A közös rendelkezésekről szóló rendeletként is ismert 1303/2013/EU rendelet a 2014–2020-as időszakra vonatkozólag meghatározza az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) működésére vonatkozó közös elveket, szabályokat és előírásokat.
Az 1303/2013/EU rendeletet módosító (EU) 2022/562 rendelet változásokat vezet be az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának szabályrendszerébe, hogy felgyorsítsa és megkönnyítse az uniós tagállamok számára az ukrajnai menekültek ellátását, miközben továbbra is támogatja az uniós régiók helyreállítását.
Az (EU) 2022/613 módosító rendelet azonnali hozzáférést biztosít a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott (REACT-EU), helyreállítási támogatásként rendelkezésre bocsátott kezdeti többletfinanszírozáshoz, továbbá megkönnyíti az Ukrajnából érkező menekültek alapvető szükségleteinek biztosítását és támogatását.
Az (EU) 2022/2039 módosító rendelet további rugalmasságot biztosít az ukrajnai orosz katonai agresszió következményeinek kezeléséhez.
Az (EU) 2023/435 módosító rendelet a REPowerEU helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő tevékenységeiről rendelkezik.

FŐBB PONTOK

Az esb-alapokat öt alap alkotja:
- az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA);
- az Európai Szociális Alap (ESZA);
- a Kohéziós Alap (KA);
- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);
- az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).
Az esb-alapokból eszközölt beruházások közös célja támogatás nyújtása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához.
A rendelet:
- meghatározza az esb-alapok felhasználására és végrehajtására vonatkozó közös elveket, szabályokat és előírásokat;
- közös szabályokat rögzít az esb-alapokra vonatkozóan abból a célból, hogy javítsa a köztük és más uniós szakpolitikák és programok, például a Horizont 2020 közötti koordinációt (ez utóbbit azóta felváltotta a Horizont Európa program);
- meghatározza az alapok feladatait, prioritást élvező célkitűzéseit és szervezetét;
- felhívja a figyelmet ezen rendelet és az egyes alapokra speciálisan vonatkozó rendeletek közötti viszonyra;
- rögzíti a tematikus koncentráció elvét annak biztosítására, hogy a beruházások korlátozott számú, központi prioritásra koncentrálódjanak;
- fokozottabban az eredményekre fordítja a figyelmet:
  - létrehoz egy elvi és számszerűsített célokat kitűző eredményességmérési keretet;
  - éves felülvizsgálati ülésre kerül sor az egyes tagállamok és az Európai Bizottság között;
  - 2019-ben minden tagállamban el kellett végezni a programok eredményességi felülvizsgálatát;
- bevezet egy előzetes feltételrendszert (olyan követelményeket, amelyek célja annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak az uniós támogatások eredményes felhasználásához szükséges eszközök);
- megállapítja a „beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre fordítható források felosztását a régiók három kategóriája között, az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján: kevésbé fejlett régiók, két támogatási szint közötti átmenetben levő régiók és fejlettebb régiók.
A Bizottság határozatban rögzítette a régiók három kategóriájára vonatkozó kritériumokat teljesítő régiók listáját.
Meghatározásra kerültek azok a kritériumok, amelyeket a tagállamoknak és a régióknak teljesíteniük kell a támogatásra való jogosultsághoz. Az ERFA-ból és az ESZA-ból származó források a kevésbé fejlett régiók, az átmenetben lévő régiók és a fejlettebb régiók között az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján kerülnek felosztásra. Mivel a tagállamok között jelentős eltérések vannak a közigazgatási és tervezési-statisztikai régiók között, az EU közös osztályozási rendszert dolgozott ki a támogatandó régiók és térségek kiválasztására. Meghatározásra kerültek a rendelkezésre álló pénzügyi források és a felosztási kritériumok.
Az esb-alapok a támogatásokat az egyes tagállamokra vonatkozóan megkötött partnerségi megállapodások alapján létrehozott többéves programokon keresztül nyújtják. A partnerségi megállapodás a Bizottsággal kötött olyan megállapodás, amely az adott tagállam átfogó beruházási stratégiáját rögzíti. A tagállam készíti el saját rendszereivel és eljárásaival összhangban, illetve a regionális és helyi hatóságok, valamint a szélesebb körű társadalmi, gazdasági, környezeti érdekeltek és egyéb érdekeket képviselő partnerek bevonásával.

A számvevőszék jelentése

2017-ben az Európai Számvevőszék közzétett egy jelentést a Bizottság és a tagállamok között létrejött partnerségi megállapodásokra vonatkozóan.
A jelentés megállapította, hogy az alapok a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosítottak, azonosították a beruházási szükségleteket, és ezeket sikeresen váltották célkitűzésekre és eredményekre. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy túl sok teljesítménymutató került kidolgozásra, és a teljesítmény mérőszámait nem harmonizálták a különböző alapok között.

Covid19-világjárvány – a rendelet módosításai

Az (EU) 2020/460 rendelet a Covid19-járványra adott válaszként módosítja az 1303/2013/EU rendeletet a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében (a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés).
Az (EU) 2020/558 rendelet az egyedi intézkedések tekintetében módosítja az 1303/2013/EU rendeletet, kivételes rugalmassággal ruházva fel a tagállamokat az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához. Lehetőséget biztosít az összes, ERFA-ból, ESZA-ból és Kohéziós Alapból származó, fel nem használt támogatás mobilizálására.
Az 1303/2013/EU rendeletet módosító (EU) 2020/2221 rendelet a Covid19-világjárvány okozta válság elhárítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató rendkívüli kiegészítő forrásokat és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket vezet be a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés keretében.

A rendeletnek az EMVA-programokra történő alkalmazása időszakának meghosszabbítása

Az (EU) 2020/2220 rendelet 2022. december 31-ig meghosszabbítja mind az 1303/2013/EU rendelet alkalmazását az EMVA által támogatott programokra, mind pedig e programok időtartamát. Ennek feltétele a vonatkozó vidékfejlesztési programok módosítására irányuló kérelem benyújtása a 2 éves átmeneti időszakra, amely az új közös agrárpolitika 2023. január 1-jei végrehajtásáig tart.

Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE)

Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően elfogadott (EU) 2022/562 rendelet az alábbiak tekintetében módosítja az 1303/2013/EU rendeletet.

A menekültek beáramlásának kezelése érdekében engedélyezi az ERFA és az ESZA források közötti keresztfinanszírozást. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy például a korábban infrastrukturális projektekre előirányzott forrásokat egészségügyi és oktatási célokra csoportosítsák át.
A rendelet nagyobb rugalmasságot biztosít a 2014–2020-as költségvetési időszakból származó, fel nem használt kohéziós politikai – egyebek mellett a REACT-EU keretében rendelkezésre álló – források átcsoportosításához.
A nemzeti és regionális költségvetésekre nehezedő teher csökkentése érdekében egy számviteli évvel meghosszabbítja a kohéziós programok uniós költségvetésből történő 100%-os finanszírozását (rendes körülmények között ugyanis kötelező a nemzeti társfinanszírozás).
Lehetővé teszi a migrációs kihívásokat kezelő, de a hivatalos kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt megkezdett műveletekhez kapcsolódó kiadások visszatérítését. E projektek 2022. február 24-től jogosultak kiadásaik elszámolására, amennyiben megfelelnek az érintett alap szabályainak.

A REACT-EU forrásokból származó előfinanszírozás növelése és egy egységköltség megállapítása (CARE+)

Az említett intézkedések kiegészítéseként a rendelet második módosítása, az úgynevezett CARE+ (az (EU) 2022/613 rendelet) növeli a REACT-EU forrásokból történő előfinanszírozást, és megállapít egy személyenkénti egységköltséget. E rendelet fő célja, hogy további likviditást biztosítson, valamint egyszerűsítse a kiadások nyilvántartásával kapcsolatos adminisztratív eljárásokat.

A REACT-EU költségvetése által biztosított magasabb előfinanszírozás keretében minden tagállam további 4% előfinanszírozásban részesült, így az előfinanszírozási arány 11%-ról 15%-ra emelkedett. Emellett azon tagállamok, amelyek határosak Ukrajnával, illetve amelyek esetében az orosz inváziót követő első hónapban érkező menekültek aránya meghaladta népességük 1%-át, további 34%-os előfinanszírozásban részesültek, így előfinanszírozási arányuk 11%-ról 45%-ra nőtt. Ez az intézkedés a következő kilenc tagállamot érintette: Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia.

Az uniós szintű egyszerűsített költségelszámolási módszer célja az adminisztratív terhek számottevő csökkentése, hogy az erőfeszítéseket a politika szélesebb körű célkitűzéseinek elérésére lehessen összpontosítani, és a hosszadalmas irányítási és ellenőrzési vizsgálatok ne késleltessék a végrehajtást. Az irányító hatóság ahelyett, hogy minden vásárlást (például takarók, higiéniai cikkek, alapvető élelmiszerek, személyes tárgyak) bizonylattal igazolna, legfeljebb 13 hétig egyszerűen elszámolhat heti 40 EUR egységköltséget minden átmeneti védelemben (vagy a nemzeti jog alapján egyéb megfelelő védelemben) részesülő személy után. Ezzel a módszerrel hatékonyan támogathatók azon civil szervezetek és helyi hatóságok által viselt költségek, amelyek az invázió első napjától kezdve azonnali támogatást nyújtottak a határon. A rendelet FAST-CARE elnevezésű módosítása kibővítette az egyszerűsített költségelszámolási módszert azáltal, hogy az egységköltséget személyenként és hetente 100 EUR-ra emelte, a támogatás időtartamát pedig 26 hétre hosszabbította meg (lásd alább).

Területi alapú rugalmas támogatás – FAST-CARE

Az (EU) 2022/2039 rendelet módosítja az 1303/2013/EU rendeletet és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó szabályokat megállapító (EU) 2021/1060 rendeletet (lásd az összefoglalót). A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendelet módosításait illetően a szabályok célja, hogy nagyobb rugalmasság bevezetésével optimalizálják a 2014–2020-as programozási időszak forrásainak felhasználását, és gördülékenyebbé tegyék a 2014–2020-as és a 2021–2027-es programok közötti átmenetet a késedelmes projektek számára.

Az Oroszország által elkövetett katonai agresszió támasztotta migrációs kihívások kezelését célzó műveletek esetében a rendelet kivételesen eltekint a műveletek egy adott tagállamon belüli elhelyezkedéséhez fűződő előírásoktól, mivel a háború elől menekülők érkezésüket követően különböző helyekre mehetnek tovább.
A rendelet emellett lehetővé teszi a fizikailag befejezett vagy teljes egészében végrehajtott műveletekkel kapcsolatos kiadások bejelentését, valamint rugalmassági mechanizmusokat vezet be az alapok között, engedélyezve a Kohéziós Alap felhasználását az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelését célzó műveletekhez, valamint a tematikus célkitűzések között, lehetővé téve a programokon belüli átcsoportosításokat.
Engedélyezi továbbá az akár 100%-os társfinanszírozási arányt, amely az egyes programokon belül a nem uniós állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációját előmozdító célzott prioritási tengelyekre, köztük az Oroszország által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívásokat kezelő műveletekre alkalmazható. A célzott prioritások pénzügyi támogatásának legalább 30%-át olyan műveletekhez kell rendelni, amelyek kedvezményezettjei helyi hatóságok vagy helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek.
A rendelet enyhíti a projektek 2014–2020-as és 2021–2027-es költségvetési időszakok közötti „szakaszolásra” vonatkozó kritériumokat azáltal, hogy 5 millió EUR-ról 1 millió EUR-ra csökkenti a projektek összköltségének alsó határát, ami egyéb konkrét feltételek mellett a szakaszolásra való jogosultság egyik kritériuma. Ennek köszönhetően a projektek fennmaradó része hatékonyan átcsoportosítható a következő programozási időszakra, ezáltal felszabadulnak a 2014–2020-as időszak megfelelő forrásai. A felszabaduló forrásokat az adott tagállam belátása szerint felhasználhatja a migrációs kihívások kezelésére.
A rendelet ezenfelül kibővíti az egyszerűsített költségelszámolási módszert azáltal, hogy személyenként és hetente 40 EUR-ról 100 EUR-ra emeli az egységköltség összegét, a támogatás időtartamát pedig meghosszabbítja 13 hétről 26 hétre. E rendelkezés alkalmazható mindazokra, akik átmeneti védelem vagy a nemzeti jog alapján egyéb megfelelő védelem iránt folyamodtak és ilyen védelemben részesültek.
Ezen túlmenően a rendelet növeli a 2014–2020-as programok lezárásának rugalmasságát azáltal, hogy az utolsó számviteli évben az egyes prioritások esetén alaponként és régiókategóriánként 10%-ról 15%-ra növeli a végsőegyenleg-kifizetést. Ez annyit tesz, hogy ha például egy adott prioritási tengely (egy konkrét beruházástípus) 15%-kal túlszerződött, az ennek megfelelő összeget egy másik, ugyanilyen mértékben alulszerződött prioritási tengely finanszírozhatja, amennyiben ugyanarról a programról, régiókategóriáról és alapról van szó.

A megfizethető energia támogatása (SAFE)

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendelet (EU) 2023/435 rendeletbe foglalt, SAFE néven ismert célzott és kivételes módosításainak célja a jelenlegi energiaválságból eredő kihívásokkal szembesülő tagállamok és régiók támogatása.

Konkrétan a SAFE lehetővé teszi:

az energiaárak emelkedése által különösen érintett kis- és középvállalatok működő tőkéjének az alkalmazandó állami támogatási szabályokkal összhangban történő finanszírozását;
a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások energiafogyasztási költségeinek finanszírozását az energiaszegénység kezelése érdekében;
a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek fokozott támogatását az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók munkahelyének megtartása érdekében az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA lehetséges használatán keresztül.

Ezek a célzott változások ugyanazokon a szabályokon alapulnak, mint a CARE és a FAST-CARE által biztosított korábbi rugalmassági mechanizmusok:

A REACT-EU forrásai mellett az összes kohéziós politikai alap (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap) felhasználható arra, hogy keresztfinanszírozás révén támogatást nyújtson ezekhez az intézkedésekhez.
Bármely három régiókategóriából (fejlettebb, átmenetben lévő és kevésbé fejlett) származó források felhasználhatók az említett intézkedések támogatására, így megszűnt a művelet helyszínére vonatkozó kötelezettség.
Minden javasolt intézkedés 100%-os uniós társfinanszírozásban részesülhet.
A 2022. február 1-jétől 2023 végéig keletkezett kiadások támogathatók, beleértve a már befejezett műveleteket is.
E rendkívüli intézkedések költségvetését a 2014–2020-as időszakra vonatkozó nemzeti kohéziós politikai források teljes összegének 10%-ában maximálták.
A Bizottság által 2023-ban a tagállamoknak teljesítendő összes kifizetés nem haladhatja meg az 5 milliárd EUR-t.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

Az 1303/2013/EU rendelet 2014. január 1. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

Európai strukturális és beruházási alapok (Európai Bizottság)
Ukrajna: kohéziós finanszírozás az ukrajnai orosz invázió elől menekülők támogatására – sajtóközlemény (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320–469. o.)

Az 1303/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159–706. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében,valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.18., 1–29. o.)

Az Európai Számvevőszék 2/2017. sz. különjelentése: A Bizottság tárgyalásai a 2014–2020-as partnerségi megállapodásokról és kohéziós programokról: a kiadások célzottabban irányultak az Európa 2020 stratégia prioritásaira, de a teljesítménymérés rendszere egyre bonyolultabbá vált.

Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1–66. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2014/190/EU végrehajtási határozata (2014. április 3.) a 2014–2020 közötti időszakra a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap számára biztosított globális források tagállamok szerinti éves bontásának megállapításáról, az ifjúsági és foglalkoztatási kezdeményezéshez rendelt egyedi forrásból származó összegek tagállamok szerinti éves bontásának és a támogatásra jogosult régiók jegyzékének, valamint az egyes tagállamok Kohéziós Alapból és strukturális alapokból származó támogatásából az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részére és a leginkább rászoruló személyek támogatására átcsoportosítandó összegek megállapításáról (HL L 104., 2014.4.8., 13–42. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 522/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatandó, a fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódó innovatív intézkedések kiválasztására és irányítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 148., 2014.5.20., 1–3. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 481/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 4.) az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az együttműködési programok kiadásainak elszámolhatóságára vonatkozó egyedi szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 45–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 3.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5–44. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 288/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 25.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az európai területi együttműködési célkitűzés együttműködési programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról (HL L 87., 2014.3.22., 1–48. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1–7. o.)

A Bizottság 215/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. március 7.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak az európai strukturális és beruházási alapokat illetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra tekintetében történő megállapításáról (HL L 69., 2014.3.8., 65–84. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 184/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 25.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet szerint a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsere-rendszerekre alkalmazandó feltételeinek meghatározásáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatással kapcsolatos beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra elfogadásáról (HL L 57., 2014.2.27., 7–20. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2014/99/EU végrehajtási határozata (2014. február 18.) a 2014-2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok jegyzékének megállapításáról (HL L 50., 2014.2.20., 22–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259–280. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 281–288. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289–302. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1302/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 303–319. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470–486. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487–548. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 24.03.2023

Top