52005DC0120

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 31.3.2005

COM(2005) 120 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Szerkezetátalakítások és foglalkoztatásA szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével a foglalkoztatás fejlesztéséért: az Európai Unió szerepe

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Szerkezetátalakítások és foglalkoztatás A szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével a foglalkoztatás fejlesztéséért: az Európai Unió szerepe

A Bizottság javaslatára újraindított lisszaboni stratégia középpontjában az erőteljesebb és fenntarthatóbb növekedés, valamint nagyobb számú és jobb minőségű munkahelyek teremtése áll. Az említett célkitűzések megvalósításának alapja a nemzeti és közösségi eszközök mozgósítása az Unió és a tagállamok, valamint a szociális partnerek, a civil társadalom és valamennyi érintett szereplő közötti partnerség megerősítése által.

Az európai polgárok jóléte azt feltételezi, hogy a gazdasági szereplők és a munkavállalók gyorsan alkalmazkodnak a jelenlegi mélyreható társadalmi-gazdasági változásokhoz, amelyek amellett, hogy új gazdasági tevékenységek létrehozását és fejlődését eredményezik, a meglévő tevékenységi körök, valamint a hozzájuk kapcsolódó munkahelyek beszűkülését, hovatovább eltűnését is maguk után vonhatják.

Ugyanakkor a vállalkozások szerkezetátalakításai gyakran olyan költségekkel járnak, amelyek nem csak az érintett munkavállalókra nézve jelentenek súlyos terheket, hanem a helyi vagy regionális gazdaságra is. A társadalmi kohézió fenntartásához – amely az európai társadalmi modell védjegye – olyan „kísérőpolitikákat” kell végrehajtani, amelyek célja a társadalmi költségek minimalizálása, valamint alternatív munkahely- és a jövedelemforrások kutatásának támogatása.

E körülmények között rendkívül lényeges a szerkezetátalakítások megfelelő irányítása, a gazdasági és társadalmi követelmények kettősének szem előtt tartásával. A változásokhoz való alkalmazkodás létfontosságú a vállalkozások számára, hiszen versenyképességük e műveletek gyors lebonyolításával őrizhető meg és fejleszthető tovább. A munkavállalók foglalkoztathatóságának megőrzésére, illetve a korábbi munkahely minőségével egyenértékű másik munkahelyre való átállásuk megkönnyítésére való törekvés gazdasági vonzata, hogy az Európai Unió egyik legversenyképesebb ütőkártyáját, a jövő növekedésének zálogát, a minőségi munkaerőt értékeli fel. Emellett a szerkezetátalakításoknak helyet kell biztosítani az európai gazdaság fejlesztésével és irányításával kapcsolatos hosszú távú elképzelések között annak érdekében, hogy a változások ténylegesen az Európai Unió versenyképességének fokozását szolgálják.

Az említett műveletek előkészítése és nyomon követése tehát teljes egészében illeszkedik a lisszaboni stratégiába, és a hatóságok, a vállalkozások valamint a szociális partnerek közös felelőssége alá tartozik.

A Bizottság által 2005. február 9-én a fenntartható fejlődés stratégiájának áttekintéséről szóló közleménnyel egy időben elfogadott szociális menetrend azt is tartalmazza, hogy a Bizottságnak ki kell dolgoznia a megfelelő európai politikák közötti párbeszéd javítását célzó szerkezetátalakítási műveletek irányítási stratégiáját, a szociális partnerek fokozottabb bevonása, a szakpolitikák és a pénzügyi kiegyenlítő eszközök közötti szorosabb együttműködés és a jogszabályi valamint az egyezményi keretek kiigazításának mentén.

A szerkezetátalakítások jelensége nem új keletű. Az Európai Unió régóta foglalkozik e terület politikáinak és eszközeinek fejlesztésével. A távolabbi múltban az Unió jelentős szerepet játszott a vas- és acélgyártás, a közelmúltban pedig a hajógyártás és a textilipar szerkezetátalakításában.

E fellépések nem csupán a nehézségekkel küzdő ágazatokra összpontosítanak. Az utóbbi évek során magas szintű ágazati csoportok jöttek létre az egyes ágazatok stratégiai kilátásainak meghatározására.

Átfogó jellegű fellépéseken keresztül számos olyan európai politika járul hozzá a szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével kapcsolatos célkitűzéshez, mint a munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatos irányelvek, az európai szociális párbeszéd, a foglalkoztatáspolitika, a pénzügyi támogatási eszközök, az ipari és vállalkozási politika, a vidékfejlesztési politika, stb.

Ez a közlemény azon fejlesztendő vagy megerősítendő intézkedéseket állapítja meg, amelyeket e tekintetben az Unió egyszerre mozgósíthat horizontális és ágazati szinten. Az említett intézkedések végrehajtásakor – a szerkezetátalakítások hatékonyabb irányítása és előkészítése mellett – a lehető legnagyobb mértékben kell korlátozni a vállalkozásokra nehezedő terheket.

A lisszaboni stratégiával kapcsolatos közlemény célkitűzéséhez hasonlóan az európai szociális partnerek szakmaközi és ágazati téren egyaránt különleges szerepet játszanak a következőkben tárgyalt szakpolitikák különböző irányzatainak megvalósításában. Az európai szociális partnereket ezért felkérik az e közlemény 2.4. pontjában szereplő felhívás megválaszolására, amely egyben a Szerződés 138. cikkének (3) bekezdése értelmében a vállalkozások és az Európai Üzemi Tanácsok szerkezetátalakításáról szóló konzultáció második fázisa.

A JELENLEGI KIHÍVÁSOK

a jelenség elemzése

A vállalkozások szerkezetátalakítása gyakran alapvetően negatív jelenségnek számít, mivel a legtöbb esetben annak csupán a foglalkoztatásra vagy a munkakörülményekre gyakorolt azonnali hatása a szembetűnő. Ugyanakkor a szerkezetátalakítások gyakran létfontosságúak a vállalkozások fennmaradása és fejlesztése szempontjából. Ezért fontos, hogy e változások nyomon követése oly módon történjen, hogy azoknak a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre gyakorolt hatása a lehető legátmenetibb és legkorlátozottabb legyen.

A vállalkozás szintjén a szerkezetátalakítások a termelési szerkezet számos tényező által okozott folyamatos átalakulásában mutatkoznak meg.

Az európai egységes piac fejlődése és a gazdaságok nyitása a nemzetközi verseny felé új lehetőségeket kínál a vállalkozás gazdasági dinamizmusának és versenyképességének, valamint a minőségi munkahelyteremtés tekintetében. Az EU belső piacán zajló verseny azáltal, hogy az innováció, új termékek és szolgáltatások létrehozásának, valamint a gazdasági megújulás legfontosabb tényezője, valójában a jólétet és a tartós munkahelyek teremtését is elősegíti.

A szerkezetátalakítást a technológiai innováció is előidézheti. Egyrészről az új információs és kommunikációs technológiák terjesztése által felgyorsul, és olcsóbbá válik a nemzetközi kereskedelem és a termelés összehangolása, miközben kreatívabb, és magasabb minőséget képviselő munkahelyeket teremtő új alkalmazások születnek. Másrészről az új gyártási eljárások és termelési módszerek fejlődésével olyan minőségi munkahelyek irányába történt elmozdulás, amelyek más típusú képesítést és célirányos oktatást igényelnek. Az öko-innovációk ugyancsak új, társadalmi jólétünket javító foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek.

A jogszabályi keret fejlődésével (új szabályzatok bevezetése, illetve a szabályozás hiánya) változások következtek be a termék- illetve a munkaerőpiacokon.

A fogyasztói kereslet is jelentős átalakuláson megy keresztül, amelyet többek között az öregedő népesség új igényei, a környezeti kérdések iránt tanúsított fokozottabb érzékenység. illetve a világszintű kereslet térképének átrajzolódása magyaráz.

A termelési szerkezet átalakulása miatt az alábbi folyamatos kiigazításokra van szükség:

Mennyiségi szempontok: a kiigazítások a termelőtevékenységek és a szolgáltatások által eredményezett új munkavállalói megoszlásban mutatkoznak meg. Európa továbbra is munkahelyeket teremt: 1977 és 2002 között nettó 30 millió munkahely létesült, amelynek a szolgáltatási ágazatban több, mint 44 millió eurós nyereséget, míg az ipari szektorban körülbelül 7 millió eurós, a mezőgazdasági ágazatban pedig 7,5 millió eurós veszteséget termeltek. Évente az európai vállalkozások 10%-a jön létre vagy megy tönkre. Becslések szerint az egyes tagállamokban naponta átlagosan 5000-15000 munkahely jön létre vagy szűnik meg. Minőségi szempontok: napjaink európai irányzata szerint a cél bizonyos ágazatokban jobb minőségű, és termelékenyebb munkahelyek teremtése. A szolgáltatási ágazatban jellemző foglalkoztatási arány az elmúlt 20 évben emelkedett: 2003-ban 3-ból 2 munkavállaló ebben az ágazatban dolgozott; a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások ágazatában pedig a foglalkoztatási arány az elmúlt öt évben 25%-al emelkedett. 1998-2003 között Európában (pontosabban az EU15-ben) három munkavállalói kategóriában növekedett a foglalkoztatás: az alapfokú végzettségűek aránya +2,2%, a középfokú végzettségűek aránya +14,2%, míg a felsőfokú végzettségűek aránya +25,1%-al nőtt. Ezzel szemben az alulképzett munkavállalók aránya a teljes foglalkoztatottak körében csökkent. |

A munkavállalók ágazatok közötti vándorlása nem automatikus. Egyes különösen veszélyes, nehéz munkát jelentő illetve szennyező munkahelyek megszűnése akkor járhat eredménnyel, ha ezeket más munkahelyek teremtésével lehet ellensúlyozni. Az is igaz azonban, hogy az újonnan létrejött munkahelyekre nem feltétlenül az elbocsátott munkavállalók kerülnek, mivel a munkavégzés helye és az elvárt képesítések nem egyeznek meg feltétlenül a korábbiakkal.

E változások különösképpen a legsebezhetőbb lakosságot, azaz az alulképzett munkavállalói réteget érintik. Az, hogy az Európai Unió e munkavállalók számára megfelelő munkalehetőségeket tudjon kínálni, a társadalmi kohézió szempontjából döntő fontosságú.

Ezen túlmenően az említett állandó folyamaton kívül a technológiai áttörések, valamint a kereskedelmi változások és állami politikai döntések által teremtett válsághelyzetek egyes ipari ágazatokra és/vagy bizonyos régiókra kíméletlen csapást mérhetnek a humán erőforrás kiiktatása és a növekedésben rejlő potenciál csökkentése szempontjából. E negatív következményeket a hatóságok megfelelő fellépése, valamint az érintett szereplők eredményes együttműködése enyhítheti.

A belső piac és a gazdaság kereskedelmi nyitásának elmélyülésével járó hatások nyomon követésének jelentősége

Noha általában véve a gazdasági nyitás jó hatással van a növekedésre és a foglalkoztatásra, a vállalkozások és az érintett munkavállalók szempontjából egyet jelent a költséges átalakításokkal. Ez elsődlegesen az aránylag alulképzett és ennélfogva sebezhetőbb munkavállalókat érinti, mivel a nyitással olyan rejtett újraelosztás veszi kezdetét, amelyet korrigálni kell. Ez a korrekció nem csupán a társadalmi igazságosság biztosítása miatt fontos, hanem egyben politikai igény is, hiszen a – globális szinten korlátozott, azonban látható, kézzel fogható és koncentrált – költségek közötti egyenlőtlenség, valamint a nyitással járó, és még magas szinten is elaprózódó és nehezen érzékelhető nyereség által teremtett aszimmetria közvetlenül táplálja a nyitást elutasító véleményeket. Végül pedig gazdasági igény is, hiszen az irányított előkészítő politikák segítségével mérsékelhetők a változásokkal együtt járó költségek, és könnyebbé válik az átmenet.

Empirikus tanulmányok többnyire arra mutatnak rá, hogy az említett, és valójában rendkívül nehezen felmérhető költségek továbbra is elmaradnak a várhatóan a nyitással járó nyereségektől – ennek aránya számos esetben egy a húszhoz. Ugyanakkor az alábbi okok miatt e költségek hatása messzebbre mutat:

- a nyitással járó költségek általában bizonyos ágazatokban vagy régiókban összpontosulnak;

- a költségek jellegét a nyitással járó előnyök közvetlenül nem ellensúlyozzák.

- a nyitással járó költségek és nyereségek időben késleltetve jelentkeznek.

- e költségek és nyereségek jelentkezésének helyszíne sem ugyanaz.

A gazdasági nyitás és hatásainak nyomon követése közötti összefüggés magától értetődik az Egyesült Államokban, amely a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokat valamint a gazdasági nyitással járó hatások nyomon követésével kapcsolatos intézkedések végrehajtását mindig is ugyanazon nemzetközi integrációs politika két vonulataként kezelte. A 2002-es Trade Adjustment Assistance Reform Act (Reformokmány a kereskedelmi kiigazításhoz nyújtott támogatásokról) több mint kétszeresére emelte az e programnak kiutalt pénzügyi források mértékét (2004-re 1,4 milliárd dollár), s ezzel nem csak az érintett vállalkozások, hanem a nyitással járó hatásokat elszenvedő munkavállalók helyzetén is javított.

Az EU számára magától értetődő tehát, hogy az általa végrehajtott politikákkal járó költségeket magára vállalja. Ez az elkövetkezendő években annál is sürgetőbb lesz, mivel az előttünk álló időszakban számos kereskedelmi megállapodás lép életbe (a textilkontingens vége, az EU és Chile közötti szabadkereskedelmi megállapodás) illetve számos, új megállapodásokkal (a dohai forduló, az EU és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás, valamint az EU és az Öbölbeli Együttműködési Tanács közötti szabadkereskedelmi megállapodás) kapcsolatos tárgyalás veszi kezdetét. Az e közlemény 2.1.3. pontjában említett válság esetén ez lenne a közösségi intervencióval kapcsolatos intézkedések célja.

Európa nap mint nap új munkahelyeket teremt, azonban ahhoz, hogy ezek hasznát az új tagállamok, illetve a szerkezetátalakítások által érintett országok számára is érezhetővé tegye, javítania kell a munkaerőpiac működését, meg kell erősítenie az aktív foglalkoztatási politikát, elő kell készítenie a változásokat, és meg kell teremtenie a munkahelyek közötti váltást megkönnyítő mechanizmusokat. Ennek érdekében a potenciális komparatív előnyökre összpontosítva erősíteni kell a szereplők közötti partnerséget, fel kell becsülni az egyes piaci szegmensekben és foglalkozási ágakban, valamint a munkaerőpiac területén várható változást ahhoz, hogy az érintett szereplők – lehető legközelebb kerülvén a potenciálisan érintett földrajzi területhez és népességhez – jobban előkészíthessék a várható változásokat. Ugyanez a komparatív előny fedezhető fel például a kevésbé túlnépesedett kis- és középméretű városokban, illetve a magasabb élet- és munkaszínvonalat olcsóbban kínáló, és ezáltal vonzóbb vidéki területeken.

A változások előkészítése és kezelése mindenki hasznára

A fenti elemzésből kiderül, hogy Európa nem egy elkerülhetetlen gazdasági és társadalmi hanyatlás küszöbén, hanem a változások előkészítése és kezelése által jelentett megoldatlan kihívás előtt áll.

Nem szabad szem elől veszíteni a még jelenleg is átmeneti időszakban levő, és mélyreható gazdasági és társadalmi átalakuláson átmenő egyes európai országokban jellemző jelenséggel járó fontos hatást, amely a kohéziós politikán keresztül különös erőfeszítéseket igényel. A szerkezetátalakítások ugyanakkor az egész Uniót érintik. A közösségi politikáknak és eszközöknek figyelembe kell venniük a régiónként változó hatások sokszínűségét, és azokra olyan válaszokat kell adniuk, amelyek Európa-szerte alkalmazhatók.

Közösségi szintű válaszok – az Európai Unió szerepe

E válaszok illeszkednek a Bizottság által 2005. február 2-án javasolt növekedési és foglalkoztatási stratégia általánosabb keretébe, mely mögött az a politika húzódik meg, amelynek célja, hogy minden adódó lehetőséget megragadjon, és megakadályozza, hogy a szerkezetátalakítások emberi és társadalmi drámává alakuljanak át.

Természetesen a jelenlegi kihívásokra adott konkrét válaszok többsége közösségi szintnél alacsonyabb szinten valósul meg. Az Európai Unió a maga szintjén hasznos eszközökkel tudja a változást előkészíteni és nyomon követni. A gyakorlatban az Európai Unió három területen tölt be fontos szerepet:

- átfogó politikáinak segítségével koordinál vagy ösztönöz, hozzájárul a hosszú távú gazdasági és technológiai fejlődés feltételeinek megteremtéséhez, valamint a változás előkészítésének megkönnyítéséhez.

- azáltal, hogy az egyes ágazatokban illetve régiókban összpontosuló váratlan események alkalmával az Unió képes megfelelően beazonosítani az ágazati fejlődéseket és az intervenciós eszközöket, az érdekelt felek közötti eredményes koordinációt segíti.

- felismervén a szociális partnerek által a változások előkészítésében és kezelésében játszott szerepet, az Unió lehetőséget biztosít számukra, hogy ezekben tevékeny szerepet vállaljanak.

Az átfogó közösségi politikák mobilizálása

E politikák fokozottabb összehangolása Az Európai foglalkoztatási stratégia reformja A pénzügyi eszközök reformja és a strukturális alapok szerepe – válság esetén is Iparpolitika Versenypolitika Külpolitika Az intézkedési eszközök javítása |

A közösségi politikák fokozottabb összehangolása

- A különböző politikák, intézkedések és belső célkitűzések között fokozottabb konvergenciára és együttműködésre van szükség.

Mindez a Bizottságon belül szoros koordinációt igényel, az érintett bizottsági szolgálatok bevonásával létrehozott belső munkacsoporton, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott rendszeres párbeszéden keresztül.

Az Európai foglalkoztatási stratégia (EFS) reformja

A Bizottság – a lisszaboni stratégia újraindítására vonatkozó javaslatának alapján – az EFS felülvizsgálatát javasolja 2005-ben. A foglalkoztatáspolitika keretrendszerének középpontjában a következő – a szerkezetátalakítások előkészítése és kezelése szempontjából kiemelkedő fontosságú – három prioritás áll: még több munkavállaló hívása és megtartása a munkaerőpiacon, a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, valamint a humán erőforrásba való befektetés növelése.

Ezen új irányvonalakkal összhangban az EFS fokozottabban támogatja a szerkezetátalakítások előkészítéséhez és nyomon követéséhez hozzájáruló nemzeti politikákat.

Felülvizsgált közösségi pénzügyi eszközökkel a szerkezetátalakítások eredményesebb előkészítéséért és kezeléséért

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervről szóló javaslatában a Bizottság azt a javaslatot tette, hogy a strukturális alapok – a nemzeti stratégiák alapjául szolgáló közösségi stratégiai iránymutatásokon keresztül – fokozottabban összpontosítsanak a lisszaboni menetrend célkitűzéseire. Az európai szociális alap már eddig is finanszírozta a szerkezetátalakítások előkészítésével és kezelésével kapcsolatos intézkedéseket. Az európai strukturális alapról szóló új rendelettervezet az alábbiak által tovább erősíti ezt a szerepet:

- a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztése az „ágazati és vállalati szerkezetátalakítások terén”;

- a humán erőforrásba és az élethosszig tartó tanulásba való befektetés támogatásával az európai strukturális alap támogatást nyújthat a helyi szintű igényekre összpontosító és egy széleskörű partnerségen alapuló minőségi képzést adó rendszerek fejlesztéséhez;

- foglalkoztatási és innovációs partnerségek és paktumok létrehozása nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek jótékony hatással lennének többek között a gazdasági és társadalmi változások előkészítését szolgáló eszközök és rendszerek fejlesztésére.

- az intézményi kapacitás és ezen keresztül a szereplők hatékonyságának megerősítése, például „változásmenedzserek” képzése által.

- a szakképzések és a regionális fejlesztések szereplői közötti együttműködések és partnerségek szorosabbá tétele.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap az új tevékenységek kialakítása terén is fontos szerephez jut, kutatás-fejlesztésbe való befektetésnek, az innováció terjesztésének és az infrastruktúrák létrehozásának köszönhetően, a fenntartható erőforrás-kezelés céljából.

A vidékfejlesztés tekintetében a vidéki térségek más módon járulnak hozzá a fenti célkitűzésekhez, mint a városi területek: az alacsony népsűrűségű területeken a versenyképesség gyakrabban a gazdaság diverzifikációjának, a hagyományos kézművesipar és technológiák korszerűsítésének, az innovatív szolgáltatásnyújtásnak és a környezeti értékek kiaknázásának stb. köszönhetően valósul meg.

Az e területen a tagállamok rendelkezésére álló kulcsfontosságú pénzügyi eszközök forrása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap. E tekintetben az ágazati (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) és a területi politikáknak (regionális, vidéki, városi, helyi) egymást kiegészítve és integráltan kell fellépniük annak érdekében, hogy növekedésük és a foglalkoztatás hatása a lehető legnagyobb mértékű legyen.

A gazdasági változások hatékonyabb előkészítéséhez és integrálásához egyéb programok is hozzájárulnak. A Kutatási keretprogram célja, hogy erősítse az Unió iparának tudományos és technológiai alapjait annak érdekében, hogy ösztönözze az európai kutatás kiválóságát és kreativitását, illetve erősítse gazdaságának nemzetközi versenyképességét.

Az oktatási és a képzési programok kulcsszerepet játszanak egy tudásalapú, a mobilitást támogató, versenyképes és lendületes gazdaság létrehozásában. E szempontot tovább erősíti a 2007-2013 időszakra vonatkozó élethosszig tartó tanulást szolgáló új, integrált program elfogadása.

A Közösség beavatkozási képessége válsághelyzetben

A változás hatékonyabb előkészítését célzó erőfeszítések ellenére a váratlan, vagy a várhatóan súlyos regionális vagy ágazati hatással járó események (lásd a fenti 1.1. pontot) állami beavatkozást tehetnek szükségessé a szükséges átmenetek megkönnyítése érdekében.

E tekintetben a regionális politika hatékonynak bizonyult. Ezért a Bizottság a 2007-2013-as pénzügyi terv keretében a strukturális alapokon belül rendkívüli tartalékalapok létrehozását javasolta (melynek mértéke évente és tagállamonként a „Konvergencia” juttatás 1%-a, és a „Versenyképességi” juttatás 3%-a), amelyet e célból szintén mozgósítanak, szoros együttműködésben a regionális hatóságokkal és a szociális partnerekkel. A Bizottság emellett egy évente 1 milliárd euróval gazdálkodó növekedési kiigazítási alap létrehozására is javaslatot tett.

ipar-és vállalkozáspolitika

a.) A 2004. áprilisi Közlemény következménye

A Bizottság folytatni fogja az általa 2004. áprilisában javasolt, átdolgozott iparpolitika korszerűsítésének végrehajtását. Ez különösen a vállalatokra vonatkozó szabályozási keret javításában, az innováció és a versenyképesség érdekében tett erőfeszítéseik támogatásában, valamint az ágazati szinten még összehangoltabb intézkedésekben mutatkozik meg.

b.) Fokozottabb ágazati és regionális ellenőrzés

A változások eredményesebb előkészítése nagyban függ az ágazatok, azok kilátásainak, és a növekedéshez valamint a foglalkoztatáshoz használható kiegyenlítő eszközök mélyreható ismeretétől. Az utóbbi években a Bizottság magas szintű csoportokat hozott létre, amelyek nem hivatalos és ideiglenes fórumokként valamennyi érdekelt felet egyesítették azzal a céllal, hogy összevessék nézeteiket az egyes ágazatok nehézségeivel és lehetőségeivel kapcsolatban, valamint közös elképzelést alakítsanak ki.

Emellett néhány ágazatban gyors lefolyású és mélyreható változások zajlanak, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak bizonyos, a felkínált álláslehetőségek és a munkavállalók képesítése terén kellő diverzifikációval nem rendelkező régiókban. Az említett tapasztalatok és kockázatok figyelembevételével a Bizottság várhatóan még közelebbről fogja nyomon követni azokat az ágazatokat, amelyek rövid távon számottevő változásokon mennek keresztül. E nyomon követés középpontjában a versenyképesség alakulásának elemzése, a környezet által kínált lehetőségek és a környezeti kockázatok, a regionális szinten jelentkező következmények, valamint a várhatóan közösségi szintű, és a változás előkészítését és nyomon követését szolgáló intézkedések állnak. A foglalkoztatással és a képzéssel kapcsolatos kérdések vonatkozásában a Bizottság adott esetben az európai ágazati szociális párbeszéd-bizottságokhoz fordul.

E fórumot egy, az iparpolitika ágazati dimenziójáról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló közlemény ismerteti. 2005-re a Bizottság erőfeszítéseit a gépjárművek mellett a textilipari ágazat változásaira és a hajógyártásra összpontosítja.

c.) Egyéb intézkedések

Emellett a Bizottság javaslatot tett közösségi technológiai kezdeményezések elindítására a termékek, illetve olyan, szociális értelemben hasznos szolgáltatások fejlesztési programjának finanszírozására, amelyek várhatóan versenyképes előnyt, illetve új piacokat és munkahelyeket teremtenek.

A technológiai platformok olyan fórumok kínálnak, ahol valamennyi érintett fél megfogalmazza a kutatás és a technológiai fejlesztés aktuális állapota által megkívánt igényeket.

Ugyancsak rendkívül fontos, hogy maximalizálni kell a jelenlegi dinamizmusok által teremtett újonnan jelentkező munkalehetőségeket. Ennek stratégiai jelentőségű eleme az ökotechnológiákkal kapcsolatos cselekvési terv.

Versenypolitika

Általánosságban véve a versenyszabályok – köztük az állami támogatások ellenőrzésének – szigorú alkalmazása számottevően hozzájárul a hosszú távú növekedéshez és foglalkoztatáshoz, segíti jobb minőségű termékek, és szolgáltatások létrehozását, amelyek egyszersmind különböző európai értékeket – különösen a környezet tiszteletben tartását – hordoznak, és elfogadható munkakörülményeket teremtenek.

Az állami támogatások terén a Bizottság jelenleg is dolgozik az állami támogatások ellenőrzésével kapcsolatos politikájának reformján, különösen azt szem előtt tartva, hogy oly módon járuljon hozzá a lisszaboni menetrend végrehajtásához, hogy az állami támogatásokat ismét a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz leginkább hozzájáruló területekre összpontosítja.

A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésének tekintetében az új összefonódás-ellenőrzési rendelet megkönnyíti az ipari szerkezetátalakítást és reagál a globalizálódó gazdaság által jelentett kihívásokra, s eközben az említett, a versenyre nézve káros hatású összefonódásokat leállítja vagy módosítja.

A munkavállalók képviselői számára adott a lehetőség, hogy egyes konkrét, a versennyel kapcsolatos esetekről álláspontjaikat a vizsgálatok során a Bizottsággal ismertessék.

- Az összefonódás-ellenőrzési rendelet és ily módon a trösztellenes eljárások értelmében a munkavállalók képviselőinek joguk van ahhoz, hogy harmadik félként meghallgassák őket, írásos észrevételeiket benyújthatják, részt vehetnek a szóbeli meghallgatáson, és értekezletek összehívását kezdeményezhetik.

- az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok és eljárások értelmében a munkavállalók képviselői harmadik félként információkat nyújthatnak be a Bizottsághoz, amelyeket a Bizottság – azt követően, hogy ezen információkat észrevételeik megtétele céljából benyújtotta az érintett tagállamokhoz – figyelembe vehet; a Bizottság emellett találkozhat a munkavállalók képviselőivel, hogy meghallgassa azok egy-egy konkrét esettel kapcsolatos véleményét.

Külpolitika

A Szociális Menetrend külpolitikai intézkedéseken keresztül mindenki számára kilátásba helyezi a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a tisztességes munka támogatását. Ez közelebbről az alapvető szociális jogok támogatásában, a társadalmi párbeszédnek, a vállalkozások társadalmi felelősségének, és a szociális védelem fejlesztésében, illetve a globális szintű változások megelőző jellegű kezelésében mutatkozik meg. E célkitűzéseket az EU és partnerei, valamint nemzetközi szervezetek (ILO, OECD, az ENSZ, illetve a gazdasági kormányzásban tevékenykedő szervezetek, mint az IMF, a Világbank és a WTO) közötti kereskedelem keretében kell megvalósítani.

A kereskedelem terén a Bizottság továbbra is azért tevékenykedik, hogy a dohai tárgyalási forduló a fejlesztés egyik fontos tényezője legyen. A Bizottság emellett arra is kísérletet tesz, hogy megerősítse a szellemi tulajdon oltalmát és a hamisítás elleni küzdelmet. Végül a Bizottság továbbra is meghozza a szükséges, és a WTO-megállapodásokban előírt intézkedéseket az olyan gyakorlatokkal járó kedvezőtlen következmények (dömping és illegális támogatások) meghiúsítása érdekében, amelyek sértik a piacgazdaság alapelveit.

A szerkezetátalakításokkal kapcsolatos mérési eszközök megerősítése

A dublini székhelyű Európai Változásmegfigyelő Központ feladata lesz, hogy olyan kvantitatív és kvalitatív elemzési, valamint a szerkezetátalakításokat nyomon követő eszközöket fejlesszen ki, amelyekkel szilárdabb alapokat biztosíthat a szerkezetátalakításokról és az áttelepítésekről szóló nyilvános viták számára.

Megerősített partnerség a változás szolgálatában

Az ágazati szociális párbeszéd megerősítése A vállalkozások társadalmi felelőssége A „Szerkezetátalakítások” című fórum létrehozása |

- A szociális partnerek a fenti 2.4. pontban hozzájuk intézett felhívás mellett további két területen töltenek be döntő fontosságú szerepet:

- az európai ágazati párbeszédbizottságokon belül az ő feladatuk a strukturális változás előkészítésével járó problematika kibontása, elsősorban az alábbi 2.4. pontban ismertetett tárgyalás következtetéseire ; valamint az ágazati és regionális nyomon követés terén kifejlesztett tevékenységekre alapozva ;

- az ágazatokkal kapcsolatos ismereteik figyelembe vétele mellett a szociális partnerek a hatóságokat – valamennyi szinten – tájékoztató és figyelmeztető szerepet is betölthetnek. Amennyiben a szociális partnerek egy aggályos változásra kívánják felhívni a figyelmet, a Bizottság – a fenti 2.1.3. és 2.1.4. pontokban meghatározott rendelkezésnek megfelelően – ágazati és regionális nyomon követés elvégzését rendelheti el.

A Bizottság hamarosan előterjeszti a Közlemény a vállalkozások társadalmi felelősségéről című dokumentumát, amely elsősorban a vállalkozások által a szerkezetátalakítások esetén indított, és az érintett felekkel kapcsolatos pozitív kezdeményezésekről szól. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerkezetátalakításokat társadalmi értelemben felelősségteljes módon kezelő társaságoknak gyakran jobbak a piaci versenyképességgel és rugalmassággal kapcsolatos mutatói is.

A Bizottság 2005-ben útjára indítja a „Szerkezetátalakítások” elnevezésű fórumát . A meglévő szervek által kidolgozott munka alapján e fórum feladata lesz, hogy rendszeresen figyelemmel kísérje az e területen mutatkozó változásokat, és elősegítse a különböző kezdeményezések összefonódásait, amihez a Bizottság részvétele mellett szüksége lesz egyéb európai intézmények, valamint a szociális partnerek és a tudományos közösség képviselőinek bevonására is.

Szabályozási és egyezményi keret elfogadása

A szabályozás korszerűsítése és egyszerűsítése Zöld könyv a munkajog változásáról A munkavállalók mobilitásának előmozdítása |

- Ezen a ponton mindenekelőtt a lisszaboni cselekvési tervben meghatározott, és a szabályozás korszerűsítésével és egyszerűsítésével kapcsolatos intézkedéseket kell felidéznünk.

A Zöld könyv a munkajog változásáról című dokumentum keretében a Bizottság elemezni fogja az új munkaszervezési modellek jelenlegi alakulását, valamint azt, hogy mi a munkajog szerepe akkor, amikor e változásokkal kell szembesülni, valamint ha meg kell teremteni a munkaerőpiacon sikeresen lezajló átmenetet elősegítő környezetet.

A közösségen belüli mobilitás elősegítése érdekében a Bizottság egy irányelvjavaslatot terjeszt be a kiegészítő nyugdíjjogosultság hordozhatóságának javításával kapcsolatban.

Az európai szociális partnerekkel a vállalkozások szerkezetátalakításáról és az Európai Üzemi Tanácsokról folytatott konzultáció második szakasza

A konzultáció e második szakaszának lényege a szociális partnerek felkérése arra, hogy még intenzívebben vegyenek részt a szerkezetátalakítások előkészítésének és kezelésének módozataiban. A szociális partnerek voltaképpen a szerkezetátalakítások terén megvalósuló eredményes fellépések kulcsszereplői.

A konzultáció e második szakaszában a szociális partnereket a már megkezdett munka folytatására kérik fel oly módon, hogy emeljenek szót az európai üzemi tanácsokkal és a szerkezetátalakításokkal kapcsolatos legjobb gyakorlati iránymutatások elfogadásáért.

A Bizottság 2002 januárjától kezdve azáltal tudatosítja folyamatosan bennük e folyamat tétjét, hogy felkéri őket: Európa-szerte azonosítsanak be és dolgozzanak ki szerkezetátalakításokkal kapcsolatos gyakorlatokat. A szociális partnerek ennek eredményeként referencia-iránymutatásokat fogalmaztak meg a változás kezelésével kapcsolatban.

Ezen új szakasz tétje az említett iránymutatások végrehajtásának, valamint azok majdani fejlesztésének biztosítása, különösen az említett iránymutatások elfogadásának ösztönzése céljából.

Emellett 2004 áprilisában a Bizottság útjára indította az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálatáról folytatott konzultáció első szakaszát. E fórumok kiemelkedő szerepet töltenek be a szerkezetátalakítások kezelésének előkészítésében. A szociális partnerek itt is európai szintű eszmecserét kezdeményeztek azzal a céllal, hogy meghatározzák a működő tanácsok vizsgálatán alapuló iránymutatásokat illetve elveket.

E munkálatok és hozzájárulások tekintetében a Bizottság megítélése szerint – a megújult lisszaboni stratégia középpontjában álló, Partnerség a növekedésért és a foglalkoztatásért elnevezésű program keretén belül – helyénvaló felgyorsítani az európai szociális párbeszédet e két, egymással szoros kapcsolatban álló kérdésről. A Bizottság ezért arra bátorítja az európai szociális partnereket, hogy gyorsítsák fel a folyamatban levő munkálatokat, és kezdeményezzenek tárgyalást egy közöttük kötendő, a szükséges módozatokra és eszközökre vonatkozó megállapodás megkötése érdekében, amely megállapodás a következőkhöz szükséges:

- a szerkezetátalakításokkal kapcsolatban már meghatározott irányultságok alkalmazási és nyomon követési mechanizmusainak végrehajtásához, illetve a fejlődésről folytatott eszmecseréhez;

- adott esetben a szerkezetátalakítással kapcsolatban már meghatározott iránymutatásokban megállapított legjobb gyakorlat elfogadásának ösztönzéséhez;

- az európai üzemi tanácsok működése tekintetében a legjobb gyakorlat támogatásához azok hatékonyságának javítása érdekében, különös tekintettel e tanácsok által a változásokban vállalt szerepre;

- e közlemény egyéb, a szociális partnereket érintő pontjaira vonatkozó közös álláspont kialakításához, különösen a képzés, a mobilitás, az ágazati dimenzió és az előkészítés tekintetében.

A Bizottság figyelemmel kíséri az európai szociális partnerek által e téren végzett munkát, és elemzést készít a 2006-os háromoldalú szociális csúcstalálkozóig megvalósuló haladásról.

Következtetés

A Bizottság meggyőződése, hogy a szerkezetátalakítások nem jelentenek szociális értelemben vett visszalépést, vagy számottevő gazdasági veszteséget. Ellenkezőleg: a szerkezetátalakítások a gazdasági és társadalmi fejlődés zálogai, amennyiben azokat megfelelően készítik elő, a vállalkozások hatékonyan és gyors ütemben kezelik, és a közhatóságok továbbra is jó feltételeket biztosítanak a szerkezetátalakítások számára.

A változás meghiúsítását és a gazdasági struktúrák befagyasztását célzó politikák csak elodázzák a problémát és fokozzák annak negatív hatásait. E politikák az innováció fékezését, és az európai vállalkozások versenyképességének elveszítését helyeznék előtérbe. Másfelől azok a politikák, amelyek lényege a munkavállalók foglalkoztathatóságának csökkenése, súlyosan sértik a potenciális növekedést és a társadalmi kohéziót.

A közösségi szintű válaszok tehát a következő négy főbb követelménykör köré kell, hogy csoportosuljanak:

- szükség van az érintett politikák közötti koherencia megkövetelésére annak érdekében, hogy az általa elindított növekedés és a szerkezetátalakítások ne az emberi erőforrás rovására történjenek.

- szükség van egy olyan hosszú távú perspektívára, amely keretet ad a különböző közösségi politikáknak, a gazdasági és szociális szereplőknek, ahhoz, hogy cselekedni tudjanak, hosszú távon kell tudniuk előretekinteni.

- szükség van valamennyi érintett szereplő – közöttük elsősorban a szociális partnerek – részvételére

- figyelembe kell venni a területi dimenziót is, mivel a változást helyi szinten lehet a leghatékonyabban előkészíteni. E tekintetben az Európai Unió regionális és kohéziós politikája egyfajta katalizátor-szerepet tölt be.

Melléklet

Javasolt intézkedések

- Az Európai Foglalkoztatási Stratégia felülvizsgálata a következő három főbb szempont szerint: növelni kell a foglalkoztatottsági arányt, a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, és az emberi erőforrásba való beruházások arányát.

- A pénzügyi eszközök reformja azzal a céllal, hogy erősítse a kohéziós politika, az Európai Szociális Alap, valamint az élethosszig tartó európai oktatási és képzési programoknak a lisszaboni stratégiához való hozzájárulását.

- Egy 1 milliárd eurós növekedés-kiigazítási alap, és egy rendkívüli tartalékalap létrehozása a kohéziós politika keretén belül (a „Konvergencia” juttatás 1%-áig, és a „Versenyképességi” juttatás 3%-áig) a váratlan válságok esetére.

- Alapvető szociális normák, tisztességes munka és a szociális párbeszéd támogatása a külpolitikában.

- Az „Európai Szerkezetátalakítási Ellenőrzés” (European Restructuring Monitor – ERM) által a szerkezetátalakítások nyomon követésének megerősítése.

- Az olyan ágazatok szektoriális és regionális nyomon követésének megerősítése, amelyek rövid távon jelentős, valószínűsíthetően versenyképességüket is befolyásoló változásokon mennek keresztül.

- Az ágazati szociális párbeszéd-bizottságok hangsúlyozottabb bevonása a szerkezetátalakítási kérdésekbe.

- A Bizottságon belül egy szerkezetátalakítással foglalkozó munkacsoport létrehozása.

- A „Szerkezetátalakítások” című fórum létrehozása.

- Zöld könyv készítése a munkajog változásáról.

- A munkavállalók Közösségen belüli mobilitásának megkönnyítése.

- A szociális partnerekkel és az európai üzemi tanácsokkal a szerkezetátalakításokról folytatott konzultáció második szakaszának elindítása, különös tekintettel azok szerkezetátalakításra és az európai üzemi tanácsokra vonatkozó legjobb gyakorlati iránymutatásai elfogadásának ösztönzésére.