Állatjólét

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) a világ egyik legátfogóbb szabályrendszerével rendelkezik az állatjólét terén, amely kiterjed a haszonállatok gazdaságban való nevelésére, szállítására és levágására is.

Ezek a szabályok tükrözik az Európa Tanácsnak a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményében szereplő öt szabadságot:

• az éhségtől és szomjtól való mentesség szabadsága;
• a kényelmetlenségtől való mentesség szabadsága;
• a fájdalomtól, sérüléstől és betegségtől való mentesség szabadsága;
• a természetes viselkedés kifejezésének szabadsága;
• a félelemtől és szorongástól mentesség szabadsága.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke úgy rendelkezik, hogy az állatok mint érző lények esetében teljeskörűen figyelembe kell venni az állatjóléti követelményeket.

1974 óta – amikor az első uniós állatjóléti jogszabályt elfogadták – az állatjóléti követelmények megalapozott tudományos ismeretek alapján fejlődtek, javítva az állatok életminőségét a polgárok elvárásainak és a piaci keresletnek megfelelően.

Ma az állatjólét a fenntarthatóság középpontjában áll, mivel az állatjólét megfelelő szintjének elérése összefügg azzal, hogy kevesebb antibiotikumot használnak, egészségesebb állatok kerülnek be az élelmiszerláncba, és csökken az állatról emberre terjedő betegségek aránya.

Az állatjólét – mint a fenntartható állattartás kulcsfontosságú alapja – elengedhetetlen eleme annak a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiának, amelyet az Európai Bizottság 2020 májusában fogadott el az európai zöld megállapodás keretében. A megállapodás értelmében a Bizottság felülvizsgálja az állatjóléti jogszabályokat, hogy összehangolja azokat a legfrissebb tudományos bizonyítékokkal, kiszélesítse a hatályát, megkönnyítse a végrehajtását, és végső soron biztosítsa az állatok jólétének magasabb szintjét. Az állatok védelmére és jólétére vonatkozó, 2012–2015 közötti uniós stratégia értékelésének következtetéseit ebben az összefüggésben fogják felhasználni. A Bizottság megvizsgálja az állatjóléti jelölés lehetőségeit is, hogy az értéket az élelmiszerláncon keresztül jobban továbbítsa.

Noha az állatjóléttel főleg uniós szinten foglalkoznak, a téma mégsem tartozik annak kizárólagos hatáskörébe. Az állatok bemutatókon, kulturális vagy sporteseményeken történő igénybevételével kapcsolatos témakörök nemzeti szinten az uniós országok felelősségi körébe tartoznak.

LÁSD MÉG:

• Közös agrárpolitika (KAP)
• Hatáskörök megosztása
• Környezet
• Európai Bizottság
• Európai Unió
• Európai zöld megállapodás (összefoglaló)
• Élelmiszer-biztonság
• A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezmény (összefoglaló)
• A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (összefoglaló)
• Az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó EU-stratégiáról (2012–2015) (összefoglaló)
• Állatjólét (Európai Bizottság)