52007DC0332

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.6.2007

COM(2007) 332 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Idősödés jólétben az információs társadalomban i2010-kezdeményezés Az információs és kommunikációs technológiákra és az öregedésre vonatkozó cselekvési terv {SEC(2007)811}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Idősödés jólétben az információs társadalomban i2010-kezdeményezés Az információs és kommunikációs technológiákra és az öregedésre vonatkozó cselekvési terv (EGT és Svájc vonatkozású szöveg)

1. Az ikt-k az öregedés szolgáltában: társadalmi elvárás és gazdasági lehetőség 3

1.1. Bevezetés 3

1.2. Az információs társadalomban jólétben töltött időskorra irányuló cselekvési terv 4

2. Az akadályok legyőzése és a lehetőségek kiaknázása 5

2.1. Az idősebb felhasználók megértése 5

2.2. Piaci láthatóság és átláthatóság 6

2.3. Szabályozási akadályok 6

2.4. Műszaki akadályok 7

2.5. A hozzáférhetőség alapvető gátjai és a megfelelő megoldások hiánya 7

2.6. Egyéb akadályok 8

3. Az ikt-kra és öregedésre vonatkozó cselekvési terv célkitűzései és lépései 8

3.1. A figyelem felkeltése és az egyetértés megteremtése 9

3.2. A kiindulási feltételek megteremtése 10

3.3. Az elterjedés ösztönzése 11

3.4. Felkészülés a jövőre 11

4. Összegzés 12

1. AZ IKT-K AZ ÖREGEDÉS SZOLGÁLTÁBAN: TÁRSADALMI ELVÁRÁS ÉS GAZDASÁGI LEHETőSÉG

1.1. Bevezetés

Európa lakossága öregszik: az átlagos várható élettartam az 1920-ban mért 55 évről mára 80 évre emelkedett. A demográfiai robbanás nemzedékének nyugdíjba vonulásával a 65–80 évesek száma 2010 és 2030 között csaknem 40%-kal meg fog emelkedni. Ez a demográfiai változás jelentős kihívás elé állítja Európa társadalmát és gazdaságát[1]. Az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) fontos szerepet játszhatnak a problémák kezelésében.

Az ikt-k hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyes ember jobb életminőségben és nagyobb egészségben töltse öregkorát, önállóságát tovább megőrizve. Az életkor előrehaladtával jelentkező emlékezeti, látási, hallási és mozgási problémák enyhítésére innovatív ikt-megoldások jelennek meg[2]. Az ikt-k abban is segíthetnek, hogy az idősebbek tovább dolgozhassanak vagy folytathassák közösségbeli tevékenységüket. Az általuk felhalmozott tapasztalat és szakértelem nagy érték, különösen a tudásalapú társadalomban .

Ahogy egyre több lesz a nagyon idős és kiszolgáltatott ember (a 80 év felettiek száma 2050-re csaknem megkétszereződik), úgy fog nőni az egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti igény, miközben e szolgáltatások pénzügyi fenntarthatósága máris nagyon aggasztó[3]. Az ikt-k hatékonyabb ügykezelést és szolgáltatást tesznek lehetővé az egészségügyi és szociális ellátásban, emellett több teret engednek a közösségi gondozásnak, az öngondozásnak és a szolgáltatások megújításának. Mindez a gazdaság és általában a társadalom számára is jelentős előnyökkel jár.

Noha az idősebb lakosságnak nagy a vásárlóereje, a társadalom elöregedése pedig lassan világjelenséggé válik, a jólétben töltött időskor szolgálatába állított ikt-k piaca még csak kialakulóban van, és nem oldja meg teljesen a szükséges ikt-alapú megoldások elérhetőségét és elterjedését. Ez többek között azért van így, mert kevesen ismerik az ikt-ban rejlő lehetőségeket és a felhasználói igényeket, nincs elég tapasztalatcsere, sok különálló költségtérítési és tanúsítási rendszer működik, hiányzik az interoperabilitás, és magas költséggel jár a fejlesztés és az eredmények jóváhagyása.

Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy e közlemény tartalmának és az i2010-ben tett bejelentésének[4] megfelelően cselekvési tervet indít az információs társadalomban jólétben töltött időskorért . A cselekvési tervnek nem csupán az a célja, hogy az egészségügyi és szociális kiadások terén elért jelentős megtakarítások mellett jobb életminőséget biztosítson az idősebbeknek, hanem az is, hogy segítsen szilárd ipari hátteret teremteni az öregedéssel kapcsolatos ikt-knak Európában. A cselekvési terv, amely az Európai Bizottság első válasza az elektronikus társadalmi integrációról szóló 2006-os rigai miniszteri nyilatkozatra[5], támogatja a felülvizsgált lisszaboni menetrend növekedési és versenyképességi területeire, a demográfiai változásokra, a munkavállalásra, az egészségügyre és az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós politikákat[6].

A Bizottság emellett arra is javaslatot fog tenni, hogy a Szerződés 169. cikke alapján támogatásban részesüljön az európai országoknak egy új kutatási programja az információs társadalomban jólétben töltött időskorról .

1.2. Az információs társadalomban jólétben töltött időskorra irányuló cselekvési terv

A cselekvési terv politikai és ipari lendületet kíván adni a felhasználóbarát ikt-eszközök és -szolgáltatások jelentős erőfeszítést igénylő fejlesztéséhez és bevezetéséhez, az idősebb felhasználók igényeinek figyelembevételéhez és az öregedés problémáival foglalkozó további szakpolitikai területek támogatásához. A cselekvési terv támogatja a Bizottságnak a fogyatékos emberekre vonatkozó 2003–2010-es cselekvési tervét[7] is.

A cselekvési terv az ikt-szolgáltatások és -eszközök előtt álló piaci akadályokkal foglalkozik, és célja, hogy a figyelem felkeltésével, közös stratégiák kidolgozásával, a technikai és szabályozási akadályok elhárításával és az elterjedés, a közös kutatás és az innováció ösztönzésével kiaknázza azokat a lehetőségeket, amelyek most vagy a jövőben az idős emberek javára válhatnak. A már zajló munka integrálása, kiegészítése és megerősítése céljából számos új tevékenységet vezet be, és összehangolja a már jelenleg is létező erőfeszítéseket. A felhasználói igények alábbi három területével foglalkozik:

Időskor jólétben munkavégzés mellett , vagyis kereső tevékenység időskorban: tovább tartó munka- és termelőképesség, jobb minőségű munkavégzés, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása könnyen hozzáférhető ikt-kkel, személyre szabott, rugalmas munkahely-kialakítást lehetővé tevő innovatív megoldásokkal, ikt-készségekkel és -képességekkel (e-készségek) és ikt-kkal támogatott tanulással (e-tanulás).

Időskor jólétben a közösségben: a cselekvő és alkotó[8] társadalmi tevékenység megőrzése a közösségi hálózatok ikt-megoldásai, illetve a nyilvános és kereskedelmi szolgáltatások elérése révén: ezáltal javul az életminőség[9] és csökken a társadalmi elszigeteltség (amely az idősek egyik legfőbb problémája vidéken, a gyéren lakott területeken, illetőleg városi környezetben is, ha nincs elegendő családi háttér).

Időskor jólétben otthon: hosszabb ideig tartó, egészségesebb és jobb életminőség a mindennapok során a technika segítségével, messzemenően független, önellátó és méltóságteljes életvitel mellett.

Az európai ikt-iparág (a kkv-kat is beleértve) és az egészségügyi és szociális ellátás az idősödő fogyasztókat célzó szolgáltatások számos elemét létrehozhatja. Köz-magán társulások foglalkozhatnak azzal, hogy az új megoldások felhasználói elfogadottságáról és költséghatékonyságáról széles körben meggyőződjenek.

Ha Európa még idejében megoldást talál a kihívásokra és leküzdi a technikai, szabályozási és hozzáállásbeli akadályokat, a sikeres öregedés szolgálatába állított ikt-k a munkahelyteremtés és a növekedés[10] ösztönzőivé és Európa sikeres húzóágazatává válhatnak [11] .

Ikt-k a jólétben töltött időskor szolgálatában: társadalmi feladat és gazdasági lehetőség

Az információs társadalomnak köszönhetően az időskorúak – amikor és ahol kívánják – a társadalom és a gazdaság teljes értékű résztvevői lehetnek, állampolgári cselekvő- és döntésképességüket megőrizve; ugyanakkor a vállalatok és a gazdaság, valamint a társadalom egésze szempontjából is hasznos tevékenységet folytathatnak.

2. AZ AKADÁLYOK LEGYőZÉSE ÉS A LEHETőSÉGEK KIAKNÁZÁSA

2.1. Az idősebb felhasználók megértése

Az idősebbeknek szánt ikt-termékek és szolgáltatások piaca még kialakulásának kezdeti szakaszában jár. A szolgáltatások és termékek elterjedését gátolja a piac csekély ismertsége és láthatósága, a szabványosítás és az interoperabilitás hiánya, valamint az üzleti modellek fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanság. A piac szétaprózódottsága a legkülönfélébb költséges megoldásokhoz vezet. Etikai kérdések, valamint az összehangolás, a felhasználók és az iparág közötti együttműködés és a közös stratégiák általános hiánya késlelteti a szolgáltatások és termékek elterjedését. Az akadályok felszámolása – és a lehetőségek kiaknázása – során a felhasználót kell a figyelem középponjába állítani. Az alábbiakban a felhasználók két jellemző vonását emeltük ki.

Az új technológiákkal szembesülő időskorúak viszonylag hátrányos helyzetben találhatják magukat. Ennek okát kereshetjük egyéni helyzetükben (jövedelem, iskolázottság, földrajzi helyzet, egészségi állapot, esetleges fogyatékosság és nemekkel összefüggő kérdések), a technológiák bonyolultságában, vagy a szakemberek (orvosok, rehabilitációs szakemberek, az önálló életvezetés vagy a munkahely-átalakítás szakértői), a hivatalos és nem hivatalos gondozók, illetve a családtagok közbenjárásában. A termékek és a szolgáltatások ráadásul gyakran nem igazodnak az idősebb felhasználók különleges igényeihez, vagy nem kellően hozzáférhetők, így csupán fokozzák az idősebbek hiány- és függőségérzetét. Ha nem teszünk ellene, mindez az időskorúak „jövő nemzedékére” is igaz marad, ismerve a technológiai fejlődés iramát.

Az egészségügyi és szociális ellátás terén a költségtérítési és biztosítási rendszerek működése gyakran bonyolult folyamatokon alapul. Ha működésükbe bármilyen hiba csúszik, az idős emberek teljesen tehetetlennek érezhetik magukat.

Ezt ellensúlyozza az ikt-k egyik fontos jellemzője: a felhasználó öntevékenysége. Az idősebb felhasználók minden eddiginél több információra tehetnek szert, így egyre inkább kézbe vehetik saját egészségüket, erőnlétüket és önálló életvitelüket az interneten fellelhető információk, a tematikus televíziócsatornák, valamint a mindennapi életüket és saját egészségük-erőnlétük megőrzését támogató ikt-megoldások segítségével. Ezenkívül számos országban a költségek féken tartása, illetve a hatékonyság és a minőség fokozása érdekében folyamatban van a betegellátási és társadalombiztosítási rendszerek felülvizsgálata, amelynek következtében az állampolgárok és a magánszektor állami feladatok átvállalására kényszerül.

2.2. Piaci láthatóság és átláthatóság

Az ikt-nak az időskorúakból álló felvevőpiaca egyelőre legfőképpen azért nem kap elég figyelmet, mert az európai ikt-iparág egy része[12], valamint a piaci közvetítők és a végfelhasználók nem ismerik a segítő technológiákat.

Az idősebb felhasználók gyakran kevéssé ismerik a lehetséges megoldásokat. A technológiáknak szinte semmilyen átfogó összefoglalója vagy összehasonlító értékelése nem áll rendelkezésre e fogyasztók tájékoztatására. Még az elterjedt irodai technológiák felhasználóbarát (hozzáférési) funkcióinak ismeretében is jelentős eltérések vannak. A távorvoslásban és az otthoni ápolásban használható alkalmazások már biztonsággal működnek, azonban csak korlátozott mértékben terjedtek el, mert a potenciális felhasználók, például az önkormányzatok nem ismerik kellőképpen az ezekben rejlő lehetőségeket.

Az iparág még mindig kevéssé látja át a felhasználói igények hátterének összefüggéseit, ideértve az ikt elérését akadályozó társadalmi-gazdasági tényezőket, nemek szerinti igényeket és jövedelemszinteket, valamint az ikt-kkel kapcsolatos egyéni beállítottságokat és érzékenységeket, illetve akár az életstílust is. A vállalatok és a helyi hatóságok így továbbra is csak találgatva tesznek lépéseket. A következetes piacfejlesztés hiánya magas költségeket eredményez a kutatás és a piacérvényesítés terén. Az alkalmazandó szabályok és rendeletek – köztük az innovatív megoldásokat támogató rendszerek – átláthatóságának hiánya a felhasználót és az iparágat egyaránt sújtja, és drága megoldásokhoz vezet.

A piac fejlődését általánosságban is kedvezőtlenül befolyásolja a gyakorlati tapasztalatok cseréjének hiánya . Nem állnak rendelkezésre például olyan, önálló életvitelre tervezett intelligens otthonok vagy olyan átalakított munkahelyek, amelyek a maguk nemében példaértékűek volnának. Az innovatív helyes gyakorlatok gyakran csupán szűk körű alkalmazásokra korlátozódnak a csak elszórtan feltűnő közös kockázatvállalás és a piaci bevezetést célzó távlati lépések (többek között az újszerű beszerzési gyakorlatok) hiánya miatt. A beruházások növekedését a technológia terjedésének korlátozott mértéke, az innovatív szolgáltatások költséghatékonyságával és felhasználói befogadásával kapcsolatos információhiány, és a műszaki kihívások (például az interoperabilitás problémája) hátráltatják.

2.3. Szabályozási akadályok

A fogyatékos embereket – akik közül sokan idősek – akadályozza a kommunikációs szolgáltatások elérésében és használatában, az elérhető technológiák piacát pedig felaprózza, hogy az egyes tagállamokban eltérően alkalmazzák az irányelvnek az elektronikus kommunikáció szabályozási kereteire vonatkozó, a fogyatékossághoz kapcsolódó rendelkezéseit .

A közös követelmények és a megfelelőség-értékelési eljárások hiánya akadályozza a meglévő és új szolgáltatások és technológiák, például az intelligens otthonok, az integrált egészségügyi és szociális ellátást biztosító ikt-rendszerek, és a segítő technológiák tömegpiacra jutását és versenyképessé válását.

A tagállamok eltérő társadalombiztosítási rendszerei és az ikt-kat alkalmazó szolgáltatások (például a távorvoslás és az önálló életvezetés) orvosi tanúsításának jogi követelményeivel kapcsolatos bizonytalanságok korlátozzák a csoportos biztosítási konstrukciók lehetőségeit az e szolgáltatások kezdetben igen magas költségeinek fedezésére, és gátolják a rendszerek fejlődését és alkalmazását.

2.4. Műszaki akadályok

A készülékek és szolgáltatások hozzáférhetősége és felhasználóbarát jellege előfeltételét jelenti az idősödő társadalmat célzó fejlett szolgáltatások biztosításának. A legelterjedtebb ikt-termékek és szolgáltatások ritkán veszik figyelembe például az idősebbeknek azokat az igényeit, amelyek az életkor előrehaladtával fokozatosan jelentkező sokféle fogyatékból erednek. A piacok általában átsiklanak az idősebb felhasználók igényei felett: kevés az útmutatás, az önként vállalható vagy kötelezően betartandó követelmény és a kapcsolódó szabályozási keret.

A fogyasztóknak szánt technológiai megoldások alkalmazásához gyakran sokféle szolgáltatás és eszköz összeállítására és összekapcsolására van szükség, ami a legtöbb végfelhasználó képességeit meghaladja[13]. Önmagunkban a piacok azonban nem rendelkeznek a megfelelő ösztönző erővel a különböző készülékek és szolgáltatások interoperabilitásának és modularitásának biztosításához, így a felhasználókat terhelő költségek növekednek, nem érvényesülnek a méretgazdaságosság előnyei, és az idősebbeket célzó uniós ikt piac fejlődése megakad.

2.5. A hozzáférhetőség alapvető gátjai és a megfelelő megoldások hiánya

Az idősebbek esetében különösen nagy annak a kockázata, hogy kimaradnak az információs társadalom előnyeiből, hiszen legtöbbjük alapvető hozzáféréssel sem rendelkezik a kommunikációs hálózatokhoz, pl. a szélessávú és az információs technológiákhoz. Az EU 25 tagállamának lakossága körében mért 46%-os átlaghoz képest a 65 év felettiek csupán 10%-a használja rendszeresen az Internetet[14]. A hozzáférést leggyakrabban az korlátozza, hogy az illetőnek nincs elegendő késztetése, anyagi háttere vagy digitális ismerete, illetőleg nem jut megfelelő képzéshez.

A piac jelenleg nem fordít eleget az idősebb felhasználóknak szánt értelmes és megfizethető megoldások, például az önálló és egészséges életvezetéshez használható integrált és egyszerűen kezelhető szolgáltatások fejlesztésére. Ki kell lépni abból az ördögi körből , amelyet a hiányzó megfelelő megoldások, a probléma ismeretének hiánya, a hiányzó méretgazdaságosság, szabványok és fenntartható üzleti modellek, illetve ebből következően a kutatásra és az innovatív megoldásokra szánt nem kellő mértékű forrás alkot.

2.6. Egyéb akadályok

A megoldások csak akkor lesznek hasznosak, ha a felhasználók hozzáférnek az alapvető ikt-eszközökhöz, rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel és érdeklődéssel, és az etikai és pszichológiai kérdések is megfelelő teret kapnak. Az időseket kiszolgáló ikt területének etikai elvei tekintetében nem áll rendelkezésre konkrét vonatkoztatási pont például az emberi méltóság és önállóság védelmére olyan esetben, ha a megoldások bizonyos fokú felügyeletet és közbeavatkozást tesznek szükségessé.

Az időskorúakat kiszolgáló ikt-k területének szembeszökő problémáját a koordináció hiánya jelenti, amely a kereslet és a kínálat felaprózódott jellegét tükrözi. A helyzet a fő iparágakon (ikt, egészségügy) belül új ágazati szövetségek kialakulásával némelyest javulhat ugyan, de a segítő technológiák iparága továbbra is rendkívül felaprózódott marad. Az európai felhasználói szervezetek még mindig kisebbek Egyesült Államokbeli vagy kanadai társszervezeteiknél, ami korlátozza befolyásukat az iparággal és a hatóságokkal létrehozott partnerségekben.

Végül az akadályok egyik legfontosabb oka a teljes szolgáltatási láncolat piaci szereplői közötti koordináció és együttműködés hiánya . Az iparág, a felhasználók és a hatóságok közötti együttműködés elengedhetetlen az időseket kiszolgáló ikt-k láthatóbbá és ismertebbé tételékez, a költséghatékonyság növeléséhez, az átláthatóság fokozásához és ezzel egyidejűleg a felhasználói igények megértéséhez, az interoperabilitás kérdésének megoldásához, a szabályzási keretek összehangolásához, a kutatás és az innováció jelentette kockázat megosztásához és általában a fejlődés nyomon követéséhez.

A lehetőségek illusztrálása

- A 65 éven felüli európaiak több mint 3000 milliárd euro értékű vagyonnal és bevétellel rendelkeznek.

- Az intelligens otthonok alkalmazásainak piaca (életkorfüggő önálló bevásárlási, öltözési, helyváltoztatási segítség) 2005 és 2010 között háromszorosára növekedve 13 milliósról 37 milliósra emelkedik.

- 2005-ben 68 millió embernek volt életkorából adódó fogyatékossága. Ez a szám 2020-ra 84 millióra fog nőni.

- Az egészségi állapot mobil felügyeletének bevezetése révén előrehozott kórházi betegelbocsátások csupán Németországban évi 1,5 milliárd euro megtakarítással járnának.

- Uniós kutatási projektek keretében kifejlesztették a személyes útbaigazítást, otthoni ápolást, egészségügyi távfelügyelet és tanácsadást biztosító, intelligens figyelmeztetést adó technológiákat, illetve az ikt-kat hozzáférhetővé tevő természetes felhasználói felületeket.

3. AZ IKT-KRA ÉS ÖREGEDÉSRE VONATKOZÓ CSELEKVÉSI TERV CÉLKITűZÉSEI ÉS LÉPÉSEI

Az információs társadalomban jólétben töltött időskorra vonatkozó cselekvési terv célja, hogy Európa lakossága, vállalatai és hatóságai minél hamarabb élvezhessék az információs társadalom nyújtotta előnyöket:

- a lakosság számára – jobb életminőség és egészség az önálló élet meghosszabbítása révén, időskori munkavégzés annak biztosításával, hogy az idősebb munkavállalók rendszeresen frissíthetik szaktudásukat, valamint nagyobb részvétel a közösség életében;

- a vállalatok számára – nagyobb részesedés és több piaci lehetőség az időskorúakat kiszolgáló európai ikt-k belső piacán, magasabban képzett és hatékonyabb munkaerő és szilárdabb helyzet a világ bővülő piacain;

- a hatóságok számára – költségcsökkentés, nagyobb hatékonyság és általában jobb minőség az egészségügyi és szociális ellátórendszerekben.

A cselekvési terv négy terület köré épül fel:

1. a téma iránti figyelem felkeltése, egyetértés megteremtése és közös stratégiák kidolgozása,

2. a kiindulási feltételek megteremtése,

3. a helytállónak ítélt megoldások elterjedésének felgyorsítása és finanszírozásuk ösztönzése,

4. az ágazat jövőjének kutatások és innováció révén történő előkészítéséért tett erőfeszítések összehangolása.

3.1. A figyelem felkeltése és az egyetértés megteremtése

A lehetőségek és az akadályok ismerete előfeltétele a sikernek. A téma iránti figyelem felkeltése nagyrészt az országos, regionális és helyi szintű vezetés felelősége. Az európai szintű hozzájárulás úgy valósul meg, hogy az öregedés szolgálatába állított ikt-k kiemelkedő helyet kapnak az európai politikák sorában.

Olyan közös tervekre, stratégiákra és partnerségekre van szükség, amelyek az összes érdekelt felet bevonják: az időskorúakat és képviselőiket, a minisztériumokat és az országos illetve regionális állami hatóságokat, a munkaadókat, az állami és magán-egészségbiztosítókat, a kutatókat és a tudományos köröket, a távközlési és építési vállalatokat valamint a szabványtestületeket.

Példa erre az önálló életvitelhez szükséges integrált megoldások megvalósítása: a jogi, műszaki és anyagi akadályok felszámolásához és a felhasználói igények megértéséhez átfogó rendelkezések, kutatás, a megoldások piaci helytállóságának biztosítása és piaci bevezetése, valamint az összes érdekelt fél tájékoztatása szükséges.

A Bizottság ezért 2007-ben támogatni fogja az érintett vállalatok és a civil társadalom képviselőinek azon erőfeszítéseit, amelyek az információs társadalomban jólétben töltött időskorral foglalkozó innovációs platform (vagyis a kutatás, a bevezetés és az alkalmazás stratégiai innovációs menetrendjeit felépítő együttműködési fórum) létrehozására irányulnak, amelynek célja közös menetrendek, esettanulmányok és alkalmazási utak kidolgozása a szolgáltatói láncolat egészében.

A 2007 második félévében a Miniszterek Tanácsának portugál elnöksége idején megrendezett miniszteri viták egyikén születnek majd meg azok a javaslatok, amelyek az időskori munkavégzést szolgáló ikt használatának ösztönzésére irányulnak. Különös figyelmet szentelnek majd az információs társadalommal szembesülő idősebb nők problémáira is.

A jólétben töltött időskort szolgáló ikt a 2008-as európai elektronikus társadalmi integráció kezdeményezés egyik kulcseleme lesz, és létrehoznak egy, az ikt-kkal és az idősödéssel foglalkozó internetoldalt is.

3.2. A kiindulási feltételek megteremtése

A Bizottság 2007 és 2008 során az önálló életvitelt segítő technológiák elterjedését akadályozó piaci korlátok újabb vizsgálatát indítja el, és meghatározza a lépésekre vonatkozó javaslatokat. Mivel a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) nagymértékben kiaknázhatónak bizonyulhat az önálló életvitelhez készült rendszerek terén, ezért a Bizottság felméri e technológia alkalmazásának következményeit és az abban rejlő lehetőségeket. Emellett 2007-ben ajánlást készít a tagállamok számára az RFID magánélet tiszteletben tartását érintő vonatkozásairól és ösztönzi a további RFID-kutatások és nagyléptékű prototípusok támogatását[15].

A Bizottság a lehetőségek és a célidőpontok meghatározása tekintetében, illetve az önálló életvitelhez használható technológiák elterjedése útjában álló jogi és műszaki akadályok (például eltérő visszatérítési és tanúsítási rendszerek, az ikt-rendszerek interoperabilitásának hiánya) elhárításához nyújtott útmutatás révén segítséget nyújt a tagállamoknak a rigai miniszteri nyilatkozat célkitűzéseinek megvalósításához. A Bizottság az i2010 megfelelő alcsoportjaiban tevékenykedő tagállami képviselőkkel közösen dolgozik majd azon, hogy a nemzeti szabályozási és szervezeti megközelítésekkel kapcsolatos információk elérhetővé váljanak és a gyakorlatokat megosszák egymással.

A fogyatékosság és az öregedés kapcsolatának vonatkozásában a tagállamoknak hatékonyabbá kell tenniük az elektronikus hozzáférhetőséggel kapcsolatos jelenlegi jogi követelmények betartatását és támogatniuk kell az e területen végbemenő szabványosítást. A Bizottság emellett a 2005-ös e-hozzáférhetőségről szóló közleményében[16] bejelentetteknek megfelelően megragadja az alkalmat az e-kommunikációs szabályozási keret felülvizsgálatára és felméri a további jogszabályok iránti igényt.

A Bizottság az elektronikus egészségügyről szóló cselekvési tervvel[17] összhangban 2007-ben az elektronikus egészségügy interoperabilitására vonatkozó ajánlást ad ki, amely e terület legfontosabb, az infrastruktúrával kapcsolatos adataival (betegek adatlapja, sürgősségi betegellátási adatok) foglalkozik majd.

A tagállamoknak, az érdekelt vállalatoknak, a felhasználói szervezeteknek, a regionális és a helyi hatóságoknak elő kell mozdítaniuk az időseknek az ikt-szolgáltatásokhoz való szélessávú hozzáférését és fokozniuk kell az idősebbek digitális tudását, ezáltal a rigai miniszteri nyilatkozattal összhangban 2010-ig felére csökkenthetik az internethozzáférésben jelentkező lemaradást. A Bizottság a létrehozandó internetes honlapon keresztül elősegíti a helyes gyakorlatok cseréjét és a programokhoz, a szolgáltatásokhoz, a megoldásokhoz és az érdekeltek által indított kezdeményezésekhez való hozzáférést. A Bizottság emellett 2007–2008 folyamán az idősebbek digitális tudásának fejlesztését szem előtt tartva felülvizsgálja a szakpolitikákat és felméri a területen elért haladást.

2008 első félévében a szlovén elnökség idején sorra kerülő miniszteri viták egyikén foglalkoznak majd az időseket szolgáló ikt által felvetett etikai kérdésekkel. A Bizottság a piacérvényesítést célzó kutatások, elemzések és kísérleti projektek révén támogatni fogja az iparági és felhasználói szervezeteket az etikai kérdések áttekintésében és az etikai iránymutatások lehetőségének megvizsgálásában.

3.3. Az elterjedés ösztönzése

A megoldások széles körű elterjedését jelenleg az akadályozza, hogy a lehetségesnek tekintett megoldások várható hatása nincs társadalmi-gazdasági felmérésekkel alátámasztva, valamint hogy nincs igazolva a megoldások nagy tömegű előállításának piaci helytállósága. A Bizottság az iparág, a szolgáltatók, a regionális, helyi és nemzeti hatóságok vezetésével a versenyképességi és innovációs program (CIP) részeként egy sor kísérleti projektet indít el az ikt-k területén, amelynek első, 2007. évi központi témáját elsőként az önálló életvitel és az idült betegségben szenvedők felügyelete alkotja.

A Bizottság emellett arra fogja ösztönözni a helyi, regionális és országos hatóságokat, hogy vizsgálatokat és összehasonlító elemzéseket végezzenek az ikt-ban rejlő, az időskori munkavégzéshez kapcsolódó lehetőségek területén (a CIP keretében), valamint kapcsolják össze az időseknek szánt ikt-kat a strukturális alapokkal és innovatív közbeszerzésekkel.

Létrejön az intelligens otthonok és önálló életvitelt segítő alkalmazások európai díjazási rendszere . 2008-ig minden tagállamban el kell indítani egy-egy i2010 intelligens otthon weboldalt, és a 2010-ig jelentősen megnövelt számú honlapból így a tapasztalatok és helyes gyakorlatok megosztásának európai hálózata alakul majd ki.

A Bizottság többek között a honlapok elérhetőségével, a legelterjedtebb ikt-eszközök és szolgáltatások hozzáférhetőségével és az egységes külső megjelenéssel foglalkozó képzési programok elindítására ösztönzi a szakmai szervezeteket, az iparágat, a tudományos köröket és a felhasználói szervezeteket. Emellett keresi a kapcsolódási pontokat a már zajló uniós projektekkel annak érdekében, hogy elősegítse az iparági partnerek és a felhasználói szervezetek elkötelezettségére támaszkodó master szintű, Design for All (a mindenki számára alkalmas kialakítás) tárgyú program elindítását.

3.4. Felkészülés a jövőre

Az öregedés szolgálatába állított ikt még kezdeti szakaszában jár: a tudomány és a technológia gyorsan fejlődik és egyre felhasználóbarátabbá, intelligensebbé és költséghatékonyabbá váló megoldásokat ígér. Az európai ipar számára a siker kulcsát az jelentheti, ha az iparág élen jár az innovációban.

Közös kutatási menetrend, a szűkös források közös használata és közös platformok kialakítása szükséges ahhoz, hogy az innováció minél hamarabb és folyamatosan eredményeket hozzon. A Bizottság a felhasználók bevonására és az életkorhoz igazított ikt-k elterjesztésére koncentrálva az információs társadalom technológiáira vonatkozó hetedik keretprogramban szereplő elektronikus egészségügyhöz és elektronikus társadalmi integrációhoz kapcsolódóan már felgyorsította az időseknek szánt ikt-ra irányuló kutatásokat. Az uniós kutatás-fejlesztési és egyéb projektek összekapcsolásával hozzájárul az időseket célzó ikt-megoldások és szolgáltatások közös interoperabilitási keretének megteremtéséhez.

A Bizottság a Szerződés 196. cikke értelmében javaslatot tesz a Parlamentnek és a Tanácsnak az „Idősödés jólétben az információs társadalomban” című új kutatási kezdeményezés támogatására, amelynek célja az időseknek szánt ikt-ra irányuló tagállami kutatási programok összehangolása (a saját lakókörnyezetben való életvitel program keretében). A kezdeményezés ösztönözni fogja az önálló életvitelt segítő alkalmazások terén végzett piacorientált kutatásokat, emellett kapcsolatot teremt a hetedik keretprogramon belül végzett hosszú távú kutatások és a CIP égisze alatt futó nagyszabású innovációs projektek között. A Bizottság ezenkívül arra buzdítja az európai technológiai platformokat, hogy stratégiai kutatási menetrendjeikben szánjanak kiemelt szerepet az időseket célzó ikt-k kérdésének.

4. ÖSSZEGZÉS

Az információs társadalomban jólétben töltött időskorra irányuló cselekvési terv meghatározza azokat a legfontosabb területeket és lépéseket, amelyek legalkalmasabbak arra, hogy az ikt-k hozzájáruljanak az európai lakosság öregedéséből fakadó kihívások teljesítéséhez és lehetőségek megragadásához A cselekvési terv a piac felkészültsége, a termékek és a szolgáltatások alkalmassága és megfizethetősége, és a szolgáltatásnyújtás és az üzleti modellek fenntarthatósága szempontjából tekinti át a legfőbb akadályokat. A cselekvési terv az érdekelt felek közötti szoros együttműködésre épít, és célja az öregedésre szabott ikt-kban rejlő ígéretes lehetőségek kiaknázása Európában és Európán kívül.

A Bizottság arra ösztönzi a civil társadalom, a hatóságok és a vállalkozások képviselőit, hogy partnerként együttműködve valósítsák meg az információs társadalomban jólétben töltött időskorra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseit. A tagállamokat a lépések aktív támogatására és végrehajtására kérik fel. A Bizottság arra ösztönzi az Európai Parlamentet, hogy a jogalkotás és az uniós programok keretében támogassa az információs társadalomban élő időskorúak jogainak és lehetőségeinek megerősítését, ezáltal is elősegítve mindenki teljes értékű részvételét az európai gazdaságban és társadalomban.

[1] COM(2005)658; COM(2006) 57.

[2] A 75 évesek és az annál idősebbek 45%-a számára gondot okoznak a mindennapos tevékenységek.

[3] A következő évtizedek folyamán a nyugdíjakra, egészségügyi és hosszú távú gondozásra szánt kiadások a GDP 4-8%-val nőnek. 2050-re az (említett kiadásokat ellensúlyozó) aktív munkavállalók nyugdíjasokhoz viszonyított aránya 5:1-ről 2-1-re csökken.

[4] COM(2005) 229: „Az idősödő társadalom igényeire, konkrétabban az idősödő társadalomban élők iránti gondoskodásra és a technikának a jólét, az önálló élet és az egészség szolgálatába állítására” vonatkozó i2010 zászlóshajó kezdeményezés.

[5] Az IKT integrált társadalomért témában Rigában megrendezett miniszteri konferencia és a rigai miniszteri nyilatkozat, 2006. június

[6] A felsorolás sorrendjében COM(2005)658, COM(2006)30, COM8(2005)525, az Aho-csoport jelentése; a 2000/78/EK tanácsi irányelv; SEC(2006)1195; COM(2003) 650.

[7] COM(2003) 650

[8] Pl. az Internet 2.0 /Web 2.0, a digitális televízió (ha mindenki számára elérhető), és a mobilkommunikáció használatával.

[9] Összhangban a Mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai évével (2007).

[10] Ezüst gazdasági hálózat.

[11] Aho-jelentés.

[12] Az 50 év felettiek 48%-a érzi úgy, hogy igényeit a jelenlegi ITC készülékek és szolgáltatások nem veszik kellőképpen figyelembe – Senior Watch.

[13] Pl. a segítő technológiák összekapcsolása a hagyományos technológiákkal.

[14] Eurostat, 2006-os közösségi felmérés az IKT használatáról a háztartásokban és egyénenként.

[15] COM(2007)96.

[16] COM(2005)425.

[17] COM(2004)356.