kapcsolattartó hivataltól eltérő kapcsolattartó szerveket is, amelyek hatáskörét a nemzeti jognak vagy szakpolitikának megfelelően határozzák meg, és amelyek e rendelet alapján közvetlenül információkat cserélnek.
A központi jövedéki kapcsolattartó hivatal biztosítja, hogy e szervek jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala számára hozzáférhető legyen.
5. cikk
Illetékes tisztviselők
(1) Minden tagállam illetékes hatósága a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelően kijelölhet olyan illetékes tisztviselőket, akik e rendelet alapján közvetlenül információkat cserélhetnek.
Az illetékes hatóság korlátozhatja e kijelölés terjedelmét.
A központi jövedéki kapcsolattartó hivatal felelős azért, hogy az illetékes tisztviselők jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala számára hozzáférhető legyen.
(2) A 12. és 13. cikk alapján információkat cserélő tisztviselőket az említett cikkek alkalmazásában illetékes tisztviselőnek kell tekinteni, az illetékes hatóságok által megállapított feltételekkel összhangban.
6. cikk
A központi jövedéki kapcsolattartó hivatalok, a kapcsolattartó szervek és az illetékes tisztviselők kötelezettségei
(1) A központi jövedéki kapcsolattartó hivatal elsődleges felelősséget visel a jövedéki termékek tagállamok közötti mozgására vonatkozó információk cseréjéért és különösen az alábbiak biztosításáért:
a) a 8. cikk szerinti információcsere;
b) a tagállamok által kért, közigazgatási határozatokra és intézkedésekre vonatkozó értesítések továbbítása a 14. cikk szerint;
c) a 15. cikk szerinti kötelező információcsere;
d) a 16. cikk szerinti választható spontán információcsere;
e) a követő intézkedésekről szóló visszajelzések megküldése a 8. cikk (5) bekezdése és a 16. cikk (2) bekezdése szerint;
f) a 19. cikkben előírt elektronikus adatbázisban tárolt információk cseréje;
g) a 34. cikk szerinti statisztikai és egyéb információk szolgáltatása.
(2) Ha egy kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő segítségnyújtás iránti megkeresést vagy ilyen megkeresésre adott választ küld vagy kap, akkor a saját tagállama által meghatározott feltételek szerint tájékoztatja tagállamának központi jövedéki kapcsolattartó hivatalát.
(3) Ha egy kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő a területi illetékességét vagy feladatkörét meghaladó cselekvést igénylő segítségnyújtás iránti megkeresést kap, akkor azt haladéktalanul továbbítja tagállama központi jövedéki kapcsolattartó hivatalának és a felelős kapcsolattartó szerv illetékes tisztviselőjének, és erről tájékoztatja a megkereső hatóságot. Ilyen esetben a 11. cikkben megállapított határidőket az azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen a segítségnyújtás iránti megkeresést továbbították a központi jövedéki kapcsolattartó hivatal és a felelős kapcsolattartó szerv illetékes tisztviselője részére, de legkésőbb a megkeresésnek az e bekezdés első mondata szerinti átvételét követő egy hét elteltétől kell számítani.
7. cikk
Az igazságügyi hatóság engedélyével vagy kérése alapján megszerzett információk és dokumentumok
(1) Amennyiben egy illetékes hatóság valamely igazságügyi hatóság kérésére vagy engedélyével megszerzett információt vagy dokumentumokat továbbít egy másik tagállam illetékes hatóságának, ehhez a továbbításhoz az igazságügyi hatóság előzetes engedélyét kell kérni, ha a nemzeti jog az engedélyezést előírja.
(2) Amennyiben egy információ iránti megkeresés esetén az igazságügyi hatóság megtagadja az engedélyt a megkeresett hatóságtól, ez utóbbi a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban tájékoztatja erről a megkereső hatóságot.
II.
FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGKERESÉS ALAPJÁN
8. cikk
A megkeresett hatóság általános feladatai
(1) A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság közli a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információkat, ezen belül a konkrét esettel vagy esetekkel kapcsolatos információkat, különösen akkor, ha azok a jövedéki termékek Unión belüli mozgására vonatkoznak.
(2) Az (1) bekezdésben említett információk közlése céljából a megkeresett hatóság intézkedik minden olyan közigazgatási vizsgálat lefolytatásáról, amely az információk beszerzéséhez szükséges.
(3) Az (1) bekezdésben említett megkeresés tartalmazhat egyedi közigazgatási vizsgálat iránti, indokolt megkeresést. Ha a megkeresett hatóság úgy dönt, hogy nincs szükség közigazgatási vizsgálatra, döntésének indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.
(4) A kért információk beszerzése vagy a kért közigazgatási vizsgálat lefolytatása érdekében a megkeresett hatóság, vagy az a közigazgatási hatóság, amelyhez a megkeresett hatóság fordult, úgy jár el, mintha az eljárást saját feladatai ellátása során vagy saját tagállama valamely más hatóságának megkeresése alapján folytatná le.
(5) A megkeresett hatóság felkérheti a megkereső hatóságot, hogy készítsen visszajelzést a megkereső tagállam által a kapott információk alapján hozott követő intézkedésekről. Ilyenkor a megkereső hatóság a kért visszajelzést a saját tagállamában alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi szabályok sérelme nélkül a lehető leghamarabb megküldi, feltéve hogy ez nem jelent számára aránytalan terhet.
9. cikk
A megkeresés és a válaszadás formája
(1) Az információ, illetve közigazgatási vizsgálat iránti, a 8. cikk szerinti megkeresések és az arra adott válaszok közlése kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány útján történik, kivéve, ha e cikk (4) bekezdése alkalmazandó.
Ha a számítógépes rendszer nem elérhető, akkor a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány helyett kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmányt kell használni.
(2) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:
a) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányok szerkezete és tartalma;
b) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányok cseréjére vonatkozó szabályok és eljárások;
c) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány alaki és tartalmi követelményei;
d) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány használatára vonatkozó szabályok és eljárások.
A Bizottság további végrehajtási aktusokat is elfogadhat, amelyekben meghatározza a 8. cikk (5) bekezdésében említett visszajelzés szerkezetét és tartalmát.
A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(3) Minden tagállam meghatározza azokat a helyzeteket, amelyekben a számítógépes rendszer nem minősül elérhetőnek.
(4) Ha a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány használata nem célszerű, az üzenetek cseréje, kivételesen, részben vagy egészben más úton is bonyolítható. Ilyen esetben az üzenethez indokolást kell csatolni arról, hogy a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány használata miért nem volt célszerű.
10. cikk
A dokumentumok rendelkezésre bocsátása
(1) A 8. cikk értelmében rendelkezésre bocsátandó dokumentumokat a tartalmuktól függetlenül a 9. cikk (1) bekezdésében említett kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányhoz kell csatolni.
Ha azonban ez nem lehetséges vagy nem célszerű, a dokumentumokat elektronikus vagy egyéb úton kell rendelkezésre bocsátani.
(2) A megkeresett hatóság csak akkor köteles az eredeti dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, ha azok a megkereső hatóság céljának teljesítéséhez szükségesek, és ha azok rendelkezésre bocsátása nem ellentétes a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam alkalmazandó rendelkezéseivel.
11. cikk
Határidők
(1) A megkeresett hatóság a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül rendelkezésre bocsátja a 8. cikkben említett információkat.
Ha azonban a kért információk már a megkeresett hatóság birtokában vannak, a határidő egy hónap.
(2) Bizonyos különleges esetekben a megkeresett és a megkereső hatóság az (1) bekezdésben előírt határidőktől eltérő határidőkben is megállapodhat.
(3) Ha a megkeresett hatóság a megkeresésre az (1) bekezdésben előírt határidőig nem tud választ adni, ennek okát a választ akadályozó körülmények felmerülésétől számított egy hónapon belül, kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány útján közli a megkereső hatósággal, és jelzi, hogy várhatóan mikor tud választ adni.
12. cikk
Más tagállamok tisztviselőinek részvétele a közigazgatási vizsgálatokban
(1) A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján, az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban, a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információk cseréje céljából a megkereső hatóság által meghatalmazott tisztviselők jelen lehetnek a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságai hivatalaiban vagy egyéb helyeken, ahol e hatóságok a feladataikat ellátják.
Amennyiben a kért információkat olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselői a dokumentációról másolatot kapnak.
(2) A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján, az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban, a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információk cseréje céljából a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselők jelen lehetnek a megkeresett tagállam területén folytatott közigazgatási vizsgálat során.
Ilyen megállapodás esetén a megkereső hatóság tisztviselői bejuthatnak ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint a megkeresett hatóság tisztviselői, de csak az utóbbiak közvetítésével, és kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából. A megkereső hatóság tisztviselői kizárólag a megkeresett hatóság tisztviselőinek beleegyezésével és azok felügyelete alatt folytathatnak vizsgálatokat vagy tehetnek fel kérdéseket. A megkereső hatóság tisztviselői a megkeresett hatóság tisztviselőire ruházott vizsgálati jogkört nem gyakorolhatják.
(3) A megkereső hatóság azon tisztviselőinek, akik az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban egy másik tagállamban tartózkodnak, mindenkor fel kell tudniuk mutatni a személyazonosságukat és hivatalos minőségüket igazoló írásbeli felhatalmazásukat.
13. cikk
Egyidejű ellenőrzések
(1) A jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásához szükséges információk cseréje céljából két vagy több tagállam kockázatelemzés alapján megállapodhat abban, hogy saját területükön egyidejű ellenőrzésnek vetik alá egy vagy több – az érintett tagállamok szempontjából közös vagy egymást kiegészítő érdekeltségekkel rendelkező – gazdasági szereplő vagy egyéb személy jövedéki adózási helyzetét, amennyiben az egyidejű ellenőrzést hatékonyabbnak ítélik meg, mint ha csak egyetlen tagállamban kerülne sor ellenőrzésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyidejű ellenőrzés kezdeményezése érdekében az adott tagállam illetékes hatósága javaslatot küld a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak.
A javaslat
a) meghatározza az egyidejű ellenőrzésre javasolt esetet vagy eseteket;
b) egyenként megjelöli azokat a személyeket, akikre vonatkozóan az ellenőrzést le kívánja folytatni;
c) megindokolja az egyidejű ellenőrzés szükségességét;
d) meghatározza azt az időszakot, amelyben az ellenőrzést le kívánja folytatni.
(3) Azon illetékes hatóságok, amelyekhez a (2) bekezdésben említett javaslat érkezik, a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb a javaslat kézhezvételét követő egy hónapon belül a javaslattevő illetékes hatóságnak megküldik az egyidejű ellenőrzésben való részvétellel való egyetértésük megerősítését, vagy indoklással ellátott elutasításukat.
(4) Minden illetékes hatóság, amely egyidejű ellenőrzésben vesz részt, saját képviselőt jelöl ki, aki felelős az egyidejű ellenőrzési művelet felügyeletéért és összehangolásáért.
(5) Az egyidejű ellenőrzés elvégzését követően az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatalát az egyidejű ellenőrzés során feltárt, a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályokkal ellentétes, vélt vagy valós módszerekről vagy gyakorlatokról, ha a tájékoztatás a többi tagállam számára különösen lényeges lehet.
14. cikk
Közigazgatási határozatokra és intézkedésekre vonatkozó értesítés iránti megkeresés
(1) A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság – saját tagállamának hasonló értesítésekre vonatkozó alkalmazandó szabályaival összhangban – értesíti a címzettet a megkereső tagállam közigazgatási hatóságai által hozott mindazon határozatokról és intézkedésekről, amelyek a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok alkalmazására vonatkoznak.
(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés iránti megkeresés megjelöli az értesítésben szereplő határozat vagy intézkedés tárgyát, valamint a címzett nevét, címét és egyéb lényeges azonosító adatait.
(3) A megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot az (1) bekezdésben említett értesítés iránti megkereséssel kapcsolatos intézkedéséről, továbbá arról az időpontról, amikor a határozatot vagy intézkedést megküldi a címzettnek.
(4) Ha a megkeresett hatóság az (1) bekezdésben említett értesítés iránti megkeresést nem tudja teljesíteni, erről a megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot.
A megkeresett hatóság nem utasíthatja el a megkeresés teljesítését az értesítés tárgyát képező határozat vagy intézkedés tartalmára hivatkozva.
(5) A megkereső hatóság csak akkor folyamodik az e cikk szerinti értesítés iránti megkereséshez, ha nem áll módjában a megkereső tagállamban az érintett jogi eszközzel kapcsolatos értesítésre vonatkozó szabályok szerint értesíteni a címzettet, vagy ha az ilyen értesítés aránytalan nehézségekbe ütközne.
(6) E cikk nem alkalmazandó az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv ( 11 ) 8. cikkében említett dokumentumokra.
III.
FEJEZET
ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI INFORMÁCIÓCSERE
15. cikk
Kötelező információcsere
(1) A jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információkat minden tagállam illetékes hatósága előzetes megkeresés nélkül, rendszeres vagy eseményvezérelt automatikus csere útján továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatósága részére a következő esetekben:
a) ha egy másik tagállamban szabálytalanságra vagy a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok megsértésére került sor, vagy ennek gyanúja fennáll;
b) ha az egyik tagállam területén szabálytalanságra vagy a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok megsértésére került sor vagy ennek gyanúja fennáll, és ez más tagállamban következményekkel járhat;
c) ha fennáll annak a veszélye, hogy egy másik tagállamban csalásra kerül sor vagy jövedékiadó-veszteség keletkezik;
d) ha az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termék teljesen megsemmisült, vagy helyrehozhatatlanul károsodott;
e) ha a jövedéki termékek Unión belüli mozgása során olyan rendkívüli esemény következett be, amelyet a 2008/118/EK irányelv rendelkezései nem rögzítenek, és amely hatással lehet valamely gazdasági szereplő jövedékiadó-fizetési kötelezettségének kiszámítására.
(2) Valamely másik hatósághoz az (1) bekezdés alapján információt továbbító hatóság felkérheti ezt a másik hatóságot, hogy készítsen visszajelzést a kapott információk alapján tett követő intézkedésekről. Ilyenkor a másik hatóság a kért visszajelzést a saját tagállamában alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi szabályok sérelme nélkül a lehető leghamarabb megküldi, feltéve hogy ez nem jelent számára aránytalan adminisztratív terhet.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett információk a jövedéki termékek Unión belüli mozgásával kapcsolatosak, az információkat kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány útján kell továbbítani, kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazandó.
Ha azonban az okmány használata nem célszerű, kivételes esetekben az információcsere részben vagy egészben más úton is bonyolítható. Ilyen esetekben az üzenethez indokolást kell csatolni arról, hogy a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány használata miért nem volt célszerű.
(4) Ha a számítógépes rendszer nem elérhető, akkor a (3) bekezdésben említett okmány helyett kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmányt kell használni.
(5) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:
a) az (1) bekezdés értelmében kicserélendő, pontos információkategóriák a természetes személyek esetében többek között a következők: vezeték- és utónév, utcanév, házszám, irányítószám, település, tagállam, adó- vagy más azonosítószám, termékkód vagy termékleírás, valamint más kapcsolódó személyes adatok, ha vannak ilyenek;
b) az egyes kategóriákra vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti, rendszeres információcsere gyakorisága, és eseményvezérelt információcsere határidői;
c) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányok szerkezete és tartalma;
d) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási tartalékokmány alaki és tartalmi követelményei;
e) a c) és d) pontban említett okmányok cseréjére vonatkozó szabályok és eljárások.
A Bizottság további végrehajtási aktusokat is elfogadhat, amelyekben meghatározza azokat a helyzeteket, amelyekben az illetékes hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a számítógépes rendszer e cikk (4) bekezdésének alkalmazásában nem elérhető.
A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
16. cikk
Választható információcsere
(1) A tagállamok illetékes hatóságai előzetes megkeresés nélkül, spontán csere útján továbbíthatják egymásnak a tudomásukra jutott, a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges információkat; erre a cserére a 15. cikk nem vonatkozik.
E célból használhatják a számítógépes rendszert akkor, ha az az ilyen információk feldolgozására alkalmas.
(2) Valamely másik hatósághoz az (1) bekezdés alapján információt továbbító hatóság felkérheti ezt a másik hatóságot, hogy készítsen visszajelzést a kapott információk alapján tett követő intézkedésekről. Ilyenkor a másik hatóság a kért visszajelzést a saját tagállamában alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi szabályok sérelme nélkül a lehető leghamarabb megküldi, feltéve hogy ez nem jelent számára aránytalan adminisztratív terhet.
(3) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:
a) az (1) bekezdésben említett leggyakoribb információtípusok kezelésére szolgáló kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmányok szerkezete és tartalma;
b) a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási okmány cseréjére vonatkozó szabályok és eljárások.
A Bizottság további végrehajtási aktusokat is elfogadhat, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett visszajelzés szerkezetét és tartalmát.
A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
17. cikk
A tagállamok kötelezettsége az előzetes megkeresés nélküli információcsere megkönnyítésére vonatkozóan
A tagállamok meghozzák az e fejezetben előírt információcsere elősegítéséhez szükséges közigazgatási és szervezési intézkedéseket.
18. cikk
A kötelezettségek korlátozása
A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy e fejezet végrehajtásának alkalmazásában információgyűjtéssel kapcsolatos új kötelezettségeket rójanak ki a személyekre, vagy hogy aránytalan adminisztratív terheket vállaljanak.
IV.
FEJEZET
A GAZDASÁGI SZEREPLŐKKEL KAPCSOLATOS ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓK TÁROLÁSA ÉS CSERÉJE
19. cikk
A gazdasági szereplők és az adóraktárak engedélyezésére vonatkozó információk tárolása és cseréje
(1) Minden tagállam elektronikus adatbázist tart fenn, mely a következő nyilvántartásokat tartalmazza:
a) az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó gazdasági szereplők nyilvántartása:
i. a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének 1. pontja szerinti adóraktár-engedélyesek;
ii. a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének 9. pontja szerinti bejegyzett címzettek;
iii. a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének 10. pontja szerinti bejegyzett feladók;
b) a 2008/118/EK irányelv 4. cikkének 11. pontja szerinti adóraktárként engedélyezett helyiségek nyilvántartása.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartások a következő információkat tartalmazzák:
a) az illetékes hatóság által kiadott, a gazdasági szereplőre, illetve a telephelyre vonatkozó egyedi jövedéki szám;
b) a gazdasági szereplő, illetve a telephely neve és címe;
c) az engedélyben szereplő termékekre vonatkozóan a jövedéki termék kategóriája (KAT.) és/vagy a jövedéki termék kódja (JTK) a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 24-i 684/2009/EK bizottsági rendelet ( 12 ) II. mellékletében található 11. kódlista szerint;
d) azon központi jövedéki kapcsolattartó hivatal, illetve jövedéki hivatal azonosítása, melytől további információkat lehet beszerezni;
e) az engedély érvényességének kezdete, módosításának időpontja és – adott esetben – érvényességének vége;
f) adóraktár engedélyese esetében az az adóraktár, illetve azoknak az adóraktáraknak a listája, amelyre vagy amelyekre az engedélye vonatkozik, valamint ha ez a tagállami jogszabályok értelmében alkalmazható, annak jelzése, hogy az engedélyes a termékek feladásakor nem köteles a címzett adatait feltüntetni, a 2008/118/EK irányelv 23. cikkével összhangban jogosult a termékeket több szállítmányra osztani, vagy engedélyt kapott arra, hogy a jövedéki termékeket az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően közvetlen rendeltetési helyre szállítsa;
g) bejegyzett címzett esetében, ha ez a tagállami jogszabályok értelmében alkalmazható, annak jelzése, hogy a címzett engedélyt kapott arra, hogy a jövedéki termékeket a 2008/118/EK irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően közvetlen rendeltetési helyre szállítsa;
h) az ezen bekezdés i) pontjában említettektől eltérő, a 2008/118/EK irányelv 19. cikkének (3) bekezdésében említett bejegyzett címzett esetében az engedély tartalma, a következőkre kiterjedően: a jövedéki termékek mennyisége, a feladó azonosítója a feladó tagállamon belül, valamint az engedély érvényességének időtartama;
i) a 2008/118/EK irányelv 19. cikke (3) bekezdésében említett olyan bejegyzett címzett esetében, amely bor átvételére jogosult a 2008/118/EK irányelv 40. cikke szerinti eltérés hatálya alá tartozó feladótól, az engedély tartalma a jövedéki termékek mennyisége és az engedély érvényességi ideje tekintetében. A 2008/118/EK irányelv 40. cikke szerinti eltérésre való hivatkozásnak a nyilvántartásban szerepelnie kell;
j) adóraktár esetében az adóraktár engedélyese vagy engedélyesei, amelyek számára az adott adóraktár használata engedélyezett.
(3) Minden tagállam központi jövedéki kapcsolattartó hivatala vagy kapcsolattartó szerve gondoskodik arról, hogy a tagállami nyilvántartásokban szereplő információk teljesek, pontosak és naprakészek legyenek.
(4) A tagállami nyilvántartásokban szereplő, a (2) bekezdésben említett információk cseréje automatikusan, központi nyilvántartáson keresztül történik minden olyan esetben, amikor ezek az információk olyan gazdasági szereplőkre vonatkoznak, amelyek adófelfüggesztés alá eső jövedéki termékeket mozgatnak különböző tagállamok között.
A nyilvántartást a Bizottság a számítógépes rendszer részeként kezeli úgy, hogy az a tagállami nyilvántartásokban szereplő, a tagállamok által szolgáltatott valamennyi adatról mindig helyes és naprakész képet adjon.
A tagállamok központi jövedéki kapcsolattartó hivatalai vagy kapcsolattartó szervei a tagállami nyilvántartás tartalmáról és annak valamennyi módosításáról időben tájékoztatják a Bizottságot.
20. cikk
Az információkhoz való hozzáférés és az információk helyesbítése
(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az adófelfüggesztés alá eső jövedéki termékeknek különböző tagállamok közötti mozgatásában közreműködő személyek elektronikus úton visszaigazolást kaphassanak a 19. cikk (4) bekezdésében említett központi nyilvántartásban tárolt jövedéki számok érvényességéről. A Bizottság továbbítja a gazdasági szereplőknek a fenti információk helyesbítésére irányuló megkereséseit az adott gazdasági szereplő engedélyezéséért felelős központi jövedéki kapcsolattartó hivatal vagy kapcsolattartó szerv részére.
(2) A tagállamok központi jövedéki kapcsolattartó hivatalai vagy kapcsolattartó szervei gondoskodnak arról, hogy a gazdasági szereplők visszaigazolást kaphassanak a róluk a 19. cikk (2) bekezdése alapján nyilvántartott információkról, és az esetleges pontatlanságokat helyesbíttethessék.
(3) Valamely tagállam illetékes hatósága a tagállam által megállapított feltételekkel engedélyezheti a központi jövedéki kapcsolattartó hivatal vagy a kijelölt kapcsolattartó szervek számára a 19. cikk (2) bekezdése értelmében tárolt információk visszaigazolását.
21. cikk
Adatmegőrzés
(1) Minden tagállam legalább az árumozgás kezdete szerinti naptári év végétől számított öt évig megőrzi a jövedéki termékek Unión belüli mozgására vonatkozó információkat, valamint a 19. cikkben említett tagállami nyilvántartásokban szereplő adatokat annak érdekében, hogy ezeket az információkat az e rendeletben előírt eljárások során fel lehessen használni. Az olyan információk esetében, amelyek 2012. július 1-jét megelőzően kerültek be a tagállami nyilvántartásokba, ez az időtartam három évre csökkenthető.
(2) A számítógépes rendszer segítségével gyűjtött információkat a rendszerben úgy kell tárolni, hogy az lehetővé tegye az információk lekérdezését és a rendszeren belüli további feldolgozását a 8. cikkben említett információ iránti megkeresések teljesítése céljából.
22. cikk
Végrehajtás
A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőket:
a) a 19. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisok, valamint a 19. cikk (4) bekezdésében említett központi nyilvántartás automatikus frissítésére vonatkozó technikai részletek;
b) a 20. cikk (1) bekezdése szerint az információkhoz való hozzáférésre és az információk helyesbítésére vonatkozó szabályok és eljárások.
A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
V.
FEJEZET
A SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS FELTÉTELEK
23. cikk
Nyelvhasználati szabályok
A segítségnyújtás iránti megkeresések, az értesítés iránti megkereséseket is beleértve, és az azokhoz csatolt dokumentumok a megkereső és a megkeresett hatóság között egyeztetett bármely nyelven készülhetnek. E megkereséseket csak akkor kell a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén készült fordításban is csatolni, ha a megkeresett hatóság a fordítás szükségességét megindokolja.
24. cikk
A szolgáltatás minősége
(1) A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a számítógépes rendszernek az e rendeletben ismertetett információcseréhez szükséges részei működőképesek legyenek, és azokat megfelelően karbantartsák és továbbfejlesszék.
(2) A Bizottság és a tagállamok szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötnek, és megállapodnak a számítógépes rendszerre vonatkozó biztonságpolitikáról. A szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás minőségi és mennyiségi szempontból meghatározza a Bizottság és a tagállamok által nyújtandó szolgáltatások műszaki tartalmát, annak érdekében, hogy a számítógépes rendszer valamennyi része és az elektronikus kommunikáció biztonságosan működjön, továbbá a rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos kötelezettségek szétosztásra kerüljenek.
25. cikk
A megkeresett hatóság kötelezettségeinek általános korlátozása
(1) A megkeresett hatóság átadja a megkereső hatóságnak az e rendelettel összhangban kért információkat, feltéve hogy:
a) a megkereső hatóság már kimerítette azon szokásos információforrásokat, amelyeket a kívánt cél elérésének veszélyeztetése nélkül az adott körülmények között a kért információk megszerzéséhez felhasználhatott volna, továbbá
b) a megkereső hatóság megkereséseinek száma és jellege egy adott időszakon belül nem ró aránytalanul nagy adminisztratív terhet a megkeresett hatóságra.
(2) Ez a rendelet nem kötelezi a tagállamok illetékes hatóságait vizsgálat lefolytatására vagy információ szolgáltatására, ha az adott tagállam joga vagy közigazgatási gyakorlata nem jogosítja fel a hatóságot a vizsgálat lefolytatására, illetve az információk az adott tagállam saját céljára történő beszerzésére vagy felhasználására.
(3) A tagállamok illetékes hatóságai megtagadhatják az információk megadását, ha a megkereső tagállam jogi okokból nem szolgáltathat hasonló jellegű információt.
(4) Az információ átadása megtagadható, ha az üzleti, ipari vagy szakmai titok vagy üzleti folyamat nyilvánosságra kerüléséhez vezetne, vagy ha az információ nyilvánosságra kerülése sértené a közérdeket.
(5) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal azokat az okokat, amelyek alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést elutasította. Az illetékes hatóságoknak a Bizottságot évente, statisztikai céllal szintén tájékoztatniuk kell az elutasítások indokainak kategóriáiról.
(6) A (2), a (3) és a (4) bekezdést semmi esetre sem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé tenné egy megkeresett hatóság számára az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert ezek az információk bank, más pénzügyi intézmény, meghatalmazott, illetve ügynökként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában vannak, vagy egy személyben fennálló tulajdoni érdekeltségére vonatkoznak.
26. cikk
Költségek
A tagállamok kölcsönösen lemondanak az e rendelet alkalmazása során felmerült költségeik megtérítésére vonatkozó igényükről, a szakértők részére kifizetett díjak kivételével.
27. cikk
Alsó értékhatár
(1) A segítségnyújtás iránti megkeresés függővé tehető az esetlegesen fizetendő jövedéki adókon alapuló alsó értékhatártól.
(2) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (1) bekezdésében említett alsó értékhatárt.
A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
28. cikk
Hivatali titoktartás, adatvédelem és a rendelet alapján közölt információk felhasználása
(1) Az e rendelet értelmében a tagállamok által közölt vagy gyűjtött információkra, valamint az olyan információkra, amelyekhez tisztviselő, egyéb munkavállaló vagy alvállalkozó a feladatai teljesítése során hozzáfért, hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint amilyet az információkat fogadó tagállam joga az ilyen jellegű információknak biztosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett információk az alábbi célokra használhatók fel:
a) a jövedéki adók adóalapjának megállapítása;
b) a jövedéki adók beszedése vagy adminisztratív ellenőrzése;
c) a jövedéki termékek mozgásának nyomon követése;
d) a jövedéki adók területén végzett kockázatelemzés;
e) a jövedéki adók területén folytatott vizsgálatok;
f) a 2010/24/EU irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó egyéb adók, vámok és illetékek megállapítása.
A információkat szolgáltató tagállam illetékes hatósága azonban engedélyezi azok más célokra történő felhasználását a megkereső hatóság tagállamában, ha a megkeresett hatóság tagállamának joga szerint az információkat ott hasonló célokra fel lehet használni.
Az e cikk (1) bekezdésében említett információk a nemzeti jog által megengedett mértékig és az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül felhasználhatók az olyan bírósági vagy közigazgatási eljárások során is, amelyek az adójogszabályok megsértésének következményeként szankciókat vonhatnak maguk után, az ilyen eljárásokban részt vevő alperesek és tanúk jogaira vonatkozó szabályok sérelme nélkül.
(3) Ha a megkereső hatóság úgy véli, hogy a megkeresett hatóságtól kapott információ egy másik tagállam illetékes hatósága számára hasznos lehet, akkor továbbíthatja az információt annak a hatóságnak. Erről tájékoztatja a megkeresett hatóságot.
A megkeresett hatóságnak jogában áll az információ másik tagállammal való közlését előzetes beleegyezésétől függővé tenni.
(4) A személyes adatoknak az e rendeletben említett bármilyen tagállami feldolgozására a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések vonatkoznak.
A tagállamok e rendelet helyes alkalmazása céljából korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikkének (1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét, amennyiben ez az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében szükséges. A korlátozásnak arányosnak kell lennie az adott érdekkel.
29. cikk
Hozzáférés az információkhoz a Bizottság engedélyével
A Bizottság által megfelelően felhatalmazott személyek kizárólag a CCN/CSI-hálózat felügyeletéhez, karbantartásához és fejlesztéséhez, valamint a központi nyilvántartás működtetéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá a 28. cikk (4) bekezdésében említett információkhoz.
E személyekre hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik. A lekért információk a 45/2001/EK rendelet értelmében személyes adatként védettek.
30. cikk
A megszerzett információk bizonyító ereje
Azokat a jelentéseket, tanúsítványokat és egyéb dokumentumokat vagy ezek hitelesített másolatait vagy kivonatait, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága az e rendeletben foglaltakkal összhangban közölt egy másik tagállam illetékes hatóságával, az utóbbi tagállam illetékes szervei ugyanúgy bizonyítékként használhatják fel, mint az ez utóbbi tagállam hatóságai által kiállított hasonló dokumentumokat.
31. cikk
Együttműködési kötelezettség
(1) E rendelet alkalmazásában a tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy
a) a 3–5. cikkben említett hatóságok között hatékony belső koordinációt biztosítsanak;
b) az e bekezdés a) pontjában említett koordináció céljából felhatalmazott hatóságok között közvetlen együttműködés jöjjön létre;
c) biztosítsák az e rendeletben előírt információcsere-rendszer zavartalan működését.
(2) A Bizottság haladéktalanul közli minden tagállam illetékes hatóságával azokat – a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosításához szükséges – információkat, amelyeket megkap és amelyeket rendelkezésre tud bocsátani.
32. cikk
Kapcsolatok harmadik országokkal
(1) Valamely tagállam illetékes hatósága, amely harmadik országtól kap információt, az információt továbbíthatja a feltehetően érdekelt tagállamok illetékes hatóságai felé, és különösen az ezt kérő tagállamoknak annyiban, amennyiben ezt az adott harmadik országgal fennálló segítségnyújtási megállapodások megengedik. Az Unió érdekében és e rendelet céljából az információk a Bizottságnak is továbbíthatók.
(2) Ha az érintett harmadik ország jogi kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy megadja azt a segítséget, amely a feltehetően a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályokba ütköző ügyletek szabálytalan jellegének bizonyításához szükséges, az e rendelet alkalmazásában kapott információkat egy tagállam illetékes hatósága – az adott tagállamnak a személyes adatok harmadik országoknak történő továbbításával kapcsolatos nemzeti jogszabályaival összhangban, a harmadik országban alkalmazandó jövedéki adók vagy hasonló jellegű adók, vámok és illetékek helyes alkalmazása céljából, az információt nyújtó illetékes hatóságok egyetértésével, azok nemzeti jogszabályaival összhangban – közölheti az érintett harmadik országgal.
33. cikk
Segítségnyújtás a gazdasági szereplők részére
(1) A jövedéki termék feladójának székhelye szerinti tagállam hatóságai segítséget nyújthatnak a feladónak akkor, ha a feladó nem kapja meg a 2008/118/EK irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében említett átvételi elismervényt, az említett irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében említett kiviteli elismervényt, vagy az említett irányelv 33. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetekben az említett irányelv 34. cikkében említett kísérőokmány egy példányát.
A segítségnyújtás nem érinti annak a feladónak az adókötelezettségeit, amelynek a segítséget nyújtották.
(2) Ha egy tagállam az e cikk (1) bekezdése alapján segítséget nyújt, és szükségesnek tartja, hogy egy másik tagállamtól információkat szerezzen be, akkor az információkat a 8. cikknek megfelelően kell kérnie. A másik tagállam megtagadhatja a kért információk beszerzését, ha a feladó nem merített ki minden lehetőséget arra, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jövedéki termékeknek a tagállamok közötti mozgása lezárult.
VI.
FEJEZET
ÉRTÉKELÉS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. cikk
Az intézkedések értékelése, működési statisztika összeállítása, jelentéstétel
(1) A Bizottság és a tagállamok megvizsgálják és értékelik e rendelet alkalmazását. E célból a Bizottság rendszeresen összefoglalja a tagállamok tapasztalatait annak érdekében, hogy az e rendelettel létrehozott rendszer működését javítsa.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a következő információkat:
a) az e rendelet alkalmazása terén szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos valamennyi rendelkezésükre álló információ, beleértve az értékeléshez szükséges valamennyi statisztikai adatot is;
b) a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályokkal ellentétes, vélt vagy valós módszerekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos valamennyi rendelkezésükre álló információt, ha e módszerek és gyakorlatok nyomán az e rendeletben meghatározott eljárások működésében hiányosságokra vagy hézagokra derül fény.
Annak értékelése céljából, hogy a közigazgatási együttműködés e rendszere mennyire hatékony a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának érvényesítésében és a jövedéki adókat érintő adókijátszás és csalás elleni küzdelemben, a tagállamok az első albekezdésben említettek mellett minden egyéb rendelkezésükre álló információt közölhetnek a Bizottsággal.
A Bizottság a tagállamok által közölt információkat továbbítja a többi érintett tagállamnak.
Az információk és statisztikai adatok közlésére vonatkozó kötelezettség nem eredményezheti az adminisztrációs terhek indokolatlan megnövekedését.
(3) A Bizottság – a 28. cikk feltételeinek betartásával – diagnosztikai és statisztikai célokra közvetlenül információkat nyerhet a számítógépes rendszer által előállított üzenetekből.
(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok által közölt vagy a Bizottság által kinyert információk nem tartalmazhatnak egyedi vagy személyes adatokat.
(5) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, hogy e cikk alkalmazásában melyek a tagállamok által közlendő lényeges statisztikai adatok, a Bizottság által kinyerendő információk, valamint a Bizottság és a tagállamok által készítendő statisztikai jelentések.
A végrehajtási aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
35. cikk
A jövedékiadó-bizottság
(1) A Bizottságot a 2008/118/EK irányelv 43. cikkének (1) bekezdésével létrehozott jövedékiadó-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
36. cikk
A 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezése
A 2073/2004/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, az e rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázat szerint.
37. cikk
Jelentéstétel az Európai Parlament és a Tanács részére
A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdve ötévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, elsősorban a tagállamok által közölt információk alapján.
38. cikk
Kétoldalú megállapodások
Az illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, ha az e rendelet hatálya alá tartozó területen kétoldalú megállapodást kötnek, kivéve ha a megállapodás egyedi esetek kezelését célozza. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállam illetékes hatóságait.
39. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2012. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
A 2073/2004/EK rendelet és a 389/2012/EU rendelet közötti megfelelés
|
A 2073/2004/EK rendelet cikkének száma |
A 389/2012/EU rendelet cikkének száma |
|
1 |
1 |
|
2 |
2 |
|
3 |
3, 4, 5, 6 |
|
4 |
7 |
|
5 |
8 |
|
6 |
9 |
|
7 |
7, 10 |
|
8 |
11 |
|
9 |
11 |
|
10 |
11 |
|
11 |
12 |
|
12 |
13 |
|
13 |
13 |
|
14 |
14 |
|
15 |
14 |
|
16 |
14 |
|
17 |
15 |
|
18 |
15 |
|
19 |
16 |
|
20 |
17 |
|
21 |
18 |
|
22 |
19, 20 |
|
23 |
— |
|
24 |
33 |
|
25 |
21 |
|
26 |
34 |
|
27 |
32 |
|
28 |
9, 15, 16, 22 |
|
29 |
23 |
|
30 |
25, 27, 28 |
|
31 |
28, 29, 32 |
|
32 |
30 |
|
33 |
31 |
|
34 |
35 |
|
35 |
37 |
|
36 |
38 |
|
37 |
39 |
( 1 ) 2012. március 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)
( 2 ) HL C 68., 2012.3.6., 45. o.
( 3 ) HL L 359., 2004.12.4., 1. o.
( 4 ) HL L 9., 2009.1.14., 12. o.
( 5 ) HL L 162., 2003.7.1., 5. o.
( 6 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
( 7 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
( 8 ) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
( 9 ) 2012. január 18-i vélemény.
( 10 ) HL L 162., 2003.7.1., 5. o.
( 11 ) HL L 84., 2010.3.31., 1. o.
( 12 ) HL L 197., 2009.7.29., 24. o.