EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52007DC0175
Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on the mid term review of the Strategy on Life Sciences and Biotechnology {SEC(2007) 441}
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia félidős értékeléséről {SEC(2007) 441}
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia félidős értékeléséről {SEC(2007) 441}
/* COM/2007/0175 végleges */
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia félidős értékeléséről {SEC(2007) 441} /* COM/2007/0175 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 10.4.2007 COM(2007) 175 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia félidős értékeléséről {SEC(2007) 441} 1. AZ EU FELKÉSZÍTÉSE 2010-RE Az élettudományok és a biotechnológia [1] gyorsan fejlődő terület, amely az európai vállalkozások és politikai döntéshozók számára közvetlen vagy esetleges jelentőséggel bír. Az egészségügyi ágazatban növekvő és elfogadott szerepet játszik azáltal, hogy új technikákat fejleszt ki a kezelésekhez, illetve a betegségek megelőzése érdekében. Európa ipari térképét folyamatosan alakítja az a tény, hogy sok ipari ágazat használja az élettudományokat és a biotechnológiát, amelynek következtében a termékek széles köre található meg a piacon [2] . Ennélfogva a biogazdaság potenciálisan hozzájárulhat az EU fő politikai céljainak megvalósításához, valamint az egészségüggyel, energiaellátással, a globális felmelegedéssel vagy az elöregedő népességgel kapcsolatos új kihívások megválaszolásához. Az Európában rendelkezésre álló tudás és készségek lehetővé teszik e potenciál kiaknázását mind Európán belül, mind globálisan, beleértve a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatait. A biotechnológia fontos eszköz a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség ösztönzéséhez az EU-ban. A biotechnológia használata azonban vitatott, használatának ösztönzését pedig a biotechnológia lehetséges kockázatairól, hasznáról és etikai dimenziójáról folytatott széleskörű társadalmi vitával kell párosítani. Az Európai Tanács és az Európai Parlament felismerte az élettudományok és biotechnológia fontosságát, a Bizottság pedig cselekvési tervet állított össze a kihívások megválaszolására és a lehetőségek kihasználására. A Bizottság által 2002-ben elfogadott, az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia [3] 30 pontból álló cselekvési tervet javasolt a Bizottság, a többi európai intézmény és az egyéb érdekelt felek bevonásával. Ez a cselekvési terv 2010-ig érvényes. Az uniós szinten első ilyen jellegű stratégia hatókörét eredetileg nagyon tágra szabták annak érdekében, hogy lehetőleg minden vonatkozó témát lefedjen, és sokféle ágazatban támogassa a technológia bevonását. A következő négy területen javasoltak fellépést: a lehetőségek kihasználása (kutatás, a tőkéhez való hozzájutás stb.), a kormányzás támogatása (társadalmi párbeszéd, etikai ellenőrzés stb.), válaszadás a globális kihívásokra (a tudományos együttműködés ösztönzése a fejlődő országokkal stb.) és az érintett szakpolitikák széles köre közötti összefüggés biztosítása . A stratégia végrehajtásának félidejéhez érkeztünk. Itt az ideje a 2002 óta elért haladás értékelésének és a stratégia módosításának annak érdekében, hogy azon új elemzések eredményei bekerüljenek a stratégiába, amelyek arról készültek, hogyan tud ez a gyorsan változó ágazat hozzájárulni az EU szakpolitikáihoz [4] . Ezt célozza e közlemény és a csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum. A stratégia eredeti formája holisztikus megközelítést követett, amely ma is alkalmazható. Az élettudományokat és a biotechnológiát összefüggéseiben kell vizsgálni. A fejlődésüket olyan egyéb szakpolitikák befolyásolják közvetlenül, mint a Bizottság által nemrég kialakított innovációs politika, amely az állam- és kormányfők 2006. októberben Lahtiban megtartott informális találkozóján politikai támogatást nyert [5] . A félidős értékelés ebben a bővebb kontextusban vizsgálja az élettudományokat és a biotechnológiát, de a cselekvési terv középpontjába az ágazatspecifikus témaköröket állítja, és elsődlegesen azokon a területeken ösztönöz cselekvésre, amelyeken leginkább kiaknázható a biotechnológia potenciális haszna. 2. AZ ÉLETTUDOMÁNYOK ÉS BIOTECHNOLÓGIA MODERN ALKALMAZÁSAI ÉS AZ UNIÓS SZAKPOLITIKÁKHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSUK 2.1. Az uniós szakpolitikákhoz való hozzájárulás Az élettudományok és a biotechnológia központi szerepre tett szert az uniós gazdaság bizonyos ágazataiban: az egészségügy és gyógyszergyártás, de az ipari feldolgozás és az elsődleges termelés/agrár-élelmiszeripar terén is. Összességében a modern biotechnológia az EU bruttó hozzáadott értékének 1,56%-át adja (2002-es adat), amihez a biotechnológia egyéb kedvező hatásait is hozzászámolhatjuk, például az egészségesebb lakosságot. Az ambiciózus európai energiapolitika közelmúltban történt elfogadása valószínűleg arra ösztönzi majd a biotechnológiát, hogy az alternatívenergia-szektor működéséhez is aktívabban hozzájáruljon. 2007. márciusban az Európai Tanács hozzájárult a bioüzemanyag minimum szintjének meghatározásához, amelynek arányát 2020-ra 10%-ra kell növelni a gépjármű-üzemanyagok között. A bioüzemanyagok felhasználása több téren is hasznos: megújuló energia, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértékét, és jelentősen hozzájárul az EU energiabiztonságának megteremtéséhez. A bioetanol gyártási folyamata nagyrészt a biotechnológián alapszik (mivel enzimeket és mikroorganizmusokat használ fel ahhoz, hogy biomasszából, azaz különböző növényekből, fából vagy biohulladékokból etanolt állítson elő). Azt várják, hogy a bioüzemanyagok fejlesztése jelentős számú új munkahelyet teremt uniószerte, valamint új piacokat nyit a mezőgazdasági termékeknek. Másodsorban az élettudományok és a biotechnológia jelentősen hozzájárul az EU politikai céljainak megvalósításához az egészség, a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, az elöregedő társadalom és a fenntartható fejlődés terén. Ismételten vannak különbségek a három fő ágazat (egészségügy, ipari feldolgozás és folyamatok, elsődleges termelés/agrár-élelmiszeripar) között, ami külön elemzést igényel. Az európai biotechnológiaipar – többnyire kis- és középvállalkozások – közvetlenül 96 500 embert alkalmaz, de a biotechnológia termékeit használó ipari ágazatokban sokkal többet. Az ágazat elsősorban a kutatásra összpontosít, az alkalmazottak 44%-a (42 500 személy) a kutatás és fejlesztés területén dolgozik [6] . A biotechnológia termékeit és folyamatait számos más ágazat (pl. vegy-, textil-, papíripar stb.) használja, mind újszerű termékek előállítása, mind pedig javított termelési módszerek alkalmazása tekintetében. Harmadsorban, míg a jelenlegi statisztikák viszonylag szerény számokat tartalmaznak az Európai Unión belüli biotechnológiai ágazattal kapcsolatban, úgy tűnik, hogy a számokat alulbecsülik, mivel csak azok a vállalatok számítanak biotechnológiai vállalatnak, amelyek kifejezetten ezzel foglalkoznak, nem számítva azokat a nagy ipari csoportokat, amelyek szintén használják a biotechnológiát fő üzletáguk teljesítményének javítására (pl. vegyszerek vagy gyógyszerek előállítása terén). A legújabb statisztikák szerint Európában 2004-ben 2163 biotechnológiai vállalat működött, amelyek összesen 7,6 milliárd eurót fordítottak kutatás-fejlesztésre. A tipikus európai vállalat 6–10 éves, meglehetősen kicsi (átlagosan körülbelül 28 alkalmazottja van), és átlagban 3,3 millió eurót költ kutatás-fejlesztésre[7]. Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott biotechnológiai szabadalmi kérelmekből az Európai Unió a 2002–2004-es időszakban 34,8%-kal részesedett, szemben az USA 41,1%-ával. Annak ellenére, hogy sok új európai vállalkozás jön létre, a biotechnológia még nem jelentős és fenntartható ágazat. 2.2. Egészségügyi célú biotechnológia Ez a biotechnológiai ágazat fő tevékenységi területe, nagyon sok alkalmazási lehetőséget tartalmaz, amelyek számottevő gazdasági és közegészségügyi jelentőséggel bírnak. A biotechnológiának az emberi egészség érdekében történő modern alkalmazásai a gyógyszeripari ágazat bruttó hozzáadott értékének mintegy 5%-át teszik ki (2002-es adat), az EU25-ök esetében pedig 0,04% ez az arány, de a közvetett hatások növelik a számokat. A biotechnológiára épülő termékeket elsősorban terápiás célokra használják (biogyógyszerek [8] ), de diagnosztikai célokra és megelőzésre (oltóanyagok [9] ) is alkalmazzák. A biotechnológia feldolgozási technológia is, amennyiben a végtermék nem biológiai, hanem kémiai jellegű, ennélfogva tehát a gyógyszeripari ágazat többféleképpen használhatja fel. Az elöregedő népesség következményei vagy a lehetséges járványok (pl. madárinfluenza) elleni küzdelem okozta jelenlegi kihívások kontextusában az élettudományok és a biotechnológia kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ide értendő a genomika (beleértve a genetikai kísérletek) felelősségteljes és hatékony felhasználása az emberi egészség érdekében. Sok ígéretes alkalmazás van előkészületben, beleértve az úgynevezett fejlett terápiákat, pl szöveti sebészet, gén- és sejtterápiák, illetve a nanomedicina [10] . Némelyik alkalmazási mód egyidejűleg ébreszt magas elvárásokat és jelentős vitát, például az embrionális őssejtek felhasználásának kérdése. Az emberi inzulin volt az első tisztán biotechnológiára épülő termék, és fokozatosan váltotta fel a szarvasmarhából és sertésből nyert inzulint. Jelenleg ez a fajta inzulin a legelérhetőbb világszerte, amely az inzulin-világpiac 70%-át teszi ki. A gyógyszerek mellett a biotechnológia lehetővé tette az akut szív- és érrendszeri megbetegedések sürgősségi klinikákon történő diagnosztizálásához szükséges tesztek fejlesztését, az örökletes megbetegedések (genetikai vizsgálatok), illetve a HIV/AIDS jellegű fertőző megbetegedések felismerését is. Az Európai Uniónak különleges prioritásként kell kezelnie az olyan tevékenységeket, amelyek támogathatják az egészségügyi célú biotechnológiai ipar fejlesztését, elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatásán és a kutatás fokozásán keresztül. Ez figyelembe venné a gazdasági, etikai és egyéb szempontok széles skáláját. 2.3. Ipari célú biotechnológia Az ipari biotechnológiát már sokféle termék készítésénél és folyamat során használják, amelyek gyakran ismeretlenek a nyilvánosság számára. Ahogy az emberek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a környezetvédelmi és energiaellátási kérdéseknek, úgy nő az ipari biotechnológia fontossága, mivel alternatívát jelent a kémiai folyamatokkal és a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, illetve gazdasági és környezetvédelmi előnyöket ígér. Az ipari biotechnológia a feldolgozóipar által termelt bruttó hozzáadott érték kb. 0,46%-át teszi ki, az EU esetében pedig 0,08%-ot (az élelmiszer-feldolgozás és a vegyipar nélkül), ami hűen tükrözi egyelőre korlátozott használatát. Az egyik elterjedt antibiotikum[11] előállításánál a vegyi eljárásról biotechnológiaira történt átállás azt mutatta, hogy az elektromos áram felhasználása 37, az oldószereké majdnem 100%-kal csökkent, a szennyvíz mennyisége pedig 90%-kal lett kevesebb. Egyéb ipari alkalmazás is lehetséges, például biológiai úton lebomló műanyag és csomagolóanyagok készítése, ami hasonló előnyökkel járhat. A biotechnológiai folyamatok fejlődése, illetve ipari felhasználásra történő átvételük nem optimális. Az ágazat által rendszeresen jelzett alulfinanszírozás mellett nem elegendő a technológiatranszfer. Az EU innovációs politikájával összefüggésben ennek kell a stratégia prioritásává válnia, a kutatást támogató akciókon keresztül új technológiák átvételéig. 2.4. Elsődleges termelés és agrár-élelmiszeripari célú biotechnológia Az elsődleges termelés és az agrár-élelmiszeripar területén sok modern biotechnológiai alkalmazás megtalálható, amelyek ugyan kevésbé láthatóak, de hatásuk jelentős a gazdaság, környezetvédelem és közegészségügy szempontjából. A modern biotechnológiát elsődlegesen az ún. input-ágazatok használják, pl. tenyésztés, diagnosztika, finomvegyszerek (takarmány-adalékok) és enzimek gyártása. Összességében a modern biotechnológia az elsődleges termelés és az agrár-élelmiszeripari ágazat által termelt bruttó hozzáadott érték 1,31–1,57%-át teszi ki. A biotechnológiára épülő diagnosztikai és állatgyógyászati termékek, főleg az oltások jelentős szerepet játszanak a legfontosabb állatbetegségek, zoonózisok (az állatról emberekre terjedő betegségek) és az élelmiszerbiztonság ellenőrzésében. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának felügyeletére kifejlesztett biotechnológiai módszerek segítették az EU-t abban, hogy több mintán végezzenek teszteket, lehetővé téve ezzel a közösségi jogszabályok által megkövetelt felügyeleti szint elérését, és hozzájárulva a fogyasztóvédelemhez, valamint a kereskedelem újrakezdéséhez. A biotechnológiára épülő diagnosztikát használják a szalmonella korai felismeréséhez is. A fenti alkalmazások mellett a biotechnológiát az organizmusok meghatározott jellemzőinek kiválasztására vagy fejlesztésére is használják. Erre a legismertebb példát a genetikailag módosított növények szolgáltatják. Az EU szigorú kockázatfelmérés elvégzését megkövetelő jogi kerete alapján körülbelül egy tucat terméket hagytak mostanában jóvá, és megközelítőleg negyven van előkészületben, néhány a növénytermesztés területén. A géntechnológia valószínűleg több ipari folyamatban is alkalmazásra kerül a jövőben. Például a bioüzemanyag-termelés vagy a papírgyártás valószínűleg érdeklődni fog a magasabb hozamú növények iránt. Minden ágazatban erős az igény a géntechnológiával módosított szervezetek előnyeinek és kockázatainak felmérésére, figyelembe véve a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásukat, valamint az uniós társadalmon belüli elfogadásukat. A géntechnológiával módosított szervezetek elfogadási folyamatának azonban eseti kockázatelemzésre alapozva folytatódnia kell. Bizonyos esetekben javítani kell azokon a kockázatkezelési módszereken, amelyek az élelmiszer- és takarmánylánc kifejezetten ipari felhasználásra tervezett termékkel (pl. gyógyszeripari anyagok gyártásához használt növények) való megfertőződésének megakadályozására szolgálnak. 3. A MODERN BIOTECHNOLÓGIA KÜLÖNFÉLE ALKALMAZÁSI LEHETőSÉGEI ÉS A KÖZVÉLEMÉNY A kormányzás kérdése nagyon fontos szerepet játszott az eredeti stratégiában. Az ágazati szabályozás végrehajtásával kapcsolatos friss tapasztalatok megerősítették, hogy a biotechnológia átvétele nemcsak az egyedi alkalmazások fejlődésétől függ, hanem a közvélemény támogatásától is. Összességében a biotechnológia minden területe általánosságban magas támogatást kap a közvéleménytől, kivéve a géntechnológiával módosított élelmiszerek terén, ahol az érzések meglehetősen ellentmondásosak, a jogszabályok végrehajtása pedig nehéznek bizonyult. A 2005-ös Eurobarométer-felmérés[12] azt mutatja, hogy 1999 óta – egy hanyatlással jellemzett időszak után – növekedett a biotechnológiával kapcsolatos optimizmus (a megkérdezettek 52%-a úgy nyilatkozott, hogy javítani fog az életükön), és sok biotechnológiai alkalmazás támogatása erősödött (pl. a génterápia, bioüzemanyagok vagy a bioműanyagok). Az is megmutatkozik, hogy annak ellenére, hogy javul a biotechnológiával és genetikával kapcsolatos általános tudásszint, mértéke továbbra is korlátozott. A válaszadók 58%-a azonban ellenzi a géntechnológiával módosított élelmiszereket, míg 42%-a nem ellenzi. Az Eurobarométer azt is megmutatta, hogy a tagállamok között nagy eltérések vannak az elfogadás szintjét illetően. Meg kell jegyezni, hogy legalább 50%-uk azt mondja, hogy vásárolna géntechnológiával módosított élelmiszert, ha az egészségesebb lenne, kevesebb peszticid-szermaradványt tartalmazna vagy környezetbarátabb lenne. Az EU teljesen új, tudásalapú jogi kerete ellenére, amely a világon a legszigorúbbak egyike, a géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatos negatív közvélemény befolyásolja a tagállamok eseti döntéseit, amelyeket egy termék piacra bocsátásával kapcsolatban hoznak. Egyik újkeletű esetben sem volt maximális az egyetértés. A géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos EU-határozathozatal kérdésével a Kereskedelmi Világszervezet-panel egyik jelentése is foglalkozott 2006 végén [13] . A felfedezett végrehajtási és betartatási problémák részben annak köszönhetők, hogy az alkalmazandó jogi keret nagyon újkeletű: a régi és új jogszabályok közötti átmeneti intézkedések végrehajtása néhány tagállamban vonakodást szült. Bár a géntechnológiával módosított szervezetek a biotechnológiának csak egy kis részét képezik, a közvélemény gyakran ezt látja a fő alkalmazási területnek. Foglalkozni kell a közvélemény és az elfogadott, géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó jogi keret közötti eltérés kérdésével. 4. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA A 2002–2006 KÖZÖTTI IDőSZAKBAN A csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum részletes jelentést tartalmaz a cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatban. Ezt a bizottsági szolgálatok, a tagállamok hatóságai és az érdekelt felek hozzájárulásainak alapján dolgozták ki. A jelentést a 30 tevékenység végrehajtásában elért fő eredmények összefoglalása egészíti ki. E felülvizsgálat fő következtetései a következők: - A stratégia sikeres volt, és továbbra is érvényes. Az elért eredmények – kutatási tevékenységek és területi csoportintegráció – listája egyértelműen rávilágít, milyen szerepet játszott a stratégia a „biotechnológiai dimenzió” más politikai területekbe történő integrálásában, illetve a nemzeti biotechnológiai tervek ösztönzésében. Az érdekelt felek által a stratégiának nyújtott erős támogatás annak sikerét jelzi; - Néhány tevékenységet már be is fejeztek. Ez elsősorban a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó új jogi keret elfogadásához kapcsolódik, amit 2002 óta jelentős mértékben módosítottak; - Néhány egyéb tevékenység feleslegessé vált, főleg a célközönség érdektelensége miatt (pl. a biotechnológiai vállalatok vezetőit összekötő hálózat megteremtését célzó tevékenység); - Sok szól a tevékenységek többségének folytatása mellett, biztosítva az egyéb horizontális tevékenységekkel (pl. oktatás, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok…) és az EU nemzetközi kötelezettségeivel (pl. többoldalú környezetvédelmi megállapodásokhoz való hozzájárulás) való összhangot; - Néhány tevékenység prioritásait újra meg kell határozni, valamint fontosságukat és biotechnológia-specifikus jellemzőiket figyelembe véve egyedi fontosságot kell nekik adni. 5. A STRATÉGIA FOLYTATÁSA FELÉ VEZETő ÚT A stratégia eredetileg tudatosan széles hatókört ölelt fel annak érdekében, hogy a helyzet kezdeti felmérése megtörténjen, valamint a kapcsolódó politikai területek teljes sora azonosíthatóvá váljon. Mivel e szakasz lezárult, a félidős értékelés lehetőséget kínál arra, hogy a stratégia hatásának maximalizálása érdekében új gondolatokat állítsanak a stratégia középpontjába. Ez magában foglalja az eredeti felépítés szerinti, még érvényes tevékenységek folytatását, az egyéb horizontális politikákkal való szinergiák megerősítését és a biotechnológiai ágazatra nézve specifikus prioritások felülvizsgálatát. Ennek eredményeképpen 2010-re több eredményt várnak a stratégiától. Ezek a biotechnológia-specifikus prioritások öt fő, egymástól kölcsönösen függő témába rendezhetők: 1. A kutatás ösztönzése, valamint az élettudományok és biotechnológiai alkalmazások, illetve az európai tudásalapú biogazdaság piacának fejlesztése. A kutatás továbbra is a biotechnológia fejlődésének előfeltétele marad, a cselekvési tervet pedig az új hetedik keretprogramnak megfelelően módosítani kell. A biotechnológiai alapkutatás fejlett Európában, ugyanakkor a kontinens nem jeleskedik a kutatási eredmények kereskedelmi alkalmazásában. A cselekvési terv középpontjába a biotechnológiai termékek piacfejlesztésének ösztönzését, valamint az új technológiák átvételét kell állítani. 2. A versenyképesség, a tudástranszfer és az innováció ösztönzése a tudományos háttértől az ipar felé. Európa biotechnológiai vállalatai többnyire korlátozott erőforrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások, amelyek fejlődését és gazdasági fenntarthatóságát három fő korlátozás akadályozza: Európa széttöredezett szabadalmi rendszere, a kockázati tőke hiánya, valamint a tudomány és üzlet közötti együttműködés hiányosságai. A Bizottság szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó világos és koherens jogi keret hiánya akadályozza az innovációt Európában[14], ezért konkrét lépéseket javasol majd egy modern és megfizethető keret megteremtésére. Ezenfelül a cselekvési terv fókuszának újragondolása hozzájárulhat a biotechnológiai ágazat versenyképessége keretfeltételeinek megválaszolásához. 3. Tájékozott társadalmi viták ösztönzése az élettudományok és a biotechnológia hasznáról és kockázatáról. A biotechnológia átvétele függ társadalmi és piaci elfogadottságától is. Több az etikai aggály is, mint más csúcstechnológiák esetében. Egyértelműen fennáll az igény az olyan cselekvések iránt, amelyek célja a nyilvánosság és az érdekeltek lehető legszorosabb bevonása a döntéshozási folyamatba, melynek során összehangolt adatokra és statisztikákra alapozva figyelembe kell venni az élettudományok és a biotechnológia hasznát és kockázatait, valamint az etikai megfontolásokat. 4. A modern biotechnológia fenntartható hozzájárulásának biztosítása a mezőgazdasághoz. A biotechnológia az elsődleges termelés és az agrár-élelmiszeripar tekintetében még jelentős fejlődésen mehet keresztül, elsősorban a kémiai folyamatok és a fosszilis tüzelőanyagok más folyamatokkal és anyagokkal való helyettesítése tekintetében. Némely felhasznált technológia azonban szigorú ellenőrzést kíván. A géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó jogi keret figyelembe veszi a környezetre és egészségre, a tápláléklánc biztonságára gyakorolt, lehetséges hosszútávú hatásokat, és tiszteletben tartja a mezőgazdasági termelés egyéb módjait. Néhány esetben azonban tovább kell fejleszteni az ipari felhasználásra tervezett termékekre vonatkozó kockázatkezelési intézkedéseket. 5. A jogszabályok végrehajtásának és a versenyképességre gyakorolt hatásuk javítása. Az EU élettudományokra és biotechnológiára vonatkozó jogi kerete valószínűleg a legfejlettebb és némely esetben a legszigorúbb a világon. A szigorú szabályok azonban nem akadályozhatják a versenyképességet és az innovációt. A mellékelt „Az élettudományokkal és a biotechnológiával kapcsolatos, módosított cselekvési terv” című dokumentum tartalmazza annak a módnak a részletes leírását, ahogyan a Bizottság a fenti öt prioritás fényében szeretné átalakítani a stratégia végrehajtásának módját. 6. KÖVETKEZTETÉSEK A biotechnológia számos gyakorlati példa által bizonyított, valós potenciállal rendelkezik az EU-szakpolitikák támogatását illetően. Ebből következően az EU-ban erős az igény az élettudományok és biotechnológia fejlesztésének további támogatása iránt, elsősorban a kutatás erősítése és a versenyképesség ösztönzése által. Ennek elérésére az EU fő eszköze az ehhez a témához kapcsolódó stratégia. Miközben a technológia ígéretes, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bizonyos alkalmazásait – elsősorban az agrár-élelmiszeripar terén – megindokoltan kell használni, valamint szorosabb nyilvánosság általi, illetve előremutató jogszabályi ellenőrzésre van szükség. A biotechnológia gyors fejlődése elkerülhetetlenné teszi, hogy a politikai döntéshozók rugalmas, a jövőt szem előtt tartó megközelítést alkalmazzanak annak érdekében, hogy elébe mehessenek a fejlődésnek, és alkalmazkodhassanak az új kihívásokhoz. Erre példa a klónozott állatok vagy utódaik lehetséges felhasználása az agrár-élelmiszeripari ágazatban, vagy a géntechnológiával módosított baromfi tojásainak felhasználása gyógyszeripari anyagok gyártására. A stratégia eredeti, széles hatóköre teljes képet kínált; a jobban megfogalmazott célokkal történő átalakítás biztosítja a hatékony végrehajtást, valamint a nagyobb koherenciát a többi szakpolitikával. Ezen célok érdekében a Bizottság a következőket teszi: - Folytatja a cselekvési terv 2010-ig történő végrehajtását, miközben speciális hangsúlyt helyez a biotechnológiával kapcsolatos, sajátos prioritások összehangolt együttesére; - Belefoglalja a biotechnológiát az innovációs stratégiák végrehajtásába; - A tagállamokkal és az érdekeltekkel együttműködésben javítja a stratégia végrehajtását. Az élettudományokkal és a biotechnológiával kapcsolatos, módosított cselekvési terv 6. A kutatás ösztönzése, valamint az élettudományok és biotechnológiai alkalmazások, illetve az európai tudásalapú biogazdaság piacának fejlesztése. – Módosított 3. tevékenység [15] : 7. Új tudás létrehozása a 7. keretprogram szerint. 8. Az iparral együttműködve a tagállamok és egyéb finanszírozó testületek kutatási célokra mobilizálják az állami és a magántőkét, valamint erősítik a kutatás összehangolását. 9. Az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (European Federation of Pharmaceutical Industries Associations – EFPIA) köz-magán társulás formájában hajtja végre az innovatív orvostudományra vonatkozó közös technológiai kezdeményezést a 7. keretprogram szerint. 10. Kellően széles spektrumú hatásvizsgálat elvégzése után, a versenyre és a belső piacra vonatkozó EK-szabályokkal összhangban és az iparral együttműködve a tagállamok és egyéb finanszírozó szervezetek programokat indítanak többfunkciós kísérleti üzemek létrehozásának finanszírozására és támogatására annak érdekében, hogy megmutassák a biotechnológiára épülő alkalmazásokban rejlő lehetőségeket, valamint támogassák piaci térhódításukat. 11. Kellően széles spektrumú hatásvizsgálat elvégzése után, a versenyre és a belső piacra vonatkozó EK-szabályokkal összhangban és az érdekeltekkel együttműködésben megvizsgálják az úttörő piaci kezdeményezéseket az ökológiai szempontból hatékony, biotechnológiai alapú termékek esetén. 12. A versenyképesség, a tudástranszfer és az innováció ösztönzése a tudományos háttértől az ipar felé. Módosított 5., 6. és 9. tevékenység: 13. A tagállamokkal együttműködve bevált technikák fejlesztése a genetikai találmányok felelősségteljes engedélyezésére. 14. A tagállamokkal együttműködve a tudástranszfer ösztönzése a kutatási szervezetek és az ipar közti kapcsolatok javítása, illetve innovációs ösztönzők bevetése által. 15. A biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK irányelv végrehajtásának ellenőrzése és a kis- és középvállalkozások szabadalmi rendszerének támogatására szolgáló módszerek feltérképezése. 16. A tagállamok ösztönzése arra, hogy gondolják át specifikus szabályok és/vagy ösztönzők megalkotását új, innovatív vállalatok létrehozásának érdekében. 17. Az Európai Beruházási Alap, illetve az Európai Beruházási Bank és a versenyképességi és innovációs keretprogram pénzeszközei igénybevételének ösztönzése annak érdekében, hogy biztosítsák a biotechnológiai vállalatok pénzügyi támogatását. 18. Az Európai Beruházási Bankkal együttműködve – a 7. keretprogram és az EBB társfinanszírozásában – kockázatmegosztó pénzügyi eszközök megteremtése. 19. A csoportok és területi hálózatok fejlődésének és integrációjának támogatása. 20. Társadalmi viták ösztönzése az élettudományok és a biotechnológia hasznáról és kockázatáról. Módosított 13., 14. és 16. tevékenység: 21. Az élettudományok és biotechnológia hasznának és kockázatainak tekintetében a különböző érdekeltek közötti intézményesített együttműködés megteremtésének ösztönzése. 22. Javaslatok az érdekeltek együttműködésének javítására annak érdekében, hogy ez beépüljön a Bizottság tevékenységeibe. 23. Az Eurostattal, az iparral, a tagállamokkal és az OECD-vel együttműködésben javaslattétel nemzetközi mennyiségi (beleértve társadalmi és gazdasági) hatásmutatók létrehozására, valamint az adatok strukturált gyűjtésére. 24. A tevékenység módosítása a 7. keretprogramnak megfelelően, valamint útmutatás összeállítása az etikai kérdések kezelésével kapcsolatos, az EK által támogatott tevékenységekkel kapcsolatban. 25. Az újonnan felmerülő tudományos kérdések lehetséges etikai és társadalmi-gazdasági hatásának előrejelzése. 26. A modern biotechnológia fenntartható hozzájárulásának biztosítása a mezőgazdasághoz. Módosított 17. és 23. tevékenység: 27. Az együttes létezéssel kapcsolatosan bejelentett nemzeti és területi intézkedések értékelése, valamint a polgári jogi felelősség alkalmazandó nemzeti szabályozásainak tanulmányozása. 28. Az együttes létezéssel kapcsolatos további uniós szintű útmutatás létrehozására vonatkozó lehetséges igény újraértékelése 2008-ig. 29. A tagállamokkal együttműködésben a kutatás támogatása és a növénykultúrák együtt-termesztésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos útmutató összeállítása, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje. 30. A vetőmagokra vonatkozó növényspecifikus címkézési küszöbértékek meghatározása. 31. Tanumányok készítése, valamint a vonatkozó kutatási tevékenységek támogatása a kereskedelmi forgalomban kapható, géntechnológiával módosított szervezetek lehetséges kedvező és kedvezőtlen hosszútávú hatásainak felmérésére. 32. Az ipari átalakításra vagy molekuláris mezőgazdaságban felhasznált, géntechnológiával módosított növények hasznának és kockázatainak felmérése. 33. A jogszabályok végrehajtásának és a versenyképességre gyakorolt hatásuk javítása. Módosított 29. tevékenység: 34. A tagállamokban létező hálózatok megerősítése a stratégia végrehajtásának ellenőrzéséhez és a versenyképességet korlátozó szabályozások felszámolása. 35. Az előrejelzési tevékenységek folytatása és az újonnan felmerülő kérdések jogszabályi lefedésének értékelése. 36. A politikaösszehangolás (beleértve a több területet átfogó kérdések) javítása, elsősorban az újonnan felmerülő kérdésekre összpontosítva. [1] A legutóbbi OECD-meghatározás szerint a biotechnológia „a tudomány és technológia élő szervezetekre, azok részeire, termékeire és modelljeire történő alkalmazása annak érdekében, hogy élő és nem élő anyagokat a tudás, áruk és szolgáltatások létrehozásának céljával módosítsanak”. http://stats.oecd.org/glossary/index.htm [2] Ilyen például a hepatitis B elleni védőoltás, a gyümölcslékoncentrátumok vagy a bioműanyagból készült lökhárító [3] COM(2002)27, 2002.1.23. [4] A jelenlegi félidős felülvizsgálat felhasználhatta az eddigi egyetlen uniós, biotechnológiával kapcsolatos információforrás, a Bio4EU tanulmány eredményeit, amely konkrét példákon keresztül kimerítően vázolja a lehetséges alkalmazási területeket, és értékeli azok hatását gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból, amelyhez felhasználja a harmadik országok helyzetéről rendelkezésre álló, összehasonlító adatokat is. A tanulmányt 2007 áprilisában fejezték be. Minden szám a Bio4EU tanulmányból származik, amennyiben más utalás nem történt – http://bio4eu.jrc.es/index.html [5] A Bizottság közleménye: „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára”, COM(2006) 502 végleges, 2006.9.13. [6] Biotechnológia Európában: összehasonlító tanulmány a 2006. évre, Critical I., 2006. [7] Critical I., 2006. [8] 2005-ben értékalapon nézve a biogyógyszerek az EU gyógyszerpiacának 9%-át (11 milliárd euró) adták. [9] A rekombináns vakcinák az összes elérhető oltóanyag körülbelül 20%-át teszik ki. [10] A nanotechnológia alkalmazása a kezelés, betegség-diagnózis és ellenőrzés terén. [11] Cephalosporin [12] http://www.ec.europa.eu/research/press/2006/pdf/pr1906_eb_64_3_final_report-may2006_en.pdf [13] Európai Közösségek – a biotechnológiai termékek jóváhagyását és forgalomba hozását befolyásoló intézkedések – http://www.wto.org/english/tratop_e/dispu_e/meet_21nov06_e.htm [14] A Bizottság közleménye: „Az innovációt támogató, modern Európa”, COM(2006) 589 végleges, 2006.10.12. [15] A zárójelben megadott tevékenységszámok az eredeti cselekvési tervre utalnak