EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32023R0443
Commission Regulation (EU) 2023/443 of 8 February 2023 amending Regulation (EU) 2017/1151 as regards the emission type approval procedures for light passenger and commercial vehicles (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2023/443 rendelete (2023. február 8.) az (EU) 2017/1151 rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművekre vonatkozó, kibocsátással kapcsolatos típusjóváhagyási eljárások tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2023/443 rendelete (2023. február 8.) az (EU) 2017/1151 rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművekre vonatkozó, kibocsátással kapcsolatos típusjóváhagyási eljárások tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2023/843
HL L 66., 2023.3.2, p. 1–237
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
- Date of document:
- 08/02/2023; Elfogadás időpontja
- Date of effect:
- 22/03/2023; hatálybalépés a közzététel napja +20 lásd cikk 2
- Date of effect:
- 01/09/2023; Alkalmazás lásd cikk 2
- Deadline:
- 01/03/2023; lásd cikk 2
- Date of end of validity:
- 30/06/2030; közvetve hatályon kívül helyezte: 32024R1257
- Author:
- Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság
- Responsible body:
- GROW
- Form:
- Rendelet
- Additional information:
- EGT vonatkozás
- Treaty:
- Szerződés az Európai Unió működéséről
- Legal basis:
-
- 32007R0715 - A05P3 32007R0715 - A14P3
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document No data available in the table
- Modifies:
-
Relation Act Comment Subdivision concerned From To Modifies 32017R1151 Törlés melléklet I függelék 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet I függelék 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet I függelék 5 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet I függelék 8d pont 2.3.5 szöveg 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet VI függelék 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet VI pont 4 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet VI pont 5 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet VI pont 6 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet VII pont 2.2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet VII pont 2.3 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet VII pont 2.4 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés melléklet XIV 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés cikk 13 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés cikk 14 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés cikk 2 pont 23 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés cikk 3 bekezdés 10 számozatlan bekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 Törlés cikk 3 bekezdés 10 számozatlan bekezdés 5 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés melléklet I függelék 6 pont 1 táblázat 1 szöveg 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés melléklet I függelék 6 pont 1 szöveg 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés melléklet I függelék 8d pont 2.3.6 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés melléklet VIII pont 2.3 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés melléklet XX pont 1 mondat 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 15 bekezdés 12 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 15 bekezdés 13 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 15 bekezdés 14 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 2 pont 23a 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 2 pont 8 pont (i) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 3 bekezdés 2 számozatlan bekezdés 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 5 bekezdés 11 számozatlan bekezdés 01/09/2023 Modifies 32017R1151 kiegészítés cikk 5 bekezdés 11 számozatlan bekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 3 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 3a 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 4 szöveg 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 6 pont 1 táblázat 1 szöveg 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 6 pont 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 8a 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 8b 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 8c 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I függelék 8d pont 2.1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet I pont 1.1.1 - 4.5.1.4 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet II 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet IIIA 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet IX rész A 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet V pont 2.3 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet VI pont 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet VI pont 3 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet VII pont 1.1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet VII pont 2.1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet VII pont 3 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet VIII pont 2.1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet VIII pont 3.3 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XI 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XII pont 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XIII pont 3.2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XIII pont 4 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XVI 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XX FOOTNOTE 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XXI 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés melléklet XXII 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 10 bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 11 bekezdés 3 számozatlan bekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 mondat 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 1 mondat 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 1 pont (a) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 1 pont (b) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 1 pont (c) franciabekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 10 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 11 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 17 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 20 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 22 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 25 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 2 pont 8 pont (a) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 3 bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 3 bekezdés 11 számozatlan bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 3 bekezdés 11 számozatlan bekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 3 bekezdés 3 számozatlan bekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 3 bekezdés 7 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 4 bekezdés 4 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 4 bekezdés 5 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 4 bekezdés 6 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 4a mondat 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 11 számozatlan bekezdés 6 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 12 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 3 pont (a) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 3 pont (d) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 3 pont (e) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 3 pont (f) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 3 pont (g) 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 6 számozatlan bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 bekezdés 6 számozatlan bekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 5 cím 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 6 bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 6 bekezdés 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 6 cím 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 7 számozatlan bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 8 bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 9 bekezdés 1 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 9 bekezdés 4 mondat 2 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 9 bekezdés 5 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 9 bekezdés 7 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 9 bekezdés 8 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés cikk 9 cím 01/09/2023 Modifies 32017R1151 helyettesítés szöveg 01/09/2023 Modifies 32017R1151 (BG, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, LT, LV, HU, MT, NL, PT, RO, SK, SL) helyettesítés melléklet I függelék 8d cím 01/09/2023
No data available in the table
- Modified by:
-
Relation Act Comment Subdivision concerned From To Corrected by 32023R0443R(01) (IT) Implicitly repealed by 32024R1257 01/07/2030 - Instruments cited:
- Link
- EUROVOC descriptor:
- Subject matter:
- Directory code:
-
- 13.30.10.00 Iparpolitika és belső piac / Belső piac: jogszabályok közelítése / Gépjárművek
|
2023.3.2. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 66/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/443 RENDELETE
(2023. február 8.)
az (EU) 2017/1151 rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművekre vonatkozó, kibocsátással kapcsolatos típusjóváhagyási eljárások tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére és 14. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 715/2007/EK rendelet szabályozza a gépjárművek típusjóváhagyását kibocsátásuk tekintetében. Ebből a célból a rendelet előírja, hogy az új könnyű személy- és haszongépjárműveknek meg kell felelniük bizonyos kibocsátási határértékeknek. Az említett rendelet végrehajtásához szükséges konkrét műszaki rendelkezéseket az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet (2) határozza meg. Mivel az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szabályozza a gépjárművek típusjóváhagyását, a típusjóváhagyási jogszabályok egységes értelmezése érdekében helyénvaló összehangolni az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet és az (EU) 2018/858 rendelet fogalommeghatározásait (2). |
|
(2) |
A 715/2007/EK rendelet III. fejezetében meghatározott, a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerkének (a továbbiakban: OBD) információihoz, valamint a javítási és -karbantartási információihoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések be lettek építve a 2020. szeptember 1-je óta alkalmazandó (EU) 2018/858 rendelet XIV. fejezetébe. A jogszabályok összehangolása érdekében helyénvaló törölni az (EU) 2017/1151 rendeletnek az említett információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseit. |
|
(3) |
Mióta az (EU) 2016/427 rendelet bevezette a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás (a továbbiakban: RDE) módszertanát a járművizsgálati követelmények közé, mely módszertan az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletébe is átvételre került, minden jármű vizsgálható alacsony környezeti hőmérsékleten is. Ezért az a konkrét követelmény, amely szerint információkat kell bemutatni annak alátámasztására, hogy a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását csökkentő berendezések – 7 °C-on 400 másodpercen belül kellően magas hőmérsékletet érnek el, felesleges, és azt törölni kell. |
|
(4) |
Az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi járműtípus tüzelőanyag- és/vagy elektromosenergia-fogyasztásának nyomon követése érdekében az ilyen nyomon követésre vonatkozó követelményeket az N2 kategóriájú járművekre is alkalmazni kell. Mivel ez új követelmény az említett járműkategória tekintetében, helyénvaló elegendő időt biztosítani a járműgyártók számára ahhoz, hogy megfeleljenek ennek a követelménynek. |
|
(5) |
Annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgált jármű a kibocsátáscsökkentő alapstratégia (a továbbiakban: BES) vagy a kibocsátáscsökkentő segédstratégia (a továbbiakban: AES) szerint üzemel-e, be kell építeni a járművekben egy jelzést, amely az AES aktiválása esetén jelzi, hogy az használatban van. Ezért megfelelő átfutási időre van szükség ahhoz, hogy ezt a jelzést minden új járműbe be lehessen építeni. |
|
(6) |
Hozzáférhetővé kell tenni egy hivatalos dokumentációcsomagot, amely lehetővé teszi más típusjóváhagyó hatóságok, műszaki szolgálatok, harmadik felek, a Bizottság vagy a piacfelügyeleti hatóságok számára annak megállapítását, hogy az AES-nek tulajdonítható-e, ha a vizsgálat során bizonyos körülmények között a vártnál magasabb a kibocsátás. |
|
(7) |
Mivel az (EU) 2018/858 rendelet lehetővé teszi harmadik felek számára a használat közbeni megfelelőség (a továbbiakban: ISC) vizsgálatát, ki kell igazítani az ISC-ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket. |
|
(8) |
Az ISC-ellenőrzések alkalmazását egy az ISC-hez kapcsolódó tevékenységek céljából létrehozott elektronikus platform segíti elő. E platform fejlesztése során fény derült arra, hogy szükség van bizonyos változtatásokra az átláthatósági listákban. Ugyanakkor egyszerűsíteni kell az átláthatósági listákat, hogy azok csak a használat közbeni megfelelőség vizsgálatához szükséges elemeket tartalmazzák. |
|
(9) |
A valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokról (RDE) szóló ENSZ-előírás kidolgozása – mellyel az ENSZ járműelőírások harmonizálásával foglalkozó világfóruma foglalkozik – jelenleg folyamatban van, és az RDE módszertanának szerkezetét és egyéb elemeit érintő javításokat fog tartalmazni. Ezeket a javításokat hivatalosan még nem fogadták el, de mivel azok a legújabb technológiai fejleményeket tükrözik, a szóban forgó javításokat be kell építeni az (EU) 2017/1151 rendeletbe. |
|
(10) |
A Közös Kutatóközpont 2020-ban (4) és 2021-ben (5) két felülvizsgálati jelentést tett közzé az RDE-eljárásban alkalmazott PEMS-határértékek értékeléséről, amelyek a hordozható kibocsátásmérő rendszerek (PEMS) teljesítményével kapcsolatos legújabb ismereteket tükrözik. Ezért helyénvaló csökkenteni a PEMS-határértékeket az említett jelentésekben foglalt, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek megfelelően. A PEMS-határértékek csökkentését az RDE-vizsgálat eredményeinek számítási módszertanában bekövetkező változásoknak kell kísérnie. |
|
(11) |
A könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárást (a továbbiakban: WLTP) az ENSZ járműelőírások harmonizálásával foglalkozó világfóruma először a 15. számú globális műszaki előírásként (6), később pedig a 154. számú ENSZ-előírásként (7) fogadta el. A technológiai fejlődés legújabb fejleményeinek figyelembevétele érdekében az ENSZ bizonyos módosításokat vezetett be a WLTP módszertanára vonatkozóan. Ezért helyénvaló összehangolni az (EU) 2017/1151 rendeletben meghatározott WLTP-módszertant az ENSZ-előírással. |
|
(12) |
A 154. számú ENSZ-előírás a regionális követelmények két csoportjára vonatkozik: az 1A. és az 1B. szintre. Bár az említett ENSZ-előírás követelményei nagyrészt mind az 1A., mind az 1B. szintre vonatkoznak, bizonyos követelmények csak az egyik szintre vonatkoznak. A 154. számú ENSZ-előírás Unión belüli alkalmazása szempontjából csak az 1A. szintű követelmények relevánsak, mivel csak ez a szint alapul az Unióban alkalmazott négy szakaszból álló vizsgálati cikluson (alacsony, közepes, magas és rendkívül magas sebesség). |
|
(13) |
E rendelet összetettségének minimalizálása és a szabályozási rendelkezések megkettőzésének elkerülése érdekében az 154. számú ENSZ-előírás rendelkezéseinek e rendelet általi átültetése helyett az (EU) 2017/1151 rendeletbe hivatkozásokat kell beilleszteni az említett ENSZ-előírásra. |
|
(14) |
A Közös Kutatóközpont ajánlásai alapján a technológiai fejlődés lehetővé tétele érdekében helyénvaló módosítani a gyártásmegfelelőségnek a járművek szén-dioxid-kibocsátása tekintetében történő értékelésére szolgáló, vonatkozó vizsgálati eljárást, beleértve a bejáratási eljárást is. |
|
(15) |
A vizsgálatok rugalmasságának csökkentése érdekében be kell vezetni néhány egyedi rendelkezést, például a numerikus áramlástani (CFD) szimulációs eszközök használatára és validálására, valamint a fékpadon való üzemelés során a szabadonfutási funkció beállítására vonatkozóan. |
|
(16) |
Referenciaeszközként a Közös Kutatóközpont által kifejlesztett kiegészítő fokozatváltás-számítási eszközt kell bevezetni. |
|
(17) |
A kibocsátáscsökkentő berendezések tartósságának ellenőrzésére szolgáló 5. típusú vizsgálatot, valamint az OBD-re vonatkozó követelményeket aktualizálni kell annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a WLTP-t érintő változásokat. |
|
(18) |
A közelmúltban készült tanulmányok kimutatták, hogy a hálózatról tölthető hibrid elektromos jármű valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátás jelentős mértékben eltér a WLPT szerint megállapított CO2-kibocsátásuktól. Annak érdekében, hogy az említett járművek esetében megállapított CO2-kibocsátás reprezentatív legyen arra az esetre nézve, amikor a járművet sofőr vezeti, a típusjóváhagyáskor mért CO2-kibocsátás tekintetében alkalmazott használati tényezőket felül kell vizsgálni. Első lépésként új használati tényezőket kell meghatározni a rendelkezésre álló adatok alapján. Második lépésként ezeket a tényezőket további felülvizsgálatnak kell alávetni, figyelembe véve a szóban forgó járművek fedélzetén a tüzelőanyag-fogyasztást figyelő eszközökből származó és az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendeletnek (8) megfelelően gyűjtött adatokat. |
|
(19) |
Az e módosításban bevezetett egyes követelmények – például az AES aktiválását mutató jelző beépítése – szükségessé teszik a jármű módosítását. Ezért ezeket a követelményeket három különálló lépésben kell bevezetni. |
|
(20) |
Ezért az (EU) 2017/1151 rendeletet helyénvaló ennek megfelelően módosítani. |
|
(21) |
Annak érdekében, hogy a tagállamok, a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők felkészülhessenek az e rendelet által bevezetett szabályok alkalmazására, e rendelet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani. |
|
(22) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/1151 rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
|
2. |
A 3. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 4. cikk (4), (5) és (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(4) A 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 1. függeléke szerinti, hibás alkotóelemmel végzett vizsgálat során a fedélzeti diagnosztikai rendszer hibajelzőjének be kell kapcsolnia. E vizsgálat során a fedélzeti diagnosztikai rendszer hibajelzője a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.2. szakaszának 4A. táblázatában megadott OBD-küszöbértékek alatti kibocsátások esetében is bekapcsolhat. (5) A gyártó biztosítja, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer minden észszerűen feltételezhető vezetési körülmény között megfeleljen a használat közbeni működésre vonatkozóan a XI. melléklet 1. függelékének 1. pontjában előírt követelményeknek. (6) A gyártó biztosítja a használat közbeni működésre vonatkozó, a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszere által a XI. melléklet 1. függelékének 1. pontja szerint tárolt és továbbított adatok kódolás nélküli, könnyű elérhetőségét a nemzeti hatóságok és a független gazdasági szereplők számára.” |
|
4. |
A 4a. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a következő M1, N1 és N2 kategóriájú járművek rendelkezzenek a jármű üzemeltetéséhez felhasznált üzemanyag és/vagy elektromos energia mennyiségére vonatkozó adatok meghatározására, tárolására és rendelkezésre bocsátására szolgáló eszközzel:”. |
|
5. |
Az 5. cikk a következőképpen módosul:
|
|
6. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
|
7. |
A 7. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A 715/2007/EK rendelet alapján megadott típusjóváhagyások módosításaira az (EU) 2018/858 rendelet 27., 33. és 34. cikke alkalmazandó.” |
|
8. |
A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A gyártás megfelelőségének biztosítása érdekében hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az (EU) 2018/858 rendelet 31. cikkében foglalt rendelkezéseknek. Az e rendelet I. mellékletének 4. pontjában meghatározott rendelkezéseket és a 154. számú ENSZ-előírás 2. függelékében leírt vonatkozó statisztikai módszereket is alkalmazni kell.” |
|
9. |
A 9. cikk a következőképpen módosul:
|
|
10. |
A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A gyártónak biztosítani kell, hogy a 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó EK-típusjóváhagyással rendelkező járművekbe a 2007/46/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése értelmében vett önálló műszaki egységként beszerelendő kibocsátáscsökkentő csereberendezések rendelkezzenek EK-típusjóváhagyással, e rendelet 12. és 13. cikkének, valamint XIII. mellékletének megfelelően. E rendelet alkalmazásában a katalitikus átalakítók és a részecskeszűrők kibocsátáscsökkentő berendezésnek minősülnek. A vonatkozó követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kibocsátáscsökkentő csereberendezést a 103. számú ENSZ EGB-előírás (*6) alapján hagyták jóvá. (*6) Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 103. számú előírása – Egységes rendelkezések a gépjárművek kibocsátáscsökkentő csereberendezései tekintetében történő jóváhagyásáról (HL L 207., 2017.8.10., 30. o.).”" |
|
11. |
A 11. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A vizsgálati járműveknek meg kell felelniük a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2.3. szakaszában előírt követelményeknek.” |
|
12. |
A 13. cikket el kell hagyni. |
|
13. |
A 14. cikket el kell hagyni. |
|
14. |
A 15. cikk a következő (12), (13) és (14) bekezdéssel egészül ki: „(12) A 2023. szeptember 1-je előtt kiadott érvényes típusjóváhagyással rendelkező járműtípusok esetében nincs szükség új típusjóváhagyási vizsgálatra, ha a gyártó a típusjóváhagyó hatóság előtt kijelenti, hogy biztosított az e rendelet követelményeinek való megfelelés. A jármű vizsgálatához nem kapcsolódó követelményeket – ideértve a szükséges nyilatkozattételi és adatszolgáltatási követelményeket – azonban alkalmazni kell. (13) Ha a gyártó az Euro 6e-bis kibocsátási szabvány (*7) szerinti jóváhagyást kér az Euro 6e kibocsátási szabvány (*7) szerinti érvényes típusjóváhagyással rendelkező járműtípusokra, nincs szükség új típusjóváhagyási vizsgálatra, ha a gyártó a típusjóváhagyó hatóság előtt kijelenti, hogy biztosított az Euro 6e-bis kibocsátási szabvány követelményeinek való megfelelés. A jármű vizsgálatához nem kapcsolódó követelményeket – ideértve a szükséges nyilatkozattételi és adatszolgáltatási követelményeket – azonban alkalmazni kell. (14) Ha a gyártó az Euro 6e-bis-FCM (*7) kibocsátási szabvány szerinti jóváhagyást kér az Euro 6e kibocsátási szabvány szerinti érvényes típusjóváhagyással rendelkező járműtípusokra, nincs szükség új típusjóváhagyási vizsgálatra, ha a gyártó a típusjóváhagyó hatóság előtt kijelenti, hogy biztosított az Euro 6e-bis-FCM kibocsátási szabvány követelményeinek való megfelelés. A jármű vizsgálatához nem kapcsolódó követelményeket – ideértve a szükséges nyilatkozattételi és adatszolgáltatási követelményeket – azonban alkalmazni kell. (*7) A kibocsátási szabvány az I. melléklet 6. függelékében van meghatározva.”" (*7) A kibocsátási szabvány az I. melléklet 6. függelékében van meghatározva.”" (*7) A kibocsátási szabvány az I. melléklet 6. függelékében van meghatározva.”" |
|
15. |
A mellékletek jegyzéke és az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul. |
|
16. |
A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép. |
|
17. |
A IIIA. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép. |
|
18. |
Az V. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul. |
|
19. |
A VI. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul. |
|
20. |
A VII. melléklet e rendelet VI. mellékletének megfelelően módosul. |
|
21. |
A VIII. melléklet e rendelet VII. mellékletének megfelelően módosul. |
|
22. |
A IX. melléklet e rendelet VIII. mellékletének megfelelően módosul. |
|
23. |
A XI. melléklet helyébe e rendelet IX. mellékletének szövege lép. |
|
24. |
A XII. melléklet e rendelet X. mellékletének megfelelően módosul. |
|
25. |
A XIII. melléklet e rendelet XI. mellékletének megfelelően módosul. |
|
26. |
A XIV. mellékletet el kell hagyni. |
|
27. |
A XVI. melléklet helyébe e rendelet XII. mellékletének szövege lép. |
|
28. |
A XX. melléklet e rendelet XIII. mellékletének megfelelően módosul. |
|
29. |
A XXI. melléklet helyébe e rendelet XIV. mellékletének szövege lép. |
|
30. |
A XXII. melléklet helyébe az e rendelet XV. mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
2023. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
2023. március 1-jétől azonban a nemzeti hatóságok a gyártó kérelme esetén nem utasíthatják el egy új járműtípus EU-típusjóváhagyását vagy egy meglévő járműtípus típusjóváhagyásának kiterjesztését, illetve nem tilthatják meg egy új jármű nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését, amennyiben az adott jármű megfelel e rendeletnek.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
(4) Valverde Morales, V., Giechaskiel, B. and Carriero, M., Real Driving Emissions: 2018-2019 assessment of Portable Emissions Measurement Systems (PEMS) measurement uncertainty (Valós vezetési feltételek melletti kibocsátás: A hordozható kibocsátásmérő rendszerek [PEMS] mérési bizonytalanságának értékelése 2018–2019. évi értékelése), EUR 30099 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2020, ISBN 978-92-76-16364-0, doi:10.2760/684820, JRC114416.
(5) Giechaskiel, B., Valverde Morales, V. and Clairotte, M., Real Driving Emissions (RDE): 2020 assessment of Portable Emissions Measurement Systems (PEMS) measurement uncertainty (Valós vezetési feltételek melletti kibocsátás: A hordozható kibocsátásmérő rendszerek [PEMS] mérési bizonytalanságának értékelése 2020. évi értékelése), EUR 30591 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2021, ISBN 978-92-76-30230-8, doi:10.2760/440720, JRC124017.
(6) A könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárásról szóló, 15. számú globális műszaki előírás
(7) 154. számú ENSZ-előírás – Egységes rendelkezések a könnyű személy- és haszongépjárműveknek a kritikus kibocsátások, a szén-dioxid-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás tekintetében és/vagy az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatótávolság mérése tekintetében történő jóváhagyásáról (WLTP) (HL L 290., 2022.11.10., 1. o.).
(8) A Bizottság (EU) 2021/392 végrehajtási rendelete (2021. március 4.) a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 77., 2021.3.5., 8. o.).
I. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet mellékleteinek jegyzéke és I. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A mellékletek jegyzéke helyébe a következő lép: „A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
|
|
2. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3. |
Az 1. és a 2. függeléket el kell hagyni. |
|
4. |
A 3. és a 3a. függelék helyébe a következő lép: „3. függelék MINTA ... sz. ADATKÖZLŐ LAP JÁRMŰ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A KIBOCSÁTÁSOK TEKINTETÉBEN Az alábbi információkat szükség szerint három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtva kell benyújtani. Amennyiben fényképeket is csatolnak, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük. Ha a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, akkor ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.
Magyarázó megjegyzések
„3a. függelék DOKUMENTÁCIÓCSOMAGOK Hivatalos dokumentációcsomag: A gyártó egy hivatalos dokumentációcsomagot használhat több kibocsátási típusjóváhagyáshoz. A hivatalos dokumentációcsomagnak a következő információkat kell tartalmaznia:
Részletes dokumentációcsomag A részletes dokumentációcsomagnak minden kibocsátáscsökkentési segédstratégia vonatkozásában tartalmaznia kell a következő információkat:
A részletes dokumentációcsomag legfeljebb 100 oldal lehet és tartalmaznia kell a kibocsátáscsökkentési segédstratégia típusjóváhagyó hatóság általi értékeléséhez szükséges minden fő elemet. Szükség esetén a csomag kiegészíthető további és kiegészítő elemeket tartalmazó mellékletekkel és más csatolt dokumentumokkal. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia bármely változtatása esetén a gyártó köteles a részletes dokumentációcsomag új változatát elküldeni a típusjóváhagyó hatóság részére. Az új változatot a változtatásokra és azok hatásaira kell korlátozni. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia új változatát a típusjóváhagyó hatóság értékeli és hagyja jóvá. A részletes dokumentációcsomag felépítése a következő: Részletes dokumentációcsomag a YYY/OEM számú kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazásához az (EU) 2017/1151 rendelet szerint
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. |
A 4. függelékben szereplő EK-típusbizonyítvány minta helyébe, a kiegészítés nélkül, a következő lép: „EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTA (Legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm)) EK–TÍPUSBIZONYÍTVÁNY A hatóság bélyegzője Értesítés a következőről:
Az EK-típusjóváhagyás száma: … A kiterjesztés indokolása: … I. SZAKASZ
II. SZAKASZ
|
|
6. |
az 5. függeléket el kell hagyni; |
|
7. |
a 6. függelék a következőképpen módosul:
|
|
8. |
A 8a., 8b. és 8c. függelék helyébe a következő lép: „8a. függelék Vizsgálati jegyzőkönyvek A vizsgálati jegyzőkönyv az e rendelet alapján a vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat által kiadott jegyzőkönyv. I. RÉSZ Az alábbi információk az 1. típusú vizsgálathoz adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák. Jegyzőkönyv száma
Általános megjegyzések: Ha több lehetőség (hivatkozás) is létezik, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgáltat kell leírni. Ellenkező esetben elegendő egyetlen hivatkozást megadni az adatközlő lapra a vizsgálati jegyzőkönyv elején. Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat A vizsgálati jegyzőkönyv szakaszaiban a következő karakterek jelzik az egyes járműtípusokat:
1. A VIZSGÁLT JÁRMŰ(VEK) LEÍRÁSA: HIGH, LOW ÉS M (ADOTT ESETBEN) 1.1. Általános adatok
1.1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése
1.1.2. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR (adott esetben) Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot
1.1.3. VIZSGÁLATI TÜZELŐANYAG az 1. típusú vizsgálathoz (adott esetben) Egynél több vizsgálati tüzelőanyag esetén ismételje meg a pontot
1.1.4. TÜZELŐANYAG-ADAGOLÓ RENDSZER (adott esetben) Egynél több tüzelőanyag-adagoló rendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.5. SZÍVÓRENDSZER (adott esetben) Egynél több szívórendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.6. KIPUFOGÓRENDSZER ÉS PÁROLGÁSKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTŐ RENDSZER (adott esetben) Egynél több rendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.7. HŐTÁROLÓ BERENDEZÉS (adott esetben) Egynél több hőtároló rendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.8. ERŐÁTVITEL (adott esetben) Egynél több erőátviteli rendszer esetén ismételje meg a pontot
Az egyes sebességfokozatokhoz (R.B.) tartozó áttételi arány (R.T.), elsődleges arány (R.P.) és (járműsebesség (km/h)) / (motorfordulatszám (1 000 (min– 1)) (V1 000).
1.1.9. ELEKTROMOS GÉP (adott esetben) Egynél több elektromos gép esetén ismételje meg a pontot
1.1.10. ÚJRATÖLTHETŐ ELEKTROMOS HAJTÓENERGIA-TÁROLÓ RENDSZER (adott esetben) Egynél több újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.11. TÜZELŐANYAG-CELLA (adott esetben) Egynél több tüzelőanyag-cella esetén ismételje meg a pontot
1.1.12. TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA (adott esetben) Egynél több teljesítményelektronikai rendszer is lehet (hajtási energiaátalakító, kisfeszültségű rendszer vagy töltő)
1.2. A High jármű leírása 1.2.1. TÖMEG
1.2.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI
1.2.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK
1.2.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)
1.3. A Low jármű leírása (adott esetben) 1.3.1. TÖMEG
1.3.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI
1.3.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK
1.3.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)
1.4. Az M jármű leírása (adott esetben) 1.4.1. TÖMEG
1.4.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI
1.4.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK
1.4.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)
2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK 2.1. 1. típusú vizsgálat
2.1.1. High jármű
2.1.1.1. Szennyezőanyag-kibocsátás (adott esetben) 2.1.1.1.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni. 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 1) / a szennyező anyagok vizsgálata céljából (a határértékek 90 %-a) / mindkét vizsgálat céljából Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 2) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 2.1.1.1.2. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása az 1. típusú, töltéslemerítési vizsgálat során 1. vizsgálat A szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékeknek teljesülniük kell, és az alábbi pontokat meg kell ismételni minden egyes megtett vizsgálati ciklus esetében.
2. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 1) / a szennyező anyagok vizsgálata céljából (a határértékek 90 %-a) / mindkét vizsgálat céljából Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 2) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 2.1.1.1.3. KÜLSŐ FELTÖLTÉSŰ HIBRID ELEKTROMOS JÁRMŰVEK (OVC-HEV) HASZNÁLATI TÉNYEZŐVEL SÚLYOZOTT SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSA
2.1.1.2. CO2-kibocsátás (adott esetben) 2.1.1.2.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni. 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. Következtetés
Gyártásmegfelelőségi információ külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében
2.1.1.2.2. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása 1. típusú, töltéslemerítési vizsgálat során 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. Következtetés
2.1.1.2.3. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) használati tényezővel súlyozott CO2-kibocsátása
2.1.1.3. TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS (ADOTT ESETBEN) 2.1.1.3.1. A csak belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) tüzelőanyag-fogyasztása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni
A- A járművek tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztásának fedélzeti ellenőrzése a 4a. cikkben hivatkozottak szerint a. Az adatok hozzáférhetősége A XXII. melléklet 3. pontjában felsorolt paraméterek hozzáférhetők: igen / nem alkalmazandó b. Pontosság (adott esetben)
2.1.1.3.2. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása az 1. típusú, töltéslemerítési vizsgálat során 1. vizsgálat:
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. Következtetés
2.1.1.3.3. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) használati tényezővel súlyozott tüzelőanyag-fogyasztása
2.1.1.3.4. A nem külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (NOVC-FCHV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni
2.1.1.4. HATÓTÁVOLSÁGOK (ADOTT ESETBEN) 2.1.1.4.1. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) hatótávolsága (adott esetben) 2.1.1.4.1.1. Teljesen elektromos hatótávolság (AER) 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. Következtetés
2.1.1.4.1.2. Egyenértékű teljesen elektromos hatótávolság (EAER)
2.1.1.4.1.3. Tényleges töltéslemerítési hatótávolság
2.1.1.4.1.4. A töltéslemerítési ciklus hatótávolsága (RCDC) 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 2.1.1.4.2. Tisztán elektromos járművek tisztán elektromos hatótávolsága (adott esetben) 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. Következtetés
2.1.1.5. ELEKTROMOSENERGIA-FOGYASZTÁS (ADOTT ESETBEN) 2.1.1.5.1. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) elektromosenergia-fogyasztása (adott esetben) 2.1.1.5.1.1. Újratöltött elektromos energia (EAC)
2.1.1.5.1.2. Elektromosenergia-fogyasztás (EC)
2.1.1.5.1.3. A használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás töltéslemerítési üzemmódban 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. Következtetés (adott esetben)
2.1.1.5.1.4. A használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. Következtetés (adott esetben)
2.1.1.5.1.5. Gyártásmegfelelőségi információk
2.1.1.5.2. Tisztán elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása (adott esetben) 1. vizsgálat
2. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint. 3. vizsgálat (adott esetben) Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.
Gyártásmegfelelőségi információk
2.1.2. LOW JÁRMŰ (ADOTT ESETBEN) Ismételje meg a 2.1.1. pontot 2.1.3. M JÁRMŰ (ADOTT ESETBEN) Ismételje meg a 2.1.1. pontot 2.1.4. VÉGSŐ KRITIKUS KIBOCSÁTÁSI ÉRTÉKEK (ADOTT ESETBEN)
2.2. 2(a). típusú vizsgálat A közúti közlekedésre való alkalmasság vizsgálatához szükséges kibocsátási adatokat beleértve
2.3. 3(a). típusú vizsgálat Kartergázok kibocsátása a légkörbe: nincs 2.4. 4(a). típusú vizsgálat
2.5. 5. típusú vizsgálat
2.6. RDE-vizsgálat (1a. típus)
2.7. 6. típusú vizsgálat (a)
2.8. Fedélzeti diagnosztikai rendszer
2,9. Füstopacitási vizsgálat (b) 2.9.1. ÁLLANDÓ SEBESSÉGŰ VIZSGÁLAT
2.9.2. TERHELÉS NÉLKÜL GYORSÍTÁSSAL VÉGZETT VIZSGÁLAT
2.10. Motorteljesítmény
2.11. A High járműre (H jármű) vonatkozó hőmérsékleti adatok
2.12. A reagenst használó kipufogógáz-utókezelő rendszer
II. RÉSZ Az alábbi információk a környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák. Jegyzőkönyv száma
Általános megjegyzések: Ha több lehetőség (hivatkozás) is létezik, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgáltat kell leírni. Ellenkező esetben elegendő egyetlen hivatkozást megadni az adatközlő lapra a vizsgálati jegyzőkönyv elején. Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat A vizsgálati jegyzőkönyv szakaszaiban a következő karakterek jelzik az egyes járműtípusokat:
1. A VIZSGÁLT JÁRMŰ LEÍRÁSA 1.1. ÁLTALÁNOS ADATOK
1.1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése
1.1.2. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR (adott esetben) Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot
1.1.3. VIZSGÁLATI TÜZELŐANYAG az 1. típusú vizsgálathoz (adott esetben) Egynél több vizsgálati tüzelőanyag esetén ismételje meg a pontot
1.1.4. TÜZELŐANYAG-ADAGOLÓ RENDSZER (adott esetben) Egynél több tüzelőanyag-adagoló rendszer esetén ismételje meg a pontot 1.1.5. SZÍVÓRENDSZER (adott esetben) Egynél több szívórendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.6. KIPUFOGÓRENDSZER ÉS PÁROLGÁSKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTŐ RENDSZER (adott esetben) Egynél több rendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.7. HŐTÁROLÓ BERENDEZÉS (adott esetben) Egynél több hőtároló rendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.8. ERŐÁTVITEL (adott esetben) Egynél több erőátviteli rendszer esetén ismételje meg a pontot
Az egyes sebességfokozatokhoz (R.B.) tartozó áttételi arány (R.T.), elsődleges arány (R.P.) és (járműsebesség (km/h)) / (motorfordulatszám (1 000 (min– 1)) (V1000).
1.1.9. ELEKTROMOS GÉP (adott esetben) Egynél több elektromos gép esetén ismételje meg a pontot
1.1.10. ÚJRATÖLTHETŐ ELEKTROMOS HAJTÓENERGIA-TÁROLÓ RENDSZER (adott esetben) Egynél több újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer esetén ismételje meg a pontot
1.1.11. — 1.1.12. TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA (adott esetben) Egynél több teljesítményelektronikai rendszer is lehet (hajtási energiaátalakító, kisfeszültségű rendszer vagy töltő)
1.2. A JÁRMŰ LEÍRÁSA 1.2.1. TÖMEG
1.2.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI
1.2.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK
1.2.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)
2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
2.1. 14 °C HŐMÉRSÉKLETEN VÉGZETT VIZSGÁLAT
2.1.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során
2.1.2. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során
2.2. 23 °C HŐMÉRSÉKLETEN VÉGZETT VIZSGÁLAT Adja meg az információkat vagy hivatkozzon az 1. típusú vizsgálat vizsgálati jegyzőkönyvére.
2.2.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során
2.2.2. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során
2.3. KÖVETKEZTETÉS
2.4. A REFERENCIAJÁRMŰRE VONATKOZÓ HŐMÉRSÉKLETI ADATOK A 23 °C HŐMÉRSÉKLETEN ELVÉGZETT VIZSGÁLATOT KÖVETŐEN
„8b. függelék A kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyve Az alábbi információk a kigurulási menetellenállás meghatározására szolgáló vizsgálat esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák. Jegyzőkönyv száma
1. ÉRINTETT JÁRMŰ(VEK)
2. A VIZSGÁLT JÁRMŰ(VEK) LEÍRÁSA Ha nincs interpoláció: az (energiaigény szempontjából) legrosszabb esethez tartozó járművet kell bemutatni. 2.1. Szélcsatornás eljárás
2.1.1. Általános adatok
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.1.2. Tömegek
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.1.3. Gumiabroncsok
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.1.4. Karosszéria
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.2. KÖZÚTON 2.2.1. Általános adatok
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.2.2. Tömegek
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.2.3. Gumiabroncsok
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.2.4. Karosszéria
Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):
2.3. ERŐÁTVITELI RENDSZER 2.3.1. High jármű (H jármű)
2.3.2. Low jármű Ismételje meg a 2.3.1. pontot az L jármű adataival 2.4. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK 2.4.1. High jármű (H jármű)
KÖZÚTON
vagy SZÉLCSATORNÁS ELJÁRÁS
vagy KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁSI MÁTRIX KÖZÚTON
vagy KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁSI MÁTRIX, SZÉLCSATORNÁS ELJÁRÁS
2.4.2. Low jármű Ismételje meg a 2.4.1. pontot az L jármű adataival. „8c. függelék A vizsgálati űrlap sablonja A vizsgálati űrlapon minden olyan rögzített vizsgálati adatot fel kell tüntetni, amely nem kerül felvezetésre a vizsgálati jegyzőkönyvekbe. A vizsgálati űrlapo(ka)t a műszaki szolgálatnak vagy a gyártónak legalább 10 évig meg kell őriznie. Az alábbi információk a vizsgálati űrlapok esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
9. |
A 8d. függelék a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) A hidrogénüzemű járművekre és a rugalmas tüzelőanyag-felhasználású, biodízellel működő járművekre vonatkozó konkrét vizsgálati eljárások később kerülnek meghatározásra.
(2) A részecsketömeg- és részecskeszám-határértékek és a vonatkozó mérési eljárások csak a közvetlen befecskendezésű motorokra vonatkoznak.
(3) Egy kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű és egy rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű kombinációja esetén mindkét vizsgálatot el kell végezni.
(4) Ha a jármű hidrogénnel működik, csak az NOx-kibocsátást kell meghatározni.
(5) A részecsketömeg- és részecskeszám-határértékek és a vonatkozó mérési eljárások nem alkalmazandók.
(6) A részecskeszámra vonatkozó RDE-vizsgálatot csak azon járművek esetében kell elvégezni, amelyekre a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában szereplő Euro 6 részecskeszám-kibocsátási határértékek vonatkoznak.
(7) A mért elemeknek a tüzelőanyagokra és a járműtechnológiára, és így a mérési eljárásokra való alkalmazhatósága tekintetében lásd a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott kibocsátási határértékeket.
(8) Előfordulhat, hogy nincs szükség tényleges vizsgálatra, a részleteket lásd a 24. számú ENSZ-előírásban.
(9) Csak akkor, ha belső égésű motort működtetnek a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére irányuló, érvényes 1. típusú töltéslemerítési vizsgálat során.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).
(*1) A reprezentatív jármű vizsgálata a kigurulási menetellenállási mátrix járműcsalád vonatkozásában történik.
(11) Amennyiben a 2024-ben esedékes felülvizsgálat elvégzését követően a dnec értéke változik, a módosított nec szerint típusjóváhagyott járművek eltérő karaktert kapnak.”
(*2) A térfogatra és a tömegre ±10 %-os tűrés vonatkozik.
(12) Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében mind a töltésfenntartó, mind a töltéslemerítő üzemállapotra vonatkozóan meg kell adni.
(13) Jelölje meg, melyik alkalmazandó
(14) A kiigazított CO2-értékek alapján számítva
(*3) Abban az esetben, ha az OBFCM-jelet csak két tizedesjegy pontossággal lehet leolvasni, harmadik tizedesjegyként nullát kell megadni.
(15) A XXII. mellékletben foglaltaknak megfelelően
(16) A XXII. mellékletben foglaltaknak megfelelően
(17) A XXII. mellékletben foglaltaknak megfelelően
(18) Minden egyes szennyező anyag tekintetében adja meg a H jármű, az L jármű (adott esetben) és az M jármű (adott esetben) átlagolt vizsgálati eredményei közül a legmagasabb értéket.
(19) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).
(20) Jelölje meg, melyik alkalmazandó
(21) Ha az »igent« jelölték meg, akkor az utolsó hat sor nem alkalmazandó.
(*4) A térfogatra és a tömegre ±10 %-os tűrés vonatkozik.
(22) A 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2. függeléke szerinti korrekció belső égésű motorral felszerelt járművek esetében, KCO2 hibrid elektromos járművek esetében.
(23) Korrekció a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2. függeléke szerint a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében, illetve a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2. függeléke szerint a hibrid elektromos járművek esetében (KCO2 ).
(24) Ha az »igent« jelölték meg, akkor az utolsó hat sor nem alkalmazandó.
(25) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete 1. függelékének 4.2. pontjában meghatározottak szerint.
(26) Az ISO 612:1978 szabvány 6.3. pontjában meghatározott méret.
(27) Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete 1. függelékének 4.2. pontjában meghatározottak szerint.
(28) Az ISO 612:1978 szabvány 6.3. pontjában meghatározott méret.
II. MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET
A használat közbeni megfelelőség módszertana
1. BEVEZETÉS
Ez a melléklet meghatározza a használat közbeni megfelelőség (ISC) módszertanát a kipufogócsőből származó kibocsátások (beleértve az alacsony hőmérsékleten történőket is), valamint a párolgási kibocsátások határértékeinek való megfelelés ellenőrzésére a jármű szokásos élettartama során.
2. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA
1. ábra
A használat közbeni megfelelőségi eljárás szemléltető ábrája (ahol a »GTAA« a típusjóváhagyást megadó hatóságot, az »OEM« a gyártót, az »Egyéb szereplők« pedig a következőket jelentik: »TAA«, azaz a szóban forgó típusjóváhagyást megadótól eltérő típusjóváhagyó hatóságok, »TS«, azaz a műszaki szolgálatok, »EB«, azaz a Bizottság, valamint az (EU) 2022/163 végrehajtási rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő harmadik felek.
3. AZ ISC-JÁRMŰCSALÁD MEGHATÁROZÁSA
Egy ISC-járműcsalád az alábbi járművekből áll:
|
a) |
Kipufogógáz-kibocsátások tekintetében (1. típusú, 1a. típusú és 6. típusú vizsgálat) a IIIA. melléklet 3.3. pontjában foglaltak szerint a PEMS-vizsgálati családba tartozó járművek, |
|
b) |
Párolgási kibocsátások tekintetében (4. típusú vizsgálat) a 154. számú ENSZ-előírás 6.6.3. szakaszában foglaltak szerint a párolgási kibocsátási családba tartozó járművek. |
4. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS AZ ELSŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság begyűjt minden információt a kibocsátás tekintetében nem megfelelő lehetséges esetekkel kapcsolatban, amelyek alapján döntést tud hozni arról, hogy egy adott évben melyik ISC-járműcsaládot kell ellenőrizni. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság különösen a valós vezetési körülmények között magas kibocsátást produkáló járműtípusokra utaló információkat veszi figyelembe. Az információk begyűjtését megfelelő módszerrel kell végezni, amely lehet távérzékelés, egyszerűsített fedélzeti kibocsátás-felügyeleti rendszer (SEMS), vagy hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) használatával történő vizsgálat. Az említett vizsgálatok során tapasztalt túllépések száma és súlyossága alapján az ISC-vizsgálatokat rangsorolni lehet.
Az ISC-vizsgálatokhoz nyújtott információ részeként az egyes gyártók kötelesek a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részére jelentést tenni a kibocsátásokkal kapcsolatos garanciális igénybejelentésekről és a szervizelés során végzett vagy feljegyzett, a kibocsátásokkal kapcsolatos garanciális javításról, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság és a gyártó által a típusjóváhagyáskor megállapított formátumnak megfelelően. Az információknak ISC-járműcsaládokra bontva tartalmazniuk kell a kibocsátással kapcsolatos alkotóelemek és rendszerek észlelt hibáinak gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes adatokat. A 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a használat közbeni megfelelőség ellenőrzésének végrehajtására szolgáló időszak időtartama alatt mindegyik ISC-járműcsaládra évente legalább egyszer be kell adni egy ISC-jelentést. Az ISC-jelentéseket kérésre rendelkezésre kell bocsátani.
Az első és a második bekezdésekben említett információk alapján a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság elvégzi az ISC-járműcsaládok használat közbeni megfelelőségre vonatkozó szabályoknak való nem megfelelőségét értintő kockázat első értékelését, és ennek alapján dönt arról, mely járműcsaládokat vizsgálja és milyen típusú, az ISC-rendelkezések szerinti vizsgálatokat végez el. Emellett a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság véletlenszerűen is kiválaszthat vizsgálandó ISC-járműcsaládokat.
A vizsgálatok rangsorolása érdekében a többi szereplőnek figyelembe kell vennie az első bekezdés szerint begyűjtött információkat. Ezenkívül véletlenszerűen is kiválaszthatnak vizsgálandó ISC-családokat.
5. ISC VIZSGÁLAT
A gyártó köteles valamennyi ISC-járműcsalád tekintetében elvégezni legalább az 1. típusú vizsgálatból álló, kipufogógáz-kibocsátási ISC vizsgálatot. A gyártó az összes ISC-járműcsalád vagy azok egy része tekintetében elvégezheti az 1a., 4. és 6. típusú vizsgálatokat is. A gyártó köteles az 5.9. pontban bemutatott, a használat közbeni megfelelőséghez alkalmazott elektronikus platformot – vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő platformot – használni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményének a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság felé történő jelentéséhez.
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság évente köteles az 5.4. pontban meghatározottak szerinti megfelelő számú ISC-járműcsaládot ellenőrizni. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles az 5.9. pontban bemutatott, a használatban lévő járművek megfelelőségéhez alkalmazott elektronikus platformon feltüntetni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményét.
Más szereplők évente bármennyi ISC-járműcsaládon végezhetnek ellenőrzéseket. Ők kötelesek az 5.9. pontban bemutatott, a használat közbeni megfelelőséghez alkalmazott elektronikus platformot – vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő platformot – használni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményének a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság felé történő jelentéséhez.
5.1. A vizsgálatok minőségbiztosítása
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság évente köteles ellenőrizni a gyártó által elvégzett ISC vizsgálatokat. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a harmadik felek által elvégzett ISC vizsgálatokat is ellenőrizheti. Az ellenőrzés a gyártók, vagy harmadik felek által szolgáltatott információkon alapul, amely tartalmazza legalább a 3. függelék szerinti részletes ISC jelentést. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a gyártóktól, vagy a harmadik felektől további információkat kérhet.
5.2. A vizsgálati eredmények közlése
Egy adott ISC-járműcsaládra vonatkozó megfelelésértékelés eredményeit és a korrekciós intézkedéseket, amint azok elérhetővé válnak, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság közli a vizsgálati eredményeket szolgáltató többi szereplővel.
A vizsgálatok eredményei, beleértve a vizsgált járművek részletes adatait, csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság közzétette az éves jelentését vagy egy egyedi ISC eljárás eredményeit, illetve azt követően, hogy a statisztikai eljárás (lásd az 5.10. pontot) eredménytelenül zárult. Az egyéb szereplők által elvégzett ISC vizsgálatok eredményeinek közzétételekor hivatkozni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság azon éves jelentésére, amelyben ezek megtalálhatók.
5.3. A vizsgálatok típusai
ISC vizsgálatok csak az 1. függelék szerint kiválasztott járműveken végezhetők.
Az 1. típusú vizsgálatot tartalmazó ISC vizsgálatokat a XXI. melléklet szerint kell elvégezni.
Az 1a. típusú vizsgálatot tartalmazó ISC vizsgálatokat a IIIA. melléklet szerint, a 4. típusú vizsgálatot e melléklet 2. függeléke szerint, a 6. típusú vizsgálatot pedig a VIII. melléklet szerint kell elvégezni.
5.4. Az ISC vizsgálatok gyakorisága és alkalmazási köre
A gyártó által egy adott ISC-járműcsaládra vonatkozóan elvégzett két használat közbeni megfelelőség-ellenőrzés megkezdése között legfeljebb 24 hónap telhet el.
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által végzett ISC vizsgálatok gyakoriságát az ISO 31000:2018 – Kockázatfelmérés és -kezelés. Alap- és irányelvek nemzetközi szabvánnyal összhangban lévő kockázatelemzési módszer alapján kell meghatározni, és a vizsgálatnak magában kell foglalnia a 4. pont szerint elvégzett kezdeti értékelés eredményét.
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságok az 1. típusú és az 1a. típusú vizsgálatokat kötelesek gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án, vagy, ahol lehetséges, gyártónként és évente legalább két ISC-járműcsaládon elvégezni. A gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án vagy két ISC-járműcsaládon elvégzett vizsgálatra vonatkozó követelmény a kis sorozatú gyártókra nem vonatkozik. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a 9. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelés biztosítása érdekében köteles az ISC-járműcsaládok és a különböző korú járművek lehető legszélesebb lefedettségét biztosítani egy adott használat közbeni megfelelőség szerinti családon belül. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles valamennyi megkezdett ISC-járműcsalád tekintetében 12 hónapon belül befejezni a statisztikai eljárást.
A 4. típusú és a 6. típusú ISC vizsgálatokra nem vonatkozik minimális gyakorisági követelmény.
5.5. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságok által végzett ISC vizsgálatok finanszírozása
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles biztosítani, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a használat közbeni megfelelőség vizsgálatának költségeire. A nemzeti jog sérelme nélkül ezeket a költségeket azokból a díjakból kell fedezni, amelyeket a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számíthat fel a gyártónak. Ezeknek a díjaknak fedezniük kell a gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án, vagy gyártónként és évente legalább két ISC-járműcsaládon elvégzett használat közbeni megfelelőségi vizsgálatok költségét.
5.6. Vizsgálati terv
Az ISC keretében végzett vizsgálatok lefolytatása során a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság vizsgálati tervet készít. Az 1a. típusú vizsgálat esetében a tervben szerepelnie kell egy olyan vizsgálatnak, amely a vizsgálati feltételek széles köre szerint ellenőrzi a használat közbeni megfelelést a IIIA. melléklettel összhangban.
5.7. Járművek kiválasztása az ISC vizsgálatokhoz
Az összegyűjtött információnak elegendően átfogónak kell lennie annak biztosítására, hogy a használat közbeni teljesítményt a megfelelően karbantartott és használt járművek tekintetében értékelni lehessen. Az 1. függelékben található táblázatokat kell használni annak eldöntésére, hogy a jármű kiválasztható-e az ISC vizsgálat céljára. Az 1. függelék szerinti ellenőrzések során bizonyos járművek hibásnak minősíthetők és ezek nem vizsgálhatók az ISC során, ha bizonyítható, hogy a kibocsátáscsökkentő rendszer részei sérültek.
Ugyanaz a jármű használható egynél több típusú vizsgálat (1. típusú, 1a. típusú, 4. típusú, 6. típusú) elvégzéséhez és az abból történő jegyzőkönyv készítéséhez, de mindegyik típusból csak az első érvényes vizsgálat vehető figyelembe a statisztikai eljárásban.
5.7.1. Általános követelmények
A járműnek a 3. pontban megjelölt ISC-járműcsaládhoz kell tartoznia és meg kell felelnie az 1. függelékben található táblázatban meghatározott ellenőrzéseknek. A járműnek az Unióban nyilvántartásba vett és legalább a használati idő 90 %-ában az Unióban használt járműnek kell lennie. A kibocsátási vizsgálatot a járművek kiválasztási helyétől eltérő földrajzi régióban is el lehet végezni. A gyártó által a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével végzett ISC-vizsgálat esetében a nem uniós országban nyilvántartásba vett járművek akkor vizsgálhatók, ha ugyanahhoz az ISC-járműcsaládhoz tartoznak, és rendelkeznek megfelelőségi nyilatkozattal.
A kiválasztott járműveknek rendelkezniük kell olyan karbantartási nyilvántartással, amely igazolja, hogy a járművet megfelelő módon karbantartották és a szervizelése a gyártó ajánlásainak megfelelően történt, a kibocsátásokkal összefüggő alkatrészek cseréje során csak eredeti alkatrészeket felhasználva.
A kibocsátáscsökkentési teljesítményre hatást gyakorolható visszaélésszerű vagy rendeltetésellenes használat, manipulálás vagy a nem biztonságos működés veszélyével járó körülmények jeleit mutató járműveket ki kell zárni az ISC vizsgálatból.
A járműveken nem lehetnek olyan aerodinamikai módosítások, amelyek a vizsgálat előtt nem távolíthatók el.
A járművet ki kell zárni az ISC vizsgálatból, ha a fedélzeti számítógépben tárolt információk azt mutatják, hogy a járművet a hibakód megjelenése után tovább üzemeltették, és nem végezték el a gyártó specifikációja szerinti javításokat.
A járművet ki kell zárni az ISC vizsgálatból, ha a jármű tüzelőanyag-tartályából származó tüzelőanyag nem felel meg a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) megállapított vonatkozó előírásoknak, illetve ha bizonyíték vagy feljegyzés igazolja, hogy nem megfelelő típusú tüzelőanyaggal töltötték fel.
5.7.2. A jármű vizsgálata és karbantartása
Az ISC vizsgálat előtt vagy annak lefolytatása után el kell végezni a vizsgálatra elfogadott járművek hibáinak diagnosztizálását és az 1. függelék szerinti szokásos karbantartását.
A következő ellenőrzéseket kell elvégezni: OBD-ellenőrzések (a vizsgálat előtt vagy után elvégezve) a hibajelző lámpák világításának szemrevételezéses ellenőrzése, a légszűrő, az ékszíjak, az összes folyadékszint, a hűtősapka és a tanksapka, az utókezelő rendszer összes vákuumcsövének, tüzelőanyag-rendszer csövének és elektromos vezetékének ellenőrzése sérülésmentesség szempontjából; a gyújtás, a tüzelőanyag-adagoló és a kibocsátáscsökkentő berendezések alkotóelemeinek ellenőrzése helytelen beállítás és/vagy manipulálás szempontjából.
Ha a jármű esedékes tervezett karbantartásához már csak 800 km vagy kevesebb hiányzik, akkor a szervizelést el kell végezni.
A 4. típusú vizsgálat előtt el kell távolítani az ablakmosó folyadékot és azt meleg vízzel kell helyettesíteni.
Tüzelőanyag-mintát kell begyűjteni és azt a IIIA. melléklet előírásainak megfelelően kell tárolni további elemzés céljára, elutasítás esetén.
Minden hibát fel kell jegyezni. Ha a hiba oka a kibocsátáscsökkentő berendezéssel kapcsolatos, akkor a járművet hibásnak kell jelenteni és nem használható további vizsgálathoz, de a hibát figyelembe kell venni a 6.1. pont szerint végzett megfelelésértékelés során.
5.8. A minta mérete
Az 1. típusú vizsgálat 5.10. pontjában meghatározott statisztikai eljárás gyártók általi alkalmazása esetén a minták számát a használatban lévő járműcsaládba tartozó járműveknek az Unióban egy évben értékesített darabszáma alapján kell meghatározni, az alábbi táblázat szerint:
1. táblázat
Minták száma 1. típusú vizsgálatokat tartalmazó ISC vizsgálatok céljára
|
A mintavételi időszakban az EU területén nyilvántartásba vett járművek naptári évenként |
Minták száma (1. típusú vizsgálatokhoz) |
|
100 000 -ig |
1 |
|
100 001 -től 200 000 -ig |
2 |
|
200 000 felett |
3 |
Mindegyik mintának elegendő járműtípust kell tartalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy az előző évben az említett PEMS-járműcsalád összes Európában nyilvántartásba vett példányának legalább 20 %-át lefedje. Ha ugyanaz a PEMS-járműcsalád több márka között oszlik meg, akkor minden márkát meg kell vizsgálni. Ha egy járműcsalád esetében egynél több mintát kell vizsgálni, akkor a második és harmadik mintában az első mintában lévőktől eltérő környezeti és/vagy tipikus használati körülmények mellett használt járműveket kell kiválasztani.
5.9. A használat közbeni megfelelőséghez alkalmazott elektronikus platform használata és a vizsgálatokhoz szükséges adatokhoz történő hozzáférés
A Bizottság létrehoz egy elektronikus platformot annak érdekében, hogy elősegítse az adatok cseréjét egyrészről a gyártók, egyéb szereplők, másrészről pedig a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság között, és hogy elősegítse a minta elutasítására vagy elfogadására vonatkozó döntés meghozatalát.
A gyártó köteles az 5. függelék 1. és 2. táblázatában és az e pont 2. táblázatában meghatározott formátumban összeállítani az 5. cikk (12) bekezdésében említett, a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó csomagot, és továbbítani azt a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak. Az 5. függelék 2. táblázatát kell használni annak érdekében, hogy ugyanazon járműcsaládba tartozó járműveket lehessen vizsgálatra kiválasztani, valamint hogy az 5. függelék 1. táblázatával együtt elegendő információt nyújtson a vizsgálandó járművekről.
Amint az első bekezdésben említett elektronikus platform rendelkezésre áll, a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül fel kell töltenie a platformra az 5. függelék 1. és 2. táblázatában szereplő információkat.
Az 5. függelék 1. és 2. táblázatában szereplő minden információ térítésmentesen nyilvánosan elérhető lesz elektronikus formában.
Az alábbi információk szintén a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó dokumentációcsomag részét képezik, és egyéb szereplők kérésére a gyártó köteles azokat 5 munkanapon belül térítésmentesen biztosítani.
2. táblázat
Érzékeny információk
|
Sorszám |
Bejegyzés |
Leírás |
|
1. |
A járművek átalakítására vonatkozó különleges eljárás (négykerék-meghajtásúból kétkerék-meghajtásúvá) a fékpadon történő vizsgálat érdekében, adott esetben |
A 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2.4.2.4. szakaszában meghatározottak szerint. |
|
2. |
Fékpad üzemmódjára vonatkozó utasítások, adott esetben |
Hogyan kapcsolható be a típusjóváhagyási vizsgálatok során szintén alkalmazott fékpad üzemmód |
|
3. |
A típusjóváhagyási vizsgálatok során használt kigurulási üzemmód |
Ha a jármű rendelkezik kigurulási üzemmóddal, akkor az ennek bekapcsolási módjára vonatkozó utasítások |
|
4. |
Az akkumulátor lemerítésének eljárása (külső feltöltésű hibrid elektromos járművek, tisztán elektromos járművek) |
Az eredeti gyártó eljárása az akkumulátor lemerítésére annak érdekében, hogy előkészítsék a külső feltöltésű hibrid elektromos járműveket a töltésfenntartási vizsgálatra, a tisztán elektromos járműveket pedig az akkumulátor feltöltésére |
|
5. |
Az összes segédberendezés letiltásának eljárása |
Amennyiben használták a típusjóváhagyás során |
|
6. |
Eljárás az összes újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer (REESS) áramerősségének és feszültségének külső berendezésekkel történő mérésére |
A 154. számú ENSZ-előírás B8. mellékletének 3. függelékében meghatározottak szerint. Az áram és a feszültség fedélzeti adatoktól független méréséhez az eredetiberendezés-gyártó megadja az eljárást, az áram- és feszültséghozzáférési pontok leírását, valamint a típusjóváhagyás során az áram és feszültség mérésére használt eszközök listáját. |
5.10. Statisztikai eljárás
5.10.1. Általános információk
A használat közbeni megfelelőség ellenőrzésének a tulajdonságonkénti vizsgálat céljából végzett, sorrendben történő mintavétel általános alapelveit követő statisztikai módszeren kell alapulnia. Az 1. típusú és 1a. típusú vizsgálatok esetén a megfelelő eredményhez egy legalább három járműből álló minta szükséges, a legnagyobb összesített mintaméret pedig tíz jármű.
A 4. típusú és a 6. típusú vizsgálatok során egy egyszerűsített módszer is használható, amelyben a minta három járműből áll, és elutasításra kerül sor, ha mind a három jármű sikertelen a vizsgálaton, és megfelelést állapítanak meg, ha mind a három jármű megfelel a vizsgálaton. Abban az esetben, ha a háromból két jármű megfelelt vagy kettőt elutasítottak, a típusjóváhagyó hatóság határozhat további vizsgálatok folytatásáról vagy arról, hogy a megfelelés értékelését a 6.1. pont szerint folytatják tovább.
A vizsgálati eredményeket nem kell romlási tényezőkkel szorozni.
Azon járművek esetében, amelyeknek, a (EU) 2020/683 rendelet VIII. mellékletében leírtak szerint a megfelelőségi nyilatkozat 48.2. pontjában bejelentett maximális megadott RDE-értékei alacsonyabbak a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott kibocsátási határértékeknél, a megfelelőséget az említett maximális megadott RDE-értékek szerint kell ellenőrizni. Ha azt állapítják meg a mintáról, hogy az nem felel meg a megadott maximális RDE-értékeknek, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság korrekciós intézkedések megtételére kötelezi a gyártót.
Az első ISC vizsgálat elvégzése előtt a gyártó, vagy más szereplő értesíti a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot arról, hogy egy adott járműcsalád tekintetében használat közbeni megfelelőségi vizsgálatot tervez lefolytatni. Az értesítést követően a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság egy új statisztikai mappát nyit az adott fél / vagy felek csoportja tekintetében az alábbi paraméterek minden értékelhető kombinációja eredményeinek feldolgozása érdekében: járműcsalád, kibocsátási vizsgálat típusa és szennyező anyag. E paraméterek valamennyi értékelhető kombinációjához külön statisztikai eljárásokat kell nyitni.
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság az egyes statisztikai mappákban csak az adott fél által szolgáltatott eredményeket tünteti fel. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nyilvántartja a lefolytatott vizsgálatok számát, az elutasított és a megfelelő vizsgálatok számát és a statisztikai eljárást támogató egyéb szükséges adatokat.
Míg a vizsgálati típusok és járműcsaládok egy adott kombinációjára egy időben egynél több statisztikai eljárás is nyitott lehet, egy fél a vizsgálati típusok és járműcsaládok egy adott kombinációjára csak egy nyitott statisztikai eljárásba szolgáltathat vizsgálati eredményeket. Minden vizsgálatot csak egyszer lehet bejelenteni és az összes vizsgálatot (érvényes, érvénytelen, elutasított, megfelelt stb.) be kell jelenteni.
Minden ISC statisztikai eljárás nyitott marad mindaddig, amíg el nem érik azt az eredményt, hogy a statisztikai eljárás egy, az 5.10.5. pont szerinti elutasítási vagy megfelelési döntéshez érkezik a minta tekintetében. Ha azonban a statisztikai mappa megnyitását követő 12 hónapon belül nem érnek el eredményt, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság lezárja a statisztikai mappát, kivéve, ha úgy dönt, hogy az adott statisztikai mappához tartozó vizsgálatokat az elkövetkező 6 hónapon belül befejezi.
A fent leírt műveleteket közvetlenül az elektronikus platformon kell végrehajtani, amint a vonatkozó műveletek rendelkezésre állnak.
5.10.2. Az ISC eredmények összevonása
Más szereplőktől származó vizsgálati eredmények összevonhatók a közös statisztikai eljárás érdekében. A vizsgálati eredmények összevonásához az összevont eredményekhez vizsgálati eredményeket szolgáltató valamennyi érdekelt fél írásbeli beleegyezése szükséges és a vizsgálat megkezdése előtt értesíteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot, illetve adott esetben az elektronikus platformot. A felek egyikét ki kell jelölni az összevonás vezetőjeként, aki felelős lesz az adatok bejelentéséért és a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósággal történő kommunikációért.
5.10.3. Egyetlen vizsgálat megfelelő/elutasított/érvénytelen eredménye
Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősül »megfelelőnek« egy vagy több szennyező anyag tekintetében, ha a kibocsátási eredmény nem haladja meg a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában az adott típusú vizsgálatra megállapított kibocsátási határértéket.
Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősül »elutasítottnak« egy vagy több szennyező anyag tekintetében, ha a kibocsátási eredmény meghaladja az adott típusú vizsgálatra vonatkozó kibocsátási határértéket. Minden egyes elutasított vizsgálati eredmény 1-gyel növeli az adott statisztikai eset »f« számát (lásd az 5.10.5. pontot).
Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősül érvénytelennek, ha nem felel meg a vizsgálat 5.3. pontban említett követelményeinek. Az érvénytelen vizsgálati eredményeket ki kell zárni a statisztikai eljárásból, és a vizsgálatot ugyanazzal a járművel meg kell ismételni az érvényes vizsgálat elvégzése érdekében.
Valamennyi ISC vizsgálat eredményét az egyetlen járművet érintő egyes vizsgálatok végrehajtását követő tíz munkanapon belül be kell nyújtani a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz. A vizsgálati eredményekhez a vizsgálatok végén csatolni kell egy átfogó vizsgálati jegyzőkönyvet. Az eredményeket a mintában a végrehajtás időbeli sorrendjének megfelelően kell feltüntetni.
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság az összes érvényes kibocsátási vizsgálati eredményt feltünteti az adott nyitott statisztikai eljárásban, amíg egy, az 5.10.5. pont szerinti »minta elutasítása« vagy »minta megfelelő« eredmény nem születik.
5.10.4. A kiugró értékek kezelése
Kiugró értékű eredményeknek a minta statisztikai eljárásában való jelenléte »elutasítás« eredményhez vezethet az alábbi eljárások szerint:
A kiugró értékeket enyhe, közepes vagy extrém kategóriába kell sorolni.
Egy kibocsátási vizsgálat eredménye akkor minősül enyhén kiugró értékűnek, ha meghaladja a vonatkozó kibocsátási határértéket, de nem éri el annak 1,3-szorosát. Az enyhe kiugró érték csak az alábbi 5.10.5. pontban említett elutasított eredmények számába számít bele.
Egy kibocsátási vizsgálat eredménye akkor minősül közepesen kiugró értékűnek, ha a vonatkozó kibocsátási határérték 1,3-szorosát eléri vagy meghaladja. A minta elutasítását eredményezi, ha a mintában megtalálható két ilyen kiugró érték.
Egy kibocsátási vizsgálat eredménye akkor minősül extrém módon kiugró értékűnek, ha a vonatkozó kibocsátási határérték 2,5-szeresét eléri vagy meghaladja. A minta elutasítását eredményezi, ha a mintában megtalálható egy ilyen kiugró érték. Ilyen esetben a jármű rendszámát közölni kell a gyártóval és a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósággal. Erre a lehetőségre a vizsgálat előtt fel kell hívni járműtulajdonosok figyelmét.
5.10.5. Egy minta megfelelőségére/elutasítására vonatkozó döntés
Egy minta megfelelőségére/elutasítására vonatkozó döntés tekintetében »p« a megfelelt eredmények száma, »f« pedig az elutasított eredményeké. Minden egyes megfelelt vizsgálati eredmény 1-gyel növeli a »p« számot és minden egyes elutasított vizsgálati eredmény 1-gyel növeli az »f« számot a vonatkozó nyitott statisztikai eljárásban.
Az érvényes kibocsátási vizsgálati eredményeknek a statisztikai eljárás egy nyitott esetébe történő bevitele során a típusjóváhagyó hatóság az alábbi lépéseket végzi el:
|
— |
frissíti az adott eset »n« összesített mintaméretét annak érdekében, hogy az tükrözze a statisztikai eljárásba bevont érvényes kibocsátási vizsgálatok teljes számát; |
|
— |
az eredmények érékelését követően frissíti a megfelelt eredmények »p« számát és az elutasított eredmények »f« számát; |
|
— |
az 5.10.4. pont szerint kiszámítja a mintában található közepes és extrém módon kiugró értékek számát; |
|
— |
az alább bemutatott eljárással ellenőrzi, hogy született-e döntés. |
A döntés az összesített »n« mintamérettől, a megfelelt és elutasított eredmények »p« és »f« számaitól, valamint a mintában szereplő közepes és/vagy extrém módon kiugró értékek számától függ. Egy ISC minta megfelelőségére/elutasítására vonatkozó döntés során a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak a 2020. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló járművek tekintetében a 2. ábrában található döntéshozatali folyamatábrát, a 2019. december 31-ig jóváhagyott típusokon alapuló járművek esetében pedig a 2.a. ábrában található döntéshozatali folyamatábrát kell használnia. A folyamatábrák jelzik, hogy egy adott összesített »n« mintaméret és »f« elutasítási eredményszám esetén milyen döntést kell hozni.
A járműcsalád, kibocsátási vizsgálati típus és szennyező anyag adott kombinációjára vonatkozó statisztikai eljárásban két döntés lehetséges.
»Minta megfelelő« eredmény akkor születik, ha a 2. ábra vagy a 2.a. ábra alkalmazandó döntéshozatali folyamatábrája »MEGFELELŐ« eredményt ad az adott összesített »n« mintaméretre és az »f« elutasított eredmények számára.
»Minta elutasítása« döntés akkor születik, ha egy adott összesített »n« mintaméretre az alábbi feltételek közül legalább egy fennáll:
|
— |
a 2. ábra vagy a 2.a. ábra alkalmazandó döntéshozatali folyamatábrája »ELUTASÍTÁS« eredményt ad az adott összesített »n« mintaméretre és az »f« elutasított eredmények számára; |
|
— |
két »ELUTASÍTÁS« döntés születik közepes kiugró értékekkel; |
|
— |
egy »ELUTASÍTÁS« döntés születik egy extrém módon kiugró értékkel. |
Ha nem születik döntés, a statisztikai eljárás nyitva marad és abba további eredményeket kell bevinni, amíg döntés nem születik, vagy az eljárást az 5.10.1. pont szerint le nem zárják.
2. ábra
Döntéshozatali folyamatábra a 2020. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló járművekre vonatkozó statisztikai eljáráshoz (ahol az »UND« jelentése: eldöntetlen).
2.a. ábra
Döntéshozatali folyamatábra a 2019. december 31-ig típusjóváhagyásban részesült járművekre vonatkozó statisztikai eljáráshoz (ahol az »UND« jelentése: eldöntetlen).
5.10.6. ISC befejezett járművek és többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű járművek esetén
Az alapjármű gyártója határozza meg a 3. táblázatban felsorolt paraméterek megengedett értékeit. Az egyes járműcsaládok megengedett paraméterértékeit fel kell jegyezni a kibocsátási típusjóváhagyás adatközlő lapján (lásd az I. melléklet 3. függelékét) és az 5. függelékben hivatkozott 1. átláthatósági listán. Az utolsó gyártási lépcsőst végző gyártó csak akkor használhatja az alapjármű kibocsátási értékeit, ha a befejezett jármű a megengedett paraméterértékeken belül marad. Minden végleges jármű paraméterértékeit fel kell jegyezni jármű megfelelőségi nyilatkozatában.
3. táblázat
A többlépcsős és a többlépcsős jóváhagyásra benyújtott különleges rendeltetésű járművek megengedett paraméterértékei az alapjármű kibocsátási típusjóváhagyásának használata tekintetében
|
Paraméterek értékei |
Megengedett értéktartomány |
|
A végleges jármű tényleges tömege (kg) |
|
|
A végleges jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege (kg) |
|
|
A végleges jármű homlokfelülete (cm2) |
|
|
Gördülési ellenállás (kg/t) |
|
|
Az elülső belépőlevegő-rács vetített homlokfelülete (cm2) |
|
Ha egy befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű járművet vizsgálnak és a vizsgálat eredménye az alkalmazandó kibocsátási határérték alatt marad, a járművet megfelelőnek kell tekinteni az ISC-járműcsalád tekintetében az 5.10.3. pont alkalmazásában.
Ha egy befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű vizsgálatának eredménye meghaladja az alkalmazandó kibocsátási határértéket, de nem haladja meg az alkalmazandó kibocsátási határérték 1,3-szorosát, a vizsgálónak meg kell vizsgálnia, hogy az adott jármű megfelel-e a 3. táblázatban szereplő értékeknek. Az ezen értékeknek való bármely meg nem felelést jelenteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak. Ha a jármű nem felel meg ezen értékeknek, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kivizsgálja a meg nem felelés okait és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű gyártója helyreállítsa a megfelelőséget, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is. Ha a jármű megfelel a 3. táblázatban szereplő értékeknek, akkor a 6.1. pont alkalmazása tekintetében a használat közbeni megfelelőségi járműcsaládja megjelölt járművének kell tekinteni.
Ha a vizsgálat eredménye meghaladja az alkalmazandó kibocsátási határérték 1,3-szorosát, a járművet elutasítottnak kell tekinteni az ISC-járműcsalád tekintetében a 6.1. pont alkalmazásában, de nem minősül kiugró értéknek a vonatkozó ISC-járműcsaládban. Ha a befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű nem felel meg a 3. táblázatban szereplő értékeknek, ezt jelenteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak, amely kivizsgálja a meg nem felelés okait és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű gyártója helyreállítsa a megfelelőséget, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is.
6. MEGFELELÉSÉRTÉKELÉS
|
6.1. |
Az 5.10.5. pontban említett minta ISC vizsgálata befejezését követő 10 munkanapon belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részletes vizsgálatot kezd a gyártónál annak megállapítása céljából, hogy az ISC-járműcsalád (vagy annak egy része) megfelel-e az ISC szabályoknak és szükség van-e korrekciós intézkedésekre. Többlépcsős jóváhagyásra benyújtott vagy különleges rendeltetésű járművek esetében a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság akkor is részletes vizsgálatokat folytat le, ha legalább három, ugyanazzal a hibával rendelkező hibás jármű vagy öt megjelölt jármű van ugyanabban az 5.10.6. pontban meghatározott ISC-járműcsaládban. |
|
6.2. |
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles biztosítani, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a megfelelőség értékelésének költségeire. A nemzeti jog sérelme nélkül ezeket a költségeket azokból a díjakból kell fedezni, amelyeket a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számíthat fel a gyártónak. Ezeknek a díjaknak fedezniük kell minden olyan vizsgálatot vagy ellenőrzést, amely szükséges a megfelelés értékeléséhez. |
|
6.3. |
A gyártó kérelmére a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kiterjesztheti a vizsgálatokat ugyanazon gyártó más ISC-járműcsaládba tartozó használatban lévő járműveire, amelyeket feltehetően ugyanez a hibák érintenek. |
|
6.4. |
A részletes vizsgálat legfeljebb a vizsgálat jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság általi megindításától számított 60 munkanapig tarthat. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság további ISC vizsgálatokat folytathat le annak megállapítása érdekében, miért kerültek elutasításra a járművek az eredeti ISC vizsgálat során. A további vizsgálatokat az eredeti elutasított ISC vizsgálathoz hasonló körülmények között kell lefolytatni.
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kérésére a gyártó további információkat szolgáltat, bemutatva különösen az elutasítások lehetséges okát, azt, hogy a járműcsalád mely részei lehetnek érintettek, érintettek lehetnek-e más járműcsaládok is, vagy pedig adott esetben azt, hogy az eredeti ISC vizsgálatok során elutasítást eredményező probléma miért nem kapcsolódik a használatban lévő járművek megfelelőségéhez. A gyártó számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó rendelkezéseket betartották. |
|
6.5. |
A 6.4. pontban meghatározott határidőn belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak döntést kell hoznia a megfelelésről vagy a meg nem felelésről. Meg nem felelés esetén a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a 7. pontnak megfelelően meghatározza az ISC-járműcsaládra vonatkozó korrekciós intézkedéseket. Erről értesíti a gyártót. |
7. KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK
|
7.1. |
A 6.5. pontban említett, megfelelésről vagy meg nem felelésről szóló döntés meghozatalától számítva legkésőbb 45 munkanapon belül a gyártó korrekciós intézkedési tervet készít és nyújt be a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz. Ez a határidő további 30 munkanappal meghosszabbítható abban az esetben, ha a gyártó a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számára igazolja, hogy hosszabb időre van szüksége a megfelelés hiányának kivizsgálásához. |
|
7.2. |
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által előírt korrekciós intézkedések magukban foglalják az alkatrészek és járművek indokolt módon megtervezett és szükséges vizsgálatait annak érdekében, hogy a korrekciós intézkedések hatásosságát és tartósságát igazolják. |
|
7.3. |
A gyártónak egyedi azonosító nevet vagy nyilvántartási számot kell rendelnie korrekciós intézkedési tervéhez. A korrekciós intézkedési tervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
A d) pont alkalmazásában a gyártó nem írhat elő olyan karbantartási vagy használati feltételeket, amelyek esetében nem bizonyítható, hogy kapcsolódnának ahhoz a tényhez, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak, valamint a korrekciós intézkedésekhez. |
|
7.4. |
A javítást a jármű gyártó részére történő átadása után célszerű módon és észszerű határidőn belül kell elvégezni. A javasolt korrekciós intézkedések tervének átvételét követő 15 munkanapon belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság azt jóváhagyja, vagy a 7.5. pont szerint új tervet kér. |
|
7.5. |
Amennyiben a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nem hagyja jóvá a korrekciós intézkedések tervét, a gyártó a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság döntéséről szóló értesítés keltétől számított 20 munkanapon belül új tervet készít és nyújt be a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz. |
|
7.6. |
Ha a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nem hagyja jóvá a gyártó által benyújtott második tervet, akkor a megfelelőség helyreállítása érdekében megteszi az (EU) 2018/858 rendelet 53. cikke szerinti valamennyi megfelelő intézkedést, beleértve, amennyiben szükséges, a típusjóváhagyás visszavonását is. |
|
7.7. |
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a korrekciós intézkedésekről szóló döntéséről 5 munkanapon belül értesíti az összes tagállamot és a Bizottságot. |
|
7.8. |
A korrekciós intézkedéseket az ISC-járműcsalád (vagy a gyártó által a 6.2. pont szerint azonosított más vonatkozó járműcsaládok) minden olyan járművére alkalmazni kell, amelyeket valószínűleg ugyanaz a hiba érint. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság dönt arról, hogy szükséges-e a típusjóváhagyás módosítása. |
|
7.9. |
A gyártó felelős azért, hogy a jóváhagyott korrekciós intézkedések tervét valamennyi tagállamban végrehajtsák, valamint azért, hogy a piacról eltávolított vagy visszahívott és megjavított minden járműről, illetve a javítást végző műhelyről nyilvántartást vezessenek. |
|
7.10. |
A gyártó köteles megőrizni az érintett járművek vásárlóival a korrekciós intézkedések tervével kapcsolatban folytatott kommunikációja egy példányát. A gyártó köteles továbbá nyilvántartást vezetni a visszahívást célzó intézkedésekről, beleértve a tagállamonként érintett járművek teljes számát és a tagállamonként már visszahívott járművek teljes számát, valamint a korrekciós intézkedések alkalmazására vonatkozó bármely késedelem magyarázatát. A gyártó kéthavonta a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság, az egyes tagállamok típusjóváhagyó hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a visszahívást értinő intézkedések említett nyilvántartását. |
|
7.11. |
A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a korrekciós intézkedések jóváhagyott tervét két éven belül az adott területen nyilvántartásba vett érintett járművek legalább 90 %-ára alkalmazzák. |
|
7.12. |
A javítást és módosítást, vagy új komponensek beépítését a jármű tulajdonosának adott bizonylatban fel kell tüntetni, amelyen jelezni kell a korrekciós intézkedés számát. |
8. A JÓVÁHAGYÁST MEGADÓ TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG ÉVES JELENTÉSE
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság legkésőbb minden év március 31-éig köteles egy nyilvánosan hozzáférhető weblapon, ingyenesen és anélkül, hogy a használónak fel kellene fednie a személyazonosságát vagy be kellene jelentkeznie, elérhetővé tenni az előző évben befejezett valamennyi ISC vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentést. Amennyiben az adott időpontban még van néhány nyitott előző évi ISC vizsgálat, azokról a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul jelentést kell tenni. A jegyzőkönyvnek legalább a 4. függelékben felsorolt tételeket kell tartalmaznia.
1. függelék
A jármű kiválasztására és elutasítására vonatkozó kritériumok
Az ISC vizsgálatra a megfelelően karbantartott és használt járművek kiválasztásához a járműfelmérést kell használni. Azokat a járműveket, amelyek esetében az alábbi kizárási kritériumok közül egy vagy több fennáll, ki kell zárni a vizsgálatból, vagy meg kell javítani és azután kiválasztani őket.
Járművek kiválasztása használat közbeni kibocsátási megfelelőségi vizsgálatra
|
|
|
|
|
Bizalmas |
|
Dátum: |
|
|
x |
|
|
Vizsgáló neve: |
|
|
x |
|
|
A vizsgálat helye: |
|
|
x |
|
|
Nyilvántartási ország (csak az EU-ban): |
|
x |
|
|
|
|
|
x = kizárási kritériumok |
X = ellenőrizve és bejelentve |
|
|
Járműjellemzők |
|
|||
|
|
|
|
||
|
Rendszám: |
|
x |
x |
|
|
A jármű futásteljesítménye és kora: A járműnek meg kell felelnie a 9. cikkben a futásteljesítményre és a korra vonatkozóan meghatározott szabályoknak, ellenkező esetben nem választható ki. A jármű kora az első nyilvántartásba vétel időpontjától számít |
x |
|
|
|
|
Az első nyilvántartásba vétel időpontja: |
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Járműazonosító szám (VIN): |
|
x |
x |
|
|
Kibocsátási osztály és betűjel: |
|
x |
|
|
|
Nyilvántartási ország: A járműnek az EU-ban nyilvántartásba vettnek kell lennie |
x |
x |
|
|
|
Modell: |
|
x |
|
|
|
Motorkód: |
|
x |
|
|
|
Motortérfogat (l): |
|
x |
|
|
|
Motorteljesítmény (kW): |
|
x |
|
|
|
Sebességváltó típusa (automata/kézi): |
|
x |
|
|
|
Hajtott tengely (FWD/AWD/RWD): |
|
x |
|
|
|
A gumiabroncs mérete (első és hátsó, ha eltérő): |
|
x |
|
|
|
Érintett-e a jármű visszahívási vagy javítási intézkedés tekintetében? Amennyiben igen: Melyikben? Elvégezték-e már az intézkedésben előírt javításokat? A javításokat az ISC vizsgálat megkezdése előtt el kell végezni. |
x |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A jármű tulajdonosának megkérdezése (a tulajdonosnak csak a fő kérdéseket kell feltenni és nem tudhat a válaszok következményeiről) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A tulajdonos neve (csak az akkreditált ellenőrző szerv vagy laboratórium/műszaki szolgálat számára hozzáférhető) |
|
|
x |
|
|
Elérhetőség (cím / telefonszám) (csak az akkreditált ellenőrző szerv vagy laboratórium/műszaki szolgálat számára hozzáférhető) |
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hány tulajdonosa volt a járműnek? |
|
x |
|
|
|
Nem működött a kilométerszámláló? Ha igen, nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
A járművet használták-e valamelyik alábbi célra? |
|
|
|
|
|
Bemutatótermi autóként? |
|
x |
|
|
|
Taxiként? |
|
x |
|
|
|
Futár járműként? |
|
x |
|
|
|
Versenyzésre / motorsport céljára? |
x |
|
|
|
|
Bérautóként? |
|
x |
|
|
|
Szállítottak-e a járművel a gyártó specifikációjában megadottnál súlyosabb terheket? Ha igen, nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Történt-e jelentős motor- vagy járműjavítás? |
|
x |
|
|
|
Történt-e engedély nélküli jelentős motor- vagy járműjavítás? Ha igen, nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Sor került-e engedély nélküli teljesítménynövelésre/tuningra? Ha igen, nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Kicserélték-e a kibocsátási utánkezelő és/vagy a tüzelőanyag-rendszer bármely részét? Eredeti alkatrészeket használtak? Ha nem eredeti alkatrészeket használtak, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
x |
|
|
|
Eltávolították-e véglegesen a kibocsátási utánkezelő rendszer bármely részét? Ha igen, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Beépítettek-e bármilyen nem engedélyezett eszközt (karbamidgátló, emulátor, stb.)? Ha igen, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Volt-e a járműnek súlyos balesete? Sorolja fel a sérüléseket és azt ez követő javításokat |
|
x |
|
|
|
Használták-e valaha a járművet helytelen típusú tüzelőanyaggal (azaz gázolaj helyett benzinnel)? Használták-e a járművet nem kereskedelmi forgalomból származó EU-minőségű tüzelőanyaggal (feketepiaci vagy keverék tüzelőanyaggal)? Ha igen, nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Használt-e légfrissítőt, műszerfaltisztító sprayt, féktisztítót vagy más, magas szénhidrogén-kibocsátási forrást a jármű környezetében az elmúlt hónapban? Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Történt-e az elmúlt 3 hónapban benzinszivárgás a járművön belül vagy kívül? Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Dohányzott-e valaki a járműben az elmúlt 12 hónapban? Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Használt-e korrózióvédőt, ragasztót, alvázvédőt vagy bármely más lehetséges illékonyvegyület-forrást a járművön? Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Átfestették-e a gépkocsit? Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Hol használja a leggyakrabban a járművét? |
|
|
|
|
|
%-ban autópályán |
|
x |
|
|
|
%-ban országúton |
|
x |
|
|
|
%-ban városban |
|
x |
|
|
|
Használta-e a járművet nem európai uniós tagállamban a vezetési idő 10 %-át meghaladó időtartamban? Ha igen, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
– |
|
|
|
Melyik országban töltötte fel tüzelőanyaggal a járművet az utolsó két alkalommal? Nem választható ki a jármű, ha az utolsó két alkalommal nem olyan államban töltötték fel tüzelőanyaggal, amelyik az EU tüzelőanyag-szabványait alkalmazza. |
x |
|
|
|
|
Használt-e a gyártó által jóvá nem hagyott tüzelőanyag-adalékot? Ha igen, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
A gyártó utasításai szerint tartották karban és használták a járművet? Ha nem, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
Teljes szerviz- és javítástörténet, az esetleges átalakításokat is beleértve Ha nem áll rendelkezésre a teljes dokumentáció, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A jármű vizsgálata és karbantartása |
X = kizárási kritériumok / F = hibás jármű |
X = ellenőrizve és bejelentve |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
A tüzelőanyag-tartály szintje (tele / üres) A tüzelőanyag tartalék jelzőlámpa VILÁGÍT? Ha igen, a vizsgálat előtt töltse fel tüzelőanyaggal. |
|
|
x |
|
2 |
Világít-e a műszerfalon bármilyen jelzőlámpa, amely a jármű vagy a kipufogógáz-utókezelő rendszer olyan hibás működését jelzi, amely a szokásos karbantartással nem orvosolható? (Hibajelző lámpa, motorszerviz-lámpa, stb.?) Ha igen, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
3 |
A motor beindítása után világít az SCR-jelzőlámpa? Ha igen, akkor fel kell tölteni az AdBlue-t, vagy el kell végezni a javítást, mielőtt a járművet a vizsgálathoz használnák. |
x |
|
|
|
4 |
A kipufogórendszer vizuális vizsgálata Ellenőrizze a szivárgásokat a kipufogó-gyűjtőcső és a kipufogócső vége között. Ellenőrizze és dokumentálja (fényképekkel) Sérülés vagy szivárgás esetén a járművet hibásnak kell nyilvánítani. |
F |
|
|
|
5 |
A kipufogógázzal kapcsolatos alkatrészek Ellenőrizze és dokumentálja (fotókkal) a kibocsátással kapcsolatos alkatrészek esetleges sérüléseit. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell nyilvánítani. |
F |
|
|
|
6 |
Párolgási rendszer Helyezze nyomás alá a tüzelőanyag-rendszert (az aktívszéntartály oldaláról) és ellenőrizze, hogy tapasztal-e szivárgást állandó környezeti hőmérsékletű környezetben, lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálat végzése a jármű körül és a járműben. Ha a jármű nem felel meg a lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálaton, akkor a járművet hibásnak kell nyilvánítani. |
F |
|
|
|
7 |
Tüzelőanyag minta Gyűjtsön tüzelőanyag mintát a tüzelőanyag-tartályból. |
|
|
x |
|
8 |
Levegőszűrő és olajszűrő Ellenőrizze a szűrőket, hogy szennyezettek vagy sérültek-e és cserélje ki őket, ha sérültek, súlyosan szennyezettek vagy kevesebb mint 800 km van vissza a közvetkező ajánlott cseréig. |
|
|
x |
|
9 |
Ablakmosó folyadék (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén) Távolítsa el az ablakmosó folyadékot és töltse fel a tartályt meleg vízzel. |
|
|
x |
|
10 |
Kerekek (első és hátsó) Ellenőrizze, hogy a kerekek szabadon mozgathatók-e, vagy akadályozza őket a fék. Ha nem, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
11 |
Gumiabroncsok (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén) Távolítsa el a pótkereket, a gumiabroncsokat cserélje ki stabilizált gumiabroncsokra, ha azok cseréjére kevesebb mint 15 000 km-rel korábban került sor. Csak nyári és minden évszakban használható gumiabroncsokat használjon. |
|
|
x |
|
12 |
Ékszíjak és a hűtő borítása Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel. |
F |
|
|
|
13 |
Ellenőrizze a folyadékok szintjét Ellenőrizze a maximális és minimális szinteket (motorolaj, hűtőfolyadék) / töltsön utána, ha minimális szint alatt van |
|
|
x |
|
14 |
Tanksapkafedél (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén) Ellenőrizze, hogy a tanksapkafedélen belül a túltöltési vonal mentes-e a visszamaradó szennyeződésektől vagy öblítse ki meleg vízzel a tömlőt. |
|
|
x |
|
15 |
Vákuumcsövek és elektromos vezetékek Ellenőrizze mindezek sértetlenségét. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel. |
F |
|
|
|
16 |
Befecskendező szelepek / kábelezés Ellenőrizzen minden kábelt és tüzelőanyag-vezetéket. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel. |
F |
|
|
|
17 |
Gyújtáskábel (benzinüzemű járműnél) Ellenőrizze a gyújtógyertyákat, kábeleket stb. Sérülés esetén cserélje ki ezeket. |
|
|
x |
|
18 |
Kipufogógáz-visszavezető rendszer és katalizátor, részecskeszűrő Ellenőrizzen minden kábelt, vezetéket és érzékelőt. Manipuláció esetén nem választható ki a jármű. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel. |
x/F |
|
|
|
19 |
Biztonsági állapot Ellenőrizze, hogy a gumiabroncsok, a jármű karosszériája, az elektromos és fékrendszere biztonságos állapotban vannak-e a vizsgálathoz, és megfelelnek-e a közúti közlekedés szabályainak. Ha nem, akkor nem választható ki a jármű. |
x |
|
|
|
20 |
Félpótkocsi Rendelkezésre állnak-e elektromos kábelek a félpótkocsi összekapcsolásához a szükséges helyeken? |
|
|
x |
|
21 |
Aerodinamikai módosítások Ellenőrizze, hogy nem végeztek a vizsgálat előtt el nem távolítható utópiaci aerodinamikai módosításokat (tetődoboz, tetőcsomagtartó, spoilerek stb.) és nem hiányoznak a szabványos aerodinamikai részegységek (elülső légterelők, diffúzorok, áramlásterelők stb.). Ha igen, nem választható ki a jármű. Dokumentálja fényképekkel. |
x |
|
|
|
22 |
Ellenőrizze, hogy kevesebb mint 800 km van-e vissza a következő esedékes szervizig, ha igen, végezze el a szervizt. |
|
|
x |
|
23 |
Valamennyi fedélzeti diagnosztikai csatlakozást igénylő ellenőrzést el kell végezni a vizsgálat előtt és/vagy a befejezése után |
|
|
|
|
24 |
Erőátviteli rendszer vezérlőmoduljának kalibrációs azonosítószáma és ellenőrzőösszege |
|
|
x |
|
25 |
Fedélzeti diagnosztikai diagnózis (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után) Olvassa le a diagnosztikai hibakódokat, és nyomtassa ki a hibanaplót. |
|
|
x |
|
26 |
Fedélzeti diagnosztika 09-es szerviz üzemmódjának lekérdezése (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után) Olvassa le a 09-es szerviz üzemmódot. Jegyezze fel az adatokat. |
|
|
x |
|
27 |
Fedélzeti diagnosztika 7-es üzemmód (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után) Olvassa le a 07-es szerviz üzemmódot. Jegyezze fel az adatokat. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzések az alábbiakhoz: Javítás / alkatrészek cseréje / azonosítószámok |
|||
2. függelék
A használat közbeni megfelelőség ellenőrzése során végzett 4. típusú vizsgálatok lefolytatásának szabályai
A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzése során végzett 4. típusú vizsgálatokat az alábbi kivételekkel a VI. melléklet (vagy a 692/2008/EK rendelet VI. melléklete) szerint kell lefolytatni:
|
— |
A 4. típusú vizsgálattal vizsgált járművek korának legalább 12 hónaposnak kell lennie. |
|
— |
Az aktívszéntartályt öregítettnek kell tekinteni, ezért az aktívszéntartály öregítésének eljárását nem kell lefolytatni. |
|
— |
Az aktívszéntartályt a járművön kívül kell feltölteni, az erre vonatkozóan a VI. mellékletben leírt eljárást követve, és azt a gyártó javítási utasításait követve kell eltávolítani és a járműre felszerelni. A töltés előtt és után az aktívszéntartályhoz a lehető legközelebb lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálatot kell végezni (amelynek eredménye 20 °C hőmérsékleten kevesebb mint 100 ppm) annak ellenőrzése céljából, hogy az aktívszéntartályt megfelelően szerelték fel. |
|
— |
A tartályt öregítettnek kell tekinteni, ezért a 4. típusú vizsgálat eredményéhez a számítás során nem kell áteresztési tényezőt hozzáadni. |
3. függelék
ISC-Jelentés
A részletes ISC-jelentésben az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
1. |
A vizsgálat dátuma |
|
2. |
Az ISC-jelentés egyedi száma |
|
3. |
A meghatalmazott képviselő általi jóváhagyás dátuma |
|
4. |
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak történő továbbítás vagy az elektronikus platformra való feltöltés dátuma |
|
5. |
a gyártó neve és címe; |
|
6. |
a felelős vizsgálólaboratórium neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint e-mail-címe; |
|
7. |
a vizsgálati tervben szereplő járműmodell(ek) neve(i); |
|
8. |
adott esetben a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járműtípusok listája, vagyis a kipufogógáz-kibocsátások tekintetében a használatban lévő járműcsalád; |
|
9. |
a járműcsaládhoz tartozó járműtípusokra vonatkozó típusjóváhagyások száma, beleértve adott esetben a kiterjesztéseket és a területi javításokat/visszahívásokat (átalakításokat); |
|
10. |
a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járművek típusjóváhagyásaira vonatkozó kiterjesztések és területi javítások/visszavonások részletei (ha a jóváhagyó hatóság kéri); |
|
11. |
az az időszak, amely alatt összegyűjtötték az adatokat; |
|
12. |
az ISC ellenőrzési eljárás, beleértve adott esetben az alábbiakat:
|
|
13. |
az ISC-eljárás ellenőrzés eredménye, beleértve az alábbiakat:
|
4. függelék
A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság éves ISC-jelentése
CÍM
A. Gyors áttekintés és a fő következtetések
B. A gyártó által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:
|
1. |
A gyártó általi információgyűjtés |
|
2. |
ISC vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit) |
C. Más szereplők által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:
|
3. |
Információgyűjtés és kockázatértékelés |
|
4. |
ISC vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit) |
D. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:
|
5. |
Információgyűjtés és kockázatértékelés |
|
6. |
ISC vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit) |
|
7. |
Részletes vizsgálatok |
|
8. |
Korrekciós intézkedések |
E. Az esetleges ISC korrekciós intézkedések következtében várható éves kibocsátáscsökkenés értékelése
F. A levont tanulságok (a használt eszközök teljesítményével kapcsolatban is)
G. Az egyéb érvénytelen vizsgálatokra vonatkozó jelentés
5. függelék
Átláthatósági Lista
1. táblázat
1. átláthatósági lista
|
Sorszám |
Bejegyzés |
Adatok típusa |
Mértékegység |
Leírás |
||||||||||
|
1. |
Kibocsátások típusjóváhagyási száma |
Szöveg |
- - |
Az I. melléklet 6. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet) szerint |
||||||||||
|
1a. |
Kibocsátási típusjóváhagyás dátuma |
Dátum |
- - |
A kibocsátás típusának dátuma– |
||||||||||
|
2. |
Interpolációs járműcsalád azonosítója (IP ID) |
Szöveg |
- - |
Az I. melléklet 4. függeléke II. szakaszának 0. pontja szerint (EU) 2017/1151 rendelet) és az 154. számú ENSZ EGB-előírás A2. mellékletének kiegészítése a típusjóváhagyásról szóló értesítéshez, 0,1 tétel: Az interpolációs járműcsalád azonosítója ugyanazon előírás 6.2.2. szakaszában meghatározottak szerint |
||||||||||
|
5. |
ATCT-vizsgálati járműcsalád azonosítója |
Szöveg |
- - |
Az I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.2. pontja szerint ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
7 |
A H jármű RL járműcsalád azonosítója vagy az RM járműcsalád azonosítója |
Szöveg |
- - |
Az I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.4.1. pontja szerint (a kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében, 0.2.3.5. pont) (EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
7a. |
Az L jármű RL járműcsalád azonosítója (adott esetben) |
Szöveg |
- - |
Az I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.4.2. pontja szerint ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
7b. |
Az M jármű RL járműcsalád azonosítója (adott esetben) |
Szöveg |
- - |
A 154. számú ENSZ EGB-előírás A1. melléklete 1. függelékének 1.4.2. szakasza szerint A kigurulási menetellenállás paraméterei |
||||||||||
|
13. |
A járműcsoportba tartozó jármű meghajtott kerekei |
Felsorolás (első, hátsó, négykerék-meghajtás) |
- - |
Az I. melléklet 4. függelékének kiegészítése, 1.7. pont ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
14. |
Görgős fékpad konfigurációja a típusjóváhagyási vizsgálat során |
Felsorolás (egytengelyes, kéttengelyes) |
- - |
A 154. számú ENSZ EGB-előírás B6. melléklete szerint; 2.4.2.4. szakasz |
||||||||||
|
18. |
Járművezető által választható üzemmód(ok) a típusjóváhagyási vizsgálat során (tisztán belső égésű motor) vagy töltésfenntartási vizsgálat során (nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV), külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV), nem külső feltöltésű, tüzelőanyag-cellás hibrid hajtású jármű (NOVC-FCHV)) |
Lehetséges formátumok: pdf, jpg. A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve. |
- - |
Adja meg és ismertesse a típusjóváhagyás során használt üzemmódo(ka)t. Az elsődleges üzemmód esetében csak egy bejegyzés kell. Egyéb esetben ismertetni kell a legjobb és a legkedvezőtlenebb esethez tartozó üzemmódokat. A típusjóváhagyási vizsgálatokhoz használandó üzemmódok leírása A 154. számú ENSZ EGB-előírás B6. melléklete szerint; 2.6.6. szakasz |
||||||||||
|
19. |
Járművezető által választható üzemmód(ok) a töltéslemerítő vizsgálat érdekében végzett típusjóváhagyási vizsgálat során (külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV)) |
Lehetséges formátumok: pdf, jpg. A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve. |
- - |
Adja meg és ismertesse a típusjóváhagyás során használt üzemmódo(ka)t. Az elsődleges üzemmód esetében csak egy bejegyzés kell. Egyéb esetben ismertetni kell a legjobb és a legkedvezőtlenebb esethez tartozó üzemmódokat. A típusjóváhagyási vizsgálatokhoz használandó üzemmódok leírása A 154. számú ENSZ EGB-előírás B8. mellékletének 3.2.3. szakasza szerint |
||||||||||
|
20. |
Alapjárati motorfordulatszám kézi sebességváltóval felszerelt járművek esetében, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Szám |
fordulatszám |
I. melléklet 3. függelék 3.2.1.6. pont ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
21 |
Sebességfokozatok száma kézi sebességváltóval rendelkező járműveknél |
Szám |
- - |
I. melléklet, 4. függelék kiegészítése, 1.13.2. pont ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
23. |
A vizsgálati jármű első/hátsó/középső abroncsméretei kézi sebességváltóval rendelkező járművek esetében |
Szöveg |
- - |
I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.8. pont ((EU) 2017/1151 rendelet) Az első kerekek gumiabroncsméreteinél 1-es, a hátsó kerekek gumiabroncsméreteinél 2-es, a középső kerekek gumiabroncsméreteinél 3-as számot használjon (adott esetben) |
||||||||||
|
24. + 25. |
Teljes terhelési jelleggörbe kiegészítő biztonsági ráhagyással (ASM) kézi sebességváltóval rendelkező járművek esetében, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Táblázat értékei |
rpm kontra kW kontra % |
A teljes terhelés jelleggörbéje a motor nidle – nrated vagy nmax, vagy ndv(ngvmax) × vmax közötti fordulatszám-tartományában, az ASM-mel együtt mért magasabb érték szerint (sebességváltási pontok számítása esetén) az I. melléklet 8a. függelékének 1.2.4. pontja szerint ((EU) 2017/1151 rendelet) Példa a táblázat értékeire az 154. számú ENSZ EGB-előírás B2. mellékletének A2/1. táblázatában található. |
||||||||||
|
26. |
Sebességváltási pontok számítására vonatkozó kiegészítő információk kézi sebességváltóval felszerelt járművek esetében, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Lásd a példában szereplő táblázatot |
Lásd a példában szereplő táblázatot |
I. melléklet, 8a. függelék, 1.2.4. pont ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
29. |
ATCT FCF 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Szám |
- - |
Tüzelőanyagonként egy-egy érték kétfajta tüzelőanyaggal működő járművek és rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében. Mindig egyezzen az 1. tüzelőanyag a hozzá tartozó ATCT FCF-vel és a 2. tüzelőanyag a hozzá tartozó ATCT FCF-vel. A 154. számú ENSZ EGB-előírás B6a. mellékletének 3.8.1. szakasza szerint. |
||||||||||
|
30a. |
Additív Ki tényező(k) periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járművek esetében |
Táblázat értékei |
g/km CO2, mg/km minden más esetben |
A CO, NOx, PM, THC értékét (mg/km), valamint a CO2 értékét (g/km) meghatározó táblázat. Multiplikatív Ki tényezők használata, vagy olyan járművek esetében, amelyek nem rendelkeznek periodikusan regeneráló rendszerrel, üresen kell hagyni. I. melléklet 8a. függelékének 2.1.1.1.1. pontja a szennyező anyagokra és 2.1.1.2.1. pontja a CO2-ra vonatkozóan. ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
30b. |
Multiplikatív Ki tényező(k) periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járművek esetében |
Táblázat értékei |
mértékegységek nélkül |
A CO, NOx, PM, THC értékét, valamint a CO2 értékét meghatározó táblázat. Additív Ki tényezők használata, vagy olyan járművek esetében, amelyek nem rendelkeznek periodikusan regeneráló rendszerrel, üresen kell hagyni. I. melléklet 8a. függelékének 2.1.1.1.1. pontja a szennyező anyagokra és 2.1.1.2.1. pontja a CO2-ra vonatkozóan ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
31a. |
Additív romlási tényezők, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Táblázat értékei |
(mg/km, kivéve PN esetében, amely #/km) |
Az egyes szennyező anyagok romlási tényezőit meghatározó táblázat.
|
||||||||||
|
31b. |
Multiplikatív romlási tényezők, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Táblázat értékei |
mértékegységek nélkül |
Az egyes szennyező anyagok romlási tényezőit meghatározó táblázat.
Additív romlási tényezők használata esetén üresen kell hagyni. I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.1.1. pont ((EU) 2017/1151 rendelet). |
||||||||||
|
32. |
Akkumulátorfeszültség valamennyi újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer esetében |
Szám |
V |
A 154. számú ENSZ EGB-előírás B6. melléklete 2. függelékének 4.1. szakasza szerint (DIN EN 60050-482) |
||||||||||
|
33. |
K korrekciós együttható csak nem külső feltöltésű (NOVC) és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetében |
Táblázat |
(g/km)/(Wh/km) |
Nem külső feltöltésű (NOVC) és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetében a 154. számú ENSZ EGB-előírás B8. melléklete 2. függelékének 2. szakaszában meghatározottak szerinti CS CO2 kibocsátási korrekció |
||||||||||
|
42. |
Regenerálási elismerés |
pdf dokumentum vagy jpg A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve. |
|
A jármű gyártójának leírása arról, hogyan ismerhető fel, hogy regenerálásra került sor a vizsgálat során |
||||||||||
|
43. |
Regenerálás befejezése |
pdf dokumentum vagy jpg A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve. |
– |
A regenerálás befejező eljárásának leírása |
||||||||||
|
44a. |
Az átmeneti ciklus sorszáma L jármű esetében |
szám |
– |
Csak külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetében. A megszakítási feltételek teljesüléséig elvégzett CD vizsgálatok száma. I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.4.1.4. pont ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
|
Többlépcsős vagy többlépcsős jóváhagyásra benyújtott különleges rendeltetésű járművek esetén |
|||||||||||||
|
45. |
A jármű megengedett össztömege menetkész állapotban |
Szám |
Kg |
Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint Értéktartomány |
||||||||||
|
45a. |
A végleges jármű megengedett tényleges tömege |
Szám |
kg |
Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint Értéktartomány |
||||||||||
|
45b. |
A jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege (kg) |
Szám |
kg |
Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint Értéktartomány |
||||||||||
|
46. |
A végleges jármű megengedett homlokfelülete |
Szám |
cm2 |
Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint Értéktartomány |
||||||||||
|
47. |
Megengedett gördülési ellenállás |
Szám |
kg/t |
Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint Értéktartomány |
||||||||||
|
48. |
Az elülső belépőlevegő-rács vetített homlokfelületének megengedett mérete |
Szám |
cm2 |
Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint Értéktartomány |
||||||||||
|
|
VALAMENNYI JÁRMŰ ESETÉBEN |
|||||||||||||
|
49. |
A meghajtás típusa |
Felsorolás Tisztán belső égésű motorral felszerelt, külső feltöltésű hibrid elektromos (OVC-HEV), nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV) |
- - |
Meghajtás típusa a IIIA. melléklet 3.3.1.2. a) pontjában meghatározottak szerint |
||||||||||
|
50. |
A gyújtás típusa |
Részletezés Kompressziós gyújtás, szikragyújtás |
- - |
A gyújtás típusa a 3.2.1.1. pont szerint I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
51. |
Tüzelőanyag üzemmód |
Részletezés (egyfajta, kétfajta tüzelőanyaggal működő, rugalmas tüzelőanyag-felhasználású) |
- - |
A jármű tüzelőanyag-típusa a 3.2.2.4. pont szerint I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
52. |
Tüzelőanyag típusa 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Részletezés (benzin, dízel, LPG, földgáz/biometán, etanol (E85), hidrogén). |
- - |
A tüzelőanyag típusa a 3.2.2.1. pont szerint I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet). A kétfajta tüzelőanyaggal működő és a rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében mindkét tüzelőanyagot meg kell adni. |
||||||||||
|
53. |
A sebességváltó típusa |
Részletezés (kézi, automata, fokozatmentes) |
- - |
A sebességváltó típusa a 4.5.1. pont szerint I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet) |
||||||||||
|
54. |
Motortérfogat: |
Szám |
cm3 |
Motortérfogat a 3.2.1.3. pont szerint I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet). |
||||||||||
|
55. |
A tüzelőanyag-adagolás módja, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Részletezés Közvetlen/közvetett/közvetlen és közvetett |
|
A tüzelőanyag-adagolás módja az eredetiberendezés-gyártó nyilatkozata szerint. Az I. melléklet 4. függeléke kiegészítésének 1.10.2. pontja ((EU)2017/1151 rendelet) |
||||||||||
2. táblázat
2. átláthatósági lista
|
Mező |
Adatok típusa |
Leírás |
|
TÍPUS-VÁLTOZAT-KIVITEL (TVV) |
Szöveg |
A jármű típusának, változatának, kivitelének egyedi azonosítója I. melléklet B. részének 7.3. és 7.4. pontja ((EU) 2018/858 rendelet) |
|
PEMS-vizsgálati járműcsalád azonosítója |
Szöveg |
IIIA. melléklet 3.5.2. pontja |
|
Gyártmány |
Szöveg |
A gyártó által bejegyzett védjegy I. melléklet 0.1. pontja ((EU) 2020/683 rendelet) |
|
Kereskedelmi név |
Szöveg |
Típus-változat-kivitel kereskedelmi neve I. melléklet 0.2.1. pontja ((EU) 2020/683 rendelet) |
|
Egyéb név |
Szöveg |
Szabadon választott szöveg |
|
Kategória és osztály |
Részletezés (M1, N1 I. osztály, N1 II. osztály, N1 III. osztály, N2, N3, M2, M3) |
Járműkategória és -osztály 715/2007 I. melléklete (osztály) 2018/858 I. melléklete (kategória) |
|
Karosszéria |
Részletezés (AA lépcsőshátú limuzin; AB ferdehátú limuzin, AC kombi, AD kupé, AE kabrió, AF többcélú jármű AG kombi teherautó BA tehergépjármű, BB kisteherautó, BC nyerges vontató BD közúti vontató BE furgon BX Járóképes alváz vezetőfülkével vagy motorházzal) |
A felépítmény típusa I. melléklet 0.3.0.2. pont ((EU) 2020/683 rendelet) |
|
Kibocsátások típusjóváhagyási száma |
Szöveg |
A 2020/683/EU rendelet IV. melléklete |
|
WVTA szám |
Szöveg |
Egészjárműtípus-jóváhagyás azonosítója az (EU) 2020/683 rendelet IV. mellékletében meghatározottak szerint |
|
Párolgási kibocsátási (Evap) járműcsalád azonosítója |
Szöveg |
Az I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.7. pontja szerint ((EU) 2017/1151 rendelet) |
|
Névleges motorteljesítmény, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben) |
Szám |
I. melléklet 3. függelék 3.2.1.8. pont ((EU) 2017/1151 rendelet) |
|
Ikerabroncsok |
Igen/Nem |
Az eredetiberendezés-gyártó nyilatkozata szerint |
|
Tüzelőanyagtartály térfogata (megadott értékek) |
Szám |
Tüzelőanyag-tartály(ok) térfogata I. melléklet 3.2.3.1.1. pontja ((EU) 2020/683 rendelet) |
|
Zárt tartály |
Igen/Nem |
I. melléklet 3.2.12.2.5.5.3. pontja ((EU) 2020/683 rendelet) |
|
A WVTA+TVV-ben használt WMI |
Szöveg |
Az eredetiberendezés-gyártó nyilatkozata szerint (ISO 3779) |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).
III. MELLÉKLET
„IIIA. MELLÉKLET
1. RÖVIDÍTÉSEK
A rövidítések az adott kifejezés egyes és többes számára is vonatkozhatnak.
|
CLD |
— |
Kemilumineszcens detektor |
|
CVS |
— |
Állandó térfogatú mintavevő rendszer |
|
DCT |
— |
Duplakuplungos sebességváltó |
|
ECU |
— |
Motorvezérlő egység |
|
EFM |
— |
Kipufogógáz-tömegárammérő |
|
FID |
— |
Lángionizációs detektor |
|
FS |
— |
Teljes skála |
|
GNSS |
— |
Globális műholdas navigációs rendszer |
|
HCLD |
— |
Fűtött kemilumineszcens detektor |
|
ICE |
— |
Belső égésű motor |
|
LPG |
— |
Cseppfolyósított szénhidrogéngáz |
|
NDIR |
— |
Nemdiszperzív infravörös gázelemző készülék |
|
NDUV |
— |
Nem diszperzív ultraibolya gázelemző készülék |
|
NG |
— |
Földgáz |
|
NMC |
— |
Metánkiválasztó |
|
NMC-FID |
— |
Lángionizációs detektorral kombinált metánkiválasztó |
|
NMHC |
— |
Nem metán szénhidrogének |
|
OBD |
— |
Fedélzeti diagnosztika |
|
PEMS |
— |
Hordozható kibocsátásmérő rendszer |
|
RPA |
— |
Relatív pozitív gyorsulás |
|
SEE |
— |
Becslés standard hibája |
|
THC |
— |
Összes szénhidrogén |
|
VIN |
— |
Jármű-azonosító szám |
|
WLTC |
— |
A könnyű gépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati ciklus |
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2.1. E melléklet alkalmazásában a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
2.1.1. |
»Valós vezetési feltételek melletti kibocsátás szerinti járműtípus«: olyan járművek csoportja, amelyek a 3.3.1. szakasz szerinti »PEMS-vizsgálati családot« meghatározó szempontok tekintetében nem különböznek egymástól. |
|
2.1.2. |
»Megadott maximális RDE«: a gyártó által opcionálisan megadott kibocsátási értékek, amelyeknek szükségszerűen alacsonyabbnak kell lenniük az alkalmazandó kibocsátási határértékeknél, és amelyek az alacsonyabb kibocsátási határértékeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgálnak. |
2.2. E melléklet alkalmazásában a vizsgálati berendezések tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
2.2.1. |
»Pontosság«: a mért érték és a nemzeti vagy nemzetközi szabványra visszavezethető referenciaérték közötti eltérés; az eredmény helyességét írja le (1. ábra). |
|
2.2.2. |
»Adapter«: e melléklet összefüggésében azok a mechanikus alkatrészek, amelyek lehetővé teszik a jármű csatlakoztatását egy általánosan használt vagy szabványosított mérőeszköz-csatlakozóhoz. |
|
2.2.3. |
»Elemzőkészülék«: bármely olyan mérőberendezés, amely nem része a járműnek, hanem utólag beépítették a járműbe, és amely a gáz-halmazállapotú vagy szilárd szennyező anyagok koncentrációjának vagy mennyiségének mérésére szolgál. |
|
2.2.4. |
»Kalibrálás«: a mérőrendszerek válaszainak beállítási eljárása, melynek célja, hogy a mérőrendszer kimeneti jele megegyezzen a referenciajelek tartományával. |
|
2.2.5. |
»Kalibráló gáz«: a gázelemző készülékek kalibrálására használt gázkeverék. |
|
2.2.6. |
»Késedelmi idő«: az az idő, amely a mért összetevőnek a vonatkoztatási pontnál történő megváltoztatása és a mért végérték 10 %-ának megfelelő rendszerválasz megjelenése (t10) között eltelik, úgy, hogy a mintavevő szonda a vonatkoztatási pont (2. ábra). |
|
2.2.7. |
»Teljes skála«: az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszernek vagy az érzékelőnek a berendezés gyártója által meghatározott teljes mérési tartománya, vagy az adott vizsgálathoz használt legmagasabb tartomány. |
|
2.2.8. |
»Szénhidrogén-választényező«: a lángionizációs detektorral mért érték és az adott szénhidrogénnek a referencia-gázpalackban fennálló, ppmC1-ben kifejezett koncentrációja közötti arány. |
|
2.2.9. |
»Jelentős karbantartás«: olyan alkotóelem vagy modul módosítása, javítása vagy cseréje, amely befolyásolhatja a mérések pontosságát. |
|
2.2.10. |
»Zaj«: tíz szórás négyzetes középértékének a kétszerese, ahol a szórásokat állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő adatfelvételi gyakorisággal 30 másodpercen át mért nullpontválaszokból számítják ki. |
|
2.2.11. |
»Nem metán szénhidrogének« (NMHC): az összes szénhidrogénnek (THC) a metántartalommal (CH4) csökkentett mennyisége. |
|
2.2.12. |
»Ismételhetőség«: annak foka, hogy a változatlan körülmények között megismételt mérések eredményei mennyire azonosak (1. ábra). |
|
2.2.13. |
»Mért érték«: az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer, az érzékelő vagy a jármű kibocsátásának mérése keretében használt bármely más mérőeszköz által kijelzett számérték. |
|
2.2.14. |
»Referenciaérték«: nemzeti vagy nemzetközi szabványra visszavezethető érték (1. ábra). |
|
2.2.15. |
»Válaszidő« (t90): az az idő, amely a mért összetevőnek a vonatkoztatási pontnál történő megváltoztatása és a mért végérték 90 %-ának megfelelő rendszerválasz megjelenése (t90) között eltelik, úgy, hogy a mintavevő szonda a vonatkoztatási pont, és a mért összetevő megváltoztatásának a teljes skála (FS) legalább 60 %-át ki kell tennie, és kevesebb mint 0,1 másodperc alatt kell végbemennie. A rendszer válaszideje – amint azt a 2. ábra szemlélteti – a rendszer késedelmi idejéből és a rendszer felfutási idejéből áll. |
|
2.2.16. |
»Felfutási idő«: az az idő, amely – amint azt a 2. ábra szemlélteti – a mért végérték 10 %-ának, illetve 90 %-ának megfelelő válaszjel megjelenése között eltelik (t10–t90). |
|
2.2.17. |
»Érzékelő«: bármely olyan mérőberendezés, amely nem része a járműnek, hanem beépítették a járműbe, és amely a gáz-halmazállapotú vagy szilárd szennyező anyagok koncentrációjától és a kipufogógáz tömegáramától eltérő paraméterek meghatározására szolgál. |
|
2.2.18. |
»Beállított érték«: az a célérték, amelyet a vezérlőrendszer megpróbál elérni. |
|
2.2.19. |
»Mérőtartomány-kalibrálás«: a mérőkészülék oly módon történő beállítása, hogy megfelelő választ adjon a készülék mérési tartománya vagy várt használati tartománya legnagyobb értékének 75–100 %-át képviselő hitelesítő etalonra. |
|
2.2.20. |
»Mérőtartomány-válasz«: a mérőtartomány-kalibrálási jelre egy legalább 30 másodperces időtartam során kapott átlagos válaszérték. |
|
2.2.21. |
»Mérőtartomány-eltolódás«: a mérőtartomány-kalibrálási jelre adott átlagos válaszérték és a tényleges mérőtartomány-kalibrálási jel közötti különbség, amelynek mérése az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer vagy az érzékelő helyes mérőtartomány-kalibrálása után egy meghatározott időtartam alatt történik. |
|
2.2.22. |
»Összes szénhidrogén« (THC): a lángionizációs detektorral (FID) mérhető valamennyi illékony anyag összessége. |
|
2.2.23. |
»Visszavezethetőség«: egy mérés vagy leolvasás azon tulajdonsága, hogy a mérés vagy a leolvasás összehasonlítások folyamatos láncolata révén egy nemzeti vagy nemzetközi szabvánnyal összekapcsolható. |
|
2.2.24. |
»Átalakítási idő«: a koncentráció vagy az áramlás vonatkoztatási pontnál való megváltozása (t0) és a mért végérték 50 %-ának megfelelő rendszerválasz (t50) között eltelt – és a 2. ábrán szemléltetett – idő. |
|
2.2.25. |
»Elemzőkészülék-típus«: azonos gyártó által előállított elemzőkészülékek csoportja, amelyek azonos elv alapján határozzák meg egy adott gáz-halmazállapotú összetevő koncentrációját vagy a részecskék számát. |
|
2.2.26. |
»Kipufogógáztömegárammérő-típus«: azonos gyártó által előállított olyan tömegárammérők csoportja, amelyek csöve hasonló belső átmérővel rendelkezik, és amelyek azonos elv alapján határozzák meg a kipufogógáz áramlási sebességét. |
|
2.2.27. |
»Ellenőrzés«: olyan eljárás, melynek célja annak értékelése, hogy egy elemzőkészülék, áramlásmérő műszer, érzékelő, jel vagy módszer által adott, mért vagy számított eredmény egy vagy több előre meghatározott elfogadási küszöbértéken belül megegyezik-e a referenciajellel vagy referenciaértékkel. |
|
2.2.28. |
»Nullázás«: elemzőkészülék, áramlásmérő műszer vagy érzékelő kalibrálása annak érdekében, hogy a berendezés pontos választ adjon a nullpontjelre. |
|
2.2.29. |
»Nullázó gáz«: olyan gáz, amely nem tartalmaz elemzendő anyagokat, és amely az elemzőkészülék nullpontválaszának beállítására szolgál. |
|
2.2.30. |
»Nullpontválasz«: a nullpontjelre egy legalább 30 másodperces időtartam során kapott átlagos válaszérték. |
|
2.2.31. |
»Nullponteltolódás«: a nullpontjelre adott átlagos válaszérték és a tényleges nullpontjel közötti különbség, amelynek mérése az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer vagy az érzékelő helyes nullázása után meghatározott idővel történik. |
1. ábra
A pontosság, az ismételhetőség és a referenciaérték meghatározása
2. ábra
A késleltetési idő, a felfutási idő, átalakítási idő és válaszidő meghatározása
2.3. E melléklet alkalmazásában a jármű jellemzői és a járművezető tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
2.3.1. |
»A jármű tényleges tömege«: egy adott járműbe beszerelt nem kötelező felszerelés tömegével megnövelt menetkész tömeg. |
|
2.3.2. |
»Kiegészítő berendezések«: olyan, nem periférikus energiafogyasztó, -átalakító, -tároló vagy -ellátó berendezések vagy rendszerek, amelyek nem a jármű meghajtásának céljából kerültek beépítésre a járműbe, és emiatt nem számítanak az erőátviteli rendszer részének. |
|
2.3.3. |
»Menetkész tömeg«: a jármű tömege a legalább a térfogata (térfogatuk) 90 %-áig feltöltött tüzelőanyag-tartály(ok), valamint a járművezető, a tüzelőanyag, a folyadékok és a gyártó előírásai szerinti alapfelszerelés tömegével együtt – adott esetben a felépítmény, a vezetőfülke, a kapcsolószerkezet, a pótkerék (pótkerekek) és a szerszámok tömegét is beleértve. |
|
2.3.4. |
»A jármű legnagyobb megengedett tömege«: a jármű tényleges tömegének és a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg és a jármű tényleges tömege közötti különbség 90 %-ának összege (3. ábra). |
|
2.3.5. |
»Kilométer-számláló«: olyan műszer, amely a jármű által a gyártása óta megtett teljes távolságot mutatja a járművezetőnek. |
|
2.3.6. |
»Nem kötelező felszerelés«: az alapfelszerelésen kívüli elemek, amelyeket a gyártó felelősségére és a vásárló megbízására szerelnek be a járműbe. |
|
2.3.7. |
»A teljesítmény és a vizsgálati tömeg aránya«: a belső égésű motor névleges motorteljesítményének a jármű vizsgálati tömegéhez (a jármű tényleges tömegének, a mérőberendezés tömegének, valamint a további utasok tömegének vagy adott esetben a hasznos teher tömegének az összege) viszonyított aránya. |
|
2.3.8. |
»Fajlagos teljesítmény«: a névleges motorteljesítménynek a menetkész tömeghez viszonyított aránya. |
|
2.3.9. |
»Névleges motorteljesítmény« (Prated): a motor vagy elektromos motor legnagyobb hasznos teljesítménye kW-ban a 85. számú ENSZ-előírásban (1) meghatározott követelmények szerint. |
|
2.3.10. |
»Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg«: a járműhöz a szerkezeti jellemzői és a tervezési teljesítménye alapján hozzárendelt megengedett össztömeg. |
|
2.3.11. |
»A jármű fedélzeti diagnosztikai információja«: a jármű valamely elektronikus rendszerére vonatkozó, a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel kapcsolatos információ. 3. ábra A tömeggel kapcsolatos fogalommeghatározások 
|
|
2.3.12. |
»Rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű«: olyan jármű, amely egy tüzelőanyag-tároló rendszerrel rendelkezik, és két vagy több tüzelőanyag különböző keverékeivel működik. |
|
2.3.13. |
»Egyfajta tüzelőanyaggal működő jármű«: olyan jármű, amely tervezése alapján elsődlegesen egyfajta tüzelőanyagot használ. |
|
2.3.14. |
»Nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű« (NOVC-HEV): olyan hibrid elektromos jármű, amely nem tölthető fel külső forrásról. |
|
2.3.15. |
»Külső feltöltésű hibrid elektromos jármű« (OVC-HEV): olyan hibrid elektromos jármű, amely feltölthető külső forrásról. |
2.4. E melléklet alkalmazásában a számítások tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
2.4.1. |
»Determinációs együttható« (r 2) : 
ahol:
|
|
2.4.2. |
»Keresztkorrelációs együttható« (r): 
ahol:
|
|
2.4.3. |
»Négyzetes középérték« (xrms ): az értékek négyzetéből számított számtani átlag négyzetgyöke, melynek meghatározása: 
ahol:
|
|
2.4.4. |
Egy lineáris regressziós egyenes »meredeksége« (a 1): 
ahol:
|
|
2.4.5. |
»A becslés standard hibája« (SEE): 
ahol:
|
2.5. E melléklet alkalmazásában az egyéb fogalmak tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
2.5.1. |
»Hidegindítási szakasz«: a vizsgálatnak 2.6.5. pontban meghatározott kezdetétől addig az időpontig tartó időszak, amikor a jármű már 5 percet üzemelt. Ha a hűtőközeg hőmérsékletét megállapították, a hidegindítási szakasz akkor ér véget, amikor a hűtőközeg először legalább 70 °C hőmérsékletű, de mindenképp befejeződik legkésőbb a vizsgálat megkezdése után 5 perccel. Amennyiben a hűtőközeg hőmérsékletének mérése nem lehetséges, a gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával a hűtőközeg hőmérséklete helyett a motorolaj hőmérséklete is figyelembe vehető. |
|
2.5.2. |
»Deaktivált belső égésű motor«: olyan belső égésű motor, amelyre igaz az alábbi kritériumok valamelyike:
|
|
2.5.3. |
»Motorvezérlő egység«: az az elektronikus egység, amely többféle működtető vezérlésével biztosítja a motor optimális teljesítményét. |
|
2.5.4. |
»Kiterjesztett tényező«: olyan tényező, amely figyelembe veszi a környezeti hőmérséklethez vagy a tengerszint feletti magassághoz kapcsolódó kiterjesztett körülményeknek a szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását. |
|
2.5.5. |
»Kibocsátott részecskék száma« (PN): a jármű kipufogójából kibocsátott szilárd részecskék (2) teljes száma, mennyiségileg az ebben a mellékletben meghatározott hígítási, mintavételi és mérési eljárások alapján meghatározva. |
2.6. E melléklet alkalmazásában a vizsgálati eljárások tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
2.6.1. |
»Hidegindításos PEMS-vizsgálati út«: a járműnek az 5.3.2. szakaszban leírt vizsgálat előtti kondicionálása céljából megtett út. |
|
2.6.2. |
»Melegindításos PEMS-vizsgálati út«: a járműnek az 5.3.2. szakaszban leírt vizsgálat előtti kondicionálása nélküli, de meleg motorral és 70 °C feletti hőmérsékletű hűtőközeggel megtett út. Amennyiben a hűtőközeg hőmérsékletének mérése nem lehetséges, a gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával a hűtőközeg hőmérséklete helyett a motorolaj hőmérséklete is használható. |
|
2.6.3. |
»Periodikusan regeneráló rendszer«: olyan, szennyezőanyag-kibocsátást szabályozó berendezés (pl. katalitikus átalakító, részecskeszűrő), amely szabályos időközönként regenerálást igényel. |
|
2.6.4. |
»Reagens«: a járműben tárolt anyag, a tüzelőanyag kivételével, amelynek a kipufogógáz-utókezelő rendszerbe történő adagolását a kibocsátáscsökkentő rendszer szabályozza. |
|
2.6.5. |
»A vizsgálat kezdete«: (4. ábra) attól függően, hogy melyik következik be előbb:
4. ábra A vizsgálat kezdetének meghatározása 
|
|
2.6.6. |
»A vizsgálat vége«: (5. ábra) az az időpont, amikor a jármű megtette a vizsgálati utat, és a következő események közül a későbbi bekövetkezett:
5. ábra A vizsgálat végének meghatározása 
|
|
2.6.7. |
»A PEMS hitelesítés«: olyan eljárás, melynek célja egy hordozható kibocsátásmérő rendszer helyes beépítésének és a megadott pontossági határértékein belüli működésének, valamint a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozó, egy vagy több nem visszavezethető kipufogógáz-tömegárammérővel végzett mérések, illetve az érzékelők vagy a motorvezérlő egység jelei alapján kiszámított értékek helyességének értékelése egy görgős fékpadon. |
3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
3.1. Megfelelési követelmények
Az e melléklet szerint jóváhagyott járműtípusok esetében az e melléklet követelményeivel összhangban elvégzett bármely RDE-vizsgálat során az e melléklet szerint kiszámított RDE-kibocsátások végeredményei nem lehetnek magasabbak a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott, vonatkozó Euro 6 kibocsátási határértékeknél. Az e rendeletnek való megfelelést a gyártónak a 12. függelékben található RDE-megfelelőségi tanúsítvány kitöltésével kell igazolnia.
A gyártó alacsonyabb kibocsátási határértékeknek való megfelelést is bejelenthet azáltal, hogy a 12. függelékben található gyártói RDE-megfelelőségi tanúsítványban és az egyes járművek megfelelőségi tanúsítványában a NOx-re vagy a PN-re vagy mindkettőre vonatkozóan – megadott maximális RDE-nek nevezett – alacsonyabb értékeket tüntet fel. Ezeket a megadott maximális RDE-értékeket adott esetben a személygépkocsik megfelelőségének ellenőrzésére lesznek felhasználva, többek között a használat közbeni megfelelőség ellenőrzése céljából végzett vizsgálatokhoz és piacfelügyeleti célokra.
Az RDE-teljesítményt az adott PEMS-vizsgálati családba tartozó, a szokásos vezetési módok, a szokásos körülmények és a szokásos hasznos terhelés mellett közúton üzemeltetett járművek vizsgálatával kell igazolni. Az szükséges vizsgálatoknak reprezentatívaknak kell lenniük a járművek valós útvonalakon és szokásos terheléssel való üzemeltetése tekintetében. A kibocsátási határértékekre vonatkozó követelményeknek teljesülniük kell a városi vezetés alatt és a teljes PEMS-vizsgálti úton.
Az e mellékletben előírt RDE-vizsgálatok alapján vélelmezhető a megfelelés. A vélelmezett megfelelés újraértékelhető további RDE-vizsgálatok alapján. A megfelelés ellenőrzését a használatban közbeni megfelelőségre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.
3.2. A PEMS-vizsgálat elvégzésének megkönnyítése
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy el lehessen végezni a járművek PEMS-szel való vizsgálatát közúton, a tagállami jogszabályokban előírt eljárásoknak megfelelően, betartva a helyi közlekedési jogszabályokat és biztonsági előírásokat.
A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy lehetséges legyen a járműveket PEMS-szel vizsgálni. Ez az alábbiakat foglalja magában:
|
a) |
a kipufogócsöveket úgy kell kialakítani, hogy azok megkönnyítsék a kipufogógázból való mintavételt, vagy a kipufogócsövekhez megfelelő adaptereket kell rendelkezésre bocsátani, hogy a hatóságok elvégezhessék a vizsgálatot; |
|
b) |
abban az esetben, ha a kipufogócső kialakítása nem könnyíti meg a kipufogógázból való mintavételét, a gyártónak független felek számára is lehetővé kell tennie az adapterek megvásárlását vagy bérlését a pótalkatrészek vagy a szervizeszközök terjesztésére szolgáló hálózatán (pl. a javítási és -karbantartási információkat tartalmazó portálján), a hivatalos forgalmazókon keresztül vagy az említett nyilvános weboldalon megadott kapcsolattartó ponton; |
|
c) |
online elérhető iránymutatás kell nyújtani regisztráció vagy bejelentkezés nélkül arról, hogyan kell a PEMS-t a járművekhez csatlakoztatni; |
|
d) |
hozzáférést kell biztosítani az ECU-nak az e melléklet szempontjából releváns jeleihez a 4. függelék A4/1. táblázatában említettek szerint; valamint |
|
e) |
meg kell tenni a szükséges adminisztratív intézkedéseket. |
3.3. Járművek kiválasztása a PEMS-vizsgálatok végzése céljából
A PEMS-vizsgálatok elvégzését nem kell előírni minden egyes »valós vezetési feltételek melletti kibocsátás szerinti járműtípus« esetében. A 3.3.1. pont követelményeinek megfelelően a járműgyártó több kibocsátás szerinti járműtípust is összevonhat egy »PEMS-vizsgálati család« kialakítása céljából, mely családot a 3.4. pont követelményeinek megfelelően kell hitelesíteni.
Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
|
N |
— |
a kibocsátás szerinti járműtípusok száma |
|
NT |
— |
a kibocsátás szerinti járműtípusok minimális száma |
|
PMRH |
— |
a PEMS-vizsgálati család összes járművének legnagyobb fajlagos motorteljesítménye |
|
PMRL |
— |
a PEMS-vizsgálati család összes járművének legkisebb fajlagos motorteljesítménye |
|
V_eng_max |
— |
a PEMS-vizsgálati család összes járművének legnagyobb motortérfogata |
3.3.1. A PEMS-vizsgálati család létrehozása
A PEMS-vizsgálati családnak egy adott gyártó hasonló kibocsátási jellemzőkkel rendelkező, készre szerelt járműveiből kell állnia. A kibocsátás szerinti járműtípusok csak akkor sorolhatók be egy PEMS-vizsgálati családba, ha az egy PEMS-családon belüli befejezett járművek az alábbiakban felsorolt valamennyi adminisztratív és műszaki feltétel tekintetében megegyeznek.
3.3.1.1. Adminisztratív feltételek
|
a) |
Az e melléklet szerinti kibocsátási típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság (a továbbiakban: hatóság). |
|
b) |
A gyártó, amely számára az e melléklet szerinti kibocsátási típusjóváhagyást megadták (a továbbiakban: gyártó). |
3.3.1.2. Műszaki feltételek
|
a) |
Meghajtás típusa (például belső égésű motor, NOVC-HEV, OVC-HEV). |
|
b) |
Tüzelőanyag(ok) típusa(i) (például benzin, dízel, LPG, földgáz stb.). A kétfajta tüzelőanyaggal működő vagy rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek egy csoportba sorolhatók olyan járművekkel, amelyekkel legalább egy azonos tüzelőanyagot használnak. |
|
c) |
Égési folyamat (például kétütemű, négyütemű). |
|
d) |
A hengerek száma. |
|
e) |
A hengerek elrendezése (például soros, V elrendezésű, csillag elrendezésű, vízszintesen egymással szemben levő stb.). |
|
f) |
Motortérfogat. A járműgyártónak meg kell határoznia a V_eng_max (= a PEMS-vizsgálati családba tartozó összes jármű legnagyobb motortérfogata) értékét. A PEMS-vizsgálati családba tartozó járművek motortérfogata nem térhet el – 22 %-nál nagyobb mértékben a V_eng_max-tól, ha V_eng_max ≥ 1500 cm3, és nem térhet el – 32 %-nál nagyobb mértékben a V_eng_max-tól, ha V_eng_max < 1500 cm3. |
|
g) |
A tüzelőanyag-adagolás módja (például közvetett, közvetlen vagy kombinált befecskendezés). |
|
h) |
A hűtőrendszer típusa (például levegő, víz, olaj). |
|
i) |
A levegőbeszívás módja, például természetes beszívás, feltöltés, a feltöltő típusa (például kívülről meghajtott, egyszeres vagy többszörös turbó, változó geometriájú stb.). |
|
j) |
A kipufogógáz-utókezelő rendszer komponenseinek típusa és sorrendje (például hármas hatású katalizátor, oxidációs katalizátor, szegénykeverékes NOx-csapda, szelektív redukciós katalizátor, szegénykeverékes NOx-katalizátor, részecskeszűrő). |
|
k) |
Kipufogógáz-visszavezetés (van vagy nincs, belső/külső, hűtött/nem hűtött, alacsony/magas nyomáson). |
3.3.1.3. A PEMS-vizsgálati család kiterjesztése
A meglévő PEMS-vizsgálati családok kiterjeszthetők új kibocsátás szerinti járműtípus hozzáadása révén. A kiterjesztett PEMS-vizsgálati családnak és hitelesítésének szintén teljesítenie kell a 3.3. és a 3.4. pont szerinti követelményeket. A kiterjesztett PEMS-vizsgálati család 3.4. pont szerinti hitelesítéséhez további járművek PEMS-vizsgálatára lehet szükség.
3.3.1.4. Alternatív PEMS-vizsgálati család fogalommeghatározása
A 3.3.1.1. és 3.3.1.2. pont rendelkezéseinek alkalmazása helyett a járműgyártó olyan PEMS-vizsgálati családot is meghatározhat, amely egyetlen kibocsátás szerinti járműtípusnak vagy egyetlen WLTP interpolációs családnak felel meg. Ebben az esetben a járműcsaládból csak egy járművet kell vizsgálni, a hatóság választása szerint vagy melegindításos, vagy hidegindításos vizsgálattal, és nincs szükség a PEMS-vizsgálati család 3.4. szakasz szerinti hitelesítésére.
3.4. A PEMS-vizsgálati család hitelesítése
3.4.1. A PEMS-vizsgálati családok hitelesítésére vonatkozó általános követelmények
|
3.4.1.1. |
A jármű gyártójának be kell mutatnia a PEMS-vizsgálati családot képviselő reprezentatív járművet a hatóságnak. A járművön a műszaki szolgálatnak PEMS-vizsgálatot kell végrehajtania annak igazolása érdekében, hogy a reprezentatív jármű megfelel az e melléklet szerinti követelményeknek. |
|
3.4.1.2. |
A hatóságnak a 3.4.3. pontban meghatározott követelmények alapján további járműveket kell kiválasztania a műszaki szolgálat által annak igazolására végzett PEMS-vizsgálathoz, hogy a kiválasztott járművek megfelelnek az e melléklet szerinti követelményeknek. A kiegészítő járművek kiválasztásához alkalmazott, a 3.4.3. pontnak megfelelő műszaki feltételeket a vizsgálati eredményekkel együtt rögzíteni kell. |
|
3.4.1.3. |
A hatóság engedélyével a PEMS-vizsgálatot más szolgáltató is elvégezheti a műszaki szolgálat jelenlétében, ha legalább a 3.4.3.2. és 3.4.3.6. pontban előírt járművizsgálatokat és a PEMS-vizsgálati család hitelesítéséhez előírt összes PEMS-vizsgálat legalább 50 %-át a műszaki szolgálat végzi el. Ilyen esetben is a műszaki szolgálat felel azért, hogy valamennyi PEMS-vizsgálatot megfelelő módon, az e melléklet követelményei szerint hajtsanak végre. |
|
3.4.1.4. |
Egy adott jármű PEMS-vizsgálatának eredménye felhasználható más PEMS-vizsgálati családok hitelesítéséhez is a következő feltételek mellett:
|
3.4.2. Minden egyes hitelesítés esetében a felelősséget az adott családba tartozó járművek gyártója viseli, függetlenül attól, hogy ez a gyártó részt vett-e az adott kibocsátás szerinti járműtípus PEMS-vizsgálatában.
3.4.3. A járművek kiválasztása a PEMS-vizsgálatra a PEMS-vizsgálati család hitelesítése során
A járműveknek a PEMS-vizsgálati családból való kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a szennyező anyagok kibocsátása szempontjából releváns következő műszaki jellemzők le legyenek fedve egy PEMS-vizsgálattal. Egy adott, vizsgálatra kiválasztott jármű több műszaki jellemző szempontjából is lehet reprezentatív. A PEMS-vizsgálati család hitelesítéséhez a járműveket a következő módon kell kiválasztani a vizsgálathoz:
|
3.4.3.1. |
Minden olyan tüzelőanyag-kombinációra vonatkozóan (például benzin-LPG, benzin-földgáz, csak benzin), amellyel a PEMS-vizsgálati család egyes járművei üzemelni tudnak, legalább egy olyan járművet kell kiválasztani a PEMS-vizsgálathoz, amely az adott tüzelőanyag-kombinációval üzemel. |
|
3.4.3.2. |
A gyártónak meg kell határoznia a PMRH (a PEMS-vizsgálati család összes járművének legnagyobb fajlagos motorteljesítménye) és a PMRL (a PEMS-vizsgálati család összes járművének legkisebb fajlagos motorteljesítménye) értékét. A PEMS-vizsgálati családból legalább egy-egy olyan jármű-konfigurációt ki kell választani a vizsgálatra, amely a PMRH, illetve a PMRL meghatározott értékét képviseli. A jármű csak akkor tekinthető az adott értéket képviselő járműnek, ha fajlagos teljesítménymutatója legfeljebb 5 %-kal tér el a PMRH vagy a PMRL meghatározott értékétől. |
|
3.4.3.3. |
A PEMS-vizsgálati családból az erőátvitel egyes típusai szerint (például manuális, automatikus, duplakuplungos sebességváltó) legalább egy-egy járművet ki kell választani a vizsgálatra. |
|
3.4.3.4. |
A PEMS-vizsgálati család részét képező járművek esetében a hajtott tengelyek elrendezése szerint minden egyes konfigurációból legalább egy járművet ki kell választani a vizsgálatra. |
|
3.4.3.5. |
A PEMS-vizsgálati család járműveiben előforduló valamennyi motortérfogatra vonatkozóan legalább egy reprezentatív járművet meg kell vizsgálni. |
|
3.4.3.6. |
Egy adott PEMS-vizsgálati családból legalább egy járművet melegindításos vizsgálatnak kell alávetni. |
|
3.4.3.7. |
A 3.4.3.1–3.4.3.6. pontokban foglalt rendelkezésektől függetlenül egy adott PEMS-vizsgálati családból legalább a következő számú kibocsátás szerinti járműtípust ki kell választani a vizsgálatra:
|
3.5. Jelentéstétel típusjóváhagyás céljából
|
3.5.1. |
A járműgyártónak teljes körű leírást kell adnia a PEMS-vizsgálati családról, amelynek tartalmaznia kell a 3.3.1.2. pont szerinti műszaki feltételeket, és a leírást be kell nyújtania a hatóságnak. |
|
3.5.2. |
A gyártónak MS-OEM-X-Y formátumú, egyedi azonosító számot kell rendelnie a PEMS-vizsgálati családhoz, és közölnie kell az azonosító számot a hatósággal. Az azonosító számban az MS az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető száma (5), az OEM a gyártó 3 karakterből álló azonosítója, az X az eredeti PEMS-vizsgálati családot azonosító sorszám, az Y pedig a kiterjesztéseket jelölő szám (ez 0 az olyan PEMS-vizsgálati család esetében, amelyet még nem terjesztettek ki). |
|
3.5.3. |
A hatóságnak és a járműgyártónak listát kell vezetnie az egy adott PEMS-vizsgálati családba tartozó, kibocsátás szerinti járműtípusokról a kibocsátási típusjóváhagyási szám alapján. Minden kibocsátástípusra vonatkozóan meg kell adni a jármű típusjóváhagyási számából, típusából, változatából és kiviteléből álló valamennyi kombinációt is a jármű EK-megfelelőségi nyilatkozatának 0.10. és 0.2. szakaszában meghatározottak szerint. |
|
3.5.4. |
A típusjóváhagyó hatóságnak és a járműgyártónak a PEMS-vizsgálati család hitelesítése céljából a PEMS-vizsgálatra a 3.4. pont szerint kiválasztott kibocsátás szerinti járműtípusokról listát kell vezetniük, melyben a 3.4.3. pont szerinti kiválasztási kritériumok teljesülésével kapcsolatban szükséges információkat is fel kell tüntetni. A listában szerepeltetni kell azt is, hogy alkalmazták-e a 3.4.1.3. pont rendelkezéseit az adott PEMS-vizsgálat esetében. |
3.6. A kerekítésre vonatkozó követelmények:
A 7. függelék 10. pontjában meghatározott adatcserefájlban szereplő adatok kerekítése nem megengedett. Az előfeldolgozási fájlban az adatok az adott paraméter mérésének pontosságával megegyező nagyságrendre kerekíthetők.
A 11. függelék szerint kiszámított közbenső kibocsátásvizsgálati eredményeket és a kibocsátásvizsgálati végeredményeket egy lépésben, a vonatkozó kibocsátási határértéknek plusz egy szignifikáns számjegynek megfelelő tizedes pontosságra kell kerekíteni. A számítások korábbi lépései során nem alkalmazható kerekítés.
4. A MŰSZEREK TELJESÍTMÉNYÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
Az RDE-vizsgálatokhoz használt műszereknek meg kell felelniük az 5. függelék követelményeinek. A hatóságok kérésére a vizsgálónak igazolnia kell, hogy a használt műszerek megfelelnek az 5. függelék követelményeinek.
5. VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK
Csak az e szakasz követelményeinek megfelelő RDE-vizsgálat fogadható el érvényesnek. Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban meghatározott vizsgálati körülményektől eltérő körülmények között végzett vizsgálatokat érvénytelennek kell tekinteni.
5.1. Környezeti feltételek
A vizsgálatot az e szakaszban meghatározott környezeti feltételek mellett kell végrehajtani. A környezeti feltételek akkor számítanak »kiterjesztettnek«, ha a hőmérsékletre vagy a tengerszint feletti magasságra vonatkozó feltételek közül legalább egy kiterjesztett. A 7.5. pontban meghatározott kiterjesztett feltételekre vonatkozó tényezőt csak egyszer kell alkalmazni, még akkor is, ha ugyanabban az időszakban mindkét feltétel ki van terjesztve. E szakasz bevezető bekezdése ellenére, ha a vizsgálat egy részét vagy a teljes vizsgálatot kiterjesztett feltételeken kívül eső feltételek mellett hajtják végre, a vizsgálat csak akkor érvénytelen, ha a 11. függelék szerint kiszámított végső kibocsátások meghaladják a vonatkozó kibocsátási határértékeket. A feltételek a következők:
Az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázata szerinti »EA« betűjelű típusjóváhagyások esetében:
|
Mérsékelt magassági feltételek: |
700 méteres vagy annál kisebb tengerszint feletti magasság. |
|
Kiterjesztett magassági feltételek: |
700 méternél nagyobb, de legfeljebb 1300 méteres tengerszint feletti magasság. |
|
Mérsékelt hőmérsékleti feltételek: |
273,15 K (0 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 303,15 K (30 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. |
|
Kiterjesztett hőmérsékleti feltételek: |
266,15 K (– 7 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 273,15 K (0 °C) értéknél kisebb, vagy 303,15 K (30 °C) értéknél nagyobb és 308,15 K (35 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. |
Az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázata szerinti »EB« és »EC« betűjelű típusjóváhagyások esetében:
|
Mérsékelt magassági feltételek: |
700 méteres vagy annál kisebb tengerszint feletti magasság. |
|
Kiterjesztett magassági feltételek: |
700 méternél nagyobb, de legfeljebb 1300 méteres tengerszint feletti magasság. |
|
Mérsékelt hőmérsékleti feltételek: |
273,15 K (0 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 308,15 K (35 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. |
|
Kiterjesztett hőmérsékleti feltételek: |
266,15 K (– 7 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 273,15 K (0 °C) értéknél kisebb, vagy 308,15 K (35 °C) értéknél nagyobb és 311,15 K (38 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő. |
5.2. A vizsgálati út dinamikus körülményei
A dinamikus körülmények az út dőlésszögének, az ellenszélnek és a vezetési dinamikának (gyorsításnak, lassításnak), valamint a kiegészítő rendszereknek a vizsgálati jármű energiafogyasztására és kibocsátására gyakorolt hatásait foglalják magukban. Annak ellenőrzését, hogy a vizsgálati út érvényes-e a dinamikus feltételek tekintetében a vizsgálat után, a rögzített adatok alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést két lépésben kell végrehajtani:
|
i. LÉPÉS: A 9. függelékben leírt módszerrel ellenőrizni kell, hogy az út során a vezetési dinamika túl nagy vagy nem elegendő-e. |
|
ii. LÉPÉS: Amennyiben a vizsgálati út az i. LÉPÉS szerinti ellenőrzések alapján érvényesnek bizonyul, a vizsgálati út érvényességének ellenőrzésére a 8. és a 10. függelékben meghatározott módszereket kell alkalmazni. |
5.3. A jármű állapota és üzemeltetése
5.3.1. A jármű állapota
A járművet, a kibocsátással kapcsolatos alkotóelemekkel együtt, jó műszaki állapotban, bejáratva kell a vizsgálatra átadni, és a vizsgálat időpontjáig legalább 3 000 km-t kell futnia. Az RDE-vizsgálat céljára használt jármű kilométerórájának állását és a jármű korát fel kell jegyezni.
Valamennyi jármű, különösen a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek bármely választható üzemmódban vizsgálhatók, beleértve az akkumulátort töltő üzemmódot is. A gyártó által benyújtott és a felelős hatóság által elfogadott műszaki bizonyíték alapján, a nagyon különleges, korlátozott célokra szolgáló, járművezető által választható üzemmódokat (például karbantartási üzemmód, versenyvezetési üzemmód, kúszó üzemmód) figyelmen kívül lehet hagyni. Az összes többi vezetési üzemmódot figyelembe kell venni, és a károsanyag-kibocsátási határértékeknek valamennyi ilyen üzemmódban teljesülniük kell.
A PEMS beépítése kivételével nem engedélyezett a jármű aerodinamikáját érintő módosítás. A gumiabroncsok típusának és -nyomásának meg kell felelnie a járműgyártó ajánlásainak. A gumiabroncsnyomást az előkondicionálás előtt ellenőrizni kell, és szükség esetén be kell állítani az ajánlott értékekre. A jármű nem vezethető hóláncokkal felszerelve.
A járműveket nem szabad üres indítóakkumulátorral vizsgálni. Abban az esetben, ha a jármű indítása során problémák merülnek fel, az akkumulátort a gyártó ajánlásainak megfelelően ki kell cserélni.
A jármű vizsgálati tömegének magában kell foglalnia a járművezetőt, (adott esetben) a vizsgálati tanút, a mérőkészülékeket, beleértve a rögzítő és áramszolgáltató eszközöket is, valamint minden mesterséges hasznos terhelést. A vizsgálati tömegnek a jármű tényleges tömege és a jármű legnagyobb megengedett vizsgálati tömege közé kell esnie a vizsgálat kezdetén, és nem növekedhet a vizsgálat alatt.
A vizsgálati járműveket nem szabad azzal a szándékkal vezetni, hogy azok a szokásos használati feltételeket nem tükröző extrém vezetés következtében a vizsgálaton megfeleljenek vagy megbukjanak. Szükség esetén a szokásos vezetés igazolása számos adat keresztkorrelációját figyelembe vevő, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által vagy nevében adott szakértői véleményen alapulhat, mely kiterjedhet a kipufogógáz áramára, a kipufogógáz hőmérsékletére, a CO2-, O2- stb. kibocsátásra, összevetve a jármű sebességével, gyorsulásával és a GNSS-adatokkal, valamint esetleg olyan további egyéb járműadatokkal, mint a motorfordulatszám, a sebességfokozat, a gázpedál helyzete stb.
5.3.2. A jármű kondicionálása hidegindításos PEMS-vizsgálati úthoz
Az RDE-vizsgálat előtt a járművet a következőképpen kell előkondicionálni:
A járművet lehetőleg a tervezett RDE-vizsgálattal azonos útvonalon kell végigvezetni, vagy legalább 10 percig kell vezetni üzemeltetési típusonként (pl. városi, országúti, autópálya), vagy legalább 30 percig kell vezetni, legalább 30 km/h átlagos sebességgel. Az e melléklet 6. függeléke szerinti laboratóriumi hitelesítési vizsgálat szintén előkondicionálásnak számít. A járművel ezután le kell parkolni és leállított motorral, zárt ajtókkal és motorházfedéllel az 5.1. pontnak megfelelő, mérsékelt vagy kiterjesztett magassági és hőmérsékleti feltételek között kell tartani 6–72 óra közötti időtartamig. Kerülni kell a szélsőséges légköri viszonyoknak (például sűrű hóesés, vihar, jégeső) és a nagy mennyiségű pornak vagy füstnek való kitettséget.
A vizsgálat megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a járművön és a berendezéseken nincsenek-e sérülések vagy esetleges működési hibára utaló figyelmeztető jelzések. Működési hiba esetén a hibás működés forrását azonosítani kell és ki kell javítani, vagy el kell utasítani a jármű vizsgálatát.
5.3.3. Segédeszközök
A légkondicionáló rendszert vagy az egyéb kiegészítő berendezéseket oly módon kell működtetni, amely megfelel a tényleges közúti vezetés közbeni szokásos, rendeltetésszerű használatnak. Minden használatot dokumentálni kell. A jármű ablakait zárva kell tartani a légkondicionáló berendezés vagy a fűtés használatának időtartama alatt.
5.3.4. Periodikusan regeneráló rendszerekkel rendelkező járművek
|
5.3.4.1. |
Minden eredményt ki kell igazítani a periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járműtípusok típusjóváhagyására vonatkozó, a 154. számú ENSZ-előírás (6) B6. mellékletének 1. függelékében meghatározott eljárásokkal kidolgozott Ki tényezőkkel vagy a Ki korrekciós értékekkel. A 11. függelék szerinti értékelést követően a végeredményre a Ki tényezőt vagy a Ki korrekciót kell alkalmazni. |
|
5.3.4.2. |
Ha a 11. függelék szerint kiszámított végső kibocsátások meghaladják a vonatkozó kibocsátási határértékeket, akkor ellenőrizni kell, hogy végbement-e a regenerálás. A regenerálás ellenőrzése alapulhat szakértői megítélésen a következő jelek közül többel való keresztkorreláció segítségével. Az említett jelek magukban foglalhatják a jármű sebességével és gyorsulásával kombinált kipufogógáz-hőmérsékletet, részecskeszámot, CO2- és O2-méréseket. Ha a jármű rendelkezik regenerációfelismerő funkcióval, azt fel kell használni annak meghatározására, hogy végbement-e a regenerálás. A gyártó arra nézve is tanácsot adhat, hogyan ismerhető fel, hogy történt-e regenerálás, ha nem áll rendelkezésre jelzés. |
|
5.3.4.3. |
Ha regenerálás történt a vizsgálat során, akkor a Ki tényező vagy a Ki korrekció alkalmazása nélküli kibocsátási végeredményt össze kell vetni a vonatkozó kibocsátási határértékekkel. Ha a végső kibocsátások meghaladják a kibocsátási határértékeket, a vizsgálatot érvénytelennek kell nyilvánítani és egy alkalommal meg kell ismételni. A második vizsgálat kezdete előtt a regenerálásnak be kell fejeződnie, valamint körülbelül egy óra vezetéssel biztosítani kell a stabilizálódást. A második vizsgálat akkor is érvényesnek minősül, ha regenerálás történik a vizsgálat során.
Az 5.3.4.2. pontot követve akkor is ellenőrizhető, hogy végbement-e a regenerálás, ha a kibocsátási végeredmények a vonatkozó kibocsátási határértékek alá esnek. Ha bizonyítható, hogy végbement a regenerálás, a típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével a végeredményeket a Ki tényező vagy a Ki korrekció alkalmazása nélkül lehet kiszámítani. |
5.4. A PEMS üzemeltetésére vonatkozó követelmények
A vizsgálati utat úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálat megszakításmentes, az adatok rögzítése pedig folyamatos legyen a 6.3. pontban meghatározott minimális vizsgálati időtartam eléréséig.
A PEMS áramellátását külső tápegységről kell biztosítani, nem pedig olyan forrásból, melyet közvetlenül vagy közvetve a vizsgált jármű motorja lát el energiával.
A PEMS beépítését oly módon kell végrehajtani, hogy az a lehető legkevésbé befolyásolja a jármű kibocsátását vagy teljesítményét vagy mindkettőt. Ügyelni kell arra, hogy a beépített berendezés tömege, valamint a vizsgálati járművön bekövetkező esetleges aerodinamikai módosítás a lehető legkisebb legyen.
A típusjóváhagyás során a 6. függelék szerinti RDE-vizsgálat elvégzése előtt hitelesítési vizsgálatot kell végezni a laboratóriumban. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a vizsgálatot a jármű töltésfenntartó üzemeltetése mellett kell elvégezni.
5.5. Kenőolaj, tüzelőanyag és reagens
A típusjóváhagyás során végzett vizsgálat keretében az RDE-vizsgálathoz vagy a 154. számú ENSZ-előírás B3. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagot, vagy a gyártó által a jármű használója számára megadott járműüzemeltetési specifikációknak megfelelő tüzelőanyagot kell használni. Az alkalmazott reagensnek (ha van ilyen) és kenőanyagnak meg kell felelnie a gyártó által ajánlott vagy kiadott specifikációknak.
Az ISC során vagy a piacfelügyelethez kapcsolódóan végzett vizsgálatok keretében az RDE-vizsgálathoz használt tüzelőanyag lehet bármely, a piacon törvényesen forgalmazott (7) és a járműgyártó által a jármű felhasználó általi üzemeltetésére vonatkozóan meghatározott előírásoknak megfelelő tüzelőanyag.
Amennyiben egy RDE-vizsgálatnak elutasítás az eredménye, mintát kell venni a tüzelőanyagból, a kenőanyagból és a reagensből (adott esetben) és azt legalább 1 évig a minta integritását biztosító körülmények között meg kell őrizni. Az elemzések elvégzése után a mintákat nem szükséges megőrizni.
6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
6.1. A sebességkategóriák típusai
A városi sebességkategória szerinti vezetést a legfeljebb 60 km/h sebesség jellemzi.
Az országúti sebességkategória szerinti vezetést a 60 km/h feletti, de a 90 km/h-t meg nem haladó sebesség jellemzi. A jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az országúti sebességkategória szerinti vezetést 60 km/h-nál nagyobb, de 80 km/h-t meg nem haladó sebesség jellemzi.
Az autópálya sebességkategória szerinti vezetést a 90 km/h feletti sebesség jellemzi.
A jármű sebességét 100 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória szerinti vezetést 90 km/h-t meghaladó sebesség jellemzi.
A jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória szerinti vezetést 80 km/h-t meghaladó sebesség jellemzi.
6.1.1. Egyéb követelmények
A városi sebességkategória szerinti vezetés átlagos sebességének (a megállásokat is beleszámítva) 15 és 40 km/h között kell lennie.
Az autópályán történő vezetés sebességtartományának megfelelően le kell fednie a 90 km/h és a legalább 110 km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia a 100 km/h-t.
A jármű sebességét 100 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória sebességtartományának megfelelően le kell fednie a 90 km/h és 100 km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia a 90 km/h-t.
A jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória sebességtartományának megfelelően le kell fednie a 80 km/h és 90 km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia a 80 km/h-t.
Abban az esetben, ha a vizsgált járműre vonatkozó helyi sebességkorlátozások megakadályozzák az e szakasz követelményeinek való megfelelést, a következő bekezdés követelményeit kell alkalmazni:
Az autópályán történő vezetés sebességtartományának megfelelően le kell fednie az X – 10 km/h és az X km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia az X – 10 km/h-t. Ebben az esetben az X = a vizsgált járműre vonatkozó helyi sebességkorlátozás.
6.2. A vizsgálati út egyes sebességkategóriáiban végrehajtott szakaszainak előírt részaránya
Az értékeléshez szükséges feltételek teljesítéséhez az RDE-vizsgálati úton az egyes sebességkategóriák szerinti vezetésnek a következőképpen kell eloszlania: a vizsgálati útnak megközelítőleg 34 % városi sebességkategória, 33 % országúti sebességkategória és 33 % autópálya sebességkategória szerinti vezetésből kell állnia. A »megközelítőleg« kifejezés itt a megadott százalékoktól való ±10 %-os eltérést jelenti. A városi sebességkategória szerinti vezetés aránya azonban soha nem lehet kevesebb, mint a teljes vizsgálati út 29 %-a.
A városi, országúti és autópálya sebességkategória szerinti vezetést arányát a teljes vizsgálati út hosszának százalékában kell kifejezni.
Az egyes vezetési szakaszok hosszának, azaz a városi, az országúti és az autópálya sebességkategóriában megtett távolságnak is el kell érnie legalább a 16 km-t.
6.3. Az elvégzendő RDE-vizsgálat
Az RDE-teljesítményt a szokásos vezetési módok, a szokásos körülmények és a szokásos hasznos terhelés mellett közúton üzemeltetett járművek vizsgálatával kell igazolni. Az RDE-vizsgálatokat szilárd burkolattal ellátott utakon kell elvégezni (vagyis terepen való vezetés nem megengedett). A kibocsátási követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében RDE-vizsgálati úton való vezetést kell végrehajtani.
|
6.3.1. |
A vizsgálati út kialakításának olyannak kell lennie, hogy olyan vezetésből álljon, amely elvben a megfelelő részarányban tartalmaz a 6.2. pontban meghatározott valamennyi sebességkategória szerinti vezetést, és megfelel a 6.1.1. és 6.3. pontban, a 8. függelék 4.5.1. pontjában és a 9. függelék 4. pontjában meghatározott minden egyéb követelménynek. |
|
6.3.2. |
A tervezett RDE-vizsgálati útnak mindig a városi vezetéssel kell kezdődnie, majd azt az országúti és az autópályán történő vezetésnek kell követnie, a 6.2. pontban a sebességkategóriákra előírt részarányoknak megfelelően. A városi, országúti és autópályán történő vezetésnek egymást követően kell történnie, de magában foglalhat olyan vizsgálati utat is, amely ugyanazon a ponton kezdődik és végződik. Az országúti vezetést mindazonáltal megszakíthatják rövid, a városi területeken való áthaladás miatti, városi sebességkategória szerinti vezetési szakaszok. Az autópályán történő vezetést is megszakíthatják rövid, a városi vagy az országúti sebességkategória szerinti vezetési szakaszok, például a fizetőkapukon való áthaladás vagy útépítési munkálatok miatt. |
|
6.3.3. |
A jármű sebessége normális esetben nem haladhatja meg a 145 km/h-t. A legnagyobb sebességet 15 km/h-s tűrés mellett túl lehet lépni az autópályán történő vezetés idejének legfeljebb 3 %-ában. A PEMS-vizsgálat során a helyi sebességkorlátozások érvényesek, függetlenül az egyéb jogi következményektől. A helyi sebességkorlátozások túllépése önmagában nem érvényteleníti a PEMS-vizsgálat eredményét.
A városi vezetés időtartamának 6–30 %-ban megállásokból kell állnia, amelyek alatt az 1 km/h-nál alacsonyabb sebességgel megtett időszakok értendők. A városi vezetés tartalmazhat több, legalább 10 másodperces megállást. A vizsgálatot csak abban az esetben kell érvénytelennek tekinteni, ha a városi vezetési szakasz időtartamának több mint 30 %-át megállás teszi ki, vagy ha egy megállás hossza meghalad 300 egymást követő másodpercet, és a kibocsátási határértékek nem teljesülnek. A vizsgálati út időtartamának 90 és 120 perc közöttinek kell lennie. A vizsgálati út kezdő- és végpontjainak tengerszinthez viszonyított magassága közötti különbség nem lehet több 100 méternél. Emellett a teljes vizsgálati útra és a városi vezetésre vonatkozó, a 10. függeléknek megfelelően meghatározott, arányos összesített pozitív magasságnövekedés nem érheti el az 1200 m/100 km-t. |
|
6.3.4. |
A hidegindítási szakasz alatti átlagos sebességnek (a megállásokat is beleszámítva) 15 és 40 km/h között kell lennie. A hidegindítási szakasz alatt a maximális sebesség nem haladhatja meg a 60 km/h-t.
A vizsgálat kezdetekor a járműnek 15 másodpercen belül mozognia kell. A 2.5.1. pontban meghatározott teljes hidegindítási szakasz alatt járműnek a lehető legrövidebb ideig kell állnia, és a megállások ideje összesen nem haladhatja meg a 90 másodpercet. |
6.4. A vizsgálati útra vonatkozó egyéb követelmények
Ha a vizsgálat közben a motor lefullad, újra lehet indítani, de a mintavételnek és az adatrögzítésnek nem szabad megszakadnia. Ha a vizsgálat közben a motor leáll, a mintavételnek és az adatrögzítésnek nem szabad megszakadnia.
A kipufogógáz tömegáramát általában a járműtől függetlenül működő mérőberendezéssel kell meghatározni. A hatóság beleegyezésével a jármű ECU-adatai e tekintetben felhasználhatók az első típusjóváhagyás során.
Ha a jóváhagyó hatóság nem elégedett egy, a 4. függelék szerinti PEMS-vizsgálathoz kapcsolódóan végzett adatminőség-ellenőrzés és hitelesítés eredményeivel, érvénytelennek nyilváníthatja a PEMS-vizsgálatot. Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak rögzítenie kell a vizsgálat adatait és az érvénytelenítés indokát.
A gyártónak igazolnia kell a típusjóváhagyó hatóság előtt, hogy a választott jármű, a vezetési módok, a feltételek és a hasznos terhelés reprezentatívak a PEMS-vizsgálati család tekintetében. Annak előzetes meghatározására, hogy a körülmények elfogadhatók-e az RDE-vizsgálat elvégzéséhez, a környezeti feltételekre és a hasznos terhelésre vonatkozó, az 5.1., illetve az 5.3.1. pontban megadott követelményeket kell használni.
A jóváhagyó hatóságnak javaslatot kell tennie a 6.2. pont követelményeinek megfelelő városi, országúti és autópályán történő vezetésből álló vizsgálati útra. A vizsgálati út megtervezése céljából – adott esetben – topográfiai térkép alapján kell kiválasztani a vizsgálati út városi, országúti és autópályán történő vezetésből álló szakaszait. Ha egy jármű esetében az ECU adatainak gyűjtése befolyásolja a jármű kibocsátását vagy teljesítményét, akkor azt a PEMS-vizsgálati családot, amelybe a jármű tartozik, teljes egészében nem megfelelőnek kell tekinteni.
A típusjóváhagyás során elvégzett RDE-vizsgálatok tekintetében a típusjóváhagyó hatóság közvetlen vizsgálat vagy az alátámasztó bizonyítékok (pl. fényképek, feljegyzések) elemzése útján ellenőrizheti, hogy a vizsgálati elrendezés és a használt berendezések megfelelnek-e a 4. és az 5. függelékek követelményeinek.
6.5. A szoftvereszközök megfelelősége
A vizsgálati út érvényességének ellenőrzésére és a kibocsátásra vonatkozó, az 5. és a 6. pontban, valamint a 7., 8., 9., 10. és 11. függelékben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés kiszámítására használt szoftvereszközöket hitelesítenie kell egy, a tagállam által meghatározott szervezetnek. Ha az említett szoftver be van építve a PEMS-eszközbe, akkor a hitelesítés igazolását az eszközzel együtt kell rendelkezésre bocsátani.
7. A VIZSGÁLATI ADATOK ELEMZÉSE
7.1. A kibocsátások és a vizsgálati út értékelése
A vizsgálatot a 4. függelék szerint kell elvégezni.
7.2. A vizsgálati út érvényességének ellenőrzését egy háromlépéses eljárás keretében kell értékelni, amely a következőket foglalja magában:
|
A. LÉPÉS A vizsgálati út a 10. függelék 5. és 6. szakaszában meghatározottak szerint megfelel az általános követelményeknek, a határfeltételeknek, a vizsgálati útra vonatkozó és a működési követelményeknek, valamint a kenőolajra, a tüzelőanyagra és a reagensekre vonatkozó előírásoknak. |
|
B. LÉPÉS: A vizsgálati megfelel a 9. függelékben meghatározott követelményeknek. |
|
C. LÉPÉS: A vizsgálati megfelel a 8. függelékben meghatározott követelményeknek. |
Az eljárás lépéseit a 6. ábra ismerteti.
Ha a követelmények közül egy vagy több nem teljesül, a vizsgálati utat érvénytelennek kell nyilvánítani.
6. ábra
A vizsgálati út érvényességének értékelése – sematikus ábra (azaz az ábrán szereplő lépések nem tartalmaznak minden részletet; ezeket a részletekért lásd a megfelelő függelékeket)
7.3. Az adatok integritásának megőrzése érdekében – az e mellékletben kifejezetten említett esetek kivételével – nem megengedett a különböző RDE-vizsgálati utak adatainak egyetlen adatkészletbe történő egyesítése, illetve az RDE-vizsgálati út adatainak módosítása vagy eltávolítása.
7.4. A kibocsátási eredményeket a 7. és a 11. függelékben meghatározott módszerekkel kell kiszámítani. A kibocsátási számításokat a vizsgálat kezdete és vége között kell elvégezni.
7.5. E melléklet tekintetében a kiterjesztett tényező értéke 1,6. Ha egy adott időtartam alatt a környezeti feltételek az 5.1. pont szerinti kiterjesztett feltételekké válnak, akkor a 7. függelék szerint kiszámított szennyezőanyag-kibocsátást el kell osztani a kiterjesztett tényezővel. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a szén-dioxid-kibocsátásra.
7.6. A gáz-halmazállapotú szennyező anyagoknak és a részecskeszámnak a hidegindítási szakasz alatti, a 2.6.1. pont szerinti kibocsátását bele kell foglalni a 7. és 11. függelék szerinti, szokásos értékelésbe.
Ha a járművet a vizsgálatot megelőző utolsó három órában olyan átlaghőmérsékleten kondicionálták, amely az 5.1. pont szerinti kiterjesztett tartományba esik, akkor a 7.5. pont rendelkezései vonatkoznak a hidegindítási szakasz alatt gyűjtött adatokra, még akkor is, ha a vizsgálat környezeti feltételei nem a kiterjesztett hőmérsékleti tartományon belül vannak.
7.7. Adatszolgáltatás
7.7.1. Általános rendelkezések
Az egyes RDE-vizsgálatok valamennyi adatát a Bizottság által rendelkezésre bocsátott adatcsere- és adatszolgáltatási fájloknak (8) megfelelően kell rögzíteni.
7.7.2. Az RDE-típusjóváhagyási vizsgálat adatainak jelentése és megosztása
|
7.7.2.1. |
A gyártó által elkészített műszaki jelentést a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A műszaki jelentés 4 tételből áll:
|
|
7.7.2.2. |
A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a 7.7.2.2.1. pontban felsorolt adatok ingyenesen, a felhasználó személyazonosságának megadása és bejelentkezés nélkül hozzáférhetők legyenek egy nyilvános weboldalon. A gyártónak tájékoztatnia kell a Bizottságot és a típusjóváhagyó hatóságokat a weboldal URL-címéről. |
|
7.7.2.2.1. |
A weboldalnak lehetővé kell tennie, hogy az alapjául szolgáló adatbázisban helyettesítő karakterekkel lehessen keresést végezni a következő szempontok közül egy vagy több szerint:
gyártmány, típus, változat, kivitel, kereskedelmi név vagy típusjóváhagyási szám, a 2007/46/EK irányelv IX. melléklete vagy az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet VIII. melléklete szerinti megfelelőségi nyilatkozatban említettek szerint. Az alább leírt információkat minden egyes jármű esetében keresés útján hozzáférhetővé kell tenni:
|
|
7.7.2.3. |
Kérésre a gyártónak 10 napon belül ingyenesen hozzáférhetővé kell tennie a 7.7.2.1. pontban említett műszaki jelentést bármely harmadik fél és a Bizottság számára. A gyártónak a 7.7.2.1. pontban említett műszaki jelentést kérésre másoknak is a rendelkezésére kell bocsátania észszerű és arányos díj ellenében, amely azonban nem lehet olyan mértékű, hogy eltántorítsa a megalapozott érdekeltséggel rendelkező érdeklődőket az információigényléstől, és amelynek összege nem haladhatja meg a gyártónak a kért információk hozzáférhetővé tételével kapcsolatban felmerült belső költségeit.
Kérésre a típusjóváhagyó hatóságnak valamely harmadik fél vagy a Bizottság kérésére ingyenesen hozzáférhetővé kell tennie a 7.7.2.1. és 7.7.2.2. pontban felsorolt információkat a kérés beérkezésétől számított 10 napon belül. A típusjóváhagyó hatóságnak a 7.7.2.1. és a 7.7.2.2. pontban felsorolt adatokat kérésre másoknak is a rendelkezésére kell bocsátania észszerű és arányos díj ellenében, amely azonban nem lehet olyan mértékű, hogy eltántorítsa a megalapozott érdekeltséggel rendelkező érdeklődőket az információigényléstől, és amelynek összege nem haladhatja meg a hatóságnak a kért információk hozzáférhetővé tételével kapcsolatban felmerült belső költségeit. |
„1. függelék
Fenntartva
„2. függelék
Fenntartva
„3. függelék
Fenntartva
„4. függelék
Vizsgálati eljárás a járművek hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) történő kibocsátásméréséhez
Vizsgálati eljárás a járművek kibocsátásának hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) történő méréséhez
1. Bevezetés
Ez a függelék a személy- és könnyű haszongépjárművek kipufogógáz-kibocsátásainak hordozható kibocsátásmérő rendszerrel történő meghatározására szolgáló vizsgálati eljárást ismerteti.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
|
p e |
— |
vákuum [kPa] |
|
qvs |
— |
a rendszer térfogatárama [l/min] |
|
ppmC1 |
— |
milliomodrész szénegyenértékben |
|
V s |
— |
a rendszer térfogata [l] |
3. Általános követelmények
3.1. PEMS
A vizsgálatot PEMS-szel kell elvégezni, és a 3.1.1–3.1.5. pontokban ismertetett részekből áll. Adott esetben összeköttetést lehet létrehozni a jármű ECU-jával a 3.2. pontban meghatározott, vonatkozó motor- és járműparaméterek meghatározása céljából.
|
3.1.1. |
A kipufogógázban található szennyező anyagok koncentrációjának meghatározására szolgáló elemzőkészülékek. |
|
3.1.2. |
A kipufogógáz tömegáramának mérésére vagy meghatározására szolgáló egy vagy több műszer vagy érzékelő. |
|
3.1.3. |
A jármű helyzetének, tengerszint feletti magasságának és sebességének meghatározására szolgáló GNSS-vevő. |
|
3.1.4. |
Adott esetben a jármű részét nem képező érzékelők és más berendezések, például a környezeti hőmérséklet, a relatív páratartalom és a légnyomás méréséhez. |
|
3.1.5. |
A járműtől független energiaforrás a PEMS áramellátásához. |
3.2. Vizsgálati paraméterek
Az A4/1. táblázatban meghatározott vizsgálati paramétereket 1,0 Hz-es vagy nagyobb, állandó gyakorisággal kell mérni, és a 7. függelék 10. pontja követelményeinek megfelelően, 1,0 Hz-es mintavételi gyakorisággal kell rögzíteni és jelenteni őket. Ha az ECU paraméterei beolvasásra kerülnek, akkor ezeket be lehet olvasni jelentősen nagyobb gyakorisággal, de a rögzítési rátának 1,0 Hz-nek kell lennie. A PEMS elemzőkészülékeinek, áramlásmérő műszereinek és érzékelőinek meg kell felelniük az 5. és a 6. függelékben foglalt követelményeknek.
A4/1. táblázat
Vizsgálati paraméterek
|
Paraméter |
Ajánlott mértékegység |
Forrás (9) |
|
ppm C1 |
Elemzőkészülék |
|
|
ppm C1 |
Elemzőkészülék |
|
|
ppm C1 |
Elemzőkészülék (12) |
|
|
ppm |
Elemzőkészülék |
|
|
CO2-koncentráció (10) |
ppm |
Elemzőkészülék |
|
ppm |
Elemzőkészülék (13) |
|
|
PN-koncentráció (11) |
#/m3 |
Elemzőkészülék |
|
Kipufogógáz-tömegáram |
kg/s |
Kipufogógáz-tömegárammérő, az 5. függelék 7. pontjában leírt bármely módszerrel. |
|
Környezeti páratartalom |
% |
Érzékelő |
|
Környezeti hőmérséklet |
K |
Érzékelő |
|
Környezeti légnyomás |
kPa |
Érzékelő |
|
Járműsebesség |
km/h |
Érzékelő, GNSS vagy ECU (14) |
|
A jármű helyzetének földrajzi szélessége |
Fok |
GNSS |
|
A jármű helyzetének földrajzi hosszúsága |
Fok |
GNSS |
|
m |
GNSS vagy érzékelő |
|
|
A kipufogógáz hőmérséklete (15) |
K |
Érzékelő |
|
A hűtőközeg hőmérséklete (15) |
K |
Érzékelő vagy ECU |
|
Motorfordulatszám (15) |
fordulat/perc |
Érzékelő vagy ECU |
|
A motor nyomatéka (15) |
Nm |
Érzékelő vagy ECU |
|
A hajtott tengely nyomatéka (15) (adott esetben) |
Nm |
Kerékpántnyomaték-mérő |
|
Pedálhelyzet (15) |
% |
Érzékelő vagy ECU |
|
A motor tüzelőanyag-árama (17) (adott esetben) |
g/s |
Érzékelő vagy ECU |
|
A motor által beszívott légáram (17) (adott esetben) |
g/s |
Érzékelő vagy ECU |
|
Hibaállapot (15) |
— |
ECU |
|
A beszívott levegőáram hőmérséklete |
K |
Érzékelő vagy ECU |
|
Regenerálási állapot (15) (adott esetben) |
— |
ECU |
|
A motorolaj hőmérséklete (15) |
K |
Érzékelő vagy ECU |
|
Tényleges sebességfokozat (15) |
# |
ECU |
|
Kívánt sebességfokozat (pl. sebességváltás-jelző) (15) |
# |
ECU |
|
Egyéb járműadatok (15) |
nincs meghatározva |
ECU |
3.4. A PEMS beépítése
3.4.1. Általános követelmények
A PEMS beépítése során a rendszer gyártójának utasításai és a helyi egészségügyi és biztonsági előírások szerint kell eljárni. Ha a PEMS be van építve a járműbe, a járművet gázmonitorokkal vagy veszélyes gázok (pl. CO) jelenlétére figyelmeztető rendszerrel kell felszerelni. A PEMS-et oly módon kell beépíteni, hogy a vizsgálat során a lehető legkisebb legyen az elektromágneses interferencia, valamint az a lehető legkevésbé legyen kitéve ütődésnek, rezgésnek, szennyeződésnek és hőmérséklet-változásnak. A PEMS beépítését és működtetését a szivárgást elkerülve és a hőveszteséget a lehető legkisebbre csökkentve kell végrehajtani. A PEMS beépítése és működtetése nem változtathatja meg a kipufogógáz jellegét, és nem növelheti meg túlzottan a kipufogócső hosszát. A részecskék létrehozásának elkerülése érdekében a csatlakozóknak termikusan stabilnak kell lenniük a kipufogógáznak a vizsgálat során várható hőmérsékletén. A jármű kipufogónyílása és az összekötő cső összekapcsolásához nem ajánlott elasztomer anyagú csatlakozókat használni. Amennyiben elasztomer anyagú csatlakozókat használnak, műtermékek keletkezésének elkerülése érdekében a csatlakozókat nem szabad kitenni kipufogógáznak. Ha az elasztomer anyagú csatlakozókkal végzett vizsgálat sikertelen, a vizsgálatot meg kell ismételni elasztomer anyagú csatlakozók használata nélkül.
3.4.2. A megengedett ellennyomás
A PEMS mintavevő szondáinak felszerelése és működtetése nem növelheti olyan mértékben a nyomást a kipufogónyílásnál, ami befolyásolhatja a mérések reprezentativitását. Ezért ajánlott ugyanabba a síkba csak egy mintavevő szondát felszerelni. Amennyiben műszakilag lehetséges, a mintavételt vagy a kipufogógáz-tömegárammérővel való összeköttetést elősegítő bármilyen csőtoldatnak legalább a kipufogócsőével megegyező keresztmetszettel kell rendelkeznie.
3.4.3. A kipufogógáz-tömegárammérő
A kipufogógáz-tömegárammérőt mindig a mérőeszköz gyártójának utasításai alapján kell a jármű kipufogócsövéhez (kipufogócsöveihez) csatlakoztatni. A kipufogógáz-tömegárammérő mérőtartományának illeszkednie kell a kipufogógáz-tömegáramnak a vizsgálat során várható tartományához. Ajánlott a kipufogógáz-tömegárammérőt úgy kiválasztani, hogy a vizsgálat során várható legnagyobb áramlási sebesség elérje a kipufogógáz-tömegárammérő teljes tartományának legalább 75 %-át, de ne haladja meg a kipufogógáz-tömegárammérő teljes tartományát. A kipufogógáz-tömegárammérő és a kipufogócső-toldalékok vagy -elosztók beépítése nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a motor vagy a kipufogógáz-utókezelő rendszer működését. Legalább négy csőátmérő vagy 150 mm hosszúságú (attól függően, hogy melyik a nagyobb) egyenes csövet kell helyezni az áramlásérzékelő elem mindkét oldalára. Az elágazó kipufogó-gyűjtőcsővel rendelkező többhengeres motorok vizsgálata során ajánlatos a kipufogógáz-tömegárammérőt a gyűjtőcsövek találkozása után elhelyezni, valamint megnövelni a csövek keresztmetszetét annak érdekében, hogy egyforma vagy nagyobb keresztmetszet jöjjön létre, mint amelyből mintát kell venni. Ha ez nem valósítható meg, több kipufogógáz-tömegárammérővel is lehet végezni a kipufogógáz-áram mérését. A kipufogócsövek változatos konfigurációi és méretei, valamint a számos lehetséges kipufogógáz-tömegáram miatt a kipufogógáz-tömegárammérő kiválasztása és beépítése során a műszaki szempontokat figyelembe vevő kompromisszumokra lehet szükség. Ha javítja a mérés pontosságát, engedélyezett az olyan kipufogógáz-tömegárammérő beépítése, amelynek átmérője kisebb a kipufogónyílásnál vagy a kipufogónyílások összesített keresztmetszeténél, amennyiben ez a 3.4.2. pontnak megfelelően nem érinti hátrányosan a működést vagy a kipufogógáz-utókezelést. Ajánlott fényképekkel dokumentálni a kipufogógáz-tömegárammérő elrendezését.
3.4.4. Globális helymeghatározó rendszer (GNSS).
A műholdas jel megfelelő vételének biztosítása érdekében a GNSS-antennáját a lehető legközelebb kell felszerelni a jármű legmagasabb pontjához. A felszerelt GNSS-antennának a lehető legkisebb mértékben szabad befolyásolnia a jármű működését.
3.4.5. A motorvezérlő egységgel (ECU) való összeköttetés
Az A4/1. táblázatban felsorolt releváns jármű- és motorparaméterek igény szerint rögzíthetők az ECU-hoz, illetve nemzeti vagy nemzetközi szabványok, például az ISO 15031-5 vagy SAE J1979, OBD-II, EOBD vagy WWH-OBD szabvány szerinti járműhálózathoz csatlakoztatott adatgyűjtő egység használatával. A szükséges paraméterek azonosítása érdekében a gyártóknak adott esetben meg kell adniuk a paramétercímkéket.
3.4.6. Érzékelők és kiegészítő eszközök
A járműsebesség-érzékelőket, hőmérséklet-érzékelőket, hűtőközeg-termoelemeket vagy egyéb mérőberendezéseket, amelyek nem részei a járműnek, úgy kell beépíteni, hogy a vizsgálat tárgyát képező paramétert reprezentatívan, megbízhatóan és pontosan mérjék, anélkül hogy indokolatlanul zavarnák a jármű és az egyéb elemzőkészülékek, áramlásmérő műszerek, érzékelők és jelek működését. Az érzékelők és a kiegészítő berendezések áramellátásának függetlennek kell lennie a járműtől. A vezetőfülkén kívül található PEMS-alkotóelemek szerelvényeinek és berendezéseinek biztonsággal összefüggő okokból való világítását megengedett a jármű akkumulátoráról működtetni.
3.5. Kibocsátási mintavétel
A kibocsátási mintavételnek reprezentatívnak kell lennie, jól összekevert kipufogógázból kell történnie, és a mintavételt olyan helyeken kell elvégezni, ahol a mintavételi pont utáni környezeti levegő a lehető legkisebb mértékben befolyásolja a mintavételt. Adott esetben a kibocsátást a kipufogógáz-tömegárammérő után kell mérni, az áramlásérzékelő elemtől legalább 150 mm-es távolságra. A mintavevő szondákat azon pont előtt, ahol a kipufogógáz kilép a PEMS mintavételi rendszerből a környezetbe, legalább 200 mm-es vagy a kipufogócső belső átmérője háromszorosának megfelelő távolságban kell felszerelni, attól függően, hogy melyik a nagyobb.
Ha a PEMS visszavezeti a minta egy részét a kipufogógáz-áramba, ennek a mintavevő szonda után, oly módon kell történnie, hogy az ne befolyásolja a kipufogógáz tulajdonságait a mintavételi pont(ok)on. Ha a mintavevő vezeték hosszát megváltoztatják, ellenőrizni és szükség esetén korrigálni kell a rendszer szállítási idejét. Ha a jármű egynél több kipufogócsővel van felszerelve, akkor a mintavétel és a kipufogógáz-áram mérése előtt valamennyi működő kipufogócsövet csatlakoztatni kell.
Ha a motor kipufogógáz-utókezelő rendszerrel van felszerelve, a kipufogógáz-mintát az utókezelő rendszer utáni szakaszból kell venni. Elágazó kipufogó-gyűjtőcsővel rendelkező járművek vizsgálata során a mintavevő szondát a motortól kellően messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger átlagos szennyezőanyag-kibocsátása vonatkozásában reprezentatív legyen. Különálló kipufogó-gyűjtőcsőrendszerekkel rendelkező többhengeres motoroknál, például a V elrendezésű motoroknál a mintavevő szondát a gyűjtőcsőrendszerek találkozása után kell elhelyezni. Ha ez műszakilag nem megvalósítható, a jól összekevert kipufogógázból több helyen is lehet mintát venni. Ebben az esetben a mintavevő szondák számának és elhelyezkedésének a lehető leginkább illeszkednie kell a kipufogógáz-tömegárammérők számához és elhelyezkedéséhez. Egyenlőtlen kipufogógáz-áramok esetén megfontolandó az arányos mintavétel vagy a több elemzőkészülékkel végzett mintavétel lehetősége.
Részecskék mérése esetén a mintát a kipufogógáz-áram közepéből kell venni. Ha a kibocsátási mintavételhez több szondát használnak, a részecske-mintavevő szondát a többi mintavevő szonda előtt kell elhelyezni. A részecske-mintavevő szonda nem befolyásolhatja a gáz-halmazállapotú szennyező anyagokból való mintavételt. A szonda típusát és jellemzőit, valamint felszerelésétnek módját részletesen dokumentálni kell (pl. L típus vagy 45o-os bevágás, belső átmérő sapkával vagy anélkül stb.).
Szénhidrogének méréséhez a mintavevő vezetéket 463 ± 10 K (190 ± 10 °C) hőmérsékletűre kell melegíteni. A többi gáz-halmazállapotú összetevő hűtővel vagy anélkül való méréséhez a kondenzáció elkerülése és a különböző gázok megfelelő penetrációs hatékonyságának biztosítása érdekében a mintavevő vezeték hőmérsékletét legalább 333 K (60 °C) szinten kell tartani. A kisnyomású mintavevő rendszerek esetében a hőmérséklet a nyomáscsökkenésnek megfelelően csökkenthető, amennyiben a mintavevő rendszer minden szabályozott gáz-halmazállapotú szennyező anyagra vonatkozóan 95 %-os penetrációs hatékonyságot biztosít. A kipufogócsőnél nem hígított részecskék mintavétele esetén a hígítatlan kipufogógázból való mintavételi ponttól a hígítási pontig vagy a részecskeérzékelőig tartó mintavevő vezetéket legalább 373 K (100 °C) hőmérsékletűre kell melegíteni. A mintának a részecske-mintavevő vezetékben való tartózkodási ideje az első hígítás vagy a részecskeérzékelő előtt nem érheti el a 3 másodpercet.
A mintavevő rendszernek a kipufogócső és a részecskeérzékelő közötti minden olyan részét, amely kapcsolatba kerül hígítatlan vagy hígított kipufogógázzal, úgy kell kialakítani, hogy a részecskék lerakódása a lehető legkisebb mértékű legyen. Minden alkatrészt antisztatikus anyagból kell készíteni az elektrosztatikus hatások elkerülése érdekében.
4. A vizsgálat előtti eljárások
4.1. A PEMS szivárgásvizsgálata
A PEMS-nek a járműbe való beépítése után minden esetben legalább egyszer szivárgásvizsgálatot kell végezni a PEMS gyártójának utasításai alapján vagy a következőkben leírt módszerrel. A szondát ki kell venni a kipufogórendszerből, és a végét dugóval le kell zárni. Az elemzőkészülék szivattyúját be kell kapcsolni. A kezdeti stabilizálódási időszak után szivárgásmentes rendszer esetében minden áramlásmérőnek nullához közeli értéket kell mutatnia. Ellenkező esetben a mintavevő vezetékeket ellenőrizni kell, és a hibát el kell hárítani.
A szivárgási sebesség a vákuumoldalon nem haladhatja meg a rendszer vizsgált részén jellemző áramlási sebesség 0,5 %-át. A használat alatti áramlási sebesség becsléséhez használható az elemzőkészüléken és a kerülőn átáramló mennyiség.
Alternatív megoldásként a rendszerben legalább 20 kPa vákuumot (80 kPa abszolút nyomást) kell létrehozni. A kezdeti stabilizációs időszak után a rendszerben a Δp nyomásnövekedés (kPa/min) nem haladhatja meg a következőt:
ahol:
|
pe |
a vákuum [Pa], |
|
Vs |
a rendszertérfogat [l], |
|
qvs |
a rendszer térfogatárama [l/min]. |
Alternatív megoldásként a mintavevő vezeték elején meg kell változtatni a koncentráció szintjét a nullázógázról a mérőtartomány-kalibráló gázra való átváltással, a rendszer szokásos működése melletti nyomást fenntartva. Ha kellő idő eltelte után egy megfelelően kalibrált elemzőkészüléknél a mért érték ≤ 99 %, akkor ez szivárgási problémára utal, amit meg kell szüntetni.
4.2. A PEMS beindítása és stabilizálása
A vizsgálat kezdete előtt a PEMS-et a rendszer gyártójának utasításai szerint be kell kapcsolni, be kell melegíteni és stabilizálni kell addig, amíg a főbb működési paraméterek, például a nyomás, a hőmérséklet és az áramlás el nem éri az üzemi beállítási értéket. A helyes működés biztosítása érdekében a PEMS-t a jármű kondicionálása alatt bekapcsolva lehet tartani, illetve be lehet melegíteni és stabilizálni lehet. A rendszernek hibáktól és kritikus figyelmeztetésektől mentesen kell működnie.
4.3. A mintavevő rendszer előkészítése
A mintavevő szondából és mintavevő vezetékekből álló mintavevő rendszert a PEMS gyártójának utasításai szerint elő kell készíteni a vizsgálathoz. Biztosítani kell, hogy a mintavevő rendszer tiszta és páralecsapódástól mentes legyen.
4.4. A kipufogógáz-tömegárammérő előkészítése
Ha kipufogógáz-tömegárammérőt használnak a kipufogógáz-tömegáram méréséhez, a berendezést át kell öblíteni és elő kell készíteni az üzemeltetéshez a kipufogógáz-tömegárammérő gyártójának utasításai szerint. Adott esetben ennek az eljárásnak el kell távolítania a vezetékekből és a kapcsolódó mérési pontokról a kondenzációt és a lerakódásokat.
4.5. A gáz-halmazállapotú kibocsátások mérésére szolgáló elemzőkészülékek ellenőrzése és kalibrálása
Az elemzőkészülékek nullázását és mérőtartomány-kalibrálását az 5. függelék 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő kalibráló gáz használatával kell elvégezni. A kalibráló gázokat úgy kell megválasztani, hogy igazodjanak a szennyező anyagoknak az RDE-vizsgálat során várható koncentrációtartományaihoz. Hogy minimalizálni lehessen az elemzőkészülék válaszának eltolódását, ajánlott az elemzőkészülék nullázását és mérőtartomány-kalibrálását a mérőkészülék által az út alatt érzékelt hőmérsékletet a lehető legjobban megközelítő környezeti hőmérsékleten elvégezni.
4.6. A részecskekibocsátás mérésére szolgáló elemzőkészülék ellenőrzése
Az elemzőkészülék nullpontját HEPA-szűrővel szűrt környezeti levegőnek egy megfelelő mintavételi pontban (ideális esetben a mintavevő vezeték bemeneténél) történő mintavételével kell feljegyezni. A jelet 2 percen át állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő gyakorisággal kell rögzíteni, és átlagolni kell. A végső koncentrációnak a gyártó által előírt értékeken belül kell lennie, de nem haladhatja meg az 5000 részecske/köbcentiméter mértéket.
4.7. A jármű sebességének meghatározása
A jármű sebességét a következő módszerek közül legalább egy használatával kell meghatározni:
|
a) |
érzékelővel (például optikai vagy mikrohullámú érzékelővel). Ha a jármű sebességét érzékelővel határozzák meg, a sebességméréseknek teljesíteniük kell az 5. függelék 8. pontjában foglalt követelményeket, vagy alternatív megoldásként a teljes vizsgálati út érzékelővel meghatározott távolságát össze kell vetni egy digitális közúthálózati vagy topográfiai térkép alapján megállapított referenciatávolsággal. A teljes vizsgálati út érzékelővel meghatározott távolsága legfeljebb 4 %-kal térhet el a referenciatávolságtól; |
|
b) |
az ECU-val. Ha a jármű sebességét az ECU-val határozzák meg, a teljes vizsgálati út hosszát hitelesíteni kell a 6. függelék 3. pontjának megfelelően, és amennyiben a 6. függelék 3. pontja szerinti követelményeknek való megfelelés szükségessé teszi, módosítani kell az ECU sebességjelének beállítását. Alternatív megoldásként a teljes vizsgálati út ECU-val meghatározott hosszát össze lehet hasonlítani egy digitális közúthálózati vagy topográfiai térkép alapján megállapított referenciatávolsággal. A teljes vizsgálati út ECU-val meghatározott távolsága legfeljebb 4 %-kal térhet el a referenciatávolságtól, |
|
c) |
GNSS-szel. Ha a jármű sebességét GNSS-szel határozzák meg, a teljes vizsgálati út hosszát össze kell vetni a 4. függelék 6.5. pontjában megadott valamelyik másik módszer méréseivel. |
4.8. A PEMS beállításainak ellenőrzése
Ellenőrizni kell az összes érzékelővel és adott esetben az ECU-val való kapcsolat megfelelőségét. Ha a motorparaméterek lehívásra kerülnek, biztosítani kell, hogy az ECU helyesen adja ki az értékeket (például nulla motorfordulatszámot [rpm] jelezzen, ha a belső égésű motor állapota »gyújtás bekapcsolva – motor nem jár«). A PEMS-nek hibáktól és kritikus figyelmeztetésektől mentesen kell működnie.
5. Kibocsátásvizsgálat
5.1. A vizsgálat kezdete
A mintavételt, a mérést és a paraméterek rögzítését a vizsgálat megkezdése előtt kell elkezdeni (az e melléklet 2.6.5. pontjában meghatározottak szerint). A vizsgálat megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy az adatgyűjtő egység minden szükséges paramétert rögzít-e.
A szinkronizálás elősegítése érdekében ajánlott a szinkronizálandó paraméterek rögzítését egyetlen adatrögzítő berendezéssel vagy szinkronizált időbélyegzővel végrehajtani.
5.2. Vizsgálat
A mintavételt, a mérést és a paraméterek rögzítését a jármű közúti vizsgálata során végig folytatni kell. A motort le lehet állítani és újra lehet indítani, de a kibocsátási mintavétel és a paraméterek rögzítése nem szakadhat meg. Az RDE-vizsgálati út során kerülni kell a motor ismételt, nem szándékos leállását (lefulladását). Fel kell jegyezni és ellenőrizni kell minden figyelmeztető jelzést, amely a PEMS működési hibájára utal. Ha a vizsgálat során bármilyen hibajelzés jelentkezik, akkor a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. A paraméterek rögzítése során 99 %-nál nagyobb adatteljességet kell elérni. A mérést és az adatrögzítést csak a jel nem szándékos elvesztése vagy a PEMS karbantartása esetén lehet megszakítani, a teljes vizsgálati idő 1 %-ánál rövidebb időtartamra, de egybefüggően legfeljebb 30 másodpercre. A megszakításokat közvetlenül a PEMS-szel lehet rögzíteni, de nem megengedett a rögzített paraméteradatokba az adatok előfeldolgozása, cseréje vagy utófeldolgozása révén megszakításokat bevinni. Ha automatikus nullázást végeznek, azt az elemzőkészülék nullázásához használthoz hasonló, visszavezethető nullpontszabvány alapján kell végrehajtani. Erősen ajánlott a PEMS karbantartását olyan időszakokban elindítani, amikor a jármű sebessége nulla.
5.3. A vizsgálat vége
A vizsgálati út befejezését követően kerülni kell a túl hosszú ideig tartó alapjáratot. Az adatrögzítést a vizsgálat befejezése után (az e melléklet 2.6.6. szakaszában meghatározottak szerint) és a mintavevő rendszer válaszidejének lejártáig kell folytatni. Jelészlelő regenerálással rendelkező járművek esetében a fedélzeti diagnosztikai ellenőrzést közvetlenül az adatrögzítés után és a további vezetési távolság megtétele előtt kell lefolytatni.
6. A vizsgálat utáni eljárások
6.1. A gáz-halmazállapotú kibocsátás mérésére szolgáló elemzőkészülékek ellenőrzése
A gáz-halmazállapotú összetevők mérésére szolgáló elemzőkészülékek nullpontjának és eltolódásának a vizsgálat előtti állapothoz viszonyított értékelése céljából ellenőrizni kell az elemzőkészülékek nullpontját és mérőtartományát a 4.5. pontban használt gázokkal megegyező kalibráló gázokkal. A mérőtartomány-eltolódás ellenőrzése előtt le lehet nullázni az elemzőkészüléket, ha a nullponteltolódás a megengedett tartományon belül volt. A vizsgálatot követő eltolódás-ellenőrzést a vizsgálat után a lehető leghamarabb, és mindenképpen azelőtt kell elvégezni, hogy a PEMS-et, az egyes elemzőkészülékeket vagy az érzékelőket kikapcsolnák vagy üzemen kívüli állapotba állítanák. A vizsgálat előtti és utáni eredmények különbségének meg kell felelnie az A4/2. táblázatban előírt követelményeknek.
A4/2. táblázat
Az elemzőkészülék válaszának megengedett eltolódása a PEMS-vizsgálat során
|
Szennyező anyag |
Abszolút nullponteltolódás |
Abszolút mérőtartomány-eltolódás (18) |
|
CO2 |
≤ 2 000 ppm/vizsgálat |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 2 000 ppm/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb |
|
CO |
≤ 75 ppm/vizsgálat |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤75 ppm/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb |
|
NOX |
≤ 3 ppm/vizsgálat |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤3 ppm/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb |
|
CH4 |
≤ 10 ppm C1/vizsgálat |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤10 ppm C1/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb |
|
THC |
≤ 10 ppm C1/vizsgálat |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤10 ppm C1/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb |
Ha a nullpont- és a mérőtartomány-eltolódásra vonatkozó vizsgálat előtti és utáni eredmények különbsége a megengedettnél nagyobb, minden vizsgálati eredményt érvénytelennek kell tekinteni, és meg kell ismételni a vizsgálatot.
6.2. A részecskekibocsátás mérésére szolgáló elemzőkészülék ellenőrzése
Az elemzőkészülék nullpontját a 4.6. pontnak megfelelően kell feljegyezni.
6.3. A közúti kibocsátásmérés ellenőrzése
Az elemzőkészülékeknek a vizsgálat elején történő kalibrálásához a 4.5. pont szerint használt mérőtartomány-kalibráló gáz koncentrációjának le kell fednie a kibocsátási vizsgálat érvényes részeiben végzett mérések 99 %-ából származó koncentrációértékek legalább 90 %-át. Az értékeléshez használt mérések teljes számának 1 %-a meghaladhatja a mérőtartomány-kalibráló gáz koncentrációját, de legfeljebb annak kétszeresét érheti el. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.
6.4. A jármű tengerszint feletti magasságának konzisztencia-ellenőrzése
Amennyiben a tengerszint feletti magasságot csak GNSS segítségével mérik, ellenőrizni kell, hogy a GNSS tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatait konzisztensek-e, és szükség esetén helyesbíteni kell őket. Az adatok konzisztenciájának ellenőrzéséhez a földrajzi szélességre, a földrajzi hosszúságra és a tengerszint feletti magasságra vonatkozó GNSS-adatokat egy digitális domborzatmodellnek vagy egy megfelelő léptékű topográfiai térképnek a tengerszint feletti magasságra vonatkozó adataival kell összevetni. A topográfiai térkép által jelzett tengerszint feletti magasságtól több mint 40 méterrel eltérő méréseket manuálisan korrigálni kell. Az eredeti és a korrigálatlan adatokat is meg kell őrizni, és a korrigált adatokat meg kell jelölni.
Ellenőrizni kell a jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok teljességét. A hiányos adatokat ki kell egészíteni az adatok interpolációja révén. Az interpolált adatok helyességét topográfiai térképpel kell ellenőrizni. A következő feltétel teljesülése esetén ajánlott korrigálni az interpolált adatokat:
A tengerszint feletti magasság korrigálását a következő módon kell elvégezni:
ahol:
|
h(t) |
— |
a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t adatponton [m] |
|
hGNSS(t) |
— |
a jármű GNSS-szel mért tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m] |
|
hmap(t) |
— |
a jármű topográfiai térkép szerinti tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m] |
6.5. A GNSS által jelzett járműsebesség konzisztencia-ellenőrzése
A GNSS által megállapított járműsebesség konzisztenciáját ellenőrizni kell oly módon a vizsgálati út teljes hosszának kiszámítása és az érzékelők, a hitelesített ECU vagy alternatív megoldásként egy digitális közúthálózati vagy topográfiai térkép alapján végzett referenciamérésekkel való összehasonlítása révén. A GNSS-adatok nyilvánvaló hibáit kötelező kijavítani, például egy közvetlen helyszámító érzékelőnek a konzisztencia-ellenőrzés előtti alkalmazása révén. Az eredeti és a korrigálatlan adatokat is meg kell őrizni, és a korrigált adatokat meg kell jelölni. A korrigált adatok nem vonatkozhatnak 120 másodpercnél hosszabb egybefüggő időszakra vagy összesen 300 másodpercnél hosszabb időszakra. A teljes vizsgálati útnak a korrigált GNSS-adatok alapján kiszámított távolsága legfeljebb 4 %-kal térhet el a referenciatávolságtól. Ha a GNSS-adatok nem teljesítik ezeket a követelményeket, és más megbízható forrás nem áll rendelkezésre a sebesség megállapításához, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.
6.6. A környezeti hőmérséklet konzisztenciájának ellenőrzése
A környezeti hőmérsékletre vonatkozó adatok konzisztenciáját ellenőrizni kell, és az inkonzisztens értékeket úgy kell korrigálni, hogy a kiugró értékeket a szomszédos értékek átlagával helyettesítik. Az eredeti és a korrigálatlan adatokat is meg kell őrizni, és a korrigált adatokat meg kell jelölni.
„5. függelék
A PEMS részei és jelei: előírások és kalibrálás
1. Bevezetés
Ez a függelék a PEMS részeire és jeleire vonatkozó előírásokat, valamint azok kalibrálást ismerteti.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
|
A |
— |
hígítatlan CO2-koncentráció [%] |
|
a 0 |
— |
a lineáris regressziós egyenes y-tengelymetszete |
|
a 1 |
— |
a lineáris regressziós egyenes meredeksége |
|
B |
— |
hígított CO2-koncentráció [%] |
|
C |
— |
hígított NO-koncentráció [ppm] |
|
c |
— |
az elemzőkészüléknek az oxigéninterferencia vizsgálata során adott válasza |
|
Cb |
|
a buborékoltatón keresztül mért, hígított NO-koncentráció |
|
c FS,b |
— |
a szénhidrogén-koncentráció teljes skálája a b) lépésben [ppmC1] |
|
c FS,d |
— |
a szénhidrogén-koncentráció teljes skálája a d) lépésben [ppmC1] |
|
c HC(w/NMC) |
— |
szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 átáramlik a metánkiválasztón [ppmC1] |
|
c HC(w/o NMC) |
— |
szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 elkerüli a metánkiválasztót [ppmC1] |
|
c m,b |
— |
a b) lépésben mért szénhidrogén-koncentráció [ppmC1] |
|
c m,d |
— |
a d) lépésben mért szénhidrogén-koncentráció [ppmC1] |
|
c ref,b |
— |
referenciaként használt szénhidrogén-koncentráció a b) lépésben [ppmC1] |
|
c ref,d |
— |
referenciaként használt szénhidrogén-koncentráció a d) lépésben [ppmC1] |
|
D |
— |
hígítatlan NO-koncentráció [ppm] |
|
D e |
— |
a várható hígított NO-koncentráció [ppm] |
|
E |
— |
abszolút üzemi nyomás [kPa] |
|
E CO2 |
— |
a CO2 százalékos keresztérzékenysége |
|
E(dp) |
— |
a részecskék számát mérő PEMS elemzőkészülék hatásfoka |
|
E E |
— |
etánhatásfok |
|
E H2O |
— |
a víz százalékos keresztérzékenysége |
|
E M |
— |
metánhatásfok |
|
EO2 |
— |
oxigéninterferencia |
|
F |
— |
vízhőmérséklet [K] |
|
G |
— |
telített gőznyomás [kPa] |
|
H |
— |
vízgőz-koncentráció [%] |
|
H m |
— |
a legnagyobb vízgőz-koncentráció [%] |
|
NOX,dry |
— |
a stabilizált NOX-adatok nedvességgel korrigált átlagos koncentrációja |
|
NOX,m |
— |
a stabilizált NOX-adatok átlagos koncentrációja |
|
NOX,ref |
— |
a stabilizált NOX-adatok átlagos referenciakoncentrációja |
|
r 2 |
— |
determinációs együttható |
|
t0 |
— |
a gázáram bekapcsolásának időpontja [s] |
|
t10 |
— |
a mért végérték 10 %-ának megfelelő válasz időpontja |
|
t50 |
— |
a mért végérték 50 %-ának megfelelő válasz időpontja |
|
t90 |
— |
a mért végérték 90 %-ának megfelelő válasz időpontja |
|
Tbd |
— |
később meghatározandó |
|
X |
— |
független változó vagy referenciaérték |
|
x min |
— |
minimális érték |
|
Y |
— |
függő változó vagy mért érték |
3. A linearitás ellenőrzése
3.1. Általános rendelkezések
Az elemzőkészülékek, áramlásmérő műszerek, érzékelők és jelek pontosságának és linearitásának visszavezethetőnek kell lennie nemzetközi vagy nemzeti szabványokra. Bármely olyan érzékelőt vagy jelet, amely nem visszavezethető (például az egyszerűsített áramlásmérő műszereket), alternatív megoldásként olyan laboratóriumi görgős fékpad segítségével kell kalibrálni, amelyet nemzetközi vagy nemzeti szabványok alapján kalibráltak.
3.2. Linearitási követelmények
Minden elemzőkészüléknek, áramlásmérő műszernek, érzékelőnek és jelnek teljesítenie kell az A5/1. táblázat linearitási követelményeit. Ha a levegőáram, a tüzelőanyag-áram, a levegő–tüzelőanyag arány vagy a kipufogógáz-tömegáram adatai az ECU-ból származnak, a számított kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az A5/1. táblázat linearitási követelményeit.
A5/1. táblázat
A mérési paraméterek és rendszerek linearitási követelményei
|
Mérési paraméter/műszer |
|
Meredekség a 1 |
Becslés standard hibája SEE |
Determinációs együttható r 2 |
|
A tüzelőanyag árama (19) |
≤ 1 % xmax |
0,98–1,02 |
≤ 2 % xmax |
≥ 0,990 |
|
A levegő árama15 |
≤ 1 % xmax |
0,98–1,02 |
≤ 2 % xmax |
≥ 0,990 |
|
Kipufogógáz-tömegáram |
≤ 2 % xmax |
0,97–1,03 |
≤ 3 % xmax |
≥ 0,990 |
|
Gázelemző készülékek |
≤ 0,5 % max. |
0,99–1,01 |
≤ 1 % xmax |
≥ 0,998 |
|
Nyomaték (20) |
≤ 1 % xmax |
0,98–1,02 |
≤ 2 % xmax |
≥ 0,990 |
|
PN-elemzőkészülékek (21) |
≤ 5 % xmax |
0,85–1,15 (22) |
≤ 10 % xmax |
≥ 0,950 |
3.3. A linearitás ellenőrzésének gyakorisága
A 3.2. pont szerinti linearitási követelményeket a következők szerint kell ellenőrizni:
|
a) |
valamennyi elemzőkészülék esetében legalább tizenkét havonta, vagy minden olyan esetben el kell végezni, amikor a rendszeren olyan javítás vagy csere történt, ami a kalibrálásra hatással lehet; |
|
b) |
a többi releváns műszer, például a PN-elemzőkészülékek, kipufogógáz-tömegárammérők és a visszavezethető módon kalibrált érzékelők esetében kár észlelése esetén, valamint a belső ellenőrzési eljárásoknak vagy a műszergyártó előírásainak megfelelően, de a tényleges vizsgálat előtt nem több mint egy évvel. |
A nem közvetlenül visszavezethető érzékelők vagy ECU-jelek esetében a 3.2. pont szerinti linearitási követelményeket minden egyes PEMS-járműösszeállítás esetében ellenőrizni kell egyszer egy visszavezethető módon kalibrált mérőberendezéssel a görgős fékpadon.
3.4. A linearitás ellenőrzésének eljárása
3.4.1. Általános követelmények
A releváns elemzőkészülékeket, műszereket és érzékelőket a gyártójuk ajánlásainak megfelelő szokásos üzemállapotba kell állítani. Az elemzőkészülékeket, műszereket és érzékelőket a számukra előírt hőmérsékleteken, nyomásokon és anyagáramokkal kell használni.
3.4.2. Általános eljárás
A linearitást minden szokásos üzemi tartományra vonatkozóan a következő lépések végrehajtásával kell ellenőrizni:
|
a) |
az elemzőkészüléket, az áramlásmérő műszert vagy az érzékelőt nullpontjellel nullázni kell. A gázelemző készülékek esetében tisztított szintetikus levegőt vagy nitrogént kell bevezetni a készülékbe a lehető legrövidebb és legközvetlenebb útvonalon; |
|
b) |
el kell végezni az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer vagy az érzékelő mérőtartományának kalibrálását mérőtartomány-kalibrálási jel beadásával. A gázelemző készülékek esetében megfelelő kalibráló gázt kell bevezetni a készülékbe a lehető legrövidebb és legközvetlenebb útvonalon; |
|
c) |
a nullázást, azaz az a) lépést meg kell ismételni; |
|
d) |
a linearitás ellenőrzése úgy történik, hogy meg kell adni legalább 10 érvényes referenciaértéket (beleértve a nulla értéket is), amelyek között megközelítőleg azonos különbség van. Az összetevők koncentrációjára, a kipufogógáz-tömegáramra vagy bármely más releváns paraméterre vonatkozó referenciaértékeket úgy kell kiválasztani, hogy igazodjanak a kibocsátási vizsgálat során várható értékek tartományához. A kipufogógáz-tömegáram mérése esetében a legnagyobb kalibrált érték 5 %-ánál kisebb referenciapontok kizárhatók a linearitás ellenőrzéséből; |
|
e) |
a gázelemző készülékek esetében az ismert gázkoncentrációkat az 5. pontnak megfelelően be kell vezetni az elemzőkészülék bemenetén. Elegendő időt kell biztosítani a jel stabilizálódásához. Részecskeszám-elemző készülékek esetében a részecskeszám-koncentrációnak legalább a – 6.2. pontban meghatározott – kimutatási határ kétszeresének kell lennie; |
|
f) |
az értékelés tárgyát képező értékeket és szükség esetén a referenciaértékeket 30 másodpercen át (a részecskeszám-elemző készülék esetében 60 másodpercen át) állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő gyakorisággal rögzíteni kell; |
|
g) |
a 30 másodperces (vagy 60 másodperces) intervallum számtani átlagaiból ki kell számítani a legkisebb négyzetek módszerén alapuló lineáris regresszió paramétereit a következő képletű regressziós egyenlet segítségével: 
ahol: y a mérési rendszer tényleges értéke a 1 a regressziós egyenes meredeksége x a referenciaérték a 0 a regressziós egyenes és az y-tengely metszéspontja Minden mérési paraméterre és rendszerre vonatkozóan ki kell számítani az x alapján becsült y-értékek standard hibáját (SEE) és a determinációs együtthatót (r 2); |
|
h) |
a lineáris regresszió paramétereinek teljesíteniük kell az A5/1. táblázatban megadott követelményeket. |
3.4.3. A linearitás görgős fékpadon végzett ellenőrzésére vonatkozó követelmények
A nem visszavezethető áramlásmérő műszereket, érzékelőket vagy ECU-jeleket, amelyek kalibrálását nem lehet közvetlenül visszavezethető szabványok alapján elvégezni, görgős fékpadon kell kalibrálni. Amennyire csak lehetséges, az eljárásnak a 154. számú ENSZ-előírás szerinti követelményeket kell követnie. Ha szükséges, a kalibrálandó műszert vagy érzékelőt be kell építeni a járműbe és a 4. függelék követelményeinek megfelelően működtetni kell. Amennyire csak lehetséges, a kalibrálási eljárásnak a 3.4.2. pontban foglalt követelményeket kell követnie. Legalább 10 megfelelő referenciaértéket kell kiválasztani úgy, hogy az RDE-vizsgálat során várható legnagyobb érték legalább 90 %-a le legyen fedve.
Kipufogógáz-tömegáram meghatározására szolgáló, nem visszavezethető áramlásmérő műszer, érzékelő vagy ECU-jel kalibrálásakor referenciaként egy visszavezethető módon kalibrált kipufogógáz-tömegárammérőt vagy az állandó térfogatú mintavevő rendszert kell csatlakoztatni a jármű kipufogócsövéhez. Biztosítani kell, hogy a kipufogógáz-tömegárammérő pontos kipufogógáz-mérést végezzen a 4. függelék 3.4.3. pontjának megfelelően. A jármű üzemeltetése közben a fojtószelepállásnak, a sebességfokozatnak és a görgős fékpad terhelésének állandónak kell lennie.
4. A gáz-halmazállapotú összetevők mérésére szolgáló elemzőkészülékek
4.1. Az elemzőkészülékek elfogadott típusai
4.1.1. Szabványos elemzőkészülékek
A gáz-halmazállapotú összetevőket a 154. számú ENSZ-előírás B5. mellékletének 4.1.4. szakaszában meghatározott elemzőkészülékekkel kell mérni. Ha az NDUV elemzőkészülék az NO és az NO2 mérésére is alkalmas, nincs szükség NO2–NO-átalakító használatára.
4.1.2. Alternatív elemzőkészülékek
Megengedhető a 4.1.1. pontban meghatározott tervezési követelményeket nem teljesítő elemzőkészülékek használata is, ha azok megfelelnek a 4.2. pont előírásainak. A gyártónak biztosítania kell, hogy az alternatív elemzőkészülék a szabványos elemzőkészülékekkel egyenértékű vagy magasabb mérési teljesítményt nyújtson azon szennyezőanyag-koncentrációk és a velük együtt jelentkező gázok tartományában, amelyek a megengedett tüzelőanyagokkal, az érvényes RDE-vizsgálatoknak az e függelék 5., 6. és 7. pontjában meghatározott mérsékelt és kiterjesztett feltételei mellett működtetett járművek esetében várhatóan jelentkeznek. Kérésre az elemzőkészülék gyártójának írásos kiegészítő információkat kell benyújtania annak igazolására, hogy az alternatív elemzőkészülék mérési teljesítménye következetesen és megbízhatóan összhangban van a szabványos elemzőkészülékek mérési teljesítményével. A kiegészítő információknak a következőket kell tartalmazniuk:
|
a) |
az elemzőkészülék működési elvének és műszaki alkotóelemeinek leírása; |
|
b) |
a 4.1.1. pontban meghatározott, megfelelő szabványos elemzőkészülékkel való egyenértékűség igazolása a szennyezőanyag-koncentrációk várható tartománya és a 154. számú ENSZ-előírásban meghatározott típus-jóváhagyási vizsgálat környezeti feltételei tekintetében, valamint a szikragyújtású és a kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek esetében a 6. függelék 3. pontja szerinti hitelesítési vizsgálat. Az elemzőkészülék gyártójának igazolnia kell az egyenértékűség szignifikanciáját a 6. függelék 3.3. pontjában megadott megengedett tűréseken belül; |
|
c) |
a 4.1.1. pontban meghatározott, megfelelő szabványos elemzőkészülékkel való egyenértékűség igazolása a légköri nyomásnak az elemzőkészülék mérési teljesítményére gyakorolt hatása tekintetében. A tengerszint feletti magasságra vonatkozó, az 5.2. pontban meghatározott mérsékelt és kiterjesztett feltételek melletti környezeti légnyomás hatásának ellenőrzése céljából az igazoló vizsgálattal meg kell határozni az elemzőkészülék mérési tartományán belüli koncentrációval rendelkező mérőtartomány-kalibráló gázra adott választ. Ezt a vizsgálatot a tengerszint feletti magasságon uralkodó viszonyokat reprodukáló vizsgálókamrában is el lehet végezni; |
|
d) |
a 4.1.1. pontban meghatározott, megfelelő szabványos elemzőkészülékkel való egyenértékűség igazolása legalább három olyan közúti vizsgálat során, amelyek megfelelnek e függelék követelményeinek; |
|
e) |
annak igazolása, hogy a rezgéseknek, a gyorsulásoknak és a környezeti hőmérsékletnek az elemzőkészülék által mért értékre gyakorolt hatása nem haladja meg a 4.2.4. pontban foglalt, az elemzőkészülékre vonatkozóan a zaj tekintetében előírt értékeket. |
A jóváhagyó hatóságok további információkat kérhetnek az egyenértékűség alátámasztása érdekében, vagy megtagadhatják a jóváhagyást, ha mérésekkel igazolható, hogy az alternatív elemzőkészülék nem egyenértékű a szabványos elemzőkészülékkel.
4.2. Az elemzőkészülékre vonatkozó előírások
4.2.1. Általános rendelkezések
A 3. pontban meghatározott, valamennyi elemzőkészülékre vonatkozó linearitási követelményeken túl az elemzőkészülék gyártójának azt is igazolnia kell, hogy az elemzőkészülék típusa megfelel a 4.2.2–4.2.8. pont szerinti követelményeknek. Az elemzőkészülékeknek olyan méréstartománnyal és válaszidővel kell rendelkezniük, amelyek alkalmasak a vonatkozó kibocsátási határértékek mellett a kipufogógázban lévő összetevők koncentrációinak megfelelő pontosságú mérésére a motorok mind tranziens, mind állandósult üzemállapotában. Az elemzőkészülék érzékenységének az ütődésekkel, a rezgésekkel, az elhasználódással, a hőmérséklet- és légnyomásváltozással, az elektromágneses interferenciával, valamint a jármű és az elemzőkészülék működésével kapcsolatos egyéb hatásokkal szemben a lehető legkisebbnek kell lennie.
4.2.2. Pontosság
A pontosság, amely definíció szerint a készülék által mért érték és a referenciaérték közötti különbség, nem haladhatja meg a mért érték2 %-át, illetve a teljes skála 0,3 %-át (amelyik nagyobb).
4.2.3. Ismételhetőség
Az ismételhetőség, amely egy kalibráló gázra vagy mérőtartomány-kalibráló gázra adott, 10-szer megismételt válaszból számított szórás 2,5-szerese, a 155 ppm-es (vagy ppmC1) vagy afeletti mérési tartományokban nem lehet nagyobb, mint a teljes skála 1 %-a, a 155 ppm (vagy ppmC1) alatti mérési tartományokban pedig nem lehet nagyobb, mint a teljes skála 2 %-a.
4.2.4. Zaj
A zaj nem haladhatja meg a teljes skála 2 %-át. A 10 mérési időtartam mindegyike után be kell iktatni egy 30 másodperces szakaszt, melynek során az elemzőkészülék a megfelelő mérőtartomány-kalibráló gáznak van kitéve. Minden egyes mintavételi szakasz előtt és minden egyes mérőtartomány-kalibrálási szakasz után elegendő időt kell hagyni az elemzőkészülék és a mintavevő vezetékek átöblítésére.
4.2.5. Nullponteltolódás
A legalább 30 másodpercen át tartó nullázógáz hatására adott átlagos válaszként definiált nullponteltolódásnak teljesítenie kell az A5/2. táblázatban szereplő előírásokat.
4.2.6. Mérőtartomány-eltolódás
A legalább 30 másodpercen át tartó mérőtartomány-kalibráló gáz hatására adott átlagos válaszként definiált mérőtartomány-eltolódásnak teljesítenie kell az A5/2. táblázatban szereplő előírásokat.
A5/2. táblázat
A gáz-halmazállapotú összetevők laboratóriumi körülmények között való elemzésére szolgáló elemzőkészülékek megengedhető nullpont- és mérőtartomány-eltolódása
|
Szennyező anyag |
Abszolút nullponteltolódás |
Abszolút mérőtartomány-eltolódás |
|
CO2 |
≤ 1000 ppm 4 óra alatt |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 1000 ppm 4 óra alatt (amelyik nagyobb) |
|
CO |
≤ 50 ppm 4 óra alatt |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 50 ppm 4 óra alatt (amelyik nagyobb) |
|
PN |
5 000 részecske/köbcentiméter 4 óra alatt |
A gyártó előírásai szerint. |
|
NOX |
≤ 3 ppm 4 óra alatt |
≤ a mért érték 2 %-a vagy 3 ppm 4 óra alatt (amelyik nagyobb) |
|
CH4 |
≤ 10 ppm C1 |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 10 ppm C1 4 óra alatt (amelyik nagyobb) |
|
THC |
≤ 10 ppm C1 |
≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 10 ppm C1 4 óra alatt (amelyik nagyobb) |
4.2.7. Felfutási idő
A felfutási idő a mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelő válasz között eltelt idő (t 10 – t 90; lásd a 4.4. pontot), nem haladhatja meg a 3 másodpercet.
4.2.8. Gázszárítás
A kipufogógázok nedvesen és szárazon is mérhetők. A gázszárító készülék használata csak a lehető legkisebb mértékben befolyásolhatja a mért gázok összetételét. A kémiai szárítók használata nem megengedett.
4.3. További követelmények
4.3.1. Általános rendelkezések
Mivel a 4.3.2–4.3.5. pont rendelkezései kiegészítő teljesítménykövetelményeket határoznak meg egyes elemzőkészülék-típusokra vonatkozóan, ezeket csak abban az esetekben kell alkalmazni, ha az adott elemzőkészüléket használják a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás méréséhez.
4.3.2. Az NOX-átalakítók hatékonysági vizsgálata
Ha NOX-átalakítót használnak például az NO2 NO-vá való átalakítására a kemilumineszcens elemzőkészülékkel történő elemzés céljából, az átalakító hatékonyságát a 154. számú ENSZ-előírás 5B. mellékletének 5.5. szakasza szerinti követelmények alapján kell vizsgálni. Az NOX-átalakító hatékonyságát a kibocsátási vizsgálatot megelőző egy hónapon belül kell ellenőrizni.
4.3.3. A lángionizációs detektor (FID) beállítása
|
a) |
A detektor válaszadásának optimalizálása Szénhidrogének mérése esetén a lángionizációs detektort az eszköz gyártójának előírásai szerint kell beállítani. A leggyakrabban használt mérési tartományban a válaszadás optimalizálására mérőtartomány-kalibráló gázként levegővel kevert propánt vagy nitrogénnel kevert propánt kell használni. |
|
b) |
Szénhidrogén-választényezők A szénhidrogének mérésekor a FID szénhidrogén-választényezőjét a 154. számú ENSZ-előírás B5. mellékletének 5.4.3. szakasza szerint kell ellenőrizni, levegővel kevert propánt vagy nitrogénnel kevert propánt használva mérőtartomány-kalibráló gázként, és tisztított szintetikus levegőt vagy nitrogént használva nullázógázként. |
|
c) |
Az oxigéninterferencia ellenőrzése Az oxigéninterferenciát az elemzőkészülék üzembe helyezésekor és a jelentős karbantartások után kell ellenőrizni. Olyan mérési tartományt kell kiválasztani, amelynek az oxigéninterferencia ellenőrzésére használt gázok a felső 50 %-ába esnek. A vizsgálatot az előírt fűtőkamra-hőmérsékleten kell elvégezni. Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázokra vonatkozó előírásokat az 5.3. pont határozza meg. Az alkalmazandó eljárás a következő:
|
4.3.4. A metánkiválasztó (NMC) átalakítási hatásfoka
Szénhidrogének vizsgálata esetében a metánon kívül minden szénhidrogént oxidáló NMC-vel távolíthatók el a gázmintából a metántól különböző szénhidrogének. Ideális esetben az átalakítás hatásfoka metán esetében 0 %, és az etán által képviselt összes többi szénhidrogén esetében 100 %. Az NMHC pontos méréséhez meg kell határozni a két hatásfokot, és fel kell használni őket az NMHC-kibocsátás kiszámításához (lásd a 7. függelék 6.2. pontját). Ha az NMC-FID-et a 7. függelék 6.2. b) pontjában leírt módszerrel, azaz a metán-levegő keverékből álló mérőtartomány-kalibráló gáznak az NMC-n való áteresztésével kalibrálták, akkor nem szükséges meghatározni a metánátalakítási hatásfokot.
|
a) |
A metánátalakítás hatásfoka Kalibráló gázként metánt kell átvezetni a FID-en, egyszer az NMC-n keresztül és egyszer azt megkerülve; a két koncentráció értékét rögzíteni kell. A metánhatásfokot az alábbi képlettel kell meghatározni: 
ahol:
|
|
b) |
Az etánátalakítás hatásfoka Kalibráló gázként etánt kell átvezetni a FID-en, egyszer az NMC-n keresztül és egyszer azt megkerülve; a két koncentráció értékét rögzíteni kell. Az etánhatásfokot az alábbi képlettel kell meghatározni: 
ahol:
|
4.3.5. Az interferencia hatásai
|
a) |
Általános rendelkezések Az éppen elemzett gázoktól különböző gázok befolyásolhatják az elemzőkészülék által mért értéket. Az interferencia hatásainak és az elemzőkészülék helyes működésének ellenőrzését az elemzőkészülék gyártójának kell elvégeznie a piaci forgalomba hozatal előtt, a 4.3.5. b)–f) pontban említett valamennyi elemzőkészülék- vagy berendezéstípus esetében legalább egyszer . |
|
b) |
Az interferencia ellenőrzése a CO-elemzőkészülékeken A víz és a CO2 zavarhatja a CO-elemzőkészülék méréseit. Ezért a vizsgálat során használt CO2-elemzőkészülék legszélesebb működési tartományára vonatkozó teljes skálaérték 80–100 %-ának megfelelő koncentrációjú, mérőtartomány-kalibráló gázként használt CO2-t kell szobahőmérsékleten vízen átbuborékoltatni, és rögzíteni kell az elemzőkészülékkel mért értékeket. Az elemzőkészülékkel mért érték nem lehet nagyobb a szokásos közúti vizsgálat alatt várható átlagos CO-koncentráció 2 %-ánál vagy ±50 ppm-nél (amelyik nagyobb). A H2O-ra és a CO2-re vonatkozó interferencia-ellenőrzést két külön eljárással is el lehet végezni. Ha az interferencia ellenőrzéséhez használt H2O- és CO2-szintek magasabbak a vizsgálat során várható maximális szinteknél, a mért interferenciaértéket arányosan csökkenteni kell a mért interferenciának a vizsgálat során várható legnagyobb koncentrációérték és az ellenőrzés során használt tényleges koncentrációérték közötti aránnyal való megszorzásával. Olyan külön interferencia-ellenőrzések is alkalmazhatók, amelyeknél a H2O-koncentrációk alacsonyabbak a vizsgálat során várható legnagyobb koncentrációnál – ilyenkor a mért H2O-interferenciát arányosan növelni kell a mért interferenciának a vizsgálat során várható maximális H2O-koncentrációérték és az ellenőrzés során használt tényleges koncentrációérték közötti aránnyal való megszorzásával. A két arányosított interferenciaérték összegének meg kell felelnie az ebben a pontban meghatározott tűrésnek. |
|
c) |
Az NOX-elemzőkészülék keresztérzékenységének ellenőrzése A CLD és a HCLD elemzőkészülékeknél a CO2 és a vízgőz okozhat problémát. Az ezekre a gázokra adott keresztérzékenységi válasz arányos a gázok koncentrációjával. A vizsgálat során várható legnagyobb koncentrációkra adott keresztérzékenységi válasz meghatározása céljából vizsgálatot kell végezni. Ha a CLD és a HCLD elemzőkészülékek olyan keresztérzékenység-kiegyenlítő algoritmusokat használnak, amelyek H2O-t vagy CO2-t vagy mindkettőt mérő elemzőkészülékeken alapulnak, a keresztérzékenység értékelésekor ezeknek az elemzőkészülékeknek aktívnak kell lenniük, és a kiegyenlítési algoritmusokat is alkalmazni kell.
|
|
d) |
Az NDUV elemzőkészülékek keresztérzékenységének ellenőrzése A szénhidrogének és a víz pozitívan interferálhatnak az NDUV elemzőkészülékekkel azáltal, hogy az NOX-hez hasonló választ váltanak ki. Az NDUV elemzőkészülék gyártójának a következő eljárással kell ellenőriznie, hogy a korlátozottak-e keresztérzékenységi hatások:
A kiszámított NOX,dry értékének el kell érni a NOX,ref érték legalább 95 %-át. |
|
e) |
Mintaszárító A mintaszárító eltávolítja a vizet, amely egyébként interferálhatna a NOX-méréssel. Száraz CLD elemzőkészülékek esetében igazolni kell, hogy a legnagyobb várható vízgőz-koncentrációnál (H m) a mintaszárító biztosítja, hogy a CLD páratartalma ≤ 5 g víz/kg száraz levegő (azaz mintegy 0,8 % H2O) legyen, ami 3,9 °C hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson 100 %-os relatív páratartalmat vagy 25 °C hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson megközelítőleg 25 %-os relatív páratartalmat jelent. A megfelelés igazolható a termikus mintaszárító kimeneténél történő hőmérsékletméréssel vagy a páratartalomnak a közvetlenül a CLD előtt történő mérésével. A CLD kimeneténél is mérhető a páratartalom, feltéve, hogy a CLD-be csak a mintaszárítóból jön anyagáram. |
|
f) |
A mintaszárító NO2-penetrációja A nem megfelelően kialakított mintaszárítóban maradó folyékony víz eltávolíthatja a mintából a NO2-t. Ezért ha a mintaszárítót NDUV elemzőkészülékkel használják együtt úgy, hogy előtte nem található NO2–NO átalakító, előfordulhat, hogy a víz a NOX mérése előtt eltávolítja a mintából a NO2-t. A mintaszárítónak lehetővé kell tennie a vízgőzzel telített és a kibocsátási vizsgálat során várható legnagyobb NO2-koncentrációval rendelkező gázban lévő NO2 legalább 95 %-ának mérését. |
4.4. Az analitikai rendszer válaszidejének ellenőrzése
A válaszidő ellenőrzéséhez az analitikai rendszer beállításainak (pl. a nyomásnak, a tömegáramoknak, az elemzőkészülékek szűrőbeállításainak és a válaszidőt befolyásoló minden egyéb paraméternek) pontosan meg kell egyezniük a kibocsátási vizsgálat során alkalmazott beállításokkal. A válaszidőt a gáznak közvetlenül a mintavevő szonda bemeneténél történő bekapcsolásával kell meghatározni. A gázt kevesebb mint 0,1 másodperc alatt kell bekapcsolni. A vizsgálathoz használt gázoknak legalább az elemzőkészülék teljes skálájának 60 %-át elérő koncentrációváltozást kell okozniuk.
Az egyes gázösszetevők koncentrációit folyamatosan rögzíteni kell.
Az elemzőkészülék és a kipufogógáz-áram jeleinek szinkronizálásához használandó átalakítási idő az az idő, ami a változástól (t 0) addig telik el, amíg a válasz a mért végérték 50 %-a nem lesz (t 50).
A rendszer válaszidejének az összes összetevő esetében és minden használt tartományban ≤ 12 másodpercnek kell lennie, ≤ 3 másodperc felfutási idővel. Ha az NMHC méréséhez NMC-t használnak, akkor a rendszer válaszideje meghaladhatja a 12 másodpercet.
5. Gázok
5.1. Kalibráló és mérőtartomány-kalibráló gázok az RDE-vizsgálatokhoz
5.1.1. Általános rendelkezések
A kalibráló gázok és mérőtartomány-kalibráló gázok eltarthatósági idejét figyelembe kell venni. A tiszta és kevert kalibráló gázoknak és mérőtartomány-kalibráló gázoknak meg kell felelniük a 154. számú ENSZ-előírás B5. melléklete szerint mellékletének.
5.1.2. NO2 kalibráló gáz
Ezenkívül megengedett a NO2 kalibráló gáz használata. A NO2 kalibráló gáz koncentrációjának a megadott koncentrációérték 2 %-án belül kell lennie. A NO2 kalibráló gázban található NO mennyisége nem haladhatja meg a NO2-tartalom 5 %-át.
5.1.3. Többkomponensű keverékek
Csak az 5.1.1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő többkomponensű keverékek használhatók. E keverékek két vagy több összetevőt tartalmazhatnak. A mind NO-t, mind pedig NO2-t tartalmazó többkomponensű keverékek mentesülnek az 5.1.1. és az 5.1.2. pontokban meghatározott, az NO2 szennyezettségére vonatkozó előírásokról.
5.2. Gázmegosztók
A kalibráló és mérőtartomány-kalibráló gázok előállításához gázmegosztókat, vagyis N2-vel vagy szintetikus levegővel hígító, precíziós keverőberendezéseket lehet használni. A gázosztó pontosságának olyannak kell lennie, hogy a kevert kalibrálógázok koncentrációja ± 2 %-os pontosságú legyen. A hitelesítést a gázmegosztót használó kalibrálások esetében a teljes skála 15 és 50 %-a között kell elvégezni. Ha az első kalibrálás sikertelen, új kalibrálás végezhető más kalibráló gázzal.
A gázmegosztó ellenőrzésére választható olyan műszer is, amely természeténél fogva lineáris, például NO gáz CLD-vel. A műszer mérőtartományát úgy kell beállítani, hogy a mérőtartomány-kalibráló gáz közvetlenül rá van kötve a műszerre. A gázmegosztót a szokásosan használt beállításokkal kell ellenőrizni, és a névleges értéket össze kell hasonlítani a műszer által mért koncentrációval. Az eltérésnek minden pontban a névleges koncentrációérték ± 1 %-án belül kell maradnia.
5.3. Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázok
Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázoknak propán, oxigén és nitrogén keverékéből kell állniuk, és 350 ± 75 ppmC1 propánkoncentrációval kell rendelkezniük. A koncentrációt gravimetriás módszerekkel, dinamikus keveréssel vagy az összes szénhidrogén és szennyeződés kromatográfiás elemzésével kell meghatározni. Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázok oxigénkoncentrációjának meg kell felelnie az A5/3. táblázatban foglalt követelményeknek; az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gáz fennmaradó részének pedig tisztított nitrogénből kell állnia.
A5/3. táblázat
Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázok
|
|
Motortípus |
|
|
Kompressziós gyújtás |
Szikragyújtás |
|
|
O2-koncentráció |
21 ± 1 % |
10 ± 1 % |
|
10 ± 1 % |
5 ± 1 % |
|
|
5 ± 1 % |
0,5 ± 0,5 % |
|
6. A (szilárd) részecskekibocsátások mérésére szolgáló elemzőkészülékek
Miután a részecskeszám-kibocsátások mérése kötelezővé válik, e szakasz fogja meghatározni a részecskeszám-kibocsátások mérésére szolgáló elemzőkészülékekre vonatkozó követelményeket.
6.1. Általános rendelkezések
A PN-elemző készüléknek egy előkondicionáló egységből és egy körülbelül 23 nm-ről 50 %-os hatásfokú részecskeérzékelőből kell állnia. Megengedhető, hogy a részecskeérzékelő az aeroszolt is előkondicionálja. Az elemzőkészülék érzékenységének az ütődésekkel, a rezgésekkel, az elhasználódással, a hőmérséklet- és légnyomásváltozással, az elektromágneses interferenciával, valamint a jármű és az elemzőkészülék működésével kapcsolatos egyéb hatásokkal szemben a lehető legkisebbnek kell lennie, és az érzékenységet a készülék gyártójának egyértelműen fel kell tüntetnie a készülék használati utasításában. A PN-elemzőkészülék csak a gyártó által megadott működési paramétereken belül használható. A PN-rendszerre vonatkozó vizsgálati eljárást az A5/1. ábra tekinti át.
A5/1. ábra
Példa a PN-elemzőkészülék kialakítására: A szaggatott vonalak a szabadon választható részeket jelölik. EFM = kipufogógáz-tömegárammérő, d = belső átmérő, PND = részecskeszám-hígító.
A PN-elemzőkészüléket a mintavételi ponthoz egy olyan mintavevő szondán keresztül kell csatlakoztatni, amely a kipufogócső középvonalából vesz mintát. A 4. függelék 3.5. pontjában meghatározottak szerint, ha a részecskéket nem hígítják a kipufogócsőnél, a mintavevő vezetéket legalább 373 K (100 °C) hőmérsékletre kell melegíteni a PN-elemzőkészülék első hígításának vagy az elemzőkészülék részecskeérzékelőjének pontjáig. A mintavevő vezetékben való tartózkodási időnek 3 másodpercnél rövidebbnek kell lennie.
A mintavételnek alávetett kipufogógázzal érintkező valamennyi alkatrészt mindig olyan hőmérsékleten kell tartani, amely megakadályozza a készülékben lévő valamennyi vegyület kondenzációját. Ez elérhető például magasabb hőmérsékletre való melegítéssel és a minta hígításával vagy a (fél-)illékony vegyületek oxidációjával.
A PN-elemzőkészüléknek tartalmaznia kell egy fűtött szakaszt, ahol a fal hőmérséklete ≥ 573 K. A készüléknek a fűtött fázisokat ± 10K tűréssel állandó névleges üzemi hőmérsékleteken kell tartania, és jeleznie kell, hogy a fűtött fázisok a megfelelő üzemi hőmérsékleteken vannak-e. Az alacsonyabb hőmérsékletek elfogadhatók, amennyiben az illékony részecskék eltávolítási hatásfoka megfelel a 6.4. pont előírásainak.
A nyomásérzékelőnek, a hőmérséklet-érzékelőnek és az egyéb érzékelőknek figyelemmel kell kísérniük a készülék üzemeltetés közbeni megfelelő működését, és működési hiba esetén figyelmeztetéssel vagy üzenettel kell jelezniük.
A PN-elemzőkészülék késésének ≤ 5 másodpercnek kell lennie.
A PN-elemzőkészülék (és/vagy a részecskeérzékelő) felfutási idejének ≤ 3,5 másodpercnek kell lennie.
A részecskekoncentráció-méréseket 273 K-ra és 101,3 kPa-ra normalizálva kell feljegyezni. Szükség esetén a nyomást és/vagy a hőmérsékletet az érzékelő bemeneténél meg kell mérni és fel kell jegyezni a részecskekoncentráció normalizálása céljából.
Azok a PN-rendszerek, amelyek megfelelnek a 154. számú ENSZ-előírás szerinti kalibrálási követelményeknek, automatikusan megfelelnek e függelék kalibrálási követelményeinek is.
6.2. A hatásfokra vonatkozó követelmények
A teljes PN-elemző rendszernek, beleértve a mintavevő vezetéket is, teljesítenie kell az A5/3a. táblázatban szereplő, a hatásfokra vonatkozó követelményeket.
A5/3a. táblázat
A PN-elemző rendszer (a mintavevő vezetéket is beleértve) hatásfokára vonatkozó követelmények
|
dp [nm] |
23 alatt |
23 |
30 |
50 |
70 |
100 |
200 |
|
E(dp) PN-elemző |
Meghatározandó |
0,2–0,6 |
0,3–1,2 |
0,6–1,3 |
0,7–1,3 |
0,7–1,3 |
0,5–2,0 |
Az E(dp) hatásfok meghatározása: a PN-elemzőrendszer mért értékének egy referenciaként szolgáló (d50 % = 10 nm vagy kevesebb, ellenőrzött linearitású és elektrométerrel kalibrált) kondenzációs részecskeszámláló (CPC) számkoncentrációjához viszonyított aránya vagy a PN-elemzőrendszer mért értékének egy párhuzamosan monodiszperz, dp mobilitási átmérőjű aeroszolt mérő, referenciaként szolgáló elektrométernek a PN-elemzőrendszerrel megegyező hőmérsékletre és nyomásra normalizált számkoncentrációjához viszonyított aránya.
Az anyagnak termikusan stabil koromszerű anyagnak kell lennie (pl. szikrakisüléses grafit vagy termikusan előkezelt, diffúziós lánggal képzett korom). Ha a hatásfokgörbét más aeroszollal (pl. NaCl-dal) mérik, akkor a koromszerű anyag görbéjével való korrelációt be kell mutatni egy ábrán, amely összehasonlítja a két vizsgálati aeroszol használatával kapott hatásfokokat. A számlálási hatásfokok közötti különbségeket figyelembe kell venni oly módon, hogy a mért hatásfokokat kiigazítják a megadott ábra alapján, hogy koromszerű aeroszolra vonatkozó hatásfokot adjanak eredményül. A többszörösen töltött részecskékre vonatkozóan korrekciót kell alkalmazni és ezt dokumentálni kell, de a korrekció mértéke nem haladhatja meg a 10 %-ot. Ezek a hatásfokok a PN-elemzőkészülék és a mintavevő vezeték együttesére vonatkoznak. A PN-elemzőkészülék részei (például az előkondicionáló egység és a részecskeérzékelő) külön-külön is kalibrálhatók, ha bizonyítható, hogy a PN-elemzőkészülék és a mintavevő vezeték együttesen megfelelnek az A5/3a. táblázatban foglalt követelményeknek. Az érzékelő mért jelének az érzékelési határ (ebben az esetben a nullaszint és 3 szórás összegének) kétszeresénél nagyobbnak kell lennie.
6.3. Linearitási követelmények
A mintavevő vezetéket is magában foglaló PN-elemzőkészüléknek monodiszperz vagy polidiszperz koromszerű részecskék használata mellett teljesítenie kell az 5. függelék 3.2. pontjában foglalt linearitási követelményeket. A részecskeméretnek (mobilitási átmérő vagy számlált medián átmérő) nagyobbnak kell lennie 45 nm-nél. A referenciaeszköznek elektrométernek vagy legfeljebb d50 = 10 nm-es, linearitás szempontjából ellenőrzött kondenzációs részecskeszámlálónak (CPC) kell lennie. Alternatív megoldásként a 154. számú ENSZ-előírásnak megfelelő részecskeszámláló-rendszer is használható.
Ezenkívül a PN-elemzőkészülék által és a referenciakészülék által valamennyi ellenőrzött ponton (a nullpont kivételével) mért érték különbségének az ellenőrzött pontok középértékének 15 %-án belül kell lennie. Legalább 5, egyenlően elosztott pontot (és a nullpontot) kell ellenőrizni. A legnagyobb ellenőrzött koncentrációnak nagyobbnak kell lennie a PN-elemzőkészülék névleges mérési tartományának 90 %-ánál.
Ha a PN-elemzőkészüléket részenként kalibrálják, akkor a linearitást elegendő csak a részecskeérzékelő tekintetében ellenőrizni, de a többi rész és a mintavevő vezeték hatásfokát figyelembe kell venni a meredekség számításánál.
6.4. Az illékony részecskék eltávolítási hatásfoka
A rendszernek 99 %-nál nagyobb hatásfokkal kell eltávolítania a ≥ 30 nm méretű tetrakontán (CH3(CH2)38CH3) részecskéket ≥ 10000 részecske/köbcentiméter bemeneti koncentráció és minimális hígítás mellett.
A rendszernek szintén 99 %-nál nagyobb eltávolítási hatásfokkal kell rendelkeznie az > 50 nm számlált medián átmérőjű és > 1 mg/m3 tömegű tetrakontán tekintetében.
A tetrakontánra vonatkozó illékonyrészecske-eltávolítási hatásfokot csak egyszer kell igazolni a készülékcsalád tekintetében. A műszer gyártójának olyan karbantartási vagy cseregyakoriságot kell garantálnia, amely biztosítja, hogy az eltávolítási hatékonyság ne csökkenjen a műszaki követelményekben meghatározottak alá. Ha ez az információ nincs megadva, az illékonyrészecske-eltávolítási hatékonyságot minden egyes készülék esetében évente ellenőrizni kell.
7. A kipufogógáz-tömegáram mérésére szolgáló műszerek
7.1. Általános rendelkezések
A kipufogógáz-tömegáram mérésére szolgáló műszereknek vagy jeleknek olyan méréstartománnyal és válaszidővel kell rendelkezniük, amely alkalmas a kipufogógáz-tömegáram előírt pontosságú mérésére, tranziens és állandósult üzemállapotban egyaránt. A műszerek és jelek érzékenységének az ütődésekkel, a rezgésekkel, az elhasználódással, a hőmérséklet- és légnyomásváltozással, az elektromágneses interferenciával, valamint a jármű és a műszerek működésével kapcsolatos egyéb hatásokkal szemben olyan mértékűnek kell lennie, hogy a járulékos hibák száma a lehető legkisebb legyen.
7.2. A műszerekre vonatkozó előírások
A kipufogógáz tömegáramát közvetlen méréssel kell megállapítani a következő műszerek valamelyikének alkalmazásával:
|
a) |
Pitot-csöves áramlásmérő; |
|
b) |
nyomáskülönbség-mérő készülékek, például mérőtorok (részletesen lásd az ISO 5167 szabványt); |
|
c) |
ultrahangos áramlásmérő; |
|
d) |
örvényáramú áramlásmérő. |
Minden egyedi kipufogógáz-tömegárammérőnek teljesítenie kell a 3. pontban foglalt linearitási követelményeket. A műszer gyártójának továbbá igazolnia kell, hogy a kipufogógáz-tömegárammérők minden egyes típusa megfelel a 7.2.3–7.2.9. pontok szerinti követelményeknek.
A kipufogógáz-tömegáramot megengedett a levegő tömegáramának és a tüzelőanyag tömegáramának visszavezethető módon kalibrált érzékelőkkel végzett mérései alapján kiszámítani, amennyiben ezek az érzékelők megfelelnek a 3. pont szerinti linearitási követelményeknek és a 8. pont szerinti pontossági követelményeknek, és amennyiben az eredményként kapott kipufogógáz-tömegáramot a 6. függelék 4. pontja szerint hitelesítik.
Emellett a kipufogógáz-tömegáram meghatározására egyéb olyan módszerek is használhatók, amelyek nem visszavezethető műszereken és jeleken – például egyszerűsített kipufogógáz-tömegárammérőn vagy ECU-jeleken – alapulnak, amennyiben az eredményként kapott kipufogógáz-tömegáram megfelel a 3. pont szerinti linearitási követelményeknek és a 6. függelék 4. pontja szerint hitelesítik.
7.2.1. Kalibrálási és ellenőrzési szabványok
A kipufogógáz-tömegárammérők mérési teljesítményét levegővel vagy kipufogógázzal kell ellenőrizni egy visszavezethető szabvány alapján, például kalibrált kipufogógáz-tömegárammérő vagy teljes áramú hígítórendszerhez tartozó hígítóalagút segítségével.
7.2.2. Az ellenőrzés gyakorisága
A kipufogógáz-tömegárammérőknek a 7.2.3–7.2.9. pont szerinti megfelelőségét a tényleges vizsgálat előtt legfeljebb egy évvel kell ellenőrizni.
7.2.3. Pontosság
A kipufogógáz-tömegárammérő pontossága, amely definíció szerint a kipufogógáz-tömegárammérő által mért érték és a referenciaáram értéke közötti különbség, nem haladhatja meg a mért érték ±3 %-át, illetve a teljes skála 0,3 %-át (amelyik nagyobb).
7.2.4. Ismételhetőség
Az ismételhetőség, amely egy meghatározott névleges tömegáramra adott, 10-szer megismételt válaszból számított szórás 2,5-szerese, a kalibrálási tartománynak körülbelül a közepén nem lehet nagyobb, mint annak a legnagyobb tömegáramnak az 1 %-a, amellyel a kipufogógáz-tömegárammérőt kalibrálták.
7.2.5. Zaj
A zaj nem haladhatja meg a legnagyobb kalibrált tömegáram értékének 2 %-át. A 10 mérési időtartam mindegyike után be kell iktatni egy 30 másodperces szakaszt, melynek során a kipufogógáz-tömegárammérő a legnagyobb kalibrált tömegáramnak van kitéve.
7.2.6. Nullponteltolódás
A nullponteltolódás a legalább 30 másodpercen át tartó nullázó áram hatására adott átlagos válasz. A nullponteltolódás a rögzített elsődleges jelek, például a nyomás alapján ellenőrizhető. Az elsődleges jelek 4 óra alatti eltolódásának kisebbnek kell lennie a kipufogógáz-tömegárammérő kalibrálásához használt tömegáram mellett rögzített elsődleges jel legnagyobb értékének ± 2 %-ánál.
7.2.7. Mérőtartomány-eltolódás
A mérőtartomány-eltolódás a legalább 30 másodpercen át tartó mérőtartomány-kalibráló áram hatására adott átlagos válasz. A mérőtartomány-eltolódás a rögzített elsődleges jelek, például a nyomás alapján ellenőrizhető. Az elsődleges jelek 4 óra alatti eltolódásának kisebbnek kell lennie a kipufogógáz-tömegárammérő kalibrálásához használt tömegáram mellett rögzített elsődleges jel legnagyobb értékének ± 2 %-ánál.
7.2.8. Felfutási idő
A kipufogógáz-tömegáramot mérő műszerek és módszerek felfutási idejének a lehető leginkább meg kell felelnie a gázelemző készülékek 4.2.7. pontban meghatározott felfutási idejének, de nem haladhatja meg az 1 másodpercet.
7.2.9. A válaszidő ellenőrzése
A kipufogógáz-tömegárammérő felfutási idejét a kibocsátási vizsgálatoknál használt paraméterekhez hasonló paraméterek (nyomás, tömegáramok, szűrőbeállítások és minden egyéb, a felfutási időt befolyásoló paraméter) használatával kell meghatározni. A válaszidőt a gáznak közvetlenül a kipufogógáz-tömegárammérő bemeneténél történő bekapcsolásával kell meghatározni. A gázáramot a lehető leggyorsabban kell bekapcsolni, erősen ajánlott, hogy a bekapcsolás ideje kevesebb legyen 0,1 másodpercnél. A gáz vizsgálathoz használt áramlási sebességének legalább a kipufogógáz-tömegárammérő teljes skálájának 60 %-át elérő változást kell kiváltania az áramlási sebességben. A gázáram értékét rögzíteni kell. A késedelmi idő az az időtartam, amely a gázáram átkapcsolásától (t 0) addig eltelik, amíg a válasz eléri a mért végérték 10 százalékát (t 10). A felfutási idő a mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelő válasz között eltelt idő (t 10 – t 90). A válaszidő (t 90) a késedelmi idő és a felfutási idő összege. A kipufogógáz-tömegárammérő válaszideje (t90 ) ≤ 3 másodperc, ≤ 1 másodperc hosszúságú felfutási idővel (t 10 – t 90), a 7.2.8. ponttal összhangban.
8. Érzékelők és kiegészítő berendezések
A például a hőmérséklet, légnyomás, környezeti páratartalom, járműsebesség, tüzelőanyag-áram vagy beszívottlevegő-áram meghatározásához használt érzékelők vagy kiegészítő berendezések nem változtathatják meg és nem befolyásolhatják túlzottan a jármű motorjának és kipufogógáz-utókezelő rendszerének teljesítményét. Az érzékelők és kiegészítő berendezések pontosságának meg kell felelnie az A5/4. táblázat szerinti követelményeknek. Az A5/4. táblázat követelményeinek való megfelelést a műszer gyártója által meghatározott időközönként kell igazolni, a belső ellenőrzési eljárások vagy az ISO 9000 szabvány követelményei szerint.
A5/4. táblázat
A mérési paraméterekre vonatkozó pontossági követelmények
|
Mérési paraméter |
Pontosság |
|
Tüzelőanyag-áram (23) |
A mért érték ± 1 %-a (24) |
|
Levegőáram (25) |
A mért érték ± 2 %-a |
|
Járműsebesség (26) |
± 1,0 km/h, abszolút érték |
|
Hőmérséklet ≤ 600 K |
± 2 K, abszolút érték |
|
Hőmérséklet > 600 K |
a kelvinben mért érték ± 0,4 %-a |
|
Környezeti légnyomás |
± 0,2 kPa, abszolút érték |
|
Relatív páratartalom |
± 5 %, abszolút érték |
|
Abszolút páratartalom |
a mért érték ± 10 %-a vagy 1 gH2O/kg száraz levegő, attól függően, hogy melyik a nagyobb |
„6. függelék
A PEMS és a nem visszavezethető kipufogógáz-tömegáram hitelesítése
1. Bevezetés
Ez a függelék azokat a követelményeket ismerteti, amelyek a beépített PEMS tranziens körülmények közötti működésének, valamint a nem visszavezethető kipufogógáz-tömegárammérők által adott vagy ECU-jelek alapján kiszámított kipufogógáz-tömegáram helyességének hitelesítéséhez szükségesek.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
|
a 0 |
— |
a regressziós egyenes és az y tengely metszéspontja |
|
a 1 |
— |
a regressziós egyenes meredeksége |
|
r 2 |
— |
determinációs együttható |
|
x |
— |
a referenciajel tényleges értéke |
|
y |
— |
a hitelesítendő jel tényleges értéke |
3. A PEMS hitelesítési eljárása
3.1. A PEMS hitelesítésének gyakorisága
Ajánlott a PEMS járműbe való helyes beépítésének hitelesítéséhez azt az RDE-vizsgálat előtt vagy alternatív megoldásként a vizsgálat befejezése után, egy görgős fékpadon végzett vizsgálat eredményei alapján összehasonlítani egy laboratóriumba telepített berendezéssel. A hitelesítési vizsgálat szükséges a típusjóváhagyás során elvégzett vizsgálatokhoz.
3.2. A PEMS hitelesítési eljárása
3.2.1. A PEMS beépítése
A PEMS-et a 4. függelék előírásainak megfelelően kell beépíteni és előkészíteni. A PEMS beépítésén nem szabad változtatni a hitelesítés és az RDE-vizsgálat közötti időben.
3.2.2. Vizsgálati körülmények
A hitelesítési vizsgálatot görgős fékpadon kell elvégezni lehetőség szerint a típusjóváhagyásra vonatkozó körülmények között, a 154. számú ENSZ-előírásban foglalt előírásokat követve. A PEMS által a hitelesítési vizsgálat során kivont kipufogógáz-áramot ajánlott visszavezetni az állandó térfogatú mintavevő rendszerbe. Ha ez nem valósítható meg, akkor az állandó térfogatú mintavevő rendszer eredményeit korrigálni kell a kivont kipufogógáz tömegével. Ha a kipufogógáz-tömegáramot kipufogógáz-tömegárammérővel hitelesítették, az érzékelők vagy az ECU adatait ajánlott összehasonlítani a tömegárammérések eredményével.
3.2.3. Az adatok elemzése
A laboratóriumi eszközökkel mért, teljes távolságspecifikus kibocsátást [g/km] a 154. számú ENSZ-előírás szerint kell kiszámítani. A PEMS-szel mért kibocsátásokat a 7. függelék alapján kell kiszámítani: a szennyező anyag teljes tömegét össze kell adni [g], és el kell osztani a görgős fékpad által mért teljes vizsgálati távolsággal [km]. A szennyező anyagoknak a PEMS-szel és a laboratóriumi referenciarendszerrel meghatározott teljes távolságspecifikus tömegét [g/km] a 3.3. pont követelményei alapján értékelni kell. A NOX-kibocsátási mérések hitelesítéséhez páratartalom-korrekciót kell végezni a 154. számú ENSZ-előírás szerint.
3.3. A PEMS hitelesítésénél megengedett tűrések
A PEMS hitelesítésének teljesítenie kell az A6/1. táblázatban megadott követelményeket. Ha bármelyik megengedett tűrés nem teljesül, akkor helyesbítő lépéseket kell alkalmazni, és meg kell ismételni a PEMS hitelesítését.
A6/1. táblázat
Megengedett tűrések
|
Paraméter [mértékegység] |
Megengedett abszolút tűrés |
|
Távolság [km] (27) |
250 m a laboratóriumi referenciától |
|
THC (28) [mg/km] |
15 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 15 %-a, amelyik nagyobb |
|
CH4 (27) [mg/km] |
15 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 15 %-a, amelyik nagyobb |
|
NMHC (27) [mg/km] |
20 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 20 %-a, amelyik nagyobb |
|
PN (27) [#/km] |
8•1010 p/km vagy a laboratóriumi referencia 42 %-a (29), amelyik nagyobb |
|
CO (27) [mg/km] |
100 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 15 %-a, amelyik nagyobb |
|
CO2 [g/km] |
10 g/km vagy a laboratóriumi referencia 7,5 %-a, amelyik nagyobb |
|
NOx (27) [mg/km] |
10 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 12,5 %-a, amelyik nagyobb |
4. A nem visszavezethető műszerek és érzékelők által meghatározott kipufogógáz-tömegáram hitelesítési eljárása
4.1. A hitelesítés gyakorisága
Az 5. függelék 3. pontja szerinti, állandósult állapot melletti linearitási követelmények teljesítése mellett a nem visszavezethető kipufogógáz-tömegárammérők vagy a nem visszavezethető érzékelők vagy ECU-jelek alapján számított kipufogógáz-tömegáramok linearitását tranziens körülmények között hitelesíteni kell valamennyi vizsgálati járműre vonatkozóan, egy kalibrált kipufogógáz-tömegárammérő vagy az állandó térfogatú mintavevő rendszer segítségével.
4.2. A hitelesítési eljárás
A hitelesítést görgős fékpadon kell elvégezni, ugyanazon a járművön, mint amelyet az RDE-vizsgálathoz használtak, lehetőség szerint a típusjóváhagyásra vonatkozó körülmények között. Referenciaként visszavezethető módon kalibrált kipufogógáz-tömegárammérőt kell használni. A környezeti hőmérséklet az e melléklet 5.1. pontjában meghatározott tartományon belül bármilyen értéket felvehet. A kipufogógáz-tömegárammérő beépítésének és a vizsgálat végrehajtásának meg kell felelnie a 4. függelékének 3.4.3. pontjában foglalt követelményeknek.
A linearitás hitelesítéséhez a következő számításokat kell elvégezni:
|
a) |
a hitelesítendő jelet és a referenciajelet korrigálni kell az idővel, amennyire csak lehetséges, a 7. függelék 3. pontjának követelményeit követve; |
|
b) |
a legnagyobb áramlási érték 10 %-a alatti értékeket ki kell zárni a további elemzésből; |
|
c) |
legalább 1,0 Hz-es, állandó gyakoriság mellett a hitelesítendő jelet és a referenciajelet korrelálni kell a következő képletű regressziós egyenlet segítségével: 
ahol:
Minden mérési paraméterre és rendszerre vonatkozóan ki kell számítani az x alapján becsült y-értékek standard hibáját (SEE) és a determinációs együtthatót (r 2); |
|
d) |
a lineáris regresszió paramétereinek teljesíteniük kell az A6/2. táblázatban megadott követelményeket. |
4.3. Követelmények
Az A6/2. táblázatban megadott linearitási követelményeknek teljesülniük kell. Ha bármelyik megengedett tűrés nem teljesül, akkor helyesbítő lépéseket kell alkalmazni, és meg kell ismételni a hitelesítést.
A6/2. táblázat
A számított és mért kipufogógáz-tömegáramra vonatkozó linearitási követelmények
|
Mérési paraméter/rendszer |
a 0 |
a 1 meredekség |
Becslés standard hibája (SEE) |
Determinációs együttható r 2 |
|
Kipufogógáz-tömegáram |
0,0 ± 3,0 kg/h |
1,00 ± 0,075 |
≤ 10 % max. |
≥ 0,90 |
„7. függelék
A pillanatnyi kibocsátások meghatározása
1. Bevezetés
Ez a függelék a pillanatnyi tömeg- és a részecskeszám-kibocsátásoknak [g/s; #/s] a 4. függelék szerinti adatkonzisztencia-szabályok alkalmazását követő meghatározásának eljárását ismerteti. A pillanatnyi tömeg- és a részecskeszám-kibocsátások ezt követően az RDE-vizsgálati út értékeléséhez, valamint a közbenső kibocsátási eredmény és a kibocsátási végeredmény kiszámításához kell használni a 11. függelékben leírtak szerint.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
|
α |
— |
a hidrogén moláris aránya (H/C) |
|
β |
— |
a szén moláris aránya (C/C) |
|
γ |
— |
a kén moláris aránya (S/C) |
|
δ |
— |
a nitrogén moláris aránya (N/C) |
|
Δtt,i |
— |
az elemzőkészülék t jelátalakítási ideje [s] |
|
Δtt,m |
— |
a kipufogógáz-tömegárammérő t jelátalakítási ideje [s] |
|
ε |
— |
az oxigén moláris arány (O/C) |
|
ρ e |
— |
a kipufogógáz sűrűsége |
|
ρ gas |
— |
a »gas« kipufogógáz-összetevő sűrűsége |
|
λ |
— |
levegőfelesleg-arány |
|
λ i |
— |
pillanatnyi levegőfelesleg-arány |
|
A/F st |
— |
sztöchiometrikus levegő–tüzelőanyag arány [kg/kg] |
|
c CH4 |
— |
a metán koncentrációja |
|
c CO |
— |
száraz CO-koncentráció [%] |
|
c CO2 |
— |
száraz CO2-koncentráció [%] |
|
c dry |
— |
egy szennyező anyag száraz koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban |
|
c gas,i |
— |
a »gas« kipufogógáz-összetevő pillanatnyi koncentrációja [ppm] |
|
c HCw |
— |
nedves szénhidrogén-koncentráció [ppm] |
|
c HC(w/NMC) |
— |
szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 átáramlik a metánkiválasztón [ppmC1] |
|
c HC(w/oNMC) |
— |
szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 elkerüli a metánkiválasztót [ppmC1] |
|
c i,c |
— |
az i összetevő idővel korrigált koncentrációja [ppm] |
|
c i,r |
— |
az i összetevő koncentrációja a kipufogógázban [ppm] |
|
c NMHC |
— |
a metántól különböző szénhidrogének koncentrációja |
|
c wet |
— |
egy szennyező anyag nedves koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban |
|
E E |
— |
etánhatásfok |
|
E M |
— |
metánhatásfok |
|
H a |
— |
a beszívott levegő páratartalma [g víz/kg száraz levegő] |
|
i |
— |
a mérés sorszáma |
|
m gas,i |
— |
a »gas« kipufogógáz-összetevő tömege [g/s] |
|
q maw,i |
— |
a beszívott levegő pillanatnyi tömegárama [kg/s] |
|
q m,c |
— |
a kipufogógáz idővel korrigált tömegárama [kg/s] |
|
q mew,i |
— |
a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama [kg/s] |
|
q mf,i |
— |
a tüzelőanyag pillanatnyi tömegárama [kg/s] |
|
q m,r |
— |
a kipufogógáz korrigálatlan tömegárama [kg/s] |
|
r |
— |
keresztkorrelációs együttható |
|
r2 |
— |
determinációs együttható |
|
r h |
— |
szénhidrogén-választényező |
|
u gas |
— |
a »gas« kipufogógáz-összetevő u értéke |
3. A paraméterek idővel való korrigálása
A távolságspecifikus kibocsátások helyes kiszámítása érdekében az összetevő-koncentrációk, a kipufogógáz-tömegáram, a járműsebesség és az egyéb járműadatok rögzített értékeit korrigálni kell az idővel. Az idővel való korrigálás megkönnyítése érdekében a szinkronizálandó adatokat vagy egyetlen adatrögzítő berendezés segítségével vagy a 4. függelék 5.1. pontjának megfelelő, szinkronizált időbélyegzővel kell rögzíteni. A paraméterek idővel való korrigálását és szinkronizálását a következő, 3.1–3.3. pont szerinti eljárással kell elvégezni.
3.1. Az összetevők koncentrációjának idővel való korrigálása
Az összes összetevő-koncentráció rögzített értékét korrigálni kell az idővel oly módon, hogy a vonatkozó elemzőkészülékek jelátalakítási idejének megfelelő visszafelé történő eltolást alkalmaznak. Az elemzőkészülékek jelátalakítási idejét az 5. függelék 4.4. pontja szerint kell meghatározni:
ahol:
|
c i,c |
|
az i összetevő idővel korrigált koncentrációja az idő (t) függvényében |
|
c i,r |
|
az i összetevő korrigálatlan koncentrációja az idő (t) függvényében |
|
Δtt,i |
|
az i összetevőt mérő elemzőkészülék jelátalakítási ideje |
3.2. A kipufogógáz-tömegáram idővel való korrigálása
A kipufogógáz-tömegárammérővel mért kipufogógáz-tömegáramot korrigálni kell az idővel, a kipufogógáz-tömegárammérő jelátalakítási idejének megfelelő visszafelé történő eltolás alkalmazásával. A tömegárammérő jelátalakítási idejét az 5. függelék 4.4. pontja szerint kell meghatározni:
ahol:
|
q m,c |
|
a kipufogógáz-tömegáram idővel korrigált értéke az idő (t) függvényében |
|
q m,r |
|
a kipufogógáz-tömegáram idővel korrigálatlan értéke az idő (t) függvényében |
|
Δtt,m |
|
a kipufogógáz-tömegárammérő t jelátalakítási ideje |
Ha kipufogógáz-tömegáram meghatározása az ECU vagy egy érzékelő adatai alapján történik, megfontolandó egy kiegészítő átalakítási idő alkalmazása, amelyet a számított kipufogógáz-tömegáram és a 6. függelék 4. pontja szerint mért kipufogógáz-tömegáram keresztkorrelációjával lehet meghatározni.
3.3. A járműadatok szinkronizálása
Az érzékelők vagy az ECU által adott adatokat keresztkorreláció segítségével szinkronizálni kell a megfelelő kibocsátási adatokkal (pl. az összetevő-koncentrációkkal).
3.3.1. A különböző forrásokból származó járműsebesség-adatok
A jármű sebességének a kipufogógáz-tömegárammal való szinkronizálásához először egy érvényes sebességgörbét kell meghatározni. Ha a jármű sebességére vonatkozóan több forrásból is (pl. a GNSS-től, az érzékelőktől vagy az ECU-tól) származik adat, akkor a sebességértékeket keresztkorreláció segítségével szinkronizálni kell.
3.3.2. A jármű sebessége és a kipufogógáz-tömegáram
A kipufogógáz-tömegáram és a járműsebességnek a pozitív gyorsulással való szorzata közötti keresztkorreláció segítségével szinkronizálni kell a járműsebességet a kipufogógáz-tömegárammal.
3.3.3. További jelek
A lassan és kis tartományon belül változó értékű jelek, például a környezeti hőmérséklet szinkronizálása elhagyható.
4. Kibocsátásmérés leállított belső égésű motor mellett
A leállított belső égésű motor mellett keletkező pillanatnyi kibocsátások vagy kipufogógáz-tömegáram méréseit rögzíteni kell az adatcserefájlban.
5. A mért értékek korrigálása
5.1. Az eltolódás korrigálása
|
cref,z |
|
a nullázógáz referenciakoncentrációja (általában nulla), [ppm] |
|
cref,s |
|
a kalibrálógáz referenciakoncentrációja [ppm] |
|
cpre,z |
|
a nullázógáz vizsgálat előtti koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm] |
|
cpre,s |
|
a kalibrálógáz vizsgálat előtti koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm] |
|
cpost,z |
|
a nullázógáz vizsgálat utáni koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm] |
|
cpost,s |
|
a kalibrálógáz vizsgálat utáni koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm] |
|
cgas |
|
a mintagáz koncentrációja [ppm] |
5.2. Száraz/nedves korrekció
Ha a kibocsátások mérése száraz alapon történik, akkor a mért koncentrációkat át kell számítani nedves alapú koncentrációkra az alábbi módon:
ahol:
|
c wet |
|
a szennyező anyag nedves koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban |
|
c dry |
|
a szennyező anyag száraz koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban |
|
k w |
|
a száraz/nedves korrekciós tényező |
A k w kiszámításához az alábbi képletet kell használni:
ahol:
ahol:
|
H a |
|
a beszívott levegő páratartalma [g víz/kg száraz levegő] |
|
c CO2 |
|
a száraz CO2-koncentráció [%] |
|
c CO |
|
a száraz CO-koncentráció [%] |
|
α |
|
a hidrogén moláris aránya a tüzelőanyagban (H/C) |
5.3. A NOx-kibocsátásoknak a környezeti páratartalommal és hőmérséklettel való korrigálása
A NOx-kibocsátásokat nem szabad korrigálni a környezeti hőmérséklet és a páratartalom függvényében.
5.4. A negatív kibocsátási eredmények korrigálása
A negatív pillanatnyi eredményeket nem szabad korrigálni.
6. A pillanatnyi gáz-halmazállapotú kipufogógáz-összetevők meghatározása
6.1. Bevezetés
A kezeletlen kipufogógáz összetevőit az 5. függelékben leírt mérési módszerrel és mintavevő elemzőkészülékkel kell mérni. A releváns összetevők kezeletlen koncentrációját a 4. függelék alapján kell megmérni. Az adatokat a 3. pontnak megfelelően korrigálni kell az idővel és szinkronizálni kell őket.
6.2. Az NMHC és a CH4 koncentrációjának kiszámítása
Az NMC-FID-del végzett metánmérések esetében az NMHC számítási módszere a nullázási/kalibrálási beállításhoz használt kalibráló gáztól és módszertől függ. Ha a FID-et NMC nélkül használják a THC mérésére, a FID-et propán és levegő vagy propán és N2 keverékével kell kalibrálni a szokásos módon. Az NMC-vel sorba kapcsolt FID kalibrálásához a következő módszerek használhatók:
|
a) |
a propánból és levegőből álló kalibráló gáz kikerüli az NMC-t; |
|
b) |
a metánból és levegőből álló kalibráló gáz áthalad az NMC-t. |
Erősen ajánlott, hogy a FID kalibrálását az NMC-n áthaladó metán-levegő keverékkel végezzék el.
Az a) módszer esetében a CH4 és az NMHC koncentrációját a következőképpen kell kiszámítani:
A b) módszer esetében a CH4 és az NMHC koncentrációját a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
|
c HC(w/oNMC) |
|
a szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 elkerüli a metánkiválasztót [ppmC1] |
|
c HC(w/NMC) |
|
a szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 átáramlik a metánkiválasztón [ppmC1] |
|
r h |
|
az 5. függelék 4.3.3. b) pontja szerinti, szénhidrogénre vonatkozó választényező |
|
E M |
|
az 5. függelék 4.3.4. a) pontja szerinti metánhatásfok |
|
E E |
|
az 5. függelék 4.3.4. b) pontja szerinti etánhatásfok |
Ha a FID kalibrálását a metánkiválasztón áthaladó gázzal (a b) módszer szerint) végezték, akkor a metánátalakításnak az 5. függelék 4.3.4. a) pontja szerinti hatásfoka nulla. Az NMHC tömegének kiszámításához használt sűrűség egyenlő az összes szénhidrogén 273,15 K és 101,325 kPa melletti sűrűségével, és függ a tüzelőanyagtól.
7. A kipufogógáz-tömegáram meghatározása
7.1. Bevezetés
A pillanatnyi tömegkibocsátásoknak a 8. és 9. pont szerinti kiszámításához szükség van a kipufogógáz-tömegáram meghatározására. A kipufogógáz tömegáramát az 5. függelék 7.2. pontja szerinti közvetlen mérési módszerek valamelyikével kell megállapítani. Alternatív megoldásként megengedett a kipufogógáz-tömegáramot az e függelék 7.2–7.4. pontjának megfelelően kiszámítani.
7.2. A levegő és a tüzelőanyag tömegáramát használó számítási módszer
A kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát a levegő és a tüzelőanyag tömegáramából a következőképpen lehet kiszámítani:
ahol:
|
q mew,i |
|
a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama [kg/s] |
|
q maw,i |
|
a beszívott levegő pillanatnyi tömegárama [kg/s] |
|
q mf,i |
|
a tüzelőanyag pillanatnyi tömegárama [kg/s] |
Ha a levegő és a tüzelőanyag tömegáramát vagy a kipufogógáz-tömegáramot az ECU rögzített adatai alapján határozzák meg, a számított pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az 5. függelék 3. pontjában a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozóan meghatározott linearitási követelményeket és a 6. függelék 4.3. pontjában meghatározott hitelesítési követelményeket.
7.3. A levegő tömegáramát és a levegő–tüzelőanyag arányt használó számítási módszer
A kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát a levegő tömegáramából és a levegő–tüzelőanyag arányból a következőképpen lehet kiszámítani:
ahol:
ahol:
|
q maw,i |
|
a beszívott levegő pillanatnyi tömegárama [kg/s] |
|
A/F st |
|
a sztöchiometrikus levegő–tüzelőanyag arány [kg/kg] |
|
λ i |
|
a pillanatnyi levegőfelesleg-arány |
|
c CO2 |
|
a száraz CO2-koncentráció [%] |
|
c CO |
|
a száraz CO-koncentráció [ppm] |
|
c HCw |
|
a nedves HC-koncentráció [ppm] |
|
α |
|
a hidrogén moláris aránya (H/C) |
|
β |
|
a szén moláris aránya (C/C) |
|
γ |
|
a kén moláris aránya (S/C) |
|
δ |
|
a nitrogén moláris aránya (N/C) |
|
ε |
|
az oxigén moláris aránya (O/C) |
Az együtthatók Cβ Hα Oε Nδ Sγ tüzelőanyagra vonatkoznak, ahol β = 1 a széntartalmú tüzelőanyagok esetében. A HC-kibocsátások koncentrációja jellemzően alacsony, és a λ i számítása során figyelmen kívül hagyható.
Ha a levegő tömegáramát és a levegő–tüzelőanyag arányt az ECU által rögzített adatok alapján határozzák meg, a számított pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az 5. függelék 3. pontjában a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozóan meghatározott linearitási követelményeket és a 6. függelék 4.3. pontjában meghatározott hitelesítési követelményeket.
7.4. A tüzelőanyag tömegáramát és a levegő–tüzelőanyag arányt használó számítási módszer
A pillanatnyi kipufogógáz-tömegáram a következőképpen számítható ki a tüzelőanyag tömegáramából és a levegő–tüzelőanyag arányból (amelyet a 7.3. pont szerint, az A/Fst és λ i használatával számoltak ki):
A számított pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az 5. függelék 3. pontjában a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozóan meghatározott linearitási követelményeket és a 6. függelék 4.3. pontjában meghatározott hitelesítési követelményeket.
8. A gáz-halmazállapotú összetevők pillanatnyi tömegkibocsátásának kiszámítása
A pillanatnyi tömegkibocsátások [g/s] meghatározásához az adott szennyező anyag pillanatnyi koncentrációját [ppm] meg kell szorozni a pillanatnyi kipufogógáz-tömegárammal [kg/s] – miután a pillanatnyi koncentrációt és a tömegáramot is korrigálták és szinkronizálták az átalakítási idővel –, majd meg kell szorozni az A7/1. táblázat vonatkozó u értékével. Ha a mérés száraz alapon történik, akkor az 5.1. pont szerinti száraz/nedves korrekciót el kell végezni az összetevők pillanatnyi koncentrációértékén a további számítások megkezdése előtt. Adott esetben a negatív pillanatnyi kibocsátásértékeket is be kell vonni minden további adatértékelésbe. A paraméterértékeket úgy kell bevonni a pillanatnyi kibocsátások számításaiba [g/s; #/s], ahogy az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer, az érzékelő vagy az ECU kiadja őket. Az alábbi egyenletet kell használni:
ahol:
|
m gas,i |
|
a »gas« kipufogógáz-összetevő tömege [g/s] |
|
u gas |
|
a »gas« kipufogógáz-összetevő sűrűségének és a kipufogógáz A7/1. táblázat szerinti összesített sűrűségének aránya |
|
c gas,i |
|
a »gas« kipufogógáz-összetevő mért koncentrációja a kipufogógázban [ppm] |
|
q mew,i |
|
a kipufogógáz mért tömegárama [kg/s] |
|
gas |
|
az adott összetevő |
|
i |
|
a mérés sorszáma |
A7/1. táblázat
A korrigálatlan kipufogógázra vonatkozó, az i kipufogógáz-összetevő vagy szennyező anyag sűrűsége [kg/m3] és a kipufogógáz sűrűsége [kg/m3] közötti arányt kifejező u értékek
|
Tüzelőanyag |
ρ e [kg/m3] |
Az i összetevő vagy szennyező anyag |
|||||
|
NOx |
CO |
HC |
CO2 |
O2 |
CH4 |
||
|
ρ gas [kg/m3] |
|||||||
|
2,052 |
1,249 |
1,9630 |
1,4276 |
0,715 |
|||
|
Dízel (B0) |
1,2893 |
0,001593 |
0,000969 |
0,000480 |
0,001523 |
0,001108 |
0,000555 |
|
Dízel (B5) |
1,2893 |
0,001593 |
0,000969 |
0,000480 |
0,001523 |
0,001108 |
0,000555 |
|
Dízel (B7) |
1,2894 |
0,001593 |
0,000969 |
0,000480 |
0,001523 |
0,001108 |
0,000555 |
|
Etanol (ED95) |
1,2768 |
0,001609 |
0,000980 |
0,000780 |
0,001539 |
0,001119 |
0,000561 |
|
CNG (32) |
1,2661 |
0,001621 |
0,000987 |
0,000528 (33) |
0,001551 |
0,001128 |
0,000565 |
|
Propán |
1,2805 |
0,001603 |
0,000976 |
0,000512 |
0,001533 |
0,001115 |
0,000559 |
|
Bután |
1,2832 |
0,001600 |
0,000974 |
0,000505 |
0,001530 |
0,001113 |
0,000558 |
|
LPG (34) |
1,2811 |
0,001602 |
0,000976 |
0,000510 |
0,001533 |
0,001115 |
0,000559 |
|
Benzin (E0) |
1,2910 |
0,001591 |
0,000968 |
0,000480 |
0,001521 |
0,001106 |
0,000554 |
|
Benzin (E5) |
1,2897 |
0,001592 |
0,000969 |
0,000480 |
0,001523 |
0,001108 |
0,000555 |
|
Benzin (E10) |
1,2883 |
0,001594 |
0,000970 |
0,000481 |
0,001524 |
0,001109 |
0,000555 |
|
Etanol (E85) |
1,2797 |
0,001604 |
0,000977 |
0,000730 |
0,001534 |
0,001116 |
0,000559 |
9. A pillanatnyi részecskeszám-kibocsátások kiszámítása
A pillanatnyi részecskeszám-kibocsátások [részecskeszám/s] meghatározásához az adott szennyező anyag pillanatnyi koncentrációját [részecskeszám/cm3] meg kell szorozni a pillanatnyi kipufogógáz-tömegárammal [kg/s], miután a pillanatnyi koncentrációt és a tömegáramot is korrigálták és szinkronizálták az átalakítási idővel, majd el kell osztani az A7/1. táblázat szerinti sűrűséggel [kg/m3]. Adott esetben a negatív pillanatnyi kibocsátásértékeket is be kell vonni minden további adatértékelésbe. A korábbi eredmények minden értékes számjegyét be kell vonni a pillanatnyi kibocsátások számításába. Az alábbi egyenletet kell használni:
ahol:
|
PNi |
|
a részecskeszámáram [részecskeszám/s] |
|
cPN,i |
|
a mért részecskeszám-koncentráció [#/m3] 0 °C-on normalizálva |
|
qmew,i |
|
a kipufogógáz mért tömegárama [kg/s] |
|
ρe |
|
a kipufogógáz sűrűsége [kg/m3] 0 °C-on (lásd az A7/1. táblázatot) |
10. Adatcsere
Adatcsere: A mérési rendszerek és az adatértékelő szoftverek közötti adatcserét a Bizottság által biztosított szabványos adatcserefájl6 segítségével kell megvalósítani.
Az adatok mindenfajta előfeldolgozását (pl. a 3. pont szerinti, idővel való korrigálását, a jármű sebességének a 4. függelék 4.7. pontja szerinti korrigálását vagy a GNSS járműsebességre vonatkozó jelének a 4. függelék 6.5. pontja szerinti korrigálását) a mérési rendszerek vezérlőszoftverével kell végrehajtani, és az adatcserefájl létrehozása előtt kell elvégezni.
„8. függelék
A vizsgálati út általános érvényességének mozgóablakos átlagolási módszerrel történő ellenőrzése
1. Bevezetés
A vizsgálati út általános dinamikájának értékelésére a mozgóablakos átlagolási módszert kell használni. A vizsgálat szakaszokra (ablakokra) tagolódik, az ezt követő elemzés pedig annak megállapítását célozza, hogy a vizsgálati út érvényes-e az RDE céljára. Az ablakok »normalitását« az ablakok távolságspecifikus CO2-kibocsátásának a jármű WLTP-vizsgálat szerint mért CO2-kibocsátásából eredő referenciagörbével való összehasonlítása révén kell értékelni.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
Az (i) index az időközre utal.
A (j) index az ablakra utal.
A (k) index a kategóriára (t=összes, ls=alacsony sebesség, ms=közepes sebesség, hs=nagy sebesség) vagy a CO2-jelleggörbére (cc) utal.
|
a 1,b 1 |
- |
a CO2-jelleggörbe együtthatói |
|
a 2,b 2 |
- |
a CO2-jelleggörbe együtthatói |
|
M CO2 |
- |
a CO2 tömege [g] |
|
M CO2j |
- |
a CO2 tömege a j ablakban, [g] |
|
t i |
- |
az i időköz teljes hossza, [s] |
|
t t |
- |
a vizsgálat időtartama [s] |
|
v i |
- |
a jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h] |
|
|
- |
a jármű átlagos sebessége a j ablakban [km/h] |
|
tol 1H |
- |
a jármű CO2-jelleggörbéjének felső tűrése [%] |
|
tol 1L |
- |
a jármű CO2-jelleggörbéjének alsó tűrése [%] |
3. Mozgó átlagolási ablakok
3.1. Az átlagoló mozgóablakok meghatározása
A 7. függelék szerint kiszámított pillanatnyi CO2-kibocsátásokat a mozgóablakos átlagolási módszerrel kell integrálni, a CO2 referenciatömege alapján.
A CO2 referenciatömegének használatát az A8/2. ábra szemlélteti. A számítás elve a következő: A távolságspecifikus RDE CO2-kibocsátások tömegét nem a teljes adatkészletre, hanem annak részeire kell kiszámítani, a részadatkészletek hosszúságát úgy meghatározva, hogy a jármű által a vonatkozó WLTP-vizsgálat során kibocsátott CO2-tömegnek mindig ugyanazon részével egyezzenek meg (adott esetben az összes megfelelő korrekció, pl. ATCT alkalmazása után). A mozgóablakos számításokat az adat-mintavételezési gyakoriságnak megfelelő időnöveléssel Δt kell elvégezni. A következő szakaszokban a jármű közúti CO2 kibocsátásának és átlagsebességének kiszámításához használt ezen részadatkészletek megnevezése »átlagolási ablak«. Az ebben a pontban leírt számítást az első adatponttól (előrefelé) kell elvégezni, az A8/1. ábrán látható módon.
A következő adatokat nem kell figyelembe venni a CO2 tömegének, a távolságnak és a jármű átlagsebességének az egyes átlagoló ablakokban való kiszámítása során:
a műszerek időszakos ellenőrzésének adatai és/vagy a nullpontválasz eltolódásának ellenőrzése utáni adatok;
a jármű földhöz viszonyított sebessége < 1 km/h.
A számítás akkor kezdődik, amikor a jármű földhöz viszonyított sebessége legalább 1 km/h és kiterjed minden olyan meneteseményre, melynek során nem történik CO2-kibocsátás és a jármű földhöz viszonyított sebessége legalább 1 km/h.
A kibocsátások tömegét (MCO2,j) a g/s-ban megadott, a 7. függelék szerint kiszámított pillanatnyi kibocsátások integrálásával kell meghatározni.
A8/1. ábra
Járműsebesség az idő függvényében – A jármű átlagolt kibocsátásai az idő függvényében, az első átlagolási ablaktól kezdve
A8/2. ábra
A CO2-tömeg meghatározása az átlagolási ablakok alapján
A j sorszámú átlagolási ablak időtartamának (t 2,j – t 1,j ) meghatározása az alábbi egyenlettel történik:
M CO 2 (t 2,j ) – M CO 2 (t 1,j ) ≥ M CO 2,ref
Ahol:
M CO2(t i,j ) a vizsgálat kezdete és az időpont (t i,j ) között mért CO2-kibocsátás tömege, [g];
M CO2,ref a CO2 referenciatömege (a vonatkozó WLTP-vizsgálat során a jármű által kibocsátott CO2 tömegének fele).
A típusjóváhagyás során CO2-referenciaértéként azokat a CO2-értékeket kell alkalmazni, amelyeket az egyes járművek WLTP vizsgálata során, a 154. számú ENSZ-előírás szerint, az összes megfelelő korrekció alkalmazásával határoztak meg.
ISC vagy piacfelügyeleti vizsgálat céljából a CO2 referenciatömegét az egyedi járműre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatból (36) kell beszerezni. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművekre vonatkozó értéket a töltést fenntartó üzemmódban végzett WLTP-vizsgálatból kell venni.
a t 2,j -t a következőképpen kell megválasztani:
M CO 2 (t 2,j – Δt) – M CO 2 (t 1,j ) < M CO 2,ref ≤ M CO 2 (t 2,j ) – M CO 2 (t 1,j )
Ahol Δt az adatmintavételi időszak.
Az ablakokban a CO2-kibocsátás tömegének (
3.2. Az ablakok paramétereinek kiszámítása
|
— |
A 3.1. pont szerint meghatározott valamennyi ablakra vonatkozóan a következőket kell kiszámítani. A távolságspecifikus CO2-kibocsátások (MCO2,d,j); |
|
— |
a jármű átlagos sebessége ( |
4. Az ablakok értékelése
4.1. Bevezetés
A vizsgálati jármű dinamikai referenciaviszonyait a járműnek a WLTP-vizsgálatban a típusjóváhagyás során mért átlagos sebességéhez viszonyított CO2-kibocsátása, más néven »a jármű CO2-jelleggörbéje« alapján kell meghatározni.
4.2. A CO2-jelleggörbe referenciapontjai
A típusjóváhagyás során azokat a CO2-értékeket kell alkalmazni, amelyeket az egyes járművek WLTP vizsgálata során, a 154. számú ENSZ-előírás szerint, az összes megfelelő korrekció alkalmazásával határoztak meg.
Az ISC vagy a piacfelügyeleti vizsgálat céljából e pontban a referenciagörbe meghatározásához az egyes járművekre vonatkozó megfelelőségi tanúsítványban szereplő távolságspecifikus CO2-kibocsátást kell figyelembe venni.
A jármű CO2-jelleggörbéjének meghatározásához szükséges P1, P2 és P3 referenciapontokat a következőképpen kell megállapítani:
|
4.2.1. |
P1 pont
|
|
4.2.2. |
P2 pont
|
|
4.2.3. |
P3 pont
|
4.3. A CO2-jelleggörbe meghatározása
A 4.2. pont szerinti referenciapontok segítségével a CO2-kibocsátások jelleggörbéjét az átlagos sebesség függvényeként, két lineáris szakasz (P1, P2) és (P2, P3) használatával kell kiszámítani. A (P2, P3) szakasz a jármű sebességét ábrázoló tengelyen 145 km/h-ra van korlátozva. A jelleggörbét a következő képletek alapján kell meghatározni:
A (P 1,P 2 szakaszra vonatkozóan:
with: 
and: 
A (P 2,P 3) szakaszra vonatkozóan:
with: 
and: 
A8/3. ábra
A jármű CO2-jelleggörbéje és tűrései belső égésű motorral felszerelt és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében
A8/4. ábra
A jármű CO2-jelleggörbéje és tűrései külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében
4.4. Alacsony, közepes és nagy sebességű szakaszok ablakai
|
4.4.1. |
Az ablakokat átlagos sebességük alapján alacsony, közepes és nagy sebességű sebességkategóriákba kell sorolni. |
|
4.4.1.1. |
Az alacsony sebességű szakasz ablakai
Az alacsony sebességű szakasz ablakait 45 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség ( |
|
4.4.1.2. |
A közepes sebességű szakasz ablakai
A közepes sebességű szakasz ablakait legalább 45 km/h és 80 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség ( Azon járművek esetében, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, a közepes sebességű szakasz ablakait 70 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség ( |
|
4.4.1.3. |
A magas sebességű szakasz ablakai
A magas sebességű szakasz ablakait legalább 80 km/h és 145 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség ( Azon járművek esetében, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, a magas sebességű szakasz ablakait legalább 70 km/h és 90 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség ( A8/5. ábra A jármű CO2-jelleggörbéje: az alacsony, a közepes és a magas sebesség fogalommeghatározásai (belső égésű motorral rendelkező és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek példáján), azon N2 kategóriájú járművek kivételével, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel
A8/6. ábra A jármű CO2-jelleggörbéje: az alacsony, a közepes és a magas sebességű vezetés fogalommeghatározásai (külső feltöltésű hibrid elektromos járművek példáján), azon járművek kivételével, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel
|
|
4.5.1. |
A vizsgálati út érvényességének ellenőrzése |
|
4.5.1.1. |
A jármű CO2-jelleggörbéjének tűrései
A jármű CO2-jelleggörbéjének felső tűrése tol 1H = 45 % alacsony sebességű vezetés esetén, valamint tol 1H = 40 % közepes és nagy sebességű vezetés esetén. A jármű CO2-jelleggörbéjének alsó tűrése tol 1L = 25 % belső égésű motorral rendelkező és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és tol 1L = 100 % külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében. |
|
4.5.1.2. |
A vizsgálat érvényességének ellenőrzése
A vizsgálat akkor érvényes, ha a részét képező alacsony, közepes és nagy sebességű szakaszoknak legalább 50 %-a a CO2-jelleggörbére vonatkozóan meghatározott tűrésen belül van. Nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében, ha a tol 1H és tol 1L közötti 50 %-os minimális követelmény nem teljesül, a tol 1H felső pozitív tűrést meg lehet növelni, amíg a tol 1H értéke el nem éri az 50 %-ot. Külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek esetében a vizsgálat továbbra is érvényes, ha a belső égésű motor nem indul be, és ennek következtében nem kerül sor a mozgó átlagolási ablakok kiszámítására. |
„9. függelék
A vizsgálati út dinamikatúllépésének vagy hiányának értékelése
1. Bevezetés
Ez a függelék a vizsgálati út dinamikájának ellenőrzésére szolgáló számítási eljárásokat mutatja be, meghatározva, hogy az RDE-vizsgálati út során a dinamika túl nagy, vagy nem volt-e elegendő.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
|
a |
— |
gyorsulás [m/s2] |
|
ai |
— |
gyorsulás az i időközben [m/s2] |
|
apos |
— |
0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulás [m/s2] |
|
apos,i,k |
— |
a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulás az i időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m/s2] |
|
ares |
— |
gyorsulási felbontás [m/s2] |
|
di |
— |
az i időközben megtett távolság [m] |
|
di,k |
— |
az i időközben megtett távolság a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m] |
|
index (i) |
— |
diszkrét időköz |
|
index (j) |
— |
a pozitív gyorsulást tartalmazó adatkészletek diszkrét időköze |
|
index (k) |
— |
a megfelelő kategóriára (t=összes, u=város, r=országút, m=autópálya) utal |
|
Mk |
— |
a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulást tartalmazó városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak száma |
|
Nk |
— |
a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok és a teljes vizsgálati út mintáinak teljes száma |
|
RPAk |
— |
a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszokra vonatkozó relatív pozitív gyorsulás [m/s2 vagy kWs/(kg*km)] |
|
tk |
— |
a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok és a teljes vizsgálati út időtartama [s] |
|
v |
— |
a jármű sebessége [km/h] |
|
vi |
— |
a jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h] |
|
vi,k |
— |
a jármű tényleges sebessége az i időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [km/h] |
|
(v × a)i |
— |
a gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség az i időközben [m2/s3 vagy W/kg] |
|
(v × a)j,k |
— |
a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség a j időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m2/s3 vagy W/kg] |
|
(v × apos)k- [95] |
— |
a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulásra jutó járműsebesség szorzatának 95 %-os percentilise a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozóan [m2/s3 vagy W/kg] |
|
|
— |
a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozó átlagos járműsebesség [km/h] |
3. A vizsgálati út mutatói
3.1. Számítások
3.1.1. Az adatok előfeldolgozása
A dinamikus paraméterek, például a gyorsulás, a (v × aapos ) vagy az RPA meghatározásához a járműsebességre vonatkozó jelnek a 3 km/h feletti minden sebességen 0,1 %-os pontosságúnak és 1 Hz-es mintavételi gyakoriságúnak kell lennie. Egyébként a gyorsulást 0,01 m/s2 pontossággal és 1 Hz-es mintavételi gyakorisággal kell meghatározni. Ebben az esetben a (v × aapos ) meghatározásához különálló sebességjel szükséges, melynek pontossága legalább 0,1 km/h kell hogy legyen. A sebességgörbe képezi a további számítások és a 3.1.2. és a 3.1.3. pontban ismertetett kategorizálás alapját.
3.1.2. A távolság, a gyorsulás és a (v × a) kiszámítása
A következő számításokat a teljes időn alapuló sebességgörbén kell elvégezni, a vizsgálati adatok kezdetétől a végéig.
Az adatmintánkénti távolságnövekményt a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
|
di |
|
az i időközben megtett távolság [m] |
|
ν i |
|
a jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h] |
|
N t |
|
a minták teljes száma |
A gyorsulást a következőképpen kell számítani:
ahol:
|
ai |
|
a gyorsulás az i időközben [m/s2]. Ha i = 1: vi–1 = 0, i = Nt esetén: vi+1 =0. |
A gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség szorzatát a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
|
(v × a)i |
|
a gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség szorzata az i időközben [m2/s3 vagy W/kg]. |
3.1.3. Az eredmények kategorizálása
3.1.3.1. Az eredmények kategorizálása
Az ai és a (v × a)i kiszámítása után vi , di , ai és (v × a)i értékeket a járműsebesség alapján növekvő sorrendbe kell állítani.
A (vi ≤ 60 km/h) által jellemzett valamennyi adatkészlet a »városi« sebességkategóriába, a (60 km/h < vi ≤ 90 km/h) által jellemzett valamennyi adatkészlet az »országúti« és a (vi > 90 km/h) által jellemzett valamennyi adatkészlet az »autópályán történő vezetési« sebességkategóriába tartozik.
Azon N2 kategóriájú járművek esetében, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, a vi ≤ 60 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet a »városi« sebességkategóriába, a 60 km/h < vi ≤ 80 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az »országúti« és a vi > 80 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az »autópályán történő vezetési« sebességkategóriába tartozik.
Az ai 0,1 m/s2 gyorsulási értékekkel rendelkező adatkészletek száma egyik sebességkategóriában sem lehet kisebb 100-nál.
Az átlagos járműsebességet (
ahol:
|
Nk |
|
a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak teljes száma. |
3.1.4. A (v × apos)k-[95] sebességkategóriánkénti kiszámítása
A (v × apos) értékek 95 %-os percentilisét a következőképpen kell kiszámítani:
Minden egyes sebességkategória (v × apos)i,k értékeit növekvő sorrendbe kell rendezni valamennyi olyan adatkészletre vonatkozóan, amely ai,k > 0,1m/s2 értékkel rendelkezik, és meg kell határozni ezen minták teljes számát (Mk ).
Ezután az ai,k ≥ 0,1 m/s2 értékkel rendelkező (v × apos)i,k értékekhez hozzá kell rendelni a percentilisértékeket a következőképpen:
A legkisebb (v × apos) értékhez az 1/Mk percentilist, a második legkisebb értékhez a 2/Mk percentilist, a harmadik legkisebb értékhez a 3/Mk percentilist, a legnagyobb értékhez pedig az (Mk/Mk = 100 %) percentilist kell hozzárendelni.
A (v × apos)k-[95] értéke (v × apos)j,k, ahol j/Mk = 95 %. Ha a j/Mk = 95 % feltétel nem teljesül, a (v × apos)k-[95] értékét a j és a j+1 egymást követő minták lineáris interpolációjával kell kiszámítani, ahol j/Mk < 95 % és (j+1)/Mk > 95 %.
A sebességkategóriánkénti relatív pozitív gyorsulást a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
|
RPAk |
|
a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozó relatív pozitív gyorsulás [m/s2 vagy kWs/(kg*km)] |
|
Mk |
|
a pozitív gyorsulást tartalmazó városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak száma |
|
Nk |
|
a városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak teljes száma |
4. A vizsgálati út érvényességének ellenőrzése
4.1.1. A (v × apos)k-[95] sebességkategóriánkénti ellenőrzése (ahol v [km/h]-ban van megadva)
Ha a 
(v × apos)k-[95] > (0,136 × 
feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.
Ha a 
(v × apos)k-[95] > (0,0742 × 
feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.
A gyártó kérésére, és csak azon N1 vagy N2 járművek esetében, amelyek esetében a teljesítmény és a vizsgálati tömeg aránya nem haladja meg a 44 W/kg értéket:
Ha a 
(v × apos)k-[95] > (0,136 × 
feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.
Ha a 
(v × apos)k-[95] > (– 0,097 × 
feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.
4.1.2. Az RPA sebességkategóriánkénti ellenőrzése
Ha 
RPAk
< (– 0,0016 
feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.
Ha a 
„10. függelék
A PEMS-vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedésének meghatározására szolgáló eljárás
1. Bevezetés
Ez a függelék a PEMS-vizsgálati út összesített magasságnövekedésének meghatározására szolgáló eljárást ismerteti.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
|
d(0) |
— |
távolság a vizsgálati út kezdetén [m] |
|
d |
— |
az út figyelembe vett diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m] |
|
d 0 |
— |
az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m] |
|
d 1 |
— |
az út vonatkozó d pontja után közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m] |
|
d a |
— |
az út referenciapontja d(0)-nál [m] |
|
d e |
— |
az út utolsó diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m] |
|
d i |
— |
pillanatnyi távolság [m] |
|
d tot |
— |
a vizsgálati út teljes hossza [m] |
|
h(0) |
— |
a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a vizsgálati út kezdetén [m] |
|
h(t) |
— |
a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t ponton [m] |
|
h(d) |
— |
a jármű tengerszint feletti magassága az út d pontján [m] |
|
h(t-1) |
— |
a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t-1 ponton [m] |
|
hcorr(0) |
— |
a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja előtt [m] |
|
hcorr(1) |
— |
a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja után [m] |
|
hcorr(t) |
— |
a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m] |
|
hcorr(t-1) |
— |
a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t-1 adatpontnál [m] |
|
hGNSS,i |
— |
a jármű GNSS-szel mért pillanatnyi tengerszint feletti magassága [m] |
|
hGNSS(t) |
— |
a jármű GNSS-szel mért tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m] |
|
h int (d) |
— |
interpolált tengerszint feletti magasság az út vizsgált diszkrét d pontján [m] |
|
h int,sm,1 (d) |
— |
simított és interpolált tengerszint feletti magasság az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m] |
|
h map (t) |
— |
a jármű topográfiai térkép szerinti tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m] |
|
roadgrade,1(d) |
— |
az út simított lejtése az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m/m] |
|
roadgrade,2(d) |
— |
az út simított lejtése a második simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m/m] |
|
sin |
— |
trigonometriai szinuszfüggvény |
|
t |
— |
a vizsgálat kezdete óta eltelt idő [s] |
|
t0 |
— |
az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig eltelt idő [s] |
|
vi |
— |
a jármű pillanatnyi sebessége [km/h] |
|
v(t) |
— |
a jármű sebessége a t adatpontnál [km/h] |
3. Általános követelmények
Az RDE-vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését a következő három paraméter alapján kell meghatározni: a jármű GNSS-szel mért pillanatnyi tengerszint feletti magassága (hGNSS,i , [m]), a jármű 1 Hz-es gyakorisággal rögzített pillanatnyi sebessége ( v i, [km/h]) és a vizsgálat kezdete óta eltelt idő (t, [s]).
4. Az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámítása
4.1. Általános rendelkezések
Az RDE-vizsgálati utak összesített pozitív magasságnövekedését egy kétlépéses eljárással kell kiszámítani, melynek lépései: i. a jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása, és ii. az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámítása.
4.2. A jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása
A vizsgálat kezdetén GNSS-szel meg kell állapítani a d(0) pont h(0) tengerszint feletti magasságát, és a topográfiai térkép alapján ellenőrizni kell az adat helyességét. Az eltérés nem lehet nagyobb 40 m-nél. A pillanatnyi tengerszint feletti magasságra vonatkozó valamennyi h(t) értéket korrigálni kell, ha a következő feltétel teljesül:
A tengerszint feletti magasság korrigálását a következő módon kell elvégezni:
ahol:
|
h(t) |
— |
a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t adatponton [m] |
|
h(t-1) |
— |
a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t-1 adatponton [m] |
|
v(t) |
— |
a jármű sebessége a t adatpontnál [km/h] |
|
hcorr(t) |
— |
a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m] |
|
hcorr(t-1) |
— |
a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t-1 adatpontnál [m] |
A korrigálási eljárás után megkapjuk a tengerszint feletti magasság érvényes adatkészletét. Ezt az adatkészletet kell használni az alábbiakban ismertetett módon az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámításához.
4.3. Az összesített pozitív magasságnövekedés végső kiszámítása
4.3.1. Egységes térbeli felbontás meghatározása
Az összesített magasságnövekedést 1 m-es állandó térbeli felbontású adatokból kell kiszámítani, a vizsgálati út kezdetén, d(0)-nál végzett első méréstől kezdve. Az 1 m-es felbontású diszkrét adatpontokat, más néven az út pontjait, meghatározott távolsági érték (például 0, 1, 2, 3 m stb.) és az annak megfelelő tengerszint feletti magasság (h(d), [m]) jellemzi.
Az út egyes diszkrét d pontjainak tengerszint feletti magasságát a pillanatnyi hcorr(t) tengerszint feletti magasság interpolációjával kell kiszámítani a következőképpen:
Ahol:
|
hint(d) |
— |
interpolált tengerszint feletti magasság az út vizsgált diszkrét d pontján [m] |
|
hcorr(0) |
— |
a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja előtt [m] |
|
hcorr(1) |
— |
a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja után [m] |
|
d |
— |
az út figyelembe vett d diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m] |
|
d0 |
— |
az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m] |
|
d1 |
— |
az út vonatkozó d pontja után közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m] |
4.3.2. Kiegészítő adatsimítás
Az út egyes diszkrét pontjaira kapott, a tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatokat egy kétlépéses eljárással simítani kell, ahol d a jelöli az első, d e pedig az utolsó adatpontot (lásd az A10/1. ábrát). Az első simítást a következőképpen kell elvégezni:
Ahol:
|
roadgrade,1(d) |
— |
az út simított lejtése az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét pontján [m/m] |
|
hint(d) |
— |
interpolált tengerszint feletti magasság az út vizsgált diszkrét d pontján [m] |
|
hint,sm,1(d) |
— |
simított interpolált tengerszint feletti magasság az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m] |
|
d |
— |
az út figyelembe vett diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m] |
|
da |
— |
az út referenciapontja d(0)-nál [m] |
|
de |
— |
az út utolsó diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m] |
A második simítást a következőképpen kell elvégezni:
Ahol:
|
roadgrade,2(d) |
— |
az út simított lejtése a második simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét pontján [m/m] |
|
hint,sm,1(d) |
— |
simított interpolált tengerszint feletti magasság az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m] |
|
d |
— |
az út figyelembe vett diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m] |
|
da |
— |
az út referenciapontja d(0)-nál [m] |
|
de |
— |
az út utolsó diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m] |
A10/1. ábra
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó interpolált jelek simítási eljárásának bemutatása
4.3.3. A végleges eredmény kiszámítása
A vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését az út összes pozitív, interpolált és simított lejtésadatának (roadgrade,2(d)) integrálásával kell kiszámítani. Az eredményt normalizálni kell a vizsgálati út d tot teljes távolságára, és az összesített magasságnövekedést méterben kell megadni a távolság száz kilométerére vetítve.
Ezután ki kell számítani a jármű útszakaszonkénti vw sebességét minden szakasz 1 m-es diszkrét pontjára:
A vizsgálati út városi részének összesített pozitív magasságnövekedését ezután az útszakasz diszkrét pontjain mért járműsebesség alapján kell kiszámítani. Minden olyan adatkészlet, amely esetében v w ≤ 60 km/h, az út városi részéhez tartozik. Az összes olyan pozitív, interpolált és simított lejtésadatot integrálni kell, amely városi adatkészlethez tartozik.
A durban városi vizsgálati távolság [km] kiszámításához integrálni kell a városi adatkészleteknek megfelelő 1 m-es szakaszpontokat, és át kell váltani km-re.
Az út városi részének pozitív összesített magasságnövekedését ezután úgy kell kiszámítani, hogy a városi magasságnövekedést el kell osztani a városi vizsgálati távolsággal, és a távolság száz kilométerére vetített, összesített magasságnövekedésként kell méterben kifejezni.
„11. függelék
Az RDE-kibocsátások végeredményeinek kiszámítása
1. Ez a függelék a teljes RDE-vizsgálati útra és annak városi szakaszára vonatkozó végső szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítására szolgáló eljárást ismerteti.
2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek
(k) index a kategóriára (t=összes, u=város, 1 – 2 = a WLTP ciklus első két szakasza) utal
|
ICk |
külső feltöltésű hibrid elektromos jármű belső égésű motorhasználatának a távolsággal arányos részesedése az RDE-vizsgálati út során |
|
dICE,k |
külső feltöltésű hibrid elektromos jármű működő belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során |
|
dEV,k |
külső feltöltésű hibrid elektromos jármű leállított belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során |
|
MRDE,k |
a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok végső RDE távolságspecifikus tömege [mg/km] vagy részecskeszáma [#/km] |
|
mRDE,k |
a teljes RDE-vizsgálati út során, az e függelék szerinti bármilyen korrekció előtt kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok távolságspecifikus tömege [mg/km] vagy részecskeszáma [#/km] |
|
|
az RDE-vizsgálati út során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege [g/km] |
|
|
a WLTC-ciklus során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege [g/km] |
|
|
töltésfenntartó üzemmódban vizsgált külső feltöltésű hibrid elektromos jármű WLTC-ciklus során kibocsátott távolságspecifikus CO2 tömege [g/km] |
|
rk |
az RDE-vizsgálat és a WLTP-vizsgálat során mért CO2-kibocsátások aránya |
|
RFk |
az RDE-vizsgálati útra számított eredményértékelési tényező |
|
RFL1 |
az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény első paramétere |
|
RFL2 |
az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény második paramétere |
3. Az RDE-kibocsátások közbenső eredményeinek kiszámítása
Belső égésű motorral rendelkező, nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a közbenső RDE-eredményeket az alábbiak szerint kell kiszámítani az érvényes vizsgálati utakra.
Az e melléklet 2.5.2. pontjában meghatározottak szerinti leállított belső égésű motor mellett keletkező pillanatnyi kibocsátásokra vagy kipufogógáz-tömegáramra vonatkozó méréseket nullára kell állítani.
A pillanatnyi szennyezőanyag-kibocsátást az e melléklet 5.1., 7.5. és 7.6. szakasza szerint, a kiterjesztett feltételeknek megfelelően korrigálni kell.
A teljes RDE-vizsgálati útra és az RDE-vizsgálati út városi részére (k = t = total, k = u = urban):
Az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény RFL1 és RFL2 paraméterének értékei a következők:
RFL1 =1.30 és RFL2 =1.50
Az RFk (k=t=total, k=u=urban) RDE-eredményértékelési tényezőket belső égésű motorral rendelkező, valamint nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a 3.1. pontban, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében pedig a 3.2. pontban meghatározott függvény használatával kell meghatározni. A módszer grafikai ábrázolását az alábbi A11/1. ábra szemlélteti, míg a matematikai képletek az AA11/1. táblázatban találhatók:
A11/1. ábra
Az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény
A11/1. táblázat
Az eredményértékelési tényezők kiszámítása
|
Ha: |
Akkor az RFk eredményértékelési tényező: |
Ahol: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.1. Az RDE-eredményértékelési tényező belső égésű motorral rendelkező, valamint nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében
Az RDE-eredményértékelési tényező értéke az RDE-vizsgálat során mért távolságspecifikus CO2-kibocsátás és az adott jármű által az azon végzett validálási WLTP-vizsgálat során kibocsátott távolságspecifikus CO2 megfelelően korrigált értéke közötti rk aránytól függ.
A városi közlekedési kibocsátások tekintetében a WLTP-vizsgálat releváns szakaszai a következők:
|
a) |
belső égésű motorral rendelkező járművek esetében a WLTC-menetciklus első két, azaz az alacsony és a közepes sebességű szakasza; 
|
|
b) |
nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek esetében a WLTC-menetciklus valamennyi szakasza. |
3.2. Az RDE-eredményértékelési tényező külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében
Az RDE-eredményértékelési tényező értéke az RDE-vizsgálat során mért távolságspecifikus CO2-kibocsátás és az adott jármű által a töltésfenntartó üzemmódban végzett, vonatkozó validálási WLTP-vizsgálat során kibocsátott távolságspecifikus CO2 megfelelően korrigált értéke közötti rk aránytól függ. Az rk arányt korrigálni kell a belső égésű motornak a töltésfenntartó üzemmódban lefolytatott RDE-vizsgálati út, illetve a WLTP-vizsgálat során történő használatát tükröző arányszámmal.
A városi szakasz, illetve a teljes út esetében:
ahol az ICk a városi szakasz, illetve a teljes út során működő belső égésű motorral megtett távolság és a teljes városi szakasz vagy a teljes vizsgálati út hányadosaként kifejezett arány:
ahol a belső égésű motor működését e melléklet 2.5.2. pontja szerint kell megállapítani.
4. Az RDE kibocsátási végeredmények a PEMS-határértékek figyelembevételével
Annak érdekében, hogy az alkalmazandó WLTP-vizsgálat tekintetében figyelembe lehessen venni a PEMS-méréseknek a laboratóriumban végzett mérésekhez viszonyított bizonytalanságát, a közbenső számított kibocsátási értékeket (MRDE,k ) el kell osztani 1+marginpollutant. értékkel, ahol a marginpollutant. az A11/2. táblázatban meghatározott érték:.
Az egyes szennyező anyagok PEMS-határértékei a következők:
A11/2. táblázat
|
Szennyező anyag |
Nitrogén-oxidok tömege (NOx) |
Részecskék száma (PN) |
Szén-monoxid tömege (CO) |
Összes szénhidrogén tömege (THC) |
Az összes szénhidrogén és a nitrogén-oxid együttes tömege (THC + NOx) |
|
Marginpollutant |
0,10 |
0,34 |
Még nincs meghatározva |
Még nincs meghatározva |
Még nincs meghatározva |
A negatív végeredményeket nullának kell tekinteni.
Az e melléklet 5.3.4. pontja szerint alkalmazandó Ki tényezőket alkalmazni kell.
Ezeket az értékeket az NOx-re és a részecskeszámra vonatkozó RDE-kibocsátási végeredményeknek kell tekinteni.
„12. függelék
A gyártó RDE-megfelelőségi tanúsítványa
A gyártó megfelelőségi tanúsítványa a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó követelmények teljesüléséről
(Gyártó): …………………………………………………………………………..
(A gyártó címe): …………………………………………………………………..
tanúsítja, hogy:
Az e tanúsítvány mellékletében felsorolt járműtípusok valamennyi érvényes, e melléklet követelményeinek megfelelően elvégzett RDE-vizsgálat tekintetében megfelelnek az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott követelményeknek.
Kelt [...................... (Hely)]
[....……….(Dátum)]
[…]………………………………………………....[…]
..………………………………………
(A gyártó képviselőjének pecsétje és aláírása)
Melléklet:
|
— |
Azon járműtípusok listája, amelyekre e tanúsítvány vonatkozik |
|
— |
Az egyes járműtípusok tekintetében megadott maximális RDE-értékek jegyzéke mg/km-ben vagy adott esetben részecskeszám/km-ben kifejezve. |
(1) Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 85. számú előírása – Egységes rendelkezések az M és N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a hasznos teljesítmény és az elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítménye tekintetében történő jóváhagyására vonatkozóan (HL L 323., 2014.11.7., 52. o.).
(2) A »részecske« kifejezés több értelemben, hagyományosan egyrészt a levegőben szálló állapotában jellemzett (mért) anyagra (szuszpendált anyagra), másrészt a lerakódott anyagra vonatkozóan használatos.
(3) Az NT-t a legközelebbi egész számra kell felfelé kerekíteni.
(4) Ha egy PEMS-vizsgálati család csak egy kibocsátás szerinti járműtípust tartalmaz, akkor a típusjóváhagyó hatóság határoz arról, hogy a járművön a hideg- vagy melegindításos vizsgálatot kell-e elvégezni.
(5) 1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 a Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; 50 Málta esetében.
(6) 154. számú ENSZ-előírás – Egységes rendelkezések a könnyű személy- és haszongépjárműveknek a kritikus kibocsátások, a szén-dioxid-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás tekintetében és/vagy az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatótávolság mérése tekintetében történő jóváhagyásáról (WLTP) [2022/2124] (HL L 290., 2022.11.10., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/30/EK irányelve (2009. április 23.) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 88. o.).
(8) A CIRCABC-n található, a következő helyen: https://circabc.europa.eu/ui/group/f4243c55-615c-4b70-a4c8-1254b5eebf61/library/a0be83ba-89bd-4499-8189-2696362d2f72?p=1
(9) Több paraméterforrás is használható
(10) Nedves alapon kell mérni vagy a 7. függelék 5.1. pontja szerint korrigálni kell.
(11) A paraméter csak akkor kötelező, ha szükséges a mérés a határértékeknek való megfeleléshez.
(12) Kiszámítható a THC és a CH4 koncentrációjából a 7. függelék 6.2. pontja szerint.
(13) Kiszámítható a NO és NO2 koncentrációjának mért értékéből.
(14) Az e függelék 4.7. pontja szerint kiválasztandó módszer.
(15) Csak akkor kell meghatározni, ha a jármű állapotának és üzemállapotának ellenőrzéséhez szükséges.
(16) Ajánlott a környezeti légnyomás érzékelőjét használni forrásként.
(17) Csak akkor kell meghatározni, ha a kipufogógáz-tömegáram kiszámításához a 7. függelék 7.2. és 7.4. pontjában leírt közvetett módszereket alkalmazzák.
(18) Ha a nullponteltolódás a megengedett tartományon belül van, akkor megengedett az elemzőkészülék nullázása a mérőtartomány-eltolódás ellenőrzése előtt.
(19) Opcionális a kipufogógáz-tömegáram meghatározásához.
(20) Opcionális paraméter.
(21) A linearitás ellenőrzését az e függelék 6.2. pontjában meghatározott koromszerű részecskékkel kell elvégezni.
(22) A hibaterjedési és nyomonkövethetőségi ábrák alapján aktualizálni kell.
(23) Opcionális a kipufogógáz-tömegáram meghatározásához.
(24) A pontosságnak a mért érték 0,02 %-ának kell lennie, ha a levegőnek és a kipufogógáz-tömegáramnak a tüzelőanyag-áramból való kiszámításához használják a 7. függelék 7. pontja szerint.
(25) Opcionális a kipufogógáz-tömegáram meghatározásához.
(26) Ez a követelmény csak a sebességérzékelőre vonatkozik; ha az olyan paraméterek, mint a gyorsulás, a sebességnek a pozitív gyorsulással való szorzata vagy az RPA (relatív pozitív gyorsulás) meghatározásához a járműsebességet veszik figyelembe, a járműsebességre vonatkozó jelnek 3 km/h felett 0,1 %-os pontosságúnak és 1 Hz-es mintavételi gyakoriságúnak kell lennie. Ez a pontossági követelmény teljesíthető kerékfordulatszám-jel használatával.
(27) csak akkor alkalmazandó, ha a jármű sebességét az ECU állapítja meg; a megengedett tűrés teljesítéséhez az ECU által mért járműsebességet módosítani lehet a hitelesítési vizsgálat eredménye alapján.
(28) A paraméter csak akkor kötelező, ha szükséges a mérés a határértékeknek való megfeleléshez.
(29) PMP-rendszer
(30) A tüzelőanyagtól függően
(31) Ha λ = 2, száraz levegő, 273 K, 101,3 kPa
(32) Az u értékek 0,2 %-os pontosságúak a következő tömegösszetételek esetében: C=66–76 %; H=22–25 %; N=0–12 %
(33) NMHC a CH2,93 alapján (a THC-re a CH4 u gas tényezőjét kell használni).
(34) Az u értékek 0,2 %-os pontosságúak a következő tömegösszetételek esetében: C3=70–90 %; C4=10–30 %
(35) Az ugas mértékegység nélküli paraméter; az u gas értékek magukban foglalják a mértékegységek átváltását annak biztosítása érdekében, hogy a pillanatnyi kibocsátások a meghatározott fizikai mértékegységben, azaz g/s-ben legyenek megadva.
(36) Az (EU) 2020/638 rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerint.
IV. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet V. mellékletének 2.3. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
„2.3. |
A Low járművekre (L jármű) vonatkozó kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. L jármű hiányában a H járművekre vonatkozó kigurulási menetellenállást kell alkalmazni. Ebben az esetben a H járművet az 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.1.1.1. szakasza határozza meg. Interpolációs módszer használata esetén az L járművet és a H járművet az 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.1.1.2. pontja határozza meg. A gyártó dönthet úgy is, hogy az interpolációs családba tartozó járműre vonatkozóan a 83. számú ENSZ EGB-előírás 4a. mellékletének 7a. függelékében vagy 7b. függelékében foglalt rendelkezések szerint meghatározott kigurulási menetellenállásokat alkalmazza.” |
V. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet VI. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
a 2. pont helyébe a következő szöveg lép: „2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A 4. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó általános követelmények a 154. számú ENSZ-előírás 6.6. szakaszában meghatározott követelmények. A határérték a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 3. táblázatában meghatározott határérték.”; |
|
2. |
a 3. pont helyébe a következő szöveg lép: „3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A 4. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó műszaki követelmények a 154. számú ENSZ-előírás C3. mellékletében meghatározott követelmények.”; |
|
3. |
a 4., 5. és 6. pontot el kell hagyni; |
|
4. |
az 1. függeléket el kell hagyni. |
VI. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet VII. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
az 1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
|
2. |
a 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
|
3. |
a 2.2., 2.3. és 2.4. pontot el kell hagyni; |
|
4. |
a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
VII. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet VIII. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
a 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
|
2. |
a melléklet a következő 2.3. ponttal egészül ki:
|
|
3. |
a 3.3. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
VIII. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet IX. mellékletének A. része helyébe a következő szöveg lép:
„A. REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK
A használandó referencia-tüzelőanyagok specifikációja megegyezik a 154. számú ENSZ-előírás B3. mellékletében meghatározottakkal.”.
IX. MELLÉKLET
„XI. MELLÉKLET
Fedélzeti diagnosztikai rendszer (obd) gépjárművekhez
1. BEVEZETÉS
|
1.1. |
Ez a melléklet a gépjárművekből származó kibocsátások csökkentésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozó működési szempontokat írja le. |
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
E melléklet alkalmazásában a fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozóan az 154. számú ENSZ-előírás 6.8. szakaszában meghatározott követelményeket kell alkalmazni.
3. A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAIRA VONATKOZÓ KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK
|
3.1. |
A 6. cikk (2) bekezdésében a fedélzeti diagnosztikai rendszerek hiányosságaira vonatkozóan megállapított közigazgatási rendelkezések megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 4. részében megállapított rendelkezésekkel, az alábbi kivételekkel. |
|
3.2. |
A 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 4.2.2. szakaszában az »OBD-küszöbértékek« hivatkozás a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.2. szakaszának 4A. táblázatában megadott OBD-küszöbértékekre való hivatkozásként értendő. |
|
3.3. |
A 154. számú ENSZ-előírás C5. melléklete 4.6. szakaszának második albekezdése a következőképpen értelmezendő:
»A jóváhagyó hatóság a 6. cikk (2) bekezdése szerint értesítést küld a hiányossági kérelmet elfogadó döntéséről.« |
4. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
E melléklet alkalmazásában a fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozóan a 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 3.10., 4., 5.10. és 6.8. szakaszában meghatározott fogalommeghatározásokat, követelményeket és vizsgálatokat kell alkalmazni. A használat közbeni működésre vonatkozó követelményeket az 1. függelék határozza meg.
„1. függelék
HASZNÁLAT KÖZBENI MŰKÖDÉS
1.1. Általános követelmények
A műszaki követelmények és specifikációk megegyeznek a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 1. függelékében megállapítottakkal, az 1.1.1.–1.1.6. pontokban meghatározott kivételekkel és kiegészítő követelményekkel.
|
1.1.1. |
A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.5. szakaszában foglalt követelményeket a következőképpen kell érteni:
Az új típusjóváhagyások és az új járművek esetében a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.4.7. szakasza által előírt ellenőrző rutin IUPR értékének a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdésében megállapított időpontokat követő 3 évig legalább 0,1-nek kell lennie. |
|
1.1.2. |
A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.7. szakaszában foglalt követelményeket a következőképpen kell érteni:
A gyártónak egy fedélzeti diagnosztikai családban a használat közbeni működési arány ellenőrzésének funkciójával ellátott első járműtípus forgalomba hozatala után legkésőbb 18 hónappal, majd azt követően 18 havonta bizonyítania kell a jóváhagyó hatóságnak és kérésre a Bizottságnak, hogy ezek a statisztikai feltételek a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.6. szakasza szerint a fedélzeti diagnosztikai rendszerbe tartozó összes ellenőrző rutin tekintetében teljesülnek. E célra az Unióban 1000-nél több regisztrációval rendelkező azon fedélzeti diagnosztikai családok esetében, amelyekből a mintavételi időszak alatt mintát kell venni, a II. mellékletben leírt eljárást kell követni a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.9. szakaszában foglalt rendelkezések sérelme nélkül. A II. mellékletben megállapított követelményeken kívül és a II. melléklet 2. szakaszában leírt ellenőrzés eredményeitől függetlenül az engedélyt kiadó jóváhagyó hatóság a II. melléklet 1. függelékében leírt, használat közbeni működési arány vizsgálatához megfelelő számú, véletlenszerűen kiválasztott esetben elvégzi a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatát. A »megfelelő számú, véletlenszerűen kiválasztott eset« azt jelenti, hogy az e melléklet 3. szakaszában megállapított követelmények nem teljesítése és az ellenőrzés céljára szolgáló manipulált, hamis vagy nem reprezentatív adatok szolgáltatása tekintetében ez az intézkedés visszatartó erővel bír. Amennyiben semmilyen különleges körülmény nem merül fel, és a típusjóváhagyó hatóság sem tud ilyet bizonyítani, e követelménynek való megfeleléshez elegendőnek tekintendő, ha a használat közbeni működési arányt a típusjóváhagyással rendelkező fedélzeti diagnosztikai családok véletlenszerűen kiválasztott 5 %-án vizsgálják. Ebből a célból a típusjóváhagyó hatóságok megállapodást köthetnek a gyártóval a fedélzeti diagnosztikai családok kétszeri vizsgálatának csökkentése érdekében, amennyiben ezek a megállapodások nem gyengítik az e melléklet 3. szakaszában megállapított követelményeknek való meg nem felelés felderítése érdekében maga a típusjóváhagyó hatóság által végrehajtott, a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló ellenőrzés visszatartó erejét. A tagállamok által a felügyeleti vizsgálati programok során gyűjtött adatok felhasználhatók a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló ellenőrzéshez. A típusjóváhagyó hatóságok kérésre átadják a Bizottságnak és más típusjóváhagyó hatóságoknak az ellenőrzésekre és a használat közbeni megfelelőséget vizsgáló, véletlenszerűen elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó adatokat, beleértve a használat közbeni megfelelőséget vizsgáló, véletlenszerűen elvégzett ellenőrzések tárgyát képező esetek kiválasztására alkalmazott módszertant. |
|
1.1.3. |
A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.6. szakaszában foglalt követelményeknek való meg nem felelés, melyet az e függelék 1.1.2. szakaszában vagy a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.9. szakaszában leírt vizsgálatok igazolnak, jogsértésnek tekintendő, amelyre a 715/2007/EK rendelet 13. cikkében megállapított szankciók alkalmazandók. Ez a hivatkozás nem korlátozza az említett szankcióknak abban az esetben történő alkalmazását, ha a 715/2007/EK rendelet vagy e rendelet egyéb olyan rendelkezései sérülnek, amelyek nem hivatkoznak kifejezetten a 715/2007/EK rendelet 13. cikkére. |
|
1.1.4. |
A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függeléke 7.6.1. szakasza szövegének helyébe a következő szöveg lép:
|
|
1.1.5. |
A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.6.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:
|
|
1.1.6. |
A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függeléke 7.6.2. szakaszában meghatározott követelmények mellett a következőket kell alkalmazni:
„Azon alkatrészek vagy rendszerek meghatározott ellenőrző rutinjainak számlálóiról és nevezőiről, amelyek folyamatosan rövidzárlat vagy nyitott áramkör előfordulását ellenőrzik, nem kell adatokat szolgáltatni. A ‘folyamatosan’ szó ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az ellenőrző rutin mindig be van kapcsolva, és az ellenőrizendő jel mintavételi gyakorisága legalább két minta/másodperc, valamint a rendszernek 15 másodpercen belül meg kell állapítania, hogy fennáll-e az ellenőrző rutin szempontjából releváns hiba. Ha a számítógép bemeneti alkatrészének az ellenőrzési célú mintavételi gyakorisága ennél kisebb, az adott alkatrész jelét ehelyett elegendő akkor értékelni, amikor mintavétel történik. A kimeneti alkotóelemet/rendszert nem szükséges csak azért bekapcsolni, hogy el lehessen rajta végezni az ellenőrzést.” |
X. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet XII. mellékletének 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„2. A TÖBBLÉPCSŐS TÍPUSJÓVÁHAGYÁSRA VAGY EGYEDI JÁRMŰJÓVÁHAGYÁSRA BENYÚJTOTT JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
|
2.1. |
Az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének (8) bekezdése szerinti többlépcsős típusjóváhagyásra benyújtott járművek szén-dioxid-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása meghatározásának céljára a XXI. mellékletben megállapított eljárások alkalmazandók. A gyártó választása szerint és tekintet nélkül a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegre, alkalmazható azonban a 2.2–2.6. pontokban leírt alternatíva, ha az alapjármű nem teljes. |
|
2.2. |
A 154. számú ENSZ-előírás 6.3.4. szakaszában meghatározott kigurulási menetellenállási mátrixcsaládot a 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.1.4. szakasza szerinti többlépcsős jóváhagyásra benyújtott járművet képviselő jármű vonatkozásában meghatározott paraméterek alapján kell megállapítani. |
|
2.3. |
Az alapjármű gyártója a 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 5. szakaszában foglaltak szerint kiszámítja a kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család HM és LM járművének kigurulási menetellenállási együtthatóját, majd egy 1. típusú vizsgálat során meghatározza mindkét jármű CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását. Az alapjármű gyártója közzéteszi a 154. számú ENSZ-előírás B7. mellékletében meghatározottak szerint a végleges tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-értékeknek a befejezett járművek paraméterei alapján történő megállapításához szükséges számítási eszközt. |
|
2.4. |
Egy többlépcsős jóváhagyásra benyújtott egyedi jármű kigurulási menetellenállását és menetellenállását a 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 5.1. szakaszában foglaltak szerint kell kiszámítani. |
|
2.5. |
A végleges tüzelőanyag-fogyasztást és a CO2-értékeket az utolsó gyártási lépcsőt végző gyártónak kell kiszámítania, a 154. számú ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.4. szakaszában a befejezett járműre meghatározott paraméterek alapján és az alapjármű gyártója által biztosított eszköz használatával. |
|
2.6. |
A befejezett jármű gyártójának a megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetnie a befejezett járművekre vonatkozó információkat, továbbá az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltaknak megfelelően az alapjárművekre vonatkozó információkat is. |
|
2.7. |
Egyedi járműjóváhagyásra benyújtott többlépcsős előállítású járművek esetében az egyedi jóváhagyási bizonyítványban a következő adatoknak kell szerepelniük:
|
|
2.8. |
Többlépcsős típusjóváhagyások és olyan egyedi járműjóváhagyások esetében, ahol az alapjármű egy érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező teljes jármű, az utolsó gyártási lépcsőt végző gyártónak konzultálnia kell az alapjármű gyártójával, hogy az új CO2-értéket a befejezett jármű megfelelő adatait felhasználva, a CO2-értékek interpolációjával állapítsa meg, vagy az új CO2-értéket a 154. számú ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.4. szakaszában a befejezett járműre meghatározott paraméterek alapján számítsa ki az alapjármű gyártója által biztosított, a fenti 2.3. pontban említett eszköz használatával. Ha az eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a CO2-interpoláció nem lehetséges, akkor a jóváhagyó hatóság beleegyezésével az alapjárműnek a High járműhöz tartozó CO2-értékét kell használni.”. |
XI. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet XIII. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
a 3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
|
2. |
a 4. pont helyébe a következő szöveg lép: „4. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
|
XII. MELLÉKLET
„XVI. MELLÉKLET
A kipufogógáz-utókezelő rendszerükben reagenst használó járművekre vonatkozó követelmények
1. BEVEZETÉS
Ez a melléklet azokra a járművekre állapít meg követelményeket, amelyek a kibocsátások csökkentése érdekében reagenst használnak az utókezelő rendszerükben.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A kipufogógáz-utókezelő rendszerükben reagenst használó járművekre vonatkozó követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6.9. szakaszában meghatározott követelményekkel.
3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A kipufogógáz-utókezelő rendszerükben reagenst használó járművekre vonatkozó műszaki követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6. függelékében meghatározott követelményekkel.
|
3.1. |
A 154. számú ENSZ EGB-előírás 6. függelékének 4.1. szakaszában az A1. mellékletre való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásként értendő.” |
XIII. MELLÉKLET
Az (EU) 2017/1151 rendelet XX. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „HL L 323., 2014.11.7., 52. o.” |
|
2. |
Az 1. pont a következő mondattal egészül ki: „Utóbbi mérés olyan vezérlőkből és motorokból álló elektromos hajtásláncok esetére vonatkozik, amelyeket kizárólagos meghajtási módként használnak, legalábbis részben.”. |
XIV. MELLÉKLET
„XXI. MELLÉKLET
1. Típusú kibocsátásvizsgálati eljárások
1. BEVEZETÉS
E melléklet a könnyűgépjárművek által kibocsátott gáz-halmazállapotú vegyületek és lebegő részecskék szintjeinek, a részecskék számának, CO2-kibocsátásának, valamint e járművek tüzelőanyag-fogyasztásának, elektromosenergia-fogyasztásának és elektromos hatótávolságának meghatározására szolgáló eljárást írja le.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
|
2.1. |
Az 1. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírásban meghatározott követelményekkel. |
|
2.2. |
A 154. számú ENSZ-előírás 6.3.10. szakaszának 1A. táblázatában említett határértékek helyébe a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megállapított határértékek lépnek. |
3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
Az 1. típusú vizsgálat elvégzésre vonatkozó műszaki követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6.3. szakaszában és B. részéhez tartozó mellékleteiben szereplő követelményekkel, a lenti pontokban felsorolt kivételekkel.
|
3.1. |
A 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.2.1. szakaszában található A4/2 táblázatban foglaltak a következőképpen értendők:
|
|
3.2. |
A 154. számú ENSZ-előírás B8. mellékletének 5. függeléke a következőképpen értendő:
5. függelék A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) és a külső feltöltésű tüzelőanyag-cellás hibrid járművek (OVC-FCHV) használati tényezői (adott esetben)
|
(*1) Abban az esetben, ha a tényleges RRC-érték alacsonyabb ennél az értéknél, az interpolációhoz a gumiabroncs tényleges gördülési ellenállási értékét vagy az itt megadott RRC-értékig bezárólag bármely nagyobb értéket kell használni.
(*2) Az alkalmazandó érték az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázatában meghatározott EA, EB és EC kibocsátási karaktereknek megfelelő érték.
XV. MELLÉKLET
„XXII. MELLÉKLET
A jármű tüzelőanyag- és/vagy elektromosenergia-fogyasztásának fedélzeti ellenőrzésére szolgáló eszközök
1. BEVEZETÉS
Ez a melléklet a jármű tüzelőanyag- és/vagy áramfogyasztásának fedélzeti ellenőrzésére szolgáló eszközökre vonatkozó fogalommeghatározásokat és követelményeket tartalmazza.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A fedélzeti tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás-ellenőrző eszközökre (OBFCM-eszközök) vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6.3.9. szakaszában meghatározott követelményekkel.
3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A fedélzeti tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás-ellenőrző eszközökre (OBFCM-eszközök) vonatkozó műszaki követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 5. függelékében meghatározott követelményekkel.”
