| A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) | JUDGMENT OF THE COURT (Second Chamber) |
| 2014. április 30. ( *1 ) | 30 April 2014 ( *1 ) |
| „Távközlési ágazat — Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — EUMSZ 56. cikk — 2002/21/EK irányelv — Rádiós és televíziós műsorcsomag határokon átnyúló szolgáltatása — Feltételes hozzáférés — A nemzeti szabályozó hatóságok joghatósága — Nyilvántartásba vétel — Letelepedési kötelezettség” | ‛Telecommunications sector — Electronic communications networks and services — Freedom to provide services — Article 56 TFEU — Directive 2002/21/EC — Cross-border provision of a package of radio and television programmes — Conditional access — Competence of the national regulatory authorities — Registration — Requirement of establishment’ |
| A C‑475/12. sz. ügyben, | In Case C‑475/12, |
| az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) a Bírósághoz 2012. október 22‑én érkezett 2012. szeptember 27‑i határozatával terjesztett elő az előtte | REQUEST for a preliminary ruling under Article 267 TFEU from the Fővárosi Törvényszék (Hungary), made by decision of 27 September 2012, received at the Court on 22 October 2012, in the proceedings |
| a UPC DTH Sàrl | UPC DTH Sàrl |
| és | v |
| a Nemzeti Média‑ és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökhelyettese, |
| között folyamatban lévő eljárásban, | THE COURT (Second Chamber), |
| A BÍRÓSÁG (második tanács), | composed of R. Silva de Lapuerta, President of the Chamber, J.L. da Cruz Vilaça (Rapporteur), G. Arestis, J.-C. Bonichot and A. Arabadjiev, Judges, |
| tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, J. L. da Cruz Vilaça (előadó), G. Arestis, J.‑C. Bonichot és A. Arabadjiev bírák, | Advocate General: J. Kokott, |
| főtanácsnok: J. Kokott, | Registrar: C. Strömholm, Administrator, |
| hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos, | having regard to the written procedure and further to the hearing on 20 November 2013, |
| tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. november 20‑i tárgyalásra, | after considering the observations submitted on behalf of: |
| figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket: | — | UPC DTH Sàrl, by G. Ormai, D. Petrányi, Z. Okányi, P. Szilas and E. Csapó, ügyvédek, |
| — | a UPC DTH Sàrl képviseletében Ormai G., Petrányi D., Okányi Zs., Szilas P. és Csapó E. ügyvédek, | — | the Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökhelyettese, by N. Beke, acting as Agent, and by G. Molnár-Bίró, ügyvéd, |
| — | a Nemzeti Média‑ és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese képviseletében Beke N., meghatalmazotti minőségben és Molnár‑Bίró G. ügyvéd, | — | the Hungarian Government, by K. Szíjjártó, Z. Fehér and G. Koós, acting as Agents, |
| — | a magyar kormány képviseletében Szíjjártó K., Fehér M. Z. és Koós G., meghatalmazotti minőségben, | — | the Belgian Government, by M. Jacobs and T. Materne, acting as Agents, |
| — | a belga kormány képviseletében M. Jacobs és T. Materne, meghatalmazotti minőségben, | — | the Czech Government, by M. Smolek and T. Müller, acting as Agents, |
| — | a cseh kormány képviseletében M. Smolek és T. Müller, meghatalmazotti minőségben, | — | the Lithuanian Government, by D. Kriaučiūnas and D. Stepanienė, acting as Agents, |
| — | a litván kormány képviseletében D. Kriaučiūnas és D. Stepanienė, meghatalmazotti minőségben, | — | the Netherlands Government, by M. Bulterman and C. Wissels, acting as Agents, |
| — | a holland kormány képviseletében M. Bulterman és C. Wissels, meghatalmazotti minőségben, | — | the Romanian Government, by R.‑H. Radu, R.I. Munteanu and I. Bara-Buşilă, acting as Agents, |
| — | a román kormány képviseletében R.‑H. Radu, R.‑I. Munteanu és I. Bara‑Buşilă, meghatalmazotti minőségben, | — | the Slovak Government, by B. Ricziová, acting as Agent, |
| — | a szlovák kormány képviseletében B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben, | — | the European Commission, by G. Braun and by L. Nicolae and K. Talabér-Ritz, acting as Agents, |
| — | az Európai Bizottság képviseletében G. Braun, L. Nicolae és Talabér‑Ritz K., meghatalmazotti minőségben, | after hearing the Opinion of the Advocate General at the sitting on 30 January 2014, |
| a főtanácsnok indítványának a 2014. január 30‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően, | gives the following |
| meghozta a következő | Judgment |
| Ítéletet | 1 | This request for a preliminary ruling concerns the interpretation of Article 2(c) and (f) of Directive 2002/21/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on a common regulatory framework for electronic communications networks and services (Framework Directive) (OJ 2002 L 108, p. 33), as amended by Directive 2009/140/EC of the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 (OJ 2009 L 337, p. 37; ‘the Framework Directive’), and of Article 56 TFEU. |
| 1 | Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. november 25‑i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 337., 37. o.) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7‑i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Keretirányelv”) (HL L 108., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 349. o.) (a továbbiakban: keretirányelv) 2. cikke c) és f) pontjának értelmezésére, valamint az EUMSZ 56. cikk értelmezésére vonatkozik. | 2 | The request has been made in proceedings between UPC DTH Sàrl (‘UPC’), a company governed by Luxembourg law, and the Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökhelyettese (Deputy Chairman of the National Media and Communications Authority; ‘the NMHH’), concerning market surveillance proceedings relating to the Hungarian electronic communications market brought against UPC. |
| 2 | A kérelmet egy luxemburgi társaság, a UPC DTH Sàrl (a továbbiakban: UPC), és a Nemzeti Média‑ és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) elnökhelyettese közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya a UPC ellen indított magyarországi elektronikus hírközlési piacfelügyeleti eljárás. | Legal context |
| Jogi háttér | EU law |
| Az uniós jog | 3 | Article 1 of Directive 98/84/EC of the European Parliament and of the Council of 20 November 1998 on the legal protection of services based on, or consisting of, conditional access (OJ 1998 L 320, p. 54) provides: | ‘The objective of this Directive is to approximate provisions in the Member States concerning measures against illicit devices which give unauthorised access to protected services.’ |
| 3 | A feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20‑i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 320., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 147. o.) 1. cikke a következőképpen rendelkezik: | „Ezen irányelvnek a célja a védett szolgáltatásokhoz illetéktelen hozzáférést biztosító jogellenes eszközökkel szembeni intézkedésekre vonatkozó tagállami rendelkezések közelítése.” | The new regulatory framework applicable to electronic communications services |
| Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó új keretszabályozás | 4 | The new regulatory framework applicable to electronic communications services (‘the NRF’) is composed of the Framework Directive and four specific directives which accompany it, including Directive 2002/20/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on the authorisation of electronic communications networks and services (Authorisation Directive) (OJ 2002 L 108 p. 21), as amended by Directive 2009/140 (‘the Authorisation Directive’), Directive 2002/19/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on access to, and interconnection of, electronic communications networks and associated facilities (Access Directive) (OJ 2002 L 108, p. 7), as amended by Directive 2009/140 (‘the Access Directive’), and Directive 2002/22/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on universal service and users’ rights relating to electronic communications networks and services (Universal Service Directive) (OJ 2002 L 108, p. 51), as amended by Directive 2009/136/EC of the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 (OJ 2009 L 337, p. 11; ‘the Universal Service Directive’). |
| 4 | Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó új keretszabályozás a keretirányelvből és az ehhez kapcsolódó négy különös irányelvből áll, köztük a 2009/140 irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7‑i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből („Engedélyezési irányelv”) (HL L 108., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 337. o.) (a továbbiakban: engedélyezési irányelv), a 2009/140 irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7‑i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből („Hozzáférési irányelv”) (HL L 108., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 323. o.) (a továbbiakban: hozzáférési irányelv), valamint a 2009. november 25‑i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 337., 11. o.) módosított, az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7‑i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 367. o.) (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási irányelv). | – The Framework Directive |
| – A keretirányelv | 5 | Recital 7 in the preamble to the Framework Directive is worded as follows: | ‘The provisions of this Directive and the Specific Directives are without prejudice to the possibility for each Member State to take the necessary measures to ensure the protection of its essential security interests, to safeguard public policy and public security, and to permit the investigation, detection and prosecution of criminal offences, including the establishment by national regulatory authorities of specific and proportional obligations applicable to providers of electronic communications services.’ |
| 5 | A keretirányelv (7) preambulumbekezdésének megfogalmazása a következő: | „Ennek az irányelvnek és a különös irányelveknek a rendelkezései nem sértik az egyes tagállamok azon lehetőségét, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket alapvető biztonsági érdekeik védelmében, a közrend és közbiztonság védelmében, valamint a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének és üldözésének lehetővé tétele végett, ideértve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó konkrét és arányos kötelezettségek nemzeti szabályozó hatóságok által történő megállapítását.” | 6 | Article 1(1) and (3) of that directive provides: | ‘1. This Directive establishes a harmonised framework for the regulation of electronic communications services, electronic communications networks, associated facilities and associated services … It lays down tasks of national regulatory authorities and establishes a set of procedures to ensure the harmonised application of the regulatory framework throughout the Community. | … | 3. This Directive as well as the Specific Directives are without prejudice to measures taken at Community or national level, in compliance with Community law, to pursue general interest objectives, in particular relating to content regulation and audio-visual policy.’ |
| 6 | Ezen irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: | „(1) Ez az irányelv létrehozza az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlő hálózatokra, a kapcsolódó eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra […] vonatkozó szabályozás harmonizált keretét. Megállapítja a nemzeti szabályozó hatóságok feladatait, és eljárásokat alakít ki a keretszabályozásnak a Közösség egészében történő harmonizált alkalmazására. | […] | (3) Ez az irányelv és a különös irányelvek nem sértik a közösségi, illetve nemzeti szinten a közösségi jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedéseket, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedéseket.” | 7 | Article 2 of the Framework Directive, entitled ‘Definitions’, provides: | ‘For the purposes of this Directive: | (a) | “electronic communications network” means transmission systems … which permit the conveyance of signals by wire … or other electromagnetic means, including satellite networks, … | … | (c) | “electronic communications service” means a service normally provided for remuneration which consists wholly or mainly in the conveyance of signals on electronic communications networks, including telecommunications services and transmission services in networks used for broadcasting, but exclude services providing, or exercising editorial control over, content transmitted using electronic communications networks and services; it does not include information society services, as defined in Article 1 of Directive 98/34/EC, which do not consist wholly or mainly in the conveyance of signals on electronic communications networks; | … | (ea) | “associated services” means those services associated with an electronic communications network and/or an electronic communications service which enable and/or support the provision of services via that network and/or service or have the potential to do so and include, inter alia, … conditional access systems … | (f) | “conditional access system” means any technical measure and/or arrangement whereby access to a protected radio or television broadcasting service in intelligible form is made conditional upon subscription or other form of prior individual authorisation; | … | (k) | “subscriber” means any natural person or legal entity who or which is party to a contract with the provider of publicly available electronic communications services for the supply of such services; | …’ |
| 7 | A keretirányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikke értelmében: | „Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: | a) | »elektronikus hírközlő hálózat«: olyan átviteli rendszer, […] amely lehetővé teszi a vezetéken […] vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, […]; | […] | c) | »elektronikus hírközlési szolgáltatás«: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből áll, beleértve a műsorterjesztő hálózatokon nyújtott távközlési szolgáltatásokat és átviteli szolgáltatásokat, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatást, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat; nem foglalja magában a 98/34/EK irányelv 1. cikkében meghatározott olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt nem elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből állnak; | […] | ea) | »kapcsolódó szolgáltatások«: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik és/vagy támogatják az adott hálózat és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; ide tartoz[nak …] a feltételes hozzáférésű rendszerek […]; | f) | »feltételes hozzáférésű rendszer«: minden olyan műszaki intézkedés, illetve rendszer, amely által a valamely védett rádióműsor‑ vagy televízióműsor‑terjesztő szolgáltatáshoz értelmezhető formában történő hozzáférés előfizetéshez vagy más formában megjelenő előzetes egyedi engedélyhez kötött; | […] | k) | »előfizető«: minden olyan természetes, illetve jogi személy, aki, illetve amely a nyilvánosan elérhető elektronikus szolgáltatás nyújtójával ilyen szolgáltatások igénybevétele céljából szerződést kötött; | […]” | 8 | It is apparent from Article 8(1) of the Framework Directive that the Member States are to ensure that the national regulatory authorities take all reasonable measures to promote competition in the provision of electronic communications services, to develop the internal market and to promote the interests of the citizens of the European Union, and that such measures are to be proportionate to those objectives. |
| 8 | A keretirányelv 8. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása terén érvényesülő verseny előmozdítására, a belső piac fejlesztésére, valamint az európai uniós polgárok érdekeinek előmozdítására irányuló minden ésszerű intézkedést meghozzanak, és hogy ezek az intézkedések a célokkal arányosak legyenek. | – The Authorisation Directive |
| – Az engedélyezési irányelv | 9 | Recital 15 in the preamble to that directive is worded as follows: | ‘The conditions, which may be attached to the general authorisation and to the specific rights of use, should be limited to what is strictly necessary to ensure compliance with requirements and obligations under Community law and national law in accordance with Community law.’ |
| 9 | Ezen irányelv (15) preambulumbekezdésének szövege a következő: | „Az általános felhatalmazáshoz és az egyedi használati joghoz fűzött feltételek körének olyannak kell lennie, amely a közösségi jog szerinti és a közösségi jognak megfelelő nemzeti jog szerinti követelmények és kötelezettségek teljesítéséhez kifejezetten szükséges.” | 10 | Article 3 of the Authorisation Directive, entitled ‘General authorisation of electronic communications networks and services’, provides in paragraphs 2 and 3: | ‘2. The provision of electronic communications networks or the provision of electronic communications services may, without prejudice to the specific obligations referred to in Article 6(2) or rights of use referred to in Article 5, only be subject to a general authorisation. The undertaking concerned may be required to submit a notification but may not be required to obtain an explicit decision or any other administrative act by the national regulatory authority before exercising the rights stemming from the authorisation. Upon notification, when required, an undertaking may begin activity, where necessary subject to the provisions on rights of use in Articles 5, 6 and 7. | Undertakings providing cross-border electronic communications services to undertakings located in several Member States shall not be required to submit more than one notification per Member State concerned. | 3. The notification referred to in paragraph 2 shall not entail more than a declaration by a legal or natural person to the national regulatory authority of the intention to commence the provision of electronic communication networks or services and the submission of the minimal information which is required to allow the national regulatory authority to keep a register or list of providers of electronic communications networks and services. This information must be limited to what is necessary for the identification of the provider, such as company registration numbers, and the provider’s contact persons, the provider’s address, a short description of the network or service, and an estimated date for starting the activity.’ |
| 10 | Az engedélyezési irányelv „Elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó általános felhatalmazás” című 3. cikkének (2) és (3) bekezdése így rendelkezik: | „(2) Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása – a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek, illetve az 5. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül – csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti. Az érintett vállalkozástól megkövetelhető, hogy nyújtson be jelentést [helyesen: tegyen bejelentést], de nem írható elő számára, hogy mielőtt a felhatalmazásból eredő jogokat gyakorolná, a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett határozatát vagy bármely egyéb közigazgatási intézkedésének iratait szerezze be. Az egyes esetekben szükséges bejelentést követően a vállalkozás megkezdheti tevékenységét, szükség esetén az 5., 6. és 7. cikk használati jogokra vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel. | A különböző tagállamokban lévő vállalkozások számára határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások érintett tagállamonként nem kötelezhetők egynél több értesítésre [helyesen: bejelentésre]. | (3) A (2) bekezdésben említett bejelentés nem tartalmaz többet, mint valamely jogi vagy természetes személy által a nemzeti szabályozó hatóságnak címzett nyilatkozatot az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról, valamint olyan minimális adatokat, amelyek a nemzeti szabályozó hatóság számára az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók nyilvántartása vagy jegyzéke vezetéséhez szükségesek. Ezt az adatkört a szolgáltató azonosításához szükséges adatokra kell korlátozni, így a társaság cégjegyzékszámára, a szolgáltató kapcsolattartóira, a szolgáltató címére, a hálózat vagy szolgáltatás rövid ismertetésére, és a tevékenység megkezdésének becsült időpontjára.” | 11 | Article 6 of the Authorisation Directive, entitled ‘Conditions attached to the general authorisation and to the rights of use for radio frequencies and for numbers, and specific obligations’, provides, in paragraphs 1 and 3: | ‘1. The general authorisation for the provision of electronic communications networks or services and the rights of use for radio frequencies and rights of use for numbers may be subject only to the conditions listed in the Annex. Such conditions shall be non-discriminatory, proportionate and transparent … | … | 3. The general authorisation shall only contain conditions which are specific for that sector and are set out in Part A of the Annex and shall not duplicate conditions which are applicable to undertakings by virtue of other national legislation.’ |
| 11 | Az engedélyezési irányelvnek „Az általános felhatalmazáshoz, illetve a rádiófrekvencia‑ és számhasználati jogokhoz fűzött feltételek, valamint az egyedi kötelezettségek” című 6. cikke (1) és (3) bekezdése a következők szerint rendelkezik: | „(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazás, valamint a rádiófrekvencia‑használati és számhasználati jog csak a mellékletben felsorolt feltételekhez köthető. E feltételeknek megkülönböztetésmenteseknek, arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük […]. | [...] | (3) Az általános felhatalmazás csak olyan feltételeket tartalmazhat, amelyek kifejezetten az ágazatra vonatkoznak és szerepelnek a melléklet A. részében; nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyek a vállalkozásokra más nemzeti jogszabályok alapján vonatkoznak.” | 12 | Article 11(1) of the Authorisation Directive is worded as follows: | ‘Without prejudice to information and reporting obligations under national legislation other than the general authorisation, national regulatory authorities may only require undertakings to provide information under the general authorisation … that is proportionate and objectively justified …’ |
| 12 | Az engedélyezési irányelv 11. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól: | „Az általános felhatalmazásra vonatkozó jogszabálytól eltérő nemzeti jogszabályok alapján fennálló adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok […] csak olyan adatok szolgáltatását követelhetik meg a vállalkozásoktól, amelyek arányosak [helyesen: ésszerűen szükségesek] és tárgyilagos mérce szerint indokoltak […].” | 13 | Point 8 of Part A of the Annex to the Authorisation Directive mentions consumer protection rules and conditions specific to the electronic communications sector. |
| 13 | Az engedélyezési irányelv melléklete A. részének 8. pontjában szerepelnek az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok és feltételek. | – The Access Directive |
| – A hozzáférési irányelv | 14 | Article 9(1) of the Access Directive provides: | ‘National regulatory authorities may, in accordance with the provisions of Article 8, impose obligations for transparency in relation to interconnection and/or access, requiring operators to make public specified information, such as accounting information, technical specifications, network characteristics, terms and conditions for supply and use …’ |
| 14 | A hozzáférési irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében: | „A nemzeti szabályozó hatóságok a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés tekintetében átláthatósági kötelezettségeket állapíthatnak meg, megkövetelve az üzemeltetőktől, hogy meghatározott információkat tegyenek közzé, így számviteli információkat, műszaki előírásokat, hálózati jellemzőket, a szolgáltatás és a használat feltételeit […]” | – Directive 2009/140 |
| – A 2009/140 irányelv | 15 | Recital 5 in the preamble to Directive 2009/140 is worded as follows: | ‘The aim is progressively to reduce ex-ante sector specific rules as competition in the markets develops and, ultimately, for electronic communications to be governed by competition law only. Considering that the markets for electronic communications have shown strong competitive dynamics in recent years, it is essential that ex-ante regulatory obligations only be imposed where there is no effective and sustainable competition.’ |
| 15 | A 2009/140 irányelv (5) preambulumbekezdésének szövege a következő: | „A cél a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzetes ágazatspecifikus szabályok fokozatos csökkentése, végül pedig az elektronikus hírközlés versenyjog általi kizárólagos szabályozása. Figyelembe véve azt, hogy az elektronikus hírközlés piacai erős versenydinamikát tanúsítottak az elmúlt években, fontos, hogy az előzetes szabályozási kötelezettségeket csak olyan esetben alkalmazzák, ha nincs hatékony és fenntartható verseny.” | Hungarian law |
| A magyar jog | 16 | The NRF was transposed into Hungarian law, in particular, by Law C of 2003 on electronic communications (Az elektronikus hírközlésről szóló törvény, Magyar Közlöny 2003/136 (XI.27)). |
| 16 | Az új keretszabályozást a magyar jogba többek között az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Magyar Közlöny 2003/136. [XI. 27.]) ültette át. | 17 | Paragraph 1 of that law provides: | ‘(1) This Law shall apply | (a) | to all electronic communications activity carried out in the territory of the Republic of Hungary or intended for that territory, and to any activity in which a radio-frequency signal is transmitted; | (b) | to all natural persons or legal entities and any other bodies not having legal personality and the directors thereof who are providing the service or carrying out the activity referred to in subparagraph (a) or an associated activity. | …’ |
| 17 | E törvény 1. §‑a értelmében: | „(1) E törvény hatálya kiterjed | a) | a Magyarország területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, | b) | az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire, | […]” | 18 | Under Paragraph 10(m) of that Law, the national regulatory authority deals, inter alia, with administrative issues linked to the notification of electronic communications services, identifier management, the keeping of statutory registers, interference suppression and market surveillance. |
| 18 | Az említett törvény 10. §‑ának m) pontja alapján a hatóság eljár többek között az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással és a piacfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben. | The dispute in the main proceedings and the questions referred for a preliminary ruling |
| Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések | 19 | UPC is a commercial company registered in Luxembourg which supplies, from Luxembourg, to subscribers resident in other Member States, in particular in Hungary, packages of radio and audio-visual broadcast services that are subject to conditional access and may be received by satellite. |
| 19 | A UPC Luxemburgban bejegyzett gazdasági társaság, amely Luxemburg területéről nyújt más tagállamokban, többek között Magyarországon élő előfizetők részére feltételes hozzáférésű, műholdvevővel fogható rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatásokból álló műsorcsomagokat. | 20 | Since it does not own the satellite infrastructure, UPC uses the services of third parties for that purpose. Moreover, it does not exercise any editorial control over programmes. The price which users of the service are charged includes not only broadcasting costs but also fees paid to radio stations and collecting societies in connection with the publication of their content. |
| 20 | A UPC a műholdas infrastruktúrának nem tulajdonosa, hanem e célból harmadik személyek szolgáltatásait veszi igénybe. A UPC ezenkívül nem rendelkezik a műsorok vonatkozásában szerkesztői felelősséggel. A szolgáltatásért a felhasználóknak felszámított díjazás magában foglalja mind a továbbítási költségeket, mind pedig a műsorszolgáltatók és közös jogkezelő szervezetek részére a tartalmaik közzétételével összefüggésben fizetett jogdíjakat. | 21 | In Hungary, the NMHH is the competent national authority in the field of electronic communications services. |
| 21 | Magyarországon az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság az NMHH. | 22 | In the context of the restructuring of its activities in Hungary, UPC had discussions with the predecessor of the NMHH from spring 2010, concerning, in particular, the obligation for a provider of electronic communications services to be registered by the competent national regulatory authority in the territory in which that provider intends to supply such services. |
| 22 | A UPC – tevékenységeinek e tagállamban való újraszervezése keretében – 2010 tavaszától vitatta az NMHH jogelődjénél többek között azt a kötelezettséget, amely szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatót nyilvántartásba kell vennie annak a nemzeti szabályozó hatóságnak, amely azon állam területén rendelkezik joghatósággal, ahol ezeket a szolgáltatásokat a szolgáltató nyújtani szándékozik. | 23 | On 8 October 2010, UPC informed the NMHH that it had submitted a request for an opinion to the authority that was competent by reason of UPC’s registered office, namely the Institut luxembourgeois de régulation (the Luxembourg Regulatory Institute; ‘the ILR’), in order to clarify its legal position. The ILR had issued an opinion stating that the Luxembourg authorities had territorial competence in respect of the services supplied by UPC and that, by reference to Luxembourg law, the service supplied by that company was not an electronic communications service. |
| 23 | A UPC 2010. október 8‑án tájékoztatta az NMHH‑t, hogy jogi helyzete tisztázása érdekében állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a székhelye szerint illetékes hatóságokhoz, vagyis az Institut luxembourgeois de régulation‑hoz (luxemburgi szabályozó intézet, a továbbiakban: ILR). Az ILR állásfoglalásában jelezte, hogy a UPC által nyújtott szolgáltatások a luxemburgi hatóságok joghatósága alá tartoznak, és az e társaság által nyújtott szolgáltatás a luxemburgi jog értelmében nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. | 24 | By a decision of 21 October 2010, the NMHH, as first-instance authority, initiated market surveillance proceedings against UPC. In the context of those proceedings, the NMHH ordered UPC to provide it with documentation relating to its contractual relationship with one of its subscribers. |
| 24 | Az elsőfokú hatóságként eljáró NMHH 2010. október 21‑i határozatában a UPC‑vel szemben piacfelügyeleti eljárást indított. Az eljárás keretében az NMHH arra kötelezte a UPC‑t, hogy bocsássa a rendelkezésére a társaság és annak egyik előfizetője közötti szerződéses kapcsolat dokumentációját. | 25 | In reliance in particular on the opinion from the ILR, UPC refused to provide the information sought and asked the NMHH to terminate the market surveillance proceedings for lack of international competence and for lack of competence ratione materiae. The NMHH then imposed a fine of 300000 Hungarian forint (HUF) on UPC, by a decision of 10 December 2010, on the ground that UPC had not provided the information requested. UPC lodged a complaint against that decision with the Deputy Chairman of the NMHH who, in his capacity as the second-instance authority, dismissed that complaint. |
| 25 | A UPC – többek között az ILR állásfoglalása alapján – megtagadta a kért tájékoztatás megadását, és kérte, hogy az NMHH joghatóság és hatáskör hiányában szüntesse meg a piacfelügyeleti eljárást. Az NMHH ezt követően 2010. december 10‑i végzésében 300000 Ft‑os pénzbírságot szabott ki a UPC‑re, azzal az indokkal, hogy utóbbi nem adta át neki a kért információkat. A UPC e végzés ellen az NMHH elnökhelyettese előtt fellebbezést terjesztett elő, aki másodfokú hatóságként eljárva elutasította az említett fellebbezést. | 26 | UPC then brought an application for judicial review of that decision before the referring court, citing an infringement of national law. The Fővárosi Törvényszék annulled that decision for procedural reasons, and ordered the Deputy Chairman of the NMHH to re-examine it. |
| 26 | A UPC ezért a nemzeti jog megsértésére hivatkozva a kérdést előterjesztő bíróságnál kérte e határozat bírósági felülvizsgálatát. A Fővárosi Törvényszék az említett határozatot eljárási okok miatt hatályon kívül helyezte, és az NMHH elnökhelyettesét új eljárás lefolytatására kötelezte. | 27 | In the context of that re-examination, the Deputy Chairman of the NMHH declared that he had international competence and competence ratione materiae, and again dismissed UPC’s complaint against the first-instance decision, although he reduced the fine to HUF 100000. |
| 27 | Az NMHH elnökhelyettese a megismételt eljárásban megállapította joghatóságát és hatáskörét, és ismételten elutasította a UPC által az elsőfokú hatóság végzése ellen előterjesztett fellebbezést, ugyanakkor a pénzbírságot 100000 Ft‑ra mérsékelte. | 28 | UPC then brought an application for judicial review before the referring court, by which it sought annulment of that decision and of the decision given at first instance. |
| 28 | A UPC ezt követően bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a kérdést előterjesztő bíróság előtt, amelyben kérte az elsőfokú végzésre is kiterjedően a végzés hatályon kívül helyezését. | 29 | According to the Fővárosi Törvényszék, the determination of the dispute before it requires that an answer first be given to questions concerning the competence ratione materiae and the territorial competence of the Hungarian and Luxembourg authorities and the compatibility with EU law of the service supplied by UPC. |
| 29 | A Fővárosi Törvényszék szerint az előtte folyamatban lévő jogvita nem dönthető el a magyar és a luxemburgi hatóságok hatáskörével és joghatóságával, valamint a UPC által nyújtott szolgáltatás uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos kérdések megválaszolása nélkül. | 30 | In those circumstances the Fővárosi Törvényszék decided to stay the proceedings and to refer the following questions to the Court of Justice for a preliminary ruling: | ‘1. | May Article 2(c) of the Framework Directive … be interpreted as meaning that a service by which a service provider supplies, for consideration, conditional access to a package of programmes which contains radio and television broadcast services and is retransmitted by satellite is to be classified as an electronic communications service? | 2. | May the [FEU Treaty] be interpreted as meaning that the principle of the free movement of services is applicable to the service described in the first question, in the case of a service supplied from Luxembourg to Hungary? | 3. | May the [FEU Treaty] be interpreted as meaning that, in the case of the service described in the first question, the country of destination, to which the service is sent, is entitled to limit the supply of that type of services by requiring that the [supplier of the] service has to be registered in that Member State and has to be established as a branch or separate legal entity, and allowing this type of services to be supplied only through the establishment of a branch or separate legal entity? | 4. | May the [FEU Treaty] be interpreted as meaning that administrative proceedings relating to the services described in the first question, regardless of the Member State in which the undertaking supplying that service operates or is registered, will be subject to the administrative authority of the Member State which has jurisdiction on the basis of the place in which the service is supplied? | 5. | May Article 2(c) of the [Framework Directive] be interpreted as meaning that the service described in the first question must be classified as an electronic communications service, or must such a service be classified as a conditional access service supplied using the conditional access system defined in Article 2(f) of the Framework Directive? | 6. | On the basis of all the foregoing, may the relevant provisions be interpreted as meaning that the service provider described in the first question must be classified as a provider of electronic communications services pursuant to [EU] law?’ |
| 30 | Ilyen körülmények között a Fővárosi Törvényszék az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé: | „1) | A [k]eretirányelv […] 2. cikk[ének] c) pontja értelmezhető‑e úgy, hogy elektronikus hírközlési szolgáltatásnak minősül azon szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató ellenszolgáltatásért cserébe biztosít feltételes hozzáférést rádiós és televíziós műsorszolgáltatásokat magába[n] foglaló, műholdon keresztül továbbított műsorcsomaghoz? | 2) | Értelmezhető‑e úgy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés, hogy az 1) [kérdésben] jelzett szolgáltatásra, amennyiben az [Luxemburgból] Magyarország területére nyújtott szolgáltatásnak minősül, kiterjed a szolgáltatások tagállamok közötti szabadságának elve? | 3) | Értelmezhető‑e úgy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés, hogy az 1) [kérdésben] jelzett szolgáltatás esetében a célország, ahová a szolgáltatás irányul, jogosult az ilyen szolgáltatások nyújtásának korlátozására, a szolgáltatás kötelező tagállami nyilvántartásba vételének és fióktelepkénti vagy önálló jogalanykénti letelepedésének előírásával, ragaszkodva ahhoz, hogy ilyen szolgáltatás csak fióktelep vagy önálló jogalany megalapítása útján nyújtható? | 4) | Értelmezhető‑e úgy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés, hogy az 1) pontban jelzett szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokra – függetlenül attól, hogy a szolgáltatást nyújtó cég melyik tagállamban működik vagy van bejegyezve – a szolgáltatás helye szerinti tagállam joghatósága szerint az adott tagállam hatósága járjon el? | 5) | Értelmezhető‑e úgy [a keretirányelv] 2. cikk[ének] c) pontja […], hogy az 1) [kérdésben] jelzett szolgáltatás elektronikus hírközlési szolgáltatásnak, vagy az 1) [kérdésben] leírt szolgáltatás [ezen irányelv] 2. cikk[ének] f) pontjában meghatározott feltételes hozzáférésű rendszer használatával nyújtott feltételes hozzáférési szolgáltatásnak minősül? | 6) | Mindezek alapján értelmezhetőek‑e a vonatkozó előírások úgy, hogy az 1) [kérdésben] jelzett szolgáltatást nyújtó szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatónak minősül a közösségi szabályozás alapján?” | Consideration of the questions referred |
| Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről | 31 | As a preliminary point, it should be noted that the questions referred to the Court of Justice by the referring court may be divided into two separate groups, according to the provisions of EU law of which interpretation is sought. |
| 31 | Elöljáróban rá kell mutatni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé terjesztett kérdések két csoportba sorolhatók attól függően, hogy azok az uniós jog mely rendelkezéseinek értelmezésére irányulnak. | 32 | While the first group concerns the interpretation of the Framework Directive with a view to determining the nature and content of the activity carried out by UPC (first, fifth and sixth questions), the second group concerns the application of the principle of the freedom to provide services — as enshrined in Article 56 TFEU — to the services at issue in the main proceedings (second, third and fourth questions). |
| 32 | Míg ugyanis az első csoportba tartozó kérdések a keretirányelv értelmezésére vonatkoznak, és a UPC által végzett tevékenység jellegének és tartalmának meghatározására irányulnak (első, ötödik és hatodik kérdés), addig a második csoportba tartozó kérdések tárgya az, hogy az alapügyben szereplő szolgáltatásokra alkalmazni kell‑e az EUMSZ 56. cikkben kinyilvánított szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét (második, harmadik és negyedik kérdés). | Interpretation of the Framework Directive |
| A keretirányelv értelmezéséről | 33 | By its first, fifth and sixth questions, which it is appropriate to consider together, the referring court asks, in essence, whether a service consisting in the supply, for consideration, of conditional access to a package of programmes which contains radio and television broadcast services and is retransmitted by satellite falls within the definition of ‘electronic communications service’ within the meaning of Article 2(c) of the Framework Directive, or whether it must be classified as a ‘conditional access system’ within the meaning of Article 2(f) of that directive. The referring court also seeks to establish whether the provider of such a service must be regarded as a provider of electronic communications services pursuant to the NRF. |
| 33 | A kérdést előterjesztő bíróság az első, ötödik és hatodik kérdésével, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, lényegében arra keresi a választ, hogy egy olyan szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató ellenszolgáltatásért biztosít feltételes hozzáférést rádiós és televíziós műsorszolgáltatásokat magában foglaló, műholdon keresztül továbbított műsorcsomaghoz, tekinthető‑e „elektronikus hírközlési szolgáltatásnak” a keretirányelv 2. cikkének c) pontja értelmében, vagy pedig az az ezen irányelv 2. cikkének f) pontja szerinti „feltételes hozzáférésű rendszernek” minősül. A kérdést előterjesztő bíróság egyúttal arra is választ vár, hogy az ilyen szolgáltatást nyújtó szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatónak minősül‑e az új keretszabályozás alapján. | 34 | In its judgment in Case C‑518/11 UPC Nederland EU:C:2013:709, the Court determined a question similar to that which the referring court raises first of all. |
| 34 | A Bíróság a UPC Nederland ítéletében (C‑518/11, EU:C:2013:709) már kifejtette álláspontját a kérdést előterjesztő bíróság által elsőként feltett kérdéssel megegyező kérdésről. | 35 | UPC Nederland concerned a service for the supply of a package of radio and television programmes accessible via cable that was offered by that company to residents of a Netherlands municipality. |
| 35 | Az említett UPC Nederland ügy kábelen keresztül elérhető rádiós és televíziós műsorcsomag terjesztéséből álló szolgáltatásra vonatkozott, amelyet ez a társaság egy holland település lakóinak kínált. | 36 | In that judgment, the Court noted that the Framework Directive makes a clear distinction between the production of content, which involves editorial responsibility, and the transmission of content, which does not entail any editorial responsibility. The Court stated that content and transmission are covered by different measures which pursue their own specific objectives (see UPC Nederland EU:C:2013:709, paragraph 41). |
| 36 | A Bíróság az említett ítéletben rámutatott, hogy a keretirányelv világosan megkülönbözteti a műsortartalmak készítését, amely szerkesztői ellenőrzést foglal magában, és a műsortartalmak szerkesztői ellenőrzés nélküli átvitelét. A Bíróság tisztázta, hogy a műsortartalmak és azok átvitele külön szabályozás hatálya alá tartozik, amely saját célkitűzésekkel rendelkezik (lásd: UPC Nederland ítélet, EU:C:2013:709, 41. pont). | 37 | The Court also pointed out that although customers of UPC Nederland BV take out a subscription for the purposes of gaining access to the basic cable package offered by that company, that does not mean that that company’s business, which consists in broadcasting programmes produced by the content editors (in this case radio and television channels) by transmitting those programmes to the connection point of its cable network in its subscribers’ homes, must be excluded from the definition of ‘electronic communications service’ within the meaning of Article 2(c) of the Framework Directive (see UPC Nederland EU:C:2013:709, paragraph 43). |
| 37 | A Bíróság hangsúlyozta azt is, hogy noha a UPC Nederland BV ügyfelei előfizetést kötnek az említett társaság által kínált, kábelen keresztül elérhető alapcsomaghoz való hozzáférés céljából, mindez nem jelenti egyben azt is, hogy az utóbbi tevékenységét, amely a rádiós és televíziós csatornák tartalomszerkesztői által készített műsoroknak a kábeles műsorelosztó hálózatnak az előfizetők otthonában található csatlakozási pontjáig történő továbbításából áll, ki kell zárni a keretirányelv 2. cikkének c) pontja értelmében vett „elektronikus hírközlési szolgáltatások” fogalmából (lásd: UPC Nederland ítélet, EU:C:2013:709, 43. pont). | 38 | On the basis of those considerations, the Court concluded that the provision of a basic cable package falls within the definition of electronic communications service and, therefore, the substantive scope of the NRF, in so far as that service includes the conveyance of signals on the cable network (see UPC Nederland EU:C:2013:709, paragraph 44). |
| 38 | A Bíróság e megfontolások alapján megállapította, hogy a kábelen keresztül elérhető alapcsomag szolgáltatása az elektronikus hírközlési szolgáltatások fogalma, és ily módon az új szabályozási keret tárgyi hatálya alá tartozik, amennyiben e szolgáltatás magában foglalja jeleknek a kábeles műsorelosztó hálózaton történő továbbítását (lásd: UPC Nederland ítélet, EU:C:2013:709, 44. pont). | 39 | Further, the Court stated that the fact that the transmission costs charged to subscribers incorporate the payments made to broadcasting channels and the royalties paid to copyright collecting societies in connection with the transmission of programme content cannot preclude the service supplied by UPC Nederland BV from being characterised as an ‘electronic communications service’ for the purposes of the NRF (see UPC Nederland EU:C:2013:709, paragraph 46). |
| 39 | A Bíróság tisztázta továbbá, hogy az a körülmény, hogy az előfizetőknek számlázott közvetítési költségek magukban foglalják a rádiós és televíziós műsorcsatornáknak és a közös jogkezelő szervezeteknek a műsorok tartalmának terjesztésével összefüggésben fizetett díjakat, nem gátolhatja meg, hogy a UPC Nederland BV által nyújtott szolgáltatás az új szabályozási keret értelmében vett „elektronikus hírközlési szolgáltatásnak” minősüljön (lásd: UPC Nederland ítélet, EU:C:2013:709, 46. pont). | 40 | However, like UPC Nederland BV, and as is evident from the documents before the Court in the present case, UPC does not itself produce the radio and television programmes it broadcasts, and does not assume editorial responsibility for their content. Moreover, subscription to the service supplied by UPC includes not only the transmission costs but also the fees paid to radio stations and collecting societies in connection with publication of the content of the programmes broadcast. |
| 40 | Márpedig amint az a jelen ügyben a Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, a UPC – a UPC Nederlandhoz hasonlóan – az általa terjesztett rádiós és televíziós programokat nem maga készíti, és azok tartalma fölött nem gyakorol szerkesztői ellenőrzést. A UPC által nyújtott szolgáltatásokra történő előfizetés ezenkívül nem csupán a továbbítási költségeket foglalja magában, hanem a műsorszolgáltatók és közös jogkezelő szervezetek részére a sugárzott műsorok tartalmainak közzétételével összefüggésben fizetett jogdíjakat is. | 41 | Furthermore, as is apparent from Article 2(a) and (c) of the Framework Directive, the fact that the conveyance of signals on electronic communications networks is effected by cable or by satellite infrastructure is in no way decisive for the purposes of the interpretation of ‘electronic communications service’ within the meaning of that provision. |
| 41 | Egyébként amint az a keretirányelv 2. cikkének a) és c) pontjából kitűnik, az e rendelkezés értelmében vett „elektronikus hírközlési szolgáltatás” fogalmának értelmezése szempontjából egyáltalán nem meghatározó az a körülmény, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokon történő jelátvitel kábelen vagy műholdas infrastruktúrán keresztül valósul‑e meg. | 42 | However, UPC argues that it does not supply an electronic communications service within the meaning of Article 2(c) of the Framework Directive, since it does not transmit any signal and does not have an electronic communications network, that is to say, satellite infrastructure. For that purpose it calls on the services of, and systems belonging to, third parties. |
| 42 | A UPC ugyanakkor arra hivatkozik, hogy nem nyújt a keretirányelv 2. cikkének c) pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást, mivel egyáltalán nem folytat jelátvitelt, és nincs a tulajdonában elektronikus hírközlési hálózat, azaz műholdas infrastruktúra. Ebből a célból harmadik személyek szolgáltatásait és eszközeit vette igénybe. | 43 | In that regard, it must be noted that the fact that the transmission of signals is by means of an infrastructure that does not belong to UPC is of no relevance to the classification of the nature of the service. All that matters in that regard is that UPC is responsible vis-à-vis the end-users for transmission of the signal which ensures that they are supplied with the service to which they have subscribed. |
| 43 | E tekintetben rá kell mutatni, hogy a szolgáltatás jellegének minősítése szempontjából nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a jelátvitel nem a UPC infrastruktúrája révén történik. Ezzel összefüggésben ugyanis kizárólag annak van jelentősége, hogy a végfelhasználók felé a UPC tartozik felelősséggel a jelátvitelért, amely biztosítja azon szolgáltatás nyújtását, amelyre az utóbbiak előfizettek. | 44 | Any other interpretation would considerably reduce the scope of the NRF, undermine the effectiveness of its provisions and therefore compromise the achievement of the objectives pursued by that framework. Since the purpose of the NRF, as is apparent from recital 5 in the preamble to Directive 2009/140, is to establish a genuine internal market for electronic communications, in which those communications are ultimately to be governed by competition law only, the exclusion of the activities of an undertaking such as UPC from its scope, on the pretext that it is not the owner of the satellite infrastructure which enables signals to be transmitted, would deprive the NRF of much of its meaning (see, to that effect, UPC Nederland EU:C:2013:709, paragraph 45). |
| 44 | Bármely eltérő értelmezés jelentősen szűkítené az új szabályozási keret hatályát, sértené a rendelkezéseinek hatékony érvényesülését, tehát veszélyeztetné e szabályozási keret céljainak megvalósulását. Mivel ugyanis az új szabályozási keretnek éppen az a 2009/140 irányelv (5) preambulumbekezdéséből következő célja, hogy létrehozza az elektronikus hírközlés valódi belső piacát, amelynek keretében az utóbbiakra végső soron kizárólag a versenyjog alkalmazandó, az olyan vállalkozások, mint a UPC tevékenységének a hatálya alól való kizárása, azzal az indokkal, hogy nem az övé a jelátvitelt lehetővé tévő műholdas infrastruktúra, megfosztaná hatályának egy lényeges részétől (lásd ebben az értelemben: UPC Nederland ítélet, EU:C:2013:709, 45. pont). | 45 | While the interpretation given by the Court in UPC Nederland enables an answer to be given to the question of the classification, under the NRF, of the service supplied by UPC, it must nevertheless be noted that that service is subject to conditional access, since UPC’s subscribers’ access to programmes broadcast by satellite is subject to prior decryption. |
| 45 | Bár a Bíróság által az említett UPC Nederland ítéletben adott értelmezés alapján választ lehet adni arra a kérdésre, hogy miként minősülnek a UPC által nyújtott szolgáltatások az új keretszabályozás szempontjából, azonban fontos emlékezetni arra, hogy az említett szolgáltatás feltételes hozzáféréstől függ, mivel a UPC előfizetői a műholdon keresztül továbbított műsorokhoz csupán dekódolás után férhetnek hozzá. | 46 | That aspect caused the referring court to query whether the service supplied by UPC should be regarded as a ‘conditional access system’ within the meaning of Article 2(f) of the Framework Directive, instead of as an electronic communications service within the meaning of Article 2(c) of that directive. |
| 46 | Ezen körülményre figyelemmel merült fel a kérdést előterjesztő bíróságban az a kérdés, hogy a UPC által nyújtott szolgáltatást nem a keretirányelv 2. cikkének c) pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatásnak kell tekinteni, hanem ugyanezen irányelv 2. cikkének f) pontja szerinti „feltételes hozzáférésű rendszernek”. | 47 | As the Advocate General stated in point 43 of her Opinion, that doubt on the part of the referring court seems to be founded on the premiss that an electronic communications service and a conditional access system are mutually exclusive. |
| 47 | Amint arra a főtanácsnok indítványának 43. pontjában rámutatott, úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróságban felmerülő ezen kétely azon az előfeltevésen alapul, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatás és a feltételes hozzáférésű rendszer kizárják egymást. | 48 | That premiss is incorrect. |
| 48 | Ez az előfeltevés hibás. | 49 | It should be borne in mind that Article 2(f) of the Framework Directive defines ‘conditional access system’ within the meaning of that provision as ‘any technical measure and/or arrangement whereby access to a protected radio or television broadcasting service in intelligible form is made conditional upon subscription or other form of prior individual authorisation’. |
| 49 | Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a keretirányelv 2. cikkének f) pontjában szereplő meghatározás szerint e rendelkezés értelmében „feltételes hozzáférésű rendszer”„minden olyan műszaki intézkedés, illetve rendszer, amely által a valamely védett rádióműsor‑ vagy televízióműsor‑terjesztő szolgáltatáshoz értelmezhető formában történő hozzáférés előfizetéshez vagy más formában megjelenő előzetes egyedi engedélyhez kötött”. | 50 | It follows from that provision that a conditional access system constitutes a means of access to a radio or television service and presupposes that a technical system is put in place the purpose of which is to limit access to that service to persons who have a subscription with the service provider. However, a conditional access system does not, by itself, enable access to be given to a radio or television service. Such access still depends on the transmission of signals by the electronic communications network. |
| 50 | E rendelkezésből következik, hogy a feltételes hozzáférésű rendszer egy rádióműsor‑ vagy televízióműsor‑terjesztő szolgáltatáshoz való hozzáférési mód, és az olyan műszaki rendszert feltételez, amelynek célja, hogy azokra a személyekre korlátozza az ilyen szolgáltatáshoz való hozzáférést, akik erre a szolgáltatónál előfizettek. A feltételes hozzáférésű rendszer azonban önmagában nem teszi lehetővé a rádióműsor‑ vagy televízióműsor‑terjesztő szolgáltatáshoz való hozzáférést. Ez a hozzáférés mindig az elektronikus hírközlési hálózaton történő jelátviteltől függ. | 51 | The operation of a conditional access system is therefore directly linked to the provision of the protected service. In any situation in which the operator of the conditional access system is simultaneously the provider of the radio or television programme broadcasting service, which appears to be the case in the main proceedings, the service is a unified service in which the supply of the radio or television service is the core element of the activity carried out by that operator, the conditional access system being the ancillary element. |
| 51 | A feltételes hozzáférésű rendszer létrehozása tehát közvetlen összefüggésben áll a védett szolgáltatás nyújtásával. Minden olyan helyzetben ugyanis, amikor a feltételes hozzáférésű rendszer üzemeltetője egyúttal a rádióműsor‑ vagy televízióműsor‑terjesztő szolgáltató is – és úgy tűnik, hogy az alapügyben így van –, olyan egységes szolgáltatásról van szó, amelynek keretében a rádióműsor‑ vagy televízióműsor‑terjesztő szolgáltatás nyújtása képezi az említett üzemeltető tevékenységének központi elemét, a feltételes hozzáférésű rendszer pedig ennek járulékos eleme. | 52 | In view of its ancillary nature, a conditional access system may be attached to an electronic communications service for the broadcasting of radio or television programmes, without that service losing the status of an electronic communications service. |
| 52 | Tekintettel a feltételes hozzáférésű rendszer járulékos jellegére, az anélkül is kapcsolódhat olyan elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz, amelynek tárgya rádió‑ vagy televízióműsorok terjesztése, hogy utóbbi elektronikus hírközlési szolgáltatás minősége ezzel megszűnne. | 53 | That conclusion is reinforced by Article 2(ea) of the Framework Directive, according to which conditional access systems are services associated with an electronic communications network and/or an electronic communications service which enable the provision of services via that network and/or service. |
| 53 | Ezt a következtetést megerősíti a keretirányelv 2. cikkének ea) pontja is, amelynek értelmében a feltételes hozzáférésű rendszerek olyan elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az adott hálózat és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást. | 54 | Furthermore, while it is true that Directive 98/84 lays down specific rules for conditional access systems, the fact remains that, according to Article 1 thereof, the scope of that directive is limited to the approximation of provisions in the Member States concerning measures against illicit devices which give unauthorised access to protected services. That being the case, Directive 98/84 does not affect the classification of an electronic communications service whose content is subject to conditional access. |
| 54 | Ráadásul bár a feltételes hozzáférésű rendszerekre vonatkozóan a 98/84 irányelv különös szabályokat állapít meg, ettől függetlenül ezen irányelv hatálya az 1. cikke alapján a védett szolgáltatásokhoz illetéktelen hozzáférést biztosító jogellenes eszközökkel szembeni intézkedésekre vonatkozó tagállami rendelkezések közelítésére korlátozódik. Ilyen feltételek mellett az említett irányelv nem érinti a feltételes hozzáférésű tartalmat szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatás minősítését. | 55 | As regards, moreover, the question whether the provider of a service such as that supplied by UPC must be regarded as a provider of electronic communications services pursuant to the NRF, it must be noted that neither the Framework Directive nor the Authorisation Directive contains a definition of ‘provider of electronic communications services’. |
| 55 | Ami ezen túlmenően azt a kérdést illeti, hogy a UPC által nyújtott szolgáltatáshoz hasonló szolgáltatás nyújtóját az új keretszabályozás alapján elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell‑e tekinteni, fontos rámutatni, hogy sem a keretirányelv, sem az engedélyezési irányelv nem határozza meg az „elektronikus hírközlési szolgáltató” fogalmát. | 56 | However, Article 2(k) of the Framework Directive defines a ‘subscriber’ as any natural person or legal entity who or which is party to a contract with a ‘provider of publicly available electronic communications services for the supply of such services’. |
| 56 | Ugyanakkor a 2002/21 irányelv 2. cikkének k) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint „előfizető” minden olyan természetes, illetve jogi személy, aki, illetve amely a „nyilvánosan elérhető elektronikus szolgáltatás nyújtójával ilyen szolgáltatások igénybevétele céljából” szerződést kötött. | 57 | It must therefore be noted that a person who supplies electronic communications services within the meaning of Article 2(c) of the Framework Directive is a provider of electronic communications services for the purposes of that directive. |
| 57 | Meg kell tehát állapítani, hogy aki a keretirányelv 2. cikkének c) pontja értelmében elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt, az ezen irányelv szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató. | 58 | Consequently, the answer to the first, fifth and sixth questions is that Article 2(c) of the Framework Directive must be interpreted as meaning that a service consisting in the supply, for consideration, of conditional access to a package of programmes which contains radio and television broadcast services and is retransmitted by satellite falls within the definition of ‘electronic communications service’ within the meaning of that provision. The fact that that service includes a conditional access system within the meaning of Article 2(ea) and (f) of the Framework Directive is irrelevant in that regard. An operator supplying a service such as that at issue in the main proceedings must be regarded as a provider of electronic communications services under the Framework Directive. |
| 58 | Következésképpen az első, ötödik és hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy úgy kell értelmezni a keretirányelv 2. cikkének c) pontját, hogy egy olyan szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató ellenszolgáltatásért biztosít feltételes hozzáférést rádiós és televíziós műsorszolgáltatásokat magában foglaló, műholdon keresztül továbbított műsorcsomaghoz, az említett rendelkezés értelmében „elektronikus hírközlési szolgáltatásnak” minősül. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy ez a szolgáltatás a keretirányelv 2. cikkének ea) és f) pontja szerinti „feltételes hozzáférésű rendszert” foglal magában. Az alapügyben szereplőhöz hasonló szolgáltatást nyújtó üzemeltetőt a keretirányelv alapján elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell tekinteni. | The freedom to provide services |
| A szolgáltatásnyújtás szabadságáról | The second question |
| A második kérdésről | 59 | By its second question, the referring court asks, in essence, whether, in circumstances such as those at issue in the main proceedings, a service consisting in the supply, for consideration, of conditional access to a package of programmes which contains radio and audio-visual broadcast services and is retransmitted by satellite constitutes a provision of services for the purposes of Article 56 TFEU. |
| 59 | A kérdést előterjesztő bíróság második kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között egy olyan szolgáltatás, amelynek keretében ellenszolgáltatásért biztosítanak feltételes hozzáférést rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatásokat magában foglaló, műholdon keresztül továbbított műsorcsomaghoz, az EUMSZ 56. cikk szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül‑e. | 60 | It is common ground that UPC is a company established in Luxembourg that supplies packages of radio and audio-visual broadcast services to subscribers resident in other Member States. |
| 60 | Nem vitatott, hogy a UPC Luxemburgban letelepedett társaság, amely más tagállamokban élő előfizetők részére nyújt rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatás‑csomagokat. | 61 | According to the well-established case-law of the Court, the transmission of television signals falls within the rules of the Treaty on the provision of services (see, to that effect, Case C‑17/00 De Coster EU:C:2001:651, paragraph 28, and Case C‑250/06 United Pan-Europe Communications Belgium and Others EU:C:2007:783, paragraph 28). |
| 61 | Márpedig a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a televíziós adásjelek sugárzása, csakúgy mint továbbításuk, a Szerződés szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályainak hatálya alá tartozik (lásd ebben az értelemben: De Coster ítélet, C‑17/00, EU:C:2001:651, 28. pont, valamint United Pan‑Europe Communications Belgium és társai ítélet, C‑250/06, EU:C:2007:783, 28. pont). | 62 | However, the question whether national legislation in the electronic communications services sector, such as Law C of 2003, must be considered on the basis of Article 56 TFEU depends on the degree of harmonisation within the European Union in that sector. |
| 62 | Ugyanakkor az, hogy az elektronikus hírközlési ágazatba tartozó valamely nemzeti szabályozást, mint amilyen a 2003. évi C. törvény, az EUMSZ 56. cikk szempontjából kell‑e vizsgálni, az ágazatban megvalósított uniós harmonizáció szintjétől függ. | 63 | A national measure in a sphere which has been the subject of full harmonisation at EU level must be assessed in the light of the provisions of the harmonising measure and not those of the Treaty (see, in particular, Case C‑322/01 Deutscher Apothekerverband EU:C:2003:664, paragraph 64, and Case C‑265/12 Citroën Belux EU:C:2013:498, paragraph 31). |
| 63 | Az uniós szinten kimerítő harmonizáció tárgyát képező területen tett bármely nemzeti intézkedést ugyanis e harmonizációs intézkedés rendelkezései, nem pedig az elsődleges jog alapján kell megítélni (lásd többek között: Deutscher Apothekerverband ítélet, C‑322/01, EU:C:2003:664, 64. pont és Citroën Belux ítélet, C‑265/12, EU:C:2013:498, 31. pont). | 64 | In that regard, it must be noted that, according to recital 7 in the preamble to the Framework Directive, ‘[t]he provisions of this Directive and the Specific Directives [which compose the NRF] are without prejudice to the possibility for each Member State to take the necessary measures to ensure the protection of its essential security interests … including the establishment by national regulatory authorities of specific and proportional obligations applicable to providers of electronic communications services’. |
| 64 | E tekintetben rá kell mutatni, hogy a keretirányelv (7) preambulumbekezdése értelmében „[e]nnek az irányelvnek és [az új keretszabályozást alkotó] különös irányelveknek a rendelkezései nem sértik az egyes tagállamok azon lehetőségét, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket alapvető biztonsági érdekeik védelmében, a közrend és közbiztonság védelmében, valamint a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének és üldözésének lehetővé tétele végett, ideértve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó konkrét és arányos kötelezettségek nemzeti szabályozó hatóságok által történő megállapítását”. | 65 | Thus, Article 1(3) of the Framework Directive provides that it is to be without prejudice to measures taken at national level, in compliance with EU law, to pursue general interest objectives. |
| 65 | A keretirányelv 1. cikkének (3) bekezdése alapján tehát nem sérülnek a közösségi, illetve nemzeti szinten a közösségi jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedések. | 66 | It is apparent, moreover, from Article 8(1) of the Framework Directive that the Member States are to ensure that the national regulatory authorities take all reasonable measures to promote competition in the provision of electronic communications services, to develop the internal market and to promote the interests of the citizens of the European Union, and that such measures are to be proportionate to those objectives. |
| 66 | A keretirányelv 8. cikkének (1) bekezdéséből egyébként kitűnik, hogy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása terén érvényesülő verseny előmozdítására, a belső piac fejlesztésére, valamint az uniós polgárok érdekeinek előmozdítására irányuló minden ésszerű intézkedést meghozzanak, és hogy ezek az intézkedések a célokkal arányosak legyenek. | 67 | Along the same lines, recital 15 in the preamble to the Authorisation Directive states that the conditions which may be attached to the general authorisation must be limited to what is strictly necessary to ensure compliance with obligations under national law in accordance with EU law. |
| 67 | Az engedélyezési irányelv (15) preambulumbekezdése ugyanilyen értelemben kimondja, hogy az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek körének olyannak kell lennie, amely az uniós jognak megfelelő nemzeti jog szerinti kötelezettségek teljesítéséhez kifejezetten szükséges. | 68 | As regards the Access Directive, this provides, in Article 9(1), that the national authorities may impose obligations for transparency in relation to interconnection and/or access, requiring operators to make public specified information. |
| 68 | A hozzáférési irányelv 9. cikkének (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a nemzeti hatóságok az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés tekintetében átláthatósági kötelezettségeket állapíthatnak meg, megkövetelve az üzemeltetőktől, hogy meghatározott információkat bocsássanak rendelkezésre. | 69 | Lastly, in Case C‑522/08 Telekomunikacja Polska EU:C:2010:135, paragraph 29, the Court, after finding that Article 20 of the Universal Service Directive applied without prejudice to national rules on consumer protection in conformity with EU law, ruled that the Framework Directive and the Universal Service Directive do not provide for full harmonisation of consumer-protection aspects. |
| 69 | Végül a Bíróság a Telekomunikacja Polska ítéletben (C‑522/08, EU:C:2010:135, 29. pont) megállapította, hogy az egyetemes szolgáltatási irányelv 20. cikkét a fogyasztóvédelemre vonatkozó, uniós jognak megfelelő nemzeti szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni, és kimondta, hogy a keretirányelv és az egyetemes szolgáltatási irányelv nem írja elő a fogyasztóvédelemre vonatkozó feltételek teljes harmonizációját. | 70 | In those circumstances, it must be noted that EU law has not been fully harmonised in the electronic communications services sector and, accordingly, the national legislation at issue in the main proceedings must be considered in the light of Article 56 TFEU so far as concerns those aspects that are not covered by the NRF. |
| 70 | Ilyen feltételek mellett meg kell állapítani, hogy az uniós jog nem végezte el az elektronikus hírközlési szolgáltatások ágazatának teljes harmonizációját, és ebből következően az alapügyben szereplő nemzeti jogszabályt annyiban kell az EUMSZ 56. cikk szempontjából vizsgálni, amennyiben az az új keretszabályozás által nem szabályozott kérdésekre vonatkozik. | 71 | The NMHH and the Hungarian Government propose, none the less, that the second question should be answered in the negative, in so far as UPC is not engaged in any activity for the provision of radio and audio-visual broadcast services in the Member State in which it has its registered office. |
| 71 | Az NMHH és a magyar kormány mindazonáltal azt javasolja, hogy a Bíróság a második kérdésre adjon nemleges választ, mivel a UPC a székhelye szerinti tagállamban egyáltalán nem végez rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatási tevékenységet. | 72 | In that regard it is sufficient to note that the right of an economic operator, established in a Member State, to provide services in another Member State, which Article 56 TFEU lays down, is not subject to the condition that the said operator also provides such services in the Member State in which he is established. Article 56 TFEU requires only that the provider be established in a Member State other than that of the recipient (see Case C‑46/08 Carmen Media Group EU:C:2010:505, paragraph 43 and the case-law cited). |
| 72 | E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy a valamely tagállamban letelepedett piaci szereplőnek az EUMSZ 56. cikkben foglalt azon joga, hogy valamely másik tagállamban szolgáltatást nyújtson, nincs alárendelve annak a feltételnek, hogy ezeket a szolgáltatásokat az említett szereplőnek a letelepedési helye szerinti tagállamban is nyújtania kell. E tekintetben ugyanis ez a cikk csupán azt írja elő, hogy a szolgáltatást nyújtó fél a szolgáltatás igénybevevőjétől eltérő tagállamban telepedjen le (lásd: Carmen Media Group ítélet, C‑46/08, EUC:2010:505, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). | 73 | The Czech, Romanian and Slovak Governments submit also that the activity carried out by UPC in Hungary does not fall within the scope of Article 56 TFEU, in so far as that activity is not of a temporary or occasional nature but permanent and systematic. That being the case, UPC is relying unreasonably on the application of the rules on the freedom to provide services safeguarded by that article. |
| 73 | A cseh, a román és a szlovák kormány ezenkívül arra hivatkozik, hogy a UPC által Magyarország területén végzett tevékenység nem tartozik az EUMSZ 56. cikk hatálya alá, amennyiben ez a tevékenység nem ideiglenes vagy alkalmi jellegű, hanem állandó és rendszeres. Ilyen feltételek mellett a UPC visszaélésszerűen hivatkozott a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatban e cikkben garantált szabályok alkalmazására. | 74 | It should also be observed that no provision of the Treaty affords a means of determining, in an abstract manner, the duration or frequency beyond which the supply of a service or of a certain type of service in another Member State can no longer be regarded as the provision of services, and accordingly ‘services’ within the meaning of the Treaty may cover services varying widely in nature, including services which are provided over an extended period, even over several years (see Case C‑215/01 Schnitzer EU:C:2003:662, paragraphs 30 and 31, and Joined Cases C‑357/10 to C‑359/10 Duomo Gpa and Others EU:C:2012:283, paragraph 32). |
| 74 | Rá kell mutatni arra is, hogy a Szerződés egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé annak az időtartamnak vagy gyakoriságnak az absztrakt módon történő meghatározását, amelytől kezdve egy szolgáltatás vagy egy bizonyos fajta szolgáltatás másik tagállamban történő nyújtása már nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így a „szolgáltatás” említett Szerződés szerinti fogalma egészen eltérő jellegű szolgáltatásokat foglalhat magában, beleértve olyan szolgáltatásokat is, amelyeknek a nyújtása hosszabb időtartamra, akár több évre is kiterjed (lásd: Schnitzer‑ítélet, C‑215/01, EU:C:2003:662, 30. és 31. pont, valamint Duomo Gpa és társai ítélet, C‑357/10–C‑359/10, EU:C:2012:283, 32. pont). | 75 | Consequently, the mere fact that a business established in one Member State supplies identical or similar services with a greater or lesser degree of frequency or regularity in a second Member State, without having an infrastructure there enabling it to pursue a professional activity there on a stable and continuous basis and, from the infrastructure, to hold itself out to, amongst others, nationals of the second Member State, is not sufficient for it to be regarded as established in the second Member State (Schnitzer EU:C:2003:662, paragraph 32). |
| 75 | Következésképpen önmagában az a tény, hogy egy adott tagállamban letelepedett gazdasági szereplő, aki egy másik tagállamban többé‑kevésbé állandó vagy folyamatos jelleggel nyújt hasonló szolgáltatásokat anélkül, hogy ebben a tagállamban a szakmai tevékenység állandó és folyamatos végzését lehetővé tevő infrastruktúrával rendelkezne, vagy hogy az említett infrastruktúra segítségével többek között az említett tagállam állampolgárait célozná meg, még nem elegendő ahhoz, hogy a második tagállamban letelepedettnek minősüljön (Schnitzer‑ítélet, EU:C:2003:662, 32. pont). | 76 | It must be noted, moreover, that the fact that an undertaking has established itself in one Member State in order to escape the legislation of another Member State does not preclude its broadcasts being regarded as services within the meaning of the Treaty. That is distinct from the question of what measures a Member State may take to prevent a provider of services established in another Member State from circumventing its domestic legislation (see Case C‑23/93 TV10 EU:C:1994:362, paragraph 15). |
| 76 | Fontos rámutatni egyébként arra, hogy az a körülmény, hogy egy vállalkozás abból a célból telepedik le az egyik tagállamban, hogy egy másik tagállam jogszabályának hatálya alól kivonja magát, nem zárja ki, hogy az általa sugárzott adások a Szerződés szerinti szolgáltatásoknak minősüljenek. Ezt a kérdést ugyanis el kell különíteni attól, hogy milyen intézkedéseket hozhat egy tagállam annak megakadályozására, hogy a más tagállamban letelepedett szolgáltató megkerülje az ő belső szabályozását (lásd: TV10‑ítélet, C‑23/93, EU:C:1994:362, 15. pont). | 77 | Furthermore, the exercise of a fundamental freedom for the purpose of benefiting from the more favourable legislation of another Member State does not in itself suffice to constitute abuse of that freedom (see, to that effect, Case C‑196/04 Cadbury Schweppes and Cadbury Schweppes Overseas EU:C:2006:544, paragraph 37). |
| 77 | Ezenkívül, ha egy alapvető szabadságot azzal a céllal gyakorolnak, hogy egy másik tagállam kedvezőbb jogszabályainak előnyeit élvezzék, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy e szabadsággal visszaéltek (lásd ebben az értelemben: Cadbury Schweppes és Cadbury Schweppes Overseas ítélet, C‑196/04, EU:C:2006:544, 37. pont). | 78 | Having regard to the foregoing considerations, the answer to the second question is that, in circumstances such as those at issue in the main proceedings, a service consisting in the supply, for consideration, of conditional access to a package of programmes which contains radio and audio-visual broadcast services and is retransmitted by satellite constitutes a provision of services for the purposes of Article 56 TFEU. |
| 78 | A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között egy olyan szolgáltatás, amelynek keretében ellenszolgáltatásért biztosítanak feltételes hozzáférést rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatásokat magában foglaló, műholdon keresztül továbbított műsorcsomaghoz, az EUMSZ 56. cikk szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül. | The fourth question |
| A negyedik kérdésről | 79 | By its fourth question, the referring court seeks to establish, in essence, whether surveillance proceedings relating to electronic communications services such as that at issue in the main proceedings will be subject to the administrative authorities of the Member State in which the recipients of those services are resident, or to those of the Member State in whose territory the undertaking supplying those services is located. |
| 79 | A kérdést előterjesztő bíróság negyedik kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti eljárások az említett szolgáltatások címzettjeinek lakóhelye szerinti tagállam, vagy az ugyanezen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás székhelye szerinti tagállam hatóságainak joghatósága alá tartoznak‑e. | 80 | That question arises from the debate in the dispute in the main proceedings regarding the respective competences — ratione materiae and territorial — of the Luxembourg and Hungarian authorities in respect of surveillance proceedings applicable to radio and audio-visual broadcasting activities conducted from Luxembourg and intended for persons resident in Hungary. |
| 80 | Ez a kérdés az alapügyben folytatott – a luxemburgi, illetve magyar hatóságok hatáskörével és joghatóságával, valamint a Luxemburg területéről a Magyarország területén élő személyek részére végzett rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatási tevékenységekre alkalmazandó felügyeleti eljárásokkal kapcsolatos – jogvitából következik. | 81 | It must be borne in mind that the main proceedings concern the lawfulness of a fine imposed on UPC by the NMHH, owing to UPC’s refusal to provide the NMHH with information concerning the contractual relationship between UPC and one of its subscribers. That request for information had been made in the context of market surveillance proceedings against UPC that were initiated following complaints from UPC subscribers. |
| 81 | Fontos emlékeztetni arra, hogy az alapügy tárgya az NMHH által a UPC‑re kiszabott pénzbírság jogszerűsége, amelyre azért került sor, mert a társaság megtagadta a UPC és egyik előfizetője közötti szerződéses kapcsolatra vonatkozó információk közlését az NMHH‑val. Erre az információkérésre a UPC ellen indított piacfelügyeleti eljárás keretében került sor, amelyet az e társaság előfizetői által tett panaszok nyomán indítottak meg. | 82 | It is apparent from paragraph 58 of the present judgment that UPC supplies ‘electronic communications services’, within the meaning of Article 2(c) of the Framework Directive, in Hungary. |
| 82 | A jelen ítélet 58. pontjából kitűnik, hogy a UPC Magyarország területén a keretirányelv 2. cikkének c) pontja szerinti „elektronikus hírközlési szolgáltatásokat” nyújt. | 83 | In that context, the broadcasting by UPC to subscribers resident in Hungary of packages of radio and audio-visual broadcast services that are subject to conditional access and may be received by satellite falls within the scope of the NRF and, in particular, of the Authorisation Directive. |
| 83 | Ebben az összefüggésben a UPC által a Magyarországon élő előfizetők részére feltételes hozzáférésű, műholdvevővel fogható rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatásokból álló műsorcsomagok terjesztése az új keretszabályozás, és ezen belül az engedélyezési irányelv hatálya alá tartozik. | 84 | It must be noted in that regard that, in accordance with Article 6(1) and (3) of the Authorisation Directive, the general authorisation for the provision of electronic communications networks or services may be subject only to the conditions listed in Part A of the Annex to that directive. |
| 84 | E tekintetben rá kell mutatni, hogy az engedélyezési irányelv 6. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazás csak a melléklet A. részében felsorolt feltételekhez köthető. | 85 | It should also be observed that, under Article 11(1)(b) of the Authorisation Directive, read in conjunction with point 8 of Part A of the Annex thereto, national authorities may request from undertakings information that is proportionate and objectively justified for verification of compliance with conditions relating to consumer protection where a complaint has been received or in the case of an investigation by the national authority on its own initiative. |
| 85 | Rá kell mutatni arra is, hogy az engedélyezési irányelv 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának és melléklete A. része 8. pontjának együttes értelmezése alapján a nemzeti hatóságok megkövetelhetik olyan adatok szolgáltatását a vállalkozásoktól, amelyek ésszerűen szükségesek és tárgyilagos mérce szerint indokoltak annak érdekében, hogy – amennyiben panasz érkezik hozzájuk, vagy saját kezdeményezésükre vizsgálatot folytatnak – ellenőrizhessék a fogyasztóvédelemre vonatkozó feltételek tiszteletben tartását. | 86 | It follows from those aspects that, as EU law currently stands, the Authorisation Directive does not lay down any obligation for the competent national authorities as regards the recognition of authorisation decisions taken in the State from which the services concerned are supplied. |
| 86 | E tényezőkből következően az uniós jog jelen állása szerint az engedélyezési irányelv nem ró az illetékes nemzeti hatóságokra semmilyen kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy el kellene ismerniük az azon államban kiadott engedélyező határozatot, ahonnan az érintett szolgáltatásokat nyújtják. | 87 | Therefore, the Member State in whose territory the recipients of the electronic communications services are resident may make the provision of those services subject to certain conditions, in accordance with the provisions of that directive. |
| 87 | Következésképpen az elektronikus hírközlési szolgáltatások címzettjeinek lakóhelye szerinti tagállam az említett irányelvvel összhangban bizonyos feltételektől teheti függővé e szolgáltatások nyújtását. | 88 | In those circumstances, the answer to the fourth question is that surveillance proceedings relating to electronic communications services, such as that at issue in the main proceedings, will be subject to the authorities of the Member State in which the recipients of those services are resident. |
| 88 | Ilyen feltételek mellett a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti eljárások az említett szolgáltatások címzettjeinek lakóhelye szerinti tagállam joghatósága alá tartoznak. | The third question |
| A harmadik kérdésről | 89 | By its third question, the referring court asks, in essence, whether Article 56 TFEU must be interpreted as meaning that the authorities of a Member State are precluded from requiring undertakings which supply electronic communications services, such as that at issue in the main proceedings, in the territory of that State to register those services and to establish in that State a branch or a legal entity separate from that located in the Member State of transmission. |
| 89 | A kérdést előterjesztő bíróság harmadik kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy azzal ellentétes, ha a tagállam hatóságai az ezen állam területén az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára előírják e szolgáltatás nyilvántartásba vételének kötelezettségét, illetve azt, hogy az említett államban fióktelepet létesítsenek vagy – az adások sugárzása szerinti tagállamban letelepedett jogalanytól eltérő – önálló jogalanyt hozzanak létre. | – Admissibility |
| – Az elfogadhatóságról | 90 | The NMHH and the Hungarian Government take the view that the third question is inadmissible. |
| 90 | Az NMHH és a magyar kormány úgy véli, hogy a harmadik kérdés elfogadhatatlan. | 91 | They claim that the dispute in the main proceedings has no connection with the freedom of establishment or with the aspects of EU law linked to cross-border services that are raised in that question. By that question, the referring court was raising problems of a different nature from that of the present case. The issue is one on which the referring court is not required to rule and is therefore of no relevance to the outcome of the dispute in the main proceedings. |
| 91 | Azt állítják, hogy az alapul fekvő jogvita nem áll kapcsolatban sem a letelepedés szabadságával, sem pedig a határon átnyúló szolgáltatásokkal összefüggő, a kérdéssel érintett uniós jogi vonatkozásokkal. E kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a jelen ügy jellegétől eltérő jellegű problémákat vet fel. Olyan kérdésről van szó szerintük, amelyben a kérdést előterjesztő bíróságnak nem kell állást foglalnia, és amely ennélfogva az alapügy megoldása szempontjából irreleváns. | 92 | It should be borne in mind in that regard that it has consistently been held that the procedure provided for in Article 267 TFEU is an instrument of cooperation between the Court of Justice and the national courts, by means of which the Court provides the national courts with the points of interpretation of EU law which they need in order to decide the disputes before them (see, in particular, Case C‑279/12 Fish Legal and Shirley EU:C:2013:853, paragraph 29). |
| 92 | E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 267. cikkel bevezetett eljárás a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés eszköze, amelynek révén az előbbi az utóbbiak által eldöntendő jogviták megoldásához szükséges támpontokat nyújt az uniós jog értelmezése terén (lásd többek között: Fish Legal és Shirley ítélet, C‑279/12, EU:C:2013:853, 29. pont). | 93 | Questions on the interpretation of EU law referred by a national court in the factual and legislative context which that national court is responsible for defining and the accuracy of which is not a matter for the Court to determine enjoy a presumption of relevance. The Court may refuse to rule on a question referred for a preliminary ruling from a national court only where it is quite obvious that the interpretation of EU law that is sought bears no relation to the actual facts of the main action or its purpose, where the problem is hypothetical, or where the Court does not have before it the factual or legal material necessary to give a useful answer to the questions submitted to it (see, in particular, Fish Legal and Shirley EU:C:2013:853, paragraph 30). |
| 93 | A nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság általi elutasítása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben nyilvánvaló, hogy az uniós jog kért értelmezése nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, illetve ha a szóban forgó probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemek ismeretével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a feltett kérdéseket hasznosan megválaszolja (lásd többek között: Fish Legal és Shirley ítélet, EU:C:2013:853, 30. pont). | 94 | In the present case, when questioned by the Court in the context of a request for clarification under Article 101(1) of the Rules of Procedure of the Court of Justice, the referring court explained why an answer to that question could be useful to it, should the Court find that there had been an infringement of Article 56 TFEU. It is not obvious, therefore, that the interpretation of EU law sought bears no relation to the actual facts of the main action or its purpose. |
| 94 | A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság eljárási szabályzata 101. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság által hozzá intézett felvilágosítás iránti kérelemre adott válaszában megjelölte azokat az indokokat, amelyekre tekintettel az e kérdésre adott válasz hasznos lenne a számára abban az esetben, ha a Bíróság az EUMSZ 56. cikk sérelmét állapítaná meg. Nem tűnik úgy tehát, hogy az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával. | 95 | The third question referred for a preliminary ruling must therefore be declared admissible. |
| 95 | Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést elfogadhatónak kell nyilvánítani. | – Substance |
| – A kérdés érdeméről | 96 | As regards the obligation to register a service such as that at issue in the main proceedings in the Member State in whose territory it is supplied, it must be noted that it is clear from Article 3(2) and (3) of the Authorisation Directive that the provider of electronic communications services may be required, before starting the activity, to submit to the national regulatory authorities a notification which must contain the minimal information required to allow those authorities to keep a register. |
| 96 | Az alapügyben szereplőhöz hasonló szolgáltatásnak a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget illetően fontos rámutatni, hogy az engedélyezési irányelv 3. cikkének (2) és (3) bekezdéséből következően az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó személytől megkövetelhető, hogy tevékenységének megkezdése előtt a nemzeti szabályozó hatóságoknál tegyen bejelentést, amely tartalmazza azokat a minimális adatokat, amelyek e hatóságok számára a nyilvántartás vezetéséhez szükségesek. | 97 | It is also apparent from Article 3(2) and (3) of the Authorisation Directive that this information must be limited to what is necessary for the identification of the provider, such as company registration numbers, and the provider’s contact persons, the provider’s address, a short description of the network or service, and an estimated date for starting the activity. That article also makes clear that provision of the electronic communication service may not be made subject to the obtaining of an explicit decision or any other administrative act. Furthermore, after providing notification, an undertaking may begin its activity. |
| 97 | Szintén az engedélyezési irányelv 3. cikkének (2) és (3) bekezdéséből kitűnik, hogy ezt az adatkört a szolgáltató azonosításához szükséges adatokra kell korlátozni, így a társaság cégjegyzékszámára, a szolgáltató kapcsolattartóira, a szolgáltató címére, a hálózat vagy szolgáltatás rövid ismertetésére és a tevékenység megkezdésének becsült időpontjára. E rendelkezés rögzíti azt is, hogy nem lehet az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának feltételéül szabni, hogy az említett vállalkozás kifejezett határozatot vagy bármely közigazgatási intézkedés iratait szerezze be. Ezen túlmenően a vállalkozás a bejelentést követően megkezdheti tevékenységét. | 98 | It must be noted that, as the Court has held in paragraph 70 of the present judgment, the fact that the Framework Directive and the Specific Directives composing the NRF, including the Authorisation Directive, do not fully harmonise national legislation in the electronic communications networks and services sector does not preclude the EU legislature from circumscribing the discretion of the Member States by means of strict limits, with regard to certain specific aspects of the NRF. |
| 98 | E tekintetben rá kell mutatni, hogy – amint azt a Bíróság a jelen ítélet 70. pontjában megállapította – az a körülmény, hogy a keretirányelv, illetve az új keretszabályozás részét képező különös irányelvek, köztük az engedélyezési irányelv, nem végezte el az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások ágazatának teljes harmonizációját, nem képezi akadályát annak, hogy az új keretszabályozás által szabályozott bizonyos kérdések kapcsán az uniós jogalkotó szűk keretek közé szorítsa a tagállamok mérlegelési mozgásterét. | 99 | That is precisely the case as regards Article 3 of the Authorisation Directive, which contains a legal framework in respect of the conditions which the regulatory authorities of a Member State may impose in order to allow undertakings established in other Member States to supply electronic communications services in the territory of that first State. |
| 99 | Pontosan ez a helyzet az engedélyezési irányelv 3. cikke esetében, amely meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek között egy tagállam nemzeti szabályozó hatóságai a más tagállamokban letelepedett vállalkozások számára feltételeket írhatnak elő annak érdekében, hogy e tagállam területén elektronikus hírközlési szolgáltatásokat lehessen nyújtani. | 100 | It must be noted, therefore, that the obligation for undertakings which supply electronic communications services to register those services with the regulatory authorities of the Member State in whose territory those services are supplied is expressly laid down in the Authorisation Directive. Consequently, Article 56 TFEU does not preclude Member States from imposing such an obligation, provided that they act in compliance with the requirements set out in Article 3 of the Authorisation Directive. |
| 100 | Meg kell tehát állapítani, hogy az engedélyezési irányelv kifejezetten rendelkezik az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terhelő azon kötelezettségről, hogy e szolgáltatásokat nyilvántartásba vetessék azon tagállam szabályozó hatóságainál, amelynek területén az említett szolgáltatásokat nyújtják. Következésképpen nem ellentétes az EUMSZ 56. cikkel, ha a tagállamok ilyen kötelezettséget írnak elő, amennyiben az engedélyezési irányelv 3. cikkében meghatározott követelmények tiszteletben tartásával járnak el. | 101 | So far as concerns the obligation under which an undertaking wishing to supply electronic communications services in a Member State other than that in which it is established is required to establish a branch or a separate legal entity there, it must be borne in mind that, according to settled case-law, Article 56 TFEU requires not only the elimination of all discrimination against providers of services on grounds of nationality or the fact that they are established in a Member State other than that where the services are to be provided, but also the abolition of any restriction, even if it applies without distinction to national providers of services and to those of other Member States, which is liable to prohibit, impede or render less advantageous the activities of a provider of services established in another Member State where he lawfully provides similar services (Case C‑475/11 Konstantinides EU:C:2013:542, paragraph 44). |
| 101 | Az arra vonatkozó kötelezettséget illetően, hogy a letelepedési helyétől eltérő tagállamban elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtani kívánó vállalkozás köteles az utóbbiban fióktelepet vagy önálló jogalanyt létrehozni, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az EUMSZ 56. cikk nemcsak a más tagállamban letelepedett, szolgáltatást nyújtó személyekkel szemben az állampolgárságuk, vagy azon körülmény alapján alkalmazott minden hátrányos megkülönböztetés eltörlését követeli meg, hogy más tagállamban telepedtek le, mint amelyben a szolgáltatást nyújtaniuk kell, hanem ugyanúgy valamennyi korlátozás megszüntetését akkor is, ha azok különbségtétel nélkül vonatkoznak a nemzeti és az egyéb tagállamokból származó szolgáltatásnyújtókra, amennyiben azok akadályozzák, zavarják vagy kevésbé vonzóvá teszik egy másik olyan tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtó szolgáltatásait, ahol az jogszerűen nyújt hasonló szolgáltatásokat (Konstantinides‑ítélet, C‑475/11, EU:C:2013:542, 44. pont). | 102 | It must be held that a provision of national law under which an undertaking established in another Member State must create a permanent establishment in the Member State in which it seeks to supply electronic communications services breaches the prohibition, laid down in Article 56 TFEU, of any restriction on the freedom to provide services. |
| 102 | Meg kell állapítani, hogy az olyan nemzeti jogi rendelkezés, amely alapján egy másik tagállamban letelepedett vállalkozásnak állandó telephelyet kell létrehoznia abban a tagállamban, ahol elektronikus hírközlési szolgáltatásokat kíván nyújtani, az EUMSZ 56. cikkbe ütközik, amely szerint tilos a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás. | 103 | Admittedly, restrictions on that freedom may, in general, be allowed as derogations on grounds of public policy, public security or public health, as expressly provided for under Article 52 TFEU, which is applicable in this area by virtue of Article 62 TFEU, or justified, in accordance with the case-law of the Court, by overriding reasons in the public interest (Case C‑470/11 Garkalns EU:C:2012:505, paragraph 35). |
| 103 | Tény, hogy e szabadság korlátozása általában megengedhető az EUMSZ 52. cikkben kifejezetten szabályozott, e téren az EUMSZ 62. cikk alapján alkalmazandó – közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok miatti – eltérések címén, illetve ha a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében azt nyomós közérdek igazolhatja (Garkalns‑ítélet, C‑470/11, EU:C:2012:505, 35. pont). | 104 | However, a requirement of establishment is the very negation of the freedom to provide services and has the result of depriving Article 56 TFEU of all effectiveness (see, to that effect, Case 205/84 Commission v Germany EU:C:1986:463, paragraph 52, and Case C‑546/07 Commission v Germany EU:C:2010:25, paragraph 39). |
| 104 | A letelepedési kötelezettség előírása azonban nem más, mint a szolgáltatásnyújtás szabadságának tagadása, és ennek következménye, hogy elvonja az EUMSZ 56. cikk hatékony érvényesülését (lásd ebben az ételemben: Bizottság kontra Németország ítélet, 205/84, EU:C:1986:463, 52. pont, és Bizottság kontra Németország ítélet, C‑546/07, EU:C:2010:25, 39. pont). | 105 | In any event, and as the Advocate General noted in points 89 and 91 of her Opinion, the more extensive monitoring opportunities that would be opened up by the establishment of a branch or a separate legal entity are not justified in the main action. |
| 105 | Mindenesetre amint arra a főtanácsnok indítványának 89. és 91. pontjában rámutatott, azok a tágabb ellenőrzési lehetőségek, amelyeket egy fióktelep vagy egy önálló jogalany létesítése lehetővé tenne, az alapügyben nem nyertek igazolást. | 106 | In the light of the foregoing, the answer to the third question is that Article 56 TFEU must be interpreted as meaning that: | — | Member States are not precluded from requiring undertakings which supply electronic communications services, such as that at issue in the main proceedings, in their territory to register those services, provided that Member States act in compliance with the requirements set out in Article 3 of the Authorisation Directive; and | — | on the other hand, undertakings wishing to supply electronic communications services, such as that at issue in the main proceedings, in a Member State other than that in which they are established cannot be required to establish in that State a branch or a legal entity separate from that located in the Member State of transmission. |
| 106 | A fentiekre tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy úgy kell értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy | — | azzal nem ellentétes, ha a tagállamok a területükön az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára az e szolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget írnak elő, amennyiben az engedélyezési irányelv 3. cikkében meghatározott követelmények tiszteletben tartásával járnak el, illetve | — | ezzel szemben azzal ellentétes, ha azok a vállalkozások, amelyek a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban kívánnak az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani, kötelesek ott fióktelepet vagy – az adások sugárzása szerinti tagállamban letelepedett jogalanytól eltérő – önálló jogalanyt létrehozni. | Costs |
| A költségekről | 107 | Since these proceedings are, for the parties to the main proceedings, a step in the action pending before the national court, the decision on costs is a matter for that court. Costs incurred in submitting observations to the Court, other than the costs of those parties, are not recoverable. |
| 107 | Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. | | On those grounds, the Court (Second Chamber) hereby rules: |
| | A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott: | | 1. | Article 2(c) of Directive 2002/21/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on a common regulatory framework for electronic communications networks and services (Framework Directive), as amended by Directive 2009/140/EC of the European Parliament and of the Council of 25 November 2009, must be interpreted as meaning that a service consisting in the supply, for consideration, of conditional access to a package of programmes which contains radio and television broadcast services and is retransmitted by satellite falls within the definition of ‘electronic communications service’ within the meaning of that provision. | The fact that that service includes a conditional access system within the meaning of Article 2(ea) and (f) of Directive 2002/21, as amended by Directive 2009/140, is irrelevant in that regard. | An operator supplying a service such as that at issue in the main proceedings must be regarded as a provider of electronic communications services under Directive 2002/21, as amended by Directive 2009/140. |
| | 1) | Úgy kell értelmezni a 2009. november 25‑i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7‑i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Keretirányelv”) 2. cikke c) pontját, hogy egy olyan szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató ellenszolgáltatásért biztosít feltételes hozzáférést rádiós és televíziós műsorszolgáltatásokat magában foglaló, műholdon keresztül továbbított műsorcsomaghoz, az említett rendelkezés értelmében „elektronikus hírközlési szolgáltatásnak” minősül. | E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy ez a szolgáltatás a 2009/140 irányelvvel módosított 2002/21 irányelv 2. cikkének ea) és f) pontja szerinti „feltételes hozzáférésű rendszert” foglal magában. | Az alapügyben szereplőhöz hasonló szolgáltatást nyújtó üzemeltetőt a 2009/140 irányelvvel módosított 2002/21 irányelv alapján elektronikus hírközlési szolgáltatónak kell tekinteni. | | 2. | In circumstances such as those at issue in the main proceedings, a service consisting in the supply, for consideration, of conditional access to a package of programmes which contains radio and audio-visual broadcast services and is retransmitted by satellite constitutes a provision of services for the purposes of Article 56 TFEU. |
| | 2) | Az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között egy olyan szolgáltatás, amelynek keretében ellenszolgáltatásért biztosítanak feltételes hozzáférést rádiós és audiovizuális műsorszolgáltatásokat magában foglaló, műholdon keresztül továbbított műsorcsomaghoz, az EUMSZ 56. cikk szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül. | | 3. | Surveillance proceedings relating to electronic communications services, such as that at issue in the main proceedings, will be subject to the authorities of the Member State in which the recipients of those services are resident. |
| | 3) | Az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti eljárások az említett szolgáltatások címzettjeinek lakóhelye szerinti tagállam joghatósága alá tartoznak. | | 4. | Article 56 TFEU must be interpreted as meaning that: | — | Member States are not precluded from requiring undertakings which supply electronic communications services, such as that at issue in the main proceedings, in their territory to register those services, provided that Member States act in compliance with the requirements set out in Article 3 of Directive 2002/20/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on the authorisation of electronic communications networks and services (Authorisation Directive), as amended by Directive 2009/140; and | — | on the other hand, undertakings wishing to supply electronic communications services, such as that at issue in the main proceedings, in a Member State other than that in which they are established cannot be required to establish in that State a branch or a legal entity separate from that located in the Member State of transmission. |
| | 4) | Úgy kell értelmezni az EUMSZ 56. cikket, hogy | — | azzal nem ellentétes, ha a tagállamok a területükön az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára az e szolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget írnak elő, amennyiben a 2009/140 irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7‑i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Engedélyezési irányelv”) 3. cikkében meghatározott követelmények tiszteletben tartásával járnak el, illetve | — | ezzel szemben azzal ellentétes, ha azok a vállalkozások, amelyek a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban kívánnak az alapügyben szereplőhöz hasonló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani, kötelesek ott fióktelepet vagy – az adások sugárzása szerinti tagállamban letelepedett jogalanytól eltérő – önálló jogalanyt létrehozni. | | [Signatures] |
| | Aláírások | ( *1 ) Language of the case: Hungarian. |
| ( *1 ) Az eljárás nyelve: magyar. | |
