52016PC0271

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

2016. április 6-án a Bizottság közleményt fogadott el „A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé” 1 címmel, amelyben meghatározta a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) fejlesztésének prioritásait. A Bizottság – az Európai Tanács felhívására 2 válaszul – bejelentette, hogy fokozatosan újítja meg a meglévő uniós keretet egy fenntartható és méltányos rendszer létrehozásával, amely meghatározza a menedékkérőkért felelős tagállamokat, az Eurodac rendszer megerősítésével, nagyobb konvergencia elérésével a menekültügyi rendszerben, aminek révén megakadályozza a másodlagos migrációt, továbbá az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kiterjesztett megbízatásának kidolgozásával. Ez a javaslat a KEMR első reformcsomagjának részeként kerül bemutatásra két másik javaslattal, nevezetesen a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslattal és az Eurodac rendszer módosítására vonatkozó javaslattal együtt.

E javaslat célja, hogy erősítse az EASO szerepét és olyan ügynökséggé fejlessze, amely megkönnyíti a KEMR végrehajtását és javítja annak működését. Azóta, hogy 2011-ben megkezdte a tevékenységét, az EASO folyamatosan támogatta a tagállamokat a jelenlegi szabályok alkalmazásában és a meglévő eszközök működésének javításában. Az Ügynökség tapasztalatot gyűjtött és a munkájával hitelességet szerzett a tagállamok közötti gyakorlati együttműködésben és a KEMR-ből eredő tagállami kötelezettségeik teljesítésének támogatásában. Az EASO által ellátott feladatok fokozatosan alakultak az idők során, hogy kielégítsék a tagállamok és a KEMR mint egész növekvő igényeit. A tagállamok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az Ügynökség operatív és technikai támogatására. Az Ügynökség több tudásra és tapasztalatra tett szert a menekültügy területén, és itt az ideje, hogy a saját jogán létező szakértői központtá alakítsák át, nem pedig olyanná, amelyik továbbra is jelentős mértékben a tagállamok által szolgáltatott információra és szakértelemre támaszkodik.

A Bizottság véleménye szerint az Ügynökség olyan eszköz, amely felhasználható a KEMR azon strukturális hiányosságainak hatékony kezelésére, amiket még inkább felerősített a migránsok és a menedékkérők nagyszámú és ellenőrizetlen érkezése az Európai Unióba különösen az elmúlt év során. Nem lenne célszerű a KEMR reformja anélkül, hogy olyan megbízatást adnának az Ügynökségnek, ami megfelel a reformmal együtt járó követelményeknek. Elengedhetetlen, hogy az Ügynökséget felvértezzük a tagállamok szükséghelyzetekben való támogatásához szükséges eszközökkel. Még ennél is nagyobb szükség van arra, hogy szilárd jogi, operatív és gyakorlati keretet építsünk ki az Ügynökség számára, hogy képes legyen megerősíteni és kiegészíteni a tagállamok menekültügyi és a befogadási rendszerét.

Hogy tükrözzük ezt a fejlődést, a javaslat az EASO-t az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségévé nevezi át. A megerősített megbízatás, ahogy azt e javaslat meghatározza, az EASO-t egy teljes jogú Ügynökséggé alakítja át, amely képes a szükséges operatív és technikai segítségnyújtásra a tagállamok számára, a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés és információcsere fokozására, a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztásának támogatására, a KEMR megvalósításának és a tagállami menekültügyi és befogadási rendszerek kapacitásának nyomon követésére és értékelésére, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásának közelítésére az Unió egész területén.

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

2016. február 19-én az Európai Tanács úgy vélte, hogy tovább kell lépni az Unió meglévő keretrendszerének megújítása felé a humánus és hatékony menekültügyi politika biztosítása érdekében. A Bizottság a 2016. április 6-i közleményében fenntartotta, hogy az uniós migrációs és menekültügyi politika általános célja, hogy elmozduljon egy olyan rendszertől, amelyben a gyenge kialakítás vagy a rossz végrehajtás aránytalanul nagy felelősséget ró bizonyos tagállamokra és bátorítja a más tagállamok felé irányuló ellenőrizetlen migrációt. Az Unió célja, hogy megbízható és hatékony rendszere legyen a migráció fenntartható kezelésére, amely a felelősség és a szolidaritás elvén alapul.

A Bizottság az európai migrációs stratégiában 3 elismerte az EASO szerepének jelentőségét egy erős közös menekültügyi politika kialakításában és fenntartásában. A Bizottság úgy vélte, hogy az EASO erősítheti a gyakorlati együttműködést, az egységesebb döntéshozatal támogatása érdekében betöltheti a származási országra vonatkozó nemzeti információk koordinációs központjának szerepét, kulcsfontosságú intézkedéseket tehet a képzéssel kapcsolatban és kialakíthatja a kifejezetten ezzel foglalkozó nemzeti hatóságok hálózatát a menekültügyi kérdésekben való operatív együttműködés fejlesztésére. A Bizottság a 2016. április 6-i közleményében bejelentette, hogy erősebb megbízatást javasol az EASO-nak, hogy az új politikai végrehajtó szerepet és megerősített operatív szerepet játsszon. Ez a KEMR-nek való megfelelést értékelő monitoringmechanizmus, illetve más olyan kulcsfontosságú feladatok révén valósulna meg, mint például a származási országra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása és elemzése, a dublini rendszer elosztási kulcsának kezelése, továbbá a beavatkozás a szükséghelyzetben levő tagállamok támogatása érdekében vagy ott, ahol a szükséges beavatkozó intézkedéseket nem hajtanák végre.

E javaslat célja, hogy biztosítsa az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége számára azokat az eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a végrehajtást megkönnyítő és a KEMR működését javító ügynökséggé alakuljon át. E tekintetben kiegészíti a menekültügy területén meglevő jogi és politikai eszközöket, különösen a menekültügyi eljárások, az egyének nemzetközi védelem szempontjából történő minősítésére vonatkozó normák, a dublini rendszer, az áthelyezés és az áttelepítés tekintetében.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

Ez a javaslat összhangban áll a migráció jobb kezelésére vonatkozó átfogó hosszú távú politikával, amit a Bizottság az európai migrációs stratégiában határozott meg, amely Juncker elnök politikai iránymutatásait következetes és egymást kölcsönösen megerősítő kezdeményezések négy pilléren alapuló együttesévé dolgozta ki. Ezek a pillérek a következők: az irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorítása, a külső határok biztosítása és az életmentés, egy erős menekültügyi politika és a legális migrációra vonatkozó új politika. Ez a javaslat az európai migrációs stratégia további megvalósítását jelenti, különösen, ami az Unió menekültügyi politikájának megerősítését illeti, mivel az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége a KEMR teljes és következetes végrehajtását fogja biztosítani.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A jogalkotási javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (1) és (2) bekezdésén alapul.

•Szubszidiaritás

A javaslat célja, hogy megkönnyítse a KEMR végrehajtását és elősegítse annak működését, erősítse a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét menekültügyi kérdésekben, előmozdítsa az uniós jogot és az operatív előírásokat a menekültügyi eljárás, a befogadási feltételek és a védelmi igény értékelése terén a magas fokú egységesség biztosítása érdekében az egész Unióban, figyelemmel kísérje az uniós jog és a menekültügyi előírások operatív és gyakorlati alkalmazását, valamint jobb operatív és technikai támogatást biztosítson a tagállamok részére a menekültügyi és befogadási rendszerek kezeléséhez, különösen azon tagállamoknak, amelyek menekültügyi és befogadási rendszereire aránytalanul nagy terhelés nehezedik.

Mivel a menekültügyre vonatkozó jogi keret helyes alkalmazásának biztosítása közös és egységes érdek, amit a tagállamok közötti összehangolt fellépéssel és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatásával kell megvalósítani, hogy megerősítsék a KEMR működésének céljait és stabilitását, a javaslat célkitűzéseit nem lehet kielégítően megvalósítani a tagállamok szintjén, ugyanakkor jobban el lehet érni uniós szinten, és az Unió intézkedéseket fogadhat el a Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban.

•Arányosság

A javaslat célja, hogy oly módon reagáljon a politikai realitásra és kihívásokra, amikkel az Európai Unió a migráció és a menekültügy területén szembesül, hogy megadja a szükséges eszközöket az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége számára, hogy az kezelni tudja mind a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereire nehezedő aránytalan terhelést, mind hosszabb távon az ezen rendszerekben rejlő gyengeséget.

A javaslat célja annak biztosítása, hogy a tagállamok teljes körűen és helyesen alkalmazzák a menekültügyi jogszabályokat és operatív előírásokat, hogy javuljon a gyakorlati együttműködés és információcsere a tagállamok között, valamint a harmadik országokkal, hogy megfelelő lépéseket tegyenek a KEMR szabályos működésének fenntartása érdekében, és hogy hatékonyan kezeljék az aránytalan terhelést az Ügynökség közreműködésével és azzal együttműködve. Az Ügynökség a tagállam kérésére segíthet a tagállamoknak a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésében egy egyértelműen meghatározott műveleti terv keretein belül. Az Ügynökség csak olyan esetekben avatkozhat be és nyújthat segítséget a tagállamoknak, ahol – a nyomon követési szakaszt követően vagy a menekültügyi és befogadási rendszerekre nehezedő aránytalan terhelés esetén – az érintett tagállam nem intézkedik vagy nem tesz elégséges intézkedéseket, és ezáltal veszélyezteti a KEMR működését. Figyelembe véve a javaslat célját, összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvével, e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Csak egy rendelet képes biztosítani a szükséges mértékű hatékonyságot és egységességet az uniós menekültügyi jog alkalmazása során. Ezen túlmenően, tekintettel arra a tényre, hogy az EASO – melynek új neve az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége – rendelettel jött létre; e javaslat esetében is ugyanez a jogi aktus megfelelő típusa.

3.KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

E javaslat elkészítése során a Bizottság támaszkodott az Európai Tanáccsal és a Miniszterek Tanácsával, valamint az Európai Parlamenttel az Unió migrációs és menekültügyi politikájának fejlesztéséről és az uniós ügynökségeknek a migráció jobb kezelésében való alkalmazásáról rendszeresen folytatott egyeztetésekre. Számtalan alkalommal hivatkoztak már az EASO szerepére abban, hogy operatív és technikai támogatást nyújt a tagállamoknak, többek között a külső határokon az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásáért Felelős Európai Ügynökséggel együttműködve. A tagállamok általában úgy vélték, hogy az EASO jelentős szerepet játszik az áthelyezés és az áttelepítés elősegítésében.

Mióta az EASO 2011. február 1-jén megkezdte a tevékenységét, mind európai, mind nemzeti szinten folyamatos megbeszéléseket folytattak az érintettekkel. Az ügynökség jelentéseivel összefüggésben az Európai Parlamentben és a Tanácsban is rendszeres megbeszélések folynak. Az ügynökség folyamatosan jelentést tesz a tevékenységeiről az igazgatótanács ülésein és az évente kiadott számos jelentés keretében. Rendszeres információcsere történt más uniós ügynökségekkel is, különösen az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásáért Felelős Európai Ügynökséggel és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével. Számos megbeszélést tartottak a civil társadalom és a tudományos körök képviselőivel is.

A 439/2010/EU rendelet 46. cikke alapján, amely független, külső értékelést irányoz elő, elvégezték az EASO értékelését, amely kiterjedt az EASO által a menekültügyi gyakorlati együttműködésre és a KEMR-re gyakorolt hatására. A Bizottság az EASO belső értékelését 2013-ban végezte el. 2014-ben az EASO-t egy független külső vállalkozó értékelte a 2011 februárjától 2014 júniusáig tartó időszak tekintetében. A külső értékelés időbeli hatályát később kiterjesztették, és így az az Ügynökség működésének megkezdésétől eltelt teljes időszakra vonatkozott. Az értékelés 2014 októbere és 2015 júliusa között zajlott, és az EASO által valamennyi tagállamban végzett összes tevékenységre kiterjedt. Ez a javaslat figyelembe veszi az értékelésből származó ajánlásokat és az EASO véleményét az Ügynökség jövőjéről.

•Alapjogok

E javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és tekintettel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége minden tevékenységét a Chartában foglalt alapvető jogok teljes tiszteletben tartásával végzi, beleértve a menedékjogot (a Charta 18. cikke), a visszaküldés tilalmát (a Charta 19. cikke), a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (a Charta 7. cikke), a személyes adatok védelméhez való jogot (a Charta 8. cikke), valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot (a Charta 47. cikke). A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a gyermekek jogait és a kiszolgáltatott személyek különleges igényeit.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EASO alapjain létrejövő Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége feladata, hogy megkönnyítse a KEMR végrehajtását és javítsa annak működését.

Az Ügynökségnek a javasolt kibővített megbízatása szerinti küldetésének teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi forrás 363.963 millió euró a 2017-2020 közötti időszakra. Ahhoz, hogy az Ügynökség hatékonyan végezze az új feladatait, 275 ideiglenes alkalmazotti álláshely és 82 szerződéses alkalmazotti álláshely szükséges az összesen 357 fős létszámhoz a 2017-2020 közötti időszakban, a 2016-os költségvetésben jóváhagyott jelenlegi ideiglenes és szerződéses alkalmazotti létszámon felül, amivel az Ügynökség állománya 2020-ra összesen 500 fő lesz.

A pénzügyi szükséglet összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, és az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben 4 meghatározott speciális eszközök használatát teheti szükségessé.

5.EGYÉB ELEMEK

•Nyomonkövetési, értékelési és jelentéstételi szabályok

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének éves tevékenységi jelentést kell készítenie a menekültügy helyzetéről, amelyben értékelnie kell az általa egész évben végzett tevékenységek eredményeit. A jelentésnek tartalmaznia kell az Ügynökség tevékenységeire vonatkozó összehasonlító elemzést, hogy az Ügynökség javítani tudja a KEMR minőségét, következetességét és hatékonyságát. Az Ügynökség az éves tevékenységi jelentést köteles megküldeni az igazgatótanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottságnak az értékelést e rendelet hatálybalépését követő három éven belül, majd azt követően ötévente kell elrendelnie, hogy felmérje különösen az Ügynökség és annak működési gyakorlatának hatását, hatékonyságát és eredményességét. Ez az értékelés kiterjed az Ügynökségnek a menekültügyi gyakorlati együttműködésre és a KEMR-re gyakorolt hatására. A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit köteles megküldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 2010/439/EU rendelet létrehozza az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) és az EASO szerepét akként határozza meg, hogy annak célja a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés erősítése és a tagállamok részére operatív támogatásnyújtás biztosítása vagy koordinálása. Az EASO oly módon érheti el ezeket a célokat, hogy lehetővé teszi az információcserét és a legjobb gyakorlatok megosztását, támogatást nyújt a képzéshez és az áthelyezéshez, koordinálja a származási országra vonatkozó információkhoz kapcsolódó tevékenységeket, támogatást nyújt a végrehajtásban és az EASO külső dimenziót illetően, kidolgozza az uniós menekültügyi jogi aktusok rendszer végrehajtására vonatkozó technikai dokumentumokat, és operatív támogatást nyújt a különösen nyomás alatt álló tagállamoknak.

E javaslat az EASO jelenlegi megbízatására épül, és kiterjeszti azt annak érdekében, hogy az EASO teljes jogú Ügynökséggé alakuljon át, amely rendelkezik a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy (1) fokozza a gyakorlati együttműködést és információcserét a menekültügy terén; (2) elősegítse az uniós jogot és operatív előírásokat, amelyek biztosítják a menekültügyi jogi keret magas szinten egységes alkalmazását; (3) biztosítja a nagyobb konvergenciát a védelmi szükségletek értékelésével kapcsolatban az Unió egész területén; (4) figyelemmel kísérje és értékelje az EASO végrehajtását; (5) fokozott operatív és technikai segítséget nyújtson a tagállamoknak a menekültügyi és befogadási rendszerek kezelésére, különösen ott, hogy aránytalan a terhelés. A javaslat az EASO-t átnevezi az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségévé, hogy tükrözze az Ügynökség erősebb megbízatását.

(1)A gyakorlati együttműködés és információcsere fokozása a menekültügy terén

Erről a szempontról a javaslat 2. fejezete szól, amely a tagállamok közötti és az Ügynökséggel folytatott gyakorlati együttműködést és információcserét szabályozza. A javaslat meghatározza, hogy az Ügynökség hogyan végezze a támogató, összehangoló és megerősítő feladatait a tagállamok között a menekültügy különböző szempontjait érintő gyakorlati együttműködés és információcsere során. Ezek a feladatok nem teljesen újak az Ügynökség számára, mivel az EASO már most is felelős az információcsere és a gyakorlati együttműködés elősegítéséért. Azonban az EASO-nak eddig a tagállamok önkéntes hozzájárulására kellett támaszkodnia. Ezzel a javaslattal az Ügynökség és a tagállamok kötelesek lesznek együttműködni és információt cserélni.

Ahhoz, hogy szakértői központ legyen, az Ügynökségnek ki kell építenie a menekültügyi helyzetre az Unióban és harmadik országokban vonatkozó információ gyűjtését és elemzését végző saját kapacitását annyiban, amennyiben ez hatással lehet az Unióra, valamint a KEMR végrehajtására. A menekültügy helyzetére vonatkozó információk elemzésének lehetővé kell tennie az Ügynökség számára, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a menekültüggyel kapcsolatos, az Unió felé irányuló és az Unión belüli migrációt érintő tényezők jobb megértésében, valamint a tagállamok korai figyelmeztetése és felkészültsége érdekében. Ebben a tekintetben az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie nemcsak a tagállamokkal, hanem más érintett uniós ügynökségekkel, az Európai Külügyi Szolgálattal és olyan nemzetközi szervezetekkel is, mint az UNHCR.

A dublini rendszer reformjának keretében az Ügynökségnek további feladatai és kötelezettségei lesznek, amelyek ebből a reformból erednek. Az Ügynökség kézenfekvő lehetőséget nyújt ahhoz, hogy biztosítsa a tagállamok számára a korrekciós mechanizmus működtetéséhez és irányításához szükséges támogatást.

Az Ügynökség továbbra is fontos szerepet játszik a nemzeti hatóságok, bíróságok, törvényszékek és a menekültügyért felelős nemzeti szolgálatok fejlesztésében és személyzetének képzésében. Azáltal, hogy az Ügynökség saját alkalmazottait nagyobb mértékben vonják be a tagállamoknak biztosított operatív és technikai segítségnyújtásba, az Ügynökségnek saját személyzete számára is megfelelő képzést kell biztosítania. Emellett az Ügynökségnek gondoskodnia kell arról is, hogy mindazok a szakértők, akik részt vesznek a menekültügyi támogató csoportokban és a menekültügyi intervenciós állományban, szakmai képzést kapjanak kötelezettségeik és feladataik tekintetében, mielőtt operatív tevékenységekben vesznek részt.

(2)Nagyobb konvergencia a védelmi igények értékelésében az egész Unióban

A menekültügyi döntéshozatali gyakorlattal kapcsolatos 2016. április 21-i következtetéseiben 5 a Tanács megállapította, hogy a KEMR-t érintő előrelépéstől függetlenül még mindig jelentős különbségek vannak a tagállamok között az elismerési rátát, a megadott nemzetközi védelem jellegét és minőségét és általában az eljárások eredményét illetően. A Tanács elismerte annak szükségességét, hogy szervezettebbé és korszerűbbé kell tenni a származási országra vonatkozó információk (COI) előállítását szolgáló EASO-folyamatot, amely kiterjed az összes fontosabb származási országra és tematikus kérdésre, az EASO számára a COI előállítására rendelkezésre álló erőforrások megerősítésével, és felhívta az EASO-t, hogy a közös COI alapján segítse az uniós szintű politika kidolgozásának folyamatát.

A nemzetközi védelem iránti kérelmek területén a magasabb fokú közelítés biztosítása és az egyenlőtlenségek kezelése érdekében a javaslat azzal a feladattal bízza meg az Ügynökséget, hogy koordinálja a tagállamok erőfeszítéseit, hogy azok részt vegyenek egy közös elemzés kidolgozásában, amely útmutatást ad a harmadik származási országokban levő helyzetről, ahogy azt a javaslat 3. fejezete rögzíti. Egészen mostanáig az Ügynökség feladata volt, hogy megszervezze, támogassa és koordinálja a származási országokra vonatkozó információkkal kapcsolatos tevékenységeket, beleértve az információk elemzését. Az Ügynökség továbbra is végezni fogja ezt a feladatot, emellett biztosítja a származási országra vonatkozó információk előállítását célzó nemzeti kezdeményezések összehangolását a származási országra vonatkozó információkat kezelő hálózatok létrehozásával. Ezen hálózatok útján lehet kicserélni és frissíteni a nemzeti jelentéseket. Emellett lekérdezési rendszerként is használhatók, amivel a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatban felmerülő konkrét ténykérdéseket lehet küldeni az Ügynökségnek.

Az Ügynökség egy másik új feladata, hogy támogassa a Bizottságot azon harmadik országokban levő helyzet rendszeresen felülvizsgálatában, amelyek szerepelnek az EU biztonságos származási országokról szóló közös listáján. Ha azt tervezik, hogy újabb harmadik országot adnak hozzá az EU biztonságos országok listájához, a Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy szolgáltasson információt az adott harmadik országról.

(3)A menekültügyre vonatkozó uniós jog és operatív előírások előmozdítása

A javaslat 4. fejezete operatív előírásokkal, iránymutatásokkal és legjobb gyakorlatokkal foglalkozik. Az EASO jelenlegi megbízatása alapján az Ügynökség a menekültügyi jogszabályok végrehajtására vonatkozó technikai dokumentumokat fogadhat el. A javaslat megkülönbözteti az Ügynökség által elfogadható technikai dokumentumok különféle típusait. Az Ügynökség a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére operatív előírásokat dolgoz ki a menekültügyre vonatkozó uniós jogi eszközök végrehajtására, és mutatókat dolgoz ki az ezen előírásoknak való megfelelés nyomon követésére. Az Ügynökség iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat is kidolgozhat a menekültügyre vonatkozó uniós jogi eszközök végrehajtására. Azokban az esetekben, ahol a tagállamoknak segítségre van szükségük ezen operatív előírások, iránymutatások és legjobb gyakorlatok alkalmazásához, kérhetik az Ügynökséget, hogy biztosítsa számukra a szükséges szakértelmet vagy operatív és technikai segítséget.

(4)A KEMR végrehajtásának figyelemmel kísérése és értékelése

A javaslat 5. fejezete az Ügynökség új feladatait határozza meg, azaz: figyelemmel kíséri és értékeli a KEMR valamennyi szempontját, különösen a menekültügyi eljárásokat, a dublini rendszert, az elismerési szinteket és a megadott nemzetközi védelem minőségét és jellegét, figyelemmel kíséri az operatív előírásoknak és iránymutatásoknak való megfelelést, továbbá ellenőrizi a tagállam menekültügyi és befogadási rendszereit, továbbá ezen rendszerek hatékony működtetésére való képességét, különösen olyan időkben, mikor aránytalan terheléssel szembesülnek. A figyelemmel kísérési gyakorlat célja egyrészt annak biztosítása, hogy a KEMR működésének bármilyen hiányosságát a lehető leghamarabb kezeljék a menekültügyi és befogadási rendszerek előírásszerű irányítása érdekében, másrészt, hogy biztosítsák, hogy a tagállamok rendelkezzenek a szükséges eszközökkel, miáltal képesek megfelelően kezelni az aránytalan terheléssel járó helyzeteket.

A 13. cikk megállapítja a monitoring- és értékelési mechanizmus terjedelmét, a 14. cikk pedig meghatározza az ezen gyakorlatra alkalmazandó eljárást. Az Ügynökség az értékelését a tagállamok által szolgáltatott információkra, a menekültügyi helyzet elemzéséről az Ügynökség által kidolgozott információkra, helyszíni látogatásokra és mintavételre alapozhatja. A figyelemmel kísérési gyakorlat megtervezhető tagállamonként vagy a menekültügyi rendszerek tematikus vagy egyedi szempontjai alapján. Az Ügynökség a Bizottság és az Ügynökség szakértőiből álló szakértői csoportokat hoz létre a figyelemmel kísérési gyakorlat elvégzésére és a megállapításaikra vonatkozó jelentés összeállítására. Az igazgatótanács a jelentést az érintett tagállam észrevételeire is figyelemmel fogadja el, majd továbbítja a Bizottságnak. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető igazgató – a Bizottsággal folytatott konzultációt követően – ajánlástervezeteket nyújt be a tagállamnak, hogy az megtegye az észrevételeit. Az ajánlástervezeteknek körvonalaznia kell a felügyeleti jelentésben szereplő hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az igazgatótanács elfogadja az ajánlásokat, és felkéri a tagállamot, hogy legfeljebb kilenc hónapon belül nyújtson be cselekvési tervet ezen ajánlások végrehajtására.

A 15. cikk olyan helyzetekkel foglalkozik, amikor az említett időszakot követően az érintett tagállam még mindig nem felel meg, és a hiányosságok olyan súlyosak, hogy az veszélyezteti a KEMR működését. Ebben a szakaszban a Bizottság saját maga értékeli a cselekvési tervet és a hiányosságok súlyosságát. Ezután a Bizottság ajánlásokat fogad el és, ahol szükséges, azonosítja az Ügynökség által az adott tagállam támogatása érdekében meghozandó intézkedéseket. A tagállam köteles jelentést benyújtani a Bizottság számára az ajánlás végrehajtásának helyzetéről. Ha a Bizottság ajánlásaiban meghatározott határidőt követően a tagállam továbbra sem felel meg, a Bizottság további lépéseket tehet, és támogató beavatkozásra kötelezheti az Ügynökséget a tagállamban.

(5)Jobb operatív és technikai segítségnyújtás a tagállamoknak

Az EASO egyik fontos feladata az volt, hogy menekültügyi támogató csoportok kiküldésével technikai segítséget nyújtson a tagállamoknak különösen tolmácsolási szolgáltatásokkal, a származási országokra vonatkozó információkkal és a menekültügyi esetek kezelésére és feldolgozására vonatkozó ismeretekkel. A tagállamok megtartották az autonómiájukat a szakértők számának és profiljának, valamint az igénybevételük időtartamának megválasztására.

A javaslat 6. fejezete jelentősen kibővíti az Ügynökség szerepét és feladatait az operatív és technikai segítségnyújtás tekintetében, hasonlóképpen ahhoz, amit a Bizottság javasolt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség esetében. 6 A javaslat egyértelműen meghatározza azokat az operatív és technikai intézkedéseket, amiket az Ügynökség szervezhet és koordinálhat a tagállamok kérésére. Az ilyen intézkedések közé tartozhat az a lehetőség, hogy az Ügynökség segítséget nyújthat az illetékes nemzeti hatóságok által vizsgált nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásához. Ebben az esetben az operatív tervnek részletes szabályokat és egyértelmű feladatleírást, valamint a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozást kell tartalmaznia.

Az Ügynökség menekültügyi támogató csoportokat fog kiküldeni, amelyek operatív és technikai segítséget nyújtanak a tagállamoknak. Az ilyen menekültügyi támogató csoportok a tagállamok szakértőiből vagy a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt szakértőkből és az Ügynökség saját munkatársaiból állnak. Olyan esetekben, ahol a menekültügyi és befogadási rendszerek kivételesen erőteljes és sürgős igényeket támasztó aránytalan terhelés alatt állnak, az Ügynökség operatív és technikai intézkedések átfogó csomagját szervezi meg és koordinálja. Erre sor kerület a tagállam kérésére vagy az Ügynökség javaslatára. Azon esetekben, ahol az aránytalan terhelés ellenére nincs szükség segítségnyújtásra, vagy az Ügynökség ajánlatát nem fogadják el, vagy az adott tagállam a KEMR működését fenyegető kockázathoz képest elégtelen lépéseket tesz, a Bizottság határozatot hozhat olyan végrehajtási jogi aktus formájában, amely egy vagy több olyan operatív és technikai intézkedést azonosít, amelyeket az Ügynökségnek meg kell tennie az érintett tagállam támogatására. E célok érdekében az Ügynökség létrehoz egy menekültügyi intervenciós állományt, amely a legalább 500 tagállami szakértőből fog állni.

A menekültügyi támogató csoportokban dolgozó szakértők számát és profilját az igazgatótanács határozza meg az ügyvezető igazgató javaslata alapján. Mivel a migránsok és a menedékkérők között egyre nagyobb számban vannak gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak, fontos, hogy ezekben a csoportokban legyenek gyermekvédelmi profillal rendelkező szakértők. A kiküldés időtartamát a fogadó tagállam határozza meg, de a kiküldés folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges megállapítani egy minimális időtartamot, amit a javaslat 30 napban határoz meg. Ami a menekültügyi intervenciós állományban levő szakértőket illeti, az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján dönt a szakértők profiljáról és az egyes tagállamok hozzájárulásáról a minimum 500 fős szakértői állomány felállításához. A menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldése kötelező a tagállamok számára, és nem hivatkozhatnak olyan kivételes helyzetre, ami jelentősen befolyásolhatná a nemzeti feladatok ellátását. Az Ügynökség is kiküldhet szakértőket a saját személyzetéből, hogy hatékonyabbá tegye a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldését.

A XXX/XXX/EU rendelet rendelkezik migrációkezelést támogató csoportok felállításáról a vegyes migrációs áramlásokkal jellemzett különösen problémás területeken. Az ilyen migrációkezelést támogató csoportok különböző uniós ügynökségek (beleértve az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét) által és ügynökségeken keresztül kiküldött szakértőkből és tisztviselőkből állnak. A menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői által biztosított operatív és technikai erősítés körébe tartozhat a harmadik országbeli állampolgárok átvilágítása, a nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vétele és – ha a tagállamok kérik – az ilyen kérelmek értékelése, valamint az információ és konkrét segítség nyújtása az olyan kérelmezők vagy lehetséges kérelmezők részére, akiket esetleg át kell telepíteni.

A menekültügyi támogató csoportokban tevékenykedő vagy a menekültügyi intervenciós állományból érkező szakértők számára hozzáférést kell biztosítani a nemzeti és európai adatbázisokhoz, hogy eredményesen lássák el a feladataikat, és segítséget nyújtsanak a tagállamoknak. Erre a célra a javaslat kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára, hogy tegyék lehetővé ezen szakértők számára az európai adatbázisok tanulmányozását, illetve lehetőséget ad számukra, hogy megengedjék a nemzeti adatbázisok tanulmányozását az ilyen adatbázisokhoz való hozzáférésre és azok tanulmányozására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban.

A megfelelő és hatékony koordináció biztosítása érdekében a terepen, a javaslat az eddigi uniós kapcsolattartó pontot az Ügynökség koordinációért felelős tisztviselőjévé alakítja át, ami hasonló az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált gyakorlatokban alkalmazott koordinációért felelős tisztviselőhöz. A koordinációért felelős tisztviselő feladata a fogadó és részt vevő tagállamok közötti együttműködés és koordináció elősegítése. A koordinációért felelős tisztviselő kizárólag az Ügynökségtől fogad utasításokat, és az ügyvezető igazgatónak tesz jelentést, ha az operatív tervet nem megfelelően hajtják végre.

Tekintettel arra a tényre, hogy az Ügynökség a saját személyzetének szakértőit is kiküldi a menekültügyi támogató csoportok és ezenfelül a menekültügyi intervenciós állomány létrehozásához, a javaslat előrevetíti annak lehetőségét is, hogy az Ügynökségnek saját technikai berendezéseket kell beszereznie vagy bérelnie. Ez nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy az Ügynökség rendelkezésére bocsássák a szükséges létesítményeket és berendezéseket, hogy az képes legyen operatív és technikai segítséget nyújtani, aminek ki kell egészítenie a más uniós ügynökségek által biztosított felszereléseket.

(6)Egyéb szempontok

A javaslat 7. fejezete rendelkezéseket tartalmaz a személyes adatok védelméről, és megbízatást ad az Ügynökségnek a személyes adatok feldolgozására. A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozása az operatív és technikai segítségnyújtási feladatai ellátásának, a tagállamokkal és más uniós ügynökségekkel a migrációkezelést támogató csoportokkal összefüggésben folytatott információcsere megkönnyítésének és a menekültügyi helyzetére vonatkozó információk elemzésének céljaihoz kötött. Az Ügynökség – együttműködésben a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséggel (eu-LISA) – a minősített információk cseréjére alkalmas információs rendszert hoz létre és működtet.

Ami az Ügynökség által nyújtott együttműködést illeti, a 8. fejezet rendezi az Ügynökség együttműködését Dániával és a társult országokkal, a harmadik országokkal való együttműködést, továbbá az együttműködést más uniós szervekkel és nemzetközi szervezetekkel, különösen az UNHCR-rel. Ezek a szempontok nem teljesen újak, összehasonlítva az EASO jelenlegi megbízatásával, ahol az érdekelt felekkel való együttműködés fontos szempontként szerepel.

Ebben a fejezetben a legnagyobb változás a harmadik országokkal folytatott együttműködésről szóló 35. cikket érinti, amely most már jobban strukturált, és pontosabban meghatározza az Ügynökség együttműködési lehetőségeit harmadik országokkal. Rögzíti, hogy az Ügynökség köteles nemcsak az információcserét koordinálni, hanem a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködést is, és hogy a harmadik országok tisztviselők is meghívást kaphatnak, hogy megfigyelőként részt vegyenek az Ügynökség által végzett operatív tevékenységekben. Az áthelyezés tekintetében az Ügynökség továbbra is összehangolja az információcserét és a tagállamok által tett egyéb intézkedéseket, beleértve az Európai Unió szintjén megvalósított rendszereket. Az Ügynökség részt vehet az Unió által harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások végrehajtásában is.

A 9. fejezet az Ügynökség szervezetével foglalkozik. Ez a fejezet az EASO meglévő szervezetét tükrözi, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a decentralizált ügynökségek tekintetében elfogadott közös megközelítést követi. A meglévő struktúrához képest az a különbség, hogy a javaslat létrehozza az ügyvezetőigazgató-helyettes tisztségét, figyelemmel arra, hogy az Ügynökség feladatai nagyban kibővültek, és a személyzet létszáma ennek megfelelően jelentősen emelkedik 2020-ig. A másik különbség a jelenlegi szervezethez képest a konzultációs fórumot érinti. A fórumnak az Ügynökségtől függetlennek kell lennie, és ennek érdekében az elnöke nem az ügyvezető igazgató lesz, ugyanakkor segíti az ügyvezető igazgatót és az igazgatótanácsot a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekben.

A 10. fejezet pénzügyi rendelkezéseket, a 11. fejezet pedig általános rendelkezéseket tartalmaz. A pénzügyi rendelkezések értelmében az Ügynökség megkapja a lehetőséget, hogy támogatásokat ítéljen oda. Az általános rendelkezések a jelenlegi rendeletben foglalt rendelkezéseket tükrözik. A 12. fejezetben a záró rendelkezések találhatók. Ebben a fejezetben újdonság az a bizottsági eljárásról szóló cikk, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el e javaslat alapján. Ez az utolsó fejezet magában foglalja az Ügynökség azon kötelezettségét, hogy évente beszámoljon a tevékenységeiről, valamint az Ügynökség értékeléséről és felülvizsgálatáról.

2016/0131 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió menekültügyi politikájának célja, hogy közös európai menekültügyi rendszert (a továbbiakban: KEMR) dolgozzon ki és hozzon létre, amely összhangban áll az Európai Unió értékeivel és humanitárius hagyományával, és a szolidaritás és a felelősség méltányos megosztásának elve szerint működik.

(2)A KEMR a menekültügyi eljárások közös minimumszabályain, az uniós szinten kínált elismerésen és védelmen, a befogadási feltételeken és a menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására szolgáló rendszeren alapul. Függetlenül a KEMR fejlődésétől, a nemzetközi védelem nyújtása és az ilyen nemzetközi védelem formái tekintetében továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Ezeket az eltéréseket a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésének fokozott konvergenciája és az uniós jognak az Unió egész területén való magas szintű és egységes alkalmazásának garantálása útján kell kezelni.

(3)A Bizottság a 2016. április 6-i közleményében meghatározta a KEMR fejlesztésének lehetőségeit: egy fenntartható és méltányos rendszer létrehozását a menedékkérőkért felelős tagállamok meghatározására, az Eurodac rendszer megerősítését, nagyobb konvergencia elérését a menekültügyi rendszerben, a másodlagos migráció megakadályozását, valamint egy szélesebb körű megbízatással rendelkező Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal kialakítását. A közlemény összhangban van az Európai Tanács 2016. február 18-i felhívásával, amely szerint tovább kell lépni az Unió meglévő keretrendszerének megújítása felé a humánus és hatékony menekültügyi politika biztosítása érdekében. Emellett az Európai Parlament 2016. április 12-i saját kezdeményezésű jelentésében bemutatott holisztikus megközelítésnek megfelelően javaslatot tesz a továbblépésre.

(4)Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt a439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 hozta létre, és a tevékenységét 2011. február 1-jén kezdte meg. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal kibővítette a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést a menekültüggyel kapcsolatos kérdések és a KEMR szerinti tagállami kötelezettségek végrehajtásának támogatása terén. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal támogatást nyújt azon tagállamoknak, amelyek menekültügyi és befogadási rendszerei különös nyomás alatt állnak. Azonban a szerepét és a funkcióját tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy ne csak a tagállamok gyakorlati együttműködését támogassa, hanem megerősítse és kiegészítse a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit.

(5)Tekintettel a KEMR strukturális gyengeségeire, amelyekre a migránsok és a menedékkérők nagyszabású és ellenőrizetlen Unióba való érkezése hozott előtérbe, továbbá az uniós menekültügyi jogszabályok hatékony, magas szintű és egységes tagállami alkalmazásának szükségességére, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal munkájára építve javítani kell a KEMR végrehajtását és működését, és a Hivatalt tovább kell fejleszteni egy teljes jogú ügynökséggé, amelynek feladata a KEMR működésének megkönnyítése és fejlesztése, a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztása, a konvergencia biztosítása a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése terén az egész Unióban, továbbá az uniós jog operatív és technikai alkalmazásának nyomon követése.

(6)Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal feladatait ki kell terjeszteni, és ezen változások tükrözése érdekében át kell nevezni az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségévé. Az Ügynökség a szakértelem központja és legfőbb szerepe, hogy erősítse a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét a menekültügy területén, előmozdítsa az uniós jogot és az eljárási standardokat a menekültügyi eljárás, a befogadási feltételek és a védelmi igényre vonatkozó értékelés magas fokú egységességének biztosítása érdekében az egész Unióban, figyelemmel kísérje a menekültügyre vonatkozó uniós jog és előírások operatív és gyakorlati alkalmazását, támogassa a dublini rendszert, továbbá jobb operatív és technikai támogatást biztosítson a tagállamok részére a menekültügyi és befogadási rendszerek kezelése terén, különösen azon tagállamoknak, amelyek rendszereire aránytalanul nagy nyomás nehezedik.

(7)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének szorosan együtt kell működnie a tagállamok menekültügyi hatóságaival és a nemzeti migrációs és menekültügyi, illetve egyéb szolgálatokkal, e szolgálatok kapacitására és szakértelmére építve, valamint a Bizottsággal. A tagállamoknak együtt kell működniük az Ügynökséggel annak biztosítása érdekében, hogy az utóbbi elláthassa megbízatását. Fontos, hogy az Ügynökség és a tagállamok jóhiszeműen járjanak el, továbbá gyors és pontos információcserét folytassanak. Bármilyen statisztikai adatszolgáltatásnak tiszteletben kell tartania a 862/2007/EK rendelet 8 technikai és módszertani előírásait.

(8)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének információt kell gyűjtenie és elemeznie a menekültügyi helyzetéről az Unióban és harmadik országokban annyiban, amennyiben az hatással lehet az Unióra. Ennek lehetővé kell tennie az Ügynökség számára, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a menekültüggyel kapcsolatos, az Unió felé irányuló és az Unión belül migrációt érintő tényezők jobb megértésében, valamint a tagállamok korai figyelmeztetése és felkészültsége érdekében.

(9)Tekintettel a dublini rendszer reformjára, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének biztosítania kell a szükséges támogatást a tagállamok számára, különösen a korrekciós mechanizmust működtetése és irányítása útján.

(10)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének támogatnia kell a tagállamokat az összes nemzeti hatóságtól, bíróságtól és törvényszéktől, valamint a menekültügyi kérdésekért felelős nemzeti szolgálatoktól érkező szakértők képzésével, beleértve a közös alaptanterv kidolgozását. Ezen túlmenően az Ügynökségnek biztosítania kell, hogy a menekültügyi támogató csoportokban vagy a menekültügyi intervenciós állományban részt vevő minden szakértő szakirányú képzést kapjon az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvétele előtt.

(11)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének strukturáltabb és áramvonalasabb információ-szolgáltatást kell biztosítania az Európai Unió szintjén a származási országokról. Szükséges, hogy az Ügynökség – a származási országra vonatkozó információk európai információs hálózatainak igénybevételével – információkat gyűjtsön és jelentéseket készítsen a származási országokra vonatkozó információról a párhuzamosságok elkerülése és a nemzeti jelentésekkel való szinergia létrehozása érdekében. Továbbá, ahhoz, hogy biztosítani lehessen a konvergenciát a nemzetközi védelem iránti kérelmek és a nyújtott védelem jellege és minősége tekintetében, az Ügynökségnek a tagállamokkal együtt közös elemzésben kell részt vennie és ilyet kell kidolgoznia, amely iránymutatást nyújt a bizonyos származási országokban levő helyzetről.

(12)A biztonságos származási országoknak a XXX/XXX/EU 9 rendelettel megállapított közös uniós listáját a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia. Tekintettel a szakértelmére, az Ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot e lista felülvizsgálatában. Az Ügynökség – a Bizottság kérésére – információt szolgáltat azon konkrét harmadik országokról, amelyek felvehetők a biztonságos származási országok közös uniós listájára, valamint a biztonságos származási országnak minősülő származási országokról, továbbá azon harmadik országokról, amelyek a tagállamok szerint biztonságos származási országnak vagy biztonságos harmadik országnak minősülnek, vagy alkalmazandó rájuk a biztonságos harmadik ország, az első menedék országa vagy az európai biztonságos harmadik ország fogalma.

(13)Ahhoz, hogy biztosítsuk a menekültügyi eljárások, a befogadási feltételek és a védelmi szükségletek értékelésének magas szintű egységességét az Unió egész területén, az Ügynökségnek az uniós jogot támogató tevékenységeket kell szerveznie és koordinálnia. E célból az Ügynökségnek segítséget kell nyújtania a tagállamok részére az ezen előírásoknak való megfelelést segítő operatív normák és megfelelés figyelemmel kísérésére vonatkozó mutatók kidolgozásával. Az Ügynökségnek emellett iránymutatásokat is ki kell dolgoznia a menekültügyi kapcsolatos kérdésekben, és lehetővé kell tennie a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.

(14)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének – szoros együttműködésben a Bizottsággal, de a Bizottság Szerződések őreként ellátott feladatainak sérelme nélkül – létre kell hoznia egy olyan mechanizmust, amely nyomon követi és értékeli a KEMR végrehajtását, a tagállamok megfelelését a menekültügyi operatív előírásoknak, iránymutatásoknak és legjobb gyakorlatoknak, valamint ellenőrzi a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereinek működését. Az ellenőrzésnek és értékelésnek átfogónak kell lennie, és különösen a tagállamok által szolgáltatott információkon, a menekültügyi helyzetre vonatkozó információk Ügynökség általi elemzésén, helyszíni látogatásokon és esettanulmányokon kell alapulnia. Az Ügynökségnek a megállapításairól jelentést kell benyújtania az igazgatótanácsnak, amelynek el kell fogadnia a jelentést. Az ügyvezető igazgató a Bizottsággal folytatott konzultációt követően ajánlástervezeteket készít az érintett tagállam részére, amely felvázolja a súlyos hiányosságok kezeléséhez szükséges intézkedéseket, amit az igazgatótanács ajánlásként fogad el.

(15)Az ajánlásokat az érintett tagállam által készített cselekvési terv alapján kell nyomon követni. Ha a meghatározott időn belül az érintett tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az ajánlások végrehajtására, és a menekültügyi és befogadási rendszerek hiányosságai olyan súlyosak, hogy veszélyeztetik a KEMR működését, a Bizottságnak – a cselekvési terv saját értékelése alapján – a tagállamnak címzett ajánlásokat kell elfogadnia, amelyben felvázolja a súlyos hiányosságok orvoslásához szükséges intézkedéseket. A Bizottságnak helyszíni látogatásokat is kell szerveznie az érintett tagállamba, hogy ellenőrizze a cselekvési terv végrehajtását. Amennyiben szükséges, a Bizottságnak meg kell határoznia azokat az intézkedéseket, amiket az Ügynökségnek az adott tagállam támogatására meg kell tennie. Ha a tagállam egy bizonyos idő után sem felel meg, a Bizottság további lépéseket tehet, amivel kötelezheti az Ügynökséget, hogy beavatkozzon a tagállam támogatására.

(16)A KEMR szabályszerű működésének megkönnyítése és fejlesztése érdekében, továbbá, hogy támogassa a tagállamokat a KEMR keretében fennálló kötelezettségeik végrehajtásában, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének operatív és technikai segítséget kell nyújtania a tagállamoknak, különösen akkor, ha azok menekültügyi és befogadási rendszerére aránytalan terhelés nehezedik. Az Ügynökségnek a szükséges operatív és technikai segítséget az Ügynökség saját munkatársaiból, a tagállamok szakértőiből vagy a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt szakértőkből álló menekültügyi támogató csoportok kiküldése útján, egy operatív terv alapján kell biztosítania. Ezek a csoportok operatív és technikai intézkedésekkel támogatják a tagállamokat, beleértve a harmadik országok állampolgárainak azonosításával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos szakértelmet, a tolmácsolási szolgáltatásokat, a származási országokra vonatkozó információkat és a menekültügyi esetek kezelésére és feldolgozására vonatkozó tudást, valamint az illetékes nemzeti hatóságok támogatását a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésében és az áthelyezésben való közreműködésben. A menekültügyi támogató csoportok működésének feltételeit – a hatékony kiküldésük biztosítása érdekében – e rendeletnek kell szabályoznia.

(17)Olyan esetekben, amikor egy tagállam menekültügyi és befogadási rendszereire aránytalan terhelés nehezedik, amely kivételesen erőteljesen és halaszthatatlanul igénybe vesz a menekültügyi és a befogadási rendszereit, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének átfogó intézkedések révén segítséget kell nyújtania a tagállam kérésére vagy az Ügynökség saját kezdeményezésére, beleértve a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldését. A szakértők rendelkezésre állásának és azonnali kiküldésének biztosítása érdekében a menekültügyi intervenciós állománynak a legalább 500 tagállami szakértőből kell állnia. Az Ügynökségnek magának is képesnek kell lennie a beavatkozásra olyan tagállam támogatására, ahol az aránytalanul nagy nyomás ellenére, az érintett tagállam nem kér megfelelő segítség az Ügynökségtől vagy ahol a tagállam nem tesz megfelelő intézkedéseket, hogy kezelje a nyomást, aminek következtében a menekültügyi és befogadási rendszerek oly mértékben hatástalanná válnak, hogy veszélyeztetik a KEMR működését. Az aránytalan terhelés jele lehet az, ha a tagállam aránytalanul nagy számú nemzetközi védelem iránti kérelemért felelős.

(18)Annak érdekében, hogy a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állományból kiküldött szakértők képesek legyenek a feladataik hatékony ellátására a szükséges eszközökkel, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének saját műszaki berendezéseket kell beszereznie vagy bérelnie. Ez azonban nem érintheti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy az Ügynökség rendelkezésére bocsássák a szükséges létesítményeket és berendezéseket, hogy biztosítani tudja a szükséges operatív és technikai támogatást. A berendezések bármilyen megvásárlásának vagy bérletének az Ügynökség által végzett alapos igény- és költség-haszon elemzésen kell alapulni.

(19)Azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti menekültügyi és befogadási rendszere – különösen földrajzi vagy demográfia helyzetükből adódóan – különösen nagy és aránytalan terhelésnek van kitéve, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítséget kell nyújtania az Unión belüli szolidaritás kialakításában és a nemzetközi védelmet élvezők tagállamok közötti jobb áthelyezésében, ügyelve mindeközben arra, hogy ne éljenek vissza a menekültügyi és befogadási rendszerekkel.

(20)A külső határok konkrét területein, ahol a tagállamok tömeges vegyes migrációs áramlásokkal jellemzett aránytalan migrációs terheléssel szembesülnek (ezeket különösen problémás területeknek nevezik), a tagállamok tudniuk kell támaszkodni a tagállamoknak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségén keresztül kiküldött szakértőiből, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség és az Europol, valamint egyéb európai uniós ügynökségek szakértőiből álló migrációkezelést támogató csoportok által nyújtott megerősített operatív és technikai támogatásra, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség szakértőire. Az Ügynökségnek a Bizottsággal és a többi érintett uniós ügynökséggel együtt kell biztosítania a tevékenységei összehangolását a migrációkezelést támogató csoportokban.

(21)A küldetése teljesítése érdekében és a feladatai végrehajtásához szükséges mértékben az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének együtt kell működnie az uniós szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, különösen az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az uniós joggal és a politikával összhangban létrehozott munkamegállapodások keretében. Ezeket az munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(22)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének együtt kell működnie a 2008/381/EK 10 tanácsi határozattal létrehozott Európai Migrációs Hálózattal a szinergiák biztosítása és a párhuzamos tevékenységek elkerülése érdekében.

(23)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének munkamegállapodások keretében együtt kell működnie a nemzetközi szervezetekkel, különösen az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosával (UNHCR), hogy azok szakértelme és támogatása az előnyére szolgáljon. Ennek érdekében szükséges, hogy az UNHCR és az egyéb érintett nemzetközi szervezetek szerepe teljes elismertséget élvezzen, és ezeket teljes mértékben bevonják az Ügynökség tevékenységébe. A munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(24)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének meg kell könnyítenie a tagállamok közötti operatív együttműködést az e rendeletben szabályozott kérdésekben. Munkamegállapodások keretében együtt kell működnie a harmadik országok hatóságaival; az munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia. Az Ügynökségnek az Európai Unió külkapcsolati politikájának megfelelően kell eljárnia, és semmilyen körülmények között nem fogalmazhat meg semmilyen önálló külpolitikát. A harmadik országokkal folytatott együttműködés során az Ügynökségnek és a tagállamoknak az uniós jogban foglaltakkal legalább egyenértékű szabályokat és előírásokat kell betartaniuk akkor is, ha a harmadik országokkal folytatott együttműködésre az utóbbiak területén kerül sor.

(25)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének szoros kapcsolatot kell fenntartania a civil társadalommal a menekültügyet érintő információk cseréje és az e téren megszerzett tudás megosztása céljából. Az Ügynökségnek konzultációs fórumot kell létrehoznia, amely az információcsere és a tudásmegosztás mechanizmusa lesz. A konzultációs fórumnak támogatnia kell az ügyvezető igazgatót és az igazgatótanácsot az e rendelet által szabályozott kérdésekben.

(26)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és tekintettel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége minden tevékenységét ezen alapvető jogok és elvek teljes tiszteletben tartásával végzi, beleértve a menedékjogot, a visszaküldés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Mindenkor figyelembe kell venni a gyermekek jogait és a kiszolgáltatott személyek különleges igényeit.

(27)A Bizottságnak és a tagállamoknak képviseltetniük kell magukat az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének igazgatótanácsában, hogy szakpolitikai és politikai felügyeletet gyakoroljanak a működése felett. Amennyire lehetséges, az igazgatótanácsnak a tagállamok menekültügyi szolgálatainak operatív vezetőiből vagy azok képviselőiből kell állnia. Az igazgatótanácsot megfelelő hatáskörrel kell felruházni, ideértve különösen a költségvetés megállapítását, végrehajtásának ellenőrzését, megfelelő pénzügyi szabályok elfogadását, az Ügynökség döntéshozatalának átlátható eljárási és operatív szabályzatának megállapítását, valamint az ügyvezető igazgató és annak helyettese kinevezését. Az ügynökséget a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítéssel összhangban kell irányítani és működtetni.

(28)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében – különös tekintettel a külső határoknál fellépő, sürgős beavatkozást igénylő helyzetekre – a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. 11

(29)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének az operatív és technikai kérdésekben függetlennek kell lennie, és jogi, adminisztratív és pénzügyi autonómiát kell élveznie. Ebből a célból szükségszerű és helyénvaló, hogy az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv legyen, mely az e rendelet által ráruházott végrehajtói jogkört gyakorolja.

(30)Az Európai Menekültügyi Ügynökség autonómiájának biztosítása érdekében önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amely alapvetően az Uniótól származó hozzájárulásból erednek. Az Ügynökség finanszírozását a költségvetési hatóságnak kell megállapítania az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 31. pontja értelmében. 12 Az uniós költségvetési eljárásának alkalmazhatónak kell lennie az Unió hozzájárulására, valamint minden, az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott támogatásra. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(31)Az Ügynökség által az e rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás, hatáskör-átruházási megállapodás vagy szerződés formájában rendelkezésre bocsátott pénzügyi források nem eredményezhetnek kettős finanszírozást más nemzeti, európai vagy nemzetközi forrással.

(32)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.) alkalmazandó.

(33)A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 13 korlátozás nélkül kell alkalmazni az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére, és az Ügynökség köteles csatlakozni az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz. 14

(34)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz 15 való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

(35)E rendelet keretében az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége köteles minden adatfeldolgozási tevékenységét a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően végezni, és tiszteletben tartani a szükségesség és arányosság elvét. 16 Az Ügynökség feldolgozhat személyes adatokat a tagállamok részre végzett operatív és technikai segítségnyújtási feladatai elvégzéséhez; hogy megkönnyítse az információcserét a tagállamok, a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, az Europol vagy az Eurojust között; hogy elemezze a menekültügyi helyzetére vonatkozó információkat, továbbá adminisztratív célokra. Tilos a tárolt személyes adatok bármilyen további feldolgozása az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célokra.

(36)A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) XXX/2016 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 17 kell alkalmazni a személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő felhasználására, kivéve, ha a személyes adatoknak a tagállamok illetékes kijelölt vagy ellenőrző hatóságai általi feldolgozása terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy azok miatt bűnvádi eljárás megindítása céljából történik, beleértve a közbiztonság elleni fenyegetésekkel szembeni védelmet és az ilyen fenyegetések megelőzését.

(37)A személyes adatok illetékes hatóságok által bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy azok miatt bűnvádi eljárás megindítása vagy a büntetőjogi büntetések végrehajtása feldolgozása céljából, valamint az ilyen adatok szabad áramlása vonatkozásában az egyének védelméről szóló 2016/XXX/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 18 kell alkalmazni a személyes adatoknak a tagállamok illetékes hatóságai által terrorcselekmények vagy e rendelet szerinti egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy azok miatt bűnvádi eljárás megindítása céljából végzett feldolgozására.

(38)Az az egyének jogai és szabadságairól, különösen a személyes adatok feldolgozása tekintetében rájuk vonatkozó személyes adatok védelméhez való jog védelméről szóló (EU) XXX/2016 rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az adatfeldolgozásért fennálló felelősségre, az érintettek jogainak megóvására és az adatvédelem felügyeletére, különösen amennyiben bizonyos ágazatokról van szó.

(39)Az Ügynökség személyes adatokat kizárólag a következő célokból dolgozhat fel: az operatív és technikai segítségnyújtási feladatainak ellátása, eseti mintavétel elvégzése a figyelemmel kísérési gyakorlat céljából, esetlegesen gyermekek és kiszolgáltatott személyek által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek kezelése, az információcsere megkönnyítése a tagállamok, a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, az Europol vagy az Eurojust között, a migrációkezelést támogató csoportok által a különösen problémás helyeken végzett feladatok során szerzett információ keretében, valamint a menekültügyi helyzetérre vonatkozó információt elemzése. A személyes adatok bármilyen feldolgozása során tiszteletben kell tartani az arányosság elvét, és annak szigorúan az ilyen célokra szükséges személyes adatokra kell korlátozódnia.

(40)Minden személyes adatot, amit az Ügynökség feldolgoz, 30 nap után törölni kell, kivéve azokat, amiket adminisztratív célra dolgoznak fel. Ennél hosszabb megőrzési időszak nem szükséges arra a célra, amelyre az Ügynökség személyes adatokat dolgoz fel e rendelet keretében;

(41)Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én 19 nyilvánított véleményt.

(42)Mivel e rendelet célkitűzéseit (nevezetesen, hogy megkönnyítse a KEMR végrehajtását és elősegítse annak működését, erősítse a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét a menekültügyi kérdésekben, előmozdítsa az uniós jogot és operatív szabályokat a menekültügyi eljárás, a befogadási feltételek és a védelmi igény értékelése tekintetében a magas fokú egységesség biztosítása érdekében az egész Unióban, figyelemmel kísérje az uniós jog és a menekültügyi előírások operatív és gyakorlati alkalmazását, valamint jobb operatív és technikai támogatást biztosítson a tagállamok részére a menekültügyi és befogadási rendszerek kezelésére, különösen azon tagállamoknak, amelyek menekültügyi és befogadási rendszereire aránytalanul nagy nyomás nehezedik) a tagállamok hatékonyan nem érhetik el, és ezért az intézkedések mérete és hatásai miatt a célkitűzéseket az Unió szintjén jobban el lehet érni, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(43)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában]

VAGY

[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

VAGY

[(XX) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(XX) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében Írország (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.]

VAGY

[(XX) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(XX) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. sz. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(44)A szerződésekhez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló (22. számú) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és az rá nem alkalmazandó.

(45)Figyelemmel arra, hogy Dánia eddig hozzájárult a menekültügyi kérdésekben a tagállamok közötti gyakorlati együttműködéshez, az Ügynökségnek elő kell segítenie a Dániával folytatott operatív együttműködést. Ebből a célból a dán képviselőt fel kell kérni, hogy a szavazati jog nélkül vegyen részt az igazgatótanács valamennyi ülésén.

(46)Továbbra is a tagállamok hatáskörében marad a tagállamok menekültügyi hatóságainak egyéni nemzetközi védelem iránti kérelmekben való döntéshozatala.

(47)E rendelet célja a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel lényeges módosításokról van szó, az egyértelműség érdekében azt a jogszabályt fel kell váltani és hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ MENEKÜLTÜGYI ÜGYNÖKSÉGE

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) biztosítja az uniós menekültügyi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazását a tagállamokban. Megkönnyíti a közös európai menekültügyi rendszer (a továbbiakban: a KEMR) végrehajtását és javítja annak működését, továbbá felel azért, hogy lehetővé váljon a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésének konvergenciája az egész Unióban.

(2) Az Ügynökség – a függetlensége, az általa nyújtott segítség és az általa terjesztett információk tudományos és szakmai színvonala, az operatív eljárásainak és működési módszereinek átláthatósága, a rá bízott feladatok ellátása során tanúsított gondossága, valamint a megbízatása teljesítéséhez szükséges informatikai kapacitás alapján – szakértői központtá válik.

(3) A 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal új neve: Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége. A továbbiakban ez a rendelet képezi az Ügynökség tevékenységeinek alapját.

2. cikk

Feladatok

(1) Az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

a)elősegíti, koordinálja és erősíti a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét a menekültügy különböző területein;

b)összegyűjti és elemzi a menekültügyi helyzetére és a KEMR végrehajtására vonatkozó információt;

c)támogatja a tagállamokat a KEMR végrehajtásában;

d)segítséget nyújt a tagállamoknak az összes nemzeti hatóságtól, bíróságtól és törvényszéktől, valamint a menekültügyi kérdésekért felelős nemzeti szolgálatoktól érkező szakértők képzésében, beleértve a közös alaptanterv kidolgozását;

e)elkészíti és rendszeresen frissíti a jelentéseket és egyéb dokumentumokat, amelyek az Unió szintjén szolgáltatnak információt a származási országokról;

f)összehangolja a tagállamok erőfeszítéseit, hogy a harmadik származási országok helyzetére vonatkozó közös elemzésben vegyen részt és ilyet dolgozzon ki;

g)hatékony operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak, különösen, ha azok menekültügyi és befogadási rendszerei aránytalanul nagy nyomás alatt állnak;

h)segítséget nyújt a nemzetközi védelmet élvezők Unión belüli áthelyezéséhez vagy átadásához;

i)menekültügyi támogató csoportokat és egy menekültügyi intervenciós állományt hoz létre és rendel ki;

j)beveti a szükséges technikai felszereléseket a menekültügyi támogató csoportok és a menekültügyi intervenciós állomány szakértői számára;

k)operatív előírásokat, mutatókat, iránymutatásokat és bevált gyakorlatokat alakít ki az uniós menekültügyi jog valamennyi jogi aktusa végrehajtásának tekintetében;

l)figyelemmel kíséri és értékeli a KEMR végrehajtását, valamint a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit;

m)támogatja a tagállamok harmadik országokkal menekültügyi kérdésekben folytatott együttműködését, különösen tekintettel az áttelepítésre.

(2) Az Ügynökség támogatja a tagállamokat a KEMR külső dimenziója tekintetében. E tekintetben az Ügynökség – a Bizottsággal egyetértésben – koordinálja a KEMR külső dimenziójára vonatkozó eszközök és mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan kezdeményezett információcserét és egyéb fellépéseket.

(3) Az Ügynökség saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a megbízatása körébe tartozó területeken. A kommunikációs tevékenységek nem sérthetik az (1) és (2) bekezdésben említett feladatokat, és ezeket a tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni.

2. FEJEZET

GYAKORLATI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS A MENEKÜLTÜGY TERÉN

3. cikk

A jóhiszemű együttműködés kötelezettsége és információcsere

(1) Az Ügynökség és a tagállamok menekültügyi hatóságai, nemzeti migrációs és menekültügyi szolgálatai és az egyéb nemzeti szolgálatok kötelesek jóhiszeműen együttműködni és információt cserélni.

(2) Az Ügynökség szorosan együttműködik a tagállamok menekültügyi hatóságaival és a nemzeti migrációs, menekültügyi és egyéb szolgálatokkal, valamint a Bizottsággal. Az Ügynökség az Unió egyéb érintett szervei számára kijelölt feladatok sérelme nélkül végzi a feladatait, és szorosan együttműködik e szervekkel és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosával (UNHCR).

(3) Az Ügynökség szervezi, előmozdítja és összehangolja a tagállamok közötti információcserét lehetővé tevő tevékenységeket, adott esetben hálózatok kialakítása révén. E célból az Ügynökség és a tagállamok menekültügyi hatóságai, nemzeti migrációs és menekültügyi és egyéb nemzeti szolgálatai időben és pontosan megosztanak minden szükséges információt.

4. cikk

A menekültügyi helyzetre vonatkozó információk elemzése

(1) Az Ügynökség információt gyűjt és elemez a menekültügyi helyzetről az Unióban és harmadik országokban annyiban, amennyiben ez hatással lehet az Unióra, beleértve a kiváltó okokra, a migrációs és a menekültáramlásra, valamint harmadik országbeli állampolgárok bármilyen hirtelen, tömeges, a menekültügyi és befogadási rendszereket potenciálisan aránytalanul megterhelő beáramlására vonatkozó naprakész információkat, annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok közötti gyors és megbízható kölcsönös információcserét, és azonosítsa a tagállamok menekültügyi rendszereit fenyegető lehetséges kockázatokat.

(2)Az Ügynökség elemzése különösen a tagállamok, az érintett uniós intézmények és ügynökségek, az Európai Külügyi Szolgálat, valamint az UNHCR és más nemzetközi szervezetek által nyújtott információkon alapul.

E célból az Ügynökség szorosan együttműködik a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel, és különösen az ezen Ügynökség által végzett kockázatelemzésre támaszkodik, annak érdekében, hogy biztosítsa a két ügynökség által szolgáltatott információk legmagasabb szintű koherenciáját és konvergenciáját.

(3)Az Ügynökség gondoskodik a releváns információk gyors cseréjéről a tagállamok között és a Bizottsággal. Határidőre és pontosan benyújtja az elemzése eredményeit az igazgatótanácsnak.

5. cikk

A KEMR végrehajtására vonatkozó információk

(1) Az Ügynökség szervezi, összehangolja és elősegíti az összes uniós menekültügyi jogszabály végrehajtására vonatkozó információcserét a tagállamok között, továbbá a Bizottság és a tagállamok között.

(2) Az Ügynökség tényszerű, jogi és az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisokat hoz létre az uniós, a nemzeti és nemzetközi menekültügyi eszközök alkalmazásáról és értelmezéséről különösen a meglévő intézkedések felhasználásával. Az ilyen adatbázisokban személyes adatokat csak akkor lehet tárolni, ha ezeket az adatokat az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból szerezte.

(3) Az Ügynökség különösen a következőkről gyűjt információkat:

a)a nemzetközi védelem iránti kérelmeknek a nemzeti közigazgatási szervek és hatóságok általi kezelése;

b)a nemzeti menekültügyi jog és jogi fejlemények, beleértve az ítélkezési gyakorlatot is;

c)az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata.

6. cikk

A dublini rendszer támogatása

Az Ügynökség a feladatait és kötelezettségeit az (EU) XXX/XXX rendeletben 20 meghatározottak szerint látja el.

7. cikk

Képzés

(1) Az Ügynökség képzést dolgoz ki és fejleszt a saját személyzetének tagjai, a nemzeti közigazgatási szervek, bíróságok és törvényszékek, valamint a tagállamok menekültügyekért felelős nemzeti szolgálatainak tagjai számára.

(2) Az Ügynökség az ilyen képzést a tagállamokkal szorosan együttműködve és a tagállamok megfelelő képzési szervezeteivel együttműködésben dolgozza ki, beleértve a felsőoktatási intézményeket és egyéb érdekelt szervezeteket.

(3) Az Ügynökség általános, speciális vagy tematikus képzési eszközöket dolgoz ki, amelyek magukban foglalhatják az „oktatók képzése” módszertant és e-tanulást.

(4) Az Ügynökség európai menekültügyi képzési tantervet hoz létre és alakít ki, az e téren folytatott meglévő uniós együttműködés figyelembevételével. A tagállamok a közös alaptantervet beépítik a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 21 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettségük alapján a menekültügyekért felelős nemzeti szolgálataik és hatóságaik személyzetének képzési anyagába, hogy így biztosítsák a személyzetük megfelelő képzését.

(5) A menekültügyi kérdésekre vonatkozó specifikus vagy tematikus képzések különösen a következőkre terjednek ki:

a)nemzetközi és uniós alapjogi normák, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezései, valamint a nemzetközi és uniós menekültügyi jog, beleértve a konkrét jogi és az ítélkezési gyakorlatban felmerülő problémákat;

b)a nemzetközi védelem iránti – különösen a sajátos igényekkel rendelkező kiszolgáltatott személyek és a gyermekek által benyújtott – kérelmek kezelésével kapcsolatos kérdések, köztük a gyermek mindenek felett álló érdekének értékelése, a kiskorú meghallgatáshoz való jogára vonatkozó konkrét eljárási biztosítékok, valamint a gyermekvédelmi szempontok, mint például az életkor megállapítását célzó technikák;

c)kérdezési technikák, ideértve a gyermekekre, a kiszolgáltatott csoportokra és a kínzás áldozataira fordított különös figyelem;

d)ujjnyomatadatok, beleértve az adatminőségi és -biztonsági követelményeket;

e)orvosi és jogi szakértői jelentések felhasználása a menekültügyi eljárásokban;

f)a származási országokkal kapcsolatos információk létrehozásával és felhasználásával kapcsolatos kérdések;

g)befogadási feltételek, különös figyelmet fordítva a kísérő nélküli gyermekekre és a családjukkal utazó gyermekekre, a veszélyeztetett csoportokra és a kínzás áldozataira.

(6) A kínált képzéseknek magas szintűeknek kell lenniük, valamint meg kell határozniuk az alapelveket és a legjobb gyakorlatokat a gyakorlatok, a közigazgatási módszerek, döntések és a joggyakorlat egymáshoz közelítésének javítása érdekében, a nemzeti bíróságok függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett.

(7) Az Ügynökség megteszi a szükséges kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a menekültügyi támogató csoportokban és a menekültügyi intervenciós állományban részt vevő szakértők szakmai képzést kapjanak a feladataik és funkciók tekintetében, mielőtt az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben vesznek részt. Az Ügynökség rendszeres gyakorlati képzést tart ezeknek a szakértőknek az éves munkaprogramjában meghatározott szakmai képzési és gyakorlati ütemtervnek megfelelően.

(8) Az Ügynökség a tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve képzési tevékenységeket szervezhet a területükön.

3. FEJEZET

A SZÁRMAZÁSI ORSZÁGRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ

8. cikk

A származási országokra vonatkozó uniós szintű információ

(1) Az Ügynökség a nemzetközi védelmet igénylő személyek származási országaira vonatkozó releváns, megbízható, pontos és naprakész információk – köztük a gyermekekre vonatkozó információk, valamint a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyekre vonatkozó célzott információk – gyűjtésének központja. Elkészíti és rendszeresen frissíti a jelentéseket és egyéb termékeket, amelyek az Unió szintjén szolgáltatnak információt a származási országokról, ideértve a származási országokra vonatkozó tematikus kérdéseket is.

(2) Az Ügynökség:

a)felhasznál minden releváns információforrást, ideértve a kormányzati, nem kormányzati és nemzetközi szervezetektől (többek között a 9. cikkben említett hálózatokon keresztül), valamint az uniós intézményektől, szervektől, testületektől, hivataloktól és az Európai Külügyi Szolgálattól összegyűjtött, a menekültügyi helyzetre vonatkozó és egyéb információk elemzését;

b)üzemelteti és továbbfejleszti a származási országokra vonatkozó információ gyűjtésére szolgáló portált;

c)az uniós menekültügyi joggal összhangban közös formátumot és közös módszertant – többek között közös feladatmeghatározást – dolgoz ki a származási országokra vonatkozó uniós szintű jelentések és egyéb termékek kidolgozására.

9. cikk

A származási országra vonatkozó információ európai hálózatai

(1) Az Ügynökség a származási országra vonatkozó információ tagállamközi hálózatainak létrehozása és működtetése útján biztosítja a származási országra vonatkozó információk előállítására irányuló nemzeti kezdeményezések összehangolását.

(2) Az (1) bekezdésben említett hálózatok célja, hogy a tagállamok:

a)megosszák és frissítsék a származási országokra vonatkozó nemzeti jelentéseket és egyéb termékeket, beleértve az adott származási országokkal kapcsolatos tematikus kérdéseket;

b)a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatban esetleg felmerülő konkrét ténykérdésekkel összefüggő megkereséseket nyújtsanak be az Ügynökségnek, a nemzeti jogban megállapított titoktartási szabályok sérelme nélkül.

10. cikk

A származási országra vonatkozó információ közös elemzése

(1) A 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 22 lefektetett értékelési szempontok egységes alkalmazásának előmozdítása érdekében az Ügynökség koordinálja a tagállamok közötti erőfeszítéseket, hogy közösen részt vegyenek egy közös elemzés kidolgozásában, amely útmutatást ad az egyes származási országokban fennálló helyzetről.

(2) Az ügyvezető igazgató a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően a közös elemzést jóváhagyás céljából benyújtja az igazgatótanácsnak. A tagállamok kötelesek ezt a közös elemzést figyelembe venni a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása során, az egyedi kérelmek értékelésére vonatkozó hatáskörük sérelme nélkül.

(3) Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a közös elemzést folyamatosan felülvizsgálják és a szükséges mértékben frissítsék. A fentiekhez hasonlóan bármely ilyen felülvizsgálat előtt egyeztetni kell a Bizottsággal, és azt az igazgatótanácsnak kell jóváhagynia.

(4) A tagállamok havi rendszerességgel benyújtják az Ügynökségnek a közös elemzés körébe tartozó harmadik országokból származó nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatban meghozott döntésekre vonatkozó releváns információt. Az ilyen információnak tartalmaznia kell különösen a következőket:

a)a közös elemzés körébe tartozó egyes országokból származó kérelmezőknek nemzetközi védelmet biztosító döntések számára vonatkozó statisztika, továbbá a védelem típusának meghatározása;

b)a közös elemzés körébe tartozó egyes országokból származó kérelmezőktől a nemzetközi védelmet megtagadó döntések számára vonatkozó statisztika;

c)a közös elemzés körébe tartozó egyes országokból származó kérelmezőkkel kapcsolatban meghozott olyan döntések számára vonatkozó statisztika, ahol nem követték a közös elemzést, és ennek indokolása.

11. cikk

Biztonságos származási országok és biztonságos harmadik ország meghatározása

(1) Az Ügynökség segíti a Bizottságot azon harmadik országokban fennálló helyzet rendszeres felülvizsgálatában, amelyek szerepelnek a biztonságos származási országok (EU) XXX/XXX rendelettel létrehozott közös uniós listáján, beleértve azokat, amelyeket a Bizottság felfüggesztett, és azokat, amelyeket töröltek a listáról.

(2)Az Ügynökség a Bizottság kérésére információt szolgáltat olyan konkrét harmadik országokról, amelyek esetében mérlegelni kell a biztonságos származási országok (EU) XXX/XXX rendelettel létrehozott közös uniós listájára való felvételt.

(3)Amikor a 2013/32/EU irányelv 37. cikkének (4) bekezdése, 38. cikkének (5) bekezdése és 39. cikkének (7) bekezdése szerint értesítik a Bizottságot, a tagállamok az Ügynökséget is tájékoztatják azokról a harmadik országokról, amelyeket biztonságos származási országnak vagy biztonságos harmadik országnak minősítenek, vagy amelyekre a 2013/32/EU irányelv 35., 38., illetve 39. cikke szerinti első menedék országa, biztonságos harmadik ország vagy európai biztonságos harmadik ország fogalma alkalmazandó.

A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy mérje fel a helyzetet bármelyik ilyen harmadik országban azzal a céllal, hogy értékelje az említett irányelvben meghatározott releváns feltételek és szempontok tiszteletben tartását.

4. FEJEZET

OPERATÍV ELŐÍRÁSOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK

12. cikk

Operatív előírások, iránymutatások és legjobb gyakorlatok

(1) Az Ügynökség megszervezi és összehangolja az uniós jog helyes és hatékony végrehajtását célzó tevékenységeket, többek között a menekültüggyel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó operatív előírások, iránymutatások vagy legjobb gyakorlatok kidolgozásával, továbbá a menekültüggyel kapcsolatos legjobb gyakorlatok tagállamok közötti kicserélésével.

(2)Az Ügynökség a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére – és a Bizottsággal egyeztetve – operatív előírásokat dolgoz ki a menekültügyre vonatkozó uniós jogi eszközök végrehajtására, és mutatókat dolgoz ki az ezen operatív előírásoknak, továbbá az iránymutatásoknak és az uniós menekültügyi jogi eszközök végrehajtásához kapcsolódó legjobb gyakorlatoknak való megfelelés nyomon követésére. Az Ügynökség – a Bizottsággal folytatott egyeztetést és az igazgatótanács általi jóváhagyást követően – az ilyen előírásokat, mutatókat, iránymutatásokat és legjobb gyakorlatokat közli a tagállamokkal.

(3) Az Ügynökség a tagállamok kérésére a szükséges szakértelem vagy operatív és technikai segítség biztosításával segítséget nyújt az operatív előírásoknak, iránymutatásoknak és legjobb gyakorlatoknak a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereire való alkalmazásához.

5. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

13. cikk

A menekültügyi és befogadási rendszerek monitoring- és értékelési mechanizmusa

(1) Az Ügynökség a Bizottsággal való szoros együttműködésben mechanizmust dolgoz ki:

a)a KEMR valamennyi szempontja tagállami végrehajtásának és értékelésének nyomon követésére, ideértve különösen a dublini rendszert, a befogadási feltételeket, a menekültügyi eljárásokat, a védelmi szükségleteket meghatározó szempontok alkalmazását és a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek a tagállamok által adott védelem jellegét és minőségét, beleértve – az alapjogok tiszteletben tartása vonatkozásában – a gyermekvédelmi biztosítékokat és a kiszolgáltatott személyek szükségleteit;

b)az operatív előírásoknak, mutatóknak, iránymutatásoknak és legjobb gyakorlatoknak való tagállami megfelelés nyomon követésére;

c)a menekültügyi és befogadási rendszerek, a rendelkezésre álló kapacitások, infrastruktúra, berendezések és személyzet ellenőrzésére, beleértve a fordítást és a tolmácsolást a tagállamokban, a tagállamok menekültügyi hatóságainak (ideértve az igazságügyi rendszert) pénzügyi forrásait és kapacitását a menekültügyek hatékony és megfelelő kezelésére.

(2) Az Ügynökség az értékelését különösen a tagállamok által szolgáltatott információkra, a menekültügyi helyzet elemzéséről az Ügynökség által kidolgozott információkra, helyszíni látogatásokra és mintavételre alapozhatja.

Erre a célra a tagállamok az ügynökség kérésére rendelkezésre bocsátják a menekültügyi eljárásokra, berendezésekre, infrastruktúrára, a befogadási feltételekre, az elismerés szintekre és a védelem minőségére, valamint a nemzeti szinten a menekültügyi és befogadási rendszer hatékony működtetéséhez rendelkezésre álló személyzetre és pénzügyi forrásokra vonatkozó szükséges információkat. A tagállamok együttműködnek az Ügynökséggel, és támogatnak minden helyszíni látogatást, amit az Ügynökség a felügyeleti tevékenysége céljából tesz.

(3) Az Ügynökség értékeli, hogy a tagállamok mennyire készek arra, hogy megfeleljenek a menekültügyi és befogadási rendszereikre nehezedő lehetséges aránytalan terhelés jelentette kihívásoknak. Az Ügynökség felkérheti a tagállamokat, hogy bocsássák a rendelkezésére azon intézkedésekre vonatkozó vészhelyzeti intézkedési tervüket, amikkel az ilyen lehetséges aránytalan terhelést kezelni kívánják, és az Ügynökség szükség szerint segítséget nyújt a tagállamoknak a vészhelyzeti intézkedési tervük elkészítésében és felülvizsgálatában.

14. cikk

Az Ügynökség monitoring- és értékelési eljárása

(1) Az igazgatótanács a Bizottsággal konzultálva programot határoz meg az egyes tagállamok vagy az összes tagállam menekültügyi és befogadási rendszereinek figyelemmel kísérésére és értékelésére a menekültügyi rendszerek tematikus vagy különleges szempontjai alapján. Ez a program részét képezik a 41. cikkben hivatkozott többéves és éves programozásnak.

A többéves programozás felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek menekültügyi és befogadási rendszerét évente ellenőrzik, így biztosítva, hogy minden egyes tagállamot minden ötéves időszak során legalább egyszer ellenőrizzenek.

Az éves munkaprogram felsorolja azokat a tagállamokat, amelyeket a többéves programozással összhangban a következő évben figyelemmel kell kísérni, valamint a tematikus értékeléseket. Feltünteti, hogy a figyelemmel kísérés mire terjed ki, továbbá a helyszíni látogatások ütemezését.

Az éves értékelési program a 41. cikkel összhangban szükség szerint kiigazítható.

Az Ügynökség a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére ellenőrzési gyakorlatot kezdeményezhet egy adott tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszereinek értékelésére, amennyiben komoly aggályok merülnek fel az adott tagállam menekültügyi vagy befogadási rendszerei bármilyen szempontjának működésével kapcsolatban.

(2) Az Ügynökség szakértői csoportokat állít fel minden egyes felügyeleti gyakorlathoz, beleértve szükség esetén a helyszíni látogatásokra is. A szakértői csoportok az Ügynökség saját személyzetének szakértőiből és a Bizottság képviselőiből állnak. A szakértői csapat feladata, hogy jelentést készítsen a helyszíni látogatások megállapításai és a tagállamok által biztosított információk alapján.

(3) Az ügyvezető igazgató a szakértői csoport jelentéstervezetét megküldi az érintett tagállamnak, amely észrevételeket tehet a jelentéstervezetre. Ezt követően az ügyvezető igazgató a jelentéstervezetet – az érintett tagállam észrevételeit figyelembe véve – benyújtja az igazgatótanácshoz. Az igazgatótanács elfogadja az ellenőrzési jelentést, és továbbítja azt a Bizottságnak.

(4) Az ügyvezető igazgató a Bizottsággal folytatott konzultációt követően ajánlástervezeteket nyújt be az érintett tagállamhoz, amelyben felvázolja az ellenőrzési jelentésben azonosított hiányosságok kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Az érintett tagállam egy hónapon belül tehet észrevételeket az ajánlástervezetre. Ezen észrevételek megvizsgálását követően az igazgatótanács elfogadja az ajánlásokat, és felhívja az érintett tagállamot, hogy dolgozzon ki a hiányosságok orvoslását célzó intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet.

(5)Az érintett tagállam a cselekvési tervet a (4) bekezdésben említett ajánlások elfogadását követő egy hónapon belül nyújtja be az Ügynökségnek. A tagállam az ajánlások elfogadását követő három hónapon belül jelentést tesz az Ügynökségnek a cselekvési terv végrehajtásáról, és ezt követően havonta nyújt be jelentéseket legfeljebb hat hónapig.

(6)Az Ügynökség rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a cselekvési terv végrehajtásáról.

15. cikk

Nyomon követés és monitoring

(1) Ha a 14. cikk (5) bekezdésében meghatározott idő végéig az érintett tagállam nem hajtotta végre teljes mértékben a cselekvési tervet és a menekültügyi és befogadási rendszerek hiányosságai olyan súlyosak, hogy veszélyeztetik a KEMR működését, a Bizottság – a cselekvési tervre vonatkozó saját értékelése alapján – az adott tagállamnak címzett ajánlásokat fogad el, amelyben meghatározza a súlyos hiányosságok orvoslásához szükséges intézkedéseket, és amennyiben szükséges, rögzíti az Ügynökség által az adott tagállam támogatása érdekében megteendő intézkedéseket.

(2)A Bizottság az azonosított hiányosságok súlyosságát figyelembe véve helyszíni látogatásokat szervez az érintett tagállamba, hogy ellenőrizze a cselekvési terv végrehajtását.

(3) Az érintett tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott ajánlások végrehajtásáról az adott ajánlásokban meghatározott határidőn belül. Ha a Bizottság e határidő után nem győződött meg arról, hogy az adott tagállam teljes mértékben eleget tett ezeknek az ajánlásoknak, a 22. cikk (3) bekezdésével összhangban további intézkedéseket tehet.

(4)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az érintett tagállam által elért előrehaladásról.

6. FEJEZET

OPERATÍV ÉS TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

16. cikk

Az Ügynökség által nyújtott operatív és technikai segítség

(1) A tagállamok segítségét kérhetnek az Ügynökségtől a menekültüggyel kapcsolatos kötelezettségeik végrehajtásához, különösen, ha a menekültügy és befogadási rendszereik aránytalan terhelésnek vannak kitéve.

(2) A tagállamok a segítségnyújtásra vonatkozó kérelmet az ügyvezető igazgatónak nyújtják be, és abban leírják a helyzetet és a kérelem célját. A kérelemhez mellékelni kell a szükségletekre vonatkozó részletes becslést. Az ügyvezető igazgató értékeli, jóváhagyja és koordinálja a segítségnyújtás iránti kérelmeket. Minden kérelmet alaposan és megbízható módon értékelni kell, ami lehetővé teszi az Ügynökség számára, hogy azonosítsa a (3) bekezdésben hivatkozott intézkedések azon csomagját, amely megfelel az adott tagállam igényeinek, és erre vonatkozó javaslatot tegyen.

(3) Az Ügynökség korlátozott időtartamra megszervez és koordinál egyet vagy többet a következő operatív és technikai intézkedések közül:

a)segítséget nyújt a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez;

b)segítséget nyújt az illetékes nemzeti hatóságok által vizsgált nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásához;

c)segítséget nyújt a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásáért felelős illetékes nemzeti hatóságoknak;

d)támogatja a tagállamok technikai együttműködésre vonatkozó kezdeményezéseit a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozásában;

e)segítséget nyújt a nemzetközi védelmi eljárást érintő információ szolgáltatásához;

f)tanácsot ad a tagállamok által felállítandó befogadó létesítményekkel kapcsolatban és koordinálja azt, különös tekintettel a sürgősségi elhelyezésre, szállításra és orvosi segítségnyújtásra;

g)segítséget nyújt a nemzetközi védelmet élvezők Unión belüli áthelyezéséhez vagy átadásához;

h)tolmácsolási szolgáltatásokat nyújt;

i)támogatja a tagállamokat annak biztosításában, hogy a gyermekek minden elengedhetetlen jogát és a gyermekvédelmi biztosítékokat tiszteletben tartsák;

j)a migrációkezelést támogató csoportok egy részét a XXX/XXX rendeletben 23 hivatkozott különösen problémás területeken hozza létre.

(4) Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből finanszírozza vagy társfinanszírozza a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységeket.

(5)Az ügyvezető igazgató értékeli az operatív és technikai intézkedések eredményét, és részletes értékelő jelentéseket nyújt be az igazgatótanácsnak ezen intézkedések befejezésétől számított 60 napon belül. Az Ügynökség ezen eredményekről átfogó összehasonlító elemzést készít, amely része a 65. cikkben említett éves tevékenységi jelentésnek.

17. cikk

Menekültügyi támogató csoportok

(1) Az Ügynökség menekültügyi támogató csoportokat rendel ki, amelyek operatív és technikai segítséget nyújtanak a 16. cikkel összhangban.

(2) A menekültügyi támogató csoportok az Ügynökség saját személyzetének szakértőiből, a tagállamok szakértőiből vagy a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt szakértőkből állnak.

(3) Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjai abszolút többségével határoz a menekültügyi támogató csoportok rendelkezésére bocsátandó szakértők profiljairól és összlétszámáról. A szakértők profiljaiban és összlétszámában utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárást kell alkalmazni.

(4) A tagállamok a különböző előírt profilok alapján a nemzeti intervenciós szakértői állományon keresztül hozzájárulnak a menekültügyi támogató csoportokhoz, és a szükséges profiloknak megfelelően szakértőket jelölnek.

(5) A menekültügyi támogató csoportok részeként az Ügynökség tolmácsjegyzéket hoz létre. A tagállamok segítséget nyújtanak az Ügynökségnek a tolmácsoknak a tolmácsjegyzékbe való kijelölésében. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a tolmácsokat kiküldés vagy videokonferencia útján bocsátják rendelkezésre.

(6) A saját szakértők vagy az Ügynökséghez kirendelt szakértők tekintetében a következő évi tagállami hozzájárulásokat az Ügynökség és a tagállamok közötti éves kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban a tagállamok kiküldés céljából haladéktalanul az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a szakértőket, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk rendelkezésre bocsátott szakértők profilja és létszáma megfeleljen az igazgatótanácsi határozat előírásainak. A kiküldés időtartamát, mely nem lehet 30 napnál rövidebb, a küldő tagállam határozza meg.

(8) Az Ügynökség a kifejezetten terepmunkára és tolmácsolásra alkalmazott saját személyzetének szakértőivel hozzájárul a menekültügyi támogató csoportokhoz.

18. cikk

Menekültügyi intervenciós állomány

(1) A 22. cikk alkalmazásában az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára menekültügyi intervenciós állományt hoz létre, amely az Ügynökség által közvetlenül igénybe vehető szakértői bázisként működik. E célból a tagállamok évente nem kevesebb, mint 500 szakértőt bocsátanak az Ügynökség rendelkezésére.

(2) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján a szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes többséggel határoz a szakértők profiljairól és arról, hogy az egyes tagállamoknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk a menekültügyi intervenciós állományhoz. A szakértők profiljaiban és összlétszámában utóbb beálló bármely változás tekintetében ugyanezen eljárást kell alkalmazni.

(3)A tagállamok a különböző előírt profilok alapján a menekültügyi intervenciós állományon keresztül hozzájárulnak a menekültügyi támogató csoportokhoz, és a szükséges profiloknak megfelelően szakértőket jelölnek. A kiküldés időtartamát, mely nem lehet 30 napnál rövidebb, a küldő tagállam határozza meg.

19. cikk

Operatív terv

(1) Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam operatív tervről állapodnak meg. Az operatív terv az Ügynökségre, a fogadó tagállamra és a részt vevő tagállamokra nézve egyaránt kötelező.

(2)Az operatív terv részletesen meghatározza az operatív és technikai segítségnyújtásra, valamint a menekültügyi támogató csoportokra vagy a menekültügyi intervenciós állományból kiküldött szakértőkre vonatkozó feltételeket, beleértve a következőket:

a)helyzetleírás a kiküldés eljárási módjával és célkitűzéseivel, beleértve a műveleti célkitűzést;

b)a kiküldés előrelátható időtartama;

c)azt a helyszínt a fogadó tagállamban, ahova a menekültügyi támogató csoportokat vagy a szakértőket a menekültügyi intervenciós állományból kiküldik;

d)logisztikai támogatás, beleértve a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek tájékoztatását a kiküldetés helyszínén fennálló munkafeltételekről és körülményekről;

e)a menekültügyi támogató csoport tagjai feladatainak és különleges utasításainak leírása, beleértve az nemzeti és európai adatbázisokat, amelyeket jogosultak tanulmányozni, illetve azon felszereléseket, amiket használhatnak vagy bevihetnek a fogadó tagállamba;

f)a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állományból érkező szakértők összetétele;

g)a bevetendő műszaki eszközök, beleértve a használati feltételekre, szállításra és egyéb logisztikára, valamint a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó külön követelményeket;

h)a nemzetközi védelem iránti kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás körében az ilyen kérelmek megvizsgálása tekintetében, a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői által ellátandó feladatokra vonatkozó konkrét információk, valamint utalás az alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályokra;

i)az értékelő jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra vonatkozó jelentési és értékelési rendszer, valamint a végleges értékelő jelentés benyújtásának végső időpontja;

j)a harmadik országokkal, más uniós ügynökségekkel, szervekkel, hivatalokkal, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés módszerei;

k)eljárások, amelyek biztosítják a nemzetközi védelmet igénylő személyek, az emberkereskedelem áldozatai, a kísérő nélküli kiskorúak és a veszélyeztetett helyzetben lévő személyeknek a megfelelő segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóságokhoz való irányítását.

(3) Tekintettel (2) bekezdés (e) pontjára, a fogadó tagállam engedélyezi, hogy a menekültügyi támogató csoportok szakértői vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői tanulmányozzák az európai adatbázisokat, és engedélyezhetik, hogy tanulmányozzák a nemzeti adatbázisaikat az uniós és a nemzeti joggal összhangban, amennyiben az szükséges az operatív tervben meghatározott célok eléréséhez és teljesítéséhez.

(4) Az operatív terv bármilyen módosításához vagy kiigazításához az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam egyetértése szükséges. A módosított vagy kiigazított műveleti terv egy példányát az Ügynökség haladéktalanul megküldi a részt vevő tagállamoknak.

20. cikk

A menekültügyi támogató csoportok kiküldésére vonatkozó eljárás

(1) Szükség esetén az ügyvezető igazgató szakértőket küldhet az Ügynökségtől, hogy felmérjék a támogatást kérelmező tagállamban fennálló helyzetet. Az ügyvezető igazgató a menekültügyi támogató csoportok kiküldésére irányuló bármely kérelemről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot.

(2) Az ügyvezető igazgató a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz a menekültügyi támogató csoportok kiküldésére irányuló kérelemről. Az ügyvezető igazgató egyidejűleg írásban értesíti a támogatást kérelmező tagállamot és az igazgatótanácsot a döntéséről, feltüntetve a döntése főbb indokait.

(3) Az egyes menekültügyi támogató csoport összetételének meghatározásakor az ügyvezető igazgató számításba veszi a támogatást kérelmező tagállam különleges körülményeit és annak a szükségletekre vonatkozó kérelmét. A menekültügyi támogató csoportot az operatív terv szerint kell összeállítani.

(4) Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a menekültügyi támogató csoportok kiküldésére vonatkozó döntés napjától számított három munkanapon belül operatív tervet állít össze.

(5) Az operatív tervet elfogadását követően az ügyvezető igazgató haladéktalanul felkéri a tagállamokat, hogy legfeljebb hét munkanapon belül rendeljék ki a szakértőket. Az ügyvezető igazgató jelzi a tagállamok részéről szükséges létszámot és profilokat. Ezt az információt a kiküldés tervezett dátumának megjelölésével írásban kell megadni a nemzeti kapcsolattartó pontoknak. Az operatív terv egy példányát meg kell küldeni a nemzeti kapcsolattartó pontoknak.

(6)Az ügyvezető igazgató a fogadó tagállam tájékoztatása után felfüggesztheti vagy beszüntetheti a menekültügyi támogató csoport kiküldését, ha már nem állnak fenn az operatív és technikai intézkedések végrehajtásának feltételei, vagy ha a fogadó tagállam nem tartja be az operatív tervet.

21. cikk

Migrációkezelést támogató csoportok

(1) Ha egy tagállam a migrációkezelést támogató csoportok operatív és technikai erősítését kéri a XXX/XXX rendelet 17. cikkével összhangban, vagy ahol a migrációkezelést támogató csoportokat különösen problémás helyszíneken vetik be XXX/XXX rendelet 18. cikke szerint, az ügyvezető igazgató biztosítja az Ügynökség migrációkezelést támogató csoportokban folytatott tevékenységeinek koordinációját a Bizottsággal és a többi érintett uniós ügynökséggel, különösen a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel.

(2) Az ügyvezető igazgató adott esetben a 17. és 18. cikkek szerint eljárást indít a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldése céljából. A migrációkezelést támogató csoportok keretében a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői által biztosított operatív és technikai támogatás a következő lehet:

a)harmadik országbeli állampolgárok szűrése, ideértve az azonosításukat, a nyilvántartásba vételüket és a tagállamok kérésére az ujjnyomatuk levételét;

b)a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtók nyilvántartásba vétele és – a tagállamok kérésére – az ilyen kérelmek értékelése;

c)tájékoztatás a menekültügyi eljárásokról, beleértve az áthelyezést és az olyan kérelmezőknek vagy lehetséges kérelmezőknek nyújtott konkrét segítséget, akinél áthelyezés lehet szükséges.

22. cikk

A menekültügyi és befogadási rendszerre nehezedő aránytalan terhelés

(1) Ha a tagállam menekültügyi és befogadási rendszerére aránytalan terhelés nehezedik, ami kivételesen erőteljes és sürgős igényeket támaszt ezen rendszerekkel szemben, az Ügynökség az érintett tagállam kérésére vagy a saját kezdeményezésére operatív és technikai intézkedések átfogó csomagját szervezi meg és koordinálja a 16. cikkben leírtak szerint, és szakértőket rendel ki a 18. cikkben említett menekültügyi intervenciós állományból és a saját személyzetéből, hogy rövid időn belül megerősítse a menekültügyi és befogadási rendszereket.

(2) A menekültügyi intervenciós állomány szakértőit a 20. cikkben leírt eljárással összhangban kell kiküldeni azzal a feltétellel, hogy a szakértőket minden egyes tagállam köteles attól számított három munkanapon belül kiküldeni, amikor az ügyvezető igazgató és a támogatást kérő tagállam elfogadja az operatív tervet. A tagállamok nem hivatkozhatnak a 17. cikk (6) bekezdésében említett kivételre.

(3) Amennyiben a menekültügyi és befogadási rendszerekre nehezedő aránytalan terhelés esetén a tagállam nem kéri az Ügynökség operatív és technikai segítségét, vagy nem fogadja el az Ügynökség által felajánlott segítséget, vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket a terhelés kezelésére, vagy ha nem felel meg a Bizottság 15. cikk (3) bekezdésében említett ajánlásainak, és ezáltal a menekültügyi és befogadási rendszerek olyan mértékben nem működnek hatékonyan, hogy az veszélyezteti a KEMR működését, a Bizottság végrehajtási aktus formájában határozatot fogadhat el, amely a 16. cikk (3) bekezdése szerint az Ügynökség által az érintett tagállam támogatása érdekében megteendő egy vagy több intézkedést határoz meg. A végrehajtási aktust a 64. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az ügyvezető igazgató a Bizottság határozata meghozatalának napjától számított kettő munkanapon belül meghatározza a bizottsági határozatban meghatározott intézkedések gyakorlati végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan Az ügyvezető igazgató és az érintett tagállam elfogadja az operatív tervet.

(5) Az Ügynökség késedelem nélkül és minden esetben az operatív terv elfogadásától számított három munkanapon belül kiküldi a szükséges szakértőket a menekültügyi intervenciós állományból és saját személyzetéből. Amennyiben szükséges, a szakértők menekültügyi intervenciós állományból történő kiküldését haladéktalanul kiegészítik a menekültügyi támogató csoportok tevékenységével.

(6) Az érintett tagállam haladéktalanul együttműködik az Ügynökséggel, és megteszi a szükséges lépéseket az említett határozat végrehajtásának és a határozatban, valamint az operatív tervben meghatározott intézkedések gyakorlati végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

(7) A tagállamok a szakértőket a menekültügyi intervenciós állományból az ügyvezető igazgató által meghatározottak szerint bocsátják rendelkezésre.

23. cikk

Műszaki berendezések

(1) Nem érintve a tagállamok azon kötelezettségét, hogy az Ügynökség rendelkezésére bocsássák az operatív és technikai segítségnyújtáshoz szükséges létesítményeket és berendezéseket, az Ügynökség saját eszközeit is bevetheti a tagállamokban olyan mértékben, amelyben ez szükséges lehet a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői számára, és amennyiben ez kiegészítheti a tagállamok vagy más uniós ügynökségek által már rendelkezésre bocsátott berendezéseket.

(2) Az Ügynökség az ügyvezető igazgató – igazgatótanácssal egyeztetve meghozott – döntése alapján szerezhet be vagy bérelhet műszaki berendezéseket. A berendezések bármilyen megvásárlását vagy bérlését alapos igény- és költség-haszon elemzésnek kell megelőznie. Minden ilyen kiadást az Ügynökségnek az igazgatótanács által elfogadott költségvetésében kell biztosítani az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban.

24. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

Minden tagállam kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó pontot az Ügynökséggel való kapcsolattartásra a 16. és 22. cikkekben hivatkozott operatív és technikai segítségnyújtást érintő valamennyi kérdésben.

25. cikk

Az Ügynökség koordinációért felelős tisztviselője

(1) Az Ügynökség valamennyi szervezési szempont operatív végrehajtását – beleértve az Ügynökség munkatársainak jelenlétét és a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldését – a 16. és 22. cikkben említett operatív és technikai segítségnyújtás útján biztosítja.

(2)Az ügyvezető igazgató az Ügynökség személyzetéből egy vagy több szakértőt nevezi ki, akik koordinációért felelős tisztviselőként járnak el vagy ilyenként rendelik ki őket az (1) bekezdés céljaira. Az ügyvezető igazgató e kijelölésekről értesíti a fogadó tagállamot.

(3) A koordinációért felelős tisztviselő elősegíti a fogadó és részt a vevő tagállamok közötti együttműködést és koordinációt. A koordinációért felelős tisztviselő különösen:

a)kapcsolattartási pontként működik az Ügynökség, a fogadó tagállam és a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői között; támogatást nyújt az Ügynökség részéről a kiküldés feltételeit érintő összes kérdésben;

b)figyelemmel kíséri az operatív terv helyes végrehajtását;

c)eljár az Ügynökség nevében a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldését érintő valamennyi kérdésben, és ezekről beszámol az Ügynökségnek;

d)beszámol az ügyvezető igazgatónak, amennyiben az operatív tervet nem megfelelően hajtják végre.

(4) Az ügyvezető igazgató felhatalmazhatja a koordinációért felelős tisztviselőt, hogy nyújtson segítséget az operatív terv végrehajtását és a menekültügyi támogató csoportok vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldését érintő viták rendezéséhez.

(5) A koordinációért felelős tisztviselő a feladatai ellátása során utasításokat kizárólag az ügyvezető igazgatótól fogadhat.

26. cikk

Polgári jogi felelősség

(1) Amikor a menekültügyi támogató csoport tagjai vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértői a fogadó tagállamban látnak el feladatot, az adott tagállam a saját nemzeti joga szerint felel az általuk a működésük során okozott minden kárért.

(2) Amennyiben az ilyen kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a küldő tagállamhoz vagy az Ügynökséghez fordulhat a sértettek vagy a nevükben eljárni jogosult személyek részére fizetett összegeknek a küldő tagállam vagy az Ügynökség általi megtérítéséért.

(3) Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés esetei kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, a fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szemben fennálló valamennyi követeléséről.

(4) A tagállamok között vagy az Ügynökséggel e cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, tárgyalás útján nem rendezhető vitás kérdéseket a Szerződés 273. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága elé kell terjeszteni.

(5) A kiküldés időtartama alatt az Ügynökség felszerelésében okozott kárral kapcsolatos költségeket – a harmadik személyekkel szemben fennálló jogok gyakorlásának sérelme nélkül – az Ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.

27. cikk

Büntetőjogi felelősség

A menekültügyi támogató csoport vagy a menekültügyi intervenciós állomány szakértőinek kiküldése során a szakértők az ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmény tekintetében a fogadó tagállam köztisztviselőivel azonos elbírálás alá esnek.

28. cikk

Költségek

(1) Az Ügynökség fedezi a tagállamoknál a szakértőiknek a menekültügyi támogató csoportokhoz vagy a menekültügyi intervenciós állomány tagjaként való kiküldése során felmerült költségeket, különösen a következőket:

a)utazás a küldő tagállamból a fogadó tagállamba, illetve a fogadó tagállamból a küldő tagállamba;

b)oltások;

c)szükséges különleges biztosítások;

d)egészségügyi ellátás;

e)napidíjak, beleértve a szállást;

f)az Ügynökség műszaki berendezései;

g)szakértői díjak.

(2) Az igazgatótanács részletes szabályokat állapít meg a tagállamok által a menekültügyi támogató csoportokba kiküldött szakértők napidíjának megfizetése tekintetében, amit szükség szerint frissít.

7. FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE ADATVÉDELEM

29. cikk

Információcsere-rendszerek

(1) Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel.

(2) Az Ügynökség – együttműködésben az 1077/2011/EU rendelettel 24 létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséggel – olyan információs rendszert fejleszt ki és működtet, amely képes minősített információ cseréjére e szereplőkkel, továbbá a 31. és 32. cikkekben említett személyes adatok cseréjére a 2013/488/EU tanácsi határozattal 25 és a 2015/444/EU, Euratom bizottsági határozattal 26 összhangban.

30. cikk

Adatvédelem

(1) A személyes adatok feldolgozása során az Ügynökség a 45/2001/EK rendeletet alkalmazza.

(2) Az igazgatótanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozókat. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően állapítják meg.

(3) Az Ügynökség a személyes adatokat – a 31. és a 32. cikkek sérelme nélkül – adminisztratív célokra dolgozhatja fel.

(4) Tilos az Ügynökség által feldolgozott személyes adatok átadása vagy az e rendelet keretében feldolgozott személyes adatoknak a tagállamok által harmadik országok hatóságai vagy harmadik felek, köztük nemzetközi szervezetek felé történő továbbítása.

31. cikk

A személyes adatok feldolgozásának céljai

(1) Az Ügynökség személyes adatokat csak az alábbi célokra dolgozhat fel:

a)az operatív és technikai segítségnyújtási feladati ellátása a 16. cikk (3) bekezdésével és 21. cikk (2) bekezdésével összhangban;

b)eset mintavétel végzése során a 13. cikkben említett ellenőrzési gyakorlat céljaira;

c)a gyermekek vagy kiszolgáltatott személyek által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek kezelése a tagállamok kérelmére, a 13. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk (3) bekezdés b) és c) pontjai szerint;

d)az információcsere megkönnyítése a tagállamok, a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, az Europol vagy az Eurojust között a 36. cikkel összhangban, továbbá a 21. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatok ellátása során szerzett információk keretében;

e)a menekültügyi helyzetérre vonatkozó információk elemzése a 4. cikknek megfelelően.

(2) A személyes adatok bármilyen ilyen feldolgozása során tiszteletben kell tartani az arányosság elvét, és annak szigorúan az (1) bekezdésben meghatározott célokhoz szükséges személyes adatokra kell korlátozódnia.

(3) A tagállamok vagy az Ügynökségnek személyes adatokat szolgáltató más uniós ügynökségek csak az (1) bekezdésben írt célokra adhatnak át adatokat az Ügynökségnek. Tilos a tárolt személyes adatok bármilyen további feldolgozása az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célokra.

(4) A tagállamok vagy más uniós ügynökségek a személyes adatok átadásának pillanatában megjelölhetnek a hozzáférésre vagy felhasználásra, az általános vagy egyedi feltételekre (ideértve az átadást, törlést vagy megsemmisítést) vonatkozó bármilyen korlátozást. Amennyiben az ilyen korlátozás szükségessége az információ átadása után válik nyilvánvalóvá, erről megfelelően tájékoztatják az Ügynökséget. Az Ügynökség betartja az ilyen korlátozásokat.

32. cikk

Az operatív és technikai segítségnyújtás során összegyűjtött személyes adatok feldolgozása

(1) A tagállamok által gyűjtött vagy továbbított, továbbá az Ügynökség saját személyzete által a tagállamoknak nyújtott operatív és technikai segítség során gyűjtött vagy továbbított személyes adatok közül az Ügynökség csak a következőket használhatja fel: harmadik országbeli állampolgárok neve, születési dátuma, neme, állampolgársága, foglalkozása vagy végzettsége, ujjnyomata és digitális fényképe.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyes adatokat az Ügynökség az alábbi esetekben dolgozhatja fel:

a)amennyiben szükséges a 16. cikk 3. bekezdésében hivatkozott azonosításhoz és nyilvántartásba vételhez;

b)amennyiben szükséges az illetékes nemzeti hatóságok által vizsgált nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásához való segítségnyújtáshoz a 16. cikk (3) bekezdés b) pont szerint;

c)amennyiben szükséges a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásáért felelős illetékes nemzeti hatóságoknak való segítségnyújtáshoz a 16. cikk (3) bekezdés c) pont szerint;

d)amennyiben szükséges a nemzetközi védelmet élvezők Unión belüli áthelyezéséhez vagy átadásához való segítségnyújtáshoz a 16. cikk (3) bekezdés g) pont szerint;

e)ahol a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, az Europol vagy az Eurojust részére való továbbítás szükséges azok feladatainak ellátásához a saját megbízatásának megfelelően és a 30. cikkel összhangban;

f)ahol a tagállamok hatóságainak vagy migrációs és menekültügyi szolgálatainak való továbbítás szükséges a nemzeti jogszabályokkal és a nemzeti és uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban;

g)amennyiben a menekültügy helyzetére vonatkozó információk elemzéséhez szükséges.

(3) A személyes adatot törölni kell, mihelyt azokat továbbítják a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek, az Europolnak vagy az Eurojustnak, vagy a tagállamok illetékes hatóságainak, vagy felhasználják a menekültügy helyzetére vonatkozó információ elemzésére. A tárolási idő semmiképpen sem haladhatja meg az attól számított 30 napot, amikor az Ügynökség összegyűjti vagy megkapja ezeket az adatokat. A menekültügy helyzetére vonatkozó információ elemzésének eredményében levő adatok soha nem tehetik lehetővé természetes személyek azonosítását.

8. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG ÁLTAL VÉGZETT EGYÜTTMŰKÖDÉS

33. cikk

Együttműködés Dániával

Az Ügynökség megkönnyíti az operatív együttműködést Dániával, beleértve a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjét is.

34. cikk

Együttműködés társult országokkal

(1) Az Ügynökség nyitott Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc részvétele előtt.

(2) Azt, hogy ezen az országok milyen jelleggel, mértékben és módon vesznek részt az Ügynökség munkájában, a vonatkozó munkamegállapodásokban kell meghatározni. Az ilyen megállapodások tárgya különösen az Ügynökség által tett kezdeményezésekben való részvétel, a pénzügyi hozzájárulások és az igazgatótanács ülésein és a személyzetben való részvétel. A személyzettel összefüggő kérdéseket illetően a fent említett rendelkezések minden körülmények között megfelelnek a személyzeti szabályzatnak.

35. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1) A tevékenységeihez kapcsolódó ügyekben és különösen a feladati ellátásához szükséges mértékben az Ügynökség előmozdítja és bátorítja az operatív együttműködést a tagállamok és harmadik országok között az Unió külkapcsolati politikájának keretei között, beleértve az alapjogok védelme tekintetében, és együttműködve az Európai Külügyi Szolgálattal. Az Ügynökség és a tagállamok támogatják és betartják az uniós jogalkotás által meghatározottakkal egyenértékű normákat és előírásokat, ideértve azt is, amikor a tevékenységeit ezen harmadik országok területén végzi.

(2) Az Ügynökség együttműködhet harmadik országoknak e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes hatóságaival az uniós küldöttségek támogatásával és koordinációjával, különösen annak érdekében, hogy előmozdítsák az uniós menekültügyi előírásokat és segítséget nyújtsanak a harmadik országoknak a saját menekültügyi és befogadási rendszerei szakértelmének és kapacitásának kiépítésében, valamint regionális fejlesztési és védelmi programok és egyéb intézkedések végrehajtásában. Az Ügynökség az ilyen együttműködést az ezen hatóságokkal az uniós joggal és szakpolitikával összhangban megkötött munkamegállapodások keretében végzi. Az Ügynökség az ilyen munkamegállapodásokhoz kikéri a Bizottság előzetes jóváhagyását, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(3)Az Ügynökség a fogadó tagállam egyetértésével meghívhatja harmadik országok tisztviselőit, hogy megfigyeljék a 16. cikk (3) bekezdésében vázolt operatív és technikai intézkedéseket, amennyiben a jelenlétük nem veszélyezteti az ilyen intézkedések céljainak elérését, ugyanakkor hozzájárulhat az együttműködés javításához és a legjobb gyakorlatok kicseréléséhez.

(4)Az Ügynökség koordinálja a tagállamok vagy az Unió által végrehajtott áttelepítési műveleteket, beleértve az információcserét, hogy eleget tegyen menekültek nemzetközi védelem iránti igényének harmadik országokban, és szolidaritást mutasson a fogadó országaikkal. Az Ügynökség információkat gyűjt és figyelemmel kíséri az áttelepítést a tagállamokba, és áttelepítés kapacitásépítéssel támogatja a tagállamokat. Az Ügynökség a harmadik ország hozzájárulásával és a Bizottság beleegyezésével összehangolhat bármilyen ilyen információcserét vagy egyéb műveletet a tagállamok és egy harmadik ország között az adott harmadik ország területén.

(5)Az Ügynökség részt vesz az Unió által harmadik országokkal – az Unió külkapcsolati politikája keretében kötött – nemzetközi megállapodások végrehajtásában az e rendelet hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

(6) Az Ügynökség – az Unió külkapcsolati politikáját támogató, megfelelő eszközök rendelkezéseivel összhangban – uniós finanszírozásban részesülhet. Technikai segítségnyújtási projekteket indíthat és finanszírozhat harmadik országokban az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.

36. cikk

Együttműködés az uniós ügynökségekkel, szervekkel és hivatalokkal

(1) Az Ügynökség együttműködik az Unió azon ügynökségeivel, szerveivel és hivatalaival, amelyek tevékenységei kapcsolódnak a saját működési köréhez, így különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel, továbbá azokkal, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az e rendelet által szabályozott ügyekre.

(2) Az ilyen együttműködésre az e szervekkel – a Bizottság jóváhagyását követően – megkötött munkamegállapodások keretében kerül sor. Az Ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet az ilyen megállapodásokról.

(3) Az együttműködés szinergiákat hoz létre az érintett szervek között, és megelőzi az erőfeszítések megkettőzését a különböző szervek által a saját megbízatásuk szerint végzett tevékenységekben.

37. cikk

Együttműködés az UNHCR-rel és más nemzetközi szervezetekkel

Az Ügynökség együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, különösen az UNHCR-rel, az e rendelet által szabályozott területeken az ilyen szervekkel megkötött munkamegállapodások keretein belül és összhangban a Szerződéssel és az ezen szervek hatáskörére vonatkozó rendelkezésekkel. A munkamegállapodásokról az igazgatótanács határoz, és azokhoz a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

9. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETE

38. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)az igazgatótanács, amely ellátja a 40. cikkben meghatározott feladatokat;

b)az ügyvezető igazgató, aki a 46. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja;

c)egy helyettes ügyvezető igazgató, akire a 47. cikk vonatkozik.

39. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság kettő képviselőjéből áll, akik szavazati joggal rendelkeznek.

(2) Az igazgatótanácsnak tagja az UNHCR egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselője.

(3) Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(4) Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a menekültügy terén szerzett ismereteik alapján nevezik ki, a kapcsolódó vezetői, igazgatási és költségvetési készségek figyelembevételével. Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó az igazgatótanácsban képviselt valamennyi képviselt fél törekszik arra, hogy korlátozza képviselői fluktuációját. Valamennyi fél törekszik a férfi és női képviselők kiegyensúlyozott arányára az igazgatótanácsban.

(5) Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje négy év. Ez a hivatali idő meghosszabbítható. A megbízatásuk lejártakor vagy lemondás esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, ameddig a megbízatásuk meghosszabbításáról vagy a helyettesítésükről gondoskodnak.

40. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) Az igazgatótanács:

a)általános iránymutatást ad az Ügynökség tevékenységére, és a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével minden évben elfogadja az Ügynökség programozási dokumentumát a 41. cikknek megfelelően;

b)a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését és ellátja az Ügynökség költségvetésével kapcsolatos egyéb feladatokat a 10. fejezetnek megfelelően;

c)elfogadja az Ügynökség előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, és azt minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. A konszolidált éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni;

d)az 53. cikknek megfelelően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

e)meghoz minden döntést az Ügynökség e rendeletben meghatározott megbízatásának teljesítése érdekében;

f)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

g)szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

h)a szükségletek elemzése alapján elfogadja a 2. cikk (3) bekezdésében említett kommunikációs és terjesztési terveket;

i)elfogadja az eljárási szabályzatát;

j)a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket 27 (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök);

k)a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek betartására vonatkozóan;

l)a 45. és 47. cikkel összhangban kinevezi az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót, gyakorolja a fegyelmi jogkört velük kapcsolatban és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejüket vagy felmenti őket a hivatalukból;

m)elfogadja az uniós menekültügyi helyzetről szóló éves jelentést a 65. cikknek megfelelően. Ezt a jelentést be kell mutatni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

n)meghoz minden döntést az e rendeletben előírt információs rendszerek fejlesztésére vonatkozóan, ideértve a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információs portált is;

o)az 58. cikkel összhangban elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtását célzó részletes szabályokat;

p)elfogadja az Ügynökség személyzeti politikáját az 55. cikknek megfelelően;

q)a Bizottság véleményének kikérését követően elfogadja a programozási dokumentumot a 41. cikknek megfelelően;

r)meghoz minden, az Ügynökség belső struktúrájának kialakításával összefüggő döntést, és szükség esetén azok módosításait;

s)az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

t)elfogadja az Ügynökség által a 12. cikk (2) bekezdéssel összhangban kidolgozott operatív előírásokat, mutatókat, iránymutatások és legjobb gyakorlatokat;

u)jóváhagyja a származási országokra vonatkozó információkkal kapcsolatos közös elemzést és ezen elemzés minden felülvizsgálatát a 10. cikk (2) és (3) bekezdései szerint;

v)megállapítja a menekültügyi és befogadási rendszerek figyelemmel kísérésének és értékelésének programját a 14. cikk (1) bekezdés szerint;

w)elfogadja az ellenőrzési gyakorlatot végző szakértői csoport jelentéstervezetét a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

x)elfogadja az ellenőrzési gyakorlatot követő ajánlásokat a 14. cikk (4) bekezdése szerint;

y)megállapítja és meghatározza a menekültügyi támogató csoportok rendelkezésére bocsátandó szakértők profiljait és összlétszámát a 17. cikk (3) bekezdés szerint;

z)megállapítja és meghatározza a menekültügyi intervenciós állomány rendelkezésére bocsátandó szakértők profiljait és összlétszámát a 18. cikk (2) bekezdés szerint;

aa)stratégiát fogad el a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra az Ügynökség hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint munkamegállapodást fogad el a Bizottsággal annak végrehajtására;

bb)a 35. cikkel összhangban engedélyezi a munkamegállapodások megkötését.

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházások felfüggeszthetők. Az ügyvezető igazgató e hatáskörök gyakorlására további felhatalmazást adhat.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt ráruházását, valamint e hatásköröknek utóbbi általi továbbruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

(3) Az igazgatótanács az igazgatótanács elnökéből, a Bizottságnak az igazgatótanácsban működő két képviselőjéből és az igazgatótanács további három tagjából ügyvezető testületet hozhat létre, amely segíti az igazgatótanácsot és az ügyvezető igazgatót a döntések előkészítésében, az éves és többéves programozásban és az igazgatótanács által ellátandó tevékenységekben. Sürgős szükség esetén az ügyvezető testület bizonyos ideiglenes döntéseket hozhat az igazgatótanács helyett, különösen igazgatási ügyekben.

41. cikk

Többéves programozás és éves munkaprogramok

(1) Az igazgatótanács minden év november 30-ig elfogadja az éves és többéves programozást tartalmazó programozási dokumentumot az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, figyelembe véve a Bizottság véleményét és – a többéves programozást illetően – az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően. Az igazgatótanács a programozási dokumentumot továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

A programozási dokumentum tervezetét minden évben legkésőbb január 31-ig meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint meg kell küldeni ezen dokumentum minden későbbi frissített változatát is.

(2) A többéves programozás ismerteti a közép- és hosszú távú átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat. Továbbá erőforrás-programozást határoz meg, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

A többéves programozás meghatározza a stratégiai beavatkozási területeket, és elmagyarázza, hogy mit kell tenni a célok eléréséhez. Magában foglalja a 34. és 37. cikkekben említett harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való kapcsolat stratégiáját, és az e stratégiához kapcsolódó intézkedéseket, valamint a kapcsolódó erőforrások specifikációját.

A többéves programozást éves munkaprogramok révén kell végrehajtani, és évente frissíteni kell. A többéves programozást adott esetben, és különösen az 66. cikkben említett értékelés eredménye szerint frissíteni kell.

(3)Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását és az egyes tevékenységekre szánt pénzügyi és humán erőforrásokat, a tevékenységalapú költségvetés és irányítás alapelveinek megfelelően. Az éves munkaprogram összhangban van a (2) bekezdésben említett többéves programozással. Egyértelműen feltünteti, hogy az előző költségvetési évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték.

(4) Amennyiben az Ügynökséget új feladattal bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

42. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1) Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni a feladatait.

(2) Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. A hivatali idejük egyszer megújítható. Amennyiben azonban az igazgatótanácsi tagságuk a hivatali idejük alatt jár le, a hivatali tisztségük is automatikusan megszűnik azon a napon.

43. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2) Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vesz a tanácskozásban.

(3) Az UNCHR nem vesz részt azon az ülésen, amely során az igazgatótanács a 40. cikk (1) bekezdésének l), o), p), q) és r) pontjában és a 40. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatokat látja el, továbbá amikor az igazgatótanács arról dönt, hogy pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre az UNHCR azon tevékenységének finanszírozására, amelyek lehetővé teszik az Ügynökség számára, hogy részesüljön annak szakértelméből az 49. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(4) Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezen kívül az elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy a tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(5) Az igazgatótanács meghívhat bárkit, hogy megfigyelőként részt vegyen az ülésein, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(6) Dániát meg kell hívni az igazgatótanács üléseire.

(7) Az igazgatótanács tagjai és póttagjai – az eljárási szabályzatára is figyelemmel – az üléseken tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

(8) Az Ügynökség biztosítja az igazgatótanács titkárságát.

44. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1) Eltérő rendelkezés hiányában az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjai többségi szavazatával hozza meg a határozatait.

(2) Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására.

(3) Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4) Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(5) Az igazgatótanács eljárási szabályzata rögzíti a szavazás részletes rendjét, különösen azon feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat.

45. cikk

Ügyvezető igazgató

(1) Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, akit az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként kell felvenni az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerint.

(2) Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról. Az ügyvezető igazgatót az eddigi eredményei és az igazolt magas szintű igazgatási és irányítási képességei, valamint a migráció és a menekültügy terén elmélyült szakmai tapasztalatai alapján nevezik ki.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

(3) Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre.

(4) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló feladatokat és kihívásokat.

(5) Az igazgatótanács a Bizottság (4) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(6) Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon annak tagjainak kérdéseire.

(7) Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, a hivatali ideje teljes időtartamának végén nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére vonatkozó újabb kiválasztási eljárásban.

(8) Az igazgatótanács a Bizottság javaslata alapján határozhat arról, hogy az ügyvezető igazgatót visszahívja a hivatalából.

(9) Az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, hivatali idejének meghosszabbításához vagy visszahívásához az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

46. cikk

Az ügyvezető igazgató felelősségi köre

(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2) A Bizottság és az igazgatótanács hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató a feladatai teljesítése során függetlenül jár el, és utasításokat semmilyen kormány, intézménytől, személytől vagy bármilyen egyéb szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

(3) Az ügyvezető igazgató beszámol az Európai Parlamentnek a feladatai ellátásáról, amennyiben erre felkérést kap. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(4) Az ügyvezető igazgató az Ügynökség törvényes képviselője.

(5) Az ügyvezető igazgató felelős az Ügynökség e rendelet által kijelölt feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

a)az Ügynökség napi szintű ügyvitele;

b)az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)a programozási dokumentumot elkészítése és benyújtása az igazgatótanácsnak a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően;

d)a programozási dokumentum végrehajtása, és jelentéstétel az igazgatótanácsnak a végrehajtásáról;

e)az Ügynökség konszolidált éves tevékenységi jelentésének kidolgozása és bemutatása az igazgatótanácsnak elfogadás céljából;

f)cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből fakadó következtetések, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatok nyomon követése alapján, valamint jelentéstétel évente kétszer a Bizottságnak és rendszeresen az igazgatótanácsnak, az ügyvezető testületnek;

g)az OLAF vizsgálati hatáskörét nem érintve, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi büntetésekkel;

h)az Ügynökség csalás elleni stratégiájának elkészítése és az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából történő bemutatása;

i)az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

j)az Ügynökség előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezet elkészítése és a költségvetés végrehajtása;

k)az Ügynökség személyzete tekintetében az 55. cikkben megállapított hatáskörök gyakorlása;

l)meghoz minden döntést az e rendeletben előírt információs rendszerek működtetésére vonatkozóan, ideértve a 8. cikk (2) bekezdés b) pontjában említett információs portált;

m)meghoz minden, az Ügynökség belső struktúrájának irányításával összefüggő döntést;

n)a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtja a közös elemzést az igazgatótanácsnak;

o)jelentéstervezeteket és ajánlástervezeteket nyújt be az ellenőrzési gyakorlattal összefüggésben az érintett tagállamnak és ezt követően az igazgatótanácsnak a 14. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően;

p)értékeli, jóváhagyja és összehangolja az operatív és technikai segítségnyújtási kérelmeket a 16. cikk (2) bekezdésével és a 20. cikkel összhangban;

q)biztosítja a 19. cikkben említett operatív terv végrehajtását;

r)a migrációkezelést támogató csoportokban biztosítja az Ügynökség tevékenységeinek összehangolását a Bizottsággal és más érintett uniós ügynökségekkel a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban;

s)biztosítja a 22. cikk (3) bekezdésében írt bizottsági határozat végrehajtását;

t)az igazgatótanáccsal folytatott egyeztetést követően dönt műszaki berendezések beszerzéséről vagy bérletéről a 23. cikk (2) bekezdés szerint;

u)kinevezi az Ügynökség koordinációért felelős tisztviselőjét a 25. cikk (1) bekezdése szerint.

47. cikk

Ügyvezetőigazgató-helyettes

(1) Az ügyvezetőigazgató-helyettes támogatja az ügyvezető igazgatót.

(2) A 45. cikk rendelkezéseit az ügyvezetőigazgató-helyettesre alkalmazni kell.

48. cikk

Konzultációs fórum

(1) Az Ügynökség közeli párbeszédet folytat a menekültügyi politika területén működő helyi, regionális, nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű, érintett civil társadalmi szervezetekkel és vonatkozó hatáskörrel rendelkező testületekkel. E célból az Ügynökség konzultációs fórumot hoz létre.

(2) A konzultációs fórum létrehozza az információcsere és az ismeretek megosztásának mechanizmusát. Biztosítja a szoros párbeszédet az Ügynökség és az (1) bekezdésben említett érintett szervezetek és testületek között, és segíti az ügyvezető igazgatót és az igazgatótanácsot az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.

(3) Az Ügynökség felkéri az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, a Tagállamok Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget, az UNHCR-t és más, az (1) bekezdésben említett érintett szervezeteket vagy testületeket a részvételre.

Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács határoz a konzultációs fórum összetételéről és munkamódszereiről, beleértve a tematikus vagy földrajzi központú tanácsadó csoportokat, és a konzultációs fórumnak való információ-átadás módjait.

(4) A konzultációs fórum segíti az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács menekültügyi kérdésekkel kapcsolatos munkáját, az Ügynökség által prioritásként azonosított területeken fennálló konkrét szükségleteknek megfelelően.

(5) A konzultációs fórum a következő feladatokat látja el:

a)javaslatokat tesz az igazgatótanácsnak a 41. cikkben említett éves és többéves programozásra;

b)visszajelzést ad az igazgatótanácsnak és intézkedéseket javasol a 65. cikkben említett, az uniós menekültügyi helyzetről szóló éves jelentés nyomon követésére; és

c)következtetéseket közöl az ügyvezető igazgatóval és igazgatótanáccsal, javaslatokat tesz konferenciákra, szemináriumokra és találkozókra, valamint következtetéseket közöl a konzultációs fórum bármely tagszervezete vagy -testülete által végzett, az Ügynökség munkája szempontjából releváns tanulmányokból vagy terepmunkából származó megállapításokról.

(6) A konzultációs fórum évente legalább kétszer ülésezik.

10. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Költségvetés

(1) Az Ügynökség tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Ügynökség költségvetésében kell feltüntetni.

(2) Az Ügynökség költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban kell, hogy álljanak.

(3) Az Ügynökség bevételei közé az egyéb források sérelme nélkül a következők tartoznak:

a)az Európai Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b)az Ügynökség hatáskör-átruházási megállapodások vagy ad hoc támogatások formájában uniós finanszírozásban részesülhet az 53. cikkben említett pénzügyi szabályokkal, valamint az Unió szakpolitikáit támogató kapcsolódó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban.

c)a tagállamok bármilyen önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

d)a társult országok hozzájárulása;

e)a kiadványokért és az Ügynökség által nyújtott szolgáltatásért felszámított díjak.

(4) Az Ügynökség kiadásai a személyzet illetményét, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, valamint a működési kiadásokat foglalják magukban.

50. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Ügynökség következő költségvetési évre tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó ideiglenes tervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.

(2) Az igazgatótanács ezen ideiglenes tervezet alapján elfogadja az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó, a bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes kimutatástervezetét.

(3) Az Ügynökség bevételeit és kiadásait tartalmazó ideiglenes kimutatástervezetet minden év január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4) A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Európai Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5) A kimutatástervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő támogatás összegét, amelyet a Szerződés 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(6) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó támogatási előirányzatokat.

(7) A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(8) Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(9) Az Ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28 rendelkezéseit kell alkalmazni.

51. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az ügyvezető igazgató évente megküld a költségvetési hatóságnak minden, az értékelési eljárás eredménye szempontjából lényeges információt.

52. cikk

A beszámoló bemutatása és mentesítés

(1) A következő pénzügyi év március 1-jéig az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2) Az Ügynökség a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolójának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(3) Az ügyvezető igazgató, miután a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 148. cikkének megfelelően kézhez kapta a Számvevőszék által az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozóan tett észrevételeket, a saját felelősségi körében elkészíti és véleményezésre az igazgatótanácsnak megküldi az Ügynökség végleges beszámolóját.

(4) Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges beszámolójáról.

(5) Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót minden pénzügyi évet követően július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6) A végleges beszámolót a következő év november 15-ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7) Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(8) Az ügyvezető igazgató az általános költségvetési rendelet 165. cikke (3) bekezdésével összhangban kérésére benyújtja az Európai Parlamentnek a kérdéses pénzügyi évvel kapcsolatos mentesítési eljárás zökkenőmentes alkalmazásához szükséges valamennyi információt.

(9) A Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az Európai Parlament az n+2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

53. cikk

Pénzügyi szabályok

(1)Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A szabályoknak meg kell felelniük az 1271/2013/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló rendeletnek, kivéve, ahol az ezen rendelet rendelkezéseitől való eltérés az Ügynökség működéséhez kifejezetten szükséges, és a Bizottság ahhoz előzetesen a beleegyezését adta.

(2)Az Ügynökség a 2. cikkben hivatkozott feladatok ellátásával összefüggésben támogatásokat ítélhet oda e rendelet vagy a Bizottság felhatalmazása alapján a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdés c) pont (iv) alpontja szerint. 30 A 966/2012/EU, Euratom rendelet és a z 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31 vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

11. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

54. cikk

Jogállás

(1) Az Ügynökség az Unió szerve. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség minden egyes tagállamban az ottani jogszabályok szerint a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni és elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

(3) Az Ügynökség a működési és technikai kérdésekben független.

(4) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.

(5) Az Ügynökség székhelye Máltán van.

55. cikk

Személyzet

(1) Az Ügynökség személyzetére alkalmazni kell az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Unió intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálybaléptetése céljából közösen elfogadott szabályokat.

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek hatálybaléptetése céljából;

(3) Az Ügynökség a saját alkalmazottai tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a kinevezéssel megbízott és a szerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket.

(4) Az Ügynökség igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Ügynökség alkalmazásában álló személyzetet. Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

(5) Az Ügynökség a tagállamokban terepi munkára is alkalmazhat személyzetet.

56. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

57. cikk

Nyelvhasználat

(1) Az 1. tanácsi rendeletben 32 megállapított rendelkezések alkalmazandók az Ügynökségre.

(2) A Szerződés 342. cikke alapján hozott döntések sérelme nélkül, az Ügynökség tevékenységéről szóló konszolidált éves tevékenységi jelentést és a programozási dokumentumot az Európai Unió intézményeinek minden hivatalos nyelvén el kell készíteni.

(3) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

58. cikk

Átláthatóság

(1) Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) Az Ügynökség a feladatkörébe tartozó ügyekben a saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat. Az Ügynökség közzéteszi különösen a konszolidált éves tevékenységi jelentést, és biztosítja, hogy a tevékenységével kapcsolatban a közvélemény és bármely érdekelt fél számára gyors, objektív, megbízható és könnyen érthető tájékoztatást nyújtson.

(3) Az igazgatótanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül elfogadja az (1) és (2) bekezdések alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(4) Bármilyen természetes vagy jogi személy jogosult írásban az ügynökséghez fordulni az Unió bármelyik hivatalos nyelvén. E személynek jogában áll, hogy ugyanazon a nyelven kapjon választ.

(5) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint hozott határozatok ellen a Szerződés 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni.

59. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 33 minden korlátozás nélkül kell alkalmazni. Az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Ügynökség valamennyi alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2) Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben 34 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Ügynökség által finanszírozott valamely vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

60. cikk

A minősített információ és a nem minősített érzékeny információ védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) Az Ügynökség alkalmazza a Bizottságnak 2015/443/EU, Euratom 35 és a 2015/444/EU, Euratom 36 bizottsági határozatokban lefektetett biztonsági szabályait. Ezek a szabályok különösen a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkoznak.

(2) Az Ügynökség ugyancsak alkalmazza a nem minősített érzékeny információk feldolgozására vonatkozó, az (1) bekezdésben említett határozatokban megállapított és a Bizottság által végrehajtott biztonsági elveket. Az igazgatótanács intézkedéseket hoz ezen biztonsági elvek alkalmazása érdekében.

61. cikk

Felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2) Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Ügynökség által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján ítélkezzen.

(3)A szerződésen kívüli felelősség esetében a tagállamok jogában meglévő közös általános elvekkel összhangban az Ügynökség megtéríti a kötelezettségei végrehajtása során a szolgálatai vagy személyzete által okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákra az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

62. cikk

Adminisztratív ellenőrzés

Az Ügynökség tevékenységeit az európai ombudsman ellenőrzi a Szerződés 228. cikkével összhangban.

63. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1) Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és a fogadó tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2) A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Ügynökség megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

12. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 37 szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a bizottság írásbeli eljárással alakítja ki a véleményét, az írásbeli eljárás eredmény nélkül lezárásra kerül, ha a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül a bizottság elnöke így dönt vagy a bizottsági tagok kétharmada ezt kéri.

(4) Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási intézkedés tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

65. cikk

Beszámolás

(1)Az Ügynökség éves tevékenységi jelentést készít a menekültügy helyzetéről az Unióban, az egyéb vonatkozó forrásokból már rendelkezésre álló információ kellő figyelembevételével. E jelentés keretében az Ügynökség értékeli az e rendelet alapján végzett fellépések eredményeit, és átfogó összehasonlító elemzést készít azokról annak érdekében, hogy javítsa a KEMR minőségét, következetességét és hatékonyságát.

(2)Az Ügynökség az éves tevékenységi jelentést megküldi az igazgatótanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az éves jelentést az ügyvezető igazgató mutatja be az Európai Parlamentnek.

66. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított legfeljebb három éven belül, majd azt követően ötévente értékelést rendel meg, hogy felmérje különösen az Ügynökség teljesítményét a célkitűzései, a megbízatása és a feladatai tekintetében. Ez az értékelés kiterjed az Ügynökségnek a menekültügyi gyakorlati együttműködésre és a KEMR-re gyakorolt hatására. Az értékelés kellő figyelmet fordít az Ügynökség megbízatása során elért eredményekre, beleértve annak felmérését is, hogy szükséges-e további intézkedéseket hozni a tényleges szolidaritás, valamint a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamokkal való közös felelősségvállalás biztosítására.

Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükséges módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel. Azt is meg kell vizsgálnia, hogy az irányítási szerkezet megfelel-e az Ügynökség feladatai ellátásának. Az értékelés figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét mind uniós, mind nemzeti szinten.

(2) A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

(3) Minden második értékelés alkalmával a Bizottság megvizsgálja, hogy indokolt-t az Ügynökség fenntartása a célkitűzéseire, megbízatására és a feladataira tekintettel, és javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

67. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 439/2010/EU rendelet e rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozást az e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

68. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület

1.3.A javaslat típusa

1.4.Célkitűzések

1.5.A javaslat indokolása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalás és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét és a költségvetés mely kiadási tételét érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

Javaslat – Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Menekültügyi Ügynökségről és a 439/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület 38

Szakpolitikai terület: Menekültügy és migráció (18. cím)

Tevékenység: Menekültügy

1.3.A javaslat típusa

◻ A javaslat új intézkedésre irányul

◻ A javaslat kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 39

☑ A javaslat jelenlegi fellépés meghosszabbítására irányul.

◻ A javaslat új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés

1.4.1.A javaslat által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

E javaslat célja, hogy erősítse az EASO szerepét és azt teljes jogú ügynökséggé fejlessze, amely megkönnyíti a KEMR végrehajtását és javítja annak működését.

A fejlődés tükrözése érdekében a javaslat az EASO-t az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségévé nevezi át.

1.4.2.Konkrét célkitűzések és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenységek

1. sz. konkrét célkitűzés: A KEMR végrehajtásának megkönnyítése és működésének javítása

- A KEMR végrehajtásának figyelemmel kísérése és értékelése

- A KEMR végrehajtásának támogatása (fellépések)

- A tagállamok gyakorlati együttműködésének támogatása (fellépések)

- A származási országra vonatkozó információ és közös elemzés

- A menekültügyre vonatkozó uniós jog és működési előírások előmozdítása

2. sz. konkrét célkitűzés: A tagállamoknak biztosított operatív és technikai segítségnyújtás megerősítése

- A gyakorlati együttműködés és információcsere fokozása

- Operatív támogató fellépések

- Együttműködés a partnerekkel és az érdekelt felekkel

- Operatív előírások, iránymutatások és legjobb gyakorlatok a menekültügy terén

- Kapcsolattartás és információcsere

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység

18 03. alcím: Menekültügy és migráció

1.4.3.Várható eredmények és hatás

Tüntesse fel, hogy a javaslatnak milyen hatásokat kellene gyakorolnia a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A cél az, hogy az EASO-t teljes jogú Ügynökséggé alakítsa át, amely képes:

- biztosítani a tagállamok számára a szükséges operatív és technikai segítségnyújtást;

- fokozni a gyakorlati együttműködést és információcserét a tagállamok között;

- támogatni a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és igazságos elosztását;

- figyelemmel kísérni és értékelni a KEMR végrehajtását, valamint a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereinek kapacitását;

- lehetővé tenni a konvergenciát a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésében az egész Unióban.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

- A KEMR végrehajtásának nyomon követése és értékelése során észlelt hiányosságok száma/év

- A KEMR végrehajtásának támogatása (fellépések) száma/év

- A tagállamok gyakorlati együttműködésének támogatása (fellépések) száma/év

- Azon származási országok száma, amelyekről a származási országokra vonatkozó (COI) jelentéseket készítettek és amelyekről közös elemzést készítettek/év

- Operatív előírások, iránymutatások és legjobb gyakorlatok száma a menekültügy terén/év

- Gyakorlati együttműködések és kialakított hálózatok száma/év

- Információcserére vonatkozó megállapodások száma/év

- Operatív támogató fellépések száma/év

- Partnerekkel és érdekeltekkel végzett intézkedések és tevékenységek száma/év

- Kommunikációs fellépések száma/év

1.5.A javaslat indokolása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükségletek

E javaslat az EASO jelenlegi megbízatására épül, és kiterjeszti azt annak érdekében, hogy az EASO teljes jogú Ügynökséggé alakuljon át, amely rendelkezik a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy (1) fokozza a gyakorlati együttműködést és információcserét a menekültügy terén; (2) előmozdítsa az uniós jogot és működési előírásokat, amelyek biztosítják a menekültügyi jogi keret magas szinten egységes alkalmazását; (3) biztosítsa a nagyobb konvergenciát a védelmi szükségletek értékelésével kapcsolatban az Unió egész területén; (4) figyelemmel kísérje és értékelje a KEMR végrehajtását; (5) fokozott operatív és technikai segítséget nyújtson a tagállamoknak a menekültügyi és befogadási rendszerek kezelésére, különösen azokban az esetekben, amikor aránytalan a terhelés.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A javaslat célja, hogy megkönnyítse a KEMR végrehajtását és elősegítse annak működését, erősítse a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést és információcserét menekültügyi kérdésekben, támogassa az uniós jogot és operatív szabályokat a menekültügyi eljárás, a befogadási feltételek és a védelmi igény értékelése tekintetében a magas fokú egységesség biztosítása érdekében az egész Unióban, figyelemmel kísérje az uniós jog és a menekültügyi előírások operatív és gyakorlati alkalmazását, valamint jobb operatív és technikai támogatást biztosítson a tagállamok részére a menekültügyi és befogadási rendszerek kezelésére, különösen azon tagállamoknak, amelyek menekültügyi és befogadási rendszereire aránytalanul nagy nyomás nehezedik.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Azóta, hogy 2011-ben megkezdte a tevékenységét, az EASO folyamatosan támogatta a tagállamokat a jelenlegi szabályok alkalmazásában és a meglévő eszközök működésének javításában. Az Ügynökség tapasztalatot gyűjtött és a munkájával hitelességet szerzett a tagállamok közötti gyakorlati együttműködésben és a tagállamok támogatásában a KEMR-ből eredő kötelezettségeik teljesítésében. Az EASO által ellátott feladatok fokozatosan alakultak az idők során, hogy kielégítsék a tagállamok és a KEMR mint egész növekvő igényeit. A tagállamok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az Ügynökség operatív és technikai támogatására. Az Ügynökség jelentős tudásra és tapasztalatra tett szert a menekültügy területén, és itt az ideje, hogy a saját jogán létező szakértői központtá alakítsák át, nem pedig olyanná, amelyik továbbra is jelentős mértékben a tagállamok által szolgáltatott információra és szakértelemre támaszkodik.

A Bizottság véleménye szerint az Ügynökség olyan eszköz, amely felhasználható a KEMR azon strukturális hiányosságainak hatékony kezelésére, amelyeket még inkább felerősített a migránsok és a menedékkérők nagyszámú és ellenőrizetlen érkezése az Európai Unióba különösen az elmúlt év során. Nem lenne célszerű a KEMR reformja anélkül, hogy olyan megbízatást adnának az Ügynökségnek, ami megfelel a reformmal együtt járó követelményeknek. Elengedhetetlen, hogy az Ügynökséget olyan eszközökkel vértezzük fel, amik szükségesek a tagállamok szükséghelyzetekben való támogatásához. Még ennél is nagyobb szükség van arra, hogy szilárd jogi, operatív és gyakorlati keretet építsünk ki az Ügynökség számára, hogy képes legyen megerősíteni és kiegészíteni a tagállamok menekültügyi és a befogadási rendszerét.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Ez a javaslat összhangban áll a migráció jobb kezelésére vonatkozó átfogó hosszú távú politikával, amit a Bizottság az európai migrációs stratégiában határozott meg, és amely Juncker elnök politikai iránymutatásait következetes és egymást kölcsönösen megerősítő kezdeményezések négy pilléren alapuló együttesévé dolgozta ki. Ezek a pillérek a következők: az irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorítása, a külső határok biztosítása és az életmentés, egy erős menekültügyi politika és a legális migrációra vonatkozó új politika. Ez a javaslat az európai migrációs stratégia további megvalósítását jelenti, különösen, ami az Unió menekültügyi politikájának megerősítését illeti, mivel az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége a KEMR teljes és következetes végrehajtását fogja biztosítani.

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

◻ A javaslat határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat hatálya: ÉÉÉÉ. [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ. [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

–A végrehajtás beindítási időszaka: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer 40

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EIB és az Európai Beruházási Alap;

–☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek,

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap jogi aktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége köteles jelentést tenni a tevékenységeiről. Az Ügynökségnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a menekültügy helyzetéről, amelyben értékelnie kell az általa egész évben végzett tevékenységek eredményeit. A jelentésnek tartalmaznia kell az Ügynökség tevékenységeire vonatkozó összehasonlító elemzést, hogy az Ügynökség javítani tudja a KEMR minőségét, következetességét és hatékonyságát. Az Ügynökség az éves tevékenységi jelentést köteles megküldeni az igazgatótanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázatok

- Az ügynökség meglévő kompetenciáinak kiterjesztése szükséges a KEMR és a megreformált dublini rendszer végrehajtásának biztosítása érdekében. Az Ügynökség személyzetének és erőforrásainak megerősítése szükséges a küldetése teljesítésének biztosítása érdekében. Ezen módosítások nélkül a KEMR veszélybe kerül.

- Nagy és ellenőrizetlen migrációs hullámok, amelyek folyamatosan nyomás alatt tartják a menekültügyi és befogadási rendszereket, ezáltal késleltetve az átmenetet a sürgősségi üzemmód a migrációs és menekültügyi rendszerek normál irányításába.

- Személyzet felvétele: a személyzet felvételének üteme kockázatot jelenthet, mivel az ügynökség jelenlegi kapacitása továbbra is csökken, a toborzás viszonylag lassú, és az felmerülő feladatok volumene növekszik. A Bizottság ezt a szempontot folyamatos támogatással és figyelemmel kíséréssel tervezi kezelni.

- A módosított dublini rendszer jogi alapja elfogadásának és az Ügynökség által működtetendő és kezelendő kapcsolódó informatikai fejlesztések késedelme akadályozhatja az Ügynökség új feladatinak teljesítését ebben a tekintetben.

- A folytatódó erős támaszkodás a tagállam tudására és az Ügynökség késlekedése a saját tudásbázisának kifejlesztésében és abban, hogy a saját jogán igazi szakértői központtá váljon.

2.2.2.Tervezett ellenőrzési módok

Az Ügynökség beszámolóját a Számvevőszék hagyja jóvá és mentesítési eljárásnak kell alávetni. A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzéseket végez, együttműködve az Ügynökség belső ellenőrével.

2.3.A csalás és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

- az Ügynökség: Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre. Az ügyvezető igazgató minden évben benyújtja a Bizottságnak, az igazgatótanácsnak és a Számvevőszéknek az előző pénzügyi évre vonatkozóan az összes bevételre és kiadásra vonatkozó részletes beszámolót. Ezen túlmenően a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata segítséget nyújt az Ügynökség pénzügyi működésének irányításában a kockázatok ellenőrzésével, a megfelelés ellenőrzésében azáltal, hogy független véleményt formál az irányítási és az ellenőrzési rendszerek minőségéről, valamint azzal, hogy ajánlásokat tesz a működés hatékonyságának és eredményességének javítására és az Ügynökség erőforrásainak felhasználása körében a gazdaságosság biztosítására.

Az Ügynökség az 1271/2013 felhatalmazáson alapuló rendelet szerint elfogadja a pénzügyi szabályzatát a Bizottság és a Számvevőszék hozzájárulásának beszerzését követően. Az Ügynökség belső ellenőrzési rendszert vezet be, amely hasonló a Bizottság által a saját átszervezése keretében bevezetett rendszerhez.

- Együttműködés az OLAF-fal: a Bizottság személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó személyzet együttműködik az OLAF-fal a csalás elleni küzdelemben.

- Számvevőszék: a Számvevőszék a beszámolót a Szerződés 248. cikke szerint vizsgálja meg, és az Ügynökség tevékenységéről évente jelentést tesz közzé.

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét és a költségvetés mely kiadási tételét érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei és a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Fejezet 3]

Diff./Nem diff. 41

EFTA-országoktól 42

tagjelölt országoktól 43

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

18.03.02 Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)

diff./nem diff.

NEM

IGEN*

NEM

* Az EASO hozzájárulást kap a társult országoktól.

Létrehozandó új költségvetési tételek

Nem kell új költségvetési sort kérni, de a 18 03 02 költségvetési tételt megfelelően át kell nevezni

A többéves pénzügyi keret fejezetei és a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés………………………...……………]

Diff./Nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Biztonság és polgárság

Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége			Év 2017 44	Év 2018	Év 2019	Év 2020	A táblázat a hatás időtartamának bemutatására (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési tétel száma	Kötelezettségvállalások	1.
	Kifizetések	2.
Költségvetési tétel száma	Kötelezettségvállalások	(1a)
	Kifizetések	(2a)
Egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 45
Költségvetési tétel száma		3.
ÖSSZES előirányzat az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége számára	Kötelezettségvállalások	=1+1a +3	66 206	86 971	96 686	114 100		363 963
	Kifizetések	=2+2a +3	66 206	86 971	96 686	114 100		363 963

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év 2017	Év 2018	Év 2019	Év 2020	ÖSSZESEN
BIZOTTSÁG
• Humánerőforrás		0,536	0,536	0,536	0,536	2,144
• Egyéb igazgatási kiadások		0,030	0,030	0,030	0,030	0,120
BIZOTTSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,566	0,566	0,566	0,566	2,264

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0, 566

2,264

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év 2017 46	Év 2018	Év 2019	Év 2020	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalások	66 206,5	86 971,5	96 686,5	114 100,5	363 963,5
	Kifizetések	66 206,5	86 971,5	96 686,5	114 100,5	363 963,5

3.2.2.Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat nem igényli operatív előirányzatok felhasználását

–☑ A javaslat az alábbi operatív előirányzatok felhasználását igényli:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			Év 2017			Év 2018		Év 2019		Év 2020		ÖSSZESEN

	Típus 47	Átlagos költség	Nem		Költség	Nem	Költség	Nem	Költség	Nem	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 48 : A KEMR végrehajtásának megkönnyítése és működésének javítása
- Teljesítés	A KEMR végrehajtását támogató fellépések	90 104,922	70		7 810 000,00	120	10 810 000,00	150	13 810 000,00	170	13 523 510,20	510	45 953 510,200
- Teljesítés	- A tagállamok gyakorlati együttműködését támogató fellépések	40 586,80	100		6 081 250	150	6 081 250	200	6 981 250	200	7 237 654	650	26 381 404,080
- Teljesítés	A származási országra vonatkozó információ és közös elemzés	494 651,327	8		4 306 250,00	10	4 645 000,00	10	4 845 000,00	12	5 989 803,06	40	19 786 053,060
1. konkrét célkitűzés részösszege		625 343,05	178		18 197 500,000	280	21 536 250,000	360	25 636 250,000	382	26 750 967,340	1200	92 120 967,340
2. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A tagállamoknak biztosított operatív és technikai segítségnyújtás megerősítése
- Teljesítés	Operatív támogató fellépések	572 666,823		70	28 633 341,16	70	28 633 341,16	70	28 633 341,16	70	28 633 341,16	280	114 533 364,620
- Teljesítés	Együttműködés a partnerekkel és az érdekelt felekkel	73 281,678		15	1 240 000,00	20	1 740 000,00	25	1 740 000,00	30	1 875 351,02	90	6 595 351,020
- Teljesítés	Operatív előírások, iránymutatások és legjobb gyakorlatok a menekültügy terén	43 969,007		15	500 000	20	700 000	20	800 000	20	1 297 675,51	75	3 297 675,510
- Teljesítés	Kapcsolattartás és információcsere	82 441,888		10	500 000	10	700 000	10	800 000	10	1 297 675,51	40	3 297 675,510
2. konkrét célkitűzés részösszege		772 359,40		110	30 873 341,155	120	31 773 341,155	125	31 973 341,155	130	33 104 043,195	485	127 724 066,660
ÖSSZKÖLTSÉG		1 309 064,436		288	49 070 841,155	400	53 309 591,155	485	57 609 591,155	512	59 855 010,535	1685	219 845 034,000

* Ez a táblázat csak működési kiadásokat ismerteti a 3. cím szerint.

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat nem igényli igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑ A javaslat az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását igényli:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Humánerőforrás	2017	2018	2019	2020
C(2013)519 alapváltozat	51	51	51	51
Módosítások	40	40	40	40
Módosított alapváltozat	91	91	91	91
További kért álláshelyek (nem halmozódó)*	64	59	70	82
Létszámban szereplő álláshelyek (fő)	155	214	284	366
ebből AD	107	135	179	231
ebből AST	48	79	105	135
Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve	52	83	106	134
Ebből szerződéses alkalmazott	41	72	95	123
Ebből kirendelt nemzeti szakértő	11	11	11	11
Összes alkalmazott	207	297	390	500

* 2017-re 34 álláshelyet kérnek a meglévő 2017-es megbízatás alapján, míg 30 további álláshelyet kérnek az új megbízatásra tekintettel.

Személyzeti kiadások	2017	2018	2019	2020
Létszámtervben szereplő álláshelyek (fő)	16 482 000	24 723 000	33 366 00	43 550 000
- Ebből AD	12 060 000	16 214 000	21 038 000	27 470 000
- Ebből AST	4 422 000	8 509 000	12 328 000	16 080 000
Külső személyzet (FTE)	3 238 000	4 813 000	6 703 000	8 488 000
- Ebből szerződéses alkalmazott	2 380 000	3 955 000	5 845 000	7 630 000
- Ebből kirendelt nemzeti szakértő (SNE)	858 000	858 000	858 000	858 000
Összes személyzet	19 720 000	29 536 000	40 069 000	52 038 000

A javaslat követi az 5 %-os létszámcsökkentési reformot (2013-2017) azáltal, hogy az Ügynökség létszámát 1 %-os ütemben fokozatosan csökkenti a 2017-es létszámtervben (hasonló csökkentési arányt követtek a 2013-2016. években).

2014-2015. során az Ügynökség létszámtervét 40 álláshellyel erősítették meg, ami lehetővé teszi, hogy a különböző tagállamok menekültüggyel kapcsolatos szükségleteinek a leghatékonyabb módon való kezelését. Azonban az e rendelet által meghatározott új feladatok végrehajtása az Ügynökségnek 275 további intézményi álláshelyre lesz szüksége 2020-ig. Különösen a következő megerősítését álláshelyekre van szükség:

Az EASO által igényelt további szükséges személyzet új megbízatásból eredő feladatok teljesítése érdekében (operatív célkitűzésenként részletezve)
Összes személyzet (FTE)	AD	AST	CA	Célkitűzés
55	36	8	11	1. célkitűzés: A menekültügyi és befogadási rendszerek monitoring- és értékelési mechanizmusa, és eljárás az Ügynökség által végzett figyelemmel kísérésre és értékelésre; a dublini rendszer irányítása és működtetése
44	21	12	11	2. célkitűzés: A KEMR végrehajtására vonatkozó tájékoztatás; Információcsere a tagállamok között; A menekültügyi helyzetre vonatkozó információ elemzése; Minőségügyi folyamatok és szakértelem
32	13	8	11	3. célkitűzés: Származási országokat érintő információkra vonatkozó európai hálózat; Származási országokra vonatkozó információk közös elemzése; Biztonságos származási országok és biztonságos harmadik országok kijelölése
126	66	29	31	4. célkitűzés: Operatív terv; Menekültügyi intervenciós állomány; Menekültügyi támogató csoportok; Áthelyezési tevékenységek; Aránytalan terhelés a menekültügyi és befogadási rendszereken; Technikai eszközök; Migrációkezelést támogató csoportok
34	16	13	5	5. célkitűzés: Együttműködés az ESZP országokkal kapcsolatban az EASO-val (kifejezetten erre a célra); együttműködés Dániával, a társult országokkal, harmadik országokkal, uniós ügynökségekkel, szervekkel és hivatalokkal, az UNHCR-rel és más nemzetközi szervezetekkel, a tagállamok támogatása a KEMR-rel kapcsolatban, konzultációs fórum
23	11	9	3	6. célkitűzés: Operatív előírások, iránymutatások és legjobb gyakorlatok
15	2	7	6	7. célkitűzés: Kommunikációs kezdeményezések saját kezdeményezésére a megbízatása körébe tartozó területeken
28	9	15	4	Irányítási és adminisztratív támogatás az új feladatokhoz
357	174	101	82

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat nem igényel humán erőforrást.

–☑ A javaslat az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2017	2018	2019	2020	A táblázat a hatás időtartamának bemutatására (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		4	4	4	4
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső személyzet (teljes munkaidős egyenértékben: FTE) 49
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 éé 50	- a központban
	- Küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT - közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT - közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		4	4	4	4

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A Bizottság képviselete az ügynökség igazgatótanácsában. Az éves munkaprogrammal kapcsolatos bizottsági vélemény összeállítása és a végrehajtásának ellenőrzése. Az Ügynökség költségvetése elkészítésének felügyelete és a költségvetés végrehajtásának figyelemmel kísérése. Az Ügynökség támogatása a tevékenységei uniós szakpolitikáknak megfelelő kialakításában, ideértve a szakértői üléseken való részvétel útján.

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☑ A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, és az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott speciális eszközök használatát teheti szükségessé. 51

–◻ A javaslat miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Az Ügynökség 2015-ös és 2016-os költségvetését jelentősen megerősítették. A 2015-ös költségvetésben 40 álláshelyet adtak hozzá a létszámtervhez, tekintettel az Ügynökség növekvő szerepére a tagállamok menekültügyekkel kapcsolatos támogatásában. A 2016-os költségvetés erősen megnövekedett a működési költségek tekintetében és az EASO fellépéseinek dimenziója a tagállamok támogatásában folyamatosan növekszik.

–◻ A javaslat miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 52 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–◻ A javaslat nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–☑ A javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2017	2018	2019	2020	A táblázat a hatás időtartamának bemutatására (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
A schengeni társult országok hozzájárulása	beillesztendő	beillesztendő	beillesztendő	beillesztendő
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑ A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak a következő pénzügyi hatása van a bevételre:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat hatása 53
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának bemutatására (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) COM(2016) 197 final.

(2) EUCO 2016.2.19., SN 16/16.

(3) COM(2015) 240 final.

(4) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(5) A Tanács következtetései a menekültügyi döntéshozatali gyakorlatok közelítéséről, 2016. április 21., 8210/16.

(6) COM(2015) 671 final.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 439/2010/EU rendelete az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 862/2007/EK rendelete a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.).

(9) HL L […].

(10) A Tanács 2008. május 14-i határozata az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(17) HL L […]

(18) HL L […]

(19) HL C […]

(20) HL L […]

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.)

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(23) HL L […]

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(25) A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(26) A Bizottság 2015. március 13-i 2015/444/EU, Euratom határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(27) A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(28) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(31) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(32) A Tanács 1958. április 15-i 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvekről (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(34) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(35) A Bizottság 2015. március 13-i 2015/443/EU, Euratom határozata a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(36) A Bizottság 2015. március 13-i 2015/444/EU, Euratom határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(38) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(39) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(40) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html .

(41) Diff. = differenciált előirányzatok /Nem diff. = nem differenciált előirányzatok

(42) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(43) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(44) Az n. év a javaslat végrehajtása megkezdésének éve.

(45) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(46) Az N. év a javaslat végrehajtása megkezdésének éve.

(47) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(48) Az 1.4.2. „Konkrét célkitűzések...” pontban leírtak szerint

(49) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(50) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(51) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(52) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, EURATOM tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(53) A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

439/2010/EU rendelet	Ez a rendelet
1. cikk és 2. cikk, (1) bekezdés	1. cikk, (1) bekezdés
-	1. cikk, (3) bekezdés
-	2. cikk, (1) bekezdés (kivéve: 2. cikk, (1) bekezdés, g) és h) pont)
2. cikk, (2) bekezdés	2. cikk, (1) bekezdés, g) pont
-	2. cikk, (3) bekezdés
2. cikk, (3) bekezdés	-
2. cikk, (4) bekezdés	1. cikk, (2) bekezdés
-	3. cikk, (1) és (3) bekezdés
2. cikk, (5) bekezdés	3. cikk, (2) bekezdés
2. cikk, (6) bekezdés	-
3. cikk	12. cikk, (1) bekezdés
4. cikk	8. cikk
5. cikk	2. cikk, (1) bekezdés, h) pont
-	6. cikk
6. cikk	7. cikk
-	9. cikk
-	10. cikk
-	11. cikk
-	12. cikk, (3) bekezdés
-	13. cikk
-	14. cikk
-	15. cikk
7. cikk, első bekezdés	2. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, második bekezdés	35. cikk, (4) bekezdés
7. cikk, harmadik bekezdés	35. cikk, (2) bekezdés
8. cikk	22. cikk, (1) bekezdés
9. cikk	4. cikk
10. cikk	16. cikk, (3) bekezdés
11. cikk	5. cikk
12. cikk, (1) bekezdés	65. cikk
12. cikk, (2) bekezdés	12. cikk, (2) bekezdés
13. cikk, (1) bekezdés	16. cikk, (1) bekezdés
-	16. cikk, (2) bekezdés
13. cikk, (2) bekezdés	16. cikk, (3) bekezdés
14. cikk	16. cikk, (3) bekezdés
15. cikk	17. cikk
16. cikk	-
-	18. cikk
17. cikk	20. cikk
18. cikk	19. cikk
-	21. cikk
-	22. cikk, (2)–(7) bekezdés
-	23. cikk
19. cikk	24. cikk
20. cikk	25. cikk
21. cikk	26. cikk
22. cikk	27. cikk
23. cikk	28. cikk
-	29. cikk
-	30. cikk
-	31. cikk
-	32. cikk
24. cikk	38. cikk
25. cikk	39. cikk
-	41. cikk
26. cikk	42. cikk
27. cikk	43. cikk
28. cikk	44. cikk
29. cikk	40. cikk
30. cikk	45. cikk
31. cikk	46. cikk
32. cikk	-
-	47. cikk
33. cikk	49. cikk
34. cikk	50. cikk
35. cikk	51. cikk
36. cikk	52. cikk
37. cikk	53. cikk, (1) bekezdés
-	53. cikk, (2) bekezdés
38. cikk	55. cikk
39. cikk	56. cikk
40. cikk	54. cikk
41. cikk	57. cikk
42. cikk	58. cikk
43. cikk	60. cikk
44. cikk	59. cikk
45. cikk	61. cikk
46. cikk	66. cikk
47. cikk	62. cikk
48. cikk	33. cikk
49. cikk, (1) bekezdés	34. cikk
49. cikk, (2) bekezdés	35. cikk, (1) bekezdés
-	35. cikk, (3), (5) és (6) bekezdés
50. cikk, első bekezdés	37. cikk
50. cikk, második bekezdés	-
51. cikk	48. cikk
52. cikk	36. cikk
53. cikk	63. cikk
-	64. cikk
54. cikk	-
-	67. cikk
55. cikk	68. cikk