2.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 259/1

—

létfontosságúnak tartja egyfelől az ennek a költségvetésnek a növelését, másfelől a nemzeti programok és az európai kutatási keretprogram eredményesebb integrációját;

—

kijelenti, hogy az ipari, társadalmi és környezeti innováció a szolgáltatási innovációval együtt kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy Európa versenyképessége dinamikusan növekedjen, és ezzel párhuzamosan az uniós területi kohézió is erősödjön;

—

elismeri, hogy az innováció helyzete rendkívül eltérő Európában, és hogy a regionális politikák – a komplementaritás alapján – egyedi vonásaikkal és az intelligens regionális szakosodási stratégiákkal összhangban hozzájárulhatnak az Európai Unió kutatási politikájához;

—

üdvözli az eljárások egyszerűsítése érdekében kifejtett erőfeszítéseket, amilyen az Európai Unió finanszírozási lehetőségeit ismertető „Gyakorlati útmutató” kiadása és frissítése;

—

kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat szorosan vonják be a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi keretek és finanszírozási programok kidolgozásába;

—

kéri, hogy vonják be hatékonyan a helyi és regionális szereplőket a technológiai platformok munkájába,

—

rámutat az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) lehetséges szerepére;

—

újfent kijelenti, hogy a klaszterek közötti közösségi együttműködés mindenképpen szükséges, de emellett szükség van a klaszterek közötti világszintű együttműködésre is.

Előadó

Claude GEWERC (FR/PES), Pikárdia regionális önkormányzatának elnöke

Referenciaszöveg

Zöld könyv – Kihívásból lehetőség: Az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé

COM(2011) 48 végleges

1.

üdvözli, hogy a zöld könyv nyilvános vitát indít a jövőbeli európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozási programokban figyelembe veendő legfontosabb kérdésekről;

2.

elismeri, hogy az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai keretének alapjául olyan koherens stratégiai célkitűzések kell, hogy szolgáljanak, amelyeknek végrehajtásában valamennyi érdekelt fél határozott szerepet vállal;

3.

azt ajánlja, hogy ez a közös keret oly módon rendezze a kutatás, a fejlesztés és az innováció különböző szintjei közötti kapcsolatokat, hogy közben nem „mossa össze” e tevékenységek sajátos jellemzőit;

4.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban egy ambiciózus innovációs stratégiához nem csupán stabil tudományos alapra van szükség, hanem egy biztos lábakon álló iparpolitikára is; ebben az összefüggésben üdvözli az Európai Bizottság „Iparpolitika a globalizáció korában” és „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezéseit, és ezek kapcsán utal a Régiók Bizottságának véleményeire; (1)

5.

kiemeli, hogy a regionális és helyi szint alkalmas arra, hogy ott – a gazdasági és ipari tevékenységek mellett a társadalmi gyakorlatokat is befolyásoló – szinergiák jöjjenek létre a kutatási és innovációs, valamint a kohéziós politikák között;

6.

hangsúlyozza, hogy az európai kutatási eredményeket mostanában nem elég gyorsan és nem elég széles körben alkalmazzák a gyakorlatban. Az Európai Bizottságnak módosítania kellene az előírásokon és a jogszabályokon úgy, hogy a régiók sokkal szélesebb körben tudják felhasználni a strukturális alapokat és egyéb finanszírozási eszközöket a keretprogramból és egyéb kutatásokból származó eredmények innovatív gyakorlati alkalmazására, a régióknak nagyobb szerepet szánó decentralizált fellépési szemléletet követve, előmozdítva a keretprogram technológiáinak nagyobb arányú felhasználását és értékesítését;

7.

emlékeztet arra, hogy a társadalmi és a környezeti innováció az állami és a magánszférában egyaránt fontos szerepet tölt be;

8.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az innováció fogalmát mindennapjaink részévé kell tenni és ösztönözni kell – például az oktatási rendszerben vagy a munka világában;

9.

kiemeli a különböző innovációs teljesítményű régiók által közösen végrehajtott kutatási és innovációs programokat, amelyek valamennyi érdekelt fél számára előnyösek. Ebből fakadóan többek között nőtt a régiók jelenléte az ERA-NET hálózatokban;

10.

kiemeli, hogy az Európában államilag támogatott kutatások költségvetésének mindössze 4 %-át kitevő jelenlegi közösségi kutatási költségvetés nem megfelelő, ezért létfontosságúnak tartja egyfelől az ennek a költségvetésnek a növelését, másfelől a nemzeti programok és az európai kutatási keretprogram eredményesebb integrációját;

11.

külön fel kívánja hívni az Európai Bizottság figyelmét azoknak az újítóknak, illetve egyéni feltalálóknak a helyzetére, akik tevékenységüket nem a felsőoktatási rendszeren belül, nem valamely nagyobb vállalatnál, nem kormányzati vagy közigazgatási szervnél, és nem is a közszférában végzik. A további munka során olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az újítók és az egyéni feltalálók is támogatáshoz juthassanak, illetve lehetőséget kapjanak arra, hogy egyenlő feltételek mellett részesülhessenek a közös uniós forrásokból;

12.

kéri, hogy kellő mértékben vegyék figyelembe azt a tényt, hogy az EU–27 gazdasági tevékenységének 97 %-a továbbra is csak alacsony vagy közepes mértékben technológiaintenzív; ezért úgy véli, hogy a tudásalapú társadalom fejlesztésének nemcsak a legfejlettebb technológiák fejlesztésére kell összpontosítania, hanem egy olyan innovációs modell számára is teret kell engednie, amelynek segítségével a tudás rögzül és terjeszthetővé válik; kiemeli a közbeszerzési irányelv (2) felülvizsgálatával megnyílt lehetőséget, és hangsúlyozza az ezzel járó lehetőségeket és kihívásokat – beleértve a közbeszerzések területén megvalósuló kutatást és fejlesztést; (3)

13.

megjegyzi, hogy a jelek szerint a zöld könyv a jelenlegi formájában nem vet fel kérdéseket a szubszidiaritás elvének való megfelelőség tekintetében, ugyanakkor kiemeli, hogy a jövőbeli uniós kutatás és innováció finanszírozását, valamint az azokról szóló jogszabályok létrejöttét eredményező fejleményeket szorosan nyomon kell követni annak érdekében, hogy a szubszidiaritás elvének való megfelelés biztosítható legyen;

14.

megjegyzi továbbá, hogy az „Innovatív Unió” elnevezésű kezdeményezésben a tagállamok és a régiók számára javasolt követelmény – miszerint innovációs célú közbeszerzési költségvetésük egy részét el kell különíteniük – messzemenő hatást gyakorol az önkormányzatokra és a régiókra; továbbá kiemeli, hogy a küszöbönálló nyomon követés során mind a helyi és regionális önkormányzatokra nehezedő esetleges pénzügyi és adminisztratív terheket, mind pedig a társadalmi hatásokat és egyéb előnyöket mélyreható vizsgálat alá kell vonni.

15.

úgy véli, hogy előnyben kellene részesíteni a kétfordulós ajánlattételi eljárásokat, melyek első fordulójában a pályázóknak csak a partnerek jegyzékét és projektjük vázlatát kellene benyújtaniuk, a projekt részletes kidolgozása pedig csak akkor lenne feladatuk, ha az első értékelésen sikeresen túljutottak. Ez elsősorban a kkv-k szempontjából volna különösen fontos, akik szívesebben vennének részt a pályázatokon, ha a jelentkezés a kezdeti szakaszban nem igényelne olyan komoly erőfeszítéseket;

16.

kijelenti, hogy az ipari, társadalmi és környezeti innováció a szolgáltatási innovációval együtt kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy Európa versenyképessége dinamikusan növekedjen, és ezzel párhuzamosan az uniós területi kohézió is erősödjön;

17.

egyetért azzal, hogy a kutatás és az innováció finanszírozásának illeszkednie kell a tágabb értelmű európai uniós politikai célkitűzések keretébe; ilyen célkitűzés például a Régiók Bizottsága által az iparpolitikával kapcsolatos kiemelt kezdeményezésről szóló véleményben sürgetett iparpolitika végrehajtása;

18.

javasolja, hogy a területi önkormányzatokat ismerjék el a nemzeti és európai kutatási és innovációs, valamint kohéziós programstratégiák kapcsolódásainak kiemelt színtereként. Ezeket a stratégiákat egy regionális szintű, egységes dokumentum foghatná össze;

19.

elismeri, hogy az innováció helyzete rendkívül eltérő Európában, és hogy a regionális politikák – a komplementaritás alapján – egyedi vonásaikkal és az intelligens regionális szakosodási stratégiákkal összhangban hozzájárulhatnak az Európai Unió kutatási politikájához;

20.

az előző kutatási keretprogramokhoz hasonlóan a jövőbeli európai kutatástámogatásban is az együttműködésben végzett kutatásnak, különösen az együttműködésben folytatott projektek támogatásának kell az egyik súlypontot jelentenie. Legalább az eddigivel megegyező összegű eszközöket kell rendelkezésére bocsátani. Az együttműködésben végzett projektek valamennyi európai régió felsőoktatási intézményeinek, kutatóintézeteinek és vállalatainak lehetőséget adnak a részvételre. Lehetővé teszik a szükséges átláthatóságot, valamint a felhasználók számára kedvező egyszerűsítéseket;

21.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság és a régiók számára valódi kihívást jelent, hogy szinergiát teremtsenek a különféle finanszírozási eszközök között annak érdekében, hogy végre tudják hajtani az Európa 2020 stratégiát. Az európai kutatási eredményeket nem elég gyorsan és nem elég széles körben alkalmazzák a gyakorlatban. Az Európai Bizottságnak módosítania kellene a kohéziós finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályokon és kritériumokon úgy, hogy a régiók fel tudják használni a keretprogramból és az egyéb kutatásokból származó eredményeket az innovációs alkalmazások regionális szintű végrehajtására;

22.

emlékeztet arra, hogy a következő keretprogramnak ki kell bővítenie a területi kapacitások fejlesztését, illetve a területi önkormányzatok részvételének megkönnyítését célzó programokat – mely utóbbiak kutatási és fejlesztési tevékenységei kiegészítik egymást. Ez például olyan kritériumok bevezetésével történhet, amelyek megkönnyítik a kutatás terén lemaradó régiókból érkező, hozzáértő partnerek részvételét a náluk ismertebb és elismertebb szaktekintélyek vezette projektekben és programokban, amint az a Régiók Bizottságának A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése című véleményében (4) is megállapítást nyert;

23.

üdvözli az eljárások egyszerűsítése érdekében kifejtett erőfeszítéseket, amilyen az Európai Unió finanszírozási lehetőségeit ismertető „Gyakorlati útmutató” kiadása és frissítése.

24.

kijelenti, hogy klaszterek nem léteznek területi dimenzió nélkül;

25.

emlékeztet arra, hogy noha a klaszterek egyik jellemzője a kiválóság, nem minden klaszter képes felmutatni ugyanazt a fejlettségi szintet vagy nemzetközi ismertséget. A klaszterek számára a rendkívül magas tudományos szint szükséges, de nem elegendő a kiválóság eléréséhez. A klaszterek kiválósága külön pénzügyi forrásokkal, megfelelő struktúrával, helyes irányítással és egy olyan „ökoszisztéma” kibontakozásával teremthető meg fokozatosan, az idő előrehaladtával, amely összefogja a vállalkozásokat, a képzést, a kutatást és az innovációt;

26.

megjegyzi, hogy feloldható az ellentmondás, amelyet az okoz, hogy egyfelől számos klaszter a saját területén szándékozik fejleszteni tevékenységét, másfelől az információk és bevált gyakorlatok más tagállamok szomszédos klasztereivel folytatott cseréje is számtalan lehetőséget kínál. Végső soron egy területileg mélyen beágyazódott klaszter is szerezhet nemzetközi ismertséget, illetve betölthet világszintű szerepet;

27.

hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben a klaszteralapú innovációs központokhoz hasonlóan fontos, sőt bizonyos szempontból még fontosabb tényezővé nőtte ki magát az, hogy meg kell érteni a regionális innovációs ökoszisztémák összetett működését; és hogy meg kell teremteni a célul kitűzött fejlődésnek megfelelő kedvező feltételeket. Az Európai Bizottságnak ennek megfelelően gazdasági és operatív támogatást kellene biztosítania különösen a régiókban folyó nyílt innovációs tevékenységek fejlesztésére, hogy a régiók javíthassák a közigazgatás reformjának, valamint a növekedést és a munkahelyteremtést célzó vállalkozói tevékenységeknek a feltételeit.

28.

A vezető piacok és azok fejlesztésének fogalma a regionális környezeti rendszerek konkrét megnyilvánulását jelenti. Megállapítást nyert, hogy ezek a piacok szoros kapcsolatban állnak a helyi kultúrával és szakértelemmel, valamint ezek interaktív és független újraélesztésével. Korábbi véleményeiben (CdR 11/2009 és CdR 83/2007) a Régiók Bizottsága felhívta a figyelmet arra, hogy fenn kell tartani az egyensúlyt a kutatási közösségeknek szánt intézményes finanszírozás és a versenyképesség finanszírozása között, melybe az EU nagy kiemelt kezdeményezései által biztosított finanszírozás is beletartozik. A Régiók Bizottsága rámutat az intézményi finanszírozás jelentőségére, melynek révén a kutatói közösségek saját kezdeményezésre és más közösségek ösztönzésére – különösen a jelentős társadalmi kihívások, valamint a konvergencia és a kohézió megteremtésének céljából – indíthatnak el kutatásokat.

29.

újfent megerősíti abbéli meggyőződését, hogy az Európai Kutatási Térséget (EKT) meg lehetne erősíteni, ha a kutatási és fejlesztési szolgáltatások beszerzését beépítenék a közbeszerzési eljárásokba; hivatkozik a Régiók Bizottságának a közbeszerzéssel kapcsolatos zöld könyvről szóló véleményére, (5) és a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésről szóló véleményre (6), anélkül azonban, hogy ezáltal a fenti szolgáltatások a versenyszférába kerülnének át;

30.

kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat szorosan vonják be a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi keretek és finanszírozási programok kidolgozásába;

31.

emlékeztet arra, hogy támogatja az üzleti és kormányzati köröknek az innovációfinanszírozási tervekbe való aktív bevonását; és fenntartásának ad hangot egy olyan rendszer által a helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt esetleges hatás miatt, amelyben az állami szektor egyedül vállalja a kockázatot a még nem bizonyított termékekért és szolgáltatásért;

32.

megjegyzi, hogy a közbeszerzések „piaca” továbbra is széttöredezett, és csak ritkán lépi át a határokat; és nyomatékosan javasolja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki egy olyan átláthatóbb keretet, amely megnyithatja a közbeszerzések piacát az Európai Unióban;

33.

újfent kijelenti, hogy az Európai Bizottságnak világos és részletes iránymutatást, valamint képzési lehetőségeket kell nyújtania ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal közbeszerzések kiírása érdekében szerződést kössön.

34.

elismeri, hogy a teljes innovációs és kutatási körfolyamat piaci finanszírozásához széles eszköztárra van szükség, ezért támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a magánszektornak nyújtott finanszírozások ösztönzése – például kockázatmegosztási tervek, kölcsönök vagy kockázati tőke útján;

35.

elismeri a közfinanszírozásnak a magánberuházások ösztönzésében játszott szerepét, és hangsúlyozza, hogy a szilárd lábakon álló kockázatkezelés és az átlátható irányítás létfontosságú szerepet játszik akkor, amikor állami és magánforrások bevonására is sor kerül;

36.

üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a magánszektor által a kkv-k innovációs beruházásaihoz nyújtott finanszírozás ösztönzése, és ebben az összefüggésben ösztönző intézkedések (adórendszer, az adminisztratív kényszerek csökkentése) előmozdítására és – adott esetben – a szabályozási keretek felülvizsgálatára szólít fel azon intézkedések megerősítése és kiterjesztése érdekében, melyek az innovációs kultúrában a kkv-kra háruló vezető szerep támogatására és elismerésére irányulnak; ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy szükség van a K+F területén tevékenykedő szereplők és a kkv-k közötti közvetítés eszközeinek megerősítésére;

37.

kéri, hogy az új technológiai platformok létrejöttéhez, illetve a már aktív platformoknak a területi szereplők igényei alapján történő fejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása érdekében vonják be hatékonyan a helyi és regionális szereplőket a technológiai platformok munkájába, figyelembe véve a globális piaci lehetőségeket és a kkv-k részvételét;

38.

elismeri, hogy a kutatási keretprogram egyedülálló módon járult hozzá a tagállami szereplők és a területi önkormányzatok közötti együttműködésen alapuló kutatásokhoz;

39.

hangsúlyozza a közösségi jogi kódexek fontosságát (például a kockázati tőke vagy a kutatási infrastruktúrák témakörében); ezzel kapcsolatban rámutat az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) lehetséges szerepére;

40.

újfent kijelenti, hogy a klaszterek közötti közösségi együttműködés mindenképpen szükséges, de emellett szükség van a klaszterek közötti világszintű együttműködésre is.

41.

Az Európa 2020 stratégia mindenekelőtt az „Innovatív Unió” és az „Iparpolitika” elnevezésű kiemelt kezdeményezésen keresztül elismeri, hogy a kutatás és fejlesztés kiemelkedő szerepet játszik az Európai Unió versenyképességének javításában, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az innovációt láthatóbb módon kell beépíteni a politikába. Ehhez hasonlóan az európai városok és régiók is alapvető szerepet kapnak a stratégia végrehajtásában. A Régiók Bizottsága támogatni kívánja ezt a szerepet, és hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az európai kutatási térség ezeken a területeken is fejlődjön, hiszen a városok és a régiók kutatási programokat finanszíroznak, részt vesznek európai kutatási projektekben, és tevékenyen támogatják a területi szereplők európai kutatási projektekben való szerepvállalását.

42.

A Régiók Bizottsága üdvözli az Európai Kutatási Tanács létrejöttét, valamint azt, hogy emelkedtek a hatodik (2000–2006) és a hetedik (2007–2013) kutatási és fejlesztési keretprogram keretében nyújtott finanszírozások. Emellett örömmel nyugtázza a regionális önkormányzatok, valamint a felsőoktatási, a tudományos és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatokat és együttműködést elősegítő – különösen a „Tudásrégiók” költségvetési tételnek és a „Kapacitások” egyedi program „Cofund” elnevezésű fejezetének keretében, valamint a kiválósági központokhoz és az ERA-NET hálózatokhoz hasonló programok égisze alatt megvalósuló – európai kezdeményezéseket.

43.

A Régiók Bizottsága várakozással tekint a „Tudásrégiók” és a „Kutatási potenciál” elnevezésű programok küszöbönálló hatásvizsgálata elé is. Mivel e programok célkitűzései már jóval „érettebbek” és világosabbak, a Régiók Bizottsága szorgalmazza, hogy szerepüket – mely szerint például mentori rendszerrel, (7) partnerségi kapcsolat vagy egyéb rendszerek kiépítésével támogatást nyújtanak a kiváló jellemzők kifejlesztése terén potenciállal bíró magasan képzett régióknak – meg kell erősíteni.

44.

A versenyképességi és innovációs keretprogram vonatkozásában a Régiók Bizottsága nagyra értékeli, hogy a program kiemelt helyen kezeli a regionális klasztereket, valamint az információs és kommunikációs technológiák fejlődését, az energiahatékonyságot, a megújuló energiákat és az ökoinnovációt célzó kezdeményezéseket. Ezért a Régiók Bizottsága azt ajánlja, hogy ezeket a kezdeményezéseket a jövőben azokkal a kihívásokkal összefüggésben hajtsák végre, amelyekkel az Európai Unió szembesül vagy szembesülni fog.