Jogállamiság

A jogállamiságot az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke valamennyi uniós tagállam közös értékeként rögzíti. A jogállamiság értelmében minden közhatalom mindig a törvény által meghatározott korlátok között, a demokrácia és az alapvető jogok értékeivel összhangban, valamint a független és pártatlan bíróságok ellenőrzése alatt jár el. A jogállamiság tiszteletben tartása alapvető fontosságú az EU működéséhez: az uniós jog hatékony alkalmazásához, a belső piac megfelelő működéséhez, a beruházásbarát környezet fenntartásához és a kölcsönös bizalomhoz.

Az EU számos különböző eszközt dolgozott ki a jogállamiság előmozdítására és fenntartására. Az EU jogállamisági politikai megközelítése három pilléren nyugszik:

• a jogállamisági kultúra előmozdítása az EU-ban, amely magában foglalja a jogállamiság európai megértésének terjesztésére irányuló közös munka elmélyítését;
• a tagállamokban felmerülő jogállamisági problémák megelőzése, a korai beavatkozásra való képesség és az eszkalálódás kockázatának elkerülése, ideértve különösen az európai jogállamisági mechanizmust, amelynek középpontjában az jogállamisági jelentés áll;
• hatékony válaszlépések megtételének képessége, ha egy tagállamban kellő jelentőségű problémát azonosítottak, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást.

A működőképes demokrácia és az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – tiszteletben tartása mellett a jogállamiság továbbá azon politikai kritériumok közé tartozik, amelyeket az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak teljesíteniük kell.